VA 1

WORD ALAPFOGALMAK .............................................................................................................................................................................. 2

SZÖVEG BEVITELE ÉS MÓDOSÍTÁSA .................................................................................................................................................. 3

KARAKTERFORMÁZÁS ...................................................................................................................................................................... 6

BEKEZDÉSFORMÁZÁS ....................................................................................................................................................................... 8

OLDALBEÁLLÍTÁS ............................................................................................................................................................................ 12

ÉLŐFEJ, ÉLŐLÁB, OLDALSZÁM ......................................................................................................................................................... 14

KÉPEK, CLIP ART ............................................................................................................................................................................. 16

ALAKZATOK, SZÖVEGDOBOZ .......................................................................................................................................................... 18

LISTAKEZELÉS: FELSOROLÁS ÉS SZÁMOZÁS ..................................................................................................................................... 20

TABULÁTOROK ............................................................................................................................................................................... 22

TÁBLÁZATOK .................................................................................................................................................................................. 24

STÍLUSOK ........................................................................................................................................................................................ 34

TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................................................ 37

WORDART ...................................................................................................................................................................................... 39

EGYENLETSZERKESZTŐ ................................................................................................................................................................... 43

SMARTART (FORRÁS: INFORMATIKA.GTPORTAL.EU) ..................................................................................................................... 44

HASÁBOK (FORRÁS: PSZFSALGO.HU) .............................................................................................................................................. 47

KÖRLEVÉL ....................................................................................................................................................................................... 48

VA 2

Alapfogalmak

A karakter a szöveg legkisebb egysége, amely lehet betű, szám, írásjel vagy szimbólum.

A bekezdés logikai-formai egység, a szöveg két ENTER közötti része. Az ENTER billentyű leütését bekezdés

vége jel jelzi, amelyet akkor láthatunk, ha bekapcsoljuk a Szokásos eszköztár Mindent mutat ( ) gombját.

A Mindent mutat ( ) gomb bekapcsolásával láthatóvá válnak a dokumentumban szereplő úgynevezett nem nyomtatható karakterek.

Ilyen karakterek – a bekezdés vége jelen kívül – a szóközt jelző pont, a sortörés jel, a tabulátorjel, a nem törhető szóköz, a feltételes kötőjel, valamint a nem törhető kötőjel.

A szóközt jelző pont a szavak közé írt szóközök helyén jelenik meg. A sortörés jelek a SHIFT+ENTER billentyűkombinációval történt bekezdésen belüli sorváltást jelölik. A tabulátor jelek a tabulátorkarakterek helyén jelennek meg a dokumentumban. A tabulátorkarakter a szövegszerkesztésben használt speciális karakter, mely az utána következő adatokat a jobbra legközelebb eső tabulátor pozícióhoz igazítja. A nem törhető szóköz használatával a Word a szóköz előtt és után található szavakat nem töri különböző sorba. A feltételes kötőjelet a szöveg kézi elválasztására használjuk, és csak akkor jelenik meg kötőjelként a dokumentumban, ha a szó az adott ponton elválasztásra kerül. A nem törhető kötőjelek használatával a kötőjeleket tartalmazó kifejezések a sorok végén nem törnek el.

A margó az oldal felső és alsó részén, valamint a két szélén elhelyezkedő, a szövegtörzsön kívül eső terület. Az oldalak felső, illetve alsó margóján elhelyezkedő ismétlődő feliratokat, képeket vagy ezek kombinációját élőfejnek, illetve élőlábnak nevezzük. Az élőfejek és az élőlábak szakaszonként eltérőek lehetnek. Tartalmuk általában oldalszámozás, dátum, logó, fejezetcím lehet. A kötésmargó a dokumentum lefűzéséhez fenntartott margó, melynek mérete hozzáadódik a megfelelő oldali margó méretéhez. Két oldalra nyomtatott dokumentumok szemben lévő oldalait a tükörmargók segítségével állíthatjuk be. Ilyenkor a külső és belső margók mérete megegyezik.

A bekezdés széleinek margóktól való távolságát behúzásnak nevezzük.

A szakasz a dokumentum tagolásának formai egysége. Olyan szövegrész, amely lehetővé teszi például, hogy a dokumentum egyes részei a többitől eltérő oldalbeállítással vagy eltérő számú hasábokkal legyenek formázva. Alapvető különbség a bekezdés és a szakasz között, hogy a szakasz mérete néhány bekezdéstől a dokumentum teljes hosszáig terjedhet. Az egyes szakaszok végét szakaszhatároló jelek jelzik.

A hasáb a dokumentum szövege által alkotott egybefüggő oszlop.

A dokumentum egyes szövegrészeinek magyarázata vagy kiegészítéseként lábjegyzeteket vagy végjegyzeteket szúrhatunk be a dokumentumba. Egy lábjegyzet a hozzá tartozó szóval azonos oldalon, a lap alján jelenik meg a dokumentumban. A végjegyzetek mindig a szakasz, illetve a dokumentum végén, összegyűjtve jelennek meg.

VA 3

Szöveg bevitele és módosítása

Gépelési szabályok

A szöveget először gépeljük be és csak ezután lássunk a formázásához. A gépelés során figyeljünk a következőkre:

minden szó között és minden írásjel után pontosan egy szóköz szerepelhet, az írásjelek előtt a gondolatjel kivételével nem lehet szóköz, több szóköz nem lehet egymás mellett, az ENTER billentyűvel mindig új bekezdést és nem új sort állítunk elő, sorváltáshoz nem kell ENTER-t ütni, hiszen a szövegszerkesztő a margó elérésekor automatikusan új

sorba viszi a szöveget, amennyiben bekezdésen belül új sort szeretnénk kezdeni, használjuk a SHIFT+ENTER

billentyűkombinációt, új oldal kezdéséhez a CTRL+ENTER billentyűkombináció használata ajánlott.

Az úgynevezett nyers szöveg begépelése után kezdhetjük el a szöveg formázását.

Mozgás a szövegben

A dokumentumban – a begépelt szöveg határain belül – a kurzormozgató billentyűk vagy az egér segítségével mozgunk. Kurzormozgató billentyűk:

Szimbólumok

Szöveg begépelésekor lehetőség van különböző, a billentyűzeten nem szereplő karakter beillesztésére is. Ezt a Beszúrás menü Szimbólum parancsának segítségével tehetjük meg. A legáltalánosabb betűtípusok a következők:

A felsoroltakon kívül a számítógépünkre telepített betűtípusoktól függően további szimbólumkészletekkel is találkozhatunk.

A begépelt szöveg javítása

Fontosabb műveletek: törlés, beszúrás, javítás. Kapcsolódó billentyűparancsok:

VA 4

A legtöbb felhasználó általában a beszúró üzemmódot használja. Ebben az üzemmódban a begépelt szöveg maga előtt tolja a kurzortól jobbra álló szövegrészt. Az átíró üzemmódban a begépelt betűk és jelek folyamatosan felülírják a kurzortól jobbra következő karaktereket. A két üzemmód között az INSERT gomb lenyomásával válthatunk.

Kijelölés

A kijelölt szöveget másolhatjuk, törölhetjük, formázhatjuk. A gyors kijelöléshez néhány ötlet: billentyű / egér funkció

SHIFT + jobbra/balra nyíl a kezdeti helytől jobbra/balra lévő szövegrészeket jelöli ki karakterenként

CTRL + SHIFT + jobbra/balra nyíl a kezdeti helytől jobbra/balra lévő szövegrészeket jelöli ki szavanként

CTRL + A teljes dokumentum kijelölése

dupla kattintás azt a szót jelöli ki, amire duplán kattintottunk

CTRL + kattintás azt a mondatot jelöli ki, amiben kattintottunk dupla kattintás a kijelölősávon azt a bekezdést jelöli ki, ami mellett kattintottunk

CTRL + egérrel szövegrészek kijelölése nem összefüggő szövegrészek kijelölése

Kijelölt szöveg törlése: DELETE gombbal Kijelölt szöveg átírása: kezdjük el begépelni a szöveget, automatikusan a kijelölt rész helyett fogja betenni. Kijelölt szöveg másolása: Szerkesztés / Másolás (vagy CTRL + C), majd az új helyen Szerkesztés / Beillesztés (vagy CTRL + V) Kijelölt szöveg áthelyezése: Szerkesztés / Kivágás (vagy CTRL + X), majd az új helyen Szerkesztés / Beillesztés (vagy CTRL + V)

Szövegrészek keresése és cseréje

A Kezdőlap / Keresés és Csere funkcióival történik.

