BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskolája
Tagintézmény-vezetői pályázat
Készítette: Hudacsek Lászlóné
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
2
Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
3
Személyes adatok védelme miatt az oldal törlésre került.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
4
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ......................................................................................................... 5
1.1. Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás ..................................................................................... 5
2. Helyzetkép ....................................................................................................... 7
2.1. Az iskola bemutatása ........................................................................................................................... 7
2.2. Az iskola és környezete......................................................................................................................... 8
2.3. Humánerőforrás feltételek ................................................................................................................... 9 2.3.1 A nevelőtestület összetétele ...................................................................................................... 9 2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók .................................... 11
2.4. Az intézmény szervezeti felépítése ..................................................................................................... 12
2.5. Együttműködés partnerekkel ............................................................................................................. 14 2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel ........................................................................... 14 2.5.2 Külső partnerkapcsolatok ......................................................................................................... 16 2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása .......................................................................... 17
2.6. Képzési kínálat bemutatása ............................................................................................................... 18 2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés ............................................. 19 2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton .................................................................................................. 21 2.5.6 Felnőttoktatás .......................................................................................................................... 23
2.7. Tanulói közösség létszáma és összetétele .......................................................................................... 24
2.8. Oktató-nevelő munka értékelése ....................................................................................................... 28 2.7.1 Kompetenciamérések eredményei........................................................................................... 28 2.7.2 Tanulmányi helyzet................................................................................................................... 30
2.9. Innováció, pályázatok ........................................................................................................................ 35
3. Vezetői törekvéseim ...................................................................................... 38
3.1. Az intézmény céljai és feladatai ......................................................................................................... 39
3.2. Iskola-marketing tevékenység ........................................................................................................... 41
3.3. Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése .............................................. 44
3.4. Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése .............................................. 47
4. Jövőkép .......................................................................................................... 50
5. ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................... 55
Mellékletek ........................................................................................................... 57
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
5
1. BEVEZETÉS
"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a
jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és
megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog."
Szent-Györgyi Albert
Az 1879-ben alapított Petrik Lajos Szakközépiskola a főváros egyik legnagyobb
múltra visszatekintő szakképző intézménye. Névadónk a budapesti Felső Ipariskola
kémiai technológia tanára és egyben első igazgatója volt.
Életpályáját a tudomány, a képzőművészet, a természet kihívásai iránti nyitottság
jellemezte. Egyszerre volt tanár, tudós, keramikus, műgyűjtő és természetjáró. Az
általa képviselt sokoldalúság, az értékek befogadása és továbbadása az a cél,
amelyre iskolánk múltja, jelene és jövője épül.
Az eltelt több mint egy évszázad során az intézmény elismertséget vívott ki a főváros, és az ország
középfokú iparoktatásában, szakképzési feladatainak megvalósításában.
A magas szintű, biztos alapokon nyugvó szakmai tudás megszerzésére való törekvés, az új ismeretek
és lehetőségek iránti nyitottság és az általános emberi értékek egységes, következetes képviselete jut
kifejezésre hagyományainkban, szakmai hitvallásunkban. Neves elődeink által vallott és képviselt
tradíciók megőrzése nemcsak célunk, hanem kötelességünk is. Ezen értékek megőrzésére tettem
ígéretet, amikor 2012-ben beadtam intézményvezetői pályázatom.
Vezetőként egy nehéz időszakban kellett kiállnom a próbatételeket. Az intézményrendszer változásai,
a köznevelési intézmények állami fenntartásba vétele, az igazgatói jogkörök és hatáskörök
átalakulása, a gazdasági erőforrások szűkülése, majd végül a szakképző centrumok megalakulása
kihívások elé állították az iskolát.
A megváltozott feltételek ellenére a kollégák bizalmára és támogatására alapozva sikerült megtartani
elismertségünket. A képzéseink iránti növekvő érdeklődés, a javuló tanulmányi átlagok és a csökkenő
lemorzsolódás közös érdemünk. Eddigi megbízatásom erősségeit, gyengeségeit elemezve és a jövő
lehetőségeit mérlegelve döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról.
1.1. Iskolafilozófia – Pedagógiai-szakmai hitvallás
Iskolafilozófiánk a hagyományokat követve a szakmai igényesség és a partnerközpontúság elveire
épül. Törekvéseinkben igazodunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum által képviselt
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
6
értékekhez, rugalmasan reagálunk a munkakörnyezet változásaira, miközben tudatos lépéseket
teszünk az egyéni arculat megőrzésére. A partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos
monitorozásával, a fejlesztések iránti elkötelezettséggel törekszünk a kihívások megoldására. Oktató-
nevelő munkánk során figyelembe vesszük és beépítjük programunkba a szülők, a tanulók és a
munkáltatók igényeit. Meghallgatjuk véleményüket, felvetéseiket, és készek vagyunk a problémáik
megoldására.
Szakmai küldetésünk továbbra is a „több lábon” állás elvén alapul. Célunk a rendelkezésre álló
humánerőforrás és a korszerű infrastruktúra lehetőségeinek sokoldalú felhasználásával, több
szakmacsoportban, magas színvonalon, a munkaerőpiac igényeihez és elvárásaihoz igazodva képezni,
tovább képezni a jelen és a jövő szakembereit. A küldetés teljesítésének záloga az intézményvezetés
és az alkalmazottak szoros együttműködésen alapuló team munka.
Oktató nevelő munkánk arra ösztönöz, hogy tanítványaink érdeklődő, nyitott, együttműködni és
beilleszkedni képes felnőttekké váljanak. Célunk, hogy tanulóink a használható szakmai ismeretek
mellett elsajátítsák az önérvényesítés, önfejlesztés képességét is.
Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az átlagostól eltérő képességű, hátrányos helyzetű,
tanulási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok fejlesztésére. Szakmailag megalapozott,
egyénre szabott pedagógiai módszerekkel és az egyéni tanulási utak támogatásával
gondoskodunk a rászorulók felzárkóztatásáról, a korai iskolaelhagyás megakadályozásáról.
Átláthatóság és kiszámíthatóság jellemzi munkánkat, amelyet az intézményi élet minden
területére kiterjedő szabályozások működtetésével és a partnereink folyamatos tájékoztatásával
realizálunk.
Precíz, hatékony, minőségi munkával törekszünk céljaink megvalósítására, melynek feltételeit
tudatos tervezéssel és erőforrásaink optimális felhasználásával biztosítjuk.
Kiemelt figyelmet fordítunk meglévő eszközeink karbantartására, a taneszközök folyamatos
fejlesztésére. A pedagógusok továbbképzésének, beiskolázásának támogatásával járulunk hozzá
módszertani kultúránk bővítéséhez, az oktató-nevelő munkánk színvonalának emeléséhez.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
7
2. HELYZETKÉP
„Az, hogy az iskola – és benne a tanár – milyen volt, csak jó 10 évvel az iskola elvégzése után kezd
kiderülni.”
Németh László
2.1. Az iskola bemutatása
A BMSZC Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai
Szakközépiskolája a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye.
Az intézmény fő szakmai irányvonalát több mint egy évszázadon át a vegyészképzés jelentette. A
Petrikben megvalósult képzések színvonala országos elismertséget ért el, az innen kikerült
szakemberek mindig is keresettek voltak a munkaerőpiacon.
A ’90-es évek alapvető átalakulást hoztak az iskola szakképzési rendszerében. A gazdaság és a
társadalmi környezet változásaira reagálva a hagyományos vegyipari iskola „több lábra” állt a
környezetvédelmi és informatikai technikusképzés és a kapcsolódó szakmacsoportos alapozó oktatás
megszervezésével. A szakképzési paletta bővítése stabilitást, a partnerek növekvő érdeklődését
váltotta ki.
Az új évszázad a képzési kínálat színesítése mellett az intézményi struktúra és a szakképzési rendszer
többszöri, alapvető átalakítását hozta.
2004 – A főváros támogatásával környezetvédelmi szakmacsoportban elindítottuk a nyelvi
előkészítő osztályt.
2005 – Saját kezdeményezésre bevezettük a vegyipari szakmacsoportos alapozásban a két
tanítási nyelvű képzést.
2007 – Megtörtént az integráció az Irinyi János Szakközépiskolával, a Petrik Lajos Szakközépiskola
tanulólétszáma elérte az 1200 főt.
2008 – A Fővárosi Szakképzés-fejlesztési Tervvel összhangban, kilenc iskola szakmai
együttműködésével megalakult a Petrik TISZK.
2013 – Az állami fenntartásba került köznevelési intézmények fenntartói feladatainak ellátására
létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ. Az iskolaigazgató jogköre átalakult, szűkült,
hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére, a nevelési célok,
feladatok megvalósítására korlátozódott.
2015 – A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján létrejöttek a szakképzési
centrumok. Iskolánk további 11 műszaki irányú szakképzést folytató fővárosi intézménnyel együtt
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
8
a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum tagintézménye lett. A szervezeti változásokat az új
Szakmai Alapdokumentum rögzíti.
2.2. Az iskola és környezete
Iskola a fővárosban, Zuglóban, a Keleti pályaudvar közelében található. Tömegközlekedéssel minden
irányból jól megközelíthető. A földrajzi elhelyezkedés pozitívan befolyásolja a beiskolázást. A vasúti
és autóbusz pályaudvar közelsége fontos szempont a vidékről bejáró tanulók számára.
Az intézmény két épületből, a múlt század elején épült „A” és az
1974-ben átadott „B” épületből áll.
2009 és 2010 az iskola megújulásának évei voltak. Az Európai Unió
és a főváros támogatásával megvalósult az intézmény teljes
infrastrukturális felújítása. A KMOP 4.1.1. projekt keretében közel
egymilliárd forint értékű épület felújítási munkákat és
eszközbeszerzéseket sikerült végrehajtani. Olyan fejlesztésekre nyílt mód, amelyek a mai napig
biztosítják a képzőhelyek eddiginél korszerűbb, akadálymentes és csúcstechnológiával felszerelt
technikai hátterét. Minden szint lifttel is megközelíthető, és a speciálisan kialakított feljárók,
vizesblokkok biztosítják, hogy a mozgásukban korlátozottak is teljes értékű diákéletet élhessenek a
Petrik falai között. A vakok és gyengénlátók közlekedését vezetősáv segíti, az egyes emeleteken pedig
Braille-írással készült tájékoztatótáblák jelzik az ott található helyiségeket, de az adott termek
bejáratánál is letapogatható feliratok segítik tájékozódásukat.
A felújított, szépen kialakított laborok, tantermek, az iskola minden tanulója és dolgozója számára
kulturált, kényelmes környezetet biztosítanak a tanuláshoz és a munkához. Az épület és az eszközök
állapotának megóvása és folyamatos karbantartása kulcsfontosságú feladatunk.
A költségvetési források elapadása, a normatív finanszírozás megszűnése és a szakképzési
hozzájárulás kivezetése komoly visszaesést jelentett a szakképző iskolák számára. Átmeneti stagnálás
után, 2015 végén nyílt ismételten lehetőség a szakképzési infrastruktúra részbeni bővítésére, a kis
értékű tárgyi eszközök pótlására és az informatikai háttér bővítésére.
A mindennapos testnevelés bevezetése és a tanulói létszám emelkedése a sporttevékenységek
infrastrukturális feltételeinek bővítését és korszerűsítését követeli. Új sportszerek beszerzése mellett
egy konditerem felszerelése jelenthetné a hosszabb távú megoldást.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
9
2.3. Humánerőforrás feltételek
2.3.1 A nevelőtestület összetétele
A sikeres intézmény működése a hivatásukat szerető, jól felkészült, innovációra nyitott pedagógusok
munkáján alapszik. A Petrik Lajos Szakközépiskola nevelőtestületének összetétele még mindig
stabilnak mondható, de a fluktuáció – elsősorban a külső folyamatok hatására – az elmúlt négy évben
erősödött. A személyi összetétel módosulása a vonatkozó jogszabályok változásaira, a
nyugdíjazásokra és a fiatalok gyermekvállalására vezethető vissza.
2013 nyarán 7 fő öregségi nyugdíjkorhatárt elért kolléga kezdeményezte jogviszonyának
megszüntetését. A munkatársak közül 4 fő a vegyipari szakmacsoport szakképző osztályaiban
szakmai tárgyat tanító pedagógus, 1 fő nyelvtanár és 2 fő laboráns volt. Kiváló tudású, nagy
tiszteletben álló, több évtizede a Petrikben tanító pedagógusok felmentése komoly nehézséget
okozott a gyakorlati órák ellátásában, szakmai és nevelői tapasztalatuk pótlásában.
A köznevelési osztályok számának gyarapodása, a közismereti óraszámok növekedése új
munkatársak felvételét tette szükségessé. Magyar-történelem, matematika és fizika szakos
kollégákkal bővült a tantestület.
Pozitív változás tapasztalható az idegen nyelv oktatása területén. Sikerült stabilizálni a
munkaközösséget, az álláshelyeket teljes állású, jól képzett szakemberek töltik be. Ez az
állandóság az egyik eleme nyelvi tagozataink sikerességének.
Problémát jelent a humánerőforrás feltételek biztosítása a két tanítási nyelvű vegyészképzésben.
A stabilitásának és az oktatás színvonalának növelése újabb, természettudományos és szakmai
tárgyakat angolul tanítani tudó szaktanárok felvételét teszi szükségessé. Célunk az angol nyelvű
tantárgyak – matematika, kémia, szakmai kémia – kiscsoportos oktatásának megoldása. Nehezíti
a helyzetet, hogy évente csupán 1-1 fő szerez ilyen típusú diplomát a magyarországi
egyetemeken, ezért a végzős hallgatók külső iskolai gyakorlatának megszervezésével törekszünk
a fiatal kollégákat megnyerni és ezzel hosszabb távon biztosítani a szakos ellátottságot.
Jelentősen csökkent az informatikai szakképzés területén mutatkozó pedagógushiány. 2015-ben
négy ambiciózus, fiatal, de már középiskolai tanítási gyakorlattal rendelkező munkatárs
felvételére került sor.
A tanulói létszám növekedése, a szakmai struktúra bővítése, a ráépülések elindítása és a
megfelelő szakmai színvonal biztosítása továbbra is szükségessé teszi óraadók,
továbbfoglalkoztatott nyugdíjas szakemberek alkalmazását.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
10
A nevelőtestület összetételében történt változások ideálisabbá tették az életkori megoszlást. Az
idősebb generáció a stabilitást és a szakmai tapasztalatot, a fiatalok a dinamizmust és a
nyitottságot képviselik. Ezen értékek kiegészítik egymást és biztosítják a minőségi szakképzés
emberi feltételeit.
A pedagógusok összlétszáma a tanulói létszám függvényében évről évre növekszik, a 2015-2016-os
tanévben 115 fő. A szaktanárok, szakoktatók mellett könyvtáros tanár, fejlesztő pedagógus és
pszichológus biztosítja a tanulók felkészítését.
Teljes állású Részmunkaidős
Óraadó GYED/GYES
Végzettség szerint Végzettség szerint
Mesterfokú Alapfokú Mesterfokú Alapfokú
Informatika 16 4 1 1 2 2
Környezetvédelem 13 2 0 0 1 6
Közismeret 33 1 3 0 2 1
Vegyészet 27 2 3 0 4 2
Összesen: 89 9 7 1 9 11
Pedagógus
mindösszesen: 115 fő
1. táblázat Nevelőtestület összetétele
A pedagógusok szakfeladat szerinti megoszlása nagyságrendileg azonos. A szakmai tárgyakat tanítók
közel fele mérnöktanár végzettségű. A nevelőtestület jól képzett, szakmailag igényes, szakmája iránt
elkötelezett.
