XVI. vfolam. Csíkszereda, 1904. zt . 3 . szám.

csíki lapok POLITIKAI. KÖZ(JAZI)ASA(iI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

FOSZKItKKSZTÓ DB. FEJÉR ANTAL.

Megjelenik a lap minden szerdán Előfizetési ár: Kjjés* évre a kor. i Küllői,lro> 12 kor.

l'élévro 4 kor. j\o|;_veili-\-re -J kor.

SZKKKKSZTÖSKO KIAhOlllV \TAI. SZVOBODA J Ó Z S E F könjrv-k>'ri-.k.'il.'M-. h.ivn 3 la|< .icll.ml ilk-tfi ki l.'iii.-iiy.-L hir.l. t- -. k. i ir,ni,(. .,'U kaidcml.-.k

Nyílttéri csikkek soronkiot 40 fill-ért közölteinek. Egyes lap ára 20 fillér. —

Hirdetési dijak :i lepolesölilmn számíttatnak.

K K L E I . O S S Z E R K E S Z T Ő :

LAKATOS MIHÁLY.

Szent István király. Gyújtsuk föl a/, emlékezés fáklyáját ;

szárnyaljunk gondolatban 900 évvel vissza a nagy király korába. Vessllk le a bétköznapiság ruháját s öltsűnk magunkra ünnepi köntöst s felszerelve magunkat a hazaszeretet látócsövével ku-tassuk azokat az értékes ismereteket, melyekre a történelem lanit.

Árpád S7erezle meg e hazái ; «le Szt István biztosította örök időre a magvarnak és nhogyan. amiféle eszkö-zökkel ezt tette, megérdemli, hogy mos-tani nehéz hclyzeltinkLeii gondolkodjunk fölötte.

Legfontosabb eszköze n keresztény vallásunk terjesztése és népével való lel -v/tele volt.

Szt Istvánnak ez az a tetlc, mely őt korának, sőt. minden korunk legkivá-lóbb állainférfiává, nz anyaszentegyház kebelében pedig valódi szentté avatta.

Már korában az a hir volt róla el-terjedve, liogy látnoki erővel bir ; s kilenczszáz év viszontagságai igazolták, mennyire igazuk volt kortársainak

Az Isteni gondviselés csodálatos ereje, hogy a tiatal és életerős, de szilaj nép-nek egy prófétát külde, ki megtanítaná, óvná és intené, hogyan szilárdít hatja meg államiságát, hogyan biztosíthatja függet-lenségét.

Juthatott volna-e más sorsra hazánk, mint amilyenre jutott Altilla halain as birodalma, az avarok rövid uralma, ha nem biztosítjuk magunknak a körülöl-tünk fekvő hatalmas országok rokon-szenvét ?

Szt. István bölcs látnoki képesség-gel hamar átlátta a veszélyt, mely a magyarnak a keresztény Európától elütő pogány erkölcseiben, szilaj ternn szelében, hnrezias, rabolni vágyó modorában rejlik.

Jól tudta, hogy a nemzetnek uiin-den magasabb czél nélkül, szétszórtan

külföldön apró tömegekbon való csatáro-zása, a ncm/.et erejét csökkenti, hatalmát csorbítja és hogy ezek az okok könnyen a még csak most inegs/.crzett haza korai pusztulására vezetnek.

A prófétából apostol lett tehát ; hir-dette népének Krisztusnak tanait ; a felebaráti szeretetet, a béke. a türelem, az alázat és jámborság igeil, fárnilhalhin. lankadatlan buzgalommal azon kii/.dött, liogy népét egészen megnyerje a krisz-tási vallásnak úgyis mint népének atyja békésen, oktatással, de úgyis mint had-vezér, kemény hnrr/czal, a lellámndó Kupa vezér példás büntetésével.

A keresztény hit felvétele nemzetünk léiének kérdése volt H azért nem lehetett azt teljesen a nemzetre bizui, nem lelte tett megengedni, hogy a régi pogán\ hagyományokhoz szitok, durva erkölcsei, viszályt hintő, a törvényes hatalom ellen is feltámadó iinkényeskedései halálos sebeket tl-senek a nemzet testén.

l'usz.tuliiiok kellelt, mint a kényes csemetének hatalmas Iává való fejlődé-sét gátló akadályoknak.

Ha nem voltak képesek nz nj rend-hez simulni, ha ellenkezni mertek a kirâlylyal, egyéb sorsuk nem lehetett nz ifjú állam fennmaradásának érdekében, mint a pusztulás.

Mély erkölcsi tanulságot rejt magá-ban Szt. István első királyunk e tetlc.

Korán átlátta, liogy a lejei tniír akkor felütő pártoskodás gátolni fogja nz áUnmépités nagy müvét.

Évezredekre szóló nagv munkája sikerét nem volt szabad ;i veszélyick kitennie ; nem volt szabad a békés lej lődés fellételeit bizonytahiiiságb.iu hogynin.

Erőszakkal fékezte meg léhát a nem zetnek már ekkor fellépő s később oly sokszor vc'H/.t hozó pártoskodásrn való hajlamát.

Nemzetünk oly sok viszály után. annyi balszerencse között, végre oly korba

jutott, mely magában toglnlja a békés fejlődés az anyagi, erkölcsi és politikai l'ejlljjÉli'-s összes eszközeit ; csak élnünk kell azokkal okosan, böles előre látással, • miit Szent István.

„A hazáért mindent föl kell áldozni, du a hazát feláldozni semmiért sem szabad."

Deák Ferencinek bölcs tanitásn. Mintha Szt. István szólna 900 év mtilvn állnia újból hozzánk.

Nem szabad hosszú küzdelmeink gyü-mölcsét, évtizedeknek a munkáját könyel-nlilén a veszélynek kitettünk, nem szabad a haza sorsát kocz.káztatnuiik. mikor a lickés f e j l ő d é s utja aniitgv is rendelke-zésünkre áll ; mikor mint Szt István bölcs cselekedele mutatja, a nemzetnek örök időre vnló fennállását, a honnak vinilásál, benn a belső b'két az. egységgé szervezett állami halálom, király és nem-zet egyetértése biztosit ja.

['Ipitetiiiuk kell és nem rombolnunk, a pártoskodás irzonban rombolás ; lerom-bolása a hazának.

Szt István ez ellen a végső eszkö-ökkel is szembeszállott ; vájjon más sor-

sot most érdciiielne-e ? K nemzetnek Istentől kijelölt rendel-

teténe. ezélja volt a múltban, nagy fel-adat vár rá a jövőben.

A múltban a kereszténység és a mű-veltség védelmezői valánk Ts mindaddig vitézül, lertinsnii megállottuk helyünket a kilzdi-li inben, legyőztük elleneinket, inig nz átko.s pártoskodás uem forgácsolta szét a nemzet erejét, n<-iti rombolta szét a királyban megtestesülő egységet.

A körülmények változhatnak, de az elő mindig erő lesz. melynek oltalma alall. nemzeti államunkat ki kell épitenilnk. iiiinl kii'pilcit Szt. István a keresztény vallás oltalma alatt ; egy erőteljes ma-gyar középosztályt a nemességet s igy a lungyarbij sujircmáeziáját biztosította.

Az országnak létérdeke, hogy egy

erős, független, érzésben teljesen magyar középosztályt teremtsünk, azt fentartsuk.

Ennek a középosztálynak magyar-nak kell lennie minden izében, erkölcsei-ben ugy, mint történelmi hagyományai-ban ; mert eunek a középosztálynak ve-zetnie kell, uralnia az egész társadalmi és állami életet.

Az első szt. király korán felfogta ennek a jelentőségét.

900 év véres küzdelmei, csapásai, szenvedései mutatják, mekkora bölcseség vezette az intézmény megalkotásánál.

A nemességgel szemben tehetetlen volt minden állam ellenes törekvés. Meg sem foganhatott, mert talajra nem talált.

Köznemességünk magyar volt szív-ben, lélekben és erős szervezetével a ma-gyar királyságnak számára, a magyar nemzeti élet fundementuma volt nemzeti érzéstl királyaink alatt; győztes védelme-zője a nemzet ellenes uralkodók korában.

Jövőben is csak egy ilyen erős kö-zéposztály leiiet az alap. melyre a magyar nemzeti állam, mint kőszálra felépilhető.

A helyes magyar politikának fel-adata ennek a középosztálynak fentar-lása lehet.

Nem szabad érzelmi tekintetekből sorsát kétségessé tenUnk ; pusztulását elő-készitenünk.

A kié az a föld, azé az ország ; a magyar föld, az állam leglényegesebb anyagi alkatrésze. Alinak magyar kezek-ben kell maradnia.

A gazdasági te|lődés erőszakos irá-nyítása, a tőkének, a nagy iparnak, a vánisorompók felállítása által szertelen előnyökben való részesít -se, g ezzel a földbirtoknak, a mezőgazdaságnak érték-telenné tevése nem lehet a helyes és bölcs magvar politikit utja.

Iparra és kereskedelemre igenis szük-ségünk van, de ezt nem szabad a közép-osztály romjain megszereznünk ; hanem a fejlődés természetes előmozdítása állal

A „CSÍKI LAPOK" TARCZAJA. Amit a holnap hoz.

Irta: PORZÓ. Lenn az ntezán hideg szél süvít, i'i fenn

a szobamban nyájas. maradt» meleg pattog. Clük a tűz előtt, 8 ahogy szítom, azou tűnődöm, mennyire tokéletlen szerszám a kályha.

Hogy nem alapult még meg a Vulkáni Hő-kiaknázó Részvénytársaság, mely H fold méhé-nek izzó tüzeit enyhe meleggé lohasztva, cső-rendszeren vezetné lakásunkba, mint a vizet a a gázt. A üellértliegyuek vulkáni majával. artézi kútfejeik hőjével füteui lehetne az egész ország városait, falvait és tanyait, H tavaszi virulásra serkenteni a fagy alatt megridegült földet ; sít narancs erdőt fakasztani, loirtuszcerjét támasz tani olt, aho! a SZÍVÓS Bkácz küzd N HÍVÓ homok-kal és bocsát le egy-egy fanyar gyökérszálat nz amerikai jövevény, a bogárálló venyige. Csuk a maga ailány valójában mutatkozik ez a hivalkndo C9odakorszak, mindén nem olt s nem akkor hir kedvére ereszteni esőt s szelet, hűvöst, altoi s amikor arra szükség van.

Bizony tökéletlen szerszám ez a kályha s megérdemelné, liogy a rég elfelejtett koppantó aortára jusson. Pedig mennyi szép éuek rengett a kandallóról! (Melynek miuáluok kályha a neve). Ujabban épileuek is kandallót az uj ebédlőbe, hogy PiiUaerÖ legyen. Aztán beleállitják a gáz-keinonczét, vagy kinevezik kandallóvá a regene-rátort a eszel a talmUággal ismét csúffá tettek egy kedves régi eredetit.

Van olyan légfűtés is. De ez minden meleg volta mellett hideg. Nem is annyira az egyenle-

tes fűtés szította ^életre, mint inkább a szűkre szabott lékásuíik^zoritott rá : kályha ne foeja cl a helyet a kojitigháczi's tea asztal, vagy IIIUH

halvány elől, m^ţnek ifirvi» buffet. (Magyarul krodoue .) , \ }

Kblit^jMHlaiiHtban valami iin-grozzcuii a/ elmémet." Az*'a kic«i TÍémon. amely önmagunkkal veszejt iisszü bennünket : nz ellenmondás. Hogy iniért is kívánom én mindezeket a dolgokat ? Meg-váltotta-e n küzdő ember" A gőz, a caz. a vil-láin ? A tudomány inagusára emelkedett hygiene UHUI győ/i szánon tartani az ezerféle baezillust. mely uzóta fiezmikol csak igazában » mételyezi meg milliók vérét, amióta felfedezték. Mort Imígy soha azelőtt nem volt annyi nyavalya a tilson mint a mióta felismertük a gerjesztőit. Sivatag oroszlána, dzsungel tigrise, a liri/.ilia nsrcnge legeinek foiró zsombékjaiből kiny ilnh vipera nem irtott ki annyi embert, mint az a parányiig, amelyből százezer tér el akkori helyen, mint H mekkora az én bajuszom szálának az átmetszető.

Oőií-il;»ru én kimarjult váll. Villamos vasnt H a fataotság miatt sajgó Iáit. 8 még egy csunió ilyen ellentét. S valamennyi meghazudtolja un-unk a bizonyos haladásnak n. n. áldásait. S m Kdiiion. Som Courie meg nem váltották az em-beriséget. Mért is hal meg éhen ugyan-egy pil lanatbao épp annyi ember, mint a mennyit meg-zabál ? Mért hogy toa még sűrűbben, mint azelőtt: akkor ül asztalhoz a tiszta erkölcs, midőn a biin már okádott.

S mindezt a fonákságot betetézi a in-ki-szabadult asszouy, aki abban keresi az igiuságát, hogy elrúgja magától női voltát a beáll a férfi-ember vetélytársának, holott ót at. alkotó termé-szet a férfi segítőjének rendűié.

S közben egymás hegyin-haiáu rohannak előre a loge-íodalaloHal'h találmányok és felfede-zések : a kőfalai átvillágitó Unut '-n sugár, a vil-lamos t;ivl.ii i-i a s/nrok-érczhől kicsiholt rádium az V ifityv hiiMtlan viluiiii" melegitű enrrui ujrtVH'. uz örök mo/uoiiy es u lialhaluilaiisiig az Andri-nin, umelv uj cli-tre költi u merev hol-tat. Mar most tni'-i; c ak a Mursbeliekkcl értetik meg egviuiisi — azután se biblia, se mia'yunk, a magunk i/lési; szerint rendezzük be urökéle-tiink'-t, umi nem lesz egyéb, mint a végtelenbe nyiiló folytatása u jeldtiuek minden ö édes meg* M/okáNHÍval.

í)u még itt sincsen vége a csndikiiak. Mr. Lutniueux — omeu ut uotiien n camera obs-cura fehér lapjáia vetődött utczat minden mozg enihetestiil s állatontul, a vitlcket, az eget az ó csillagaival a niiga Rzineiheii H ragyogásában akarja oda rögzitu'tii. Uögzi'ett is tnár belőle egy darabot. A maga va!n«ág;tb<ui láttam azt a szép kreol leányi, aki eloinolva a zs;ilyébeu, színié pihegni látszott, s kebelén a rózsa megrezdült én illa'ozoll.

És int már a psykhografus is, aki rönt geui alapon neki szögezi az ő kérlelhetetlen csö-vét uz én bi-ctex fejemnek s lefeuyképirjn belólo az én sanyarú pár gondolatomat. Lelkemnek minden gerjedéseit. féltett gyöngyszemeit kiszedi belőlem, mint kuglólbul a mazsolya szemet. Mi lesz a világból? Mikor mosolyogva e áradó ö-öm-s/.övul köKZüntöin az én látogatómat: ő a psy* khograíionjával azt olvassa ki az agyamból, hogy .Vitt volna el az ördögi" Mit alkalmatlankodik es a majom akkor, mikor épp méregetek magam-ban valainaly vitás jogesetet ? Bankot, vígjátékot, kii'üsönt ?

