· Web viewAz új tantárgy oktatásával a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) – 3.1.4-08/1/2008-001 pályázat keretében a történelem és a társadalomismeret

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEMApáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium TÁMOP-3.1.4-08/1/2008-0001

MŰVELTSÉGTERÜLET TANTÁRGYI BONTÁSNÉLKÜLI OKTATÁSA

TÁRSADALOMISMERET TANTERVA GIMNÁZIUM 7. ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA

2009/2010. TANÉV

KOVÁCS IMRE – SZÁRAY MIKLÓS

A tanterv részei

I. Bevezető megjegyzések (3)

II. Célok és feladatok (3)

III. Fejlesztési feladatok (5)

1. Kulcskompetenciák (5)

2. Kiemelt fejlesztési feladatok (7)

3. Fejlesztési feladatok (8)

IV. Belépő tevékenységformák (10)

V. Tematika (11)

VI. Javaslatok az adott anyagrész epochális feldolgozására (14)

VII. A továbbhaladás feltételei (15)

VIII. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez (15)

IX. A tananyag feldolgozásához ajánlott taneszközök (16)

2


TÁRSADALOMISMERET TANTERV A 7. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

Évi 74 óra, heti 2 óra

I. Bevezető megjegyzések

A társadalomismeret tanterv első változata 2009 szeptemberében lépett életbe. Az új tantárgy oktatásával a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) – 3.1.4-08/1/2008-001 pályázat keretében a történelem és a társadalomismeret néhány témakörének integrálását kíséreltük meg, egyazon tanterv alapján, a két 7. évfolyamos osztályban.

A tanév során szerzett tapasztalataink szükségessé tették, hogy tantervünket néhány ponton újragondoljuk, és némileg átdolgozzuk, kiegészítsük. Ennek eredménye az itt olvasható dokumentum.

A pályázat sajátosságaiból adódóan a 7. évfolyamos társadalomismeret oktatásába a jövőben újabb résztvevők kapcsolódhatnak be, akik a jelenlegi - mindössze egyetlen tanév tanulságait összegző – tantervet változtatás nélkül is átvehetik, de alternatív megoldások kidolgozását is választhatják a tematika, valamint a fejlesztési feladatok és az eszközlista tekintetében.

II. Célok és feladatok

1. A tanterv – praktikusan – három elemet szeretne ésszerűen összehangolni: 1. iskolánk eddigi történelemtanítási gyakorlatát a 7. évfolyamon; 2. gimnáziumunk tehetséggondozási szempontjait; 3. a pályázat újszerű elvárásait.

Ebből következőleg az őskorral induló kronologikus elvű történelemtanítást a 7. évfolyamon a tematikus rendezőelv váltja fel. A társadalom életjelenségeit problémaközpontú csoportosításban, egy-egy blokkon belül azonban a történetiséget is megtartva tárgyaljuk.

Az 5. és a 6. osztályban már megjelenő tartalmakat társadalomismereti és –történeti kulcsfogalmak köré szervezve ismételjük át. Azt reméljük, hogy ezzel a

3

metódussal elősegítjük a diákok tudásának közös nevezőre hozását. Ezzel egyidejűleg pedig elmélyítjük, ki is egészítjük az általános iskolából hozottakat; ily módon a 7. évfolyamon olyan témák feldolgozására is sort keríthetünk, amelyekre eddig az időrendi rész életmód-, társadalom- és gazdaságtörténeti egységeiben tértünk ki. Ezekre a későbbiekben már csak hivatkozni fogunk.


A társadalomismeret felhasználja a tantárgyközi integráció lehetőségeit. Az alábbi tantárgyakkal, tudományágakkal, műveltségterületekkel létesítünk kapcsolatot:

Biológia és antropológia (1. témakör); földrajz (1. és 5. témakör); irodalom és nyelv (5. témakör); jogi és állampolgári ismeretek (6. témakör); néprajz (4. témakör); pszichológia (3. témakör).

