1
KEDVES KÖNYVSZERETŐ DIÁKOK!
Ebben a kis füzetben a 2012/13-as tanévben meghirdetett Könyv és film
esszéíró pályázat I. kategóriájának - 5-6. évfolyam - legjobb dolgozatait
gyűjtöttük össze egy csokorba. Úgy gondoljuk, hogy saját dolgozatotokon
kívül érdemes bepillantani másik iskola, de veletek azonos korú társaitok
munkáiba, gondolkodásmódjába, vajon mi nyerte el tetszésüket, avagy mit
kritizáltak az adott filmadaptáción.
Tudjuk, hogy mindannyian nagy-nagy igyekezettel, kitartással és
szorgalommal készültetek egy olyan kerületi megmérettetésre, amelyre
eddig talán nem volt alkalmatok. Reméljük, hogy a filmek világára szakmai
szempontok szerint is fel tudtuk hívni figyelmeteket azért, hogy ezután más
szemmel nézzétek a filmadaptációkat.
A pontozásos rendszerben értékelt összehasonlító elemzések közt
olvashattok profi színvonalú, nagyon alapos pályamunkákat és első, de
értékes szárnypróbálgatásokat is – a fokozatokon belüli sorrend ezt mutatja.
Köszönjük őszinte, kritikus véleményeteket, elemző munkátokat és
ajánlásaitokat!
2
Tartalom
Az esszéírás szempontsora________________________________ 4
Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve _______________ 5
Szalatnyai László: Emil és a detektívek _________________________ 8
Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve _________________ 11
Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk __________________________ 13
Terenyei Edmond: A katlan titka _____________________________ 15
Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve __________________ 17
Konda Ádám: Egy ropi naplója _______________________________ 19
Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve ___________________ 21
Vas Éva: A csudálatos Mary _________________________________ 23
Horváth Fanni: Egri csillagok ________________________________ 28
Lantos Petra: Bambi _______________________________________ 30
Jakab Réka: A titkos kert ___________________________________ 32
Fekete Zsolt Gergő: Vuk ____________________________________ 34
Oszoli Mariann: A csudálatos Mary ___________________________ 35
Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban ___________________ 37
Grinácz Anna: A varázsdada _________________________________ 38
3
ARANY FOKOZAT (100-93 pont)
1. Jáger Bence István (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta
2. Szalatnyai László (6. évf.): Emil és a detektívek (KONDOR) – Felkészítő tanár: Samu Gyuláné
3. Nyuli Barnabás (5. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (BRASSÓ) – Felkészítő tanár: Bucsek Noémi
4. Bukta Milán Rómeó (6. évf.): A Pál utcai fiúk (SZENCI) – Felkészítő tanár: Zsovák Andrea
5. Terenyei Edmond (6. évf.): A katlan titka (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin
6. Csiszár Gábor (6. évf.): Harry Potter és a bölcsek köve (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin
EZÜST FOKOZAT (92-87 pont)
1. Konda Ádám: Egy Ropi naplója (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta
2. Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve (CSONTVÁRY) – Felkészítő tanár: Szathmáriné Reinthaller Gabriella
3. Vas Éva: A csudálatos Mary (SZENCI) – Felkészítő tanár: Holové Zsuzsa
4. Horváth Fanni: Egri csillagok (KONDOR) – Felkészítő tanár: Samu Gyuláné
BRONZ FOKOZAT (86-80 pont)
1. Lantos Petra: Bambi (KASTÉLYDOMBI) – Felkészítő tanár: Sinkovicsné Pirigyi Katalin
2. Jakab Réka: A titkos kert (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta
3. Fekete Zsolt Gergő: Vuk (KAPOCS) – Felkészítő tanár: Suszterné Egri Márta
4. Oszoli Mariann: A Csudálatos Mary (EÖTVÖS) – Felkészítő tanár: Márkiné Gácsi Mónika
5. Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban (DARUS) – Felkészítő tanár: Endre Edit
6. Grinácz Anna: A varázsdada (GULNER) – Felkészítő tanár: Pirschenk Erika
4
Az esszéírás szempontsora
Formai előírások:
- minimum 1 gépelt oldal (+ az előzékoldal), digitálisan adjad
könyvtárostanárodnak,
- betűtípus: Times New Roman, margók: 2,5, sortávolság: 1,5.
Az esszé elé, külön oldalon tüntesd fel:
- az irodalmi mű szerzőjét és címét,
- a film rendezőjét és címét + zárójelbe a film műfaját (animációs
vagy játékfilm + a megjelenés évét,
- a saját neved és osztályod,
- az iskolád nevét.
Tartalmi előírások:
1. A dolgozat bevezetőjében írjad le: miért ezt a művet – filmet
választottad?
2. A tárgyalásban hasonlítsd össze a regényt filmadaptációjával, a
következő szempontok szerint:
a) Miben egyeznek meg, vagy különböznek?
Hely – idősík – cselekményszövése – szereplők (fő- és mellék)
b) Milyenek a szereplők? Jellemüket – tetteik alapján – úgy láttatja a
rendező, mint az író a művében? Ha animációs filmet választottál,
milyenek a rajzfilmfigurák?
c) A hangeffektusoknak – zörejek, filmzene – milyen szerepe van?
Milyen hatással volt rád?
d) A technika képi megoldások, animációk (helyszín – környezet)
mennyire adják vissza az író leírását, avagy teljesen más filmen, mint
az irodalmi műben?
e) Kinek íródott a mű – kiknek készült a film?
3. A befejező részben a véleményedre vagyunk kíváncsiak, melyik
tetszett jobban: a könyv, vagy a film? Véleményedet indokold meg!
Az esszé értékelése a fent megadott formai és tartalmi szempontok
alapján történt.
5
Jáger Bence István: Harry Potter és a bölcsek köve
(6. évf. Kapocs Általános és Magyar –
Angol Két Tannyelvű Iskola)
Joanne Kathleen Rowling: Harry
Potter és a bölcsek köve
Chris Columbus: Harry Potter és a
bölcsek köve (játékfilm, 2001)
A Harry Potter sorozat a legjobb könyvek gyűjteménye. Ez az egyik oka
annak, amiért ezt a könyvet választottam. De a választás igazi oka az volt,
hogy hat részt láttam vagy olvastam a hét rész közül, kivéve ezt az egyet.
Nehéz is volt megérteni a történetet, hiszen az első résznek a hírét sem
hallottam. És ebbe a részben sem csalódtam.
A könyv és a film nem teljesen egyezik meg. A filmben látványosak a
varázslatok, és megdöbbentően élethűek a különös lények: a hegyi troll vagy
a sárkány, azonban a könyv olvasása során ezek elképzelése kizárólag az
olvasó fantáziavilágára, képzeletének színességére van bízva. Ugyanakkor a
film csak az alkotók által lényegesnek ítélt epizódokat öleli föl, és nem
törődik a könyvben megbúvó részletekkel. Íme, egy csomó dolog, mely
kimaradt vagy módosult a filmben.
A könyv úgy kezdődik, hogy Vernon bácsi munkába megy és találkozik több
varázslóval. Ezzel szemben a film azzal indít, hogy Dumbledore professzor
lerakja a csecsemő Harry-t a Dursley-ház elé.
Mikor Harry unokatestvérét (aki a Dudley névre hallgat) elvitték az
állatkertbe, a könyv szerint a barátja is vele megy. A filmben viszont ez a
barát meg sem jelenik. A könyvben nem is akarják elvinni Harry-t az
állatkertbe, hanem rá akarják őt bízni egy öreg nénire, akit szintén kihagytak
a filmből.
Az a jelent, mikor új iskolába akarják beíratni Harry-t és Dudley-t, az is
kimarad a filmből, valamint az is, amikor Harry megkapja Dudley régi
szobáját. Mikor megérkeznek a levelek a Roxfort Boszorkány- és
6
Varázslóképző Iskolából, Vernon bácsi megőrül és ideiglenesen egy fa
viskóba költöznek. A filmben viszont egy nagy kőház az otthonuk.
A film és a könyv története szerint ekkor jelenik meg Hagrid. Miután
magával vitte Harry-t és pénzt vettek ki a Gringotts Koboldbankból,
elmennek vásárolni az Abszol útra. Ezek után Harry találkozik a Draco
Malfoy nevű, nagyképű fiúval. Ez az epizód a filmben nem történik meg.
Miután Harry megtalálta a vasútállomást és megérkezik az iskolába, a
Teszlek Süvegnek be kell osztania őt és iskolatársait az iskola négy klubjának
egyikébe. A könyvben a süvegnek van egy dala is, mely a filmben nem
jelenik meg. McGalagony professzor ABC rendben szólítja őket. Meg sem
kell említeni, hogy ez a filmben máshogy történik.
Az a rész is hiányzik, amikor eléneklik a diákok Roxford indulóját. Ráadásul
Hóborc - a kopogó szellem - is kimaradt belőle. Néhány tanár is hiányzik a
filmből. Bimba és Binns professzort meg sem említik.
Ezután Harry és barátai véletlenül megtalálják Bolyhoskát, aki egy nagy,
három fejjel rendelkező kutya. A könyv története szerint a büntetés elől
menekülve, véletlenül találtak rá, a film szerint azonban eltévednek a
Kviddics-kupa keresése során, és eközben lelnek az ebre.
Kimaradtak a filmből a kviddics-csapat második, Hugrabug ellen vívott
mérkőzése, valamint Hagrid Norbert nevű sárkányának kicsempészése az
iskolából. Ezek után büntetőmunkára mennek a Tiltott Rengetegbe. A könyv
szerint Neville, a film szerint azonban Ron megy Harry-vel és barátaival. A
munka során Harry találkozik egy kentaurral, aki segít neki az unikornis
megtalálásában. A kentaurnak a filmben lényegesen eltér a külseje a
könyvben leírtaktól. A filmből a kentaur két társa is kimaradt. A gyerekek
ezek után rászánják magukat, hogy megszerezzék a Bölcsek Kövét. Két
akadályt azonban szintén kihagytak a filmből.
Szereplők bemutatása és jellemzésük
Harry James Potter: Egy bátor, hősies, vakmerő gyerek, aki nem ismer
félelmet.