Kdwar Lytton Bulwer (aki a Gépek köz-társasága cziineu irt egy igen elmés elbeszé-lést), .lules Verne és dr. Jókai Mór nein tudnak kitaliilui olyan jövő szizad csodáját, hogy azt valamely iiyuehatHilHii ifjú teknikus elme valóra vallani ue igyekezne. Problema nem lehet oíy lióbortos.vakineró,isteukisérió,hogy az újkor tudósa, fölényesen mosolyogva, ue készíiluc megoldaui.

Hul van már a nyolezvan nap alatt megkerül-hető föld, mikor Tho. Cook és Társa 60 nap alatt ke-ri'ik tneg azt velem. A villámmaisa napsugárral való irás és a légi repülés után : tréfa tnár a vit alatt akár a teuger fenekére furakodnunk ; szín-házi estét hangversenyt a pamlagon eluyulva, szivar mellett élveztiüuk ; saját szavunkat hen-gerre göngyölítenünk, hogy a dédunoka is meg-értse belőle : istenben boldogult, érdemes emlé-kezetű dédapja milyen kulcs szerint káromkodott? Basszusban e vagy tenorban ? És mindez bliktrisz-s'.imum ahhoz képest, hogy éu nem sokára tele-oplofon itt fogok az éu Oáuyó Laczi pajtásommal találkozni sziurŐUszinre. hangról-hangra — pedig vagy IU,()00 kilóméterre esünk egymástól. Hal-lani és látni fogom az én Laczimat. A jó fiu ! Bogy elagarászta, elkurizálta, elkártyásta, elpus-kázta 8 elhazafiaskodta apai örökét, messze Ame-rikában (Ordiban-Creck, Msschssts) egy — külön-legességnek, a magyar módra savanyított ková-szos uborka kouzervnek szerez most bő keletet.

Még csak a táv-icköslö van hátra, hogy a uew-yorki Delmouicónak bires menüjét itthon dróton élvezzük. — Es ki no csodálkozna még a Kürt Lassivitz pödagogiájáu, amelynek egyik avatott hirdetője 1920-ban as agy veid lobuaai szerint műveli a gyermeki elmét? És ugyanak-kor tapsoluok majd annak a jelea művésznek.

X j a p M n J c o a a l s z á s o á ű x o z f é l i v x a a a l l é l s l e t T raz i c s a t o l j a

szám.

A magyar korona függetlensége, minden min czél előtt »«lí.

Szt. látván királyunknak véghetet-len hálával tartozunk, hogy a magyar szent koronának, a magyar királyság szimbólumának. lUggetlenségét nemcsak önmaga óvta meg, hanem gondoskodott arról is. Iiogy erőn támasza legyen a külső ellenséggel, a belső viharokkal szemben a nemességben, a keresztény lovagias szellemben. Hatalmas állam-férfiúi egyénisége azonban nemcsak e tényeiben nyilatkozik

Királyi hatalom megalapítása, a törzseknek egységgé való szervezése, a vezérek, hatalmának kezélie való egyesí-tése biztosítékai voltak a nemzeti nagy-ságnak, amely a századokon keresztül vakító fénynyel ragyogott j s nagy kirá-lyaink korában három tenger part hatá-ráig terjedt.

Kettős tanulságot rejt az magában; egyik az, hogy a magyar nemzet állami eszméje s/orosan összefügg a királyság eszméjével; attól el nem térhet.

Ez az eszme nemzeti érzéssé fejlő-dött A dinasztikus lillségnek megragadó bizonyítékaival találkozunk minden-korban.

Fájdalom a nemzet érzésével sok-szor visszaéltek Mohács után uralkodóink ; N mindenkor ilyes alkalomkor veszített a nemzet is erejéből, de veszített az ural-kodó ház is.

Viszont, tekintély, jólét és hatalom volt osztályrésze a magyarnak is, nz uralkodó háznak is, valahányszor érzel-műink találkoztak, valahányszor az ural-kodó család nem taposta lábbal a nem-zetnek érzelmeit, hanem hajlott feléje.

Szt. István koronáját most oly ural-kodó viseli, ki a nemzet legszentebb ér-zelmeit megértette; aki kibékült Rákó-czinkkal. s kezel nyújtott a miigynr neinzcti eszmének.

A magyar nemzet hagyományos dinasztikus érzésének van tehát méltó tárgya.

Ne hallgassunk a disszonáló han-gokra ; inkább támogassuk teljes oda-adással ÍI kormányt, hogy az uralkodó előtt nyomatékosan latba vethesse tunács-adó szavát, hogy távol tarthass» tőle a nemzet ellenségeit.

Szent István királyunk n fiilkent al kotinányos király személyének tiszteletét kötelességünkké tette.

aki tűzzel és lendülettel foajs iguzgatni a jószág egy Beethovenének „I'anodor' czimii illatsym-foniáját.

Quo vadimua ? Hová hajtjuk ínég bo-loadjáhau.

Cbben a perezben bepörög a Jnczi a egy idegen uruak névjegyet hozzs tálczán :

SYNHESK I.UCIASUS KALSTUS LCBBEIIT VAX DE B R l> O H

kérdéin Juczit a névjegyet

Együttérzés, egymás érzelmeinek a tisztelete, n klizös munka, az alkotmányos élet tisztaságiinak szépségben tartása s ezek segítségével viszonyainknak ideje korán való rendezése, a nemzeti feladatok békés uton erőszakosság nélkül való meg-valósítása, biztosithatja csak Szt. István koronájának függetlenségét, fényét.

Ez a korona a legrégibb, a legdicsőbb. Első szent királyunk szerezte nekünk, adta ilröklll. Boruljunk le nagysága előtt, tartsuk meg parancsait s akkor talán nem is oly messzire van nz az idő, ez n koronn ismét hasonló fénynyel hasonló dicsőség-gel lógja beragyogni, Szt. István király méltó utódának homlokát.

18-áu este és máBnsp folytatólag ülést tartott, melyen felolvasták as országgyűlés miudkét házában elfogadott törvényjavaslatokat s vala-mennyiről megállapították, hogy egyeznek. A javaslatokat lU-én délután szentesítés végett

király kabinet irodájába küldték.

Legújabb.

— Miféle ? forgatva.

— Papfélének látszik, mert olyan púposán kinéz. — feleli s lány.

— Tán kinézer a magát jött megkérni. No, bocsássa be !

Juczi kissé megilletődve suhogott ki s szo-bából, ahová egy pillanatul később egy gondo-san beretvált, piros arezu. köpezös uri ember lépett be. Hosszá sürii fehér Itajs hátra omlott, apró kék szuine arauyfoglalatú szemüvegen pis-logott felém, ajkán a müveit ember nyájas mosolya.

— Kérdezni fog uram, — szól választékos angol nyelven, — miért éppen nnnél kötöttem ki ? önt az éa elhalt mesterem éa pártfogóm, a nagy Cornelius Doudera, sokat emlegette, előt-tem, mivel hogy ismerte szándékomat: Magyar országon terjeszteni találmányaimat és fölfedezé-seimet. Immúnis talajra, ssüz országra vau szük< ségem esek terjesztése végett, mielőtt az Edison Rönlgeo-Currie-Réasvény-Társaság az ó szeren-csétlen inveoczióikkal elárasztja íme uram a né-metalföldi oroz. statisztikai hivatal legújabb ki mutatása, melynek egyik adata szerint a most lefolyt IB03-ik évben csak a telefon-intézmény magában Amsterdamban, Hágában és Dtrechtbeu 42« érültét szolgáltatott a különféle ideg-gyógy intézetekbe.

= A főrendiház ülése, a főrendiház augusztus hó 17 én Csáky Albin gróf elnöktole alatt hosszabb ülést tsrtott, melyen nem keve sebb. mint ötvenhat tárgyat intéztek el u méltó-ságos főrendek. Az ülés elején elnök megemlé-kezett Czorda Bódog, Zay Albert gríf és Csúszka (iyörgy kaloCBai éraek haláláról s érdemeiket melegen méltatta. A főrendek részvétüket jegyző könyvbe iktatták. Felolvasták ezután u kvótának egy óvre való megállapításáról szelő kir. kezira tot, bemutatták a képviselőház elnökének nz el fogadott 'tir véuyja vaslatok ml és a tudomásul vett miniszteri jeleutésekról szóló átiratát, az igazoló-bizottságnak a fóreudok jegyzékeitek kiigazításáról szóló jelentését, lovábi'á a gazda sági bizottság jelentését uz 1901. musudik negye-dére szóló számadások megvizsgálásáról és a/ 1905. évi költségelőirányzatról. Mindezeket tudo-másul vették. Tárgyalás alá vették azutáu a czivili&ta emelésérő! szóló törvényjavaslatot. I'rónay Dezső báró e tárgyhoz szólva, méltat-lankodik azon, hogy a kilenczszázéves magyar korona az ujabb keletii osztrák c-ászár czim mögé kerül. Követeli, hogy a magyar királyi czimet az országban macában is, és a nemzet-közi vonatkozásban inás cziin el ne houiályositsa. Tiszti Istváu miniszterelnök válaszolt a beszédre s kijelentette, hogy a jelenlegi gyakorlat nem sérelmes a magyar állnui szuverénitására Erre

czivilihtát a főrendek uiogazavazták. A Iraio-nal ulupitványi helyekről szóin iavasluihoz ismét Prónuy Dezső báio szólott hozzá s azl fejtegette, hogy a magyar nemzetnek elidcgenit-lietlen joga : a maga nyelvén képezni ifjait min-den pályán Tobli felszí.Illó nem lévén a javas-latot megszavazták. Nagyobb vita fejlődött ki a költségvetés tárgyslásánál. Széchenyi Imre gr* f magasztalta aa iparűzést, de mégis arra sz eredmény re jutott, hogy nem kell sietni az ön-álló vámterületiéi a a vámkozősséget fenn kell tsrtani. Ambrózy Héla elitelt minden hangzaios magyar jelsz t s a közösség leuntartáaa mellett érvelt. Prónay Dezső báró olyan politikát óhajt, melynek jelszava az. hogy Magyarország a magyaroké. Krre fel lehet épiteni az egész poli tikát. Antal Oábor nagy elismeréssel szól a Tisza kormány működéséről. A népoktatási tör-vény revíziójától üdviis eredményeket vár. Azután szóvá tette az 1848. évi XX. törvény-czikket s a protestáns papok helyzetének slrgós javítását őhujtja. Szmrevsnnyi Pál néhány szóval Antal Uábornak válaszolt a azulán meg-ejtette a szokott jogfenntartó nyilatkozatot a?, egyetem katolikus alapjaira vonatkozólag. Dessewffy Aurél grof az Ausztriával való kiegyezésről éa a nemzeti aspirácziókról beszélt, amelyeknek megvalósítását akadályozni csak ideig óráig leli-t. Örvend a kormány sikeroiu az ühstrukczióiul és a vasúti sztrájkkal azemhen, de attól tart, hogy Tisza nem tudju kellően megvédelmezni gazdasági érdekeinket Ausztriá-val szemben. Krre elnök n vitát berekesztette. Tisza látván gróf reflek ált ezután az elh:,ng zott beszéd, kre. Különösen két irányban lelt megjegyzést: az J8J8. évi XX. törvényczikkre egyrészi, a gazdasági kletQ'czósra másrészt. Az elaóre vouatkozólag u kormány feladata uem lehel más. minthogy segítsen azokon az egy-házakon, amelyeknek liiveit nyomasztó egyházi terhek terhelik. A kormány a reformot sürgős-nek tartja. A gazdasági kérdésről szólva, a miniszterelnök a váinkiizösség mellett argumen-tált, a mi szerinte mind a mezőgazdaság. ,-:iind az ipar érdekében vau. A költségvetést a főrendi ház elfogadta ugy általánosságban, mint részié leteiben a tudomásul vette az azzal kapcsolatos jelentéseket. Kitagadták a képviselőházi határoz» tokát éa a helyiérdekű vasutak engedélyezéséről szóló javaslatokat, valamint a képviselőházi határozatokat a tulkiadásokról, hitelátruházásokról éa az állami zárszámadásról. Végül Szmrecsányi Pál felkérte az eluökot. hogy R király születése uapjau a főrendek érzelmeit juiassa a trón elé, amit elnök a legnagyobb készséggel teljesíteni ígért. Még a jegyzökönyvei hitelesítették, mire a gyűlés véget ért.

= A képviselőház ülése, a képviselő-ház augusztus hó 19 én Feilitzsch Artúr báró elnöklete alatt formális ülést túrion, melyen elnök jelentelte, hogy a főrendiház hozzájárult a képviselőházban elfogadott törvéuyjsvaalaiok-hoz, miért is ezeket szentesítésre terjesztik föl éa a főrendek hozzájárultak a képviselőház határasalaihoz is, minek folytán esek országus határosatokká emelkedtek. I

= Az egyeztető bizottság ülése, A képviselőház és a főrendiház egyeztető bizoit-sága Csáky Albio gróf eluöklésévet augusztus

A „Csiki Lapok- eredeti távirntni, Hudupest. nlip. •£!. d. u. 2 óra ló perezkor. t'sikszeredu, uu". 2:1. d. u. óra 3ö perczkor.

A rozsnyói püspökség gondnokság alatt Egyházi és politikai körökben nsgy fel-

tűnést kell a hivatalos lap mai közleménye, mely szerint a kulluszm'niszler zárgondnok-ság alá helyezte a lozsnyoi püspökséget. A magyar püspöki kar történél ében páratlanul álló e.ptröl a kővetkező ludösilásokal kapiuk Ivankovics János hat év óta rozsnyoi püspök, mely idő alatt közel másfél inilliő korona adós ságol csinált. Illetékes helyen a inull hónapban felhívták, hogy lemondását, azonnal adja be, mivel Ivankovics ezt tiem telte meg, a kultusz miniszter kénytelen voll a püspökséget zárgond nukság alá helyezni. Most ugy áll a dolog, ha a püspök meghatározóit idő alalt lenioudását nem adja be, akkor megfosztják a püspökségtől, ellenben ha beadja lemondását, akkor kegydii jal kolostorba vonulhat A kultusz miniszter « |>üspökség zárgondnokává Dr. Sloftanü, a köz-alapítványi ügyigazgalóság czimzeles aligazga-tóját nevezte ki.

Háború. Párisitől jelentik, hogy esilui távirat sze

rint a japánok állítólag elloglalták Liaotesánt. Az orosz hajók pedig az éjjel elhagyták Port Artliur kikötőjét.

Törvényhatósági közgyűlés. Csikszeredu, augusztus 2:1.

A törvényhatósági bizottság szokásos augusztusi közgyűlése ma megtartatott Mikó Bálint főispán ui elnöklete alalt, mely elég lá-togatóit volt a tagok részéről s a karzaton is sok hallealója voll. a közgyűlésnek azou érdek-lődés lolytán, mely az ösztöndíjak és segély, peiizek kiosztásához fűződött.

Elnöklő fóispául a terembe léptével a gyű-lés tagjai zajos éljeuzéssel logadták. ki a köz-gyűlési egyszerűen megnyitolla.

