Közös munkaalkalmak
Kalákamunka:
kisebb-nagyobb közösségek,
szomszédok,
rokonok
KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁJA.
Nem fizetségért, hanem a viszontsegítés –kölcsönösség – alapján.
Több munkaerőt igénylő feladatok, pl.: házépítés, szüret…
Rövid idő alatt elvégzendő munkák, pl.: disznóölés…
Aprólékos, hosszú időt igénylő munkák, pl.: kukoricafosztás, tollfosztás, fonó…
Szőlőművelés: sok munkát és türelmet igénylő munka (nyitás, metszés, többszöri kapálás, kötözés, a szőlő őrzése…)
Szüret: szeptember végétől
Nők szedték, férfiak hordták.
Délben ebéd, este szüreti bál felvonulással.
András nap után(nov. 30.)
Munkamegosztás: más vágta le, nők: reggeli, bélmosás, hurkatöltés, zsírsütés…gazda: kínálás, segítésférfiak: feldolgozás
Este disznótor: a megölt állat „emlékére” zene, tánc mindenkinek kóstoló maskarások
Csuhé eltávolítása a csőről.
Nők fosztottak, férfiak összefonták a csövek egy részét.
Vendéglátás: főtt kukorica, alma, dió, sütemény, bor, pálinka.
Munka mellett szórakozás: ének, zene, mese, tréfa, tánc hajnalig.
Ismerkedési, udvarlási alkalom.
női társasmunka,
mindenki a saját fonalát fonta,
külön fonók életkor szerint (kislányok, nagylányok, asszonyok)
a munka mellett a szórakozás, játék, udvarlás fő színtere télen a fonó
Kacsák, libák tollát párna, dunyha töltésére használták.
Őszi betakarítástól farsangig tartott.
Tréfa, dalolás, játék egészítette ki a munkát.
Csak nők végezték.
A fölösleges tollat házalók vásárolták fel (cigányok, zsidók)