Ron Weasly: Szegény családba született gyerek. Könnyű lenyűgözni.
Félelem sugárzik róla, de belül leleményes és vakmerő.
7
Hermione Granger: Okos, tanulékony lány. Olykor egy kicsit túl oktondi.
Gyorsan felméri a helyzetet és logikusan gondolkodik.
Neville Longbottom: Gyáva, félénk és mindig be akarja tartani a szabályokat.
Nincsen semmi stílusa.
Vernon Dursley: Harry nagybátyja. Utálja Harry-t mióta Dumbledore
otthagyta náluk. Kövér, buta fiát, Dudley-t túlságosan elkényezteti.
Petunia: Harry nagynénje. Szintén utálja Harry-t, pedig testvérének a kisfia.
A férjéhez hasonlóan, fiát Dudley-t babusgatja.
Dudley: Harry unokatestvére. Mindig piszkálja, rendszeresen megveri őt. A
könyv és a film szerint is kövér és annyi esze van, mint egy birkának.
Rubeus Hagrid: Roxford vadőre. Mintegy három méter magas és szőrös. Ám
a zord külső érzékeny lelket takar.
Hangeffektusok
Egy olyan filmben, mint a Harry Potter nélkülözhetetlenek a hangeffektusok
a varázslatokhoz. Az a legjobb a zenében, hogy bárhova be lehet illeszteni.
Nekem a kedvenc részem az volt, amikor Vol… azaz, akit nem nevezünk
nevén, meg akarja ölni Harry-t. Ott olyan hátborzongató a zene, hogy más
nem is illene oda. Egyszóval a hangeffektusok és a zene kiválóan illik a
jelenetekhez.
Képi megoldások, animációk
A fantasy filmekben nélkülözhetetlenek az animációk és a modern képi
megoldások. Egy olyan lényt, mint egy troll nehéz megrajzolni és még
nehezebb ezt animálni. Arról ne is beszéljünk, hogy nem nézne ki valami jól.
A modern számítógépes animációk mind a varázslatok, mind a misztikus
lények ábrázolására is alkalmasak. A környezetben is fontosak a képi
megoldások. Szerintem minden tökéletesen úgy nézhet ki a filmben, mint
amilyennek az író képzelte.
Kinek íródott a mű?
J.K. Rowling csak azt írta a könyv elejére: „Annak, aki varázslatossá teszi az
életemet” Tehát biztos, hogy valaki olyannak írhatta, akit szeret. Mind a
könyv, mind a film fantasztikus lett. Bár nekem a könyv jobban tetszett.
8
Álláspontom szerint az a tanácsos, ha a könyv elolvasását követően nézzük
meg a filmet. A filmben meg van adva, hogyan néznek ki a szereplők és a
helyszínek. Az ember képzelete erősebb mindennél. Ha egy szereplő nem
tetszik, akkor a könyv során még agyagként lehet formázni. A film csak
azért van, hogy gyorsan meg lehessen tudni, hogy miről szól. Azok néznek
olvasás helyett filmet, akik lusták, szorítja őket az idő, vagy nem szeretnek
olvasni.
Szalatnyai László: Emil és a detektívek
(6. évf. Kondor Béla Általános Iskola)
Erich Kastner: Emil és a detektívek
Franziska Buch: Emil és a detektívek
(játékfilm, 2001)
Az iskolában az irodalom tanárnőm szólt, hogy lesz egy esszéíró pályázat,
amiben egy választott regényt kell összehasonlítani a könyv alapján készült
filmmel. Én az Emil és a detektíveket választottam, mert a címe alapján
izgalmasnak tartottam.
Amikor elolvastam a könyvet és a filmet is megnéztem, egyből
észrevettem, hogy nagyon sok dologban különböznek egymástól. A történet
lényege végül is mondhatjuk, hogy ugyan az: Emil vidékről Berlinbe
utazik, a zsebében pénzzel. Amíg alszik, a vonaton ellopják a pénzét. Emil
észreveszi és a tolvaj után megy. A pénz visszaszerzésében gyerekek
segítenek neki. A szereplők és még a főszereplők között is vannak azonban
eltérések.
A könyvben Emil az anyukájával él és az ő rokonaihoz utazik Berlinbe. A
filmben pedig az apukájával él, mert a szülei elváltak és az anyukája
Kanadában lakik egy másik férfival. Emil a tanára nővéréhez utazik. A
könyvben Emil legfőbb segítője a dudás gyerek, Gusztáv és a Professzor, a
filmben pedig egy lány Boni, Gusztáv pedig a lelkésznő fia, akik Emilt
9
vendégül látnák. Gusztáv szerepe az eredeti változatban Kalapocskáé volt,
aki Emil unokatestvére és lány. A tolvajt viszont mindkét változatban
ugyanúgy hívják.
A mellékszereplők sem azonosak, csak kis Kedd az, aki mindkét
változatban szerepel és a feladata is megegyezik: telefonügyeletes. Az
ikreket én a könyvben fiúknak képzeltem el, a filmben pedig lányok voltak.
A könyvben végig szó van Jeschke őrmesterről, a filmben nincs. Fontos
különbség még, hogy Emil nagymamája sem szerepel a filmváltozatban.
Azt gondolom, hogy egyes szereplők jellemét jól visszaadja a film, de
például Gusztáv és Kalapocska teljesen eltérőek. Kalapocskát belevaló, de
barátságos lánynak gondoltam el, míg Gusztáv eleinte teljesen
barátságtalan, sőt nagyképű volt. Igaz, a film végére ő is jó irányba
változott. Míg Márta a könyvben szerintem csendes, rendszerető, nyugodt
asszony volt, addig a lelkésznő folyton elkésik, szétszórt, és kapkodó. A két
változat cselekményszövése sem egyezik teljesen.
A lényeges részek ugyanazok, de egyes cselekmények között lévő részek
eltérnek. Például: Eredetileg Emil azért utazik Berlinbe, hogy meglátogassa
a rokonait, míg a filmen egy idegen családhoz megy és azt is elhatározza,
hogy Berlinben vesz egy hamis jogosítványt az apjának. A könyvben Emil
üzenetet küld Bleuerrel a nagymamájának, hogy megérkezett, jól van, csak
még valamit el kell intéznie, ezért később megy hozzájuk. A filmben pedig
elküldik Emil helyett Füstöst, mert szerintük Gusztávék nem fogják
felismerni, hiszen sosem látták Emilt.
A nyomozás közben is nagy eltérések vannak. A regényben Gusztáv
beöltözik liftes fiúnak és úgy szerez információkat Grundeis úrról, míg a
filmben Boni csellel megszerzi az álkulcsot a szállodai szobához és Emil
kikutatja a tolvajt. A pénz megszerzésekor azonos jelenet, hogy nagyon sok
gyerek követi a csalót, majd az menekülni próbál, de a gyerekektől nem
tud. Az eredeti változatban Grundeis úr egy bankban lepleződik le, a
filmadaptációban pedig abban a templomban, ahol a lelkésznő prédikál.
Megegyezik, hogy Emil jutalmat kap a körözött bűnöző elfogásáért,
valamint az, hogy a gyerekek a végén együtt ünnepelnek.
10
A helyszínek mindössze annyiban egyeznek, hogy Emil vidékről utazik
Berlinbe, a tolvaj pedig egy szállodában száll meg. A könyv szerint egy
kávéházba megy először Grundeis úr, míg a filmben egy presszóba.
Gondolom, ez azért van, mert a film a mai időkben játszódik, a regényt
pedig sokkal régebben írta a szerző. Ez jól látszik a helyszínek
bemutatásában.
A technikai képi megoldások jól visszaadták a történet izgalmát, a
nagyváros forgatagát. Én azonban másképpen képzeltem el a helyszíneket
a könyvet olvasva, mint ahogyan a filmben láttam. A könyvben még lovas
konflisok is szerepelnek, a filmben pedig teljesen modern közlekedési
eszközökkel találkozunk. Míg a könyv szinte folyamatosan mutatja be a
nyomozást, addig a filmben a jelenetek váltakoznak a gyerekek és
Gusztávék között. A könyv olvasása közben szinte végig éreztem, ahogyan
Emil aggódik, állandóan feszült volt. Ezt az izgalmat a filmben a zenével
fokozta a rendező. Szerintem a filmzene nagyon jól illett a
cselekményekhez, a nyomozás közben a zene még jobban növelte az
izgalmat, a gördeszkás jelenetnél pedig sokkal lazább, lendületesebb volt.
Nekem hiányzott Gusztáv állandó dudálása, amit a könyvet olvasva szinte
hallottam a füleimmel. Szerintem a könyv az Emil korosztályából való
gyerekeknek íródott, míg a film igazi családi mozi. A gyerekeknek és a
szülőknek is jó szórakozás.
Nekem a könyv jobban tetszett. Az író leírása alapján sokkal jobban el
tudtam képzelni a különbséget a nagyváros és a vidék között. Olvasás
közben szinte beleéltem magam Emil szerepébe, éreztem a folytonos
izgalmat, az aggódást, az örömöt. Szerintem a regényben sokkal
érdekesebben és részletesebben voltak leírva a fejlemények. A film is
nagyon jó volt, de egy könyvet olvasva úgy képzelem el a történetet, a
szereplőket és a helyszíneket, ahogyan a fantáziám engedi.
11
Nyuli Barnabás: Harry Potter és a bölcsek köve
(5. évf. Brassó Utcai Általános Iskola)
Joanne Kathleen Rowling: Harry
Potter és a bölcsek köve
Chris Columbus: Harry Potter és a
bölcsek köve (játékfilm, 2001)
Először a filmet láttam. Nagyon tetszett. Sorban megnéztem hat részt.
Utána elolvastam a könyveket is. A hetedik részt azért nem néztem meg
filmen, mert először a könyvre voltam kíváncsi. Nem is csalódtam, mert
elvarázsolt. A Harry Potter az egyik kedvenc könyvem, ezért választottam
ezt a művet.
