A kriminológia oktatásának tanmenete2005/2006. tanév II. félév

(nappali tagozat)• A kriminológia tudományelméleti kérdései

• Biológiai és biopszichológiai irányzatok

• Kriminálszociológiai irányzatok a XX.sz.közepéig

• Modern kriminálszociológiai elméletek

• A személyisége és szerepe a bűnelkövetésben

• A bűnözés visszatükröződése. A látens bűnözés. Félelem a bűnözéstől

• A bűnözés társadalmi reprodukciója Magyarországon a 90-es évektől

• A vagyon elleni bűnözés és a gazdasági bűnözés jellemzői

• Az erőszakos bűnözés jellemzése. A korrupciós bűnözés

kriminológiája

• A szervezett bűnözés

• Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései

• A bűnmegelőzés modellje, a komplex megelőzés szerveződése

• Az áldozattan alapkérdései. A büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonysága

KRIMINOLÓGIA

BEVEZETÉS -

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Cesare Beccaria: A bűntett és büntetése (1764)

Szülővárosában, Milánóban (120 ezer lakos) 1741-1762 között 77 ezer személyt ítéltek

börtönre vagy halálbüntetésre (kb. 200 cselekményre volt halálbüntetés)

• „a büntetés egyetlen célja a társadalom védelme, s ez nem érhető el terrorral, mert az emberi lélek a mind kegyetlenebbé váló büntetés arányában megkérgesedik.”

• az igazságosztó döntéseiben tükröződő kegyetlenség irányítja az apagyilkos és a rablógyilkos kezét

Beccaria fő gondolatai:

• A rendőrség önkényeskedésének tilalma• A bíró szigorúan csak a törvényektől függhet• A büntetőeljárás gyors lefolytatása• A védekezésnek elegendő idő álljon rendelkezésére• A bírósági tárgyalás nyilvánossága• Ártatlannak kell tekinteni a gyanúsítottat, amíg a bűnét

rá nem bizonyítják• A büntetésnek nem a megtorlás, hanem az elrettentés

a célja• A kegyetlen büntetés nemek eltörlése• A megelőző büntetőpolitika elsőbbsége

A középkori tudomány szemlélete:

• jog, orvostudomány, teológia, filozófia – külön szemlélte az embert és a társadalmi jelenségeket (a kriminológia komplexitása)

• A fogalom alig 100 éves, tárgya pedig csak 200 éve kelt érdeklődést:- klasszikus iskola (Beccaria XVIII. sz.): fókuszban a cselekmény- pozitivista iskola (Lombroso, Ferri, Garofalo XIX.sz.): az elkövetőre koncentrálnak

(Garofalo használta először a szót könyve címéül: Criminológia, 1885)

Vizsgálódási körei:

• deviációk (öngyilkosság, alkoholizmus, nem organikus eredetű mentális zavarok)

• intézményesített közösségi reakciók (kezelés (gyógyítás, nevelés, reszoc.-rehab.)

• büntető jogszabályok létrehozása• bűnözés (büntetőjogi normasértések)• a büntető igazságszolgáltatás hatékonysága,

ésszerűsége, beleértve az emberi jogi normáknak való megfelelést.

A kriminológia fogalma:

A bűnözéssel, mint társadalmi tömegjelenséggel és a bűncselekménnyel, mint egyedi

magatartással foglalkozó empirikus és interdiszciplináris tudomány

• (a segédtudományi tagolás háttérbe szorult, a kriminológia átfogó szemlélete okán)

A bűnügyi tudományok:

Jogi (normatív) tudományok • anyagi büntetőjog• büntető eljárásjog• büntetés-végrehajtási

Nem jogi (empirikus) tudományok• kriminológia • kriminalisztika• bűnügyi segédtudományok (?)

A XIX. sz. második felében kezdődik, tárgyköre fokozatosan bővült:

• a ismertté vált bűnözés• a bűnelkövetők, a bűnelkövetővé válás, a

bűnöző életmód• a bűncselekmények áldozatai (viktimológia)• a rejtett (látens) bűnözés• a büntető igazságszolgáltatási rendszer (mint

reagáló intézmények) működése• a bűnözés és a devianciák összefüggései• bűnözési prognózisok• bűnmegelőzési kutatások

A kriminológia tárgya:

• A BŰNCSELEKMÉNY

• AZ ELKÖVETŐ

• AZ ÁLDOZAT

• A BŰNCSELEKMÉNY SZITUÁCIÓJA

• A TÁRSADALMI (ÁLLAMI) REAGÁLÁS

A kriminológia célja és gyakorlati jelentősége:

• Megismerni a bűnözést és megérteni az okait, hogy megelőzhető, a károk mérsékelhetők legyenek

• - kriminálpolitika alakítása- felderítésben (profilalkotás)- vizsgálat során (kihallgatási taktika)- szankciók megválasztása és végrehajtása- szemléletformálás (= világnézet)

A kriminológia és a büntetőjog kapcsolata

• A büntetőjog normatív, normakutató, a kriminológia ténykutató, empirikus tudomány.

• A büntetőjog kriminológia nélkül vak és életidegen.

