Zalatáj 2011/1

Elérhetõségeink:Telefon:

92/596-936,fax:

92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

(Folytatás a 2. oldalon)

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam712. szám

2011. január 20.

megyei közéleti havilap

Az egyik országos napilapszerint „nemtelen konkuren-ciaharc is állhat a budapestidiszkótragédia hátterében.Állítólag valaki minden oknélkül »késelést« kiáltott, me-nekülésre kényszerítve a kö-zelében állókat.”

S kitört a pánik. A szomo-rú valóság három fiatal leányhalála. A tragédia kapcsánszámos találgatás látott nap-világot, rengeteg tanulsághangzott el, és talán mégtöbb olyan vélemény, hogymiképpen lehetne megakadá-lyozni a jövõben az ilyen bor-zalmas eseteket. A hármas ha-lálesettel kapcsolatos hírözöntermészetesen fenntartások-

kal fogadható, hiszen ilyen-kor számtalan olyan feltétele-zés lát napvilágot – különö-sen az interneten –, amikneksemmi közük a valósághoz.

Nagy tehát a sajtó szerepeaz ilyen esetekben, akár amegelõzésrõl, akár a sajnosmár megtörtént esetek tálalá-sáról van szó. Nehéz értel-mezni tehát a közszolgálatitelevízió riporterének kije-lentését, aki a hétvégi borzal-mat értelmetlen tragédiakéntemlítette.

Az ilyen tragédia nem le-het sem értelmetlen, sem ér-telmes, „csak” elkerülendõ ésmegakadályozandó!

E.E.

A tragédia kategóriái

A megyei napilap sms-vélemény rovatát több na-pon át uralták az egyik tv-szolgáltatóval kapcsolatosvélemények. Nagy volt a fel-háborodás, hogy a cég meg-változtatta az addigi csator-nabeosztást, néhány köz-kedvelt adó külön fizetõscsomagba került.

A csatornavetésforgókapcsán kerestük a cég ve-zetõjét, akit arról az infor-mációnkról is kérdeztünkvolna, hogy valóban terve-zik-e a hálózat eladását, amitkorábban (alig több, mintegy éve) egy zalai cégtõl vá-sároltak meg.

A titkárságnál tovább saj-nos egyszer sem jutottunk(hívásainkat egyébként mi-nõségbiztosítási okokbólrögzítették). Azt a választkaptuk, hogy az ügyvezetõigazgató még nem tudottfoglalkozni kérdésünkkel,türelmünket kéri.

- e -

„Csatornaváltás?”

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

Médiaügy alulról

– Tanár úr, maga, mint lecsúszott értelmiségi, fogalmaz-hatna egy beadványt az Alkotmánybírósághoz, hogy mi isragaszkodunk a szabad véleménynyilvánításhoz: a francbaezekkel a piszokul magas piaárakkal!

Rajz

:F

ark

as

László

Európa forrong. Mondhat-nánk azt is, hogy kísértet járjabe Európát. A

kísértete. Hetek ótanincs nagyobb problémája azöreg kontinensnek, mint le-döbbenni, felhorgadni, farkastkiáltani a média megrend-szabályozásának magyarorszá-gi kísérlete okán.

zeng azéter a tiltakozók sikolyaitól. Ahangok átcsapnak az Óceá-non, bezörgetnek a

szerkesztõségiszobáiba is, és az ottani média-õrök sziklakemény dörgedel-met fogalmaznak, az orbánidiktatúra médiumokra való ki-terjesztésének szándéka ellen.

Különös pikantériája azegész hajcihõnek, hogy azuniós méretû tiltakozás vezér-bömbölõi bevallottan nem isolvasták még a magyar média-törvény szövegét. A honi „mé-diaszabadság-harcosok” elõsze-retettel hivatkoznak a nyugatibírákra, kérdés, hogy õk minekalapján kelnek ki a törvényellen, ha annyit sem ismernekbelõle, hogy kukk vagy bekk.

Nem kell Sherlock Holmes-ikvalitásokkal rendelkeznünkahhoz, hogy rájöjjünk: a til-takozás alapjául szolgáló hír-morzsák hazai postások közre-

magyar média-törvény

Berlintõl Londonig

The Was-hington Post

mûködésével jutnak a nyugatimédiamágnások, a „mérték-adó” uniós közéleti személyisé-gek birtokába. A jelzések itt-honról érkeznek a Lajtán túlra.

A magyar médiatörvény el-len gerjesztett, lassan nemzet-közi botrányként aposztrofáltfelhajtás mostanra odáig veze-tett, hogy az Európai Parla-ment szakbizottsága rendkívü-li ülést hívott össze a jogsza-bály górcsõ alá vételének szán-dékával.

, az informá-ciós tevékenységért felelõs biz-tos (majdnem azt írtam: ille-tékes elvtársnõ!) meg is fogal-mazta aggályait a törvénnyelkapcsolatban. Az uniós média-õrség fõembere ilyen kifejezé-seket használt kritikáinakmegfogalmazásakor: „a jelek

Neelie Kroes

Jel(zés)ek szerint

9 7 7 0 8 6 5 1 3 5 0 0 1 21711

(Folytatás az 1. oldalról)

2 2011. január 20.ZALATÁJ

szerint problémát okoz”, „úgytûnik, hogy vonatkozik”, és „el-sõ pillantásra nem látszanak”.A kritikus mondatokat felve-zetõ idézetek aligha váltanakki harsány hozsannázást a tör-vény ellen acsarkodó, jobbáraa hazai médiát „történelmileg”uraló balliberális értelmiségikörökben.

Abban viszont, az uniósvizsgálat végsõ kifejletétõl füg-getlenül biztosak lehetünk,hogy a jelek, a jelzések to-vábbra is áramolni fognak ki-felé az Orbán-kormány (szerin-tük) galád cselekedeteirõl. Hanem lesz média ügy, lesz má-sik. Mint a bohócnak trom-bitája.

f.l.

Jel(zés)ek szerint

1945 kora tavaszán történt.Húsvét napjait éltük, amikor adicsõséges felszabadítók né-hány harcosa házunknál töltöttnéhány napot, szusszanvaegyet a Berlin bevételéhez ve-zetõ úton. Katonai nyelventalán úgy mondhatnánk, hogyvezetési pontot rendeztek beaz akkor még álló, zsúpfedelesházunkban, telefonnal, térké-pekkel, ahogy dukál. Háromgépkocsi állt az udvarunkon, ahozzájuk tartozó sofõrök ésegy parancsnok képviselte akésõbb felszabadítónkkénttisztelt orosz szoldateszkát.

A katonák tisztességgel vi-selték magukat mindaddig,amíg öreganyám bele nem pis-lantott egyik térképükbe, fel-fedezve azon az oláhvárosi kõ-keresztet – de ez egy másiktörténet. Szóval a ruszkik – in-kább így, mint szovjeteknekhívták õket akkoriban – jólelvoltak nálunk; a sofõrök ja-vítgatták autóikat, a tiszt tele-fonálgatott a tábori készülékena község más pontján idõzõtársaival.

Egyik nap (nyilván nagyonráuntak már a konzervekre)feltûnõen méregették az udva-ron páváskodó magkakast.Tudvalevõ volt, hogy ezzel apompás jószág sorsa megpe-csételõdött. Az egyik katona –kerülve a hagyományos cécót– egyszerûen tarkón lõtte ba-romfiudvarunk díszét, amelyígy, akarata ellenére is hozzá-járult felszabadítóink harcimorálja karbantartásához.

Jómagam, mint totyogógyermek, az udvaron a harcijárgányok között tébláboltam,elbájoltan a soha nem látottgépcsodáktól. Kezembe vet-tem ezt-azt az autókat büty-kölõ ruszkik szerszámai közül.Miután a katonák két-háromnap múlva tovább mentek nyu-

Kvittek vagyunk?gat felé, kiderült, hogy egyfranciakulcsot „eljátszottam” aVörös Hadseregtõl. Az ebülszerzett szerszámot apám ké-sõbb a harmadik szomszédbanlakó hidegkovácsnál egy le-mezvágó ollóra cserélte. Apléhvágó alkalmatosság mainapig is a többi haszonta-lan (valamire jó lesz kate-góriájú) vaslomok között rozs-dásodik.

Magkakasért egy pléhvágóolló. Illetve eredetileg egyfranciakulcs. Nem lehet tudni,hogy a csere akkori áron meg-felelt-e az ár-érték aránynak, detekintsük úgy, hogy ha nem isegészen jogkövetõ úton, csa-ládunk kárpótlást nyert a rusz-kik bendõjébe pusztult mag-kakasért. Kvittek vagyunk…

S hogy miért hozakodtamelõ ezzel a kis történettel?

Híre van, hogy 95 magán-személy pert indított egy chi-cagói bíróságon a MÁV ellen.A többségükben Amerikábanés Izraelben élõ, a magyar ho-locaust áldozatainak leszárma-zottjai perlik a vasutat. Az Il-linois-i északi kerületi bíróság10-cv-868 ügyszámú periratá-ban többek között az olvas-ható: „Az alperes által biztosí-tott szerelvények nélkül többszázezer zsidót nem lehetettvolna Auschwitzba szállítani”.A felperesek ezzel az indokkalkövetelnek a MÁV-tól, lényegé-ben a magyar államtól 240millió dollár vagyoni és egy-milliárd dollár nem vagyonikártérítést.

Azzal együtt, hogy mélysé-ges empátiával kell viseltet-nünk a holocaust áldozataivalszemben, az amerikai bírósá-gon megindított pernek vannem csekély abszurditása. Afentebb említett, s a hozzáhasonló indokokkal valójábanvisszamenõleg be lehetne pe-

relni a teljes történelmet. Le-hetne perelni Leonardót, akinagyszerû mûvészeti alkotásaimellett feltalált jó néhánypusztító eszközt is. Vagy AlfredNobelt, aki kovasavból és nit-roglicerinbõl összehabarta adinamitot, majd feltalálta afüst nélküli lõport is. Eme(Nobel szerint kizárólag békéscélokra szánt) találmányok se-gítségével rengeteg életetpusztítottak el szerte a nagy-világban.

