„ARRA IGYEKEZTÜNK RÁBÍRNI A HALLGATÓKAT, HOGY KOMMUNIKÁLJUNK EGYMÁSSAL, HISZEN ERRÔL SZÓL AZ EGÉSZ SZAKMA…” – INTERJÚ DR. KURUNCZI GÁBORRAL, AZ ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK MEGBÍZOTT OKTATÓJÁVAL3. oldal

itelet.pazmany@gmail.com itelet-pazmany.blog.hu

iustum, aequum, saluta

re

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet-pazmany.blog.hu

A képeket Herceg Katalin készítette

XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2015/JÚNIUS

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLAT MÁRIABESNYÔN6. oldal

INTERJÚ TALIÁN CSABÁVAL, A GRADUS AD FACULTATEM ELNÖKÉVEL7. oldal

SZEMÉLYISÉG ÉS A MÉDIA A POLGÁRI ÉS BÜNTETÔ-JOGBAN KONFERENCIA12. oldal

PÁL FERENC KATOLIKUS PAP: „SÖTÉTSÉGBEN ÉL, AKI CSAK ÖNMAGÁT LÁTJA”18. oldal

2015/június2

Elmélkedés Alessandro atyával

„Amikor pedig eljött a pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely

betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak,

és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy, ahogyan a Lélek adta nekik, hogy szóljanak.”

(ApCsel 2,1–4)

Pünkösdkor az Egyház születését ünnepeljük. Ezena napon jött el a Szentlélek. Az apostolok ezt kö-vetően nyilvánosan megkezdték az evangélium hir-detését. A Szentlélektől erőt kapva, bátran indultak el Jézus tanítását terjeszteni az egész világon. Ebben a hónapban Pünkösd ünnepéről beszélgettünk Ales-sandro Atyával.

Pünkösdkor beteljesedik az, ami Húsvétkor márelkezdődött. Az apostolok egyfajta öröme nyil-vánul meg abban, hogy találkoztak a feltámadt Krisztussal, ami aztán az egész világ örömévé vá-lik. Az Egyház születése után, működésének kez-detét jelenti ez az esemény.

Mi is történik Pünkösdkor? A feltámadást kö-vetően az apostolok szíve boldogsággal volt tele, de az utolsó vacsora helyszínéről nem mozdul-tak, elzárkóztak a világ elől. Féltek a zsidóktól, nem volt bátorságuk, hogy Jézus feltámadásának örömét másokkal is megosszák. Tartottak attól, hogy üldözni fogják őket, nem hisznek nekik, kigúnyolják őket.

A Szentlélek eljövetele, azonban megváltoztatta életüket. Nyilvánosan, mindenhol és mindenki-nek kezdték el terjeszteni az evangéliumot. Szent Péter például nagy tömeg előtt beszélt Jézus taní-tásairól és megtérésre buzdított.

Pünkösdkor beteljesült a Szentháromság kinyi-latkoztatása. A Szentlélek pedig nem más, mint Isten igaz szeretete. Amit 2000 éve az apostolok megtapasztaltak, azt minden keresztény átélheti a bérmálkozás útján. A keresztelkedés az első lépés a saját üdvösségünk eléréséhez, az, ami keresztény-nyé tesz minket. A bérmálkozás pedig az, ami kereszténnyé tesz minket mások üdvösségéért. Ha a másokkal való törődés hiányzik, akkor a ke-resztény élet sem teljes.

Amikor szeretünk, boldogok vagyunk, amikor hitünket megosztjuk, szintén annak kell lennünk. Az evangéliumot nekünk is hirdetnünk kell, enélkül nem lehet teljes életünk. Nem csak kapni, hanem adni is tudni kell. Például a jogászok is jól tudják, hogy egy olyan társadalom, ahol az emberek mindig csak a jogaikat követelik, de kö-telezettségeiket nem teljesítik, nem működhet.

Pünkösdkor az apostolok a világ minden nyel-vén elkezdtek beszélni, ami metafórikusan egyfaj-ta jövendölés is volt: az egyház tanítása az egész világra elterjed majd.

Ha elzárkózunk a világ elől, lelki világunk is megüresedik. Hitünk akkor erősödik, ha azt má-sokkal is megosztjuk.

Kérjük, hogy a Szentlélek bennünk is egy erő-forrás legyen!

Hanich Veronika

Amikor a Kedves Olvasók kezükbe veszik az idei félév utolsó számát, már javában

zajlik a vizsgaidőszak. Fáradalmakkal teli időszak ez, akár hallgató, akár oktató

az ember. Jól tudja ezt az Ítélet szerkesztősége is, ennek megfelelően olyan tartalom-

mal igyekeztünk megtölteni a lapot, ami alkalmas rá, hogy tanulás közben vagy

épp vizsga előtt kikapcsolódást nyújtson.

Illetve alkalmas arra, hogy megállapíthassuk: jó helyen járunk – kiváló helyre

járunk. Gondolok itt arra, hogy végigolvasva a Pro Facultate díjazottak névsorát,

illetve az OTDK-s eredményeket, az ember szívét büszkeség járja át, hogy nemcsak

egy olyan egyetemre, karra jár, amelynek hallgatói ilyen kiváló eredményeket mutat-

nak fel, hanem maga az egyetem is díjazza azokat, akik megérdemlik.

Ezzel a büszkeséggel a lelketekben menjetek vizsgázni, kedves Hallgatótársaim, én

pedig mindehhez kitartást és tudásvágyat kívánok Nektek a Szerkesztőség nevében!

Ádám Flóra Julianna

Elmélkedés Alessandro atyával 2Interjú dr. Kurunczi Gáborral, az Alkotmányjogi Tanszék megbízott oktatójával 3„Egység a sokféleségben” – Beszámoló a brüsszeli tanulmányútról 4ProFac Nap – amikor a JÁK közösséget alkot 5Nagyböjti lelkigyakorlat Máriabesnyôn 6Ösztöndíjas programlehetôség a Parlament falai között 6Interjú Talián Csabával, a Gradus ad Facultatem elnökével 7XXXII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekció – eredmények 9Irányelv az uniós polgárok konzuli védelmérôl harmadik országokban 11Személyiség és a média a polgári és büntetôjogban konferencia 12A befektetôk iránytûje – avagy kik is azok a hitelminôsítôk? 12Titeket kérdeztünk 13

Nemzetek délutánja 14Debate Club – csatlakozz Te is! 15 Irány Krakkó! 15Ne add fel Te sem! – A Nem Adom Fel Alapítvány látogatása a Pro Facultate Napon 16Amire idén emlékezünk – Nevezetes egyházi évfordulók 2015-ben 17Pál Ferenc katolikus pap: „Sötétségben él, aki csak önmagát látja” 18Augustus császár és Pannónia provincia elsô évszázada 19 Budapest 100 – a budapesti épületek „önéletrajza” 19 Röplabda a Pázmányon 20A keresztrejtvény története 21 Milyen a jó startup? 22

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara felvételt hiredet a doktori (PhD) képzésben való részvételre az állam- és jogtudományok területén 23

Beköszönő

„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az hitünk virágjában volt.”

Pázmány Péter

A PPKE JÁK HÖKTÁMOGATÁSÁVAL

TARTALOMJEGYZÉK

Felelôs kiadó: dr. Varga Zs. András dékán Szerkesztôi tanácsadó: dr. Koltay András docensFôszerkesztô: Ádám Flóra Julianna – Aktuális, Környezetrajz&Kulinária

Fôszerkesztô-helyettes: Karczub Eszter – AktuálisA szerkesztôbizottság tagja: Bagdadi Hakima – Humor; Büki Bettina – Erasmus&Nemzetközi;

Fedor Zsuzsanna Réka – Titeket kérdeztünk; Hanich Veronika – Elmélkedés, Kultúra&Kritika; Hoffmann Zsolt – Sport; Kasza Imola – Portré, Szabályok&Konferencia; Kiss Lúcia – Esélyegyenlôség;

Kôrös Kinga – Szabályok&Konferencia; Szigeti Imola – Hitélet, Szabályok&Konferencia, Aktuális; Szilágyi Ildikó – Hitélet, Karrier; Teleki Levente – Hitélet

Online kiadás: Hoffmann Zsolt Korrektúra: Bagdadi Hakima, Karczub EszterHátlap: Herceg Katalin

A szerkesztôség címe: 1088 Budapest, Szentkirályi utca 28–30., C épület, 319. szoba Telefonszám: (+36/1) 429-720, 321-es mellék E-mail cím: itelet.pazmany@gmail.com

Honlap: http://itelet-pazmany.blog.hu/ Nyomdai kivitelezés: Mondat Nyomdaipari és Szolgáltató Kft. p www.mondat.hu

Korábbi számaink ahttp://issuu.com/itelet-pazmany

oldalon elérhetőek!

Ítélet

2015/június 3

Tanár Úr 2011-ben végzett jogász sza-kon a Pázmányon. Amikor másodéves egyetemistaként elôször találkozott az alkotmányjoggal, egybôl kialakult az érdeklôdése a jogág iránt?A közjogi érdeklődésem még a gim-náziumi éveimre vezethető vissza. Na-gyon szerettem a történelmet, ezért in-dultam a TDK középiskolai verzióján a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája), amin első he-lyezést értem el. A témám az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozatnak és az Em-beri és Polgári Jogok Nyilatkozatának összehasonlító elemzése volt, tehát már ekkor különösen érdeklődtem a közjog iránt. Amikor elkezdtem az egyetemet, nem az volt a határozott elképzelésem, hogy ügyvéd vagy ügyész szeretnék lenni, egyszerűen érdekelt ez az egész. Később, amikor másodévesként alkotmányjogot kezdtünk tanulni, ez került az érdeklő-désem középpontjába. Mivel egy nagyon átpolitizált jogterületről van szó, ezért nagyon sok aktuális kérdéssel találkoz-hatunk, ami érdekessé, élővé teheti ezt. Ezért indultam el ebbe az irányba.

Gyakornokként az Állampolgári Jogok Országgyûlési Biztosának Irodájában,valamit az Országgyûlés Hivatalában dolgozott. Mi a véleménye a közigaz-gatásban eltöltött gyakornoki lehetô-ségekrôl?Szerintem egyetemistaként érdemes mi-nél több gyakorlati lehetőséget kipróbál-ni ahhoz, hogy kialakulhasson egy kép arról, hogy a diploma megszerzése után mivel szeretnénk foglalkozni. A közjogi gyakorlati helyeket sokan elérhetetlen-nek tartják, pedig nem azok. Például az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala minden évben, február-március hónap-ban egy hat hetes szakmai gyakorlatot hirdet, ahová a Pázmányról már 2010 óta folyamatosan mennek hallgatók. Hajas Barnabás Tanár Úr tizenkét évet dolgozott az ombudsmannál, és amikor

az első gyakornoki program elindult, hármunkat hívott meg erre. Az Ország-gyűlés Hivatalába nyílt pályázat útján kerültem be, ezenkívül a minisztériu-mokban is mindig van gyakorlati lehe-tőség, tehát a közjog iránt érdeklődők is megtalálhatják a nekik tetsző helyeket. Nálunk, itt a Közjogi tanszékeken is bát-ran kérhetnek segítséget a hallgatók, ha ilyen irányban szeretnének elindulni.

Dolgozott a Közigazgatási és Igazság-ügyi Minisztériumban, az Alapvetô Jo-gok Biztosának Hivatalában, jelenleg pedig az Igazságügyi Minisztériumban végzi ezt a tevékenységet. Ki tudna emelni egyet, ami a legmeghatározóbbszakmai fejlôdése szempontjából?Egyet nem, igazából mindet. Mielőtt még a diplomámat megszereztem volna, felvettek a KIM-be, június végén volt az utolsó záróvizsgám, és július 1-től már elkezdtem dolgozni. Nagyon hasznos volt, rögtön bekerültem a mélyvízbe. Olyan dolgokat tanulhattam itt, amik hallgatóként megfoghatatlannak tűntek, a megszerzett tudást élővé lehetett tenni. Ugyan csak kilenc hónapot töltöttem el itt, de ennek nem szakmai elégedetlenség volt az oka, hanem az, hogy Hajas Tanár Úr hívott az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalához, ez egy olyan lehetőség volt, amit nem szerettem volna kihagyni. Az

ombudsmani hivatalban nagyon sok mindennel foglalkozhattam, az állam-polgári panaszok kezelésétől egészen a katasztrófavédelemmel kapcsolatos kér-désekig. Tavaly ősszel pedig az átalakuló Igazságügyi Minisztériumban, az új típu-sú Alkotmányjogi Főosztályon kezdtem dolgozni, ahol tipikusan olyan munkát tudok végezni, ami a hároméves gyakor-lati tapasztalatom alapján a legközelebb áll hozzám. A három közül tehát nem tudok egyet kiemelni, mind a három hozzá tett ahhoz, ami most vagyok.

2012 óta oktat alkotmányjogot az egyetemünkön. Milyen érzés volt a legelsô órát immár tanárként megtar-tani, milyen volt az elsô vizsgáztatási élménye? Inkább jószívûnek vagy in-kább szigorúnak tartja magát?Igazából mindig éreztem vonzalmat afe-lé, hogy oktassak, és amikor elkezdtük a PhD-képzést, tovább vittük a TDK vonalat, létrehoztuk Varga Ádám Tanár Úrral az Alkotmányjogi Kutatóműhely elnevezésű speciálkollégiumunkat, ami most már a hetedik félévében jár, és körülbelül százötven hallgató járt már erre az órára, ami azért nem rossz. Ezt Schanda Tanár Úrnak köszönhetjük, megírtunk egy tanmenetet, és Ő rábó-lintott. Nagyon izgultunk, hogy egyálta-lán betelik-e a speckollunk, aztán hála Istennek betelt, és nagyon jó csoport jött össze már első félévben is. Az első óránk előtt természetesen nagyon izgatottak voltunk, de nem úgy fogtuk fel, mintha mi az örök igazságot szeretnénk átadni, inkább arra igyekeztünk rábírni a hall-gatókat, hogy kommunikáljunk egymás-sal, hiszen erről szól az egész szakma. 2012 nyarának elején hívott fel minket Schanda Tanár Úr, hogy ősztől tarthat-nánk egy-egy szemináriumot. Ez igazán nagy kihívás volt, de idővel beletanul az ember, és egy pozitív érte lemben vett rutin alakul ki, ami által remél-jük, egyre jobbak lesznek a gyakorlatok.

„Arra igyekeztünk rábírni a hallgatókat, hogy kommunikáljunk egymással, hiszen errôl szól az egész szakma…”Interjú dr. Kurunczi Gáborral, az Alkotmányjogi Tanszék megbízott oktatójával

Portré

Ítélet

2015/június4

A vizsgáztatás teljesen más, nagyon-nagy felelősséggel jár másnak a tudásáról vé-leményt alkotni, és osztályozni. Mindig igyekszem korrekt lenni, és a hallgató tu-dásának megfelelő jegyet adni. Sokat szok-tam kérdezni, hogy nehogy úgy érezze valaki, hogy kevés kérdés alapján kapott jegyet, és igazából engem is megnyugtat, mert akkor a hallgató úgy megy ki a te-remből, hogy igazságosnak érzi a kapott jegyet, és ezzel el is érte a célját a vizsga.

Hallgatóként kimagasló eredménnyel képviselte egyetemünket az OTDK-n,2011-ben Varga Ádámmal (jelenleg: PPKE-JÁK Alkotmányjogi tanszék meg-bízott oktatója) közösen elsô helye-zést értek el. Jelenleg a tanszék TDK titkára. Miért tartja érdemesnek a TDK-n való részvételt?A TDK az egyik legjobb dolog, amit az egyetemen szakmai szempontból csinál-hat az ember. Nyilván nagyon sok mun-kát kell belefektetni, hogy egy jó dolgozat elkészüljön, viszont az eredménye sokkal több annál, minthogy elmondhatjuk, hogy voltunk egy országos versenyen. Varga Ádám és Ráth Olivér Tanár Urak-kal a 2009-es OTDK után elhatároztuk, hogy hárman írunk három dolgozatot, mindenki ír mindenkivel. Meg is szület-tek ezek munkák, és mindhárommal ki

is jutottunk a 2011-es OTDK-ra. Maga a TDK-zás egy közösségformáló élményt ad az embernek, ami utána abszolút el-kíséri. Már egyetemistaként is, és most is, a Közjogi TDK felkészítők tartásával nagyon szép eredményeket értünk el, idén például három első, két harmadik helyezést, valamint egy különdíjat és egy legjobb opponensi díjat hoztak el azok a hallgatók, akik ebbe a csoport-ba jártak. Fontos azonban, hogy ezek az eredmények csapatként, egymást segítve születtek meg. Ráadásul egy TDK-n való szereplés mind a közszférában, mind a versenyszférában egy remek belépő, ami megnyitja a kapukat.