1. ábra Nevelőtestület végzettség szerinti megoszlása
A tantestület 91%-a rendelkezik mesterfokú végzettséggel, kilenc kolléga szakmai végzettsége
pedagógiai képesítés hiányában nem felel meg a Nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásainak.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
11
Az iskolavezetés kiemelt figyelmet fordít a szakképzésben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott, de tanári végzettséggel nem rendelkező informatikus, vegyész- és környezetmérnök
kollégák beiskolázásának szorgalmazására. Ennek eredményeként jelenleg 4 fő folytat pedagógiai
tanulmányokat az iskolai alapfeladatainak színvonalas és jogszerű ellátása érdekében. Normatív
támogatás hiányában az intézmény nem tudja anyagilag támogatni képzésüket, ami nagy anyagi
terhet jelent a fiatal, alacsony jövedelmű kollégák számára.
A tantestület nyitottságát, szakmai elkötelezettségét mutatja a pedagógus előmeneteli rendszerben
minősítési eljárásra, pilot programokban való részvételre jelentkezettek magas száma és aránya.
2. ábra Nevelőtestület pedagógus fokozatok szerinti megoszlása
A pedagógusok körében magas a tudományos-módszertani továbbképzéseken való részvétel iránti
igény. Rendszeresen bekapcsolódnak a munkatársak a szakmai szervezetek által szervezett
műhelymunkákba, képviselik az iskolát szakmai konferenciákon, ankétokon. Jelenleg hat fő vesz részt
szakvizsgát adó egyetemi képzésen, és hat fő folytat szakirányú és egyéb felsőfokú tanulmányokat.
A folyamatos fejlődés igényével kiemelt figyelmet fordítunk a horizontális tanulás/tudásátadás
megvalósítására, a helyi továbbképzések, szakmai műhelymunkák szervezésére.
2.3.2 Nevelő és oktatató munkát közvetlenül segítő, és technikai dolgozók
A tanulási-tanítási folyamat támogatását, adminisztratív és informatikai hátterének biztosítását
szolgáló munkatársak helyzetét az elmúlt évek jogszabályi módosulásai kedvezőtlenül érintették. Az
anyagi megbecsülés hiánya az utóbbi években a munkatársak elkeseredését váltotta ki. Romlott a
kollégák közérzete, nőtt a bizonytalanság, ezért közülük többen pályamódosítók lettek vagy más
munkahelyen próbálják elképzeléseiket megvalósítani. A hatékonyan működő Koordinációs iroda
feloszlott, a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és pedagógiai asszisztens álláshelyek betöltését
jogszabályi előírásokra hivatkozva a fenntartó nem támogatta. Hiányuk komoly veszteséget jelent az
osztályfőnököknek és a diákoknak egyaránt.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
12
3. ábra NOKS létszáma és feladatai
Szintén jelentős átalakulás jellemzi a technikai dolgozók állományát. A centrum megalakulását
követően a gazdasági szervezet munkatársai elkerültek a Petrik állományából. A feladatok szakszerű
ellátása munkaügyi ügyintéző és takarító munkatársak felvételét indokolná.
Csupán az erkölcsi megbecsülés már nem jelent elég motivációt az alkalmazottaknak. Az objektív
értékelés, a minőségi munka anyagi elismerése és a munkahelyi komfortérzet növelése lehetnek az
ellensúlyok.
2.4. Az intézmény szervezeti felépítése
Az intézményrendszer változásai, a szakképzés átszervezése a szervezeti struktúra többszöri
korrekcióját tette szükségessé. A köznevelési intézmények irányítása és vezetése az
Intézményfenntartó Központ létrehozásával, majd a szakképzési centrumok megalakulásával új
tartalmat kapott.
A főigazgató által vezetett szakképzési centrum a jogszabályi környezethez igazodva kijelöli a
szakképzési folyamat irányát, a megvalósítás feladatait, tevékenységeit, és gondoskodik az
erőforrások – személyi, dologi, működési – biztosításáról. A tagintézmény-vezető feladata és
hatásköre a tanítási-tanulási folyamat helyi szintű tervezésére, szervezésére és a nevelési célok,
feladatok megvalósítására irányul.
A jól működő intézmény egy tervezetten felépített szervezet, melynek motorja a felkészült, a
változásokat folyamatosan követő, azokra azonnal reagálni képes iskolamenedzsment.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
13
4. ábra Iskolamenedzsment feladatai
Előrelátóan tervezni, a megvalósítás lépéseit átgondoltan összehangolni, a folyamatokat
következetesen ellenőrizni és az ellenőrzés tapasztalatait visszacsatolva még hatékonyabb működére
ösztönözni szükséges az eredményes, sikeres működéshez.
A szűkebb értelemben vett iskolavezetés az intézményvezető, helyettesei és a gyakorlati oktatás-
vezető. A menedzsment a velük operatívan együttműködő témavezetőkkel, munkaközösség-
vezetőkkel és területi koordinátorokkal bővül. Ők képeznek hidat a tantestület irányába, biztosítva a
folyamatos, többoldalú kommunikációt és az oktató-nevelő munka magas szintű koordinációját.
Az operatív megvalósításban a cél- és feladatorientált team munka kap egyre nagyobb jelentőséget a
témavezetők irányításával. Az iskolavezetés a tanári innováció ösztönözésére érvényesíti a minőségi
alapú, differenciált feladatvállalás elvét. Egyes tevékenységek ellátását feladat megbízás keretében,
az adott területen jártasságot szerzett kollégák végzik. Kiválasztásuk szakmai szempontok szerint
történik. Ilyen terület pl. a nemzetközi projektek gondozása, önértékelési és PR feladatok ellátása.
Az intézményvezetés szakmai kérdésekben a munkaközösségek, a diákokat közvetlenül érintő
esetekben a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményének meghallgatásával hozza meg
döntéseit.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
14
5. ábra Petrik Lajos Szakközépiskola szervezeti felépítése
Az iskolában kilenc, jól szervezett, a feladatát felelősséggel végző munkaközösség működik. A
munkaközösség véleményt nyilvánít tartalmi és módszertani kérdésekben, javaslatot tesz a
tantárgyfelosztásra, részt vesz a helyi tanterv kidolgozásában. Munkájának szakmai irányítását a
választott munkaközösség-vezető végzi. A pedagógusok szakmai közösségei önálló munkaterv szerint
dolgoznak, amelyet az intézményi célok figyelembe vételével határoznak meg. A munkaközösségek
mellett alapvető feladatok hárulnak a tematikus teamek munkatársaira is.
A szűk menedzsment hetente, a kibővített vezetőség, az iskolatanács havonta program- és
feladategyeztető megbeszélést tart. Az iskolában működő szakmai közösségek vezetői, képviselői itt
számolnak be munkájukról, eredményeikről, problémáikról. Az iskolatanács ülései minden esetben
nyilvánosak.
2.5. Együttműködés partnerekkel
2.5.1 Együttműködés a BMSZC tagintézményeivel
A szakképzési intézményrendszer megújítása, a BMSZC megalakulása a szakképző intézmények
közötti együttműködés új szintjeit, formáit és csatornáit hozta létre. A centrum 12 tagintézménye 10
ágazatban folytat érettségire felkészítő képzést és érettségi utána szakképzést.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
15
6. ábra BMSZC tagintézményei
A tagintézmény a centrum szakképzési feladatellátását önállóan végző szervezeti egysége. Az
együttműködés tartalmi megújítása új szemléletet követel a vezetőtől. A korábbi versenytársaknak,
szorosan együttműködő partnerként kell dolgozni a közös célok megvalósításáért. A képzési
programok összehangolása, a szakmák népszerűsítése, a beiskolázási stratégiák egyeztetése a
centrum sikeres beiskolázásának feltétele.
Tagintézmény-vezetőként szakmai célom a konszenzusom alapuló együttműködés fenntartása és
lehetséges bővítése. A vezetői szinten kialakított kommunikáció az együttműködés első szintje. Újabb
szintek létrehozása a következő időszak feladata lesz. A közös munka alapja a korábbi szakmai
kapcsolatokra alapozott, a projektmegvalósítás során alkalmazott módszerek felélesztése lehet.
7. ábra Az együttműködés lehetőségei és formái*
*Az ábrán a piros szín az együttműködés már létező formáit jelöli
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
16
2.5.2 Külső partnerkapcsolatok
Az iskola főbb külső partnerei a szülők, a partnervállalatok, a szakmai szervezetek, a szakszolgálatok,
az oktatás állami szervei (pl. Oktatási Hivatal, POK, Kormányhivatal, NSZFH) és a felsőoktatás
képviselői.
A szülők igényei, és a munkáltatók elvárásai jelentik a beiskolázás és a képzési kínálat alakításának
alapját, az ő elégedettségük elérése működésünk kiemelt célja.
A szülőkkel való kapcsolattartásunkban a nyitott iskola elvét valljuk. A szülői szervezet aktívan
részt vesz a diákok nagyobb közösségeit érintő döntések véleményezésében, igény szerint
betekintést kap az iskola mindennapi életébe. Javaslataikat, elvárásaikat beépítjük a tanév
munkatervébe. A hagyományos kapcsolati csatornák – szülői értekezletek, fogadó órák,
esetmegbeszélések – működtetése mellett egyre fontosabb szerepet kap az elektronikus
kommunikáció. Új lehetőséget kínálnak azok a közös szabadidős tevékenységek, ahol a diákok,
szülők, pedagógusok a közös alkotás élményében osztozva erősítik a család és az iskola
kapcsolatát. Két alkalommal rendeztünk adventi vásárt, ebben az évben pedig új
kezdeményezésként a különböző kultúrák szokásainak, ételeinek bemutatásába vonjuk be a
szülőket.
Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatot ápol a partnervállalatokkal. A kölcsönös együttműködés
alapját a munkaerőpiac képzési igényei és a munkavállalókkal kapcsolatos elvárásai alkotják. A
vállalatok gyakorlóhelyet biztosítanak a nappali tagozatos szakképzésben résztvevő tanulók
összefüggő szakmai gyakorlatához és célirányos állásmegkereséssel segítik végzős diákjaink
elhelyezkedését. Ugyanakkor az iskola a vállalati igényekhez igazodó esti rendszerű
felnőttoktatási és tanfolyami kínálattal biztosítja a dolgozók képzését, továbbképzését. A
kötelező nyári gyakorlat kiterjesztése az ágazati képzésre új kapcsolatok kiépítését teszi
szükségessé a gazdasági élet szereplőivel. A korábbi kapcsolatrendszerünk a vegyipari és
informatikai nagyvállatokra – gyógyszergyárak, Microsoft stb. - épült. Az utóbbi években
szükségessé vált a nyitás a kis- és középvállalatok irányába. Ezen a téren új stratégiák kialakítása
szükséges, mert sok esetben hiányzik a partnerek nyitottsága a duális képzésben való
részvételhez.
Élő kapcsolatot tartunk a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával, az Nemzeti Agrárgazdasági
Kamarával és a Pedagógiai Oktatási Központtal. Kollégáink szakmai fejlesztőként,
szaktanácsadóként, szakértőként vesznek részt a szervezetek munkájában. Jó szakmai
együttműködést ápolunk a szakmai szervezetekkel (IVSZ, Magyar Kémikusok Egyesülete). Évek
óta részt vállalunk országos versenyek szervezésében, döntőjének megrendezésében (Curie
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
17
Környezetvédelmi Emlékverseny, Irinyi János Országos Középiskolai Kémiaverseny,
Környezetvédelmi OSZTV).
A Kormányhivatal felkérésére tíz éve vizsgaközpontként veszünk részt öt tantárgy emelet szintű
érettségi vizsgáinak lebonyolításában. Nemcsak a helyszínt biztosítjuk, hanem a kollégák
javításvezetőként, javító- és kérdező tanárként is bekapcsolódnak a feladat megoldásába.
A felsőoktatási intézmények (BME, Óbudai Egyetem, ELTE, Pannon Egyetem) felkérésére
gyakorlóiskolai feladatokat is ellátunk. Az oktatási igazgatóhelyettes koordinálásával, a mentor
szakvizsgával rendelkező kollégák szakmai támogatásával csoportos hospitáláson, csoportos és
egyéni gyakorlaton vesznek részt a tanár szakos hallgatók. Az ELTE felkérésére ebben a tanévben
újabb humán szakos kollégák kapcsolódtak be a vezető tanári programba.
2.5.3 Partnerkapcsolatok informatikai támogatása
A menedzsment-működés, a partneri kapcsolatok, az információáramlás informatikai támogatása a
kommunikáció új csatornáit és formáit teremtette meg. Gyorsítja, megkönnyíti, költséghatékonnyá
teszi a működést, a kapcsolattartást, ugyanakkor környezetbarát megoldás is. A funkciók többsége a
Vezetői Információs Rendszer (VIR) része, és a Petrik TISZK honlapjáról is elérhető.
Eszköz Felhasználás lehetősége,
területei Eredmény
• Weboldal
• www.petrik.hu
• Facebook oldal
• a partneri kommunikáció fő
eszköze
• hírek, információk
közzététele
• intézményi dokumentumok
elérése
• e-ellenőrző elérése
• napi információk,
helyettesítések közzététele
• partnerek hatékonyabb
tájékoztatása
• információáramlás
felgyorsítása
• vélemények közzététele,
cseréje
• Iskolai levelező
rendszer
(mail.petriktiszk.hu)
• belső kommunikáció eszköze
• napi hírek, információk
áramlása
• az intézményi
információáramlás
fő eszközévé vált
• javult a kommunikáció
• Elektronikus
osztálynapló
(enaplo.petriktiszk.hu)
• elektronikus nyilvántartás:
• tanulói adatok, osztályzatok
• határozatok, feljegyzések
• adat-export
• statisztikák, kimutatások
készítése
• pontosabb naplóvezetés
• tanulói mulasztások naprakész
kezelése
• gyors adatszolgáltatás
• egységes protokoll alkalmazása
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
18
• Elektronikus ellenőrző • szülői-tanulói információs
rendszer
• információk személyre
szabott elérhetősége
• a szülő rendszeresen nyomon
követheti gyermeke
előmenetelét, csökkent a félév
zárása előtti szülői reklamációk
száma
• On-line csoportok • tanulócsoportok, szaktanárok
közötti kommunikáció
• információáramlás
felgyorsítása
• Google drive
alkalmazások
• on-line kérdőívek,
feladatlapok készítése
• adatszolgáltatások, információ
kérések egyszerűsítése,
gyorsítása
• Elektronikus
jelentkezési rendszer
• nappali szakképző
évfolyamokra és
felnőttoktatásra jelentkezés
• nyilvántartások, kimutatások
készítése
• felhasználóbarát működés
• egyszerű, átlátható folyamat
• környezetbarát megoldás
2. táblázat Partnerkapcsolatok IT támogatása
2.6. Képzési kínálat bemutatása
A köznevelési- és szakképzési rendszer reformjának, a TISZK-ek felszámolásának következménye
iskolánk képzési struktúrájának átalakulása, a közoktatás és szakképzés arányának
megváltoztatása lett. Az intézmények újra lehetőséget kaptak a szakképző évfolyamok
elindítására, ami a TISZK súlyponti iskolájában a beszámítással érkező jelentkezők számának
fokozatos csökkenéséhez vezetett. Különösen aggasztóvá vált a helyzet az info rmatika
szakmacsoportban, ahol fenntartói döntés értelmében 2012-ig nem indíthattunk alapozó
osztályt. A saját tanulóbázis kiépítése érdekében kérelmeztük az ágazati képzésbe belépő
informatikus osztály indítását, majd a meglévő infrastrukturális kapacitás optimális
kihasználásának biztosítására a felvehető tanulók számának növelését.
Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016
Nyelvi előkészítő 2 2 2 1 1
9. 1 2 4 5 5
10. 3 3 2 4 5
11. 3 3 3 2 4
12. 3 3 3 3 2
13. 2 2 2 2 2
Összesen: 14 13 14 16 19
3. táblázat Közoktatási osztályok számának alakulása
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
19
Az előző négy éves ciklusban az informatika képzés újraindítása mellett, alapvető változást jelentett a
környezetvédelmi oktatás nyelvi előkészítő osztályának megszüntetése. A Fenntartó döntésének
hatására némileg csökkent a szak iránti érdeklődés.
A nappali tagozatos szakképzésben átlagos 15 osztályban folyik az oktatás. A partneriskolák az
érettségi utáni szakképzésének újraindítása a beszámítással 14. évfolyamra jelentkezők számának
csökkenésében érzékelhető. A kieső osztályokat a ráépülések elindításával pótoltuk.
Szakmacsoport Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016
vegyipar
1/13. 3 1 2 1,5 2
2/14. 3 4 3 3 3
1/15. 0 0 0 1 1
környezetvédelem
1/13. 2 2 1 0,5 1
2/14. 2 3 3 2 2
1/15. 0 0 0 0 1
informatika 1/13. 2 2 2 2 3
2/14. 3 5 5 3 3
Összesen: 15 17 16 13 16
4. táblázat Nappali tagozatos szakképző osztályok számának alakulása
2.5.4 Köznevelés – Szakmacsoportos alapozó oktatás, ágazati képzés
A köznevelési szakaszban a tanulók érettségire való felkészítése és az érettségi utáni szakképzés
elméleti és gyakorlati megalapozása történik. A szakmacsoportos alapozó oktatást felváltó ágazati
képzés keretében az ágazati szakmai érettségire, a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a felsőfokú
továbbtanulásra készítjük fel diákjainkat.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
20
8. ábra Köznevelés képzési struktúrája
A közoktatási osztályok erősségét, egyedi arculatát, a magas színvonalú természettudományos,
szakmai alapozó és nyelvi képzés összekapcsolása jelenti.
A két tanítási nyelvű vegyészképzés egyedi színfoltot jelent nem csak a főváros, de az egész
régió szakképzésében. A diákok a kémia és szakmai kémia mellett angolul tanulják a
matematika és a célnyelvi civilizáció tantárgyakat. Magas szintű nyelvtudás birt okában
többségük az érettségi bizonyítvánnyal együtt a felsőfokú nyelvvizsgát is megszerzi.
A hagyományos rendszerű, négy évfolyamos vegyész osztály indításával biztosítjuk az
átjárhatóságot a nyelvi a képzést túl nehéznek tartó, gyengébben teljesítő diáko k számára.
Az ágazati képzés tartalmát, követelményeit a helyi szakmai tantervünkben határoztuk meg,
amelyet a pedagógiai programunk tartalmaz. Összeállításakor figyelembe vettük az érettségi
vizsgakövetelményeket, az ágazati oktatás kerettanterveit, valamint az OKJ szakképesítések
központi programjait.
A vegyész ágazati képzés alapozó tantárgyai a szakmai kémia, vegyipari ismeretek, fizikai
kémia, műszaki ismeretek. A laboratóriumi gyakorlatok olyan kompetenciák kialakítását
teszik lehetővé, amelyek a megszerezhető vegyipari szakképesítések mindegyikére
jellemzőek.
A környezetvédelem-vízgazdálkodás ágazatban az elméleti alapozást a környezetvédelmi-,
vízgazdálkodási-, környezettechnikai alapismeretek, a természetvédelem és a műszaki
ábrázolás főbb ismereteinek elsajátítása jelenti. A laboratóriumi gyakorlatok a képzés
gyakorlatorientáltságát erősítik.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
21
Az informatika szakos diákok az alapképzés során az adatbázis- és szoftverfejlesztés, az
információtechnológia és a hálózati ismeretek elméleti és gyakorlati alapjait sajátítják el.
Felmenő rendszerben megtörtént az ágazati képzésben résztvevő diákok összefüggő
szakmai gyakorlatának bevezetése. Törekvésünk, hogy a nyári összefüggő gyakorlatát minél
több diák töltse külső gyakorlati képzőhelyen, megismerve azt az üzemi, laboratóriumi
környezetet, ahol alkalmazhatja a tanulmányok során iskolai környezetben elsajátított
elméleti és gyakorlati ismereteket. A feladat megvalósítását nagyban akadályozza, hogy
előképzettség hiányában a vállalatok csak kis számban fogadnak a 9-10. évfolyamos
diákokat. A gyakorlatok iskolai megszervezése és megtartása rendkívüli többletfeladatot
jelent a szakmai tanárok számára.
Az ágazati képzésben részt vevő tanulóknak a négy év alatt elsajátított, az ágazatra jellemző
elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában lehetőségük van beszámítással a szakképzés
5/13. évfolyamára bekapcsolódni.
A középfokú oktatás közvetlen kimenetét jelenleg a közép- és emelt szintű érettségi vizsga
jelenti.
Az egyes szakmacsoportokban az emelt óraszámú természettudományos tantárgyak (kémia,
biológia, fizika, informatika) tananyagukkal eleve biztosítják, hogy a tanulók választásuk
szerint emelt szinten tehessenek érettségi vizsgát, ha azt a szakirányú továbbtanulásuk
megkívánja.
2.5.5 Szakképzés nappali tagozaton
A 2012-2015 között újabb változások bevezetésére került sor a szakképzés rendszerében:
Megváltoztak a szakképesítések, a megszűnő szakképesítések helyére új szakképesítések
kerültek.
Megszűntek az elágazások, helyüket új, vagy tartalmában átszervezett szakképesítések
vették át.
Megjelentek az új típusú, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülő
szakképesítés-ráépülések.
A modulos szakmai vizsgát komplex szakmai vizsga váltotta fel.
Ingyenessé vált a második szakma megszerzésére irányuló képzés.
Nemcsak a szakképesítések megnevezése, de a kapcsolódó tananyagtartalmak is jelentősen
átalakultak. Az új szakképzési kerettantervekhez és vizsgakövetelményekhez igazodva
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
22
módosítottuk intézményünk szakmai programját, az óraterveket és a helyi tantervet. A komplex
vizsga bevezetése a vizsgafelkészítés alkalmazott módszertanának felülvizsgálatát tette
szükségessé.
Szakképesítés megnevezése OKJ szám
Vegyipari emelt szintű szakképesítések
• Vegyipari technikus 54 524 02
• Laboratóriumi technikus 54 524 01
Vegyipari emelt szintű szakképesítés-ráépülések
• Gyógyszeripari laboratóriumi technikus 55 524 02
• Műszeres analitikus 55 524 03
Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítések
• Környezetvédelmi technikus 54 850 01
Környezetvédelmi emelt szintű szakképesítés-ráépülések
• Hulladékgazdálkodó szaktechnikus 55 850 01
• Települési környezetvédelmi szaktechnikus 55 850 04
• Környezetvédelmi mérés szaktechnikus 55 850 02
• Természetvédelmi szaktechnikus 55 850 05
Informatikai emelt szintű szakképesítések
• Informatikai rendszergazda 54 481 04
• Szoftverfejlesztő 54 213 05
5. táblázat Szakképesítések nappali és esti tagozaton
A szakmai kínálatot az adott tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntéssel és a BMSZC szakmai
stratégiájával összhangban, a célcsoportok, a szakmai partnerek és a munkaerőpiac igényeihez
rugalmasan igazodva alakítjuk ki. Szakképzési rendszerünk nyitott, középiskolai érettségivel
bárki jelentkezhet képzéseinkre.
A jelenleg oktatott szakmák az OKJ szerinti, érettségihez kötött, emelt szintű alap
szakképesítések és ráépülések.
A szakképzési évfolyamokon a szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik a
tanulók felkészítése a szakmai vizsgára. A gyakorlati képzés a szakma jellegének
megfelelően az iskola laboratóriumaiban kialakított korszerű mérőhelyeken, modern
eszközökkel felszerelt informatikai szaktantermekben folyik. A 2/14. évfolyamra való
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
23
belépés feltétele a 160 órás összefüggő nyári gyakorlat teljesítése, amelyet a diákok
együttműködési megállapodás keretében, külső gyakorlóhelyen végeznek.
A vegyész tanulóink többsége partnervállalatainknál, a budapesti gyógyszergyárakban
teljesíti a nyári gyakorlatot. Az informatikusok gyakorlatait a szakképzéseink iránt
ténylegesen érdeklődést mutató kis- és középvállalatok bevonásával tudjuk megszervezni. A
legnagyobb gondot a környezetvédelmi képzésben tanulók elhelyezése jelenti. Ezen a
területen a gazdálkodó szervezetek együttműködési hajlandósága rendkívül alacsony. A
diákok többségének szaktanáraink bevonásával nonprofit szervezeteknél, nemzeti
parkokban keresünk elhelyezést, továbbá környezetvédelmi külső mérések, belső
gyakorlatok szervezésével biztosítjuk a követelmények teljesítését.
A munkaerő-piaci igények és az egyéni elképzelések figyelembe vételével hirdettük meg a
szakképesítés-ráépüléseket a vegyipari és környezetvédelmi területen.
A szakmai kompetenciák fejlesztése mellett a személyes, társas, digitális és munkavállalói
kompetenciák megerősítésével, szakmai idegen nyelvek tanításával segítjük a szakképzett
pályakezdők munkába állási esélyeit.
Szorgalmazzuk és támogatjuk a szakképesítés megszerzése utáni szakirányú felsőfokú
továbbtanulást, és biztosítjuk ennek feltételeit.
2.5.6 Felnőttoktatás
A nappali tagozatos oktatás mellett fontos feladat hárul az egyre bővülő esti rendszerű
felnőttoktatásra. A második szakképesítés ingyenessé tétele az érdeklődés növekedését váltotta
ki.
Szakmacsoport Évfolyam 2011-2012 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016
vegyipar
1/13. 2 2 2 2 2
2/14. 2 2 2 2 2
1/15. 0 0 0 0 1
környezetvédelem
1/13. 0 0 0 0 0
2/14. 0 0 0 0 0
1/15. 0 0 0 0 1
informatika 1/13. 0 0 0 1 1
2/14. 0 0 0 0 1
Összesen: 4 4 4 5 8
6. táblázat Felnőttoktatás osztályainak száma
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
24
Felnőttoktatás keretében a vegyipari és informatika szakmacsoportban ajánljuk kétéves
képzéseinket az érdeklődőknek. A felnőttek munkarendjéhez igazodva heti három
alkalommal hétköznap délután zajlik az oktatás.
Igen népszerűek az esti tagozatú szakképesítés-ráépülések, amelyeket a vegyipar mellett a
környezetvédelem területén is elindítottunk.
2.7. Tanulói közösség létszáma és összetétele
A tanulói létszám 2012 óta átmeneti, kisebb ingadozással folyamatosan emelkedik, jelenleg 1312 diák
jár a Petrikbe, ami a férőhelyek teljes kihasználását jelenti.
9. ábra Tanulói létszám alakulása
A létszám növekedése a képzés szakmai színvonalának, a befogadó légkörnek és a
következetesen tervezett iskolamarketing tevékenységnek köszönhető.
10. ábra Tanulók megoszlása képzéstípusonként
1108 1098
1149
1312
950
1000
1050
1100
1150
1200
1250
1300
1350
tanulói létszám
464 496 523 594
525 458 414 490
119 144 212
228
0
200
400
600
800
1000
1200
1400
szakképzés esti
szakképzés nappali
közoktatás
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
25
Az érettségire felkészítő ágazati képzésben és az érettségi utáni nappali tagozatos szakképzésben
résztvevők aránya nagyságrendileg állandó. A közoktatásban résztvevő diákok számának emelkedése
az informatika képzés újraélesztésével magyarázható.
A kedvezőtlenül alakuló demográfia-mutatók, a gyermeklétszám csökkenése és a gimnáziumok
elszívó hatásának ellenére a kilencedik évfolyamra jelentkezők száma lineárisan emelkedik, mind a
négy tagozaton túljelentkezés van.
Tagozat Jelentkezések száma
2012 2013 2016
két tanítási nyelvű vegyész (5 éves) 108 111 132
vegyész (4 éves) 153 159 208
NYEK környezetvédő (5 éves) 131 149 0
környezetvédő (4 éves) 0 0 170
informatikus (4 éves) 137 209 367
Összesen: 529 628 877
7. táblázat Jelentkezések 9. évfolyamra
Sikerként könyvelhető el, hogy az iskolánk iránti érdeklődés töretlen az általános iskolások
körében. A jelentkezők körében végzett felmérés szerint a diákok kétharmada tanára vagy
ismerőse által szerzett információt képzéseinkről. A szülők intézményünk iránti elégedettségét
mutatja a testvér- és rokongyermekek jelentkezése.
A gyógyszergyártás, a laboratóriumok és az IT szektor által kínált biztos életpálya lehetősége a
tükröződik vissza szakirányok népszerűségében. Kisebb az érdeklődés a környezetvédelem iránt,
ahol a szakirányú elhelyezkedés esélyei bizonytalanabbak.
A 2016. évi adatok alapján a jelentkezők 46%-a rendelkezik 4,00 feletti átlageredménnyel, a
központi írásbelin elért pontszámok viszont az előmeneteltől függetlenül nagy szórást
mutatnak. Az általános iskolai előtanulmányok bizonytalanságai és a vizsgadrukk sok diáknál
alulteljesítéshez vezetett. A legjobb eredményű diákok a két tanítási nyelvű vegyész osztályba
jelentkeznek, átlaguk 4,3.
Vegyész területen a jelentkezők többsége „biztos választónak” tekinthető, ők azok, akik tényleg a mi
iskolánkba szeretnének járni, tényleg vegyészek akarnak lenni. Nem csak „biztonsági tartalékként”
jelölik meg iskolánkat, arra az esetre, ha valamely jobb gimnáziumba nem nyernek felvételt. Szintén
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
26
ezt támasztja alá, hogy a jelentkezők többsége legalább két tagozatot megjelöl, jellemzően a két
tanítási nyelvű és a hagyományos négy éves vegyészképzést.
Az informatika tagozat iránt a legnagyobb az érdeklődés, de az ide jelentkező diákok átlagosan még
két-három iskolát megjelölnek a BMSZC hasonló profilú tagintézményei közül. Rájuk jellemző
leginkább, hogy elsődlegesen szakmát választanak és a biztos bejutás reményében választanak több
intézményt.
A szakképző évfolyamok tanulói létszáma növekvő tendenciát mutat. Különösen figyelemre méltó a
felnőttoktatás népszerűségének emelkedése. Az érettségi utáni szakképzés iránti kereslet bővítését,
illetve a felnőttoktatás kereteinek kiszélesítését célzó állami intézkedések pozitív hatása már 2015
nyarán érezhető volt. Annak ellenére nőtt a szakképesítések megszerzésére irányuló képzések tanulói
létszáma, hogy több fővárosi szakközépiskola újra indította technikus osztályait. Ez különösen igaz az
informatika szakmacsoportban, ahol a legnagyobb a „konkurencia”. Szembetűnő a gimnáziumokból,
más profilú szakképző iskolákból érkezők számának emelkedése.
Szakmacsoport 2012-2013 2013-2014 2014-2015 2015-2016
I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. esti I/13. 2/14. 1/15.
vegyipar 64 121 119 58 92 144 53 115 180 63 117 157
környezetvédelem 63 101 - 32 85 - 18 66 - 30 66 16
informatika 58 118 - 58 133 - 69 93 32 98 100 71
Összesen: 185 340 119 148 310 144 140 274 212 191 283 244
644 fő 602 fő 626 fő 718 fő
8. táblázat Tanuló létszám a szakképzésben
A szakképző évfolyamok beiskolázási adatainak elemzéséből megállapítható, hogy a tanulói
összlétszám optimális, a szakmai gyakorlóhelyek ideális kihasználtságát biztosítja. Szembetűnő
azonban az egyes szakmacsoportok és évfolyamok közötti belső átrendeződés.
