3

KEDVES DIÁKOK!KEDVES KOLLÉGÁK ÉS SZÜLŐK!

Az Énekeskönyv-sorozat összegző állomáshoz érkezett. Ez egyrészt azt jelenti, hogy bizo-nyos területeket rendszerezünk, de jelenti egyben azt is, hogy előre mutatunk, és meg-próbálunk új felfedezésekre ösztönözni minden kedves olvasónkat. A zene elsősorban érzelmeket közvetít. Mindazt elmondja, ami szavakkal ki nem fejez-hető, de egy adott korszak történelmének lenyomata is. Könyvünkben arra törekedtünk, hogy a zenetörténeti hűség és a kiválasztott művek szépsége egyaránt érvényesüljön, s a zene által boldogabbá, nemesebbé váljunk. Bőséges dalanyagunk és zeneirodalmi kínálatunk továbbra is lehetőséget teremt a szabad válogatásra a tanulócsoportok ér-deklődése, képessége szerint.

Örömteli muzsikálást kívánunk: a szerzők és a kiadó!

Az előző évek tankönyveihez hasonlóan néhány órát most is két szinten fogalmaztunk meg. Az általános zenei műveltséget megalapozók hátterét nem színeztük, de a tehet-séggondozó, illetve a heti egy órás alapképzési szintet meghaladót igen.

Könyvünkben az alábbi jelölések segítik a tanulásszervezést:

Páros munka

Csoportmunka

Rögtönözzetek!

Zenehallgatás

Filmajánló

Füzetben dolgozz!

Házi feladat

A szavak magyarázata, a szószedet és a zenei szakkifejezések értelmezése a könyv végén található. Az idegen szavak kiejtése a tankönyvben a lábjegyzetben olvasható.

Kérdések és feladatok

Emlékeztető az előző évek ismereteiből

Tudnivaló, jegyezd meg!

Ismétlő, kedvet adó dalok

Olvasmányok, kiegészítő ismeretek

4

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA A MAGYAR NÉPZENE VILÁGA

Szeg

ed

Tem

esvá

r

Bel

grád

Kol

ozsv

ár

Mar

osvá

sárh

ely

Nag

ysze

ben

Bra

ssó

Nag

ybán

ya

Bes

zter

ce

Nyí

regy

háza

Deb

rece

n

Kec

skem

ét

Mis

kolc

Kas

sa

Mun

kács

Epe

rjes

Ung

vár

Nyi

tra

BU

DA

PE

ST

Szék

esfe

hérv

ár

Gyô

rSo

pron

Szom

bath

ely

Zal

aege

rsze

g

Kap

osvá

r

Péc

s

Baj

a

Szab

adka Ú

jvid

ék

Esz

ék

Zág

ráb

Fiu

me

Grá

c

BÉ

CS

Bes

zter

cebá

nya

Ara

d

Bék

éscs

aba

AL

F

ÖL

D

Mo

ld

va

Bu

ko

vin

a

Gy

im

es

ER

DÉ

LY

DUNÁNTÚL

FE

LV

ID

ÉK

ov

ina

Gyô

rG

yôr

ÁÁÁ

Bes

zter

cebá

nya

Bes

zter

cebá

nya

EELLL

VVII

KA

LOTA

SZEG

I VIS

ELET

CSÁ

NG

Ó

VIS

ELET

TORO

CKÓ

I V

ISEL

ET

Mar

osvá

sárh

ely

Mar

osvá

sárh

ely

Mar

osvá

sárh

ely

MM

DDÉÉÉ

LLY

SZÉK

ELY

VIS

ELET

BAKO

NYI

K

AN

ÁSZ

VIS

ELET

ORM

ÁN

SÁG

I V

ISEL

ET

RÁBA

KÖZI

V

ISEL

ETM

ATYÓ

PÁ

R

ÖÖL

D

HO

RTO

BÁG

YI

SZŰ

R

TEM

ESÚ

JFA

LUI

VIS

ELET

Nép

zene

i, né

praj

zi fő

bb tá

jegy

sége

k té

rkép

e

SÁRK

ÖZI

V

ISEL

ET

KA

LOC

SAI

VIS

ELET

PALÓ

C

VIS

ELET

5

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA

I. DunántúlI.1. SzlavóniaI.2. Dél-Dunántúl (Zala, Somogy, Baranya,

Tolna, Fejér vm., bal parti Duna-mellék)I.3. Dunazug és Csallóköz (Pest-Pilis-Solt-

Kiskun vm. dunántúli része, Esztergom és Komárom vm.déli részei)

(vm=vármegye)

II. FelvidékII.1. ZoborvidékII.2. Palóc-vidék (Hont, Gömör és Kishont,

Nógrád, Heves, Borsod, Abaúj-Torna vm.)

