Nagy Irén

ZOOPEDAGÓGIAIHASZNOSKÖNYV

– módszertani segédanyag –

Fővárosi Állat- és Növénykert

�

Kiadta: Fővárosi Állat- és Növénykert1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12.

Nyomdai szerkesztés: Magyar László

A feladatlapok grafikáit készítette: Lukács Albert

A tablók fotóit készítette:Bagosi Zoltán, Golovanova Bea,

Krsztovicsné Nagy Irén, Krsztovics Sándor Valamint képek láthatók egy angliai állatkert (Marwell Zoo)

oktatóanyagairól és útmutató füzetéből.

A kiadvány megjelenését támogatta:Nemzeti Kulturális Alap

Ismeretterjesztés és Környezetkultúra Szakmai Kollégiuma

Nyomda: HTS ART

ISBN 978-963-06-4045-9

�

Tartalomjegyzék

Hangulatkeltő 5

I. fejezet: Elméleti alapok

Mire nevel az állatkert? 7Jövőt építeni a vadvilágért! 9Az állatkert-pedagógia alapjai 17A hazai állatkertek pedagógiai kínálata 21

II. fejezet: Zoopedagógiai eszközök

Mihez kezdjünk az élő állattal? 45Az információs rendszer 47Készítsünk feladatlapot! 51

III. fejezet: Zoopedagógiai módszerek

Tervezz rugalmasan! 59Játék, játék, játék! 68Zöld rendezvények 75

IV. fejezet: Témakörök

Témaötletek mindenkinek 85Szeretem vagy „nemszeretem”? 90Építsünk állatkertet projekt 94Állatok Világnapja vetélkedő 98

Szakirodalom 114Tablójegyzék 115

A könyv alapötletéül a magyarországi állatkertek zoopedagógusainak 2000. évi zoopedagógiai módszertani tréningje és a Zoopedagógiai AlapoZoo című gyűjtés anyaga szolgált, melyet szervezett és összeállított Urbán Ágnes és Berényiné Parti Krisztina a Field Study Council Magyarországi Tereptanulmányi Központ munkatársai

valamint Pintér Tibor a Pécsi Állatkert zoopedagógusa.

Az anyag összegyűjtéséhez hozzájárultak a magyarországi állatkertek és vadasparkok oktatással foglalkozó volt és jelenlegi munkatársai:

Ambrus Imre, Bancsik Györgyi, Bárdossyné Stolár Klára, Fercsik Péter, Fodor Bernadett, Golovanova Bea, Gosztonyi Fanni, Gősi Gábor, Horváth Miklósné, Huszár György, Juhász Gőz Szilvia, Kapa Ágnes, Kiss Gabriella, Komondi Ildikó, Konrád Mónika, Mészáros Judit, Ladányi Attila, Marokházi Csabáné, Mező Bálint, Dr. Mező Tibor, Pilz Olivér, Révész György, Révészné Petró Zsuzsanna, Sárfalvi Judit, Sebestyén Zsolt, Sinka Gábor, Somogyiné Veress Ildikó, Szulovszky Ágota, Takácsné Magi Zsuzsanna, Támbáné Bohus Viktória,

Tóth Tibor, Zentai Zita

valamint az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Zoopedagógia fakultációjának hallgatói.

A kötet elsősorban a Fővárosi Állat- és Növénykert zoopedagógia szakmódszertani képzésén résztvevő egyetemi, főiskolai hallgatóknak, illetve továbbképzést végző gyakorló pedagógusoknak készült jegyzet.

�

Hangulatkeltő„Belépek a kapun. Az óriási tiszafa matuzsálem ismerősként üdvözöl. Emlékszem, itt állt a közel-ben a minden tavasszal gyönyörű rózsaszínben virágzó japán cseresznye. A sétányon még mindig megcsodálhatom a páfrányfenyő legyező alakú leveleit, kevesen tudják, hogy ebből még mutatós karácsonyfadísz is készülhet. Elhaladok a Kert szinte egyetlen kocsányos tölgye mellett, makkot keresek az avarban, ősz van, reggel. Ezt az időszakot szeretem, ilyenkor még nincsen látogató a Kertben, zavartalanul magamba szívhatom a hely varázsát. Innen-onnan valaki rám köszön, a kertészek söprik az avart, elektromos kisautó halad el mellettem zajtalanul, nem sokkal utána pedig a lovaskocsi, rajta a takarmány. Minden csendes, nyugodt és friss. A Majomházhoz érve felhangzik a sziamangok kánonszerű, bugyborékoló üvöltése, területhatáraikat jelzik. Elsétálok, hogy megnézzem az álmosan nyújtózó oroszlánokat, majd látom, hogy belekezdenek a szokásos reggeli kergetőzésbe. Mély, öblös hangon köszöntik a reggelt. A szomszéd kifutón lassan előtűnik a lombok közül a kis panda, hogy aztán újra eltűnjön a szemem elől. Futó pillantást vethetek csak rá, mégis elbűvöl vöröses bundájának szépsége. Következő állomásom az Emberszabásúak Háza. Itt vár a csoda, Golo, a fenséges gorillahím áll az üvegfalnál, gyanakodva méreget. Leülök az üvegfal mellé. Egy almát veszek elő. Enni kezdem. Golo éberen figyel, de most már kíváncsian is. Ismerlek – gondolhatja. Majd elegáns mozdulatokkal tovább sétál, és finom játékba kezd köly-kével. Nézem őket, majd tovább állok. Az orrszarvú pár mozdulatlanul áll a kifutó közepén. Csak hosszú, tölcsér alakú fülüket pörgetik meg néha. Ennél jóval nagyobb a mozgás a páviánoknál. Visítás és kergetőzés jelzi, hogy valaki talált egy finom falatot, majd hirtelen rend lesz, és a csapat Tomit, a vezérhímet követi. Lenyugszanak a kedélyek, a majmok kurkászásba kezdenek. Én pedig megérkeztem, itt az irodám, a Zsiráfház emeletén. Szeretek itt lenni.”

Számomra ezt jelenti állatkertben lenni. Igaz, hogy időről időre sok minden változik, kifutók épülnek át, a régi lakók elmennek, újak érkeznek, de az élmény marad. Az állatkert látogatás élménye mindenki számára más és más, mégis van valami, ami közös, a rácsodálkozás az élő állat vagy növény tökéletességére, erejére, ugyanakkor védtelenségére. Miért is készült e könyv? Miként valósulhat meg a találkozás ember és állat között a ma állatkertjeiben? Ebben szeret-nék segítséget nyújtani mindazoknak a nevelőknek, legyenek azok óvópedagógusok, tanítók, tanárok, leendő pedagógusok vagy akár lelkes szülők, akik elhiszik, hogy a modern állatkertek célja, lehetőséget teremteni a gyerekek számára, hogy a folyton száguldó világban egy pillanatra megálljanak, egymásra és az őket körülvevő értékekre figyeljenek, megérezzék és megértsék az élő szervezetek lényegét és üzenetét, s ezáltal jobb felnőtté váljanak.

A szerző

„A környezet fenntartható harmóniáját, esztétikumát, örömforrás-értékét sokan nem tekintik az életük minőségét meghatározó tényezőnek.” – ez az értékvesztés új szemléletű pedagógiát követel.

(Lehoczky János)

�

Mire nevel az állatkert?

Mindannyian jártunk már állatkertben, és szereztünk jó vagy kevésbé kellemes élményeket. Ha azt kérdezzük miért jó állatkertben lenni, az előzetes tapasztalatainkhoz mérten különböző válaszok adhatók. Lesznek, akiket először meg kell győzni arról, hogy az állatkertek szerepe fo-lyamatosan változik, és már nem állatokat kínzó vagy azokat öncélúan fogva tartó intézmények. Mások tisztában vannak azzal, hogy az állatkertek egyfajta kellemes kikapcsolódási lehetőséget, családi programot jelenthetnek, ahol lehetőség van testközelbe kerülni az élővilággal.

De miről szólnak valójában az állatkertek a XXI. században? Hogyan valósul meg a személyes élményeken és tapasztalatokon keresztül történő ismeretszerzés e csodás természet-megőrzési központokban?

Az állatkertek alapfeladatai

1993-ban az Állatkerti Világszervezet (IUDZG, ma WAZA) és a Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) Fajtúlélési Bizottsága (IUCN/SSC) Fogságban-tenyésztési Munkacsoportja (CBSG) széleskörű nemzetközi összefogással, valamint a Természetvédelmi Világalap (WWF) jóváha-gyásával létrehozta a világ állatkertjeinek és akváriumainak nemzetközi szabályozását, melyet írásban is rögzített (The World Zoo Conservation Strategy, 1993), illetve a fenntarthatóság értel-mében, 2005-ben átdolgozott formában újra megjelentetett (Building a Future for Wildlife – The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy, 2005).

A nemzetközi szabályozás (Az Állatkertek Természet-megőrzési Világstratégiája) értelmében a rekreációs lehetőség biztosítása mellett az állatkertek alapvető fontossággal bírnak a fenntart-ható fejlődés folyamatában, melyet az alábbi felsorolt funkciókkal biztosítanak:

Részvállalás a természet-megőrzés folyamatában:Az állatkerteknek kialakulásuk óta folyamatosan változott a szerepük és célkitűzéseik: A kezdet-ben kedvtelésből létrehozott uralkodói magángyűjteményeket az állatok igényeit háttérbe szorító vásári állatbemutatók és a szűk ketreces menazsériák váltották fel. Ezt követte a tudományos szemléletmódot előtérbe helyező állattartás, zoológiai parkok vagy másképp élő múzeumok for-májában. A XXI. század állatkertjei folyamatosan átalakulnak természet-megőrzési közpon-tokká, melyek bemutató tevékenységének középpontjában maga a környezet áll, tárgya az öko-szisztémák felépítése, védelme és a fajok fejlődése, melyet a holisztikus megőrzés módszerével és interaktív bemutatóeszközök felhasználásával tud megvalósítani. A jövő állatkertjeinek szintén elengedhetetlen feladata a hálózatba tömörülés, kapcsolattartás, valamint a szemléletformálás. A természetmegőrzés tehát egy olyan összehangolt folyamatot jelent, amelyben szerepet kap a veszélyeztetett fajok és élőhelyek védelme, tudományos ismeretek gyűjtése, közéleti és politikai figyelemfelkeltés, valamint az oktatás és a nevelés. Az állatkertek és a célközönség közötti kapocs az átélt élmény, amely segíti a természet-megőrzési üzenet átadását.

❀

Elméleti alapok

elméleti alapok

I. fejezet

�

Faj- és élőhelyvédelemAz állatkerti gyűjtemények az állatkertek természet-megőrzési feladatainak alapjai, ezért a gyűj-temény tervezésénél elsődleges szempont az adott állatkert célja és küldetése, valamint megfelelő tartási körülmények biztosítás a bemutatott állatok számára.Az állatkertek nagy számban tartanak veszélyeztetett, kipusztuló félben lévő állatfajokat, s azok szaporításáért is felelősek, így nagymértékben hozzájárulnak a biodiverzitás (élővilág sokféle-sége) megőrzéséhez.A tervezett állattartáson kívül lényeges feladata az állatkerteknek a veszélyeztetett fajok nemzet-közi nyilvántartása, az állatgyűjtemények összehangolása, a fajkoordináció valamint törzskönyv vezetése az adott fajokról.E feladatkör fontos eleme még a mentett állatfajok repatriálása (visszatelepítése), és bekapcso-lódás a terepi élőhely-védelmi programokba. Az állatkertek feladata az úgynevezett „ex situ” (a természetes élőhelyről az állatkertekbe kihelyezett) természetmegőrzés az állatfajok „in situ” (a természetes élőhelyen történő) fennmaradásának érdekében.

Szaktudás és kutatásAz állatkertek alapvető természettudományos ismeretek forrásai. Fontos feladatuk a korszerű ál-lattartáshoz szükséges szakmai ismeretek, eszközök, módszerek fejlesztése, valamint a dolgozók szakképzése. A zárt téri tartás lehetőséget ad az állatok széleskörű tudományos megfigyelésére, kutatására. A különböző oktatási és kutató intézményekkel és természetvédelmi szervezetek-kel való kapcsolattartás, és az állatkertek összehangolt működése ösztönzi az adatgyűjtést és adatbankok létrehozását.

NevelésAz állatkertek egyik legfontosabb feladata, hogy hirdessék a természetmegőrzés elveit, valamint ökológiai szemléletformálást végezzenek a társadalom minden rétegéből érkező látogatói kör (mintegy 600 millió ember) számára. Élményszerű, szórakozással egybekötött ismeretszerzési lehetőséget kell biztosítsanak. Mindehhez egy világosan megfogalmazott, egységes állatkerti oktatási-nevelési terv és szakképzett állatkert-pedagógus(ok) szükséges(ek). Az állatkerti nevelő-munka alapja mindig maga az élő állat és az élőhely-szemléletű kifutók kialakítása. Megfogalma-zott igény továbbá a különböző oktatási technikák használata, valamint a faj- és élőhely-védelmi projektek bemutatása a látogatók számára. (Részletesebben lásd később.)

A fenti tartalmak, célkitűzések megvalósulása csak nemzetközi összefogással lehetséges. Az összefogás biztosítására, az állatkertek közötti kapcsolat megszervezésére állatkerti szövetsé-gek jöttek létre. Ez azért lényeges, mert így egy cél érdekében, egyszerre fellépve az állatkertek világméretű szemléletformálást tudnak biztosítani. A következőkben felsorolok néhány fontos állatkerti szövetséget, természetvédelmi szervezetet és programot.

WAZA (World Association of Zoos and Aquariums) Világ Állatkertjeinek és Akváriumainak Szövetsége. www.waza.org

EAZA (European Association of Zoos and Aquariums) Európa Állatkertjeinek és Akváriumainak Szövetsége. www.eaza.net

MÁSZ (Magyar Állatkertek Szövetsége) www.zoo.hu

IZE (International Zoo Educators Association) Nemzetközi Zoopedagógusok Társasága. www.izea.net

EZE (European Zoo Educators Association) Európai Zoopedagógusok Társasága.

MÁZ (Magyar Állatkertek Zoopedagógusai) A Magyar Állatkertek Szövetségének Zoopedagógiai Szakcsoportja

❀

❀

❀

�

WWF (World Wide Found for Nature) Természetvédelmi Világalap. www.wwf.org (www.wwf.hu – WWF Magyarország)

IUCN (The World Conservation Union) Természetvédelmi Világszövetség. www.iucn.org (www.iucn.hu – IUCN magyarországi képviselete)

CITES (Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora) Washingtoni Egyezmény: Egyezmény a Veszélyeztetett Vadon Élő Állat- és Növényfajok Nemzetközi Kereskedelméről. A CITES 1973-ban jött létre 26 ország aláírásával. Magyar-ország a megállapodáshoz 1985-ben csatlakozott. www.cites.org

EEP (European Endangered Species Programmes) Veszélyeztetett fajok európai szaporítási illetve törzskönyvezési programja.

Mire nevel az állatkert?

2005 és 2015 között a fenntarthatóság évtizedét éljük. Eljött a pillanat, ami talán nem is csak egy pillanat, hanem egy kollektív tanulási folyamat kezdete, hogy az emberiség megtanuljon más-képp élni. Ráébredjen arra, hogy ha az eddigiekhez hasonló ütemben használja a Föld készleteit és viszonyul a meglévő értékekhez, jövője kétségessé válik. Mindehhez a jelen problémáit azok környezeti, gazdasági, társadalmi vonatkozásaiban egyaránt szükséges látni, amihez fontos összekötő kapocs a nevelés és az oktatás.

A fenntarthatóságra nevelés speciális, közoktatási intézményen kívüli, és annak munkáját se-gítő helyszínei az állatkertek, akváriumok, vadasparkok, melyek zászlajukra célul tűzték ki a biodiverzitás (az élővilág sokfélesége) megőrzését szolgáló tevékenységüket illetve az ezzel kap-csolatos együttműködést, ismeretterjesztő, nevelő feladatot.

Az állatkerti oktatási-nevelési folyamat célja az élővilág sokféleségének fenntartását célzó isme-retek átadása olyan módon, hogy azok belső értékké váljanak a tanulókban, és lehetőség szerint megvalósulhasson a kívánt szemléletformálás, attitűdváltozás jöjjön létre a tanulási folyamat résztvevőiben.

A következő alfejezetben Az Állatkertek Világstratégiájának oktatásra vonatkozó része olvasható magyar fordításban.

Jövőt építeni a vadvilágért

(BUILDING A FUTURE FOR WILDLIFE The World Zoo and Aquarium Conservation Strategy WAZA EXECUTIVE OFFICE, BERNE, SWITZERLAND, 2005 Chapter 5 – Education and Training)

A Világ Állatkertjeinek és Akváriumainak Természet-megőrzési Sratégiája 5. fejezet – Oktatás és képzés Magyar fordítás: Golovanova Bea

Szinopszis

Az oktatás minden állatkert és akvárium egyik központi szerepe, így szerepelnie kell azok szervezeti stratégiájában. Ennek szellemében az intézményeknek meghatározott oktatási vezérelvekkel, illetve az oktatási tevékenységre vonatkozó stratégiai fejlesztési tervvel kell rendelkezniük, bizonyítva a fenntarthatóság eszméjét („zöld etosz”1). Az oktatási céloknak feltétlenül meg kell jelenniük mind a

1 Az etosz (görög: erkölcs, érzés) az erkölcsi elvek rendszerét, a szónok erkölcsi tartását jelenti. Ma az etoszt az egyéniség és a meggyőződés együttesének tekintjük.

Jövőt építeni a vadvilágért

10

gyűjtemény- és kiállítás tervezésben, mind a természetvédelmi programok kialakításában, mind a látogatói szolgáltatások tervezésében. Az állatkertekben, akváriumokban folyó oktatás szerepe úgy bemutatni az élő gyűjteményt, hogy az nem csupán vonzerőt jelent, hanem ösztönzi, és tudatossá teszi bármely korosztály számára a természet védelme érdekében való cselekvést. A zoopedagógu-sok nem csupán az állatok biológiai, de gazdasági, kulturális és politikai környezetét is bemutatják, csakúgy, mint a természetet érő emberi hatásokat, azok globális és lokális összefüggéseit. Mindezen célok eléréséhez az alkalmazottak (és önkéntesek) megfelelő képzésekkel való támogatására van szükség. További lehetőséget biztosít a módszerek egymással való megosztására a Zoopedagógu-sok Nemzetközi Szövetségében2, illetve a botanikus kertekben, múzeumokban és tudományos köz-pontokban dolgozó partnerekkel végzett hálózati munka. Az állatkertek és akváriumok informális (önvezérelt, szabadon választott) és formális oktatási szerepet vállalnak, előbbit főleg látogatóik számára, utóbbit az iskolákkal, főiskolákkal, egyetemekkel és tanárképző intézményekkel való kap-csolatok fejlesztésén keresztül. A tantervfejlesztésben való részvételükkel az zoopedagógusok részint naprakészen tarthatják programjaikat, részint gondoskodhatnak arról, hogy a természetvédelem beépüljön az alapképzésekbe. Az élő gyűjtemények a biológia témakörén túl jól használhatóak az állattartási-, kertészeti-, kiállítás tervezési- és szabadidő-szervezési ismeretek tanítására is, így a különböző képzésekben való együttműködések kialakítása tovább szélesíti a bemutatóhelyek ok-tatási feladatait. A szemléletformálás, építve a tudatosságot és támogatottságot, komoly szereplője a terepi természetvédelemnek is. Jelen fejezet bemutatja az állatkertek és akváriumok, mint a ter-mészetvédelem alapvető közreműködőinek képét. Ezen intézmények vezető és tanácsadó szerepet töltenek be a társadalom- és kultúrafüggő formális és informális oktatásban, ezáltal befolyásolják az emberek természethez, környezethez való viszonyát mind helyi, mind globális szinten.

Jövőkép

Az állatkertek, akváriumok a rendelkezésükre álló kivételes állatállományukkal, szaktudásuk-kal és a terepi védelmi programokhoz való szoros kötődéseikkel a formális és informális termé-szetvédelmi pedagógiai munka elismert vezető szereplői és tanácsadói. Oktatásban betöltött sze-repük megfelel az adott társadalomnak, környezetnek és kultúrának. Az emberi magatartásra és értékeke gyakorolt hatása által a szemléletformálás alapvető természetvédelmi tevékenységnek bizonyul. Az állatkertek és akváriumok biztosítják alkalmazottaik szakmai képzését csakúgy, mint az in situ és ex situ munkában részt vevő kollégákét.

5.1 Bevezetés

Az állatkertek és akváriumok3 tökéletes központjai az élővilágról szóló, a természet megóvásá-nak szükségességét bemutató információk átadásának. Az itt kiváltott tudatosság az élővilág, az emberiség és a természetvédelem hasznára váló cselekvéssé fordítható. Az állatkertek oktatási tevékenysége segít majd realizálni azt a víziót, amely az Agenda 21-ben, az 1992-es, rio de janei-ro-i ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencia fő kezdeményezésében jelent meg. Hivatalos megfo-galmazása szerint „az Agenda 21 egy átfogó, globális, országos és helyi szintű cselekvési terv az ENSZ szervezetei, kormányok, és a civil társadalom fő csoportjai számára, és vonatkozik minden olyan területre, ahol az emberiség hatást gyakorol a környezetre” 4. Az Agenda 21 36. fejezete (A szemléletformálás, a közfigyelem és a gyakorlati képzés támogatása c.) védnöke minden, a fenn-tarthatóságra neveléssel kapcsolatos, egyéb ENSZ konferenciákon előrevetített tevékenységnek. A 36. fejezet átfogja a pedagógia minden irányzatát, mind a formális-, informális- és alapoktatást, mind a fenntarthatóságra nevelés kulcskérdéseit, beleértve a környezetei nevelést is.A természetvédelmi előrehaladás a társadalmi megértésen múlik, a fajok, a környezet és a hu-mán attitűdök, tettek közötti kapcsolat felismerésén. Egyes természetvédelmi stratégiák – mint pl. ex situ populációk természetvédelmi célú kezelése, visszatelepítések, élőhely védelem – sikere hosszú távon az oktató-nevelő munka viselkedésünkre gyakorolt hatásától függ.

2 International Zoo Educators Association (IZE) ld. www.izea.net 3 Továbbiakban csak: állatkert, mivel a dokumentum konzekvensen, minden helyen együtt említi a két in-tézménytípust.4 A dokumentum eredeti, teljes szövege elérhető több (arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol) nyelven a www.un.org/esa/sustdev/documents/agenda21/ címen.

11

Az állatkertek képesek az embereket olyan irányban befolyásolni, hogy szemléljék érdeklődéssel, ítéljék meg helyesen, szeressék, tiszteljék a természetet és törődjenek vele. Széles körben mind-ez egyrészt az állatkertek hálózatán keresztül valósulhat meg, melynek tagjai helyi, országos, regionális vagy nemzetközi szintű munkát végeznek, másrészt in situ és ex situ projektekben való közvetlen részvétel által.Szükség van az állatkertekben már meglévő pedagógiai lehetőségek továbbfejlesztésére – nem csupán az állatkerti szakemberek, hanem más területeken (természetvédelem, a kutatás, a kör-nyezeti menedzsment, az oktatás, a közösségfejlesztés stb.) tevékenykedők számára is.A világ állatkertjei a közönség igen széles rétegeit érintik, hatalmas látogatói létszámmal. Ennek következtében lehetőségük nyílik a környezeti tudatosság, a szemléletformálás és a fenntartható jövőért történő tevékenységek kiindulópontjának lenni. A 21. század elején mindannyiunknak közös erőfeszítéseket kell tennünk, hogy újraközpontosítsuk, és új életre keltsük pedagógiai programjainkat, rendeljünk ezekhez alkalmas erőforrásokat, építsünk közvetlen kapcsolatokat in situ programokkal, és gondot fordítsunk a közönség igényeire, viselkedésére, törekvéseire. Az oktatási céloknak az állatkertek működésének minden aspektusában meg kell nyilvánulnia, mérettől, földrajzi vagy anyagi helyzettől függetlenül.

5.1. Tábla

Oktatási alapelvekAz alább összefoglalt alapelveket az Európai Állatkertek Szövetsége Tanácsa fogadta el 2001 szeptemberében. Más regionális szervezetek szintén dolgoztak ki oktatási előíráso-kat tagintézményeik számára. E dokumentumok eredményeként a tagok képesek fokozni hivatásuk szakszerű gyakorlását és szervezett hálózati munkát végezni oktatási teendőik és hatékonyságuk tökéletesítésére.