Ha feltennék Önnek egy tipikus állás-interjús kérdést, miszerint: hogyan látja magát tíz év múlva, mi lenne a válasza?Az egyetemi pályafutás nekem egy na-gyon fontos cél. Úgy gondolom, ha tíz év múlva, még mindig ezen az egyete-men tanítok, már biztos, hogy nem le-szek csalódott.

És végül, ki tudna-e emelni egy olyan személyt, aki leginkább hatással volt eddigi pályafutására?Egyet nem, de többet igen. Három olyan ember volt, aki szakmai szempontból

meghatározta az életemet. Nyilván, az is nagyon fontos, hogy az embernek milyen a családi háttere, hogy otthon-ról mit hoz. Én hála Istennek nagyon jókat hoztam a szülői házból, mind Édesapám, mind Édesanyám oldaláról. Szakmai szempontból a középiskolai osztályfőnökömet – aki a történelem tanárom is volt egyben – emelném ki, mert ő egy olyan mentalitást, szemléle-tet adott nekem, ami azóta is megha-tároz engem. Az egyetemen pedig az egész szakmai pályafutásomat Hajas Tanár Úr kísérte végig. Másodéves ko-romtól az első állásomig. Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál a főnö-köm volt, és most az IM-ben is, ha nem is közvetlenül, de együtt dolgozunk. Nagyon sokat köszönhetek neki abban a tekintetben, hogy mind az egyetemi, mind a szakmai pályafutásom során oda juthattam, ahol most vagyok. Ter-mészetesen, akit még meg kell említe-nem az Schanda Tanár Úr, aki nélkül sem demonstrátor nem lehettem volna, sem megbízott oktató, illetve a tanszék TDK-titkára sem lehetnék. A belénk fektetett bizalmát igyekszünk meghá-lálni, és megfelelni azoknak az elvárá-soknak, ami irányunkban van.

Kasza Imola

Portré | Aktuális

Április 20–24. között a Kovász Tehet-séggondozó Program keretein belül le-hetőségünk nyílt egy hetet Brüsszelben tölteni, ahol a tanulmányi kirándulás

során az európai döntéshozatali eljárá-sokkal ismerkedtünk meg.

A hajnali fél hármas indulás már ön-magában is megviselte kissé a csapatot,

így a 17 órás buszút után jól esett egy kis séta a szálláshelyün-kül szolgáló Hasselt belvárosában. Másnap azonban korán kellett kelni, a tanulmányút első hivatalos prog-ramjaként Gál Kinga európai parlamenti képviselő asszony, az Európai Néppárt Kép-viselőcsoportjának tag-ja fogadott bennünket az Európai Parlament-

ben. Beszélt az EP-ben való munkájáról, arról, hogy a gyermekvédelem és a terro-rizmus kérdéskörein túl milyen problé-mák megoldásával foglalkoznak a Bel-és Igazságügyi Bizottságon belül. Gál Kin-ga szerint az EP legnagyobb kihívása az, hogy egy-egy kérdésben képesek le-gyenek mind a 28 tagállamra kedvező kompromisszumokat kötni. Ezek után megtekintettük a Plenáris üléstermet is, ahol a képviselők nem államaik, hanem politikai hovatartozásuk szerinti frakci-ókban foglalják el helyeiket, a felszóla-lásra pedig legfeljebb két perc áll rendel-kezésükre. A nyelvi akadályok leküzdésé-re ülésenként általában 1200 tolmács és fordító áll rendelkezésre.

A tér túloldalán elhelyezkedő Parla men -tárium az EP látogatóközpontja, a klasz-szikus múzeum és a felnőtteknek való játszóház keveréke. Interaktív tárlat, ahol multimédiás eszközök segítségével ismer-kedtünk meg az európai integráció törté-netével és az Európai Unió jelenével.

„Egység a sokféleségben” Beszámoló a brüsszeli tanulmányútról

Ítélet

2015/június 5

Aktuális

Másnap Magyarország Állandó Képvi-seletére látogattunk el, mely a magyar kor-mányzati érdekek érvényesüléséről gon-doskodik különböző uniós fórumokon. Elsőként Stádler Judit ismertette velünk a Képviselet szervezeti felépítését, munkáját. A Képviselet feladatai közé tartozik az ott-hon egyeztetett magyar álláspont EU-ban való képviselete, a kapcsolattartás, vala-mint az EU hatáskörébe tartozó dossziék figyelemmel kísérése és ezen keresztül az otthoni döntéshozatal elősegítése. A Kép-viselet munkatársai továbbá háttéranya-gokkal szolgálnak különféle tudósítások-hoz is. Ezek után Orgován Eszter, a Jogi Szolgálat vezető helyettese beszélt arról, hogy jogászként milyen tevékenységet lát el a Képviseleten, legfőképp a Magyar-ország ellen indított kötelezettségszegési eljárásokról kaptunk képet. Utolsóként pedig Czeti András vezetett be minket az EU intézményeinek személyi ügyeibe és az egyes köztisztviselői állásokhoz való pályázás rejtelmeibe. A www.epso.eu.-n az uniós munkalehetőségek iránt érdek-lődők – mindenféle kötelezettségtől mentesen – megmérettethetik magukat az EU-ban való elhelyezkedéshez szüksé-ges versenyvizsgán.

A Képviseletet elhagyva utunk Brüsz-szel óvárosába vezetett, ahol Kató Anikó és Szilvási Nóra hallgatótársaink idegen-vezetésével megtekintettük a belga fő-város nevezetességeit. A világ egyik leg-szebb tereként emlegetett Grand-Place-en olyan páratlanul gyönyörű épületeket csodáltunk meg, mint a céhek épülete ál-tal körülvett gótikus stílusú Városháza, tetején Brüsszel védőszentjének, Szent Mihálynak a szobrával, ill. a tér másik oldalán elhelyezkedő, a Király Házának nevezett épület, mely ma múzeumként funkcionál. A mindig nyüzsgő, turisták-kal teli Grand-Place 1998-tól méltán az UNESCO világörökség része.

A teret elhagyva a macskaköves utcá-kat bejárva megtekintettük a brüsszeli szimbólummá vált mindössze 55 cen-timéteres fiúcska bronzszobrát, melyet bizonyos napokon több mint 600 jelme-zének egyikébe öltöztetnek. A számta-lan látnivaló közül személy szerint én a Szent Mihály és Szent-Gudula székesegy-házat emelném még ki, mely grandiózus méreteivel, színes reneszánsz ablakaival szemet gyönyörködtető látvány mind kívülről, mind belülről.

Természetesen – brüsszeli kirándulás-ról lévén szó – fakultatívan volt lehető-

ség a híres belga csokik és sörök kipró-bálására is, utóbbira a világszerte híres Delirium Café-ban, ahol három emele-ten közel 2000 fajta sört szolgálnak fel.

Az utolsó Belgiumban eltöltött nap sikeredett szakmai szempontból a legsű-rűbbre, a délelőttöt a Brüsszeli Magyar Nagykövetségen kezdtük, ahol Nagy Zoltán nagykövet úr ismertette velünk a Külgazdasági és Külügyminisztérium belső struktúráját, valamint azt, hogy mi-lyen feladatokért felelős a követség mind a Belga Királysággal, mind a Luxembur-gi Nagyhercegséggel fennálló kapcsolata-iban. A nagykövet úr elsődleges célként a fogadó országokkal való politikai szö-vetség, partnerség és barátság ápolását, erősítését emelte ki. Ezek után lehetősé-günk volt első magyar csoportként ellá-togatni az Európai Külügyi Szolgálatra, ahol Stephan Marquardt (a jogi szolgá-lat vezetője) és Francesco Caleprico (az EU külső missziónak támogatásáért fe-lelős jogász) beszédét hallgathattuk meg. Utolsó állomásként pedig az Európai Bi-zottság épületében kaptunk képet Bottka Viktortól, a Jogi Szolgálat munkatársától arról, hogy a jogászok milyen tevékenysé-get látnak el az EB-ben. A Bizottság jogi

képviseletén túl a feladatok a belső ta-nácsadásra is kiterjednek, az ügyek döntő többsége a tagállamok elleni kötelezett-ségszegési eljárásokat foglalja magában. A tanulmányút zárásaként Navracsics Tibor európai biztos úr fogadott ben-nünket, előadásában meghallgathattuk, hogy milyen politikai célkitűzései van-nak a mostani Bizottságnak, melyben a biztosok többsége erős politikai háttérrel rendelkezik. A közöttük lévő „rangsort” olyan szempontok alapján lehet felállí-tani, mint a jogszabályalkotás intenzi-tása, az elkölthető pénz mennyisége, ill. a tárcában lévő perspektíva. Navracsics Tibor szerint ő, mint kulturális, okta-tási, ifjúságpolitikai és sportügyi biztos, erős helyet foglal el a 27 társa között. A biztos úr zárásként készséggel válaszolt a kérdéseinkre, melyek akár sportra, akár felsőoktatásra, vagy épp az EU-s politiká-ra vonatkoztak.

Összességében mind szakmai, mind egyéb szempontból nagyon jó élmény volt a tanulmányút, melynek szervezésé-ért ezúton is köszönet illeti Jaskó Luca tanárnőt és Ádány Tamás Tanár Urat!

Karczub Eszter

ProFac Nap – amikor

a JÁK közösséget

alkotIdén sem telhetett el a tavaszi félév Pro Facultate Nap nélkül, ennek keretén belül Joó Kristóf, a HÖK elnöke nyújtotta át az idei Pro Facultate díjazottak kitüntetését. A díjak átadása előtt dr. Varga Zs. András Dékán Úr nyitotta meg az eseményt. Kiemelte, hogy nem árt néha, hogy ha beszélünk arról, amit gondolunk, a Pro Facultate Nap pedig ehhez nyújt színteret, továbbá lényeges, hogy a beszélgetésnek maradandó nyoma legyen. A díjazottak pedig:dr. Szilágyi Pál – „oktató” kategória, egyetemi docens – Európajogi Tanszék,

Környezetjogi és Versenyjogi TanszékSztancsik Éva – „kari munkatárs” kategória, Tanulmányi OsztályKeresztes Krisztián – „hallgató” kategóriaTersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva – Oktatói különdíj

az áldozatos munkájáért, amit az egyetemünkért és az itt tanuló hallgatókért tett, mestertanár – Pénzügyi Jogi Tanszék

Ítélet

2015/június6

A nagyböjt, a nagyhét alkalom arra, hogy a Lélek erejében, fényében szembe néz-zünk önmagunkkal és megértsük, mit vár tőlünk az Úr! Az ember az Istenre figye-lés csöndjében Isten emberévé tud válni.

Nagy örömünkre és épülésünkre szol-gált, hogy a Caprioli Alessandro Atya által szervezett máriabesnyői lelkigyakor-laton részt vehettünk, amelyhez a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház és Konfe-renciaközpont tökéletes helyszínt biztosí-tott. A lelkigyakorlat imákkal, szentmisé-vel, könyvbemutatóval, közös beszélgeté-sekkel, csendes elmélkedéssel telt, és ke-resztúti ájtatosságon is imádkozhattunk. A beszélgetések során olyan, fontos kérdé-sekről filozofálhattunk, mint az igaz sze-retet, és válaszolhattunk arra a kérdésre,

hogy mit jelent jónak, alázatosnak lenni.Szeretnék kiragadni egy nagyon fon-

tos, mindannyiunk számára tanulsá-gos részletet a beszélgetésekből, amely a szerénység és az alázat megőrzéséről szól. A valódi alázatnak köszönhetően olyannak láthatjuk magunkat, amilye-nek valójában vagyunk, így másokat is a valóságnak megfelelően látunk. Ha nem kicsinyeljük le mások tulajdonsá-gait és sikereit, helyesebben ítéljük meg őket, és a tetteiket is. Az alázat abban is segíthet továbbá, hogy megértsük, miért történt velünk egy bizonyos do-log, és hogyan küzdhetünk meg vele. Ha a szerénységet vesszük figyelembe, az többek között azt jelenti, hogy tisz-tában vagyunk a korlátainkkal. Fontos

kiemelni, hogy a szerénységet és az alá-zatot nem szabad összetéveszteni. Elő-fordulhat, hogy valaki alázatos, de mégsincsen tisztában a korlátaival.

Pályánk során minden bizonnyal szám-talanszor adódik majd lehetőségünk a fen-ti értékek elsajátítására, hiszen a szerény-ség és az alázat nem csupán az előttünk álló változásokat segít elfogadni, hanem szellemi gondolkodásunk könnyedebb megőrzését és Isten helyeslését egyaránt.

A lelkigyakorlat során egy magas mi-nőségi igényű, lelki életünk növekedését nagyban segítő program részesei lehet-tünk.

Köszönjük szépen, Alessandro Atya!

Szigeti Imola

Nagyböjti lelkigyakorlat Máriabesnyôn„Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek,

megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.”

Jn8, 31–3

Egy évfolyamtársam hívta fel a figyelmemet egy, az Országgyű-lés elnöke által egyetemi és főiskolai hallgatók részére meghir-detett pályázatra, később pedig az iskola is mindenkit értesített róla a Neptun rendszeren keresztül. Előtte még sosem jelent-keztem ilyen fajta kihívásra, de ezúttal éreztem, hogy érdemes megpróbálni, már csak a tapasztalatszerzés miatt is. A pályáza-ti kiírásból minden egyértelműen kiderült: „A program célja, hogy a résztvevők megismerjék az Országgyűlés szervezetét és működését, és közvetlen betekintést nyerjenek a törvényalko-tási folyamat részleteibe.”

A pályázatra többek között nappali tagozatos joghallgatók jelentkezhettek. További feltétel volt, hogy a két utolsó lezárt aktív félévben meglegyen a 4.00 kredites tanulmányi átlag. Ezek mellett csatolni kellett egy oktatói ajánlólevelet és egy fényképes önéletrajzot. Ami azonban véleményem szerint a legjobban számított, az a motivációs levél volt, melyben ki kellett fejteni, miért jelentkezünk a programra, milyen parla-menti munka érdekelne bennünket. Ezeket a beküldésük után szakemberekből álló bizottság értékelte.

Október végén egy hölgy keresett fel telefonon azzal, hogy másnap mehetek a bírálóbizottság előtti meghallgatásra. Ter-mészetesen kíváncsi voltam, emellett beteg és fáradt, de talán utóbbiak jól is jöttek, mivel már sem időm, sem erőm nem ma-

radt izgulni az elbeszélgetés miatt. Másnap talpig ünneplőben indultam el az impozáns Országházba, melynek I. kapujánál már gyülekeztek is a jelöltek. Pár perces beléptetés és átvizsgá-lás után egy előszobába vezettek minket, ahol várakozhattunk a felvételi procedúra megkezdéséig.

Mikor eljött az idő bekísértek minket a terembe, ahol már egy hosszú asztalnál körülbelül 15 parlamenti munkatárs várt ben-nünket. Elmondták az általános tudnivalókat, azt is, hogy nem kell félnünk, mi már mind nyertesek vagyunk, s az igazság az, én is úgy éreztem. Körülbelül 80 személyből bekerülhettünk abba a harmincba, akiket meghívtak az Országház gyönyörű épületé-be, hogy számot adhassanak motivációjukról és tudásukról. Már emiatt is elégedett és boldog voltam. A szóbelit én kezdtem, a többiek addig kimentek, s mindenki várt a maga sorára. Mik-rofonba kellett beszélnem, alapvetően a motivációs levelemben leírtakról. Ezek után 3 kérdést kaptam. Egy hölgy arra volt kíván-csi, hogy az önéletrajzomban említett cserediákprogram milyen nyelven zajlott, egy férfi pedig megkért, mondjam el az Ország-gyűlés funkcióit, egy másik személynek pedig különböző bizott-ságokat kellett tudnom felsorolni. Az egész beszélgetés nem volt több 5 percnél, s felszabadult, kedves légkörben zajlott.

