tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/tanmenet2016/FI-504010901_1_normal.d… · Web viewRóma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom A Keletrómai Birodalom történelmi

Történelem 9. FI-504010901/1

TanmenetjavaslatKészítette: szakmai munkaközösség

2

Bevezetés

A tanmenet a Történelem 9. újgenerációs tankönyvhöz készült. A 9. évfolyamon a történelem tantárgy heti óraszáma 2, tehát összesen 72 óra áll a rendelkezésünkre, hogy az egyetemes és magyar történelem öt nagy korszakát átfogjuk. A fejlesztési területeknél jelezzük a történelemtanulás tevékenységrendszerének négy dimenzióját (1. Ismeretszerzés, tanulás; 2. kritikai gondolkodás; 3. kommunikáció; 4. tájékozódás térben és időben), s az esetek többségében a tevékenységek részletesebb, pontosabb leírása is szerepel. Ezek természetesen ajánlások.

A taneszközhöz munkafüzet is társul (Történelem 9. munkafüzet: FI-504010902/1). A feladatok megoldását az összefoglaló, gyakorló órákon terveztük.

2

Témák Új tananyag feldolgozása

Képességfejlesztés, összefoglalás,

gyakorlás, ellenőrzés

Teljes óraszám72 óra

Kerettantervi órakeret65 óra

Bevezetés - - 1 -

Az őskor és az ókori Kelet 8 2 10 8

Az ókori Hellasz 9 2 11 11

Az ókori Róma 11 3 14 12

A középkor 14 4 18 18

A magyarság története a kezdetektől 1490-ig 14 4 18 16

összesen: 56 15 72 65

3

Témák órákra bontása

Az óra témája (tankönyvi lecke) vagy

funkciójaCélok, feladatok Fejlesztési terület Ismeretanyag

AZ ŐSKOR ÉS AZ ÓKORI KELET

1. Bevezetés Kölcsönös bemutatkozás.A tanulók történelmi érdeklődési körének feltérképezése.Miről fogunk tanulni? A 9. évfolyam történelem tantárgyának témakörei.A taneszközök (a tankönyv, a munkafüzet és a történelmi atlasz) bemutatása, használatukkal kapcsolatos tanácsok. Rövid tájékoztató a tanórai és az órán kívüli tevékenységformákról, az ellenőrzés és az értékelés módjairól.

2. 1. Az őskor Az őstörténet forrásainak bemutatása. Az evolúció és az emberré válás folyamatának elemzése. A mitokondriális Éva elmélete.Az őskor két szakaszának, valamint az életmód átalakulásának bemutatása. A Willendorfi Vénusz kőanyagából levonható következtetések.A neolit forradalom fogalmának értelmezése. Miért a „termékeny

1. Ismeretszerzés, tanulásForrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése: Az őskorra vonatkozó forráscsoportok.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása: evolúció, őskőkor (paleolitikum), újkőkor (neolitikum), „termékeny félhold”.A történelmi fogalmak helyes használata Képek, karikatúrák, plakátok,

F: régészet, Homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, evolúció, Neander-völgyi ember, neolit forradalom É: Kr. e. 8000 körül, Kr. e. 3000 körül N: Charles Darwin T: „termékeny félhold” ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrás

4




félhold” területén alakult ki a letelepült életmód? Hogyan alapozta meg az élelemtermelés kialakulását?

fényképek felhasználása a történelmi ismeretszerzéshez: Korabeli gúnyrajz Darwinról.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: az őskor szakaszainak megadott szempontok mentén való összehasonlítása.A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében: A letelepedést elősegítő tényezők.Beszámoló készítése4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az őskori lelőhelyek megkeresése a történelmi atlasz térképén.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Homo sapiens szétrajzása.

Koncentráció: Földrajz: Kontinensek, rasszok; térképolvasás.

TK: életmód, társadalom, népességrobbanás

5




3. 2. Az ókori Mezopotámia

Mezopotámia történeti földrajzi jellemzői.A természetföldrajzi körülmények és a civilizáció fejlődése közötti kapcsolatnak tisztázása.A főbb régészeti leletek kiemelése.A társadalmi viszonyok és életkörülmények elemzése Hammurapi törvényei alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek Mezopotámia területén.A földrajzi környezet szerepe a mezopotámiai civilizáció életében: Az öntözéses gazdálkodás jellemzői.Az információk rendszerezése és értelmezéseVizuális rendezők (táblázatok, ábrák, vázlatok) készítése: Összefüggésvázlat tanári segítséggel, megadott szempontok alapján az első államok kialakulásának okairól és következményeiről.2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése: A társadalom sajátosságainak bemutatása Hammurapi törvényei alapján.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Örmény-magasföld,

F: városállam, öntözéses földművelés, politeizmus, bronzkor, sumerek, ékírás É: Kr. e. 3000 körül, Kr. e. 18. század N: Hammurapi, Gilgames T: Mezopotámia, Babilon, Tigris, Eufrátesz

ÉK: ok és következmény, történelmi forrásTK: állam, életmód, gazdaság, társadalom, kultúra, politeizmus

6




Zagrosz-hegység, Perzsa-öböl, Ur, Uruk, Babilon.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A Mezopotámia területén, ill. tágabb földrajzi környezetében kialakult civilizációk megkeresése és azonosítása a történelmi atlasz térképén. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása. Nyelvcsaládok.

4-5. 3. Az ókori Egyiptom Az ókori Egyiptom történeti földrajza.Az egyiptomi kultúra legfontosabb emlékeinek bemutatása. A különböző történelmi források értelmezésével a civilizáció főbb vonásainak (pl. vallás, kultúra) bemutatása. Mezopotámia és Egyiptom összehasonlítása néhány szempont alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA földrajzi környezet szerepe az egyiptomi civilizáció életében: A Nílus áradása; Az öntözéses gazdálkodás jellemzői. A források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek Egyiptomban. Események, jelenségek, korabeli források segítségével: Hérodotosz a piramisépítésről.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások az ókori

F: piramis, fáraó, múmia, hieroglifa, politeizmus É: Kr. e. 2950 körül, Kr. e. 332 T: Egyiptom, Nílus, Alsó- és Felső-Egyiptom, Théba N: Kheopsz, Amon-Ré, Ozirisz, Ehnaton, Hérodotosz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: életmód, állam, egyeduralom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

7




Kelet civilizációinak történetében, kultúrájában.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Adatok, ismeretek gyűjtése a Nílusról. Az ókori Egyiptom területi kiterjedésének nyomon követése az Interneten található vizuális forrásokból; A Nílus rendszeres áradásának okai, folyamata és a földműveléssel gyakorolt hatása.4.Tájékozódás térben és időbenA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Alsó- és Felső-Egyiptom, Gíza, Théba. Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása.