2. A tantervi tartalmakhoz sajátos célok rendelődnek.

Az ember és a természeti környezet kölcsönhatása című modul rávilágít a természet világában zajló folyamatok rendszerszerű összefüggéseire, az emberi tényezők szerepére. A téma feldolgozása hozzájárulhat a globális kapcsolatokból adódó új kihívások megértéséhez, a sajátunkétól eltérő kultúrák megfigyeléséhez, az értékrendi különbségek azonosításához és elfogadásához, a különbségekből származó konfliktusok megfelelő kezeléséhez, de a környezettudatos magatartásához kialakításához is.

Az Egyén, közösség, civilizáció című egység a közösségszerveződés néhány alaptípusáról nyújt rendszeres ismereteket. A témában való elmélyülés során tudatosíthatjuk a társadalmi együttélés szabályait, ezzel pedig előmozdíthatjuk a tanulók társadalmi beilleszkedését. Megalapozhatunk egy olyan közösségi magatartást, amelyben összhangban van egymással az önmegvalósítás, az autonómia iránti vágy, illetőleg a szolidaritás, a másokért érzett felelősség igénye.

A harmadik – választható - rész középpontjában a lélek világa áll. Rövid elméleti alapozás után önismereti kérdéseket vetünk fel. A problémafelvetés hasznos támpontokat nyújthat a tanulók számára egy mélyreható átalakulást hozó életszakaszban. Segíthet nekik abban is, hogy az önmagukra való rálátás és az önelemzés igényét kialakíthassák magukban. Hozzájárulhat a téma ahhoz is, hogy a diákok eligazodjanak a társas érintkezésben, hogy tudatosabban alakítsák személyiségüket vagy kapcsolataikat, hogy jobban odafigyeljenek egymásra, hogy képessé váljanak a másikról kialakított kép felülvizsgálatára. A kérdéskör feldolgozása például az Államtípusok, az államszervezet intézményei című rész

4

második témájának elhagyásával valósulhat meg, értelemszerűen az arra szánt időt szentelhetjük neki.

A munka világa című fejezet bővítheti a gazdaságról és a gazdálkodásról szerzett – részben gyakorlati – tapasztalataink körét, mégpedig úgy, hogy a témát történeti összefüggéseiben (is) tárgyalja. Némely gazdasági alapismeret elsajátíttatása mellett az alkotó munka megbecsülésére is nevelheti a tanulókat.

Információ- és kommunikációtörténelem című modulunk áttekinti az emberi közlés és emlékezettárolás forradalmi változásait, tudatosítja a – mindinkább az íráson alapuló – műveltség civilizációt teremtő, fenntartó és formáló szerepét. Az egység feldolgozása kiváló lehetőségeket nyújt ahhoz, hogy a diákok mindennapos tapasztalataikkal, személyes élményeikkel összevetve ismerkedjenek meg a múlt egy meghatározóan fontos szeletével, miközben a legmodernebb kommunikációs technológiákat is használják az ismeretszerzés során.

Az Államtípusok, az államszervezet intézményei című blokk az állam néhány korai típusával és azok intézményeivel ismerteti meg a diákokat. Ebben a tanítási egységben árnyaljuk a demokrácia fogalmát is, azzal a céllal, hogy tanítványaink a későbbiekben képessé váljanak a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való tevékeny részvételre.