Bő egy hét múlva érkezett is az email, melynek mellékletéből ki-ki megtudhatta, hogyan is döntöttek róla. Szervezőnk, aki a

Aktuális

Ösztöndíjas programlehetôség a Parlament falai között

Aktuális Ítélet

2015/június 7

továbbiakban is mindig kísért, és segített bennünket levélben gratulált, s tájékozta-tott minket a továbbiakról: belépési iga-zolvány igénylése, ösztöndíjas felhaszná-lói szerződés, legközelebbi találkozásunk helyszíne és időpontja.

A program tartalmát pár nappal ké-sőbb dr. Bárány Tibor törvényhozási főigazgató-helyettes úr ismertette , akivel volt szerencsénk eltölteni egy kellemes órát, mialatt megosztotta velünk a korábbi ösztöndíjasokkal szerzett tapasztalatait, valamint a program során ránk váró kötelezettségeket. Bővebben informált minket arról, hogy az ösztöndíjas program zárópontja egy általunk írt tanulmány le-adása lesz, s ehhez segítségül adott egy pár évvel azelőtt kiadott kötetet tele a parlamenti ösztöndíjasok munkáival, melyek ké-sőbb nagy segítséget nyújtottak számunkra.

A programok többnyire csütörtökönként kerültek megrende-zésre, de nem volt ritka, hogy szerda, esetleg pénteki napon kel-lett megjelennünk. Megtekinthettük a Házbizottság ülését (mely egyébként nem nyilvános), a Törvényalkotási Bizottság, valamint az Igazságügyi bizottság ülését. Tájékoztatót tartott nekünk töb-bek között a Bizottsági Főosztály (Népjóléti bizottság, Nemzet-biztonsági bizottság, Európai ügyek bizottsága) és a Kodifikációs Főosztály. Az Országház épületével is jobban megismerkedhet-tünk: körbevezettek bennünket az épületben, az Országgyűlési Könyvtárban, a Parlament alagsorában pedig a stúdiót is be-mutatták nekünk, ahol saját magunk is vezérelhettük a plenáris ülésteremben elhelyezett kamerákat, s később vendégként részt vehettünk a plenáris ülésen is. A Gyorsíró Iroda előadójától sok érdekességet megtudhattunk munkájukról, a különböző jelekről, s arról, hogy nemzetközi versenyeken mennyire kiválóan telje-sítenek a nekik dolgozó gyorsírók. A tanév első félévében tehát az Országház épületén belül mozogtunk. A vizsgaidőszakban is nyugodtan tudtunk készülni, mivel erre az időre a nehezebb pe-riódusra tekintettel nem szerveztek előadásokat.

A program második felében eltávolodtunk az Országháztól, éspár külső intézménnyel ismerkedtünk meg. Az Alkotmánybí-róságon tett látogatásunk keretein belül az a megtiszteltetés ért minket, hogy egy alkotmánybíró fogadott bennünket, s mesélt az intézmény működéséről. Az Állami Számvevőszéknél egy interaktív intézménybejárás során rövid bepillantást nyerhet-

tünk az ott dolgozók tevékenységeibe, s megismerhettük a közpénzügyi ellenőr-zés történetét. A Kossuth téren lévő Mi-niszterelnökség épületében a Miniszterel-nökség új típusú kormányzati kommuni-kációjáról, a parlamenti ellenőrzésről és a törvények benyújtásáról osztottak meg velünk fontos tudnivalókat.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hiva-talában és a Köztársasági Elnöki Hivata-

lában a szokásosnál is melegszívűbben fogadtak bennünket. Kötetlen beszélgetésben lehetett részünk, kérdéseinkre, mint a többi intézménynél is, válaszokat kaphattunk. A Sándor palo-ta szemet gyönyörködtető termei mindannyiunkat lenyűgöz-tek, fotók készítését lehetetlen volt megállni. További élményt jelentett még, hogy tavasszal engedélyt kaptunk az Országház kupolájának megtekintésére, mely nem egy tipikus turista útvonal, így a látogatás előtt egy saját felelősségre történő lá-togatási lapot kellett aláírnunk. Utunk az Országház tetőjén kezdődött, majd rengeteg lépcső és magasság következett, s végül a gyönyörű kilátás, melyért megérte a sok lépcsőzés és a tériszony leküzdése is.

Mindezek után mind az öt frakció munkatársaival találkoz-hattunk, megérthettük működésük lényegét. Az ösztöndíjas programot a törvényhozási főigazgató-helyettes úrral való be-szélgetésünk zárta, melyben mindenki kifejthette véleményét a programmal kapcsolatban, megoszthatta kedvenc látogatási helyeit, meglátásait. E megbeszélés eredményeképp pedig még Székesfehérvárra is szerveztek nekünk egy 1 napos kirándulást, ahol majd a polgármester fogadja társaságunkat, s a város ne-vezetességeit is megtekinthetjük.

Célom ezzel a kis írással többek között az is volt, hogy so-kaknak kedvet és bátorságot adjak ahhoz, hogy pályázzanak erre a programra. Személyes tapasztalatból mondhatom, hogy mindenképpen megéri részt venni benne, hiszen ahogy fen-tebb is olvasható, rengeteg látogatáson és előadáson vehettünk részt, egy remek ösztöndíjasokból álló csapat kovácsolódott össze, s hasznos ismereteket gyűjthettünk. Ha minden igaz, ősszel ismét meghirdetésre kerül a pályázat, így már előre is sok sikert kívánok mindazoknak, akik jelentkezni fognak!

Glück Dóra

„Én abban hiszek, hogy szükség van arra, hogy személyes kapcsolatot tudjunk kialakítani az érettségizôkkel.”Interjú Talián Csabával, a Gradus ad Facultatem elnökével

Megterhelő, ugyanakkor felemelő do-log egy szervezet élén állni. Jól tudja ezt Talián Csaba, akivel a Gradus ad Facultatem 2014/15-ös tanévéről be-szélgettünk.

Vágjunk bele rögtön a közepébe, és beszélgessünk egy kicsit az idei Tava-szi Táborról!Aki ismeri a Gradust, az tudja, hogy minden év áprilisában megrendezzük

Tavaszi Táborunkat, ahol három napon keresztül reggel nyolctól este nyolcig előadásokat tartunk a diákoknak. Ez-alatt végigvesszük az emelt szintű törté-nelem érettségi tételeket, illetve a magyar

Ítélet

2015/június8

érettségi típusfeladait. A negyedik na-pon pedig egy próbaérettségi keretében mérettethetik meg önmagukat és tudá-sukat a diákok, illetve a tábor végén az évközi tanfolyamra járókhoz hasonlóan megkapják a Jegyzetkönyvünket, ami az általunk kidolgozott emelt magyar és történelem érettségi szóbeli témaköröket tartalmazza.

Idén is nagyon sikeres volt a táborunk, 84 főnél le kellett zárnunk a jelentkezést, a várólistás diákokkal együtt 100 fölé emelkedett a jelentkezők száma. Ugyan-akkor muszáj megszabnunk egy felső határt, mert én abban hiszek, hogy szük-ség van arra, hogy személyes kapcsolatot tudjunk kialakítani az érettségizőkkel, bátran odajöhessenek hozzánk beszélget-ni, kérdezni. Ez viszont ennél magasabb létszám mellett már nem lehetséges. A próbaérettségik is biztató eredménnyel zárultak: 60-80% volt az átlag, de akad-tak 80% feletti teljesítmények is.

Valóban hasznos, hogy ilyen sokkal az érettségi elôtt kiteszitek a diákokat ekkora stressznek?Úgy véljük, igen. A tanfolyam és a tábor elsődleges célja ugyan az átfogó tudás kialakítása, de ezen túlmenően arra is koncentrálunk, hogy a diákok szokják az érettségi szituációt (így mi is külső körülményeiben egy igazihoz hasonlóan vizsgáztatjuk őket), illetve reális képet kapjanak a jelenlegi tudásukról. Továb-bá a típusfeladatok begyakorlásához is segítséget nyújtanak a tábor és a tanfo-lyam évközi felmérői.

Mennyi támogatást kaptok az Egye-temtôl?A kartól megkapunk minden támoga-tást, amit csak lehetséges. Ennek egyik oka természetesen az, hogy nagy szere-pet játszunk a jövőbeli hallgatók tobor-zásában: bár a diákjaink egy része már

alapvetően a Pázmányra szeretne járni, de mi ezen felül és a többiek vonatkozá-sában is törekszünk meggyőzni minden-kit, hogy a Pázmány a lehető legjobb vá-lasztás. Így igyekszünk bemutatni nekik, hogy hogyan is zajlik az egyetemi élet illetve a jogi képzés, valamint az is nagy élmény egy gimnazista számára, hogy az Egyetem tantermeiben tanulhat.

Visszatérve a kartól kapott segítségre, mindenképp szeretném kiemelni a Deák Intézet és Kissné Brückner Mónika tö-retlen és hatalmas támogatását és lelke-sedését. Nekik köszönhető, hogy a mi munkánk már „csak” a tanítás.

És az egyetemi oktatók?6-7 állandó, visszatérő oktató van, akik az évközi tanfolyamon rendszeresen tartanak előadást az ő tudományterüle-tükhöz tartozó témában, és a diákok is mindig nagy érdeklődéssel fogadják őket – sokuk első ízben tapasztalja meg, mi-lyen egy igazi egyetemi professzort hall-gatni. Egyébként az évközi tanfolyam októbertől áprilisig tart, történelem és magyar órák váltakoznak szombaton-ként hetente, és ezen is jelentős számú, 67 diákunk volt idén.

Illetve most már kimondhatom, hogy állandó jelleggel indul a Gradus tagjai szá-mára egy tanárképző kurzus, amelyet dr. Erdődy János Tanár Úr és Unger Anikó Tanárnő tart nekünk heti rendszerességgel, ezzel biztosítva folyamatos fejlődési lehe-tőséget mind szakmailag, mind emberileg.

Miért éri meg Gradusosnak lenni?A Gradus egy összetartó és vidám tár-saság, ezt jól mutatja, hogy idén hagyo-mányteremtő céllal megtartottuk első Senior estünket, ahol a mostani tagok találkozhattak a már végzett régebbi és alapító tagokkal, valamint most már nemcsak nyári, hanem téli csapatépítő táborunk is van. Az, hogy mi negyvenen

egy közösséget alkotunk, segít abban, hogy még jobban kiaknázzuk azokat a fejlő-dési lehetőségeket, amiket a Gradus ad. Gondolok itt egyrészt a történelem és magyar tudás elmélyítésére. Másrészt a későbbi jogászi pályafutás során haszno-sítani tudjuk azt is, hogy félévente több alkalommal 30-40 fő előtt adunk elő, s így egyre könnyebben le tudjuk győzni az ezzel járó stresszt, illetve előbb-utóbb már minden nehézség nélkül ki tudunk állni ennyi ember elé. Valamint megta-nulunk csapatban dolgozni, és a Deák Intézetnek köszönhetően több ingyenes kiegészítő programon is részt vehetünk: ilyen volt ebben a félévben egy több al-kalomból álló pályatervezési tréning és egy szintén több alkalmas asszertív kom-munikációs és mediációs tréning.

Beszéljünk végül egy kicsit Rólad!Rólam annyit kell tudni, hogy vérbeli pázmányos vagyok: a nemzetközi igazga-tás mellett nemrég elkezdtem a jogász sza-kot is. A Gradus elnöki mandátuma pedig mindig egy évre szól, ennek megfelelően idén nyártól átadom az utódomnak a he-lyet. Az elnökségem alatt nem irányítani, hanem vezetni próbáltam a társaságot, s úgy érzem sokat fejlődtem személyiségileg is ez idő alatt. Kívülről nem látszik, de mérhetetlen energiával jár ez a pozíció, de így visszanézve azt tudom mondani: megéri. Észben kell viszont tartani, hogy mindig van miben fejlődni, és törekedni is kell arra, hogy mindig újítsunk.

Ádám Flóra Julianna

Aktuális

Kedves leendôÍtélet-szerkesztô!

p Amennyiben vágyat érzel arra, hogy leírd, ami a legjobban foglalkoztat;

p ha szeretsz ott lenni, ahol a dolgok történnek;

p ha egy vidám csapat tagja szeretnél lenni;

p szeretnél sajtóigazolvánnyal kedvezményesen bejutni bármilyen programra…

…ne habozz tovább!

Jelentkezz szerkesztônek hozzánk!

Nincs más tennivalód, mint emailben elküldeni az itelet.pazmany@gmail.com címre egy motivációs levelet,és egy szabadon választott témában egy rövidebb írást.

Elôre is üdvözölnek: Szerkesztô kollégáid

Aktuális Ítélet

2015/június 9

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara is kép-viseltette magát a XXXII. Országos Tu-dományos Diák Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójában, amelyet aNemzeti Közszolgálati Egyetem Közigaz-gatástudományi Kara szervezett 2015. március 31. és április 2. között.

A XXXII. OTDK-n összesen 30 tago-zatban szerepeltek a hallgatók, amelyek-ben a pázmányos versenyzők és oppo-nensek összesen 4 I. helyet, 3 II. helyet, 7 III. helyet, 8 különdíjat és 3 legjobb opponensi díjat szereztek. Az összesített eredmény szerint Karunk a 3. helyen vég zett, az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem Állam- és Jogtudományi Kara és a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara mögött. Az aláb-biakban olvasható a Kar által nevezett szerzők és konzulenseik, az opponen-sek, valamint a helyezettek és díjazottak névsora.

A PPKE JÁK által nevezett szerzôk és opponensek tagozatonként:

AGRÁR- ÉS SZÖVETKEZETI JOG

Szerző(k):Cseh Tibor – Külföldi személyek föld-tulajdon-szerzése Magyarországon – Dr. Mikó Zoltán megbízott oktatóOpponens(ek):Taglia-Lázár Devid

ALKOTMÁNYJOG I.

Szerző(k):Török Réka – OPCAT, avagy küzde-lem a kínzás ellen – Dr. Csink Lóránt egyetemi docens, Dr. Hajas Barnabás adjunktus – I. helyezésOpponens(ek):Both Hajnal

ALKOTMÁNYJOG II.

Szerző(k):Lőrincz András és Ruff Péter – Élet az actiopopularis után – Az alapvető jogok biztosa, mint a legerőteljesebb hang a kórusban – Dr. Hajas Barnabás adjunk-tus – III. helyezés és Alapvető Jo-gok Biztosának Hivatala különdíja

Békési Nikolett – A nemzetbiztonsá-gi szolgálatok kontrollmechanizmusai – Dr. Sabjanics István tudományos se-gédmunkatársOpponens(ek):Farkas EnikőKardos Adrienn

BÜNTETÔ ELJÁRÁSJOG I.

Szerző(k):Idzig Izabella – A büntetőeljárás garan-ciális szabályai – különös tekintettel a védelemhez való jogra – Dr. Molnár Gá-bor adjunktus – Országos Bírósági Hivatal különdíjaOpponens(ek):Vidákovich Mária

BÜNTETÔ ELJÁRÁSJOG II.

Szerző(k):Beck Nándor István – Közvélemény hatása a büntető igazságszolgáltatásra

– különös tekintettel a Cozma-ügyre –Dr. Belovics Ervin egyetemi tanárOpponens(ek):Gubicz Flóra

BÜNTETÔJOG I.

Szerző(k):Balázs Beáta – A veszély fogalma és meg-jelenése a büntetőjogban – Dr. Tóth Mi-hály egyetemi tanár – Legfőbb Ügyész-ség különdíjaOpponens(ek): Gubicz Flóra

BÜNTETÔJOG III.