Elővételiek a 'U t áu napirendre tűzött tár gyak melyek közül az alább felsorolták a kö-vetkezőkben nyerlek elintézési:

A kereskedelmi minisziei' azon rendelete, hogy a közúti építések és szállítások iránt, kö-tendő szerződések nem a közigazgatási, hatlem a törvényhatósági hizottság állal lesznek ezután minden eseihen jóvúbagyandók, tudomásul véte-tett s szoros betartás végett a közigazgatási bizottságnak és az alispánnak kiadatni haiá-roztatott.

Azon nézetének adott kifejezést azonban a törvényhatóság, hogy a rendelet az ulügyek kezelésében eddig kifejlett és jónak bizonyult gyakorlatot megváltoztatva, az eljárási s külö-rösen a vállalatok megkezdését s végrehajtását nagyon nehézkessé teszi s ez állal a közgyűlé-sek gyér száma miatt az időközi sürgős közúti vállalkozások a közérdek rovására halasztási fognak szenvedni, minél fogva ha már szüksége merült fel a megszorításnak, mulhatlanul intéz-

dés teendő a rendkívüli eseteknél követendő eljárásra s a közúti törvény 19., 20., 8. g-ainak uiikép leendő alkalmazására.

Kelolvastatott ezulán a megyei magánja-k igazgatótanácsának az ösztöndíjak és se-

gélypénzek kiosztása iránti javaslata, mely tel-jes szövegéhen elfogadtatott.*)

Bocskai Istvánnak Hajdúböszörményben állilaudó szobor költségeire a ruházati alspból 100 korona megszavaztatott.

A kör és községi orvosok anyagi helyze léuek lavitása iránt a belügyminiszterhez fel* unt küldése bálirozlatott el.

Marostorda megyének a képviselőházhoz intézett azon felirata, hogy italmérési engedély jövőben kizárólag a községek, mint jogi és er kölcsi testületek részére engedélyeztessék, azo-nos felirattal határozlatott pártoltalui.

Felirattal pártoltatolt továbbá az Országos Magy.-.r Gazdasági Kgyesületuek a bevándorlás megszólítása érdekében a belügyminiszterhez intézeti felirata is.

A magyarnyelv és jelvények jogainak külképviseletben leendő érvényesítése iránti fel-irata D-breczen város közönségének azonos szellemű f-liraltal batáioztatott lámogattalni.

A Nagyvázsonyhall Kinizsi Pál emlékére állitaudó szobor javára 100 korona megsza VHZtatott.

A kórházi bizottság abbeli javaslata, hogy rendelő orvosnak a IX. és a gondnoknak a X fizetési rangosztályba sorozása, s sboz képest a fizetéseknek 2600 illetve 2000 koronára való felemelése eszközöltessék ki, elfogadtatott, vala miul a szeredai kórháznak vizvezetékkeli el látása végett készíteti terv és költségvetés is.

A holló-bélbori útra 3 ulkaparónak az útalap terhére 30 korona havi illetménynyel való alkalmazása kimondatott.

*) Az ösztöndíjat és segélyt uyert ifjak név-sorú, hirdetési rovuliliikbuii hivatalosan közüli vau. S z e r k.

Bél bor községben junius havában megtar-tott tisztqjitás. sz az ellen beadott fellebbezés elutasításával, jóváhagyatott.

Qyószentmiklós községnek azon határozata, melyben kimondotta, hogy a község tulajdonát képező alspoknál ez évi julius l-től kezdve l°/o kezelési költséget és 5'/, kamatot szed, hely-ben liagystoit.

Dilró község azon határozata, bogy az gyházi személyzet 6350 korona kepeváltsági

járandósága 1904 évtől kezdve az uj templom alap kamataiból fedeztessék, jóváhagyatott.

A csikvárdotfalvi jegyzői kör községeinek s körjegyző lakbérét megállapító és küldöuc/.-dij felemelését kimondó határozata megerő-síttetett.

Tudomásul vette a bizottság a gazdasági egylet igszgató választmányának azon jegyző-könyvi nyilatkozatát, hogy a gazdasági felső-népiskola használatában volt egyesületi vagyon-nak föídmives iskolai czélra való átadása iránt ellenvetést nem lesz, de miután az egyesület feunállása óta életképességét nemcsak megmu-tat la, hanem a közgazdaság minden ágában téllel, ntasitással. buzdítással söl számba veendő anyagi áldozattal is H tevékenységet felébresz-tene s a jóllét előmozdítására szolgáló munkás-ságnak határozott irányt adott, az egyesület további letinmaradását a törvényhatóság maga részéről is feltétlen szükségesnek ismervén, a földmivelésügyi miniszterhez felnat küldését ha-tározta el a végből, hogy a löldinives' iskola czéljaira áiadotl vagyon becsértékének bizonyos százaléka a gazdasági egylet lenntarlására éven-kiiil kiadassék, illetve le'nnlartásáboz hozzá já-rulni méltóztassék.

Várdottalvi Orbán Gyulának erdőőri szak-iskolai tanulmányok folytatására 300 korona szavaztat»! meg.

Elfogadtatott a magánjavak igazgató ta-nácsának azon lavaslata, hogy a somlyói inter-nátus javára a mull tsuévbeu adott 740 korona valamint a zene és ének tauitására 400—400 korona segély a ruházati alapból a jövő tan-évre is kifizelles>ék, valamiül az épülőiélben lévő megyei bérház udvarán egy istálló és szin 6000 korona költség összeggel felépíttessék és

>gy ugyanazon bérházba vízvezeték, closelt és csatornázás létesítésére 3994 korona elfor-dít lassék.

Ezeken kivül több községnek mult évi számadásai és jövő évi költségvetései számve-vőség állal azokra leli észrevételekkel elfo-gadtattak.

Végül iuditványok kerültek napirendre és pedig:

Becze Antal slisjián indítványa, mely szerint tekintettel arrs, hogy az erdészeti leendők sokssága és sürgőssége feltétlenül megkívánja havonkint legalább kél ülés tartá-sát, ind.lványba hozta miszerint feliratilag kérés-ek meg földinivelésj miniszter ur ő nagyméltó

sága, hogy az erfőfelügyelői leendők az itteni erdőhivalalra ruháztassanak, esetleg egy közeg

czélhól vármegyénkbe kirendellessék, mert azokat egy harmadik vármegyében lévő ható-sággal eredményesen végezni uem lehet.

Az indítvány közhelyesléssel fogadtatott A n ásodik indítványt Pál tí&hor. a csik-

onilyői lügimiiázium igazgatója tette a gimná-Z.UI1I áthelyezése kérdésének újra felvétele tár-gyában, amit szóbelileg is kellően megokolt.

Az iudilváuy szövege a következő : Tekin-tettel arra, hogy a csiksomlyói r. k. főgimná-zium épülete részint avultsága, részint sziik volta és hiányossága miau a középiskolai oku-lás és a közegészségügy fokozottabb követel-ményeinek többé már meg nem lelel; és tekin-tettel arra. hogy a hiányok pótlására irányuló kitoldással sem lehetne az épületet olyan álla-potba hozni, hogy az oktatás érdeke által megkívánt czélszerü beosztás és egészségügyi követelményeknek inenfelelö legyen:

Mondja ki a törvényhatósági bizottság, hogy a gimnázium Csíkszeredába való áthelye-zésének megfeneklett ügyét a mielőbbi meg-valósítás érdekeheii újra lelszinre hozni kívánja és e végből feliratot intéz a nagyméltóságú köz-oktatásügyi miniszter úrhoz, melyben 1. a maga részéről felajánlja, bogy az áthelyezés keresztül-viteléhez szükséges három épület: gimnázium, szeminárinm és iulernálns közül az uióbbinak építési és első berendezési költségeit kész el-vállalni oly kikötéssel, hogy azok a 200.000 koronát meg ne haladják, 2. felkéri a nagy-méltóságú miniszter urat, hogy a gimnázium építési és első berendezési kftllségeit a jeleu legi beruházások használható részének felhaszná-lásával a közoktatásügyi tárcza terhére elvál-lalni és az erdélyi róm. kai. Status igazgató tanácsához olyan értelmű leiratot intézni mél-tóztassék, hogy miut elsősorban érdekelt té-nyező a fiuözelő intézet (szeminárium) felépíté-sét e és beruházására szükséges költségek hor-dozásáról és ilyen megoszlás melleit mind bárom épület tervei s részletes költségvetései előkészítése irául a megfelelő lépések megtéte-léről gondoskodni és xunak idejéu a tervet és költségvetést betekintés végett a törvényható-ságnak is bemutatni szíveskedjék.

Amennyiben pedig a szeminárium felépíté-séhez és felszereléséhez szükséges megfelelő ősszeggel az erdélyi róm. kat. státus most még nem rendelkeznék, az előkészítendő terv ezen részének megvalósilásitása addig, mig a status a kivitelhez szükséges fedezetről gondoskodni tud, szenvedjen késedelmet, a fluövelfl lutézet

Augusztus 24. C 8 I K I L A P O K 39. nám.

hullimiott ai utozákon. Másnap délelOit a róm kath. templomban ünnepies Istenitisztelet volt, melyen főnökeik veselise alalt résztvettek sz összes hivatalok és honvédtisziikar. Szigetin' Gyula p'ebános tartotta a miséi és mondott haza-has beszédet. Mise alatt egy bonvéd század adta a azokásos üdvlövéseket.

— Kinevezések. Caikmegye főispánja Gábor János és br. Rudnyánszky Sánd. r köz-igazgatási joggyakornokokat tiszteletbeli megyei aljegyzőkké nevezte ki s azt a keddi törvényható-sági közgyűlésnek bo is jelentetle.

— Uj honvedhadnagy. ü felsége < király Vértes Bélát, Vértes I.Bjos gyergyódit rói polgári iskolai igazgató fiát, ki a most inult tanévben a „Ludovika akadémia" utolsó évfolya-mát kitüntetéssel végezte, 84 társa között s nyolczadik helyen honvédhadnagygyá nevezte ki a Kolozsváron állrmásozó 21 ik honvéd gyalog-ezredhez.

— Gallya László dr., a helybeli kir. törvényszék érdemes elnöke Borszékfürdöről, ahol nyári szünidejét töltötte folyó hó 19 én hazaéi kezett és t. hó 22 én Éllhes Zsigmond kir. ítélő táblai bírótól, ki lávolléte alalt az elnöki leeudöket végezte, átvette a hivatal vezetését.

— Esküvő. Konstantin Valinn Illés fényképész, folyó hó 22 én tartottu esküvőjét Aurel Ilonkával, a hely beli kóiházban alkalmazott szakképzett ápolónővel.

— Uj kir. ügyész. Jency László kir. ügyész, kit Slupjár Samu helyébe ctkszeiedai kir. ügyészszé a mult hetekben neveztek ki, a mull két elején váro-unkba érkezett s elfoglalta állását.

— Knör r Ferenoz dr., brassói alllgyész ki majdnem másfél hónapig végezte az ügyészi teeudőkel, a mult hét végén állomás helyér Ilrassóba utazott.

— Áthelyezés. Nagy Imiét, a most megszüntetett gazdasági irányú lelső népiskola érdemes igazgatóját, n vallás- és kozokiatás-ügyi m. kir. miniszter hasonló minöséjbeii pzamosojvári polgári leányiskolához helyezte át.

— Kirendelés. A m kir. igazságügyi miniszter dr. Reszegh Lsjos csiksz>nlmártoní gyakorló ügyvédet a csíkszeredai kir. ügyészség területére ügyészségi megbízottul rendelte ki.

— Eljegyzés. Pálosi János csikdánfalvi tanító I. hó 20 án jegyezte el llalló Veronika, c-ikdánfalvi tanítónőt, Kalló Imre nyugalmazott kántcr-taniló kedves leányát.

— Adakozások. A c-ikszentmiklósi tüzkárosultak javára lapunk kiadóhivatalához dr. Harmat L-i> orvos ur küldött 5 koronát, a msdéfalvt emlék oszlopra Magyar Hermáim Dr 6 koronát. Rendeltetési helyére juttatok

— Alapítványi helyek betöltése. Az Enl. Kóm. Kath. Siátus Igazgatótanácsa I. hő 13-án tartott ülésen a kövelknzök nyertek alspilványt. A kolozsvári szent Józsefről nevezett intézetbe: Pokoruy Löriucz, Máiyás Jenő, Kovács Károly. D.ivid Liszló, Tribu.sz Aladár, Boga Lajos, Kronheig .láuos, Kovács József, Pál Islván, Jancsii Béla, Fekete András Albeit Andor. Hermann Jenő, Katona Endre, Albert Vilmos, Oláh Béla, Pap József, Barcsay Adorján, Szal ó Endre, Czipczer Gyula, Retiegi Gyárfás, Báró Apor József, Báró Apor 1-tván és Roller Anlal. — A gyulafehérvári fine-velő intézetbe: Gagyi PAIH Gyula. — A kolozsvári Mária Teréziáról nevezett finevelő intézetbe: Gábor Péler, Alacs Ervin, Bogdánffy Géza, Korn Tbesbald és Borka Jenő. — A csiksomlyói ttnevelő intézetbe Báduly Árpád, Barabás János, Ferencz József, Fodor Gergely, Péterffy László, Tompos Al bért, Csűrös Lajos és Sólyom Béla. — .4 kézdivásárhelyi finevelő intézetbe. Beke István. Khell István, Antik Sándor, Héjjá János, Ráduly Miklós, Mánya Ferencz és Vas Boldizsár. — zi marosvásárhelyi fine-velő intézetbe: Tamás József, Vízi József. Kacsó László és Czimbalmos Mihály. —

fi linevelő ii.tézetbe: Csaló Miklósi Lajos és Lika

tos Menyhért lanulók. — A nagyszeben Terézórvaházba: Szabó Gyula, Simon György Mibálovils Sándor, Jánky Mór, Tóth Imre, Báduly Sándor, Ulricb József, Mózes János, Kőpataki Zoltán, Pap Ernő, Csata Lsjos Ödön, Bocskor József, Krizsán Livius, Deák Ferencz fiu, Csaló Mária és Hegedűs Margit leány növendékek.

— Részvétéi a székely iparkiáili táson. A marosvásárhelyi kereskedelmi ipar kamara állal ez év október 23 lói 31-éig rendezendő kerüleli iparos segéd és tano::c. munka kiállításra — mini lapunkban jeleztük — a bejelentések augusztus 20-áig fogadtatlak el. A kamara a részvételt a Székelyföld lávo labbi részein is lehetővé óhajtván tenni jelentkezési batáridőt szeptember hő 1-éig I. .„«.,Í„(ÍU Felhivink latiunk utián isméM-

székelyudrarhelyi fim Sándor, Márton Árpád,

'kiterjesztette. Felhívjak lapunk utián ismétel len az ipartestületeket, társulatokat, if.usági egyesületeket, lanonciiskolai igazgatóságokat, hogy e körü'ményről az iparos segédeket lannuezokal tájékoztassék s az összegyűjtött bejelentési iveket szeptember 1-éig Maros-vásárhelyre a kereskedelmi és iparkamarához juttassák. Marosvásárhely, 1901. évi augusztus 19-én. László Gyula, m. titkár.

— A fürdők látogatot tsága. A fürdő évad elóbaladottság* daczára is az állandóan tartó száraz, meleg napok következtében für dóink személyforgalma alig csökkent. Ugy közelfekvő szeredai, mint a zsögödi kilüiiö

vizeket minden nap sokan keresik föl. Hogy a lusnádi fürdőn is kevéssé csökkent a lálogalók száms, kitűnik abból, bogy augusztus hó 12-éig a személyforgalom 1313-at lett ki, tehát egy hónap alalt több mint 400-al szaporodott a látógstók száma s a rohamos hanyatlás csak akkor történik, ha az időjárásban esetleg lénye-ges változás álland be.

