59

59

Tervezz rugalmasan!

Állatkertbe készülünk a gyermekcsoportunkkal.– Gyerekek! Megnézzük az oroszlánt, a jegesmedvét, a zsiráfot, a gorillát és a tigrist. – mondhatjuk a gyerekeknek, akik ettől kezdve izgatottan várják a találkozást a felsorolt állatfajokkal.Hogyan tudjuk számukra biztosítani a várt élményt? Hiszen előfordulhat, hogy a jegesmedve vagy a tigris a kifutónak azon a pontján pihen délidőben, ahol nem igazán látható. Lehet, hogy a gorillákhoz akkor érkezünk, amikor a belső kezelőhelyiségben kapják meg tízóraijukat, és így nem láthatók sem a benti, sem a kinti kifutón. Vagy miért ne fordulhatna elő, hogy a zsiráftehén éppen a látogatás napján ad életet borjának, és e miatt az állatház zárva van. Az is elképzelhető, hogy az oroszlánra az állatorvos „vadászik”, hogy egészségügyi beavatkozást hajtson végre rajta. Persze ritka nagy balszerencse kell ahhoz, hogy mindez egyszerre történjen, mégis alaposan fel kell készülni minden eshetőségre. Éppen ezért jó, ha mindent előre eltervezünk részletesen, akár több változatot is kigondolunk egy témára, a gyerekeknek viszont csak a legszükségesebbeket ígérjük meg mindebből. Persze ahhoz, hogy ne csak élményszerű, hanem hasznos is legyen az állatkerti foglalkozás, ahhoz jól elő kell készíteni a témát, de sosem érdemes előre „beharangoz-ni” a látnivalókat. Az állatkerti foglalkozás tervezete legyen minden részletre kiterjedő, alapos munka, ami arra jó, hogy bármikor, rugalmasan elvonatkoztathassunk tőle.

Felkészülés

�Egy állatkerti foglalkozáson való részvétel több időráfordítást és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos tantermi foglalkozás. Akkor éri meg a plusz energia befektetés, és nyújtható igazi élmény a gyerekeknek, ha nem csak egy röpke órácskát, hanem minél több időt szánunk az egyes állatkerti látogatásokra, s így megvalósulhat a kellő motiváció, a gye-rekek önálló felfedező tevékenysége, jut idő az evésre, ivásra és a játékos pihenésre is.�Nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is megvaló-suljon! Célirányosan készítsük fel a gyerekeket a látogatás témájával kapcsolatban!�Érdemes utánanézni az állatkert pontos megközelíthetőségének, a jegyáraknak és a prog-ramlehetőségeknek! �Lényeges dolog tisztában lenni az állatkert látogatás viselkedési normáival, ha úgy tetszik szabályaival is, hogy hatékonyabb legyen az ismeretátadás.

Tervezés

�A foglalkozás megtervezésekor először is végig kell gondolni, hogy mi a választott téma fő mondanivalója, milyen vezérfonalra fűzhető fel a foglalkozás, mi az elérendő cél, és mely állatfajok, növényfajok illetve kulturális tartalmak segítségével szeretnénk azt megmutatni a gyerekeknek.

❀

❀

❀

❀

❀

Zoopedagógiai módszerek

III. fejezetTERVEZZ RUGALMASAN!

60

�Ehhez a pedagógusnak először egyedül kell végigjárnia az állatkertet, kijelölni a tárgyalni kívánt állatfajokat, feljegyezni az útvonalat, és lemérni a foglalkozás várható időtartamát.�Ezután következik az állat- és növényfajokról szóló ismeretgyűjtés, amely történhet szak-könyvek vagy állatkerti szakemberek közvetlen segítségnyújtásával.�Majd eltervezzük, hogy, mely kérdéseket szeretnénk feltenni az egyes állatokról vagy a ki-választott helyszínekről úgy, hogy a vezérfonal szerint a mondanivalónk, az állatok és a helyszínek egy meghatározott logikai lánc szerint kapcsolódjanak egymáshoz.�A tervezés talán legnehezebb része, hogy minden egyes alkalommal új és új játékot kell kitalálnunk az adott mondanivaló átadására, és az állatok viselkedésének modellezésére. Eltervezzük azt is, hogy hol és milyen keretek között zajlik majd a játék. Figyelembe ves-szük az állatkert életét, fontos, hogy ne zavarjuk a látogatókat és a dolgozók munkáját, de minket se zavarhasson meg senki játék közben!�Soroljuk fel, mely módszerekkel szeretnénk feldolgozni a témát az egyes helyszíneken! Figyel-jünk arra, hogy legyen változatos a foglalkozás, és minden a megfigyelésből induljon ki!�Nem kevésbé hasznos az állatkerti foglalkozást követő megerősítés, az élmények rendsze-rezése és a további óvodai vagy iskolai tanulási folyamatba való beillesztése.�A pedagógusnak látnia kell, hogy az állatkertben szerzett ismeretek bármely ismeretterü-lethez, tantárgyhoz, művészeti tevékenységhez kapcsolhatóak, illetve bármely ez irányú komplex fejlesztés megvalósítható egy-egy kihelyezett állatkerti nevelési vagy tanítási na-pon.�Az óvodai és iskolai pedagógusok felkészülését az állatkerti szakemberek akkreditált pe-dagógus továbbképzéssel, módszertani tréningekkel, konferenciákkal és módszertani ki-adványokkal segítik.

A foglalkozás felépítésének szempontjai összegezve

1. Témaválasztás, célmeghatározás. 2. Helyszínválasztás. 3. Tér, határoló elemek, egyéb terepi adottságok figyelembe vétele. 4. Élőhely ismerete és az állatkerti kifutó élőhely szemléletű feltérképezése. 5. A bemutatni kívánt fajok ismerete. 6. Egyéb kulturális, építészeti jellemzők, lehetőségek figyelembe vétele. 7. Más ismeretterületek kapcsolása (komplexitás). 8. Időkeret meghatározása. 9. Foglalkozás logikai menetének vázolása (fejlesztési területek kijelölésével). 10. Játék, ének, zene, rajz, mintázás, kézimunka, mozgásos feladat beépítése. 11. FONTOS! Tevékenység központúság.

Tanácsok az állatkerti foglalkozás lebonyolításához

A foglalkozás bevezetésekor ismertetett viselkedési szabályokat ne tiltásként mondjuk el, a mit szabad és mit nem szabad helyett magyarázzuk, vagy meséljük el, hogy mik a következmények, miért fontos, hogy betartsuk a szabályokat! Mindenképpen hozzunk példát a gyerekek minden-napi életéből!

Amikor az egyik állatkifutótól a másikig sétálunk, sose folytassuk a magyarázatot, mert így a csoport egy része hallja csak. Várjuk meg, amíg mindenki odaér a következő helyszínre, hagy-junk időt a gyerekeknek arra, hogy jól megnézzék az állatot, majd ezután kezdjünk csak bele a mondandónkba!

Ha a csoportvezető maga köré állítja a gyerekeket, sokkal jobban tudja irányítani a figyelmüket, mintha sorban állnának.

Az állandó fegyelmezés egy idő után érdektelenné teszi a foglakozást azok számára is, akik addig érdeklődtek. Érdemes kiemelni a rendetlenkedőt, és külön megfigyelési feladattal megbízni. Ha az egész csoport fegyelmezését szeretnénk megoldani, játsszunk!

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

61

61

Figyeljünk oda az állatok helyes megnevezésére még akkor is, ha kisgyerekeknek tartunk fog-lalkozást! A medve az medve, nem pedig maci!

Amennyiben csapatmunkát tervezünk, a foglalkozás elején érdemes tisztázni és rögzíteni a csapatok felépítését, nevét vagy számát, valamint feladatait, mert ha közben tesszük ezt, biztos lesznek olyanok, akik éppen nem figyelnek, ezért kavarodás lehet belőle. Az íróeszközöket, pa-pírokat, feladatlapokat is érdemes ez esetben a foglalkozás elején kiosztani. A feladatokat még csapatmunka esetén is úgy ismertessük, hogy mindenki hallja az összes feladatot, kivéve, ha éppen az a cél, hogy a csapatok ne tudjanak egymás munkájáról. Mindig határozzuk meg a csa-patmunkára rendelkezésre álló időt!

Figyeljünk a környezet hangjaira, lehet olyan zaj, ami miatt a gyerekek nem hallanak valami fontosat, vagy a csoportvezető nem hallja meg a helyes válaszokat.

A legnehezebb feladat meghallani a gyerekek válaszait, éppen ezért különösen figyelni kell rá még akkor is, ha a sor végén áll és halkan beszél a helyes válasszal rendelkező gyerek. A helyte-len válaszokat még fontosabb meghallani, hiszen ezeket tisztázni kell.

Séta közben mindig figyelni kell a lemaradókra, össze kell tartani a csoportot. Azért, hogy ne menjen el túl sok idő a sétálgatással, határozott, gyors léptekkel haladjunk, ne engedjük a gye-rekeket mindenhol megállni. Már a foglalkozás elején tisztázni kell velük, hogy mely állatok képezik a foglalkozás részét, és melyeket lehet azután megnézni szabad programként, esetleg a következő állatkert látogatáskor.

A babonákat, hiedelmeket, téves elképzeléseket igyekezzünk helyretenni a gyerekekben!

Figyeljünk a helyszínre! Amikor a csoportnak magyarázunk, sose álljunk olyan helyre, ahol át-menő forgalom van, és folyton arrébb kell állítanunk a gyerekeket. Ne állítsuk a gyerekeket tűző napra, vagy olyan helyre, ahonnét nem látják az állatot, amiről beszélünk!

A csoportvezető lehetőleg ne folytasson személyes beszélgetést egy gyerekkel sem a foglalkozás alatt (kivéve fegyelmezési kérdések), mindig az egész csoporthoz beszéljen!

Mindig beszéljünk jól hallhatóan és érthetően, és várjuk el ezt a gyerekektől is!

Amit csak lehet, próbáltassunk ki a gyerekekkel gyakorlatban!

Ne beszéljünk hosszasan arról az állatról, amit éppen nem látunk! Válasszunk helyette másik, a témához illeszkedő példafajt (persze előzőleg erről is fel kell készülni) vagy térjünk vissza a foglalkozás későbbi szakaszában, hátha addig előbújik.

A csoportvezető mindig vegye észre, ha valami olyan érdekesség történik a séta során, amely kapcsolható a tárgyalt témához, és azt illessze be a foglalkozásba!

Mielőtt játszani kezdünk a gyerekekkel, mindig mondjuk el a játékszabályokat, mert az elején még mindenki figyel, később a játék hevében már nem módosíthatunk a szabályokon úgy, hogy mindenki hallja.

Kínosan ügyeljünk arra, hogy csoportvezetőként több ismerettel rendelkezzünk az adott állatról, mint a gyerekek! Ha valamire mégsem tudjuk a választ, ne essünk kétségbe, ismerjük el, hogy nem tudjuk, és kérdezzük meg a többi gyereket, hátha valaki már hallott a dologról.

ARANYSZABÁLY:Sose egy asztalnál ülve kezdjünk el gondolkozni, hanem, menjünk el a helyszínre!

A következőkben egy kisiskolásoknak szóló állatkerti foglalkozás tervezet olvasható, amely bemutatja a tervezés folyamatát. A feldolgozás csak a megfigyeltekből következ-tet, nem épít plusz tartalmakat a témára, mintegy alapsejtje a tematikus foglalkozásnak.

TERVEZZ RUGALMASAN!

62

További ismeretterületek ráépítése erre a tartalomra a negyedik fejezet „Témaötletek mindenkinek” című részében található.

Tótúra – Állatkerti foglalkozás tervezet

A foglalkozás célja:�Általános képalkotás a hazai vizes élőhelyek, azon belül pedig a tó állatvilágáról.�Néhány Magyarországon élő vízi, vízparti élőlény bemutatása, megfigyelése.�Ismeretek, élmények rögzítése a bemutatott állatok életével kapcsolatos játékok segítsé-gével.

Fejlesztési területek:�Képzelet fejlesztése (Tóteremtő és A bajba jutott tó című játékokkal).�Gyorsaság és ügyesség fejlesztése (Fogd meg a halat! c. játékkal).�Mozgáskoordináció fejlesztése (Hogyan halásznak a pelikánok c. játékkal).�Csapatépítés (Hogyan halásznak a pelikánok c. játékkal).�Megismerő, megfigyelő, azonosító és megkülönböztető képesség fejlesztése.

A foglalkozás típusa:�Új ismereteket feldolgozó és már megszerzett ismeretekre építő.

Eszközök:�Vízimadarak tojásai, tollai.�Madzagra kötött halak és békák papírból vagy fából.�Állatkártyák a megismert fajok képével és főbb jellemzőivel.

Ismeretek: Élőhely, rejtőzködés, csőrtípusok, lábtípusok, pikkelyes bőr, szarupáncél, csőr alatti bőr-zacskó, úszók, tollászkodás, vízlepergető tollazat, költöző madár.

Időtartam: 90 perc.

Korosztály: 8-10 évesek.

❀❀❀

❀❀❀❀❀

❀

❀❀❀

❀

❀

❀

63

63

1.�GYÜLEKEZŐHELY

A�téma�bevezetése,�hangulatteremtés:TÓTEREMTŐCsukjátok be a szemeteket! Képzeljétek el, hogy ezen a szép napos délelőttön kirán-dulni indultok. Mentek mendegéltek, és egyszer csak egy nagy tóhoz érkeztek. Kép-zeljétek el magatokban ezt a tavat! Arra vagyok kíváncsi: Mit láttok? Mit hallotok, milyen illatot éreztek? Akinek megérintem a vállát, az mondja el nekünk milyen az ő nagy tava! Nagyon szép tavakat látogat-tunk meg képzeletben, most én is elviszlek benneteket a kedvenc tavamhoz.

Állatkerti�viselkedési�szabályok�megbe-szélése:A csoportvezető megbeszéli a gyerekekkel, hogyan érdemes sétálni és körülnézni a tónál, hogyan kell viselkedni ahhoz, hogy ne zavarjuk meg az állatokat, így a lehető legtöbbet lássuk:

Ne csapjunk zajt!Ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!Ne etessük az állatokat!

❀❀❀

A�FOGLALKOZÁS�MENETE

Csoportvezetői narráció kíséri a játékot.

Ha van elég idő, érdemes mindenki vála-szát meghallgatni, ha túl sok a gyerek, csak néhányat kiemelni.Hagyjunk elég időt arra, hogy a gyerekek belemerüljenek a feladatba!Olyan helyszínt válasszunk, ahol nem za-varnak minket!

Hétköznapi példák:Mit éreznél te, ha amikor alszol, vagy el-mélyülten játszol, valakik elkezdenek kö-rülötted kiabálni, rohangálni vagy megza-varnak téged abban, amit csinálsz?Mit éreznél akkor, ha már teleetted volna magad a kedvenc ennivalóddal, és valaki még mindig adna belőle, és te csak ennéd, ennéd…?(A szituációkat el is játszhatjuk.)

2.�ÉLET�A�TAVON

Nézelődés�és�hallgatózás:A gyerekek figyeljék meg, hogy milyen sok-féle állat él az állatkerti tavon! Sorolják fel azokat, amelyeket felismernek közülük! Figyeljék meg a színeket és hallgassák meg a vízpart hangjait most már a való-ságban! Mi történik e pillanatban a tavon? A csoportvezető beszélgessen el a gyere-kekkel a látottakról!

Oknyomozás:A csoportvezető irányítsa a figyelmet az alábbi jelenségekre, majd a gyerekekkel közösen próbálják meg kigondolni a he-lyes válaszokat!

Miért csupaszak a faágak a kárókato-nák pihenőhelyén? Miért napoznak a teknősök? Hogyan tud észrevétlenné válni a szür-ke gém a faágak között? Miért színesebbek a hím (gácsér) récék, mint a nőstények (tojók)?

❀

❀❀

❀

A tóban halak, a vízen récék, ludak, hat-tyúk és pelikánok úsznak, a parton tek-nősök napoznak, a vízparti fákon szürke gém és kárókatona pihen. Segítsünk a gye-rekeknek, hogy mindezt észrevegyék! Külö-nös pillanat látni, ha felszáll a szürke gém, ha a kárókatona a tollát szárogatja, vagy ha a récék a víz alá buknak táplálékot ke-resni. Hagyjunk elég időt a nézelődésre!

Az oknyomozás célja, hogy a gyerekek megtanulják megfigyelni a részleteket és elgondolkozzanak azon, hogy mi áll az egyes jelenségek hátterében. A munka-forma frontális, hiszen sok az új ismeret, amit főként a csoportvezető kell, hogy is-mertessen.

MEGJEGYZÉSEK

TERVEZZ RUGALMASAN!

64

Mely récék buknak teljesen a víz alá, és melyek csak félig táplálékszerzés közben? Mivel és hogyan tudnak a víz felszínén maradni vagy éppen haladni a vízima-darak? Hogyan lehetséges az, hogy a halevő madarak nem fogyasztják el a tó hal-állományát? Megragadta-e a figyelmüket még vala-mi érdekesség?

Pelikánetetés�és�réceetetés�megfigye-lése:A csoportvezető adjon szempontokat a megfigyeléshez:

Mit kap enni az állat? Hogyan próbálja megszerezni a táplá-lékát? Mivel eszi meg a kapott táplálékot? Mi segíti a táplálék lenyelését? Hogyan viselkedik a madárcsapat az ete-téskor?

A�hal�vizsgálata�(pl.�keszeg): A gyerekek figyeljék meg, hogyan alkal-mazkodtak a halak a vízi életmódhoz! Sorolják fel a hal testrészeit! Tapintsák meg a bőrét! Mit vesznek észre rajta?

A csoportvezető megbeszéli a gyerekekkel a látottakat.

HOGYAN HALÁSZNAK A PELIKÁNOK?A játék kezdetén a csoportot két részre oszt-juk, az egyik részük pelikánná változik, a többiek pedig keszeggé. Kijelöljük a játék-teret, és elnevezzük tónak. A pelikánok a tavon fognak úszkálni, és megpróbálják becserkészni a mit sem sejtő halakat. A pelikánok halászati technikáját először a csoportvezető ismerteti, mégpedig úgy, hogy ő is a pelikán szerepébe lép, és beáll a játékba. A technika lényege, hogy a pe-likánok szép lassan körbeveszik, és a se-kély víz felé terelik a halakat, majd hosszú csőrükkel kiemelik őket a vízből. A csőrt előrenyújtott karjainkkal modellezhetjük. Minden gyerek (pelikán) kifoghat egy-egy halat (gyereket). A játék akkor ér véget, ha már minden halat kifogtak.

❀

❀

❀

❀

❀❀

❀❀❀

❀

❀❀

Idősebb gyerekekből álló csoport esetén az oknyomozás önálló feladatként is felad-ható, ehhez azonban szakkönyvek szük-ségesek az állatkerti látogatás idején vagy azt követően.

A legtöbb állatkertben van lehetőség részt venni ilyen programon, vagy megfigyelni, hogyan táplálkoznak a vízimadarak. A lá-togatás megtervezésekor mindig érdeklőd-jünk a felkeresni kívánt állatkert ez irá-nyú lehetőségeiről!

Számos állatkertben az etetés során az ál-lat gondozója halat dobál a pelikánoknak így a gyerekeknek módjukban áll közelről megnézni a táplálékhalat is. Amennyiben a pelikánok a tóból halásznak, akkor megfi-gyelhetik a tóban úszó halakat, vagy elláto-gathatnak az édesvízi akváriumokhoz.

Figyeljünk oda a helyszín kiválasztására, legyen jól körülhatárolt, vagy felnőtt kísé-rők segítségével lezárt a játéktér. Ha elég sokan játszanak, választhatunk a gyere-kek közül is határolókat, ebben az esetben ők lesznek a tó

65

65

A csoportok kialakítása történhet valami-lyen csoportalkotó játékkal. Azt is vélet-lenszerűen döntsük el, hogy melyik csa-pat, melyik madarat kapja feladatként.