Iskolánknak hosszú távon stabilitást biztosító „több lábon” állás, rövidtávon érzékenyen reagál az
oktatáspolitikai döntések hatásaira. A TISZK rendszer kialakítását követően 2008 és 2012 között
kilencedik évfolyamon nem kaptunk fenntartói engedélyt informatikus osztály indítására, így felmenő
rendszerben elveszítettük az informatikai szakképzés helyi bázisát. A beiskolázásunk eredményessége
a társiskolákkal való együttműködés függvénye lett. Ennek ellensúlyozására új célcsoportok
megszólításával növeltük a kétéves képzésbe és a felnőttoktatásba bekapcsolódó hallgatók arányát.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
27
A vegyészképzés belépési mutatói stabilak, az utóbbi két tanévben emelkedtek. A képzés helyi
utánpótlása biztosított, az érettségiző diákjaink 70-75 százaléka még abban az esetben is itt marad,
ha felvételt nyer a szakirányú felsőoktatásba. A tanulóink mindegyike él a beszámítás lehetőségével.
A szakképesítést szerzett diákok körében nagyon népszerűek a ráépülések, mert a szaktechnikusi
végzettség birtokában nagyobb elhelyezkedési eséllyel lépnek ki a munkapiacra. Évről évre növekszik
mind nappali, mind esti tagozaton a felsőoktatásból a szakképzésbe visszatérők száma.
A környezetvédelmi képzés helyzete az utóbbi években kedvezőtlenül alakul. Az ágazatban jelentkező
elhelyezkedési nehézségek az érettségi megszerzését követően sokakat pályamódosításra sarkallnak.
Az alapozó ágazati képzésben egy-egy osztályunk végez, így elsősorban a más iskolákból érkező
diákok megnyerésével biztosíthatjuk a képzés folytonosságát. A diákok motiváltsága, elhivatottsága
nem kielégítő. További nehézséget jelent, hogy a hagyományosan környezetvédelmi képzést folytató
intézmények különböző szakképzési centrumokhoz kerültek, így a szakképzés további
szétaprózódásával kell számolni.
A szakképzési centrumok megalakulása a beiskolázási stratégiák átdolgozását, az együttműködés új
alapokra helyezését teszi szükségessé. A tanulók szakképzésben tartása közös érdekünk, hiszen az
érettségit követő nagyarányú iskolaelhagyás a szakközépiskola létét kérdőjelezi meg. Az egyetemek
elszívó hatása erős, ugyanakkor a munkapiac egyértelmű igényt fogalmaz meg a középfokú
végzettségű szakemberek iránt.
A tanulási-tanítási folyamat meghatározó eleme a tanulói közösség összetétele. A tanulócsoportok
mind képességek, mind a tanuláshoz való hozzáállásuk tekintetében erősen heterogén képet
mutatnak. Szorgalom és motiváltság szempontjából kiemelkednek a két tanítási nyelvű osztályok
diákjai. Többségük a támogató szülői háttér birtokában, egymást ösztönözve küzd a kitűzött célok
megvalósításáért. A gyengébben teljesítőket sok esetben társaik biztatása mozdítja el a holtpontról.
Az érettségire felkészítő szakasz négy évfolyamos osztályai és a szakképző évfolyamok átlagos képet
mutatnak. Több esetben hiányzik a tanulókból a kellő motiváltság, önértékelésük, önérvényesítő
képességük fejlesztésre szorul.
A diákok eltérő családi környezetből érkeznek, a jó anyagi körülmények között élő, értelmiségi
családoktól kezdve, a leszakadó, a napi megélhetésért keményen küzdőig, a szeretően támogatótól a
gyermekét magára hagyóig. A csonka családban élők aránya magas. A szülők iskolához való
hozzáállása változó, nagyobb részben támogató.
Tanulóink kétharmada érkezik a fővárosból. A vidéki diákok többsége Pest megyéből bejáró, a
kollégisták száma viszonylag alacsony.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
28
A tanulók közül 3 % hátrányos helyzetű, de az osztályfőnökök visszajelzései alapján ennél lényegesen
szélesebb a veszélyeztetettek köre. A sajátos nevelési igényű, tartósan beteg, fogyatékkal élő,
beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarral küzdő diákok száma 6,5 % feletti. A technikusképzésben
látás-, hallás- és mozgássérült tanulókat is fogadunk, akik számára egyéni támogatással biztosítjuk a
felkészülés lehetőségét. A kezdeti nehézségeket követően a kollégák és a diáktársak nyitottságának
köszönhetően egyre jobb eredményeket érünk el az inkluzív nevelés területén.
2.8. Oktató-nevelő munka értékelése
A tanulmányi munka összehasonlító elemzését előző pályázatomhoz hasonlóan három forrásra
alapoztam:
Bemenet Országos kompetencia- és nyelvi mérések, helyi mérések eredményei.
Folyamat A tanulmányi eredményességi mutatók alakulása, és az ezt meghatározó
körülmények, egyéb adatok – pl. hiányzási statisztika, stb. – vizsgálata.
Kimenet Érettségi vizsgák, szakmai vizsgák eredményei.
Az iskolai eredményességének alapkövét a tanulni akaró, a választott szakiránya iránt elkötelezett
diákok jelentik. A beiskolázás sikeressége meghatározza a tanulási-tanítási folyamat későbbi
hatékonyságát. A Petrik tanulóinak összetétele mind képességek, mind motiválhatóság
szempontjából heterogén, de a szakközépiskolai átlagnál kedvezőbb képet mutat.
2.7.1 Kompetenciamérések eredményei
A kilencedik évfolyamra többségében jó eredményű tanulókat tudunk felvenni. Különösen igaz ez a
két tanítási nyelvű osztályokra, ahol a belépő tanulók általános iskolai eredményeinek átlaga eléri,
sőt meg is haladja a 4,5-et. A többi osztály nagyobb szórást mutat, a jó tanulók mellett mindenütt
találunk kevésbé szorgalmas, alacsonyabb képességszintű diákokat. Ezeket a megállapításokat az
országos kompetenciamérések eredményei is alátámasztják.
Mérési
terület Képzési forma
Átlageredmény
2011 2012 2013 2014 2015
Matematika Szakközépiskola 1712 1770 1748 1747 1771
Szövegértés Szakközépiskola 1713 1682 1671 1684 1721
9. táblázat Kompetenciamérések eredményei
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
29
A mérési eredmények képet adnak arról, hogy diákok birtokában vannak-e azoknak a képességnek,
amelyek nélkülözhetetlenek további fejlődésükhöz, képesek-e a tudásukat alkalmazni, további
ismeretszerzésre felhasználni. Diákjaink átlageredményei szignifikánsan magasabbak az országos
mutatóknál.
11. ábra Kompetencia eredmények
A 2015. évi országos mérés eredményei igazolják, hogy iskolánk diákjai mind matematika, mind
szövegértés terén a szakközépiskolások élvonalába tartoznak.
A két tanítási nyelvű osztály diákjainak szövegértési és matematikai kompetenciái egyaránt átlag
felettiek. Alapszinten csak néhány diák teljesített. A többi osztályban is vannak magas szinten (6-
7. képességszint) teljesítő diákok, a különbség az alacsonyabb képességszintű gyerek számában
mérhető le. A tanulók többségénél kimutatható a fejlődés, tanulmányi előmenetelük egy-egy
kivételtől eltekintve összhangban van a mérési eredményekkel.
Az alapszintet el nem érő tanulók aránya az országos szakközépiskolai átlagnál lényegesen
alacsonyabb. A mérési eredmények elemzését követően az alapszinten és az alatta (4-3.
képességszint) teljesítők fejlesztésére intézkedési tervet készítenek a munkaközösségek,
meghatározva a fejlesztés területeit, módszereit és ütemezését. Kiemelt figyelmet fordítunk a
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
30
magas képességszintet (6-7.) elérő, de az iskolai tanulmányok során gyengébben teljesítő diákok
fejlesztésére is.
Kevésbé kedvező a technikus évfolyamokra belépő diákok összetétele. A felsőoktatás elszívó hatása
erősen érezhető, a tanulók többsége közepes érettségi átlaggal jelentkezik. Különösen jellemző ez a
kétéves szakképzés első évfolyamán. Egy-egy tanulócsoporton belül a határozott célkitűzéssel
rendelkező diákok mellett megtalálhatók az útjukat kereső, kevésbé lelkes hallgatók is. Az osztályok
húzóerejét a felsőoktatási felvételire készülő diákok adják.
2.7.2 Tanulmányi helyzet
Az iskola tanulmányi átlaga erős közepes, a növekvő tanulólétszám ellenére évről évre javul.
2012-2013 év vége 2013-2014 év vége 2014-2015 év vége
közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés közoktatás szakképzés
Tanulmányi átlag 3,6 3,75 3,85
3,81 3,37 3,93 3,59 3,97 3,73
4,00 feletti tanulók 34% 36% 39%
41% 26% 45% 26% 44% 34%
Tanulói bukások 7% 5% 7%
4% 9,30% 1,42% 8% 2,29% 10,71%
Igazolt mulasztás 71 óra/fő 100 óra/fő 74 óra/fő 93 óra/fő 97 óra/fő 85 óra/fő
Igazolatlan mulasztás 1 óra/fő 11 óra/fő 1 óra/fő 11 óra/fő 1 óra/fő 12 óra/fő
10. táblázat Nevelő-oktató munka eredményei
A közoktatási osztályok évfolyamátlaga közelíti a 4,00-et, a szakképző évfolyamokon egyenletesen
emelkedik. A lemorzsolódás iskolai szinten 5%-ra csökkent. A bukások száma viszonylag alacsony. A
4,00 felett teljesítők aránya 5%-kal emelkedett.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
31
Érettségire felkészítő szakasz
12. ábra Közoktatási évfolyamok tanulmányi átlageredményei
A tanulmányi eredményesség a 9-13. évfolyamon 2012-től kezdődően meredeken emelkedik. A
bukások száma alacsony, a lemorzsolódás elenyésző, évente egy-két tanuló távozik, elsősorban
családi indokok miatt. Az elért eredmény a szakközépiskolák viszonylatában kiemelkedő. A sikerek a
diákok és tanárok közös munkáján alapszik.
13. ábra Osztályátlagok alakulása 2015-2016-os tanév
A tanulók teljesítménye egyenletes, csak egy-egy tanulócsoportban születnek relatívan gyenge
eredmények. Kisebb törést a 11. D informatikus és a 13. C környezetvédő osztályban észlelhettünk.
2015-ben az osztályátlag mindenhol meghaladta a 3,5-et.
A két tanítási nyelvű (KNY és A jelű) osztályok tanulmányi eredményei az iskolai átlagnál jobbak.
A diákok többsége 4,00 felett teljesít, erős húzóerőt képezve a kicsit gyengébben tanulók
irányába. Könnyen lelkesíthetők, erősen kötődnek a szakmához és az iskolához. Jellemzően
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
32
szeretnek tanulni, tudatosan építik jövőjüket. A tanulók 30-35%-a az angol nyelv mellett még egy
tantárgyból – általában kémiából vagy biológiából – tesz emelt szintű érettségi vizsgát.
Leterheltségük nagy, motivációjuk fenntartása csak sok-sok figyelemmel, változatos tanítási és
értékelési módszerek alkalmazásával érhető el.
A „hagyományos” négy évfolyamos képzésben résztvevők tanulmányi eredménye kicsit
gyengébb, ami a jó és jeles átlagot elérők alacsonyabb számával magyarázható. Az ágazatok
között nagyobb eltérés nem mutatható ki, egy-egy osztály átlagtól eltérő, gyengébb
teljesítménye a csoport összetételére vezethető vissza. A bukások száma és a lemorzsolódás itt is
alacsony. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok felzárkóztatását egyéni tanulási utak
kijelölésével, korrepetálások szervezésével biztosítjuk.
Az órai késésektől, mulasztásoktól eltekintve a fegyelmi helyzete jó, nagyobb fegyelmi vétségek
nem történnek. Évente 1-1 fegyelmi esetre kerül sor. A kialakuló konfliktusokat
esetmegbeszélésekkel igyekszünk feloldani.
A középiskolai képzés kimenetét az érettségi vizsga jelenti. A rendes érettségi vizsgát tevő tanulók
tantárgyi átlageredményei meghaladják mind az országos, mind a szakközépiskolai átlagokat. A
vizsgázók többsége választott tantárgyként a szakirányához kapcsolódóan biológiából és kémiából
vizsgázott. A diákok 58%-a tett legalább egy tantárgyból emelt szintű érettségi vizsgát. A legtöbben
angol nyelvből vizsgáztak, de emelkedett a kémiát vagy biológiát választók száma is.
Tantárgy Petrik átlaga Országos átlag Szakközépiskolai átlag
magyar 3,6 3,6 3,1
matematika 3,3 2,9 2,5
történelem 3,8 3,5 3,1
angol 3,9 3,8 3,2
biológia 3,8 3,6 3,2
kémia 3,6 3,8 3,4
11. táblázat Rendes érettségizők vizsgaeredményei 2015-ben
A vizsgaeredmények összhangban vannak az év végi eredményekkel, igazolva evvel a szakmai
megalapozottságot és a tanulmányi munka értékelésének objektivitását.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
33
Szakképző évfolyamok
14. ábra Szakképző évfolyamok tanulmányi átlageredményei
A szakképzés átlaga elmarad a közoktatástól, de jelentős, folyamatos emelkedést mutat. A 2014-
2015-ös tanévben meghaladta a 3,7-et. Javult az átlagteljesítmény, a jó rendű tanulók aránya három
tanév alatt 8%-kal emelkedett. A három szakmacsoport átlageredménye évről évre közelíti egymást,
de évfolyamonként és osztályonként igen nagy a szórás. A legjobban teljesítő vegyész osztály év végi
eredménye 4,25 volt, míg a leggyengébb környezetvédő és informatikus csoport a 3,5-et sem érte el.
Bár az átlagteljesítmény erős közepes, több területen preventív és/vagy fejlesztő intézkedések
megtétele indokolt.
A bukások száma átmeneti csökkenés után 2015-ben ismét elérte a 7%-ot. A lemorzsolódás és a
bukások számának növekedése összefüggésben van a felnőttoktatás bővülésével. Az esti tagozat első
évfolyamán az iskolai átlagnál gyengébb az eredmény, több a bukás és magasabb a lemorzsolódás.
Egyesek átmeneti megoldásként választják a képzésnek ezt a formáját, és nem fordítanak kellő időt a
tanulásra. Magas a hiányzások aránya és a kieső tananyagot később nem tudják, vagy nem akarják
pótolni. Más esetekben az egész napos munka mellett nem marad a hallgatónak ideje a felkészülésre.
A kollégák konzultációs órák felajánlásával nyújtanak segítséget.
A beszámítást kérő, de előképzettségük, felkészültségük alapján hiányosságokat mutató diákok
célirányos vizsgafelkészülését felzárkóztató foglalkozások szervezésével, szintcsoportok
kialakításával, új módszerek, munkaformák alkalmazásával segítjük.
Sok a tanulási nehézséggel küzdő és SNI tanuló. Az ő haladásuk lassabb, az első kudarcok többeket
meghátrálásra késztetnek. Fejlesztő pedagógus bevonásával, egyénre szabott módszerek
alkalmazásával, korrepetálás lehetőségének felkínálásával segítjük felkészítésüket. Eredményt
azonban csak akkor tudunk elérni, ha a diák maga is nyitott az együttműködésre.