— Tánozestély. A .csikszépvizi ifjúság" Csikszépvizen. a Deák féle nagyleiemhen 1904. évi aug. hó 28-án (vasárnap), ifjúsági búcsú tánozestély t rendez. Belépi idii: személy jegy l kor. csaiádjegy G kor. Kezdete 8 órakor.

— Gyászrovat . Merzn Kristóf gyergyó-szenlmiklósi kereskedő, birtokos, megyei tőr vényhalósági bizottsági tag s volt 48-as honvéd, munkás életének H2-ik évében Hm székfürdőu, folyó évi augusztus hó 15-én reggel H órakor végelgyengülés következtében a halni ti szent égek ábilslos felvétele után elhalál izott. Fóldi

részeit lolyó hó 17-én, Gyergyószentmiklóson. az ürm. szerlailásit tóm. katb. sirkeriben he-lyezték örök nyugalomra igen nagyszámú küzöii-iég részvéte melleit.

Biró .lánosn! született Márton Jnliáinia, Márton Dávid helybeli polgár leánya, folyó hó 18-án reggel 7 ólakor, 47 éves kólában pár heti súlyos és nagy türelemmel viselt heleg-ég mán elhunyl. Temetése f. hó '.'O-ín délután 3 órakor történt, melyen a váins pulgáisága kö ébi'l igen sokan veitek lészl. Hilálát f rje,

két fiacskája és nagyszáinu n.konság gyá-zol|a Dávid Gáboikaitf. Dávid Ignáez s/iivrt

kezeli pénztárnok 7 hónapos kis fiirskája lolyó hó 18-án pír napi h.-teg.ég uláti meghalt. Ti melése 19 én délután történi a joNniernsök észvétele melleit.

— Honvéd lóvásár. A .marosvás helyi m. kir. 9 ik honvéd huszárezred losziik-séglelének fedezése végett a folyó évi szeptem-ber és október hónapokban pótloviizasok fognak tartatni. Póllovaknak .'I1 , évet beliillöil, jól ki-fejlődői I és 7 évet meg nem haladoll. 158 rnilr-től 1 tí(> cmlr. magas lovak avattatnak lel s intn den egyes lói ól. mely előálbllatik a szabály-szerű lólevél (maihi!ev»l) készen táitandő- Ló-vásátlás váimegyénkben kei helyen fug eszkö-zöltetni és pedig: (jyeigyinllaluhao oklóber 6-án déluián 2 órakor az A véd János udvarán és Csíkszeredában oklóbei 7 én délután :) ór.i kor a honvéd laktanya elolt

— Beiratások a somlyói főgimná z iumba szept. 2 - 4 napjaira vannak kililzve. d. e. 8 —12 ig d. u. á—6ig; még pedig 2-an

1. osztályba lépők vétetnek fel és a maga-sabb osztály beliek közül csak azok, akikel a szülők az I. osztályba hozoll gyeimekükkel együtt kívánnak beíratni. Iwgy a többszöri Iá radlságlól ineg legyenek kiméivé. A jáviló vizs-gák szept. 1 én lártalnak meg legg. li 8 órá-tól kezdöilőleg tantárgyak szerinti sorreoilben. A (elvételi v z-gák idejét igazgaló a jelenike-zéskni lüz.i ki. Akik ilyen vizsgára már jelent kez.lrk, azok számára az nlö kilüz.eiett és enöl már személyenkmt hivatalos éilesiiést kaplak az igazgatósági ól.

- Nyilvános nyugtázás és köszönet C-.-Karczfalván az oltáregylet javara rendezt-ll

Diák bál" ugy anyagilag luinl erkölcsileg tényesen sikerült. Felülfizeitek: Ham'/. .Ián esperes-plébános, Gecző lléla törvényszéki bír Lukács Vilmos plébános, Tompos Máiyás plé-bánns 10—10 koronái. Mánya Krislöl 8 kor nát, dr. llorer János 3 koroua 50 f., Szüc-István 2 koronát, Árpn Lajos, Kies Béla egyenkint I koioua 50 I., Spnncz György. Hankó Antal, Ferencz János, Szöcs Sándor 1 I koronát, Pap József, ö/.v. Síel lei Lipoiué 60—60 fldétt, Nénid Lajos. Anlal Áron, Antal D.'nes, S Z Ő C J József, Mikes Károly, Káinlebó János, Elles Károly, Griinberg N.. Anlal Albert Rács K-reniv., .lancsó IHa, Az.bej N.. Taczel ltud ilf 50-00 fillért., Dázhek .Sándor, Mágyari István 40—40 fillért, N-ilelka Ui/.a 10 fillért Fogadják a neinesszivü adakozók a rendező ség hálás köszönetéi.

— Bucsu föesperesi instelláczióval összekötve. Dicső királyunk S/l. l-lvánnak emlék napja, in-lyhe/. az egész nemzet, de külö-nösen a katholikus magyarság meg nem s/ünő kegyelete lüződik, most is országszerte mélló ünnep tárgyát képezle. M'nde-i katliolikus temp lomban felhangzott a Invek aikaiiól az. ének fohász: „Ah hol vagy luegyarok lündöklö csil-laga, Ki voltál valaha országunk istápji!" Első nemzeti királyunkat különben is sok egyház, község választván védő szentjéül, oly helyeken megyés bncsnval is megszokták ünnepelni napol. Így Csikszentkirály egyházközség is, mely-alkalommal a vidék lakossága tömegesen jelenik meg a bucsun. Zsúfolva voll a szépen restaurált templom ez alkalommal is, midőn a búcsúval egy szép aktus állott kapcolalban t. i. Hosszú Ferencz odavaló plébános, közelebbről kiueve zett kerületi főesperesnek ily minőségében való hivatalos felavatása, mihez hasonló ténykedés ebben az egyházközségben aligh.t hosszú fenn állása óla egyszer is előfordult, lévén az esp resi székhelyek többnyire a nagyobb népességű Szentgyöigy és Szentmárlon egyházközségekkel összekötve. Ugy de a jelen alkalommal amin látszik a főpásztor előtt nem az eklézsia nagy ságu volt irányadó a főesperes kinevezésénél hanem az érdem, mely a kinevezett főesperes ii-k a múltban kifejtett plebánosi sikerdus mii kődéséhe/. fűződik. A felavalá-t Imeis Fülöp Jáko gyuUíebé'vári kanonok, apál-p|ebáno vármegyénk szülöttje és büszkesége végi'zte az alcsik kerüleli papság jelenlétében a lu'uázta

és

fel az uj fóesperest az állásának ni"gf- lelő külső jelvényekkel s gyönyörű szép beszédben sorolta fel a kitünteteti plébános sokoldalú érdemeit, melyek mint az alcsiki egyházkerület voll jegy-zőiének az egyházi ügyek mint plébánosnak egyházközsége zilált vagyoni viszonyai reude-zése, a kápolna és templom restauráltatása, ki-lestetése, az eladősodull lakosság megmentése végett egy helyi hitelszövetkezet megalakítása és igszgatása köiilli has/nis ténykedéseivel nevéhez fűződnek. A felavatási ünnepélyen a világiak résziről is löbben veitek, nevez-tesen olt volt a vármegye alispánja, Éltes Zsigmond kir. táblabíró, Pap Domokos kir. főmérnök. Balogh Ferencz nyug. alezredes slb. Az ünnepi szent misét magá uz ünnepelt löesp res végezik segédlettel ; magas szárnyal,i-n s igazi Inzafiis szellemtől áthatott alkalmi-zent beszédei Antal Józset menasági pléh mos mnii loll. mely a hall-gatóságra nagy hatassál voll. Isteni tiszteiéi után az uj főesperes házigazda lenyes ebédel adolt vendégei tiszteletére, melyeu számos, szebbnél szebb poliái kőszöutő hangzott el.

— Iparos-tanonczok elhelyezése állami gyárakba. A kereskedelemügyi mi-niszter ez évben is helyez el alkálin is székely liukal állami gépgyárakban és műhelyekben « székelyföldi öl még pedig korlátolt és megsza bolt számban s igy C-ikvármegyéból négy szé-kely származású fiul. A kellőleg felszerelt ké-rések a vármegyei ipai lejiesziö bizoltság elnöke Mikő Káliul főispán inhoz adandók be lehető-leg e hó vége előlt. A jeleni kezök köz.iil a mi niszlir log választani.

Gyermekszinház Csiksomlyóu. K Ini II éu n ()sikszeiitmikló-i nlzkaro-ultak lavára Sliászer Mariska, Sáutus Juliska, l'elres Annuska, Mihálovirs Jolánka. I'.illly I lu-ka és I'álfly Klll-ka I alillló leánykák szinelőailásl

ndezlck. Szilire került .Küysz.ei «gy évben", m-lyrt a kis leánykák igm sr,érültén lálszot-ak. A sziiidarab végezlév, I M hálovics Joianka A papa sz.ikái'-néia" cziuri nionolo^oi. adia ;eii li^ye-en elő. A -ikei llt.udel Kinin,I ki — s-zoiiy énbiiie, kinek a ieudezésliől jutott

osziályrésze, log^dji e helyen is a Iilzk.uo-ul tab n-véheii i'i-zinl- koszcin-iiiok-i. A befilyt II kor liszlajiived' bm i l l e t é k e s he'yre megkiililei. It

Felvétel ti m kir. színmüve szeti akademiaba. Az .n-zá^os m, kii.-z.iu-intivészeti akailémiaii a lienaiá-ok uz elóké-ziiő isztályba szeptember hó 10, 11.. l'Jikén, az akadémia I. és 11. oszt ilyaba pedig szeptem ber Ini 13-án lartalnak meg d. u. 3 órától kr/.ilv . Az inszágos ni. kir. sziuniüvészeii aka lémiába való felvételhez megkivániatnak : H) Szinpnliás, csinos alak. b) Ti-z'.a kiejésü.

engö hang. c) Kilrjl, II. testi alkotás mellett (melyn'íl az intézeli orvos ad vélemény!) legalább 18 éves kor á léi fiáknál, legiUMi 16 éveskor

leányoknál, mi hileles okiratul bizonyítandó. I) Annyi miivelisér és i-kolai képzettségi öl való bizonyitváiiy, a mennyit e korban minden müveit ifiuiól megvárhatni, különösen a magyar nyelvtan alapos ismernie, e) Szülői vagy gyánr megegyezés, a mely jelentkezővel ezek Meni személyesen jelennek meg, megegyezésüket hite-les iratban larlozik az illető feliun'átni. I) A jelentkező növendék c-upán a valóságos ét, tör vényes i'salaili nevén irathalja be magát, g) Jó miigaviseleiiöl s'.ólö erkölc-i bizonyítvány, mely vagy iskolai bizoiiyitványiiyal, vagy baióságilag. vagy isméit egyének aláírásával lliulistlanu igazolandó, h) Minibii ujonuau je|enlk-ző az elökés/iiö oszlályba csak próbaidőié vélelik fel; ennek leteltév-l ujabb vizsgálatnak vettetik alá. A felvétel lehal nem végleges, a letelt próbaidő után a tehetségtelen vagy liinyag növendék elborsáiunk. i) A belepő u| növeli-ilek 2 korona b t:aiá-i di|át s 10 k róna fel-vételi dijai, vula'.iii'iiyi növendék pedig 2 koioua beji tl l-l di|at, iizoiiklMlI 60 koioua <alldi|nl, lartozik 2 részletleii u. 111. 30 koronái a lei-vel élkor e- ;iü koronái lebruar l-én előre fi zeini. j) Minden lelvetl növendék larlozik szii leivel, vagy gyáiniával együtt az. előjök terjesz-tendő kötelezvényt alánni Biveb'.i éitesiié-l

in'ézel igazgatósága (Kerepesi ut I. sz. 111. em.) készséggel ail. Budapesten, 1901 augnsz-IUS hóban. Az igazgaló-ág.

— Köszönet. A csíkszeredai fooihul-l.irsjság a folyó Ilii l-l éu rendezeti matscll jóve •leimét 40 koronát jmtutuii a csikszeutiniklósi tiizkárosullak segélyezésére, l'ogadjn a nemes szívű társaság begyes adományáért uz elöljáró-ság és a tüzkárosullak hálás köszöuelél. K e I e in e n U y ö r g y kö:jegyző

— TŰZ. Kulyo II I J.i-áii d. e. fél 8 óra-kor a csikszeuiímrii lürészgyár. mely u Miiek éa Spilzer budapesti czég luluj.loli.1, ismeretlen okból kigyulladt és uz összes epületekkel és fa-raktárral együtt leégett. — A l-úr körülbelül 400000 koronát lesz ki

— Beiratás. A llel, ti.-ii polgári leányis-koláhau a beiraiások folyó évi szeptember hó három elsó uupjiiu fognak meglariálui. Szept. 4-éu .Veni Öaiicie*' mán uz előudások megkezdetnek.

— A ,B adapesti Újságírók Egye-sülete* segélyalapja javára egy Almauachot ad ki. melyben 100 uiugyar iró munkája fog meg jelenni ó? 25 neves fustómüvész festményei, mint különálló inüinellékletek lesznek a inüben. Az Almanach igazán szemet ós lelket gyönyörköd-tető nagy albuinalaku diszinii lesz. Ara 4 foriut. Megrendel ések a „Budapesti Újságírók Egyesülete Almanachja* kiadóhivatalához küldendők, Buda-pest, VII. Kúroly-körut 9. Mulatóul tározónkban közöljük l'orzo (dr. Agai Adolt) czikkét, melyei nz Almanach számára irt.

C I I I H • K ,

Két szál virág. Irta : Regény. —

Mikor szép világos reggel végre az után való tanácskozósok befejezése után is Cserey István hazament a háznépét alva találta. Bár végtelen óvatossággal, de azért kedélyesen vé-gig sétált min.len szobán. S szeretelt volna az öieg én-kelgei ni is egy fülében maradt nótát, de az alvókat világért sem zavarta volna meg. Csak |ön meni egyik szobából a másikba. Tudja isten, ennek nem volt semmi éilelme, de talán valakil keresett, a kii már régen uem látott, a kii már nagyon szerelett volna látni, avagy lalm valakit, a kii folyton lát, a kit mindennap lát, de a kit mégsem tud elegei nézni. Az el-sői uem találta. A második im, előtte feküdt a szép puha lehér ágyba temetkezve. Ágnes volt ez, az ő és Mariska külön kis szobájában. A duzzadó, hahszertt fehér párnák közt selyem finom, gazdag bsjhnllámainak keretében gyö-nyörű fehér piros srcza, alabástrom keble, mely fölé finom kis kezeit védőleg, lezáróiig kul-csolta rá.