A megfigyelési szempontokat érdemes gyűjtőfüzet formájában leírni, és odaad-ni a csapatoknak. Ebben lesz hely arra is, hogy jegyzeteljenek, ha szeretnének.

Az anyaggyűjtésre hagyjunk elég időt, leg-alább 10-15 percet a feladat ismertetésétől számítva.

A gyerekek munkáját mindenképpen jutal-mazzuk, kialakítható csapatverseny is.

A beszámolók során a csoportvezető felada-ta, hogy összegezze és rendszerezze a gye-rekek által összegyűjtött ismereteket, kija-vítsa a hibás állításokat, kiemelje a gólya és a lúd közötti lényeges különbségeket.

A pedagógus mindenképpen mutassa is meg a gyerekeknek azt, amiről beszél!

A foglalkozásnak ebben a szakaszában lehetőség van beszélni az élőhely- és ma-dárvédelemről is, összefüggésben azzal, hogy milyen veszélyek leselkednek a vízi-madarakra.

3.�TÓPART

Ismerkedés�a�fehér�gólyával�és�a�nyári�lúddalA csoportot négy részre osztjuk, ebből kettőnek az lesz a feladata, hogy a fehér gólyáról gyűjtsön információkat, a másik két csapat pedig a nyári ludat fogja meg-figyelni.

A megfigyelés szempontjai: Az adott madárfaj hány egyedét tudják összeszámolni a gyerekek? Vannak-e fiókák, madár párok? Milyen viselkedést láthatnak a megfi-gyelés pillanatában? (Esznek, tollász-kodnak, kommunikálnak egymással, fészket raknak, stb.) Hol tud jól fészkelni a megfigyelt ma-dár? Keressenek a gyerekek ilyen he-lyet! Mi jellemzi a madár testfelépítését? (Színe, mintázata, testalkata, csőr for-mája, láb formája – ezeket le is rajzol-hatják a gyerekek.) Melyik az a tulajdonsága, amiről a leg-inkább felismerhető, megkülönböztet-hető a többi madártól? Mit tudnak meg a gyerekek még az ál-latról a fajtábla segítségével? (Élőhely, táplálkozás, szaporodás stb.)

A megfigyelést követően a csaptok számol-janak be arról, amit sikerült összegyűjte-niük.

A csoportvezető magyarázza meg a gyere-keknek, hogy mi a szerepe az úszóhártyás vagy gázlólábnak; a vízlepergető tollazat-nak; a hosszú és egyenes csőrnek; a rövid, tompa végű csőrnek.

Beszéljék meg a költöző madár fogalmát! Miért kell „elköltöznie” a madaraknak?

Mindent�a�kéznek�is!A csapatok beszámolói után a csoportve-zető vízimadarak tojásait és tollait veszi elő, körbeadja a gyerekeknek, akikkel el-beszélget a különböző rejtőszínekről, és azok szerepéről a vízimadarak életében.

❀

❀

❀

❀

❀

❀

TERVEZZ RUGALMASAN!

66

4.�TEKNŐSMOCSÁR

Most átsétálunk egy kis mocsárhoz. Szé-pen, lassan komótosan sétáljunk, mert az az állat is így közlekedik, amelyiket majd megnézzük! Ki lehet ő? Segítségként an-nyit elárulok, hogy négy lábon bandukol.Ismerkedés�a�mocsári�teknőssel

A mocsári teknős testfelépítésének megfigyelése és megbeszélése. A mocsári teknős és az ékszerteknős összehasonlítása rajzos, színezős fel-adattal. Beszélgetés arról, miért kell védeni egyetlen hazai teknősfajunkat. Hogyan él, mivel táplálkozik, hová bú-jik télen a hideg elől, hogyan védekezik a veszélyek ellen a mocsári teknős? Teknőspáncél és tojás megtekintése. Beszélgetés a teknősök szaporodásáról.

❀

❀

❀

❀

❀❀

A gyerekek megpróbálják kitalálni, hogy melyik állatról van szó.

A gyerekek két teknősrajzot kapnak, a cso-port egyik fele kiszínezi a teknős páncélját a tónál látott ékszerteknősök mintázata alapján, a csoport másik fele pedig a mo-csári teknősök páncéljának rajzolatát ké-szíti el.

Eszköz: zsinóron függő halak és békák pa-pírból vagy műanyagól elkészítve.A zsinórt tartó gyerekeket érdemes nem a saját, hanem a vetélytárs csapathoz be-osztani, így elkerülhető az, hogy direkt hagyja, hogy a csapattagok megfogják a halakat és békákat.A játék megtanítja a gyerekeknek, hogy mit eszik a gólya, egyben nagyon hasznos moz-gásos feladat is.

(A játék szerzője: Klacsán Andrea és Sza-bó Ibolya.)

FOGD MEG A HALAT!

Annyi csoportra osztjuk a gyerekeket, ahány felnőtt kísérő tartozik a csoport-hoz. Amennyiben kevés a felnőtt, akkor minden csapatból kiválasztunk egy gyere-ket, és az ő kezébe adjuk a zsinóron függő halat vagy békát, azaz a gólya legfőbb táp-lálék állatait. A játék során a többi gyerek az éhes gólyák szerepébe lép, feladatuk az lesz, hogy minél hamarabb elkapják a zsinóron ficánkoló halat vagy ugrándozó békát, miközben a zsinór tartója ezt meg-próbálja megakadályozni úgy, hogy elránt-ja előlük. A játékot az a csapat nyeri, ame-lyiknél a leggyorsabbak a gólyák.

67

67

5.�ÖSSZEFOGLALÁS

KI VAGYOK ÉN?A csoportvezető kiválaszt 3 gyereket, vagy önként jelentkezhetnek a feladatra. A há-rom játékos a csoporttal szemben állva helyezkedik el. Feladatuk az lesz, hogy a csoport irányításával változzanak át egy, a foglalkozás során megismert állattá. Az irányítás úgy történik, hogy a csoport-vezető a csoportnak megmutatja a kivá-lasztott állat képét, vagy elmondja a nevét úgy, hogy a három játékos ne tudjon róla. A csoport tagjai az állat jellemzőit sorol-ják, lehetőleg úgy, hogy a három játékos ne tudja egyből kitalálni, melyik állatról van szó. Aki rájön a megoldásra, az elkez-di utánozni az állat valamely mozgásfor-máját vagy viselkedési mintáját. Amikor már mindhárom játékos mozgásban van, a csoportvezető megállítja a játékot, és megkérdezi, melyik állatra gondoltak. Az a játékos nyer, aki legelőször jön rá a he-lyes megoldásra.

A BAJBA JUTOTT TÓCsukjátok be a szemeteket ugyan úgy, ahogy a foglalkozás elején tettétek, és kép-zeljétek magatok elé újra a saját tavatokat! Most képzeljétek el, hogy a tavatok közelé-ben nyaralóövezetet létesítenek. Minden nyáron horgászok és nyaralók tömege lepi el a partot, kifogják a halakat a tóból, nagy zajjal fürdenek, szemetelnek, testük-ről napolaj kerül a vízbe. Képzeljétek el, mi történik az állatokkal?

A játék végén a pedagógus megkérdezi a gyerekektől, hogy ki mit képzelt el, majd megbeszélik a következményeket és a megoldási lehetőségeket.

A játék bonyolult, ezért többször, és több-féleképpen is érdemes elmagyarázni a gyerekeknek. Ne csüggedjünk, ha elein-te nem lesz eredményes. Csináljunk több próbakört, hogy a gyerekek ráérezzenek a játék menetére! Ha sikerül megvalósíta-ni, nagyon hasznos a játék, mert a csoport minden tagja részt vesz az új ismeretek összegzésében. Eleinte adhatunk segítsé-get a csoportnak, az állat képe vagy neve mellé leírhatunk néhány fontos tulajdon-ságot.

(A játék szerzője: Klacsán Andrea és Sza-bó Ibolya.)

Csoportvezetői narráció kíséri a játékot.

Amennyiben van rá lehetőség ez a játék bővíthető, és oktatótermi környezetben el-játszható úgy is, hogy a gyerekek lesznek a szereplők, és dramatikus játék formájá-ban próbálják megoldani a problémát.

TERVEZZ RUGALMASAN!

68

Játék,�játék,�játék!

A gyermekeknek az állatkertbe lépés egy olyan környezetbe lépést jelent, amely eltér a számukra megszokottól. Itt új viselkedési minták érvényesek, tehát a gyermekeknek be kell illeszkedniük egy új szociális szerepbe, az állatkert látogató szerepébe. Mit jelent ez? Egy részről szabályok megtanulását, más részről pedig egy képzeletbeli utazás, ismeretlen világokkal való találkozás lehetőségét. Az életkori sajátosságoknak leginkább megfelelő módszer tehát a játék.A 4-8 éveseknek szóló állatkerti foglalkozásokat mindig úgy érdemes felépíteni, hogy biztosítsuk a gyerekek számára a fokozatos átlépést saját szociális szerepükből (pl. óvodások) az új szociális szerepbe (állatkert látogató), majd a játékbeli szerepbe (pl. állatok megszemélyesítése, kutatócso-port tagjai, utazók stb.). A kisebbeknek szerkesztett állatkerti játékok többnyire szerepjátékok, gyakorlatok, irányított drámajátékok. Minden esetben figyelni kell arra, hogy a játékok ismeret-tartalmát kössük a gyerekek mindennapi életéhez.A nagyobb gyerekeknél a játék célja már nem csak az élményszerzés és a fejlesztés, hanem a játék fontos szereppel bír az ismeretek átadásában, új ismeretek bevezetésében, valamint a már meglévők elmélyítésében is. A mozgásos elemek száma csökken a játék során, és nagyobb teret kapnak az összefüggéseket megláttató, logikus gondolkozást fejlesztő játékok. A szerepjátékok ebben a korcsoportban is fontosak, a gyakorlatok azonban összetettebbek, egyszerre akár több fejlesztési elemet is tartalmazhatnak. Nagyobb mértékben alkalmazhatók drámajátékok.Ne felejtkezzünk meg a felnőttekről sem, mint az állatkerti oktatás célcsoportjáról. A velük való foglalkozás során is elengedhetetlen a játék. Esetükben is alkalmazhatók egyes gyakorlatok (Pl. az érzékelés játékai), összeszokott csoportnál szintén lényeges elem a dramatikus játék és dramatikus improvizáció. A felnőtt résztvevőknek gyakran tartanak módszertani képzéseket, ahol a játékok eljátszásán túl azok felépítését, lebonyolítását és értelmét is meg kell ismertetni a résztvevőkkel.A felnőttekkel és gyermekekkel való játéktevékenység során egyaránt fontosak a csapatépítés játékai.Módszertani kiadvány lévén, a következő játékok leírása felnőtteknek szól, így ki-ki saját elkép-zelése szerint alakíthatja azokat különböző életkorú gyermekcsoportok igényeihez igazodva. A fejezet a teljesség igénye nélkül kíván néhány játékötletet felsorolni, amely elindíthatja a módszer alkalmazóinak fantáziáját. Igazán jó az a játék, amelyet saját magunk találunk ki, és illesztünk az eltervezett állatkerti foglalkozás tartalmához, mondanivalójához a kívánt motiváció, fejlesztés, ismeretátadás elérése érdekében.A szokásos, állatutánzó játékok (hangutánzó, mozgást utánzó) mellett érdemes a különböző ál-latfajok, illetve állatcsoportok viselkedését, életmódját bemutató játékokat kitalálni.

CSOPORTALKOTÓ JÁTÉKOK

Csoportos játékok során többféle lehetőség is van a résztvevők csoportokba rendezésére. Történ-het ez önkéntes párválasztás, csoportosulás alapján, de amennyiben az a célunk, hogy a részt-vevők minél jobban megismerkedjenek egymással, szerencsésebb, ha a játékvezető irányítja a csoportok kialakulását. Gyakran gyorsabb is ez a megoldás. Íme néhány példa:

Összhang: Minden játékos kitalál egy olyan valóságos állatot magának, amelynek mozgása, viselkedése jól jellemzi az adott játékost. Lassan elkezdi utánozni az állat mozgását, miközben az összes többi játékos is ezt teszi. A rendelkezésre álló térben a játékosok folyamatosan, egyre gyorsulva végzik a mozgást, majd a hasonló mozgást végzők egy csoportba rendeződnek.

Puzzle: A résztvevők kis kártyákon állatképek darabjait kapják kézbe. A csoportok úgy jönnek létre, hogy az azonos képhez tartozó darabokkal rendelkező résztvevők egymásra találnak, majd összerakják a képet.

Szógyűjtő: Az előző csoportalkotás mintájára képdarabok helyett olyan szavakat gyűjtünk, amelyeknek valamilyen szempontból közük van egymáshoz, majd szócsoportokat (tehát csapa-tokat) alkotunk. Például:

69

69

JÁTÉK

JÁTÉK JÁTÉK!

Állatcsalád tagjai: bika, tehén, borjú – szarvasmarha kos, jerke, bárány – juh bak, gödölye, gida – kecske mén, kanca, csikó – ló kakas, tyúk, csibe – házi tyúk stb.

Mondatalkotó: Az előzőek mintájára kérhetjük azt is a résztvevőktől, hogy az egyes szavakból csapattársaik megtalálásával alkossanak értelmes mondatot. Például: Szavak: LÓ, ISTÁLLÓ, ZAB. A mondat: A ló istállóban él és zabot eszik.

Ki�vagyok�én?: A résztvevőknek kiosztunk egy-egy állat jellemző tulajdonságait tartalmazó cédulákat, ezeket kell csoportosítaniuk, és kitalálni, hogy mely állatra vonatkoznak. Az azonos állatra jellemző tulajdonságok gazdái tartoznak majd egy csoportba. Például: Tulajdonságok: csontcsap, foltos mintázat, hosszú láb, kékeslila nyelv. A fogalmakhoz tartozó állat: ZSIRÁF.

Tulajdonságok: szarv, vastag bőr, páratlanujjú pata, tölcsér alakú fül. A fogalmakhoz tartozó állat: ORRSZARVÚ.

RÁHANGOLÓ JÁTÉKOK

Az állatkerti játékokat sosem szabad öncélúan játszani. A ráhangoló játékok azonban kis kivételt képeznek ez alól a szabály alól. Nem rendelkeznek mélyebb tartalommal, mindössze a csoport összerázása és a játékhangulat megteremtése a céljuk. Bármely ismert közösségi játék vagy an-nak kissé módosított változata megfelel erre a célra. Például:

Mozdulatlan�zsákmány: A játékhoz egy nagyobb üres térre van szükség, melynek két végén alapvonalat kell kijelölni. A játékosok mindegyike kiválaszt egy számára fontos, személyes tár-gyat, majd elhelyezi az egyik alapvonal mögött. A játékosok ezután a másik oldalon található alapvonalon állnak fel, sorban. A feladatuk eljutni az egyik alapvonaltól a másikig, magukhoz venni személyes tárgyukat, majd visszamenni a kiindulási pontra. Igen ám, de a két alapvonal közötti terület a sűrű esőerdő, a jaguár (a játékvezetö) vadászterülete. A játékosok személyes tárgya pedig az élelem, amihez el kell jutni. A jaguár lesben áll, csak a mozgásra figyel. Akit a jaguár észrevesz, annak mozdulatlanná kell dermednie egészen addig, ameddig két csapattársa oda nem ér hozzá, és ki nem szabadítja. A játék célja, hogy minden egyes játékos visszajusson a kiindulási pontra, személyes tárgyával együtt.

ÉRZÉKELŐS GYAKORLATOK

Látás�–�Gyűjtögető�mókus: Sok zöldség- vagy gyümölcsevő állat a látását használja a táplálék megszerzése érdekében. Próbáljuk ezt modellezni! Feladat: A csoportot két részre osztjuk. Az egyik felének az lesz a feladata, hogy fél perc alatt a lehető legtöbb mogyorót rejtse el egy kijelölt, füves/avaros területen. A csoport másik fele (akiknek eddig csukva volt a szemük) a következők-ben újabb fél perc alatt megpróbálják megkeresni az elrejtett mogyorókat. A játék végén összeszá-moljuk, mennyi az eltérés. Vegyük észre, hogy egyáltalán nem egyszerű feladat a táplálékszerzés a természetben.

Hallás�–�Zajok�a�térben: A csoport körben ülve helyezkedik el, becsukott szemmel. Négy ember-nek az a feladata, hogy a teremben található bármely tárgyat felhasználva keltsen ütemes zajt. Először az egyik kezdi, majd bekapcsolódik a második, harmadik, negyedik. Egyszerre abba-hagyják, majd a tárgyakat nem feltűnően, de jól láthatóan elhelyezve, visszaülnek a többiek közé. A csoport feladata megtalálni a zajkeltő eszközöket és a hangkeltés pontos helyét. A feladatot követően állathangokat figyeltetünk meg szabadtéren.

70

Hallgatózó-dobozok: Néhány nagyméretű joghurtos dobozba különböző méretű magvakat (zab, árpa, kukorica, de lehet pisztácia héj is) teszünk, majd lezárjuk úgy, hogy ne legyen látható a dobozok tartalma. Megrázva a dobozokat, a csoportnak ki kell találnia, mit tettünk beléjük. Kisgyerekeknél a kérdést egyszerűsíthetjük – melyik dobozban vannak nehezebb, illetve kön-nyebb tárgyak? Vegyük észre a természetes anyagok felépítése és zörgése közötti összefüggést. Kiegészítő feladatként megkereshetjük azokat az állatfajokat, amelyek a dobozba tett tápláléko-kat eszik.

Szaglás�–�Illat-dobozok: Az előzőekhez hasonlóan, lezárt dobozokat használunk, melyekbe tehetünk különböző élelmiszereket, gyümölcsöket, de akár illóolajjal átitatott vattát is. Feladat: A csoport találja ki, milyen ennivaló vagy illat van a dobozokban úgy, hogy csak kis réseken ke-resztül szimatolhatnak. Kisgyerekeknek egyszerűsíthetünk úgy, hogy egy ehető (pl. banán) és egy nem ehető (pl. szappan) darabot teszünk a dobozba, feladatuk pedig kitalálni, melyiket ennék meg szívesebben. Cél: az állatok szaglás útján történő táplálékszerzésének modellezése.

FANTÁZIAJÁTÉKOK

„Tapintó�képzelet”: A csoport körben ülve helyezkedik el. Mindenki maga elé képzeli saját, nem mesebeli, hanem valóságos kedvenc állatát. Például: Elképzeli, hogy milyen a külseje (toll, szőr, bőr, csont, váz tapintása), hőmérséklete (melegebb vagy hidegebb a kezünknél), miről lehet felismerni, milyen egyedi jellemzői vannak. Feladat: Elmesélni a többieknek, milyen érzés megsimogatni a kedvenc állatot, és hogyan néz ki, miközben nem áruljuk el a nevét! Úgy kell mesélni, mintha éppen most simogatnánk! A többieknek ki kell találnia, hogy ki melyik kedvenc állatra gondolt. A játék célja: Képzelőerő fejlesztése. Egy adott állat felismertetése külső jellemzői alapján.

A�tamarinok�egy�napja�(körmese):�A gyerekekből álló képzeletbeli kutatócsoport rátalál a tó-parti házban és a hozzá tartozó kis szigeten a tamarinokra (karmosmajom faj). Feladatuk, hogy kiderítsék, hogyan élnek a majmok. Jól körül kell nézni a területen és a tereptárgyakból, valamint a majmok viselkedéséből következtetni az életmódjukra.Az állatok megfigyelése, és az információk összegyűjtése után a csoport körben ülve helyezkedik el. Feladat: Elmesélni az állatkerti tamarinok egy napját. A körmese szabályai szerint a követke-zőképpen járunk el: Mindenki csak egy mondattal viheti előre a történetet, minden mondatnak kapcsolódnia kell az előtte lévőhöz, az utolsó embernek pedig be kell fejeznie a történetet. Sza-bály: Ami egyszer elhangzik, az mindig igaz.A játék célja: fantázia fejlesztés és az állat életmódjának megismerése.