Általános, évek óta megoldatlan probléma az igazolt és igazolatlan mulasztások kezelése. Sok
esetben kerül nehéz helyzetbe az osztályfőnök, amikor mérlegelni kell, hogy a hiányzás diák
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
34
hanyagságára vagy éppen arra vezethető vissza, hogy az iskola mellett dolgozni kényszerül. A tanuló
kimarad az oktatásból, és az elmaradást nem, vagy csak hiányosan tudja pótolni.
Nehezíti a diákok felkészülését, hogy tankönyvek nem állnak rendelkezésre. Ezt a hiányt a digitális
tananyagtár bővítésével, tanulási segédletek kiadásával próbálják a kollégák pótolni. A TÁMOP 2.2.3
projekt keretében elkészült szakmai anyagokat újabb területek fejlesztései egészítik ki.
A szakképzés kimenetét jelentő szakmai vizsga eredménye közepes átlagot mutat. A 2014-2015-ös
tanév május-júniusi vizsgaidőszakában a vizsgázók 81%-szerzett szakképesítést. Az egyes
szakmacsoportok eredményei nagyobb szórást mutatnak, mint az év végi teljesítmények. A komplex
vizsga bevezetésével romlott az eredményesség. Több vizsgázónál egy-egy vizsgarész gyengébb
megoldása vezetett a teljes vizsga sikertelenségéhez.
15. ábra Év végi eredmények és a szakmai vizsgák eredményei 2015
A gyengébb tanulók mellett mindhárom szakmacsoportban megtaláljuk a tehetségeseket is, akik nem
elégszenek meg az tanórán megszerezhető tudással, annál többet akarnak. Az ő eredményeiket
mutatja a felsőoktatásba felvételt nyert tanulók száma és a szakmai versenyeken elért kiemelkedő
eredmények.
Iskolánk tanulóinak körében magas a felsőoktatásba jelentkezők száma. Ebben a tanévben az
érettségiző diákok közel 60 %-a nyújtott be egyetemi jelentkezést.
A felkészítés alaposságát igazolja, hogy a szakirányban továbbtanulni jelentkezők többsége
felvételt nyer az első vagy második helyen megjelölt intézménybe.
A felvett tanulók többsége évhalasztást kér a felsőoktatási intézménytől, hogy beszámítással
elvégezhesse a szakképző évfolyamot.
A szakképző évfolyamok tanulóinak 15-20%-a tesz ismétlő vagy szintemelő érettségi vizsgát, hogy
a szakképesítés megszerzésért járó többletpontok beszámításával bebiztosítsa továbbtanulását.
3,8 3,7 3,7 3,9
3,2 3,2
vegyészet környezetvédelem informatika
év vége szakmai vizsga
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
35
Az országos tanulmányi és sportversenyeken iskolánk tanulói
hagyományosan szép eredményeket érnek el. A szakmai versenyek
(OSZTV és SZÉTV, Irinyi verseny, Curie verseny, Mikola verseny)
döntősei, dobogósai között mindig találunk petrikes diákokat. A
legkiválóbban a vegyészek teljesítenek, de évről évre javul a
környezetvédők helyezése is. 2015-ben mindkét szakmacsoportban
iskolánk diákjai hozták el az első helyezést a legrangosabb
megmérettetésekről. Szinte minden évben egy-két tanulónk eljut valamely tantárgyi OKTV-verseny
döntőjéig. Tekintettel arra, hogy ezeken a versenyeken a nagynevű gimnáziumok tanulóival kell
összemérni tudásukat, már maga a döntőbe jutás is szép eredménynek számít.
Az intézményt az oktató-nevelő munka eredményessége minősíti. A tanulmányi és
vizsgaeredmények, a továbbtanulási arányok számokban mérhetők. A jó eredményt sikerként, a
gyengébbet sikertelenségként könyveljük el. Munkánk tényleges hatékonysága csak évekkel később,
az egyes életpályák alakulásának nyomon követésével mérhető le igazán. A visszajelzések pozitívak,
azt mutatják, hogy a Petrikből kikerült diákok többsége megtalálja számításait, boldogulását az
életben. Ennek meggyőző bizonyítéka, amikor évek elteltével a nyitott napok látogatói között régi,
ismerős arcokat köszönnek ránk. Szülőként térnek vissza az alma materbe, hogy gyermekeiket
ugyanott indítsák útjukra, ahol annak idején az ő pályájuk kezdődött.
2.9. Innováció, pályázatok
A Petrik vezetése és nevelőtestülete nagymértékű nyitottságot mutat a fejlesztések iránt, soha nem
elégszik meg a meglévővel, új megoldások, módszerek és lehetőségek után kutat. A hagyományokat
követve úttörő szerepet vállal a szakképzési rendszer átalakításában, az új eszközök, eljárások,
szolgáltatások fejlesztésében, kipróbálásában. Az innovációban való részvétel az iskola elismertségét,
versenyképességének növekedését eredményezte.
A 2011-ben lezárult uniós fejlesztések (KMOP 4.1.1 és TÁMOP 2.2.3) keretében nem csak az
oktatásra használt épületek, eszközök és berendezések újultak meg, de sikerült minőségi előrelépést
elérni a humánerőforrások terén is. A fejlesztések egymást erősítették, és az oktatás minden
területén komoly előrelépést hoztak.
A köznevelési rendszer átalakítása átmenetileg megtörte a lendületet. A közép-magyarországi régió
területén lényegesen csökkent az uniós pályázati lehetőségek száma, a kiírt TÁMOP projektek
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
36
elsősorban a hátrányos helyzetű diákok oktatását felvállaló iskoláknak kedveznek. Azok az iskolák,
amelyek eddig az első sorokban haladtak, lecsúsztak a lehetőségekről.
2011-2012-ben két, nagy lehetőséget kínáló TÁMOP - pályázat kidolgozásával próbálkoztunk
támogatást nyerni további fejlesztések megvalósításához. A kollégák közös munkájának
eredményeként összeállítottuk két, az intézményi innovációt és a tehetséggondozást szolgáló
pályamunkát. (Innovatív iskolák, Iskola tehetséggondozás). Bár mindkét pályázatunkat befogadta az
ügynökség, nem kerültünk be a nyertes iskolák körébe.
Az innováció az előrelépés alapja. Nehéz helyzetekben a vezetőnek gondolkodni, majd tervezni és
cselekedni kell. Megragadni az ötletet, felismerni a lehetőségeket és olyan támogató légkört
teremteni, amely a kollégákat is lelkes hozzáállásra ösztönzi.
Az elmúlt évek reformjai közepette ennek a lelkesedésnek a fenntartása jelentette a legnagyobb
vezetői feladatot számomra. A béremelés ellenére az óraszámok emelkedése, az adminisztrációs
terhek növekedése, a túlóra és helyettesítési díjak megszűnése visszatérő feszültséget szült a
nevelőtestületben. A pedagógusok terheinek növekedése, az anyagi ösztönzők háttérbe szorulása új
motivációs stratégiák kialakítását tette szükségessé. A nyitott, támogató vezetői hozzáállás, a pozitív
megerősítés, és az arányos feladatmegosztásra való törekvés segített a feszültségek levezetésében, a
problémák kommunikálásában, megoldásában. Mindehhez szükséges volt azoknak a kollégáknak a
támogatása, munkája, akik bíztak benne, hogy az iskolavezetés rugalmas hozzáállásával képes
megtalálni az adott nehézségek helyes megoldását.
Be kellett látnunk, hogy a jövőben, az elért pozíciónk megőrzésére, a kialakított infrastrukturális
erőforrások fenntartására és humánerőforrás tartalékaink hatékony fejlesztésére kell
összpontosítani. A változásokra reagálva az innováció új irányát és lehetőségeit kellett feltárnunk.
16. ábra Innováció lehetőségei
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
37
A szakigazgatási szervek felkérésére a nagy fejlesztői gyakorlattal rendelkező szaktanáraink
folyamatosan részt vesznek a tantervek, központi programok, vizsgakövetelmények
kidolgozásában. Tevékenységük révén lehetőséget kapunk az iskolánkban oktatott szakmák
tananyagtartalmának kialakítására, beépítve a partneri igények és elvárások mellett a napi
szaktanári tapasztalatokat.
A szakmai képzés nem rendelkezik a tanulók számára elérhető, jól használható tankönyvekkel. A
tanítási-tanulási folyamat támogatására a TÁMOP 2.2.3 projekt keretében elkészült 32
tananyagcsomag csak részben fedte le a hiányterületeket. A fejlesztést az adott területen
legnagyobb szakmai jártassággal rendelkező kollégáink végezték. 2012-ben folytattuk a
szakképzést támogató tananyag-fejlesztési program megvalósítását, elsősorban az érettségi utáni
technikusképzés igényeihez igazodva. Bár az elkészült tananyagok, tanulási segédletek
mindegyike elérhető az iskola weblapjáról, a könnyen áttekinthető struktúra kialakításával még
adósok vagyunk, ez a következő időszak feladata lesz. A megvalósítását informatika szakos
kollégáink bevonásával tervezzük. A szakmai érettségi bevezetése, az ágazati képzés
óraszámainak emelkedése további elodázhatatlan fejlesztéseket indukál.
2012 óta négy, átlagosan 20 000 Euro költségvetésű projekt megvalósításában vettünk részt a
Tempus Közalapítvány által meghirdetett Egész Életen Át Tartó Tanulás Program Leonardo da
Vinci Partnerségek és Comenius alprogramok keretében. A közös fejlesztések keretében több
európai iskolával sikerült szoros együttműködést kialakítanunk. Egy-egy projekt 20-40 diák
bevonására nyújt lehetőséget. Az érdeklődő diákok elmélyednek a természettudományok
világában és közben fejlesztik angol nyelvtudásukat.
Pályázati tevékenységünk elismeréseként a Let’s Play Chemistry projektünk 2013-ban a Tempus
Közalapítvány Nemzetközi Együttműködési Kultúráért Nívódíjat nyerte el.
A kialakult kapcsolatoknak köszönhetően az Egész Életen Át Tartó Tanulás Programot felváltó
Erasmus+ program keretében két projektben partnerintézményként, egyben főpályázóként
veszünk részt. Új színfoltot jelent a matematikaoktatás korszerű módszereinek és tananyagainak
kidolgozását és megosztását szolgáló fejlesztés. Saját nyertes pályázatunk a két tanítási nyelvű
képzésben idegen nyelven oktató pedagógusok szakmai, nyelvi továbbképzését szolgája. A
program keretében 12 kolléga angliai tanulmányútjára nyílik lehetőség. A pályázatok
megvalósítására tematikus csoportokat hoztunk létre projektkoordinátor irányításával.
A nemzetközi projektek mellett évről évre sikeresen pályázunk az „Útravaló ösztöndíjprogram”
„Út a tudományhoz alprogram” megvalósítására. A pályázati anyag összeállítója és a nyertes
projekt megvalósításának koordinátora a környezetvédelmi munkaközösség vezetője. A pályázat
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
38
megvalósításában a természettudományok iránt elkötelezett, tanulmányaikat ezen a
tudományterületen folytatni kívánó tehetséges, 11. és 12. évfolyamos diákok vesznek részt. Az
átlagosan 650 000 Ft költségvetésű projektekben szakmai munkát végző diákok ösztöndíjban
részesülnek. A projekt költségvetése a mérésekhez szükséges eszközök, berendezések,
vegyszerek beszerzésének fedezetét is biztosítja.
Az „Út a tudományhoz alprogram” keretében végzett többéves sikeres pályázati munkásságunk
elismeréseként 2015-ben iskolánk meghívást kapott az EMMI és az Emberi Erőforrás
Támogatáskezelő által szervezett szakmai találkozóra, ahol „Földön, vízen, levegőben, avagy
környezeti nevelés a Petrikben” címmel tartottak sikeres előadást diákjaink, növelve evvel
iskolánk elismertségét a természettudományos képzést folytató intézmények körében.
3. VEZETŐI TÖREKVÉSEIM
"A sikeresek azok, akik lehetőséget kaptak. És azok, akiknek van erejük és lélekjelenlétük ahhoz, hogy
megragadják a kínálkozó lehetőségeket."
Malcolm Gladwell
Az iskola, mint köznevelési intézmény alaptevékenységként szolgáltat, nevel és oktat. A szolgáltatás
minőségéért az iskola igazgatója a felelős.
2012-ben elképzelésekkel telve, de az előttünk álló változások bizonytalanságai közepette nyújtottam
be vezetői pályázatom. A tervezett céljaim megvalósítását több esetben felülírták az oktatáspolitika
reformjai. Az önálló intézmény a KLIK szervezeti egységévé, majd a BMSZC tagintézményévé alakult,
az öt évre tervezett vezetői ciklus pedig négy évre rövidült. A változások közepette arra törekedtem,
hogy a külső, sokszor kedvezőtlen folyamatok a lehető legkevésbé érintsék az iskola falai között zajló
szakmai munkát. Büszkeséggel tölt el, hogy a küzdelem nem volt eredménytelen. A Petrik
népszerűsége a partnerek körében töretlen, tanulóink száma évről évre emelkedik, a tanulmányi
eredmények javulnak, a lemorzsolódás számottevően csökkent. A nehézségek ellenére megőriztük
hírnevünk és arculatunk. Ezek az eredmények a kollégák együttműködésén, támogató hozzáállásán
alapulnak. A sikeres együttműködés elengedhetetlen feltétele a szakmai elkötelezettség, az egymás
iránti tisztelet és kölcsönös bizalom.
Amikor pályázatom benyújtása mellett döntöttem, számba vettem a vezetőként eltöltött éveim
pozitív és negatív tapasztalatait, sikereit és kudarcait, az előttünk álló hónapok újabb változásainak
várható hatásait. Az elemzéshez felhasználtam az oktató-nevelő munka számszerűsíthető
eredményeit, a beiskolázás tevékenységének mutatóit, a megvalósult programok és rendezvények
dokumentumait, továbbá figyelembe vettem munkatársaim, a diákok és a szülők észrevételeit. Az
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
39
intézményi kulcsfolyamatok mentén haladva értékeltem vezetői programom eddigi megvalósulását,
és a szakmai önértékelés ezen eredményeit felhasználva fogalmazom meg a következő öt év
törekvéseit, céljait és feladatait.
Biztató, hogy a BMSZC stratégiai céljai és elképzelései a korábbinál nagyobb szakmai és gazdasági
stabilitást ígérnek a tagintézményeknek. A szakgimnáziumi rendszer szeptemberi bevezetése
azonban újabb kihívást hordoz magában. A Petrik hagyományainak megőrzése mellett ezen
változások menedzselését vállalom fel, amikor benyújtom pályázatom.
Vezetői programom célja a minőség- és partnerközpontú, innovatív iskola jogszerű és hatékony
működtetése. Tagintézmény-vezetőként nemcsak hagyományos értelemben vezetni, de menedzselni
is szeretném az intézményt. Képviselni az iskola érdekeit, feltárni, mozgósítani és hatékonyan
felhasználni mindazokat az erőforrásokat, amelyekre támaszkodva növelni lehet a nevelés és oktatás
eredményességét.
A sikeres iskola ismert, elismert és mindig igyekszik egy lépéssel a többiek előtt járni. A siker elérése
tudatos, előretekintő tervezést, következetes szervezést, ösztönző vezetést, folyamatos ellenőrzést,
elemzést és visszacsatolást igényel. A szakképzési intézményrendszer átalakítását követően a
centrum, mint szakképző iskola és a tagintézmények céljai és feladatai szorosan egymásra épülnek. A
tagintézmény fő tevékenysége a szakképzés alapfeladatainak ellátása, vezetőjének feladat- és
felelősségi köre az iskola szakmai feladatainak minél magasabb színvonalú szervezése, irányítása.
