A HELYI ÉS A SZOCIÁLIS GAZDASÁG SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A TÉRSÉGI-TERÜLETI FELZÁRKÓZÁSBAN

Dr. habil. Juhász Gábor, Ph.D.

egyetemi docens

Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

FELZÁRKÓZÁS, FELZÁRKÓZTATÁS

„Felzárkózás”, „felzárkóztatás”:

számos társadalmi csoportot, térségi-területi egységet érint az EU-ban és Magyarországon.

„Hátrányt szenvedő társadalmi csoportok”:

fogyatékkal élők, roma etnikumhoz tartozók, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők, tartós munkanélküliek, tartósan betegek, megváltozott munkaképességűek, halmozottan hátrányos helyzetben lévők, nők.

„Fejlődésben elmaradott térségi-területi egységek, zárványok, szegmentumok, szegregátumok”.

FELZÁRKÓZÁS-, FELZÁRKÓZTATÁS POLITIKA

Komplex, integrált jelleg, interdiszciplináris megközelítésmód:

„politika-mix”:

differenciált szakterületeket, szakpolitikákat (szociálpolitika, foglalkoztatáspolitika, munkaerő-piaci politika, lakáspolitika, területfejlesztési politika, oktatáspolitika, egészségpolitika, támogatáspolitika, kisebbségpolitika) egyesít;

ezek egymást kiegészítő jellegű alkalmazása révén, több-szempontú megközelítést alkalmazva közelíti meg ugyanazt a problémát, jelenséget, célcsoportot, térségi-területi egységet.

TÉRSÉGI-TERÜLETI FELZÁRKÓZTATÁS - TERÜLETI

KOHÉZIÓ

Az uniós politika az egyre halmozódó és fokozódó problémákkal szemben komplex megoldásokat kíván foganatosítani.

A területi kohézió a lisszaboni szerződés 2009-ben történt hatálybalépésével a kohéziós politika harmadik pillérjévé vált a gazdasági és a szociális kohézió mellett.

A területi kohézió differenciált szakpolitikák integrált eszközrendszerét alkalmazza komplex módon annak érdekében, hogy elősegítse az egyes térségek egyensúlyi fejlődésének kibontakozását.

TERÜLETI AGENDA

A területi szempontok érvényre jutását szolgálja a különböző szakpolitikákban a területi kohézió megteremtése céljából;

iránymutatásai révén azonosíthatóvá válnak azok a területi problémák, amelyekkel szemben lehetőség nyílik megfogalmazni az uniós fejlesztési prioritásokat, valamint a konkrét kezelési intézkedéseket.

Az első Területi Agendát a második váltotta az uniós magyar elnökség alatt: az új TA2020 tehát 2011-ben indult útjára Magyarország koordinálásával.

TERÜLETI AGENDA

A területi dimenzió politikai szintre került, ami a területi elv felértékelődését tükrözi vissza.

Céljai közt szerepel

a lokális, helyi igények és szükségletek markánsabb figyelembevétele,

amelyekre épülő fejlesztési koncepciók alapján kívánja elősegíteni a régiók, térségek és a települések komplex alapokon nyugvó fejlődését,

a területi kohézió megvalósulását az eltérő területi sajátosságok hatékonyabb kihasználásával.

TA 2020 - TERÜLETI KIHÍVÁSOK

A globalizációs és a világgazdasági válság következtében zajló strukturális változások;

Az Unió integrációs folyamatának nehézségei, a régiók növekvő függőségi viszonyai;

Demográfiai és társadalmi változások: pl. elöregedés, migrációs folyamatok, társadalmi kirekesztettség;

A klímaváltozás és a környezeti, valamint ipari kockázatok hatásai;

Az energiaellátás problémái, az energiahordozók csökkenése;

A természeti környezet degradálódása, a biológiai sokféleség csökkenése, kulturális örökségeink romló állapota.

TA 2020 - TERÜLETI PRIORITÁSOK

Többközpontú és kiegyensúlyozott területfejlesztés;

Integrált város- és térségfejlesztés;

Határon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja, a globális versenyképesség elérése érdekében;

Helyi gazdaságokon alapuló régiók versenyképességének növelése;

Egyének, közösségek és vállalkozások hozzáférésének javítása;

Ökológiai, természeti és kulturális értékek kezelése.