6. 4. Hódító birodalmak A birodalom fogalmának értelmezése.A hódító birodalmak terjeszkedési irányainak elemzése. Az eredményes hódítás okainak feltárása. A birodalomszervezés közötti

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Írásos források a hódító birodalmak működéséről. 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása:

F: despotizmus, ékírás É: Kr. e. 7. század (Asszíria fénykora), Kr. e. 6. század (Perzsia felemelkedése) N: I. Dareiosz, Assur-bán-apli, Kürosz T: Perzsia, Asszíria, Ninive

8




különbségek összehasonlítása, majd a következtetések megfogalmazása.

Eltérő és hasonló vonások az Asszír és a Perzsa Birodalom történetében.

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, állam, birodalom, kultúra, vallás, birodalom

7. 5. Az ókori zsidó állam és Fönícia

Az ókori zsidóság történetének áttekintése.A zsidó vallás kialakulása, körülményeinek és forrásainak elemzése. A politeizmus emlékei a héber Bibliában. A zsidóság egyistenhitének összehasonlítása a többi ókori keleti civilizáció vallásaival. Az ókori Fönícia kulturális szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: vallás, többistenhit (politeizmus), egyistenhit (monoteizmus). A források áttekintése és értékelése: A zsidó nép történetének és vallásának írásos forrásai. 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Az ókori Kelet vallásainak összehasonlítása.3. KommunikációEgy adott témával kapcsolatban megfogalmazódó érvek és következtetések előzetes összerendezése, majd érthetően és meggyőző módon történő

F: gyarmatváros, Kánaán, egyistenhit, zsidó vallás, Ószövetség (héber Biblia), próféták, babiloni fogság, betűírás É: Kr. e. 10. század N: Ábrahám, Mózes, Dávid, Salamon T: Palesztina, Jeruzsálem, Fönícia, Büblosz

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: életmód, város, állam, kultúra, vallás, monoteizmus

9




bemutatása: Hogyan alakult ki a zsidó egyistenhit? Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Bibliai alapismeretek. Bibliai történetek. Az írás kialakulása. Nyelvcsaládok.

8. 6. Az ókori India és Kína története

A természetföldrajzi körülmények és a két civilizáció történeti viszonyainak bemutatása. India és Kína főbb kulturális örökségének bemutatása. A térségben kialakuló világvallások jellemzőinek feltárása és összehasonlítása. Az ókori India társadalmi viszonyainak bemutatása forrás alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásEsemények, jelenségek bemutatása vagy korabeli források segítségével: Az indiai társadalom, a varnarendszer (Manu törvényei)A források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek az ókori Kínában. A földrajzi környezet szerepe a két civilizáció életében: A földrajzi és az éghajlati viszonyok szerepe. 2. Kritikai gondolkodás Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Eltérő és hasonló vonások a két civilizáció történetében, kultúrájában.

F: árja, kasztrendszer, érinthetetlenek, lélekvándorlás, buddhizmus, brahmanizmus, Selyemút É: Kr. e. 1500 körül (árja bevándorlás), Kr. e. 3. század vége (a kínai császárság kezdete)N: Buddha, Konfucius, Csin Si Huang-ti T: India, Kína, Indus, Gangesz, Sárga-folyó, Jangce

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: életmód, állam, birodalom, gazdaság, társadalom, kultúra, vallás, politeizmus

10




9. Összefoglalás, gyakorlás

A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint. A munkafüzet feladatainak megoldása.

10. Ellenőrzés, értékelés

AZ ÓKORI HELLÁSZ

11. 7. A poliszok világa A korai görög történelem legfontosabb régészeti emlékeinek bemutatása. A bronzkori kultúrák és a távolsági kereskedelem kapcsolatának tisztázása. A polisz fogalmának értelmezése, a poliszok világának bemutatása. A görög gyarmatosítás okainak és irányainak elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Régészeti emlékek a krétai és a mükénéi civilizáció időszakából. Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A knósszoszi palota; A palotaközpontok hanyatlásának következményei; A polisz kialakulása; A nagy görög gyarmatosítás előzményei.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: bronzkor, palotagazdaság, városállam (polisz), gyarmatváros.

F: régészet, bronzkor, mítosz, mitológia, polisz, arisztokrácia, démosz, türannisz, görög gyarmatosításN: Homérosz, Heinrich SchliemannÉ: Kr. e. 13. század, Kr. e. 8–6. század T: Knósszosz, Trója, Kréta, Mükéné

ÉK: ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, életmód, város, gazdasági kapcsolat, gyarmatosítás, kereskedelem, vallás

11




2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A polisz kialakulásának körülményei, a görög gyarmatosítás háttere. A földrajzi tényezők szerepének felismerése az emberek életében: Az első bronzkori kultúrák fejlődését befolyásoló tényezők.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Az ókori Hellász részei; Kréta, Knósszosz, Mükéné Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A bronzkori kereskedelem; A nagy görög gyarmatosítás irányai.

Koncentráció: Földrajz: A Balkán-félsziget déli részének természetföldrajzi adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Görög mondák, Homérosz. Vizuális kultúra: Archaikus görög szobrászat.

12-13. 8. Az athéni Az athéni történelem főbb 1. Ismeretszerzés, tanulás F: adósrabszolgaság,

12




demokrácia kialakulása

eseményeinek bemutatása. Az arisztokrata családok vetélkedése, a demokrácia irányába tett lépések kiemelése.A főbb rendelkezések elemzése a források alapján. A demokrácia fogalmának tisztázása, az athéni államszervezet működésének értelmezése.

A források áttekintése és értékelése: Drakón vérbosszúellenes törvénye.A társadalom vagyoni felosztása. A zeugitészek hopliták, nem ökörfogatosok.Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Attika felosztása a kleiszthenészi reform idején (ábra).Az információk rendszerezése és értelmezéseÉrvekkel és bizonyítékokkal alátámasztott következtetések megfogalmazása arról, hogy mi és miért történt: Szolón reformjainak háttere; Peiszisztratosz türanniszának értelmezése.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:A történelmi fogalmak helyes használata: városállam (polisz); törvény, a vérbosszú tilalma; arkhón, adósrabszolgaság, esküdtbíróság, négyszázak tanácsa, türannisz, népgyűlés (ekklészia), ötszázak tanácsa, cserépszavazás, demokrácia.

teherlerázás, népgyűlés, esküdtbíróság, polgár, polgárjog, türannisz, sztratégosz, cserépszavazásÉ: Kr. e. 594, Kr. e. 508 N: Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, KleiszthenészT: Balkán-félsziget, Athén, Attika

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, város, államforma, államszervezet, polgárjog, demokrácia

13




2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Az athéni állam társadalom és átalakulása.Történelmi problémák felismerése és elemzése: Szolón és Kleiszthenész korában nem volt demokrácia. A cserépszavazás manipulálása.