Az intézményi célok megfogalmazásakor igazodtam az iskola hagyományos értékrendjéhez, a
hatályos jogszabályi és fenntartói elvárásokhoz, továbbá a szűkebb és tágabb partneri környezet
igényeihez.
3.1. Az intézmény céljai és feladatai
Vezetői programomban az alábbi sikerkritériumok mentén haladva határoztam meg főbb céljainkat
és feladatainkat.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
40
17. ábra Sikerkritériumok
Általános célok
Az iskola hagyományainak, önálló arculatának megőrzése.
Elért eredményeink, kialakított értékeink megtartása, megerősítése.
A tanulás-tanítás minőségének, hatékonyságának és eredményességének növelése.
A munkaerőpiac elvárásainak megfelelő szakmai és személyes kompetenciákkal rendelkező
szakemberek képzése.
Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés, a felnőttoktatás, felnőttképzés bővítése.
Részcélok és feladatok
A tanulók képességeinek kibontakoztatását támogató, nyitott és befogadó környezet biztosítása.
A korai iskolaelhagyás megakadályozása, a tanulási és/vagy beilleszkedési nehézségekkel küzdő
tanulók fejlesztése, egyéni tanulási utak kialakítása.
Kiemelkedő képességű diákok tehetségének fejlesztése.
A szakmailag igényes nevelő-oktató munka emberi erőforrásainak biztosítása.
A pedagógusok továbbképzésének támogatása, a szakmai tudás és a módszertani kultúra
bővítése.
A tanári munka motiválása, következetes értékelése, megbecsülése.
Változásokra nyitott, innovatív szemlélet fenntartása.
Folyamatos megújulásra ösztönző, kiegyensúlyozott, befogadó, biztonságos munkahelyi
környezet és légkör megteremtése.
A magas színvonalú szakképzés infrastrukturális feltételeit biztosító eszközpark karbantartása,
fejlesztése.
Tervezett PR marketing stratégia érvényesítése, a szakmák népszerűsítése.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
41
Korszerű tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő oktatási informatikai hálózat
működtetése.
Az új feltételek között az általános célok változatlanok maradtak, de a megvalósítást támogató
vezetői feladatok új hangsúlyokat kapnak. A vezetés fókuszába a már meglévő anyagi- és
humánerőforrás-kapacitás hatékonyabb felhasználása került. Az emberi erőforrások megteremtése,
megtartása és motiválása az igazgató feladata. Ha nincs diák, nincs jól felkészült tanár és nem
biztosított a támogató környezet, eredmény sem várható. Nehéz helyzetekben az innovatív vezető
gondolkodik, tervez és cselekszik, mindig nyitott az ötletek iránt, felismeri a lehetőségeket, olyan
támogató légkört teremt, amely kollégáit is hasonló hozzáállásra ösztönzi.
Vezetői programomban kiemelten három terület bemutatására fókuszálok:
A szakmák népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó iskola-marketing
tevékenység megújítása.
Humánerőforrás feltételek stabilitásának megteremtése, fejlesztése.
Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének fejlesztése.
3.2. Iskola-marketing tevékenység
A beiskolázás az iskola működésének kulcsfolyamata. Sikeressége a tanulás-tanítás
eredményességének alapját jelenti. A kihívások előtt álló intézmények a környezet hatásai alól nem
vonhatják ki magukat. A demográfiai, társadalmi és oktatáspolitikai változások következtében új
feltételekkel, új problémákkal szembesülünk. A változásokra gyorsan és rugalmasan kell reagálnunk.
A szakmaszerkezeti döntésekhez igazodva, erősségeinket és arculatunkat megőrizve, az új esélyek
kiaknázására kell törekednünk. A beiskolázás sikeressége a vezető felelőssége, de megvalósítása
csapatmunkát igényel.
A szakképző centrumok megalakulása, a szakgimnáziumi rendszer tervezett bevezetése az iskola-
marketing tevékenységünk felülvizsgálatát, kiegészítését teszi szükségessé. A centrum célkitűzéseihez
igazodva, annak előnyeit és lehetőségeit megragadva kell továbbhaladnunk versenyképességünk
megőrzéséért.
Az intézményi stratégia a partneri és munkaerő-piaci igények folyamatos monitorozására épül. A
beiskolázás új eljárásainak bevezetése az iskola PR marketing tervéhez igazodva a szakmák
népszerűsítését, a szakképzés tanulói létszámának növelését célzó lépések megtervezésére irányul.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
42
A kijelölt célok tükrében néhány területen tovább kell lépnünk, időszerűvé vált a kialakult
partnerhálózat bővítése, az alkalmazott módszerek és üzenetek felülvizsgálata.
18. ábra Beiskolázás célcsoportjai
A szakképzés alapja az ágazati képzés sikeres beiskolázása. A kilencedik osztályba felvett
tanulók jelentik a szakmai képzés biztos utánpótlását. Minél nagyobb az érdeklődés iskolánk
iránt, annál nagyobb az esély a jó képességű, motivált diákok felvételére. A csökkenő
gyermeklétszám, és a gimnáziumok elszívó hatása rontja a szakközépiskolai/szakgimnáziumi
beiskolázás perspektíváit. A rokon ágazatokban képzést folytató szakképző iskolák versenye
erősödik. Informatika szakmacsoportban számtalan iskola közül választhatnak a régió diákjai, a
környezetvédelem és a vegyészet területén sokkal szűkebbek a lehetőségek. Két tanítási nyelvű
vegyészképzést egyedül mi hirdetünk a térségben, ami növeli az esélyeinket.
Megújuló beiskolázási programunk a felső tagozat alsóbb évfolyamaira fókuszál, nagyobb
hangsúlyt helyezve a pályaválasztás korai támogatására. A fővárosi iskolák mellett nagyobb
figyelmet fordítunk a Pest megyei települések általános iskoláinak megszólítására. A Petrik
földrajzi elhelyezkedése, a pályaudvarok közelsége az agglomeráció irányába való terjeszkedésre
inspirál.
A kisdiákok érdeklődésének felkeltése élményszerű, látványos programok szervezésével
lehetséges. A hagyományosan népszerű „kémia show” mellett interaktív környezetvédelmi és
informatikai bemutatók szervezését, továbbá a korosztály figyelmét felkeltő pályázatok kiírását
tervezzük. Az előkészítést az általános iskolák szaktanáraival való együttműködésre építjük.
Kiválasztásuk a korábbi felvételi időszakokban kialakított adatbázis alapján történik.
A szakképzés helyi bázisát az érettségire felkészítő szakasz diákjai jelentik, akik beszámítással,
egy év alatt juthatnak szakképesítéshez. Átmeneti nehézséget jelent, hogy míg a centrum
informatikai képzést folytató tagintézményeinek mindegyike elindítja technikus osztályait, a
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
43
korábbi fenntartói döntések értelmében a Petriknek évfolyamonként csak egy felmenő
informatikus osztálya van, így a szakképzés nem rendelkezik stabil utánpótlással. A várható
kieső osztályokat a kétéves szakképzés megerősítésével és a ráépülések elindításával tervezzük
pótolni. Helyi beiskolázási programunkat a centrumszintű rendezvények kiegészítéseként
szervezzük.
A kétéves nappali tagozatú szakképzés megerősítését a gimnáziumban érettségizett, de a
felsőoktatásba felvételt nem nyert diákokra és a felsőoktatásból lemorzsolódókra alapozzuk.
Képzéseinket a szakmákat bemutató pályaválasztási rendezvényeken való megjelenés és az
oktatási hirdetések közzététele mellett, a gimnáziumok és a szakirányú felsőoktatási
intézmények célirányos megszólításával (DM kampány) tervezzük népszerűsíteni. „Nyitott
laborok” keretében megismerkedhetnek az érdeklődők a képzés céljaival, tartalmával és az
elhelyezkedés perspektíváival. A középiskolákkal való kapcsolatfelvételbe, a tájékoztató
anyagok eljuttatásába kollégáink mellett a más középiskolákból érkezett diákjaink
bevonását is tervezzük.
A jogszabályi változásokkal és a fenntartói törekvésekkel összhangban tovább kívánjuk
bővíteni a felnőttoktatás kereteit. A már meglévő osztályaink mellett a környezetvédelmi
képzés és az informatikai ráépülések elindítását tervezzük. A szakmájukban magasabb
szinten továbbtanulók mellett, kiemelt célcsoportot jelentenek a szakképesítéssel nem
rendelkező, és az elhelyezkedni nem tudó fiatal felnőttek. Számukra a munkapiaci esélyeket
növelő alternatívát kínálunk a szakképesítés megszerzésével.
A legnehezebb feladatot a felnőttképzés megerősítés jelenti. A feltételek adottak, a
szükséges infrastruktúra biztosított, a tanárok szívesen vállalnak órákat. A kollégák számára
kedvező lehetőség ez a „kereset-kiegészítés”, ugyanakkor az iskolai is bevételhez juthat a
tanfolyamok elindításával. A legnagyobb nehézséget a célcsoportok megszólítása és a
relatíve magas képzési költség jelenti. A képzések meghirdetésében, megszervezésében
számítunk a centrum szakmai támogatására. A nehézségek ellenére a jövőben kiemelt
szerepet kell szánnunk a terület fejlesztésére, a lehetőségek jobb kihasználására.
A nyitott napok, börzék, szakmai tájékoztatók, bemutatók mellett az üzenetek továbbításában
alapszerepet kapnak az internet kínálta lehetőségek:
naprakész, informatív weblap működtetése;
közzététel az iskola közösségi oldalán;
internetes megjelenések (cikkek, hírek eredményeinkről) ingyenes hírportálokon;
DM levélkampány (email);
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
44
sajtómegjelenés szakmai lapokban, helyi sajtóban;
e-jelentkezés működtetése.
Rövid távú terveink között szerepel az elektronikus pályakövetési rendszer bevezetése. A tanulói
adatbázisok felhasználásával, on-line kérdőívek segítségével tervezzük a megbízható visszajelzés
rendszerének kialakítását. Nevelő-oktató munkánk eredményeinek visszacsatolása értékes
információkat szolgáltat a képzésszerkezet kialakításához, a tanulás-tanítás hatékonyságának
fejlesztéséhez.
A marketing stratégia sikeres megvalósítása az intézményvezetés irányításával és a nevelőtestület
aktív együttműködésével lehetséges. A feladatok koordinálását végző PR csoport összetételét olyan
tettre kész, ötletekkel teli fiatalokat bevonásával tervezem kiegészíteni, akik azonosulnak iskolánk
céljaival, és hajlandóak is tenni azért, hogy megőrizzük előkelő helyünket a főváros szakképzésében.
3.3. Humánerőforrás-feltételek stabilitásának megteremtése,
fejlesztése
A humánerőforrás-feltételek prognosztizálható változásai a munkaerő-tervezés stratégiájának
módosítását teszik szükségessé. Olyan működőképes HR-stratégia kidolgozására törekszem, amely a
szakmai színvonal megőrzése mellett egzisztenciális biztonságot és hosszú távú perspektívát kínál a
munkatársaknak. A tervezés alapját az erősségek elemzése mellett a meglévő és várható problémák,
feladatok feltárása képezi:
A közismereti munkaközösségek állandóságot, stabilitást mutatnak. Minden kolléga rendelkezik a
feladatának ellátásához szükséges végzettséggel. Az enyhe fluktuáció a fiatal anyukák
gyermekvállalásával és a globális óraszámok növekedésével magyarázható.
A korábbi években komoly gondot jelentett az „álláshelyek” átmeneti befagyasztása, a
munkaerő-felvétel bürokratikus eljárásrendje. Lehetetlen helyzetet teremtett, hogy a
megüresedett álláshelyeket csak augusztus végén lehetett meghirdetni, így nem maradt idő a
jelöltek kipróbálására. A tanítás zavartalansága érdekében a felvétel fő szempontja az állás
betöltése volt. A jelentkező kollégák több esetben nem voltak tisztában a rájuk váró feladatokkal.
A szakképzési centrum biztosította stabil háttér lehetővé teszi az előre tervezés visszaállítását.
A következő öt évben várható nyugdíjazások veszélyeztetik a vegyészeti és környezetvédelmi
szakképzés színvonalának fenntartását. A versenyszféra elszívó hatása miatt nehéz a kieső, nagy
tapasztalattal rendelkező kollégák helyére a szakma és a tanári hivatás iránt egyaránt elkötelezett
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
45
fiatal szakembereket találni. Szakmai képzésünk színvonalának megőrzése a változás
folyamatának előretekintő tervezését követeli.
A nevelőtestület stabilitására való törekvés a kiválasztott kollégák mentorálásának
megszervezését, és olyan munkakörnyezet megteremtését kívánja, amelyben a kolléga érzi
pedagógiai munkájának támogatását, a továbbfejlődés lehetőségét és szükségességét. A szakmai
folytonosság biztosítása a helyi tudásmegosztás gyakorlatának kialakítását teszi szükségessé.
A tanulói létszám növekedése, a képzési kínálat bővítése a kollégák továbbképzésének
támogatását igényli. A tantárgyfelosztás elkészítése során nagyobb figyelmet kell fordítanunk az
átláthatóságra, a terhelés egyenletes elosztására.
A tervezett HR-stratégia alapját az alábbi pillérekre kívánom építeni:
Az álláshelyek betöltéséhez új protokoll bevezetése.
Szakmai mentorprogram működtetése.
A kollégák szakmai fejlődésének támogatása.
A tervezett célok megvalósításban számítok a mesterpedagógus és mentortanár kollégák
szakmai tanácsaira, a szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban nagy tapasztalattal rendelkező
kollégák aktív részvételére. A program keretében az alábbi intézkedések, és tevékenységek
bevezetését tervezem.
Olyan pedagógus felvételi eljárásrend bevezetésére törekszem, amely segíti az adott álláshelyre
pályázó kolléga képességeinek, attitűdjeinek és szakmai előképzettségének megismerését. A
pályázó hospitálás, elméleti tantárgyak esetében próbatanítás keretében személyesen ismerheti
meg a rá váró feladatokhoz kapcsolódó szakmai tartalmakat. A szerzett tapasztalatok alapján a
jelentkező maga is lemérheti felkészültségét és eldöntheti, érez-e kellő motivációt a munka
elvállalásához. A szerzett benyomásokra és a jelentkezők objektív kritériumok szerinti
értékelésére alapozva elérhetőnek tartom, hogy a legfelkészültebb jelöltek kerüljenek
kiválasztására.
A tanári „mentor-műhelyek” kialakítása a szakmai képzés munkaerő-feltételeinek
biztosítását szolgálja. Célja egyrészt a vegyész és a környezetvédelmi szakterületen
nyugdíjazás előtt álló, nagy tapasztalatú pedagógusok tudásának szakmai közösségen belüli
megosztása, másrészt a szakképzésben elméleti és gyakorlati tantárgyakat tanító pályakezdő
kollégák szakmai fejlődésének és beilleszkedésének támogatása, szakmatudatosságának
erősítése. Az „utódok” felkészítése a magas színvonalú szakképzés kulcskérdése. A
tankönyvekből megtanulható ismeretek a tanítás alapját, az átadott módszerek, eljárások
pedig a sikerekhez elengedhetetlen részleteket jelentik. A folytonosság megteremtése a
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
46
több évtizedes tapasztalattal rendelkező és a pályájuk elején járó kollégák
együttműködését, csapatmunkáját feltételezi. A reflektív szemlélet kialakításának és a
folyamatos fejlődésre való törekvés ösztönzésének leghatékonyabb módszere a személyes
példaadás, a gyakorlatban megosztott tudás megtapasztalása lehet.