Szerző(k):Gyulay Dániel – Segítségnyújtás elmu-lasztása vízből mentés esetén – Dr. Mol-nár Gábor adjunktusOpponens(ek):Nagy Dániel

EURÓPAJOG

Szerző(k):Miszkuly Evelin – Svájc és az Európai Unió kapcsolata a személyek szabad mozgása tükrében – Dr. Láncos Petra Lea adjunktus

Tárnok Balázs – Kisebbségvédelem az Európai Unióban – Dr. Gyeney Laura egyetemi docens

Zilahi Péter – Föderalizmus Európá-ban? A lisszaboni szerződést követő uni-ós jogfejlődés értelmezése a föderaliz-mus eszköztárával – Dr. Fekete Balázs egyetemi docensOpponens(ek):Okruczky Lívia – Legjobb opponensi díjNagy Balázs

INFOKOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIAJOG

Szerző(k):Papp János Tamás – Fénykép által homályosan – A feladatát ellátó rend-őr képmásának megítélése a magyar

XXXII. Országos Tudományos Diákköri KonferenciaÁllam- és Jogtudományi Szekció 2015. március 31–április 2.

Ítélet

2015/június10

jogrendszerben – Dr. Koltay András egyetemi docens, Dr. Hajas Barnabás adjunktus – I. helyezésOpponens(ek):Taglia-Lázár Devid

JOGBÖLCSELET

Szerző(k):Tussay Ákos – Locke ferde tükre – Sir Robert Filmer politikai filozófiájának újraértékelése – Dr. Könczöl Miklós ta-nársegéd, Dr. Tattay Szilárd adjunktus – I. helyezés

Bor Bettina – Rész és egész – A sze-miotikai-stilisztikai elemzés lehetőségei jogi szövegeknél – Dr. Könczöl Miklós tanársegéd – III. helyezésOpponens(ek):Fábián Anita AlexandraKósa Szabolcs

KÖRNYEZETJOG

Szerző(k):Antal Eszter – A környezetjogi rassziz-mus jelensége Európában – Dr. Láncos Petra Lea adjunktus – II. helyezésOpponens(ek):Kupai Lilla

KÖZIGAZGATÁSI JOG I.

Szerző(k):Pavelcsák Anna – A helyi önkormány-zatok feladat- és hatáskörének változása a járások kialakítása tükrében, tekintettel egyes finanszírozási kérdésekre is – Dr. Varga Zs. András egyetemi tanár – III. helyezésOpponens(ek):Kardos Adrienn

KÖZIGAZGATÁSI JOG II.

Szerző(k):Fenyő Orsolya – Szakértő a kisajátítá-si eljárásokban – Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docens – I. helyezés

Karsai Adrienn – A kormányzati üveg-gömb - fejlesztés, tervezés, stratégiaalko-tás, kormányzati menedzsment – Dr. Gerencsér Balázs egyetemi docensOpponens(ek):Nagy BalázsKollár Kristóf

KRIMINALISZTIKA ÉS BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG

Szerző(k):Katalán Gergely – A lelkiismereti- és val-lásszabadság rendeltetése és korlátoz ha tó-

sága büntetés-végrehajtásban – Dr. Vókó György egyetemi tanár, Dr. Schanda Ba-lázs egyetemi tanár

Kundrák Villő Sára – A kábítószer-kereskedelem bűnüldözésének hatéko-nyabbá tétele nemzeti szinten – Dr. Bé-kés Ádám adjunktus, Dr. Sivádó Máté tanársegéd, NKE RTKOpponens(ek):Fábián Anita AlexandraTenyér Barbara

KRIMINOLÓGIA

Szerző(k):Pöstyéni Réka – Létezhet tolerancia a harmadik után? - az erőszakos többszö-rös visszaesők helyzete büntetéskisza-bási és végrehajtási szempontból – Dr. Belovics Ervin egyetemi tanár – II. he-lyezés

Kustár Zsanett – Az emberkereske-delem kriminológiájának alapvonalai – Dr. Molnár Gábor adjunktusOpponens(ek):Tenyér MáriaVidákovich Mária – Legjobb oppo-nensi díj

MAGYAR ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET

Szerző(k):Liktor Zoltán Attila – A nemesi vár-megye a magyar rendi alkotmányosság tükrében – tekintettel Werbőczy jogfor-rástanára, és az általa írásba foglalt Szent Korona-eszmére – Dr. Andrási Dorottya egyetemi docensOpponens(ek):Kerekes Anikó

MUNKAJOG I.

Szerző(k):Krajecz Laura – A munkáltató nem vagyoni kártérítési felelőssége, különös tekintettel a hozzátartozói igényekre – Dr. Kártyás Gábor adjunktusOpponens(ek):Kósa Szabolcs

MUNKAJOG II.

Szerző(k): Rédl Petra – A megbolygatott méhkas esete több méz és szorgos méh remé-nyében. Mérlegen az új Mt. foglal-koztatás-politikai koncepciója – Dr. Kártyás Gábor adjunktus – III. he-lyezésOpponens(ek):Kiss Lúcia

NEMZETKÖZI JOG II.

Szerző(k): Árpási Luca – A regionális halászati gaz-dálkodási szervezetek mint az államok közötti együttműködés fórumai a meg-osztott halállományok kezelésére, az EU és a Feröer-szigetek hering vitája – Dr. Kovács Péter egyetemi tanárOpponens(ek):Both Hajnal – Legjobb opponensi díj

NEMZETKÖZI MAGÁNJOG

Szerző(k):Vadász Vanda - A jogellenesen külföldre vitt kulturális javak visszaszolgáltatása Nagy-Britanniában – a Seuso ügy apro-póján – Dr. Szabó Sarolta egyetemi do-cens – III. helyezés

Bohati Bianka Eszter – EU vs. WTO – Az EU felelősségre vonásának kérdé-sei a WTO jog megsértése kapcsán – Dr. Szabó Sarolta egyetemi docensOpponens(ek):Bányai BotondVarjú Roxána

PÉNZÜGYI JOG

Szerző(k): Élő Dániel – Az állampapírok forgal-mazásának szerepe Magyarország finan-szírozásának szempontjából – Dr. Ráth Olivér megbízott oktató, Dr. Veres Zol-tán megbízott oktató, Dr. Vértesy László adjunktus, NKE KTK

Csépány Bálint Amadé – Az adófi-zetési morál és hajlandóság hatása az adóbevételekre – különös tekintettel az SZJA és ÁFA helyzetére – Dr. Ráth Oli-vér megbízott oktató, Dr. Veres Zoltán megbízott oktató – Nemzeti Adó- és Vámhivatal különdíjaOpponens(ek):Bányai BotondKollár Kristóf

POLGÁRI ELJÁRÁSJOG

Szerző(k): Póth Antal – A fizetési meghagyásos eljárás közgazdaságtani elemzése – Dr. Harsági Viktória egyetemi tanár, Dr. Szalai Ákos egyetemi docens

Gelencsér Dániel – „Tények és tévhi-tek” – avagy a jogi tények megjelenése, valamint azok megállapításának indivi-duális- és jog által megszabott korlátai a polgári peres eljárásban – Dr. Har-sági Viktória egyetemi tanár – III. he-lyezés

Aktuális

Ítélet

2015/június 11

Gulyás Eszter – Igényérvényesítés tár-sasházi közös költség követelés esetében – Dr. Navratyil Zoltán adjunktusOpponens(ek):Varjú RoxánaFarkas EnikőKiss Lúcia

POLGÁRI JOG I.

Szerző(k): Bikki Vivien – Kárként a családban - Egy gyermek, mint kár – Dr. Navratyil Zoltán adjunktusOpponens(ek):Tűzkő László

POLGÁRI JOG II.

Szerző(k):Török Soma – Internet, szólásszabadság és a tárhelyszolgáltatók felelőssége – Dr. Pogácsás Anett adjunktus – Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön-díja

Kazarján Annie – A szerzői jogi ere-detiség jogösszehasonlító elemzése – Dr. Ujhelyi Dávid megbízott oktató – Szel-lemi Tulajdon Nemzeti Hivatala különdíjaOpponens(ek):Kupai LillaTűzkő László

POLGÁRI JOG IV.

Szerző(k): Andrasovszky Zsófia – Amikor a hely-zet kilátástalan – A szabad kilátáshoz való jog a jogági jogellenesség tükrében – Dr. Pogácsás Anett adjunktus – III. helyezés és a Magyar Ügyvédi Ka-mara különdíja

László Nóra – A pszichiátriai betegek védelme a polgári jog eszközeivel, különös tekintettel az ellátásuk során előforduló jogsértésekre – Dr. Landi Balázs adjunktus

Simon Stella – Az engedékenységi el-járás alatt keletkezett dokumentumok

hozzáférhetősége a magánjogi kártérítési keresetekben – Dr. Tóth Tihamér egyete-mi docens – II. helyezés és aMagyar Ügyvédi Kamara különdíjaOpponens(ek):Mészáros BalázsNagy Dániel

RÓMAI JOG ÉS EGYETEMES ÁLLAM- ÉS JOGTÖRTÉNET

Szerző(k):Czibulya Balázs – Zu Befehl – Parancs-ra tettem - Avagy természetjogi bontó-munkálatok a berlini fal napos oldalán – Dr. El Beheiri Nadja egyetemi tanárOpponens(ek):Kerekes Anikó

Gratulálunk valamennyi helyezett-nek, díjazottnak, felkészítő tanár-nak, opponensnek és résztvevőnek, valamint köszönjük a szervezők munkáját!

Irányelv az uniós polgárok konzuli védelmérôl harmadik országokban2015. április 20-án az Európai Unió országainak képviselôi elfogadták a külföldön tartózkodó uniós polgárok hatékonyabb konzuli védelmérôl szóló irányelvet.

Az Európai Bizottság honlapján olvasható, hogy az uniós polgárok évente több mint 90 millió alkalommal utaznak harmadik ország területére, és közel 30 millió uniós polgár állandó lakhelye az EU területén kívül található. Ennek ellenére, csak az Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország azok az államok, amelyek rendelkeznek az összes uniós tagország diplomáciai képviseletével, ahova az uniós állampolgárok segítségnyújtás végett fordulhatnak.

Az irányelv rendelkezése alapján, ha a harmadik országban az uniós állampolgár tagállamának nincs állandó vagy elérhető kon-zulátusa, akkor az uniós állampolgár bármely tagállam konzulátu-sának védelmét is élvezheti. A konzulátus elérhetőségének tisztázá-sakor figyelembe kell venni a polgárok védelmének érdekeit: az ügy sürgősségét, a konzulátushoz való eljutás és elindulási helyre való visszajutás idejét, a hatékony védelemnyújtást. Az uniós állampolgár választhatja ki azt a nagykövetséget vagy konzulátust, akitől segít-séget kér, de mindenképpen lehetőségként kell biztosítani az uniós tagállamok számára azt, hogy a tehermegosztásról megállapodjanak. Erről a tehermegosztásról tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

A konzuli védelemhez való jogot az EU minden állampolgá-rának biztosítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20. és 23. cikk, és az EU Alapjogi Charta alapján. Az irányelv ennek a jognak kívánja tisztázni a tartalmát a hatékonyság

és az átláthatóság érdekében. A polgárok, akiknek tagállama nem rendelkezik konzuli képviselettel az EU területén kívüli ország-ban, ugyanolyan feltételek mellett kell, hogy megkapják a konzuli védelmet, mint az adott állam polgárai. Az uniós polgároknak iga-zolniuk kell személyazonossági igazolvánnyal vagy útlevéllel, hogy uniós állampolgárok. A kedvezményezettek körébe tartoznak – a magánélethez és a családi élethez való jogot figyelembe véve- az uniós állampolgárok családtagjai is, akiket a konzulátusnak ugyan-olyan védelemben kell részesítenie, mint ahogy saját állampolgára-inak harmadik országbeli családtagjait részesíti. A családi kapcso-lat meglétére szintén irányadó az azonosításra vonatkozó szabály.

A segítségnyújtási kötelezettség mindenképpen kiterjed a követ-kező esetekre: letartóztatás, fogva tartás, bűncselekmény áldozatá-vá válás, súlyos baleset vagy súlyos betegség, haláleset, bajba jutot-tak segítése és hazaszállítása, ideiglenes úti okmány szükséglete.

A konzuli védelemhez való jog érvényesítése érdekében min-den EU tagország hivatott az együttműködésre. Az irányelv egyértelműsíti ezt a jogot, koordinálja az eljárásokat, szolgálja a jogbiztonságot és a további alapjogokat is: a megkülönbözte-tés tilalmát, az emberi élethez-, személyi sérthetetlenséghez-, és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

Kőrös Kinga

Aktuális | Szabályok&Konferencia

Ítélet

2015/június12

Az NMHH Médiatanácsának Médiatudo-mányi Intézete és a Magyar Tudományos Akadémia Médiatudományi Kutatócso-portja 2015. március 19-én, 15 órai kez-dettel tartotta meg a nagy érdeklődésre számot tartó „Személyiség és a média a polgári és büntetőjogban” című konferen-ciáját, melynek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Díszterme szolgált helyszínéül. A konferencián egyúttal bemu-tatásra került a 2014-ben megjelent kötet (szerk.: Csehi Zoltán – Koltay András – Navratyil Zoltán; Wolters Kluwer Kiadó) is. A könyvben megtalálható tanulmányok rövid ismertetését hallhattuk az előadások során azok szerzői által.

Az első szekció kezdetén Navratyil Zoltán beszélt „Az ember név-

jogának kiterjesztő értelmezése, mint a szólásszabadság lehetséges korlátja” című tanulmányában tárgyalt egyes kérdésekről, a névjog kiterjesztő értelmezéséről, ennek más személyiségi joggal való összefonódásá-ról, továbbá a magyar jogrendszerben biztosított védelem és a jogo-sulatlan felhasználás kérdéseit járta körbe. Kitekinthettünk a kérdés nemzetközi megoldásaira is, példának okáért kitérve a Lebach-ügy-re. Ezt követően Csehi Zoltán ismertette „A bűnügyi tudósítások kér-

dései a sajtószabadság és a személyiségi jog védelme között” című művében foglalt fontosabb megállapításait, amelyben magyar illetve európai uniós szinten vizsgálta a bűnügyi tudósítások kérdéskörét. A konfe-rencia következő előadója Boronkay Miklós volt, aki „A képmáshoz

és a hangfelvételhez fűződő jog” című tanulmányából idézett számunk-ra. Ismertette a hatályos és a korábbi magyar szabályozás közti kü-

lönbségeket, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó joggyakorlatát. A jelen-lévők az első szekció zárásaként Landi Balázs a „Kártérítés és sérelemdíj a szólás- és a médiaszabadság

tükrében” című tanulmányán alapuló előadását hallgathatták meg, amely az eszmei veszteségek kártérítésének megállapítását vezérlő lehetséges elméleteket tárgyalta, azon belül is többek között a restitutív és represszív funkció találkozását, és

a méltányosság elvét. Az előadás végén a jelenlévők Koltay András moderálásával kérdéseket intézhettek a szerzőkhöz.

A második szekciót Koltay András előadása nyitotta, aki tanul-mányában a sajtó-helyreigazítási jog magyar és az európai média-jogi gondolkodásban elfoglalt helyét és szerepét vizsgálta. Ezt kö-vetően Horváth E. Írisz ismertette „A polgári perek nyilvánossága” című írásának egyes részeit, a modern információs technológia által előidézett változások tükrében. Gellér Balázs „A sajtó szerepe

a büntetőeljárásban” című tanulmányát mutatta be, amelyet Bárá-nyos Bernadett és Gondi Atilla társszerzőkkel együtt szerkesztett. A konferencián végül, de nem utolsósorban Menyhárd Attila beszélt „A magánélethez való jog a szólás- és médiaszabadság tükré-

ben” című írásáról, amelyben a magánélet védelmének komplex kérdéskörét elemezte a polgári jog, illetve az emberi jogok szem-pontjából, megvizsgálva a magánszférához való jog sérelmének a magánjog nyújtotta szankcionálási lehetőségeit is. Zárásként Csehi Zoltán moderálásával ismét lehetőség nyílt a hallgatóság részéről kérdések felvetésére.

Szigeti Imola

Személyiség és a média a polgári és büntetôjogban konferencia

A hitelminősítő intézetek története az 1873-as válsággal kezdődik. A kapitalista világ első recessziója Európából indult, a kölcsönöket nyújtó hitelintézetek arany-korából. A bankok ontották a jelzálog-hi-teleket, az építőipar rohamos fejlődésnek indult, a telkek felértékelődtek és az adó-sok egyre több kölcsönt vettek fel a félig kész, vagy még el sem kezdett ingatlanaik-ra. Azonban a gazdaság nem állt elég erős lábakon ahhoz, hogy emellett az új rivá-

lissal, az Amerikai Egyesült Államokkal is felvegye a versenyt. Az USA-ból érkező olcsó élelmiszer és gabona, és az ezáltal eladhatatlan hazai termékek veszélybe so-dorták Európa monetáris biztonságát.