14. 9. A spártai állam és társadalom

A spártai állam és társadalom bemutatása az írásos források alapján.A történelmi közgondolkodásban élő Spárta-kép és a régészeti feltárásokon alapuló megállapítások közötti különbségek kiemelése. Spárta és Athén összehasonlítása (államforma, államszervezet, társadalom, értékrend, életmód).

1. Ismeretszerzés, tanulás A források áttekintése és értékelése: A spártai társadalom rétegződése, életmód.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazása:A történelmi fogalmak helyes használata: városállam (polisz), polgárjog, királyság, helóta, vének tanácsa, ephorosz, népgyűlés (ekklészia)2. Kritikai gondolkodásA források kritikai kezelése: A történelmi közgondolkodásban Spártáról kialakult hagyományos kép árnyalása. Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Az ókori Athén és Spárta államszervezetének

F: dór, helóta, krüpteia, a vagyoni egyenlőség kérdése, polgárjog, ephorosz, vének tanácsa, gyermekkitétel N: LükurgoszT: Peloponnészosz, Spárta

ÉK: történelmi jelentőség és interpretációTK: társadalmi csoportok, életmód, államszervezet, polgárjog, királyság

14




összehasonlítása.A problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: A vagyoni egyenlőség kérdése.

15. 10. A görög poliszok mindennapjai

Az athéni társadalom rétegződése, illetve a nők és gyermekek helyzetének bemutatása a források alapján. A nők polgárjoga. Az életkörülmények bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulás Az információk rendszerezése és értelmezése: Az athéni társadalom rétegződése, a nők helyzete Hellászban, gyermeknevelés, életmód.3. KommunikációBeszélgetés és vitaÖnálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: A polgárjog a görög poliszokban; Metoikoszok és rabszolgák; A rabszolgák helyzete.

F: polgárjog, metoikosz, rabszolga, gyermekhalandóság, agora, pedagógus, gümnaszion

ÉK: történelmi jelentőségTK: társadalmi csoportok, polgárjog, életmód, népesedés

16-17. 11. A görög-perzsa háborúk és az athéni demokrácia fénykora

A görög-perzsa háborúk szakaszainak és a főbb hadmozdulatoknak elemzése a források alapján. Athén nagyhatalmi politikájának jellemzői. Az athéni demokrácia fénykorának bemutatása, illetve Periklész tevékenységének értelmezése. Athén kulturális virágkorának bemutatása (építészet, irodalom,

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A görög-perzsa háborúk főbb szakaszai).Következtetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Az athéni állam Periklész korában.Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból (pl. művészettörténeti emlékek

F: hoplita, flotta, déloszi szövetség, demokrácia, napidíj, sztratégoszN: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész, Periklész, PheidiaszÉ: Kr. e. 490, Kr. e. 480, Kr. e. 5. század közepeT: Perzsa Birodalom, Marathón, Thermopülai szoros, Szalamisz, Akropolisz,

15




színház). Athénban, az antik dráma). 2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése: Periklész tevékenységének megítélése. Emberi magatartások és döntések megfigyelése, értelmezése és értékelése: Miltiadész, Leónidasz, Themisztoklész és Periklész.

Parthenón

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: városállam, birodalom, demokrácia, államszervezet

18. 12. Hellász válsága és Nagy Sándor birodalma

A poliszvilág válságának okai. Makedónia hegemonisztikus törekvéseinek értelmezése a források alapján. Nagy Sándor hadjáratának elemzése a térkép segítségével. Nagy Sándor történelmi jelentőségének tisztázása. A hellenizmus fogalmának értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Nagy Sándor hadjáratának áttekintése.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A poliszvilág válsága.A történelmi kulcsfogalmak ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: birodalom, hellenizmus. Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból: a hellenizmus kultúrája.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon

F: peloponnészoszi háború, hellenisztikus kor, hellenizmus, diadokhosz É: Kr. e. 431–404, Kr. e. 336–323 N: Démoszthenész, II. Philipposz, Nagy Sándor T: Makedónia, Alexandria, Gordion, Türosz, Gaugaméla, Szúza

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: állam, birodalom, gazdasági rendszer, kultúra

16




követése: A poliszvilág válsága, Makedónia felemelkedése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Nagy Sándor hadjáratai (a hódítás irányai, az elfoglalt területek azonosítása, csaták, ütközetek).Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Nagy Sándor hadjáratai; birodalma.

19. 13. Az antik görög vallás és művelődés

A görög vallás legfőbb jellemzőinek bemutatása. A vallás kultuszainak és a sportrendezvények közötti kapcsolatok kiemelése. Az állatáldozat közösségformáló szerepe. A görög filozófia főbb gondolkodóinak bemutatása. A görög történetírás jellemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A görög történetírás és filozófia. Ismeretszerzés más tantárgyakból és szaktudományi munkákból: Görög mitológia.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Görög mitológia. A homéroszi eposzok. Az antik görög dráma és színház. Szophoklész: Antigoné. Matematika: Püthagorasz-tétel; Thalész-tétel. A görög ábécé betűinek használata a

F: antropomorf, politeizmus, olümpiai játékok, gyógyító szentélyek, filozófia É: Kr. e. 776 N: a főbb olümposzi istenek, Platón, Arisztotelész, Hérodotosz, Thuküdidész T: Olümposz, Delphoi, Olümpia

ÉK: változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, életmód, vallás, kultúra

17




matematikában. Fizika: Arhkimédész.


A munkafüzet feladatainak megoldása.


AZ ÓKORI RÓMA

22. 14. Itália első évszázadai

Róma alapításának körülményei a mondák és a régészeti feltárások alapján. Az etruszk és a görög kultúra hatásai a római kultúrára.A köztársasági Róma államberendezkedésének elemzése a források segítségével. A főbb római hivatalok és tisztségviselők kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Írásos források és régészeti emlékek.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A köztársaság államszervezete (ábra). 2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: Róma politikai berendezkedése az első évszázadokban.

Koncentráció: Földrajz: Az Appennini-félsziget természeti adottságai. Magyar nyelv és irodalom: Az írás kialakulása. Nyelvcsaládok.