Öltözz�fel,�mert�indulunk!: Egy trópusi kiránduláshoz tanácsos megfelelően öltözködni. Fő-ként akkor, ha egy kutatócsoport tagjai vagyunk, és a selyemmajmok keresésére indulunk. Képzeletben készüljünk fel egy trópusi erdei túrára. Az öltözködést és hátizsákba pakolást test-mozgásokkal is eljátsszuk. A képzeletbeli bepakolást játékvezetői narráció kíséri. Szempontok: Vajon milyen ruhába öltözzünk? Fontos, hogy ne legyen melegünk és megvédjük magunkat az élősködőktől. Képzeletbeli bőröndjéből kis csapatunk minden tagja elővarázsolhatja a túraba-kancsot, a hosszú szárú vászonnadrágot, a vászoninget, szalmakalapot vagy más fejfedőt. Ne feledkezzünk meg a felszerelésről sem! Mindenkinél legyen többnapi élelem és víz, bozótvágó, iránytű és természetesen távcsövet is akasszunk a nyakunkba. A játék célja elsősorban a motiváció, de kiválóan alkalmas a megbeszélni kívánt témakör beve-zetésére. Alkalmat nyújt arra, hogy játékos formában bővítsük a gyerekek fogalmi rendszerét. Ők maguk mondják el, hogyan képzelik a trópusi környezetet, annak időjárását, növény- illetve állatvilágát. A hátizsák bepakolása során kiderül, mi szükséges illetve nem szükséges egy tró-pusi utazáshoz. Fantáziajátékként jól funkcionál, hiszen elképzelhetünk egy egész esőerdőt.A képzeletbeli utazás folytatásaként felkeressük a Pálmaház „lakóit”, és szembesülhetünk azzal, mennyire fedi az elképzelt világ a valóságot.

71

71

JÁTÉK

JÁTÉK JÁTÉK!

ÁLLATOS JÁTÉKOK KISSEBBEKNEK

Hóbagoly-fészek: A csoport tagjai hím illetve tojó hóbaglyok, megegyezés szerint. Tudjuk, hogy a hóbaglyok a hóba vájt fészekbe tojják 4-9 tojásukat. Játsszuk el mímes játékkal és játékve-zetői narrációval kísérve a hóbaglyok fészekrakó viselkedését. A csoportvezető kijelöli a fészek helyeket a földön (pl. aszfaltkrétával felrajzolja), majd a hóbagoly párok elkészítik fészküket, a tojók lerakják tojásaikat, kiköltik, a hímek pedig vadászni indulnak. A játék célja a hóbaglyok fészkelési szokásainak megbeszélése és rögzítése, egyben mozgásos gyakorlat is.

Rokonok: Az emberszabású majmok (csimpánzok, gorillák, orangutánok) különböző érzelmi ál-lapotaik kifejezésére az emberhez hasonlóan arcmimikát is használnak. A gyerekek körbeállnak és a játékvezető irányításával különböző érzelmeket fejeznek ki arcmimikájuk használatával. A játékvezető az öröm, a harag, a félelem, a megelégedettség stb. érzését tükrözi az arcán, a gyerekek pedig utánozzák. Gyakorlott csoport esetén feladat lehet az is, hogy a gyerekek találják ki egymás arcmimikájából a jelzett lelkiállapotot. A játék célja: az ember és a majmok közötti hasonlóságok megismerése, finommozgások, mimikai kifejező készség fejlesztése.

Mit�eszik�a�fehér�farkas?:Alapinformáció: a fehér vagy sarki farkasokra régen vadásztak, mert azt gondolták, ők felelősek a nagymértékű rénszarvas pusztulásért. A túlvadászat miatt, a farkasok száma jelentősen le-csökkent, létük veszélybe került.A játékvezető a következő szerepeket osztja ki a gyerekek között: 1 farkas, 2 rénszarvas, a többi-ek egerek, lemmingek, nyulak és halak lesznek. Eszközként használhatunk az állatok képével ellátott, nyakba akasztható játékkártyákat, hogy könnyebb legyen megjegyezni ki-kicsoda. A játék formája egyszerű fogócska, amelyben a farkas a fogó, feladata elfogni a különböző táplálék állatokat. Érdemes kijelölni a területhatárokat, amin senki nem szaladhat túl. A játékvezető pedig mutassa be a gyerekeknek a farkast, hogy mindenki megjegyezhesse, ki a fogó. Ezután kezdődhet is a fogócska. A farkas megfog néhány táplálék állatot, akiket elvisz egy kijelölt „far-kas odúba”. A játékvezető egy idő elteltével leállítja a fogócskát, összehívja a gyerekeket, majd közösen megbeszélik, mely állatok váltak zsákmánnyá. Nagy valószínűség szerint a farkas jóval több egeret, lemminget, nyulat és halat fog el, mint rénszarvast, így megmagyarázhatjuk, hogy a farkasok ritkán esznek rénszarvast, akkor is általában a legyengült, beteg egyedeket. A játék célja elsősorban az állatvédelmi mondanivaló közvetítése, valamint a bemutatott állatok nevének gyakorlása és a táplálkozási láncolat felelevenítése.

Nappal�vagy�éjszaka: A játékteret két részre kell osztani, az egyik oldal lesz az afrikai, bővizű folyó, a másik pedig a folyópart füves, bozótos területe. A gyerekek mindannyian vízilovak lesz-nek. A játék során a vízilovak táplálkozási viselkedésére derül fény, amelyet a játékvezető a játék kezdete előtt röviden ismertet a csoporttal. A feladat ennek a táplálkozási módnak a modellezése. A gyerekek (vízilovak) nappal a folyóban pihennek, úszkálnak szinte egész testükkel a víz alá merülve. Ha jön az éjszaka, amit a játékvezető tapssal jelez, a vízilovak (gyerekek) átballagnak a másik térfélre (vagyis kimennek a partra), és jelképesen eszegetni kezdenek a vízparti növé-nyekből. Újabb tapsra nappal lesz, és visszamennek a vízbe. Kicsi gyerekekkel ez egészen addig játszható, amíg önállóan képesek lesznek végrehajtani a feladatot tapsszóra, nagyobbaknál pe-dig gyorsasági versennyé is alakítható a játék. Kitalálhatjuk azt, hogy a vízilovaknak együtt kell maradnia, aki lemarad vagy elkóborol, az kieseik a játékból. Így a mozgásfejlesztés és az együtt-működésre való késztetés is megvalósulhat. A játék további célja, hogy eloszlassa a félreértést, hogy a vízilovak hallal táplálkoznak, és bemutassa a természetes viselkedési mintát.

A�különleges�„kéz”: A játék az elefántok ormányának működését mutatja be, miközben finom-mozgás fejlesztést is megvalósít. Szükséges eszköz: egy zacskó rizs, gyűjtőtálak, stopperóra. A gyerekek ebben a játékban mindannyian elefántok lesznek, feladatuk pedig, hogy felcsipegessék a földön elszórt rizsszemeket a képzeletbeli ormányukkal. A feladat elvégzésére 1 perc áll ren-delkezésre. A gyerekek csak a mutató és a hüvelykujjuk felcsippentő mozdulatával végezhetik

72

a feladatot, hiszen az elefántoknak is csak az ormányuk végén található ujjszerű nyúlvány áll rendelkezésükre, ha rizsszemeket szeretnének felcsippenteni. A játék egyéni vagy csapatver-senyként is játszható, ilyenkor az nyer, aki több rizsszemet gyűjt össze ugyanannyi idő alatt. Végezetül megbeszélhetjük, hogy mekkora mennyiségű rizsre lenne szükség, hogy egy elefánt jóllakhasson belőle.

ÖSSZETETT JÁTÉKOK NAGYOBBAKNAK

Állati alkotások 1. – Melyik állat vagy?A csoport tagjai között a csoportveze-tő különböző állatneveket, és az adott állat jellemzőit tartalmazó játékkár-tyákat oszt szét (pl. oroszlán, víziló, krokodil, gólya, strucc, f lamingó, bot-sáska, stb.). Mindenki megnézi a sa-játját úgy, hogy a többiek ne lássák, ezután bemutatja az általa húzott ál-lat jellegzetes mozgását, testtartását. Beszélni és hangot utánozni első kör-ben nem megengedett. A többieknek ki kell találni, melyik állatot látják. Ha nem sikerül kitalálni a helyes megol-dást, akkor a csoporttagok kérdéseket tehetnek fel a látott állatra vonatkozó-an például: Mit eszel? Hol élsz? Tudsz-e repülni? Mi borítja a testedet? Stb. A játékos első szám egyes személyben válaszol, ezután már könnyen kiderít-hető, melyik állatról van szó.A játék célja: az egyes állatfajok legjel-lemzőbb tulajdonságainak megismeré-se, valamint a mozgásos kifejezőképes-ség fejlesztése.

Állati alkotások 2. – Ki mit eszik?Az előző játék folytatása. Feladat: Az előző játék „állatai” alkossanak csoportokat táplálkozásuk szerint, majd beszéljék meg, esetleg be is mutathatják, ki hogyan szerzi „zsákmányát” (ami per-sze növény is lehet).A játék célja: az egyes állatfajok táplálkozási szokásainak megismerése és csoportalkotás.

Állati alkotások 3. – Közös állatAz előzőekben megalakult csoportok dolgoznak együtt. Feladat: A csoporttagok együtt, mintha egy test lennének, mutassanak be egy tetszőlegesen választott állatot, természetesen hang nélkül.A játék célja: együttműködés és a mozgásos kifejezés fejlesztése, valamint egyes állatfajok leg-jellemzőbb tulajdonságainak megismerése.

Állati alkotások 4. – Állat három részbőlA csoport körbe rakott asztaloknál ül (kört formálva). Mindenki kap egy papírlapot, amelyet három egyforma részre hajt össze. Feladat: Mindenki rajzol a papírja felső egyharmadára, egy tetszőlegesen választott „állatfejet” (nem biztos, hogy fej lesz, mert ha pl. egysejtűt választunk, an-nak legfeljebb nyúlványai vannak, vagy pl. a pókoknak fejtora stb.). Ha kész az állatfej, behajtjuk a lapot, hogy ne látszódjon a rajz, de jelöljük a vonal folytatását a lapon. Majd mindenki tovább csúsztatja a lapját a mellette ülőnek, akinek most az a feladata, hogy a középső egyharmadba

KÉTPÚPÚ TEVESzárazföldi emlősállat vagyok. Az ázsiai sivatagok lakója. Szervezetem jól alkal-mazkodott a sivatagi körülményekhez: patám szétterül a homokban, orrnyílá-som zárható, szememet hosszú szempil-la védi, fülem szőrös, térdemet bőrpárna borítja, hasamon és főként a hátamon megvastagodott zsírréteg található. Vízvisszatartó képességem rendkívüli. Növényi táplálékot eszem. Mozgásom

imbolygó. Emiatt úgy is nevez-nek, hogy a „sivatag

hajója”.

MUTASS BE A TÖBBIEKNEK!

73

73

egy tetszőlegesen választott állat testét, törzsét rajzolja le folytatásként. Újabb behajtás, majd a lap csúszik tovább, akihez kerül, az megrajzolja az állat farkát vagy végét. Az így készült, nem létező állatfigurával kapcsolatban mindenki találja ki a következőket (ez a feladat lényege): Mi az állat neve? Hol él (mi az élőhelye)? Hogyan mozog? Mit eszik? Őt ki eszi meg? A játék célja: a képzelőerő és koncentráció fejlesztése. Annak megfigyelése, hogyan épül fel a ré-szekből az egész. Az egyes állatfajok legjellemzőbb tulajdonságainak megismerése.(Az „Állati alkotások” című játékok forrása a 2000. évi zoopedagógiai módszertani kép-zés. A játékokat betanította: Berényiné Parti Krisztina, Pintér Tibor, Urbán Ágnes. Kiegé-szítette: a szerző.)

A mi falkánkA játék eljátszásához három csoportra kell osztani a résztvevőket önkéntes alapon. Az egyik csoport lesz a szabadon, az eredeti élőhelyükön élő farkasok, a másik az állatkerti farkasok csapata (bármely másik állatfajjal játszható a játék). A csapatok feladata, eljátszani a farkasok életét egy némajelenetben úgy, hogy kitalálják magukat, pl. a farkas falka egyik tagja lehet öreg, a másik fiatal, lassabb vagy gyorsabb mozgású, vezér vagy alárendelt helyzetű stb. A harmadik gyermekcsoport feladata pedig zenét, ritmust, hangokat adni a jelenetek alá.Segítségként a játékhoz a játékvezető adhat kulcsszavakat az állatokra vonatkozóan: pl. éhes/jóllakott, fázik/melege van, szomjas, fáradt stb. Lényeges kérdés, a résztvevők hogyan látják az állatkerti állatok sorsát. A játékvezető feladata, hogy kérdéseket tegyen fel a falka tagjainak (azaz a résztvevőknek). Például: Honnan kerültél ide? Mióta vagy itt? Mióta fázol? Miért üvöltesz? Mennyi idős vagy? Hogy érzed most magad? Stb. A szereplők farkasként válaszolnak. A játék végkifejlete, ha megnézzük egymás mellett a két képet (vadonban – állatkertben), majd elbeszél-getünk arról, mi a különbség a két kép között, kinek lennének inkább a helyébe a gyerekek, a vadon vagy az állatkertben élő farkasok, helyében? Elszakadva az állatvilág témakörtől ebből a játékból levezethető a rabság és szabadság kérdése is.A játék célja: felhívni a figyelmet az állatok vadonbeli és állatkerti élete közti különbségekre.(A játék forrása: Rudolf Ottóné Galamb Éva, drámapedagógus állatkerti módszertani kép-zése, 2006. február)

Fogalmak állóképbenA résztvevők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak egy-egy fogalmat az adott tananyag témájával kapcsolatban majd ezeket megbeszélik, és állókép formájában bemutatják. A többieknek rá kell jönniük arra, melyik fogalmat ábrázolja az állókép. A játék előzményeként fontos, hogy előzőleg minden gyerek lássa és értse az összes választható fogalmat. Pl. Tananyag: az állatkertek jellemzői, feladatai, célkitűzései.Fogalmak: büdös, koszos, szűk ketrecek, minden érzékszerv működik, az állatok viselkedésének megfigyelése, oktatás-nevelés, fajmegőrzés stb.A játék célja: a tananyag fogalmainak elmélyítése és megértetése, egyes fogalmakra, témákra való figyelemfelkeltés, a kifejező és a lényeglátó képesség fejlesztése.

Szituációs gyakorlatokA résztvevők kiscsoportokban dolgoznak. A csoportok választanak egy-egy játékkártyát, me-lyeken az adott foglalkozás témájával kapcsolatos szituációk olvashatók. Feladat: A csoportok játsszák el a szituációkat egy kisjelenetben. Felhasználható eszközök: némajáték, bla-blás pár-beszéd, beszélgetés számokkal.Példa szituáció: Egy állatkert látogató a tiltó kiírás ellenére otthonról hozott ennivalót dobál be az állatoknak. Az állatkerti dolgozó feladata, hogy udvariasan, de határozottan kérje meg a lá-togatót, hogy szűntesse be ezt a tevékenységet, és magyarázza is el a látogatónak, miért káros, amit tesz.A jelenetet nézők feladata eldönteni, hogy pontosan miről szólt a jelenet.A játék célja: a szituációk átélése, helyzetfelismerés, a kifejezőkészség fejlesztése, az együttmű-ködési képesség fejlesztése, empatikus viselkedés kialakítása.

JÁTÉK

JÁTÉK JÁTÉK!

74

EGY ÁLLATKERTI SZEREPJÁTÉK RÉSZLETES LEÍRÁSA

A�játék�címe: Oroszlánvadászat

A�játék�célja: Bemutatni az oroszlánok vadászati technikáját.

Értelme�(másodlagos�cél): Megláttatni, hogy hatásosabb a csoportos vadászati technika, az együttműködés gyakran célravezetőbb, mint az egyéni próbálkozás.

Célcsoport: 5 – 8 évesek (a kisebbek még nem értik a játék mondanivalóját, a nagyobb gyere-keknek pedig túl kevés lenne ez a mondanivaló önmagában).

Eszközök: Nem szükségesek, esetleg készíthetünk oroszlános és zebrás fejdíszeket a könnyebb megkülönböztetés érdekében.

Módszer: Csoportos játék, fogócska.

Helyszín,�körülmények: Az oroszlánok kifutója előtti szabadtéri, de zárt terület, egy legalább három oldalról épületekkel vagy egyéb határolóval körülvett tér. Pontosan ki kell jelölni, és a gyerekeknek bemutatni a játékteret, mert életkori sajátosságuk, hogy szétszaladnak.

Képzeletbeli�játéktér: Afrikai szavanna (azaz füves puszta), ahol zebrák legelnek, a környező bokrok mögül pedig oroszlánok lesnek áldozatukra.

Gyerekek�előképzettsége,�ismeretei: A gyerekeknek, a játékvezető segítségével tudniuk kell két csoportra osztódniuk. Kell, hogy legyen elképzelésük arról, mi a legelés és a vadászat (ragadozás).

Fejlesztési�területek: Mozgáskoordináció. Összefüggések meglátása. Koncentráció fejlesztése. Együttműködésre nevelés.

A�játékvezető�fellépése: Ez a játék határozott irányítást igényel, különben nem teljesíthető a kitűzött cél, tehát mindig a megfelelő időpontban kell közbelépni.

A�gyerekekkel�szembeni�elvárások�a�játék�során:�Figyelem, mert a játék lebonyolítása komplikált, mindenkinek tudnia kell, hogy melyik csoportba tartozik.�Aktív részvétel.�Tolerancia a másik gyerekkel szemben.�Agresszió visszafogása (játékvezetői segítséget igényel).

A�játékvezető�kiemelt�feladatai�és�a�játék�veszélyei:�A játék során háromszor, három különböző szemszögből (zebrák, oroszlánok, gyerekek) kell elmagyarázni, hogy mi történt.�A gyerekeknek nehéz elsőre átlátniuk, hogy miért üldözi minden oroszlán ugyanazt az egy zebrát.�A gyerekeket elragadhatja az indulat, és az oroszlánok szerepét átélve, durván bánhatnak társukkal (zsákmány marcangolása) – ezt meg kell előzni.�Megelőzni, hogy a gyerekek elhagyják a játékteret, ehhez esetleg segítőket kérni – pl. a kísérő pedagógusok láncba állva alkothatják az erdőt, ezzel elzárva a zebrák menekülési útját.

A�játék�leírása:Az afrikai szavannán állatok keresik napi táplálékukat. A kijelölt játéktér lesz a legelőhely, me-lyet a játék során nem hagyhatnak el az állatok. Kisorsoljuk, hogy a gyerekek közül ki tartozik majd a zebrák és ki az oroszlánok csapatához. A zebrák egy csoportban maradva legelésznek és figyelnek, hogy nem leselkedik-e rájuk valamilyen veszély. Az oroszlánokat a játékvezető fél-rehívja, és megkéri őket, válasszanak ki közösen egy zebrát, akit majd mindannyian üldözőbe fognak venni. A döntés után az oroszlánok lassan, lopakodva megközelítik és körbekerítik a zebrákat, majd tapsra megpróbálják megfogni a kiválasztottat. A vadászat akkor sikeres, ha

❀

❀❀❀

❀

❀

❀

❀

75

75

ZÖLD RENDEZVÉNYEK

az összes oroszlán ugyanazt a zebrát ejtette zsákmányul. A játék végén minden gyereket egy csoportba kell hívni, és zebrákkal is meg kell beszélni, hogyan zajlott a vadászat és miért ezt a taktikát választották az oroszlánok.