1873-ra egy csapásra szertefoszlott a folyamatos növekedésbe vetett hit, ám kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy egy új szuperhatalom van születőben, ami ala-csony áraival átalakíthatja a piacokat. A kontinens bankjai egymás után jentettek

csődöt, a bankközi kölcsönök kamatai sosem látott magasságokba szöktek. A vál-ság az amerikai Jay Cook and Company befektetési bank bedőlésével gyűrűzött be, ezt követően sorra omlottak össze a tenge-rentúli pénzintézetek, a New York-i tőzs-dét is bezárták tíz napra. Közel ötezer cég jelentett csődöt és több tízezer kilométer-nyi vasúti fejlesztés vesztegelt. Az ameri-kai finanszírozási háttérként alkalmazott kötvények, valamint a magáncégek által

Szabályok&Konferencia

A befektetôk iránytûje – avagy kik is azok a hitelminôsítôk?„Két szuperhatalom van a világon, az Egyesült Államok, és a Moody’s.

Az egyik bombákkal, a másik az államkötvények leminôsítésével képes tönkre tenni

egy országot. Sokszor nem világos, melyik kezében van nagyobb hatalom”.

Thomas Friedman

Ítélet

2015/június 13

kézben tartott monumentális építkezések kitettek voltak a piaci változásoknak. Ek-kor jelent meg az igény olyan intézetek felállítására, akik felmérik az erőforráso-kat és kiszámítják a teljesítőképességet.

Az 1860-as évek második felében szü-letett meg az a gondolat Henry Varnum Poor és fia fejében, ami létrehozta a ma mindenki által ismert hitelminősí-tő intézeteket. Éves összeállításokban publikálták a vasúttársaságok bevételeit, gazdasági mutatóit és szerződéses part-nereit, amelyekből a versenytársak szaba-don tájékozódhattak. Ezt követően John Moody kulcsfontosságú „tripla A” osztá-lyozásának megjelenésével pedig már a mindenki által ismert hitelminősítő vál-lalatok elődei jelentek meg.

A sajtóban naponta megjelenő hírek kapcsán joggal merül fel a kérdés: tulaj-donképpen kik is ezek a hitelminősítők? (táblázat forrása: www.mnb.hu)

„A befektetések hitelkockázatának becslését független piaci szereplők, az úgynevezett hitelminősítők végzik. A befektetők a hitelminősítők értékelését az értékpapírok kibocsátói hitelkocká-zatának felmérése érdekében, mint egy iránytűt használják. A hitelminősítők értékelésüket egy kódrendszer által te-szik közzé.” Lényegében egy adós be-

sorolását végzik aszerint, hogy milyen valószínűséggel mulasztja el hitelének törlesztését. Ezáltal figyelembe veszik a kockázati prémiumot, a hitelkockáza-tot, valamint a visszafizetés elmulasz-tásának valószínűségét. Ezek a vizsgá-latok kiterjedhetnek vállalkozásokra és országokra egyaránt. A hitelminősítések komoly hatást gyakorolhatnak a befek-tetésekre és a beruházásokra, továbbá arra, hogy a létrejövő ügyletek milyen feltételekkel realizálódnak.

A tömegtájékoztatásból ismert kódok jelentése (táblázat forrása: www.mnb.hu) fentről lefelé haladva egyenesen arányo-san a következőképpen alakul: az „AAA” besorolás a legmegbízhatóbb teljesítőké-pességet jelenti, míg a „Ba1” és a „BB+”, valamint az azok alatti kategóriákat már a „bóvli” jelzővel szokás illetni. A leg-alsó sorokban elhelyezkedő értékek már az erősen spekulatív jellegre utalnak.

Magyarország vonatkozásában a minő-sítés értéke a 2008-as válságot követően erőteljes csökkenésnek indult, mely ér-telmében 2011-től mindhárom fő hitel-minősítő (Moody’s; S&P; FITCH) kód-táblázatában a „befektetésre nem aján-lott” kategóriába kerültünk. A folyamat nem állt meg, az S&P a minősítést to-vább rontotta.

A várt fordulat, vagyis a magyaror-szági gazdaságpolitikához fűzött pozi-tív várakozások 2015. március 20-ára meghozták a kívánt eredményt. A mély-pontról felállva, országunk csupán egy szinttel marad el a befektetésre ajánlott kategóriától (jelenlegi minősítéseink: „Ba1” (Moody’s); „BB+” (S&P, FITCH)). A jövőre vonatkozó kérdésünk a fenti-ek alapján csupán az lehet, hogy vajon mikorra várható Magyarország áttöré-se a befektetésre ajánlott államok sorai közé?

Kasza Imola

A cikk megírásához felhasznált források:

http://privatbankar.hu/makro/hitelminositok-honnan-ez-a-nagy-hatalom-243190

http://hvg.hu/tudomany/20100901_valsag_1857_1873_gazdasagi

http://www.portfolio.hu/gazdasag/ez_durvabb_mint_a_nagy_depresszio_1873-as_panikra_emlekez-teto_idok_jarnak.103997.html

http://abszoluthozam.hu/tudastar/lexikon/hitelminosites.php

http://www.portfolio.hu/cimke/hitelmin%C5%91s%C3%ADt%C3%A9s

SZILÁGYI ILDIKÓ p jogász, IV. évfolyam

Ítéletesnek lenni annyi, hogy nem az arcodról, hanem a szemé-lyiségedből, gondolataidból ismerhetnek meg a hallgatók. Ko-rábban a Hallgatói Önkormányzat tagjaként „mutattam” az arcomat, ezután a háttérbe húzódva, szabadidős foglalkozás-ként jelentkeztem az Ítélet csapatába – meglepődöttségemre fel is vettek. Egy kedves csapat fogadott, ahol figyelnek egymásra a szerkesztők, még ha nem is minden nap kávéznak órákon át az egyetem udvarán. Előnyeinek tekintem elsősorban azt, hogy „otthonról” lehet részt venni egy közösségben, ami számomra azért fontos, mert az évek múltával a szabadidőm csökkent, az egyetemi élet a gyakorlatokra szűkült le. A főszerkesztőség részéről szabad kezet kapunk a témaválasztást illetően, így egy cikk megírása nem teher, hanem kikapcsolódás – egyfajta érté-kelt szabadbölcsészet, kulturálódás. Sokszor nem hagyok időt magamra, az olvasásra, de az írással mégis teret engedhetek

nyugodt lelkiismerettel a gondolataimnak, amit majd formába is kell önteni. Összességében egy szabad közösség és kötetlen elköteleződés egymás és az Újság iránt, ahol mindenki a maga stílusában és érdeklődési körében publikálhat, amire jó eset-ben vevők is az olvasók.

Titeket kérdeztünkSokat gondolkoztam azon, hogy mi legyen az aktuális számban a téma, aztán rájöttem, hogy pont azok maradtak ki mindig a válaszadásból, akik nélkül az Ítélet nem jelenhetne meg. Így ez alkalommal a szerkesztôségi tagokat kérdeztem arról, hogy kinek milyen feladata van, hogyan kezdenek neki a cikkek megírásához, illetve, hogy milyen érzés az Ítélet szerkesztôségében dolgozni.

Szilágyi Ildikó Kiss Lúcia

Szabályok&Konferencia | Titeket kérdeztünk

Ítélet

2015/június14

KISS LÚCIA p jogász, IV. évfolyam

Ítéletesnek épp olyan jó érzés lenni, mint Pázmányosnak. Én négy éve tartozom kari lapunk szerkesztői csapatához, és az itt szerzett élményeim, tapasztalataim alapján azt tudom monda-ni, nagyon megérte csatlakozni, több szempontból is. Egyfelől jó a társaság, értékes embereket ismerhettem meg az Ítéletnek köszönhetően. Másfelől rengeteget profitáltam itteni munkám során, három dolgot emelnék most ki. Szerettem vezetni az „Elmélkedés” rovatot. Kari lelkészünk, Alessandro Atya hó-napról hónapra olyan gondolatokat oszt meg velünk, amelyek rengeteg reményt és nyugalmat tudnak adni mindennapos küzdelmeinkben. Emellett szerettem interjúkat készíteni. Bár sok munkával jár a folyamat – felvenni a hangot, legépelni, egységgé formálni a szöveget, lefaragni, egyeztetni – hatalmas élmény megismerni egy egyéniséget. Bepillantani az életébe, lát-ni a hálát, hogy milyen jól esik neki a megkeresés, megosztani egy életutat az emberekkel. Harmadrészt pedig örülök, hogy el-indítottuk „Kutatni jó!” sorozatunkat, mert fontosnak tartom a kari TDK programok és kutatóműhelyek bemutatását, ezeket a lehetőségeket érdemes megragadni! Őszintén ajánlom, hogy aki érez magában kedvet az újságíráshoz, bátran csatlakozzon hozzánk, mert mint fent is említettem, nagyon megéri!

HERCEG KATALIN p nemzetközi igazgatás, II. évfolyam

2013 szeptemberében, a saját gólyatáboromban találkoztam a szervezet képviselőivel, s gyorsan eldöntöttem, hogy én is Ítélet tag szeretnék lenni. Már akkor is inkább a fotózás felé orientá-lódtam, mindig is szerettem volna kamatoztatni a hobbimat. Az új „munkakör” által rengeteg embert megismertem, érde-kes konferenciákon, előadásokon vehettem részt. S nem utolsó sorban nagyszerű érzés viszont látni, hogy az újság oldalain az én fotóim köszönnek vissza.

KARCZUB ESZTER p jogász, III. évfolyam

Immár harmadik éve áll módomban megosztanom a gondolata-imat az Ítélet hasábjain Veletek, kedves olvasók. Mindig mosolyt csal az arcomra, amikor akár hallgatókat, akár tanárokat látok kezükben a lappal, hiszen ez a kis közösség hónapról hónapra egy minél élvezetesebb, sokszínűbb tartalom átadásán fáradozik. Épp ezért egy-egy cikk megírására olykor fél napot is szánok, mire elkészül a végleges változat. Azonban szívesen szakítok rá időt, hisz büszkeséggel tölt el, ha pozitív visszajelzést kapok mind a saját munkámat, mind az egész lapot illetően. Ezen kívül számos előnnyel jár, hogy a szerkesztőség tagja lehetek. Elsősorban a sajtó-igazolványt említeném, amivel már rengeteg kiállításra, múzeum-ba, koncertre és még színházba is eljutottam kedvezményes áron vagy ingyen. Számomra az is előnyt jelent, hogyha részt veszek valamilyen rendezvényen, arról be is számolhatok másoknak ez-úton. Nem utolsó sorban pedig – és ez közhelyesen hat, de attól még igaz – több baráti kapcsolatomat is az Ítéletnek köszönhe-tem. Összefoglalva, örülök, hogy e kis csapat tagja lehetek, és arra buzdítalak Titeket, hogy amennyiben kedvet éreztek magatokban az írásra, jelentkezzetek bátran egy cikkel és egy motivációs levéllel az itelet.pazmany@gmail.com-on!

Fedor Zsuzsanna Réka

A számos előmunkát igénylő program-sorozat több szekcióból épült fel. Első körben nemzetközi viszonylatú témák-ról tartottak a diákok előadásokat, töb-bek között az oroszországi helyzetről, a nőkkel való kereskedelemről, a média veszélyeiről a gyermekekre nézve. Kü-lön öröm volt, hogy erasmusos diákok is részt vettek az eseményen, akik Né-metország érdekességeiről beszéltek, benne foglalva a tabutémákat, a külön-

legességeket, a nem szokványos jelensé-gekkel együtt.

Ezt követett egy latin műveltségi teszt, mely érdekes és rejtelmes kérdéseket ve-tett fel, amely olyannyira jól sikerült, hogy hibátlan kitöltésre is sor került. A legelgondolkodtatóbb kérdések azon-ban nem ebben merültek fel, hanem az országismereti kvíz keretein belül. A játé-kosok csapatokba szerveződtek, és így kel-lett egy-egy állításról eldönteniük, hogy

a megadott opció igaz-e az adott kérdés vonatkozásában, vagy egy másik alter-natívát kérnek. Valóban bonyolult kér-désekkel találhatták szembe magukat a versenyzők, de egészen ügyes válaszok és eredmények születtek, amiért jutalma-zás járt. A nap zárásaként tombolát le-hetett venni, melynek kihirdetése csalta talán a legtöbb mosolyt az arcokra. Jó hangulatú, vidám perceket élhettek át a jelenlévők, és nem utolsó sorban vicces,

Nemzetek délutánjaA nemzetek délutánja az Idegen Nyelvi Lektorátus tanárainak, munka-társainak és demonstrátorainak szervezésében jött létre, melynek célja, hogy az egyetem hallgatói idegen nyelven, valamint más kultúrkörben is kipróbálják magukat és tudásukat. A rendezvény évrôl évre egyre több fiatalt mozgat meg, akik szívesen jönnek egy-egy prezentáció megtartása miatt is. Ez idén sem volt másképpen!

Herceg Katalin Karczub Eszter

Titeket kérdeztünk | Erasmus&Nemzetközi

Ítélet

2015/június 15

hasznos, érdekes ajándékok gazdáivá vál-hattak.

Meglátásom szerint egy jól megszerve-zett, lendületes lefolyású, izgalmas ren-dezvény a Nemzetek délutánja, ahol fi-nom ételek várták az oda érkezőket. Min-denképpen lesz folytatás, hiszen ez sem az első ilyen alkalom volt. Az egyetem keretein belül törekedni kell arra, hogy a fiatalok minél több helyzetben kipróbál-hassák magukat, hiszen ez számukra is pozitív visszajelzés. Fejlődik a prezentá-ciós készség, könnyebben beszélnek majd nagyobb tömegek előtt idegen nyelven. Ez egyfajta visszacsatolás és önismeret. Mind készségeinket, mind tudásunkat illetően, mennyire vagyunk tájékozottak a történelmet, a hagyományainkat és más országokat illetően, ez azonban végig ba-

rátságos és jó hangulatú környezetben történik. Ugyanez a helyzet a demonst-rátorokkal is, hiszen nekik is helyt kell állniuk ilyen szerepekben, és nem csak a szervezésben, a színfalak mögötti ese-ményekben kell segíteniük. Le kell vezé-nyelniük a programokat, figyelniük kell az érkezőkre, a jelenlévőkre, a tanárokra,

sodródniuk és rögtönözniük kell, ha lan-kad a hallgatóság figyelme.

Meglátásaim szerint mindenki kiállta a próbát és nagyon jó hangulatban telt a délután, pozitív élményekkel és tapaszta-latokkal gazdagodhatott mindenki. Jövő-re is lesz folytatás!

Büki Bettina

Erasmus&Nemzetközi

A Nyelvi Lektorátus által már adott le-hetőségek mellett egy újabb esély tárul azon diákok elé, akik szeretnék gyako-rolni angol nyelvtudásukat, méghozzá egy könnyed hangvételű beszélgetés ke-retei között.

A Debate Club adja a színteret, ahol közéleti, politikai és jogi témában is kifejthetik véleményüket a hallgatók. E kezdeményezés ingyen, kéthetenként kerül megrendezésre az egyetemen, szak-mai mentora Unger Anikó Tanárnő, de-monstrátora jómagam vagyok.

A következő évben is megszervezzük ezt a fakultatív tréninget, ahol nemcsak a szókincs fejlesztésére fektetünk hang-súlyt, hanem bátorítunk, provokálunk a szóbeli prezentálás gyakorlására. Az igé-

nyekhez mérten kínálunk lehetőséget:felkészülhetnek a diákok az előttük állótovábbi kihívásokra, akár a kre ditkom-penzált kurzusokra, amelyeket a Lekto-rátus tanárai oktatnak, akár a szóbeli nyelvvizsgához csoportos gyakorlásra. A tematika a nyelvi szinthez és a résztve-vők preferenciáihoz idomul, így tág te-ret enged a szervezésben. Előfordulnak a közéletben megjelenő, ismeretterjesztő témák, vagy éppen a jogi szaknyelv elsa-játítását elősegítő feladatok. Ugyanakkor ez a diákbarát alkalom előzetes próbate-rem is lehet az Erasmusos félévre készü-lők idegen nyelvi készségfejlesztéséhez.