II. AlföldIII.1. Közép-AlföldIII.2. Felső-Tisza-vidék (Szabolcs, Szatmár, Be-

reg, Szilágy vm., részben az északkeleti vé-gek: Ugocsa, Zemplén, Máramaros vm.)

IV. ErdélyIV.1. KalotaszegIV.2. MezőségIV.3. Maros-Küküllők közeIV.4. Dél-erdélyi szórványvidékIV.5. Székelyföld

V. Gyimes, Bukovina, Moldva

NÉPZENEI, NÉPRAJZI FŐBB TÁJEGYSÉGEK

A  nyelvjárások szerinti öt csoportban dolgozzatok! La-pozzátok végig könyvünk népdalanyagát! Készítsetek nyelvterületenkénti elosz-tásban plakátot a gyűjtési helyekről, majd az alábbi képeket „illesszétek” a meg-felelő helyre!

6

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA A NÉPDALGYŰJTÉSRŐL

Liszt Ferenc 1838-ban, amikor a nagy árvíz idején több hangversenyt is ad a károsultak meg-segítésére, így írt egyik levelében: „Szándékom volt, hogy nekivágok Magyarország legpusz-tább vidékeinek, egyedül, gyalogszerrel, útizsákkal a hátamon. Semmi sem lett belőle.” Ebben az időben, a 19. század közepén kezdték leírni a népdalok szövegét. A dallamokat 1896-ban – Európában egyedülálló módon – Vikár Béla rögzítette fonográfhengerre. A gyűjtők később magnetofonra, majd diktafonra vették fel a dalokat, vagy hallás után, kézzel kottázták le azo-kat. A munka dandárját Bartók Béla és Kodály Zoltán végezte el a 20. század elején. A mai kutatások alapjait is ők rakták le. Munkájukhoz csatlakozott Lajtha László, Ádám Jenő, majd később Domokos Pál Péter, Olsvai Imre, Kallós Zoltán, Paksa Katalin, Tari Lujza és mások. A tu-dományos kutatásokat és gyűjtéseket az 1950-es évek óta a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportja irányítja.

6

Beszélgessetek arról, hogy érdemes-e napjainkban népdalt gyűjteni? Érveljetek mel-lette!

• Mit gondoltok, hogyan fog megőr-ződni az emberiség sok kincse, a kul-túra és a tudomány eredményei, cso-dái? Gondolkodjatok közösen arról, hogy az utóbbi tíz év zenei termésé-ből mit „mentenétek meg” az utókor számára!

• Melyik magyar költőnk kérdezte meg: „Ment-e a könyvek által a világ elébb?“ Mit válaszolt rá maga a költő? Ti mit gondoltok erről? Ment-e a � lm, a televízió, a rádió, az internet által a világ elébb? Készítsetek kiselőadást, bemutatót (prezentációt) a témáról!

Lajtha László kisgyőri pásztoroktól gyűjt(Kisgyőr, Borsod vm., 1929)

Vikár Béla népdalt gyűjt

A prágai Strahovi-kolostor könyvtára

7

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGATÁNCHÁZMOZGALOM

Lajtha László már az 1920-as évek elejétől rendszeresen gyűjtött tánchoz kapcsolódó zenei anyagot. Vallotta, hogy a tánc és a zene nem választható el egymástól. Munkásságát Mar-tin György folytatta. 1950-ben megalakult a Magyar Állami Népi Együttes, és mellette több amatőr táncegyüttes is létezett. A 60-as években a televízió útjára indította a „Röpülj páva” népzenei vetélkedőt, mely egyre inkább ismertté tette a városlakók előtt is a folklórt, amely a 70-es években a közművelődés része lett. Martin György így mesélt erről a korszakról: „A Dunamenti Folklórfesztivál és a Röpülj Páva következményeként nemcsak a falusi hagyományőrzés éledt fel, hanem a városi � atalok ér-deklődése is megindult. A � atal zenészek elköte-lezett érdeklődése, a népzene hiteles megismer-tetésére, elsajátítására végzett kitartó munkája engem nagyon meghatott, mert ehhez hasonló őszinte, „öncélú” érdeklődéssel korábban alig találkoztam.” A táncházmozgalom Budapest-ről indult ki. A kísérő zene élőben szólt, és a táncoló amatőrök nem koreográ� ákat jártak, hanem tanulták a gyűjtésekből eredő tán-cokat. Sebő Ferenc és Halmos Béla, a népi hangszeres zene elkötelezettjei élen jártak a mozgalom elindításában.