Zöld rendezvények

Az állatkerti oktató-nevelő munka egyik fontos célkitűzése az ökológiai szemléletmód kialakí-tása a gyermekekben és felnőttekben egyaránt. Olyan fontos témák tárgyalása, mint az állat-védelem, természetvédelem és környezetvédelem történhet bármely tematikus foglalkozáshoz kapcsolódóan, de ha szeretnénk elmélyülni a témában, erre remek lehetőséget nyújtanak a zöld rendezvények (jeles napok). Ezeken a napokon az oktatás-nevelés kötetlenebb, játékos formája alkalmazható, a résztvevők szórakoztató programokat kereshetnek fel, az aktív részvételt pedig ajándékokkal jutalmazzák. Az üzenet pedig eljut óvodáshoz, iskoláshoz, felnőtthöz egyaránt, hiszen a zöld napok rendezvényeinek célcsoportjai nem csak a közoktatási intézmények gyer-mekcsoportjai, hanem a családok is.

Melyek az állatkerti zöld napok?

Minden év elején (lehet ez naptári vagy tanév, állatkertenként változó) az állatkertek eltervezik mely jeles napokat jelölik ki oktatási-nevelési, esetleg családi rendezvény céljára. Fontos szempont az adott jeles nap mondanivalója, témája, melynek mindenképpen illeszkednie kell az állatkerti oktató-nevelő munka célkitűzéseihez. Tehát az év minden olyan napjáról érdemes megemlékez-ni, amely valamilyen formában kapcsolódik a természethez, a növény vagy állatvilághoz, illetve ezek védelméhez. Egy másik lényeges szempont lehet, hogy az amúgy is magas látogatottságú időszakokra ne szervezzenek zöld rendezvényt, mert így a mondanivaló nehezebben átadható, illetve a túlzsúfoltság leterheli az intézményt és a látogatókat egyaránt. A zöld napokhoz kapcso-lódó állatkerti rendezvények lehetnek egy vagy több naposak, akár tarthatnak egy hétig is, illetve vannak olyan állatvédelmi kampányok, amelyek köré egész évben szerveződnek programok.

A legáltalánosabban megrendezésre kerülő állatkerti zöld napok:�A Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap – március�Föld Napja – április�Madarak- és Fák Napja – május�Biodiverzitás Napja – május �Óceánok Világnapja – június�Növények Napja – június �Környezetvédelmi Világnap – június�Állatok Világnapja – október�Madárbarát Karácsony vagy Állatok Karácsonya – december

Mi történik ezeken a napokon?

Többféle módszer áll rendelkezésre az állatvédelmi, természetvédelmi és környezetvédelmi mon-danivaló átadására. Néhány példa:

�Vetélkedő: feladatlapok, feladatsorok, játékos feladványok megoldása vár a résztvevőkre, amelyek az adott témához szorosan kapcsolódnak.�Akadályverseny: az állatkert különböző pontjain kihelyezett állomások várják a verseny-zőket játékos feladatokkal. Menetlevél illetve pontgyűjtő lap szolgál az értékelésre. Az egyes állomáspontokon szakemberekkel találkozhatnak a résztvevők.�Témaasztalok biztosítják, hogy a résztvevők egészen kézzelfogható módon ismerkedjenek meg a témához kapcsolódó preparátumokkal, élő állatokkal vagy tárgyakkal.�Szakvezetések, előadások, filmvetítések, bemutatók.�Etológiai állatbemutatók (pl. madaras bemutató a Madarak- és Fák Napján).

❀❀❀❀❀❀❀❀❀

❀

❀

❀

❀❀

76

�A civil szervezetek kitelepült standjai (pl. WWF stábja beszél a biodiverzitás kérdéséről a látogatókkal).�Akciók (pl. faültetés, szemétszedés).�Kísérletek, vizsgálatok.�Oktatóprogramok (pl. Erdei Iskola Alapítvány tart foglalkozást az erdőről szóló ismeretekről).�Népszerűsítő programok (színi előadás, zenekari fellépés, kézműves foglalkozás, rajzolás, stb.).�Kiadványok bemutatása.

Miért több ez a nap?

A jeles napokon az állatkert munkatársai felveszik a kapcsolatot különböző zöld, környezeti ne-veléssel is foglalkozó szervezetekkel, az adott témától függően felkérik őket, hogy mutassák be tevékenységüket az állatkert területén, illetve dolgozzanak ki ismeretátadó programot a zoopeda-gógusokkal közösen. A civil szervezetek munkatársai kitelepülnek egy-egy állatkerti helyszínre, ott fogadják a látogatókat, beszélgetnek velük különböző természet- környezet- és állatvédelmi kérdésekről, emellett népszerűsítik saját programjukat.

Az alábbiakban civil szervezetekkel közösen kialakított állatkerti programok olvashatók: Ökológiai labirintus tematikai kidolgozása és játék működtetése az energiagazdálkodás témakörben. Gazdaságosabb energia felhasználás, alternatív és újrahasznosítható ener-giaforrások, fogyatkozó készletek. Mit tehet az egyén a globális problémák megelőzésében? A programot lebonyolító szervezet: Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület. Ökológiai játszóház: kézműves foglalkozás természetes illetve újrafelhasznált anyagokkal, kavicsfestés, szitakötészet, színpaletta a természetből, zajtérkép, ökofogócska, ökológiai lábnyomunk elkészítése. A programot lebonyolító szervezetek: Független Ökológiai Köz-pont, Ökoszolgálat Alapítvány. Élőhely- és fajvédelmi programok bemutatása játékos fejtörőkkel, aszfaltrajz-versennyel, élő állatok, kobzott tárgyak kézbeadásával. Kiadványok, a szervezet munkájának megis-mertetése, önkéntesek szervezése. A programot lebonyolító szervezet: WWF (World Wide Found for Nature) Magyarország. Kiállítás és ökológiai játszóház a hulladékgazdálkodásról, hulladékfajtákról, szelektív hul-ladékgyűjtésről. Akciók, kampányok, gyermek környezetvédelmi tanácsadás, újrahaszno-sítás börze, kiadványok. A programot lebonyolító szervezet: Hulladék Munkaszövetség. Madarász programok, fajismeret, madárhang felismerés, élőhely-védelem, Madárbarát kert kialakítása. A programot lebonyolító szervezet: Magyar Madártani Egyesület. Erdei iskola program bemutatása, erdőgazdálkodás, élőhely-védelem, kiadványok, tablók az erdők világáról, játékos fejtörők, feladatlapok, preparátumok vizsgálata. A programot lebonyolító szervezetek: Erdei Iskola Alapítvány, Erdészetek.

A zöld napok szervezése

A rendezvényszervezés csapatmunka, tehát rendelkezni kell egy csapattal, amelynek tagjai kö-zött munkamegosztás van. Van a rendezvénynek fő szervezője, aki átlátja az egész munkafolya-matot, és irányítja a többieket. Van külön felelőse a tartalmi kidolgozásnak, a médiában való megjelenésnek, a költségek elszámolásának, a segéderők betanításának és a technikai lebonyo-lításnak. Ha összeállt a csapat, az első lépés a feladatok kiosztása.A rendezvény előkészítésének fontos döntése az időpont és a helyszín kijelölése. Például, Föl-dünkről hivatalosan minden évben április 22-én emlékezünk meg. Ám érdemes végig gondolni, hogy a rendezvény mely célcsoportnak szól. Amennyiben a családoknak szerveznek játékos, szórakoztató programot, a rendezvényt érdemes a hivatalos dátumhoz legközelebb eső hétvégi napra tenni. Ha elsősorban az óvódás és iskolás gyerekek csoportjainak részvételére számíta-nak, akkor tarthatjuk magunkat az eredeti dátumhoz vagy az ahhoz legközelebb eső hétköznapi naphoz. A helyszín meghatározásnál lényeges tényező az adott évszak, illetve a várható időjárás. Várhatóan esős időben például, gondoskodni kell a rendezvény programjainak fedett helyre való költöztetéséről.A dátum kitűzését követő lépés a rendezvény időtartamának meghatározása. Fontos szempont, hogy a rendezvény kezdete előtt legyen elég idő előkészülni, felállítani a helyszíneket és eligazíta-

❀

❀❀❀❀❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

77

77

ZÖLD RENDEZVÉNYEK

ni a szervezőket. A rendezvény zárását pedig érdemes a résztvevő csoportok igényeihez igazítani úgy, hogy maradjon idő az összepakolásra is.Ezután következik a célcsoport meghatározása. Amennyiben több célcsoportot is várnak, ezt figyelembe kell venni a tematika összeállításánál, vagyis differenciáltan kell megalkotni a prog-ramokat, feladatokat.A következő lépés a rendezvény tartalmi kidolgozása. Ez igen összetett feladat. Ebben a szakasz-ban kell megtalálni az együttműködő partnereket, akik segítenek a rendezvény lebonyolításá-ban, illetve önálló programmal kapcsolódnak az eseményhez.Ha már megvannak a helyszínek, a tartalom és a programok, elkészülhet a részletes terv, va-lamint a rendezvény forgatókönyve is, amelyet a rendezvény kezdete előtt legalább tíz nappal érdemes eljuttatni az érintett szervezőknek.Már ezt megelőzően, a rendezvény előtt 2-3 héttel kell meghirdetni a programokat a célcsoportok számára, akiktől kérhető előzetes visszajelzés, regisztráció is, amely segít felmérni, körülbelül hány résztvevő lesz a rendezvényen.A programokról a résztvevők elsősorban a médián keresztül vagy célzott hírlevélben értesülhet-nek. Fontos, hogy a felhívás egyértelmű, pontos legyen, minden lényeges információt tartalmaz-zon. Nem hátrány, ha mindez színes, figyelemfelkeltő formában jelenik meg. Meg kell határozni a regisztráció időtartamát, és a rendezvényen való részvétel feltételeit is.Amennyiben a rendezvényen sajtóesemény is történik, gondoskodni kell a média munkatársa-inak megfelelő fogadásáról és sajtóanyag összeállításáról.Ha mindezzel végeztünk, még hátra van a munka nagyobbik része, a rendezvényhez szükséges technikai eszközök összeállítása, a szóróanyagok elkészítése, az ajándékok beszerzése és az információs felületek kidolgozása.Mire levegőt vennénk, azon kapjuk magunkat, hogy elérkezett a rendezvény napja.

Kiegészítő programok

A jeles napok rendezvényei a vetélkedők és a zöld szervezetek bemutatkozására épülnek, azon-ban mindig kiegészülnek más zoopedagógiai vagy szórakoztató programokkal, hiszen az állat-kertek a látogatóközönség kikapcsolódásáért is felelős szolgáltató intézmények. Melyek ezek a programok?

�Etológiai állatbemutatók, állat etetések.�Csoportvezetések különböző témákban.�Családi vetélkedő nyereményekkel.�Beszélgetés az állatgondozókkal.�Találkozó híres emberekkel.�Állatsimogatás, állatsétáltatás.�Póni kocsikázás, sétavonatozás.�Színpadi fellépések: bábelőadás, színjáték, zenés játék, koncert, tánc.�Filmvetítések.�Kiállítások, vásárok.�Kézműves foglalkozás, játszóház, arcfestés, lufi hajtogatás. Stb.

A fejezet következő részében egy zöld napi rendezvényről szóló technikai lebonyolítás, felhívás és sajtóközlemény olvasható, amely remélhetőleg jó mintaként szolgál további rendezvények önálló megtervezéséhez.

Föld napi programok az Állatkertben – Sajtóközlemény

Budapest,�2007.�április�17.�(kedd) – E héten, pénteken, április 20-án emlékezik meg a Föld Nap-járól a Fővárosi Állat- és Növénykert. A különféle programok mellett ezen a napon kerül sor a Zuglói Polgármesteri Hivatal hagyományos föld napi vetélkedőjének állatkerti fordulójára is.

Bár a Föld Napja tulajdonképpen április 22-ére esik, a Fővárosi Állat- és Növénykertben április 20-án, pénteken kerül sor a föld napi rendezvényekre. A Föld Napja alkalmából a Kert zoope-dagógusai az „ötödik elem” címmel szerveznek vetélkedőt budapesti és vidéki iskolák 6-12 fős csapatai részére. Jelentkezni előzetesen telefonon vagy e-mailben, az Állatkert zoopedagógiai

❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀

78

csoportjánál lehet, de a rendezvény napján sze-mélyesen is elfogadják a jelentkezéseket. A vetél-kedőn, amelynek témája az ember és a természet együttélése lesz, délelőtt 10 és délután 4 óra között lehet részt venni.

Ugyanezen a napon kerül sor az Állatkertben a Zuglói Polgármesteri Hivatal hagyományos föld napi vetélkedőjének egyik fordulójára is. Ezen a vetélkedőn zuglói alsó és felső tagozatos iskolások vesznek részt 3-5 fős csoportokban, természete-sen felkészítő tanáraikkal együtt. Előzetesen 112 ilyen csoport jelentkezett a vetélkedőre. A zuglói iskolások vetélkedőjéhez kapcsolódó sajtó- és pro-tokollesemény 15 órakor lesz a pálmaházi kávézó-terasznál, Zugló alpolgármestere, illetve a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója részvételével.

A két vetélkedőn kívül két zöld szervezet is bemu-tatkozik az Állatkertben, a föld napi rendezvények keretében. A Jane Goodall Rügyek és Gyökerek Környezet- és Természetvédelmi Egyesület tevé-kenységével a Japánkertnél, az Örs Vezér Téri Fák civil szervezettel pedig a Majomház mellett ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Emellett kézműves foglalkozás, valamint – az időjárástól függően – állatbemutató várja a nagyközönséget, mi több, szép időben fél 12 és fél 1 között Layla, a kis orrszarvú is a külső kifutóján lesz látható.

A Fővárosi Állat- és Növénykert 2007. évi rendezvénye a Föld Napja alkalmából – Felhívás a rendezvényen való részvételre

A Föld Napja

A Föld Napját először 1970. április 22-én rendezték meg Dennis Hay-es amerikai egyetemista kezde-ményezésére. Az egyete-mistából, azóta az alternatív erőforrások vi-lághírű szakértője lett, a Föld Nap-ja pedig világméretű rendezvénnyé nőtte ki magát. A Földünk sorsáért aggódó szervezetek ezen a napon világszerte igyekeznek felhívni a társadalom figyelmét a Földünket fenyegető veszélyekre. Magyaror-szágon 1990 óta ünneplejük meg a Föld Napját.

A F városi Állat- és Növénykert 2007. évi rendezvénye a Föld Napja alkalmából – Felhívás a rendezvényen való részvételre

Április 20. péntek, 10 – 17 óráig

FELHÍVÁS! Szeretettel várjuk a budapesti és vidéki iskolák

6 – 12 f s csapatait állomáspontos vetélked nkön és érdekes Föld napi programjainkon!

UA vetélked címe U: „AZ ÖTÖDIK ELEM”.

UA vetélked témájaU: Ember és természet együttélése régen és most. A négy selem (t z, víz, föld, leveg ) és azok védelme.

Mitikus állatok.

UJelentkezésU: 2007. április 16-19-ig az alábbi elérhet ségeken vagy április 20-án a helyszínen.

UTelefononU: A rendezvény szervez inek telefonszáma. UE-mailbenU: A rendezvény szervez jének e-mail címe.

UBelépésU: Formanyomtatvány kitöltésével igényelhet kedvezményes tanulmányi jeggyel.

(B vebb információ – HTAzTH intézmény honlapjának címe).

UÉrkezésU: 10 órától folyamatosan.

UCsapatok indulása U: Belépést követ en a F kapu Startpontjától.

UEgyéb programokU: Etológiai állatbemutató (id járástól függ en), kézm ves foglalkozás, zöld szervezetek bemutatkozása.

UZárásU: 17 órakor.

A Szervez k

79

79

ZÖLD RENDEZVÉNYEK

Kapja:�a rendezvény helyszínének tulajdonosa vagy felelős vezetője, a rendezvény helyszí-nekben érintett középvezetők, munkatársak, technikai személyzet, sajtóreferens, rendez-vényszervezők, programot biztosító külső munkatársak, őrszolgálat, információs stand.

FÖLD NAPJA RENDEZVÉNYForgatókönyv

Leírása:

8 állomásponton zajló környezetvédelmi ve-télkedő. A vetélkedő címe: „Az ötödik elem”.Témája: Ember és természet együttélése ré-gen és most. A négy őselem (tűz, víz, föld, le-vegő) és azok védelme. Mitikus állatok.

Helyszínek:

Főkapu: Startpont

1. számú civil szervezet sátra: Japánkert (Eső esetén: jegesmedve-fóka aluljáró)

2. számú civil szervezet sátra: Majomhá-zak közötti tér (Eső esetén: Kismajomház)

Kézműves sátor: Elefántkapu mellett(Eső esetén: Elefántház)

1. állomás: Elefántház belső tér a Ganesha szobor előtt

2. állomás: Ny-Afrika Ház mellett a hópár-duc kifutónál (Eső esetén: Ny-Afrika Ház)

3. állomás: A Kismajomház Vízparti Élet Háza felé eső sarka (Eső esetén: VÉH sza-lamandrás terem)

4. állomás: Tevekifutó mellett hátul a per-golánál (Eső esetén: Kós Madárház)

5. állomás: Barlangterem bejárata előtti tóparti sétány (Eső esetén: Barlang előtér)

Technikai háttér, eszközök:

A rendezvény napján reggel 8-9 óra kö-zött a kézművesek, a civil szervezetek és a társszervezet munkatársai gépjár-művel behajtanak a Kert területére és elhelyezik szükséges felszerelésüket a helyszíneken.

5 db sörasztal, 3 db sörpad, 2db szét-nyitható megállító tábla a plakátoknak

3 db nem rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad

3 db nem rácsos asztal, 3db szék, 1db sörpad

4 db nem rácsos asztal, 4 db szék, 4 db sörpad, totem-képek, állatképek

3 db asztal, 3db szék fényképsorozat

3 db asztal, 3 db szék, repítőkészülé-kek papírból

3 db asztal, 3 db szék, szókártyák a játékhoz

3 db asztal, 3 db szék, 5 db talajminta

3 db asztal, 3 db szék, 10 db vízminta, 2 db ékszerteknős

Rendezvény�időpontja:�2007.�április�20.�péntek Előkészületek: 7-10h� Vetélkedő:�10-17h Összepakolás: 17-18h

Résztvevők: Általános iskolák regisztrált és a helyszínen jelentkező, 6-12 fős csapatai

80

Április 2-20.

Április 10-ig

Április 17-ig

Április 18.

Április 19.

Április 20. 8.00-18.00 h

Április 20. 8.00-10.00 h

Április 20. 8.00-10.00 h

Április 20. 10 órától

Április 20. 10.00-17.00 h

Április 20. 11.30 és 14.30 h

Április 20. 14.00 h

Április 20. 14.00 h

Április 20. 13.00-16.00 h

Április 20. 15.00 h

Április 21.

Április 21. után

Feladatok

Rendezvény tematikai kidolgozása, feladatlapok elkészítése, sokszorosítá-sa, eszközök összekészítése, tárgyalás a külső szervezőkkel, egyéb szervezési feladatok.

A résztvevők kiértesítése. Hírlevél az iskoláknak.

Sajtó, média értesítése, együttmű-ködve a külső társszervezettel.

Ajándékok leszállítása a raktárból.

A rendezvény segítőinek eligazítása és végső munkamegbeszélés.

Lebonyolítás.

Padok, asztalok biztosítása a meg-jelölt helyszínekre.

Helyszínek berendezése, sátrak fel-állítása. Helyszínbejárás.

A résztvevők beengedése, regisztrá-ciója és útbaigazítása folyamatosan.

A folyamatosan érkező gyermek-csopor-tok fogadása, Startponthoz irányítása.

Etológiai állatbemutató működtetése.

