A kriminológia oktatásának tanmenete2005/2006. tanév II. félév
(nappali tagozat)• A kriminológia tudományelméleti kérdései
• Biológiai és biopszichológiai irányzatok
• Kriminálszociológiai irányzatok a XX.sz.közepéig
• Modern kriminálszociológiai elméletek
• A személyisége és szerepe a bűnelkövetésben
• A bűnözés visszatükröződése. A látens bűnözés. Félelem a bűnözéstől
• A bűnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon a 90-es évektől
• A vagyon elleni bűnözés és a gazdasági bűnözés jellemzői
• Az erőszakos bűnözés jellemzése. A korrupciós bűnözés
kriminológiája
• A szervezett bűnözés
• Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései
• A bűnmegelőzés modellje, a komplex megelőzés szerveződése
• Az áldozattan alapkérdései. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága
Cesare Beccaria: A bűntett és büntetése (1764)
Szülővárosában, Milánóban (120 ezer lakos) 1741-1762 között 77 ezer személyt ítéltek
börtönre vagy halálbüntetésre (kb. 200 cselekményre volt halálbüntetés)
• „a büntetés egyetlen célja a társadalom védelme, s ez nem érhető el terrorral, mert az emberi lélek a mind kegyetlenebbé váló büntetés arányában megkérgesedik.”
• az igazságosztó döntéseiben tükröződő kegyetlenség irányítja az apagyilkos és a rablógyilkos kezét
Beccaria fő gondolatai:
• A rendőrség önkényeskedésének tilalma• A bíró szigorúan csak a törvényektől függhet• A büntetőeljárás gyors lefolytatása• A védekezésnek elegendő idő álljon rendelkezésére• A bírósági tárgyalás nyilvánossága• Ártatlannak kell tekinteni a gyanúsítottat, amíg a bűnét
rá nem bizonyítják• A büntetésnek nem a megtorlás, hanem az elrettentés
a célja• A kegyetlen büntetés nemek eltörlése• A megelőző büntetőpolitika elsőbbsége
A középkori tudomány szemlélete:
• jog, orvostudomány, teológia, filozófia – külön szemlélte az embert és a társadalmi jelenségeket (a kriminológia komplexitása)
• A fogalom alig 100 éves, tárgya pedig csak 200 éve kelt érdeklődést:- klasszikus iskola (Beccaria XVIII. sz.): fókuszban a cselekmény- pozitivista iskola (Lombroso, Ferri, Garofalo XIX.sz.): az elkövetőre koncentrálnak
(Garofalo használta először a szót könyve címéül: Criminológia, 1885)
Vizsgálódási körei:
• deviációk (öngyilkosság, alkoholizmus, nem organikus eredetű mentális zavarok)
• intézményesített közösségi reakciók (kezelés (gyógyítás, nevelés, reszoc.-rehab.)
• büntető jogszabályok létrehozása• bűnözés (büntetőjogi normasértések)• a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága,
ésszerűsége, beleértve az emberi jogi normáknak való megfelelést.
A kriminológia fogalma:
A bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel és a bűncselekménnyel, mint egyedi
magatartással foglalkozó empirikus és interdiszciplináris tudomány
• (a segédtudományi tagolás háttérbe szorult, a kriminológia átfogó szemlélete okán)
A bűnügyi tudományok:
Jogi (normatív) tudományok • anyagi büntetőjog• büntető eljárásjog• büntetés-végrehajtási
Nem jogi (empirikus) tudományok• kriminológia • kriminalisztika• bűnügyi segédtudományok (?)
A XIX. sz. második felében kezdődik, tárgyköre fokozatosan bővült:
• a ismertté vált bűnözés• a bűnelkövetők, a bűnelkövetővé válás, a
bűnöző életmód• a bűncselekmények áldozatai (viktimológia)• a rejtett (látens) bűnözés• a büntető igazságszolgáltatási rendszer (mint
reagáló intézmények) működése• a bűnözés és a devianciák összefüggései• bűnözési prognózisok• bűnmegelőzési kutatások
A kriminológia tárgya:
• A BŰNCSELEKMÉNY
• AZ ELKÖVETŐ
• AZ ÁLDOZAT
• A BŰNCSELEKMÉNY SZITUÁCIÓJA
• A TÁRSADALMI (ÁLLAMI) REAGÁLÁS
A kriminológia célja és gyakorlati jelentősége:
• Megismerni a bűnözést és megérteni az okait, hogy megelőzhető, a károk mérsékelhetők legyenek
• - kriminálpolitika alakítása- felderítésben (profilalkotás)- vizsgálat során (kihallgatási taktika)- szankciók megválasztása és végrehajtása- szemléletformálás (= világnézet)
A kriminológia és a büntetőjog kapcsolata
• A büntetőjog normatív, normakutató, a kriminológia ténykutató, empirikus tudomány.
• A büntetőjog kriminológia nélkül vak és életidegen.