Keressétek meg az interneten, nézzétek és hallgassátok meg a következő műsorokat!a) A Bál – V. Táncház-találkozó, 1986 b) Muzsikás 40: Békási táncdallamok – Allegro Barbaro – Máramarosi táncok (népzene és

komolyzene találkozása)c) Bognár Szilvia – Herczku Ágnes – Szalóki Ági: Somogyinda – Szájról szájra (népzene és

világzene kapcsolódása)

Halmos Béla Sebő Ferenc

8

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA AZ ÖRDÖG ÚTJA

• Mely népi hangszerek leírását olvassátok? 1. A hangszert játék közben ölben vagy asztalon helyezik el, a dallamhúrokat penge-

tővel szólaltatják meg, a kísérő húrok szabadon zengenek. 2. Már az ókorban ismert hangszer volt, állatbőrből készített szélzsákból és többféle

(2-8) sípból áll. 3. A hangszeren billentyűzet segítségével játsszák a dallamot, a kíséretet forgókar se-

gítségével szólaltatják meg. A nyolcas alakú hangszertesten dallamhúr, „recsegő” és bőgőhúr van kifeszítve.

• Az alábbi hangszereket ismerjétek fel képük alapján, és készítsetek leírást róluk!

Énekeljétek el Apor Lázár táncát nyújtott és éles ritmusokkal is! A dalt megtaláljátok az ötödikes Énekeskönyv 71. oldalán. Énekeljetek további táncdallamokat, amelyeket a korábbi években tanultatok!

Az ürögi faluvégen szól a muzsika; Kispiricsi falu végén

Rendszerezés: Modális hangsorok: a hétfokú hangrendszer (diatónia) hét hangsorá-nak gyűjtőneve: ión, dór, fríg, líd, mixolíd, eol, lokriszi. A dó-ra végződő hétfokú hangsor neve: ión. Folytassátok a sort: a ré-re végződő neve dór…stb. A dúr skála hangjai (dó sor) és a természetes moll (lá sor) megegyeznek a ion (kiejtése jón) és az eol hangsorral.

q = 140

1.

2.

l,

3

Moldvai dallam, tánczene

9

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGAA MI CICÁNK MEGFÁZOTT

Augmentálás-diminuálás: A két fogalom (növelés-csökkentés) a zenében a ritmus-értékekre vonatkozik. A  negyed hang augmentálva, tehát dupla értékre növelve fél hang lesz, diminuálva, azaz a felére csökkentve nyolcaddá válik.

• A  beéneklő, hangszalagokat bemelegítő gyakorlatoknak lehet szövege, amely néha egy-egy szótag, hangutánzó, hangfestő szó, vagy mondat: má-mé-mí-mó-mú, bla- bla-bla, véget ért a nyár. Találjatok ki gyakorlatot a felsorolt beéneklő szövegekre és írjatok új gyakorlatokat is!

• Versenyezzetek! Ki tud több nyelvtörőt? Ki tudja a leggyorsabban, érthetően elmonda-ni? Kezdjétek ezzel, ha emlékeztek rá: Öt török...

• Írjátok le az alább közölt ütemek sorszámait abban a sorrendben, ahogyan azt tanáro-tok énekli!

• Kottázzátok le a népdalt 2 # előjegyzés szerint!• Írjátok le a közölt dal ritmusát fele ritmusértékekkel!

2. Nem akarja viselni, Nem tud benne niti nuti netutáj tutulija táncolni.

m l m r d r l,

m l m r d d t, l,

l m s m d d t, l,

l l m m r m r d l,

m m l l m d r t, l,

1. 2.

3.

5.

4.

m

1. Am

mil

cil

cánk-m

megm

fá-l

zott,-m

Varrm

tam-l

nél

ki-s

nil

ti-s

nuf

ti-m

nel

tu-m

táj-

r

tur

tu-d

li-d

ja-d

nadt,

rá-l,

got.-

Moldvai tréfás dallam

10

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA BARTÓK BÉLA: NÉGY SZLOVÁK NÉPDAL

Tavaszi szél vizet áraszt; ’Z annya ő sziep lányát

2. Átváltozom én rigómadárrá, Anyámhoz úgy szállok, Kertjébe ülök egy rózsatőre, Reája úgy várok.