F: latinok, etruszkok, királyság, senatus, consul, köztársaság, patrícius, plebejus, dictator, néptribunus É: Kr. e. 753, Kr. e. 510N: Romulus, Remus, Tarquinius SuperbusT: Itália, Appennini-félsziget, Appenninek, Pó, Róma, Tiberis

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, életmód, városállam, államszervezet

23. 15. A hódító Róma Róma hódítási szakaszainak feltárása.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló

F: colonia, provincia, punok, senatori rend, legio

18




A pun háborúk hadmozdulatainak elemzése a források alapján.A birodalomépítés jellemzőinek bemutatása, illetve a sikeres római külpolitika okainak tisztázása.

megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: Itália meghódításának szakaszai,, az „oszd meg és uralkodj!” hódítási módszer; az állami közföldek; a pürrhoszi győzelem.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Cornelius Nepos Hannibálról; Hannibal és Cornelius Scipio találkozója és beszélgetése a zamai ütközet (Kr. e. 202) előtt.Az információk rendszerezése és értelmezése: A pun háborúk szakaszai. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Róma birodalommá válása.3. KommunikációIKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Hannibal és Scipio beszélgetése

É: Kr. e. 264–146 N: Pürrhosz, Hannibál, Scipio T: Karthágó, Szicília, Hispánia, Alpok, Cannae, Zama

ÉK: történelmi idő, ok és következményTK: politika, gazdaság, birodalom

19




Zama előtt.24-25. 16. A köztársaság

válságának következményei

A hódítások társadalmi hatásainak elemzése.A köztársaság válságát okozó események feltárása, illetve a polgárháború főbb szakaszainak kiemelése. Az egyes politikusok egyeduralmi törekvéseinek kiemelése, illetve Iulius Caesar katonai-politikai pályájának bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Társadalmi rétegződés a köztársaság korában; A polgárháború első szakasza; A polgárháború második szakasza.2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A polgárháború egyes szakaszainak áttekintése. Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Marius, Sulla, Iulius Caesar. A történelmi problémák felismerése: A kisbirtokok/ kisbirtokosok tönkremenetelének okai; A köztársaság válságának okai, az egyeduralmi törekvések. Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: Társadalmi rétegződés a

F: polgárháború, optimaták, populares, diktatúra, proscriptio É: Kr. e. 133, Kr. e. 60, Kr. e. 48, Kr.e. 44N: Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Spartacus, Iulius Caesar, Pompeius, Kleopátra, BrutusT: Capua, Rubicon folyó, Pharszalosz, Gallia

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: birodalom, egyeduralom, diktatúra, politika, köztársaság

20




köztársaság korában; A polgárháború első szakasza; A polgárháború második szakasza.Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Iulius Caesar intézkedései.3. Kommunikáció:IKT-használatInformációk és adatok gyűjtése az Interneten elérhető forrásokból: Hogyan jelenik meg Iulius Caesar alakja, hadvezéri és politikai szerepe művészeti alkotásokban?Beszélgetés és vitaKoherens érvelés, bizonyítás és cáfolás a különböző bizonyítékokból szerzett információk alapján: Marius hadseregreformjának céljai és következményei; Sulla diktatúrája, célok, intézkedések és következmények..Önálló vélemény megfogalmazása eseményekről, jelenségekről és személyekről: Tiberius Gracchus, Caius Gracchus, Marius, Sulla, Iulius Caesar.

21




4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken.

26-27. 17. Az egyeduralom kialakulása

A polgárháború utolsó szakaszának áttekintése. Octavianus egyeduralmi törekvéseinek értelmezése. Augustus principatus rendszerének elemzése a források alapján. A principatus alapja a katonai diktatúra, amelyet a békéért cserében fogadtak el. A Iulius–Claudius-dinasztia császárainak bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A principatus kialakítása, a Iulius-Claudius-dinasztia császárai. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A principatus rendszerének működése.Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A principatus rendszere és Augustus címei. 2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése: Augustus önéletírása és a történelmi események.Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: A principatus kiépítése (államszervezet, a

F: principatus, pax Romana É: Kr. e. 31, Kr. e. 27 – Kr. u. 14N: Marcus Antonius, Octavianus–Augustus, Horatius, Tiberius, Caligula, Claudius, Nero T: Actium, Pannonia

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: életmód, birodalom, egyeduralom, diktatúra, császárság

22




hatalomgyakorlás módja és jellege); Az augustusi kor társadalmi viszonyai; A pax Romana; Augustus külpolitikája.Történelmi problémák felismerése és elemzéseA problémák lényegére irányuló kérdések megfogalmazása: Érvek az egyeduralom kialakulása mellett.

28. 18. Életmód és mindennapok Rómában

Az ókori Róma főbb kulturális emlékeinek bemutatása. A római polgár hétköznapjainak elemzése a források alapján. A római vallás megismertetése, és összehasonlítása a görög vallással.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A római nevek. 3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Róma, a világváros.Beszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból és tévéműsorokból: Szórakozási lehetőségek Rómában, a római vallás.

F: bérház, villa, vízvezeték, diadalív, Capitolium, Forum Romanum, Colosseum, Circus Maximus, PantheonN: főbb római istenek

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoport, életmód, város, kultúra

29. Gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.


30. 19. A kereszténység kialakulása

Palesztina történetének áttekintése a római uralom idején. Jézus életének és tanításának bemutatása a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A római uralom Palesztinában; A Pilatus-felirat,

F: Újszövetség, evangélium, apostolok, az egyház páli fordulata, diaszpóra É: Kr. u. 70

23




A keresztény egyház korai történetének áttekintése. A keresztény vallás összehasonlítása a zsidó vallással.

keresztény szimbólumok. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Jézus életének és tanításának áttekintése.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Bibliai alapismeretek. Bibliai történetek.

N: Jézus, Mária, József, Heródes, Pilátus, Péter és Pál apostol T: Júdea, Betlehem, Názáret, Jeruzsálem

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalom, birodalom, vallás, monoteizmus

31. 20. A császárság évszázadai

A romanizáció fogalmának értelmezése, a provinciák áttekintése a térkép segítségével. Vespasianus uralmának alapjai. A principatus és a dominatus rendszerének összehasonlítása. A császárkori gazdaság és társadalom átalakulásának elemzése.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A császárság évszázadainak áttekintése, a romanizáció. A földrajzi környezet szerepe a Római Birodalom életében: A terjeszkedés határai. Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: a principatus és a dominatus államszervezetének összehasonlítása.

F: limes, romanizáció, colonus, katonacsászárok, dák nép, dominatus, tetrarchia É: Kr. u. 284–305 N: Traianus, Hadrianus, Diocletianus T: Pompeji, DaciaÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, államszervezet, egyeduralom

32. 21. A népvándorlás és az antik civilizáció felbomlása

A népvándorlás menetének áttekintése a térkép segítségével (egyes népcsoportok vándorlási irányainak rögzítése). Constantinus

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A kereszténység elterjedésének forrásai.

F: keresztényüldözés, egyház, püspök, zsinat, dogma, államvallás, népvándorlás, hunok

24




látomásának átértelmezése.A birodalom kettéválásának és a Nyugatrómai Birodalom bukásának bemutatása. A kereszténység 4. századi történetének elemzése a források alapján.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A népvándorlás menete. Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Constantinus reformjai.

É: Kr. u. 313, 325, 395, 476 N: Constantinus, Attila T: Konstantinápoly, Milánó, Nicea, Ravenna

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, jelentőségTK: társadalmi csoportok, életmód, birodalom, császárság, vallás, vallásüldözés, monoteizmus

33. 22. A Kárpát-medence a római korban

A római uralom értékelése a Kárpát-medencében. A főbb régészeti emlékek bemutatása. A főbb pannóniai és dáciai városok áttekintése a térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A római uralom Pannóniában. 3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Római emlékek, emlékhelyek a Kárpát-medencében. Gorsium. Savaria, Borostyánkő út.