A film szinte minden fontos dologban egyezik a könyvvel: helyszínekben,
idősíkokban, cselekményszövésben és a szereplőkben. Apukám mesélte,
hogy ennek az az oka, hogy az írónő Rowling úgy adta el a filmjogot, hogy
bele szólhat mindenbe a forgatás során (szereplőválasztás,
helyszínválasztás stb.). Idősíkokban egyezik a könyv és a film. Mind a
kettő a múltban kezdődik, amikor Dumbledore leteszi az ajtó elé az
újszülött Harryt és mindkettő napjainkban folytatódik, ahol megismerjük
Harry nevelőcsaládját. Aztán a jelenből megint visszatérünk a múltba, hogy
megtudjuk, mi történt Harry szüleivel. Őket megölte Voldemort a gonosz
varázsló. Különbség, hogy a könyv már az elején részletesen bemutatja a
Dursley családot, akik Harryt nevelik, de ez a filmből kimaradt. Több
helyszínt kihagytak a filmből, mert a rendezőnek takarékoskodni kell az
idővel, hogy ne legyen túl hosszú a film. Fontos azonban, hogy a rendező
csak azokat a részeket hagyhatja ki, amik nem veszélyeztetik a film
megértését (pl. a film kihagyja az első fejezet azon részét, ahol a Dursley
család részletes bemutatása van és a végére ugrik).
Cselekményszövésben sincs nagy eltérés. A film ugyanazon a szálakon
követi a történetet, mint a könyv. Mindkettőben a 11 éves Harryt ismerjük
meg, aki abba a varázslóiskolába kerül, ahova a szülei jártak. A szereplők
Harry szemével különösek és furcsák, mivel a varázsvilágot ő még nem
12
látta. A könyvből és a filmből is kiderül, hogy Voldemort a saját árnyéka
lett, mert Harry anyja szeretetével megvédte az újszülött Harryt és
Voldemort átka visszafelé sült el, és saját árnyéka lett. Az első rész arról
szól, hogy Harry hogyan akadályozza meg, hogy Voldemort megkaparintsa
a bölcsek kövét és visszatérjen az életbe. A filmből sajnos kihagyták a
Teszlek süveg versét, így nem tudjuk meg, milyen tulajdonságainkhoz
milyen „ház” illik.
A rendező nem úgy láttatja minden szereplő jellemét, mint az író. Malfoy,
Crack és Monstro karakterét máshogy ábrázolja az író. Malfoy a filmben
félénkebb. A könyvben sokkal gonoszabb és sértőbb a viselkedése. A
filmben Crackről és Monstroról pedig nem tudjuk meg, mennyire buták. A
könyvből minden fontos szereplő a filmben is szerepel. Ezek a szereplők
Harry barátai, osztálytársai és tanárai. Hermione a filmben is nagyon
kíváncsi és okos, Ron pedig vicces és ügyetlen, de jólelkű. A többi szereplő
személyisége is egyezik a könyvvel.
A hangeffektusokat profi szinten használták a filmben. Néha az izgalmat
fokozták, néha félelmet keltettek. Nekem nagyon tetszett, amikor a rendező
cselesen belerakta a főcímdalt a filmbe, amit Hagrid furulyázott el.
A technikai megoldások fantasztikusak voltak a filmben. Érdekes volt,
ahogy a varázslatos dolgokat bemutatták, pl. az élő festményeket a falakon,
vagy a maguktól mozgó tárgyakat (lépcső). Tetszettek, bár teljesen mások
voltak a helyszínek, mint ahogy elképzeltem a könyv alapján pl. a szobák
berendezése. A könyvben az a jó, hogy mindenki maga dönti el, mi hogy
néz ki, mivel a képzeletünket mi irányítjuk.
A könyv az írónő gyermekeinek készült, mert nagyon szerették a meséket.
A film szintén gyerekeknek készült, de sok kisgyerek kicsit félelmetesnek
tartja, amiben van igazság, hiszen én is láttam a filmet, de csak kilenc
évesen nézhettem meg. Sok felnőtt szereti a meséket, ezért nagyon sokan
olvasták a könyvet és nézték meg a filmet. Nekem nagyon tetszett a film is,
de a könyv tetszett jobban, mivel szabadjára tudtam engedni a képzeletem.
Mindenkinek csak ajánlani tudom felnőttnek, gyereknek egyaránt. „Nem
szükséges gyermeknek vagy varázslónak lenned ahhoz, hogy Harry Potter
elvarázsoljon.” (USA Today)
13
Bukta Milán Rómeó: A Pál utcai fiúk
(6. évf. Szenczi Molnár Albert
Református Általános Iskola)
Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk
Fábri Zoltán: A Pál utcai fiúk
(játékfilm,1969)
Azért ezt a művet választottam, mert nagyon magával ragadott a könyv,
mikor olvastam. A cselekményben az én korombeli gyerekek a főszereplők.
Nagyon szimpatikusak voltak Nemecsek és Boka jellemvonásai. Tetszett a
cselekmény és a kor megjelenítése. Számomra a film szinte ugyanazt az
élményt nyújtotta, mint a könyv olvasása. Ez az eddig olvasott könyvek
közül a kedvencem, mert pillanatok alatt én is a cselekmény részese lettem.
Fábri Zoltán filmadaptációja szorosan követi Molnár Ferenc művét. A
rendező igyekezett valósághűen visszaadni a könyv által elénk tárt
történetet. A film ugyanazon a szálon fut, mint maga a regény. A helyszín
és az idősík szinte teljes egészében megegyezik. A cselekmény
szempontjából fontos helyszínek megjelenítésére aprólékosan figyelt a
rendező. Néhány különbség mégiscsak kitűnik. Értem ez alatt néhány
szereplő külső jegyei közötti eltérést. Ilyen például Nemecsek hajszíne és
Koltay testalkata, de ami igazán fontos (jellemvonások és cselekedetek) az
teljes egészében megegyezik.
A rendező mind a főszereplők és mind a mellékszereplők jellemét, sőt még
a gesztikulációikat is megőrizte úgy, ahogy azt Molnár Ferenc megírta.
Különösen figyelemfelkeltő Csónakos sajátos szójárása, hiszen mindenkit
„Papuskám”-nak szólít és jókedvű füttyentései. Kifejezetten örültem annak
is, hogy a Tót akcentusát is megjelenítették. Ezek nagyon hiányoztak volna
számomra a filmből, ha nem kerülnek bele.
14
A hangeffektusok, zörejek a történet valóságosságát hangsúlyozzák. Segít
megérteni, átérezni a történet mondanivalójának mélységét. Megmutatja a
szereplők érzéseit bizonyos szituációkban, még ha abban a pillanatban nem
is beszélnek. Drámai fordulatnál, például mikor Nemecsek a magas láztól
képzelődik, akkor egy igen gyors, pattogós, éles zene érezteti számunkra
cikázó, kusza gondolatainak sorát. Ugyanez a zene visszatér, mikor Boka
megtudja, hogy beépítik a grundot és az ő gondolatai is nagy sebességgel
csak a grund körül forognak. Szerintem ez a zene a két szereplő számára
fontos dolgok elveszítésétől való félelmet szimbolizálja. Ezeknek a
hangeffektusoknak, zenének a segítségével mélyült el a szívemben igazán a
történet, és vált valóságossá a cselekmény.
A képi megoldások valósághűen adják vissza a könyvben olvasottakat.
Látszik, a rendező ügyelt arra, hogy a film mindenben tükrözze az irodalmi
művet. Észrevehetjük, hogy a Füvészkert, a grund vagy akár Nemecsekék
háza részlet gazdagon megegyezik a könyvben leírtakkal.
Először úgy gondoltam, ez a regény elsősorban gyermekeknek íródott. A
könyv olvasása közben már változott a véleményem. Szerintem az író nem
kifejezetten gyerekeknek szánta a könyvét, hiszen a műben szereplő
gyerekek jellemével, tulajdonságaival ezer és ezer felnőtt rendelkezik. Ez a
regény egy kicsit tükröt mutat a felnőtteknek. Mivel a film szinte teljesen
megegyezik az irodalmi művel, ezért a filmet is ajánlom egyaránt
gyermekeknek és felnőtteknek is.
Személy szerint nekem a könyv jobban tetszett, mint a filmadaptáció.
Hiába kötődik annyira a regényhez, a filmnek így is van egy kis kötöttsége.
Miközben a könyvet olvastam, bárhogyan elképzelhettem a helyszíneket,
szereplőket. Úgy néztek ki a tárgyak, ahogy én szerettem volna. Ezért nem
válik unalmassá többszöri olvasás után sem. Ettől függetlenül a filmet is
bármikor szívesen megnézem.
15
Terenyei Edmond: A katlan titka
(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)
Kathryn Lasky: A katlan titka
Zack Snyder: Az őrzők legendája
(animációs film, 2010)
Én azért ezt a művet választottam, mert amikor láttam a moziban nagyon
tetszett a története. Izgalmas és megható volt, ezért kíváncsi lettem, hogy a
film mennyiben hasonlít a könyvre, vagy éppen miben különbözik tőle,
hogyan jelennek meg a történet szereplői az író elbeszélésében.
A történet Tyto erdejében kezdődik, azon belül is egy bagolyfészekben.
Megismerkedünk az egyik főszereplővel, Sörennel, akit a könyvbeli leírás
alapján pontosan így képzeltem el. Sören főnöknek született, hű barát és
kedves is. A film testvérét, Tukkot is főszereplőként mutatja be, míg a
könyvben csak kevés szó esik róla, bár meghatározó szereplője a
cselekményszövésének. Kunír sivatagából ragadnak el egy kis tündéri
baglyocskát, Gülfit aki Sören hű társa lesz az intézetben. A filmben Tukkot
is elragadják Sörennel együtt, ezzel szemben a könyvben Tukk kilöki
Sörent és ő a fészekben marad. A cselekmény ezután kezdődik azzal, hogy
a Szent Ególiusz baglyai elragadják őket és elviszik az intézetükbe, ahol
harci baglyokat akarnak csinálni belőlük, akikkel le tudják igázni az összes
királyságot. A történet cselekménye egy szálon fut, végig a főszereplők
Sören és Gülfi körül zajlanak az események a könyvben, ezzel szemben a
filmben nem így történik.