VA 5

A keresendő szövegrészt a párbeszéd panel Keresés fülén található Keresett szöveg rovatba gépelhetjük be. Ügyeljünk arra, hogy a keresett szöveget pontosan idézzük. Az adott szó vagy kifejezés összes előfordulásának kijelöléséhez jelöljük be az Összes kiemelése lehetőséget, majd a lenyíló listában válasszuk ki, hogy a dokumentum mely részében kívánunk keresni. (Keresés helye) A keresést a Következő gombra kattintva kezdeményezhetjük. Ekkor a Word az aktuális kurzorpozíciótól kiindulva kijelöli a dokumentumban a keresett szöveg első előfordulását. A keresés folytatásához kattintsunk ismét a Következő gombra.

A Csere funkció párbeszédablaka a Kereséséhez hasonló, de itt a keresett szövegen kívül azt is meg kell adni, hogy mire szeretnénk cserélni a szöveget.

Egyszerű szöveg keresésén túl lehetőségünk van különböző formátumok keresésére is. A keresendő formátumot a panel Formátum gombjára kattintva megjelenő listából választhatjuk ki. A Keresés és csere panel lehetőséget nyújt speciális karakterekre történő keresésre is. A keresendő speciális karaktereket a panel Speciális gombjára kattintva megjelenő listából választhatjuk ki.

VA 6

Karakterformázás

A dokumentum legkisebb egysége a karakter. A leggyakrabban használt karakterformázási lehetőségeket rögtön a Kezdőlapon megtaláljuk:

A Betűtípus feliratra kattintva elérhetők a részletes beállítási lehetőségek:

Azoknak, akik szeretnék megtanulni a Word fontosabb gyorsbillentyűit:

VA 7

A Térköz és pozíció fülön a betűk torzítását, valamint egymástól és az alapvonaltól való távolságát határozhatjuk meg. A térköz és pozíció paramétereinek beállítása előtt jelöljük ki a formátumozni kívánt szövegrészt.

Formátummásolás

Ha egy már meglévő formázást szeretnénk másik szövegre is alkalmazni, legegyszerűbben a Formátummásoló

( ) segítségével tehetjük meg ezt. A formátummásolás lépései:

Jelöljük ki azt a karaktert/szót/szövegrészletet, aminek a formázását másolni szeretnénk

Kattintsunk a formátummásoló ikonra

Egérrel jelöld ki azt a karaktert/szót/szövegrészletet, amire szeretnéd alkalmazni az előző

Utoljára végzett művelet ismétlése

Ha ugyanazt az egyszerű formázást (pl félkövérítést) kell elvégezni sokszor egymás után, a formátummásolás sem gyorsítja a műveletvégzést. ilyenkor használjuk az F4 gombot, ami a legutolsó műveletet ismétli meg.

VA 8

Bekezdésformázás

A bekezdés

A dokumentum főbb részei: karakter, bekezdés, szakasz, dokumentum. A bekezdés két ENTER-jel, vagy bekezdésvége-jel ( ) közötti szövegrész. Ha nem új bekezdést, csak új sort akarunk kezdeni, akkor a SHIFT+ENTER billentyűkombinációval az adott bekezdésen belül új sort hozhatunk létre.

A bekezdés vége, sor vége stb. nem látható jeleket a Kezdőlapon lévő Minden látszik ikon ( ) segítségével tehetjük láthatóvá.

Ha nincs semmi kijelölve, akkor a bekezdésformázás arra a bekezdésre vonatkozik, amiben állunk. Ha több bekezdést akarunk egyszerre formázni, akkor ezeket (vagy ezek egy részét) ki kell jelölni.

A bekezdésekre beállított formázások az Enter leütésével létrehozott következő bekezdésre öröklődnek!

A bekezdésformázó eszközöket a Kezdőlapon és a Lap elrendezése lapon is megtaláljuk. A fontosabb bekezdésformázási beállítások:

igazítás

sortávolság

térköz

behúzás

szegély

minta

Igazítás

A bekezdés sorainak elhelyezkedése a margókhoz képest.

Balra igazítás (CTRL+L) A balra igazított bekezdés minden sorának eleje a bal margóhoz kerül, pontosan egymás alá. Ez a szövegszerkesztő alapbeállítása.

Jobbra igazítás (CTRL+R) A jobbra igazított bekezdés minden sorának eleje a jobb margóhoz kerül, pontosan egymás alá.

Középre igazítás (CTRL+E) A középre igazított bekezdés minden sorát a bal és a jobb margótól egyenlő távolságra helyezi el.

Sorkizárás (CTRL+J) A szövegsorokat a bal és a jobb margóhoz igazítja (kivéve a bekezdés utolsó sorát), vagyis a szöveg a két margó közötti részt teljesen kitölti. Ez a szóközök méretének növelésével valósul meg. Ha a sorban hosszú szavak szerepelnek, és a nagyobb szóközök miatt szétszabdaltnak tűnik a szöveg, elválasztással oldhatjuk meg a problémát. (Később lesz róla szó.)

VA 9

Az igazítást a Bekezdés ablakban is beállíthatjuk:

Sorköz

A bekezdésen belüli szövegsorok távolságát jelöli. Minél nagyobb a betűtípus annál nagyobb a sortávolság. A sorköz függ attól is, hogy tartalmaz-e a sor valamilyen nagyobb mérető elemet. A leggyakoribb sorközök: szimpla, 1,5 sor, dupla. A sortávolság alapértelmezése a szimpla.

A sorköz beállítása történhet ikon segítségével a Kezdőlapon ( ) vagy a Bekezdés menüben.

Térköz

A bekezdés előtti és utáni távolságot határozza meg. A 2007-es Wordben a korábbiaktól eltérően alapértelmezettként van beállítva térköz a bekezdésekhez. Két egymást követő bekezdés közötti térköz az első utáni és a második előtti közül a nagyobb.

A térköz beállítása menüből történik:

Az azonos stílusú bekezdések között ne legyen térköz lehetőségre a stílusoknál még visszatérünk.

FONTOS! A bekezdések között üres területet nem üres bekezdéssel (= több ENTER egymás után), hanem térközzel hozunk létre.

Behúzások

A behúzás hatására a margókhoz viszonyítva a bekezdés sorai beljebb illetve kijjebb kezdődhetnek.

Bal oldali behúzás: a bal margóhoz képest a bekezdés bal oldalának vonala Jobb oldali behúzás: a jobb margóhoz képest a bekezdés jobb oldalának vonala Első sor behúzása: a bal behúzáshoz viszonyítva mennyivel kerüljön kijjeb/beljebb a bekezdés első sora. Pozitív érték beállítása esetén beljebb kerül az első sor a többihez képest, negatív érték beállításakor pedig beljebb. Függő behúzás: az első sorhoz képest a többi kerül beljebb. Visszatérünk rá a felsorolásoknál.

VA 10

Ha a behúzásokat pontosan akarjuk beállítani, akkor a menüt használjuk:

Ha nem szükséges a pontos beállítás, akkor használhatjuk a vonalzót.