„FEJLETTSÉGBEN ELMARADOTT TÉRSÉGEK” ÉS „FEJLETTSÉGBEN

SÚLYOSAN ELMARADOTT TÉRSÉGEK”

A területi felzárkóztatás kérdéskörében támogatáspolitikai szempontból:

a „fejlettségben elmaradott térségek” és

a „fejlettségben súlyosan elmaradott térségek” tartoznak a kedvezményezett terület-típusok közé.

Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban az aktuális mutatók alapján kerül meghatározásra, hogy melyek azok az elmaradott és súlyosan elmaradott térségek, amelyek komplex és koncentrált fejlesztést igényelnek.

TÉRSÉGI-TERÜLETI FEJLETTSÉGBELI KÜLÖNBSÉGEK

Magyarországon az elmúlt időszakban nem csökkentek a térségi-területi fejlettségbeli különbségek és a társadalmi-gazdasági problémák.

Számos kistérségben ma fokozódó probléma: elvándorlás, elöregedés, szegénység, munkanélküliség, közszolgáltatások hiánya, nem működő gazdaság stb.

2007-ben kijelölésre került a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség: az ország lakossága egytizedének adnak otthont (Forrás: NFÜ).

KISTÉRSÉGEK

Kistérség:

földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely

a települések közti valós munka, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul.

2004. január 1-jétől 168 statisztikai kistérség jött létre.

(Forrás: KSH)

ELTÉRŐ FEJLETTSÉGŰ KISTÉRSÉGEK MAGYARORSZÁGON (FORRÁS: KSH)

LEGHÁTRÁNYOSABB HELYZETŰ (LHH) KISTÉRSÉGEK MAGYARORSZÁGON

(FORRÁS: NFÜ)

FEJLETTSÉGI TÉRSÉGTÍPUSOK

dinamikusan fejlődő térség: ahol a jelzőszámok zöme több mint 10%-kal meghaladja a vidéki átlagot;

fejlődő térség: ahol a mutatók zöme a vidéki átlag felett van, de az eltérés mértéke nem haladja meg a 10%-ot;

felzárkózó térség: ahol a mutatók zöme közelíti a vidéki átlagot, s a növekedés jeleit is mutatják;

stagnáló térség: ahol a vidéki átlagtól való elmaradás a jelzőszámok zöménél eléri, illetve közelíti a 10%-ot,

lemaradó térség: a jelzőszámok zöménél a vidéki átlagtól való elmaradás legalább 15%.

A HELYI TÁRSADALOM

A helyi társadalom szerveződésének alapfeltételei (Bánlaky Pál):

geográfiai, település-földrajzi kategóriákkal jól leírható település vagy annak egy része;

állandó népesség;

kialakult belső struktúra.

A HELYI TÁRSADALOM

Helyi társadalma egy településnek (vagy egy településrésznek) van.

A fogalom elsősorban térbeniséget jelent: a térben – a társadalom sajátos terében – jól lokalizálható egység: így egyben társadalmi egység.

„A település a társadalom térbeni megszerveződése.”

„A társadalom önmagát a térben a települések formájában szervezi meg.”

A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI

Viszonylag állandó lakosság: a lakónépesség meghatározó hányada legalább másfél generációnyi időtartamban a településen él.

Lehetővé válik a személyes kapcsolatok hálózatának kialakulása.

A lélekszám: teljes helyi társadalom alakulhat ki akár egy 50–60 fős településen, felső határ (nagyon sok tényezőtől függően) 30–40 ezer fő (a kisváros–nagyságrend).

A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI

A személyes kapcsolatok hálózata egyben egy helyi (társadalmi) viszonyrendszer kialakulását is jelenti.

A legfontosabb részelemek:

az információs hálózat (amely dominánsan informális jellegű),

a (helyi) gazdasági viszonyok, és

a helyi hatalmi struktúra.

A HELYI TÁRSADALOM JELLEMZŐI - ÉRDEK ÉS ÉRDEKELTSÉG

A "saját érdek" érvényesülése nélkül nem beszélhetünk helyi közösségről.

A településen a munkahelyek alapvetően gazdasági érdekeket fejeznek ki.