Figyelem, a 2015/16-os tanévben a tárgyfelvételi időszakban fogjuk meg-hirdetni az időpontot és a helyszínt.

Minden kedves érdeklődőt várunk szere-tettel, főként azokat, akik lényeglátóan felismerik a Klub kínálta lehetőségeket, és akik fontolóra veszik az angol nyel-vi készségük továbbfejlesztését, azaz a magasabb szintű kurzusok felvételét (pl. Jogi szaknyelvi terminológia a jogá-szi gyakorlatban, vagy az ősszel induló egyéb kurzusok valamelyikét). Ezeken akurzusokon sikeresen akkor teljesíthe-tünk, ha megfelelő beszédkészséggel, némi gyakorlattal rendelkezünk. Ehhezirányítással, de szabadon választott gya-korlattal önképző teret biztosíthat e tré-ning: alakításában meghallgatnak minket.

Minden ehhez kapcsolódó kérdésreszívesen válaszolok e-mailen vagy Face-bookon, és minden érdeklődőt szívesen látunk a Debate Club-os Facebook-cso-portunkban, ahol lényeges, friss infor-mációkat tudhattok meg a Klub műkö-déséről!

Kerekes Anikó

Irány Krakkó!Ismét abba a szakaszba értünk, amikor az utolsó programok zajlanak az Erasmus csapat életében, hiszen a vizsgaidőszak miatt mind a diákoknak, mind a tutoroknak a tanulmányaik-ra kell összpontosítaniuk, de ne szaladjunk ennyire a dolgok elébe.

Az egyik legemlékezetesebb és legjobban megszervezett program ebben a szemeszterben a lengyelországi, krakkói ki-rándulás volt, mely rengeteg előmunka árán valósult meg. A tavalyi félévben Prágába vittük el a diákokat, és annak sikerén felbuzdulva jutottunk arra a következtetésre, hogy idén is ellá-

togassunk egy külföldi városba. A kiválasztás során igyekszünk mindig arra figyelni, hogy olyan országba menjünk, ahonnan nincs, vagy kevés diák érkezett hozzánk. A tavaszi szünetben indultunk, kiruccanásunk három napot vett igénybe. A leg-kellemetlenebb része egy ilyen utazásnak általában maga a buszozás, hiszen ennyi emberrel nehéz lenne más megoldást választani. Csütörtök korán reggel, már fél 7-kor elhagytuk a Népligetet. Bár többször tartottunk pihenőt, a nyolc órás út nem éppen a legkedvezőbb a végtagoknak és az idegrendszer-nek sem. A jó társaság azonban mindig segít abban, hogy gyor-sabban teljen az idő. Amint megérkeztünk Krakkóba, meg is vettük a 48 órára érvényes tömegközlekedési jegyeinket, majd

Debate Club – csatlakozz Te is!

Ítélet

2015/június16

felszálltunk az első villamosra. A galiba csak itt kezdődött, mert miért is mennének egyszerűen a dolgok. Drága ellenőr barátunk egyből kiszúrta, hogy külföldi, frissen érkezett cso-porttal van dolga, és neki is állt ellenőrizni a menetjegyeinket; azonban, mint külföldi, frissen érkezett csoport nem tudtuk, hogy a villamoson is érvényesítenünk kell a jegyet, így ezt le-szállítás és vitatkozás követte. Volt ott minden, rendőrség, aki mellettünk állt, sírás, vitatkozás, menekülés, eltűnés, ám min-den jó, ha a vége jó, senkit sem büntettek meg, így a csapat teljes létszámmal foglalta el a szállást és vette útját a belváros felé. Ebben a három napban arra törekedtünk, hogy a lehető

legjobban felfedezzük Krakkót. Megnéztük a főteret, a királyipalotát, a Szent Mária bazilikát, a waweli székesegyházat, a tüzet köpő sárkányt, mely a város szimbóluma, a posztócsar-nokot. Ettünk helyi specialitásokat, azaz pierogit, mely nálunk a barátfülére hasonlít; zureket, mely egy kolbászos, rozsliszttel savanyított leves füstölt húsokkal és főtt tojással; zapiekankit, melyet a krakkói éjszaka gyrosaként emlegetnek, bár ez egy me-legszendvics, de mindenhol megtalálható; és megkóstoltuk az obwarzaneket is, amely pedig az egyszerű, helyi perec. Krakkó történelmének megismerése érdekében olyan városnéző túrához is csatlakoztunk, mely az ottani zsidóság életét mutatta be, és mely a Schindler listája című film helyszíneit is érintette, többek között a Schindler gyárat. Természetesen a szabadidő, a pihenés és a szórakozás sem szorult háttérbe, így egyesek vásárolgattak, mások a folyóparton élvezték a napsütést, míg a többiek éppen fagyit ettek vagy fényképeket csináltak az utókor számára.

Krakkóra semmiképpen sem mondható, hogy unalmas vá-ros, mindenki elvárásait felülmúlta. Szuperül érezte magát a csapat, volt kaland, pihenés, kultúra, történelem, mozgás, szóra-kozás. Nagyon olcsó az élet, könnyen kiismerhető a közlekedés, így azok figyelmébe is ajánlanám, akik az Erasmus célállomásu-kat még nem döntötték el, de szeretnének egy élhető városban tanulmányokat folytatni.

Büki Bettina

Erasmus&Nemzetközi | Esélyegyenlôség

A Caritas karunk karitatív célú diákszerve-zete. Igyekszünk ott segíteni a társadalom nehéz sorsú tagjain, ahol csak tudunk. Egy jogásztól elvárható, hogy lássa környezete szociális problémáit, azokra reagáljon. Sű-rűn találkozhatunk azzal a szituációval, hogy sokan nem tudnak megfelelően vi-szonyulni a fogyatékkal élőkhöz, ezt hiva-tott feloldani az érzékenyítés nevű projekt.

A Nem Adom Fel Alapítvány fogya-tékkal élő tagjai érzékenyíteni igyekeznek a társadalmat, hogy minél jobban befo-gadják sérült embertársaikat, és megfele-lő módon tudjanak hozzájuk közelíteni. Ezért is hívtuk meg őket kari napunkra, hogy minél többen találkozhassatok ve-lük, s reméljük, élveztétek az alapítvány tagjai által szervezett programokat.

Én nagyon kedves, közvetlen és fi-gyelmes embereket ismerhettem meg személyeikben, és érdekes dolgokat ta-nulhattam tőlük, például hogyan kell kerekes székkel közlekedni, milyen tu-lajdonságai vannak egy vakvezető ku-tyának, vagy miként kommunikál egy siketnéma ember. A Gesztenyés Kertben kerekes székes bemutatóra is sor került, utána pedig ki is lehetett próbálni őket, valamint együtt beszélgethettünk, bog-rácsozhattunk vagy éppen sörözhettünk az alapítvány lelkes tagjaival, akikre azt hiszem, mindnyájan felnézhetünk.

A honlapjukat ezen a címen megta-láljátok: http://www.nemadomfel.hu/.Itt olvasható a következő bemutatkozás is: „Változatos, és egyre bővülő program-

jainkkal ugyanazt a központi üzenetet igyekszünk alátámasztani: bármilyen háttérből is jövünk, mindannyian elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy mások-nak segítsünk. És nem adjuk fel azt, hogy legyen JOBB VELÜNK A VILÁG!”

Szerintem a legfontosabb üzenet, amit közvetítettek felénk az volt, hogy sosem szabad feladni, az elviselhetetlenül nehéz-nek tűnő pillanatokban sem. Hinni kell, bízni és remélni, hogy minden jobbra fordul. Azt gondolom, aki találkozott lá-togatóinkkal, kitartást és optimizmust ta-nulhatott tőlük, rajtuk keresztül érezhet-tük, hogy ha ők nem adják fel, nekünk is erősnek kell lennünk, ne adjuk fel hát mi sem!

Kiss Lúcia

Ne add fel Te sem!A Nem Adom Fel Alapítvány látogatása a Pro Facultate NaponE cikk azért ezt a címet kapta, mert az áprilisban megrendezett Pro Facultate Napon egy olyan alapítvány látogatott el hozzánk, amelynek tag-jaitól mindenki sokat tanulhatott, aki csak találkozott velük. Legfôképp azt, hogy – ahogyan nevük is hirdeti – ne adjuk fel! A következô sorok személyes tapasztalaton alapulnak.

Ítélet

2015/június 17

Egyes források szerint millenniumát ünnepli idén a pécsváradi apátság. A koronáért Rómába küldött Asztrik apát otthonaként is szolgáló monostor évszá-zadokkal később írt alapítólevele 1015-ös keltezésű. A pannonhalmi (996) után másodikként létrehozott bencés monos-tor az első, amit Szent István király alapí-tott. Szentelésére valószínűleg 1038-ban került sor. A középkori Magyarország három legtehetősebb, legbefolyásosabb apátságának egyike volt a pécsváradi. Jelentős birtokai mellett oklevelek ki-adására felhatalmazott hiteles helyként is működött. A magyar történelmet be-folyásoló vendégei is voltak, mint Szent

Gellért, vagy Álmos herceg később II.

Béla néven megkoronázott fia. 1503-ban Pécsváradon, az országos átlagot jóval meghaladva, tíz szerzetes élt. A török hódítás hatására a környék a 16. század közepére elnéptelenedett. De még ezt megelőzően, 1543 júniusa előtt a kolos-torvárat utolsó apátja, Martinuzzi Frá-

ter György felrobbantotta. A következő időkben eleinte török bíróságként, majd az Oszmán Birodalom kiűzése után ura-dalmi központként működött. Habsburg

Lipót (1655–1705) idején visszakerült az egyház kezelésébe. A festői környezetben épült monostor jelenleg múzeumként, il-letve szállodaként funkcionál, így őrizve az évezredes történelmet, és az egykori szellemiség lenyomatát. Az egykori mo-nostor a Ferenc pápa által meghirdetett megszentelt élet évének egyik kiemelt állomása lehet.

Különleges életút szükséges ahhoz, hogy valakit nőként az egyháztanítók sorába emeljen az utókor. Avilai Szent

Teréz életművét tisztelte meg ezzel VI. Pál pápa 1970-ben. A keresztény világban nagy tiszteletet élvező szent ötszáz éve, 1515. március 28-án született a spanyol-országi Ávilában. Kételyekkel és kísér-tésekkel tarkított élete volt, önéletrajza szerint is csak negyvenéves korában tért meg végleg. Azonban már tizennyolc évesen belépett a kármelita rendbe, mert ráébredt, hogy az áhított üdvösséget a világban élve nem érheti el. A rend-ben aztán idővel megtapasztalta, meny-

nyire eltávolodtak az eredeti kármelita szellemtől. Miután engedélyt kapott a pápától és a püspöktől, Avilában önerő-ből kolostort épített. 1562-ben nyitotta meg, hogy ott a kármelita életet a maga eredeti szigorában élje meg. Bár nem ke-vesen ellenezték, sorra újabb kolostoro-kat alapított, miközben sokan, nagy lel-kesedéssel csatlakoztak hozzá. Életének utolsó huszonkét esztendeje a kármelita rend megreformálásával, gondolatainak és tanításainak leírásával telt. Hazánk-ban többek között a terézvárosi Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplom őrzi nevét és ápolja emlékét.

Hiába akarták elvenni a dicsőséget Pócstól, az isteni kegyelem kitartott a település mellett. Amikor a pócsi Má-ria-ikon 1696 novemberében először könnyezett, a csodáról értesülve I. Lipót császár Bécsbe vitette a képet, majd má-solattal helyettesítették az eredetit. Bár a helyiek követelték vissza az ikont, min-den igyekezetük hasztalan volt. Ekkori-ban még nem terjedt el a nép körében a kép tisztelete, csak amikor 1715. augusz-tus 1-jén megismétlődött a csoda. De nem az eredetivel, hanem a Pócsra ke-rült másolattal. Ez jelezte, hogy nem egy fatábla érdemelte ki a csodát, hanem a hely. Az Istenszülő a helyet választotta ki, ekkortól indultak zarándoklatok a településre, amely időközben felvette a Máriapócs nevet. Háromszáz éve áll a máriapócsi kegyhely, az idei évtől már metropolitai ranggal rendelkező hazai görög katolikus egyház egyik legfonto-sabb helyszíne.

Három esztendeje a II. Vatikáni Zsi-nat megnyitásának fél évszázados jubi-leumát ünnepeltük, idén bezárására em-lékezhetünk ugyanilyen okból. A zsinat előkészítése és levezetése fontos volt, hiszen az egyház teljes megreformálá-sának alapköveit fektették le a zsinati atyák. A reform ugyanakkor a zsinat végével kezdődhetett meg. A zsinatot a Ferenc pápa által szentté avatott XXIII.

János pápa kezdeményezte és nyitotta meg. A korszakalkotó határozatok kez-deményezése és jóváhagyása, az ülések levezetése azonban már a szintén tavaly

kanonizált, Boldog VI. Pál pápa feladata lett. Végül ő is zárta be a zsinatot 1965. december 8-án. A II. Vatikáni Zsinathoz számos nagy hatású, napjainkban is so-kat idézett dokumentum elfogadása köt-hető. A modern katolikus egyház egyik legnagyobb, legfontosabb eseménye volt, egyúttal a más felekezetek és vallások felé nyitás első valódi lépése. Egyházunk máig ható reformja ötven évvel ezelőtt vette kezdetét.

A száz éve, 1915. május 12-én, Svájc-ban született Roger Schütz 1940-ben köl-csönből házat vásárolt Taizében azzal a céllal, hogy segítse a megszállt Fran-ciaország üldözötteit. Az egyre növekvő csoport tevékenységére 1942-ben fény de-rült, így el kellett hagyniuk az országot. De a közösség visszavonhatatlanul meg-született. Roger testvér 1944-ben térhetett vissza Taizébe. 1945-től árván maradt gyerekeket fogadtak be, illetve kapcso-latba kerültek a környéken fogva tartott német hadifoglyokkal is. 1949-ben hét testvér tett fogadalmat, hivatalosan ek-kor jött létre a szerzetesközösség. Roger testvér 1952 végén írta le a közösségi együttélést szabályozó regulát. Az évek során egyre több férfi csatlakozott hoz-zájuk, ma körülbelül száz testvér él az ökumenikus közösségben, katolikusok és különböző protestáns felekezetekből érkezők, közel harminc országból. Az évente, több tízezer fiatal részvételével tartott ökumenikus ifjúsági találkozók szervezésével ismertté vált közösség nem csak fennállásának hetvenötödik évfor-dulóját ünnepli idén. Száz esztendeje született alapítójára is világszerte emlé-keznek. A tíz éve, 2005 augusztusában meggyilkolt Roger testvér Szent XXIII.

János pápa meghívására a II. Vatikáni Zsinaton is részt vett, világi és egyházi vezetők, köztük Szent II. János Pál pápa, számos alkalommal elismerték és mél-tatták tevékenységét.

Szomorú, egyúttal mégis örömteli ese-mény hívta életre egy évtizeddel ezelőtt, 2005 tavaszán-nyarán az Ítélet azóta ál-landóvá vált Hitélet rovatát. Mert min-den vég egy új kezdetet is rejt magában. 2005. április 2-án hosszú és dicsőséges

Ha eléggé alaposak vagyunk, minden évben fogunk találni valamit, ami miatt az adott esztendő különlegesnek nevez-hető. Ám az idei év első ránézésre az átlagosnál is emléke-zetesebb, főként egyházi szemmel nézve. A keresztények számára különösen fontos 2015-ös évfordulókról emléke-zünk meg az alábbiakban.

Amire idén emlékezünkNevezetes egyházi

évfordulók 2015-ben

Hitélet

Ítélet

2015/június18

korszak zárult le a Katolikus Egyház történetében, hogy alig két héttel később egy új vegye kezdetét. Minden idők ta-lán legnagyobb hatású egyházi vezetője, az azóta szentté avatott II. János Pál pápa földi küldetése és huszonhét éves egy-házfősége ért véget ekkor. A kelet-euró-

pai rendszerváltásban is jelentős szerepet vállaló, világszerte elismert és közkedvelt Szentatya halála után két héttel új vezető került egyházunk élére. A XVI. Benedek néven trónra lépő Joseph Ratzinger bí-borost, elődje bizalmasát, minden idők egyik legrövidebb konklávéja végén vá-

lasztották meg, hogy nyolc évvel később ő legyen a történelem harmadik pápája, aki önként adja át hivatalát. A nyolcvan-nyolc éves XVI. Benedek azóta is visszavo-nultan, emeritus pápaként él.