3. Az anyja kinéz: – Furcsa egy madár, Be nagyon búsan szól; Szállj le csak, hess, hess, te rigómadár Én rózsabokromról.

4. – Rossz férjhez adtál, jó anyám, engem Idegen országba; Nehéz a sora, hej, bizony annak, Kinek rossz a párja!

A vegyeskarra és zongorára írt Négy szlovák népdal – a szövegek fordítója Gleimann Wanda – 1916-ban keletkezett. Eredeti címe Négy tót népdal volt. Tótvázsony, Tahitótfalu, Lengyeltóti, Tótszentgyörgy neve is ezt a népnevet tartalmazza.

1. LÁNYÁT AZ ANYA – LAKODALMAS

2. HAVASI LEGELŐN – SZÉNAGYŰJTÉSKOR ÉNEKELT DAL

• A dallam aszimmetrikus lüktetésű. Hangsúlyrend-je nagyrészt 2+3 osztású. Gyűjtsetek és énekeljetek olyan dallamokat, amelyben megjelenik ez a fajta váltakozás, mint például a Béreslegény, jól megrakd a szekeret kezdetű népdalunkban, melynek hang-súlyrendje 3 + 2 + 2!

• Értelmezzétek a következő szavakat: kéve, marok-szedő, rendet vág, sarló.

Lá

l

1. nyát- az a nya- férj hez- úgy ad ta- i de

di

- gen- or szág

(dó)

- ba,-

megmondta ne ki,- meghagyta

szi fi

ne ki,- töb bé- ne is lás sa.-

l

Haf

va-s

si-l

let

ge-s

lőn,-l

Vif

rá-s

gos-l

nagyt

mes

zőn-

l

Ot

lyan-d'

jótt

at

lud-s

tam,-d'

Azt

ágyl

ban-f

sems

jobs

ban.-

J.–F. Millet: Aratók

11

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGABARTÓK BÉLA: NÉGY SZLOVÁK NÉPDAL

Érik a ropogós cseresznye; Jó bort árul Sirjainé

3. ENNI, INNI VAN CSAK KEDVED

4. SZÓLJON A DUDA MÁR

2. Bezzeg nem volt soha kedved Szoknyaráncoláshoz, II: Szoknyaráncoláshoz :II

3. A négy garast a dudásnak Azt is én �zettem, II: Azt is én �zettem :II

4. S te táncoltál, én csak álltam, Senkise hítt engem, II: Senkise hítt engem :II

Líd hangsor: dúr-jellegű (nagy terces) hétfokú, modális hangsor. Jellemzője a kezdő-hangtól számított bővített kvart, jelölése: B4 (fá-ti; dó-�).

Egy kis illemtan: Tudni illik, hogy mi illik…Mit gondoltok, miért változhatott meg Bartók művének címe? Miért használták a kiadók inkább a szlovák, mint a tót népnevet? Bizonyára nektek is volt már olyan tapasztalato-tok, amikor valakit hátrányos megkülönböztetés ért akár külső akár belső tulajdonsága miatt. Fontos �gyelnünk arra, hogy ne bántsuk egymást se tettekkel, se szóval.

En

d

1. ni,- in ni- van csak ked ved,-

s el men- ni

fi

- a tánc ba,-

el men- ni- a tánc ba,-

el men- ni- a tánc ba.-

A fenti népdal pentachord, líd karakter.

s

Szól jons

- am

dus

dafi

- már,r s

Táncs

ra-m

várs

minfi

den-r

pár,

m

Víd

gan-d

szóld

jon,-t,

üd

gye-r

sen,-m

Talpd

ad

lá-d

vat,

ló-d

ler

gyen!-

12

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA SZIVÁRVÁNYOS AZ ÉG ALJA

Nincs Szentesen olyan asszony; Ez a lábam, ez, ez, ez

q = 120

Szi

l

1. vár- vá- nyos

fi

- az ég al ja.-

Nem jól van a fe jem- al ja,

(fá)

- csu haj- ja.-

Gye re,- ba bám,- i ga- zítsd- meg,

Fáj a szí vem,- te gyó gyítsd- meg, i haj- ja!-

2. Kérsemjéni templom előtt Háromágú diófa nőtt, csuhajja, Három ágán hat levele, Nem t’om mi a babám neve, csuhajja.

• Énekeljétek többféle tempóban a dalt! Melyik a még jól énekelhető leglassabb és leggyorsabb? Jegyezzétek fel a met-ronóm-számot! Ezután énekeljétek a kotta utasítása szerint, és beszéljétek meg, hogy osztályotok melyik tempót szereti legjobban!