A lakóhely fejlődése, urbanizáltsága függ a közösségi intézmények, az "agórák", "fórumok„ létezésétől.

A HELYI GAZDASÁG

A gazdaságnak az a legalsó működési szintje, ahol a termelés és a fogyasztás közvetlenül összekapcsolódik.

Tradicionális: mert a ma napig létezik (a modern korig a helyi gazdaság létezett);

Újszerű: mert egyre inkább alternatívája a fogyasztói társadalomnak.

Fontos, aktuális: a társadalmi és gazdasági nehézségekkel küzdő térségek fejlesztésének egyik eszköze.

A HELYI GAZDASÁG

A települési adottságok függvényében (elhelyezkedés, előállított termékek stb.) szerves része a térségi-területi, országos vagy még nagyobb léptékű kereskedelmi forgalomnak;

forgalma áttekinthető léptékben, jól beazonosítható szereplőkkel bonyolódik;

alapvetően a helyi viszonyok határozzák meg,

A HELYI GAZDASÁG

a termelés, a feldolgozás és a fogyasztás térben nem különül el nagyobb mértékben;

fokozott mértékben jellemző az önellátás (az élelmiszerszükséglet jelentős részét a helyben élők maguk állítják elő);

a helyi piac helyi mezőgazdasági termelőket, kézműveseket, kisiparosokat, kiskereskedőket igényel, amelynek révén egyben foglalkoztatást is biztosít.

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Nem egyszerűen csak helyi szintre leképezett gazdaságpolitika, hanem

kifejezetten a helyi „piac” élénkítését,

a helyi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok bátorítását, szélesítését jelenti,

helyi és térségi léptékben,

a helyi fejlesztés módszertana alapján.

HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Alkalmas eszköz térségek, települések gazdaságának és gazdasági erőforrásainak dinamizálására (főleg, ahol a gazdaságfejlesztés általános eszközeivel nem lehetett eredményt elérni).

Gazdaság-és közösség-élénkítő: munkahelymegőrző és –teremtő szerepe mellett mozgósítja a helyi közösséget, bővíti a helyi együttműködési hálót, erősíti a helyi identitást, megújítja a város-vidék kapcsolatokat.

Fentiek adják területfejlesztési és vidékfejlesztési jelentőségét.

A HELYI GAZDASÁGFEJLESZTÉS ALAPVETŐ TERÜLETEI

Helyi termék:

Nincs egységes helyi termék minősítő rendszer vagy adatbázis.

„Minden, amit nem importáltak, ami helyben készül.”

„Amit 50 km-en belül adnak el, s nem tömegcikk.”

Ami minimum 51%-ban helyi hozzáadott értéket (munkaerő, alapanyag) tartalmaz.

(Magosfa Alapítvány)

HELYI TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL ERŐSÍTHETJÜK A HELYI GAZDASÁGOT

Segíthetjük a helyi termékekhez és szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek megőrzését vagy létrehozását, ezzel hozzájárulunk a térségi-területi munkanélküliség és elvándorlás csökkenéséhez.

Növelhetjük a helyi vállalkozások bevételeit, ezzel együtt nő a közösségi kiadásokra fordítható adóbevétel is (társadalmi haszon is keletkezik).

Segíthetjük a hátrányos helyzetben lévők megélhetését.

HELYI TERMÉKEK VÁSÁRLÁSÁVAL ERŐSÍTHETJÜK A HELYI GAZDASÁGOT

A helyi termék vásárlásával segíthetjük a településre, tájra jellemző motívumok, szokások fennmaradását, újjáélesztését, a helyi identitás megerősödését.

A helyi termékek előállításának folyamata turisztikai program is lehet: a termékek vásárlásával elősegítjük a térség idegenforgalmi kínálatának bővülését.

Csökkenthetjük az áruszállítás okozta környezetszennyezést: mivel az áruk közvetlen közelről érkeznek (kedvező esetben az alapanyag is a településről való).

HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK

Miközben egy közösség tagjai közül gyakorlatilag mindenki képes valamilyen szolgáltatást nyújtani, vagy valamilyen árucikket megtermelni, illetve mindenkinek szüksége is van mások szolgáltatásaira, árucikkeire, a „csere” mégsem történik meg, mivel sokan nem rendelkeznek az üzlet kezdeményezéséhez szükséges fizetőeszközzel.