• A kriminológia büntetőjog nélkül parttalan (tárgytalan és vizsgálódási pont nélküli)

BÜNTETŐJOGI FELFOGÁSOK:

• A klasszikus iskola: (Beccaria)

- törvény előtti egyenlőség

- nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege

- a büntetés tettarányos, célja a megtorlás

- merev, az elkövetőre nincs tekintettel

- a bűncselekményt kizárólag mint jogi jelenséget szemléli

A pozitivista irányzat:

- a bcs. természetes és társadalmi tényjelenség- az elkövetőre koncentrál (az antropológia és a

szociológia eszközeivel)- megtorlás helyett a társadalom védelme a cél- az elkövető bűnössége helyett a társadalomra

veszélyessége érdekli- a kriminológiai ismereteket figyelembe veszi,

kezelni akar elsősorban- a bűntettes veszélyes állapotához igazodó

határozatlan tartalmú biztonsági intézkedések

Közvetítő irányzatok (Liszt, Prins, van Hamel)

- dualisztikus szankciórendszer (célbüntetések és biztonsági intézkedések)

- társadalomvédelmi irányzatok (a konkrét elkövető irányában)

- a treatment ideológia

Legújabban:

- áldozatorientált irányzatok- jóvátételi szempontok és törekvések (elkövető és

állam általi kártalanítás) - tettes-áldozat kiegyezési technikák (mediáció,

real justice)- alternatív büntetések

- alternatíva a büntetőjog helyett- alternatíva a büntetőjogon belül

- a konfliktus visszahelyezése az államtól a magánszférába (abolicionista irányzatok)

A kriminológia a tárgyát kettős dimenziói:

• TÖMEGJELENSÉG: valószínűségi összefüggések, szociológiai és statisztikai módszerek

• EGYEDI JELENSÉGKÉNT: genetikai és pszichológiai sajátosságok

• TERMÉSZETES bűncselekmények, amelyek megtörténtek a valóságban

• ISMERTTÉ VÁLT bűnözés: ami a statisztikákban megjelenik

A bűnözés fogalma:

• Egységnyi területen és időtartamban elkövetett bűncselekmények és azok elkövetőinek, illetve áldozatainak az összessége.

• (A kriminológia a bűncselekményt nem mint normatív jelenséget, hanem mint reális jelenséget fogja fel, módszertana ezért komplex.)

A bűnözés tartalmi jellegzetességei:

• Jogellenesség

• Társadalmi-politikai konstrukció

• Térben és időben meghatározott (történelmileg változó)

• Tömegjelenség (nem pusztán a bűncselekmények sokaságának halmaza)

A kriminológiai kutatások módszerei:

• az összes társadalomtudomány és magatartástudomány, valamint a statisztika

• szociológia és pszichológia• (szociálpszichológiai módszerek: előítélet

kutatások, stigmatizációs mechanizmusok, szerepelmélet)

• kísérlet és megfigyelés (résztvevő, kívülálló, informátort alkalmazva)

• kérdőív és interjú (strukturált, nyitott és zárt kérdésekkel)

• ügyiratok tanulmányozása (a reprezentatív mintavétel fontossága és hitelessége)

A KRIMINOLÓGIA RÉSZEI:

• 1./ ÁLTALÁNOS RÉSZ(alapismeretek)

• 2. / KÜLÖNÖS RÉSZ (szakkriminológia)

• 1.1. MORFOLÓGIA (volumen, dinamika, struktúra)

• 1.2. ETIOLÓGIA (okság)

• 1.3. PROFILAXIS (bűnmegelőzés)

A különös rész: szakkriminológia

(A bűnözés különös szintű formái

különféle szempontok szerint)

• az anyagi jog szerinti csoportosítás

• elkövetői szempontú (életkor, nem, foglalkozás stb.)

• az előbbiek összekapcsolása, pl. szervezett bűnözés

A kriminológia Magyarországon

• Vámbéry Rusztem• Balogh Jenő• Angyal Pál• Irk Albert• Finkey Ferenc• Szabó András• Vígh József• Gönczöl Katalin• Lévay Miklós• Tauber István

A „szocialista” kriminológia

• Tiltott tudomány egy ideig

• 1960: áttörés– Jogi karok– Országos Kriminalisztikai Intézet– Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai I.– Országos Kriminológiai Intézet

KOZMA SÁNDOR (1825 - 1897)

• (Deák-párti vidéki jogász, Marcali képviselője)

• 1867. május 11. - a király kinevezi igazságügyi miniszteri osztálytanácsossá (42 éves)

• 1872: királyi főügyész (az igazságügyi miniszternek alárendelt, de bíróságtól, helyi hatalomtól független)

• Tiszaeszlár

ÍRÁSAIBAN ÉS INTÉZKEDÉSEIVEL:

• szót emel az indokolatlan vagy túlzottan hosszú előzetes letartóztatás ellen,

• a fogva tartottak körülményeinek javításáért,• az ügyész ne minden áron vádoljon, törekedjen a

tárgyilagosságra• ne lásson a szegény emberben gyanús elemet,• a csendőri, fegyőri, rendőri erőszak ellen,• rabsegélyek alapítását szorgalmazza (felkészítendő a

szabadulás utáni életre: előadásokkal, olvasással, szoktatással, segélyezéssel)

• a börtönszabályok betartását országos ellenőrző körútjain felügyelte,

• hitt a megfelelő büntetés javító erejében (saját szölejébe felvett egy gyilkosság miatt 15 éves szabadságvesztésből szabadulót)

• "Óvatos, kíméletes vagy ha úgy tetszik enyhe vagyok rideg hivatásom gyakorlásában. Igen, mert tisztelem az emberi jogokat, tisztelem a személyes szabadságot, tisztelem még a szerencsétlenséget is."