Az élethosszig tartó tanulásra nyitott tantestület komoly vesztesége a továbbképzést támogató
normatív támogatás megszűnése. Az iskolavezetés anyagi források hiányában csak a képzéseken
való részvételben és a vizsgafelkészülés biztosításában tudja kollégáit támogatni. A kialakult
helyzet a helyi lehetőségek jobb kihasználására ösztönzi a vezetést. A horizontális
tudásátadás/tanulás gyakorlatának elmélyítése szerves részét képezi intézményünk
továbbképzési stratégiájának. A fejlesztés bázisát szakmai műhelyek létrehozásával tervezem
megteremteni, amelyek működését a magas szintű szaktudással rendelkező, innovációra nyitott
kollégák részvételére alapozom.
A tanártámogató rendszer működtetése a tanulási-tanítási folyamat korszerű, költséghatékony és
bármikor elérhető támogatását jelenti. Az elektronikus felületen a tanári munka szabályozói,
alapdokumentumai, tantervei, tanmenetei, és a digitális tananyagtár anyagai érhetők el. A
TÁMOP 2.2.3 projekt keretében megkezdett fejlesztés a tervezettnél lassabban halad, a szakmai
anyagok feltöltése és ágazatonként, témák szerinti rendszerezése halaszthatatlan feladat. A
dokumentumtár egy olyan központi elérésű tematikus rendszer, amely használatával a
pályakezdő (és nem pályakezdő) kollégák tanórai felkészülése, szakmai fejlődése támogatható.
Használatával a szakmai és módszertani segédletek, továbbképzési anyagok, továbbá a
mentorprogram keretében kipróbált és bevezetett jó gyakorlatokat megosztása is lehetővé válik.
A szakgimnáziumi képzés bevezetésével az óratervek módosulnak a szakmai óraszámok
növekedésével párhuzamosan, számolni kell egyes természettudományos és közismereti
tantárgyak óraszámainak csökkenésével. A várható feladatok megoldása a korábbiaknál is
nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot követel.
Az emberi erőforrások tervezése, fejlesztése a tanulási-tanítási folyamat eredményességének és
hatékonyságának alapja. Ha a kollégák érzik, hogy fontosak és elismerik munkájukat még nehéz
helyzetekben is képesek tenni a közös célok megvalósításáért. Egy száz fő feletti testületben a
személyes odafigyelés folyamatos fenntartása szinte lehetetlen. Mindig és minden helyzetben nem
tudok ott lenni, ahol szükség lenne rám, de vezetőtársaimmal arra törekszünk, hogy a
lehetőségekhez képest kiegyensúlyozott és nyugodt hátteret teremtve biztosítsuk a minőségi munka
szakmai és emberi feltételeit.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
47
3.4. Az oktatás-nevelés színvonalának és eredményességének
fejlesztése
A tanulás-tanítás az intézményi működés kulcsfolyamata. Az iskola sikeres működéséhez az elért
eredmények megtartása, a gyengeségek kijavítása és a lehetőségek megragadása szükséges. Célom a
változó követelményekre rugalmasan reagáló, gyakorlatcentrikus és a mindennapokban is
alkalmazható tudásátadás feltételeit biztosító tanulási környezet fenntartása, a PDCA logikára épülő
folyamatos fejlesztése.
19. ábra Tanulási-tanítási folyamat erőforrásai
Jó eredményeket csak motivált tanulókkal és motivált pedagógusokkal érhetünk el. A szakképzésbe
belépő diákokat meg kell tartanunk és minél jobb teljesítmény elérésére kell ösztönöznünk. A
lemaradókat felzárkóztatni, a tehetségeket fejleszteni csak egyénre szabott módszerekkel, a
feladatokat arányosan megosztva lehet. Az ösztönző nevelési-oktatási módszerek és „jó gyakorlatok”
kidolgozásának, adaptálásának erőforrásait a jól felkészült, szakmailag és módszertanilag megújulni
képes szaktanárok jelentik.
Lelkesedésük fenntartása összetett vezetői feladat. Ehhez nélkülözhetetlennek tartom:
a reális, világos és előremutató célok megfogalmazását;
a feladatok és elvárások pontos meghatározását;
a rendszeres pozitív megerősítést;
folyamatba épített értékelést, visszacsatolást;
következetes, objektív értékelési rendszer működtetését;
az információáramlás csatornáinak biztosítását;
nyitott vezetői hozzáállást;
a tanulást-tanítást támogató légkör és környezet kialakítását.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
48
A fejlesztési irányokat a nevelő-oktató munka feltáró elemzésére építetve, a tanulmányi statisztikák,
mérési eredmények és a személyes benyomások felhasználásával határoztam meg. A tanulás-tanítás
folyamatának olyan területeire fókuszáltam, ahol szükséges és lehetséges az innovatív szemléletű
beavatkozás, és amelyek közvetlenül befolyásolják az oktatás-nevelés napi tevékenységeit.
A fejlesztési stratégia kiindulópontját a tanulási-tanítási folyamat következetes, folyamatba
épített elemzése, az értékelés és visszajelzés kultúrájának megújítása jelenti. Az e-napló adataira
épülő elektronikus monitoring rendszer segítségével naprakész, objektív információk állíthatók
elő a tanulási-tanítási folyamat résztvevőiről, a tanári és tanulói munkáról. Az adatok
felhasználásával átfogó képet kaphatunk a diákok tanulmányi eredményeiről, mulasztásaikról, a
kollégák által alkalmazott értékelési módokról, az értékelés gyakoriságáról. A teljesítmények
nyomon követése, a problémák feltárása, a kockázatok elemzése megoldási javaslatok
kidolgozására, jobb teljesítményre ösztönöz. Az új értékelési és visszajelzési eljárás kiegészíti a
vezetői ellenőrzés és értékelés hagyományos módszereit.
20. ábra: Tanítás-tanulás színvonalának növelése, eredmények megosztása
A veszélyek, kockázatok időben történő feltárása lehetőséget ad az azonnali beavatkozásra. A
vizsgálati eredményeket a munkaközösségek műhelymunka keretében tanulócsoportokra és
egyénekre lebontva elemezhetik. A megállapítások visszacsatolását követően megtörténhet a
beavatkozási pontok kijelölése, a folyamatok optimalizálása, és a tanulmányi gondokkal küzdő
diákok fejlesztésére, támogatására irányuló intézkedési tervek összeállítása. A tanulási
teljesítmény javítása, a hiányzások, bukások számának és a tanulók lemorzsolódásnak
csökkentése egyéni tanulási utak kijelölésével, egyénre szabott fejlesztési terven alapuló
felzárkóztató oktatási formák alkalmazásával érhető el. A monitoring értékelések elkészítését
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
49
negyedéves ciklusonként tervezem. Az eljárás elfogadtatását műhelymunkák szervezésével
szeretném felgyorsítani. Célom, hogy a kollégák ne adminisztratív tehernek, hanem a
továbblépés eszközének tekintsék a fejlesztési terv elkészítését és megvalósítását.
A visszajelzések inspiráló hatását a tanári munka minőségének javítására is szeretném
felhasználni. Az e-napló információira támaszkodva megállapítható, hogy a kollégák értékelési
módszertana bár bővült, de még mindig nem eléggé változatos, továbbra is az írásbeli
számonkérés (témazáró, röpdolgozat) a domináns. Ezt támasztják alá az óralátogatások
tapasztalatai is. Nem terjedtek el széles körben a tanulókat motiváló, az élményszerű
megtapasztalásra, csoporttevékenységekre alapozott munkaformák, a változatos
projekttevékenységek. A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatására a továbbképzés
iskolánkban még kihasználatlan lehetőségét, a „jó gyakorlatok” multiplikálását szorgalmazom. A
horizontális tudásátadás/tanulás rendszerének tervezése szerves részét képezi intézményünk
továbbképzési stratégiájának.
A modern világ kihívásai a tanítási kultúra megváltoztatását, az elemző, értelmező tanulási
módszerek elterjesztését igénylik. Ki kell fejlesztenünk a tanulókban a tudományos ismeretek
önálló megszerzésének, mélyebb megértésének, újszerű helyzetekben, problémák megoldásában
való alkalmazásának képességét. Ezek az elvárások a tanulás-tanítás IKT támogatásának, a
lehetőségek szélesebb körű kihasználásának hosszú távú tervezését teszik szükségessé.
A középiskolába belépő új generáció módszertani kihívás elé állítja a pedagógusokat. Az IKT-ra
alapozott módszerek órai meghonosítása megvalósult, az új feladat az on-line ismeretszerzés
lehetőségeinek beépítése a tanórába, a tanulók felkészülésébe. Az internet világa az
ismeretszerzés új tárházát nyitotta meg a gyerekek előtt ennek minden előnyével és hátrányával.
A megszerezhető információk közötti eligazodás, a forráskritika elsajátítása, az összefüggések
feltárása a szaktanárok iránymutatását igényli.
A diákok személyes és társas kompetenciának, személyiségének fejlesztése a nevelő-oktató munka
leglényegesebb feladata. Csak az tud elfogadni másokat, aki magát is képes elfogadni. Csak az tud
sikereket elérni, aki képes megteremteti személyiségének belső harmóniáját. A tudás nem elég a
boldoguláshoz. Az élet felelős, döntésképes, csapatban dolgozni tudó, kreatív fiatalokat kíván. A
pedagógus nemcsak tudást ad át, hanem értékátadással, példamutatással is hozzájárul diákjainak
személyiségfejlődéséhez. Ebben a példaadásban az igazgatónak kell élenjárni következetességével,
igényességével, hitelességével, pontosságával és támogató magatartásával.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
50
4. JÖVŐKÉP
„A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk az, hogy nem teszünk semmit, mert azt hisszük, hogy csak
keveset tehetünk.”
Sydney Smith
Vezetői programomban felvázoltam az intézményi folyamatok hatékony és eredményes napi
működtetésének tervezett céljait, feladatait és a megvalósítás lépéseit. A jövőre vonatkozó terveim
az alábbi szempontok figyelembevételével alakítottam ki:
A centrumszintű együttműködés lehetőségei.
A szakgimnáziumi képzés bevezetésének várható hatásai.
Iskolánk rövid- és középtávú szakmai céljai és feladatai.
A BMSZC létrehozása megteremtette a szakképzés helyi keretét és megkezdődött ennek tartalommal
való feltöltése. Az új lehetőségek hatékony kiaknázása új szemléletet kíván, új feladatot állít a
tagintézmények vezetői elé. Egy év rövid idő, az építkezést hosszabb távra kell tervezni.
A várható feladatok a korábbiaknál is nagyobb rugalmasságot, együttműködési hajlandóságot
követelnek az iskolavezetéstől. Nem elég tagintézményi szinten tervezni, a beiskolázás
eredményessége és az erőforrások optimális felhasználásának érdekében stratégiai terveinket
összhangba kell hozni a centrum és a tagiskolák elképzeléseivel. Meg kell találni az egyensúlyt a
centrum közös érdekeinek képviselete és a tagintézmény önálló arculatának megőrzésére való
törekvés között. A szakmai munka magas színvonalának fenntartása és az iskola megtartó erejének
erősítése nyitottságot, módszertani megújulást, az új eljárások, megoldások befogadását követeli. A
vezetés feladata a tervezés és a motiválás. A célok és a várható eredmények felvázolásával, az elérés
útvonalának kijelölésével a lelkesedés fenntartására és az elképzelések kitartó megvalósítására kell
ösztönöznünk kollégáinkat és általuk a diákságot.
Meg kell ragadnunk, és a tanulás-tanítás folyamatának fejlesztésére kell fordítanunk a 12
tagintézmény együttműködésének eddig kihasználatlan lehetőségeit. A tagiskolák vezetői közötti
kommunikáció egyre hatékonyabban működik, de a tanári és tanulói oldalon még vannak feltárásra
váró tartalékok. Az infrastrukturális és az emberi erőforrások hasznosítása mellett, a diákélet több
területén látok lehetőséget a kooperációra. A korábbi projekttapasztalataim segítik a kölcsönös
kommunikáció formáinak, csatornáinak és eszközeinek kialakítását.
A szakmai tapasztalatcsere, a „jó gyakorlatok” és a tudás megosztása a módszertani és értékelési
kultúra színesítését, a napi nevelő-oktató munka megújítását szolgálja. Az együttműködés
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
51
kibővítését szakmai fórumok, műhelymunkák, és az eredmények disszeminációjának helyet adó
iskolai rendezvények szervezésével tartom megvalósíthatónak.
Az új szakmai kerettantervek és az ágazati szakmai érettségi bevezetése nagy feladat elé állít
minden iskolát. A helyi szakmai tantervek kidolgozásában az azonos ágazatban képző
intézmények csapatmunkája az adott keretek közötti legjobb megoldás kialakítását
eredményezheti. A tantervfejlesztésben, a szakmai és vizsgakövetelmények összeállításában
résztvevő kollégák első kézből származó információkkal segíthetik a többi intézmény szakmai
közösségeit.
A BMSZC tagintézményei között több, a két tanítási nyelvű képzésben nagy múlttal rendelkező
iskolát találunk. A jogszabályok 2018-tól akkor teszik lehetővé a nyelvi képzés indítását, ha három
egymást követő év viszonylatában a végzős diákok 90%-a középfokú nyelvvizsgát szerez. A jelen
eredmények ismeretében a mérce nagyon magasra került. A minőségi beiskolázást biztosító két
tanítási nyelvű osztályok indítása az iskolák és az egész centrum számára létkérdés. A tanulók
felkészítésében minden eddiginél fontosabb a legjobb módszerek alkalmazása. A nyelvi
munkaközösségek tagjai hospitálásokkal, a horizontális tudásátadás kereteinek kiszélesítésével
megteremthetik a lehetőséget arra a leghatékonyabb eljárások adaptálására.
A szakmai idegen nyelv ágazati bevezetése és az a tény, hogy 2020-tól a középfokú nyelvvizsga a
felsőoktatási bemenet feltétele lesz, még inkább alátámasztja a nyelvészek szakmai
közösségeinek csapatmunkáját.
A már kialakult hagyományokat folytatva, a bevont iskolák körének kiszélesítésével a diákok
nagyobb csoportjait tudnánk mozgósítani tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való
részvételre. A Budapest Műszaki Diákkonferencia és a Komplex Verseny meghirdetését a többi
budapesti centrum diákjaira is szeretném kiterjeszteni. A többi területen interaktív, a tanulmányi
versenyek megszokott struktúrájától eltérő tartalmú megmérettetések lehetnek népszerűek a
gyerekek körében.
A centrumszintű események meghirdetését a BMSZC weboldalán való közzététel mellett a
hagyományos reklámmódszerek alkalmazása, személyes tájékoztatók szervezése,
figyelemfelkeltő plakátok kihelyezése teheti sikeressé. A kezdeti szakaszban a kollégák
azonosulása és támogató hozzáállása nélkülözhetetlen feltétel.
A szakgimnáziumok kialakításából eredő változások felmenő rendszerben a szakmai képzés egészét
érintik, de közvetlen hatásai elsődlegesen az ágazati képzésben lesznek érezhetőek. A jogszabályok
elfogadásra kerültek, az irányvonalak követhetők, de a kapcsolódó szakmai tartalmak pontos
ismeretének hiányában sok a nyitott kérdés:
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
52
Milyen átalakulásokat hoz a szakgimnáziumi képzés bevezetése, hogyan változnak az óratervek,
kerettantervek?
Hogyan reagálnak közvetlen partnereink a reformra, milyen hatása lesz a beiskolázásra?
Milyen eredménnyel lesznek teljesíthetők az emelt szintű ágazati szakmai érettségi
követelményei?
Változik-e az összefüggő nyári gyakorlatok rendszere?
Hogyan illeszthető be a két tanítási nyelvű képzés az új struktúrába?