A vonalzó megjelenítése: Nézet lap /

Szövegbeosztás

Menü:

Fattyú- és árvasorok: fattyúsor: egy bekezdés olyan utolsó sora, amely egyedül kerül egy új oldal tetejére. árvasor: egy bekezdés olyan első sora, mely egyedül kerül egy oldal aljára.

A Word alapértelmezésben nem engedi meg a fattyú- és árvasorokat, azonban a Bekezdés párbeszédpanelen engedélyezhetjük őket. Egy oldalra: ha egy bekezdés minden sora már nem fér el az adott oldalon, akkor új oldalon kezdi a bekezdést. Együtt a következővel: ez két egymást követő bekezdés esetén működik a beállítás. Ha az első bekezdés és a második bekezdés különböző oldalakon szerepelnek, az Együtt a következővel beállítás hatására az első bekezdés átkerül a második bekezdés oldalára. Ez főleg címsorok és fejezeteik egy oldalra kerülésére használható. Új oldalra: a bekezdés mindenképpen új oldalon kezdődik. Sorok számozása nélkül: A Lap elrendezése / Oldalbeállítás / Sorok számozása paranccsal bekapcsolt, margón megjelenő sorszámokat kapcsolja ki a kijelölt bekezdésekben. Nincs elválasztás: az automatikus elválasztást kapcsolja ki a kijelölt bekezdésekben, amennyiben az be van kapcsolva.

VA 11

Szegély és mintázat

A Kezdőlapon található ikonok segítségével állíthatjuk be a bekezdés szegélyét, mintázatát, színét:

A bekezdés háttérszínének beállítása:

A bekezdés szegélyének beállítása:

Figyelj rá, hogy a hatókörnél Bekezdés szerepeljen!

A bekezdés mintázatának beállítása:

A hatókör itt is Bekezdés legyen. Ha a mintázat stílusát üresre állítod, akkor ugyanazt a hatást érheted el, mint ha csak a bekezdés háttérszínét állítottad volna.

VA 12

Oldalbeállítás

Az Oldalbeállítás a Lap elrendezése fülön található:

Margók

Margók segítségével vezérelhetjük, hogy a lapon a bal illetve a jobb szél között, valamint a teteje és alja között mely

területen helyezkedjen el a nyomtatandó szöveg. Alapértelmezés 2,5 cm, azaz mindkét szélén, a tetején és az alján egy

2,5 cm üres sáv helyezkedik el minden lapon.

Az Egyéni beállítások lehetőségre kattintva az alábbi margóbeállításokat láthatjuk:

Kötésmargót akkor állítunk be, ha a kinyomtatott dokumentumot be szeretnénk köttetni. A kötésnek hagyhatunk helyet

az oldal szélén vagy tetején a Kötésmargó beállításával.

Több oldalas dokumentum esetén beállítható a margók tükrözése. Ekkor nem jobb- és baloldali, hanem külső és belső

margóról beszélünk.

Tájolás

Álló vagy fekvő tájolású lapot állíthatunk be akár az ikonra kattintva, akár a Margók ablakban.

Lapméret

Választhatunk a megadottak közül, de a További papírméretekre kattintva beállíthatunk egyedi lapméretet is.

VA 13

Oldalszegély

A Lap elrendezése fülön vagy a Bekezdésszegélynél állítható be az oldalszegély.

Beállítása a bekezdésszegélyhez hasonlóan történik.

Oldalszín

A Kitöltési effektusok segítségével nem csak egyszínű háttér állítható be. Nyomtatáskor a háttérszín nem kerül

nyomtatásra! Akkor érdemes használni, ha színes papírra fogjuk kinyomtatni a végén a dokumentumot.

Vízjel

A lap hátterében, halványan megjelenő kép vagy felirat. Egyéni vízjel is beállítható.

VA 14

Élőfej, élőláb, oldalszám

Élőfej és élőláb

A élőfej és élőláb az oldal tetején és alján megjelenő információ, mégpedig az élőfej az oldal tetején az élőláb pedig az

alján. Az élőfej és élőláb a felső, illetve alsó margón nyomtatódik ki.

Az élőfejek és élőlábak olyan információkat tartalmaznak, melyek a szakasz minden oldalán meg kell, hogy jelenjenek.

Ilyen lehet például az oldalszám, vagy fejezet megnevezése.

Élőfejet és élőlábat a Beszúrás / Élőfej és élőláb csoportban tudunk beszúrnia dokumentumba. A csoport három

parancsot tartalmaz.

Akármelyiket választjuk ki, legördül egy galériát is tarltamazó ablak. A felsorolt minták közül választhatunk, de ha nem

akarjuk használni a felajánlott stílusokat, akkor a galéria alatt megtaláljuk a szerkesztés lehetőséget is.

Az élőfej (élőláb) helyén egy szaggatott vonallal határolt rész jelenik meg, a szövegtükör rész pedig halványabb lesz.

Megjelenik a Tervezés fül, rajta az élőfej és élőláb beállítási lehetőségeivel.

Az élőfejbe vagy élőlábba szánt szöveget gépeljük be a megfelelő helyre. A begépelt szöveget a már korábban

megismert módon tetszőlegesen formázhatjuk. Használhatjuk a Szegély és mintázat parancsot is az élőfej keretezésére,

vonalazására.

A Beszúrás csoport segítségével különböző ábrákkal, képekkel tehetjük szebbé és egyedivé az élőfejet vagy élőlábat.

(Ezekkel később foglalkozunk.)

A Navigáció csoportban lévő parancsokkal tudunk az élőfej vagy élőláb szerkesztése közben átváltani a másikra.

Több fejezetből álló dokumentumban célszerű az egyes fejezeteknek eltérő élőfejet készíteni. Ehhez a dokumentumot

több szakaszra kell felosztani és az egyes szakaszok élőfejét vagy élőlábát egyenként beállítani. (Ezzel órán nem

foglalkozunk.)

A Beállítások csoportban lévő parancsokkal tudunk a páros és a páratlan oldalakon eltérő élőfejet illetve élőlábat

kialakítani. Ugyancsak itt tudjuk beállítani, hogy az első oldal élőfeje a többitől eltérő legyen.

VA 15

A Pozíció csoportban lévő vezérlőkkel szabályozhatjuk az élőfej és élőláb távolságát a felső illetve az alsó lap szélétől.

Oldalszám

Oldalszámozást a Beszúrás lapon készíthetünk, de ha éppen az élőfejet és az élőlábat szerkesztjük, a Tervezés lapon is

elérhető az Oldalszám ikon.

A legördülő lista nagyon sok elrendezést felkínál. Válasszuk ki a megfelelőt! Ha nem tudunk választani vagy a

kiválasztottat szeretnénk tovább módosítani akkor a Formázás, oldalszámozás pontra kattintsunk. A megnyíló

Oldalszámozás párbeszédpanelen beállíthatjuk az oldalszám formátumát, kezdősorszámát és egyéb információkat.

VA 16

Képek, Clip Art

Képek beszúrása

Beszúrás lap / Kép, majd betallózzuk és beillesztjük a képet.

Ha duplán kattintunk a beillesztett képre, megjelenik a Formátum fül, rajta a beállítási lehetőségekkel.

Kiigazítás csoport

A Fényerő, Kontraszt és Újraszínezés a grafikai programokból ismert néhány egyszerű képmódosító művelet.

A Kép módosítása a jelenlegi kép helyére szúr be egy másikat.

A Kép visszaállítása gombot akkor használjuk, ha el szeretnénk vetni a kép eddigi módosításait.

Képstílusok csoport

Az első részben előre definiált képstílusokat találunk, a három lenyíló menüben pedig egyedi képstílust is készíthetünk.

Részletes beállításokat a kis nyílra ( ) kattintva érjük el:

VA 17

Elrendezés

Az elrendezés a kép szöveghez viszonyított helyzetét határozza meg.

Az Elhelyezés paranccsal a megjelenő mintának megfelelően gyorsan elhelyezhetjük a képet az oldalon. A kialakított

elrendezést a Körbefuttatás illetve a További elrendezési lehetőségek paranccsal finomíthatjuk tovább.