Ne is szóljunk a Boeing 29-es bombázónak gyártójáról. Apilóta által anyjáról Enola Gay-nek keresztelt repülõ vitteHiroshima fölé a Little Boy-t,az elsõ atombombát.

Folytathatnánk a végtelen-ségig a sort.

Óhatatlanul felmerül a kér-dés: kvittek vagyunk-e mind-annyian, szerte a világban,ahol nem csupán egy magka-kas volt a tét?

F.L.

Rajz

:F

ark

as

László

Való világ

– Jaj, Kovácsné, jön nekem ilyen pitiáner dolgokkal, minta villany - meg a gáz - számlája! Pont most, amikor kitettéka favoritomat a Való világból!...

„Én úgy vagyok, hogy már száz ezer éve nézem, amitmeglátok hirtelen.”

Magyar Mûveltség Kincsestára Szabadegyetem

Magyar Mûveltség-Díj

Az egyetemes magyar kultúra értékeinek megtartása ésátörökítése érdekében kifejtett önzetlen emberi tettekért!

Alapítás idõpontja: 2010. december 5. - NagykanizsaA díjat csak olyan emberek kaphatják, akik a magyar

örökség szolgálatában maguk erejébõl értéket teremtettek!Kérem megtisztelõ javaslataikat!

Egy emberségesebb és igazságosabb magyar jövõreményében!

Rajnai Miklós – Bánffy Miklós-díjas bölcsész – egyszerûmagyar közember

+36-30-5523388 - [email protected]

ZALAEGERSZEG

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

’’SZORT 99’’SZOLGÁLTATÓ ZRT.

8901 Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. Pf.: 191

• Méret utáni polgári és ortopéd

cipõkészítés a Piac tér 1. sz. alatt

• Munkaruha készítése nagy választékban.

Extra méret esetén egyedi gyártást is végzünk.

Tel.: 92/312-543

Tel.: 92/311-111/20

32011. január 20. ZALATÁJ

Napok hordaléka…

Rajz

:F

ark

as

László

Kezdd újra, Justitia!

Demográfiai robbanás

Az egyik hírportálon olvas-tam, hogy állítólag szándéko-san hozott rossz ítéletet a bíróelsõ fokon a Baumag-ügyben.Mint ismert, a Fõvárosi Ítélõ-tábla hatályon kívül helyezte aFõvárosi Bíróság ítéletét, ígykezdõdik minden elölrõl. Minta Kulcsár-ügyben.

Nézzük, mit is ír errõl ahírportál!

„Az elsõfokú bíróság még2010 januárjában mért hétévi börtönbüntetést BalázsLászlóra, kilenc évre eltiltottaõt a közügyektõl, valamint ki-lencmillió forint mellékbünte-tésre ítélte. Ha valaki esetlegnem emlékezne: a BaumagSzövetkezet 1995-tõl a bankikamatnál jóval magasabb hoza-mot ígérve gyûjtött pénzt. Ahosszú idõn át látszólag töké-letesen mûködõ biznisz 2003-ban egycsapásra összeomlott,és kiderült, hogy a cég nem re-mek befektetések profitjábólfizette ki elsõ tagjait, hanem akésõbb jelentkezõk pénzébõl.Vagyis piramisjátékot ûzött.

Az ominózus verdiktet »el-járási szabálysértésekre« hivat-kozva helyezte hatályon kívül aFõvárosi Ítélõtábla. A büntetõ-eljárási törvény rögzíti, mit kelltartalmaznia az elsõfokú ítélet-nek – kezdett kérdésünkrealapfokú jogi képzésünkbeCzine Ágnes, a Fõvárosi Ítélõ-tábla kollégiumvezetõje. – Egye-bek mellett törvényi elõírás,hogy föl kell sorolni a relevánsbizonyítékokat, és azokat ösz-sze kell vetni. Ez azt jelenti,hogy a bíróságnak meg kellindokolnia, a rendelkezésre ál-ló bizonyítékok közül melye-ket fogad el és melyeket mel-lõz. Össze kell vetni egymássala vádlottak, tanúk vallomását,és indokát kell adni a szakértõivélemények elfogadásának vagymellõzésének is. A másodfokúbíróság nem pótolhatja az el-sõfokú bíróság bizonyítékokatértékelõ tevékenységét. Mivelaz elsõfokú bíróság ebben azesetben indokolási kötelezett-ségének nem tett teljes körûeneleget, a másodfokú bíróság-nak hatályon kívül kellett he-lyeznie az elsõfokú ítéletet.”

Hát akkor kezdõdik min-den elölrõl! Jog és igazságszol-gáltatás Magyarországon… Ta-lán itt is lesz végre „disznó-óltakarítás”, mint azt a pályá-zati rendszernél ígérte OrbánViktor miniszterelnök minap.

Még mondja valaki, hogyelnéptelenednek a zalai apró-falvak! Bödeházán például né-hány hét alatt majdnem meg-duplázódott a lakosság.

Nem bukkantak aranybá-nyára, hévíz sem tört fel, kaszi-

nófalut sem akarnak építeni,mégis rohant a tömeg Böde-házára. Közeledett az idõközipolgármesterválasztás. (Erreazért volt szükség, mert az ok-tóberi választáson szavazat-egyenlõség alakult ki a kétjelölt között.)

A régi polgármester em-berbarát arcát mutatta a vok-solás elõtt. 21 tengõdõ, ide-genbõl érkezõ polgártársunk-nak nyújtott menedéket házá-ban. (Az egyik tv-csatorna sze-rint riválisa is meglehetõsenvendégfogadó kedvében voltebben az idõszakban, de nálanem fértek el huszonegyen,csak négyen.) Persze nemvárt(ak) ezért semmit. Fõlegvoksokat nem.

A hatóságok mindenesetremegsemmisítették az ered-mény. Új választás lesz, s ter-mészetesen vizsgálat indult.

Itt lenne az ideje, hogy vé-get vessenek ezeknek a mani-pulációknak. Különben a vá-lasztást, a demokráciát, az egészmagyar politikai intézmény-rendszert teszik nevetségessé.

Elítélték a megyeszékhelyiönkormányzat egyik volt mun-katársát, mert a beszerzési aján-latoknál „mozgott” az árfolyam.

A volt köztisztviselõ azzalvédekezett a bíróságon, hogy õ„csak” gépészmérnök, nemérthetett minden szakmai aján-lathoz.

Ha nem értett hozzá, miértvolt ott? Miért volt döntéshozóhelyzetben?

A politikai széljárásnak kö-szönhetõen funkcióba kerülõ,helyezkedõ karrieristáknaküzenem:

Ha felrakják a szart apolcra, idegesítõ, hogy mind-járt lekvárnak képzeli magát.

A ványadt szabadmadár ma-radványok megint telekürtöl-ték a világot: borzasztó dolgoktörténnek Magyarországon!Most éppen a sajtószabadságkerült veszélybe…

Az Európai Unióban akad-tak jópáran, akiknek tetszett aleharcolt demokráciavédõk kar-cos lemeze, amit mindig akkortesznek fel lejátszójukra, ami-kor éppen a Fidesz kormá-nyoz. Ráadásul nem is 33-asfordulaton, hanem a dupláján.(A kétharmad, az kétharmad…)

Veszélyben a demokrácia –sírják tele a liberális világsaj-tót. A magyarországi demokrá-ciáért aggódó politikusok pe-dig összevonják szemöldökü-ket, s figyelmeztetõen feleme-lik mutatóujjukat: megállj Ma-

Szakértelem

Lekvárcímke

„Liberálisok”…

gyarország, megállj Orbán Vik-tor! Úgy tûnik, a brüsszeli urakegy részénél még mindig apolitikai süllyesztõbe küldöttSZDSZ volt vezetõinek hamissirámai érik csak el az inger-küszöböt. (Pechükre José Ma-nuel Barosso, az Európai Bi-zottság elnöke a napokban úgyvélekedett, hogy Magyarországdemokratikus ország, jelenlegiminiszterelnöke, Orbán Viktorpedig a totalitárius rendszerekkövetkezetes ellensége.)

Magyarországot – amely azEurópai Unió tagja, ráadásul aszegényebbek közé tartozik –az utóbbi hónapokban értenéhány katasztrófa (lásd vörös-iszap, árvíz, belvíz). Ha már aszolidaritás jegyében nem hoz-tak létre valamiféle kármente-sítési alapot tagországaik ré-szére, legalább a hamis vádak-kal acsarkodó levitézlett ma-gyar „liberális demokráciavé-dõktõl” mentsenek meg ben-nünket.

Mert ezek még a vörös-iszapnál is veszélyesebbek.

Emlékeznek még arra, hogymekkora ricsajt csaptak a ma-gyarországi libatömések körülkülföldön?

Állatvédõknek álcázott ér-dekvédõk elérték, hogy a ma-gyar máj iránti kereslet vissza-esett az uniós piacon. Hálásakis voltak a franciák.

S talán azt sem felejtettékmég el, amikor a görbe ma-gyar uborka számûzött lett acivilizált piacon. A szálegye-nes torma, s a snájdig kaporkijelentette: a görnyedt ubor-kával nem akar egy üveg-ben dunsztolódni, õk európaiuniós karriert szeretnének be-futni.

A fenti súlyos élelmezés-ügyi katasztrófahelyzetekhezképest igencsak jelentéktelenügy a németországi dioxin-botrány. Csupán néhány ezerbaromfitelepet kellett bezárni.Valami fatális véletlen folytána biodiesel vagy repceolaj-

Görbe dioxinnal megtömve

gyártás melléktermékeként ke-letkezõ dioxint kevertek a ba-romfik takarmányához. Azamúgy csak kenõolajként hasz-nálható vegyület tulajdonkép-pen nem veszélyes, hiszen a rá-kon kívül komolyabb betegsé-get nem okoz. Bagatell. Holvan ez a görbe uborka és alibatömés emberiséget fenye-getõ veszélyétõl?

A Hír TV egyik január 16.-iki mûsora a temetõi lopások-kal foglalkozott. Mindent visz-nek, ami mozdítható – panasz-kodtak az érintett falvak pol-gármesterei. A tettenérés ritka,s ha mégis, a büntetés enyhe.