Az EAZA oktatási alapelveinek összefoglalása (2001)1. Az állatkert oktatási szerepe legyen tisztán lefektetve az intézmény alap okirataiban.2. Az állatkert rendelkezzen írásos pedagógiai stratégiával, mely meghatározza összete-

vőit és felsorolja módszereit, melyekkel ezen összetevőket a látogatóközönség külön-böző csoportjai számára elérhetővé teszi. A zoopedagógiának az összes látogatót kell megcéloznia, nem csupán az oktatási intézményeket.

3. Az állatkertnek igazolnia kell, hogy teljesíti saját oktatási elveit munkatervében csa-kúgy, mint látogatottságában, a minőségbiztosításban és a kutatásban.

4. Az állatkerti dolgozók legalább egy tagja feleljen a pedagógiai alapelvek professzionális megvalósításáért.

5. Az állattartó helyeken tisztán és egyértelműen meg kell határozni a tartott fajokat. A információs rendszerben hangsúlyozni kell a veszélyeztetett fajokat, illetve a regio-nálisan-, országosan-, és nemzetközileg koordinált tenyészprogramokat.

6. Amennyiben a programban szerepel állatbemutató annak mindenképpen tartalmaz-nia kell pedagógiai vagy természetvédelmi üzenetet.

7. Az oktatási program sikerének érdekében az állatokat a lehető legjobb körülmények között kell bemutatni. Az állattartó helyek tegyék lehetővé az állatok számára a ter-mészeteshez leginkább közelítő életvitelt, a természetes magatartásformák lehető legjobb bemutatását.

8. A magyarázat és szemléletformálás az állatkerti bemutatás nélkülözhetetlen része kell legyen, a zoopedagógust be kell vonni a kiállítás- és a gyűjteménytervezés folya-matába.

9. Az állatkert méretének és összetettségének megfelelő referencia könyvtárat kell fenn-tartani és minden dolgozó, illetve ahol lehetőség nyílik rá, a közönség számára is elérhetővé tenni.

10. Az állatkert látogatói és a szélesebb nyilvánosság számára elérhetővé kell tenni a különböző forrásanyagokat és oktatási segédanyagokat, beleértve a szórólapokat, állatkerti útmutatókat, tanári jegyzeteket, oktatócsomagokat és feladatlapok.

Jövőt építeni a vadvilágért

12

5.2 Állatkertek és akváriumok, mint tudományos szervezetek

Az állatkerti oktatás (zoopedagógia) holisztikus tudományág, mely egyszerre irányul a látoga-tókra, az ott dolgozókra és a szélesebb közösségre.Az állatkertek oktatási filozófiájának a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés alapelveit kell egyesítenie, amely „természetvédelmi nevelésként” jelenhet meg. Fel kell ismernünk az állatokról és élőhelyekről szóló alapinformációk fontosságát, de emellett meg kell értenünk azt is, hogy a világ különböző, kulturális, gazdasági és politikai tényezői nagyban befolyásolják a környezeti és természetvédelmi kérdésekre fektetett hangsúlyt. A pedagógiai tevékenység jelentőségének elismeréseként annak szerepelnie kell az állatkertek küldetésében (mission statement). Tudomásul kell vennünk, hogy az oktatás a szakmai vezetők munkájában nélkülözhetetlen, illetve, hogy a nevelési célokat messzemenően figyelembe kell venni a gyűjteménytervezésnél, kiállítás- vagy kifutó tervezésnél, természetvédelmi programok fejlesztésénél és a látogatói szolgáltatások tervezésekor. Minden állatkert és regionális állatkerti szervezet számára szükséges az oktatás stratégiai fej-lesztési tervének kidolgozása, a pedagógiai alapelvek lefektetése. (ld. 5.1. tábla)Minden állatkertben álljon rendelkezésre az oktatási programok fejlesztéséért és felügyeletéért felelős, megfelelően képzett dolgozó és hasonlóan jól képzett személyzeti és/vagy önkéntes állo-mány. Amely intézményeknek módjában áll, hozzanak létre zoopedagógus munkakör(öke)t és oktatóközpontot vagy hasonló oktatási lehetőséget.

5.3 Hálózati munka

Az intézmények serkentsék zoopedagógiai feladatokat ellátó dolgozóik részvételét országos és nemzetközi hálózatok munkájában (pl. IZE és annak regionális csoportjai). Az ötletek szemé-lyesen, vagy írott, elektronikus formában való megosztása lényegi része a hatékony, eredményes oktatási bázis fenntartásának. A zoopedagógusok számára lehetőséget és anyagi erőforrásokat kell biztosítani, hogy produktív párbeszédeket folytassanak más állatkertekben, illetve intézmé-nyekben (botanikus kertek, múzeumok, tudományos központok, stb.) dolgozó kollégáikkal.

5.4 Élő kiállítás

Az élő állatok hihetetlen nagy vonzerőt képviselnek, a minden érzékszerven keresztül ható tapasz-talás önmagában is hatalmas pedagógiai jelentősséggel bír. Az élő kiállítás elsődleges célja az isme-retterjesztés, ezért a zoopedagógusokat be kell vonni a kiállítások tervezésébe. Az erősödő városi-asodás korában ez a természettel való közvetlen kontaktus életbevágóan fontos és erre építve kell elősegítenünk a természetvédelmi munkát. Ennek érdekében az állatokat természeteshez hasonló körülmények között kell bemutatnunk, megfelelő társas kifutóban és/vagy megjeleníthetünk velük kapcsolatos történeteket, üzeneteket élményszerűen, sokféle kiállítási technikát használva.Az élőhely-szerű bemutató magában kell hogy foglalja az adott fajhoz tartozó kulturális vonat-kozásokat és egyéb jellegzetességeket, mint például a jellemző növényzet, hangok vagy klíma. A látogatók így könnyebben megértik a biológiai sokféleség fogalmát, a fajok, élőhelyek és ökoszisz-témák egymásrautaltságát, illetve azok összefüggéseit az emberi tevékenységgel.Tudnunk kell, hogy az állatkerti látogatók élményeit az állatok jóléte és az állattartó helyek mi-nősége is befolyásolja. Ezért az állatkerteknek törekedniük kell arra, hogy a pozitív üzeneteket ne veszélyeztessék, vagy zavarják össze esetleges szegényes körülmények.

5.5 Informális oktatás, önvezérelt (szabadon választott) tanulás

Látogatóink többsége pihentető, felhőtlen, vidám napot kíván eltölteni az állatkertben, így szé-leskörű ismeretterjesztésre van szükség, amely korra és képességekre való tekintet nélkül, bárki számára biztosít információkat.Az állatkerti közönség a társadalom széles keresztmetszete, a különféle célcsoportok (pl. dön-téshozók, az üzleti élet vezetői, fogyasztók, szülők, pedagógusok, tanulók, gyerekek) irányított természetvédelmi nevelésre adnak módot. A csoportok széles szociális, kulturális, etnikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek.

13

A látogatók nyitottak az állatokkal kapcsolatos információk befogadására, és gyakorta sokkal nyitottabbak azok informális megjelenési formákra. Az informális oktatást (pl. ápolói előadások, közvetlen kapcsolat az állatokkal: állatsimogatás vagy immerziós kifutók, jól érthető biológiai témájú kiállítások) erősíti, ha az intézmény egészét és a dolgozókat áthatja a pedagógiai és termé-szetvédelmi meggyőződés. Az szemléletformálás akkor a leghatékonyabb, ha az intézmény nem „bort iszik, miközben vizet prédikál”, jó példája ennek a lehetőség szerinti minél „zöldebb”, fenn-tartható üzemeltetés.Az állatkertek pedagógiai céljainak tartalmaznia kell az alábbiakat:

Az emberek érdeklődésének felkeltése a természet világa iránt. A természetvédelmi tevékenységek és a látogatók személyes szerepének megértetése. A természetvédelem ügyének minél több szinten történő közösségi támogatása és akciók szervezése. Az élmények, anyagok és források gazdag választékának biztosítása a sokrétű látogató-közönség számára, a mindennapi életben megalapozott, a környezet és az állatvilág javát szolgáló döntéseket meghozásához szükséges információk nyújtása. A természetvédelem mindennapi jelentőségének és az emberiség természetben elfoglalt helyének éreztetése, megértetése.

5.6 Formális oktatás

Minden állatkert és akvárium oktatási intézmények csoportjainak széles körét vonzza. Izgal-mas, interaktív, rendszerszerű, az adott csoportok speciális igényeire szabott pedagógiai mű-helymunka, rendezvények vagy foglalkozások és segédanyagok biztosításával az állatkertek képesek hozzájárulni az országok tantervi követelményeinek keretein belül folyó oktató-nevelő munkához. A zoopedagógia alkalmas a környezeti- és természetvédelmi kérdések összetételé-nek/profiljának emelésére és az ezzel kapcsolatos pozitív attitűd kialakítására; továbbá képes a környezetvédelem ügyét szolgáló gyakorlati munkát kezdeményezni az oktatási intézményektől a közösség magasabb szintjeiig. Az oktatással foglalkozó állatkerti szakemberek pedagógiai programjuk tantervi naprakészsé-gét a tanárokkal létrehozott kapcsolatokkal tudják biztosítani. A jól kidolgozott, testre szabott pedagógiai program az oktatásügyi hatóság támogatását is elnyerheti, egyben az állatkertek hálózatának közösségi oktatásban betöltött érdemi szerepét demonstrálja.Az élethosszig tartó tanulás eszméjét felismerve az állatkertek feladata életkor- és képességek alapján minél szélesebb spektrumú célcsoportokra összpontosítani. Az állatkerti szakma a természetvédelmi törekvéseket is segítheti, például a zoopedagógusok közösségi munkája által: iskolák, árvaházak, idősotthonok látogatásával, vagy a helyi környezetvédelmi projektekben való személyes részvétellel.A formális oktatás célkitűzéseit különösen a pedagógusok képzését célzó programok mozdíthat-ják elő, illetve a részvétel a tantervfejlesztő testületek munkájában, amely biztosítja az állatkertek természetvédelmi szerepének megjelenését az alapképzésekben. Az állatkertek sajátos helyi okta-tóprogramjaikkal élő tanteremként működnek, és a helyi főiskolákkal/kollégiumokkal, oktatási intézményekkel és pedagógiai szolgáltatókkal együttműködési lehetőségeket dolgoznak ki.

5.7 Az állatkerti oktatás témái

Sok állatkert és akvárium specializálódik, például hazai fajok, egyes taxonómiai csoportok vagy állatföldrajzi régiók bemutatására. Az intézményekben folyó pedagógiai munka középpontjában az élővilág hálózata iránti csodálat, elismerés és a benne betöltött szerepünk áll, illetve ezek af-fektív megközelítése. Erre az élményre építve olyan természetvédelmi attitűd formálható, amely cselekvésre késztet. Összefoglalva: vonz – késztet – képessé tesz.Az állatkertek módszerek sokaságát tudják használni látogatóik természet iránti kíváncsiságá-nak felkeltésére. A közönséget egyrészt tájékoztatni kell a bemutatott fajokról, élőhelyeikről, vi-selkedésükről, védelmükről, másrészt további felfedezésekre kell ösztönözni. Arra kell sarkallni őket, hogy megértsék és átérezzék az ökológiai rendszerek fontosságát, a fajok és élőhelyek tár-sadalmi-gazdasági értékét, az emberi magatartás hatását az élő és élettelen környezetre. Ezen felül cselekvésre kell buzdítani a látogatókat, felismertetve saját felelősségüket a világ iránt, melyben mindannyian élünk.

❀❀❀

❀

❀

Jövőt építeni a vadvilágért

14

Számos biológiai téma bemutatható, felfedeztethető, beleértve az olyan komplex elméleteket is, mint a populáció dinamika, anatómiai és fiziológiai adaptáció, evolúció és természetes szelekció, természetvédelmi tenyésztés vagy természetvédelmi célú gazdálkodási technikák. Azonban az állatkertekbe látogató sokféle ember számára egyéb, releváns témákat is érdemes bemutatni, pél-dául egyes fajok fontosságát kulturális és vallási hiedelmekben, a fajok háziasítását, a jó tenyész-tés szempontjait vagy bizonyos egzotikus fajok házi kedvencként tartásának helytelenségét.

5.8 A természetvédelem támogatása

Az állatkertek ideális helyek a nyilvánosság támogatásának és érdekképviseletének megnye-résére különböző természetvédelmi kampányokhoz, akciókhoz. Irányított tevékenységekkel, kampányokkal és a mindennapi életben hozható döntéseik hatásairól szóló információkkal segíthetünk látogatóinknak, hogy ne hagyják figyelmen kívül a természetet.Néhány látogató számára az állatkertek a természetről, annak törvényes védelméről és a vele kapcsolatos alternatív értékrendről szóló információk elsődleges forrásai, fontos lehetőségük van tehát az erkölcsi felelősség előmozdítására, illetve a magatartás és értékek megváltoztatá-sára. Ahol csak lehetséges, minden állatkertben folyjon olyan környezet- vagy természetvédelmi program, amely kézzelfoghatóan kapcsolódik a látogatók saját életéhez, tapasztalataihoz Pl. az afrikai bushmeat5 kereskedelem összehasonlítható az túlhalászat európai hatásaival, így az európai állatkertek más régiók ügyeihez csatlakozhatnak, s nem sugallják azt a kényelmes ál-láspontot, miszerint a környezeti problémák csakis valahol máshol történnek – más szavakkal, az oktatás a helyi akciókat támogatja.

5.9 Üzenetközvetítés

Az állatkertek és akváriumok látogatói a társadalom széles keresztmetszetét képviselik, így sok-féle kommunikációs módszer használatára van szükség.A 21. század elejének állatkerti, akváriumi, botanikus kerti, kiállítási és múzeumi tapasztala-tai azt mutatják, hogy nyomatékot kell fektetni az élő előadásra, minthogy ez a kommunikáció leghatékonyabb módja. Az előadók lehetnek az állatkert alkalmazottai (akár zoopedagógusok, akár egyéb munkakörben dolgozók, pl. állatgondozók, kertészek, stb.) vagy önkéntesek, de mind-annyiukat képezni kell a közönség előtti előadói gyakorlatra, prezentációs technikákra. Az alkalmazható kommunikációs technikák igen széles körűek különböző anyagi feltételekkel, ám minden állatkertnek meg kell próbálnia az elhelyezkedésük, méretük és költségvetésük számára megfelelő lehető legtöbbféle technikát használni. A gyorsan terjedő internet használat hatalmas lehetőséget biztosít az állatkertek számára, hogy üzenetüket világszerte terjesszék, látogatóik körén kívül is. Az internet segítségével az ötletek, információk cseréjére is könnyebbé válik. Az állatkertek és akváriumok nemzetközi hálózata, a világháló segítségével együtt dol-gozva lehetővé teszi a különböző technikák és források viszonylag olcsó megosztását, s az inter-net technológia speciális pedagógiai tevékenységekben (pl. tréningekben) való felhasználását. Természetesen az állatkertek a különböző médiumokon keresztül (újságok, rádió és televízió) is hirdethetik üzeneteiket. (lásd még 6. fejezet)

5.10 In situ természetvédelem oktatása

Sok országban az oktató-nevelő munka komoly tényező a helyi közösség terepi természetvédelmi programjainak megértésében és népszerűsítésében. Csakugyan, az in situ programok hosszú távon bukásra ítéltek a helyi lakosság bevonása nélkül, illetve az élőhelyek csökkenésének okai vagy a fajokat fenyegető veszélyek nem szólnak a közösséghez. A kulturális tudatosság, a közös nyelv használata és a „megértő fül” szintén nélkülözhetetlen.A zoopedagógusok speciális gyakorlatának különösen azokban a projektekben kell szerepet játszania, melyeket saját intézményük v. szervezetük támogat. Egy-egy állatkert vagy akvárium

5 Bushmeat (dzsungelhús, bozóthús): elsősorban az esőerdőkben állatvilágát fenyegető, élelemcélú orvva-dászat.

15

bevonása egy terepi programba jó lehetőség arra, hogy a nyilvánosság egyetértését és tettvágyát megfelelő oktatási tevékenységgel keltsék fel, az adott projekt támogatására. Egy erős projekt akár világkereskedelmi döntések felülbírálására késztethet azzal, hogy rávezeti az embereket speciális környezetvédelmi célokat támogató termékek vásárlására, vagy a természetes erőfor-rások használatának mérséklésére ösztönöz.Az állatkertek, más természetvédelmi szervezetek partnereiként, és/vagy az IZE hálózatán ke-resztül egységes világkampányokkal ébreszthetik fel a tudatosságot és katalizálhatják a termé-szetvédelmi tevékenységet.

5.11 Gyakorlati képzés

Az állatkertek abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy dolgozóik és más, természetvédelmi te-vékenységekhez kapcsolódó szakemberek gyakorlati képzését messzemenően támogatni tudják.

Alkalmazottak képzéseAz állatkerti dolgozóknak feladataik elvégzéséhez jól képzetteknek kell lenniük. Minden alkalma-zott és önkéntes számára biztosítani kell egy bevezető, általános áttekintést az intézmény szándé-kairól és célkitűzéseiről, beleértve a természetvédelmi és az oktatási tevékenységet is. Mindegy ki milyen munkakört lát el, a dolgozóknak tudniuk kell, hogy munkájuknak közös célja van.Alkalmazottaik és önkénteseik részére minden állatkert alakítson ki képzési tervet, ezzel bizto-sítva az összes működési területen a legjobb gyakorlatot és támogatva a szakmai fejlődést.Míg néhány munkakör speciális képzettséget igényelhet, a mindennapi munka ellátását a legjob-ban a mélyvízbe dobva, gyakorlat közben lehet elsajátítani, világosan megfogalmazott célkitűzé-sekkel és folyamatokkal. Az állatkertek bátran alakítsanak ki bizonyos posztokhoz kiegészítő, továbbképzési programokat, különösen azokhoz, melyeknél a technikai jártasság elengedhetet-len, illetve a további képzés szükséges az előmenetelhez. Mindezt véghezvihetik más szervezetek-kel, pl. főiskolákkal, egyetemekkel partnerségben. Egyes intézmények saját képzési programjai nyitottak, alkalmazottaikon kívül mások számára is elérhetők.Az állatkerti oktatóprogramoknak a biológiánál, természettudományoknál és zoopedagógiánál többre kell összpontosítani: a dolgozóknak a szervezet működéséről, csapatépítésről vagy vezetői ismeretekről is tanulniuk kell.Az állatkerteknek további partnerkapcsolatokat kell létrehozniuk olyan helyi vagy nemzetközi, képzést adó szervezetekkel, akik aztán használni tudják az állatkerti és akváriumi dolgozók sajátos jártaságát és tudását.Serkenteni kell az állatkerti dolgozók részvételét belső vagy külső műhelymunkákban, konfe-renciákon és szemináriumokon.

Képzési partnerségAz állatkertek kiváló hátteret biztosítanak számos tudományág elsajátításához, az állattartás-tól a kertészetig, az információtechnológiától a kiállítás tervezésig, a szabadidő-szervezéstől a vendéglátásig. Néhány országban (pl. Svájc) az alkalmazottak képzését a törvény szabályozza, pl. csak szakképzett gondozók foglalkozhatnak az állatokkal. Ahol ez a helyzet érvényes, az állatker-tek szorosan együttműködhetnek a jogi követelményeket felállító és végrehajtó hatóságokkal.A formális oktatás számára hasznos a pedagógiai szolgáltatókkal vagy egyéb képzőintézmények-kel, illetve szakmai szervezetekkel (pl. Európai Állatkerti- és Vadállatorvosok Szövetsége6) való együttműködés, így az állatkertek felajánlásával a hallgatók szakmai gyakorlatukat a helyszínen teljesíthetik. Az ilyen partnerségek a dolgozói képzési programokban, a tanúsítványok és szak-képzettségek megszerzéséhez is felhasználhatók, ugyanakkor lehetőséget nyújtanak a képzési költségek finanszírozására. Hasonlóképpen hasznos lehet a különböző természetvédelmi- és önkéntes tréningekre specializálódott civil szervezetekkel való kapcsolatépítés (pl. Earthwatch7, Landcare Australia8).

Jövőt építeni a vadvilágért

6 European Association of Zoo and Wildlife Veterinarians (EAZWV) www.eazwv.org 7 Terepi tudományos kutatások civilek bevonásával. www.erarthwatch.org 8 Gazdák és lakosság bevonása az üvegház-hatású gázok kibocsátásának csökkentésébe. www.landca-reonline.com

16

A gyakorlatok megosztása a kollégákkalAz egyik legnagyszerűbb továbbképzési lehetőséget minden zoológiai gyűjtemény a más állat-kertekben, vagy hasonló alaptevékenységű intézményekben (nemzeti parkok, természetvédelmi területek) dolgozó kollégákkal történő tapasztalatcsere jelenti.A gyakorlati képzés lehet mind formális, mind informális. A dolgozók például, látogatást tehetnek más intézményben (informális), vagy az állatkert workshopot, konferenciát szervez (formális). Utóbbi megoldás feltehetőleg nagyobb hatást és több embert ér el, de erőforrás-függő, amennyiben utazással jár, akár költséges is lehet. Költségkímélőbb megoldási lehetőség az internetes- vagy videokonferencia technika használata, illetve a különböző publikációk közzététele.Ehhez kapcsolódóan a jómódúbb intézmények/szervezetek dönthetnek úgy, hogy egyes szegé-nyebb intézmények dolgozóinak konferencia-részvételét szponzorálják, vagy a képzéseket „ház-hoz viszik”. Ez a kapcsolat azonban mindig kétoldalú, hiszen az anyagilag jobban álló intézmé-nyek is sokat tanulhatnak kevésbé jól szituált társaiktól.

5.12 Minőségbiztosítás

Elengedhetetlen, hogy az állatkertek sokrétű módszerekkel vizsgálják oktatási és képzési prog-ramjaik hatását. Ez befolyásolja majd a további programok tervezését, és segíti azon bizonyítékok gyűjtését, melyekkel természetvédelmi oktatóközpontként, az emberi magatartást befolyásoló, az élővilág és a társadalom javát szolgáló értékrendszer kialakításának tényezőiként hatékony-ságukat illusztrálják.A minősítés technikáihoz tartozhatnak a különböző kiállítások oktatási hatékonyságának ös-szehasonlító értékelései, közvélemény-kutatások és kérdőívek, látogatói viselkedési- interjú- és elégedettség vizsgálatok, egyedi kampányokkal vagy üzenetekkel kapcsolatos termékek forgal-mának eredményei, a kapott támogatások összegének eredményei, petíciók és vállalások vissz-hangja, a média lefedettség eredményei, illetve a formális oktatási programok esetében a peda-gógusoktól származó visszajelzések.Az értékelésnek folyamatosnak kell lennie, a módszereket és eredményeket elsődlegesen az intézmény nyilvánosságával kell megosztani, azután a teljes állatkerti-akváriumi közösséggel publikációk és konferencia prezentációk formájában (pl. IZE konferenciákon vagy regionális hálózatok találkozóin).Az minősítés eredményeinek ismerete elengedhetetlen új kiállítások kialakításához, a fejlesz-tések forrásainak teszteléséhez, az értelmezések ellenőrzéséhez, és a hosszú távú stratégiai tervezés megvalósításához. Az értékelést az zoopedagógiai, kutató- és marketing személyzetnek kell vezetnie, azonban a külső vélemény szintén nagyon értékes. Az állatkerteknek ki kell hasz-nálniuk pedagógiai szolgáltatásaikat, hogy kapcsolatba kerüljenek olyan helyi felsőoktatási intézményekkel, amelyeknek hallgatói társadalmi kutatási projekteket végeznek. Hasznos lehet továbbá eszmét cserélni más közintézményekkel.

5.13 Következtetések

Az állatkertek és akváriumok oktatási-nevelési szerepe kritikus pont A világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZACS) célkitűzéseinek elérésében. A termé-szetvédelem pedagógiájának célja az élő gyűjtemény bemutatásán keresztül vonzani, ösztönözni, és pozitív tettekre sarkallni az embereket. A zoopedagógusok kapcsolatokat építenek számos különféle intézménnyel, hálózatokat létesítenek, módszereiket és eredményeiket folyamatosan tökéletesítik és minősítik. Így, mind informális, mind formális oktatási formákon keresztül a fenntartható életmód kialakítását támogatják és népszerűsítik, akár saját intézményük keretein belül, akár azokon kívül.