A külső társszervezet VIP vendégeinek foga-dása a Főkapunál, a protokoll események kezdete. A média képviselőinek fogadása.

Vendégek fogadása a Főkapunál bagoly részvételével.

Hangosítás, halk zene, technikai készenlét és műszaki ügyelet bizto-sítása a sajtóesemény helyszínén.

Állófogadás és büfé a sajtóesemény helyszínén a média és VIP vendé-gek számára. Nyilatkozatok.

Eszközök elpakolása, helyszínek visszarendezése.

Résztvevők statisztikája és az ered-mények összegzése.

Felelősők

A rendezvény főszervezője és belső szervezői.

Rendezvényszervező.

Sajtóreferens.

Technikai személyzet.

A rendezvény szervezői.

A rendezvény főszervezője és belső szervezői + 30 fő önkén-tes + 6 fő – külső társszerve-zet munkatársai (kapcsolat-tartó nevének feltűntetése).

Technikai vezető és sze-mélyzet.

Technikai vezető és személy-zet. A rendezvény fő szervezője.

Információs stand mun-katársai.

Információs és technikai munkatársak.

Érintett állattartó mun-katársak és vezetőjük.

Főigazgató. A rendezvény főszervezője. A külső társ-szervezet főszervezője.

Érintett állattartó mun-katársak és vezetőjük.

Technikai vezető.

Étterem vezetője. Főigaz-gató. A rendezvény főszer-vezője. A külső társszer-vezet főszervezője.

Technikai vezető.

A rendezvény fő szerve-zője.

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 1.

Foglalkozás, előadásSzakkör, nyári táborVetélkedőTovábbképzésKonferenciaTémanap, témahétProjekt

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

Etológiai állatbemutatóRendezvény, színi előadásKözönségprogramKézműves program, játszóház

❀

❀

❀

❀

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 2.

Fajmentési programok bemutatásaZöld akciók, jeles napokÁllatvédelmi kampányokErdei iskola program

❀

❀

❀

❀

ZOOPEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 3.

Önálló vagy irányított megfigyelésFrontális megbeszélésEgyéni vagy csoportos kutatásBeszélgetés, vita, interjúRajz, írásGyakorlat, játék, szerepjáték, drámajáték

❀

❀

❀

❀

❀

❀

ZOOPEDAGÓGIAI MUNKAFORMÁK

85

85

Témaötletek mindenkinek

Egy óvópedagógusok körében végzett kérdőíves felmérés szerint a pedagógusoknak elsősorban a természetismerettel foglalkozó témakörök tárgyalásakor jut eszébe az állatkert, mint oktatási-nevelési helyszín. Azok közül is kiemelt helyet kap az állatvilág témakör. Ez rendjén is van így, mégis fontos, hogy a pedagógusok lássák, az állatkerti foglalkozások bármely ismeretterülethez vagy nevelési tartalomhoz kiválóan kapcsolhatók. Legyen az humán vagy reál tantárgy, elmé-leti vagy gyakorlati fejlesztés vagy akár művészeti tevékenység. Az állatkerti környezeti nevelés rengetegféle témát kínál az óvodás és iskolás korosztálynak egyaránt. Az alábbiakban néhány ötletet szeretnék adni alkalmi vagy rendszeres állatkerti látogatásokhoz.

PROGRAMSOROZAT KICSIKNEK

Ha évente csak egyszer van idő állatkertbe menniA látogatás időtartama: egy délelőtt vagy délután.Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése és ismerkedés a gyerekek kedvenc állataival.Tevékenységek: állatetetés, simogatás, rajzolás, játék.Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvége, április-május-szeptember-október hétvége.

Ha egy évben kétszer jut el a csoport az állatkertbe

1. alkalomA látogatás időtartama: egy délelőtt vagy délután.Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése és ismerkedés a gyerekek kedvenc állataival.Tevékenységek: állatok megfigyelése, állatetetés, simogatás, rajzolás, játék.Javasolt időpontok: június hétköznap-hétvége, április-május-szeptember-október hétvége.

2. alkalomA látogatás időtartama: egész délelőtt vagy délután.Téma: Zoolimpiai állomások végigjárása és ismerkedés a hozzá kapcsolódó állatfajokkal.Tevékenység: mozgásos tevékenységek, játék, állatok megfigyelése.Javasolt időpontok: szeptember-október-március-április hétköznap.

Ötletek évszakonkénti látogatáshoz

Ősz: Hogyan készülnek az állatok a télre?A látogatás időtartama: 2-3 óra.Téma: Hazánk erdeiben élő állatok őszi élelemgyűjtése és búvóhely keresése. Sarkvidéken élő állatok. Beszélgetés arról, hogy mit esznek, hol alszanak, hogyan védekeznek a hideg ellen az állatok.Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Befőzés télire. Téli közlekedési esz-közök használata. Növények az erdőben. Madáretető készítése.

Témakörök

IV. fejezetTémaöTleTek

mindenkinek

86

Tél: Állatok a lakásbanA látogatás időtartama: 2-3 óra.Téma: A hobbiállat-tartás feltételei. Élő állatok és preparátumok (kígyó, rovar, tengerimalac, tek-nős) kézbeadása. Beszélgetés arról, hogyan tartsunk felelősen állatot.Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Akvárium, terrárium, inszektárium berendezése. Táplá-lékfajták csoportosítása. Higiénia.

Tavasz: Állatok és kicsinyeik (Kölykök, fiókák, porontyok)A látogatás időtartam: 2-3 óra.Téma: Költés, fészekrakás megfigyelése. Újszülött állatok felkeresése. Háziállatok tartása.Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Madárfészek készítése. Tojásfelismerés. Anyák napi aján-dék készítése.

Nyár: Afrikai utazásA látogatás időtartama: 2-3 óra.Téma: Ismerkedés a nagyemlősökkel és távoli élőhelyekkel.Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Afrikai népszokások. Népek ételei, öltözködése, lakóhelye. Népek meséi. Ismerkedés a földgömbbel. Diafilm-vetítés.

Programsorozat havonkénti látogatáshoz (A látogatás időtartama: 1-2 óra)

1. Szeptember: Kedvenc állatokÁllatok: macskafélék, majmok, fókák. Téma: Kötetlen séta, játékos bevezető. A gyerekek fedezzék fel az Állatkertet, nézelődjenek kedvükre! Alapvető állatkerti viselkedési szabályok megismertetése játékos formában. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan várunk vendégeket, és hogyan illik vendég-ségbe menni? Játékos vetélkedő. Cél: Csináljunk kedvet a további állatkerti látogatásokhoz!

2. Október: Hogyan készülnek az állatok a télre?Állatok: sün, mókus, gólya, medve, hiúz, ürge, pele. Téma: Hazai élőhelyek állatainak őszi élelem-gyűjtése és búvóhelykeresése. Beszélgetés arról, hogy mit esznek, hol alszanak, hogyan védekez-nek a hideg ellen télen az állatok. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Befőzés télire. Madáretető készítése.

3. November: Mi az az esőerdő?Állatok: Trópusi ház állatfajai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak. Téma: Trópusi esőerdő be-mutatása, általános jellemzői és állatai. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Filmvetítés az eredeti trópusi élőhelyekről. Trópusi gyümölcsök és fűszernövények vizsgálata. Rajz készítése a trópusi esőerdők védelméről. Ismerkedés a földgömbbel.

4. December: Élet a sötétbenÁllatok: denevérek, kuszkusz, ugrónyúl, éji majom, patkánykenguru. Téma: Hogyan érzékelnek az állatok a sötétben, a sötétben való érzékelés megtapasztalása érzékelős játékokkal. Kapcso-lódó ismeretek, tevékenységek: Tájékozódás az utcán.

5. Január: Lábak és csápokÁllatok: Ízeltlábúak. Téma: Az ízeltlábúak életmódjának megfigyelése és eljátszása. Néhány ízelt-lábú faj kézbevétele. Kapcsolódó ismeretek és tevékenységek: inszektárium készítése, berende-zése, és beszélgetés arról, hogyan gondozzuk az otthon tartott állatokat.

6. Február: A természet ékszereiÁllatok: kígyók, gyíkok, teknősök, varánuszok, békák. Téma: Az állatok változatos színeinek, alakjának megfigyelése, rejtőzködés. Az információk közlése főként érzékelés útján történjen. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Színes farsangi maszkok és jelmezek készítése.

7. Március: Ahol mindig hideg vanÁllatok: jegesmedve, fóka, hóbagoly, fehér farkas, rénszarvas. Téma: Az északi-sarki életközös-ség bemutatása. Beszélgetés és játékok a sarkvidéken élő állatok táplálkozásával, életmódjával

87

87

kapcsolatban. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: Hogyan öltözködünk? Téli közlekedési esz-közök. Ismerkedés a földgömbbel.

8. Április: Ébredező vízvilágÁllatok: békák, vidra, pelikán, kárókatona, récék, ludak. Téma: Mérsékeltövi vízparti életközösség bemutatása, A gyerekek figyeljék meg, hogy miért boldogulnak jól ezek az állatok a vizes élőhe-lyeken (testalkat, táplálkozás). Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: halgazdaságok működése, vízvédelem, kétéltűmentés, hazai vizes élőhelyeink védelme.

9. Május: A Parasztudvar lakóiÁllatok: háziállatok. Téma: A háziállatok nevei, testrészei, lakóhelyük, táplálkozásuk és hasz-nuk, állatsimogatás, etetés. Kapcsolódó ismeretek, tevékenységek: állattartás régen és ma, fejés és tejtermékek előállítása házilag, állatgondozási gyakorlat, paraszti eszközök megismerése, haszonállat-tartás állatvédelmi kérdései.

10. Június: NagyemlősökÁllatok: zsiráf, elefánt, víziló, orrszarvú. Téma: Az élőhely és a táplálkozás összefüggései, a trópusok nagy növényevőinek megfigyelése és beszélgetés az életmódjukról. Kapcsolódó ismeretek, tevékenysé-gek: Távoli népek szokásai, ételei, öltözködése, lakóhelye. Népek meséi. Ismerkedés a földgömbbel.

11. Július: Rácsok nélkülÁllatok: uhu, kormorán, ormányos medve, fecskeszalakóta, vándorpatkány, vadászgörény. Téma: Etológiai állatbemutató megtekintése. Kapcsolódó tevékenység: Állatkerti élmények le-rajzolása.

12. Augusztus: JátszadoZOOTéma: Az állatkerti játszótér felfedezése, mozgásos tevékenységek, a Zoolmpiai állomások felke-resése. Egy kiválasztott kedvenc állat képének kiszínezése megfigyelés alapján.

VARIÁCIÓK EGY TÉMÁRA

A harmadik fejezetben leírtak szerint, amikor egy állatkerti foglalkozást tervezünk, érdemes minél több szempontból végiggondolni, a tárgyalni kívánt témát. A leglényegesebb kérdés, hogyan tudunk többféle műveltségi, illetve fejlesztési területet bevonni a foglalkozásba. Hogyan tudjuk a tevékeny megismerés és tapasztalatszerzés szellemében végigvezetni a foglalkozást? Az alábbiakban az életkori csoportosítást mellőzve szeretnék néhány ötletet adni a tervezéshez. Különböző nevelési és tantárgyi területek szerint vázlatosan tárgyalom a „Vízimadarak” témájú foglalkozást.

Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Értelmi fejlesztés.Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Számok, arányok.Ötletek:

A gyerekek állítsanak össze egy szempontsort, ami alapján madármegfigyelést lehet végez-ni. A legjobban sikerült szempontsor szerint végzi majd mindenki a feladatot. Szempontok: testméret, testfelépítés, szín, mozgás, társas viselkedés, Csőr- és lábtípusok stb. A gyerekek gyűjtsenek információkat a vízimadarak fajtáblái alapján megadott szempontok szerint. Szempontok: előfordulási hely, élőhely, táplálkozás, rendszertani besorolás stb. Összefüggések keresése: lábtípusok-élőhely, csőrtípusok-táplálkozás, színezet-élőhely, szí-nezet-szaporodás, testfelépítés-életmód stb. Egy kiválasztott madárfaj bemutatása a többieknek szóbeli információk alapján. Számolásos feladatok: egyedek, fajok, színkombinációk összeszámolása. Életterület és egyedszám összeszámolása, majd arányítása. Méretarányok: a különböző madárfajok testméreteinek, pl. testhosszának, szárnyfesztávol-ságának, lábhosszának, csőrhosszának összehasonlítása. A különböző madárfajok nagy-ság szerinti sorba állítása. Saccolás: szemmértékkel megsaccolni a különböző madárfajok méretét. Hány tőkés réce tesz ki egy borzas gödényt? Stb.

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

TémaöTleTek

mindenkinek

88

Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Érzelmi nevelés, szocializáció.Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Ének, zene, mese, vers, dráma.Ötletek:

Madárfajok megfigyelése csoportdinamika szerint: Hányféle madár, hogyan él együtt? Mi-lyenek a társas viszonyok az állatkerti tó madarai között? Madárfajok illetve egyedek közötti csoportosulás, összetartozás, versengés, anya-fióka kapcsolat, rangsor, nászidőszak stb. Drámajáték: A gyerekek a különböző madárfajok szerepébe lépnek, egyes szám első sze-mélyben adnak információkat a többieknek, és hangokat utánoznak – a többieknek ki kell találniuk, hogy melyik fajra gondoltak. Madaras énekek eléneklése (helyszínen). Például: Háp-háp, jönnek a kacsák; Csip-csip csó-ka; Kacsatánc; Gólya, gólya, gilice; Kiskacsa fürdik. Állatok farsangja hanganyag hallgatása (teremben). Mely hangszerek hangjára hasonlítanak az egyes madárhangok? Hangutánzás játékai. Fantáziajáték: Mit jelentenek a különböző madárhangok a gyerekek szerint? Foglalkozás után tantermi feladat: Állatmaszkok készítése, majd egy olyan mese eljátszása, amely vízimadarakról szól (pl. Niels Holgerson és a vadludak, Kispipi és kisréce, A rút kiskacsa stb. Verstanulás: Réce, ruca, vadliba. Gólya, gólya, gilice – A gyógyítás kérdése. A vízimadarak násztáncának eljátszása.

Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Egészséges életmódra nevelés.Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Testnevelés.Ötletek:

Foglalkozás előzménye: kartonpapír halacskák készítése, magvak, csigaházak összegyűj-tése, amit magunkkal viszünk az állatkertbe, majd a helyszínen a gyerekek szétválogatják a hozott tárgyakat aszerint, hogy melyik madár mit eszik. Beszélgetés: Miért egészséges táplálék a hal? Mivel etessük a madarakat? Mit egyenek a gyerekek? Csőrtípusok és táplálékfajták összepárosítása Madáretető készítése. Tojásos ételek elkészítése. Mozgásutánzások a madarak megfigyelése alapján: járás, repülés, víz alá merülés, táplá-lékszerzés stb. Mozgásformák eljátszása: költöző madarak vonulása, násztánc stb. Mozgásos barkóba: a gyerekek egyesével bemutatják egy kiválasztott vízimadár mozgását, a többieknek pedig ki kell találni, hogy melyikre gondoltak. Táplálék csipegetés eljátszása valódi magokkal. Gólya-béka c. mozgásos játék (stratégia, energia levezetés):A játék leírása: A gyerekeket két csoportra osztjuk (gólya, béka). A gólyák körben állnak, és egy lepedő, vagy pokróc széleit fogják, s ütemre lengetik, közben szintén ütemre egyik lábról a másikra állnak. A lepedő alá bújnak be a békák, s békaugrálással ugrálnak, miközben az alábbi mondókát mondják a gyerekek. Bújj be béka a bokorba!

Erre lépdel most a gólya. Ha megtalál hosszú csőre, Nem mész többé esküvőre.

Egészségvédelem és természetvédelem: Beszélgetés a madárinfluenza járványról, a víz-szennyezésről, a helyes táplálkozásról és tisztálkodásról a madarak kapcsán. A mozgás szerepe az egészség megőrzésében.

Kiemelt nevelési/fejlesztési terület: Vizuális fejlesztés.Kiemelt ismeret/tantárgyi terület: Rajz, mintázás.Ötletek:

Madárfajok megfigyelése megadott szempontok szerint. Szempontok: testforma, színezet, csőr és láb formája, szárnyalak. Madármegfigyelés távcsővel. A hímek és tojók meghatározása a színek alapján. Vízimadarak tollazatának színe és a rejtőzködés, valamint az életmód összefüggései.

❀

❀

❀

❀❀❀❀❀

❀❀❀

❀

❀

❀❀❀❀

❀❀

❀❀

❀

❀

❀❀❀

89

89

Madárszínező a rendszertani bélyegek megkülönböztetésére. Dominójáték elkészítése, melyen a madarak teste és lábai szerepelnek, ezeket kell össze-párosítani. Madaras memóriajáték elkészítése. Röpképek összehasonlítása, kivágása papírból. Madaras és vízparti képek elkészítése: rajzolással, festéssel, montázs technikával, mag-vakból kirakva. Vízparti élmények lerajzolása, illetve a foglalkozást követő élményrajzok összegyűjtése, kiállítása, rajzverseny. Kézművesség (tantermi): madárfigurák készítése papírból, terményekből, természetes anya-gokból. Tojásfestés, tojáspatkolás.

TÉMAHÉT TERVEZÉSÉHEZ

Szinte bármelyik ajánlott állatkerti foglalkozás köré felépíthetünk témanapot, illetve témahe-tet. Ezek közül ragadtam ki néhány példát, melyen keresztül szeretném bemutatni, mi-minden juthat eszünkbe egy adott témáról.

TÉMA: A MOZGÁSÁllatkerti foglalkozás: MOZGÁS ÉS ÁllATI REKORdOKTémahét:1. nap: A mozgás fogalma. Mit nevezünk mozgásnak a fizikában, a kémiában, a biológiában? Beszélgetés és filmek megtekintése. Mozgások a technikai fejlődés során: a kerék feltalálásától a modern, precíziós eszközökig.2. nap: Állati mozgásformák – állatkerti foglalkozás.3. nap: A mozgás művészete: a tánc, a színpadi mozgás, a harcművészetek, a sport stb. Játékos mozgásgyakorlatok.4. nap: Sportvetélkedők és/vagy túra a hegyekben.5. nap: Színházi előadás (balett, jazzbalett) megtekintése.A témahéthez kapcsolható jeles nap: Chalange Day (A Kihívás Napja), Sport Napja, Mozgás Hete, Táncművészet Világnapja.

TÉMA: MINdENT A VÍZRŐlÁllatkerti foglalkozás: AZ AKVÁRIuM ÁllATAITémahét:1. nap: A víz, mint kémiai, fizikai, biológiai anyag. Vízvizsgálati kísérletek, vízszennyezés, vízvé-delem. Vízkészletek a Földön. Csapadékok. Vizes játékok.2. nap: Fél napos látogatás az Esztergomi Vízmúzeumba. A nap második felében: Vízgazdálkodás az ókortól napjainkig.3. nap: Kirándulás egy hazai vizes élőhelyre.4. nap: A tengerek és óceánok élővilága. – Állatkerti foglalkozás.5. nap: Környezetvédelmi akció: békamentés, pataktisztítás.A témahéthez kapcsolható jeles nap: Víz Világnapja, Óceánok Világnapja.

TÉMA: SZÍNEKÁllatkerti foglalkozás: SZIVÁRVÁNY-ÁllATKERTTémahét:1. nap: Színcsoportosítás, színkeverés, természetes anyagokból nyert festékek előállítása, festés. Színes kísérletek az iskolában/óvodában: fizika – fénytörés, szivárvány, kémia – színes vegyü-letek.2. nap: Színek gyűjtése a természetből (csak élettelent!) – kirándulás.3. nap: Színgyűjtés az állatkertben, színek, formák sokfélesége, az állatok színei: riasztás, rej-tőzködés, nászruha.4. nap: Versgyűjtemény készítése a színekről. A színek szerepe a mesevilágban. A színek, mint jelképek a különböző népek kultúráiban. Iskolásoknak: könyvtári gyűjtés. Óvodásoknak: óvodai foglalkozás vagy otthoni feladat, gyűjtés a szülőkkel együtt.5. nap: Látogatás a Szépművészeti Múzeumban.A témahéthez kapcsolható jeles nap: A Festészet Napja.

