2 0 1 7 . j ú l i u s 6968 L i a h ó n a

GYERM

EKEKNEK

Írta: Rebecca J. CarlsonIgaz történet alapján

„Tápláld lelkünk, töltsd el szívünk, és áldd meg böjtünket” (Himnuszok, 80. sz.).

Mindez 1981-ben történt Tongán.

Silioti hazafelé tartott az iskolából a sárgálló papayáktól és érett, rózsálló mangóktól roskadozó fák alatt. A gyümölcsöket látva

eszébe jutott, mennyire éhes. Az is eszébe jutott, hogy ez egy különleges nap. Ebben a tongai cövekben ezen a napon mindenki a prófétáért, Spencer W. Kimball elnökért böjtölt. A próféta beteg volt, és műtétre várt. Estére a cövekből mindenkit egy közös imádságra vártak, hogy együtt zárják le a böjtöt.

A házukhoz érve Silioti megérezte az umu-ban, ebben a földbe vájt kemencében sülő étel illatát. A gyomra megkordult. Silioti örült, hogy már elég idős a böjthöz, de tanítási napon jóval nehezebb volt böjtölni, mint vasárnap.

A lány igyekezett elfeledkezni arról, hogy mennyire éhes. Gyűjtött egy kis tűzifát, és fel-takarította a leveleket, amelyek az udvarukat árnyékoló kenyérfákról hullottak alá.

„Mennyei Atya meg fogja érteni, ha megi-szom egy korty vizet” – gondolta Silioti, miköz-ben kezet mosott a házimunka után. Aztán arra gondolt, hogy milyen nagyon szereti Kimball

elnököt. Azt akarta, hogy meggyógyuljon. Úgy döntött, hogy várni fog.

Leült a tornácra és a fejét édesanyja ölébe hajtotta. Nagyon elfáradt.

„Ha úgy érzed, befejezheted a böjtöt” – mondta Anya.„De én böjtölni szeretnék – felelte Silioti. – Meg

tudom csinálni.”Amikor Apa hazajött a munkából, a családból min-

denki segített kitakarni az umut. Kivették a levelekbe tekert disznóhúst, a halat és a kókusztejben főtt kenyér-gyümölcsöt. Majd az egészet egy ruhába tekerték és elindultak, hogy az út szélén megvárják a buszt.

Útközben más családokkal is találkoztak, és mind-nél volt valamilyen étel. Rámosolyogtak egymásra és

elbeszélgettek, ahogy együtt fel-szálltak a buszra. Silioti Anya mellett szorított magának helyet. Érezte a jófajta ételek illatát, ahogy a busz zötykölődött alattuk.

ILLUS

ZTRÁ

CIÓ

: JAR

ED B

ECKS

TRAN

D

Silioti szerette Kimball elnököt. Azt akarta, hogy meggyógyuljon.

Besötétedett, mire a busz a kápolnához ért. Odabent Silioti letérdelt a szü-leivel és a test-véreivel és Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza sok száz többi tagjával.

Az ima során Silioti így imádkozott a szívében: „Kérlek, add, hogy Kimball elnök megint jól legyen!” Tudta, hogy a teremben mindenki ugyanezért imádko-zik. A bensőjében egy nyugodt érzés azt mondta neki, hogy Kimball elnök rendben lesz.

Amikor kinyitotta a szemét, könnyeket látott a körülöt-te lévők arcán. Aznap mindannyian böjtöltek, és ő velük böjtölt. Nehéz volt, de megcsinálta!

Kimball elnök túlélte a műtétet, és további négy éven át szolgált prófétaként. ◼

A szerző az Amerikai Egyesült Államokban, Hawaiin él.

Böjt a prófétáért

MIÉRT BÖJTÖLÜNK ÉS IMÁDKOZUNK?„A böjtölés és ima együtt jár. Amikor hittel böjtölünk és imádkozunk, sokkal fogékonyabbak vagyunk az imáinkra adott válaszokra és az Úr áldásaira.”Prédikáljátok evangéliumomat! Útmutató a misszionáriusi szolgálathoz (2008), 80.