A HELYI ÉS A SZOCIÁLIS GAZDASÁG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A TÉRSÉGI-TERÜLETI FELZÁRKÓZÁSBAN
Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D.
egyetemi docens
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
FELZÁRKÓZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS
„Felzárkózás”, „felzárkóztatás”:
számos társadalmi csoportot, térségi-területi egységet érint az EU-ban és Magyarországon.
„Hátrányt szenvedő társadalmi csoportok”:
fogyatékkal élők, roma etnikumhoz tartozók, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, tartós munkanélküliek, tartósan betegek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetben lévők, nők.
„Fejlődésben elmaradott térségi-területi egységek, zárványok, szegmentumok, szegregátumok”.
FELZÁRKÓZÁS-, FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA
Komplex, integrált jelleg, interdiszciplináris megközelítésmód:
„politika-mix”:
differenciált szakterületeket, szakpolitikákat (szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, munkaerő-piaci politika, lakáspolitika, területfejlesztési politika, oktatáspolitika, egészségpolitika, támogatáspolitika, kisebbségpolitika) egyesít;
ezek egymást kiegészítő jellegű alkalmazása révén, több-szempontú megközelítést alkalmazva közelíti meg ugyanazt a problémát, jelenséget, célcsoportot, térségi-területi egységet.
TÉRSÉGI-TERÜLETI FELZÁRKÓZTATÁS - TERÜLETI
KOHÉZIÓ
Az uniós politika az egyre halmozódó és fokozódó problémákkal szemben komplex megoldásokat kíván foganatosítani.
A területi kohézió a lisszaboni szerződés 2009-ben történt hatálybalépésével a kohéziós politika harmadik pillérjévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett.
A területi kohézió differenciált szakpolitikák integrált eszközrendszerét alkalmazza komplex módon annak érdekében, hogy elősegítse az egyes térségek egyensúlyi fejlődésének kibontakozását.
TERÜLETI AGENDA
A területi szempontok érvényre jutását szolgálja a különböző szakpolitikákban a területi kohézió megteremtése céljából;
iránymutatásai révén azonosíthatóvá válnak azok a területi problémák, amelyekkel szemben lehetőség nyílik megfogalmazni az uniós fejlesztési prioritásokat, valamint a konkrét kezelési intézkedéseket.
Az első Területi Agendát a második váltotta az uniós magyar elnökség alatt: az új TA2020 tehát 2011-ben indult útjára Magyarország koordinálásával.
TERÜLETI AGENDA
A területi dimenzió politikai szintre került, ami a területi elv felértékelődését tükrözi vissza.
Céljai közt szerepel
a lokális, helyi igények és szükségletek markánsabb figyelembevétele,
amelyekre épülő fejlesztési koncepciók alapján kívánja elősegíteni a régiók, térségek és a települések komplex alapokon nyugvó fejlődését,
a területi kohézió megvalósulását az eltérő területi sajátosságok hatékonyabb kihasználásával.
TA 2020 - TERÜLETI KIHÍVÁSOK
A globalizációs és a világgazdasági válság következtében zajló strukturális változások;
Az Unió integrációs folyamatának nehézségei, a régiók növekvő függőségi viszonyai;
Demográfiai és társadalmi változások: pl. elöregedés, migrációs folyamatok, társadalmi kirekesztettség;
A klímaváltozás és a környezeti, valamint ipari kockázatok hatásai;
Az energiaellátás problémái, az energiahordozók csökkenése;
A természeti környezet degradálódása, a biológiai sokféleség csökkenése, kulturális örökségeink romló állapota.
TA 2020 - TERÜLETI PRIORITÁSOK
Többközpontú és kiegyensúlyozott területfejlesztés;
Integrált város- és térségfejlesztés;
Határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja, a globális versenyképesség elérése érdekében;
Helyi gazdaságokon alapuló régiók versenyképességének növelése;
Egyének, közösségek és vállalkozások hozzáférésének javítása;
Ökológiai, természeti és kulturális értékek kezelése.