JavaslatokA világ állatkertjeinek és akváriumainak természet-megőrzési stratégiája (WZACS) minden állat-kertet és akváriumot arra ösztönöz, ismerjék fel az oktatásban saját létjogosultságuk központi részét, és nyújtsanak megfelelő támogatást és erőforrásokat e feladat ellátásához.

A WZACS javasolja, hogy minden állatkerti, akváriumi regionális vagy országos szövetség/szer-vezet dolgozza ki rendszerszemléletű oktatási vezérelveit. Ez legyen az állatkerti alapelvek, stra-tégiák és a minimális oktatási normák vezérfonala.

1�

A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok saját- és szövetségeik igényeinek vonalai mentén alakítsák ki, vagy adaptálják pedagógiai politikájukat.A WZACS javasolja, hogy az oktatáspolitikai jelentések, kimutatások, stratégiák és standardok legyenek könnyedén elérhetőek, rendszeresen átvizsgáltak és naprakészek. A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok növeljék a természetvédelmi nevelés hatékonyságát szorosan együttműködve más oktatási intézményekkel, szervezetekkel, kor-mányhivatalokkal és minisztériumokkal, illetve a formális oktatás tantervi fejlesztésének aktív résztvevőiként és minden korosztály és képességi szint számára kidolgozott formális oktatási programjaikkal.A WZACS javasolja, hogy az állatkertek és akváriumok törekedjenek szervezett képzési progra-mok létrehozására, melyek minden alkalmazott és önkéntes számára elérhetőek.A WZACS különösen ajánlja, hogy minden állatkert és akvárium alkalmazzon objektív és hiteles módszereket természetvédelmi pedagógiai programjaik hatékonyságának mérésére.

AZ EREDETI DOKUMENTUMOT KIADTA: WAZA EXECUTIVE OFFICE, BERNE, SWITZERLAND, 2005ANGOL NYELVEN ELÉRHETŐ: www.waza.org

Az állatkert-pedagógiai alapjai

A modern kialakítású állatkertek különleges utazást kínálnak a látogatóknak, elhozzák a ter-mészet egy darabját a város szívébe. A mai városi gyerekek nagy része még valódi tehenet sem látott, és valószínűleg az állatvilág bemutatását felvállaló televíziós csatornákról ismeri az ele-fántot. Azonban a méretek, a hangok, az illatok a valóságban mások, mint a képernyő előtt ülve, így sokszor éri meglepetés az állatkerti látogatókat egy-egy állat kinézetével, viselkedésével kapcsolatban. A személyes, közvetítő csatorna nélküli megtapasztalás mindig hatásosabb és felejthetetlenebb élmény.

Az állatkerti oktató – nevelőmunka alapja tehát, hogy a hiteles átélés érdekében az állatfajokat az őket megillető, igényeiket maximálisan figyelembe vevő módon mutassa be. A nevelési cél elérése érdekében a kifutókat úgy kell kialakítani, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak az adott állat eredeti élőhelyéhez. A bemutatott példányok egészséges fejlődéséről és jó közérzetéről gondoskodni kell.

A zoopedagógia alapvető eszköze maga az élő állat, amely látható, hallható, szagolható, adott esetben tapintható is, vagyis ebben a nevelési – oktatási formában egyszerre minden érzékszerv működtethető, és motivációs értéke is jóval nagyobb a hagyományos oktatási formáknál. A mód-szer alapja, hogy mindig a megfigyelésből vezetjük le az ismereteket.

A Stratégia kimondja azt is, hogy az állatkertek használjanak különböző oktatási technikákat, melyek közül részesítsék előnyben a kreativitást és a felfedező képességet mozgósító tevékenysége-ket. Szintén alapvető elvárás a holisztikus szemléletmód alkalmazása az állatkerti nevelésben.

Mindezen szempontokat figyelembe véve hogyan valósítható meg a szemléletformálás?

A szemléletformálás szintjei

A Bristol Zoo Garden (angliai állatkert) jelszava: „See it, sense it, save it!”, ami magyarul annyit tesz: Lásd, érezd, védd! E három szóval megmagyarázható az állatkerti tanulás-tanítás lényege.

Lásd!Vedd észre magad körül a dolgokat és jelenségeket, illetve az azok közötti összefüggéseket! Figyelj tudatosan, figyelj meg minden apró részletet, hogy azután össze tudd rakni belőle az egészet! Minden zoopedagógiai program, megmozdulás alapja a megfigyelés. Lásd, mi az értelme annak, amit megfigyeltél! Mi következik belőle? Hogyan függ össze más ismeret területekkel? Vagyis: Mit tudsz a megfigyelteken keresztül MEGTANULNI és MEGÉRTENI?

aZ állatkert-pedagÓgia alapJai

1�

Érezd!Érezd az érzékszerveid segítségével! Lásd, halld, szagold és érezd a tapintás útján, tested min-den idegszálával! Engedd be az élményt! Szerezz tapasztalatokat saját bőrödön keresztül! Ha ezt megtetted, máris közelebb kerültél az élőlényhez. Ekkor már tudod csodálni, megérezheted rez-düléseit is. Megértheted helyzetét. Vagyis: Mit tudsz a szerzett élmény alapján MEGÉREZNI?

Védd!Az élőlény, amelyet megfigyeltél, megismertél, megéreztél és megértettél, méltán számíthat a védelmedre is. Lehetőségeidhez mérten megteszel mindent, hogy az érdekeit képviseld. Vagyis: Megváltozik a hozzáállásod az adott élőlényhez (ATTITŰDVÁLTOZÁS).

Az állatkerti ismeretszerzés során tehát három szinten jelenhet meg a folyamat résztvevőinek szem-léletformálása. Az első szint, hogy mit tud a zoopedagógus egy élő állat megismertetése kapcsán meg-tanítani. Bármely tantárgyat vagy ismeretterületet, kapcsolódjon az a klasszikus természetismereti tárgyakhoz (pl. állatismeret, etológia, ökológia, állatvédelem), vagy tartalmazzon más tantárgyi te-rületeket (pl. népcsoportok szokásai, gazdálkodás régen és napjainkban, természetföldrajzi régiók, anyanyelvi vagy idegen nyelvi ismeretek, irodalom, mitológia, művészeti tevékenységek).A második a megértés szintje, vagyis tudatosítani kell a résztvevőkben, hogy felelősséggel tar-toznak az általunk veszélybe sodort élőlényekért és a Föld ökoszisztémáinak megőrzéséért. Fel-ismertetni, hogy az emberi károsító tényezők hatására hogyan változnak meg az élő rendszerek között működő kölcsönhatások, és melyek lesznek a természetes egyensúly felbomlásának kö-vetkezményei, valamint mit tehet az egyén a megőrzés érdekében.A legfontosabb mégis a három közül a megéreztetés szintje, ami lehetővé teszi, hogy a résztvevő számára belsővé váljon az ismeret. Mi ez a felismerés? Egy bármely élő állat, növény vagy akár em-bertársaink iránt érzett csodálat, tisztelet, gyengédség, megértés, kíváncsiság és védő szándék.Amennyiben sikerül a résztvevőket eljuttatni a harmadik szintre, remélhetjük, hogy az élővilág megőrzésével kapcsolatos attitűdváltozás következik be a fejekben és a szívekben egyaránt. Vagyis védeni igazán csak azt tudjuk, amit megismertünk, megértettünk, megszerettünk, és felelősséget érzünk iránta.

Ennek a folyamatnak a közvetítője az állatkert pedagógus, idegen elnevezéssel élve zoopedagógus.

A zoopedagógus

A zoopedagógus tehát olyan környezeti nevelő, aki az élő gyűjtemények adta lehetőségeket esz-közként felhasználva ismerteti meg és szeretteti meg az állat- és növényvilágot és hívja fel a fi-gyelmet a természetes élővilág védelmére.

A zoopedagógia, vagyis állatkert-pedagógia, pedig állatkertekben, akváriumokban, vadasparkok-ban zajló környezeti nevelési forma, melynek célja, hogy speciális módszerek felhasználásával a természetes környezet és az élővilág megmentéséért tevékenyen fellépő embert neveljen.

A zoopedagógus, mint ember: Környezeti nevelő, tehát legyen sajátja a környezettudatos magatartás, nem csak tanítani, hanem képviselni is tudja ezt a szemléletmódot, váljon hitelessé és példaértékűvé. Megfelelő alázattal és tisztelettel viseltessen az élő állat/növény iránt. Tudatosítsa magában és a rábízott gyerekekben az állatokkal, és az embertársaikkal szem-beni toleráns, empatikus viselkedést. Rendelkezzen az állatokkal való bánásmódhoz szükséges szeretettel, valamint ennek át-adásához szükséges módszertani kultúrával. Legyen nyitott a különböző alternatív oktatási-nevelési módok befogadására.

A zoopedagógus szakmai tudása, képességei, készségei: Legyen birtokában minél szélesebb körű ismereteknek az élővilág, faj-és élőhely-védelem, természetmegőrzés, ökológia, környezetvédelem témakörökben. Legyen naprakész a globális és lokális szintű környezeti kérdéseket illetően. Legyen felkészült a gyermekek mindennapi életét érintő kérdésekben, ismerje a gyerekeket, informálódjon, önmagukhoz képest fejlessze őket.

❀

❀❀

❀

❀

❀

❀❀

1�

Rendelkezzen olyan módszer- és eszköztárral, amely alkalmassá teszi őt a 0-99 éves kor-osztály számára történő hatékony ismeret és szemléletmód átadásra. Tervezzen precízen, pontosan, vegye figyelembe az összefüggéseket a természeti, társadalmi és gazdasági kérdések között. Munkavégzését jellemezze a nagyfokú rugalmasság. Tudja mozgósítani kreativitását és improvizatív képességét. Alkalmazkodjon a váratlan helyzetekhez, cselekedjen gyorsan.

A zoopedagógus feladatai és célkitűzései: Ismeretterjesztés. Szórakoztatva tanítás – nevelés. Tolerancia és empátia képesség kialakítása a többi élőlénnyel szemben. Ökológiai szemléletmód kialakítása (természetvédelem, környezetvédelem állatvédelem). Az állatkert nevelés centrikus szemléletének erősítése. Együttműködés. Arculattükrözés. Szakképzés.

Az állatkert-pedagógia tevékenységi körei, eszközei, módszerei és mun-kaformái

A különböző célcsoportok (óvodások, iskolások, családok, felnőttek) számára rendelkezésre álló programokat, foglalkozásokat, oktatási anyagokat, eszközöket és módszereket céljuk szerint a következő csoportokra oszthatjuk:

Elsődlegesen az ismeretterjesztést és nagyrészt a formális állatkerti oktatást szolgálják a tema-tikus foglalkozások vagy más néven csoportvezetések, az előadások, a vetélkedők és tanulmányi versenyek. Az iskolai tanrendbe remekül beépíthetőek az állatkerti témanapok és projektek, de akár erdei iskola program is elképzelhető az állatkerti helyszínen. Az informális állatkerti okta-tás lehetőségei a szakkörök és az ismeretterjesztő közönség-programok. Az élőszó és személyes találkozás kiegészítését pedig a különböző módszertani segédanyagok, feladatlapok, útmutatók, kiadványok, a kihelyezett információs rendszer, a speciális szemléltető eszközök, témaasztalok, kiállítások, tanösvények és mintakertek szolgálják.

Fontos feladata az állatkerteknek a szórakoztatás, amelybe elengedhetetlenül beépülnek neve-lési funkciók is, az úgynevezett szórakoztatva tanulás – tanítás lehetőségei a nyári zootáborok, a látványetetések, az etológiai állatbemutatók, a különböző gyermekrendezvények, játszóházak, kézműves programok, valamint az interaktív oktató-nevelő játékok.

Nagy hangsúlyt fektetnek az ökológiai szemléletformálást szolgáló zoopedagógiai programokra és módszerekre, melyek például: a zöld akciók, hazai és nemzetközi természetvédelmi és állatvédelmi kampányok, jeles napok rendezvényei és a fajmentési programok bemutatása. Mindez akkor mű-ködhet jól, ha az állatkertek új szemléletű bemutatási technikákat alkalmaznak, illetve partner programokat hoznak létre más környezetvédelmi vagy környezeti nevelési szervezetekkel.

A zoopedagógiai munkát érintő szakképzések elsősorban pedagógusok továbbképzésén, vala-mint a főiskolai és egyetemi hallgatók képzésén keresztül valósulhatnak meg, de érdemes meg-szervezni az állatkert saját dolgozóinak és önkénteseinek szakmai képzését is.

A fogyatékkal élők számára összeállított ismeretterjesztő, szórakoztatva tanító programok, valamint az állatterápia és az állatgondozási gyakorlat, mint módszer, a tolerancia és empátia képesség fejlesztésének irányába hatnak. Szintén e csoport módszere a drámajáték, és fontos szerepe van a zoopedagógus saját személyiségének. Az állatokhoz való toleráns közeledés példás színtere az állatsimogató, valamint az állatkerti örökbefogadás intézménye.

Az állatkert-pedagógus az iskolai pedagógushoz hasonlóan különböző munkaformák segítségé-vel igyekszik átadni az ismereteket a tanulók számára. Ezen munkaformák között megtaláljuk a

❀

❀

❀❀❀

❀❀❀❀❀❀❀❀

aZ állatkert-pedagÓgia alapJai

20

hagyományosakat, mint például a frontális munkát, a beszélgetést, az írást, olvasást és rajzolást. Az állatkertekben nagy mértékben alkalmaznak az alternatív pedagógiákból merített módszere-ket is, például drámajátékokat, projekt módszert, vitát, interjút, érzékelési gyakorlatokat, fejlesztő játékokat, stb. Minden munkaforma közül a legalapvetőbb az élő állat megfigyelése.

Az állatkerti tanítás – tanulás színterei és körülményei

Az állatkerti foglalkozások a tantermitől eltérően, speciális körülmények között zajlanak, felépí-tésükben inkább hasonlítanak egy múzeumi órához vagy terepi programhoz.A tanítás – tanulás helyszínei: Az állatkertek nyitott (szabadtéri) és zárt (állatházak, tanterem) helyszínekkel is rendelkezik, adott esetben egy foglalkozáson belül mindkét helyszín típus szere-pel. A szabadtéren és az állatházakban a foglalkozás résztvevőin kívül egyéb látogatói csoportok találhatók, akár tömeg is előfordulhat egy-egy állat előtt. Rengeteg inger éri a gyerekeket, büfék kínálják gyermekcsalogató portékáikat, állatgondozók takarítanak, etetnek, kertészek sürögnek-forognak mindenfelé, sőt lehet, hogy felhangzik egy olyan állat hangja, amely nem kapcsolódik közvetlenül a pedagógus által eltervezett témához vagy a séta útvonalán valami különleges ese-mény (pl. állatorvosi kezelés, állatszállítás) történik. Ezek az események mind-mind elterelik a gyerekek figyelmét, ezért a foglalkozás eltervezésekor tudatosan kell számolnunk velük, mint ahogy azzal is, hogy a bemutatni kívánt állat éppen nem látható a kifutójában (elbújt, orvosi kezelésre vitték, a kifutó felújítás alatt áll stb.).Térrendezés a foglalkozás során: A helyszín adott, az állat a kifutóján szabadon mozoghat, elbúj-hat, ezért mindig oda kell figyelni arra, hogy minden gyerek lássa azt, amiről éppen beszélünk. Örök kérdés, hogyan helyezkedjen el a zoopedagógus, arccal a gyerekcsoport felé vagy az állat felé, ezzel hátat fordítva a gyerekeknek. A legjobb megoldás, úgy állni, hogy a gyerekek is lássák a pedagógus arcát, de közben a pedagógus tudja figyelni, mit csinál az állat, hiszen annak visel-kedésének, mozgásának megfigyeléséből indul ki a magyarázat. Sokszor adódik olyan helyzet, hogy a játékok során ki kell jelölni a játékteret. A játéktér megválasztásánál fontos szempont, hogy ne legyen a gyerekek számára zavaró külső tényező (pl. gépjármű forgalom), illetve a csoport se zavarja játékával a többi látogatót.A gyerekek állapota: A gyerekektől is más viselkedés várható. Kötetlenebb a légkör, mint a tanítási órán vagy az óvodai csoportszobában. Több a mozgáslehetőség, eleve izgatottabbak a gyerekek, könnyebben csapong a figyelem, nehezebben összefogható a csoport, de motivált állapotuk miatt könnyebben is aktivizálhatóak a gyerekek. A figyelem összpontosítására, a csoport összefogására jól alkalmazható eszköz a játék.

Az állatkert-pedagógia szerepe az informális oktatásban

Az állatkertek az intézményes oktatáshoz jól kapcsolható, széleskörű pedagógiai kínálattal ren-delkeznek: lehetőség van a Nemzeti Alaptantervhez kötődő állatkerti órákon, foglalkozásokon való részvételre; kihelyezett, komoly szakórák (biológia, környezetismeret, természetismeret, egészségtan) megtartására; illetve komplex, fejlesztésalapú foglalkozások (művészeti tárgyak, magyar irodalom, matematika, földrajz, stb.) kidolgozására a különböző állatkerti helyszíneken. Külön tematika szerint foglalkoznak sérült emberek csoportjaival.

Az óvodai vagy iskolai pedagógus számára egy állatkerti foglalkozáson való részvétel több idő-ráfordítást és szervezési teendőt igényel, mint egy hagyományos iskolai óra vagy óvodai foglal-kozás. Azonban nagyon fontos, hogy ne csak maga a látogatás, hanem az előkészítési szakasz is megvalósuljon. Sokkal eredményesebb a külső helyszínen történő élményszerzés, ha azt előzetes tájékozódással és célirányos felkészítéssel megalapozzuk a gyerekekben. Hiszen a gyerekek az állatkertbe lépve egy olyan világba csöppennek, amelynek megvannak a saját szabályai, viselke-dési normái. Ugyan nem a szabad természetbe érkeznek a gyerekek, de ahhoz, hogy teljes legyen az élő állatok, jelenségek és folyamatok megfigyelése, és hogy zavartalan legyen az élményszerzés bizony a természetjárás szabályaihoz hasonló viselkedési formák lépnek életbe az állatkertben is. Az ökológiai szemléletformálás is csak úgy valósulhat meg, ha a pedagógus már az iskolában tudatosan előkészíti az állatkerti foglalkozást, rávilágít a téma más tanulástartalmakkal való összefüggéseire.

21

Nem kevésbé hasznos az állatkerti foglalkozást követő megerősítés, az élmények rendszerezése és a további iskolai tanulási folyamatba való beillesztése. Amennyiben így jár el a pedagógus, bármely képesség, készség fejleszthető és akármelyik tantárgy tanítható állatkertekben.Az iskolai pedagógusnak látnia kell, az állatkertben megszerezhető ismeretek komplexitását. Az iskolai pedagógusok felkészülését az állatkerti szakemberek akkreditált pedagógus továbbkép-zéssel, módszertani tréningekkel, konferenciákkal és módszertani kiadványokkal segítik. A zoope-dagógus az óvodai és iskolai pedagógussal együttműködve segíthet beépíteni az állatkerti környe-zeti nevelést az óvoda nevelési programjába, valamint az iskola helyi illetve kerettantervébe.

A hazai állatkertek zoopedagógiai kínálata

Ma Magyarországon 12 állatkert működik, melyek mindegyikében megtalálható valamiféle ál-latkert-pedagógiai tevékenység. Jelenleg még nem minden állatkert rendelkezik zoopedagógusi státusszal, de kivétel nélkül mindegyik állatkert célja, hogy lehetőségeihez mérten változatos programot, bemutatóteret, élményt biztosítson látogatói számára. E 12 intézmény területi és működési adottságai igen eltérőek, van közöttük állat- és növénykert, vadaspark, kultúrpark, magán-, állami-, és önkormányzati tulajdonú intézmény is. A bemutatás módját nagyban meg-határozza, hogy az adott állatkert hazai élőhelyen (vízparton, erdőben), nagyvárosban, bevásárló központban, egy nagyváros vagy kisebb település közelében helyezkedik el. Ennek megfelelően látható, hogy az alkalmazott zoopedagógiai módszerek, eszközök aránya és kidolgozottsága eltérő lehet, ám az állatkertek többségében megtalálhatók ugyanazok az oktatás-nevelési kezdeménye-zések. Éppen ezért nagy jelentősége van az állatkertek oktatási szakemberei közötti együttmű-ködésnek. A tapasztalatok megosztása és egy közös stratégia kidolgozása egységesítheti ezt a sokféle szempontnak megfelelő állatkert-pedagógiai palettát. E munkafolyamat biztosítására jött létre a MÁZ, a Magyar Állatkertek Zoopedagógusainak Társasága, amely a Magyar Állatkertek Szövetségének (MÁSZ) egyik szakcsoportja.

Fővárosi Állat- és Növénykert BUDAPEST

Az állatkert címe: 1146 Budapest, Állatkerti krt. 6-12.

Postacím: 1371 Budapest, Postafiók 469.

Megközelíthetősége: Földalattival (M1) a Hő-sök tere vagy a Széchenyi fürdő megállóktól gyalog. A 4-es, 20-as, 30-as autóbusszal, a 75-ös és 79-es trolibusszal a Hősök tere megállótól gyalog. A 72-es trolibusszal az Állatkert meg-állónál.

Honlap címe: www. zoobudapest.com

Nyitvatartási rendje: Az állatkert az év min-den napján várja látogatóit.

Májustól augusztusig – Hétfőtől csütörtökig: 9.00–18.00.Pénteken, hétvégén és ünnepnapokon: 9.00–19.00.Március – április – szeptember – október hónapokban: 9.00–17.00.Novembertől februárig: 9.00–16.00.

Az állatházak 10 órakor nyitnak. A pénztárak 1 órával, az állatházak fél órával korábban zár-nak, mint az állatkert.

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: Zoopedagógiai csoport: 3 fő zoopedagó-gus, 1 fő zoopedagógai munkatárs. Az informá-ciós rendszerért felelős: 1 fő kiállítás szervező, 1 fő szakíró, 1 fő grafikus-fotós, 1 fő dekora-tőr. Az etológiai állatbemutató és a kihelyezett állatbemutatók működtetését biztosítja: 3 fő programasszisztens. Alkalmanként zoopeda-gógiai feladatokat végez a Kommunikációs Osz-tály összes dolgozója és számos állatgondozó.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-1/273-4989, 06-1/273-4942, 06-1/273-4944

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: A fenntarthatóságra nevelés szellemében megfo-galmazott szemléletformálás közvetítése minél szélesebb látogatói kör számára változatos és szé-leskörű állatkert-pedagógiai módszerek és esz-közök felhasználásával. Szakmai együttműkö-dések kiépítése környezeti neveléssel, valamint intézményes oktatással és neveléssel foglalkozó

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

22

hazai és nemzetközi szervezetekkel. Az életfogy-tig tartó tanulás lehetőségeinek biztosítása gyer-mek és felnőtt csoportok számára egyaránt.

A budapesti állatkert zoopedagógiai kínálata

Tematikus foglalkozások:Az állatkert zoopedagógusai előzetes bejelent-kezés alapján, vállalják óvodás és iskolás cso-portok vezetését, bármilyen állatkerti, zooló-giai vagy botanikai témában. A foglalkozások időtartama 60 perc. A csoportvezetés aktuális díjszabásáról az állatkert honlapján értesül-hetnek. Ajánlott témák:

Minden korosztálynakMadaras tanösvény. Növénytani tanösvény. Mérgező állatok. Akváriumi látogatás. Tapoga-tóZOO (állati „alkatrészek”) – tantermi foglal-kozás. Általános állatkerti séta.

ÓvodásoknakAhol mindig hideg van. Állati étkek. Élet a víz-ben. Érzékelő túra. Hogyan készülnek az álla-tok a télre? Majomkodó. Meseállatok. Mozgás és állati rekordok. Nagytestű állatok. Pöttyösök és csíkosak. Szivárvány-állatkert. Tollasbál.

Alsó tagozatosoknakHáziállatok. Távoli tájak háziállatai. Hazai er-dők növényei. Hazai vizes élőhelyek élővilága. Érzékszervek és érzékelés. Állatok és kicsinyeik. Házkörüli és hobbiállatok. Állati táplálkozás.