A film olyan felépítésű, hogy a nézőnek nem kell előzetes információval
rendelkeznie ahhoz, hogy megértse a történetet. Színes, mozgalmas képi
világgal rendelkezik, a hang- és képhatások nagyon igényesek, megerősítik
a történet mondanivalóját. A környezetet a film nagyon élethűen jelenítette
meg számomra, többet adott, mint a könyvben leírtak.
16
A szereplők megjelenítése nagyon szemléletes, jól látszanak a karaktereken
az egyéni jellemzők. A baglyok animálása nagyon részletes, jól kidolgozott
még a tollak különböző megjelenítésére, mozgására is nagy figyelmet
fordítottak.
A történetben lévő aláfestő zenék időnként izgalmat, néha pedig
megnyugvást váltanak ki a nézőből. A néző rendkívüli események
részesévé válik, úgyhogy azoknak számára nincs tétje (pl.: mikor Sören és
Gülfi menekülnek az intézetből). A történet szereplőivel tulajdonságaik
miatt könnyű azonosulni, sokszor éreztem úgy, hogy szívesen vennék részt
a kalandjaikban.
Kathryn Lasky egy trilógia keretében írta meg a történetet a film
mindhármat bemutatja, de a könyv csak az első részét, mivel a másik kettő
még nem jelent meg magyar nyelven.
A történet szerintem nagyon kegyetlen volt, mert sok bagoly meghalt az
ütközetek közben, ezen kívül még nagyon szomorú is, mert ez egy olyan
történet, amin még olvasás után is el lehet gondolkozni. A film és a könyv
mondanivalója számomra, hogy nem szabad úgy bánni az emberekkel, mint
a tárgyakkal, akármilyen erő is van a birtokunkban.
Az animáció és a látványosság miatt részben gyerekeknek szól, de
szerintem a mondanivalóját mi még teljesen nem érthetjük meg. Nekem a
film tetszett jobban, mert ugyan az is szomorú volt, de ezt ellensúlyozta a
sok látvány és a vicces jelenetek. Ezért a gyerekek számára inkább a film
megnézését ajánlom, és csak ezt követően olvassák el a könyvet.
Velem is így történt, és nem bántam meg, mert a könyv olvasása közben,
filmszerűen peregtek az események, szinte azonnal megjelentek előttem a
szereplők és a helyszínek. A történet pedig a különbözőségek miatt kicsit
sem vált unalmassá.
17
Csiszér Gábor: Harry Potter és a Bölcsek köve
(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)
J. K. Rowling: Harry Potter és a
Bölcsek köve
Leavesden Film Studios & Warner
Bros pictures: Harry Potter and the
Philosopher's stone (játékfilm, 2001)
Azért választottam ezt a könyvet, mert életem egyik legizgalmasabb és
legérdekesebb könyve volt. Főleg a varázslatos világ nyűgözött le. Alig
bírtam letenni a könyvet, annyira tetszett.
A film és a könyv között a különbség szembetűnő volt, mivel a könyv
leírásai alapján én képzeltem el a varázslatos lényeket, a filmben pedig nem
tudtam elképzelni őket, mivel ott már meg voltak határozva. Úgy írták át a
könyvet, hogy a filmben nagyon sok szöveg kerül át a három
főszereplőhöz, ezzel gyengítve a később fontossá váló mellékszereplőket.
Ez talán nem a legjobb megoldás volt.
A szereplők külső tulajdonságaiban, megjelenésükben is van egy két
eltérés. Harry nem zöld szemű, mert Daniel Radcliffe szeme nem bírt
hozzászokni a kontaktlencséhez, Hermione pedig nem lett „lapátfogú”
mivel Emma Watson nem tudott beszélni a műfogakkal. Ezek nem
feltétlenül fontosak, ám később, Hermione esetében lesz jelentősége.
Szinte a könyv teljes eleje vágva lett. Így nem kapunk részletes leírást
Dursleyékről, valamint Voldemort legyőzéséről. A film Dumbledore
Dursleyékhez való megérkezésével kezdődik, így a varázslók önfeledt
ünneplése szintén kimaradt. Harry „bébiszittere”, Mrs. Figg teljes
egészében hiányzik a filmnek ebből a részéből.
A film nem mutatja be igazán Harry nyomorúságát. Azt, hogy Dudley és a
barátai állandóan verik. Sőt, Dudley barátai is kimaradtak a filmből, még
Piers Polkiss sincs benne, aki pedig az állatkertben is ott volt Dudleyval.
18
Nincs a filmben Malfoy és Harry párbaj-terve sem, pedig odafelé botlanak
bele Harryék a tiltott folyosóba.
Talán az egyik leglogikátlanabb változtatás az volt, hogy a filmből kivették
az utolsó két próbát a kő megszerzése előtt, hiszen így nem értjük, hogy
vajon Piton professzor mivel is járult hozzá a kő megvédéséhez, amit
Hagrid említett. Amikor Dumbledore a film végén beszélget Harryvel,
megint hiányzik egy rész. A könyvből ugyanis megtudhatjuk, hogy
Dumbledore küldte el Harrynek a köpenyt, és beszél Harrynek Pitonról és
az apjáról, James-ről is.
A filmen és a könyvben körülbelül ugyanolyan jelleműek a szereplők. Egy-
két eltérés azért van, mint például Dudley kevésbé vérmes a filmben, mint a
könyvben.
A zörejek és hangeffektusok remekül utánozzák az ijesztő hangokat,
úgyhogy elég élethűek. A filmzene és a közbevágott zenék is tökéletesen
megfelelőek, hogy az ember átérezze a szereplők érzéseit.
A legnagyobb különbség a film megoldásai és a könyv között, hogy a
könyv az olvasó képzeletét is igénybe veszi, így a legkülönfélébb dolgokra
gondolhatunk, míg a filmen minden megvan adva. A film egyéb elemei (a
hátterek, építmények, animációk stb...) is fantasztikusak, és szerintem
visszaadják az embernek a könyvben leírt varázslatos helyszíneket,
tárgyakat és jelenségeket.
Az író a gyermekeinek írta a könyvet, a könyv elején olvashatjuk:
„Jessicának, aki nagyon szereti a meséket; Anne-nek, mert ő is nagyon
szerette őket; és Di-nak – ezt a mesét ő hallotta először.”
Nem tudnám eldönteni, hogy a könyv vagy a film tetszett e jobban, mert a
film és a könyv két teljesen más világot nyitott előttem.
19
Konda Ádám: Egy ropi naplója
(6. évf. - Kapocs Általános és Magyar - Angol Két Tannyelvű Iskola)
Jeff Kinney: Egy ropi naplója
Thor Feudenthral: Egy ropi naplója
(vígjáték 2010)
Azért választottam az Egy ropi naplója című könyvet/filmet, mert nagyon
tetszett a cselekménye, mely izgalmas és humoros. Igazán egy iskolás
gyerek kezébe való, én is ezért figyeltem fel rá.
A film helyszínei mindenhol visszaadják a könyvben olvasottakat. Az
események főként az iskolában történnek, ami olyan a filmben, amilyennek
a könyv alapján elképzeltem.
A filmben azonban feltűnnek olyan szereplők is, akikről a könyvben nem
olvastam. A filmben láthatjuk a fiút, aki mesél Gregnek a Sajt
„legendájáról” és egyhetedikes lányt is, aki Greg tetteit kritizálja – ők a
könyvben nem szerepelnek.
Különbség még a könyv és a film között az is, hogy az események
középpontjában álló Sajt történetét a főszereplő a könyvben már kezdettől
fogva ismeri, a filmben azonban az osztálytársa meséli el neki.
A könyvben nincs szó az „ördögimádók erdejéről”, a filmben viszont
Rodrick mesél a két fiúnak róla, és a Halloween este játszódó jelenetben el
is jutnak oda. A könyv és a film főszereplője Gregory Heffley, barátja,
Rowly és bátyja, Rodrick, de fontos mellékszereplők a szüleik és az
iskolatársak is.
A film szereplőinek jelleme olyan, ahogyan a könyv alapján elképzelem.
Greg szeretne népszerű lenni, ennek érdekében bármit megtesz, közben
pedig még a legjobb barátjára sincs tekintettel. Rowly-nak nincs testvére,
szülei mindentől óvják, még Gregnél is „szerencsétlenebb”. Rodrick igazi
kamasz báty, uralkodik Greg fölött, és mindig „keresztbe tesznek
20
egymásnak”. Nagyon jól választották ki a filmhez a színészeket, mert a
külső tulajdonságaikban is hasonlítanak a könyv szereplőire.
A film zenéje nagyon jól visszaadja a cselekmény hangulatát, jól eltalálták
az ijesztő, a vicces és a szomorkás részeknél is.
Nagyon jó ötlet, hogy a könyvet illusztráló rajzok, „pálcikaemberek” a
filmben is felbukkannak a különböző jelenetekben. Tetszett, hogy a film
elején és végén Greg megjelenik a rajzolt naplóban, és néha ezt a naplót
lapozgatták is a film közben.
A könyv elsősorban iskolás gyerekeknek íródott. Mivel nagyon sok rajz
van benne, azok is kedvet kaphatnak az olvasáshoz, akik addig nem nagyon
szerettek. A rajzok miatt viszont a felnőttek első látásra szerintem nem
olvassák el, de a filmet biztosan megnézik, mert nagyon szórakoztató, és
sok vicces jelenet van benne.
Nekem a könyv tetszett jobban, mert olvasás közben úgy képzelhettem el a
szereplőket és a történetet, ahogyan én akartam, valamint az illusztrációk is
találóak voltak. Ennek ellenére a film is nagyon tetszett, mert igyekezett
teljesen visszaadni a könyvben leírtakat.
21
Kerekes Kata: Harry Potter és a bölcsek köve
(5. évf. Csontváry Kosztka Tivadar
Általános és Alternatív Iskola)
J. K. Rowling: Harry Potter és a
bölcsek köve
Chris Columbus: Harry Potter és a
bölcsek köve (játékfilm, 1997)
Azért ezt a művet választottam, mert szeretem az izgalmas könyveket,
filmeket. A ,,Harry Potter és a bölcsek kövé” – ben nagyon sok az izgalom,
nagyon sok a váratlan esemény, és az is tetszik benne, hogy sem a filmben,
sem a könyvben nem tudom megmondani, mi fog következni.