Emberek ! Lillátok-e azúrkék égben vir-radó má.usi reggelen kinyílt fehér rózsát, ki-nyin piros rózsát? Az volt most olt a vakitó l'liér habos párnák között. És láttatok-e ilyen májusi reggelen harmatcseppet megcsillanni a mosl felbukkanó uap fényében, ott a rózsa át-látszó szirmai közöli? Ág.ies szemei, arcza könnyesek valának és ajkai mosolyogtak. Így álmodon ott a tiszta, nemes jó lélek. S az spa megbűvölten, valami kimondhatatlan, csodás, boldogító érzé-sel állt olt. És ha ott állt Volna egy ember, ki egész éleiében bűnt bűnre hal-tnozoll vala, megtisztul e kép látán, mint gyer-mek tiszia, mely ma született. Mit érezhetett inely lelki boldogságot Iái sz. ki nemes jó lei-kénél togva c-ak a nemest, a jót teljesen tudá, élvezni ski azonfelül övének is mondhatja isten e remek alkotását ?

Oh, nagv lá|dalmakal elbír nz ember, de bizony sziz.szoria nagyobb boldogság alatt sem szakad a szív, l'rditt ez vala egy ember boldog-salának a ul|e. Övének mondhatni egy gyö-nyörű i ereml é.-i, kinek nemességéből míg az évekig litlUó könnyek sem hiányzottak • most e könnyek lölöii. mint megdicsőülést, ott lát-hatni a ragyogó mosolysugárl I

Mint zaiáudok. ki Mekkát látta, mint a keresztény, ki -Z, II' Péter templomának boltivei alól kilép, ugy piti ki leánya szobájából Cserey.

Agues pedig az ajtó csendes zoppanására leluyilá szemeit s pillaualig csalódoltau jártatá kőiül szemen, if in akarta hinni, bogy nincs ut Józsi. Hisz in voll e pillanatban. Szólott. Az ö h Hígjával szólott. Amelynek mása, után-zata nincsen. Az ö srczal simogalla, melyhez hasonló szép nincsen, melynek édessége, meleg-sége, puhasága, aezélossága utánozhatatlan. Szemének fénye még ilt világit. Hisz világos-ság van, ni! Világosság. Nent a nap süt. Oh, hisz most még éj|el van. Csak a Józsi szeme világi), fts a meleg nz ö lelkéből, becsületes, forro szivétől ánd ilt szét. Pedig hideg van máskép. Igen, igen. Nem ama októberi meleg az mely a Iák leveleit sárgára égeti. Ez a Józsi szhének májusi melege._ Oh, ő van itt. Öt nem álmomban láttam. Öl az álom sem ludja u'ánozui. Ha az angyalok álmodnák . . . vajjoli ? . Oh, istenem bocsáss meg . . . de te . . te temsgad sem tudnál másik Józsii teremteni. Józsi csak egy van! Csak egy, egyetlenegy! Az éu Józsim I De hál hol van? Hol vagy? Józsi! — kiáltotta Agues és szemeit megtörülte, hogy lásson.

Am az álom kegyellen. Megmutatja és elteszi kedveseiuket. Majd a valóra ébredt Ágnes és inegcsálatlalásának rossz érzését, uj ludai, uj öiöm üzé ki szivétől.

— Holnap ilt lesz! Holnap ilt lesz 1 Édes Józsiin I Drága Józsim I Egyetlenem és mégis mindenem! S a duzzadó párnát megölelte s hozz iszorilva arczát, álmodta tovább ébren azt a szép álinol . . szombaton reggel . . . Vasárnap reggel folytatása voll . . . Józsi be-lépett. Most a valóság változott álommá. Ez hihetetlen volt, E'. álom Hát már meddig tart az álom ?

Agues aléltan hauyatlott Józsi karjaiba . . . Aztán feleszmélt . aztán . . szava nem voll . . magához szorította kezét a barna legénynek se könnye nem volt, se mosolya . . .

Hál ini a boldogság könnye, mi a sziv repesése, mi a világ minden szép szava ahhoz

bn'dog érzéshez képest, amit most ők éreztek ?

Oh, ezt igazán, híven csak a némaság ludja ki beszélni.

A s/ülők az első örömcsókok után magukra hagylak a kél fitlalt, hogy mondhassák el tar-tózkodás nélkül aiuit 3 esztendő a szivükbe zárt.

De ajkukra nem jöhete szó. Nem tudtak egy szót sem szólni. Csak némán, csókolták egymást. Nagykésőre tudott Józsi annyit mondani:

— Drága, hűséges leánykám . És Áe.ues : — Józsim, m ndenem . . . Erre aztán kilört keblükből a zokogás.

Vonaglott, rángatódzott a két test, mintha bol-dogságuk szét akarná lépni minden izüket. Az-tán egy-egy szói susogtak, egy-egy mondatot rebeglek egymás fülébe, s lassan-lassan, de

Atlglisztufl 24.

tdHIg maradjon jelenlegi helyén ; de ez a körül-mény az Áthelyezés ügyének, a gimnázium és ínleriiátusi épület felemelésének megoldását ne akadályozza éa ne késleltesse.

A bizottság beható vita ntán az indítványt elfogadta a kővetkező kijelentéssel: A már korábban lelajánlolt 150.000 koronát xz inter-nátus épités költségeire a törvényhatóság m»g adja. s azt leléptieti azon kikötéssel liogy a törvényhatóság álal eddig hordozott minden más mellék járandóságokat az álheljezés ntán beszünteti.

Kzzel a közgyűlés elnöklő főispán zajos éltetése mellett véget ért.

MIHÁLY FERENCZ f 1862- 1904.

Kppen lapunk zártakor vesszük a meg-döbbentő. lesújtó liirt, hogy M i h á 1 y Kerencz Csikvárniegyc aranytollú és ékesszavu főjegy-zője ma délelőtt 10 óra tájban kiszenvedett. A mit már napok ota rebesgettek, itt. meg ott suttogtak, bekövetkezett, az emésztókór, mely egyenesen az élet gyökerét támadta meg, erót vett a hatalmas szervezeten és a szeretettel teljes nagy sziv. mely nemcsak hozzátartozóiért, hanem szekely rajának min ilen egyes tagjáért oly melegen érzett, meg-szűnt dobogni, s az éles elme, mely majdnem egy ember óltón keresztül e vármegyének és a hazának érd. kében oly eredményesen mun-kált, kihamvailott.

Kzelótt mintegy 27 évvel mint egészen ifjú ember lépett a közpályára tele lelkesedés-sel és nmhiezióval - Alapos készültsége szép tehetsége, kiváló személyes tulajdonai-nál fogva váltogathatott volna a nagyobb jö-vedelmű életpályák közt. de ó egész tehetsé-gét. mindaii erejét szidó vármegyéje érdeké-ben szándékozván értékesíteni, a még akkor szerény anyagi javadalmazással egybekötött közigazgatási pályára lépett s mint vármegyei aljegyző kezdte meg működését. I'ár évi szol-gálat utál) a felesiki választó-kerület ország-gyűlési képviselőjévé választották s mint ilyen szabadelvű programmal a legnagyobb lelkiis-meretességgel teljesítette honatyai kötelessé-geit s a mennyire az országos érdekek tért adtak rá. a legnagyobb szorgalommal igyeke-zett érvényt szerezni a spee/.ialis székely ér-dekeknek is.

Képviselősége után a felesiki járás fő-szolgabírói széket töltötte he s mindazokban az állasokban, melyekre a közbizalom odaál-lította, s/.éleskiirii ismereteivel, nagy tudásával humánus gondolkodásmódjával s páratlan kö-telesség érzetével annyira megnyerte a vár-megye közönségének szeretetét, tiszteletét és bizalmát, liogy a Madár Imre nyugalomba vo-nulásával megüresedett főjegyzői állásra egy-hangúlag választották meg.

lizeti előkelő éa nagy fontosságit állás-ban teljesen megfelelt mindazoknak a remé-nyeknek, melyeket működéséhez í'ii/.tek : a szélesebb körű hatáskör, a fényesebb állás méginkább ösztönözte, hogy megfeszített mun-kássággal mitul jobban kiérdemelje a közbizal-mat, közszeretetet és köztiszteletet, mely ót egyéb iránt hivataloskoilása egész idején foly-ton kisérte.

Ks most, mikor nz ó munkásságától még olyan sokat várt a köz, életétiek delén, legjobb munkaerejében kicsavarta kezéből a mindig esak jót, mindig csak hasznost munkáló tollat a rideg halál s megszakított egy reményekkel kezdett és fényesen folytatott életpályát.

A minden izében derék embert, a kiváló tehetségű szorgalmas és pontos hivatalnokot az övéiért miuilen áldozatra kész családfőt a vármegye közönségének osztatlan részvéte, szeretete és tisztelete kíséri kora .sírjához, és a jó emberek fájdalmánál csak azoké nagyobb, kik benne a .szerető férjet, a gondos családapát 3 ezzel együtt mindent, de mindent ve-szítettek.

A gyi'Lszesetröl a család a következő je-lentéit adta ki:

„Alulírottak megtört szívvel és fájdalom-tól dilit kebellel tudatják, hogy a rajongásig imádott férj, atya és nevelóntya, felejthetetlen emlékű gyermek, forrón szeretett testvér: Mihnlj• Ferencz, Csikvánnegye főjegyzője, a csikkarczfalvi választó-kerület volt országgyiil-lési képviselője életének öli-ik, boldog házas-ságának -Jil-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után Csíkszeredában, l'J04. évi augusztus l'4-én d. e. 10 órakor megszűnt élni.

A drága halott hűlt teteme augusztus l'li-án, tl. e. 10 órakor fog a róm. kath. anya-szentegyház szertartása szerint a csíkszeredai halottas háznál beszenteltetni, mely után örök nyugalomra helyezése végett Csikkarczfalvára szállíttatik, hol a temetési szertartás délután 2 órakor megy végbe.

A megboldogult, felejthetetlen emlékű halott lelki üdvösségéért az engesztelő szent-mise-áldozat augusztus 27-én. délelőtt 10 óra-kor fog a csikkarczfalvi róm. kath. anyatem-plombnn az Egek Urának bemutattatni.

Áldás legyen emlékén ! Az örök világos-ság fényeskedjék neki!

Csíkszeredán, 1904. évi aug. hó 24-én.

C S Í K I

Özv. Mihály Kerenczné szül. Kovács Lujza, bánatos özvegye. Kovács Lajos és neje szül. Trohán Juliánná, apósa és anyósa. Mihály József és neje, Mihály dános és neje, Mihály István és neje. testvérei, illetve sógornői. Mi-hály Lajos, Mihály Juliska. Mihály Lujzika, Mihály Laczika, gyermekei. Kedves József, Kedves 8. Juliska, nevelt gyermekei."

Tisztviselő társai a következőkben jelen-tik a szomorú esetet:

„l'sikvármegye tisztviselői-kara, segéd és kezelő személyzete szomorúan tudatja, hogy Mihály Ferencz, megyei főjegyző életének 5'2-ik évében. 29 évi buzgón teljesített hiva-tali munkálkodás után f. Itó 24-én, d. e. 10 órakor elhunyt.

Csíkszereda, l'.KVI. augusztus 24.*

Az inség enyhítésére. A nsgy szárazságnak káros és Ínséggel

fenyegető következményei mindenütt jelentkez-nek, (I- bizonyára selml sem olyan mértékben, III]IIt a'okon a helyeken, shol az anyaföld még a liiitermések idején is csak gyengén ontja az áldást s a földnépe mindennapi szükségleteit csak importálás mellett fedezheti. Ezek közé a vidékek közé tartozik vármegyénk gyergyói része is. ahol a nagy szárazság okozta rossz lei inés és takarináuy hiány igeu nagy Ínséget okozhat, liá atiuak enyhítéséről idejében nem gondoskodnak.

Ilr. Lázár János, a gyergyói járás kiválóan gondos és előrelátó főszolgabiráju, a gyergyó-szeiiltniklösi képviselőtestület egyik közelebbről Ih11nit illésén indítványt tett nz iránt, hogy tekintet tel a IO-SZ termésre, takarmányhiányra és egyéb tekintetekben is kedvezőt len évre, liivassék össze Gyergyó összes községeiből egy népesebb értekezlet, abból a czélból, hogy a fenyegető inség enyhítésére idejekorán gondos-kodik alkalmas eszközökről.

Az indítványt nem csak tiyergyószent-oiiklősoit, hanem az egész Gyeigyóban örömmel logadták s a folyó hó l-l-re kitűzőit értekezletre megjelentek nagy száma au>e||rlt tanúskodott, liogy az értekezlet eszméje általános óhajnak t'tt eleget.

Az értekezletet Ijyeigyószenliniklóson a L iurenezi ven léglő nagy termében tartották meg.

Az értekezletre összegyűlt, mintegy négy-száz meghívott, az értekezlet vezetésére elnökül Fervnczy Károly gyergyészentmiklósi fiiesperes plébánost, a jegyzői teendők ellátására pedig I'uskús Adoll koz-égi jegyzőt kérte tel.

Az értekezlet megnyitása után Lázár János vázo!la tömör előadásban a inostsni s később még inkább bekövetkező kedvezőtlen, súlyos állapotokat, melyeket egylelöl a gyenge teriués és takarinányliiáuy, másfelől pedig a vizek elapadása folytán a tutajozás fennakadása idézett elő. A tavalyt tulajok a folyó évben nun voltak elszállíthatok s még ma is eladat-lanul kevernek a Maros pariján. Ennek egyik következménye, hogy a nép egyrésze, melynek s tutajozás képezi jelentékeny jövedelmi forrá-sát, az idéu elesett a szállítási költségektől, a másik pedig, hogy elesnrk az erdei munkáktól is, amennyiben a kereskedők nein lérén képe sek a felhalmozódott kész árun tnladni, a to-vábbi termelést beszüutették. Ilyen körülmények közölt szükség vall oly munkára, mely a szé-kelyeknek ;ti lom biztosítja a megélhetést. Indít-ványozza ezért, liogy kereskedelemügyi minisz-ter ur figyelmét hívják fel ezen állspotokra s egyben kérelmezzék, liogy a székely vasutak gyergyói szakaszán inségmanka cziuién az építést, még az őszön kezdesse meg.

Ezáltal a nép munkához és keresethez jul na s igy az első szükségen segiive lenne, mig ha ez meg nem történik, mivel itthon semmi keresetre uem sy.átniLkal, a legnagyobb nyomor-nak lesz kiléve s csakugyan rá kényszerilletik a kivándorlásra.

Az értekezlet az indítványt egyhangúlag elfogadta s elnökséget megbízván a kérvény szerkesztésével, elhatározta, liogy azt a vár-megye érdemes löispánja ulján terjeszti föl s a kérvény támogatására felkéri az Országos (íazdasági Egyesületet, az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesületet, a Székely Kiren-deltséget, a marosvásárhelyi Kereskedelmi és lpaikamarát s az összes székelyföldi képvi-selőket.

Ezzel a gyűlés véget érvén, az értekez-leten résztvevők azzal a reménységgel távoztak, hogy HZ aggasztó helyzet feltárása és megis-merése mán az illetékes helyen nem fognak késedelmeskedni a segélylyel, mert több mint uzezer magyar honpolgár megélhetéséről van szó, kik mindig hü fiai voltak a hazának, mely iránt vér és pénzadójnkat mindig bőségesen le-rónák s ezzel szemben hosszú időkön át bízta lásnál egyebet nem kspiak, különben is olyat kérnek, amit már régen törvény biztosit szá-mukra s amihez elvitathatlan joguk van. Nem lehet a kormány oly szűkmarkú, bogy ennek a sok érdemet szerzett népuek ne siessen segít-ségére akkor, mikor azt a legnagyobb nyomor fenyegeti. 0 y .