Felső tagozatosoknakFüves puszták élővilága. Sivatagok élővilága. Esőerdők élővilága. Távoli tájak állatai. Trópusi fűszerek és élvezeti cikkek. Trópusi élelem- és haszonnövények. Táplálkozás. Szaporodás. Ér-zékelés. Kültakaró és mozgás. Állatkerti főem-lősök. Ragadozók nyomában. Madárlesen.

KözépiskolásoknakÖkológia. Bioszenzorok. Táplálékspecialisták. Alkalmazkodás az állatvilágban. Fajmegőrzés és az állatkertek szerepe.

Előadások: Környezeti neveléssel, intézmé-nyes oktatással foglalkozó szervezetek szak-mai összejövetelein, konferenciáin, pedagógus továbbképzéseken, felsőoktatásban. Az előadá-sok témája elsősorban az állatkertek szerepe és célkitűzései, az állatkert-pedagógia alapjai és lehetőségei, de bármely állatkerti, zoológiai vagy botanikai témában vállalnak előadást.

Komplex foglalkozások: Olyan speciális ál-latkerti foglalkozások, amelyek többféle szem-szögből és módszerrel közelítenek egy adott té-mához. Időtartamuk is hosszabb, legalább 3 óra, de lehet 2 nap is. A témák között szerepel az állatkertépítés projekt módszerrel; a termé-szetismeret és természetábrázolás komplex óra művészeti eszközök felhasználásával; az óce-ánok világának felderítése a biológia, földrajz, kémia, fizika, történelem és művészettörténet segítségével, valamint tartanak komplex foglal-kozásokat dramatikus elemekkel.

Szakkörök: Általában havonta egy alka-lommal, hétköznap délutánonként, a családi programok esetében hétvégenként tartanak szakköröket, melyeket zoopedagógusok, ál-latgondozók, esetenként külső szakemberek vezetnek. A következő korcsoportok számára ajánlanak foglalkozásokat: 4-8 évesek, 7-10 éveseknek, 11-14 éveseknek, 13-18 éveseknek, valamint családoknak.

Szakköri ajánlat 2007/2008: ZeneZOOna – ősi kultúrák művészete, mi-tikus állatok, tradicionális zenék és állat-táncok, kézművesség (zenepedagógus rész-vételével).

Etológia – ismeretterjesztő szakkör megfi-gyeléssel és kutatómunkával.

ZOOmánia – állatkert ismereti szakkör kez-dőknek és haladóknak.

Különböző állatcsoportok ismeretére szako-sodott szakkörök: A hüllők világa, Madarász Suli, Rovarvilág.

Tanulmányi vetélkedők, akadályversenyek: Elsősorban a zöld rendezvényeken és a jeles napokon szerveznek vetélkedőket iskolai/óvo-dai csoportoknak vagy akár egész iskoláknak. Külön kérésre is lebonyolítanak tanulmányi versenyeket.

Zöld rendezvények: Víz Világnapja és Meteorológiai Világnap (március).Föld Napja (április).Madarak és Fák Napja (május).Növényvédelmi Nap (május). Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap (május) vagy Környezetvédelmi világnap (június).Óceánok Világnapja (június).Állatok Világnapja (október).Botanikus Kertek Napja (október).Felfedezők Napja (november).

❀

❀

❀

❀

❀

❀❀❀❀

❀❀❀❀

23

Kiállítások: Az állatkert rendezvénytermében gyakoriak a fotó- és rajzkiállítások. Az állatok bemutatóhelyeihez kapcsolódóan állandó, az egyes rendezvényekhez kötődően pedig idősza-kos kiállítások tekinthetők meg a különböző népek kultúráiról.

Feladatlapok: A tematikus foglalkozásokhoz és a zöld napi vetélkedőkhöz, rendezvényekhez kapcsolódó oktatócsomag kínálatuk folyama-tosan bővül. A feladatlapok az állatkert infor-mációs pontján megvásárolhatóak.

Módszertani segédanyagok: Rendszeresen ál-lítanak össze pedagógusok számára módszer-tani kiadványokat, segédanyagokat, melyek játékleírásokat is tartalmaznak.

Kiadványok: Állatkerti útmutató (Budapest Zoo), Ablak a Természetre, Állatkerti Állattar-tás Alapjai, Bömbi – Egy kisoroszlán története, Állatkerti Hangtár CD, Állatkerti Hangtár Ka-zetta, Akváriumi leporello, Tájak-Korok-Múze-umok: A Fővárosi Állatkert.

Módszertani tréningek: Óvodai nevelőtestüle-teknek, iskolai munkaközösségeknek, főiskolai és egyetemi hallgatóknak, környezeti nevelé-si szakembereknek szerveznek tréningeket a zoopedagógia módszertana témakörben. Egyéb szerveződésben (pl. cégek számára) csapatépí-tő tréningek megszervezését is vállalják.

A tematikus foglalkozásokhoz és a rendezvé-nyek témaasztalaihoz kapcsolódóan szemlél-tető preparátumokat és kézbe adható állato-kat használnak.

Információs rendszer: Évente több állatkerti helyszínen kerül sor az állatok bemutatóhelyé-hez kapcsolódó teljes információs rendszerek kialakítására, melyek próbálnak megfelelni a minél nagyobb fokú figyelemfelkeltés és in-teraktivitás követelményeinek. Az intézmény egységesen kidolgozott fajtábla rendszerrel rendelkezik.

Interaktív oktató játékok: Mind az informáci-ós rendszer részeként, mind pedig oktatási mód-szerként alkalmazzák az interaktív játékokat. Az állatkert területén kétféle (egy mozgásos és egy gondolkodtató/szemléletformáló jellegű, táb-lákon kihelyezett interaktív játék működik.

Nyári állatbemutatók és látványetetések: Rendszeresen állítanak össze, koordinálnak és lebonyolítanak ilyen jellegű programokat, első-sorban a nagyközönség számára, az informális

oktatás keretein belül. Az állatetetések mellett a látogatók rövid ismeretterjesztő előadásokat is meghallgathatnak, egyes helyszíneken álla-tokat is simogathatnak. Szintén több időpont-ban működnek a nyári időszakban kihelyezett témaasztalok.

Az „Állatok akcióban” című etológiai állatbe-mutatójuk során a látogatók állatgondozók segítségével ismerkedhetnek meg egyes álla-tokkal, valamint azok természeteshez hasonló táplálékszerző viselkedésével.

A „Házhoz megy az állatkert” programot az etológiai bemutatóban szereplő állatokkal bo-nyolítják. Külön csapat működik e feladatkör elvégzésére. Iskolák, óvodák vagy akár cégek is megfelelő díjszabás ellenében kérhetik ezt a programot.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: „Zoo-pedagógia fakultáció” (szabadon választható, 2 féléves akkreditált képzés) működik az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar hallgatóinak részvételével. Rend-szeresen tartanak egynapos módszertani kép-zéseket más főiskolák és egyetemek hallgatói számára is.

Szakdolgozat: Szakdolgozatírók mentortaná-ri, témavezetői feladatainak ellátása az ELTE Természettudományi Kar, ELTE Tanító- és Óvó-képző Főiskolai Kar, Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Károly Róbert Főiskola – Gyöngyös hallgatói számára.

Szakmai gyakorlat: Gyakorlaton lévő hall-gatók gyakorlatvezetői feladatainak ellátása – Gödöllői Agrártudományi Egyetem, ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar, Kaposvári Egyetem ÁTK, Nyugat Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Főiskolai Kar, Eszterhá-zy Károly Főiskola, Zsigmond Király Főiskola, Szolnoki Főiskola.

Pedagógus továbbképzés: 60 órás, két féléven át tartó, önálló akkredi-tált továbbképzés elsősorban pedagógusok-nak a zoopedagógia módszertana témában. Múzeumpedagógus képzés állatkerti részé-nek szervezése. Pedagógusok Nyílt Napjának megszervezé-se, tájékoztatás az aktuális állatkert-peda-gógiai lehetőségekről, eszközökről, módsze-rekről.�Rendszeresen tartanak fél- illetve egynapos pedagógus továbbképzéseket is.

❀

❀

❀

❀

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

24

Önkéntesek: A nyári időszakban 14 évnél idő-sebb diák önkénteseket foglalkoztatnak közön-ségkapcsolati és állatgondozói feladatok elvég-zésére korlátozott létszámban. Egész évben várják az állatkerti oktatás, rendezvény szer-vezés iránt érdeklődő felnőtt önkénteseket.

Zootábor: Az állatkert és a Játékmester Él-ményprogram közös szervezésével a Játékmes-ter Élményprogram bonyolítja a tábort a nyári szünidő teljes időtartamában, napközis jelleg-gel, környezeti nevelési programmal, kézműves és játék tevékenységekre is építve. Célcsoport: 6-14 éves korosztály. A zoopedagógusok elő-adásokat és foglalkozásokat tartamak a tábor résztvevőinek.

Konferencia: Az állatkert zoopedagógiai cso-portja rendszeresen szervez hazai és nemzet-közi konferenciákat. Pl.: Zoopedagógiai konfe-rencia, állatorvosi konferencia,

Együttműködés környezeti nevelési és egyéb szervezetekkel:

Az Európai Állatkertek és Akváriumok szövetségének (EAZA), valamint a Világ állatkertjei és Akváriumai Szövetségének (WAZA) zoopedagógiai csoportosulásaival (IZE, EZE) való együttműködés, konferen-ciákon való részvétel. A Magyar Állatkertek Szövetségének Zoope-dagógiai Szakcsoportján belüli (MÁZ) közös munka. A Környezet- és Természetvédelmi Oktató-központok Országos Szövetségének tagja. Közös munka a következő zöld szervezetek-kel: Magyar Madártani Egyesület, Energia Klub Környezetvédelmi Egyesület, WWF (World Wide Found for Nature) Magyaror-szág, Hulladék Munkaszövetség, Erdei Isko-la Alapítvány, Tölgy Természeti Egyesület, erdészetek. Magyar Természettudományi Múzeum. Magyar Környezeti Nevelési Egyesület. Samaritanus Mentőszolgálat Alapítvány – mozgóőrség. Szent István Egyetem Trópusi Tanszék – ki-helyezett órák, gyakorlatvezetői feladatok. Játékmester Élményprogram – Állatkerti tábor szervezése. Zuglói Polgármesteri Hivatal – Talpalatnyi Föld vetélkedő. Fővárosi Pedagógiai Intézet.

Mint az Európai Állatkertek Szövetségének tagja, az állatkert rendszeresen kapcsolódik az aktuális fajmentési és természetvédelmi kampányokhoz, amelyekről különböző állat-

❀

❀

❀

❀

❀❀❀

❀

❀

❀

❀

kerti programok formájában tájékoztatják a nagyközönséget. Madármentő központtal, va-lamint karanténnal rendelkeznek.

Örökbefogadás: Az állatkertben működik az ál-latok jelképes örökbefogadásának rendszere. Az örökbefogadóknak a választott állat életrajzát és fényképét adják. Nagyobb összegű támogatás esetén az örökbefogadás tényét az állat kifutó-jánál is feltűntetik. Minden évben megrendezik az Állatkerti Nevelőszülők Napját, amelyen az örökbefogadók találkozhatnak kedvencük gon-dozójával. Részletes információ a www.allatker-tialapitvany.hu honlapon található.

Állatsimogató: A Parasztudvar szomszédsá-gában elkerített területen található. A gyere-kek létrán mászhatnak, a felnőttek csapóajtón keresztül léphetnek be a területre. Állatfajok: házi kecske, házi juh, házi szamár, alpaka. Az állatok az állatkerti elárusító helyeken kapható zoocsemegével etethetőek.

Játszótér: Az állatkert területén két szabvá-nyos, minősített játszótér működik. Egy hagyo-mányos, állatfigurás játszótéri elemekkel ki-alakított terület kisebb gyerekeknek: csúszda, rugós játékok, homokozó, kötél mászóka. Egy élőhely szemléletű, speciálisan kialakított já-téktér, a hagyományostól eltérő játékelemekkel pedig nagyobb gyerekeknek: földalatti járatok, faelemes és köteles, esőerdőt szimbolizáló má-szóka rendszer, sivatagi homokozó, kalózhajó és bálna a tengerek élővilágához, drótkötél-pá-lya. Az intézmény területén több helyszínen is találhatóak mászható fa állatszobrok.

Játszóház: Az intézmény területén működik a Játékmester Élményprogram Állatkert Ját-szóháza, amely egyedi kialakításával, nagy te-rületen várja a családokat és az óvodai/iskolai csoportokat egyaránt. Szervezésükben állat-kerti születésnapi rendezvényeken és a nyári zootábor programjain is részt vehetnek az ér-deklődők. Részletes információk a www.jatek-mester.hu honlapon találhatók.

A fogyatékkal élő vagy tanulásban hátráltatott gyermekcsoportok számára speciális foglalko-zásokat tartanak, és minden évben megrendezik a Sérült Gyermekek Napját az Értelmi Fogyaté-kosok Országos Szövetségével együttműködve.

Állatgondozási gyakorlatra elsősorban a nyá-ri diák önkéntesek, valamint az intézményben szakmai gyakorlaton tartózkodó egyetemi, főis-kolai hallgatók, illetve az állatgondozói képzés résztvevői tehetnek szert.

25

Családi és egyéb rendezvények: Évente né-hány alkalommal rendeznek a családoknak és más célcsoportoknak szóló rendezvényeket. Például:

Farsang (január vége, február eleje).Gyermeknap (május). Dreamnight (áloméj) az állatkertben beteg gyermekeknek (június).Szent Iván éji mulatságok.

❀❀❀

❀

Különböző témanapok.Sérült Gyermekek Napja (szeptember).Nyugdíjas hét.Mikulás az Állatkertben.Madárbarát Karácsony. Zenés nyári esték koncertsorozat, egyéb ko-molyzenei koncertek.Alkotói pályázatok.

❀❀❀❀❀❀

❀

Budakeszi Vadaspark Kht. BUDAKESZI

Az intézményről bővebb információ a megjelölt honlapon olvasható.

Az állatkert címe: 2092 Budakeszi

Megközelíthetősége: A Moszkva térről induló 22-es és piros 2-es jelzésű autóbuszról a Sza-natórium utcánál kell leszállni, majd sétálni a Vadasparkig. Gépjárművel szintén ezen az út-vonalon megközelíthető.

Nyitvatartási rendje: A Vadaspark egész év-ben, mind a négy évszakban és minden nap szeretettel vár minden kedves látogatót!

Őszi-téli nyitva tartás: November 1. és február 28. között Hétköznap: 9.00–15.00-ig. Hétvégén: 9.00–15.30-ig.A pénztár a kapuzárási időpontok előtt 1 órával zár. Pénztárzárás után a Vadasparkba bemenni nem lehet.

Honlap címe: www. vadaspark-budakeszi.hu

Telefonszám: 06-23/451-783, 06-30/353 -0901.

Az állatkert zoopedagógiai kínálata

A zoopedagógiai feladatokat kalandtúrák és ját-szóház formájában valósítják meg. A kalandtú-rák egy-egy témára specializálódott, játékos fel-adatokból és erdei sétából álló ismeretterjesztő programok. A családi kalandtúrákra és a kéz-műves foglalkozásokat tartalmazó játszóház-ba vasárnaponként várják a résztvevőket. Az óvodai és iskolai csoportok számára szerdán-ként szerveznek adott témában kalandtúrát. Választható kalandtúrák: Mesetúra. Honfog-lalás-kori túra. 80 perc alatt a Föld körül – élő-helyek. Halloween túra. Mikulás túra. Előze-tes bejelentkezéssel az óvodai iskolai csoportok megválaszthatják a kalandtúra tematikáját. Az állatkert zoopedagógusa az életkori sajátossá-gokat figyelembe vevő feladatok kidolgozását vállalja.

Az óvodai és iskolai csoportoknak játékos szak-vezetést és tömbösített természetismeret órákat tartanak, amely terepi és tantermi feldolgozást egyaránt tartalmaz. Születésnapok és turiszti-kai programok szervezését is vállalják.

Az állatkert címe: 4032 Debrecen, Ady Endre út 1.

Megközelíthetősége: Az 1-es számú villamos-sal, a 2, 3, 3E számú trolibusszal, a 10, 12, 13, 16, 24, 26-os számú busszal (helyi járatok).

Nyitvatartási rendje: Nyári időszámítás szerint: 9-től 18-óráig. Téli időszámítás szerint: 9-től 16 óráig.

Honlap címe: www. zoodebrecen.hu

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 4 fő.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-52/310-065, 06-52/413-515.

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: A környezeti nevelés és a fenntarthatóságra nevelés a közoktatási intézményekkel együtt-működve.

A debreceni állatkert zoopedagógiai kínálata

Tematikus foglalkozások: Őshonos háziál-lataink. Kölykök és fiókák. A trópusok világa. Afrika vadvilága – A szavannák életközössége. Állatok végveszélyben – Veszélyeztetett állatok

Nagyerdei Kultúrpark Szolgáltató Kht. DEBRECEN

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

26

világszerte. A levegő urai – A madarak. Pajzsok, páncélok, pikkelyek – A hüllők világa. Nagy-macskák közelről. Békés növényevők.

Az általános iskolásoknak hagyományosan zoológiai vetélkedőt rendeznek.

Előadások: A zoopedagógia módszerei és lehe-tőségei a Nagyerdei Kultúrparkban pedagógu-sok számára.

Zöld rendezvények:Március 22. Víz VilágnapjaÁprilis 22. A Föld NapjaMájus 10. Madarak és Fák NapjaJúnius 5. Természetvédelmi VilágnapOktóber 4. Állatok VilágnapjaDecember 27. Állatok Karácsonya

A jeles naphoz kapcsolódó témában szakveze-tés, gyermekcsoportok számára igény szerint foglalkozás, akadályverseny illetve játszóház várja az érdeklődőket.

Kiállítások: Madárvédelmi tanösvényen mu-tatják be a különböző etető és odú típusokat, illetve az azokat használó madarakat. A Ke-mény – Korngut Alapítvány bábjaiból bábkiál-lítás tekinthető meg. Rendeztek már ásvány és kőzet, kerámia, kaktusz, rajz valamint plakát kiállítást.

Feladatlapok: A zoopedagógus által vezetett foglalkozást nem igénylők számára feladatla-pok összeállítása folyamatban van. A zoológiai vetélkedőkhöz rendszeresen készülnek feladat-lapok.

Módszertani segédanyagok: Az állatkert szakdolgozat írói és az érdeklődő pedagógusok számára nem saját szakirodalmat és játékgyűj-teményeket tudnak ajánlani.

Kiadványok: A „Nagyerdőn a nagyvilág” cím-mel az állatkertet mutatja be.

Szemléltető preparátumok használata: Ter-ményekből, tollakból és tojásokból készült gyűjteményüket a területen található bemuta-tó szekrényekben láthatják a látogatók. A zoo-pedagógus által vezetett foglalkozásokon a té-mához kapcsolódóan csontok, bőrök és egyéb szemléltető anyagokat vizsgálhatnak meg a résztvevők.

Információs rendszer: Az állatok kifutóinál az adott fajt bemutató információs táblák illetve tablók találhatók.

❀❀❀❀❀❀

Látványetetések: Jeles napokon, szakvezetés-sel kísért sétákon, tematikus foglalkozásokon és éjszakai sétákon a program részeként vehet-nek részt a látogatók látványetetésen.

Etológiai állatbemutató: A jeles napok ren-dezvényein valamint a nyári zoológiai szak-táborban vehetnek részt ilyen programon az érdeklődők.

Kézbe adható állatok: Indiai csillagteknős, sarkantyús teknős, vörösfülű ékszerteknős, görög teknős, mocsári teknős, zöld leguán, ga-bonasikló, királypiton szerepel az állatok kö-zelről programokon.

„Házhoz megy az állatkert” program: Csak az Állatok Világnapján van ilyen rendezvényük.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Deb-receni Egyetem vadgazdálkodási valamint ter-mészetvédelmi szakmérnök képzésében kihe-lyezett tanszékként vesz részt az Intézmény.

Szakdolgozat írók: Biológia, környezettan, pe-dagógia szakos, valamint biológus hallgatók számára nyújtanak szakmai segítséget szak-dolgozatuk megírásához.

Szakmai gyakornokok: Nyári zoológiai szak-táboraikban pedagógia szakos hallgatók töltik nyári szakmai gyakorlatukat.

Önkéntesek szervezése: Az Életfa Önkéntes Központ közvetít ki önkénteseket az Intéz-ménybe.

Zootábor: Általános iskolások számára a nyári szünet első és második, valamint utolsó hetére szerveznek zoológiai szaktábort. Óvodák által szervezett zoo-ovis csoportok állatok megfigye-léséhez kapcsolódó foglalkozásait vezetik.

Együttműködés környezeti nevelési szerve-zetekkel: A WWF magyarországi csoportjával, a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, a Magyar Ma-dártani és Természetvédelmi Egyesülettel va-lamint a Zöld Körrel működnek együtt.

Fajmentési és természetvédelmi programok bemutatása: A fajmegmentési programban résztvevő fajok közül az állatkertben látható: észak-kínai le-opárd, recés zsiráf, szibériai tigris, örvös med-ve, aranyhasú mangábe, fekete pókmajom, fehérkezű gibbon, vöröshasú vagy fehérajkú tamarin, fekete-fehér vari, kétujjú lajhár, nyer-ges gólya, sisakos kazuár, marabu. A program-

2�

ban való részvételt a fajtáblákon jelzik. Részt vesznek az Európai Állatkertek Szövetségének nemzetközi kampányain.

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö-rülményeinek javításához.

Az állatkert területén állatsimogató valamint két játszótér működik, az állatkerti rendezvé-nyeken pedig játszóházat üzemeltetnek.

Állatterápiás program: Sérült fiatalok számá-ra terápiás lovaglásra van lehetőség.

Állatgondozási gyakorlat: Vadgazda hallga-tók és mezőgazdasági, valamint környezetvé-delmi szakközépiskolások vesznek részt az in-tézményben szakmai gyakorlaton.

Programok fogyatékkal élők számára: Sé-rült fiatalok állatkerti napja visszatérő prog-ramként szerepel rendezvénynaptárjukban. Sérültek csoportjai számára speciális foglal-kozásokat tartanak.

Családi rendezvények: Húsvét, gyermeknap és az állatok karácsonya a rendszeres és ha-gyományos családi rendezvények napja, de ezeken kívül az év során többször szerveznek családi programokat.

Egyéb rendezvények és közönségprogramok: Baleset-megelőzési oktatás és közlekedésbiz-tonsági vetélkedő a rendőrség szervezésében. Megyei katasztrófavédelmi vetélkedő a Kataszt-rófavédelmi Igazgatóság szervezésében. Gyer-meknap a TIPP újság szervezésében.

Az intézményről bővebb információ a megjelölt honlapon olvasható.

Az állatkert címe: 9027 Győr, Kiskút liget

Nyitvatartási rendje: Novembertől márciusig 10–17 óráig, valamint. Márciustól novemberig 10–19 óráig minden nap.

Honlap címe: www. zoogyor.com

Telefonszám: 06-96/618-368

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Másfél-két órás szakvezetést tartanak elsősorban ál-talános iskolai csoportoknak. A csoportvezetés aktuális díjszabása az állatkert honlapján ol-vasható. A nyári szünidőben 5 napos, napközis jellegű zootábor várja a 6–14 éves korosztályt. A tábor programjában állatgondozási gyakor-lat, előadás, vetélkedő és kirándulás szerepel. Rendszeresen tartanak születésnapi rendez-vényeket.

Xantus János Állatkert Kht. GYŐR

Az intézményről bővebb információ a megjelölt honlapon olvasható.

Az állatkert címe: 5100 Jászberény, Fémnyomó út 3.

Nyitvatartási rendje: Áprilistól szeptemberig 9–18 óráig, Októbertől márciusig 9–17 óráig, Novembertől februárig 9–16 óráig.

Honlap címe: www.jaszberenyzoo.hu

Telefonszám: 06-57/415-010

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Az in-tézmény specialitása az állatok természet kö-

zeli kifutókban történő bemutatása, a bemu-tatóhelyek környezetgazdagítási programja, egységes, jól használható információs rendsze-ren keresztül történő tájékoztatás, valamint a bemutatott állatfajok természeteshez hason-ló viselkedési formáit bemutató látványetetés programok működtetése márciustól novembe-rig. Előzetes bejelentkezéssel óvodai és iskolai csoportoknak tematikus foglalkozásokat tar-tanak. Madárvédelmi Mintakert tanösvényük bármely korcsoport számára használható, fel-adatlapok és módszertani segédanyagok segít-ségével feldolgozható ismereteket nyújt. Etoló-giai állatbemutatót működtetnek, valamint lehetőség van az állatok örökbefogadására is. A Jászberényi Tanítóképző Főiskola hallgatói számára speciális kollégiumot tartanak.