Szeretem a könyvben, hogy mindent olyan részletességgel ír le, hogy ne
legyen unalmas, de azért minden aprócska részlet benne van. A filmben
nagyon megfogott a szereplőválasztás és az események megrendezése.
Viszont észrevettem, hogy a könyv leirt olyan fontos és egyben érdekes
dolgokat, amit a filmben nem láttam. Például: Norbert-et a tarajos sárkányt,
Harry és Hermione éjszaka vitték fel a csillagvizsgáló toronyba, hogy
elajándékozzák Carlinak, Ron testvérének. Visszafelé találkoztak Nevil-el
aki elmondta Mc Galagony professzornak, hogy egy sárkány van náluk,
ezért büntetést kaptak. Azt is észrevettem, hogy nagy időeltolódás van a
könyv és a film között. Nem egyezik az első kviddics mérkőzés időpontja,
és a mérkőzés alatti időjárás sem.
A helyszínek sorrendje is megváltozott egy kicsit—kimaradt vagy máshogy
követték egymást — és a film csak 2 kviddics mérkőzést jelenít meg,
sokkal több volt. Sokkal több mellékszereplő található a könyvben (akik
viszonylag fontosak), mint a filmben, viszont a főszereplők ugyanazok.
Draco Malfoy volt az egyetlen ember a könyvben és a filmben, akit Harry
Ron és Hermione is utált. Alattomos féregnek írja le J. K. Rowling a
könyvben, és valahogy a filmben is ez az érzés jön át, pedig ezt a
megjegyzést nem hangoztatták.
22
Mikor elárulta Mc Galagony professzornak, hogy Harryék este Hagrid
kunyhójában vannak, mindenki büntetést kapott, mert este kiment a
hálókörzetből.
Jellemek
Harry Potter, a kis túlélő, aki muglinak hiszi magát, pedig varázsló. A
villám alakú sebhely, amit kiskora óta visel, Voldemort Nagyúr műve. A
gyilkos átokkal meg akarta ölni Harryt, miután végzett a szüleivel, de az
átok visszapattant, így csak egy aprócska sebhelyet hagyott rajta. Harry
nagyon örült mikor Hagrid érte jött, bár nagyon megijedt. A hóbaglyot,
Hedviget is tőle kapta 11. születésnapjára. Mikor megismerte a vonaton
Ront, örült, hogy végre van egy barátja, mert a nagybátyánál nem bántak
vele megfelelően.
Ron Weasly volt Harry első barátja. Van egy patkánya, Makesz, akit az
egyik bátyától örökölt. A vonaton koszos volt az orra, amit Hermione
mondta neki. A lány nem lopta be magát Ron szívébe. De mikor egy troll
megtámadta Hermionét, Ron és Harry segítettek neki. Onnantól kezdve
legjobb barátok lettek. A vörös hajú, sokszeplős fiú nem túl okos, és
nagyon két ballábas, de a sakktudásával megnyerte a sakkpárbajt, ami
hozzásegítette Harryt a bölcsek köve megszerzéséhez.
Hermione az okos lány, viszonylag szép külsővel, első pillantásra nem
tűnik túl kedves lánynak. Pedig nagyon aranyos és odaadó, bár a kioktatásai
néha idegesítőek. Ezt Ron is hangoztatja, és sajnos a lány meghallotta ezt a
megjegyzést, ezért bemenekült a mosdóba. Ott egy troll fokságába esett,
ahonnan nem tudott egyedül kimászni. A 2 fiúnak segítenie kellet, és bár a
Griffendél pontok rohamosan csökkentek, egymásra találtak a jó barátok.
A hangeffektusok nagyon érdekessé tették a filmet. Mikor valamelyik
jelenet ijesztő volt, akkor a zenei aláfestés is nagyon-nagyot lökött rajta.
Mikor valami szomorú dolog történt, a zene is olyan szomorú volt, hogy
teljesen át lehessen érezni a szereplő érzéseit. A könyvben nem voltak
hangok, de nagyon jól el lehetett képzelni, hogy a filmben ilyenkor milyen
zene mehet.
23
Mikor este a könyvet olvastam, nem tudtam elképzelni, hogy milyen
fényjáték lehet a filmben. Ilyenkor mindig belenéztem a kazetta
jelenetválasztásaiba, ahol már a bemutatók is mozogtak. Így, hogy el
tudtam képzelni a hangokat és a fényeket, sokkal élvezetesebb volt a könyv
olvasása. Mikor valamelyik ember varázsolt, éles fény villant, ami nagyon
izgalmassá tette azt a jelenetet.
Én előbb láttam a filmet, mint ahogy a könyvet olvastam. Nekem jobban
tetszett a film, valószínűleg azért, mert ott láttam a szereplőket, a
helyszíneket. Hallottam a hangokat, a zörejeket és minden egyéb
figyelemfelkeltő dolgot...
Vas Éva: A csudálatos Mary
(6. évf. Szenczi Molnár Albert
Református Általános Iskola)
Pamela Lyndon Travers: A csudálatos
Mary
Robert Stevenson: Mary Poppins
(amerikai musical, 1964)
Azért választottam ezt a könyvet, mert a címében benne van az a szó, hogy
csudálatos, és én nagyon szeretem az olyan könyveket, melyek varázslatos
dolgokról szólnak.
A filmben és a könyvben a helyszínek ugyanazok. Talán a könyvben több
helyszínen járhatunk, mint a filmben, de a fontos helyszínek ugyanúgy
megvannak.
Ami az idősíkot illeti, a könyvben szerintem hosszabb ideig történnek az
események. A filmben viszont mindenre kevesebb időt szántak. A könyv
minden cselekményt részletesen leír, de a film néhány dolgon csak átsiklik
és megy tovább. Én még azt vettem észre, hogy a filmből néhány fontos
jelenet kimaradt.
24
Amikor olvastam a könyvet, elképzeltem a szereplőket, de a filmben már
úgy láttam a szereplőket, ahogy azokat mások elképzelték. Ugyanakkor a
filmből kimaradt John és Barbara, az ikrek és persze Robertson Ay, a
cipőtisztító.
A szereplők kicsit mások a filmben, mint a könyvben. Például Mary
Poppins sokkal szigorúbb a könyvben, de a filmben inkább kedves.
Mitchaelt és Janet szerintem az író és a rendező is ugyanolyannak láttatja.
Banks papa a filmben szigorúbb és Banks mama a filmben eléggé
szórakozott nőnek látszik.
A filmben egy másik dolog a zene. Ahogy néztem a filmet, sok ének és
némi tánc is volt benne. A zene lényege a filmben, hogy a fontos jelentekre
énekkel hívja fel a figyelmet. Nekem ezek a zenés részek nem tetszettek,
mégpedig azért, mert én jobban szeretem, ha egy filmben nincsen ilyenfajta
figyelemfelkeltő filmzene.
A helyszínek a könyv alapján a filmben is megvoltak. Csak picit
különböztek kinézetei, mint a könyvben. Szerintem a filmben túlzottan
csicsás minden.
Ez a mű a fiataloknak és tinédzsereknek íródott, meg persze azoknak, akik
szeretik a csodálatos regényeket. Ezt a könyvet felnőttek is olvashatják,
nekik is tetszene. A film viszont inkább felnőtteknek készült, semmint
gyerekeknek.
Nekem a könyv sokkal jobban tetszett, mint a film, mégpedig azért, mert a
könyv részletesen mindent leír és én képzelhetem el a történetet. A film
viszont valaki más elképzelése alapján készült és az nekem nem tetszik
annyira.
25
Grinácz Anna: A varázsdada
(6. évf. Gulner Gyula Általános Iskola)
Christianna Brand: A varázsdada
Kirk Jones: Nanny McPhee (játékfilm,
2005)
A listán, melyet az osztályfőnökünk mutatott, nagy volt a választék, de én a
Nanny McPhee-t választottam, mert régen meg akartam nézni és még
inkább elolvasni.
Ez egy képzeletbeli történet, melynek filmre vitt változata kiváló
szórakozást nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek is.
A könyveket gyakran megfilmesítik, de nem tudják úgy visszaadni a
történetet, mint ahogy azt az olvasó elképzeli. Ennek több oka is van:
képzeletünk korlátlan és egyedi, míg a film elkészítéséhez rendelkezésre
álló pénz, idő, fantázia és technikai felszereltség korlátozott. A könyvben
elmesélt történetet mindenki máshogy gondolja el, míg a megfilmesítésnél
a rendező és a forgatókönyv író fantáziája határozza meg a történet
alakulását.
A filmeknél a főcselekmény szempontjából lényegtelen részeket kihagyják
vagy átírják, hogy beleférjen az időkeretbe és kerek történetet alkosson. A
különbségeket csak az veszi észre, aki elolvasta a könyvet és megnézte a
filmet is. Van viszont egy előnye a filmnek. Ez pedig a filmzene. Erre csak
akkor döbben rá az ember, amikor a könyv olvasása után megnézi a filmet.
A zene ebben az esetben is jól kiegészíti a képernyőn látottakat. Sokszor
valami izgalmasról és varázslatosról árulkodik, ami szerintem jól illik a
történésekhez.
A két mű közötti eltérések ellenére mindkét változat lehet jó. Nanny
McPhee esetében a könyv és a film közötti különbségek és hasonlóságok a
következőek.
26
A történet mindkét esetben a XIX. század vége felé, egy angliai
kisvárosban játszódik, ahol a sokgyerekes Brown család él. A várost a
könyvben, ha nem is részletesen, de bemutatják, a filmben viszont csak
néhány kép erejéig találkozunk vele. Ha közelebb megyünk a Brown család
házához, a könyv alapján úgy képzeljük, hogy az sokkal tágasabb és a
kertje is nagyobb.