• A kriminológia büntetőjog nélkül parttalan (tárgytalan és vizsgálódási pont nélküli)
BÜNTETŐJOGI FELFOGÁSOK:
• A klasszikus iskola: (Beccaria)
- törvény előtti egyenlőség
- nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege
- a büntetés tettarányos, célja a megtorlás
- merev, az elkövetőre nincs tekintettel
- a bűncselekményt kizárólag mint jogi jelenséget szemléli
A pozitivista irányzat:
- a bcs. természetes és társadalmi tényjelenség- az elkövetőre koncentrál (az antropológia és a
szociológia eszközeivel)- megtorlás helyett a társadalom védelme a cél- az elkövető bűnössége helyett a társadalomra
veszélyessége érdekli- a kriminológiai ismereteket figyelembe veszi,
kezelni akar elsősorban- a bűntettes veszélyes állapotához igazodó
határozatlan tartalmú biztonsági intézkedések
Közvetítő irányzatok (Liszt, Prins, van Hamel)
- dualisztikus szankciórendszer (célbüntetések és biztonsági intézkedések)
- társadalomvédelmi irányzatok (a konkrét elkövető irányában)
- a treatment ideológia
Legújabban:
- áldozatorientált irányzatok- jóvátételi szempontok és törekvések (elkövető és
állam általi kártalanítás) - tettes-áldozat kiegyezési technikák (mediáció,
real justice)- alternatív büntetések
- alternatíva a büntetőjog helyett- alternatíva a büntetőjogon belül
- a konfliktus visszahelyezése az államtól a magánszférába (abolicionista irányzatok)
A kriminológia a tárgyát kettős dimenziói:
• TÖMEGJELENSÉG: valószínűségi összefüggések, szociológiai és statisztikai módszerek
• EGYEDI JELENSÉGKÉNT: genetikai és pszichológiai sajátosságok
• TERMÉSZETES bűncselekmények, amelyek megtörténtek a valóságban
• ISMERTTÉ VÁLT bűnözés: ami a statisztikákban megjelenik
A bűnözés fogalma:
• Egységnyi területen és időtartamban elkövetett bűncselekmények és azok elkövetőinek, illetve áldozatainak az összessége.
• (A kriminológia a bűncselekményt nem mint normatív jelenséget, hanem mint reális jelenséget fogja fel, módszertana ezért komplex.)
A bűnözés tartalmi jellegzetességei:
• Jogellenesség
• Társadalmi-politikai konstrukció
• Térben és időben meghatározott (történelmileg változó)
• Tömegjelenség (nem pusztán a bűncselekmények sokaságának halmaza)
A kriminológiai kutatások módszerei:
• az összes társadalomtudomány és magatartástudomány, valamint a statisztika
• szociológia és pszichológia• (szociálpszichológiai módszerek: előítélet
kutatások, stigmatizációs mechanizmusok, szerepelmélet)
• kísérlet és megfigyelés (résztvevő, kívülálló, informátort alkalmazva)
• kérdőív és interjú (strukturált, nyitott és zárt kérdésekkel)
• ügyiratok tanulmányozása (a reprezentatív mintavétel fontossága és hitelessége)
A KRIMINOLÓGIA RÉSZEI:
• 1./ ÁLTALÁNOS RÉSZ(alapismeretek)
• 2. / KÜLÖNÖS RÉSZ (szakkriminológia)
• 1.1. MORFOLÓGIA (volumen, dinamika, struktúra)
• 1.2. ETIOLÓGIA (okság)
• 1.3. PROFILAXIS (bűnmegelőzés)
A különös rész: szakkriminológia
(A bűnözés különös szintű formái
különféle szempontok szerint)
• az anyagi jog szerinti csoportosítás
• elkövetői szempontú (életkor, nem, foglalkozás stb.)
• az előbbiek összekapcsolása, pl. szervezett bűnözés
A kriminológia Magyarországon
• Vámbéry Rusztem• Balogh Jenő• Angyal Pál• Irk Albert• Finkey Ferenc• Szabó András• Vígh József• Gönczöl Katalin• Lévay Miklós• Tauber István
A „szocialista” kriminológia
• Tiltott tudomány egy ideig
• 1960: áttörés– Jogi karok– Országos Kriminalisztikai Intézet– Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai I.– Országos Kriminológiai Intézet
KOZMA SÁNDOR (1825 - 1897)
• (Deák-párti vidéki jogász, Marcali képviselője)
• 1867. május 11. - a király kinevezi igazságügyi miniszteri osztálytanácsossá (42 éves)
• 1872: királyi főügyész (az igazságügyi miniszternek alárendelt, de bíróságtól, helyi hatalomtól független)
• Tiszaeszlár
ÍRÁSAIBAN ÉS INTÉZKEDÉSEIVEL:
• szót emel az indokolatlan vagy túlzottan hosszú előzetes letartóztatás ellen,
• a fogva tartottak körülményeinek javításáért,• az ügyész ne minden áron vádoljon, törekedjen a
tárgyilagosságra• ne lásson a szegény emberben gyanús elemet,• a csendőri, fegyőri, rendőri erőszak ellen,• rabsegélyek alapítását szorgalmazza (felkészítendő a
szabadulás utáni életre: előadásokkal, olvasással, szoktatással, segélyezéssel)
• a börtönszabályok betartását országos ellenőrző körútjain felügyelte,
• hitt a megfelelő büntetés javító erejében (saját szölejébe felvett egy gyilkosság miatt 15 éves szabadságvesztésből szabadulót)