Hát szigorítani kellene! Havalaki nem köti be a biztonságiövét a városban, s ezért a rend-õrök megkínálják „akár 300ezer forintos bírsággal”, atemplom – és temetõgyalázótolvajoknak „akár” életfogytig-lanig tartó fegyházat is ki le-hetne osztani. S persze az or-gazdáknak is.

Talán tiltakoznának az is-mert liberális „jogvédõk”, amegélhetési bûnözés megfo-galmazójaként ismert KunczeGábor is aktivizálná magát(most mint a demokráciáértaggódó mikrofonállvány), deelõbb-utóbb rend lenne. A te-metõket és a templomokatelkerülnék ezek az istentelenbûnözõk.

S ez a lényeg.

A szervezõk adatai alapjánmintegy tízezer ember tünte-tett a Kossuth téren a szerin-tük veszélyben lévõ sajtósza-badságért, s demokráciáért.

A Gyurcsány-kormány ide-jén kordonok védték – még azállami ünnepeken is – a teretaz emberektõl.

Most szabadon tüntethet-tek, nem voltak kordonok, víz-ágyúk, szemkilövõ rendõrök.

Valóban nagy baj van…

Akár életfogytiglanig…

Ellentmondás

E.E.

Szoci a sitten

– Azért csuktak le, mert talicskával toltam ki a pénzt acégtõl. Na, de mennyire feltörte a tenyeremet a nyele!


Harag és bosszú nélkül

Az egyik legjelentõsebb kitüntetésével,a Kovács Béla-díjjal.

Tölgy boroshordókolcsón eladók.

Érdeklõdni lehet a92/596-936-os telefonszámon

hétköznap 8-15 óráig.

Boroshordók eladókBoroshordók eladók

Némely ember-társunk, a történel-mi események sze-replõjeként, a vál-lalt eszmeiséget, ésannak következmé-nyeit a közösség bol-dogulásáért hasz-nálta fel.

, Zalaeger-szeg közismert pol-gára az ötven évvelezelõtti történésektükrében, nyolcva-nadik születésnap-ja apropóján ava-tott be bennünketgazdag életútjába.

–1930. decem-ber 16-án szület-tem Gõsfán. 11éves voltam, ami-kor apám meghaltnegyvenkét éve-sen, aki kántortaní-tónak szánt engem.

HajdúGyula

A négy polgárit Vasváron vé-geztem el. Az iskola a közösségfontosságát, valamint az életlényegi dolgait adta nekem.Abban az idõben a vallásnaknagy volt az uralkodó szerepe,így a legfontosabb tárgyakegyike a hittan volt. Szombat-helyen kezdtem, majd Zala-egerszegen fejeztem be a köz-gazdasági technikumot. Meg-özvegyült édesanyám önerõ-bõl nem tudott taníttatni,ezért munkát vállaltam útépí-tésnél, valamint a cséplõgépmellett is – kezdte színes élet-történetét.

Kereskedelmi iskolábanszerzett végzettséget, majd le-érettségizett, ezt követõenédesapja akaratának megfele-lõen és emlékének tisztelegve,Kõszegre került a tanítóképzõ-be, ahol már megmutatkozottszervezõkészsége. Felsõfokúszámviteli képesítést, mérleg-képes könyvelõi végzettségetszerzett Budapesten, amely-nek birtokában Zalában he-lyezkedett el. A jegyzõi, vezetõ-írnoki munkakör betöltésétkövetõen jöttek a katonaévek.

– A katonaságnál légvédel-mi tüzér voltam, majd 1956-tólZalaegerszegen dolgoztam aZala Megyei Földmûves Szö-vetkezet megyei központjában,ahol munkástanács tagnak vá-lasztottak meg, de hangsúlyo-zom, párttagságot sohasem vál-laltam. Az akkori eseményekközül a tüntetéseket, a sortü-zet, a decemberi asszonytünte-tést és a Felszabadulás emlék-mû ledöntését említhetem.1957-ben elbocsájtottak a mun-kástanács tagjai közül, majdezt tárgyalás követte jogvég-zettség nélküli ember vezény-letével. A vád szervezkedésvolt, ahol több társamat elítél-ték, én felfüggesztett 5 hónapbörtönbüntetést kaptam. En-nek következményeként nemtudtam elhelyezkedni, ezértvettem egy pár lovat, és Vas-boldogasszonyon földet mû-veltem – folytatta az akkoritörténéseket Hajdú Gyula.

Ezt követõen végzettségé-nek megfelelõen Hottóra ke-rült fõkönyvelõnek. 1968-tól aZalaegerszegi Vágó-és HúsipariVállalatnál, késõbb a Zala Me-gyei Idegenforgalmi Hivatal-ban kapott lehetõséget. Ezutóbbi helyen, '56-os múltjamiatt kérték, hogy mondjonfel. A Zala Megyei IparcikkVállalatnál belsõ ellenõrkénttevékenykedett, késõbb a me-gyeszékhelyi Munkácsy MihálySzakközép-és Szakmunkáskép-zõ Iskolában gazdasági igaz-gatóhelyettes volt 1977-1990-

ig, majd a nyugdíjas évekkövetkeztek.

– A szûkebb és tágabb kö-zösségért való tenni akarásmindig középpontban volt azéletem során. 1978 óta töltömbe Zalaegerszegen a Vöröske-reszt városi szervezet ellen-õrzõ bizottságának elnöki tisz-tét. A politikai múltam miattekkor csak a Vöröskeresztnélvállalhattam társadalmi mun-kát. A kilencvenes évek elejénalapító tagja voltam az Orszá-gos '56-os Szövetség Zala Me-gyei Szervezetének, valamint aMagyarok Világszövetsége Za-laegerszeg város elnöki tisztétis betöltöm – tudtuk meg asokoldalú élet egy-egy ál-lomását.

1997-ben bajtársával,életre hívták a Zala

Megyei '56-os HagyományõrzõEgyesületet, amelynek most iselnöke. Jelentõs szerepük volta zalaegerszegi '56-os emlék-mû létrehozásában 2003-ban,valamint a civil szervezetekkelvaló hatékony együttmûkö-désben is.

– A forradalomban valórészvételem a további életemreis kihatással volt, gondolok itta munkahelytalálásra és gyer-mekeim taníttatására, de mind-ezen sikerült családi össze-fogással, józan gondolkodással,elveim birtokában túllépnem.Mindig azt vallottam, hogyvisszafogva, harag és bosszúnélkül kell tenni a dolgunkat,így elõbbre tudunk jutni bár-milyen területen, természete-sen az emlékezés szellemében– hallottuk Hajdú Gyula bölcsgondolatait.

Ennek tudatában az évti-zedek során, az '56-os esemé-nyek, és az áldozatok emlékei-nek adózva, számos emlékmûfelállításának kezdeményezõjevolt a megyében. Az ötvenesévek politikai történéseit, Ros-ta Sándorral együtt könyvbefoglalta, valamint az õ ötlete

RostaSándorral

nyomán indult útjára egy filmelkészítése is, „Forradalom Za-lában..." – címmel, melynek al-kotói együttmûködésre is fel-kérték. Az elmúlt esztendõbenjelent meg szintén Rosta Sán-dor és Ferenc Gyõzõ munkájanyomán, a „Történelmi kiská-té” címû kiadvány, az 1947-1990-ig tartó eseményeket tár-va az olvasó elé, melynek ki-adói munkáit is Hajdú Gyulavállalta fel. Terve, hogy a zala-egerszegi vasútállomással szem-ben lévõ téren, a kommunistadiktatúrák mártírjainak üldö-zöttjeire emlékezve szeretneemlékmûvet emeltetni, „Ma-gyar Golgota” címmel.

– A páterdombi városrész-ben, ahol élek, évekig aktívrészt vállaltam a településrészképviselõjeként az itt élõk éle-tének javításában. A Pipa-hegySzõlõsgazdák Közösségénekalapítójaként, az ottaniak ivó-víz hozzáférhetõségét értemel, majd az odavezetõ utak épí-tésének szervezésében is lé-nyegi szerepet vállaltam. Mind-ezekben támaszom és segítõma mai napig is életem párja,Rózsika, akivel májusában ün-nepeltük 54. házassági évfor-dulónkat, gyermekeink, Zolifiunk és Ibolya lányunk, vala-mint menyünk Andrea és ve-jünk Zsolt, négy leány uno-kánkkal, Lilla, Szabina, Fanni,és Eszter társaságában – emlé-kezett vissza meghatódva.

A ma is aktív '56-os forra-dalmár, a viharos ötvenes évektörténéseinek átélését, vala-mint az azt követõ évtizedekközösségépítõ munkájánakeredményeit számos kitünte-téssel ismerték el. Így sokrétû,értékteremtõ tevékenységétZalaegerszegért díjjal, a Ha-záért és Nemzetért '56-osemlékéremmel, valamint mi-niszteri kitüntetés formájábana Kovács Béla díjjal is ju-talmazták.

Török Irén

Kivehetõ mûanyag fogsorok, hidak, koronák,

fémlemezes fogpótlások, betétcserék, fogsor törés,

repedés javítások és minden fogpótlással kapcsolatos

kérdésre állok rendelkezésükre.

Németh Szabolcs fogtechnikus ÖMJ8921 Zalaszentiván, Petõfi S. út 15.

Tel.: 06 92 317-512

00 36 30 204 2766

Németh Fogtechnika


A nyugdíjvitának nevezettmellébeszélésnek csak akkorlehet véget vetni, ha áttekintjüknyugdíjrendszerünk több mintfélszáz éves történetét. Az öt-venes évektõl kezdve vezetett azút a Horthy-rendszerben mûköd-tetett tõkefedezeti elven mûkö-dõ nyugdíjrendszertõl az 1998-as kísérlethez, ami a tõkefede-zeti elvhez kívánta a rendszertvisszaterelni. A II. világháborúelõtti rendszerben a biztosítot-tak befizetései saját majdaninyugdíjukat fedezték. A felhal-mozódott pénzt a kasszák befek-tették, a befektetések hozamai isgyarapították a nyugdíjasok va-gyonát. A kasszák részvényekkel,kötvényekkel, ingatlanokkal ren-delkeztek. A rendszer csak azállami alkalmazottakra és né-hány nagyobb vállalkozás alkal-mazottaira terjedt ki.