A család létszámában is vannak eltérések. A könyvben mindkét szülő él és
olyan sok gyerek van, hogy név szerint nem is sorolja fel az író, csak
korcsoport szerint említi őket, mint pl: Nagyok, Közepesek, Kicsikék,
Legkisebbek és a Kisbaba. A filmben viszont az apuka megözvegyült és
egyedül neveli 7 gyerekét. A gondot mindkét változat esetén a szülői
engedékenység okozza, ami a gyerekek neveletlenségéhez vezet.
Számtalan nevelőnő kudarca után lép színre a varázsdada, Matilda McPhee
akit mindvégig csak Nanny McPhee-ként említenek. Matilda McPhee
ugyanolyan körülmények között érkezik meg Brownékhoz a filmben és a
könyvben is. A film alkotói próbálták Matilda külsejét a könyvben
leírtakhoz igazítani, de a filmben sokkal kedvesebb lett. Nanny McPhee
addig marad a családnál, amíg a gyerekek meg nem javulnak. Ez alatt a
folyamat alatt Mathilda fokozatosan szebb lesz. Mivel a gyerekek a
könyvben sokkal komiszabbak, és több csínyt követnek el, ezért a dadának
több dolga van a gyerekekkel, és így lassabban szépül meg.
A szereplők körében is vannak eltérések. A könyvben a személyzet egy
kövér dadusból, egy szakácsnőből, egy mosogatólányból, egy kisegítő
alkalmazottból és egy külföldi nevelőnőből áll. A filmben viszont csak
három alkalmazott van: a dadus, a szakácsnő és a mosogatólány. A filmben
és a könyvben szereplők tulajdonságai többnyire megegyeznek, de vannak
eltérések. A mosogatólány a filmben megértően bánik a gyerekekkel, a
könyvben viszont mellékszereplőként csak pár szó esik róla. A konyhásnő
pedig az irodalmi műben sokkal kedvesebb, mint ahogy a filmben
bemutatták.
Brownék szegény családként élnek és az apjuk nem tudja eltartani
gyerekeit. Van viszont egy idős, gazdag, egyedülálló déd nagynénikéjük,
Adelaide, akinek rá vannak utalva anyagi segítségére.
27
A könyvbeli történet szerint Adelaide a gyerekek viselkedésétől függően
dönti el, hogy rájuk hagyja-e vagyonát. A gyerekek újabb és újabb
csínytevéseket hajtanak végre, de szerencsére Adelaide néni szeme már
nem az igazi, így nem veszi észre azokat és rájuk hagyja vagyonát. A
filmben viszont az örökség feltétele, hogy Mr Brown egy hónapon belül
újra házasodjon. Adelaide dédnagynénikéjük a könyvben és a filmben is
eljön hozzájuk uzsonnára és segítség képen el akar vinni egy gyereket,
hogy maga nevelje fel. A gyerekek azonban túljárnak az eszén és mind a
két változatban a mosogatólányt küldik el vele. A következő találkozás
alakalmával Mr. Brown rájön, hogy beleszeretett a mosogatólányba és
elveszi feleségül. A házasság duplán örömet hoz, mert azon túl, hogy a
gyerekek is szeretik a lányt, még az örökséget is megkapják. Egyszóval a
filmben is minden jól végződik.
Nekem mind a két változat tetszett, bár ez esetben is jobban szeretem a
könyvet, mert magam képzelhetem el a szereplőket, a helyszíneket és az
eseményeket. Általában ez az oka annak, hogy először elolvasom a könyvet
és csak utána nézem meg a filmet.
28
Horváth Fanni: Egri csillagok
(6. évf. - Kondor Béla Általános Iskola)
Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Várkonyi Zoltán: Egri csillagok
(játékfilm, 1968)
Ezt a művet azért választottam, mert szerintem ez a magyarok egyik
legfontosabb győzelme. S eme győzelem bemutatta, hogy a török sereg is
legyőzhető és, hogy a haza a legfontosabb. Az akkori időkben nem volt
népszerű elhagyni a hazát, hanem inkább meg kellett tartani, védeni.
Büszkék lehetünk a múltunkra, akármi is történt.
A film és a könyv közti különbség például az egri vár, mivel nem az igazi
egri vár látható a filmben. A filmbeli vár Pilisborosjenő határában készült
és ezen kívül még sok jelenet készült ott. A vár másolata azóta már nem
létezik, de még ma is sok turista szívesen látogat el oda. A filmben
elkerülhetetlen volt bizonyos szálak kiemelése, ezért kulcsfontosságú volt
a talizmán, és ez tartotta össze regényt. A gyűrű drámailag hangsúlytalanul
szerepel a filmben. Amikor Török Bálintot ki akarják szabadítani, akkor
hiányzik minden érzelmi előkészítés, ezért az első rész epizódokra szakad,
és ekkor csak a regényt olvasva tekinthetjük át. Ez a film arra ösztönzi a
nézőket, hogy az olvasottakra emlékezzenek. A színészek nem a filmbeli
jellemet formálják meg, hanem amit a nézők elvárnak. A csata volt a
filmben a leghosszabb idejű, mivel az volt a legfőbb esemény. A könyvben
többet írt Gárdonyi a szöktetésről vagy Gergely felnövéséről.
Az első rész nagy időszakot ölel fel, s így egy-egy kaland elhanyagoltnak
tűnik, különösen a második rész aprólékos, részletező jeleneteihez
képest. Sokszor szívesebben láttam volna olyan közelképet, ami közelebb
hozta volna hozzám a várvédők életét és a várost, hogy ne álljon már
annyira magányosan az egri vár. Cecey Éva hűséges, önfeláldozó, ijedt
kislányból lett bátor nő és ezt a filmben is éreztem.
29
A filmben még a tinédzser Bornemissza Gergely rövid hajú, jól kiállású
fiatalember, míg a könyvben hosszú hajú, magas, se szép, se csúnya arcú
serdülőkorú. Gergőt Gárdonyi bátornak, romantikusnak, erősnek, okosnak,
furfangosnak, hűségesnek, hazaszerető írta le. A filmben is látható
néhányszor, hogy milyen a személyisége, de a filmben nem annyira
éreztem azt, amit Gárdonyi leírt. Mikor a csata volt, kissé bizakodó,
szurkoló lettem. Éva és Gergely kalandjain volt, hogy izgultam, volt hol
aranyosnak, romantikusnak tartottam őket.
A filmben a zenék, zörejek különösen hatottak rám. Sokszor én is
odamentem volna a vár védőihez, hogy segítsek nekik. A zenék
visszaidézték a régi időket, én is úgy éreztem mintha csak a 16. században
élnék. A csata jelenetei nagyon izgalmasak voltak. A könyvbeli ostrom
ugyanolyan hatást keltett ki belőlem, mint a filmbeli. A helyszínek nem
mindig adták vissza azt a helyet, amit az író megírt, vagy legalábbis amit én
elképzeltem. Például a Jedikula a filmben mintha más lett volna.
Ez a regény mindenkinek íródott, hiszen ez egy olyan történet, amely
mindenki számára kedves. Megmutatja, milyen volt régen az élet,
megmutatja, hogy milyen fontos a hazaszeret.
Nekem a regény tetszett, mivel ott minden az én fantáziám szerint
működött és ott minden bővebben, érthetőbben volt megfogalmazva. Ott
Gárdonyi sokkal szebben írt meg mindent. És csak megköszönni lehet az
írónak, hogy rengeteg ideig készítette ezt a könyvet csakis azért, hogy tudja
meg ezt a jövő generációja is.
30
Lantos Petra: Bambi
(6. évf. Kastélydombi Általános Iskola)
Felix Salten: Bambi
David Hand: Bambi - Walt Disney
produkció (animációs film,1942)
Bemutatásként, hogy miért is ezt a művet és filmet választottam: mert
szívemhez közel állnak az állatok, szeretem a természetet és a kettő együtt
maga a tökéletes harmónia.
Mind a mű, mind a film időbeli és helyszínei megegyeznek. Mindkettő
tavasszal „ébred”: az erdő rengetegében ébredeznek az állatok, egyfajta új
kis jövevényekkel. A könyv és a film bemutatása is hangsúlyt fektet a
természet bemutatására, bár a könyv mélyebben részletezi az erdei élet
világát. Ezzel egyetemben a film színes világot mutat be, szakít az emberi
vonásokkal és Bambit (az őzgidát), valamint a többi erdei állatot az
egyszerű ösztönök által vezérelt lényként ábrázolja.
A főszereplők ugyanazok, csak nevük változik, de ez a fordításnak is
betudható, illetve a film gondolata a gyerekekre kedves megjegyezhető
nevet választ. Például Bambi (őzgida), Tappancs (nyúl), Virág (borz),
Patácska (őzsuta) és Bambi szülei: Mama és Herceg. A mellékszereplőket
inkább a könyv emeli ki jobban, a filmben nem emeli ki, vagy átírja
rövidsége miatt. Például ifjúkorában, amikor csatát vív a filmben egy ifjú
bakkal, a könyvben kettő őzbakkal harcol.
Cselekményében a könyv részletesebben elkalandozó, de mivel tudjuk,
hogy a film a könyv alapján készül, törekedni kell a lényeget kiemelő
tömörségre, párhuzamra. A tartalom nem tér el, gondoljunk csak a születés
örömére (Bambi), vagy a felfedezés időszakára (Mamája tanításai). Az
alkotás csúcspontja, hogy megpillantja az Erdő Hercegét. Talán a kamera
jobban ráközelít Bambi felismerésére, csodálkozására arra az érzésre, hogy
ő is ilyenné szeretne válni.
31
A szereplők jellemük alapján: kedves, gondoskodó (Mama), érdeklődő,
bölcs (UHU – macskabagoly), játékos-szemtelen (Tappancs-nyúl), kedves,
bájos (Virág-borz), pimasz, kacérkodó (Patácska-őzsuta). A rendező
helyesen látja és mutatja be azt, amit az író papírra vetett, a szereplők
jellemeit, hovatartozását, méltóságát, felsőbbrendűségét (mint a Herceg).
De figyelve a részletekre, precízen kidolgozott apróságokra, melyet a
műben a képen keresztül visz.