Jászberényi Állat- és Növénykert JÁSZBERÉNY

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

2�

Az állatkert címe: 3535 Miskolc, Csanyik-völgy.

Postacím: 3510 Miskolc, Postafiók 583.

Megközelíthetősége: Az 1-es busz Majális-par-ki végállomásától 15 perces séta, vagy az 5-ös busz menetrendben megjelölt járataival (helyi járatok).

Nyitvatartási rendje: Az intézmény az év min-den napján látogatható.

Nyári szezon nyitva tartása március 15. és ok-tóber 4. között érvényes.Hétköznap: 9.00–18.00 óráigHétvégén és ünnepnapokon: 9.00–19.00 óráig

Téli szezon nyitva tartása október 5. és márci-us 14. között érvényesMinden nap: 9.00–16.00 óráig.

Honlap címe: www. miskolczoo.hu

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 2 fő, alkalmanként bevonható több kol-léga is.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-46/332-121, 06-46/403-203 06-30/3741715.

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Csoportoknak szakvezetést biztosítanak, is-kolákban, óvodákban tartanak Zoórát, verse-nyeken vesznek részt. Céljuk az érdeklődés fel-keltése a természet iránt, a szemlélet formálása a tudatosság és felelősségvállalás irányába; a megfigyelés és felfedezés örömének átadása.

A miskolci állatkert zoopedagógiai kínálata

Különféle témákban, igény szerint, a zoopeda-gógussal előre egyeztetett tematikus foglal-kozásokat tartanak. Különböző alkalmakhoz szerveznek előadás sorozatokat általában meg-hívott előadókkal. A Zoo Napközi programja-it komplex foglalkozás keretében valósítják meg. A Zoo Órákon és a Zootáborban szemlél-tető preparátumokat és feladatlapokat hasz-nálnak. Az utóbbiakat akár külön kérésre (kor-osztály, témakör, alkalom) is összeállítják.

Tanulmányi vetélkedők, akadályversenyek: Rendszeresen segédkeznek iskolák háziverse-nyein, az erdészet és az erdei iskola akadályver-senyein. Helyszínt és/vagy tesztet biztosítanak felkérés alapján.

Zöld rendezvények: Állatok Világnapja: nagyszabású vetélkedő és kulturális programok. Madarak és Fák Napja: vetélkedő. Húsvéti „nyúlászkodás”. Adventi báránysimogató a Városház téren.

Kiállítások: Alkalmanként rendeznek kiállí-tásokat. Például: A British Council Klímaválto-zásról szóló kiállítása és a témához kapcsolódó tanösvény. Az Ifjúsági és Szabadidőházban fotó-kiállítás az állatkerti fotópályázat anyagából.

Kiadványok: Tájékoztató leporelló az állatkert térképével és rövid ismertetővel.

Információs rendszer: Dekoratív, olvasmá-nyos fajtáblák.

❀

❀❀❀

Az intézményről bővebb információ az intéz-mény elérhetőségein kérhető.

Az állatkert címe: Kecskemét, 6000 Műkerti út 1.

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján nyitva tart. Nyáron 9-18 óráig, télen 9-16 óráig.

Honlap címe: Jelenleg kialakítás alatt áll.

Telefonszám: 06-76/701-480

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Alkal-manként csoportvezetést vállalnak. Értékes trófeagyűjteményük állandó kiállítás formá-jában megtekinthető. Oktatótermükben kihe-lyezett tanítási órák, ülések és konferenciák megtartására van lehetőség. Nyáron különbö-ző állatos programok, egész évben pedig állat-kerti állatok örökbefogadási lehetősége várja a látogatókat.

Kecskeméti Vadaskert KECSKEMÉT

Miskolci Állatkert és Kultúrpark MISKOLC

2�

Látványetetések: A program március 15-től minden nap a pénztárnál feltűntetett időpon-tok szerint működik különböző helyszíneken. Például: tigris, párduc, barnamedve, ormányos medve, bundermajom, mókusmajom, fehérfar-kú sül.

Állatbemutató: Az állatkertben és külső hely-színeken is vállalnak élő állatot bemutató fog-lalkozásokat.

Kézbe adható állatok: Nyári időszakban rend-szeresen élő állatokat visznek a látogatók közé. Például: Pitont, gabonasiklót, ékszerteknőst, szárazföldi teknősöket, kuvikot, csincsillát, nyulat, sünt, rókát.

„Házhoz megy az állatkert” program: Zoo Óra keretében a gerincesek témakörben kézbe adható állatokkal, preparátumokkal óvodák-ban, általános iskolákban tartanak élménydús tanórát.

Együttműködés: A Bükki és az Aggteleki Nem-zeti Parkkal együttműködve a régió madár-mentő szolgálatát látják el, közreműködnek a Csanyiki Erdészet Erdei Iskola programjában. Szintén közösen dolgoznak a Városi és a Me-gyei Pedagógiai Intézettel.

Esetenként tájékoztatást tartanak szakta-nároknak az állatkert oktatási lehetőségeiről. Érettségi projektmunkák, diplomamunkák elkészítését támogatják. Agrár-, vadgazda-, és pedagógus hallgatók szakmai gyakorlatát ko-ordinálják.

Önkéntesek szervezése: 12 évnél idősebb ön-kénteseket várnak az állatkertben nyári mun-kára.

Zootábor: Az Ifjúsági Ház szervezésében 3 tur-nusban, 2 hetes napközis tábort szerveznek,

ahol a résztvevők megismerkedhetnek az állat-kert állataival, etethetik őket, részt vesznek a gondozásukban, bepillanthatnak az állatkert kulisszatitkaiba, megtanulnak fejni, és lova-golhatnak is.

Fajmentési és természetvédelmi programok bemutatása: A Zootábor résztvevői megismer-kedhetnek az állatkert madármentő központ-jának munkájával. Részt vesznek az Európai Állatkertek Szövetségének nemzetközi kampá-nyain. A helyi újságokban is hírt adnak ezirá-nyú tevékenységükről.

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö-rülményeinek javításához. Az örökbefogadás egy évre szól, az örökbefogadó oklevelet kap, nevét pedig kiírják az állat kifutójához.

Bálint napon „Örökbefogadók Napja” progra-mot szerveznek.

Az Uniós szabványoknak megfelelő játszótér várja a gyerekeket a Bunder majmok kifutójá-val szemben. Az állatkert területén állatsimo-gató működik, ahol a háziállatok közül a kecs-kékkel lehet közelebbről megismerkedni.

Programok fogyatékkal élők számára: A Mar-tin János Szakképző Intézet sérült fiataljainak biztosítanak gyakorlati képzést, állatgondozá-si gyakorlat formájában.

Rendezvények és közönségprogramok: A Miskolci téli Fesztiválhoz kísérőprogramot biztosítanak, vetélkedővel, csoportvezetéssel és állatkerti totóval várják a résztvevőket. Iskoláknak évnyitókat és közösségformáló programokat szerveznek. Cégek felkérésére állatkerti családi napokat rendeznek.

❀

❀

❀

Az állatkert címe: 4431 Nyíregyháza – Sóstófürdő, Sóstói út

Megközelíthetősége: Autóval – Nyíregyházán a körútra térve minden kereszteződésben tábla jelzi az utat. Helyi járattal – A vasútállomásról a 8-as jelzésű autóbusszal, amely a park főbe-járatánál áll meg.

Nyitvatartási rendje: Minden nap 9 órától sö-tétedésig.

Honlap címe: www. sostozoo.hu.

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 2 fő.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-42/500-535.

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Se-gítséget nyújtanak az óvodák, iskolák nevelé-si programjaiban megfogalmazott környezeti

Nyíregyházi Állatpark Kht. NYÍREGYHÁZA

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

30

nevelési célok megvalósításához. Lehetőséget teremtenek a gyerekek élővilág iránti érdeklő-désének felkeltéséhez, a természet minél több érzékszervvel történő megismeréséhez.

Erdei iskola program a tanítási időszakban és Zoo-suli tábor a nyári szünetben.

A nyíregyházi állatkert zoopedagógiai kínálata

Tematikus foglalkozások:Óvodásoknak: A parasztudvar lakói. Tollas ba-rátaink. Trópusi kalandok (télen javasolt).

Kisiskolásoknak: Általános állatkerti séta. A hazai erdők állatai. Elbűvölő vízvilág. Állatok az ember szolgálatában. Afrikai kalandok.

Iskolásoknak: Sarkvidék panoráma. Trópusi esőerdők. Afrikai körutazás. Sivatagi kalan-dok. Az állatok rendszerezése.

Középiskolásoknak: Állatkertek szerepe a ter-mészetvédelemben.

Előadások: Bármilyen kért témában.

Szakkörök: A Zoora című szakköri foglalko-zássorozat programja

MÁRCIUS

Bemutatkozunk. Állatkertek története. Élő-sarok kialakítása. Állatkerti konyhatitkok. Állatmenük össze-állítása. Látványetetések. Az Óperenciás-tenger. Élet a tengerekben. A Víz Világnapja. A víz az élet feltétele. Édes-vízi parányok. „Nemszeretem állatok”. Védjük a kétéltűeket és hüllőket!

ÁPRILIS

A jegesmedvék, és pingvinek birodalma. Élet a sarkvidékeken. Az örök harc színtere. A szavannák lakói. A Föld Világnapja. Globális problémák. Az eső-erdők növényei. Séta a botanikus kertben. Fajmegőrzés az állatkertekben. A kihalás szélére került állatok.

MÁJUS

A madarak világa. Séta a Madarak Tavához. Látogatás az állatorvosi rendelőben.

❀

❀

❀❀

❀

❀

❀❀

❀

❀

Madarak és Fák Napja. Az Odú Tanösvény megtekintése. Légi vadászok. Ragadozó madaraink védel-me. Bagolyköpet vizsgálatok. Távoli tájak madarai. A Madárház lakói.

NYÁRI SZüNET

A nyári szünet első napjától 4 héten át várja a gyerekeket a ZOO-suli!

OKTÓBER

Eltűnni és feltűnni. A színek titka. Állatok az ember szolgálatában. Háziálla-taink. A táltos paripa. Ló és „lópótló” állataink. Élet a Kárpát-medencében. Séta az Őspark-ba.

NOVEMBER

Éléskamra kívül-belül. Felkészülés a télre. Téli álom. Állataink teleltetése. Megvendégelt madarak. Madáretetők készí-tése, és kihelyezése. Ki lakik odabent? Madárodúk készítése, és kihelyezése.

DECEMBER

Doromboló fenevadak. A macskafélék csa-ládja. A mesebeli szánhúzó. A télapó rénszarvasai. Mikuláscsomagok készítése. Az állatok karácsonya. Madárkalácsok, és egyéb finomságok készítése.

Tanulmányi vetélkedő, akadályverseny: Egyre több iskola igényli akadályversenyek és vetélkedők megtartását. Külön erre a célra készültek a különböző korosztályok számára feladatlapok, a nevelőknek pedig javító kul-csok. A megfejtések az információs táblákon találhatók.

Zöld rendezvények: A partner iskolák rend-szeresen érkeznek jeles napok alkalmából is. Óriási az érdeklődés, a Föld Napján, a Madarak és Fák Napján és az Állatok Világnapján. Ezen alkalmakkor, az érdekes előadások, a különle-ges látványetetések mellett, állatok simogatá-sával és arcfestéssel is várják a látogatókat.

Kiállítások: Az állatkert állandó fotókiállítá-sa a Galapagos expedícióról. Szezonálisan in-gyenes képzőművészeti kiállítások tekinthetők meg az állatkert kiállító csarnokában.

❀

❀

❀

❀❀

❀❀

❀❀❀

❀

❀

❀

❀

31

Módszertani segédanyagok: Az állatkerti séta iránt érdeklődő pedagógusok az óraterv elké-szítéséhez igénybe vehetik a megszerkesztett óravázlatokat.

Oktatóközpont:Ez az épület a bázisa a pedagógusképzésnek, a zoo-sulinak és a szakköröknek. Itt találhatóak a szemléltető és munkaeszközök, valamint a gyerekek által gondozott élősarok. 2003 szept-emberében lett kész az új, 60 férőhelyes mo-dern eszközökkel felszerelt oktatóközpont! Az oktatóköz-pontban kapott helyet az Állatpark könyvtára, melyben szakkönyvek és folyóira-tok találhatók. Az Állatpark dolgozói kikölcsö-nözhetik, a zoo-sulisok és érdeklődők helyben használhatják a könyveket.

Információs rendszer: A fajtáblák minden fajról tartalmaznak általános szöveges részt, érdekességet és a legfontosabb adatokat. Az állatokról fénykép és karikatúra készül. Az Ál-latpark egész területén elhelyezett informáci-ós táblák lehetőséget adnak arra, hogy az előre elkészített feladatlapok segítségével szakköri vagy tanórai munkát lehessen végezni.

Látványetetések: Az etetések során az állat-gondozó az állatokat táplálékkal ösztönzi moz-gásra. A látványetetések április 1. – szeptember 30. között tekinthetők meg. Igény szerint elő-adással kísérik az etetést! A látványetetésben szereplő állatok: orángután, jegesmedve, fóka, zsiráf, vari, katta.

A „Házhoz megy az állatkert” program ke-retében kis és közepes méretű, nem veszélyes állatok bevonásával, az állatkert zoopedagógu-sa iskolába, óvodákba jár ki órát, illetve foglal-kozást tartani.

Erdei iskola program: A folyamatos és nagy érdeklődés miatt fogalmazódott meg a vezető-ségben egy évközben is működő, a gyerekeket színvonalas programokkal váró iskola. Ez lenne az Erdei Iskola intézménye, mely a tanmenethez kapcsolódó több napos, a szorgalmi időszakban szervezett, nevelési-tanulási egység. Az Állatpar-kunk programjaink keretében avatott szakem-berek, pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel, biztosítva az erdei iskolai foglalkozásokat, a gon-dos felügyeletet. Az Állatpark egy természetes tölgyerdőben található, páratlan tanulási lehe-tőséget nyújt, hisz nem csak a hazai állatvilágot, hanem valamennyi kontinens állatvilágát be-mutatja, ezzel megteremtve a választható téma sokszínűségét. Amit nyújtanak, nem csupán is-kolai tananyag, hanem szórakoztató, kalandos,

változatos programok, melyek alkalmasak erdei iskolában történő oktatáshoz.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Nyíregyházi Főiskola tanulói nyári szakmai gyakorlaton vesznek részt. A tanárképző fő-iskolák biológia, környezetvédelem szakos hallgatói számára a Zootábor olyan speciális lehetőségeket és tapasztalatokat kínál, amely a tantermi órákon nem szerezhető meg, s ame-lyeket a későbbiek folyamán kamatoztathat-nak. Az Állatpark várja a szakdolgozat írók jelentkezését is.

Pedagógus továbbképzés: Fél napos állatkerti módszertani és szakmai tájékoztatót szervez-nek óvodai és iskolai munkaközösségek szá-mára, a pedagógusok megismerkedhetnek az állatkert-pedagógiai módszerekkel, állattani és állatkerti ismereteket szerezhetnek. Ilyen alkalmakkor a pedagógusokat felkészítik az állatkerti órák önálló megtartására.

Zootábor: A zoo suliban szakképzett pedagó-gusok vezetésével környezeti nevelés folyik. A legjellemzőbb módszerek; a szemléletesség, a közvetlen életszerű bemutatás, tapasztalatok szerzése, játékosság. Rendkívül fontos nevelési eszköz a gyerek által végzett munka. Ezáltal ak-tivitásra késztetik őket, megszerettetik velük a munkát, megtanítják annak értékét, fejlesztik a felelősségtudatot. A gyermekek állatgondozási gyakorlaton vesznek részt (etetés, állatházak takarítása). Segítenek az Állatpark tisztaságá-nak, szépségének megőrzésében. Megismerik a park belső életét, hogyan kell elhelyezni, gon-dozni az állatokat, miközben közvetlen kapcso-latba kerülnek néhány állatfajjal.

Az állatkert rendszeresen kapcsolódik az Eu-rópai Állatkertek Szövetségének aktuális kam-pányaihoz, amelyekről tájékoztatják a nagykö-zönséget is. A fajmentési és természetvédelmi programok bemutatása informális eszközökkel, valamint igény szerint előadásokkal történik.

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö-rülményeinek javításához. Az adományokból az állatok takarmányozását, egészségmegőrzését támogatják! Természetesen az örökbefogadott állat nem vihetik haza, az továbbra is az Állat-park tulajdonában marad. Az örökbefogadás 1 évre szól, de minden évben meghosszabbít-ható. Egy állatnak több nevelőszülője is lehet, és ha a kiválasztott állat elkerül az állatkertből, le-hetőséget adunk egy új állat kiválasztásához.

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

32

Az állatkert területén állatsimogató és ját-szótér működik. Az állatkerti rendezvényeken igény szerint játszóházat üzemeltetnek.

Az állatkerti oktatásban gyakran különös fi-gyelmet élveznek olyan intézmények, amelyek szellemi és testi fogyatékkal élők nevelésével foglalkoznak. Számos különleges csoportve-zetést szerveztek már vak gyerekek számára,

amelyen a gyerekek hallás és tapintás útján ismerkedhettek meg az állatokkal.

További programok és lehetőségek: Kézbe adható állatok. Módszertani tréningek. Önkéntesek foglalkoztatása. Családi rendezvények. Egyéb rendezvények és közönségprogramok.

❀❀❀❀❀

Az állatkert címe: 7621 Pécs, Munkácsy Mihály u. 31.

Megközelíthetősége:

Állatkert: (Ángyán János út) – autóval az alagút irányából a TV torony felé, autóbusszal a 34., 35., 35 A jelű helyi járatokkal.

Akvárium-Terrárium: (Munkácsy Mihály u. 31.) – autóval a Kossuth tér irányából a Fürdő utca végén jobbra kanyarodva, autóbusszal a Kos-suth téren és az ÁRKÁD áruháznál megálló járatokkal.

Nyitvatartási rendje:

Állatkert: Január, február, november, december: szombat, vasárnap 9-16 óráig. Március 15-től április 30-ig és október: minden nap 9-17 óráig. Május, június, július, augusztus, szeptember : 9-18 óráig.

Akvárium-Terrárium: Január, február, március, április, november, de-cember: 9-17 óráig. Május, június, július, augusztus, szeptember, október: 9-18 óráig.

Honlap címe: www. pecszoo.hu

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 2 fő.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-72/532-151.

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: A pécsi állatkert nevelési-közművelődési tevé-kenységének célja az intézménybe látogatók környezettudatos gondolkodásának fejlesztése, illetve annak elmélyítése. Legfontosabb alapel-vük, hogy az állatkert állatait, mint az élővilág

sokszínűségének képviselőit a hozzájuk érkező gyermekek és felnőttek minél sokoldalúbban, saját, élményszintű tapasztalataikra építve is-merjék meg.

Ennek megvalósításához elengedhetetlen, hogy állatférőhelyeiket, a lakóik igényeit maximális figyelembe vevő, s így az állatok természetes vi-selkedésére lehetőséget adó élőhelyekké alakít-sák át. Erre építve az őket bemutató informá-ciós rendszert (alapismereteket és életmódbeli különlegességeket, ökológiai és természetvé-delmi összefüggéseket tartalmazó táblák, tá-jékoztató füzetek, szórakoztatva tanító játékok) a látogatókat aktív ismeretszerzésre, megfigye-lésre serkentő módon valósítják meg.

A Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium, mint a közoktatást és azon belül is a fenntartható-ságra nevelést segítő intézmény, egész tanév-ben, a környezeti nevelés módszereivel dolgozó zoopedagógusai irányításával, a Nemzeti Alap-tantervre épülő Zoo ovi és Zoo suli foglalkozá-sokat és órákat tart. A nyári Zoo tábor az ál-latok, a természet iránt különösen érdeklődő általános iskolás korosztálynak nyújt állatis-mereti, állatgondozási, természet- és környezet-védelmi ismereteket, sőt segít áttérni egy öko-tudatosabb életmódra.

Az állatkertben és a terráriumban rendszere-sen szervezett programokon és kiállításokon, az élő állatok látványának varázsát és ebből adódóan a látogatók kifogyhatatlan kíváncsi-ságát, sőt tudásvágyát kihasználva, olyan ak-tív, változatos szabadidős elfoglaltságot kínál-nak, amelyek keretében a gyermekes családok és baráti társaságok, fogékonyságuknak meg-felelően, újra és újra rádöbbenhetnek bolygónk csodálatos biológiai rendszerének és alkotó ele-meinek pótolhatatlanságára, és ez által a Föld biológiai rendszerei közti új egyensúly megte-remtésének szükségességére.

Pécsi Állatkert és Akvárium-Terrárium Kht. PÉCS

33

A pécsi állatkert zoopedagógiai kínálata

Tematikus foglalkozások:Óvodásoknak: Ősszel az erdőben. Állatok a ház körül. Kicsi vagyok, majd megnövök. Az orosz-lánkirály és barátai. Szőrös, tollas, pikkelyes. Az állatok is éreznek. A teknős és a nyúl. A béka felfuvalkodása. Sün Balázs és barátai. Nálatok laknak-e állatok? Némó és más halak.

Alsó tagozatosoknak: Házi kedvenceink. Mesés és valóságos állatok. A négylábú háziállatok. A szárnyas háziállatok. A háziállatok és az em-ber. A ház körül élő állatok. Tollas barátaink. Emlősök a földön és a fán. Az élőlények és a kör-nyezet kapcsolata. Vadászok és áldozatok.

Felső tagozatosoknak: Háziállatok és hasznuk. Rágcsálók a ház körül. Rovarpusztítók az er-dőn. A trópusi esőerdők állatai. Az afrikai sza-vanna állatai. A dél-amerikai hegyvidékek és a pampa őshonos és betelepített állatai. Auszt-rália őshonos és betelepített állatai. Pete, tojás, embrió. Fészek, odú, erszény, vacok. Ízeltlábú-ak, halak, kétéltűek, hüllők. Madarak, emlősök. Etessünk oroszlánt és vízilovat! Rajzoljunk együtt a csimpánzzal! Etessünk krokodilt és óriáskígyót! Állatok karácsonya.

Egyéb választható témák mindenkinek: Halak. Csimpánzok. Oroszlánok. Patások. Szurikáták és prérikutyák. Futómadarak. Víziló. Terráriu-mi barátkozó. Fogyatkozoo, Az én házam, az én váram! Embertelen állattartás. Ne vedd, védd! Éjszakai állatok. Az állatok rendszerezése.

Szakkörök: A fenti témákban és egyéb állat-csoportokról szóló ismeretekkel, kiegészítő tevé-kenységekkel működnek állatkerti szakköreik.

Tanulmányi vetélkedőket, akadályversenye-ket igény szerint a zöld jeles napokhoz kötő-dően iskolákban, művelődési intézményekben tartanak.

Zöld rendezvények: Madarak és Fák Napja az állatkertben: A Magyar Madártani Egyesület által kihelye-zett odúk bemutatói. Vetélkedők. Oktató-programok. Természetfotó-iskola. Assisi Szent Ferenc megemlékezés: Kamara-zene. Gondolatok Ferencről. Galambok fel-engedése. Virágok elhelyezése Assisi Szent Ferenc szobránál. Állatok Világnapja és örökbefogadók napja az állatkertben és a vidámparkban: Állat-versmondó verseny. látványos állatetetések

❀

❀

❀

óránként. Állatfotó kiállítás. Állati vetélke-dők. Agyagozás. Origamizás. Kedvezményes örökbefogadás.

Kiállítások: Állat-, természet- és környezetvé-delmi témákban fotó és komplex természettu-dományos kiállítások.

Feladatlapokat és szemléltető preparátumo-kat rendszeresen használnak a különféle fog-lalkozásokhoz és rendezvényekhez.

Módszertani segédanyagok: Az állatkert szakdolgozat írói és az érdeklődő pedagógusok számára nem saját szakirodalmat és játékgyűj-teményeket tudnak ajánlani.