A falusi népességnek az év-százados többgenerációs együtt-élés adta lehetõségen belül biz-tosították öregkori ellátását. Azidõs kort megért szülõket gyer-mekei tartották el, az örökölhetõgazdaság fejében. Annak a gyer-meknek volt ez kötelessége, akia szülõi házban maradt. (A szé-kely rendtartás errõl külön isrendelkezett, ez a kötelesség alegfiatalabb gyermekre maradt.)

Ebbe a rendszerbe „újított”bele a Rákosi-rezsim. Államosí-totta a kasszák vagyonát. Ezzelmegszûnt a tõkefedezeti alap, arendszer összeomlott. A továb-biakban a nyugdíjakat a fiatalokbefizetésébõl fedezték, átálltak akirovó-felosztó rendre. Faluróltömegével áramlottak a városok-ba, volt befizetés bõven, Ráko-siék még ebbõl is markoltak kijócskán.

Elsõ lépésben tehát a bal-oldal két bõrt húzott le a róká-ról: eltulajdonította a tõkefede-zeti alapok vagyonát és dézs-málta a fiatalok folyó befizeté-seit is. A falun maradt öregek iskárt szenvedtek, mert tömege-sen maradtak ellátás nélkül, hi-szen gyermekeik a városba men-tek dolgozni. Szakadozott atöbbgenerációs együttélésen ala-puló szolidaritás. Ráadásul az ál-lam hirdetni kezdte, hogy a nyug-díj az állam ajándéka. A galamb-dúc méretû városi lakások vi-szont alkalmatlanok voltak 3-4gyermek elhelyezésére. A falunmaradt idõsek sem tudtak az

Balodali nyugdíjpóker és népességfogyásunokákra ügyelni, a fiatalok vi-szont alacsony bérükbõl nemtudták már az idõs, falun maradtszülõket támogatni.

A fenyegetõ demográfiai krí-zist a Ratkó-törvénnyel próbál-ták meggátolni, ami kimondta,hogy anyának szülni kötelesség,lánynak dicsõsség. Bevezették amûvi vetélések teljes tilalmát ésszigorú büntetõ szankcióit. (AKárpátok „géniusza” a hatvanasévek végétõl vette csak át a készmagyar modellt.) A Kádár-kor-szakban is észlelték a demog-ráfiai csapdát, ami a mûvi ve-télés tilalmának feloldása miattmég fenyegetõbbé vált. Ellen-súlyként vezették be a gyermek-gondozási segélyt, bár a „kicsivagy kocsi” dilemma megtettekáros hatását. 1981-ra a halálo-zások és a születések egyen-súlyba kerültek, megszûnt a né-pességszám szerény emelkedé-se, elindult a fogyás. Sokatmon-dó a tény, hogy a népesség fo-gyása éppen a hazánkat is érintõhitelválság évében (1982) váltszámszerûségében is határozot-tan érzékelhetõvé.

A káros-kóros demográfiai je-lenségek ellenére a nyugdíjkasz-sza még a rendszerváltás elõtt isenyhén pozitív szaldóval zárt. Abefizetési többleteket azonban aköltségvetést körülvevõ sûrûköd rendre elnyelte. 1979-tõl anövekvõ eladósodás idõrõl idõremegismétlõdõ megszorítások-hoz vezetett. A megszorításokalapvetõen az egyre növekvõadósságszolgálati terhek fede-zését szolgálták, egyben olvasz-tották a gyermekellátásra jutóforrásokat. Csökkent az óvodaiés bölcsõdei férõhelyek száma.A romló demográfiai helyzetviszont folyamatosan rontotta afelosztó-kirovó rendszer forrásellátottságát. Egyre több pénzvolt szükséges a nyugdíjak pót-lására, amiket csak a költségve-tést terhelve lehetett elõte-remteni.

1998-ban a baloldali szoclibkormány saját találmányát a fel-osztó-kiróvó nyugdíj rendszertis meglékelte, kötelezõvé tette afiataloknak a beszállást befize-téseik egy részével a magán-nyugdíj-pénztárakba.

Az ötvenes években a manyugdíjba lépõk nagyszüleithagyták falun ellátás nélkül akirovó-felosztó rendszer nagy-

arányú megcsapolásával, mostpedig a ma nyugdíjasaira készül-tek végsõ csapást mérni. Szá-mítható volt, hogy a költségvetésa kettõs nyomást nem fogjabírni. Egyrészt egyre többet kella nyugdíjak pótlására fordítani,másrészt a hiány fedezése isegyre több kamatba kerül.Gondosan kitervelt csapás vártezen túl a részlegesen tõkefe-dezet alapú magánnyugdíjakrais. Tizenkét év mûködés után ahozamok (vagyongyarapodás)elenyészõek, néhol veszteségekhalmozódtak. A másik oldalonpedig magas mûködési költsé-gek, kiemelkedõ megbízási dí-jak, burjánzó testületek találha-tók. Nem más ez, mint a baloldalpolitikai zsákmánya. A ballibgárda mindig vígan mulat, ha aszámlát a közös fizeti. Az semszámít, hogy a közel 3000 mil-liárd forintos magánnyugdíj-pénztári vagyon a költségvetés-nek legalább 5000 milliárd több-let eladósodásba került a ka-mathalmozódás miatt.

A nyugdíjrendszer piaciirányultságát féltõ falusi gyökerûfiataloknak elegendõ lenne be-letekinteni saját családtörténe-tükbe, hogy a baloldali hatvan-éves nyugdíjpóker káros demog-ráfiai hatását megértsék. Kér-dezzék meg szüleiket, hogy déd-szüleik családjában hányan vol-tak testvérek és ezt vessék összeazzal, hogy õk manapság hánygyermeket terveznek.

Az „ár” eddig a 700 ezresnépességfogyás és a beláthatat-lan további romlás. Mindez ko-moly gátja már ma is egy dina-mikus gazdasági növekedésnek.A kétkedõ fiatalok kapnak-e ér-telmes, igenlõ választ a kérdésre:lesz-e majd nyugdíjuk? Lesz-e ahazában elegendõ munkábanálló ember, akiknek befizetéseiaz õ nyugdíjukat fedezi? Aballibek ilyen kérdéseket nemtesznek fel, inkább vádaskodnakahelyett, hogy magukba fordulvavezekelnének.

közgazdászBoros Imre

– Mennyire irigylik tõlünk a kezelési költséget, pedig majdleszakad a nehéz bankókötegek alatt a kezünk!...

'

Érdeklõdni: 92/393-577, 06/30/478-6485

Törzsállományból,húsfajta 25-30 kg-os süldõk

Ár: 550 Ft/kg,beszámítok!

folyamatosan kaphatók.

takarmánygabonát

Süldõk elõjegyezhetõk

feladhatja ahavilapban.

Telefon: (92) 596-936;Fax: (92) 596-937;

E-mail: [email protected]

Zalatáj

HIRDETÉSÉTHIRDETÉSÉT

Raj

z:F

arka

sL

ászl

ó


Nem tudni miért, de az el-múlt években megszaporod-tak a legkegyetlenebb, a dara-bolós gyilkosságok Magyaror-szágon. Az elmúlt 10 évben 15ilyen ügy borzolta a kedélye-ket, 2010-ben három brutálisgyilkosság adott munkát arendõrségnek.

Ha a magyar kriminológiaképzeletbeli históriáskönyvé-ben lapozunk, kétségtelenülaz úgynevezett kí-vánkozik az élre ebben a gyil-kossági „mûfajban”.

A kiváló írót,sem hagyta hidegen az elmúltévszázad húszas éveiben tör-tént döbbenetes bûntény.

„Történt, hogy Budán, aTölgyfa utca egy kispolgári la-kásában a proviánt fõhadnagyimponálni akart a feleségének,és szolgálati revolverévelagyonlõtte azt a kedélyes kövérembert, akinek voltaképpenegész életében rossz pikánsnovellákban, vagy érzéki kar-colatokban kellett volna csakszerepelnie, akit az imádott nõmostanában bírái elõtt »DerKodelkának« vagy »Fleischhak-kernak« emleget – holott õ bi-zonyosan azt hiszi valahol aDuna fenekén, hogy gyöngé-debb szóval is megemlékeznekvalaha róla, miután pénzét és

Léderer-ügy

Krúdy Gyulát

„…Lédererné mi van a ko-sárban…”

Súlyos teher a böröndbenLéderertõl – Komáig

életét feláldozta szenvedélyesszerelmének.”

Így kezdõdik Krúdy Gyu-lának a szokottól eltérõ „bûn-ügyi tudósítása” arról az ügy-rõl, amelyet egy a szárnyaitbontogató pesti kabarébanelõadott, azóta is híres kuplészintén megörökít: „Léderer-né, Lédererné mi van a kosár-ban, Kodelkának, Kodelkánakfeje, keze lába.”

Az ügy minden esetre jogiszempontból is tanulságosnakbizonyult. Lássuk tehát a té-nyeket. Kodelka Ferenc hen-tesmester szoros kapcsolatotápolt Léderer Gusztáv csend-õrtiszttel és feleségével, Léde-rerné Schwartz Micivel (bárszámos jel szerint a „szoroskapcsolat” inkább az asszonyszemélyére korlátozódott). Azanyagi gondokkal küzdõ há-zaspár elhatározta, hogy Ko-delka megtévesztésével szerezpénzt. E célból elõadták Ko-delkának azt a kitalált történe-tet, hogy egy gazdag külföldiüzletember ingatlanvásárlásmiatt dollárt kíván beváltani, sezért átmenetileg szükségelenne 100 millió korona kész-pénzre, amit rövidesen 10-15%-os kamattal ad vissza. Lé-dererné azt is felvetette férjé-nek, hogy a pénz megszerzéseután Kodelkát el kellene tenniláb alól.

1925. január elején Kodel-ka a jó üzlet reményében 70

millió koronát átadott Léderer-nének. Ekkor már tettek egytétova kísérletet Kodelka meg-ölésére: az asszony ópiummalkevert likõrrel itatta meg análuk vendégeskedõ hentes-mestert, férje pedig borotva-pengével elvágta az alvó sér-tett csuklóját. A nem súlyossérülés okozása után azonbanmeggondolták a dolgot, s más-nap az asszonynak sikerült anaiv hentessel elhitetnie, hogyrészeg álmában üvegcseréppelvágta meg magát.