A rajzfilmfigurák egytől-egyig alapos, szépen rajzolt-színezett, a valóságot
nem torzító, bájos állatok, amelyek olyanok, mint a szerethető plüss
állatkák.
A hangeffektusok, melyeket a könyvből csak magunk tapasztalata alapján
az olvasó oda képzel, addig a rendező ezt zenével, hangszerekkel,
zeneművekkel kelti valóra. Mint például a zápor, a viadal, szerelem, tűz, hó
megjelenítése. Az alkalomhoz, cselekményhez illő hangot ad,
megszemélyesíti a könyvben leírt természeti adottságokat. A katarzis
élmény kiemelkedő fontossággal bír az egész film alatt, hisz érzelmeket
zenésít meg. A hatás csodás, hol szomorú (Bambi elveszti mamáját), hol
reményt adó (Herceg megjelenése), játékos és riasztó az eső, a tűz vagy a
hó ábrázolása. Félelmetes a viadal az őzbakokkal, de a szerelemnél szívet
melengető.
A technika képi megoldásai, animációk, helyszín, környezet, természetesen
a könyvben részletesebb, kalandozóbb, aprólékosabb. A film csak
megpróbálja elénk hozni a mi képzeletvilágunk által képzelt képeket, amit
az író a természetről gondol. A fiatal gidából hogy válik ifjú őz bakká, kik
lesznek a barátai, milyen kalandokban vesznek részt együtt, a Mama
elvesztése, majd a remény, hogy folytatni kell nélküle is, a felismerés a
halálról és hogy áll felettük erősebb, kegyetlenebb erő vagyis az Ember.
Igaz, mind a film megnézése és a könyv olvasása közben tudjuk nincs tétje,
hisz a végére jóra fordul minden, megoldódnak a problémák. A mű (könyv,
film) kicsiknek és nagyoknak egyaránt íródott, hisz magunkra ismerhetünk
benne, de megismerhetjük az állatok, természet világát, szerethetőségét.
Számomra, mind a kettő tetszett, nem élvez előnyt az egyik a másik
„rovására”. Mindkettő magával ragadó, érzelmekben gazdag mű. A könyv
32
részleteiben, míg a film látványaiban adja vissza a történetet és valahol
kiegészítik egymást. Az állatoknál sincs másként, mint nálunk, embereknél.
Küzdenek a mindennapokkal, a természettel, a létfenntartással. Én csak
ajánlani tudom mindenkinek, főleg a tanulsága, mondanivalója miatt: ami
szerintem az, hogy ne adjuk fel akkor sem, ha úgy tűnik nincs kiút.
Akarattal minden legyőzhető. Mindenki ismerje meg, mert ez egy
klasszikus és örök mű a társadalomnak.
Források:
Felix Salten: Bambi (1923)
David Hand: Bambi (1942) – Walt Disney produkció
Wikipédia: Bambi könyv, film
Jakab Réka: A titkos kert
(6. évf. Kapocs Általános és Magyar -
Angol Két Tannyelvű Iskola)
Frances H. Burnett: A titkos kert
Agnieszka Holland: A titkok kertje
(animációs film, 1993)
Azért ezt a művet választottam témámul, mert kisebb koromban a mamám
felolvasta nekem és emlékszem, hogy akkor mennyire megfogott ez a
csodálatos történet, és kedvem támadt felidézni. Egy film igyekszik, de
ritkán tudja visszaadni az olvasás élményét.
Szerintem ez a feldolgozás elég hű a könyvhöz, a helyszínek szinte
megegyeznek. Mint minden filmben, a cselekményszálak itt is
leegyszerűsödnek, de mindenre sor kerül, ami lényeges a későbbiek
szempontjából.
Én a szereplőket (Maryt kivéve) kicsit másképpen képzeltem el, de a
jellemük hasonlítanak a könyvben leírt alakokhoz. Úgy gondolom, hogy a
rendező nem teljesen úgy képzelte el figuráit, mint azt, ahogy az író leírta.
33
Én a könyv alapján Bent, a kertészt eleinte sokkal mogorvább embernek
ismertem meg, mint akivel a feldolgozásban találkoztam.
Ha a filmet nézem volna meg először, és utána olvastam volna a könyvet,
meglepődtem volna, mert nem gondolná senki a film alapján, hogy Colin
egy ilyen rossz lelkiállapotban lévő fiú, akinek már életkedve se sok
maradt, nemhogy egy barát vagy egy társ, akivel játszhatna, beszélgethetne.
A szobákat teljesen máshogy képzeltem, mint azt, ahogyan az animációban
láttam. Mary hálószobáját sokkal egyszerűbbnek hittem, aminek fő dísze
egy ablak, ami a lápra néz. A lápra viszont valahogy így gondoltam az író
leírása után. Az egész regény olvasása közben volt egy olyan érzésem,
hogy nem is egy kívülálló alak meséli el a történetet, hanem Martha,
Medlockné cselédje mond el mindent a testvéreinek, többek között
Dickonnek, a 12 éves fiúnak, aki nagyon kedveli az állatokat és ért is
hozzájuk.
Szerintem ebben a műben nagy szerepe van a hangeffektusoknak, mert
olyankor, ha az ember hall valamit, sokkal könnyebben bele tudja képzelni
magát az adott szituációba. Nagyon tetszettek a zenei aláfestések, nagyon
jól illettek az adott részekhez.
A könyv talán egy kicsit jobban tetszett, mert olyannak képzeltem a
szereplőket és a helyszíneket, amilyennek csak akartam, és bele tudtam élni
magamat az adott szituációkba, legyenek azok szomorúak, meglepőek vagy
viccesek.
Nagyon tetszett ez a történet, és bátran ajánlom mindenkinek, hogy
kikapcsolódásként olvassa el a könyvet, vagy legalább nézze meg a filmet.
34
Fekete Zsolt Gergő: Vuk
(6. évf. Kapocs Általános és
Magyar–Angol Két Tannyelvű
Iskola)
Fekete István: Vuk
Dargay Attila: Vuk (rajzfilm,
mesefilm, 1981)
Azért választottam ezt a mesét, mert szerintem egy nagyon jól sikerült mű.
Az elején a rajzfilm ugyanúgy leírja a tájat, ahogy a könyvben is
bemutatásra kerül. Ezután a film egyből a rókaalmot mutatja, ahol a nemrég
született kis rókák civakodnak. Nem sokkal ezután az ember és a kutyája
megtalálta az otthonukat. A könyvben ekkor Kag és Iny kettesben
vadásznak. Ekkor hoznak egy ludat a kis rókáknak, majd ismét útnak
erednek. A könyvben és a filmben Vuk életben maradása is eltér. Az
előbbiben Iny viszi a folyóhoz a fiát, a filmben ő maga kóborol el. Az író és
a rendező Iny megmentését is különbözően láttatja. Míg a könyvben Vuk és
Karak alulról ássák ki a ketrecet, a filmben egy szekérrel törik szét Iny
börtönét. A filmben gépekkel vágják a szalmát, az író pedig vidám,
viccelődő aratómunkásokkal kaszáltatta le a búzamezőt. A könyvben a
történet végén Vuk Csele, míg Iny Csele bátyja, Bark oldalán találta meg a
boldogságot. A filmben Vuk Innyel alapított családot. Egy alomnyi kis
rókájuk született, akik közül az egyiket az apja után Vuknak neveztek el.
A rajzfilm a fő cselekményszálakat tekintve követi a regény történetét,
néhol egyszerűsítve, máshol vidám jelenetekkel és motívumokkal
kiegészítve azt. Az idő viszont mindkét helyen azonos. A főszereplő mind a
filmben, mind a könyvben Vuk és Karak, a mellékszereplők pedig Vuk
testvérei, az ember és a kutyái, valamint az erdő többi állata. Az író
ugyanúgy jellemzi a szereplőket, mint a rendező: mind a ketten kiemelik
Vukot, aki olyan ügyes, akár a nagyapja volt. A rendező nagyon jól
ábrázolja a szereplőket, persze azért „megédesítette” a gyerekek kedvéért.
35
A filmzene nagyon jól sikerült, hiszen tükrözi a mese hangulatát, érezteti
Vuk és a többi szereplő jellemét. A hangok nagyon élethűek lettek, ami
sokat segít abban, hogy egy rajzfilm sikeres legyen. Nekem a
hangeffektusok olyanok, mintha az erdőben lennék, megjelenít minden kis
zörejt, brekegést és szárnycsapást.
Az akkori technikai adottságoknak megfelelően nagyon jól
megszerkesztették a képeket, vágásokat. A rajzfilm minden kis részletét
kiválóan megrajzolták, valóban az erdőben érezhetjük magunkat. Az író is
így írta le a tájat.
Fekete István Vuk című állatregénye 1965-ben jelent meg először. Vuk
történetéből 1981-ben készült el a Pannónia Filmstúdió gyártásában az
egész estés rajzfilm, amely a fiatalabb és idősebb korosztály körében
egyaránt osztatlan sikert aratott, és a mai napig igen népszerű és ismert.
Nekem a könyv tetszik jobban, mert az író cselekményszövése
lebilincselőbb, a karakterek jobban kidolgozottak.
Oszoli Mariann: A csudálatos Mary
(6. évf. Eötvös Loránd Általános
Iskola)
Pamela Lyndon Travers: A csudálatos
Mary
Robert Stevenson: Mary Poppins
(amerikai musical, 1964)
Azért választottam A csudálatos Mary című könyvet, mert anyukám
gyermekkori kedvenc könyve volt. Az amerikai filmet, amit Robert
Stevenson rendezett, megnéztem bár a könyv sokkal jobban tetszett.
Ahogy a történetet olvastam, egyre jobban megkedveltem a keleti széllel
érkező nevelőnőt, Mary Poppinst. Mivel Kate az előző nevelő elment a
gyerekek sokat unatkoztak és magányosak voltak. Mary érkezésével
minden megváltozott. A gyerekek vidámabbak és szorgalmasabbak lettek.
36
Az általam elképzelt Mary egész más volt, mint a film főhősnője. A könyv
képei egy picit segítettek Mary elképzelésében.