A cslkmagysl államilag ugilyuett gaidasági Irányú felső népiskola utolsó éve.

A Csikvánnegye által ezelőtt harmincciiégy évvel állau.i segiiség mellett alapított gazdasági irányú felső népiskolát as l003/b()4. tanév vé-seziével egyszerűen beszüntették s as iakuta épületeit, birtokát a összea felszereléséi a vár-

L A P O K

megye a földmivelési miniszter rendel kelésére bocsátotta abból a óiéiból, hogy asokou és asok-nak felhasználásával úgynevezett földmives is-kolát állítson.

Akik a dolgot osak felületesen tekintik, azok nem is igeu ütődnek meg ezen a változá-son. amennyiben meg vannak nyugodva abban, hogy az uj iskola teljesen pótolni fogja a régit s azon szülők számára, kik gyermekeiket eddig elé a felső népiskolában tanitolták, rendelkezésre fog állani az uj iskola s így C9ak a cziin válto-zik. egyébként marad miuden a régiben.

Hál a dolog ueiu épeu igy áll, mert a két iskola között uuy H felvételi feltételekre, mint a uötendékek életkorára, valamint a czélra nézve is nagy és léuyeges különbségek állanak fenn.

A gazdasági irányú felső népiskolába fel-vették az olyan tizenegy évet betöltött fiukat, kik a népiskola hatodik osztályát végezték, vagy anuak tárgyaiból a fölvételi vizsgát aikere sen kiáltották. A földmives iskolába olyun tizen-nyolez évet betöltött, de harinincz évet ineg nem haludt ifjakat, kik irni és olvasni és egy keveset számolni luduuk, egyéb nem kívántatik.

A gazdasági irányú felső népiskolában há rom éven keresztül elméletileg és gyakorlatilag párhuzamosan képeztettek a növendékek, mig a földmives iskolában a gyakorlati képzésre vau a fősuly fektetve.

A gazdaeáei felső népiskolát eredinényuyel végzett növendék mehetett tanitoképexdébo s igénye volt minduzokhoz, a kisebb hivatali állá sokhoz, melyekre a középiskola négy alsó osz-tálya képcsit. vagy a szerzett elméleti és gya-kurlati ismeretekkel nyugodtan ülhetett be kis gazdaságába s amint nz élet megmutatta minde-nütt bevált.

A földmives iskola növendékei lehetnek gazdusági munkások, béres birók, de egyéb pálya zárva van előttük.

A felsoroltakból kitűnik a két iskola közötti különbség, de egyben kitűnik az is, hogy azok u növendékek, kik eddig a felső népiskolában nyerték kiképzésüket 8 ennek alapjáu jutottak egyik vagy máeik kenyéradó pályához, most már teljesen iskola nélkül maradnak, mert szegény-ségük miatt a középiskolába uetn mehetnek, a földinivpsiskolába pedig koruknál fogva be nem illenek s igy évenként 30—40 igeu szegény gyetinck iskola nélkül maiadváu, növelni fogják uz évenként umugy is szaporodó proletárok és kivándorlók szániát.

A gazdasági irányú felső népiskola mult évéről uz előttünk fekvő értesiló alapjáu a kö vetkezőkben számolunk be :

Vcgézte a tanévet az első osztálybun 33, a másodikban 28. a harmadikban IH növendék, év folytáu kimnradt az első osztályból 5. a má-sodik osztályból I, a harmadik osztályból 2 növendék.

Év végén volt as első osztályban : Magaviseletre nézve: 10 dicséretes, 10

jó és I tűrhető; szorgalomra nézve: 2 kitartó, 9 kellő,

10 változó. 10 hntiyag és 2 csekély szorgalmú; előhaladnsra nézve: 2 kitűnő, 6 jeles,

11 jó, 3 elégséges, 11 elégtelen, igazolt mulasz-tás 132, igazolatlan 151 óra.

A második osztályban volt: Magaviseletre nézve : 18 dicséretes, 10 jó; szorgalomra nézve: kitartó 5, kellő 4.

változó 12, hanyag 7 ; előmenetelre nézve : kitűnő 2, jeles 4,

jó 15. elégséges 7. Igazolt mulasztás volt 67, igazolatlan 38 óra.

A harmadik osztálybau volt: Magaviseletre nézve: II jó, 2 rossz; szorgalomra uézve: 3 kitartó, 3 kellő,

6 változó, 2 csekély szorgalmú ; előmenetelre nézve : 4 jeles, 2 jó, & elég-

réges és 2 elégtelen. Igazolt mulasztás volt 97, igazolatlan 9 óra.

Az egész iskolában volt: Magaviseletre nézve: 34 dicséretes, 37

jó, I tűrhető és 2 rossz; szorgalomra nézve : 10 kitartó, 10 kellő,

27 változó, 17 hanyag, 4 csekély; előmenetelre uézve: 4 kitűnő, 14 jeles,

28 jó, 15 elégségéé, 19 elégtelen. Igazolt mulasztás volt 290 óra, igazolat-

lan 106 óra. A beiratkozott tauulók közül 77 volt róm.

kath , 3 ev. ref. és 2 inás vallású; miud a 82 mugyar.

Illetőségre nézve. 75 csikmegyei ée 7 más vidéki. Hogy kik vették igénybe az iskolát, arról e kimutatás ia felvilágosítást nyújt, ugyanis a 82 beiratkozott gyermek szülői közül 72 föld-mives. 5 iparos vagy kereskedő éa 3 más fog-lalkozású. Tehát a most megszűnte lett iskola a legszegényebb földmiveaoép iskolája volt. kik ide adták fel gyermekeiket, hogy kéaőbb kenyér-hez jussauak. Hogy hol fogják ezek ezután gyer-mekeiket elhelyezni, arra itt felelni nem tudunk, de uem sok idő fog boletelni, rá jönuek az in-téző körök, hogy ezek számára okvetetlenül kell vagy felső népiskolát, vagy pedig polgári iskolát felállítani.

Az iskola gazdasága 156 hold és 1202 négyszögöl területű birtokra ter|edt ki. Ez mÜ velési ágak azerlnt a következőkép oszlott meg:

21 hold azáutóföld, 27 hold 600 osz.-öl rét és kaszáló, 120 hold 262 ucs.-ül legelő. 4 hold 7 ' naz.-öl belsőség, 1 hold 600 naz.- öl faiskola éa konyhakert.

Ezen a birtokon tanulták éa gyakorolták a uöveudékek a földmivelés és növény termeién kü-lönböző ágazatait.

Az állatieuyésztés különböző ágaaataiuak

36. raám.

megismerésére és gyakorlására megfeleld állat-állomány állott rendelkeaéare.

Volt 2 drb igás kanosa. 66 drb szarvas-marha, 13 drb sertés, 50—60 drb „Langahan* tyúk éa 8 kaptár méh.

Volt az iakola kebelében ifjúsági egyesület is, melynek könyvtára 1777 kor. 9 fillér értékel képvisel.

Vagyona: Takarékpénztári tőkében 064 kor. 74 fillér, magánkötvéoyben 244 korona, készpénzben 91 kor. 40 fillér. Az egyesület ré szére a következő lapok jártak; .Vasárnapi Új-ság", ,Politikai UjdoDságok", .Világ Krónika", .Uj Idők", „Tanulók Lapja* éa „Néplap*.

Egy igen érdekea kimutatás van közölve az értesitőbeo, mely állás éa foglalkozás szerint közli azon ifjak névsorát, kik ez intézetben vég bizonyítványt nyertek.

Ebből a kimutatásból megtudjuk, hogy 84 év alatt végbizonyítványt nyert 300 tauulé, kik közül tanári és tsuilói pályán működik 140. gazda 04. külöoböző hivatalos alkalmazásban vau 48, iparos lett 0, kereskedő lett l t katouatiszt és altiszt 7, szerzetes I, festőművész 1, tanító-jelölt 25. A végzett uövendékek körül Csikvár-megyében lakik mint tanár és tanitó 00, mint gazda 59. mint valamely hivatalos pályáu mű-ködő 30, mint iparos 3 és mint tanítójelölt 24.

E kimutatás a mellett is tsnuskodik, hogy habár sz iskola az intézet scervezetébeti kitűzött eredeti czélt: t. i.: hogy a növendékek mint gazdák, gazdaság vezetők avagy haszonbérlők legyenek, csak részben érte is el, mindazon állal még ÍH hasznos hivatást végzett, mert a növen-dékek nagyobb részét oly pályákra készítette elő. melyek egyfelől azok tisztességes megélhe-tését biztosítják, másfelől pedig azokat a gazda-sági ismereteket if>, melyeket az iskolábau sze-reztek vagy köz/etleuül, vagy pedig közvetve értékesíthetik.

Most már e hasznos intézményt megszün-tették. megszüntették olyan időben, mikor az fellendülni s virágozni kezdeti a növendékeinek száma évről-évre jelentékenyen szaporodott.

Megszüntették, még pedig uem aliugy aa iskolákat szokták fokosatosau, hanem egyszerre kivégezték, uem tőródve semmit az első és má-sodik osztályt végzett 61 tanuló további sorsá-val, Lehet, hogy ezek közül 8—10, a módosabb szülök gyermekei elmeunek tauulmányaik folyta-tására Alfaluba, do a többi, uagyobb rész sze-génysége miatt ezt sein teheti s ezekre nézve az iskolában eltöltölt idő ugyszólva kárba véss.

Egy felcöiki bácsi, mikor meghallotta, hogy az iskolát feloszlatják, igy sóhajtott fel:

„Az urakuak van elég iskolájuk, ott nevel-tethetik a gyermekeiket, ahol akarják, nekünk szegéuv einberekuek csak ez as egy iskolánk volt s ezt is elvevék."

Felhívás. A „Madéfalvi emlék intéző bizottsága

nevében tisztelettel felkérjük a „Csíki Lnpoka-nak azokat az ólvasóit, a kiknek a bizottság az emlék javára gyűjtés vé-gett gyűjtő iveket küldött hogy azokat a gyűjtött összeggel egyetemben lehetőleg rövid időn beküldeni szíveskedjenek; mert a bizottságnak halaszthatatlan fize-téseket kell teljesítenie; különben az em-lék további károsodásnak lehet kitéve.

Csíkszereda, 1904. aug. 22. Hazafias tisztelettel:

Dr. GydrgypAI Domokos, Dr. I«ec« János, b. elnök. b. jegyző.

K Ü L Ö N F É L É K . — Király születése napja. A népei

állal szeretve tisztelt koronás királyunk szüle-tésének 74-ik évfordulója alkalmából hü alatt-valóinak szivében a legbennsőbb hála éa a leg-mélyebb tisztelet érzelmei lobbantak fel a ket-tős monárchia határain belül e hó 18-án is. Milliók szivéből fáradt azon hó éhajtás, bogy [sten óvja és tartsa meg még sokáik szeretett királyunkat, mint a soha sem Unkádé köteles-ség teljesítés minta képét, aki népei boldogitá-sára szenteli minden idejét. Városnnk intelli-gens közönsége lakóházainak, valamint a ható-sági középületeknek ablakaiból már a megelőző este diszes vilígitás és térzene jelezte a követ-kező emlékezetes napot, melyen mindkét fele-kezeli templomban hálaadó isteni tiszteletek tartattak ö felsége jóllétért, részt vévén azokon Miké Bálint főispán nr vezetés alatt a külön-böző hatóságok tisztviselői testületileg, továbbá a kir. honvédség tisztikara egy diszsiázsddsl, mely az isteni tisztelet tartama alatt sikerült dia/lövésekkel járult hozzá az ünnepély emelé-séhez, mise után pedig kitűnő taktusban és szép magatartáasál végeste a diszlelvonnláat a pelgári és katonai tisztikar előtt Délután 2 órakor főispán nr zsOgödi lakásán fényes ebé-det adott, melyen az előkelő társadalom sorá-ból mint meghívott vendégek sokan vettek részt.

— Saent I s tván napja. As első ma-gyar király emlékfinnepét egéss országszerte a igy vároaunkban ia a lehető fénynyel és a leg-nagyobb kegyeletlel ünnepelték meg. Megelócó esta a kos- éa magánépüleleket kivilágították, a vároabása elótt a czigáuy teuekar játssolt hasa-Has darabokat s a késó esli órákig nagy közönség

Augusztus 24. C S Í K I L A P O K 36. seâm. •agyon későre elkezdtek beszélgetni- D • most se Ind tik, mit mondjanak. Kik minden napján a 3 esztendőnek megvalának rakodva, rogyásig lerhelve panaszszal, elmondani valóval, most nem tndtak mit mondani. De mit is tndtak volna. Annak a 3 esztendőnek minden napja fájdalom volt és ki Indna most fájdalomról be. «zélni? Nem, nem. Oh nem szenvedtek semmit. Ök nem tnriják, mi a szenvedés. Ök születésük tői kezdve mindig ogy együtt voltak, oly bol dogok voltak, mint mnsi. Hát volt az másképen is valaha ? Most nem Indák elképzelni. Beszél-tek mindenféléről . . . A vonaton sokan vollak. Kz az asztal mindig mozog ? A negyedik lába alá valamit tenni kell. És Józsi papirost réie-gelt össze. S azt tetie oda. Aznes újságolta, hogy az ovodában olyan sok gyermek van, hogy keltőnek állni kell. Józsi beszélte, hogy ebből a gallérból, a mi a nyakán van. 6 darabot vett 9 koronáéit. Milyen olcsó! csodálkozott Ágnes é > igy tovább.

Szóval, nem tudtak mit beszélgetni. (Folyt , l.ttv.)

Hirdetmény. A folyó év augusztus h i 8-án KII)!)—!K)4

mi. szám alatt kibocsátott s n „Csíki Lapok" és a „Gyergyó" utján közzé tett hirdetmény alapján alább közlöm Csikvármegye magáii-javai igazgató tanácsának folyó év augusztus hó Ili án a jegyzőkönyv Ti', pontja alatt hozott s Csík vármegye törvényhatósági bizottsága állal f. évi augusztus 23-áu ö'JilT -!I04. ni. sz a. jóváhagyott határozatot röviiliditctt máso-latban s felhívom mindazokat, kik ezen határo-zatot maglikra nézve sérelmesnek tartják, miszerint az ellen panaszukat, illetve feleb-liezésiiket jelen lap példánynak megjelenésé-től számított 15 n;ip alatt hozzam annál is inkább nyújtsák be. mert a késólih érkező panaszokat illetve felebbezesiiket hivatalból vissza fogom utasítani.