Pár nap múlva mégis rá-szánták magukat a terv végre-hajtására. Erre hamarosan al-kalom kínálkozott: Kodelkaígéretet tett, hogy január 7-énszokásos látogatásai keretébenmegint felkeresi a házaspárt.Mindezt Lédererék már az elõ-zõ napokban tudták, így mód-juk volt a cselekményre fel-készülni. A férfi munkahelyén,a csepeli századirodán, pró-balövést végzett régen hasz-nált fegyverével, azt állítva,hogy egy beszorult töltény-hüvelyt akar eltávolítani. 7-éndélután a várható vérnyo-

mok eltüntetése érdekébenlúgkövet vásárolt, majd más-napra mondvacsinált ürügy-gyel elkéredzkedett munka-helyérõl.

Amikor este 9-10 körül ha-zaért, Kodelka – szokás szerint –már náluk volt. Lédererné aztjavasolta a vendégnek, hogyezúttal is aludjon náluk, el iskészítette a fekhelyét. Ezutánazzal tértek nyugovóra, hogymásnap korán indulnak a dol-lárbeváltási ügyet intézni. Mi-után Kodelka elaludt, LédererFrommel típusú szolgálatifegyverével közelrõl fejbe lõtteáldozatát, a kiömlõ vért Léde-rerné fogta fel egy lavórban.Kodelka értékeit, gyûrûjét, órá-ját, láncát és szivartárcáját ma-gukhoz vették, a holttestet Lé-derer feldarabolta (még arra isvolt gondja, hogy a 22 darabravágott test egyes részeit meg-nyúzza, hogy az esetleges felfe-dezésekor állati tetemnek tûn-jék), közben felesége lúgkõvelfelmosta a padlót. A testrésze-ket másnap Léderer többbõröndben a Dunához cipelteés a folyóba dobta. Mindez

www.zalatajkiado.huwww.zalatajkiado.hu

Bal oldalon Léderer Gusztáv, középen az áldozat, jobb oldalonpedig Schwartz Mici.

Ára: Ft190

XXIII. évfolyam

megyei közéleti havilap

Fizessen elõ a Zalatájra!Olvassa az idén 22 éves lapot, amely mindenhónapban, a harmadik csütörtökön jelenik

meg!Kényes témák, amikkel csak a Zalatáj

foglalkozik.Fizesse elõ, így biztosan megkapja!Elõfizethetõ: szerkesztõségünkben

(akár telefonon, faxon, vagy e-mailon)!

Elõfizetési díjak:1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1.140 Ft, 1 évre 2.280 Ft.

A Zalatáj megvásárolhatóügyfélszolgálatunkon is

(Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4. I. em. 25.)hétköznapokon 8-tól 14 óráig.

Elérhetõségeink:Zalatáj Kiadó,

8900 Zalaegerszeg, Rákóczi F. u. 2-4. Pf.: 381.E-mailon: [email protected]

Telefon: 92/596-936, fax: 92/596-937


2002-ben elsõ – azótaegyetlen – sze-rezte az élvonalban a

.Tavaly – fennállása során

elõször – dön-tõt játszott az egerszegiegyüttes, s noha nem sikerültlegyõznie a bajnok ,így is dicséretes a szereplése.

Hogy ne maradjunk tró-fea nélkül, idézzük fel a baj-noki aranyéremhez vezetõutat a címûkötet segítségével. A rengetegfotót, statisztikai adatot, ri-portot tartalmazó könyv is-mét megvásárolható szerkesz-tõségünkben, vagy utánvéttelmegrendelhetõ. Ára: 2.500 Ft.

Érdeklõdni:Zalaegerszeg, Rákóczi u. 2-4.,

telefon: 92/596-936,30/378-4465,

fax: 92/596-937,e-mail: [email protected].

bajnoki címétZTE lab-

darúgócsapata

Magyar Kupa

Debrecent

Megkoronázva

Sikeridézõ

Rendhagyó kötetet aján-lunk lapunk olvasóinak. Far-kas László a rendszerváltás-nak nevezett átalakulás évei-be vezet vissza bennünketironikus írásaival és összeté-veszthetetlen karikatúráival.

A kötet megvásárolhatószerkesztõségünkben, vagyutánvéttel megrendelhetõ.Ára: 1.500 Ft.

Érdeklõdni: Zalaegerszeg,Rákóczi u. 2-4.,telefon: 92/596-936,

30/378-4465,fax: 92/596-937,e-mail: [email protected].

Egyedülálló korrajz

azonban nem maradt észrevét-lenül, s a bizonyítékok hatásá-ra elõbb az asszony tört meg(azt állította, hogy férje félté-kenységbõl ölte meg Kodel-kát), késõbb Léderer is vallo-mást tett, azzal védekezve,hogy felesége becsülete meg-óvása érdekében, az asszonyfelbujtására cselekedett.

Léderert kivégezték, fele-sége életfogytig tartó szabad-ságvesztésbõl a háború utánszabadult. Mesélik, hogy aNagycsarnok környékén virá-got árult, s fillérekért még atörténet elején idézett kuplétis hajlandó volt reszketõ han-gon elénekelni…

Zala megye „Léderer-ügye”a Koma-gyilkosság volt 1956utolsó napján Zalaegerszegen.Az eset felidézésében segít-ségül hívjuk a megyei napilap1957. január 3-án megjelentszámát.

„Az új év elsõ napján már akora reggeli órákban népesembercsoportok tárgyalták Za-laegerszeg utcáin a borzalmasgyilkosság ügyét. A hírek száj-ról-szájra járva sokat vesztettekhitelességükbõl, akkor még

A zalai darabolós gyilkos

csak a Kossuth Lajos utca 18.szám alatti ház udvari lakásá-nak falai ismerték mindenrészletében a szörnyû titkot.

A kaszaházi híd környékénjárkáló embereknek feltûnt akedd reggeli órákban egy bõ-röndöt cipelõ nõ, aki a jókorahavon keresztül haladt a Zalafolyó felé. Azonnal értesítettéka legközelebbi rendõrjárõrt, éskezdetét vette az izgalmas ül-dözés. A nõ, amikor észrevette,hogy követik, meggyorsítottalépteit, s a kaszaházi malomközelében a bõröndöt kinyit-va, tartalmát beledobta a fo-lyóba. A rendõr figyelmeztetõfelszólítására menekülni igye-kezett, azonban amikor a riasz-tólövés elhangzott, megállt.

Az igazoltatás során kiderült,hogy rendõreink Koma Máriátfogták el, aki az ÁllatforgalmiVállalatnál dolgozott, mintanyagkönyvelõ. A víz hamaro-san felvetette a bõrönd tartal-mát, s egy borzalmasan meg-csonkított nõi hulla bukkant aszemek elé.

– Nem, nem érzem magambûnösnek – mondotta az elve-temült, minden emberi érzé-sébõl kivetkõzött nõ a nyomo-zó szervek dolgozóinak, majda megbánás legcsekélyebb jele

nélkül elmondta a szörnyûgyilkosság történetét.

Koma Mária már hosszabbideje lakott együtt Rózsa Ilo-nával, az utóbbinak a KossuthLajos utca 18. szám alatti házudvari lakásában. A kora estiórákban felkereste Rózsa Ilo-nát Óházi Gáborné, s arra kér-te, hogy a közeli napok egyi-kén menjen el hozzá taka-rítani.

Rózsa Ilona betegségére hi-vatkozva nem vállalta a mun-kát, majd Óháziné távozásaután Koma Máriával közösenvettek egy liter bort, hogyamellett fognak szilveszterez-ni. A bor hatására kisebb ve-szekedés kezdõdött közöttük,amelynek során Rózsa Ilonaszemrehányást tett lakótársnõ-jének, hogy miért küldi õt dol-gozni, hiszen beteg. A vita he-vében meglökte Koma Máriát,hogy az az ágyra esett. A gyil-kos erre felkapta a szobábanlévõ éles baltát és azzal fejbe-ütötte szállásadóját, aki azon-nal a padlóra zuhant.

A halálos ütés után néhánypercre kiment levegõzni az ud-varra, s ott határozta el rémestettét az áldozat szétdarabo-lására.

A háztartásokban használa-tos közönséges »trancsírozódesz-kára« húzta az áldozat nyakát, sazon levágta a fejet, majdbelerakta azt nylonszatyrába.Ezután a combokat és karokatvágta le tõbõl, a törzset pedigbelegyömöszölte egy mintegy40 x 75 centiméteres barnabõröndbe. Hogy a levágottvégtagokat is eltüntesse, azo-kat szabályszerûen kicsontoz-ta, s a levágott húsdarabokat akályhában elégette.

A minden emberi és erköl-csi érzésbõl kivetkõzött nõ ahulla szétdarabolása után igye-

kezett eltüntetni a borzalmasgyilkosság nyomait. A vérfolto-kat felmosta a padlóról, majdmint akinek a lehetõ legna-gyobb rendben van a szénája,nyugodtan leült egy pulóvertkötni, megvárva, míg kivilágo-sodik és eltüntetheti az utolsónyomokat is.

Ezt is a lehetõ legnagyobbhidegvérrel tette. Mielõtt elin-dult volna terhével a Zala folyófelé, a kályhából kiszedte azelégetlen húsdarabokat, és azta WC-ben igyekezett eltün-tetni. Ezután a trancsírozódeszkát mosta le a vértõl, majda szétdaraboláshoz használtbaltát és késeket tisztítottameg a vérnyomoktól.

A lakás Tüttösi utca felõlikijáratánál távozott és indult ela Zala felé. Nehéz terhéveltöbbször is meg kellett állniaés éppen ezzel vált gyanússá ajárókelõk elõtt.

Hogy a bûntényre ilyengyorsan fény derülhetett, kö-szönet jár azoknak a dolgozók-nak, akik felhívták a rendõrjár-õr figyelmét Koma Máriára.

Az ügyben a nyomozásmég nem fejezõdött be, debiztosra vehetõ, hogy rövide-sen tisztázódnak a legapróbbrészletek is, s a minden emberiérzésbõl kivetkõzött gyilkoshamarosan statáriális bíróságelõtt felel szörnyû tettéért.”