Mulatságos történetei közül a nevetőgázos tetszett a legjobban, ami nagyon
látványos volt a filmben is. Én is nagyon szerettem volna részt venni Wigg
bácsi uzsonnáján, ahol a vendégek a levegőben teáztak és sokat nevettek.
Vicces volt Lark kisasszony Petikéjének a története is. Szinte most is
hallom Lark kisasszony sipítozó hangját, amint Petikéjét szólítgatja. Petike
egy kutyus volt, akinek Lark kisasszony volt a gazdája. A hölgy nagyon
féltette, alig engedte ki az utcára. Ha kimehetett, akkor is csak pórázon és
ruhába. Peti ezt már megunta és azt mondta kutyául, hogy ha nem jöhet be
a barátja, akkor el fog szökni. Végül Lark kisasszony feladta a küzdelmet
és beengedte Peti barátját. Peti ezután végre élhette kutya életét.
Meglepődve fedeztem fel, hogy a filmben több új epizód van, amely nem
volt a könyvben. Ilyen volt a kéményseprűs tánc is. A film Maryjének
hangja kellemes volt. Sok dalt megkerestem interneten és néha azokat
hallgattam. Látványos táncokat láttam a filmben.
Mindenkinek ajánlom ezt az érdekes, vicces könyvet. Mary el tudja
varázsolni mind a kisebbeket, mind a nagyobbakat egyaránt. Felejthetetlen
élményt tud adni az egész családnak. Nagyon örülök, hogy anyukámnak
megvan a könyv folytatása is. Várom a nyári szünetet, hogy mindegyik
részét el tudjam olvasni.
37
Hollós Andrea Hanna: Alice Csodaországban
(6. évf. Darus Utcai Általános és
Magyar – Német Két Tannyelvű
Iskola) Lewis Carroll: Alice Csodaországban
Nick Willing: Alice Csodaországban
(játékfilm, 1999)
Azért ezt a könyvet választottam, mert amikor kivették a mandulámat,
előző nap a könyvvásáron vettük meg, és anya ebből olvasott a kórházban.
A második műtétem után megkaptam a DVD-t is, és egész nap azt néztem a
tévében. Akárhányszor beteg leszek, mindig az Alice Csodaországban című
filmet veszem elő.
A regényben, a filmhez képest, van némi eltérés. Alice a regényben a
nagynénje mellett fekszik egy parton és azon gondolkodik, hogy
szívesebben szedne pitypangot, mint hogy unalmas, képtelen, verstelen
könyveket nézegessen, majd hirtelen megpillantja a fehér nyuszit.
A filmben egy fellépésre készül, ahol az egész családja, barátai és rokonai
ott vannak, akik szinte mind szerepelnek az álmában. Egy fa alá menekül és
elalszik, majd a nyuszit követve beleesik egy gödörbe.
A szereplők a regényben többnyire állatok, míg a filmben szinte mindenki
ember. Vadalma a filmben a hercegnő macskája, aki mindig vigyorog,
Fakutya a hercegnő kutyája, aki szintén mindig vigyorog. A regényben
elmaradt a beszélő rózsák „jelenete”, s az, amikor Alice a vihar elől
bemenekül az erdőbe és találkozik a két tojással. A regényben körbecsukó,
a filmben körbefogó a játék neve, amit Alice az egérrel játszik. A filmben
nincs benne az, amikor a galamb odamegy Alicehoz. A regény végén a
tizenkét esküdt mindenféle állat, a filmben pedig csak tengerimalacok.
A szereplők a regényben olyanok, mint a filmben: a fehér nyuszi elegánsan
van öltözve, hisz egy krokett partira megy a királynőhöz, mindig siet
valahova. A király a királynő hatása alatt van, azt mondja, amit a felesége.
38
A királynő türelmetlen, szigorú. Alice bájos kislány, aki szereti másoknak
megmutatni a tudását.
A hangeffektusok nagy hatással voltak rám, bár nem sok volt a filmben, de
az is hatásos. A szerepe az, hogy megszerettesse a nézőkkel a filmet, és
hogy végig fenntartsa az érdeklődést, izgalmat.
A regény egészen más jellegű, mint a film, azaz más élményt adott nekem.
A regényt inkább nagyobbaknak ajánlom, mert kissé más a
megfogalmazása, mint egy átlag könyvnek. A film inkább gyerekeknek
való, más hangulatú, mint a regény.
Nekem a film tetszett jobban, hiszen emlékek fűződnek hozzá, és a
hangulata is jobban tetszett, mint a könyvé.
Grinácz Anna: A varázsdada
(6. évf. Gulner Gyula Általános
Iskola)
Christianna Brand: A varázsdada
Kirk Jones: Nanny McPhee (játékfilm,
2005)
A listán, melyet az osztályfőnökünk mutatott, nagy volt a választék, de én a
Nanny McPhee-t választottam, mert régen meg akartam nézni és még
inkább elolvasni. Ez egy képzeletbeli történet, melynek filmre vitt változata
kiváló szórakozást nyújt a gyerekeknek és a felnőtteknek is.
A könyveket gyakran megfilmesítik, de nem tudják úgy visszaadni a
történetet, mint ahogy azt az olvasó elképzeli. Ennek több oka is van:
képzeletünk korlátlan és egyedi, míg a film elkészítéséhez rendelkezésre
álló pénz, idő, fantázia és technikai felszereltség korlátozott. A könyvben
elmesélt történetet mindenki máshogy gondolja el, míg a megfilmesítésnél
39
a rendező és a forgatókönyv író fantáziája határozza meg a történet
alakulását.
A filmeknél, a főcselekmény szempontjából lényegtelen részeket kihagyják
vagy átírják, hogy beleférjen az időkeretbe és kerek történetet alkosson. A
különbségeket csak az veszi észre, aki elolvasta a könyvet és megnézte a
filmet is. Van viszont egy előnye a filmnek. Ez pedig a filmzene. Erre csak
akkor döbben rá az ember, amikor a könyv olvasása után megnézi a filmet.
A zene ebben az esetben is jól kiegészíti a képernyőn látottakat. Sokszor
valami izgalmasról és varázslatosról árulkodik, ami szerintem jól illik a
történésekhez.
A két mű közötti eltérések ellenére mindkét változat lehet jó. Nanny
McPhee esetében a könyv és a film közötti különbségek és hasonlóságok a
következőek. A történet mindkét esetben a XIX. század vége felé egy
angliai kisvárosban játszódik, ahol a sokgyerekes Brown család él. A várost
a könyvben, ha nem is részletesen, de bemutatják, a filmben viszont csak
néhány kép erejéig találkozunk vele. Ha közelebb megyünk a Brown család
házához, a könyv alapján úgy képzeljük, hogy az sokkal tágasabb és a
kertje is nagyobb.
A család létszámában is vannak eltérések. A könyvben mindkét szülő él és
olyan sok gyerek van, hogy név szerint nem is sorolja fel az író, csak
korcsoport szerint említi őket, mint pl: Nagyok, Közepesek, Kicsikék,
Legkisebbek és a Kisbaba. A filmben viszont az apuka megözvegyült és
egyedül neveli 7 gyerekét. A gondot mindkét változat esetén a szülői
engedékenység okozza, ami a gyerekek neveletlenségéhez vezet.
Számtalan nevelőnő kudarca után lép színre a varázsdada, Matilda McPhee
akit mindvégig csak Nanny McPhee-ként említenek. Matilda McPhee
ugyanolyan körülmények között érkezik meg Brownékhoz a filmben és a
könyvben is. A film alkotói próbálták Matilda külsejét a könyvben
leírtakhoz igazítani, de a filmben sokkal kedvesebb lett. Nanny McPhee
addig marad a családnál, amíg a gyerekek meg nem javulnak. Ez alatt a
folyamat alatt Mathilda fokozatosan szebb lesz. Mivel a gyerekek a
könyvben sokkal komiszabbak, és több csínyt követnek el, ezért a dadának
több dolga van a gyerekekkel és lassabban szépül meg.
40
A szereplők körében is vannak eltérések. A könyvben a személyzet egy
kövér dadusból, egy szakácsnőből, egy mosogatólányból, egy kisegítő
alkalmazottból és egy külföldi nevelőnőből áll.
A filmben viszont csak három alkalmazott van: a dadus, a szakácsnő és a
mosogatólány. A filmben és a könyvben szereplők tulajdonságai többnyire
megegyeznek, de vannak eltérések. A mosogatólány a filmben megértően
bánik a gyerekekkel, a könyvben viszont mellékszereplőként csak pár szó
esik róla. A konyhásnő pedig az irodalmi műben sokkal kedvesebb, mint
ahogy a filmben bemutatták.
Brownék szegény családként élnek és az apjuk nem tudja eltartani
gyerekeit. Van viszont egy idős, gazdag, egyedülálló dédnagynénikéjük,
Adelaide, akinek rá vannak utalva anyagi segítségére. A könyvbeli történet
szerint Adelaide a gyerekek viselkedésétől függően dönti el, hogy rájuk
hagyja-e vagyonát. A gyerekek újabb és újabb csínytevéseket hajtanak
végre, de szerencsére Adelaide néni szeme már nem az igazi, így nem veszi
észre azokat és rájuk hagyja vagyonát. A filmben viszont az örökség
feltétele, hogy Mr Brown egy hónapon belül újra házasodjon. Adelaide déd
nagynénikéjük a könyvben és a filmben is eljön hozzájuk uzsonnára és
segítség képen el akar vinni egy gyereket, hogy maga nevelje fel. A
gyerekek azonban túljárnak az eszén és mind a két változatban a
mosogatólányt küldik el vele.
A következő találkozás alakalmával Mr. Brown rájön, hogy beleszeretett a
mosogatólányba és elveszi feleségül. A házasság duplán örömet hoz, mert
azon túl, hogy a gyerekek is szeretik a lányt, még az örökséget is
megkapják. Egyszóval a filmben is minden jól végződik.
Nekem mind a két változat tetszett, bár ez esetben is jobban szeretem a
könyvet, mert magam képzelhetem el a szereplőket, a helyszíneket és az
eseményeket. Általában ez az oka annak, hogy először elolvasom a könyvet
és csak utána nézem meg a filmet.