Határozat. Az igazgató tanács a ruházati alap

terhére rendszeresittet (100 koronás erdészeti ösztöndijat Berecz János érettségit tett tanuló-nak. a gnzdaszati (HM) koronás ösztöndíjat liáiiili Béla érettségit tett tanulónak, a (UK) koronás műegyetemi ösztöndijat Lázár Béla érettségit tett tanulónak, a tilN) koronás művé-szeti ösztöndijat Márton Kerencz rajztanár jelöltnek, a 300 koronás reáliskolai ösztön dijat Márton László tanulónak, a gyergyóalfalvi állami felső népiskolai 10, egyenkint 100 koronás ösztöndíjat Csiszér Tamás. Csata Venczel, Bariu/ Gyula, Csíki János, Küliip Ferencz, Domokos Kerencz. Fejér István. Gál Márton, Székely János és Küllő Antal tanulóknak, a gyósztiniklósi polgári iskolai 3, egyenkint 100 koronás ösztöndíjat Csergő István, Balázs Sándor és Selyem Miklós tanu-lóknak adományozta s ugyanezen alapból se-gélyt adományozott: Korőili István joghallga-tónak 200. Sántlia Bcniám joghallgatónak 280. I'oloc/.ki Ferencz joghallgatónak 2IH>. I'uskás Imre joghallgatónak 200, Balázs Klek joghallgatónak 220. Kovács József joghallga-tónak 250, László Dezső joghallgatónak 231). (íondos József joghallgatónak 200, Domokos Sándor joghallgatónak 200. Sípos Lázár jog-hallgatónak 200. Jakab Jenő joghallgatónak 200. Éltes Gyula joghallgatónak 200, I'ál Gyula joghallgatónak 200. Szabó Délies jog-hallgatónak 200, Kovács Károly joghall-gatónak 200, Dávid László joghallgatónak 2-10, Beke Miklós joghallgatónak 200. Balló Károly joghallgatónak 21*). Vitos I'ál joghallgatónak 200. Márkos Sándor jog-hallgatónak 200, Klekes Márton joghallgatónak 200, Ávéd János joghallgatónak 200, Kovács Miklós joghallgatónak 200. Tóth Sándor böl-csészettan hallgatónak 230, Korőili Imre böl-csészettan hallgatónak 2:HI, Nóvák János liöl-csészettan hallgatónak 200, Száva Kristóf bölcsészettan hallgatónak 2ÍI0, Bereez Sándor bölcsészettan hallgatónak 200, (iái Krzsébet bölcsészettan hallgatónak 2011. Márton István bölcaészettan hallgatónak 200. Székely Jcnó orvostan hallgatónak 300, Fülöp József állat-orvostan hallgatónak 230, Miklós Rezsó állat-orvostan hallgatónak 200, Albert Vilmos érett-ségizett tanulónak 200. I'uskás Levente érett-ségizett tanulónak 200. Kerencz Domokos érettségizett tanulónak 200, Búzás József érettségizett tanulónak 200. Incze Gábor érett-ségizett tanulónak 200, Tódor János érettsé-gizett tanulónnk 200. László Kálmán érettsé-gizett tanulónak 200 korona, Benes Ágoston faipari szakiskolai tanulónnk 200, Szoes György iparrajziskolai tanulónak 200 koronát.

Darvas Dávid végzett bölcsészel tan hall-gató, Kovács Albert végzett joghallgató. Ko-vács József joghallgató azért nem voltak a gazdászati ösztöndíjban részesíthetők mert több oldalú kiképeztetést más irányi tanfolyamokon egyetemi kezdő tanulók hátrányára nem igé-nyelhetnek, Kerencz Domokos érettségizett ta-nuló pedig erről lemondván ezen ösztöndíj másnak volt adományozadnó.

A műegyetemi ösztöndíj Lakatos József érettségizett tanulónak azért nem adomáoyuz-tatott, mert az jobb előmeneteli! tanulónak adatott, Siklódi Lórincz a művészeti ösztön-díjban azért nem volt részesíthető, merta mű-vészeti akadémiát már elvégezte, Szöcs György pedig azért, mert az magasabb rangú intézet

növendékének udntott, Kölönte Géza érettsé-gizett tanuló azért nem nyerhette el a/, orvosi ösztöndíjat, inert nem csiktnegyei szllletésii és székely származású apának az ivadéka. Csata János, Csiki István és Kerencz Károly felső-népiskolai tanulók azért nem részesítettek a Győalfalvi felsőnépiskolái ösztöndíjakban, mert a/.ok jobb előmeneteld és szegényebb sorsú részint pedig magasabb osztályú növendékek-nek adományoztattak.

A csíkszeredai gazdasági felsőnépiskolá-ban rendszeresített ösztöndíjat senkinek sem adományoztattak mert ezen iskola működése jövőre boBzUntettctett

Kis Ágoston joghallgató folyamodványát felszereleilenul adta be s azért uem volt se-gélyben részesíthető. Csergő Gábor joghallgató, mert alapvizsgát uem tett. segélyben nem ré-szcsittetett, Dénes Imre és Kiilönte Géza nem levélt csiktnegyei sziilelésii és székely szárma-zású apának ivadéka, segélyben nem része siilt, Cziriák Gyula a mivel a vasúti tisztkép-ző tanfolyam, felsőbb lanitezctei nem képez — nem segélyeztetett. Buttyán Sándor a gyógy-szerészeti tanfolyamra kért segélyben azért nem részesitetett. mert az alapszabályok sze-rint ezen tanfolyamot hallgatók segélyben nem részcsulhciók.

Márton Berta. Bartlta Anna Matton Kini-lia. Bocskor Kerencz, Kemény István. Gegó Klára. Deák Anna. Gál Albert. Szabó Denes. Tamás Sándor. Sándor Balázs. Bákni Vilmos. Korpos Dezső. Korpos Teréz, Botli Ferencz. Zakariás Anna, gimnáziumi, polgári, felsőnép-iskolái tanulók, s illetve tanitó- és tanitónii képzői intézetek növendékei lévén - az alap-szabályok értelmében segélyben nem voltak r szesitlietók.

Horváth József. Lázár Kálmán. Antal (gtinc-z, Szöes Gergely, Hójtlie Tamás. Csik' Kerencz, Dézsi Dávid, Kos/. Áron. Koncsa; János, Nagy András, Itrassai lituv és Lázár István segelylien azért nem részesülhettek, mert folyamodványaikat elkésetten adták be.

Lóbeszerzési alapból M ltály Lajos tog-Itallgató 200 korona, Csiszol' Ábel állatorvos-tan hallgató 200 korona, I'uskás Gábor érettségizeit tanuló 200 korona. György Gábor Vll-eil osztályos tanuló 140 korona. Kovács Árpád Vl-ik osztályos tanuló !H> korona. Gcgo Dávid V-ik osztályos tanuló 711 korona, Tódor Gergely ll-od osztályos tanuló lill korona. Kovács Lajos ll-od osztályú tanuló til) korona. Ambrus András ll-od osztályú tanuló (jt) korma. Kerencz Gyula l-só osztályú tanuló M) korona. Kánya Gyula I-só osztályú tanuló IK) korona. Szántó László l-só,osztályú tanuló lill korona, Csiszér Gábor az Ábelé képe/.tlész 140 korona, Ambrus István , kepezdész 130 korona, Csiszér Gábor az Ároné kepezdész [,'HI korona. Sárossy József kepezdész 70 koro.ia. Kovács József képezdósz HO korona. Székely Krisztina kepezdész IK) korona. Kovács Lajos felső népiskolai tanuló tiO korona segélyben részesitetett.

Kllenbeii Tólli Sándor kérésével elitta-sitatott azért, mert a ruházati alapból segé-lyeztetett, Korpos Rezsó pedig azért, mert folyamodványát felszcrclctlcniil adta be.

Dénes Iliire, Balog Ignácz, San.lor Ba-lázs, Bákai Vilmos, Bótli Kerencz, Szabó La-jos. Zakariás Anna, Márton Juliska, és Gyön-gyösi Berta kérésükkel elutasítottak, mivel nem igazolták, hogy csiktnegyei székely liti-szárcsaládnak fla ágon való Icszánnazói vol-ánnak. Tamás Sándor. Korpus Dezső. és Kor-pos Teréz, Halain Zoltán kérésével clulasita-tott. mert atyjuk nem igazolták hogy ti"in több mint 15 éve, hogy laknak e megye te-rületén ki vii I.

Tattkó Mariska semini előmenetel! sem igazolt s azért kérésével elutasitalotr, Balázs Sándor kérésével azért utasitatott el, mert a ruházati alapból 100 korona ösztiindÍjban ré-szesitetett, György Kerencz, Kovács Irén, Nagy Béla, Balog József és Kerencz Rudolf pedig azért mert elemi iskolai tanulók segélyezését az alapszabály kizárja. Végül megjegyeztetik, hogy Búzás Imre 7-ik osztályos tanuló kérése azért nem tárgyaltatott, mert az. elkésetten adatott be.

Még egyszer hangsúlyozni kívánom, hogy ezen határozat közlése az egyéni értesítés mellőzésének érdekében történt.

Csik vármegye magánjavai igazgató tá-rnicsa.

Csíkszereda, KKI4. augusztus 24. Becze Antal,

u1ls|iHH. ig. tiiuárs elnök.

&70/IUU4. v é t r e l i . s zám.

Árverési hirdetmény. Alulirt biróaági v é g r e h a j t ó a* 18HI. ü i i

LX. t. cz. 102. § a é r t e l m é b e n ezenne l k i id i i i re teszi . Iiozy a cs ikazer t i la i kir. járáahirósi iu 1002. évi Sp. I. 3 8 5 / 3 szálon végzése Lövelkezlében Ur. Erósa Vilmos ügyvéd ál tal képvise l t , Ur. K'ÓNS Vilnius é s t á r sa cs íkszeredai j sv i i rn (ir t íó Isiván cs ikksrcs fa lv i lakos el len 71 kor . HU lill » j.-ir. e r e j é i g 100*2. évi n o v e m b e r hó 14 én roKniiii'o-Ritott kielégí tési v é g r e h a j t á - ó l ján Iclogld!! és 9 2 3 koronára heesiili kót 'oikezö iiigriaiiuok u. ni. : s zéna , s zeke rek , lovak, ham és t ehenek nyi lvá-nos á r v e r é s e n e l adn luak .

Mely á r v e r é s n e k a cs íkszeredai kir. j á r á s bíróság 1904. évi V. V74. száinn végzése folv-tau 71 kor. (10 lill. tőkekövete lés , ennek 1602 . évi Miüiiszins lió 4-ik napjá tó l j á ró 5° / , kamata i , eililia összesen 77 kor. 74 fillérben bíróilag már meuál lnpi to t t köl tségek e p - j é i e vég reha j t á s t azen-vedi'i l akásán Csikkarc i fa lván leenitó e s t k ö z l é s é r e 1904. évi szeptember hó 5 Ik napjának délelőtti 9 Óra Ja határ időül ki t i izi t ik és althoz s venni szándékozók oly meg jegyzésa - l Invni i n k meg, lioey nz ér inte t t iniínaások nz 1881 évi LX. t.-cz. 107 .és 108. § a ér te lmi ben kén*pénzfizetés mel-lett a leiitiibbet inérónek, szükség ese tén , liecs-áron alul ig el fognak ada tn i .

Amennyiben az e lé rver -ze in ló iiigAsácnkat mások is le- és f.'l(itfouI:iltnlliik s azokra kieló-".itési jogot nyer tek volna, i-zi-n á rve r é s az I8HI . é u I.X. t.-cz 12(1. Íj. é r t e lmében ezek j a v á r a is e l rende l te t ik .

Kelt Cs íkszeredán. I'.Mlt. évi aug. IKI lU-én.

ÁBRAHÁM MÁRTON, kir. Iiirósági véj^rt-linji•*,.

Sz. 6&S9 1104. Iksz .

Árverési hirdetmény és faltételek kivonata. I tocskor G e r g e l y s t á r s s i n s k H í j d u P é

lór i ié sz. Nedolla Anna elleni v é g r e h a j t á s a ügyében a ké re lem k ö v e t k e z t é b e n a v é g i e h a j -l.asi á r v e r é s 2 2 8 kor . l ö k " s jár. e r - j é i g a Csik-z . - redai k i r . T ö i v - n y s z é k , a e s ik szen tn i á r -I••ni k i r . j á r i a h i r o s á g t e r ü l t é n l-v:i a Csik-szeiit mai Ion k ö z s é g h a l é r á n fekvő 2 1 8 s / . t |kv b -n A -j- B80. 582. TiSJ a l i r s . á m i i g a t l a n r s .'140 kor . a csikszei i t i i iár toi i i I. R. :1T'.I - z i j k v b -n f - lve l t A f 13ö7 I n s z . i n . ' a i l i n r a 22 kor . I4M5 IIISZ. i n g a t l a n r a 2 kor . Í j7u8 I h r - z . in g a i l a n r a 110 kor . R8I7 I h r s z . i n g a t l a n r a 12 kor . a C - i k s z - n l m á r t o n i I. lt 1(10 sz i i kvben l - h ' - l t A t 4 ; J Ü '"•s* i n g a l l a n r a IS ko- . i cs iks / . e i i lmár ton i 1. R. I i i7ő s#. i |kvl"*n fel-vett A f 5 3 7 7 " , „ . I i rszám iga l l an r a 10 kor . r.ŢBO1 ,„ h i szá in i n g a t l a n r a ö k o r . Ü3H:-!' , , . 0:184- | . b r s z á n i i n g a l l a n i a 26 kor , ftHlö1 j , h r s z á m i n g a l l a n i a (i kor . r>3851 2 „ h r s / á i n i n g a t l a n r a 3 k o r . 5^1)9' /13 hrs/:<ni i TI -g a l l a l l i a I k 'O. a Csikszel i i inár loni I. R. b t l ) sz . t j kvbe i i l e lve l t A -j* 3 2 8 32i) l i r s / á m ingat, latl' a 3ÖI kor . ISOG lirsz:illl l l lgat lat l ra h kor . 1737 h rszá in i n g a t l a n r a 2 kor . SHli) hrsz.ioi l l lgal la l i ra 7 0 k o r . 1484 b r szán i i l l ^s l l a l l ra 8 ko r . 22Ö3 l i r - zám i n g a t l a n r a 21 ko r . 3 2 0 7 / , h r sza tn i i iZHllit i ia 2 1 kor , ezennel m - g á l l a p i t o t t k iká l l á s i á l b a n a 2 0 8 sz . I | k v b e n C 1 a 3 7 9 */ . t | kvbe i i ( ' . 1. ö. a 8 1 6 sz . t i k v b e r (Î. 8. szaiu a. N e d e l k a J á n o s , a 8 4 6 sz . H k i b e n (J. I. 2 . sz . a. K a r a s s i Kerencz és ne ;e Szen t— ll ' i r l iala. V. 5 a. K a r a s J i Józse f j a v á r a l i -ko lirl-'Z.»-It. é l e thossz ig lan i haszoné lveze t i jogok sé -rt-lnie n- lki l l - l t e n d ' - l l e t i k .

I .) á r v e r é s r e l i a t á rnap i i l 1904. évi szeptember hó 13-an >1. e. m ó r á j a a C s i k s z - m m a i t o n i k i r j a r . i s l n ió ság mini tkv i h a l ó s á g h iva ta l . i s h - l y i s é g é b e lüz.-t ik ki.

2 ) Árve rezn i s z á n d é k o z o k l a r l o / n / . k min-den e a i e s ingal la i i k ik i á l i á - i á r á n a k ti)» „ ál ké.-zpénzliell Vagy ő v a d é k k é p - s é r t ék papn ball a k knli lől t kezéhez l- lei i t l l .

Á kll i l i i ióság I k v i ha i i - sága . Cs ik sz i - i i tma i ion , IUIJ4. j u m u s *J7-én.