Képek, alakzatok vagy más objektumok a dokumentumhoz történő hozzáadásakor a hozzáadás során automatikusan

különálló rétegekbe rendeződnek. (A réteg fogalma szintén grafikából lehet ismerős) A rétegződés sorrendje akkor

látható, amikor az objektumok fedik egymást, azaz egy objektum eltakarja a mögötte lévőket. A rétegsorrendet tudjuk

szabályozni az Előrehozás illetve a Hátraküldés parancsokkal.

Egy oldalon lévő több képet vagy objektumot tudunk esztétikusan egymáshoz viszonyítva elrendezni az Igazítás parancs

segítségével.

Főleg több részletből álló rajz objektumok esetén célszerű a Csoportok parancs segítségével elvégezni a

csoportosításukat, hogy egy objektumként lehessen őket kezelni.

A Forgatás parancs segítségével tudjuk a kijelölt objektumot megfelelő irányba forgatni vagy tükrözni.

Méret

A Levágás segítségével a kép felesleges széleit lehet eltávolítani.

A Magasság és a Szélesség megadásával kép pontos méretét tudjuk megadni. A kép átméretezését (ha a pontos

nagyság nem olyan fontos) egyszerűbb egérrel megoldani. A képre kattintva a sarkokon körök, az oldalak közepén

négyzetek jelennek meg. A köröket elmozdítva a képet torzítás nélkül tudjuk nagyítani vagy kicsinyíteni, míg a négyzetek

mozgatásával torzíthatjuk a képet.

ClipArt

A Word saját képtárral, hanganyaggal és filmrészletekkel rendelkezik. A ClipArt beszúrása olyan munkaablakot nyit meg,

amelyben klipeket kereshetünk kulcsszó segítségével.

VA 18

Alakzatok, szövegdoboz

Alakzatok beszúrása

Beszúrás lap / Alakzatok, majd a megjelenő listából kiválasztjuk a megfelelő alakzatot.

Ha duplán kattintunk a beillesztett alakzatra, megjelenik a Formátum fül, rajta a beállítási lehetőségekkel:

Alakzatok formázása

Az Alakzatstílusok csoport segítségével a kitöltőszín és a vonalszín adható meg, de választhatunk az előre definiált

stílusokból is a gördíthető lista segítségével. Az Alakzatstílusok felirat melletti nyílra kattintva külön ablakban részletesen

is megadhatjuk az alakzat formázását.

A formázott alakzat alakjának megváltoztatására utólag is van lehetőségünk az Alakváltás feliratra való kattintással.

Az Árnyékeffektusok csoportban előre megadott árnyékstílusok közül választhatunk, és lehetőségünk van

az árnyék színének megadására is. Az árnyékok mozgatása a második blokk 4 gombjával történhet, a

középső gomb pedig az árnyék eltűntetésére való.

A Térhatás csoport hasonlóan épül fel, a stílus kiválasztása után nyilak segítségével mozgathatjuk a testet.

A legördülő Térhatás menü segítségével további tulajdonságokat is módosíthatunk:

Az Elrendezés és a Méret csoport a Képeknél látottakkal megegyező funkciókat tartalmaz.

Szöveg hozzáadása alakzathoz

Az Alakzatok beszúrása csoport Szöveg szerkesztése ikonja segítségével szöveget rendelhetünk az alakzathoz. A

hozzáadott szöveget később a karakter- és a bekezdésformázásnál megtanult módon formázhatjuk a Kezdőlap fülre

kattintva.

Szövegdoboz beszúrása

A szövegdoboz a folyószövegtől formailag független objektum, amely egy önálló szövegrészt tartalmaz. Ilyen például az

újságokban gyakori „keretes cikk”, amely tartalmát tekintve ugyan kapcsolódik a folyószöveghez, formailag azonban

önálló elem.

Szövegdobozt a Beszúrás szalag Szövegdoboz parancsával helyezhetünk el a dokumentumban. Az ikonra kattintva

legördül egy ablak, amely sok beépített stílust tartalmaz, melyekből és kiválaszthatjuk a megfelelő elrendezésű

szövegdobozt. Ha nem sikerül vagy nem akarunk a galériából választani, akkor rajzoljuk meg a galéria alatt található

Szövegdoboz rajzolása paranccsal.

VA 19

Ha duplán kattintunk a beillesztett szövegdobozra, megjelenik a Formátum fül, rajta a beállítási lehetőségekkel:

Szövegdoboz formázása

A szövegdobozt 3-D hatásokkal, árnyékolással, szegélystílusokkal is formázhatjuk. A szalag a képeknél és az ábráknál

korábban megismert formázási lehetőségeket tartalmazza.

A szövegdoboz formátumának pontos beállításához nyissuk meg a Szövegdoboz formázása párbeszédpanelt a Méret

vagy a Szövegdobozstílusok csoport jobb sarkában.

Több szövegdoboz esetén, ha azt szeretnénk, hogy a szöveg átfolyjon az egyik szövegdobozból a másikba, akkor

csatoljuk egymáshoz a szövegdobozokat a Csatolás paranccsal. A csatolást a Feloldás paranccsal szüntethetjük meg.

VA 20

Listakezelés: felsorolás és számozás

Összetartozó elemek egymás alá írt sorozatát gyakran felsorolásként vagy sorszámozottan jelenítjük meg. Felsorolás

esetén minden listaelem előtt ugyanaz a szimbólum szerepel (pl kötőjel), míg számozott lista esetén a bevezető karakter

valamilyen rendezett szimbólum (pl az abc betűi, arab számok, római számok…)

Ha az elemek nem egyenrangúak, akkor a felsorolásukat többszintű felsorolás illetve számozás segítségével valósítjuk

meg.

Listát kétféleképpen hozhatunk létre:

először begépeljük a listaelemeket egymás alá, Enterrel elválasztva, majd a sorokat kijelöljük, és listaként

formázzuk őket.

a lista begépelése előtt az első elemre kiválasztjuk a lista-formátumot, majd elkezdjük begépelni a listát. (Új

felsorolás-elem beszúrása Enter segítségével történik.)

FONTOS! A lista minden eleme külön bekezdést alkot!

A listakezelő műveletek ikonjait a Kezdőlap fül Bekezdés csoportjának első sorában találjuk.

Egyszintű lista

A Felsorolás ( ) vagy a Számozás ( ) ikonra kattintva a lenyíló listából kiválasztjuk a megfelelő szimbólumot

illetve számozás-típust.

Felsorolás esetén ha nem felelnek meg a felkínált felsorolásjelzők, mi magunk is

kiválaszthatunk egyet az Új szimbólum megadása menüpontra kattintva.

A listajel lehet szimbólum, de lehet egy általunk kiválasztott kép is. A Betűtípus

gombra kattintva a felsorolásjel karakter formázási beállításait is részletesen

megadhatjuk.

Egyedi számozást is tudunk definiálni az Új

számformátum megadása menüpontjára

kattintva.

A számozás típusát lenyíló listából

választhatjuk ki, a számozás formázást a

Betűtípus gombra való kattintással

végezhetjük el.

A számozott lista valamely elemére jobb gombbal kattintva

a helyi menüből is elérhetők a legfontosabb beállítások.

Számozást újrakezdeni (vagy valamely általunk megadott

sorszámnál elkezdeni) az Újrakezdés a következőnél

menüpontra kattintva tudunk, míg a számozás

folytatásához a Számozás folytatása menüpontot választjuk.

FELSOROLÁS

SZÁMOZÁS

TÖBBSZINTŰ

LISTASZINT MÓDOSÍTÁSA ( = behúzás növelése/csökkentése)

RENDEZÉS

VA 21

Ha szeretnénk megszüntetni a felsorolást vagy a számozást, kattintsunk a két ikon közül ( ill ) a megfelelőre.