• Állítsatok össze népdalcsokrot általa-tok választott szempont (stílus, szöveg, tempó, lüktetés, hangnem,...) szerint! Szerepeljen benne az új népdal is! A kérsemjéni református templom

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Szatmár, Alföld, Rozsály

Mire büszkék a rozsályiak? Mindenekelőtt arra, hogy nehéz körülmények között, élhető kör-nyezetben élhetnek. Munkaszeretők, kihasználják lehetőségeiket. Van vasútállomásuk, iskola, óvoda, orvosi rendelő, gyógyszertár, posta, rendőrség, teleház, piactér. Rozsály önellátó. (For-rás: Az ország „legkisebb nagyközségének” honlapja).

13

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGAKIMENT A HÁZ AZ ABLAKON

Úgy tetszik, hogy jó helyen vagyunk itt; Az ürögi faluvégen

Zsúp

2. Gyerünk, menjünk vendégségbe, Három hétig tart egyvégbe. Vigyünk el egy rosta vizet, A nagyharang majd meg� zet.

3. Sült malac ott strázsát álljon, Sült ökör utcán sétáljon. Két csípőjén kulacs lógjon, Szarva közt kalácsot hordjon.

Hexachord hangsor

Énekeljétek el a most tanult szöveget a kottában látható dallamra, és rögtönözzétek a negyedik sort!

Bözöd, Udvarhely megye, Vikár Béla

d m s s l s f m

d m s s l s f m

f f m r d m s s

... ... ... ... ... ... ... ...

Rosta

5

Ki1. ment5

- a4

ház3

az5

ab5

la6

- kon,5

-

Ben5

ne5

- ma4

radt3

- a5

vén5

asz4

- szony.3

-

Zsú3

pot3

- kö2

tött1

- a3

há3

tá4

- ra,3

-

Úgy3

bal3

la2

- gott1

- a3

vá3

sár2

- ba.1

-

14

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA VASÁRNAP BORT INNI

Jó bort árul Sirjainé; Töltsd teli, pajtás, poharad

2. Csütörtökön írni, Pénteken számolni, Hej, szombaton kérdezni: Mit fogunk dolgozni?

3. Bár mindig úgy volna, Hogy vasárnap volna, Hej, minden szegény legény Kedvére mulatna!

Az élet ciklusai, a periodikusan változó tevékenységek, a nappalok és éjszakák váltakozása életünket munkával és pihenéssel töltött időre osztják. A Bibliában, a Teremtés könyvében olvashatjuk, hogy Isten a világot hat nap alatt teremtette, a hetedik napon megpihent. A ba-bilóniai csillagászok hét égitestet ismertek, ezek neveit adták a hét napjainak.

• Alakítsatok párokat és nézzetek utána, honnan származnak a napok nevei a magyar és az idegen nyelvekben!

• Tervezzetek zenés hetet! Énekeljetek minden nap! Ajánlatainkat a naptárban találjátok!

Hallgassátok meg közösen Bartók Béla: Resteknek nótája című kórusművét!

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

dm

md

dl

s

ld'

ts

ld'

ts

ll

tl

ss

ss

ff

sf

mm

m

l

lt

ls

mr

rm

fis

d's

sl

sf

mf

ss

l,d

t,d

rd

t,l,

ml,

ss

ms

sf

Va sár- nap- bort in ni,-

Poco rubato

Hét főn- nem dol goz- ni,-

Hej, ked den- le fe- küd- ni,-

Sze re- dán- fel kel- ni.-

szi

1.

Kodály Zoltán, Alsóbag, Gömör m., 1912.