„FEJLETTSÉGBEN ELMARADOTT TÉRSÉGEK” ÉS „FEJLETTSÉGBEN
SÚLYOSAN ELMARADOTT TÉRSÉGEK”
A területi felzárkóztatás kérdéskörében támogatáspolitikai szempontból:
a „fejlettségben elmaradott térségek” és
a „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek” tartoznak a kedvezményezett terület-típusok közé.
Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az aktuális mutatók alapján kerül meghatározásra, hogy melyek azok az elmaradott és súlyosan elmaradott térségek, amelyek komplex és koncentrált fejlesztést igényelnek.
TÉRSÉGI-TERÜLETI FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGEK
Magyarországon az elmúlt időszakban nem csökkentek a térségi-területi fejlettségbeli különbségek és a társadalmi-gazdasági problémák.
Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb.
2007-ben kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség: az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).
KISTÉRSÉGEK
Kistérség:
földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely
a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul.
2004. január 1-jétől 168 statisztikai kistérség jött létre.
(Forrás: KSH)
ELTÉRŐ FEJLETTSÉGŰ KISTÉRSÉGEK MAGYARORSZÁGON (FORRÁS: KSH)
LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ (LHH) KISTÉRSÉGEK MAGYARORSZÁGON
(FORRÁS: NFÜ)
FEJLETTSÉGI TÉRSÉGTÍPUSOK
dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot;
fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot;
felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják;
stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,
lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.
A HELYI TÁRSADALOM
A helyi társadalom szerveződésének alapfeltételei (Bánlaky Pál):
geográfiai, település-földrajzi kategóriákkal jól leírható település vagy annak egy része;
állandó népesség;
kialakult belső struktúra.
A HELYI TÁRSADALOM
Helyi társadalma egy településnek (vagy egy településrésznek) van.
A fogalom elsősorban térbeniséget jelent: a térben – a társadalom sajátos terében – jól lokalizálható egység: így egyben társadalmi egység.
„A település a társadalom térbeni megszerveződése.”
„A társadalom önmagát a térben a települések formájában szervezi meg.”
A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI
Viszonylag állandó lakosság: a lakónépesség meghatározó hányada legalább másfél generációnyi időtartamban a településen él.
Lehetővé válik a személyes kapcsolatok hálózatának kialakulása.
A lélekszám: teljes helyi társadalom alakulhat ki akár egy 50–60 fős településen, felső határ (nagyon sok tényezőtől függően) 30–40 ezer fő (a kisváros–nagyságrend).
A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI
A személyes kapcsolatok hálózata egyben egy helyi (társadalmi) viszonyrendszer kialakulását is jelenti.
A legfontosabb részelemek:
az információs hálózat (amely dominánsan informális jellegű),
a (helyi) gazdasági viszonyok, és
a helyi hatalmi struktúra.
A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI - ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG
A "saját érdek" érvényesülése nélkül nem beszélhetünk helyi közösségről.
A településen a munkahelyek alapvetően gazdasági érdekeket fejeznek ki.
A lakóhely fejlődése, urbanizáltsága függ a közösségi intézmények, az "agórák", "fórumok„ létezésétől.
A HELYI GAZDASÁG
A gazdaságnak az a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik.
Tradicionális: mert a ma napig létezik (a modern korig a helyi gazdaság létezett);
Újszerű: mert egyre inkább alternatívája a fogyasztói társadalomnak.
Fontos, aktuális: a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő térségek fejlesztésének egyik eszköze.
A HELYI GAZDASÁG
A települési adottságok függvényében (elhelyezkedés, előállított termékek stb.) szerves része a térségi-területi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomnak;
forgalma áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel bonyolódik;
alapvetően a helyi viszonyok határozzák meg,
A HELYI GAZDASÁG
a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térben nem különül el nagyobb mértékben;
fokozott mértékben jellemző az önellátás (az élelmiszerszükséglet jelentős részét a helyben élők maguk állítják elő);
a helyi piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműveseket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényel, amelynek révén egyben foglalkoztatást is biztosít.