F: provincia, limes, Borostyánkő út, romanizáció É: Kr. u. 9–433 N: Traianus, Attila T: Pannonia, Dacia, Aquincum, Sopianae, Savaria, Napoca, Apulum

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, jelentőségTK: társadalom, társadalmi csoportok, életmód, város, gazdaság




25




A KÖZÉPKOR

36. 23. Róma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom

A Keletrómai Birodalom történelmi szerepének bemutatása az időszakban, több évszázados fennmaradásának a háttere.A Frank Birodalom kialakulása, illetve jelentőségének kiemelése: az első olyan birodalom, amelynek központja nem a Mediterraneum térségében található.Bizánc mellett a Frank Birodalom is Róma örökösének tartotta magát; az okok tisztázása.

2. Kritikai gondolkodás A történelmi változások nyomon követése: A barbár királyságok sorsa, a Frank Birodalom kialakulása.Történeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A Keletrómai Birodalom és a Frank Birodalom összehasonlítása szempontok alapján.

F: kancellária, grófság É: 732, 768-814, 800, 843 N: Justinianus, Martell Károly, Nagy Károly, Karoling-dinasztiaT: a Bizánci Birodalom, a Frank Birodalom területe, a verduni felosztás következményei, Ravenna, Aachen

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: császárság, birodalom, vallás, politika, város, kultúra, államszervezet, közigazgatás

37. 24. A középkori Európa születése. Nyugat-Európa társadalma és gazdasága a középkor első felében

A Német-római Birodalom létrejöttéhez vezető események bemutatása.A kora középkori demográfiai változások elemzése, a mezőgazdasági módszerek megismertetése. A feudális társadalom

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A kora középkori gazdálkodás jellemzői.Az információk rendszerezése és értelmezése: A népvándorlás utolsó hulláma.A történelmi kulcsfogalmak

F: normannok, kora középkor, önellátás, nyomásos gazdálkodás, uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy, robotÉ: 933, 955, 962 N: I. Ottó

26




kialakulásának körülményei, az egyes társadalmi rétegek jogainak és kötelezettségeinek részletezése.

ismerete és alkalmazásaA történelmi fogalmak helyes használata: uradalom, hűbériség, feudalizmus, majorság, földesúr, jobbágy. 2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése: A demográfiai változások okai, a feudális társadalom kialakulása.

T: Német-római Császárság

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdasági tevékenység, termelés, életmód, társadalom, társadalmi csoport

38. 25. A keresztény világ kettéválása

Az egyházszakadáshoz vezető folyamat megismerése, valamint a római katolikus egyház és az ortodox egyház közötti különbségek elemzése. A keresztény világ kettéválásának máig ható következményének ismerete. A szerzetesi közösségek kulturális szerepének felismerése. A pápaság politikai törekvéseinek elemzése, a pápai hatalom és a császárság küzdelmének az ismerete.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A keresztény egyház történelme a kora középkorban. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: A szerzetesség kialakulása.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása: Szent Benedek regulájából; A ciszterci rend regulájából; Szent Ferenc perugiai legendájából.2. Kritikai gondolkodásA történelmi problémák felismerése: Az egyházszakadás. Az invesztitúraharc.

F: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, püspök, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, regula É: 1054, 1075 N: Szent Benedek, Assisi Szent FerencT: Pápai Állam, a főbb egyházi központok, Monte Cassino

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, állam, vallás, kultúra

27




39. 26. Az iszlám megjelenése és az arab hódítás

Az iszlám vallás földrajzi és történelmi hátterének az ismerete, az iszlám hit főbb tanainak a megismerése. Mohamed történelmi jelentőségének megértése. Az arab terjeszkedés irányainak elemzése, és a kulturális hatások értékelése.A muszlim vallású térségek ismerete napjainkban.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az iszlám hit jellemzői; Az arab állam kialakulása, a terjeszkedés irányai, szakaszai. A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Mohamed próféta életének és tanításának áttekintése.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokA tanultakkal kapcsolatos helyszínek megmutatása a térképeken: Arab-félsziget, Mekka, Medina.Történelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Az arab terjeszkedés főbb állomásai.

F: iszlám, Korán, kalifa, dzsihád, mór kultúra, szunnita, síita É: 622, 732 N: MohamedT: Arab-félsziget, Mekka, Palesztina, Egyiptom, Perzsia, Córdoba, Damaszkusz, Bagdad

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

40. 27. Nyugat-Európa főbb államai az első ezredfordulón

Az angol és a francia állam kialakulása, jellemzői. A francia és az angol hűbériség összehasonlítása. Az invesztitúraharc okainak értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásKérdések és feltevések önálló megfogalmazásaKérdések és feltevések megfogalmazása egy téma előzetes áttekintése alapján: A francia és az angol állam kialakulása.Az információk rendszerezése és

F: hűbériség, invesztitúra, római katolikus egyház, pápaÉ: 843, 987, 1066, 1066-1087; 1075, 1077N: Capet Hugó, Hódító Vilmos, VII. Gergely, IV. HenrikT: Anglia, Franciaország

28




értelmezéseIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: VII. Gergely a pápai hatalomról (Dictatus Papae, 1075).2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követéseA történelmi korszakok vizsgálatához és összehasonlításához használható szempontok ismerete és használata Egy korszakon belül lezajlott változások bemutatása különböző szempontok szerint: Anglia és Franciaország kialakulása, jellemzői. A császárság és a pápaság hatalmi küzdelmének okai.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa államai a 11. században.

ÉK: változás és folytonosságT: állam, politika, politikai hatalom, politikai rendszer, egyház

29




41. 28. A keresztes hadjáratok és a lovagok világa

A keresztes hadjáratok okainak a feltárása, illetve a keresztes háborúk politikai következményeinek ismerete.A lovag társadalmi helyzetének és értékrendjének elemzése.A lovagi életmód és neveltetés bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése (pl. a keresztes hadjáratok okai és szakaszai).Az információk rendszerezése és értelmezése: A lovagi életmód jellemzői.

F: keresztes hadjáratok, templomosok, johanniták, lovag (társadalmi helyzet, értékrend, harcmodor, kultúra) É: 1095, 1187, 1204, 1291 N: Szaladin, I. (Barbarossa) Frigyes, I. (Oroszlánszívű) Richárd T: Szentföld (Jeruzsálem, Antiochia), Konstantinápoly

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, vallás

42. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.