Szabó, kir. iillijró.

S / . hO'.iH M04 t ikv i .

Árverési hirdetmény kivonat. A cs íksze reda i k i r . 1 -zék iniiit t e l ekkönyv i

h a i é s á g k ö / h o r - i - s z i , hogy M i h a l ) k ó l - l v á n é> Miha lykó . laio,s \ - g i r l i a t i a t ó l i a k letíil;. (t re J . i nos végi e h a j l a s i sz» nvi-do elleni 4 koi 3ö Hllér l ő k e k ö v e h - l é s é . » 3 l,or. 8 0 tlllér s | á i u -lékai i r án t i végi>h.Mlási iigyélo-u a z á r v e r - s t Cs ikszer i -da k i r . l ó tvé i iyszék , min t teli-kkvi ha-tVi-ág l - l t i l - t e l l leVií (Js ik/sögói l község hall trál l 1-k VŐ 176». s z á m I j k v b e n A f 3 . r e n d ű 4U •"> 2 . i t l ih . h i s z á m n - l s ő s é m - 1U00 ko rona k ik i á l t á s i a tba l l ez- l l l |e l - l l - l l i l - l l e . és liogy a l-llllelil. u i e -p ' l ö t i i iga t lsn az 1904. évi eugusitus hó 2-ik napján d. e. 9 órakor Cs ík / . s i t i i d község -l i iza i ia l m e g i a i t a m l ő ny i lvános á r v e r é s e n a megál lapí tot t , k ik i á l t á s i ár.oi H|,Í| IS e la i la ln i l ó g n a k .

Ai vérezni s z á n d é k o z ó k l a r i o z n a k s z ui-gn i l anok b - c s á r á n a k 10 - z a z a l é k i t kész | iénz-lien, vagy az 1881 L X . t e . . 42 . § a h a n j-l z-M árfolyanun i! s /a i i i i in i i és a z 1881. évi nov. Iló 1 -én 3333 . sz. a kell igazs . igi igyni l i i - z l - n r i ' i idel - i 8. § á n a n k i j - l o l t ő v a d - k k é p e s é r t é k papii l ia i i a k i k ü l d ő n k - z é l i - z l-l<'iiui. a v a g y az 1881. LX. t . -cz . 170. § - a ér te lniebei i a b á n a t -Jl-lizllrk a l l i ró-áglial , loleg e l h e l i e z é s é r o l ki á l l í to t t szabály sz - r i i - l i s i n - r v é i i y t á t s z ő g á l t a t n i .

Kelt C s i k s z e t e d á n , IU04. évi jnn ius 23 -an .

GEC2Ü BÉLA s. k„ kir. tszki biró

232 véitili. szám 1904.

Árverési hirdetmény. Alulírod biiósági végrehsjló az 1881. évi

LX. l.-cz. 102. §-a éitelinéheii ezenn-l közhírré teszi, liogy s csíkszeredai kir. járásbíróság 1901. évi Sp. 11—52. számú végzése következtében Ballba Ignácz ügyvéd által képviselt Boltresz Kerenczné csikdánfalvi jsvára Szöcs I-iván e9 uej " csikdántalvi lakos ellen 58 kor. s jár. ere-

léig 1904. évi április hó 28-in foganatosított kielégitesi végrehajtás ntján lefoglalt és 610 knionára becsült következő ingóságok n m.: lovak és liázibntorok nyilvános árverésen eladatnak.

Mely érv-résnek a csíkszeredai kir. járás-bíróság 11)04 évi V. 660/9. számú végzése foly-tán 58 kor. tőkekövetelés, -ddig összesen Sl kor. 93 fllférhen bíróilag már niegilllspitoU költ-ségek erejéig végrelisjlást szenvedők lakásán Csikdánlalván leendő eszközlésére 1904. évi augusztus hó 25 Ik napjának délelőtti 9 órája határidőül kitüz-tik és ahhoz a venni szándé-kozók ezennel oly megjegyzéssel hivalnsk meg, liogy az érinl.lt ingóságok az 1881. évi LX. I. cz. 107. és 108. §-ai értelmében készpénr8zi-lés mellett, a legtöbbel ígérőnek, szükség ese-téit b-csáron alul is el toguak adatni.

Amennyiben HZ elárverezendő ingóságokat mások is le és felUKoglallalták s azokra kielé-gítési jogot nyertek volna, ezen árv>tes az 1881. évi LX. t-cz. 102. § értelmében ezek javára is elrendeltetik.

Kelt Csíkszeredán, 1904. évi jnlias hó 38. napján.

Ábrahám Márton, kir. bírósági végrehajtó.

1325 19(14. szám k. erb.

Pályázati hirdetmény. A csíkszeredai ni kir. állami erdő-

liivatal területében Osikszentgyíirgy szék-lielylyel uiegilresedelt Il-nd osztályú erdő-őri állás beiiiltetidő lévén, arra ezennel nyilt pályázatot liirdetllnk.

Ezen állás évi 400. (négyszáz) kor. Iiérrel és (10 (liaivan) korona tllzifa vált-sággal van egybekötve.

l'ályázók lelliivntuak, liogy az erdő-törvény .l7S-l>an előirt íninőaitésllket — , |) eg>szséo-es testalkatukkal, korukat és eddigi alkalma/tatásukat — valamint a magyar nyelvnek szóban és Írásban vnlA tökéletes l>ifását igazoló okmányokkal lei-szerelt, szabályszerűen bélyegzett és saját kezilleg irt kérvényeiket legkésőbb folyó évi szeptember hó végéig a csík-szeredai in. kir. állami erdőliivatallioz nyújtsák be. Később érkezeit kérvények nem fogunk figyelembe vétetni.

Kelt Csikvármegye közig, erdészeti liizoltsáirának, Csíkszeredán, 1904. alig. H-án tartolt Illéséből.

Nagy Imre. k ,••!>. elnök.

Pályázati hirdetmény. A csik«z';|)vizi községi iskolánál egy

taniníi állás me<rUresetlvén, arra ez évi szeptember 14-ig pályázat, hirdettetik.

•Járandósága : 800 kotona rendes fi-zetés, 100 kor. laállnlány, 200 kor. lak-bér és koriillciinény, laizás és legeltetési jog természetben, 200 kor. értékben Ivet csak maga élvezhet, s írre dijt aeni igvs-z.er. sem máskor nem követelhet, td-viibbú nieglelelfi ötödéves pótlék.

A megválasztott, ha arra érdemes, nz igazgatással is megfog bízatni, mely eset-ben 100 kor igazgatói dij és 40 kor. irodai általány fog adatni.

A megválasztottnak kötelessége a liui-tesllilct által megjelölt, s a kir. tanfel-iliíyclő ur által helyben hagyott osztá' lyoknt törvény szabta módon tanítani, a gazdasági ismétlő fiúiskolában a reá eső tárgyakat az előirt fizetésért tanítani.

Ha nz igazgatói tiszttel is tel ruliáz-tatik. ugy az igazgatói, mint nz iskola-szék teendőit nz utasitás szerint végezni ; a hit és erkölcstant tartozik az ő osztá-lyaiban beeniléctetni, s a kántoriéban a kántort helyettesíteni Üresedés esetén ktl-kllliiii díjazás {mintegy 800 kor.) mellett a kánnirsággal is megfog bizntui, miért a kátiiorságra képesítettek előnyben része-sülnek.

Kzzel egyidejűleg H gazd. istn. fiú-iskola szaktárgyai tanítóságára is 100 kor. tiszteletdíj mellett pályázat hirdettetik, kiknek erre képesitésflk van, pályáz-hatnak.

A kik folyamodnak, a csikszépviri községi iskolaszékre czimezve adják be pályázatukat.

Csikszépviz, 1904. augusztus 21-én.

A községi iskolaszék.

Csiszér Pető, Kovács Mih&ly, Ideigl. jcpyzó. elnök.

Auguztu . C S Í K I L A P O K 3 . szám.

Sz 1 1 8 8 - 1904. kj.

Hirdetmény. Alolirott község elől járósíig ezennel

kö>.hirré teszi, IMigy Csikszépviz község havasi legeiőjén I év julius 14 én I drb 10 I 2 évesnek látszó sötét pej kntlcza fel

ügyelet inlklll l.il 'ilfatott és alolirt község i elöljáróságnak áindaiott.

A iiiImjil.inos f, é v a u g u s z t u s h ó 2 7 - é i g a l o l i r t e l ö l j á r ó s á g n á l j e l e n t k i / . l i e t i k •s t u l a j d o n j o g á t b l ' ÍgaZo| | l , l l j i l .

I [a tulajdonjogát beigazolni képes Iilla jdonos a Iriinti li itáridő alalt m in jelentkezik — az állat, mint gazdátlan jószág nyilvános árverésen el log ;nI;i111i

Csikszépviz. 1901. augusztus Ini 18. Sofalvi József, Antal Gyula,

li. kiirji' y/ii. kí»/>. l>ir-'>.

E iy teljesen ttj állapotban lévő gytlpju liisiiiőgép elatlii. Klteki'zni leliet P r o p p e r B e r n á t n á l Li-mliény, (llároinszékinegye) tt. p. Uereczk.

Faeladási hirdetmény. A Csikiiiiiiilszetii kiizség közbirtokos-

sága Iliinjil<ni:'it képező „Midvés-telck" ncvil rrclej. ben mintegy 80 k. hold ki-terjedésű 8400 köbméter gömbülv(l bicz fenyő liaszonla zárt Írásbeli ajiínliittal egybe kötiiit nyilvános szóbeli verseny tárgyalás utián 1904. évi augusztus hó 29-én delelőtt 9 órakor kezdő-dőleg Csikiiiiiitszent község hivatni»* házá-nál a legiöbbet Ígérőnek fi Ing miami.

Kikiáltási ár 117IÍ0 kor. n/.nz tizen-egyczrrhéts/.ázlialvan kiiriina.

\ leteendő bánatpénz ezen összeg | (»" u-;i. A zárt Írásbeli ajánlatok bánat pénzel I, |s/,-ivlve a szóbeli árverés nieg-kezdéséig a közbirt. elnökhöz nyiijiaudókbe.

[Itó ajánlatok nem logadlalnak el Az. árverési és szerződési feltételek a

kü/birlokoHSiíg elnökénél tekint belök meg. Csikinindszcnt. 11I04. aug. 1

• •

Van szerencsém az igen tisztelt vevőimet értesíteni, hogy a r a k t á r o n l é v ő ă r u c z i k k e i m e t

mélyen leszállítóit árban fogom eladni és 11 jövőben bevásárolandó uj úruezikkoket is a lehető legolcsóbb árban fogom t. vevőim-nek kiszolgálni. v k t i g z t e | e t t e ,

Csíkszereda. 1ÖÜ4. augusztus 23. Simon E.

Sz. ) !l I H—904. k. i. 2—2.

Árverezési hirdetmény. Csikszenliloniokns község tulajdonát

képező „Csillag" vendéglőt a hozzá tar tozó épületek és veteményes kerltel egyiiti 1904. augusztus hó 28-án délután 2 Ó r a k o r a község házánál lartaudő nyilt SZI'I és zárt írásbeli verseny en 6 (hal I egymást következő évre haszonbérbe ailjuk

Italmérési engedély biztosíttatik. Kikiáltási ár fiOO korona. Ajánlatokat csak 10"» bánatpénz

előleges hclcku-tésc melleit fogadunk el. A feltételek többi részei a község

házánál a hivatalos órák alalt bele-kintlietők.

Csikszentiloinnkosmi, 1 f'04 atig. f>-én.

Böjté Lajos, Dániel József,

Nagy István, l.lll. rln.fk :i :t

Kovács Bela, k. jzn.

Zongorák, pianinók m m k kivitelben, kiváló minősedben

jutányos nrmi kaphatók

JASCNIK (HYULÁN ÉNÁL, Brassóban. Kiilns'nr iiieza 29. -z. a.

ii in

A Nug\méltóságú ni. kir lielllgvniinis-ztrr ui- I' rendeletével elrendelt

bélyegzők .ne<;reml<'l«W't ci odrt Í jfyári áron i*l váll si-lóm s k« rem arra vonatko/.ó szives

nu-^rfiulclrMci. Tis/,ielci.cl •

Szvoboda József. ± ± * ± * * ± ± * ± ± \ ± ± ± ± ± ± \ * ± ± ± * ± l ± ± * ± ± ± * * ± ± ±

4°Us törleszteses kölcsönöket ">"i""ik __ muhijKSli

kiillnldi elsoraii^ii pén/iiité/etektől a l<• !« I biriok és ingatlan ;l , (Tlékéijf I. « s II. Iic'xrc l T> íi"» tci |c(|o inőtariainra

S z e m é l y h i t e l l i , ; i | > " k " : ' k ' nt.'k, ahann- es ina^anln-

vat;ihi(»kokiwik\ kereskedőknek t's i|iaro«ok-nak kezes kezes nélkül 1 — 1 T> éviy

icrjfdo illőn- g y ,, r < n ,, „ il i M- r c i e n Bank- és magánadóeágok convertalasa

MELLER LAJOS s TÁRSAI Mfaráf BUDAPEST, VI., Mh\m 15. iTüivt'iix v/t-kili'j: l-i-irirv/fti i /.i'-ic). (i iVá!a</. Im'1vi-l'.>

Ő S Z I T R Á G Y Á Z Á S H O Z

£ A TH0N1ASSALAKLISZT 3J Csilla.gr

^ITH^.^ rlarke v é d j e g r y g - y e l

helyesen alkalmazva, minden növénynek legjobb és legolcsóbb foszloi'-savas műtrágyája Kívánatra .szakmunkákkal és árnjíínlaital készségesen

szolgál

KALMÁR VILMOS BUDAPEST, VI., TERÉZ-KÖRUT 3. SZÁM-a Thnmnsphosphat fabriken G. in b. II., lierlin. magyarországi vezér-

képviselője. (I vakod jtmk a hamisításoktól és figyeljünk a védjegyre!

Minden zsák ólomzárral és tartaloinjel'zéssel van ellátva.

A székelyföldi savanyúvizek legjelesebbje az előnyösen ismert

„RÉPÁTI ÉRVÉNYES ÓYÓőy-SAVANyÚVIZ" naponta Iriss töltésben kerül loigalomba.

Aki snlyl leklet arra, hogy egy kiváló, minden tckinlctbeii inigbizlinló ásványvizet kapjon, az mást nefogadjon el. Kristály tisz'.i. sz.éiisavdtts, kezelése szakszeri! és

lelkiismeretes. Kapható: fiiszerketi-skedésekben és vendéglőkben, továbbá Simon Jenő főraktáro-

Minknál. lilrenként 12 fillér árban.

K g l N x l ú d n v é t e l n é l á r U v d v n m é n y !

RÉPATI ÁSVÁNYVÍZ FORRÁS KEZELŐSÉG.

Kitűnő minőségű és legmagasabb szilárdságú Portland-Cementet ajánl olcsó áron a

Brassói Portland-Gement-§yár B B A M M Ó B A N ,

Csíkszeredán kaphatók: Albert Balázs és Fia urak kereskedésében. 1S_30 Nyomatott Caikueredábaa, Szvoboda József könyvnyomdájában. 1904.