A bírósági tárgyalás –mondhatni – társadalmi ügyvolt Zalaegerszegen. A korabe-li tudósítás szerint a tárgyaló-teremben egy gombostût semlehetett leejteni.

S hogy mi történt a tár-gyaláson? Cikkünk második,befejezõ részében ezt idézzükfel olvasóinknak.

Statáriális bíróság elõtt

Az egykori Kossuth utcai háztömb… Az egyik udvari lakásbanélt Koma Mária és áldozata.

Fotó: Göcsej Múzeum


Van még ? A párt alegutóbbi választások eredmé-nyeképp látszólag kimúlt. Arendszerváltást követõ évtize-dek -számarányához mérten-mértéktelenül nagy politikai sgazdasági potenciállal rendel-kezõ pártja, az SZDSZ ki-pottyant a honi közéletet köz-vetlenül befolyásolók körébõl.Nincsenek képviselõi a Par-lamentben és a zsíros apanázstbiztosító igazgatótanácsok-ban sem.

Jelenleg egyetlen mobilte-lefonszám jelenti a kapcsolatota párthoz. A Parlamenten kí-vüli lét igencsak eldugaszolta apénzcsatornák jelentõs hánya-dát. Ám a nagy választási vere-ség a szellemet nem dugaszol-ta vissza végérvényesen a pa-lackba. A szellem továbbra isitt él közöttünk. Az „SZDSZ -õssejt”-tel beoltott háttérem-berek, a holdudvarhoz tartozóballiberális mûvészek, írók,közéleti személyiségek máscímeken, „civilként” töretlenül

SZDSZ harcolnak a jelenleg regnálóhatalom ellen.

A napokban a párt is leráz-ta magáról a nagy leégésbenrápúpozódott hamut. Rendkí-vüli küldöttgyûlést hívtakössze, ahol egyebek mellettazon spekuláltak: „… hogyanlehet újra meghatározó sze-repe egy piacpárti, a szabad-ság és szolidaritás elvét hang-súlyosan kezelõ, modern libe-rális pártnak Magyarországon”.

Nos, azzal tisztában va-gyunk, hogy hová vezetett aszabad demokraták megha-tározó szerepe az elmúlt húszesztendõben. Az országrontás-ban való szerepük utcahosszalelõzi a szocialistákét, akik ahatalom megtartásáért mindigmegfaroltak a hozzájuk képesttörpe SZDSZ-nek.

A küldöttgyûlésnek, a fen-tebb vázolt „felegyenesedés”óhaján kívül, volt egy figyelem-re méltó epizódja. ,a párt alapító tagja, aki az el-múlt ciklusban a szocialisták

Mécs Imre

Mécs világítani megy?frakciójában ült a Parlament-ben, bejelentette, hogy vissza-állítja tagságát az SZDSZ-ben.

Mécs Imre életútját min-denki ismeri, aki valamennyireis belelapátolt a politika mo-csárvízébe. Az egykori 56-oshalálraítélt az SZDSZ-bõl valókilépése után hóhérainakutódjaival, a szocialistákkalegyütt nyomkodta a gombokataz Országgyûlésben.

Most újra bejelentkezett aszabad demokratáknál, mintmondta, abban a reményben,hogy „…eme lépése egy folya-mat kezdetét is jelenti”.

f.l.

Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333Lenti, Kossuth út 6. Tel.: (00 36) 92/351-333

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét napi tõzsdei áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

A kamat 1,59%/hó

Forduljon hozzánk bizalommal!

– Záloghitelek kedvezõ feltételekkel

– Törtarany felvásárlása

– Fizetési lehetõség arannyal: megunt, szakadt

aranyékszerét napi tõzsdei áron beszámítjuk az általunk

forgalmazott termékek árába

A kamat 1,59%/hó

Forduljon hozzánk bizalommal!

Horváth Óra, Ékszer és ZálogházHorváth Óra, Ékszer és Zálogház

Zalaegerszeg, Bíró M. u. 10/a.Tel.: (92) 325-085

DR. NÉMETH TAMÁS

PRO ANIMALEKISÁLLATRENDELÕ

kisállat-specialista klinikusszakállatorvossürgõs esetben

tel.: 06 (30) 9595 165

Pályázatokhoz kapcsolódókiadványok, újságok készítése

szerkesztése megbízhatóan,gyorsan!

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]

Érdeklõdni: 92/596-936; 30/378-4465e-mail: [email protected]


Naponta sokkolja a népetaz üzemanyagok árának növe-kedése. Már az óvodás is tudja,hogy ettõl lesz drágább a kis-játéka; az iskolás, hogy nememelkedik a zsebpénze; a ke-reskedõ, hogy már aznap drá-gábban kapja (és adja) az árut.Vagyis: mindenki.

Egy aspektust azonban nemnagyon szoktak vizsgálni: ezpedig a jármûvezetõk általmegtett heti, havi vagy éppenéves kilométerek száma. Amibizony erõsen csökken. Miértis érdekes ez? Amiatt örülhet-nénk, hogy ezáltal kevesebbszennyezõanyag kerül a leve-gõbe, ám amiatt már kevésbé,hogy erõteljesen emelkedik ajármûvüket csak alkalmankénthasználók száma.

Kilovagolok egyet – mon-dottuk (elõcitálva a grófokkedvenc mondatát) a hetvenesévekben, amikor még bagóértlehetett tankolni szupermo-dern Wartburgunkba vagyZsigánkba. A pusztán kedvte-lésbõl ûzött autózás a magamódján megtette a hatását:edzõdött a sofõr. Hozzánõtt ajármûvéhez. Gyakorlatot szer-zett kellemetlen szituációk kö-zepette. Tudta, a ködöt nemérdemes „vágni”, mert az árok

A benzinár egyéb vonatkozásaicsúnya dolgokat mûvelhet. Va-lahogy ráérzett arra is, hogy avíztõl, jégtõl, hótól csúszósúton miképp is kell navigálni,s terelgetni a kisebb ménest.Egyszóval: kezdett ura lenniautójának, motorkerékpárjá-nak, s magának. Nyilván nemmindenkire igaz ez, de az ön-fegyelem kialakításában ennekis szerepe volt (a büntetésekösszege meg kifizethetõ volt).

A családdal, barátokkal vagymagányosan rótt kilométerek(különösképp az ismeretlenutakon) szép emlékeket ered-ményeztek a sérülésmentes ha-zatérés után. Igaz, kevesebb út,kevesebb (és sokkal kisebbteljesítményû) jármû volt ak-kortájt.

Egy szerényebb jövedelmûcsalád is megtehette, hogy dél-utánonként vagy hétvégen-ként leruccanjon a Balatonra,a telekre. Ilyenkor a kormánymögé kerülhetett az anyukavagy a gyerek is. Volt tehátkilométer bõségesen a járgá-nyokban (nem véletlen, hogyeladás elõtt divattá lett a kilo-méterórák visszaforgatása pártízezer kilométerrel) és a pi-lótákban is.

Aztán elkezdtek emelkedniaz árak, kellett a pénz másra is,

s elõbb-utóbb elmaradtak akiruccanások, csak a legfonto-sabb utakra telt a büdzsébõl.Ma már a középrétegnek (haegyáltalán szó lehet errõl!) aligvan esélye egy távolabbi autósvíkendre. A szegényebbekrõlnem is szólva!

Szépen megszaporodtak anagy autót terelgetõ gazdagok,akiknek teljesen mindegy afogyasztás és az ár is. Õk aztánszáguldoznak a még minimálisvezetési gyakorlatukkal, s okoz-zák sorra a baleseteket. Érde-mes a statisztikákat, balesetijelentéseket megnézni, hánysport- vagy luxuskocsi van kö-zöttük! Hiába a temérdekelektronika, de a fizika törvé-nyeit kijátszón már nem tudsegíteni más, csak Szent Kris-tóf, ha éppen szolgálatban van.

Az igazi vesztesek a fiata-lok, akiknek alig van pénzük,de autózni azért szeretnének.Kevésszer vihetik el a papajárgányát, gyakorlatuk nincs,villogni pedig ugyancsak jó.Gyakorolni (edzeni!) szinteesélyük sincs, pedig vannakmár tanpályák is. Az országutatazonban semmi sem pótolja,de a pénzszûke miatt erõsenlecsökken a megtehetõ kilo-méterek száma.

Kétségtelen, hogy a bale-seti statisztikák javuló tenden-ciát mutatnak, de azt is figye-lembe kell venni, hogy ezekmögött hány megtett kilomé-ter áll! Vitathatatlanul keve-sebb, mint öt-tíz vagy több éve.Az „öreg rókák” ugyan rutino-sak (még nyári gumival is ké-pes autózni télen egy tapasz-talt autós), de nekik is tudomá-sul kell venniük, hogy egy erõsautó (motor nyomatéka!) nemfog úgy viselkedni, mint a

„púpos” Warszawa vagy a mégmindig vígan pöfögõ Trabant!

Zavarban lenne a sorokírója, ha most valaki visszakér-dezne: na és akkor mi legyen?Hm! Bölcs tanácsot nehéz len-ne adni (butaságot – fogjunkössze az olcsóbb üzemanyag-ért! – pedig bosszantó), legfel-jebb azt, hogy ideig-óráig elkell fogadnunk az adott körül-ményeket. Némi erõltetett op-timizmussal hihetünk abbanis, hogy egyszer majd csakcsökkennek az árak, de hanem, akkor jönnek az alterna-tív üzemanyagok, a kisebb fo-gyasztású (és olcsóbb!) jármû-vek. A realitásokról az év ele-jén jobb nem szólni…

Tudomásul kell azonbanvenni, hogy az ember reakció-képessége mit sem változottazóta, mióta a ló nyergébõl át-pattant egy kevésbé rázós, ámlényegesen veszélyesebb (sminõ pech: sokkal kényel-mesebb!) ülõalkalmatosságba.