Teleki Levente

Pál Ferenc 1966. június 29-én született Budapesten. Fiatalkorá-ban aktív, később főállású sportoló volt a Budapesti Vasasnál. 1996. június 15-én szentelték pappá Esztergomban. 2002-től plébános Óbudán. 2011-től plébánoshelyettes Angyalföldön. 2005-től a SOTE Mentálhigiéné Intézet munkatársa. 2011. augusztus 20-án a Magyar Köztársaság Arany Érdemkereszt-jével tüntették ki, 2013-ban Prima Primissima Közönségdíjat kapott.

Pál Ferenc papi pályafutásának kezdetétől tart heti rendsze-rességgel hittanórákat, előadásokat fiataloknak pszichológia – teológia – mentálhigiéné témakörben. Az előadások 2000 őszén kezdődtek a Bartók Béla úton, egy bérelt teremben, majd 2001–2011 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán folytatódtak. Később a Millenáris Te-átruma adott otthont az előadásoknak, amiknek tematikája meglehetősen tág, érinti a spiritualitást és a társadalomtudo-mányokat.

Előadásaira jellemző egyrészt a strukturáltság és az érintett szakirodalom intenzív használata, másrészt a stand-up comedy-ből ismert közvetlen, gyakran csapongó, humoros történetek mesélésére is építő stílus.

Pál Ferenc szerint katolikus pap léte ellenére fontos, hogy az előadások semlegesek legyenek: bárki bejöhet, nem kell semmi elvárásnak megfelelni, elég a hallgató nyitottsága –„Jelentős kü-

lönbség van az iránymutatás és irányítás között. Én az előbbi mellett

vagyok. A felnőtt irányt mutat.”

A fiatalok számára érzékeny témaválasztás és a sajátos elő-adásmód következtében a kezdetben többnyire csak katolikus fiatalokat vonzó előadások rövid idő alatt igen népszerűek lettek. A hallgatóság mára életkori és vallási tekintetben is he-terogénabbá vált.

Egy szeretetteljes hétköznapi ember és pap, aki nagy nép-szerűségre tett sort az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan több médiaorgánum kereste már fel; ezekben adott válaszai tükrözik igazán nagyszerű modern felfogását, közelebb hozva ezzel is a hitetlen embereket az önmegismerés és Isten útjához. Egyik interjú során adott válaszából kiderül, miért keresik fel őt több százan, mik a fő meglátásai a mai emberekről:

„Valószínűleg azért jönnek, mert nyitottak és érzékenyek, de köz-

ben a korszellem valamennyiükbe belemar. „Valósítsd meg önmagad!

Törődj magaddal!” És gyakran nem értik, miért nem boldogok… Én

azt tapasztalom, hogy sötétségben él, aki csak önmagát látja. Hiszen

az orráig lát… Hívő és hitetlen ember életében egyaránt világosság

támadhat, ha felfedezi maga körül a többieket. Igyekszem tudatosan

figyelni a fiatal felnőttekre, hiszen most alakul ki az életük! Meg

fogják határozni egymás életét.

Az önbecsülés tesz bennünket emberi, lélektani szinten nagyvona-

lúvá, másokra figyelővé és jószívűvé. Elegendő önbecsülés birtokában

nem akarunk rivalizálni, nem kívánjuk legyőzni egymást, nem a

tárgyak, a siker és a karrier körül keringünk. Azaz nincs már szüksé-

günk arra, hogy az időnk nagy részét önmagunkkal foglalkozva tölt-

sük. Ha van önbecsülésünk, akkor nem kell állandóan veszekedni, és

bebizonyítani, hogy én vagyok az ügyesebb, az okosabb. Vagy rosszabb

esetben azt bizonygatni, hogy te bénább, tehetségtelenebb vagy nálam.

Ez nagy szabadságot ad!”

Előadásai a pszichológia, teológia, társadalomtudományok és mentálhigiénié témáját egyaránt felölelik. Istenkapcsolat, házastársi kapcsolat, kapcsolat magunkkal – „Boldog emberré,

többek között a tartalmas emberi kapcsolatok révén válhatunk. Nem

lehetünk addig boldogok, ameddig görcsösen magunkra irányított éle-

tet élünk.”

Szilágyi Ildikó

Hitélet

Pál Ferenc katolikus pap„Sötétségben él, aki csak önmagát látja”

Pál Ferenc, azaz Feri atya. Római katolikus pap, mentálhigiénés szakember. A negyvennyolc éves pap olyan népszerû, hogy „Pálferiként” emlegetik országszerte. Tömegesen járnak az elôadásaira a fiatalok, hogy megismerjék a nézeteit az élet legfontosabb kérdéseirôl. Showman? Filozófus? Inkább lelkipásztor, aki a bölcsességével, a példájával és nem utolsósorban a humorával segít élni.

Ítélet

2015/június 19

Augustus, a Római Birodalom első csá-szára Kr.e. 27-től Kr.u. 14-ig uralkodott. A rómaiak, uralkodása alatt tették pro-vinciává mai Magyarország területét, Pannónia néven. A több mint négy évszázadig tartó katonai megszállás kö-vetkeztében meghonosodott a korabeli itáliai civilizáció és ezzel együtt a Du-nántúl kultúrájában akkori művészet vált meghatározóvá.

A Magyar Nemzeti Múzeum időszakos kiállítása keretében 2015. március 27-től, december 31-éig tekinthetjük meg Augustus császár és Pannónia provincia első évszáza-da című tárlatgyűjteményt. A tárgyak nagy részét a mai Óbudán és a Hajógyári-szi-geten tárták fel. Betekintést nyerhetünk a kor vallás- és világnézeteibe, hagyománya-iba, az emberek építkezési- és temetkezési szokásaiba, valamint a hétköznapjaikba.

A kereskedelem fő útvonala ekkor a Borostyánkő-út volt. A megszálló hadse-reget, azonban rövidesen a kereskedők is követni kezdték. Kezdetben csak a közeli nagyobb településekkel, majd később a provincia belső városaival is kiépítették üzleti kapcsolataikat. A Dunának kiemel-kedő stratégiai jelentősége volt, viszont az

évek alatt a hajózás is közel ugyanolyan fontossá vált. A kereskedelemről árulko-dik többek között a Dél-Itáliában készült, Kr.e. 2. századi bronzvödör (situla), amit a Margit-szigetnél találtak, az Észak-Itá-liában készült bronzkancsó füle és pénz-érmék Augustus portréjával.

A katonai sikerek a művészetben is visz-szaköszöntek. Vázák, csészék, olykor sír-emlékek árulkodnak a győztes csatákról, diadalmenetekről. Például egy ezüst ivó-csészén Augustus császár fogadott fiának, a sikeres hadvezérnek és későbbi császár-nak, Tiberiusnak diadalmenetét örökítet-ték meg, amelyet a pannon-dalmát felkelés leverése alkalmából Kr.u. 12-ben tartott.

Az őslakosok kultúrája új elemekkel gaz dagodott és a sírkőállítás hagyomá-nyát és technikáját is átvették. Kr.u. 1. századra megalakultak a légiók mellett az első síremlék készítő műhelyek is. A sírköveken a Traianus-kori jellegzetes hajviselet, emberalakok, korabeli ruhavi-seletek, használati tárgyak is megfigyel-hetőek. A kiállításon láthatjuk többek között Oplus Laepocus, segédcsapatból leszerelt katona, Nertus Dumnotalis fia, Marcus Valerius Fidus sírkövét.

A vallásnak a római kultúrában, mind Itáliában, mind a tartományokban nagy szerepe volt. Számos szentélyt, oltárt emeltek isteneiknek. Erről árulkodik az Óbudán talált Nemesis istennőnek, vala-mint Tiberius Haterius Saturninus hely-tartó üdvéért Mithrasnak állított oltár.

A virágkor azonban nem tartott sokáig. Kr.u. 167-ben a longobárdok és az obiusok törtek be északról. A harcok súlyosbo-dása miatt Marcus Aurélius császár pár évre Carnuntum városában berendezett főhadiszálláson tartozódott. Carnuntum volt a tartomány fővárosa, illetve katonai táborként is működött. A körülbelül más-fél évszázadig tartó háború Pannónia te-rületén rendkívüli pusztításokat okozott. A háborúk sújtotta időszakot követően újra béke köszöntött be. A városok ismét fejlődésnek indultak, vízvezetékeket, köz-épületeket, villákat építettek és a gazdaság is fellendült.

Kr.u. 4. századra azonban a barbár cso-portok ismét megjelentek. Egyre nagyobb számban és egyre többször fenyegették a határvidékeket. A harcok állandósultak, a császárok, pedig ezzel egyidőben egyre ritkábban keresték fel a vidéket, a véde-kezést és a katonai csapatokat pedig más területekre összpontosították. Pannónia sorsa ezt követően megpecsételődött, a barbár törzsek jelenléte visszafordítha-tatlanná vált.

A Magyar Nemzeti Múzeum keddtől vasárnapig 10–18-ig várja a látogatókat.Lehetőséget biztosít tárlatvezetésre és cso-port- illetve diákkedvezményt is igénybe vehettek.

Ha van kedvetek és időtök, ne hagy-játok ki!

Hanich Veronika

Augustus császár

és Pannónia provincia

elsô évszázada

Kultúra&Kritika | Környezetrajz&Kulinária

Két évvel ezelőtt még csak véletlenszerű jelleggel, tavaly már valamivel tájékozottabban, idén viszont teljesen tudatosan ve-tettem bele magam a Budapest100 programjaiba. Ha valaki esetleg nem ismerné, azok kedvéért ejtek pár szót az esemény-ről. Végtelenül egyszerű a kompozíció: Budapest-szerte meg-nyitják kapuikat azok a házak, villák és egyéb épületek, ame-lyek az adott évben lettek 100 évesek. Na igen, itt azért akad egy kis csalás: előfordul, hogy két-három évvel már idősebbek az épületek, de talán bizonyos kor felett ez már belefér.

Ahogy tehát említettem, idén már tudatosan készültem az eseményre, le is töltöttem a honlapjukról a térképpel ellátott programfüzetet. Megmondom őszintén, nyeltem egy nagyot, mikor megláttam Budapest térképét telepöttyözve az ikonok-kal, amik a program egyes állomásait jelölték. Annyi biztos, hogy választási lehetőség akadt bőven, de szerencsére a honlap-jukon megtaláltam az egyes házak képét és leírását, és bár kicsit felszínesen hangzik – de a legszebb épületeket néztem ki ma-gamnak. Ezek közül osztanék most veletek meg egy élményt.

Budapest 100 – a budapesti épületek „önéletrajza”Budapest elôzô évszázadban épült házai egy-egy emlékkönyvként rejtik magukban a lakóik különleges élettörténetét, illetve az egyes híres vagy kevésbé ismert történelmi eseményekben betöltött szerepüket.

Ítélet

2015/június20

A nagykörúti Radisson Blu Béke Hotelben tett látogatásom tette rám a legnagyobb hatást. Egyrészt, mert szinte az egyik kedvenc filmem, a Grand Hotel Budapest díszletei között érez-hettem magam, olyan elegáns és kifinomult maga az épület mind kívülről, mind belülről. Másrészt egykor volt a hotel-nek egy hihetetlenül izgalmas terme: az 1937-ben megnyitott Kupola terem. A terem közepét (ahogyan a név is mutatja) kupolával fedték be, ennek teteje gombnyomásra két irány-ban eltolódott, így nyáron a szabad ég alatt szórakozhattak a vendégek. S hogy még izgalmasabb legyen a történet, a padló üvegből volt, így kettő az egyben meg tudták oldani a terem alatt található (és egyébként Magyarországon az első szállo-dai) mélygarázs világítását is. Hogy mindehhez mit szóltak a szomszédok, azt nem tudni, de a későbbi évtizedekben a (saj-nos) már átalakított Kupola műsoros estjein olyan népszerű magyar művészek kezdhették meg pályafutásukat, mint Hofi Géza, Máté Péter és Klapka György.

Továbbá engem azonnal megnyert magának a hotel Shakes-peare-terme, amelynek falait Haranghy Jenő képzőművész Shakespeare-darabokból vett jelenetekkel díszítette. A falakon egyaránt megelevenedik például Rómeó és Júlia és a velencei kalmár története falemezekre festve, sőt az egyik illusztrációra Haranghy saját maga és felesége szerelmesen összebújó alakját is odafestette. A szálloda ezen részének véleményem szerint igazi bálterem hangulata van.

A szálloda múltjáról pedig érdemes tudni még, hogy 1913-ban nyitotta meg kapuit – egy négyemeletes bérházat építtetett át Fábri Henrik kereskedő. Ekkor még a Britannia nevet visel-te, mert Fábrira a legnagyobb hatást az angol szállodaipar gya-korolta. A kora legmodernebb szállójának számító Britannia legnagyobb attrakciója az ún. szobahívó fényjelzés volt, mely a

szobák ajtaja fölött jelezte a vendég kívánságait. A Béke Hotel elnevezést a II. világháború után kapta.

Ha Te is arra vágysz, hogy ilyen és ehhez hasonló, érdekes helyekre juthass el, érdemes jövőre csatlakoznod a Budapest100 eseményéhez. A program keretében egyébként nemcsak épület-látogatások, hanem építészet- és várostörténeti séták is várnak, illetve lehetőség van arra is, hogy önkéntesként Te is közre-működj.

Én mindenképp ajánlom ezt a programsorozatot mindenki-nek, aki szereti tudni, hogy milyen élettörténeteket, történelmi eseményeket rejtenek azok a házak, melyek között nap mint nap elsétálunk.

Ádám Flóra Julianna

Környezetrajz&Kulinária | Sport

DUDÁS TIBOR személyében egy kel-lően karakán csapatkapitány képviseli a Pázmányt a pályán és azon kívül, hiszen oroszlánrészt vállal a csapat dolgainak intézésében is. Posztját tekintve feladó játékos, aki végig a hálónál van, az el-lenfelek támadásai rendre elakadnak, ha Tibi felhúzza a falat és sáncol.FEIGL DÓRA a tapasztalt játékosok sorát gazdagítja a csapatunkban, táma-dásban és védekezésben is klasszis meg-oldásokra képes az ellenfél legnagyobb bánatára. Dóri a viharos időket megélve,

szintén nagy szerepet vállalt a csapat új-raszervezésében.CZIPÓTH EMESE szintén feladó po-zíciót foglal el a pályán, bár önfeláldozó mentéseit nézve bármilyen feladatot el tudna látni. Emese elsőéves jogászhall-gató, egyike a frissen csatlakozott játéko-soknak, akik nagy elszántsággal és küz-déssel segítik a csapatot.GEISZELHARDT PÁL balkezes ütő játékos, aki komoly röplabdás múlttal büszkélkedhet, számára sosincs elvesztett játszma. Pali minden helyzetben moso-

lyog, segíti társait, annyira pozitív, hogy joggal feltételezhetjük, hogy az óvodában a jele egy ”+” volt.LACHATA LILI csapatunk friss szer-zeménye, aki a tavaszi idényben csatla-kozott hozzánk, de egyből a keret meg-határozó játékosa lett. Lili amikor labdát kap, fiúkat megszégyenítő módon vágja be azt az ellenfél térfelére.ALMÁSI DÁNIEL szintén balkezes támadó játékosunk, aki a pálya minden részéről képes veszélyes ütéseket pro-dukálni. Dani elsőéves joghallgatóként

Röplabda a PázmányonEgyetemünkön nagy hagyományokra tekint vissza a röplabda sportág, sajnos azonban az utóbbi években népszerûsége és támogatottsága a hallgatók körében csökkenô tendenciát mutatott, egészen tavaly októberig. A 2014/2015-ös tanévre a csapat újraszervezôdött, felfrissülve, új játékosokkal vágott neki a Budapesti Egyetemi Bajnokságnak, melynek ôszi szakaszát megnyerte, és jelenleg is a tabella élén áll. Akik már korábban olvasták az Ítélet sport rovatát, azok most egy interjúra számítanának, ellenben senkit nem szeretnék külön kiemelni, mert együtt alkotunk egy csapatot, így következzen

Ítélet

2015/június 21

A monda szerint Oidipusz királynak, amikor útjai során Théba elé érkezett, egy szfinx állta az útját. A városban pusztító oroszlán testű, gyönyörű női fejű szörnyeteg rejtvényt adott fel a vá-ros polgárainak és követelte, hogy em-beráldozatot vessenek elé, amíg valaki meg nem oldja a talányát. Mi az, ami reggel négy lábon, délben két lábon, este három lábon jár? Oidipusz jött rá egye-dül, hogy a megfejtés maga az ember, aki születésekor négykézláb mászik, fel-nőttként két lábon jár, idősen pedig bot-jára támaszkodva mozog. Akkor ezzel a válasszal megmentette a küzdelemtől a lakosokat – de idővel pusztán az elme játékává váltak a rejtvények.