15

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGADUNNA, DUNNA, CIFRA DUNNA

Este van már, csillag van az égen; Mikor leány voltam

2. Még olyan is találkozna, ||: Szent György napig elalunna. :||

• Énekeljétek el szolmizálva a népdalt, � gyeljétek meg a hangnemváltást az utolsó sorban! • Ötödik osztályban tanultuk a Mikor leány voltam kezdetű népdalt. Meg� gyeltük, hogy a dallam első fele dúr jellegű, a második része pedig lá-dó kis terc hangterjedelemben mol-los. A két rész hangnemének alapja ugyanaz a hang. Az azonos alapú hangnemváltást (pl. g-moll / G-dúr) a zeneszerzők is szívesen alkalmazzák az eltérő hangulat kifejezésére. Melyik Beethoven- dalban találkoztatok minore-maggiore (moll-dúr) váltással?

• Kottázzatok dúr és moll hármashangzatokat d’ és g’ alaphangra!

Mivel takarózunk, ha hideg van? Pokróc, takaró, pléd, dunyha, paplan. Hová fek-szünk le este? Ágy, kerevet, rekamié. Mire tesszük a fejünket? Párna, vánkos. A kör-nyezet változásával együtt eltűnnek az olyan tárgyakat, tevékenységeket jelölő régi szavaink, amelyek a mai életnek már nem részei, és új dolgokat jelölő, új sza-vak keletkeznek. Mit jelentett a 19. száza-di magyar nyelvben a parolázik kifejezés? Mit csinál az, aki netezik? Mivel helyette-sítenétek a dal szövegében szereplő cifra szót?

Dúr és moll hármashangzat

Tari Lujza, Béd, Nyitra m. 1994

Dun na,- dun na,- cif ra- bun da,-

q. = 76

Min den- le gény- a lá- búj- na,-

Min den- le gény- a lá- búj- na.-

s

1.

f=r

d

16

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA A KAPUBA’ A SZEKÉR

Mikófalvi vásártéren; Kocsi szekér, kocsi szán; Tizenhárom fodor van a szoknyámon; Boncidai menyecskék

Melyik a kakukktojás? Melyik hangközlépés, ugrás nem található meg a dallamban? K3 lefelé, N2 lefelé, T4 felfelé, T5 felfelé, T4 lefelé, T5 lefelé?

Tegyetek egy sétát képzeletben Ko-lozsváron! Keressétek meg a város térképén a következő helyeket, épü-leteket, szobrokat!1. Annak az uralkodónak a szülőháza,

akit tizenöt éves korában, 1458-ban a legenda szerint a Duna jegén választottak királlyá. Ki az uralkodó?

2. Ugyanezen uralkodó híres lovas szobra, Fadrusz János alkotása.

3. A Bán� y-palota, ahol a város Szép-művészeti Múzeuma működik.

4. A temető, ahol többek között Apá-czai Csere János, Dsida Jenő, Kriza János, Reményik Sándor, Szenczi Molnár Albert nyugszik.

Pentaton hangkészlet

Erdély latin eredetű neve: Transzszilvánia, mely „az erdőn túli részeket” jelenti, először egy 1075-ből származó adománylevélben bukkan fel. Szék, ahonnan a most tanult népdal szár-mazik, néhány kilométerre fekszik Bonchidától, ezért találjátok a Ráhangoló ajánlásai között az onnan származó, Kolozs megyében gyűjtött dallamot. A Romániában található megye kul-turális központja, székhelye Kolozsvár.

A

s

1. ka pu- ba’- a sze kér,- Itt a le gény,- le ányt- kér.

5 5

De a

3

le ány-

3

azt mond ja:- Nem me gyek- férj hez- so ha.-

Erdély, Mezőség, Szék

17

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGAHEJ, AZ ÓZDI OLTÁR ELŐTT

Az Erdélyben ma is élő esküvői szokásokról Az eljegyzés a lányos háznál történik. A nősülni kívánó � ú leendő apósától kéri meg a lánya kezét, biztonságot és boldogságot ígérve. Három héttel az esküvő előtt a falu plébánosa a templomban kihirdeti a házasulandók nevét, és kéri, hogy aki tud az egybekelést lehetetlenné tevő tényről, akkor időben szóljon. Egy héttel az esküvő előtt kezdődik az igazi készülődés: a rokon és ismerős asszonyok nekiáll-nak a sütésnek-főzésnek. A fér� ak is ki szokták venni a részüket a munkából: levest és töltött káposztát készítenek.Csütörtök: a menyasszony összes holmiját egy díszes lovaskocsira pakolják és a bakra a meny-asszonyt is felültetik. Éneklő � atalasszonyok kíséretével körbemennek a falun, majd a � ús ház-ba viszik a hozományt.Szombat: az esküvő napja. A két háznál külön-külön gyülekeznek a vendégek. A zenekar ve-zetésével mind a két násznép elindul a polgári esküvőre. Ezt követi a templomi esküvő, ahova szintén külön érkeznek a házasulandók.