Kijelölést követően a lista elemeit a Rendezés ikonnal ( ) rendezhetjük. A megjelenő párbeszédablakban

megadhatjuk a rendezés irányát (növekvő/csökkenő) és típusát (szám, szöveg, dátum).

Többszintű lista

Többszintű lista készítéséhez jelöljük ki az Enterrel tagolt listát, és kattintsunk a Többszintű lista ikonra ( ). A lenyíló

menüben néhány előre definiált többszintű felsorolást és számozást találunk.

Többszintű lista beállításánál az összes listaelem elé az 1. szinthez beállított felsorolásjel/számozás kerül.

Felsorolásszintet a Behúzás ikonokkal ( ) tudunk változtatni. A szintváltást billentyűzettel is megoldhatjuk (TAB:

behúzás növelése, SHIFT+TAB: behúzás csökkentése).

A többszintű listát is formázhatjuk egyénileg,

ehhez a lenyíló menüből ( ) az Új

többszintű lista definiálása menüpontot

válasszuk. A párbeszédablakban legfeljebb 9-

szintű felsorolás illetve számozás beállítására

van lehetőségünk.

Lépések:

Válaszd ki a módosítandó szintet

Add meg, milyen típusú számozást vagy

milyen szimbólumot szeretnél használni

ezen a szinten (Számozási stílus ezen a

szinten).

Formázd a listaelem-jelölőt (Számok

formázása).

Végül add meg a listaelem-jelölő

helyzetét (Felsorolásjel helyzete).

VA 22

Tabulátorok

A tabulátorok a bekezdésen belüli szövegrészek oszlopos, táblázatszerű elrendezését támogató jelek. Ha lenyomjuk a

billentyűzeten a TAB gombot, akkor a kurzor adott pozícióval jobbra lép. Az adott pozíció lehet a Word alapértelmezett

beállítása szerinti 1,25 cm. (Vagyis ahányszor lenyomjuk a TAB billentyűt, annyiszor ugrik jobbra 1,25 cm-t a kurzor.)

Nekünk az alapértelmezett beállítások általában nem felelnek meg, így lehetőségünk van a tabulátorok tulajdonságainak

módosítására.

A tabulátor legfontosabb beállítási lehetőségei:

pozíció

igazítás

kitöltés

FONTOS! A tabulátorbeállítások (ahogy a korábban látott bekezdés-beállítások is) az Enter lenyomásával létrehozott

következő bekezdésre öröklődnek!

Tabulátorpozíció

Tabulátor beállítása a következő lépésekben történik:

Belekattintunk abba a bekezdésbe, amelynek a tartalmát tabulátorral szeretnénk tagolni. (Ha több ilyen

bekezdés van, akkor mindegyiket kijelöljük.)

A vonalzón arra a helyre kattintunk, ahová a tabulátort fel szeretnénk tenni.

Tabulátor helyének módosítása:

A vonalzón lévő tabulátor-jelet egérrel megfogjuk, és arrébb visszük.

Tabulátor törlése:

Egérrel megfogjuk a tabulátorjelet, lehúzzuk a lapra, és ott elengedjük.

Tabulátor igazítása

Attól függően, hogy a beírt szöveg mely részét kívánjuk a tabulátorpozícióhoz igazítani, a tabulátor lehet balra-, jobbra-,

középre zárt illetve decimális (tizedesvesszőhöz igazító). Az alábbi ábra ezeket (és a függőleges vonalat húzó tabulátort)

mutatja:

Az egyes tabulátortípusokat a vonalzó mellett tabulátorjelre ( ) való kattintással választhatjuk ki.

Tabulátor kitöltése

A kitöltés megadásához a Tabulátorok párbeszédablak segítségével tudjuk megadni. Ehhez kattintsunk duplán a

vonalzón valamelyik tabulátorjelre.

VA 23

Itt a korábban látott tulajdonságok is megadhatók. (Az alapértelmezett tabulátor-érték, a tabulátorpozíció és az igazítás

a Felvétel, Törlés és Az összes törlése gomb segítségével.)

A kitöltés lehet pontozott, szaggatott vagy folytonos vonal. A kitöltés a két tabulátorpozíció közötti részt tölti ki. Ezt a

funkciót jól használhatjuk például aláíráshelyek készítéséhez.

VA 24

Táblázatok

A feladatokban szereplő négy táblázatot egy dokumentumban készítsd el, oldaltöréssel (Beszúrás / Oldaltörés) helyezd

el mindegyiket új oldalon.

A táblázatokhoz kapcsolódó beállítási lehetőségeket két fülön találjuk majd:

Tervezés fül:

Elrendezés fül:

Táblázat létrehozása

A felsorolt módszerek kombinálhatók.

1. Táblázat létrehozása rajzolással

Menüpont: Beszúrás / Táblázat / Táblázat rajzolása

Ha kész táblázatot szeretnénk módosítani rajzolással, akkor belekattintunk a táblázatba, majd Tervezés fül /

Szegélyek rajzolása csoport / Táblázat rajzolása ikon ( ). Ha ki szeretnénk lépni a táblázatrajzolás módból,

ugyanerre az ikonra kell kattintanunk még egyszer.

Sorrend:

a táblázat külső keretének megrajzolása (a bal felső sarokhelyére kattintunk, majd a jobb alsó sarokig

húzzuk az egeret)

a táblázat belső szegélyeinek megrajzolása

Előny: gyors

Hátrány: nem tervezhető pontosan a táblázat; belefoglalja a táblázatba az egérrel „bekerített” szövegrészeket.

Feladat: rajzolással készítsd el a következő táblázatot

A táblázat minden cellája önálló bekezdés. A cella utolsó bekezdésének végét mindig a karakter jelöli. (Csak a

Minden látszik ikon teszi láthatóvá.)

Jelöld ki az összes cellát, és állítsd be a térközöket 0-ra.

VA 25

2. Táblázat létrehozása a sorok és oszlopok megadásával (egérrel)

Menüpont: Beszúrás / Táblázat / Táblázat beszúrása

Előny: gyors és pontos (azonos szélességű és magasságú cellákat készít)

Hátrány: speciálisabb táblázatok esetén sok módosítást igényel; legfeljebb 10

oszlop és 8 sor adható meg

Feladat: szúrj be egy 3 oszlopos, 6 soros táblázatot; a térközöket állítsd 0-ra

3. Táblázat létrehozása a sorok és oszlopok megadásával (párbeszédablak)

Menüpont: Beszúrás / Táblázat / Táblázat beszúrása/ Táblázat beszúrása…

Előny: gyors; lehetővé teszi az oszlopszélesség többféle beállítását.

Hátrány: speciálisabb táblázatok esetén sok módosítást igényel.

Feladat: szúrj be egy 6 oszlopos, 5 soros táblázatot, az oszlopszélesség legyen 2,5 cm; a térközöket állítsd 0-ra

4. Szövegből táblázat

Csak megfelelő szerkezetű szöveg konvertálható táblázattá. A „megfelelő szerkezet” azt jelenti, hogy a leendő

táblázat sorait ENTER-ek, az egy sorban lévő cellák adatait speciális karakterek (leggyakrabban TAB, esetleg

pontosvessző, vagy egyéb) választják el. A sorok és oszlopok számát ilyenkor nem kell megadni, mert az a szöveg

tagolása alapján egyértelmű.

Feladat: készítsünk olyan szöveget, amit táblázattá tudunk konvertálni, majd konvertáljuk.

A szöveg (tagolással) oldalt látható, ezt gépeld be.

Próbáld meg kitalálni, milyen táblázat lesz a szövegből

(hány sor, hány oszlop, hány üres cella stb.)

Beszúrás / Táblázat / Szövegből táblázat

Cellahatároló: tabulátorjel

Ilyen elrendezésű táblázatot kapunk konvertálás után:

VA 26

A táblázat elemeinek kijelölése

Az egyes műveletek elvégzéséhez szükségünk lesz a kijelölések ismeretére.