Kiadvány: A „Nagyerdőn a nagyvilág” címmel az állatkertet mutatja be.

Szemléltető preparátumok használata: Ter-ményekből, tollakból és tojásokból készült gyűjteményüket a területen található bemuta-tó szekrényekben láthatják a látogatók. A zoo-pedagógus által vezetett foglalkozásokon a té-mához kapcsolódóan csontok, bőrök és egyéb szemléltető anyagokat vizsgálhatnak meg a résztvevők.

Interaktív oktató játékok: A külön erre a cél-ra berendezett Liliputi faluban a következő in-teraktív elemekkel találkozhatnak a látogatók – Falusi gazdasági udvar. Házi disznóságok. Családi „disznó” totó. Falusi ABC. Talányos kerék. Széna-e vagy szalma? Lovak a minitől az óriásig. Hogyan lát a ló? Pata-e vagy patkó? Tehén kirakó. Állati hangok.

Látványetetések: Az állatkertben alkalman-ként megtekinthető program:

10.30 – Lámaetetés11.00 – Gallérospávián etetés11.30 – Gyűrűsfarkú maki etetés12.00 – Oroszlánetetés13.00 – Ormányosmedve etetés13.30 – Szurikáta etetés14.00 – Csimpánzetetés és foglalkozás14.30 – Mókusmajom etetés 15.30 – Falabella miniló etetés

Kézbe adható állatok: Madagaszkári óriáscsó-tány, ausztrál levelibéka, királysikló, gabona-sikló, görögteknős, ékszerteknős, sarkantyús-teknős, ugróegér, vadászgörény, rókanyúl.

„Házhoz megy az állatkert” program: Óvo-dákba, iskolákba, művelődési intézményekbe,

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

34

falunapra kihelyezett foglalkozások bármely állatkerti és akvárium-terráriumi témában, valamint a Natrix Hüllővédelmi Csoport fog-lalkozásai iskolákban.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: Zoo-pedagógiai módszertani nap biológia szakos hallgatóknak.

Szakdolgozat írók: Zoopedagógia témakör-ben.

Szakmai gyakornokok: Nyári pedagógiai gya-korlat a zootáborban.

Pedagógus továbbképzés: Környezeti nevelés az iskolán kívül témakörben.

Módszertani tréningek: Állat- és természet-ismereti játékok és zoopedagógiai ismeretek tanítása.

Önkéntesek szervezése: Középiskolások, felső-oktatási intézményekben tanulók és felnőttek, akik kisebb számban az állatok gondozásában, nagyobb részt a rendezvények lebonyolításában és a propagandában segítenek

Zootábor: A következő tematikával várja a résztvevőket – Állatok gondozása, etetése, já-tékos megfigyelése. „Nemszeretem állatok” foglalkozás. Interaktív beszélgetések az állat-védelemről, az otthon tartott házi kedvencek tartásáról és a fenntartható életmódról. Ter-mészet-búvárkodás mikroszkóppal, távcsővel. Játékos vetélkedő. Természetismereti játékok tanulása. Állatnyom kiöntés, agyagozás, neme-zelés. Könnyű Mecsek- túra

Együttműködés környezeti nevelési szer-vezetekkel: Az állatkert folyamatos szakmai kapcsolatot tart fenn a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal, valamint a Misina Természet- és Ál-latvédő Egyesülettel. A Környezetünkért Köz-alapítvánnyal közös szervezésben vesz részt az Európai Autómentes Nap és a Föld Napja rendezvényen.

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö-rülményeinek javításához.

Az állatkert területén állatsimogató és játszó-tér működik.

Állatgondozási gyakorlat: Az állatkerti ápoló képzésének keretében működő szakmai gya-korlat.

Programok fogyatékkal élők számára: Igény szerinti foglalkozások vakoknak és gyengén lá-tóknak, hallássérülteknek és értelmileg aka-dályozottaknak.

Családi rendezvények: „Rettegett” kígyók és krokodilok hétvégéje a terráriumban: A kígyók életmódjának, táp-lálkozásának megfigyelése szakvezetéssel. Siklók és óriáskígyók simogatása. Anakon-da és rombusz krokodil etetése. Tájékoztató a kereskedelem miatt veszélybe került hül-lők és a belőlük készült termékek vásárlásá-ról (CITES). Kígyó készítése nemezeléssel. Lego-zoo a terráriumban: Lego-játszóház, Lego összerakó verseny. „Állat-lego” pályá-zat eredményhirdetése. Látványos állatete-tések, állatsimogatás. Állatok farsangja a terráriumban: Állati arcfestés élő állatmodellek alapján. Maszk-készítés állati tollak, szőrök, bőrök felhasz-nálásával. Állatetetések, állatsimogató. Ne-mezelés. Mozgásfejlesztő játékok. Az éj fantomjai a terráriumban: Séta az „Éj-szaka házban”, a gyümölcsevő denevérek, a farksodrók, a repülőmókusok és a lajhár-maki birodalmában. Sötét-túra a terrárium pincéjében. Pirája, madárpók és skorpióete-tés. Kézműves játszóház. Húsvétváró játszóház a terráriumban: Tojás-festés, tojásfa-díszítés. Csibe, kacsa, bárány, nyúl simogató. Készségfejlesztő játékok. Állatkölykök-emberbébik az állatkertben: Ál-latkölyök névadóverseny. Kölyökokoskodó já-ték. Állatellések és emberszületések filmen, egy állatorvos legérdekesebb születés-törté-netei. Ember bébik fotózása. (A Születés hete programsorozat rendezvénye.) Szivárvány a Mecseken Gyermeknap az ál-latkertben és a Vidámparkban: Vidám mű-sorok, állatsimogatások, kézműves és moz-gásfejlesztő játszóház, vetélkedők. Halloween a terráriumban: A Boszorkány-konyhában bájitalkeverés és bátorság-próba. A Tökvájó teremben fényképezke-dés rémekkel, vámpírokkal és az ő kedves „házi”állataikkal, tökfaragás. A Pincében dél-előtt 11 és délután 15 órakor gyertyafényes látogatás a „csúszómászók” birodalmában. Adventi készülődés a terráriumban: Gyer-tyamártás, adventi koszorú, adventi színező készítése. Betlehemi állatsimogató.

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

35

Az állatkert címe: 6724 Szeged, Cserepes sor 47.

Megközelíthetősége: A 3 és 3F jelzésű villamos-sal, valamint a 13, 35, 35 Y, 90-es autóbuszokkal. Bejárat és pénztár a Kálvária sugárút felől.

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján 9-től nyitva.

Novembertől–márciusig 16 óráig, Októberben és áprilisban 17 óráig.Májusban és szeptemberben 18 óráig, Júniustól–augusztusig 19 óráig.

Honlap címe: www.zoo.szeged.hu.

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 1 fő.

Zoopedagógusok telefonszáma: Juhász Gőz Szilvia 06-30/279-4291. Vadasparki központi szám: 06-62/542-530, 06-62/542-531

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Az állatkert célkitűzése: Ismeretterjesztés, szem-léletformálás valamennyi korosztályban; a tananyag elmélyítésének megkönnyítése a tan-órán kívüli, de tananyaghoz kapcsolódó foglal-kozások révén; szabadidő hasznos eltöltése.

A szegedi állatkert zoopedagógiai kínálata

Tematikus foglalkozások: Félévenként össze-állított tematika alapján foglalkozások óvodá-soknak 20-30 perces időtartamban. Általános és középiskolásoknak tananyaghoz kapcsoló-dó témák. Évente egy-két alkalommal, havonta látogató csoportoknak is tartanak tematikus foglalkozásokat, valamint egyéb ismeretter-jesztő és tapasztalati foglalkozásokat.

TÉMAAJÁNLATOK 2007/ŐSZ

Témaajánlat havonta ellátogató csoportok számára

Szeptember – A törpe víziló. Október – Jaguárok. November – Hogyan készülnek a növények a télre? December – Hogyan készülnek az állatok a télre?

❀❀❀

❀

Témaajánlat kéthetente ellátogató csopor-tok számára

Szeptember – Törpe víziló. Jaguárok. Október – Hogyan készülnek a növények a télre? Miért költözött el a gólya? November – Miért nem fáznak az állatok té-len a tanyaudvarban? Bújjunk el a tél elől! December – Vastag bunda a hideg ellen. Ma-daraink télen.

Alsósoknak: Miért költözik el a gólya télen? Madaraink télen. Téli madáretetés. Búvóhelyek télen. Hogyan készülnek a növények a télre és a jövő tavaszra? Vastag bunda a hideg ellen. Nemszeretem állatok – Terráriumi állatsi-mogató. Állatok és földrészek – egy-egy foglalkozás al-kalmával egy-egy kiválasztott földrész állata-ival ismerkedhetnek meg a gyerekek. Játék az érzékszervekkel. A tópart ősszel.

Felsősöknek és középiskolásoknak: Egy-egy kiválasztott rendszertani csoport-ba tartozó faj bemutatása. Alkalmazkodás az állatvilágban. Állatok és földrészek – egy-egy foglalkozás alkalmával egy-egy kiválasztott földrész ál-lataival ismerkedhetnek meg a diákok. Nemszeretem állatok - Terráriumi állatsi-mogató. Otthon tartott kedvencek. Természetvédelem az állatkertben. Fajmegmentés lehetőségei az állatkertben.

Előadások: A jeles napokon, meghívott előadókkal. Állatgondozói képzés keretében történő elő-adások. Főiskolai hallgatók zoopedagógia kurzusá-nak részeként.

Komplex foglalkozások: Egyes tematikus fog-lalkozások kiegészítéseként kézműves foglal-kozások, illetve a nyári táborok során sokrétű összetett tábori program (elmélet, mozgás, kéz-művesség, játék).

Szakkörök: Állatbarát szakkör (alsó tagozatos gyermekeknek), Póni klub.

❀❀

❀

❀

❀❀❀❀❀

❀❀

❀

❀❀

❀

❀❀

❀

❀❀❀

❀❀

❀

Szegedi Vadaspark SZEGED

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

36

Tanulmányi vetélkedők, akadályversenyek: Akadályverseny kisebb csoportok számára, il-letve rendszeres az iskolai szintű, több száz fős rendezvény.

Zöld rendezvények: Rendszeresen megtartott jeles napok – Víz Világnapja, Föld Napja, Ma-darak és Fák Napja, Állatok Világnapja, Nem-zetközi Madár-megfigyelő Nap, Nemzetközi Denevérest. Rendezvények hétköznapokon az oktatási intézmények keretein belül érkezők-nek, hétvégén pedig családoknak.

A különböző témájú foglalkozásokhoz feladat-lapokat és szemléltető preparátumokat (ved-lések, csontok, tollak, tojások) használnak. Alkalmi jelleggel, foglalkozásokon, rendezvé-nyeken élő állatokat adnak kézbe.

Kiállítások: Rajzpályázatok, fotókiállítások.

Módszertani segédanyagok: A szakirodalmat folyamatosan gyarapítják, a versenyek, vetélke-dők forgatókönyveit és a játékleírásokat gyűjtik.

Kiadványok: Szórólap (A4-es hajtogatott szí-nes kiadvány). Állatkerti útmutató (36 oldalas, fotókkal gazdagon illusztrált könyvecske).

Információs rendszer: Állatokat ismertető táb-larendszer, amely tartalmazza a fajok leírását és előfordulását, egyes állatoknál egyéb isme-retek is megjelennek rajta (irodalom, néprajz, hit, szimbolika stb.).

„Házhoz megy az állatkert” program: Évi rendszerességgel gyermekkönyvtárak hetén előadásokat és állatsimogatást tartanak csong-rádi kistelepüléseken. A Szegedi Közlekedési Vállalat által szervezett gyermeknapon, vala-mint a Környezetvédelmi Világnapon szintén állatsimogatót működtetnek.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Sze-gedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagó-gusképző Főiskolai Karának környezetvédelem szakos hallgatói fél éves, kötelező zoopedagó-giai kurzuson vesznek részt az állatkertben. A SZTE biológia szakos, óvónőképzős és tanító-képzős hallgatatói számára bemutató órákat tartanak. Egyéb szakos hallgatóknak választ-ható tárgy a zoopedagógia.

A szegedi állatkert részt vesz az állatkerti ál-latgondozók képzésének szervezésében és le-bonyolításában.

Szakdolgozat írók: Főiskolai, egyetemi szak-dolgozatok külső konzulensként való segítése.

Szakmai gyakorlat: Állatorvos hallgatók, ál-latgondozói képzésben részt vevők szakmai gyakorlatát biztosítják.

Pedagógus továbbképzés: Az állatkert kör-nyezeti nevelő óvópedagógusok egy-egy találko-zójának helyszíne. Itt rendezik meg a MOZAIK Tankönyvkiadó rendezvényeit is, amely peda-gógusok számára nyújt szakmai segítséget.

Önkéntesek szervezése: Főként a nyári idő-szakban foglalkoztatnak 12 év feletti diákokat önkéntes munka keretében.

Zootábor: 2007-ben 6 héten keresztül, 1 hetes turnusokban, napközis jelleggel működött az állatkert nyári tábora. A gyerekek 7.30 – 16.30-ig vettek részt állatkerti programokon. A prog-ramok szervezésében és lebonyolításában együttműködtek a helyi gyermekházzal, így délutánonként kézműves és mesefoglalkozást biztosítottak a gyerekeknek.

Konferencia: „Állatkertek határok nélkül” Sze-ged – a Palics INTERREG pályázat konferenciája (Környezetgazdagítási Konferencia), Állatorvosi Konferencia, MME nemzetközi konferencia.

Együttműködés környezeti nevelési szerve-zetekkel: CSEMETE (Csongrád Megyei Termé-szetvédelmi Egyesület), MME (Magyar Madár-tani és Természetvédelmi Egyesület), MOZAIK Tankönyvkiadó, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Főiskolai Kar Biológia Tanszék.

Fajmentési és természetvédelmi programok bemutatása: Információs táblák segítségével, tematikus foglalkozások alkalmával.

Örökbefogadás: Látogatóik támogatásukkal hozzájárulhatnak kedvenc állatuk tartási kö-rülményeinek javításához. Az örökbefogadás éves időszakra szól. Nagyobb összegű támoga-tás esetén a cégek kihelyezhetik táblájukat az örökbefogadott állat bemutatóhelyén.

Állatsimogató: Állandó jelleggel működik nyúlsimogató.

Játszótér: Jelenleg egy szabványos játszótér működik fajátékokkal. Tervezik mászható faál-latok elhelyezését a Vadaspark területén.

3�

Az intézményről bővebb információ a megjelölt honlapon olvasható.

Az állatkert címe: 1222 Budapest, Nagytété-nyi út 37-43. (Campona Bevásárlóközpont)

Nyitvatartási rendje: Az év minden napján 10 és 20 óra között várják a látogatókat. A pénztá-rak 19 órakor zárnak.

Honlap címe: www. tropicarium.hu

Telefonszám: 06-1/424-3053

Az állatkert zoopedagógiai kínálata: Az ál-latkert közös programot szervez a Csodák Pa-lotájával, amely magába foglal egy tropicariu-mi órát, egy foglalkozást a Csodák Palotájában, valamint egy autóbuszos városnézést. Szintén szerveznek biológia és környezetismeret órá-kat, valamint játékos, komplex foglalkozásokat a szomszédos játszóházzal közösen. Az interak-tív biológia órák állatetetéseket és állatsimo-gatást is tartalmaznak. A nem oktatási intéz-ményből érkező csoportokat idegenvezetéssel, izgalmas kalandtúrával, valamint születésna-pi rendezvény szervezésével várják. Lehetőség van lemerülni a cápamedencébe is.

Az állatkert címe: 8200 Veszprém, Kittenberger u. 15.

Megközelíthetősége: az 1, 3, 5, 10, 13-as szá-mú helyi járatú autóbusszal.

Nyitvatartási rendje:Január, február, november, december 9.00-15.00Március, október 9.00-15.30Április 9.00-17.00Május, június, július, augusztus, szeptember 9.00-18.00

Honlap címe: www. zoo.hu/veszprem.

Az oktatás-nevelésben résztvevő kollégák száma: 1 fő közművelődési referens, 2 fő animá-tor, 1 fő lovasoktató, alkalmanként valamennyi dolgozó, rendszeresen 4 fő állatgondozó.

Zoopedagógusok telefonszáma: 06-88/566-140 (16-os mell.), 06-30/699-0828.

Az állatkert fő oktatási-nevelési profilja: Az állatkert az évek során bemutató helyből termé-szetvédelmi és oktató-központtá vált. Az állatok

bemutatótereit és az információs rendszert is en-nek szellemében alakították ki. Az állatkert sa-játságos, az országban egyedüli természeti képé-nek megőrzése, a látogatók számára a természet és ember együttélésének harmóniáját közvetíti. Az intézmény névadójának életútja valamint az afrikai szavanna élővilágának bemutatása, a ter-mészetes élőhelyek és élőlények védelmét, a ter-mészet szeretetét közvetíti. Lovas lehetőségeink az állat és ember kapcsolatán kívül a magyarság tudatot is erősítik. Az oktatási intézményekben folyó oktató-nevelő munkát az élményszerű ta-nulás lehetőségével gazdagítják.

A veszprémi állatkert zoopedagógiai kínálata.

Tematikus foglalkozásokMinden korosztálynak:

Madagaszkár élővilága. A Madagaszkár kampány bemutatása, is-merkedés a vörös varival és a gyűrűsfarkú makival Bátor nyúl hétpróbája. ügyességi állatkerti játék.

❀❀

❀❀

Tropicarium Budapest BUDAPEST

Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Kht. VESZPRÉM

Állatterápiás program: „Odú Tanoda” – sérült gyermekek foglalkoztatásához állatsimogatót biztosítanak.

Családi rendezvények: Víz Világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja, Állatok Világ-napja, Nemzetközi Madármegfigyelő Nap, Nemzetközi Denevér-est. Tavasszal madárodú

készítése. Ősszel madáretető és madárkalács készítése. Karácsonyi díszkészítés december egyik hétvégéjén. A rendezvényeket rendszerint kézműves foglalkozások is színesítik.

Egyéb rendezvények: Alkalmanként különbö-ző cégek csapatépítő rendezvényeihez helyszínt és programot biztosítanak.

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

3�

Mi micsoda az állatkertben? Játékos vetélkedő az állatkert lakóiról, kü-lönlegességeiről. Állatkerti erdő túra. Séta az állatkerti tanösvényen a Bakony nö-vény és állatvilágának bemutatása. Madarak védelme. A vizes élőhelyek védelme. Bemutatásra ke-rülő állatok: mocsári teknős, ékszerteknős, vidra Az állatok viselkedése az állatkertben. A csoportok korosztályuknak megfelelően etológiai megfigyeléseket végeznek.

Óvodásoknak: Az óvodapedagógus által kért témában.

Alsó tagozatosoknak: Gázló és úszó madarak. A hazai vizek és vízpartok madarainak megismerése. Bemutatásra kerülő állatok: tőkésréce, nyárilúd, fehérgólya. A hazai erdő állatai. Az erdő életközösségében élő állatok meg-figyelése. Bemutatásra kerülő állatok: vad-macska, vaddisznó, dámszarvas, uhu. Háziállatok. Mi a különbség a vadonélő-és a háziállatok között? Bemutatásra kerülő állatok: ló, sza-már, racka juh, kecske, bárány, szürkemar-ha. Lovaglás alapjainak megismerése. Lovas oktató vezetésével. A lovaglás sethland pó-nikon történik egyszerre 14 fő vehet rész a programon.

Felső tagozatosoknak: Kittenberger nyomában. A szavanna élővilága. Bemutatásra kerülő állatok: csimpánz, gnú, grant zebra, kard-szarvú antilop, impala, falmingó, szurikáta, oroszlán, orrszarvú. Macskafélék. A különböző éghajlati övekben élő macskafélék megfi-gyelése, az élettér és testfelépítés közti kapcsolat. Bemutatásra kerülő állatok: vadmacska, kárpáti hiúz, szervál, párduc, puma, oroszlán, tigris.

Középiskolásoknak: Az állatkertek szerepe a fajok megőrzésében.

Előadások: Bármilyen kért témában.

Komplex foglalkozások: A csodaszarvas nyo-mában. A szarv és agancs megfigyelése élő álla-tokon és preparátumokon. A szarvas ábrázolás az irodalomban, képzőművészetben, zenében.

❀❀

❀❀

❀❀

❀

❀❀

❀❀

❀❀

❀

❀❀

❀

Szakkörök: Állatbarát szakkör (alsó tagozatos gyermekeknek), Póni klub.

Tanulmányi vetélkedőket, akadályversenye-ket és módszertani tréningeket az éves prog-ramtervük szerint tartanak.

Zöld rendezvények: Rendszeresen megtartott jeles napok – Föld Napja, Madarak és Fák Nap-ja, Állatok Világnapja

Kiállítások: Európai szoborpark – szabadté-ri kiállítás. Az állatkert által kiírt pályázatok-ra érkező anyagokból rendszeresen kiállítást szerveznek. Képzőművészeti és fotókiállítások alkalmanként. Éves programterv alapján te-matikus kiállítások.

Feladatlapok: Valamennyi tematikus foglalko-záshoz kapcsolódóan készülnek feladatlapok. Állatkerti füzetem sorozat – Emlősök, mada-rak, természetvédelem.

Módszertani segédanyagok: Szakirodalmat folyamatosan gyarapítják, a versenyek, ve-télkedők forgatókönyveit és a játékleírásokat gyűjtik.

Kiadványok: Dörmögőék. Tigrisek. Emlősök. Madarak. Természetvédelem. Utazás Zookoló-niában. Állatkerti útmutató pedagógusok ré-szére. Évente megjelenő zoopedagógiai prog-ramajánlat.

A tematikus foglalkozásokhoz és a témaasz-talokhoz kapcsolódóan szemléltető prepará-tumokatat és kézbe adható állatokat hasz-nálnak.

Egységes információs rendszer: Magyar, an-gol és német nyelvű állatismertető táblák.

Interaktív oktató játékok témái: Madarak, tojások, madarak röpképe, nyomkereső, állati sebességek, állatcsaládok, a világ majmai.

Az „Állatok testközelben” című etológiai állat-bemutatójuk során a látogatók állatgondozók segítségével ismerkedhetnek meg egyes álla-tokkal (madár, hüllő).

A „Házhoz megy az állatkert” programot az iskolák és óvodák igény szerint kérhetik.

Terepi gyakorlatot tartanak az erdei sétaúton és a közelben folyó Séd patak és csónakázótó környékén.

3�

Erdei iskola program: A tanév ideje alatt hét-főtől péntekig naponta 9 és 16 óra között. A foglalkozást vezető pedagógusnak a tematika összeállításához és a megvalósításához segít-séget adnak. A program csak szabadtéren va-lósítható meg. Étkezés hozott hidegcsomaggal oldható meg.

Egyetemi, főiskolai hallgatók képzése: A Pannon Egyetem környezettan tanár szakos hallgatói számára.

Környezetmérnök, állatorvos, állattenyésztő, pedagógus és turizmus szakos hallgatókat tá-mogatják szakdolgozatuk elkészítésében, és szakmai gyakorlatuk letöltésében.

Pedagógus továbbképzés: Nevelőtestületek és munkaközösségek részére előre egyeztetett idő-pontban, az állatkertben vagy az oktatási intéz-ményben bemutatót és tájékoztatót tartanak. A pedagógusok számára a zöld napok programja-inak megtartásához forgatókönyveket, feladat-lapokat, javítókulcsokat biztosítunk. Javaslato-kat és segítséget adnak tanórák állatkertben történő megtartásához nem csak a biológia és természetismeret tárgykörben.

Az önkéntesek segítségére elsősorban az állat-kerti rendezvényeken számítanak.

Zootábor:Bentlakásos tábor 10–16 éves korú gyerme-keknek. A résztvevők megismerkednek az ál-latkert állataival, az állatkert életével, az ál-latkertben élő hazai és egzotikus állatfajokról bővíthetik ismereteiket. A szakmai programo-kon kívül kézműves foglalkozásokon, kirándu-láson, vetélkedőn vehetnek részt a táborozók.

Napi ötszöri étkezést biztosítanak.

Napközis táborok:Lovastábor 6–10 éves korú gyermekeknek. A kisiskolások megismerkednek a lóval való bá-násmód gyakorlati és elméleti tudnivalóival. Napi egy órában lovas oktató vezetésével shet-land pónikra is felülnek. A lovak pihenőidejében séták során ismerkednek meg az állatkert hazai- és egzotikus állatfajaival, kézműves foglalkozá-sokon, ügyességi versenyeken vesznek részt.