Most jöttem Erdélyből

„...minden egyes általunk ismert és szere-tett népdal mögött keményen dolgozó, az élet által sokszor meggyötört, nehéz sorsú parasztember áll, aki az ő saját kö-zösségében is kiemelkedő tudású előé-nekesnek számított.” (Forrás: Kornis Csaba előszavából, Paksa Katalin: Énekeltem én című könyvében, Premontrei Iskolai Füze-tek)

Életünk eseményei hol örömteliek, hol szomorúságra adnak okot. A népdalok az érzel-mek széles skáláját megéneklik, az éneklő megosztja élményeit, vágyait, a vele történ-teket a hallgatósággal. Bizonyára ti is szívesen énekeltek, hallgattok olyan zenéket, me-lyeknek szövege megszólít benneteket. Énekeljetek egymásnak kedvenc dalaitokból!

Tempo giusto

Hej,

s

1. az óz di- ol tár- e lőtt-

4

Há rom- á- gú- di ó- fa- nőtt.

Há rom- á- gú,

- hat le- ve- lű,

- S az én ba bám

- Fe ri- ne vű.-

Jagamas János, Magyarózd

2. Magyarózdi torony alja, Köröskörül bazsarózsa. Gyere, babám, szakíts rolla, S nem szakisztok, nem kell rózsa.

3. Nem szakisztok, nem kell rózsa, Tiéd nem leszek én soha. Trállálárá, rárárárá, Tárárárá, rárárárá.

A Pekri-Radák kastély Magyarózdon

18

A M

AGYA

R NÉ

PZEN

E VIL

ÁGA GYERE KI, TE GYÖNGYVIRÁG

TARKA SZOKNYA

Szép a gyöngyvirág egy csokorba’; Ej, haj, gyöngyvirág

Aszimmetrikus lüktetés és virágének

2. – A te vasas kapudat más zörgeti, de nem én, jaj. – Az zörgesse, ha nem én, Még eszedbe jutok én, jaj.

Moldvai család

Gye re- ki, te gyöngyvirág, Mert fel jött- a hód vi- lág,- jaj.

Maj’ ki me- nek,- ott la kom,- Csak a láj bim- bon go- lom,- jaj.

l,

1.

’sz

(tá)

• Gyűjtsetek aszimmetrikus lüktetésű dalokat és énekeljétek el őket!

• Bárdos Lajos: II. Népdalrapszódia• Pászti Miklós: Csángó-magyar szerelmi dalok

Ez a népdal következetes 5/8, hangsúlyrendje 2+3. Énekeljétek a népdalt hangutánzó szavakkal: bimm - bamm stb.

Tar ka- szok nya,- sok a fod ra,- se lyem- al ja- su ho- gó,- de

Se lyem- al ja,- se lyem- al ja- su ho- gó!-

Majd lesz né kem,- még a hé ten- pi ros- ken dőm,- tar ka- szok nyám,-

Ha hoz ne kem- a vá sár- ból- a csá vó.-

d tá

Tar ka- szok nya,- sok a fod ra,- se lyem- al ja- su ho- gó,- de

Se lyem- al ja,- se lyem- al ja- su ho- gó!-

Majd lesz né kem,- még a hé ten- pi ros- ken dőm,- tar ka- szok nyám,-

Ha hoz ne kem- a vá sár- ból- a csá vó.-

d tá

Ploszkucén, Moldva, Jagamas János

cigány népdal

Tar ka- szok nya,- sok a fod ra,- se lyem- al ja- su ho- gó,- de

Se lyem- al ja,- se lyem- al ja- su ho- gó!-

Majd lesz né kem,- még a hé ten- pi ros- ken dőm,- tar ka- szok nyám,-

Ha hoz ne kem- a vá sár- ból- a csá vó.-

d tá

Tar ka- szok nya,- sok a fod ra,- se lyem- al ja- su ho- gó,- de

Se lyem- al ja,- se lyem- al ja- su ho- gó!-

Majd lesz né kem,- még a hé ten- pi ros- ken dőm,- tar ka- szok nyám,-

Ha hoz ne kem- a vá sár- ból- a csá vó.-

d tá