43. 29. Városfejlődés a virágzó középkorban

A középkori városok kialakulásának a háttere, a városok jogi és gazdasági kiváltságainak az ismerete.A városok társadalmának, gazdasági életének és az életkörülményeknek a bemutatása.Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A középkori gazdálkodás jellemzői.Ismeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források felhasználása a történelmi események megismeréséhez: Fülöp Ágost francia király megerősíti egy

F: virágzó középkor, polgárság, városi önkormányzat, városi kiváltságok, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza É: 11–13. század T: néhány Hanza-város ismerete, Velence, Genova, Pisa, Flandria, Champagne

30




városi kommuna 1099-ben szerzett jogait (1182).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A középkori város politika és társadalmi felépítése.2. Kritikai gondolkodás A történelmi problémák felismerése: A demográfiai változások okai, a virágzó középkor időszaka.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: Európa gazdasága a középkorban.

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és következményTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

45. 30. Rendi törekvések a középkorban

A kialakuló nyugat-európai államok kormányzati rendszerének megismerése, a rendi mozgalmak hátterének ismerete.A rendi képviselet és a rendi országgyűlések működésének elemzése a források alapján, illetve a politikai berendezkedések összehasonlítása.

1. Ismeretszerzés, tanulásIsmeretszerzés elsődleges forrásokbólSzöveges történelmi források értelmezése: Magna Charta Libertatum (1215).Ismeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések

F: hűbéri kormányzás, Magna Charta Libertatum, rendiség, rendi monarchiaÉ: 1215, 1265, 1302, 1356 N: IV. (Szép) Fülöp, Habsburg Rudolf, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond

ÉK: történelmi idő, ok és

31




megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A rendiség kialakulása. Az angol rendiség szerkezete. A francia rendiség szerkezete.2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: A királyi hatalom helyzete.

következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, politika, birodalom, államszervezet, közigazgatás

46. 31. A középkor művelődése

A hit (teológia) és a tudás (filozófia) kapcsolatának értelmezése, illetve a középkor világszemléletének megismerése.A középkori oktatás rendszerének elemzése, az egyetemek működési elvének áttekintése. A román és a gótikus építészet összehasonlítása, a főbb stílusjegyek megkülönböztetése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A skolasztika; A középkori egyetemek.A források áttekintése és értékeléseA legtartalmasabbnak és legmeggyőzőbbnek tartott bizonyítékok kiválasztása egy téma bemutatásáhozIsmeretszerzés másodlagos forrásokbólKövetkeztetések és feltételezések megfogalmazása rekonstrukciós képek és magyarázó ábrák alapján: A középkori egyetem felépítése.3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Román és gótikus építészet.

F: hét szabad művészet, teológia, skolasztika, egyetem (karok, autonómia), eretnekség, inkvizíció, román stílus, gótika N: Aquinói Szent Tamás, III. InceT: néhány egyetem (pl. Bologna, Oxford, Cambridge, Prága, Krakkó)

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

32




47. 32. A késő középkor A százéves háború okainak elemzése, a háború szakaszainak áttekintése, Jeanne d’Arc történelmi szerepének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: Nyugat-Európa válságának háttere. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A százéves háború menete.Feltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: Jeanne d’Arc történelmi jelentősége.

F: pestisjárvány, százéves háború, „avignoni fogság”, nyugati egyházszakadás É: 1337–1453, 1415, 1431 N: Jeanne d’Arc, Luxemburgi Zsigmond, Husz János T: Krím-félsziget, Flandria, Orléans, Burgundia, Konstanz

ÉK: ok és következmény, változás és folytonosság, történelmi forrásTK: lesüllyedés, gazdasági válság, politika, birodalom

48. 33. Közép- és Kelet-Európa államai a középkorban

Kelet-Közép-Európa eltérő fejlődésének hátterének, és a régió történelmének főbb vonásainak bemutatása.A mongol (tatár) hódítás szakaszainak elemzése, az orosz területek sorsának bemutatása. A dinasztikus kapcsolatok áttekintése a régió történelmében.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Kelet-Közép-Európa fejlődésének fő vonásai; Dinasztikus kapcsolatok a térségben.2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A mongol/tatár hódítás üteme.

F: hospes, ortodox kereszténység, Mongol Birodalom, Arany Horda, huszitizmus, Német Lovagrend É: 1241–42, 1410, 1415 N: Dzsingisz kán, Batu kán, III. Iván, Luxemburgi IV. Károly, Luxemburgi Zsigmond T: Kijev, Novgorod, Mongol Birodalom, Prága, Krakkó

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: gazdaság, életmód,

33




politika, birodalom, vallás49. 34. Az Oszmán

Birodalom terjeszkedése

Az Oszmán Birodalom terjeszkedési szakaszainak az elemzése. A hódítások hátterének tisztázása, az Oszmán Birodalom államszervezetének, közigazgatásának és hadseregének bemutatása.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az oszmán terjeszkedés irányai és szakaszai.A rendelkezésre álló ismeretforrások értelmezése: Az Oszmán Birodalom államszervezeti ábrája. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A balkáni államok sorsa.

F: despotizmus, szultán, szpáhi, janicsár, vilajet, szandzsák É: 1389, 1396, 1453 N: Oszmán, Luxemburgi Zsigmond, II. Mohamed T: Kis-Ázsia, Konstantinápoly – Isztambul, Rigómező, Nikápoly, Havasalföld, Moldva

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: társadalom, életmód, város, vallás, monoteizmus, birodalom, kultúra

50. 35. Reneszánsz és humanizmus Itáliában

Az itáliai városállamok politikai berendezkedésének és gazdasági fejlődésének bemutatása. A reneszánsz kultúra és a humanista szemlélet bemutatása. A reneszánsz stílusjegyek elemzése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az itáliai városállamok jellemzői. 3. KommunikációÖnállóan gyűjtött képekből tabló készítése: Reneszánsz építészet és művészet.

Koncentráció: Ének-zene: A középkori és a reneszánsz zene.

F: levantei kereskedelem, reneszánsz, humanizmus, könyvnyomtatás N: Medici-család, Dante, Petrarca, Leonardo Da Vinci, GutenbergT: Velence, Firenze, Mainz

ÉK: történelmi idő, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

51. 36. Hétköznapi élet a A középkori életviszonyok 1. Ismeretszerzés, tanulás F: lovagi értékrend, apród,

34




középkorban bemutatása, és összehasonlítása a római polgárok életkörülményeivel. A nők és gyermekek helyzetének elemzése a középkorban, illetve összehasonlítása az antik kultúrák viszonyaival.Az európai zsidóság középkori történetének áttekintése.

Az információk rendszerezése és értelmezése: A nők és a gyermekek helyzete a középkorban.3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és tévéműsorokból: Életkörülmények a középkorban.

inas, antijudaizmus, előítélet, vérvád, jogfosztás

ÉK: változás és folytonosság, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, életmód, gazdaság, vallás

52. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak megoldása.


A tananyag áttekintése a megadott szempontok szerint.