Ismerve hazánk (de Euró-pa más országainak is) ország-útjait, ma is érvényesnek nyil-váníthatjuk a 30 évvel ezelõttiszlogent: „A ma autósai ategnap országútjain közleked-nek a holnap jármûveivel…”

Tán az sem hangzik neve-letlenül, ha megfogadjuk azöreg oktatók tanácsát: mi nõ-jünk föl az autónkhoz, mert aznem lesz képes leereszkedniaz emberhez…

Ha újévi fogadalmaink kö-zé vesszük, hogy többfigyelmet fordítunk embertár-sainkra úton, járdán, vízen éslevegõben, akkor bizonnyalmegnövekedhet a jármûveze-tés élvezetével, örömével meg-tett kilométereink száma…

Zatkalik

Várom régi és leendõ ügyfeleimet!

Anno 1982

Nagylengyel

Hungarikum• •

– Bér- és kereskedelmi fõzés

– Palackozás

– Kis- és nagykereskedelmi

értékesítés

– Igény szerint cefrebeszállítás

Telefon:

92/380-037, 30/3358-311

Õsi zalai zamatok

Úgy tûnik, mostanában a szocialisták elsõszámú megmondó embere. Lépten-nyomon összeránt egy-egysajtótájékoztatót, hogy kinyilatkoztassa az igazságot, vagyis az

igazságát.Az elmúlt szombaton is megszólalt Szanyi. Arról szólt a saj-

tómunkásoknak, hogy az MSZP szerint ha vala-mirõl beszél, akkor annak nagy valószínûséggel az ellenkezõje igaz.

Mint mondta, a szocialisták a jövõben ebbõl az alapállás-ból fogják alakítani a politikájukat. Orbán megnyilatkozásaitúgy fogják értelmezni, hogy azoknak éppen az ellenkezõje je-lenik majd meg a gyakorlatban. Magyarra fordítva ez nagyjá-ból annyit tesz, hogy Orbán Viktor „nagy valószínûséggel”folytatólagosan hazudik.

Eszünkbe jut egy pár évvel korábbi, balatonõszödi össze-jövetel, ahol szinte mindenki jelen volt, aki a szocialistáknálszámított valamit. Szanyi Tibor is.

Az ottani sátorponyva alatt hangzott el az az ominózusmondat, hogy „Hazudtunk, reggel, éjjel meg este.” A szónokaz elfogyasztott „nyakolaj” hatásának betudhatóan kevertemár a napszakok sorrendjét, de ez a dolgok mélyét tekintveelhanyagolható körülmény. A lényeg a napszakoktól függet-len, éveken át tartó hazugságon volt és van.

A szónok az akkori miniszterelnök,volt, aki nagy nekibuzdulásában beismerte, hogy kormányzá-suk addigi etapjában nem csináltak semmit, hogy végigha-zudták azt a két esztendõt.

Ehhez képest jön most Szanyi a „fordított alapállással”. Nocomment.

Szanyi Tibor

MSZP

Orbán Viktor

Gyurcsány Ferenc

f.l.

Mindennek a visszája?

2011. január 20.10 ZALATÁJ

A pásztorfaragás jeles zalaiképviselõje a napjainkban isalkotó népiiparmûvész. egyikzsákutcájában találtunk rá ott-honára, ahol lelkesen beszélt eszép mesterség értékmegõrzé-sérõl és napjainkba való át-öröklésérõl.

– Édesapám és bátyám isfaragott mindenféle tárgyakat,melyekkel tele volt Búcsú-szentlászlón a szülõi házunk.Gyerekkoromban gyakranmentünk a szoboszlói erdõbegyantás fáért, amivel begyúj-tottunk, s ilyenkor apám meg-kérdezte tõlünk: „Látjátok ott afán a kaszabankót? (A kaszanyelének része – a szerk.) Tõletanultam meg, hogy nem csaknézni, hanem látni is kell a fát.

A zalaistvándi ház berende-zésében hangsúlyt kapott a fa,és a ház asszonyának, Anikó-nak (aki népi iparmûvész,hímzõ) sok munkája. A szobaegyik sarkában a sok-sok évmunkájának eredményekéntösszegyûlt pásztorbotok soka-sága, a falon faragott kobak-tökök lógnak, a vitrines szek-rény mesterien faragott ládi-kákat rejt.

– Tanult szakmám építésztechnikus, emellett hobbi szin-

Konrád LajosZalaistvánd

ten faragok ismerõsöknek, ma-gamnak, a családnak. A ZalaMegyei Népmûvészeti Egyesü-let tagjaként mind többen bíz-tattak, hogy zsûriztessem amunkáimat, így immár többmint húsz évvel ezelõtt elnyer-tem a népi iparmûvész címet –folytatta a visszaemlékezést azidõs mester, aki örömmel me-sélt a pásztorbot faragás rej-telmeirõl, érintve a nagy elõd,Király Zsiga személyét, aki aDunántúl kiemelkedõ pásztor-mûvésze volt, valamint a pö-löskei Breglovics Kálmánt, akia szomszéd faluból járt áthozzájuk.

– Olyan fát használok, amelynem eres, mert az elviszi amintát. Leginkább gyümölcs-fát, így almát, szilvát, körtét, ju-hart, no meg igazi bakonyisomfát. A munka menete kar-colással, más néven spanyolo-zással is történik, mint példáulaz ékkarcolásos díszítés, dealkalmazom a domború-és la-pos faragást, valamint a kris-tálymetszést is. Az említetettmódszerrel sekélyen mélyítema vonalakat, majd viaszt nyom-kodok a mélyedésekbe. Bics-kát és vésõt, úgynevezett bi-zsókot használok fõleg, majddörzspapírral lesimítom a vé-

„Nem csak nézni, látni is kell a fát”gén – ismerteti tömören aszakma fortélyait.

A saját termesztésû kobak-tök érésének és szárításánakkövetõen lehet neki látni akarcolásos díszítésnek, a kon-zerválásnak és a füstölésnek.

– A pásztorember mindig amaga környezetét formáztameg, így a mókust, madarat, atölgyfát és a makkot, no meg aleveleket. A bot, melyet fara-gok, kínálja a mintázatát, a kí-gyót, ami a termékenységszimbóluma, és a madarat, arozmaringot, a szerelmesekmintázatát, mind ezt a hagyo-mánynak megfelelõen. A lé-nyeg a természethû ábrázo-

lásban rejlik, így a munkáimközött találunk olyan tárgyat,amit a fa gyökerébõl faragtamki. A kész botot – aminek fa-ragása 50-60 óráig tart – para-fin-és lenolaj segítségével ke-zelem le.

A sok év alatt megszerzetttudását közel tíz évig adta át amegyeszékhelyi Ady Endre Ál-talános Iskola vizuális tagoza-tán. Napjainkban foglalkozáso-kat tart a Falumúzeumban, va-lamint a Gébárti Kézmûves Há-zában és a Vajdaságban is. Azalkotni vágyó pedagógusoknaknyaranta táborokban mutatjabe a népi játékok készítését.

Török Irén

CZOTTER IRODATECHNIKA

Zalaegerszeg, Gyimesi u. 36.

Tel.: 06-92/320-258; 06-20/9510-824

Másológépek, egyéb irodagépek,Tec Ma és Samsung pénztárgépek,

kellékanyagok értékesítéseés szervize.

Másológépek bérelhetõk.

Hogy a frissiben elfogadott magyar médiatörvény érzéke-nyen érintette a magyarországi és a vele szövetséges nem-zetközi liberális sajtó tudatmódosítóit, azt mi sem érzékeltetijobban, hogy karácsony elõtt dalra fakadt az egész illusztriskórus, egyszerre cuppant a múzsa csókja többszáz mértékadódemokrata súlyos gondokkal redõzött homlokán, s felharsanta jól megkomponált, összehangolt nyafogás, ám korántsem akiskarácsony, nagykarácsonyt raccsolják alkalomhoz illõn,hanem – mint az tõlük megszokott és elvárható – aggódnak,féltenek, elemeznek, tiltakoznak, fenyegetnek, gyanakodnak,figyelmeztetnek, elhatárolódnak…

Csak felsorolásszerûen, a teljesség igénye nélkül:A washingtoni központú civil szervezet

bírálja a médiatörvényt, az 1933-as NSDAPhatalomra jutására emlékezteti az Orbán-kormány, (

azcenzúrától tart, az Európai Bizottság alelnöke asajtószabadságért aggódik, vezércikkben bírálja a amagyar médiatörvényt, Orbán PR-ja borzalmas azkelet-európai térséggel foglalkozó nevûblogja szerint, luxemburgi külügyminiszterszerint nem biztos, hogy Magyarország méltó az EU vezetésé-re, s az Európai Bizottság fellépését sürgeti,

a médiapluralizmust félti, (magyarul fi-

gyelmezteti Orbánt a mértékadólengyel napilap, fõszer-

kesztõ a magyar demokrácia lehetséges romlásáról ír, aszerzõje, Pulitzer-díjas Ke-

let-Európa-szakértõjeszerint Orbán hatalma a demokráciát

fenyegetõ átok.Hát itt tartunk, úgy tûnik kivertük a biztosítékot a túlpar-

ton, elõbb a bankrendszer, majd kicsúszni látszanak mohókezeikbõl a nyugdíjpénztárak, s most a sajtó is!

Azért néhány pozitívumot is látok a dologban, csakhogyvégképp el ne keseredjünk.

Egyrészt jó ismét hallani ezt a nyolc éve nem hallott,jellegzetes orgánumú, kényesen demokrata kórust, már ezértaz egyért is megérte a mostani kormányt megválasztani.

Másfelõl – kínosan megszerzett tapasztalataink szerint –amitõl ezek annyira óvnak bennünket, az nekünk csak jó lehet.

Végül – hogy jólesõ aggodalmukat is eloszlassuk kissé –lássuk be, ahol ilyen jól szervezetten, fröcsögõ gyûlölettel le-het a médiában becsmérelni az aktuális hatalmat, ott a sajtó-szabadsággal túl nagy baj nem lehet…

Freedom HouseKonrád Györgyöt

Istenem,hát mi másra emlékeztethetné…) Amnesty International

Neeli Kroes,Times

EconomistEastern Approaches

Jean Asselborn

Alejandro Ul-zurrun de Asanza y Munoz sze-mély szerint ettõl sápadtam el leginkább)

Gazeta Wyborcza (egyiklegszebb szavuk…) Adam Michnik

Washington Post Anne Appelbaum(az ilyen típusú nevekhez mellékesen

jár a Pulitzer-díj…)

- najó -

Lajos Konrád munkái a pásztorfaragás remekei.