Cella kijelölése: kattints a cella bal oldali szegélyére

Cellatartomány kijelölése: állj a cellatartomány első elemére, nyomd le az egérgombot és a lenyomva tartott gomb

mellett húzd az egérkurzort a tartomány utolsó elemére, majd engedd fel az egérgombot

Sor kijelölése: kattints a bal margón a kijelölendő sor melletti részre

Oszlop kijelölése: kattints az oszlop tetején lévő rácsvonalra

Teljes táblázat kijelölése:

billentyűzettel: ALT+5 a számbillentyűzeten (a NUM LOCK legyen kikapcsolva)

egérrel: a táblázat bal felső cellája fölötti kijelölőre kattintva ( )

menüből: Elrendezés fül / Táblázat csoport / Kijelölés / Táblázat kijelölése

Mozgás a táblázatban

A cellák között az egér segítségével, illetve a TAB billentyűvel mozoghatunk a legkényelmesebben. Ha a táblázat utolsó

sorának az utolsó cellájában nyomjuk le a TAB billentyűt, akkor új sor jön létre a táblázat végén.

Ha a táblázatcellában tabulátort szeretnénk használni, akkor nem a TAB billentyűt, hanem a CTRL+TAB

billentyűkombinációt használhatjuk.

VA 27

Feladat: töltsd fel adatokkal az eddig elkészített táblázatokat!

1. táblázat: a pontozott vonalat tabulátor segítségével hozd létre.

2. táblázat:

3. táblázat:

Táblázat tervezése

Táblázat méretének beállítása:

egérrel: táblázat kijelölése / jobb kattintás /

Táblázat tulajdonságai

menüből: belekattintunk a táblázatba /

Elrendezés fül / Tulajdonságok

Feladat: a 2. táblázat szélességét állítsd 10 cm-re.

A Sor és Oszlop fülön soronként illetve oszloponként

beállíthatjuk a sormagasságot / oszlopszélességet.

Feladat: a 2. táblázat oszlopai legyenek rendre 2,2 cm,

6 cm és 1,8 cm szélesek.

VA 28

A sormagasságot / oszlopszélességet egérrel is tudjuk módosítani, ehhez a megfelelő szegélyeket kell megfogni és

„arrébb vinni”.

A módosítás a vonalzón is végrehajtható az oszlophatárokat jelölő kék elválasztók segítségével:

Feladat: módosítsd az 1. táblázat celláinak magasságát és szélességét az alábbi mintához hasonlóan.

Ha azonos sormagasságot / oszlopszélességet akarunk az egész táblázatra beállítani, a helyi menübál megtehetjük:

táblázat kijelölése / jobb kattintás / azonos sormagasság

Feladat: a 3. táblázatban módosítsd a sormagasságokat és az oszlopszélességeket, majd állítsd vissza azonos

sormagasságúra és oszlopszélességűre a cellákat az azonos sormagasság / oszlopszélesség funkcióval!

Sorok, oszlopok beszúrása, törlése

Ha a táblázat utolsó sorának az utolsó cellájában nyomjuk le a TAB billentyűt, akkor új sor jön létre a táblázat végén.

Feladat: az 1. táblázat utolsó sora után szúrjunk be újabb sort. Az előző sorból örökölt tabulátort vegyük le.

Beszúrás:

Egérrel: jobb kattintás ott, ami elé/után az új sort/oszlopot szeretnénk beszúrni, majd Beszúrás

Menüből: Elrendezés fül / Sorok és oszlopok csoport

A beállítási lehetőségek:

VA 29

Feladat: az 1. táblázat 1. oszlopa elé szúrjunk be egy újabbat, szélessége legyen kb 0,5-1 cm

Törlés:

A kijelölt cellák tartalmát a DEL vagy a BACKSPACE billentyűvel törölhetjük, sorok és oszlopok törlése a Kezdőlap /

Kivágás ( ) ikonnal vagy a CTRL+X billentyűkombinációval történhet.

Feladat: a 3. táblázatból töröljük a két üres oszlopot, a 4. táblázatból pedig az utolsó cella tartalmát (2345 Ft).

Cellák felosztása és egyesítése

A funkciók elérése:

felosztás egérrel: a kijelölt cellán kattintunk jobb gombbal, majd Cellák felosztása

egyesítés egérrel: kijelöljük az egyesíteni kívánt cellákat, majd jobb kattintás -> Cellák egyesítése

menüből: Elrendezés fül / Egyesítés csoport

A Táblázat felosztása menüpont segítségével egy táblázatból kettőt készíthetünk. Ehhez a gomb megnyomása

előtt a leendő MÁSODIK táblázat első cellájába álljunk az egérrel.

Feladat: a táblázatokat cellaösszevonás és –felosztás segítségével módosítsd az alábbiak szerint

1. táblázat:

VA 30

2. táblázat: a több cellaösszevonást gyorsabban elvégezheted az utolsó műveletet ismétlő gyorsbillentyű (F4)

használatával.

3. táblázat:

4. táblázat:

Igazítás és körbefutatás

A táblázat igazítását a tulajdonságoknál (ld. 4. oldal) tudjuk megadni.

Feladat: a táblázatok közül egyet igazíts középre, egyet pedig jobbra.

A cellák tartalmát igazíthatjuk vízszintesen és függőlegesen:

egérrel: jobb gomb / Cellaigazítás

menüből: Elrendezés fül / Igazítás csoport

Feladat: végezd el az átméretezéseket és az igazításokat a táblázatokban a minta szerint

3. táblázat: az 1. kivételével az összes sor legyen az 1. sornál magasabb, egyforma magasságú

VA 31

4. táblázat: az összes sor legyen magasabb, egyenlő magasságú

Szövegirány

A szövegirány cellánként megadható:

egérrel: jobb kattintás / szövegirány

menüből: Elrendezés fül / Igazítás csoport / Szövegirány

Feladat: az 1. táblázatot módosítsd a minta szerint

Cellamargók

A cellamargó azt mutatja, hogy a cella szegélyétől mekkora

távolságban kezdődjön a szöveg.

Cellamargó megadása:

egérrel: Táblázat tulajdonságai / Beállítások

menüből: Elrendezés fül / Igazítás csoport / Cellamargó

Feladat:

A 2. táblázatban állítsd az összes cellamargót 0,2 cm-re.

Körbefuttatás

A körbefuttatással megadhatjuk, hogy a szöveghez képest hogyan helyezkedjen el a táblázat.

Beállítása: a Táblázat tulajdonságai ablakban

VA 32

Táblázat szegélyezése, formázása

A táblázatot a beépített stílusok segítségével is formázhatjuk: Tervezés fül / Táblázatstílusok

Feladat: formázd a 3. táblázatot valamilyen stílussal

Az egyéni formázáshoz az alábbi lehetőségek közül választhatunk:

Árnyékolás: a kijelölt cellák háttérszínét állítja be

Szegély: a szegélyeket külön-külön állíthatjuk be ugyanúgy, ahogy a bekezdésszegélynél már láthattuk.

(Kijelöljük a formázni kívánt területet, majd Szegély gomb.) Táblázatok szegélyezésénél a szegélyrajzoló eszköz

és a Radír (Tervezés fül / Szegélyek rajzolása) megkönnyítheti a dolgunkat.

Szegélyeket láthatatlanná tenni nem a Radír eszköz, hanem a Szegélyek ablak segítségével tudunk.

A törölt szegélyeket később esetleg szeretnénk szerkeszteni, így láthatóvá lehet őket tenni az Elrendezés fül /

Rácsvonalak megjelenítése ikonra kattintva. Az így megjelenített rácsvonalak nem kerülnek nyomtatásra, csak a

szerkesztést segítik.