A módosított szakmai kerettantervek bevezetése, az óratervek változásai milyen hatással lesznek
a meglévő humánerőforrás feltételekre?
Ebben a helyzetben részletes jövőképet alkotni hiteltelen lenne. Tervezett alternatívákat,
szándékokat lehet csak megfogalmazni a rendelkezésre álló információk birtokában, olyan verziókat,
amelyek felkészítenek a változások azonnali menedzselésére.
A szakgimnáziumi képzés bevezetésének célja a szakképzés népszerűbbé tétele. Alapvető
módosulás, hogy az érettségivel szakmát is kapnak a diákok, majd egy évvel később, a technikusi
minősítés megszerzését követően, két szakképesítés birtokában nagyobb eséllyel léphetnek ki a
munkaerőpiacra. Az érettségivel megszerezhető szakképesítés beépítése a tantervbe az
óratervek átalakítását eredményezi. A szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása folyamatban
van, a részletes tartalmak még nem ismeretesek, de a szakmai óraszámok növekedésével
párhuzamosan a választható érettségi tárgyak visszaszorulása prognosztizálható. A változásokra
reagálni csak a teljes tartalom ismeretében lehetséges, de munkacsoportok létrehozásával előre
fel kell készülnünk az iskola helyi tantervének módosítására.
A szakgimnáziumi kerettantervek bevezetése a partnerek – szülők, általános iskolák – alapos
tájékoztatásának hiányában átmeneti visszaesést hozhat a beiskolázás eredményeiben. A korai
szakmaválasztás, a természettudományos óraszámok csökkenése a biztos jövőképpel nem
rendelkező kisdiákok egy részét a gimnáziumok irányába terelheti. A jobb képességű, tanulmányi
előmenetelű diákok szülei iskolaválasztáskor előtérbe helyezik a felsőoktatási továbbtanulás
szempontjait. Érvekkel kell meggyőznünk őket, hogy a szakmai óraszámok növekedése a
korábbinál nagyobb biztosítékot jelent a szakirányú továbbtanulás sikeréhez. A biztató munkába
állási esélyek felvázolása elsősorban a vegyészek és az informatikusok esetében lehet
eredményes.
A szakközépiskola érettségire felkészítő feladata az ágazati szakmai érettségi vizsga
bevezetésével bővül. A változások már a 2017-ben érettségiző évfolyamot érintik. A
közelmúltban ismertté váltak a vizsgakövetelmények, de az előkészületekkel késésben
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
53
vagyunk. A feladatunk tanítványaink célirányos felkészítése, amelyet fakultációs órák, egyéb
foglalkozások beállításával tudunk segíteni. Fontos, hogy a diákokban ne keltsen
aggodalmat, hogy emelt szinten kell számot adni tudásukról. A vizsgakövetelmények
részletes ismertetésével kell meggyőznünk őket, hogy a négy év alatt megszerzett tudásuk
birtokában biztos eséllyel vághatnak neki a megmérettetésnek. A továbbtanulni szándékozó
tanulók számára meggyőző érv lehet a tantárgy felvételi tárgyként történő elismerése.
Az új szakképzési koncepció megkérdőjelezi a két tanítási nyelvű képzés jelenlegi formáinak
változatlan fenntartását. A Petrikben oktatott szakmacsoportok munkaerő-piaci elvárásai a
szakmai felkészültség mellett a szakmai idegen nyelv alkalmazóképes tudását is igénylik. A két
tanítási nyelvű oktatás fenntartásának kérdése ágazati képzésünk fő profilját, egyediségét érinti.
Feladatunk, hogy eredményeinkkel igazolni tudjuk, hogy e képzési formáknak továbbra is helye
van a középfokú szakképzésben.
Az összefüggő nyári gyakorlatok megszervezése szinte megoldhatatlan feladatot jelent az
iskolának. Vállalati találkozók szervezésével hiába próbáltuk partnereinket nyitottabbá tenni a
tanulók foglalkoztatására, a megoldást nem sikerült megtalálnunk. A cégek fogadókészsége
ellenére, a külső gyakorlóhelyek száma lényegesen alacsonyabb, mint a tanulói létszám. A
vegyészet területén az objektív szabályozások, informatikai területen a szakmai tudás hiánya, a
környezetvédelmi ágazatban pedig a munkahelyek szűkössége miatt a 9-10. évfolyamos
tanítványaink csekély hányada tud csak külső gyakorlóhelyet találni. A gyakorlat iskolai
megszervezése rendkívüli terhet ró a szakmai tárgyakat tanító pedagógusokra, ugyanakkor a
diákok számára sem motiváló ez a megoldás. Megállapítható, hogy ilyen feltételek közepette a
gyakorlat nem tudja teljesíteni eredeti célját. Két év tapasztalatainak birtokában
elkerülhetetlennek tartom a jelenlegi rendszer módosítását.
A bevezetésre váró reformok nem fogják érintetlenül hagyni a nevelőtestületet. A szakmai
óraszámok növekedése, és a választható érettségi tárgyak óraszámainak csökkenése a
feladatelosztások átszervezését, az emberi erőforrások átcsoportosítását, továbbképzését teszik
szükségessé. Ebből adódóan főként az informatika területén kell nagyobb szakemberhiánnyal
számolnunk. A versenyszféra elszívó hatása itt a legerősebb, de a vegyészet esetében sem
kedvező a helyzet. A már elkészült szakmai dokumentumok ismeretében arra törekedve kell majd
módosítani erőforrástervünket, hogy minden területen biztosítani tudjuk a szakos ellátást.
Nagyobb motivációt jelenthet a kollégák számára a szakképzési pedagógusi életpályamodell
tervezett bevezetése.
Iskolánk beiskolázási eredményei jók, a tanulólétszám magas, érettségizett diákjaink 70 %-a marad a
szakképzésben és szerez technikusi végzettséget. A szakmapolitikai irányelvek figyelembevételével a
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
54
közoktatás, a nappali szakképzés és a felnőttoktatás létszámának és arányának tudatos tervezésével,
az erőforrások optimalizálására, az egyenletes kihasználtság megteremtésére törekszünk.
A TISZK rendszer megszűnése, a szakképzési feladatok elosztásának módosulása a szakmaszerkezet
megőrzése mellett a kétéves szakképzés megerősítését és új szakképesítések indításának felvállalását
teszi szükségessé. A TISZK súlyponti iskolájaként éveken keresztül ránk hárult a partneriskolák
diákjainak érettségi utáni szakképzése. A rendszer igazolta, hogy a tanulók erősen kötődnek
iskolájukhoz, a tehetségesebbek inkább mentek a felsőoktatásba, minthogy máshol szerezzenek
technikusi végzettséget. 2016 őszétől a BMSZC minden iskolája indít érettségire épülő szakképző
osztályt, aminek pillanatnyi hatása kedvezőtlenül érintheti informatikai beiskolázásunkat. Érzékeny
veszteséget jelenthet az is, hogy a környezetvédelmi szakképzésünk utánpótlását eddig biztosító
szakközépiskolák – Semmelweis, Öveges –, más centrumokhoz tartoznak, és szintén tervezik a
technikusképzés elindítását. Döntésük a képzés szétaprózódásához vezethet. Fontosnak tartom a
szakmaszerkezet centrumok közötti összehangolásának kezdeményezését.
Hogyan tudjuk a kieső diákokat pótolni, a meglévő erőforrások optimális kihasználását biztosítani?
A szakgimnáziumi képzés emelkedő szakmai óraszámai növelik a laborok, szaktantermek
kihasználtságát, órát biztosítanak a szaktanárok számára.
A tanulói és szülői igényekre alapozva a két tanítási nyelvű képzés elindítása az informatika
ágazatban hosszabb távon eredményezné a szak folyamatos utánpótlását. A nyelvi képzés fontos
szempont az iskolaválasztás során. Az erőforrásaink részben biztosítottak, nem csak
matematikából, de informatikából is rendelkezünk angol nyelven oktatni tudó pedagógussal.
Saját tanulóinak megtartása és a kétéves szakképzés megerősítése stabil bázist biztosít a
szakképzés számára. A gimnáziumokból és a felsőoktatásból érkező diákok többsége jó elméleti
alapokkal rendelkezik és tapasztalataink szerint nagyobb nehézségek nélkül képesek a kimeneti
követelmények teljesítésére.
A végzős diákok körében a szakképesítés-ráépülések iránt rendkívül nagy az érdeklődés. A
vegyipari és a környezetvédelem-vízgazdálkodás szakmacsoportok mellett informatikai területen
is tervezzük a ráépülések elindítását. A féléves időtartamú környezetvédelmi és informatikai
képzéseket keresztfélévben, felváltva nappali és esti tagozaton szeretnénk indítani, egy tanév
alatt két szaktechnikusi végzettség megszerzését kínálva a hallgatóknak.
Az informatikai rendszergazda szakképesítésnek nincs ráépülése, ezért a tanulókat a második, -
szoftverfejlesztő – szakma megszerzésére, majd az erre alapozó szaktechnikusi továbbtanulásra
ösztönözzük.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
55
Vegyipari szakmacsoportban éves váltásban, hol nappali, hol esti tagozaton indítjuk ugyanazt a
szakképesítést. A meglévő infrastruktúra optimális kihasználása érdekében már ebben az évben
meghirdetjük a drog és toxikológiai technikus ráépülést is.
A szakmapolitikai irányelvekkel és a fenntartói elvárásokkal összhangban kiemelt feladatunk az
esti rendszerű felnőttoktatás létszámának emelése. Esti tagozaton nem a képzési paletta
bővítése, hanem a tanulói létszám növelése és a felvételt nyert diákok megtartása a cél. Az alap
szakképesítések mellett, a ráépülések tervezett meghirdetésével lehetséges az optimális létszám
kialakítása. A nappali rendszerű szakképzés és az esti tagozatú felnőttoktatás tervezett
összehangolásával biztosítani kívánjuk a lehetőséget arra, hogy a középfokú végzettséggel
elhelyezkedni szándékozó diákok több végzettség birtokában lépjenek ki a munka világába.
A képzések indításának összehangolása a tagiskolák kooperációját igényli. Számolni kell avval,
hogy a felsőoktatás pontszámhirdetését követően megnövekvő érdeklődés megoszlik majd a
tagiskolák között, ezért a tanulók átcsoportosítása válhat szükségessé. A megállapodások során
arra kell törekednünk, hogy az intézmények adottságait és erőforrásait a legoptimálisabban
sikerüljön kihasználni.
A képzési struktúra módosítása, az új szakképesítések oktatásának felvállalása egyik oldalról
biztonságot, másik oldalról feladatot jelent. A kollégák terheinek növekedését az óraszámok
csökkentésével, az egyéni érdekeltség megteremtésével, a szakirányú felkészülés támogatásával
lehet megakadályozni.
A ráépülés-szakképesítések felvállalása, a gyakorlati képzés kielégítő színvonalának biztosítása a
meglévő eszközpark számszerű és minőségi bővítését teszi szükségessé. A fejlesztések,
beruházások szakmai specifikációját összeállítottuk, megvalósítását a főigazgatóság jóváhagyása
szerint ütemezzük.
Erőforrásaink jobb kihasználása a felnőttképzés bővítését igényli. A felnőttképzés indításának
helyi feltételei adottak, a centrum szakszerű támogatást nyújt a tanfolyamok elindításához. A
folyamatban lévő vegyipari technikus képzés mellett rövid, megfizethető, modern ismereteket
nyújtó képzések megszervezését tervezzük informatikai és környezetvédelmi területen.
5. ÖSSZEGZÉS
Pedagógusi pályám több mint 25 éve köt a Petrikhez. Itt váltam szaktanárrá, munkaközösség-
vezetővé, igazgatóhelyettessé, majd 2012-től az iskola vezetőjévé. A megszerzett tapasztalataim és
az elsajátított ismereteim birtokában döntöttem vezetői pályázatom ismételt benyújtásáról. Hiszem,
hogy a megkezdett úton továbbhaladva, vezetőtársaim támogatásával és kollégáim
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
56
együttműködésével van esély a közösen elért eredmények megtartására és a további fejlődésre.
Megválasztásom esetén arra fogok törekedni, hogy minél hatékonyabban érvényesítsem az iskola
érdekeit, és biztosítsam a tanulás-tanítás hatékonyságának feltételeit. Ennek érdekében a következő
célok megvalósítását vállalom:
Az iskola közös értékeken alapuló jövőképének képviselete.
A minőségi tanulás-tanítás fejlesztése.
A képességek kibontakoztatását leginkább támogató tanulási környezet kialakítása.
A tanulók és a munkatársak legjobb eredmények elérése való ösztönzése.
A pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása.
A változásokra nyitott szemlélet fenntartása, a hatékony változáskezelés elméletének és
gyakorlatának alkalmazása.
A megosztott vezetés elveire épülő csapatmunka megteremtése.
A közös célok elérése nyitott, elfogadó, pozitív vezetői hozzáállás képviselete.
A BMSZC tagintézményeivel konszenzuson alapuló együttműködés kialakítása, a meglévő „jó
gyakorlatok” megosztásának ösztönzése.
Egy ilyen nagy múltú intézményben, vezetőnek lenni nem csak érdem, de nagy-nagy felelősség is. Az
örökséget óvni, a tradíciókat követni, a hagyományokat ápolni kell. Reagálni kell az egymást követő
változásokra, igazodni kell a szakmai és partneri elvárásokhoz. Élni a lehetőségekkel, fejleszteni,
újítani és eközben olyan nyugodt, stabil munkahelyi légkört teremteni, amely elengedhetetlen
feltétele az eredményes intézményi működésnek. Ennek felelősségét vállalom, amikor igazgatói
pályázatom ismételten benyújtom. Bizakodva tekintek a jövőbe és remélem, hogy a Budapesti
Műszaki Szakképzési Centrum (továbbiakban BMSZC) tagintézményének vezetőjeként lehetőséget
kapok szakmai terveim megvalósítására, a minőségi szakképzés fenntartása, az iskola színvonalának
és versenyképességének a megőrzésére.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
57
Mellékletek
A pályázathoz csatolt dokumentumok:
Szakmai gyakorlatot igazoló szakmai önéletrajz;
Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok másolata;
Hatósági erkölcsi bizonyítvány;
Munkáltatói igazolás.
Tagintézmény-vezetői pályázat Hudacsek Lászlóné
__________________________________________________________________________________
58
Az álláshely betöltéséhez szükséges képesítés meglétét igazoló okmányok
Felsőoktatásban szerzett végzettséget igazoló oklevelek:
orosz-történelem szakos általános iskolai tanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Tanárképző Főiskolai Kar
történelem szakos középiskolai tanár - Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
állampolgári ismeretek és készségek szakirányú szakképzettség - Eötvös Loránd
Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
pedagógus szakvizsga - Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
közoktatás vezetői és pedagógus szakvizsga - Budapesti Corvinus Egyetem
Igazolás pilot programban keretében megszervezett próbaminősítési eljárás alapján elért
eredményről:
„A pedagógusminősítési rendszer kiegészítése, kipróbálása és korrigálása” című pilotban
vezető profilú tevékenységben való részvétel igazolása és mesterpedagógus próbaminősítési
eljárás eredménye.
Akkreditált továbbképzések tanúsítványi
„Minőségirányítási rendszerek bevezetésének folyamata az iskolában” akkreditált
pedagógus továbbképzés - Expanzió Humán Tanácsadó Kft.
„Közép- és emelt szintű érettségi vizsgáztató - történelem” akkreditált pedagógus-
továbbképzés - SuliNova Közoktatás-fejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht.
Pályázati szakértő akkreditált továbbképzés – EuZert Kft.
„Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti
ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok
ellátására” akkreditált pedagógus továbbképzési-program – Oktatási Hivatal