Egy mázsa múzsa…


Megyei közéleti havilap

Kiadó-fõszerkesztõ:Grafikus:

Kiadja: PethõhenyeAz ügyfélszolgálat címe: 8901. Pf.: 381.

Telefon: (92) 596-936; Fax: (92) 596-937; E-mail: [email protected]észült:

Zalaegerszeg 2011.ISSN: 0865-1353

Terjeszti: a Kiadó és a Magyar PostaElõfizethetõ a postahivatalokban és a szerkesztõségben.

Elõfizetési díjak: 1 hónapra 190 Ft, 1/4 évre 570 Ft,1/2 évre 1140 Ft, 1 évre 2280 Ft.

Ekler ElemérFarkas László

Dél-Nyugat KiadóZalaegerszeg, Rákóczi út 2-4.;

Göcsej Nyomda Kft.

Lapunk legközelebbiszáma

2011. február 17-énjelenik meg.

február 11a mágia, a jóslás, a

birtokolták!

február 18.

Programszervezõ és mûvészeti vezetõ:Bánffy Miklós-díjas bölcsész-magyar

menekült

TERMÉSZETFELETTI KÉPESSÉGÛ EMBEREK I.18.00 –

„”

mûvelõdéstörténészvetítettképes elõadása

18.00 A magyar néplélek természetes öngyógyulása(P) Legyünk összhangban a természettel, hogy

sokáig és egészségesen éljünk a Földön!természetgyógyász

vetítettképes elõadása

–:Nagykanizsa, Kálvin tér 4.)

FEHÉRTÁLTOSOK

Révedek, révedek, sólyomként rejtezem:Rejtezem, rejtezem, Turulként ébredek.Szántai Lajos

A TEST ÉS A LÉLEK HARMÓNIÁJA

Rozgics Mária

Rajnai Miklós

Halis István Városi Könyvtár(

******* Az elõadások ingyenesen látogathatók. *******MINDEN ÉRDEKLÕDÕT SZERETETTEL VÁRUNK!

(P) természetfeletti lényekkel, túlvilággal,halottakkal való kapcsolatteremtés bizonyosmódszereit

[email protected] [email protected]ín

MEGHÍVÓSzeretettel hívjuk Önt, kedves

családját és ismerõseita szabadegyetem elõadásaira.

agyar ûveltség incsestáraabadegyetem

Szellemi Tanácsadó TestületeNagykanizsa

2010 2011/ .M M K

Sz

*** ***

Hirdetésszervezõketkeresünk a megye minden

részébõl!Érdeklõdni lehet: 92/596-936,

8-12 óráig, illetve30/378-4465.

Azt azért sejteni lehetett, hogy a bankadó és a nyugdíj-pénztárak után a médiatörvény erõs lesz nekik…

Ezért nincs is abban semmi meglepõ, hogy megszólalnak,szépen, sorjában.

A közelmúltban mélymagyar érzelmû íróvélt hasonlóságot felfedezni az NSDAP (NemzetiszocialistaNémet Munkáspárt – a szerk.) 1933-as hatalomra jutása és azOrbán-kormány között, most magyar – így nevez-te az Origó hírportál – zongoramûvész sikított fel fájdalmasan.

Schiff András, hol Londonban, hol Firenzében élõ brit ál-lampolgár, Yüko Shiokawa hegedûmûvész férje…

Ettõl persze még magyar, sõt!A Magyar Kultúra Követe, nem is akárkitõl kapta a kitün-

tetõ címet, egyenesen Hiller Pistitõl, egy évvel Kertész ImreNobel-díjas író után, Pistiék ízlése legalább konzekvens volt,igaz, ami igaz…

Most tehát Schiff dalra fakadt, nem is akárhogy, nem isakárhol.

Tollat ragadott ugyanis, és írt!Persze nem a Szabad Föld olvasói rovatába, hanem a

Washington Postba, õk oda szoktak írni…Írása aztán – természetesen – meg is jelent, az õ írásaik

ugyanis meg szoktak jelenni a Washington Postban.Ez egyébként érthetõ, egy mértékadó – gyönyörû szó,

egyik kedvencük, általában ellenzékben használják gyakorta –lap ki mástól közölne politikai elemzést, mint egy zongo-ristától?

Véleményét ugyan megírhatta volna egyenesen a magyarmédiának is, de mennyivel elegánsabb a Washington Postbólmegtudni, hogy mint vélekedik rólunk kultúránk nagykövete…

Hát megtudtuk…Többek közt így:„… a toleranciaszint Magyarországon rendkívül alacsony, a

rasszizmus, a romák diszkriminációja, az antiszemitizmus, azidegengyûlölet, a sovinizmus és a reakciós nacionalizmusnagyon aggasztó.”

Aztán így:„ … mindezek olyan emlékeket ébresztenek, amelyeket, azt

hittük, régen el lehet felejteni.”Ó, az emlékek, Istenem, az emlékek…Bevallom, hiányozna, ha Schiff nem hozakodott volna elõ

az emlékekkel, az antiszemitizmussal.Egyrészt tõle ez minimum elvárható, másrészt ami bevált,

az bevált, mint a londoni taxi!Az antiszemitizmussal egyébként valahogy úgy van a sza-

bad madarak közoktatásában szocializálódott magyarországiaranyifjúság, mint a súlyos betegségek latin nevével, nemtudja pontosan mit jelent, de biztos nagyon nagy baj lehet, hamár ilyen komolyan hívják…

No, mindegy, ez van, ezt írja rólunk kultúránk nagykövete.S még ezt is:„A médiatörvény a sokkoló eseményeknek csak az utolsó

láncszeme. Az uniónak és az Egyesült Államoknak Magyar-országon kell tartani a szemét.”

Azért ez utóbbi idézet valódi igazgyöngy, jól jegyezzük meg!Rajtunk lesz a Nagytestvér szeme, Schiff ígéri ezt, a zon-

gorista!Most mit lehet erre mondani?Érveljünk tán azzal, hogy ahol az államalkotó nemzetet

ilyen terjedelemben és ilyen habzó gyûlölettel lehet gyaláznia médiában, ott nem lehet túl nagy baj a sajtószabadsággal?

Vagy hozzuk fel toleranciánk bizonyítékaként azt a tényt,hogy egy ilyen Schiff bántatlanul beutazhat országunkba?

Netán fenyegessünk az egyensúly és a kölcsönösségalapján mi is, mondván, hogy a magyaroknak a Schiffeken kelltartaniuk szemüket?

Ez utóbbi egyébként nem lenne célszerû.Egyrészt Schiffék nagyon érzékenyek, könnyen megbán-

tódnak.Másrészt ilyenkor, a karácsonyi nagy beiglievések után

Schiff szemlélése nem nélkülözne minden emésztõrendszerikockázatot…

Konrád György

Schiff András

-najó -

Fenyegetõ fortissimo…

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Telefon:92/596-936,

fax:92/596-937,e-mail cím:

[email protected]

Elérhetõségeink:Elérhetõségeink:


Reszortfelelõs: Farkas László

Zalatáj humorda

– Arra kérem, tanár úr, hogy elõször a fontosabb szavakattanítsa meg a gyereknek. Ilyeneket, mint biznisz, mani stb…

– Rendszerint összeveszünk a férjemmel vasárnap azon,hogy templomba menjünk-e vagy shoppingolni a plázába.

– Alighanem ott hibáztuk el, hogy a tõlük felvett kölcsö-nökkel harcoltunk a kapitalisták ellen…

Konzekvencia

Alternatíva

Külön angol

Hagyomány, hogy az újévi fogadáson

adják át a megyeszékhely. Ebben az

elismerésben azok részesül-nek, akik kiemelkedõ építõtevékenységgel öregbítik sa-ját és városuk hírnevét.

Ezúttal a . és arészesült eb-

ben az elismerésben. Amegalakulása óta

(1989) partnerünk, lapjainkszakavatott kivitelezõje. Atöbb mint két évtizedesegyüttmûködésünket mind-

Zalaegersze-gen

innovációs díját

Zalavíz ZrtGöcsej Nyomda

nyom-da kiadónk

végig a korrekt kapcsolat, ajobbító szándék, a szakmaielõrelépés jellemezte.

E kitüntetés kapcsán nemis tudnánk az alkalomhozméltóbban kifejezni elisme-résünket a nyomda vezetõi-nek és dolgozóinak, mintúgy, hogy azoknak az újsá-goknak a hasábjain gratulá-lunk, amelyek megjelenteté-sében jelentõs szerepet vál-lalnak kitûnõ munkájukkal.

Köszönjük!

kiadó-fõszerkesztõEkler Elemér

Köszönet és gratuláció

Gyõrffy Zoltán, a nyomda vezetõje átveszi a díjat GyutaiCsaba polgármestertõl.

„Csak” a keresztény ünne-peket felejtette ki diáknap-tárából az .Számos hasznos információttartalmaz az EB iskolásoknakkészített naptára: a gyerekektájékozódhatnak belõle a vi-lágháló veszélyeirõl, a marok-telefon helyes használatárólés az energiatakarékosságról,továbbá szerepelnek benne azsidó, muzulmán és hinduvallási ünnepek is.

Európai Bizottság

Azok a diákok viszont,akik a pünkösdi vagy ahúsvéti ünnepre kíván-csiak, semmit nem találnak,a keresztény ünnepnapokugyanis teljesen hiányoz-nak a naptárból – adja hí-rül a . Pedig azértmég él néhány keresztényEurópában, az EU és néhánynyugat-európai állam veze-tõinek minden igyekezeteellenére.

Die Welt

Ami a naptárból kimaradt

�

�

�

Kulcsmásolás

Cipõjavítás

Élezés

(laponmart, pontfúrt, immobiliseres kulcsok is)

Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. (Levéltár udvar)Nyitva: H-P 7 - 17 , Szombat 8 - 12

Ebédszünet 11 - 12Telefon: + 36 30 471 1000

30 00 00 00

00 00

Zalaegerszeg, Széchenyi tér 5. (Levéltár udvar)Nyitva: H-P 7 - 17 , Szombat 8 - 12

Ebédszünet 11 - 12Telefon: + 36 30 471 1000

30 00 00 00

00 00

Documents

Zalatáj 2011/1