❀❀

❀❀❀

❀

❀

TémaöTleTek

mindenkinek

90

TÉMA: ÉRZÉKEINKÁllatkerti foglalkozás: ÉRZÉKSZERVEK ÉS ÉRZÉKElÉSTémahét:Amennyiben az 5 napos témahéttel számolunk, választhatjuk azt a módszert, hogy minden napra jut egy-egy érzékelési forma, de tervezhetünk helyszínek szerint is:1. nap: Az érzékelés biológiai, fizikai, kémiai alapjai – beszélgetés az óvodában/iskolában.Látogatás a Csodák Palotájában – az érzékelés játékai és magyarázatok.2. nap: Fél napos kirándulás közeli helyre – Az érzékelés játékai a természetben.A másik fél napon pedig a következő tantárgyi területek tárgyalása az óvodában vagy az isko-lában: Ének – hangok felismerése, zaj, zörej, zene – közös éneklés, zenehallgatás. Rajz – színek, formák, optikai csalódásos képek. Testnevelés – szembekötősdi.3. nap: Az állati érzékelés, vagyis az érzékszervek szerepe a zsákmányszerzésben, a párválasz-tásban, a védekezésben. Különleges érzékelési formák az állatvilágban.4. nap: Érzékszerveink egészsége (egészségnap) – íz érzékelés, egészséges ételek, italok kóstolója, szemvizsgálat, fogak vizsgálata, hallásvizsgálat, beszélgetés az allergiáról.5. nap: Látogatás az Ability Parkban. Ezen az interaktív kiállításon a gyerekek eljátszhatják, át-élhetik, hogyan tudnának fogyatékkal élni. A kiállítás animátorai fogyatékkal élő emberek, így a gyerekek első kézből kapják az információt.A témahéthez kapcsolható jeles nap: Sérült Gyermekek Napja.

Szeretem vagy „nemszeretem”? – egy komplex foglalkozás tervezet bemutatása

Az állatkertek gyakran mutatnak be olyan állatfajokat, amelyek az emberek kisebb hányada számára izgalmasak és különlegesek, a többség azonban az első találkozáskor felkiált: Fúj, de undorító! Miről is beszélünk? Az úgynevezett „nemszeretem állatok” például a kígyók, békák, denevérek, ízeltlábúak és a patkány e csoport tagjai. Az állatkerti oktató-nevelő munka célja, hogy kialakítsa az emberekben az állatok iránti védelmező, gondoskodó magatartást. Még ak-kor is, ha a bemutatni kívánt állat nem túl közkedvelt. Ilyenkor jelentős attitűdváltozásra van szükség, a cél, eljuttatni a hallgatóságot arra a szintre, hogy ahelyett, hogy sikoltva elrohanna egy kígyó láttán vagy rosszabb esetben, azonnal megdobálná, eltaposná, inkább engedje útjá-ra, esetleg lássa meg benne az értéket és a szépséget. Mit tehet a zoopedagógus? Beszélgethet az állatkert látogatókkal, megoszthatja saját élményeit, tapasztalatait például a kígyóval való első találkozásáról, illetve korrekt zoológiai ismereteket közölhet az állatról. Megkérdezheti a hallgatóságot, hogy ki miért találja ellenszenvesnek, undorítónak vagy félelmetesnek ezeket az állatokat, majd megpróbálhatja eloszlatni a téves elképzeléseket. És ha van rá mód, meg is lehet simogatni néhány „nemszeretem állatot”. Ez a zoopedagógiai program nagy sikerrel zajlik az állatkertekben, sokakat juttat meglepő felismeréshez például a kígyók valódi viselkedésével, kinézetével kapcsolatban szemben a hiedelmekkel és babonákkal. A program lebonyolítása során az tapasztalható, hogy a beszélgetés után az emberek jóval nagyobb hányada simogat-ja meg az állatot, még akkor is, ha a simogatás teljesen önkéntes. A program során sokan rá-jönnek, hogy addig egyáltalán nem ismerték vagy félreismerték a kígyókat. Erre az élményre, még évek múltán is emlékszik az, aki átélte. Azt gondolom, ez a terület a zoopedagógiai munka veleje, amellyel a legnagyobb hatás és eredmény érhető el a tudatformálásban. Érdemes tehát alaposan körüljárni a témát.

A továbbiakban a „nemszeretem állatok” témakör feldolgozása egy komplex foglalkozás tervezet formájában olvasható.

Korosztály: 14 éves kortól. Időtartam: 1,5 óra.

A foglalkozás célja: Az úgynevezett „nemszeretem állatokkal” kapcsolatos téves elképzelések, babonák, hiedelmek eloszlatása, illetve azok összehasonlítása az állatok valódi tulajdonságaival és életmódjával. Attitűdváltozás elérése a „nemszeretem állatok” negatív megítélésével kapcsolatban.

❀

❀

91

91

„Nemszeretem állatfajok” megismertetése. Az érzékelés fejlesztése tapintás útján. Kreativitás fejlesztése meseírással. Az elmélyülés és a belső nyugalom kialakításának fejlesztése meditációval.

❀❀❀❀

BEVEZETŐ JÁTÉKOK

Mit vársz?Álljunk körbe! Egy labdát dobálva egymásnak váltakozva tegyünk fel egy-egy kérdést az aláb-biak közül:

Mi a kedvenc állatod? Melyik az az állat, amelyet nem szeretsz? Mit vársz ettől a foglalkozástól? (A résztvevők ismerik a témafelvetést.)

A játék célja, hogy a játékvezető kipuhatolja, mely állatoktól viszolyognak a résztvevők, és milyen a hozzáállásuk a témához. A résztvevőket pedig bevezeti a foglalkozásba (összpontosítás).

„Tapintó képzelet”A csoport körben ülve helyezkedik el. Mindenki maga elé képzeli saját, nem mesebeli, hanem va-lóságos kedvenc állatát. Például: Elképzeli, hogy milyen a külseje (toll, szőr, bőr, csont, váz tapin-tása), hőmérséklete (melegebb vagy hidegebb a kezünknél), miről lehet felismerni, milyen egyedi jellemzői vannak. Feladat: Meséld el a többieknek, milyen érzés megsimogatni a te kedvenc álla-todat, és hogyan néz ki, de ne áruld el a nevét! Úgy meséld, mintha éppen most simogatnád!A játék célja: Képzelőerő fejlesztése. Egy adott állat felismertetése külső jellemzői alapján.

VaksétaEgy kijelölt játék területen, a játékvezető jelzésére, minden résztvevő, némán, becsukott szemmel elkezd sétálni. Amikor valaki hozzáér egy társához, mindketten megállnak, és megtapogatják egymás kezét. A gyakorlatot néhány találkozásig játsszuk, a játék végét a játékvezető tapssal jel-zi. A feladat akkor sikeres, ha néma csendben tudják végigjátszani a játékosok, különben hang alapján is ráismernek társaikra.A játék célja, hogy felkészítsen a tapintós feladatra, gyakoroltassa félelmünk leküzdését az isme-retlen dolgokkal kapcsolatban (bizalom).

TapintódobozokA játékvezető előzőleg elkészít 2-3 lefedett nyílással ellátott dobozt, amelyekbe a különböző élő-helyekre jellemző „berendezési tárgyak” kerülnek. Például:

Lombhullató erdő – tölgylevél, avar, fakéreg, makk, ágdarabok. Tűlevelű erdő – fenyőlevél, toboz, fakéreg. Rét – szárított mezei növények, fű. Vízpart – folyami kavicsok, kagylók, homok. De szólhat a doboz a környezetszennyezésről is, ekkor szemetet, durva felületű tárgyakat helyezünk el a dobozban.

❀❀❀

❀❀❀❀❀

Hát lehet engem nem szeretni?

SzereTem vagy nemSzereTem?

92

A játszók feladata a dobozok tartalmának kitapintása, anélkül hogy megnéznék, amit tapinta-nak. Majd elképzelik és megnevezik azt az élőhelyet, amelyre jellemzőek a tárgyak.A játék célja, hogy felkészítsen az állatsimogatásra, hogy gyakoroltassa félelmünk leküzdését az ismeretlen dolgokkal kapcsolatban (bizalom). Másodlagos szerepe az élőhelyek jellemzőinek megismertetése.

ISMERKEdÉS A „NEMSZERETEM ÁllATOKKAl”

Ha én lennék az óriáskígyóa) A csoport résztvevőivel elbeszélgetünk arról, ki miért fél vagy undorodik a kígyóktól. Mely tulajdonságaik miatt találják őket ellenszenvesnek? A csoportvezető helyreigazítja a téves el-képzeléseket.b) Ezután a csoporttagok megfigyelik, esetleg ha lehetőség van rá, megérintik valamelyik óriás-kígyó fajt, majd elbeszélgetnek a tapasztaltakról.c) A résztvevők feladata, hogy a kígyó „szerepébe lépve” egyes szám első személyben mondják el mi-lyen a kinézetük, mit éreznek, ha megsimogatják őket, mit éreznek, ha félnek, ha vadásznak, stb.Ugyanezzel a módszerrel ismerkedjünk meg ízeltlábú fajokkal is (bütykös csótány, botsáska)!

TÉMAKIFEJTŐ JÁTÉKOK

Babonák és hiedelmeka) A résztvevőket csoportokra osztjuk. A csoportok feladata, először az, hogy az előzőekben megis-mert kígyóval kapcsolatos ellenérzéseiket, hiedelmeiket, elképzeléseiket próbálják meg személyes élményeik alapján összegyűjteni, és megbeszélni.b) Majd a rendelkezésre álló könyvek, dokumentumok segítségével gyűjtsenek valós informáci-ókat a kígyóról, és hasonlítsák össze saját élményeikkel.c) A csapatok gyűjtsenek közmondásokat, szólásokat, amelyben szerepel a kígyó, majd némajá-tékkal mutassák be azok átvitt értelmű és szó szerinti jelentését. A többiek feladata kitalálni a szólást vagy közmondást.d) A csapatok végezhetnek gyűjtőmunkát arról is, hogyan jelenik meg a kígyó az irodalomban, a történelemben, a mitológiában, a vallásban, a képzőművészetekben, a néphagyományban. Elő-ször gyűjtsék össze saját ismereteinket a témával kapcsolatban, majd használják a rendelkezésre álló lexikonokat, internetes adatbázisokat.

„Nemszeretem állat” quizA résztvevőket csoportokra osztjuk, mindegyik csoport kap egy-egy állatnevet az alábbiak közül: patkány, denevér, pók.Feladat: rövid idő alatt találjanak minél több jelzőt az állatokra, majd az összegyűjtött jelzők se-gítségével készítsenek el egy rövid mesét, amelyben meséljék el az állat egy napját úgy, hogy az állat nevét kihagyják, vagy egy keresztnévvel helyettesítik. A többieknek ki kell találni, melyik állatra gondoltak.

Pl. patkány – okos, élelmes, harapós, hosszúfarkú denevér – rovarevő, éles hallású, cikázó röptű pók – fürge, precíz, szerencsét hozóPl. Egy szép tavaszi napon az okos, hosszúfarkú rágcsáló elindult, hogy magokat keresgéljen vacsorára….

A játék célja a kreativitás fejlesztése, az adott állatfajok életmódjának megismerése, és pozitív tulajdonságainak kiemelése.

Táplálékszerzés zenéreA játékhoz szükséges a játékvezető által kiválasztott 3db afrikai zeneszám (Musical World: Africa), valamint 3db rövid leírás 3 állat táplálékszerzési szokásairól. Ezek az alábbiak:

A pókhálóban egy légy vergődik, egyre jobban belegabalyodik. A pók a finom pókháló szá-lakon egyre csak közelít. Végül odaér.

❀

93

93

Az óriáskígyó lassan, fenyegetően kúszik fel az esőerdő fáján, hogy elkapja az ágon üldögélő majmot. A majom néha ugrál egy kicsit, de nem megy el, mert nem látja a közeledő veszélyt. A kígyó támadásba lendül. A patkány előbújik a földalatti üregéből, a mezőn ide-oda szaladgálva elindul szokásos éle-lemszerző körútjára, majd talál egy szép, nagy magot.

Feladat: párosítsuk a zeneszámokat a leírásokhoz, és adjunk magyarázatot, miért azt a zenét választottuk.Hogyan fejezik ki az egyes zenerészletek a mozgalmasságot, a játékosságot, a lappangó veszélyt, a feszültség növekedését? Beszélgessünk a különböző táplálékszerzési módokról!A játék célja: A három állat táplálékszerző viselkedésének megismertetése játékos formában, zenei kifejező eszköz felhasználásával.

lEVEZETŐ MEdITÁCIÓ

„Az a belsőleg kiürült állapot, amelyet meditációnak neveznek, pszichológiai szempontból ket-tős hatású. Egyrészt rendkívül sokat ad a nyugalom, a kiegyensúlyozottság megteremtéséhez. Mentálhigiénés jelentősége éppen abban van, hogy szünetet teremt az állandóan torlódó ingerek, gondolatok, érzelmek és indulatok áramlásában, redukálja ezeknek feszültségszintjét, s ezáltal módot és időt biztosít az élmények feldolgozására, a psziché spontán regenerációs lehetőségeinek érvényesülésére. Ez már önmagában sem lebecsülendő eredmény.

Másrészt a meditáció során megjelenhetnek határozott pszichés tartalmak - képek villanhatnak fel, kikristályosodhat egy gondolat, felbukkanhat egy érzés -, vagyis olyan információkhoz juthatunk önmagunkról, kapcsolatainkról, helyzetünkről, amelyek csak e belső csendben tudatosodhatnak, különben elnyomnák őket a külső ingerek, a szétszórt figyelem. Ezek a finom sokszor elfojtott pszi-chés tartalmak nemegyszer igen jelentősek lehetnek számunkra. Éppen a meditáció teszi ezeket hozzáférhetővé, majd feldolgozhatóvá. A meditációnak ez a hatása azt jelenti, hogy növekszik önismeretünk, tudatosságunk, erősödik pszichés folyamataink kontrollja. Spontán reakcióink kevesebb „meglepetést” szereznek számunkra, jobban megtanulunk bánni önmagunkkal, néha átértékelődnek életünk eseményei, vagy legalábbis új aspektusok világosodnak meg. Egyszóval egyre inkább önmagunk tudunk lenni, és talán valamit csiszolhatunk, változtathatunk is magun-kon s életvezetésünkön.”(http://tau.hu/kellekek/pp-med.htm - Popper Péter: A belső utak könyve c. művéből)

Technikailag a meditáció úgy zajlik, hogy a résztvevők egy elsötétített, külső zajoktól elzárt te-remben székekre vagy a földre ülnek, nyugalmi helyzetet vesznek fel, szemüket becsukják. Fo-kozatosan ellazítják tagjaikat, majd igyekeznek „kikapcsolni” gondolataik áramlását, és csak a belső nyugalomra figyelni. Amikor a csoport elérte az ellazult állapotot a meditáció levezetője halk meditációs zene mellett, lassan, tagoltan, mesélő hangnemben elmondja a meditáció szöve-gét. A meditáció végén nagyon fontos, hogy hagyjunk elég időt arra, hogy szervezetünk a lelassult állapotból fokozatosan térjen vissza a normál működéshez.

Utazás a békával (szöveggel és zenével kísért meditáció)A foglalkozás tervezetben a meditációval az alábbi célokat szeretném elérni:

A foglalkozás lezárása, ellazulás, kellemes élmény nyújtása. Esetlegesen új felismerések bekövetkezése a résztvevőkben a témával illetve saját érzé-seikkel kapcsolatban.

Természetesen nagyon fontosnak tartom tisztázni a résztvevőkkel, hogy ha valaki fóbiás, az csak külső szemlélő lehet a gyakorlat során, illetve úgy is dönthet, hogy nem vesz részt a foglalkozás befejező részén.

KÖVI SZABOLCS: A TITKOS KERT című CD-jéről az Esőerdő zenei rész kísér bennünket az át-változás során, amikor elképzeljük, hogy békává válunk, és belépünk az esőerdő birodalmába, azonosulunk a béka léttel.

❀

❀

❀❀

SzereTem vagy nemSzereTem?

94

BÉKA„Aki már gyűjtött békakocsonyát, a tavaszi pangó tavacskákban található kocsonyás anyagba ágyazott kis fekete petéket, az tudja, hogy vízbe téve ez a zselé ebihallá válik. Csodával határos módon lábakat kezd növeszteni, és hamarosan kétéltű békává változik át. E miatt a folyamat miatt a Béka az átalakítás és az átalakulás legfőbb szimbóluma.”

A meditáció szövege:„Thoth egy buja zöld erdőbe irányít minket. Annyira gazdag és zöldellő, hogy időbe telik, míg rá-jövünk, hogy a talajt békák lepik el – ott vannak mindenhol. Ahogy brekegni kezdenek, kialakul egy ritmus. Egyre több és több béka csatlakozik a kórushoz, egyedi ritmusukat adva a létrejött dalhoz. Szívből jön az erőteljes ének, és szeretettel hívja az esőt…Ahogy a békák hangjára kezdünk rezonálni, úgy érezzük, békává válunk, észrevesszük a saját bensőnkből feltörő rezgést, ahogy saját hangunk hozzáadódik az esőt könyörgő kórushoz. Egy hallható „r-i-b-i-t” hangot adunk, melyet testünk alsó részének egészén át érzünk, és beteljesíti békává alakulásunkat.Nézzünk le és figyeljük meg úszóhártyás lábfejünket és foltos kétéltű lábainkat. Szemeink kidüllednek, ahogy folytatjuk: „r-i-b-i-t”. Gyerünk és kapjunk el egy legyet, mely átmegy a területen. Nyeljük le.”„Érezzük meg, ahogy esik az eső, és folytassuk a hangképzést. Tisztulást hoz az esővíz. Hallhat-juk, ahogy csöpög a fákról, tekereg a tócsákban körülöttünk. A Béka hangja testünk vagy életünk azon területére hívja fel a figyelmet, melynek a legnagyobb szüksége van az eső gyógyítására. Fogjuk fel az eső hozta tisztulást, ahogy az tulajdon testünkre, elménkre és lelkünkre kiterjed…” (Nicki Scully: Állatmeditációk – Belső utazások, 187-189. o.)

Építsünk állatkertet! – projekt

Az állatkert-építés projekt olyan minimum egy, de lehetőség szerint többnapos közös munka, amely során a foglalkozás vezetője a résztvevők aktív cselekvésére, saját, illetve csoportos felfede-zésére építve, élményszerűen tárgyalja egy állatkert létrehozásának, működtetésének folyamatát. A projekt résztvevői kiscsoportokban dolgoznak. Feladatuk kitalálni és bemutatni, hogyan mű-ködne az ő állatkertjük. Fontos hangsúlyozni, hogy minden ötletet le lehet írni, olyat is, amelyik ma elképzelhetetlen, nagy költségvetésű vagy helyigényes. Az elképzeléseiket megindokolják, megvitatják, majd az egész csoport megegyezése alapján jön létre saját állatkertjük. Mindehhez szükséges, hogy a foglalkozás vezetője folyamatosan szempontokat adjon a kutatómunkához, segítse a vélemények ütköztetését, és a kompromisszumos megoldást. Az információk összegyűj-téséhez (megkérdezik az állatkert dolgozóit, megfigyelik az információs táblákat, esetleg kézbe kapják az állatkert működési tervét) a résztvevőknek kommunikációs és megfigyelési képessé-güket mozgósítaniuk kell, valamint észre kell venniük az összefüggéseket. A kutatómunka má-sodik részében a projekt résztvevői állatkifutókat modelleznek, oktatási és információs anyagot készítenek, megrajzolják saját állatkertjük alaprajzát és infrastruktúráját, tehát a feladatmegol-dás kreativitást, képzelőerőt és együttműködési képességet igényel.