4. Tájékozódás időben és térbenAz európai történelem elemzése: pl. összehasonlító időrendi táblázat készítése a 11–15. századi Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa legfontosabb politikai eseményeiről.A történelmi tér változásainak leolvasása különböző térképekről: pl. arab, illetve oszmán hódítás fontosabb szakaszainak bemutatása.


A MAGYARSÁG TÖRTÉNETE A KEZDETEKTŐL 1490-IG

55. 37. A magyar nép A magyar őstörténelem vitás 1. Ismeretszerzés, tanulás F: finnugor nyelvrokonság,

35




őstörténete kérdéseinek tisztázása az egyes tudományágak eredményei alapján.A magyar eredetről szóló mondák, illetve elméletek és a tudományos álláspontok bemutatása.A mitokondriális DNS vizsgálatának eredményei.A magyarság vándorlásának elemzése a térkép segítségével.

Forrástípusok felismerése, információgyűjtés és azok rendszerezése: A magyar őstörténet forrásainak értékelése. 2. Kritikai gondolkodásTörténeti események és jelenségek megfigyelése és összehasonlítása: Az őstörténet kutatásának lehetőségei és korlátai. A nomád és félnomád életmód összehasonlítása.A földrajzi tényezők szerepének felismerése: A magyarság vándorlásának állomásai.4. Tájékozódás térben és időbenTopográfiai feladatokTörténelmi változások azonosítása és bemutatása térképek segítségével: A magyarság vándorlásának állomásai.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: A magyar nyelv rokonsága, története, nyelvcsaládok.

őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, kende, gyula, vérszerződés N: Anonymus, VII. (Bíborbanszületett) Konstantin.T: Magna Hungaria, Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz

ÉK: történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezés, történelmi nézőpontTK: társadalom, felemelkedés, életmód, termelés

56. 38. A honfoglalás és a kalandozások kora

A honfoglalás előzményeinek, illetve menetének bemutatása.A magyarság életmódjának elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A honfoglaló magyarok életmódja, harcmodora.

F: honfoglalás, besenyők, a kettős honfoglalás elmélete, kalandozások, reflexíj, nomád harcmodor

36




A kalandozó hadjáratok irányainak áttekintése a térkép segítségével.A kalandozó hadjáratok és az európai történeti események összekapcsolása.

2. Kritikai gondolkodásÉrvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására, ellenvélemények cáfolására: A magyar honfoglalás menete.A történelmi problémák felismerése: A kettős honfoglalás hipotézise.

É: 895, 907, 933, 955N: Árpád, Álmos T: Vereckei-hágó, Pozsony, Kárpát-medence főbb tájegységei, Augsburg

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, értelmezésTK: társadalmi csoport, felemelkedés, életmód, politika

57-58. 39. Géza fejedelemsége és Szent István királysága

Géza fejedelem és I. István politikai lépéseinek áttekintése. A kereszténység bevezetésének elemzése a források alapján.I. István államszervező tevékenységének bemutatása.Géza fejedelem és I. István tevékenységének értékelése, a meghatározó döntések hátterének feltárása.A korabeli társadalom és mentalitás elemzése a források alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Az egyházszervezés és az államalapítás fő vonásai.A források áttekintése és értékelése: Szent István törvényeinek elemzése.2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése: Géza fejedelem külpolitikai nyitásának oka.

F: primogenitura, szeniorátus, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, tized, királyi tanács, várjobbágy, várnépek É: 972–997, 997/1000–1038N: Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, Gizella T: Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Kalocsa, Pécs, Várad, Győr

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, életmód, politika, állam, közigazgatás, államszervezet, királyság,

37




vallás59. 40. A Magyar

Királyság első évszázada

A Szent István halála utáni évtizedek áttekintése.A királyi hatalom helyzetének bemutatása Szent László és Könyves Kálmán időszakában.A két király legfontosabb törvényi rendelkezéseinek elemzése.Az ország külpolitikai helyzetének áttekintése.

2. Kritikai gondolkodás A lényeg kiemelése, az ismeretek problémaközpontú elrendezése: Szent László és Könyves Kálmán törvényeinek elemzése és összehasonlítása.A történelmi események nyomon követése: Trónviszályok Szent István halála után.

F: trónviszály, pogánylázadás, istenítélet, egyházi hierarchia, Szent Korona É: 1077–1095, 1095–1116 N: (Szent) Imre herceg, Vazul, (Szent) Gellért püspök, I. (Szent) László, Könyves Kálmán T: Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyíték, történelmi nézőpontTK: társadalom, társadalmi mobilitás, életmód, politika, törvény, vallás, kultúra

60. 41. Gazdaság és népesség a 12. században

A népesedési viszonyok és az életkörülmények áttekintése.A gazdasági viszonyok fő vonásainak áttekintése az időszakban.Az ország külpolitikai helyzetének bemutatása a 12. században.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: A népesedési és gazdasági viszonyok elemzése.2. Kritikai gondolkodásA források kritikus kezelése: Freisingi Ottó krónikarészlete.

F: kancellária, hospesek, szászok, domaniális jövedelmek, regálejövedelmek É: 1172–1196N: III. Béla, Mánuel császár, Anonymus T: Szászföld

ÉK: történelmi idő, változás és folytonosság, ok és

38




következményTK: társadalom, életmód, város, gazdaság, gazdasági kapcsolat, pénzgazdálkodás, kereskedelem, piac, kultúra

61. 42. Az Aranybulla kibocsátása

II. András intézkedéseinek bemutatása, a gazdasági és társadalmi változások kiemelése.Az Aranybulla kibocsátásához vezető út áttekintése.Az Aranybulla forráselemzése a megadott szempontok alapján.

1. Ismeretszerzés, tanulásKulcsszavak és kulcsmondatok keresése szövegben, illetve információk gyűjtése és önálló rendszerezése, értelmezése: az Aranybulla elemzése.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Katona József: Bánk bán. Ének-zene: Erkel Ferenc: Bánk bán.

F: szerviens, báró, Aranybulla, ellenállási záradék É: 1205–1235, 1222 N: II. András, Gertrúd T: Halics

ÉK: történelmi idő, ok és következmény, történelmi forrásTK: társadalmi csoportok, politika

62. 43. A tatárjárás és az utolsó Árpádok

A tatárjárás menetének elemzése a források alapján, illetve az ország védelmi lehetőségeinek értékelése.A tatárjárás következményeinek feltárása és IV. Béla intézkedéseinek bemutatása.A királyi hatalom meggyengülésének bemutatása a 13. század végén.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: a tatárjárás menete és következményei. 2. Kritikai gondolkodásFeltevések megfogalmazása történelmi személyiségek cselekedeteinek, viselkedésének mozgatórugóiról: IV. Béla „második honalapítása.A történelmi változások nyomon követése: Az utolsó Árpádok időszaka.