A fejtörő játékok története egyidős az emberiséggel. Az első rejtvények írásba foglalása a görögökhöz köthető, ott ve-tették papírra a szájhagyomány útján terjedő feladványokat. A mai rejtvények

őse a bűvös négyzetként ismert típus. A bonyolult ábra kis fekete-fehér körökből áll, ahol a fekete szín a páros, a fehér a páratlan számokat jelöli.

De nem csak számokkal, hanem be-tűkkel is zsonglőrködtek őseink. Pom-peji romjai alól olyan palindrom (oda- és visszafelé olvasva ugyanaz) rejtvények kerültek elő, amik a Miatyánk (latinul: Pater Noster) betűiből álltak össze és ló-

ugrásban bármelyik P betűből kiindulva összeállt a pater (atya jelentésű) szó.

Az újkori előd a 19. századi Angliában jelent meg, 1873-ban pedig az amerikai St. Nicholas gyerekmagazinban tűnt fel.

A mai értelemben vett keresztrejtvény hivatalos születésnapja 1913. december 21., kitalálója pedig a liverpooli újságíró, Arthur Wynne. A középen üres, gyémánt alakú szókeresztező a New York World magazin vasárnapi számában jelent meg. A kérdések nem a négyzetekben, hanem az ábra mellett helyezkedtek el. Segítsé-gül az első szót, a ’FUN’-t kitöltötte az olvasók helyett. Wynne eredetileg csak a nagyapját akarta szórakoztatni a ’mági-kus négyzettel’ de olyan sikere lett, hogy onnantól kezdve heti rendszerességgel kapta a megrendeléseket az újabb kita-lálósdikra.

Az olvasók a helyes megfejtésekért megrohamozták a könyvtárakat, a New Yorki közkönyvtár 1921-ben arról pa-naszkodott, hogy a szótárakra és encik-lopédiákra vadászó rejtvényfejtők elri-

A keresztrejtvény története

Sport | Humor

csatlakozott idén a csapathoz, küzdése és munkája mindenki számára példaér-tékű.CSEHI ANGÉLA immár harmadik éve a Pázmány Röplabda támadó játékosa, kijelenthetjük, hogy nincs nélküle mér-kőzés. Angi mind a pályán, mind azon kívül is a csapat hangulatfelelőse, aki szá-mára nincs lehetetlen.HOFFMANN ZSOLT ütő játékosként próbálom a csapatot segíteni a pályán, illetve feladataim között a külső képvise-letet látom el.A teljesség igénye nélkül, a csapat tagjai továbbá Major Barbara, Szántai Réka, Vraukó Lili, Deli Blanka, Lénárd Regina. Szeretném kiemelten megemlíteni szak-mai tanácsadónkat, dr. Fridrich Andrást, aki egyetemünkön végzett, és azóta is se-gíti a csapat működését.

Amennyiben kedvet kaptál, hogy egy vi-dám hangulatú csapat tagja legyél, kép-viseld a pázmányos színeket vagy csak mozogj egy jót az egyetemen, várunk sok szeretettel edzéseinkre. Hajrá Pázmány!

Hoffmann Zsolt

Geiszelhardt Pál

Hoffmann Zsolt

Lachata Lili

Almási Dániel

Csehi Angéla

Dudás Tibor

Feigl Dóra

Cipóth Emese

Ítélet

2015/június22

A startup szó az utóbbi évek egyik legjelentősebb kifejezésévé vált a gazdasági és vállalkozói életben. Hazánkban csak az el-múlt pár évben szivárgott be a magyar nyelvbe, bár az emberek többsége még mindig nem tudja pontosan mit is jelent. Defi-níció nem született még rá, mégis, ha felsoroljuk jellemzőit, akkor meg tudjuk határozni egy vállalkozás startup mivoltát.

A startup egy vállalati forma, egy kultúra, modell, egy mód-szertan, egy életstílus. Már ebből a felsorolásból látjuk, hogy egy igen sokrétű fogalomról van szó. Ha nagyon le szeretnénk egyszerűsíteni, akkor mondhatjuk azt, hogy a startup egy olyan vállalat, amely nagyon gyors – pár éves – növekedési poten-ciállal kecsegtet, nem regionális, hanem nemzetközi piacokat céloz és valami innovatív szolgáltatást vagy terméket vezet be, hiánypótló, problémamegoldó árut, mindezt minimális saját tőkével, jellemzően magas tudásbázissal a háttérben. Jellemző-en KKV-méretű vállalatokról beszélünk, de abszolút nem rele-váns, hogy olyan vállalkozásról beszélünk, ami 50 vagy éppen 2000 főt foglalkoztat, ezer vagy akár milliárdos nagyságren-dű profitot termel – kvázi egy nagy vállalkozás, ami kicsiben – akár egy szobából –, jellemzően kevés fővel indul.

Egyetemünk falai között a Karrier Iroda jóvoltából került megrendezésre márciusban a „Milyen a jó startup” elnevezé-sű előadás, főképp azon érdeklődők számára, akiket a ’hogyan

csináljunk kicsiből nagyot’ gondolat vagy pusztán hétköznapi érdeklődés vezérelt.

Belépve az előadóba, két fiatal és egy náluk idősebb férfi várta a hallgatókat. Meghívott vendégek Dr. Cserey György, PhD, egyetemi docens; PPKE ITK, Gellai Richárd; a Ziteboard alapítója, Szesztay Péter, MiniBrake társalapítója voltak. Há-romfajta személyiség, nézőpont, de mégis közös bennük az, hogy sikeresek és nem utolsó sorban boldogan dolgoznak.

Az est műsorvezetője, Sergő Z. András kérdéseivel indult az előadás, majd a közönségkérdések gurították a gondolat-gombolyagot, átalakítva az estét egy interaktív beszélgetéssé. Vendégeink egyenként meséltek a vállalkozásukról, a mögöttes csapatról, vezérelvekről, hibáikról, sikereikről.

Egy átlag fiataltól távolálló vállalkozások világa közelivé került az előadás során. Lenyűgöző kérdések és válaszok, kendőzetlen tanácsok és vallomások hasítottak az E2 levegőjébe.

Többek között megtudhattuk, hogy a lényeg a csapatban van – minél többféle személyiségű és erősséggel rendelkező ember ül a vállalkozói csónakba, annál nagyobb az esély a sikerre; valamint azt, hogy mennyire fontos a barátság és őszinteség; a lépésről lépésre haladás; hogyan lehet kevés pénzből is sikeres vállalkozást indítani és fenntartani.

Az előadók sokszínűségéből adódóan bőséges választ kap-hattak a jövőben vállalkozni vágyók, de azok is, akik pusztán a pályájukon szeretnének sikeresek lenni. Az előadás végéhez kö-zeledve a nézők sorából elhangzott a közhelynek tűnő kérdés:

„De mégis mi a siker kulcsa?” – „Az, hogy azt csinálom, amit sze-

retek. Így lehetek jó benne.” A válasz kisebb felháborodást keltve újabb kérdéseket indukált – „Jó, de ez nem így megy, mi lesz ha elbuksz, kudarcot vallasz?”. Csend. Szerény mosollyal válaszolt az egyik ifjabb sikervállalkozó: „Mi lenne? Akkor majd csinálsz mást. Nem félhetsz örökké a kudarctól, mindig lesz valahogy”.

Bevallom, érkezéskor kissé félve, az első padba ültem, közel az ajtóhoz. Feleslegesen. Kiemelkedően értékes és tartalmas előadásnak lehettünk fültanúi, amiből mindenki kellő ihletet és tanácsot kaphatott az élethez, vállalkozáshoz. Jómagam a hit

és bátorság jelszavakat ismételgetve indultam utamra. Köszön-jük a szervezést!

Szilágyi Ildikó

Milyen a jó startup?

asztják a kézikönyveket tanulásra hasz-náló diákokat, hozzátéve: a vezetőség kötelességének tekinti olvasásra jogosult látogatóinak védelmét.

Angliába csak 1922-ben került be a Pearson’s Magazine oldalára, de olyan sikere lett, hogy 1925-től kezdve a leg-több európai lapban megjelentek kü-lönböző fejtörők. Ekkor publikálták az első keresztrejtvény könyvet, ami óriási sikert aratott. Nem sokkal később már a ’crossword puzzle’ kifejezés is bekerült a szótárakba. Bár a New York Times olvasóinak sokáig kellett várnia erre a szórakozásra, végül 1942-ben a lap szer-kesztői engedtek a nyomásnak és közöl-te első keresztrejtvényét. Ez jó ötletnek

minősült, hiszen azóta is az ő szójáté-kaik a legnépszerűbbek az Egyesült Ál-lamokban.

Hazánkba először 1925. január 22-én érkezett meg. Kristóf Károly, a fiatal új-ságíró szerkesztette a Ma este című lapnak a feladványt. A legenda szerint ki szerette volna próbálni valakin a kész művet, ezért leszaladt az EMKE-be, ahonnan felvitt a szerkesztőségbe egy verseskötetét áruló fi-atalembert. Ő pedig a négyzetháló láttán csak annyit mondott: Van nekem elég rejtvény az életemben! Majd otthagyta Kristófot. Mint kiderült, a történet hőse maga József Attila volt. Kristóf annyira megrendült ettől az élménytől, hogy soha többet nem szerkesztett rejtvényeket, en-

nek ellenére évekkel később alapító tagja lett a Füles című újságnak, ami az első fontos állomása a magyar keresztrejtvény történetnek.

A Guinness Rekordok Könyve szerint az eddigi legtermékenyebb rejtvénykészí-tő az angol Roger Squires, aki 2013. jú-nius 30-ig 74 634 rejtvényt állított össze. Ő tartja a keresztrejtvényben publikált leghosszabb szó rekordját is, a helyes megfejtéshez az 58 betűs walesi kisváros, Llanfairpwllgwyngyllgogerychwyrndrobwllllantysiliogogogoch nevét kellett le-betűzni, amivel még a városka lakói sem boldogulnak egykönnyen.

Bagdadi Hakima

Humor | Karrier

Ítélet

2015/június 23

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara(1088 Budapest, Szentkirályi u. 28–30.)

F E L V É T E L T H I R D E T

a doktori (PhD) képzésben való részvételreaz állam- és jogtudományok területén

A PPKE-JÁK Jog- és Államtudományi Doktori Iskola 2015 szeptemberében indítja a doktori (PhD) fokozat megszerzésére felké-szítő, hároméves képzést nyújtó programját az állam- és jogtudományok területén.

A képzésben való részvétel feltételeia) hazai egyetem állam- és jogtudományi karán egységes, osztatlan jogászképzésben szerzett, legalább „jó” minősítésű („cum

laude”) egyetemi szintű jogász diploma/oklevél; A „rite” diplomával rendelkező felvételizőket, abban az esetben lehet felvenni a doktori képzésbe, ha a diploma megszerzésétől 3 év eltelt.

b) külföldi egyetem állam- és jogtudományi szakirányán szerzett és nem honosított, vagy nem állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkező pályázó felvételi pályázatának elfogadásáról a Tanács dönt. Külföldön szerzett oklevelet a jelentkezés előtt a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően kell elismertetni;

c) záróvizsgát tett egyetemi hallgatók jelentkezéskor csatolják a tanulmányi osztály igazolását. A felvételi döntés esetükben fel-tételes. A „jó”, illetve „cum laude” minősítést el nem érő oklevél a feltételes felvételt érvényteleníti;

d) két élő, a tudományos kutatás körében alkalmazható idegen nyelvből szerzett C típusú vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsga. Indokolt esetben - különösen a választott kutatási területre tekintettel - a Tanács a DI Felvételi Bizottságának javaslatára elfogadhatja az egy élő és egy holtnyelvből C típusú, vagy azzal egyenértékű középfokú nyelvvizsgával rendelkező pályázó felvételi pályázatát is;

e) egészen kivételesen a Kari Doktori Tanács engedélyezheti egy középfokú C típusú nyelvvizsgával vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával történő felvételt azzal, hogy az abszolutórium megszerzéséhez a másik középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga meglétének igazolása feltétel.

A képzés módja (és díja)p nappali tagozatos hallgatói jogviszonyban, állami ösztöndíj mellett;p levelező tagozatos önköltséges hallgatói jogviszonyban; a képzés díja: 90000 Ft/félévp az egyéni képzés keretében végzett doktori tanulmányokhoz lásd a Kari Doktori Szabályzat 20. §-ának (2.) pontját a Doktori

Iskola honlapján. (https://jak.ppke.hu/jog-es-allamtudomanyi-doktori-iskola/szabalyzatok)

A jelentkezéshez szükséges mellékletek1. adatlap (WinWord dokumentum); 2. szakmai életrajz; 3. a felsőfokú tanulmányok lezárását igazoló diploma/oklevél másolat(ok); 4. az idegen nyelvi ismereteket igazoló diploma/oklevél másolat(ok); 5. tanszéki fogadónyilatkozat (WinWord dokumentum); 6. a kutatási terv vázlata,7. a felvételi eljárás díjának (9000 Ft) befizetéséről szóló igazolás (OTP 11707024-20433873).

A jelentkezés módja és határideje

A pályázatokat levélben, vagy személyesena Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Doktori Iskola Titkárságán,

Szalainé Szikszai Krisztina doktori ügyintézőnél (III. emelet, 305. szoba)

lehet benyújtani 2015. június 23-ig.A jelentkezők felvételéről – a beadott pályázati anyagok és a június 25-én esedékes szóbeli felvételi beszélgetés alapján – a Felvételi Bizottság javaslatára a Kar Doktori Habilitációs Tanácsa dönt.

A jelentkezéssel és a felvételi eljárással kapcsolatos további részletes információk, valamint a szükséges nyomtatványok letölt-hető változata a Doktori Iskola honlapján (https://jak.ppke.hu/jog-es-allamtudomanyi-doktori-iskola/adminisztracio/felveteli-hirdetmeny) érhetők el.

Információ: a 4297-291 közvetlen telefonszánon. A Doktori Iskola Koordinátorának, dr. Frivaldszky Jánosnak (tanszékvezetô, egyetemi tanár) fogadóórája:

péntek 9.00–11.00 között.

Karrier

„ARRA IGYEKEZTÜNK RÁBÍRNI A HALLGATÓKAT, HOGY KOMMUNIKÁLJUNK EGYMÁSSAL, HISZEN ERRÔL SZÓL AZ EGÉSZ SZAKMA…” – INTERJÚ DR. KURUNCZI GÁBORRAL, AZ ALKOTMÁNYJOGI TANSZÉK MEGBÍZOTT OKTATÓJÁVAL3. oldal

itelet.pazmany@gmail.com itelet-pazmany.blog.hu

iustum, aequum, saluta

re

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KARÁNAK LAPJA

itelet-pazmany.blog.hu

A képeket Herceg Katalin készítette

XVIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2015/JÚNIUS

NAGYBÖJTI LELKIGYAKORLAT MÁRIABESNYÔN6. oldal

INTERJÚ TALIÁN CSABÁVAL, A GRADUS AD FACULTATEM ELNÖKÉVEL7. oldal

SZEMÉLYISÉG ÉS A MÉDIA A POLGÁRI ÉS BÜNTETÔ-JOGBAN KONFERENCIA12. oldal

PÁL FERENC KATOLIKUS PAP: „SÖTÉTSÉGBEN ÉL, AKI CSAK ÖNMAGÁT LÁTJA”18. oldal