Zoo tábor 6–14 éves korú gyermekeknek. A tá-borozók életkoruknak megfelelően megismerik az állatkert életét, az állatkertben élő állatok, növények testfelépítését és életmódját. Részt vesznek egyes állatok gondozásában. A szak-

mai programokon kívül kiránduláson, képző-művész által vezetett alkotó napon, ügyességi versenyeken, kézműves foglalkozásokon, póni-kocsikázáson vehetnek részt.

Konferencia: Minden évben megrendezik a ha-zai állatkertek dolgozóinak szakmai tanácsko-zását.

Együttműködés környezeti nevelési szerve-zetekkel:

Európai Állatkertek és Akváriumok szövet-sége (EAZA). Magyar Állatkertek Szövetsége. Csalán Környezet-és Természetvédő Egye-sület. MME Veszprém Megyei 18. számú cso-portja. Állatvédő Egyesület. Pannon Egyetem.

Mint az Európai Állatkertek Szövetségének tagja, az állatkert rendszeresen kapcsolódik az aktuális fajmentési és természetvédel-mi programokhoz, amelyekről tájékoztatják a nagyközönséget is. Madármentő központtal rendelkeznek.

Örökbefogadás: Az állatkertben működik az ál-latok jelképes örökbe-fogadásának rendszere. Az örökbefogadóknak emléklapot és az állat fényké-pét adják. Nagyobb összegű támogatás estén az örökbefogadás tényét az állat kifutójánál is feltűntetik, és éves állatkerti belépőt adnak.Az állatkert területén állatsimogató és szab-ványos, minősített játszóterek működnek. Az állatkerti rendezvényeken igény szerint játszó-házat üzemeltetnek.

Állatterápiás program és állatgondozási gya-korlat korlátozott létszámban igényelhető.

Rendszeresen készítenek programokat fogya-tékkal élő emberek számára.

Családi rendezvények: Évente több alkalom-mal rendezik. Például:

Fuss az Állatkertért. Szent Iván éji mulatságok. Mikulás az Állatkertben. Fejlesztésekhez, új állat érkezéséhez kap-csolódóan kvíz játékok és programok.

❀

❀❀

❀

❀❀

❀❀❀❀

a HaZai állatkertek ZoopedagÓgiai kínálata

MŰVÉSZET AZ ÁLLATKERTBEN

Műemlék épületekSzobrok, népek tárgyaiGyermeki alkotásokTermészeti értékek

❀

❀

❀

❀

TALÁLKOZÁS AZ ÁLLATVILÁGGAL

Természetközeli környezetMegfelelően gondozott állatokKözvetlen megtapasztalás

❀

❀

❀

AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA TERÜLETEI

ISMERETTERJESZTÉS

SZÓRAKOZTATVA TANÍTÁS-NEVELÉS

ARCULATTÜKRÖZÉS

SZAKKÉPZÉS

EGYÜTTMŰKÖDÉS

TOLERANCIA ÉS EMPÁTIA KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA A

TÖBBI ÉLŐLÉNNYEL SZEMBEN

AZ ÁLLATKERT NEVELÉSCENTRIKUS

SZEMLÉLETÉNEK ERŐSÍTÉSE

ÖKOLÓGIAI SZEMLÉLETMÓD KIALAKÍTÁSA

(természetvédelem,állatvédelem, környezetvédelem)

zoopedagógia

Fenntarthatóságra nevelés

AZ ÁLLATKERT-PEDAGÓGIA ELHELYEZÉSE

Az állatkert-pedagógia a környezeti nevelésnek olyan formája, amely az élő gyűjtemények (állatkertek, vadasparkok, akváriumok) adta lehetőségeket eszközként felhasználva ismerteti meg az élővilágot, és felhívja a figyelmet a természetes élővilág védelmére, célja, hogy speciális módszereivel a természetes környezet és az élővilág megmentéséért tevékenyen fellépő embert neveljen.

Állatkert-pedagógia

Környezeti nevelés

AZ ÁLLATKERTEK ALAPFELADATAI

Az állatkertek alaptevékenysége: hozzájárulni az élővilág sokféleségének (biodiverzitás) megőrzéséhez.

Természetmegőrzés

Faj- és élőhely-védelem

Nevelés

Kutatás

Rekreáció

❀

❀

❀

❀

❀

45

45

Zoopedagógiai eszközök

MIHEZ KEZDJÜNK AZ ÉLŐ ÁLLATTAL?

II. fejezet

Mihez kezdjünk az élő állattal?

Az állatkerti oktató-nevelő munka alapja a tudatosan megválasztott állatgyűjtemény, vagyis a fajok tematikus kiválasztása, illetve azok élőhely-szemléletű kifutókban való elhelyezése. Az állatkertekben „elhelyezett” egyedeknek küldetésük van, rajtuk keresztül közvetíthető az a ter-mészetvédelmi, fajvédelmi mondanivaló, amely a természetben élő fajtársaik fennmaradását biztosíthatja. Éppen ezért elengedhetetlen feltétele a zoopedagógiának, hogy az állatkerti állatok elhelyezése hiteles képet nyújtson az eredeti élőhelyről, valamint az, hogy a bemutatott állatok ne csak egészségesek legyenek, de esztétikus látványt is nyújtsanak. A sérült, beteg vagy visel-kedészavaros egyedek elhelyezését a látogatói területen kívül, karanténban vagy mentőhelyen kell megoldani, ez alól kivétel, ha éppen az állatkertek sérült állatok mentési tevékenységét sze-retnénk bemutatni.

Minden zoopedagógiai tevékenységi kör legfőbb „eszköze” maga az élő állat, hiszen minden oktató-nevelő folyamat az állat megfigyelésével kezdődik, ebből vezethető le az összes további ismeret (pl. testfelépítés – élőhely kapcsolata, testfelépítés – táplálékszerzés kapcsolata, etológiai megfigyelések – az állat szokásai, következtetés a természetbeni viselkedésre, csoportdinamika, stb.).

Az oktatási-nevelési programban résztvevők számára tehát lehetőséget kell biztosítani az állat minél alaposabb megfigyelésére az alábbiak alkalmazásával:

�Ismertetni kell a leghatékonyabb megismerés, megfigyelés szabályait.�Megfigyelési szempontokat kell adni, majd összegezni a megfigyelteket.�Elég időt kell hagyni a megfigyelésre és az önálló felfedezésre.�Amennyiben az állatot saját kifutóján figyeljük meg, és a kifutó élőhely szemléletű, követ-keztetéseket kell levonni a kifutó kinézetéből a benne élő állatfajra vonatkoztatva.�Ügyelni kell arra, hogy a csoport minden tagja jól lássa az állatot és a zoopedagógust is, ugyanakkor a zoopedagógus is észrevegye mind az állat, mind a résztvevők reakcióit.�A kézbe adott állatok esetében tegyük meg az összes csoportszervezési és biztonsági intéz-kedést a balesetek elkerülése és az eredményes, fegyelmezett foglalkozás érdekében.�A zoopedagógus legyen birtokában az adott állatról szóló lehető legtöbb információnak, illetve tájékozódjon biztosan az állatkertben. Legyen tisztában azzal is, hogy mennyi időt vesz igénybe a megfigyelés.�A megfigyelésnek mindig legyen jól meghatározott pedagógiai célja.�Meg kell értetni a gyerekekkel és felnőttekkel egyaránt, hogy nem csak akkor érdemes megfigyelni az állatot, amikor mozgásban van, és nem is kényszeríthetjük az állatot folya-matos cselekvésre.

❀❀❀❀

❀

❀

❀

❀❀

46

Kerüljünk�közelebb!

– Jaj de édes mackó! Úgy megsimogatnám! – zoopedagógusként gyakran hall ilyet az ember. Min-denkinek az a vágya, hogy minél közelebbről, érintésnyi távolságból ismerkedhessen meg az álla-tokkal. Sokan ezért tartanak kutyát, macskát, hörcsögöt, és rendben is van ez így egészen addig, amíg nem gondolják azt, hogy az oroszlán is bármikor megsimogatható. A vadállatokat az külön-bözteti meg a hobbiállatoktól és a háziállatoktól, hogy ivaréretté válva, még ha előzőleg emberi kéz is nevelte őket, viselkedésük és reakcióik kiszámíthatatlanná válnak. Éppen ezért még az állatkerti dolgozók sem kerülhetnek testközelbe, rács nélküli kontaktusba a legtöbb vadállattal, maximum akkor, ha azok éppen altatás és állatorvosi vizsgálat alatt állnak. Jó néhány állatfaj minősül ve-szélyes állatnak az állatkerti tartásban is, ezen fajoknál még takarítani és etetni is csak külön előírás szerint lehet. Tehát mondjunk le az „édes kis mackó” megdögönyözéséről!Az állatkertekben az állatokhoz való közelebb kerülés egyik fontos színtere, egyben a tanítás-tanulás eszköze az állatsimogató, ahol elsősorban háziállatok feladata a látogatók fenti igényét kielégíteni. Szó szerint feladatról van szó, hiszen igen strapabírónak kell lennie annak a kecs-kének, amelyet egy kellemes nyári hétvégén akár több ezren is megsimogatnak. Nem beszélve arról, hogy minden látogató csak egy-egy szem zoocsemegével szeretné megetetni ugyanazt a kecskét. Az állatsimogatók mégis kihagyhatatlan elemei az állatkerti oktatásnak, hiszen hol le-hetne jobban elmagyarázni a gyerekeknek az állatokkal szembeni toleráns viselkedést, mint az állatok közvetlen közelében. Nagy felelőssége van tehát a gyerekekkel foglalkozó pedagógusnak, szülőnek vagy zoopedagógusnak, hiszen úgy kell szemléletet formálnia, hogy közben a bemu-tatott állatok érdeke se sérüljön, és testi épsége is megmaradjon. Az állatok védelme érdekében igyekeznek az állatsimogatókat úgy kialakítani, hogy az állatok kedvük szerint védett, látoga-tóktól mentes területre vonulhassanak.Az állatsimogatón kívül, a gyerekeknek a zoopedagógus irányításával lehetőségük van egyéb, kézbe adható állatokkal megismerkedni. Ezek a fajok elsősorban az úgynevezett „nemszeretem” állatok közül kerülnek ki, tehát ellenérzést válthatnak ki az emberekből. Így vicces helyzet áll elő, a látogató nagyon szeretne állatot simogatni, de nem azt, amit lehetne, ezért meg kell őt győzni arról, hogy ha összeszedi bátorságát, és legyőzi undorát, akár még érdekes élményben is lehet része.

Az állatok kézbeadásának komoly szabályai és feltételei vannak, amelyet a zoopedagógusnak és a látogatóknak egyaránt ismernie kell.

Élő�állat�kézbeadásának�feltételei

�Csak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely kontrollált formában biztosan nem okoz sérülést a foglalkozás résztvevőinek. Csak olyan állatot válasszunk kézbeadásra, amely fizikailag és „lelkileg” is épen kerül ki az emberekkel való „találkozásból”. Csak abban az esetben adjunk kézbe állatot, ha azt a pedagógiai cél indokolja. Csak egészséges, megfelelő fizikai- és lelkiállapotú állat adható kézbe. (Például etetés előtt vagy közvetlenül utána, vedlési illetve szaporodási időszakban ne zavarjuk az állatot!) Az olyan foglalkozást, amelyen a résztvevők élő állattal közvetlen kontaktusba kerülnek alapos szervezési teendők előzik meg:

Ki kell választani a megfelelő helyszínt, ahol zavartalanul lebonyolítható a simogatás. Pontosan el kell tervezni, hova fog állni a csoportvezető, és hol helyezkedik el a csoport (Például a csoportvezető háta mögé ne álljon senki, legyen megfelelő távolság az állat és a résztvevők között). Ki kell találni, hogyan lesz megoldva az állat szállítása (ha szükséges), mi módon kerül vissza az állat eredeti helyére, hová helyezzük, hogyan etetjük, itatjuk, melegítjük a fog-lalkozás ideje alatt.

A foglalkozás vezetője legyen tisztában azzal, mi a teendő baleset esetén. Tisztázzuk, van-e a csoportban valaki, aki allergiás vagy fóbiás. Az állatok kézbevétele lehetőleg mindig tiszta kézzel történjen, ne legyen a közelben élelmi-szer, vagy az állatot ingerlő egyéb dolog, mozgás, zaj. Tudatosítsuk a résztvevőkben, hogy állatok kézbevétele, simogatása után kötelező a kézmosás.

❀

❀

❀❀

❀

••

•

❀❀❀

❀

47

47

A�megfigyelés�módja�élő�állat�kézbeadásánál

�Felismerés, besorolás az adott élőhelyre, ökológiai, rendszertani vagy egyéb szempontú csoportokba (azaz Ki ismeri fel? Mi ez?).�Az állat alapvető viselkedési szokásainak megbeszélése.�Kivált-e valamilyen ellenérzést az állat a résztvevőkből, ha igen, miből fakadnak a félelmek, hogyan tudjuk feloldani ezeket? Melyek a téves elképzelések az állattal kapcsolatban?�Hogyan szabad hozzányúlni az állathoz, melyek a testtájai (mi hol található)? Hogyan ve-gyük kézbe? Hogyan simogassunk?�Az állat megsimogatása a foglalkozás vezetőjének folyamatos felügyelete mellett.�Alapvető információk az állatról.�További információk, melyek a pedagógiai célt szolgálják (pl. állatvédelem).

Az információs rendszer

Állatkerti információs rendszer elnevezés alatt olyan információhordozó felületeket értünk, amelyek az állatkert területén megjelennek azzal a céllal, hogy tájékoztassák a látogatókat. Az információs rendszerhez soroljuk a különböző táblákat, plakátokat, kiírásokat, hirdetmé-nyeket, képes, illetve szöveges tájékoztatókat, és egyes interaktív játékokat. Az információs rendszernek fontos szerepe van az indirekt ismeretközlésben. Mind a formális mind pedig az informális állatkerti oktatásban kitűnően használható. Miért fordulhat elő mégis, hogy az ál-latkert látogatók flamingónak nevezik a pelikánt, görénynek az ormányos medvét, vagy a peda-gógus lelkesen mesél a csoportjának a jámborantilopról ( jávorantilop), pedig az állat fajtáblája néhány méterre található tőle? Az egyik ok talán az lehet, hogy az állatkert látogatók nincsenek tisztában az információs rendszer használatával, szerepével. A másik ok pedig az érdeklődés hiánya. Amennyiben a látogató nem keresi az információkat, elég nehéz dolga van annak, aki szeretné átadni az ismereteket. Az érdeklődés felkeltésének kiváló módja az interaktív táblák alkalmazása. Mit is jelent az interaktív információs rendszer? Nem csak ismeretet közöl, hanem cselekvésre csábítja a látogatót. Ennek egyszerűbb formái a mechanikailag könnyen kivitelez-hető pörgethető, felhajtható, lapozható táblák, amelyeknél legalább annyira fontos a strapabí-rás, mint a bonyolultabb szerkezeteknél. A mai világ elengedhetetlen tartozéka a számítógép, illetve az elektronikus formában működő információs rendszer. Ennek nagy előnye, hogy az információ tartalma bármikor, viszonylag egyszerűen megváltoztatható, hátránya a precíziós eszközök nagyobb sérülékenysége. Lényeges kérdés, hogy egy adott állatkertben az informá-ciós rendszer egységes legyen-e vagy illeszkedjen a különböző bemutatóterek tematikájához. Máris visszatértünk ahhoz a kérdéshez, hogyan tanítsuk meg a látogatókat az információs rendszer használatára. Megoldás lehet egy szigorúan vezetett útvonal, amelyet esetleg hang-anyag kísér (idegenvezető vagy hangeszközre vett információs anyag), például kisvasúton ülve, tematikusan járható végig az állatkert. Kialakíthatóak olyan bemutatóterek is, ahol az összes információs tábla az állat élőhelyére jellemző külalakkal készül. Például: délkelet-ázsiai állatok kifutóihoz elhelyezhetünk bambuszkeretes táblákat, vagy az afrikai szavanna kifutó elektroni-kus információs rendszerét a látogatók kereshetik egy hagyományos afrikai kunyhóban. Szá-mos állatkertben készül az intézmény állatait útvonalterv szerint bemutató tájékoztató füzet a látogatók számára. Ez a megoldás azért nagyon hasznos, mert azonnali tájékoztatást nyújt az állatkert minden pontján. Egy ötletes megvalósítást láttam a londoni állatkertben, ahol a látogatóvezetést egy olyan útmutatófüzet biztosította, amelyben minden egyes oldalszám egy adott állatkifutóra vagy állatházra utalt. A látogató rögtön tudta, hol kell kinyitnia a könyvet, hiszen az állatkerti utakon folyamatosan felfestett vonal és nyilak jelezték a haladási irányt, az egyes állatkifutóknál pedig számok voltak az aszfaltra festve, amely számok megegyeznek az útmutató kiadvány oldalszámaival. Az egész állatkertre kiterjedő, egységes információs rendszer nagy előnye, hogy könnyen megtanulják használni a látogatók, hiszen bármely kifu-tóhoz mennek, rögtön felismerik az információs felületet.

❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀

AZ INforMÁcIós rENDsZEr

48

Az�információs�táblák�kialakítása

Az információs táblák mechanikai felépítésük, külső megjelenésük (design) és tartalmuk szerint különbözőek lehetnek. A hazai állatkertekben alkalmazott táblákon az információ általában vala-milyen formában rögzített nyomtatott vagy festett szövegként, képként jelenik meg. A tábla készülhet fából vagy egyéb növényi részből, fémből, műanyagból vagy ezek kombinációiból. A szöveget általá-ban papírra nyomtatják, és gyakran fóliázzák. Amennyiben elektronikusan működő az információs rendszer, akkor természetesen egy megfelelően kialakított számítógépes felületet kell elképzelni (pl. időjárás és ütésálló monitor). A rögzítés módja szerint a táblát csavarozzák, kötözik, ragasztják. Áll-hatnak a táblák talpon, kerülhetnek falfelületre, kerítésre, vagy egyéb tereptárgyra, ritkán látni olyat is, hogy útfelületre, falra festik az információt. Az információ átadásának egy speciális módja a vakok és gyengén látók számára a domborírás (Braille írás), amelyet egyre több állatkertben alkalmaznak. Működtetés szempontjából a tábla lehet nem működtethető, mechanikusan működtethető (pl. forgat-ható, felhajtható, lapozható stb.) vagy elektronikusan működő (pl. felvillanó felületek nyomógombok-kal, számítógép). A tábla bármilyen méretben elképzelhető, lényeg a megfelelő észrevehetőség, illetve az, hogy ne takarjon el túl sokat az állat kifutójából. A tábla formája szintén nagyon változatos lehet. A leggyakoribb az álló illetve fekvő téglalap, de lehet kör, állatfigura, emberalak, földrészalakú, illetve ezek kombinációi, vagy bármely forma megvalósítható, ami illeszkedik a tartalomhoz. A számítógépes felület elrejthető valami érdekes formával. Gyakran készítik az információs rendszert egységes szín-kóddal a táblák tartalmi csoportosítása szerint (Például: tiltótáblák piros alapúak, informáló táblák sárga alapúak, fajtáblák zöld alapúak, természetvédelmi mondanivaló kék alapon.). Amennyiben a táblák azonos szisztéma szerint készülnek, gondoskodni kell arról, hogy a betűtípus és betűméret is egységes legyen. Az összetett tartalmú táblák és a játéktáblák esetében a lényeg, hogy minél színe-sebbek legyenek. A játéktáblák nem feltétlenül illeszkednek az állatkert egységes táblarendszerébe, ennek oka a figyelemfelkeltés, lehetnek sorozattáblák, tartalmazhatnak rajzolt képeket, nagybetűs szöveget, a szöveg elhelyezhető a tábla tartóoszlopán is. Kapcsolódhatnak a játéktáblához kiegészítő egységek: billenthető táblarész, állatfigura, gyűjtődoboz stb.

Információs�táblák�csoportosítása�tartalmuk�szerint

�Útjelző táblák: irányjelző nyilak, térképek, állatházak, kifutók névtáblái.�Informáló táblák: WC, étterem, kijárat, ajándékbolt, üzemi terület, felújítási munkákat jelző táblák stb.�Tiltótáblák: Még zoocsemegével se etess! Bökök, szúrok, harapok! Stb.�Szobrok feliratai, műemlék épületek táblái, kiállítások feliratai stb.�Interaktív oktató játékok (játéktábla-sorozatok).�Állatok fajtáblái.�Növények fajtáblái.�Összetett tartalmú táblák: állatvédelmi, természetvédelmi, rendszertani összefoglaló, élő-helyet bemutató, érdekességeket leíró, kultúrtörténeti, örökbefogadást jelző stb.

A�jól�kialakított�információs�tábla�(fajtábla,�összetett�tartalmú�tábla)�jellemzői

�Megfogalmazása tömör, egyszerű, világos, jól érthető.�Jól láthatóan van elhelyezve.�Figyelemfelkeltő, színes, áttekinthető, lépcsőzetes felépítésű.�Olvasható, betűmérete és betűtípusa megfelelő és egységes.�Térképet, elterjedési terület jelölését tartalmazza.�Képek és ábrák vannak beépítve a szövegbe.�Alapinformációk és érdekességek is szerepelnek szövegében.�Piktogramok alkalmazhatók a táblákon a könnyebb megértés érdekében.�Feladatlapok, játékok, kiadványok kapcsolódhatnak hozzá.�A „kevesebb gyakran több elv” érvényesül kialakításánál, vagyis nem próbálunk meg egy-szerre minden információt egy táblára zsúfolni.�ÁLLATVÉDELMI ÉS/VAGY TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOKAT TARTALMAZ!�ÉLŐHELY SZEMLÉLETŰ!

❀❀

❀❀❀❀❀❀

❀❀❀❀❀❀❀❀❀❀

❀❀

49

49

FELADAT: Készíts szabadon választott témában, egyéni ötlet alapján a fenti kritériumok-nak megfelelő, állatkerti információs táblát! A tábla szólhat egy adott fajról (állat vagy növény), egy életközösségről, egy élőhely bemutatásáról, történeti kérdésekről, interak-tív játékról, faj- és élőhely-védelemről. Találd ki a tábla külalakját, ami illeszkedjen a kiválasztott témához! Írd le, hová, milyen feltételekkel helyeznéd el a táblát, és mi annak anyaga, mérete, formája!

Információs�rendszer�és�interaktív�játékok�a�jegesmedvéről

Kialakítható olyan információs rendszer, amely külső megjelenésében illeszkedik az adott ál-latfaj élőhelyéhez. A jegesmedve esetében például ez a sarkvidéki környezet. Ha a hagyományos fajtáblától eltérőt szeretnénk alkotni, használhatók az alábbi ötletek:

�A szöveg szerepeljen jégtábla alakú és színű felületeken.�A szöveg betűtípusa szintén utalhat a jeges környezetre, pl. Frozen betűtípus.�Az egész információs rendszer épüljön Nanuk, az eszkimógyerek élménybeszámolójára, vagyis a figura jelenjen meg minden információs táblán.

Táblák tartalmi ötletei:�Nanuk, az eszkimógyerek bemutatkozik. Bevezető tábla, amelyen Nanuk bemutatja az Innuit népcsoporthoz tartozó családját. A bemutatkozás szöveges formában szerepel a táblán, valamit alkalmazhatunk az eszkimó embereket és azok életét ábrázoló valós képeket is. Például: kutyaszán, iglu (sátor), halá-szat, stb.

�Meddig vándorol a Nagy Vándor? A faj és az élőhely védelméről szóló tábla legyen minél figyelemfelkeltőbb! Lehet a háttere a sarkvidékről készült szép fotó. Szerepelhetnek rajta az emberi természet pusztító tevé-kenységre utaló képek, valamint a lehetséges megoldásokat ismertető szöveg. Adhatunk feladatot is a tábla olvasójának. Például: Számolja ki, mikorra pusztul ki az összes jeges-medve, ha tovább folytatódik az élőhely csökkenése.

❀❀❀

❀

❀

AZ INforMÁcIós rENDsZEr

50

�Talpalávaló. Kihelyezett jegesmedve talp modell, amely a megfelelő helyeken „szőrrel” (valamilyen mű-szőr borítás) borított, ezt a látogatók megsimogathatják. Ezen ábrázolható a jegesmedve bőrszíne is. Egy másik talp modellre lehetne írni a talpakhoz tartozó ismereteket.