A továbbiakban, egy gyakorlatban is megvalósítható projekt vázlata olvasható.

BEVEZETŐ BESZÉlGETÉS

Jártatok-e már állatkertben ezelőtt? Melyikben? Hány állatkert van Magyarországon? Melyek ezek? Mióta vannak állatkertek? Hogyan változott az állatkertek célkitűzése az ókortól napjainkig? Miért szeretnek az emberek állatkertekbe járni? Mennyire vannak szívesen az állatok az állatkertekben (rabság – szabadság, sztereotíp mozgások, valós igények, szaporodás, természetbeni viselkedés, állatkerti születési egye-dek, állatjóléti bizottság)? Melyek az állatkertek alapfeladatai? (rekreáció, kutatás – szaktudás, természet-megőrzés, faj- és élőhely védelem, oktatás – nevelés)

❀❀❀❀❀

❀

95

95

GYŰJTŐMuNKA

Gyűjtsétek össze, milyen munkakörök vannak egy állatkertben! Figyeljétek meg, hogyan zajlik az állatkert egy napja! (Például: mikor nyit ki és zár be, ho-gyan lehet belépni, jegyet váltani, milyenek a jegyárak, ki irányítja a látogatókat, hogyan történik a kert gondozása, mivel szállítják a takarmányt, milyen programokat hirdetnek a látogatóknak? stb.) Derítsétek ki, kik az állatkert legfőbb támogatói, mely szervezetekkel áll kapcsolatban, mit is jelent az állatkerti állatok örökbefogadása? Járjatok utána, honnan szerzik a takarmányt, honnan érkeznek az új állatfajok, hová ke-rül az összegyűjtött szemét? Stb. Hallgassátok meg a zoopedagógus előadását az állatkert feladatairól!

A KÖZÖS ÁllATKERT AlAPJAI

A gyűjtőmunkát követően lefektetjük saját, közös állatkertünk alapjait. Először az alábbi kérdé-sekre kell választ keresni és közös nevezőre jutni az egész csoportot illetően:

Mi a célotok az állatkert létrehozásával? Hova telepítenétek? (Lehet elképzelt vagy konkrét helyszín.) Mi lenne az állatkert fő üzenete (mission statement)? Mely állatfajokat szeretnétek tartani?

Minden résztvevő mondhat egy állatot, amit szeretne a közös állatkertben tartani, ezeket felír-juk, majd az állatkert vezetők csapatának lesz a feladata, hogy a felsorolás alapján összeállítsa az állatgyűjteményt.

AZ ÁllATKERT MŰKÖdÉSE

A résztvevőkkel közösen kiderítjük, hogyan épül fel egy állatkert a működtetés szempontjából. Játékkártyákon szerepel az összes állatkerti munkakör, szervezeti egység és munkaterület. A feladat: az alábbi kérdések segítségével létrehozni a működési egységeket.

Mi kell ahhoz, hogy állatkertet hozhassunk létre? Hogyan épül fel egy állatkert? Kik dolgoznak benne? Milyen épületek vannak? Mely főbb munkaterületeket lehet elkülöníteni? Hogyan történik az irányítás? Kik döntik el, mi kerülhet a gyűjteménybe?

❀❀

❀

❀

❀

❀❀❀❀

❀❀❀❀❀❀❀

épíTSünk állaTkerTeT! – projekTFelettes: Főigazgató

Marketing és Kommunikációs Osztály

Osztályvezető

titkárnő, rendezvényszervező, kiállítás-szervező, technikai személyzet, zoopedagógus, sajtóreferens, marketing munkatárs, grafikus, fotós,

dekoratőr,szakíró, honlapszerkesztő, információs, könyvtáros

Például:

96

A munkakörök csoportosításával létrejön a kommunikációs, gazdasági, műszaki, gyűjteményi, ellátási, beruházási, állategészségügyi csoport és a vezetőség is. A projekt résztvevői számára ezek közül kijelölünk 4-5 csoportot, s a továbbiakban ezek feladatait elemezzük. Cél: minél több szemszögből megvizsgálni az állatkert felépítését és működését, majd az ötletekből közösen fel-építeni saját, képzeletbeli állatkertünket. El kell dönteni, hogy a résztvevők mely csoportja lesz a különféle működési területek „gazdája”. Erre a legjobb módszer, ha pályáztatjuk a csapatokat az egyes feladatkörök betöltésére. Ehhez elengedhetetlenül fontos, hogy a résztvevők már előző-leg gyűjtsenek információt e területek tényleges működéséről. A pályázók feladata, hogy rövid tervezést, felkészülést követően meggyőzzék az állatkert főigazgatóját (a foglalkozás vezetőjét), hogy miért ők a legalkalmasabbak a feladatkör betöltésére. Ha készen állnak a csapatok, a következő kérdések alapján kell összeállítaniuk saját állatkert-jük működését.

Állatkert vezetők CsapataAz állatkert célja, helyszíne és állatfajai adottak. Az állatkert vezetők csapatának feladata, hogy ezekből az információkból kiindulva állítsa össze az állatkert állatgyűjteményét az alábbi szem-pontokat is figyelembe véve.

Kiknek (mely látogatóknak) terveznétek az állatkertet? Tervezésnél kiknek az érdekeit figyelnétek? Hogyan mutatnátok be a különböző állatfajokat? Hogyan építenétek ki a kifutókat? Milyen szempontokat vennétek figyelembe? A látogatók és az állatok találkozásával kapcsolatban mi lenne az alapvető szempont? Gondolkozzatok el azon, hová fordulhattok anyagi támogatásért! Gondolkozzatok el azon, honnan lehet beszerezni az állatokat! Állítsátok össze állatkertetek állatgyűjteményét a közösen választott fajokból!Válasszatok ki egy lényeges szempontot, ami szerint felépül majd a gyűjtemény!

Gazdasági Csapat Körbejárva az állatkertet, gyűjtsétek össze, milyen infrastruktúrára van szükség (utak, épületek, mellékhelyiségek, vendéglátó egységek, padok, szemetesek stb.) a látogatók foga-dásához és a dolgozók munkafeltételeinek biztosításához)! Dolgozzatok ki olyan vendégcsalogató étkezőhely terveket (étterem, büfé) az állatkertben, amely illeszkedik az élőhely szemlélethez, illetve a környezetvédelmi szempontokhoz! Beszéljétek meg, hogy mekkora lehet egy állatkert rezsije, és milyen költségekből te-vődik össze?

Marketing és Kommunikációs Csapat Milyen lehetőségeket biztosítanátok a látogatóknak, hogy jobban megismerjék az állatker-tet, annak célkitűzéseit és a benne élő állatokat? Mi mindenről tájékoztatnátok a látogatókat az állatkert információs tábláin? Hogyan tennétek figyelemfelkeltőbbé a táblákat? Milyen állatkerti programokkal, rendezvényekkel próbálnátok még több látogatót (óvodást, iskolást, családot, nyugdíjast) „becsábítani” az állatkertbe? Készítsetek felhívást/reklámot egy általatok kiválasztott programról! Gyűjtsetek össze állatkerti rendezvényeket és médiaeseményeket!

Műszaki Csapat Figyeljétek meg, milyen technikai megoldásokkal épülnek fel az állatkifutók! Hogyan, milyen eszközökkel különítik el a látogatókat az állatoktól? Nézzétek meg alaposan az Elefántházat! Milyen extra műszaki megoldásokra van szükség a nagytestű állatok tartásánál? Ha lenne egy nagyon modern állatkertetek, milyen műszaki eszközöket terveznétek bele?

Állatgondozók és Kertészek Csapata Keressétek fel a megjelölt állatkifutókat, és figyeljétek meg, hogyan szolgálja a kifutók fel-építése, berendezése a benne élő állatok napi ellátását!

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

97

97

Válasszatok az állatlistáról, és írjátok le néhány állatfaj (ragadozó, növényevő, stb.) napi-rendjét! Mikor van takarítás, etetés, hogyan és pontosan hol adják oda nekik a táplálékot, hol éjszakáznak az állatok? Mely növényeket telepítenétek be a kifutóra, miért éppen azokat, és hogyan helyeznétek el őket? Járjatok utána, mi a teendője egy állatgondozónak, ha kisállat születik, ha valamilyen okból el kell különíteni egy állatot, vagy állatorvosi beavatkozásra van szükség! Mely szabályokat kell betartani veszélyes állat tartásakor?

AZ ÖSSZEGYŰJTÖTT ÖTlETEK FEldOlGOZÁSA

A csapatok beszámolói. Az állatgyűjtemény összeállítása és véglegesítése. A közös állatkert alapterületének és infrastruktúrájának felrajzolása, térkép készítése.

FElAdATOK A lÉTREJÖTT ÁllATKERTBEN

Tervezzetek és modellezzetek kifutót és/vagy állatházat a megadott szempontok szerint! Állítsátok össze a kifutó állatfajainak takarmánylistáját! Készítsetek információs táblát, oktató anyagot! Tervezzetek az állat védelmével kapcsolatos kampányt!

AZ ÁllATGYŰJTEMÉNY ÖSSZEÁllÍTÁSÁNAK SZEMPONTJAI

Állatkertünk alapterülete kicsi, így maximum 15 állatfajt válasszatok! Vannak állatfajok, amelyek csapatban érzik jól magukat, ha ilyet választotok, jól gondoljá-tok meg, mekkora területet igényelnek! Nagytestű állatokból, amelyeknek nagy a helyigénye, csak keveset válasszatok! Olyan fajokat is válasszatok, amelyek népszerűek, vonzzák a látogatókat! Gondoljátok végig, mely állatfajok tarthatóak látványosan, de viszonylag alacsony költséggel! Figyeljetek oda, hogy legyen elég változatos az állatállomány! Választhattok állatokat élőhelyük (esőerdő, sivatag, vízpart stb.) vagy földrészek (Afrika, Ázsia, Dél-Amerika stb.) szerint is.

KIFuTÓ TERVEZÉS SZEMPONTJAI

Vegyétek végig a választott állatfaj helyigényét, szükségleteit! Keressétek meg, hogy mit ír a faj tartásáról az állatvédelmi törvény! Mekkora legyen a kifutó? Hány egyed kerüljön bele? Milyen tereptárgyakra, berendezésre, épületekre van szükség a kifutóban? Milyen növé-nyeket telepítsünk a kifutóba? Hol legyen az állat téli, illetve nyári szállása? Hogyan oldható meg a fűtés vagy a hűtés? Hová bújhat az állat eső vagy tűző napsütés esetén? Hogyan oldható meg az állat etetése, takarítása? Hol tárolnátok és készítenétek elő a takarmányt? Hol megy be az állatgondozó a kifutóba? Hogyan különíthető el az állat? Hogyan férhetnek hozzá az állatorvosok az állathoz (altatás, kezelés)? Mennyire könnyen oldható meg az állatszállítás az adott kifutóból? Honnan és miként láthatják az állatot a látogatók (oldalról, alulról, felülről)? Milyen érdekességet írnátok ki az állatról? Milyen játékot lehetne játszani az állattal kapcsolatban (forgatható, nyomkodható, vilá-gító táblák stb.)?

❀

❀❀

❀

❀❀❀

❀❀❀❀

❀❀

❀❀❀❀❀

❀❀❀❀❀

❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀

épíTSünk állaTkerTeT!

– projekT

98

A játék célja: egy igazi állatkert működésének, alapfeladatainak, felépítésének megismerése, a logikus gondolkodás fejlesztése, nyelvi kifejező képesség fejlesztés, együttműködési képesség fej-lesztése, felelősségvállalás, kreativitás, fantázia fejlesztése, összefüggések megláttatása.

Állatok Világnapja – vetélkedő iskolás csapatoknak 7-14 éves korig

Kerettörténet a vetélkedőhözEgyszer egy szép októberi napon az állatvédők elgondolkoztak: – Hiszen ma van az Állatok Világnapja!, az a nap az évben, amikor különösen odafigyelünk a kipusztuló félben lévő, veszé-lyeztetett állatfajokra.– Keressük csak elő a védett állatok listáját!Keresték, keresték, de sehol sem találták. Most mihez kezdjenek? Kitalálták, hogy segítségül hívnak Benneteket. A mai napra egy kalandos sétát terveztek nektek az állatkertben. 5 állomást kell felkeresnetek, és közben összegyűjteni néhány földrész védett állatainak nevét, hogy újra elkészülhessen a lista. Jó nyomozást!

Az 5 állomás állatainak (mandrilll, nílusi víziló, szibériai tigris, kiskarmú törpevidra, jegesmedve) lábnyomait elhelyezzük a séta útvonalán, ez segíti a csapatokat a helyszínek megtalálásában.

Startpont működtetéseA Startpont az a helyszín, ahol a szervezők fogadják a csapatok nevezését, ismertetik a vetélkedő részleteit, pontgyűjtő lapot és útvonal térképet osztanak, elindítják a csapatokat, majd visszaér-kezéskor a pontgyűjtő lapok alapján értékelik a csapatok teljesítményét. Szintén a Startpontnál helyezzük el az ajándékokat.Fontos, hogy a vetélkedő résztvevőit megfelelően tájékoztassuk a verseny lebonyolításának rész-leteiről. A Startpontnál érdemes nagyméretű hirdető táblákra kiírni az alábbi információkat:

A vetélkedő kezdetének és befejezésének időpontja.A nevezés feltételei.A vetélkedő témája, mondanivalója.A vetélkedő menete, tennivalók a résztvevők számáraÚtvonal megjelölése.Szükséges eszközök.Értékelés és eredményhirdetés módja.Megnyerhető ajándékok.

Az állomáspontok elhelyezése és feladataiAz állomáspontok elhelyezésénél a következő szempontokat kell figyelembe venni:

Minden egyes állomáspont jól látható és megközelíthető legyen! A tematika szerint egymást követő állomások az útvonaltervben is egymás után következ-zenek, ellenkezőleg sok idő fordítódik a céltalan sétálgatásra4 Legyen elég asztal, szemléltető eszköz és az állomást működtető személyzet akkor is, ha egyszerre több csapat érkezik az állomáspontra! Az állomásvezetők időszakos leváltásáról gondoskodni kell! Az állomásoknak legyen külön nevük vagy számuk, amelyet jól láthatóan érdemes feltűn-tetni a helyszínen! Eső esetén fedett helyre van szükség, amely lehet egy sátor az állomáspont felett, de akár beköltöztethető az állomáspont zárt térbe is, ebben az esetben vegyük figyelembe a felada-tok esetleges helyigényét! Minden állomásponton legyen papír, toll, ceruza! Szükség van egy vagy több szervezőre, akik az állomáspontok között tartják a kapcsolatot, valamint folyamatosan ellenőrzik, hol tartanak a csapatok.

Az állomáspontos vetélkedőkön, a különböző helyszíneken a csapatok az állomásvezetőtől kap-ják meg feladataikat. Így lehetőség van a személyes beszélgetésre és gyakorlatiasabb jellegű feladatokra. Egy állomáspont feladatsora tartalmazhat a vetélkedő témájához kapcsolódó elmé-leti kérdést (pl. természetes élőhelyről, globális katasztrófáról, állatvédelemről, stb.), gyakorlati

❀❀

❀

❀❀

❀

❀❀

99

99

feladatot (pl. rajzolás, színezés, kísérlet, kézművesség, stb.), legfontosabb eleme pedig az élő állat megfigyelése.Mivel a vetélkedő alsó és felső tagozatos diákokat egyaránt érint, ezért fontos, hogy differenci-áltan készítsük el a feladatokat, vagyis legyenek egyszerűbb és bonyolultabb kérdések a játék során. Az alábbiakban néhány minta feladat olvasható.

1. ÁllOMÁS

Közös kérdés: A mandrillok és a gorillák a távoli afrikai esőerdő lakói. Sajnos már elég kevesen vannak. Mi lehet ennek az oka? Nézzetek szét a mandrillok és a gorillák kifutója körül, és meg-találjátok a választ.A szervezők a következő kis táblákat helyezték el már előzőleg a kifutók körül. Ezt kell megta-lálniuk és feljegyezniük a csapatoknak:

Feladat kicsiknek: Ha már jól megfigyeltétek a mandrillokat, közösen színezzétek ki a képüket! Figyeljétek meg, mennyi szín található a mandrill hímeken! Vajon miért ilyen színesek? Találjá-tok ki, melyik a helyes válasz az alábbiak közül:

a) Mert valaki összefestékezte az arcukat.b) Azért, hogy a csapattagok jobban észrevegyék vezetőjüket a sűrű dzsungelben.c) Mert a hímek így próbálnak megtetszeni a nőstényeknek.

Feladat nagyoknak: Most látogassátok meg a nyugati síkvidéki gorillákat, figyeljétek meg a viselkedésüket, és je-löljétek meg a táblázatban, mely magatartásformákat láttátok náluk a 15 perces megfigyelés során!Amikor visszatértek, adjatok választ arra a kérdésre is, hogy miről lehet felismerni a vezérhímet a gorilla csapatban!

Vezérhím Nőstény 1. Nőstény 2. Kölyök 1. Kölyök 2.

Táplálékszerzés

Tisztálkodás

Alvás

Játék

Kommunikáció a családtagokkalKommunikáció a külső környezettel

„Ránk, gorillákra gyakran vadásznak, hogy kicsinyeinket elfogják,testrészeinket eladják.”

„Egyre több fát vágnak ki, ezért kevesebb a hely, ahol élhetünk.”

állaTok világnapja – veTélkedő

100

2. ÁllOMÁS

Feladat kicsiknek: Az afrikai füves puszták vízilovai a forró nappalokat vízben vagy árnyék-ban töltik, mert bőrük érzékeny a heves napsütésre. Napnyugta után indulnak táplálékszerző körútra, lelegelik a part menti növényeket. Ma azonban vadászok dzsipjei zavarják meg a kör-nyék nyugalmát. Rálőnek a vízilovakra, hogy az elejtett zsákmány bőrét eladhassák, és abból bőrszíjak készülhessenek.

a) Figyeljétek meg az állatkerti vízilovakat, majd rajzoljatok lábakat a képen látható vízilónak, hogy gyorsan visszamehessen a vízbe!

b) Párosítsátok a versrészleteket az állatok nevével!

„Növényevő, kényelmesigen ritkán félelmes.Súlya több, mint két tonna,jó öt méter a hossza.

Ha a partra jön pihenni,nem lovagol rajta senki.”

„Az orrodon két tülök,aki bánt, azt megdöföd.A négy patád se akármi!tudsz taposni, rúgkapálni.”

(A két állat: szélesszájú orrszarvú, nílusi víziló)

Feladat nagyoknak: Egészítsétek ki a szöveg hiányzó részeit!a) Az ………………. füves puszták vízilovai a forró nappalokat ……………… vagy árnyékban töltik,

mert ………………….. érzékeny a heves napsütésre. ……………………. után indulnak táplálékszerző körútra, lelegelik a part menti …………………………... Ma azonban vadászok dzsipjei zavarják meg a környék nyugalmát. Rálőnek a vízilovakra, hogy az elejtett zsákmány bőrét eladhassák, és abból bőrszíjak készülhessenek.

b) Keressétek meg az állatkerti orrszarvúakat, és válaszoljatok az alábbi kérdésekre!Milyen felépítésű az orrszarvúk patája?Miért tölcsér alakú az orrszarvúak füle?Soroljátok fel a 4 orrszarvú alfajt!