A fizetőképes réteg, a térségi vállalkozások nem egymás szolgáltatásait veszik igénybe, hanem gyakran a globális piacról keresnek üzleti partnereket, miközben a helyi erőforrások kihasználatlanok, a térséget munkanélküliség sújtja.

HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK

a közösség által megszervezett önsegítő rendszerek:

a közösség a tagok szolgáltatásainak, árucikkeinek kölcsönös igénybevételét, cseréjét megkönnyítő adminisztrációs rendszert hoz létre:

közösségi önsegítő rendszer (KÖR), csereklub, helyi cserekereskedelmi rendszer (angolul LETS: local exchange trading system), szívesség bank, kaláka kör;

céljuk: egy közösségben a kihasználatlan lehetőségeket összekössék a kielégítetlen igényekkel.

A pénz alapvető funkcióinak helyreállítására irányuló kezdeményezések két fő típusa:

HELYI „PÉNZ” – PÉNZHELYETTESÍTŐ ESZKÖZÖK

a helyi fizetőeszköz, pénzhelyettesítő eszköz kibocsátása:

az ilyen fizetőeszköznek banki fedezete van, bármikor visszaváltható a hivatalos fizetőeszközre;

viszont maga a pénzhelyettesítő nem kamatozik, esetleg idővel még romlik is az értéke, ezért élénk áruforgalomra ösztönöz;

egy adott körben – helyben vagy térségben – működik, így a térségi gazdasági kapcsolatokat erősíti, a helyi gazdasági tevékenységeket élénkíti.

HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS

A megújuló energiaforrások egy település, térség, közösség energiafüggőségét csökkentik:

a saját energiatermeléssel a helyi ipart, foglalkoztatást serkenteni lehet;

az előállított energia vételára, az energiaszolgáltatás díja, az alapanyagok ára alacsonyabb is lehet;

a termelés, szolgáltatás, karbantartás révén keletkező foglalkoztatás eredményeként munkajövedelem jön létre, ami helyben teremt „fizető/fogyasztó-képességet”.

HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS

Természeti adottságaink kedvezőek a biomassza hasznosításhoz.

A biomassza a legnagyobb és bővíthető hazai energiahordozó-bázis. Ennek növelése jelentős potenciált jelent a helyi foglalkoztatás bővítésére.

Ugyancsak nagy lehetőség rejlik a biomassza jellegű melléktermékek, mezőgazdasági hulladékok energetikai hasznosításában (pl. a biogáz-termelésben).

HELYI ALTERNATÍV ENERGIA, AUTONÓM KISKÖZÖSSÉGI ENERGIAELLÁTÁS

Az ország geotermikus gradiense mintegy másfélszerese a világ- és az európai átlagnak (különösen a Dél-Dunántúl és az Alföld térsége emelkedik ki).

Napenergia: az éves napsütéses órák száma magasabb, mint Ausztriában vagy Németországban.

A Nap hőenergiájának hasznosítására alkalmas szerkezetek (napkollektorok) térségi előállítása könnyen megoldható.

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE

A helyi gazdaságot a helyi vállalkozások működtetik:

közvetlen pénzügyi hatás keletkezik a helyi adóbevételeken (iparűzési adó, építményadó) keresztül;

a vállalkozások foglalkoztatják a helyi lakosság egy részét: önfoglalkoztató (egyéni vállalkozók, őstermelők) és munkavállalói munkahelyek létrehozása, fenntartása révén;

a helyi foglalkoztatás biztosít a helyi lakosság egy részének jövedelmet, amellyel a vállalkozások közvetett módon fogyasztói keresletet generálnak;

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI

FEJLESZTÉSE

a fogyasztás minél nagyobb hányadának helyben tartásával (a helyben lakók a helyi vállalkozásoktól vásárolnak), a helyi gazdaság önmagát finanszírozza;

minél többen jutnak helyben munkához, s így jövedelemhez, annál inkább csökkennek az önkormányzat szociális kiadásai;

a vállalkozások helyi mecenatúrában (helyi kulturális, sport és egyéb tevékenységek finanszírozásában, szponzorálásában) vállalt szerepe is jelentős.