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem
kifejezetten a helyi „piac” élénkítését,
a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti,
helyi és térségi léptékben,
a helyi fejlesztés módszertana alapján.
HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS
Alkalmas eszköz térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására (főleg, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni).
Gazdaság-és közösség-élénkítő: munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat.
Fentiek adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.
A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALAPVETŐ TERÜLETEI
Helyi termék:
Nincs egységes helyi termék minősítő rendszer vagy adatbázis.
„Minden, amit nem importáltak, ami helyben készül.”
„Amit 50 km-en belül adnak el, s nem tömegcikk.”
Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz.
(Magosfa Alapítvány)
HELYI TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL ERŐSÍTHETJÜK A HELYI GAZDASÁGOT
Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térségi-területi munkanélküliség és elvándorlás csökkenéséhez.
Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, ezzel együtt nő a közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel is (társadalmi haszon is keletkezik).
Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését.
HELYI TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL ERŐSÍTHETJÜK A HELYI GAZDASÁGOT
A helyi termék vásárlásával segíthetjük a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését.
A helyi termékek előállításának folyamata turisztikai program is lehet: a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését.
Csökkenthetjük az áruszállítás okozta környezetszennyezést: mivel az áruk közvetlen közelről érkeznek (kedvező esetben az alapanyag is a településről való).
HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK
Miközben egy közösség tagjai közül gyakorlatilag mindenki képes valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy valamilyen árucikket megtermelni, illetve mindenkinek szüksége is van mások szolgáltatásaira, árucikkeire, a „csere” mégsem történik meg, mivel sokan nem rendelkeznek az üzlet kezdeményezéséhez szükséges fizetőeszközzel.
A fizetőképes réteg, a térségi vállalkozások nem egymás szolgáltatásait veszik igénybe, hanem gyakran a globális piacról keresnek üzleti partnereket, miközben a helyi erőforrások kihasználatlanok, a térséget munkanélküliség sújtja.
HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK
a közösség által megszervezett önsegítő rendszerek:
a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre:
közösségi önsegítő rendszer (KÖR), csereklub, helyi cserekereskedelmi rendszer (angolul LETS: local exchange trading system), szívesség bank, kaláka kör;
céljuk: egy közösségben a kihasználatlan lehetőségeket összekössék a kielégítetlen igényekkel.
A pénz alapvető funkcióinak helyreállítására irányuló kezdeményezések két fő típusa:
HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK
a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása:
az ilyen fizetőeszköznek banki fedezete van, bármikor visszaváltható a hivatalos fizetőeszközre;
viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz;
egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.
HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS
A megújuló energiaforrások egy település, térség, közösség energiafüggőségét csökkentik:
a saját energiatermeléssel a helyi ipart, foglalkoztatást serkenteni lehet;
az előállított energia vételára, az energiaszolgáltatás díja, az alapanyagok ára alacsonyabb is lehet;
a termelés, szolgáltatás, karbantartás révén keletkező foglalkoztatás eredményeként munkajövedelem jön létre, ami helyben teremt „fizető/fogyasztó-képességet”.
HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS
Természeti adottságaink kedvezőek a biomassza hasznosításhoz.
A biomassza a legnagyobb és bővíthető hazai energiahordozó-bázis. Ennek növelése jelentős potenciált jelent a helyi foglalkoztatás bővítésére.
Ugyancsak nagy lehetőség rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításában (pl. a biogáz-termelésben).
HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS
Az ország geotermikus gradiense mintegy másfélszerese a világ- és az európai átlagnak (különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld térsége emelkedik ki).
Napenergia: az éves napsütéses órák száma magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban.
A Nap hőenergiájának hasznosítására alkalmas szerkezetek (napkollektorok) térségi előállítása könnyen megoldható.
MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE
A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik:
közvetlen pénzügyi hatás keletkezik a helyi adóbevételeken (iparűzési adó, építményadó) keresztül;
a vállalkozások foglalkoztatják a helyi lakosság egy részét: önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyek létrehozása, fenntartása révén;
a helyi foglalkoztatás biztosít a helyi lakosság egy részének jövedelmet, amellyel a vállalkozások közvetett módon fogyasztói keresletet generálnak;
MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI
FEJLESZTÉSE
a fogyasztás minél nagyobb hányadának helyben tartásával (a helyben lakók a helyi vállalkozásoktól vásárolnak), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza;
minél többen jutnak helyben munkához, s így jövedelemhez, annál inkább csökkennek az önkormányzat szociális kiadásai;
a vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe is jelentős.
MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE
A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (főleg az induló vállalkozásoknak) fejlesztésre, támogatásra van szükségük.
Fejlesztési igény: forgóeszközök hiánya, tőkeszegénység, hitelfelvételi képesség korlátozottsága, szerényebb innovációs képesség, nyelvtudás hiánya, új ismeretek megszerzésének korlátai.
Érdekük: helyben szeretnének munkához és piachoz jutni, meglévő piacukat, tevékenységüket megőrizni.
MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE
Valamennyi vállalkozás lehet a helyi vállalkozásfejlesztés alanya (haszonélvezője), de akár kezdeményezője is.
A vállalkozások maguk is indíthatnak térségi –települési gazdasági együttműködéseket, működtethetnek információcserére, konzultációra alkalmas fórumokat, helyi vállalkozói szövetségekbe, klubokba, egyesületekbe tömörülhetnek.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a csökkenő munkavolumen:
a munkajövedelemből élők száma és aránya az ún. „fejlett világban” az 1970-es évektől fokozódó ütemben csökken, és ezzel párhuzamosan a munkajövedelemmel nem rendelkezők tábora rohamosan nő.
A kihívásra válasz: cél a társadalmi jólét növelése, ehhez „csak” eszköz a gazdaság;
a profitmaximalizálásra törekvést fel kell, hogy váltsa egy szolidárisabb gazdaság.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
Szolidaritás: a társadalom és a gazdaság szereplői által egymás iránt vállalt felelősség érvényesülése.
Szolidáris gazdaság: az adósságállományok kezelése, a kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelem, az etikus finanszírozás (kamat mértéke!), a szociális vállalkozások szerepvállalása, a fiatalok érvényesülése, a tudatos fogyasztás ösztönzése, a politika és a civilek közötti párbeszéd, a közösségek által birtokolt területek és erőforrások
védelme, a saját (helyi) piacok menedzseléséhez való jog.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
Szociális gazdaság (social economy):
ökoszociális modell érvényre jutása a piacgazdaságban;
„kiegészítő” gazdaságként működő, a harmadik szektorhoz (civil/ non-profit szféra) kötődő gazdasági tevékenységek.
Olyan gazdasági tevékenységek,
amelyek közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködést igényelnek a szereplőktől;
a „nem versenyző” csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtenek.
A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei:
Szociális szolgáltatások: pl. házi segítségnyújtás, gyermekfelügyelet.
Településüzemeltetés: a település közterületeinek , középületeinek gondozása, karbantartása, a helyi-helyközi közlekedés szervezése.
Informatikai és kulturális szolgáltatások: pl. információs és kommunikációs technológiák kiépítése, működtetése, kulturális, hagyományőrző és szabadidős programok szervezése.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
Erdőtelepítés és gondozás: erdők telepítése és kezelése a vidéki térségekben.
Tájfenntartó gazdálkodás: kisüzemi léptékű mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek, természetvédelmi területek gondozása.
Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása: helyben előállított mezőgazdasági és erdészeti termékek kisüzemi léptékű feldolgozása.
Kézműipar: hagyományos kézműves mesterségek felélesztése.
Turizmus: falusi turizmus, zöldturizmus szolgáltatások működtetése.
Kisipar: hagyományos kisipari szakmák felélesztése.
SZOCIÁLIS GAZDASÁG
A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások, valamint szövetkezetek eredményessége nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény mutatószámai szerint.
Ezek gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen társadalmi integrációs, értékteremtő, - közvetítő és - megőrző funkciót is betöltenek.