3. ÁllOMÁS

Feladat kicsiknek: Jó nagy utat kell megtennetek, mert a tigris a távoli Szibériában várja segít-ségeteket! Amikor vadászik, jó szolgálatot tesznek számára csíkjai, mert elrejtik a növényzetben. Most azonban neki kell menekülnie! Vadászok zaja veri fel az erdőt, tigrist akarnak lőni, szép bundájára pályáznak.

a) Rejtsétek el a menekülőt! Nézzétek meg az állatkerti kifutót, és a képen rajzoljatok sűrű növényzetet a tigris köré!

b) Az asztalon egy macskaféle ragadozó koponyája látható. Vajon kié lehet?Segítségként eláruljuk, hogy Bundája sárgásbarna, farka végén bojt található, a tigrishez hasonlóan védett, élőhelye az afrikai szavanna. Na kitaláltátok már?

Feladat nagyoknak: Figyeljétek meg alaposan a szibériai tigriseket, valamint állatkerti kifutó-jukat! Olvassátok el az információs táblákat is, és válaszoljatok a kérdésekre!

a) Mondjatok legalább 3 dolgot a tigrisek testfelépítésében, amely segíti őket a vadászat során. Ha többet is tudtok, plusz pontot kaphattok érte.

b) Írjátok az alábbi élőhelyek mellé a különböző tigris alfajok nevét! Jelöljétek X-szel a már kipusztult alfajokat!

Thaiföld, Laosz, Kambodzsa ………………………………..Szumátra, Dél-Korea ………………………………..Szumátra ………………………………..Kína déli része ………………………………..Ázsia keleti része ………………………………..Bali szigete ………………………………..India középső része ………………………………..Jáva szigete ………………………………..

101

101

4. ÁllOMÁS

Feladat kicsiknek: Figyelmesen nézzétek meg a vízparti képet! Beszéljétek meg, hogy mire van szüksége ennek a sokféle élőlénynek, hogy jól érezze magát a vízben és a vízparton!

Feladat nagyoknak: Állítsatok össze táplálékláncokat a vízparti képen szereplő állatfajokból. Beszéljétek meg, hogyan befolyásolja a táplálékláncokat egy súlyos vízszennyezés?

Közös feladat:a) Keressétek meg az állatkerti vidrákat! Derítsétek ki, hogy hányan vannak, és mi a nevük!

Vajon megfelelően van berendezve a kifutójuk? Nézzétek meg, hol tudnak pihenni, táplálé-kot szerezni, és hogy van-e elég helyük játszani!

b) Hasonlítsátok össze az asztalon, terráriumban és akváriumban elhelyezett élő békát illetve teknőst! Melyikről mit tudtok? (Testfelépítés, táplálkozás, szaporodás, mozgás).

5. ÁllOMÁS

Közös feladat:a) A színes képeken a jegesmedve táplálékállatait láthatjátok. Ha megfelelő sorrendbe rakjátok

őket, a hátoldalukról kiderül, hogy miért találnak a jegesmedvék egyre kevesebb élelmet az élőhelyükön. (Megoldás: Tengerek szennyezése).

b) A tengerekben élő állatok számára a legnagyobb problémát a vízszennyezés jelenti. A szó-kártyák közül válasszátok ki azokat, amelyeken a tengereket szennyező tárgyak szerepel-nek! (Megoldás: olaj, fémdoboz, ceruzaelem, műanyag palack, festék).

Feladat kicsiknek: Keressétek meg a jegesmedve egyik fő táplálékállatát, a borjúfókát! Figyel-jétek meg alaposan, és találjátok ki, hogy a felsoroltak közül melyik testrésszel nem rendelkezik a borjúfóka! (Felsorolás: farok, úszóhártya, fülkagyló, szőr, bajusz).

Feladat nagyoknak: Keressétek meg az állatkertben, az alábbiakban felsorolt tengeri állatfajo-kat és megfigyeléseitek segítségével oldjátok meg a rejtvényt! A fajtáblák segítenek.Jegesmedve, kaliforniai oroszlánfóka, pápaszemes pingvin, borjúfóka. (A rejtvény a négy állatfaj tulajdonságait, és a róluk szóló ismereteket tartalmazza.)

állaTok világnapja – veTélkedő

102

PONTGYŰJTŐ lAP(összehajtható, 4 oldalas – az állomáspontokon pecséteket kell

gyűjteni a számozott négyzetekbe)

Startpont

Indulás Érkezés

21

4 5

3

Lista

Védett állatoklistája

Állat neve Hol él?

ÁLLATOKVILÁGNAPJA

A csapat neve:

Állomások1.

2.

3.

4.

5.

Kellemes szórakozást!

Játék 7-11 éveseknek

............................................

Startpont

Indulás Érkezés

21

4 5

3

Lista

Védett állatoklistája

Állat neve Hol él?

ÁLLATOKVILÁGNAPJA

A csapat neve:

Állomások1.

2.

3.

4.

5.

Kellemes szórakozást!

Játék 7-11 éveseknek

............................................

Madár ül az ágon Figyeld meg alaposan az erdei fülesbaglyokat! Színezd ki a képet! Rajzold a kép köré a fát, amely elrejti a baglyot! Az alábbi lábak közül melyik a bagolyé? Karikázd be!

Madár ül az ágon Figyeld meg alaposan az erdei fülesbaglyokat! Színezd ki a képet! Rajzold a kép köré a fát, amely elrejti a baglyot! Az alábbi lábak közül melyik a bagolyé? Karikázd be!

JÁTÉK! JÁTÉK! JÁTÉK!

A flamingócsapatban egy szörny hír járja! Egy gonosz boszorkány nagy z rzavart csinált az állatkertben!

Itt-ott elvarázsolt ezt meg azt.

A Ti dolgotok, hogy a varázslatok nyomára bukkanjatok, és helyre hozzátok a turpisságokat!

Azért, hogy el ne tévedjetek, használjátok a térképet!

NEVEZZÉTEK EL CSAPATOTOKAT ÉS RAJZOLJATOK EGY CSAPAT EMBLÉMÁT!

FLAMINGÓLÁBAK

Kezdjétek azzal, hogy megnézitek a flamingócsapatot! Láttok-e valami furcsaságot náluk? Járt-e erre a boszorkány? Néhány flamingónak csak az egyik lába látszik. Vajon mi történt a másikkal?

Miért állnak gyakran egy lábon a flamingók?

RÖPKÉPTELENÜL

Néhány madár az állatkertben elvesztette a röpképességét. Talán ez is a boszorkány m ve?Keressétek meg a felsorolt madarakat, figyeljétek meg ket, és beszéljétek meg, hogy melyik, miért nem tud repülni, majd válaszoljatok a kérdésekre!

2. PÁPASZEMESPINGVIN

3. DODÓ

4. SISAKOS KAZUÁR

A kérdésekre a madarak számával válaszoljatok!

A négy madár közül melyik tud jól úszni?

Melyik él Ausztráliában?

Melyiknek van 3 lábujja egy lábán?

Melyiknek van úszóhártyás lába és evez tolla?

Melyikr l mintáztak egy ivókutat az Állatkertben? És miért?

1. EMU

KUTAKODÓ

A Dél-Amerika röpdénél járva papagájok ricsajára lehettek figyelmesek. A boszorkány is járt erre, és az a gyanúm, hogy elvitt egyet közülük. Segítsetek nekem, számoljátok meg, hány darabot láttok

a zöldszárnyú arákból, és mennyi van a sárga-kékekb l!

ZÖLDSZÁRNYÚ ARA db

SÁRGA-KÉK ARA db

Figyeljétek meg a pápua szarvascs r madarat és a beót a tevékkel szemközti röpdében! Milyen különbségeket és hasonlóságokat találtok közöttük? Írjátok a táblázatba! Segít a fajtábla!

PÁPUA SZARVASCS RMADÁR BEÓ

Milyen a cs re?

Milyen a hangja?

Hol él?

Mit eszik?

Keressétek meg a képen látható madarakat a Pálmaház nagycsarnokában! A boszorkány összekeverte a madár nevének bet it! Rakjátok helyes sorrendbe!

A L O I V Ó K Á R U T

Az alábbi növényekkel a Pálmaházban találkozhattok. A boszorkány azt mondta, hogy egyik felsorolt növény sem fa, de én nem hiszek neki! Ti rájöttök, hogy melyik a kakukktojás?

Ha megtaláltátok, húzzátok ki a felsorolásból az egyetlen fát!

F NIX PÁLMA BANÁN FIKUSZ

SZARVASAGANCS PÁFRÁNY LEGYEZ PÁLMA

TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG

A boszorkány a Nagy-tó madarai között is járt. Figyeljétek csak, hogyan keverte össze a színeket! Szerencsére sikerült összeállítani egy színlistát! Kérlek, adjátok vissza a vízimadarak színeit, miután megfigyeltétek ket! Kössétek össze a helyes párokat!

SZÍNLISTA:

Fekete, fémesen csillogó tollruhája van, szárnyán pedig

pikkelyszer a mintázata. A nászid szakban a fején és a hasán fehér folt jelenik meg.

Tollazata rózsaszín . Cs re alatt sárga b rzacskót visel.

Tollazatában fekete, fehér és barnás színeket találunk. Hosszú

lába és cs re piros szín .

A tojó tollruhája barna, a gácsér feje zöldes, fémfény , teste

pedig barna és fekete. Mindkett jük szárnyán kék

szárnytükör található.

Hátán a tollazat sötét szín ,mellén és arcán gesztenyebarna.

Hasi részén fehér tollak is találhatók. Cs re rövid, szürkés.

Tollruhája barnás, csíkozott mintázatú, cs re narancssárga,

rövid, kúpos formájú.

T KÉS RÉCE

NYÁRI LÚD

KORMORÁN

VÖRÖSNYAKÚ LÚD

RÓZSÁS GÖDÉNY

FEHÉR GÓLYA

BANZÁJ! BONSAI!

A Japánkertben járva is a banya nyomai láthatók. Néhány fa összement! Vajon tényleg a boszorkány okozta ezt a z rt, vagy más oka van annak, hogy törpék a fák?

Karikázzátok be a helyes válasz bet jelét!

a) Igen, a boszorkány varázsolta el így a fákat!

b) Nem a boszorkány tehet róla. A bonsai olyan fa, amely csak egy különleges él helyen található meg, ahol ilyen kicsire n nek a fák. Az állatkerti bonsaiok is egy Japán erd b l kerültek ide, az erd neve: Bonsai, ami törpefákat jelent.

c) A bonsai (bon=lapos, sai=tál) tálban nevelt, mesterségesen, m vészien alakított, formára vágott, hajlított fa, amelyet metszéssel, drótozással, a tápanyag, a h mérséklet és a páratartalom megfelel kialakításával alakítanak törpe méret re.

A Japánkert bonsaiai között az alábbi hazai fákat is megtaláljátok: Közönséges gyertyán, Kocsányos tölgy, Virágos k ris, Mezei juhar.

Figyeljétek meg a „törpe fák” levelét, és írjátok a nevüket a megfelel kép alá!

PONTSZÁMOK

/ 4CSAPATNÉV/EMBLÉMA:

FLAMINGÓLÁBAK:

RÖPKÉPTELENÜL:

KUTAKODÓ:

TÓTÚRA ÉS SZÍNVILÁG:

BANZÁJ! BONSAI!:

/ 4

/ 8

/ 12

/ 12

/ 10

ÖSSZESEN:

/ 50

Állatkerti vetélked 12 – 16 éveseknek

Csapat neve:

Osztály/Iskola:

Indulási id : Érkezési id :

Madárhangok és tollakfelismerése:

Páva

Sárgarigó

Koronás galamb

Jácintkék ara

Fehér gólya

Emu

Írjátok a hallott madárhangok és a megtekintett tollak számát a megfelel helyre!

Madárismeret és madárvédelem

Induljon csapatotok madárkeres expedícióra! Fejtsétek meg a rejtvényt és megtudjátok, hogy el ször

melyik madárhoz vezet az út.

„Szárnyalok a vízben, de mégsem látsz, Mi lehet az oka? Tudd meg hát!

Hasam fehéren világít, mint az ég, Ha alulról nézel, el led engem elrejtvén. Mélykék tengerbe olvadó sötét hátam

Bújtat azok el l, kik felülr l bánthatnának!”

Ki ? (Pontos fajnév)

Figyeljétek meg a madarat és magyarázzátok meg, hogy miért kapta ezt az elnevezést!

Megtudhatjátok, hogyan nevezték el az Állatkertben közülük els ként felnevelt fiókát, ha az alábbi szavak közül kiválasztjátok azokat, amelyek minden madárra jellemz ek.

TOJÁS - F DÜRGÉS - K BEGY - Á TOLL - É SZÁRNY - L

VONULÁS - N CS R - I ÚSZÓHÁRTYA - Z REPÜLÉS - Ó

CSUPASZ CS D - S LÉGZSÁK - X

A fióka neve, ami „boldogságot” jelent:

A tenger és a táplálék szennyezettsége okozhatja ezeknek a madaraknak a pusztulását.

Mely táplálékkal juthat a szervezetükbe a méreganyag?

Hol található a természetes él helyük?

VÉDETT! Miért?

Keressétek meg a trópusi madarakat az állatkertben, és válaszoljatok a kérdésekre!

Soroljatok fel az állatkertben is megtalálható afrikai madarakat! Írjátok le a pontos nevüket! Karikázzátok be a röpképteleneket!

Mir l kapta magyar nevét a képen látható madár? Latin neve: Dacelo novaeugineae.

A legtöbb trópusi es erd ben él madár rendkívül színes. Mi ennek az oka?

Milyen madarak az amazonok? Melyik földrész lakói és mely színek szerepelnek mindegyikük tollazatában?

Húzzátok alá azokat az okokat, amelyek miatt kipusztulhatnak a trópusi madárfajok!

VÉDETT! Miért?

VADÁSZAT, ERD ÍRTÁS, VADBEFOGÁS, RAGADOZÓ

ÁLLATOK, ÁRVIZEK, HOBBIÁLLAT-TARTÁS,

LABORATÓRIUMI KÍSÉRLETEK, SZÁRAZ ID SZAKOK,

TOJÁSOK ELPUSZTÍTÁSA, FÉSZKEL HELYEK MEGSZ NÉSE,

RITKA FAJOKKAL VALÓ ILLEGÁLIS KERESKEDELEM

Melyik testrésze segíti a zsákmányszerzésben?

Mely napszakban vadászik? (Olvassátok el a fajtáblát!)

Olvassátok el a fajtáblán, melyik apró rágcsáló elszaporodásán vagy megrit-kulásán múlik a hóbaglyok fészekrakó kedve!

Melyik lehet a rétisas lába? Karikázzátok be!

Védelem alatt áll-e a rétisas?

Soroljatok fel hazai védett ragadozó madarakat!

Egy ritka hazai ragadozó madarunk a rétisas. Keressétek meg és figyeljétek meg alaposan!

VÉDETT! Miért?

VÉDETT! Miért?

A hóbagoly a messzi észak madara. Keressétek meg a Kisszikla oldalában, és figyeljétek meg a testfelépítését!

114

Szakirodalom

Ablak a természetre – Évszázadok állatkertje Budapesten. Fővárosi Állat- és Növénykert, 2001. (Felelős szerk.: Dr. Persányi Miklós)

Bolton, Gavin: A tanítási dráma elmélete. (Ford.: Szauder Erik)(Eredeti: Towards a theory of drama in education, Longman, 1979, London)Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest, 1993

Cornell, Joseph: Kézenfogva gyerekekkel a természetben. (Ford.: Ortmanné Ajkai Adrienne) (Eredeti: Sharing Nature with Children, 1998)Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Dezsériné Bíró Mária – Nagyné Ács Mónika: Óvodások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999.

Dezsériné Bíró Mária – Nagyné Ács Mónika: Kisiskolások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999.

Disinger, J. F. – Monroe, M. C.: A környezeti nevelés fogalma.(Adaptálta: Nagyné Horváth Emília), KN Szer-Tár – Műhelyszervezési kézikönyvek, Budapest, 1998

Gabnai Katalin: Drámajátékok – Bevezetés a drámapedagógiába.Helikon Kiadó, Budapest, 1999, 2005

Hűvös Edit: Zoopedagógia – Környezeti nevelés az állatkertben.Szakdolgozat – ELTE TFK, Biológia Tanszék, Budapest, 2005 április

Kaposi László (Szerk.): Játékkönyv, Színházi füzetek /IV., Kerekasztal Színházi Nevelési Központ – Marczibányi Téri Művelődési Központ, 2002.

Keith A. Wheeler, Keith A. és Bijour, Anne Perraca (Szerk.): A fenntarthatóság pedagógiája – A remény paradigmája a XXI. század számára.(Ford.: Ortmann-né dr. Ajkai Adrienne), Körlánc Egyesület, 2001

Kemenesné Kiss Ildikó, Dr. (Ford.): Az Állatkertek Természetmegőrzési Világstratégiája. A világ állatkertjeinek és akváriumainak szerepe a Föld természeti értékeinek megőrzésében. Budapest, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1993.(Eredeti cím: IUDZG/CBSG – IUCN/SSC, 1993 The World Zoo Conservation Strategy – The role of the Zoos and Aquaria of the World in Global Conservation, ChicagoZoological Society, Chicago)

Lehoczky János: Iskola a természetben avagy a környezeti nevelés gyakorlata.RAABE Klett Könyvkiadó Kft., Budapest, 1999

Neelands, Jonothan: Dráma a tanulás szolgálatában. (Ford.: Szauder Erik)(Eredeti: Making Sense of Drama, Heinemann Educational Books Limited, 1984, Oxford) Marczibányi téri Művelődési Központ, Budapest, 1994

Olney, Peter J. S. (Szerk.): Building a Future for Wildlife - The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy. Bern, WAZA Executive Office, Bern, 2005. Angol nyelven elérhető: www.waza.org

Orbán Zoltán: Közoktatást segítő intézmények a fenntarthatóság-pedagógiában – Elemzés a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia alapján.Magyar Állatkertek Szövetsége, 2006

115

Pintér Tibor (Szerk.): Környezeti nevelés a bemutatóhelyeken. Réce-füzetek 6., Alapítvány a Magyarországi Környezeti Nevelésért, Budapest, 2004.

Pintér Tibor – Ilosvay György (Szerk.): Pedagógiai lehetőségek az állatkertben, Zoopedagógia.Körlánc Szegedi Munkacsoportja, JGYTF Kiadó, Szeged, 1997

Pintér Tibor – Nagy Irén (Szerk.): Zoopedagógia és fenntarthatóságra nevelés. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2003

Sárfalvi Judit – Nagy Irén: Iskolások az állatkertben. Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 1999.

Scully, Nicki: Állatmeditációk – belső utazások(Ford.: Bondy István) (Eredeti: Power Animal Meditations, 1991, 2001) Forever Kiadó, 2002

Vásárhelyi Tamás és Victor András (Szerk.): Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia – alapvetés. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest, 2003.

A 2000. évi zoopedagógiai módszertani tréning és a Zoopedagógiai AlapoZoo c. gyűjtés anyaga. (Készítette és szervezte: Urbán Ágnes és Parti Krisztina a Field Study Council Magyarországi Tereptanulmányi Központja, Pintér Tibor a Pécsi Állatkert munkatársa)

KÖVI SZABOLCS: A TITKOS KERT (zenei anyag)

MUSICAL WORLD: AFRICA (zenei anyag)

INTERNETES ADATBÁZIS: http://tau.hu/kellekek/pp-med.htm

Tablójegyzék

1. Fejezet tablói: Művészet az állatkertben. Találkozás az állatvilággal. Az állatkert-pedagógia területei. Az állatkert-pedagógia elhelyezése. Az állatkertek alapfeladatai.

2. Fejezet tablói: Zoopedagógiai eszközök 1. Zoopedagógiai eszközök 2. Zoopedagógiai eszközök 3.

3. Fejezet tablói: Zoopedagógiai módszerek 1. Zoopedagógiai módszerek 2. Zoopedagógiai módszerek 3. Zoopedagógiai munkaformák.

4. Fejezet tablói/feladatlapjai: Madár ül az ágon. Madarak és Fák Napja – Játék. Madárismeret és madárvédelem.