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE

A mikro-, kis- és középvállalkozásoknak (főleg az induló vállalkozásoknak) fejlesztésre, támogatásra van szükségük.

Fejlesztési igény: forgóeszközök hiánya, tőkeszegénység, hitelfelvételi képesség korlátozottsága, szerényebb innovációs képesség, nyelvtudás hiánya, új ismeretek megszerzésének korlátai.

Érdekük: helyben szeretnének munkához és piachoz jutni, meglévő piacukat, tevékenységüket megőrizni.

MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK HELYI FEJLESZTÉSE

Valamennyi vállalkozás lehet a helyi vállalkozásfejlesztés alanya (haszonélvezője), de akár kezdeményezője is.

A vállalkozások maguk is indíthatnak térségi –települési gazdasági együttműködéseket, működtethetnek információcserére, konzultációra alkalmas fórumokat, helyi vállalkozói szövetségekbe, klubokba, egyesületekbe tömörülhetnek.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a csökkenő munkavolumen:

a munkajövedelemből élők száma és aránya az ún. „fejlett világban” az 1970-es évektől fokozódó ütemben csökken, és ezzel párhuzamosan a munkajövedelemmel nem rendelkezők tábora rohamosan nő.

A kihívásra válasz: cél a társadalmi jólét növelése, ehhez „csak” eszköz a gazdaság;

a profitmaximalizálásra törekvést fel kell, hogy váltsa egy szolidárisabb gazdaság.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

Szolidaritás: a társadalom és a gazdaság szereplői által egymás iránt vállalt felelősség érvényesülése.

Szolidáris gazdaság: az adósságállományok kezelése, a kölcsönös előnyök alapján működő kereskedelem, az etikus finanszírozás (kamat mértéke!), a szociális vállalkozások szerepvállalása, a fiatalok érvényesülése, a tudatos fogyasztás ösztönzése, a politika és a civilek közötti párbeszéd, a közösségek által birtokolt területek és erőforrások

védelme, a saját (helyi) piacok menedzseléséhez való jog.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

Szociális gazdaság (social economy):

ökoszociális modell érvényre jutása a piacgazdaságban;

„kiegészítő” gazdaságként működő, a harmadik szektorhoz (civil/ non-profit szféra) kötődő gazdasági tevékenységek.

Olyan gazdasági tevékenységek,

amelyek közös érdekeken alapuló, hosszú távú együttműködést igényelnek a szereplőktől;

a „nem versenyző” csoportoknak is foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőséget teremtenek.

A helyi közösségek (helyi társadalmak) nélkülözhetetlen szerepet játszanak a szociális gazdaság működtetésében.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

A helyi szükségletek kielégítésére épülő, foglalkoztatási célú szociális gazdaság (alternatív vagy közösségi foglalkoztatás) jellemző területei:

Szociális szolgáltatások: pl. házi segítségnyújtás, gyermekfelügyelet.

Településüzemeltetés: a település közterületeinek , középületeinek gondozása, karbantartása, a helyi-helyközi közlekedés szervezése.

Informatikai és kulturális szolgáltatások: pl. információs és kommunikációs technológiák kiépítése, működtetése, kulturális, hagyományőrző és szabadidős programok szervezése.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

Erdőtelepítés és gondozás: erdők telepítése és kezelése a vidéki térségekben.

Tájfenntartó gazdálkodás: kisüzemi léptékű mezőgazdasági és kertészeti tevékenységek, természetvédelmi területek gondozása.

Mezőgazdasági és erdészeti termékek feldolgozása: helyben előállított mezőgazdasági és erdészeti termékek kisüzemi léptékű feldolgozása.

Kézműipar: hagyományos kézműves mesterségek felélesztése.

Turizmus: falusi turizmus, zöldturizmus szolgáltatások működtetése.

Kisipar: hagyományos kisipari szakmák felélesztése.

SZOCIÁLIS GAZDASÁG

A helyben működő szociális/ társadalmi vállalkozások, valamint szövetkezetek eredményessége nem mérhető kizárólag a gazdasági teljesítmény mutatószámai szerint.

Ezek gazdasági teljesítményük mellett nélkülözhetetlen társadalmi integrációs, értékteremtő, - közvetítő és - megőrző funkciót is betöltenek.