�Testtömeg és felület. Falra rögzítve, fából kifaragott jegesmedve testkontúr valóságos méretben. Mellette, vagy benne összehasonlításképpen más medvefajok kifaragott kontúrja található, illetve a láto-gató számára is jelöljünk ki egy helyet, ahová állva összemérheti magát a jegesmedvével.Információ: A jegesmedve a legnagyobb testméretű a medvék között – összefüggés az élő-hellyel – testtömeg és fajlagos felület aránya – hőmegtartás. A téli álom kérdése – testtömeg – hibernált állapot – a medve nem alszik téli álmot – magyarázat.Kapcsolódó táblaként készíthető hőtérkép is a jegesmedvéről.

�Medve-méter. A jegesmedvét az eszkimók a Nagy Vándor és a Nagy Vadász névvel illetik. A Nagy Vándor nevet onnan kapta, hogy igen nagy távolságokat képes egyhuzamban megtenni élelem re-ményében. Akár jégtáblákon úszva is utazik.Készíthető egy beépített rugós kilométeróra, kívül csak a kijelző látszik és egy gomb, amit ha megnyomnak, addig pörög a számláló, amíg a jegesmedve 1 napi gyaloglását nem mu-tatja kilométerben.

�Az információs rendszerhez kapcsolódóan kialakítható kiállítás is, például: Sarkvidéki felfedezőkről szóló kiállítás, egy expedíció története. Sarkvidéki táplálékláncok és életközösségek, valamint azokkal kapcsolatos természetvédelmi problémák bemutatása.

Interaktív�oktató�–�nevelő�játékok

Az állatokkal kapcsolatos információk átadása nem csak a zoopedagógiai foglalkozásokon tör-ténhet. Számtalan hazai és külföldi állatkertben találhatók a „nagyközönség” számára hoz-záférhető, információs táblákon megjelenített vagy az állatkert különböző pontjain elhelyezett interaktív játékok.Példák:

�Zoodetektív játék: A játékosok feladata, hogy megkeressék egy orvvadász elhagyott tár-gyait (sisak, ruházat, fegyver stb.) az állatkert területén. Ráakadva az elhelyezett tárgyakra, rajzban kiegészíthetik az orvvadász képét, majd az utolsó állomáson választ kapnak arra, hogy ki az, aki segíthet az orvvadászokkal szemben az állatvilág megmentése érdekében (a választ egy letakart tükör adja, vagyis ők maguk azok, akik cselekedhetnek az állatvilág érdekében).

�Zöld ösvény: A gyerekek, az állatkert területén található sövénylabirintuson végighaladva, is-merkedhetnek meg a Földet fenyegető veszélyekkel, emberi károsító tényezőkkel. A labirintus válaszútjainál információs táblákon olvashatják el a döntési lehetőségeket, majd ők maguk dönthetik el melyik cselekedet vezet a helyes irányba (pl. ha azt választják, hogy szelektíven kell gyűjteni a szemetet, akkor a helyes irányba haladhatnak tovább, ha pedig az a válasz-tásuk, hogy minden szemetet egybe öntenek válogatás nélkül, akkor egy másik útvonalon zsákutcába jutnak). Az talál ki a labirintusból, aki megtalálja a helyes döntéseket.

Az információs rendszeren kívül számos olyan tárgyi eszköz és létesítmény szerepel az állatkerti oktatásban, amely segíti az indirekt ismeretközlést. Ilyenek például a külön-böző élőhelyekhez vagy állatcsoportokhoz kapcsolható fotó- vagy néprajzi kiállítások, a speciális szemléltető eszközök (vedlések, belső- és külső testvázak, tojások, öntött lábnyo-mok, preparátumok). De ebbe a csoportba tartoznak az állatkertek területén kialakított növénytani vagy állattani tanösvények, az állatsimogató, a gyermekállatkert, a megfele-lően berendezett oktatóterem, a kiadványok és tájékoztatók, valamint a különböző játék-eszközök és az előzőekben ismertetett interaktív oktató-nevelő játékok.

❀

❀

❀

❀

❀

❀

51

51

Készítsünk feladatlapot!

A feladatlap mind a formális mind az informális állatkerti oktató-nevelő munka egyik fontos eszköze. Célja: ráirányítja a figyelmet egyes ismerettartalmakra, megfigyelésre késztet, már meglévő ismeretek feldolgozásához vagy újak megszerzéséhez ad szempontokat. Segítségével önálló, csoportos és frontális munka egyaránt megvalósítható, az ismeretek írásban, rajzban vagy egyéb alkotó munkával rögzíthetők.

Feladat,�feladatsor�vagy�feladatlap?

Ezt a három fogalmat gyakran összekeverik. Amikor feladatról beszélünk, nem csak egy kérdés megválaszolására gondolunk, a feladat lehet egy végrehajtandó cselekvés, egy elvégzendő mun-kafázis, egy játék eljátszása vagy bármely intellektuális tartalom feldolgozása egyszerű, rövid, tömör formában. Például adható olyan állatkerti feladat, hogy: Utánozd a gorillák mozgását vagy az oroszlánok hangját!

A feladatsor többnyire egymás után felsorolt feladatokból áll. Szempont lehet az egyes felada-tok közötti összefüggés, de nem szükséges feltétel. Állatkerti feladatsort bárki könnyedén ös-szeállíthat, elég azt tudnia hozzá, hogy mely állatokról szeretne ismereteket közölni és milyen módszerrel.Példa állatkerti feladatsorra:

1) Játszd végig a Zoolimpiai Állomások feladatait! A feladat lényege, hogy a gyerekek minden állomáson mozgásos feladat segítségével összeha-sonlíthatják saját képességeiket az állatok képességeivel: Vissza tudják-e tartani a levegőt olyan sokáig, mint a fókák? Tudnak-e olyan ügyesen lógni az ágakon, mint a majmok? Ki ugrik nagyobbat, a gyerek vagy egy béka?

2) Állatvédelmi kérdéssor:a) Honnan szereznél be egy igen ritka kígyót? 1. Ilyen kígyót nem szabad otthon tartani. 2. Állatkereskedésből. x. Megfognám a természetben.b) Melyik állatot nem etetheted zoocsemegével? 1. A kecskét. 2. Az oroszlánt. x. A zebrát.c) Mit jelent az, hogy egy állat veszélyeztetett? 1. Mérgező, ezért vigyázni kell vele. 2. Sok van belőle, ezért irtani kell. x. Már csak kevés van belőle a Földön, ezért elpusztítani tilos.d) Melyik állat védett a felsoroltak közül? 1. Májusi cserebogár. 2. Ázsiai elefánt. x. Tőkés réce.e) Mit csinálsz, ha madártojást találsz kirándulás közben? 1. Otthagyom. 2. Hazaviszem és megsütöm. x. Elviszem a Madártani Egyesülethez.

A feladatsor még akkor is csak feladatsornak minősül, ha a feladatok egymással összefüggnek, logikus sorrendben következnek egymás után, de további közös tartalommal nem rendelkeznek.

A feladatlap esetében szükséges elvárás, hogy a feladatok egy adott téma köré csoportosuljanak vagy meghatározott logikai rendben, egymásra épülve kövessék egymást. Sőt, lehet a feladatlap-nak saját története is. Amennyiben a feladatlap csak egy feladatból áll akkor a külalak lesz lé-nyeges. A feladatlap mindig rendelkezik egy jól megtervezett külalakkal, amely lehetőség szerint

KÉsZíTsÜNK fELADATLApoT!

52

illeszkedik a tartalomhoz. Szintén megkülönböztető szempont, hogy a feladatlap, a feladattal és feladatsorral szemben, mindig írásos, rajzos formában, tehát rögzítve jelenik meg. Ha feladatlapot készítünk, minden esetben már előre el kell dönteni, hogy kiknek szól a feladatlap, és minden egyes feladatot illeszteni kell az adott életkori sajátosságokhoz, és a megelőző ismeretekhez. A leglényegesebb szempont az, hogy milyen célt szeretnénk elérni a feladatlap alkalmazásával. Ha mindezeket megfogalmaztuk, következhet a feladattípusok megtervezése. Törekedni kell arra, hogy egy feladatlapon belül minél változatosabb feladattípusokat használjunk. A jó feladatlap ugyanakkor könnyen áttekinthető, egyszerűen és érthetően megfogalmazott, mentes a helyesírá-si hibáktól, figyelemfelkeltő, szakmailag hibátlan kell, hogy legyen. Az olvashatóság érdekében ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betűtípusra, valamint arra, hogy elegendő helyet bizto-sítsunk a feladatokra adott válaszokra.

A feladatlapot szintén nem szabad összekeverni a különböző segédanyagokkal, foglalkozás ter-vezetekkel, tesztfeladatokkal, valamint a vetélkedők menetleveleivel, pontgyűjtő lapjaival. A me-netlevél például azért nem minősül feladatlapnak, mert a feladatok ismertetése a vetélkedő egyes állomáspontjain, személyesen vagy a helyszínen kitöltendő külön feladatlapon történik.Példa: Az állatkert különböző pontjain elhelyezett állomásokon olyan feladat várja a gyerekeket, amelyben különböző illatanyagokat kell megszagolniuk, tárgyakat kell kitapintaniuk, vagy han-gokat kell felismerniük. A megoldásokat a játék elején kezükbe kapott „feladatlapon” kell feltűn-tetniük. Lényeges tudni, hogy amennyiben a feladatlapon nem szerepelnek az összes állomás kérdései, és tematikailag vagy formailag nincs kidolgozva nem minősül igazi feladatlapnak.

Amennyiben e sokféle szempontnak megfelel feladatlapunk, már csak egy kérdés marad: Mitől lesz állatkerti egy feladatlap?A fenti példánkban az Állatvédelmi kérdéssor feladatai például kitűnően megoldhatók anélkül, hogy felkeresnénk egy állatkertet, míg a Zoolmpiai állomások feladatait csak a helyszínen lehet elvégezni. Ez a leglényegesebb különbség. Tehát egy jól összeállított állatkerti feladatlap esetén a feladatok többsége csak az állatkertben legyen megoldható, támaszkodjon az állatok megfi-gyelésére vagy az információs táblákról leolvasható információkra, és ha kis mértékben is, de jelenjen meg benne az ökológiai szemléletformálás.

A fejezet további részében szeretném összefoglalni a feladatlapok tulajdonságait a külső megje-lenés, a tartalom és a feladattípusok szempontjából a különböző korcsoportok igényeinek függ-vényében.

ÓVODÁSOKNAK�(vagy�4-8�éveseknek)

A feladatlap külső megjelenése:Fontos szempont a rajzos, ábrás, képes megjelenés, hiszen az óvodáskorú gyerekekkel szemben nem elvárás az olvasás képessége. Lehetséges megoldás, ha a feladatlap kinézete illeszkedik egy a gyerekek által jól ismert meséhez, tükrözheti a feladatlap mondanivalóját is, de fontos szempont a játékos formai megjelenés. Tagoltságát tekintve nagy felületet érdemes hagyni a tényleges feladat megoldásra (pl. rajzolásra, montázs készítésére stb.) mert a kicsi gyerekeknek még gyakorolniuk kell a finommozgásokat. Tehát a feladat leírása ne foglaljon el nagy területet a feladatlapon, azt úgyis a pedagógus olvassa fel a gyerekeknek.

A feladatlap tartalma:Egyszerre csak kevés állatfajra koncentráljon a feladatlap, hogy elérje a kívánt célt, és közben a gyerekek is élvezzék a feladatmegoldást. Ha túl sok mindent szeretnénk „belegyömöszölni” egy feladatlapba, a gyerekek elvesznek a rengeteg információ között. Az óvodásoknak szóló feladatlap lényeges eleme legyen a közös megbeszélés. Szólhat a feladatlap egy mesebeli vagy saját állatról is, de a megbeszélésnél mindenképp tisztázzuk a különbséget a mesebeli és a valós állat között (pl. a medve nem édes, kedves, simogatni való állat), válasszuk le az állatokról a rájuk ruházott emberi tulajdonságokat (pl. a bagoly messze nem a legbölcsebb állat, az őz pedig ritkán szelíd). Kapcsolódjon a feladatlap a gyerekek mindennapi életéhez!

53

53

A feladatok típusa:Egyszerű rajzolási, színezési vagy vonalhúzási technikával megoldható legyen a feladat. Remek lehetőséget nyújtanak a párkereső és hibakereső feladatok. Egy másik lehetőség, ha a feladatlap és az állat megfigyelésének segítségével, szóban válaszolnak a gyerekek.

KISISKOLÁSOKNAK�(vagy�7-10�éveseknek)

A feladatlap külső megjelenése:Mivel ennél a korosztálynál már építhetünk az írás és olvasás képességére, ezért megjelennek a szöveges feladatok a feladatlapban. Ezért fokozottan ügyelni kell a megfelelő betűméretre és betű-típusra, alkalmazható például szabályos írott betűkészlet, hiszen a gyerekek ez idő tájt tanulják a szépírást. Még mindig fontos szempont a rajzos, ábrás, képes megjelenés és az áttekinthetőség. A válaszoknak legyen elég hely, mert a kisgyerekek még nagyobb betűkkel írnak.

A feladatlap tartalma:A helyesírás és nyelvi feladatok akár be is építhetők az állatkerti feladatok közé, akár csak a matematika (mennyiségek, arányok) vagy a különböző készségeket gyakoroltató feladatok. Még mindig érvényes „a kevesebb néha több” elv, jól válasszuk meg a feladatlapban feldolgozni kívánt ismeretek mennyiségét! A gyerekek érezzék úgy, hogy a feladatlap hozzájuk szól, lehet meseszerű is, legyen története. Mint ahogy az óvodásoknál, ennél a korosztálynál is fontos a mese és a valós ismeretek közötti különbségek tisztázása, összevetése, akár feladat is épülhet erre a tartalomra. A feladatok legyenek játékosak, de ugyanakkor didaktikusak, és ne felejtkezzünk meg az állat- és természetvédelmi mondanivalóról sem! Ne adjon a feladatlap egyszerre túl sok információt, viszont legyenek új szempontok a megfigyeléshez, vagy erősítse a megfigyelteket. Tartalmazzon a feladatlap térképet (élőhelyről, állatkertről), valamint készítsük el a javítókulcsot is. Készíthe-tünk olyan feladatlapot is, amelyben a gyerekek választhatják meg a feldolgozni kívánt témát, de ebben az esetben ki kell jelölni a megfelelő kereteket, például: Figyeljenek meg a gyerekek egy tetszőlegesen választott afrikai állatot, de adjuk meg hozzá a megfigyelés szempontjait.

A feladatok típusa:Az óvodás korosztálynál használt feladattípusok itt is alkalmazhatók (színezés, párkeresés, hi-bakeresés, rajz kiegészítése, összekötés), de fontos, hogy összefüggést láttató és gondolkodtató feladatokat is beépítsünk. Így a képrejtvények, összerakók (puzzle), egyszerű keresztrejtvények, egyszerű kérdések mellett érdekes lehet az alsós gyerekek számára az interjú, nyomozás/kuta-tás, elmutogatós feladat. Törekedjünk arra, hogy csak kismértékben alkalmazzunk eldöntendő kérdéseket (igen/nem). Beilleszthetők olyan feladatok is, ahol egyszerre több megoldás lehetséges. Fontos, hogy minél több feladattípust ötvözzünk, és hogy a feladatok közösen ellenőrizhetőek legyenek. Visszajelzést is kérhetünk a gyerekektől a feladatlap végén. Ez a korosztály nagyon kedveli a vetélkedőszerű feladatokat, így összeállíthatunk külön feladatokat az egyes állomáspon-tok szerint. A feladatlap nehezíthető azzal (differenciálás), hogy ha a gyerekeknek egyszerre több információforrásra kell támaszkodniuk az egyes feladatok megoldásánál. Épülhet a feladatlap csoportmunkára vagy önálló feldolgozásra.

ISKOLÁSOKNAK�(vagy�11-14�éveseknek)

A feladatlap külső megjelenése:A képek, ábrák már kisebb százalékát alkotják a feladatlapnak, és magyarázó szöveg kapcsolódik hozzájuk. A szövegezés lehetőleg még mindig egyszerű, tömör, a feladatlap áttekinthető, betűtí-pusa jól olvasható. Lényeges szempont, hogy külalakját tekintve minél kevésbé hasonlítson az iskolai feladatlapra. A külső megjelenés lehet reklámszerű, humoros, de tükrözheti a tartalmat is, például a keret idézheti egy élőhely hangulatát.

A feladatlap tartalma:Míg az előzőekben lényeges tartalmi szempont a mese, ennél a korosztálynál inkább a valóság felfedeztetése a cél. A felfedezést szolgálják a már meglévő ismeretek, de alkalmazhatunk olyan

KÉsZíTsÜNK fELADATLApoT!

54

feladatokat is, amelyek az információk összegyűjtését tűzik ki célul. Több információforrás kell-jen a megoldáshoz. A feladatok kapcsolódhatnak az iskolai tananyaghoz, de legyenek érdekesek a kérdések, és igyekezzünk más szemszögből megközelíteni a témát. A feladatlapban utaljunk minél több műveltségi, illetve tantárgyi terület ismereteire. A nagy mértékben gondolkodtató és összefüggést láttató feladatokat logikai sorrendbe fűzzük össze. Nagyon lényeges az állat- és természetvédő kisugárzás, valamint az ökológiai kapcsolatok érzékeltetése a feladatlapban. A fajok ismerete helyett előtérbe kerülhetnek a fajcsoportokra vagy élőhelyekre utaló, összetettebb feladatok. E korosztály esetében se felejtsük el, hogy a feladatok nagy részének alapja a megfi-gyelés legyen. Mindenképp különítsük el a valóságot és a mesék, filmek, hiedelmek világát. Az alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt is érvényesek: térkép, javítókulcs használata; közös ellenőrzés; visszajelzés; új szempontok a megfigyeléshez, vagy a régiek erősí-tése; a feladatok történetbe ágyazása; választható témák.

A feladatok típusa:A rajzos, ábra kiegészítő feladatok és szórejtvények még jelen vannak, de háttérbe szorulnak, vagy bonyolultabbá válnak. Megjelenik egy új feladattípus, a teszt, de figyeljünk arra, hogy ez főként a megfigyelésre épüljön, különben nagyon hasonló lesz az iskolai tesztfeladatokhoz. Zömében alkalmazhatók az összetettebb vagy kutatást igénylő feladatok, interjúk, viták, kifejtős kérdések, magyarázatot igénylő válaszok. Az alábbi, kisiskolásoknál már megfogalmazott szempontok itt is érvényesek: a feladatok önálló vagy csoportmunkára épüljenek; több feladattípust ötvözzünk; egyszerre több helyes válasz is lehet.

KÖZÉPISKOLÁSOKNAK�(vagy�15-18�éveseknek)

A feladatlap külső megjelenése:A formai követelmények az előzőekben leírtaknak megfelelnek. Talán a játékosság szerepe kissé háttérbe szorul, de azért ne nélkülözzük teljesen a humort a megjelenésben.

A feladatlap tartalma:Az előzőekben felsoroltakon kívül nagy szerepet kapnak a következő tartalmi szempontok: öko-lógiai kapcsolatok ábrázolása; új, a tananyagot meghaladó, kiegészítő ismeretek gyűjtése; önálló felismerések.

A feladatok típusa:Az előzőekben felsoroltakon túl itt a hangsúly eltolódik az önálló kutatás és feladatmegoldás irányába. A feladatok összetettebbek, következtetéseket, logikus magyarázatot várnak a feladat megoldójától.

Tehát összegezve: Minden feladatlap legyen figyelemfelkeltő, átlátható, lehetőleg színes, a hagyományostól eltérő, érdekes, logikus, didaktikus, az életkori sajá-tosságoknak megfelelő, változatos és a helyesírási hibáktól mentes! A feladatlap alapozzon az adott állatkertben található egyedek megfigyelésére!

ÁLLATKERTI�FELADATLAPOK�TÉMÁI

Óvodásoknak: Állatkép kiszínezése megfigyelés alapján. Élettér rajz készítése. Testrészek és állatképek párok-ba állítása. Állatok hasonló vagy különböző tulajdonságainak összegyűjtése a látottak alapján. Egy meseállat megismerése a valóságban. Állatkerti mese. Stb.

Kisiskolásoknak:�Háziállatok; Vizek és vízpartok állatai; Erdők, mezők állatai – témák komplex feldolgozása. A feladatlapokban, az állatkertben megfigyelés alapján gyűjtött ismereteken túl a továb-biak szerepelhetnek: versrészlet, meserészlet, mikroszkópi megfigyelés, természetvédelmi ismeretek, élőhely-védelem, táplálékláncok kialakítása.

❀

55

55

�Egy ismert mese állatainak megismerése feladatlap és megfigyelés segítségével.�Egyszerűbb feladatlapok: Egy adott faj megfigyelése. Különböző táplálkozási, légzési, sza-porodási módok. Háziállatok és vadállatok összehasonlítása. Testfelépítés és életmódok. Egy adott állatház vagy kifutó ismereteinek feldolgozása megfgyelés alapján.�Állatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy idő-rend szerint történhet. A feladatok játékosak, és kiemelt állatkerti egyedekhez (állatok) kapcsolódnak.�Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap monda-nivalója. A feladatok játékosak, cselekedtetőek legyenek.

Iskolásoknak:�A különböző élőhelyek állatai: Mérsékeltövi élőhelyek. Mediterránum. Sivatagok (mérsékel-tövi, trópusi). Trópusi esőerdők. Füves puszták (mérsékeltövi, trópusi). Tengerek és óceánok. Hegyvidékek. Sarkvidékek. A feladatlapokban fontos szempont lehet a különböző fajok alkalmazkodása az élőhelyhez, illetve a különböző élőhelyen élő, de azonos rendszertani kategóriába tartozó fajok összehasonlítása. Kapcsolódó műveltségi területek: földrajz, nép-rajz, történelem, magyar nyelv és irodalom, stb. �Állatkert ismereti/történeti feladatlap – a logikai felépítés az útvonal szerint vagy időrend szerint történhet. Kapcsolódó területek: történelem, művészettörténet, hitvilág, politika.�Az állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, moz-gás, szaporodás, stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket igényelnek.�Állatmegfigyelés megadott szempontok szerint.�Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondani-valója. A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek.

Középiskolásoknak:�Fajvédelem és élőhely-védelem a bemutatott állatfajokon keresztül.�Alkalmazkodás az élővilágban.�Társas kapcsolatok, versengés, agresszió, együttműködés – együttélési formák az állatvi-lágban.�Állatkert ismereti/történeti feladatlap – Az állatkertek felépítése és szerepvállalása.�Az állati test működésére utaló feladatlapok: táplálkozás, légzés, keringés, kültakaró, moz-gás, szaporodás, érzékelés stb. Ezek a feladatlapok mindenképpen előzetes ismereteket igényelnek.�Etológiai megfigyelések.�Vetélkedő feladatlapok a Zöld rendezvények alkalmából. Téma: Az adott zöld nap mondani-valója. A feladatok ökológiai szemléletűek és cselekedtetőek legyenek.

A családoknak készíthetők játékos, állatkert ismereti vagy a zöld napokhoz kap-csolódó feladatlapok. Az állatkerti képzéseken résztvevő felnőtteknek pedig spe-ciálisan kidolgozott, módszertani feladatlapok.

A 4. fejezetben egy 3 részből álló minta feladatlap gyűjtemény olvasható, melynek első darabja az óvodás korosztálynak szóló megfigyelés egy madárfajról, a második verzió a Madarak és Fák Napja vetélkedő játékos megvalósítása, a harmadik pedig ugyanezt a témát komolyabb monda-nivalóval dolgozza fel.

❀❀

❀

❀

❀

❀

❀

❀❀

❀❀❀

❀❀

❀❀

KÉsZíTsÜNK fELADATLApoT!

Zoopedagógiai esZköZök 1.

�A�bemutatóhelyen�látható�élő�állat��és�annak�természethű�környezete.

❀

Speciális�szemléltető�eszközökFeladatlapok,�kiadványokOktatóterem

❀

❀

❀

Zoopedagógiai esZköZök 2.

Információs�rendszerKiállításInteraktív�játék

❀

❀

❀

Zoopedagógiai esZköZök 3.