Feladat: formázd a táblázatokat a minta szerint (a minták nagy méretben külön fáljban megtalálhatók). A 3. kivételével

NEM használunk beépített stílust!

1. táblázat:

2. táblázat: a felső sor első függőleges szegélyét a Szegélyek menü segítségével vegyük le.

VA 33

4. táblázat:

Adatkezelés

Néhány egyszerű adatkezelési feladatot is végre tud hajtani a Word. (Elrendezések fül / Adatok csoport)

Rendezés

Csak nem egyesített cellákat tud rendezni adott oszlop szerint

Feladat: jelöld ki a 2. táblázat összes sorát az 1. kivételével, majd rendezd az 1. oszlop szerint csökkenő sorrendbe!

(Majd vond vissza )

Képlet

Egyszerű számítások elvégzésére használjuk.

Feladat:

kattints a 4. táblázat üres cellájába

Elrendezések fül / Adatok csoport / Képlet

a függvényt és a számformátumot állítsd be az alábbiak szerint:

VA 34

Stílusok

A stílus szövegformázási beállítások összessége.

Amikor hasznos:

ha a szövegben több helyen szeretnénk ugyanolyanra formázni egyes szövegrészeket. Ilyenkor egyszer

megadjuk a szövegbeállításokat, elmentjük külön stílusként, később pedig csak alkalmazzuk ezt a stílust az

azonosan formázandó szövegekre.

ha stílusokkal formáztuk a szöveget, de később az azonosan formázott részeket egyformán szeretnénk

módosítani. (Pl: legyen minden párbeszéd dőlttel szedett.) Ilyenkor elég csak a stílus tulajdonságait módosítani,

és a módosításokat egyszerre elvégzi a teljes szövegben.

A munkánk kezdetén Normál stílusban dolgozunk. A Normál stílus jellemzői (alapbeállítás szerint) a 2007-es Wordben:

Calibri betűtípus

11 pt-os betűméret

a bekezdések között 10 pt-os térköz

a bekezdésekben másfeles sorköz

A Word beépített stílusait a Kezdőlapon a Stílusok csoportban találjuk:

Stílus alkalmazása adott szövegre

ha teljes bekezdésre szeretnénk alkalmazni a stílust:

o kattints a bekezdésbe, majd kattints valamelyik stílusra

ha több bekezdésre, vagy nem egy teljes bekezdésre szeretnénk alkalmazni a stílust:

o jelöld ki a formázandó szövegrészletet, és kattints a stílusra

Feladat:

Valamelyik próba-dokumentumon (ingyen.docx, internetes_átverések.docx) próbáld ki a stílusokat! Mindenképp

használd több helyen az Erős hangsúlyozás stílust!

VA 35

Stílus módosítása

Az Erős hangsúlyozás stílust fogjuk módosítani kétféleképpen.

1. módszer:

Jelölj ki egy Kiemelés stílussal formázott szövegrészt, és formázd át.

Kattints jobb gombbal az árformázott szövegrészre.

A helyi menüből válaszd a Stílusok / Erős hangsúlyozás frissítése a kijelölés formátumára menüpontot

2. módszer:

Kattints a stílusok listájában a stílus nevére jobb gombbal, majd Módosítás.

A Stílus alapjául kiválasztott stílus minden formázási beállítását átveszi a módosítani kívánt stílus.

A leggyakrabban használt formázási beállítások ikonsorok segítségével megadhatók.

Részletesebb formázási beállítások a Formátum gombra való kattintással végezhetők el.

VA 36

Új stílus definiálása

A Stílusok csoporthoz tartozó kis nyílra kattintva az oldalt látható ablak nyílik meg.

Az Új stílus ( ) gombra kattintva a stílusmódosítás második módszerénél látotthoz

nagyon hasonló ablak nyílik meg.

Az Automatikus frissítés gomb bekattintásával érhető el, hogy módosítás esetén a

dokumentumban az összes olyan szövegrész, ami ezzel a stílussal készült,

megváltozzon.

VA 37

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzéket legegyszerűbben stílusok használatával tudunk létre hozni.

Nyisd meg a Geogebra.docx fájlt!

Előkészület: formázás stílusokkal

Legyenek Címsor1 stílusúak a következő címek (zárójelben az oldalszám)

o Bevezető (1),

o Kezelőfelület (2)

o Síkgeometria (4)

o Függvényábrázolás (16)

Címsor2 stílusúra formázd az alábbi alcímeket:

o Háromszög (4)

o Négyszögek (7)

o Egyéb síkgeometriai szerkesztések (9)

o Geometriai transzformációk (11)

o Lineáris függvény (16)

o Másodfokú függvény (17)

o Négyzetgyök függvény (18)

o Abszolútérték függvény (18)

o Lineáris törtfüggvény (18)

o Egyéb függvények (19)

o Összetett függvények (20)

o Grafikus egyenletmegoldás (20)

Címsor3 stílusúak legyenek a következők:

o Nevezetes vonalak (6)

o Tengelyes tükrözés (11)

o Középpontos tükrözés (12)

o Pont körüli elforgatás (12)

o Eltolás (13)

o Szerkesztéses feladatok (14)

Tartalomjegyzék beszúrása:

Álljunk be a dokumentum végére egy üres

bekezdésbe

Hivatkozás / Tartalom / Tartalomjegyzék beszúrása

A megjelenő ablakban a tartalomjegyzés stílusát

adhatjuk meg.

Előfordulhat, hogy nem a címsor-stílusok, hanem saját

stílus alapján szeretnénk tartalomjegyzéket készíteni.

A Beállítások gombra kattintva ezt is megtehetjük, az 1,

2, 3 számokat azoknak a stílusoknak a neve mellé kell

beírni, amit a tartalomjegyzék 1., 2., 3. szintjéhez

akarunk használni.

VA 38

Tartalomjegyzék módosítása:

Újabb alcímeket szeretnénk megjeleníteni a táblázatban. Legyenek Címsor3 stílusúak az alábbiak:

o Amiért hasznos (1)

o A kezelőfelület részei (2)

o Menüsor (3)

o Eszköztár (3)

Kattints jobb gombbal a tartalomjegyzékre, majd Mezőfrissítés / Teljes jegyzék frissítése

Tartalomjegyzék törlése:

Kattints a tartalomjegyzékbe, majd a Hivatkozás fülön válaszd a Tartalom / Tartalomjegyzék eltávolítása menüpontot.

Ismétlő feladat: módosítsd a dokumentumban a címsor-stílusokat!

VA 39

WordArt

A WordArt egy képként kezelhető díszes felirat.

WordArt beszúrása: Beszúrás lap / Szöveg csoport / WordArt

WordArt létrehozásának lépései:

stílus kiválasztása a kínálatból

a megjelenő ablakban begépeljük és formázzuk a szöveget (betűtípus, betűméret, betűstílus)

a WordArtra kattintva megjelenik a WordArt eszközök szalag:

az alakzatok és a képek beállításánál használtakhoz hasonlóan módosíthatjuk a WordArt tulajdonságait,

egyetlen újdonság a Szöveg-csoport néhány funkciója (betűköz, azonos betűmagasság, függőleges szöveg,

igazítás). valamint az Alakváltás menüpont.

VA 40

Feladat:

Az alábbi 4 WordArtból készíts el egyet. Az egymás alatti képek az egyes formázási fázisokat mutatják.

VA 41

VA 42

Feladat:

Készítsd el az alábbi A5-ös méretű meghívót:

VA 43

Egyenletszerkesztő

Egyenlet beszúrása kétféle módon történhet:

Beszúrás lap / Szimbólumok csoport / Egyenlet / Új egyenlet beszúrása

Beszúrás lap / Szöveg csoport / Objektum / Objektum / Microsoft Equation 3.0

A kétféle lehetőség kétféle egyenletszerkesztőt indít, mi a másodikat fogjuk használni.