F: kunok, tatárjárás, második honalapítás, jászok, familiaritás É: 1235–1270, 1241–1242, 1301N: IV. Béla, Julianus barát, Batu kán, III. András T: Muhi, Buda, Pozsony, Gyulafehérvár, Trau

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, értelmezésTK: társadalom, politika,

39




népességfogyás63. Összegzés, gyakorlás A munkafüzet feladatainak

megoldása.

64. 44. Magyarország az Anjouk korában

A királyi hatalom megerősödésének áttekintése az Anjou-korban.I. Károly gazdasági reformjainak bemutatása.Az ország külpolitikai helyzetének elemzése az időszakban, illetve I. Lajos hadjáratainak áttekintése a térkép segítségével.A köznemesség jogi és gazdasági helyzetének értékelése az 1351-es törvények elemzése alapján. Az Anjou-kor időszakának értékelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: I. Károly gazdasági reformjai.A források áttekintése és értékelése (pl. az 1351-es törvény). 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: A kiskirályi hatalom felszámolása.Emberi magatartások és döntések megfigyelése: I. (Nagy) Lajos külpolitikai törekvései.

F: kiskirályok, interregnum, aranyforint, regále, harmincad, kapuadó, perszonálunió, ősiség, úriszék, báró, köznemes, kilencedÉ: 1308–1342, 1312, 1342–1382, 1351, 1370 N: I. Károly, I. (Nagy) Lajos, Csák Máté, Anjou Mária, Hedvig T: Visegrád, Rozgony, Nápoly, Krakkó

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, politika, kultúra

65. 45. Luxemburgi Zsigmond fél évszázada

A királyi hatalom helyzetének bemutatása Luxemburgi Zsigmond uralkodása idején.Zsigmond külpolitikájának bemutatása.A török elleni védekezés első

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Zsigmond belpolitikája. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon

F: végvárrendszer, bandérium, nemesi vármegye, rendi országgyűlés É: 1387–1437, 1396 N: Luxemburgi Zsigmond, Habsburg Albert

40




évtizedeinek elemzése a térkép alapján.A Zsigmond halála utáni események bemutatása.

követése: Az Oszmán Birodalom elleni védekezés. Emberi magatartások és döntések megfigyelése: Zsigmond külpolitikai tevékenysége.

T: Nikápoly, Galambóc

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: társadalom, politika, állam

66. 46. Gazdasági és társadalmi változások a 14-15. században

A késő középkori jobbágyság jogi és gazdasági helyzetének bemutatása.A magyar városfejlődés és a polgárság jellemzése és összehasonlítása a nyugat-európaival. Erdély földrajzi és etnikai áttekintése térkép segítségével.

1. Ismeretszerzés, tanulásA források áttekintése és értékelése: A középkori magyar városfejlődés. 2. Kritikai gondolkodásA történelmi változások nyomon követése: Erdély a középkorban, a társadalom átalakulása a késő középkorban.

F: székely, szász, erdélyi vajda, rovásírás, kollektív jogok, autonómia, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros T: Székelyföld, Szászföld, Szepesség, Kassa, Bártfa, Brassó, Nagyszeben

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrásTK: életmód, város, gazdaság, kereskedelem, pénzgazdálkodás, piac, kultúra

67. 47. Hunyadi János török elleni harcai

Hunyadi török elleni hadjáratainak elemzése a térkép segítségével.A belpolitikai helyzet változásainak bemutatása 1440–1457 között.A nándorfehérvári diadal elemzése a források alapján. Hunyadi János történelmi jelentőségének kiemelése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Hunyadi János politikai pályája. A források áttekintése és értékelése: A nándorfehérvári diadal. 2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések

F: erdélyi vajda, kormányzó É: 1440–1444, 1444, 1456 N: I. Ulászló, V. László, Cillei Ulrik, Szilágyi Mihály, Hunyadi János, Hunyadi László T: Rigómező, Vajdahunyad, Várna, Nándorfehérvár

41




megfigyelése: Hunyadi János hadjáratainak áttekintése.

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, történelmi nézőpontTK: politika

68-69. 48. Hunyadi Mátyás uralkodása

Mátyás királyi hatalmának bemutatása, illetve a gazdasági lépések áttekintése.Mátyás külpolitikai törekvéseinek elemzése és áttekintése a források alapján.Mátyás történelmi jelentőségének értelmezése.

1. Ismeretszerzés, tanulásAz információk rendszerezése és értelmezése: Mátyás hatalomra kerülésének körülményei. A források áttekintése és értékelése (pl. Mátyás gazdaságpolitikája). 2. Kritikai gondolkodásEmberi magatartások és döntések megfigyelése: Mátyás külpolitikai lépéseinek háttere.

F: rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, kettős végvárvonal É: 1458–1490, 1463, 1479, 1485 N: Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Aragóniai Beatrix, Corvin János, Kinizsi Pál

ÉK: változás és folytonosság, történelmi forrás, tény és bizonyítékTK: felemelkedés, adó, politika, kultúra, életmód

70. 49. Művelődés és kultúra a középkori Magyarországon

A legfontosabb középkori történeti munkák bemutatása.A román és gótikus építészet emlékeinek bemutatása az országban.Mátyás reneszánsz udvarának elemzése a források alapján.A középkori Buda fejlődésének áttekintése.

1. Ismeretszerzés, tanulásA tanultak felhasználása új feladathelyzetben: Korstílusok azonosítása magyarországi műemlékeken.Az információk rendszerezése és értelmezése: Történeti irodalom. 3. KommunikációBeszámoló készítése népszerű tudományos irodalomból, szépirodalomból, és

F: kancellária, nyelvemlékek, krónikák, Képes krónika, királyi udvar, reneszánsz, corvina, kódex N: Anonymus, Kézai Simon, Kálti Márk, Janus Pannonius, Antonio Bonfini T: Kassa, Ják, Pozsony

ÉK: történelmi idő, történelmi forrás

42




tévéműsorokból: A középkori Buda.

Koncentráció: Magyar nyelv és irodalom: Régi magyar nyelvemlékek. Vizuális kultúra: A nagyszentmiklósi kincs. Romanika és gótika. Reneszánsz udvari kultúra Magyarországon.

TK: társadalmi csoportok, vallás, életmód, kultúra

71. Összegzés, gyakorlás A tananyag áttekintése a megadott szempontok alapján. A munkafüzet feladatainak megoldása.

4. Tájékozódás térben és időbenA tanult események, jelenségek topográfiai meghatározása térképen: A magyarság vándorlásának fő állomásai.Az európai és a magyar történelem eltérő időbeli ritmusának elemzése.


Documents

tankonyvkatalogus.hutankonyvkatalogus.hu/tanmenet2016/FI-504010901_1_normal.d… · Web viewRóma örökösei: a Bizánci és a Frank Birodalom A Keletrómai Birodalom történelmi