Közös munkaalkalmak

Kalákamunka:

kisebb-nagyobb közösségek,

szomszédok,

rokonok

KÖZÖSEN VÉGZETT MUNKÁJA.

Nem fizetségért, hanem a viszontsegítés –kölcsönösség – alapján.

Több munkaerőt igénylő feladatok, pl.: házépítés, szüret…

Rövid idő alatt elvégzendő munkák, pl.: disznóölés…

Aprólékos, hosszú időt igénylő munkák, pl.: kukoricafosztás, tollfosztás, fonó…

Szőlőművelés: sok munkát és türelmet igénylő munka (nyitás, metszés, többszöri kapálás, kötözés, a szőlő őrzése…)

Szüret: szeptember végétől

Nők szedték, férfiak hordták.

Délben ebéd, este szüreti bál felvonulással.

András nap után(nov. 30.)

Munkamegosztás: más vágta le, nők: reggeli, bélmosás, hurkatöltés, zsírsütés…gazda: kínálás, segítésférfiak: feldolgozás

Este disznótor: a megölt állat „emlékére” zene, tánc mindenkinek kóstoló maskarások

Csuhé eltávolítása a csőről.

Nők fosztottak, férfiak összefonták a csövek egy részét.

Vendéglátás: főtt kukorica, alma, dió, sütemény, bor, pálinka.

Munka mellett szórakozás: ének, zene, mese, tréfa, tánc hajnalig.

Ismerkedési, udvarlási alkalom.

női társasmunka,

mindenki a saját fonalát fonta,

külön fonók életkor szerint (kislányok, nagylányok, asszonyok)

a munka mellett a szórakozás, játék, udvarlás fő színtere télen a fonó

Kacsák, libák tollát párna, dunyha töltésére használták.

Őszi betakarítástól farsangig tartott.

Tréfa, dalolás, játék egészítette ki a munkát.

Csak nők végezték.

A fölösleges tollat házalók vásárolták fel (cigányok, zsidók)