A megnyíló ablakban csoportokba foglalva találjuk a matematikai objektumokat és szimbólumokat:

relációs jelek, műveleti jelek

helykihagyás, pontozás

„föléhúzás” műveleti jelek logikai műveletek

halmazműveletek

egyéb szimbólumok

görög kisbetűk

görög nagybetűk

mátrixok

produktum, unió stb.

feliratos nyilak

„föléhúzás”, „aláhúzás”

l integrál

szumma

alsó-, felsőindex

tört, gyök

zárójel, abszolútérték

Feladat:

3

3

42

b

ba

33

3

1

1)(

x

xxf

n

axaxax n ...21

dvvmWv

v 2

1

nyilak

VA 44

SmartArt (forrás: informatika.gtportal.eu)

SmartArt ábrák beszúrása

A SmartArt ábrák különleges diagramok, az információk és összefüggések vizuális megjelenítésére szolgálnak. Számos

különböző elrendezés közül választhatunk, ha elképzeléseinket SmartArt-ábrák segítségével szeretnénk gyorsan,

egyszerűen és hatékonyan megjeleníteni.

A Beszúrás menüszalagon nyomjuk meg a SmartArt ábra ikonját. A következő ablakot kapjuk:

A panel bal oldalán kiválaszthatjuk a SmartArt ábra típusát (például Folyamatok vagy Hierarchia). Középen

kiválaszthatjuk az elrendezést. A panel jobb oldalán megtekinthetjük az elrendezés képét, elolvashatjuk leírását. A

létrehozott SmartArt ábrában egy alakzatra kattintva beírhatjuk a szöveget. A szöveg megadható szövegablak

segítségével is. Ha nem látható, akkor A SmartArt - eszközök Tervezés menüszalag, Ábra létrehozása csoportjában

kattintsunk a Szövegablak gombra. Szöveg ablakban a *Szöveg+ mezőre kattintva beírhatjuk, vagy beilleszthetjük a

szöveget.

Az alábbi feladatokhoz nyújtanak segítséget a SmartArt-ábrák:

Szervezeti diagram létrehozása Hierarchiák, például döntési fák ábrázolása Folyamatok, illetve munkafolyamatok lépéseinek vagy fázisainak szemléltetése Folyamatok, eljárások vagy események menetének ábrázolása Százalékos megoszlás bemutatása Ciklikus vagy ismétlődő információk szemléltetése Részek közötti kapcsolatok, például egymást átfedő fogalmak szemléltetése Mátrix létrehozása Arányos vagy hierarchikus információk piramisszerű megjelenítése

VA 45

Szervezeti diagram készítése

A bal oldali felsorolásból a Hierarchiát válasszuk ki. Ezen belül az első lehetőség a szervezeti diagram megrajzolására

alkalmas ikon. Ha az egeret kicsit rajta hagyjuk az ikonon, ki írja, hogy Szervezeti diagram. Ezt a lehetőséget válasszuk!

A szervezeti diagramokat akkor készítjük, ha szemléltetni szeretnénk egy alá-fölérendeltségeket egy ábra segítségével.

Azok az elemek, amik egy sorban találhatók, egy szinten szerepelnek, egyenrangúak az ábra szerint. Azok az elemek,

amik egy másik alatt helyezkednek el, az ábra szerint is alárendelt szerepben vannak. Ismerned kell az asszisztens

fogalmát. Az asszisztens nem alárendelt és nem mellérendelt szerepben van, hanem a kettő között egy segítő szerepet

tölt be. Úgy képzelhetjük el, mint egy cégvezető asszisztensét egy életből vett példában.

SmartArt ábra szerkesztése

Az alap ábrát tudjuk bővíteni és szerkeszteni. Ha kijelöljük, megjelennek a hozzá tartozó Tervezés és Formátum

segédmenük. A Tervezés menüben tudjuk szerkeszteni a formáját az ábrádnak.A Tervezés szalagon az Alakzat

hozzáadása ikon segítségével tudunk újabb alakzatot hozzáadni az ábrához, a kijelölt alakzathoz.

Tudunk alá, fölé, mellé, azon belül is mögé, elé elemet rendelni, de tudunk hozzá asszisztenst is rendelni. A program

elhelyezi az új elemet a megfelelő helyre. A kijelölt elem a DELETE billentyű segítségével törölhető. Ha a szervezeti

diagram felépítését elkészítettük, kitöltöttük a megfelelő szövegekkel a dobozokat, akkor megformázhatjuk az ábrát!

Változtathatunk az elrendezésén, ha szükséges a következő menüpontok segítségével:

VA 46

Az ábra stílusát is változtathatjuk a beépített formák kiválasztásával.

Az egyéni formák kialakítására a Formátum menü használható. Itt az alakzatokat és az őket összekötő vonalakat külön-

külön formázhatjuk. Az alakzaton jobb gombbal kattintva elérhető a helyi menü, amelyben az Alakzat formázása

menüpontot kiválasztva gyorsan beállíthatjuk a kívánt formákat. Formátum menüszalagon, az Alakzatstílusok hasonlóan

használhatók, mint az alakzatok esetén.

VA 47

Hasábok (forrás: pszfsalgo.hu)

VA 48

Körlevél

A körlevél olyan dokumentum, mely két fájl - a törzsdokumentum és egy adatforrás - egyesítéséből áll elő.

A törzsdokumentum tartalmazza azokat a szövegeket és objektumokat, amelyeknek minden levélben meg kell jelenni

változatlan formában és tartalommal. Az adatforrás tartalmazza azokat az adatokat, melyeknek minden levélben más

tartalommal kell rendelkeznie. (Ilyen adat lehet például a név és a cím.) Az előállt végső körlevél általában annyi levelet

tartalmaz ahány sor van az adatforrásban.

A körlevélkészítés lépései:

1. A törzsdokumentum elkészítése (A törzsdokumentumban az adatbázisból importálandó változó

szövegrészeknek helyet hagyunk ki)

2. Az adatforrás elkészítése

3. Az adatmezők beszúrása az adatforrásból a törzsdokumentumba

4. A törzsdokumentum egyesítése az adatforrással

Adatforrást lehet:

Word-dokumentumban táblázatba rendezett adatok

Excel-táblázat

Access adatbázis-tábla

A körlevél-varázsló által létrehozott adatbázis

Körlevél készítése varázslóval:

1. A törzsdokumentum elkészítése

2. Körlevél-varázsló indítsa: Levelezés fül / Körlevélkészítés indítása / Lépésenkénti körlevélvarázsló

3. A jobb oldalon megjelenik a 6 lépéses körlevélkészítő

4. Dokumentumtípus: Levél, majd Tovább

5. Az alapul szolgáló dokumentum megadása: Az aktuális dokumentum alapján,

majd Tovább

6. A címzettek kiválasztása

a. Ha létezik a lista (Access-, Excel- vagy Word-dokumentum), akkor a

Tallózás gombbal megkeressük.

b. Ha nem létezik a lista, akkor az Új lista létrehozására, majd a

Létrehozás gombra a kattintunk. Egyéni címsorokat az Oszlopok

testreszabása gombra kattintva készítünk, végül elmentjük a listát.

7. A varázsló 4. lépésében beszúrhatjuk a dokumentum megfelelő helyére az

adatmezőket. Ehhez álljunk a dokumentumban oda, ahová az első adatmezőt

szeretnénk beszúrni, majd kattintsunk a További elemekre, és onnan válasszuk

ki az első adatmezőt. (A további adatmezők beszúrása ugyanígy történik.)

8. Az 5. lépésben egy előnézetet kapunk az összes levélről. Ha még itt módosítunk a dokumentumon, a módosítás

összes levélre érvényes lesz!

9. A 6. lépésben létrehozunk annyi levelet, ahány adatsor volt a címzettlistában. A leveleket nyomtathatjuk

(nyomtatás gomb), vagy elmenthetjük külön fáljként (Az egyes levelek szerkesztése, majd Mentés).