III. Fejlesztési feladatok

1. Kulcskompetenciák

A 7. évfolyamos társadalomismereti program szinte minden alapvetőnek tartott kompetenciaterület fejlesztéséhez hozzájárulhat. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül, csupán jelzésszerűen nevezünk meg olyan kapcsolódási lehetőségeket, amelyek a tanterv megvalósítása során kiépülhetnek. (A feldolgozandó téma természetétől, a tanulócsoport és a tanár érdeklődésétől, a konkrét óratervektől függően tehát egyéb utak is kínálkoznak egy-egy kompetenciaterület fejlesztésére.)

a) Anyanyelvi kommunikáció Az órák túlnyomó többsége az interakciókra, a dialógusra szeretne építeni. Következésképpen a fogalmak, a gondolatok, az érzések, a tények és vélemények kifejezése és értelmezése a tanulási folyamat elengedhetetlen feltétele – szóban és írásban egyaránt. Az alábbiakban ennek leggyakrabban megjelenő helyzeteit, tevékenységeit soroljuk fel: a hallott és az olvasott szöveg megértése; szövegalkotás; helyes és kreatív nyelvhasználat; megfelelő szókincs; információgyűjtés és –feldolgozás; különböző típusú szövegek megkülönböztetése

5

és felhasználása; a helyzetnek megfelelő kommunikáció/meggyőző érvelés; mások megismerésének igénye; törekvés a kritikus és építő jellegű párbeszédre stb.

b) Idegen nyelvi kommunikáció

Fejleszthető például a nem anyanyelvű nyomtatott vagy elektronikus információ források felkutatása, felhasználása révén, valamint a történelmi fogalmak etimológiájával.

c) Matematikai kompetencia

Adatsorok, grafikonok, ábrák megfigyelése, a történelmi folyamatok oksági viszonyainak felfejtése és értelmezése fejlesztheti a logikus gondolkodást, ésszerű és önálló következtetések levonására ösztönözheti a diákokat.

d) Természettudományos kompetencia

Az ember és a természeti környezet kölcsönhatása című témakör kimondottan feltételezi néhány alapvető természettudományos fogalom, módszer és elmélet ismeretét, emellett foglalkozik az emberi tevékenység természetre gyakorolt hatásával is. A fenntartható fejlődés mellett foglal állást, és – ahogy fentebb már utaltunk is rá – az ehhez szükséges szemléletet kívánja kialakítani a diákokban.


e) Digitális kompetencia

Az órák jelentős részében élünk a modern információs technológiák és eszközök nyújtotta lehetőségekkel (pl. digitális tábla használata, filmes és diákból álló prezentációk, multimédiás anyagok, animációk, internet) azzal a céllal, hogy fejlesszük a következő készségeket és tevékenységeket: az információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá: kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

f) Hatékony, önálló tanulás

A tantervben rögzített tartalmak elsajátításában – a frontális munkáltatás eredményesen működtethető módszerei mellett - a korábbinál nagyobb szerepet kapnak az egyéni, a páros és a csoportos tevékenységek. Ezek révén a tanulókat rávezethetjük annak felismerésére, hogy a kitartó tanulás a személyiség alapvető szükséglete. Rendszeres alkalmazásuk képessé teheti a diákokat arra, hogy tanulásukat egyénileg és csoportban is megszervezzék, valamint arra, hogy életük folyamán később is gazdálkodni tudjanak az információval és az idővel.

6

g) Szociális és állampolgári kompetencia

Csaknem valamennyi tematikus egységünk lehetővé teszi e kompetencia fejlesztését. (Különösen: Egyén, közösség, civilizáció, A lélek világa, Államtípusok, az államszervezet intézményei.) Ebbe a körbe tartoznak azok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen alkotó módon és hatékonyan részt venni a társadalomban, és ahhoz, hogy - szükség esetén - a konfliktusokat is civilizált módon tudja megoldani. A személyközi kompetenciák tehát mind a köz-, mind a magánéletben nélkülözhetetlenek, ezért tantervünkben is hangsúlyosak.

h) Vállalkozói kompetencia

Részét képezi például: a változásokhoz való pozitív viszonyulás; az egyén felelősségvállalása saját cselekedeteiért; a célok kitűzése és megvalósításuk; a sikerre irányultság. Minden olyan tevékenység, feladat, amely folyamatszerűen valósul meg, a feladatban résztvevőktől előzetes tervezést kíván, az elvégzendő munka ütemezését és felosztását várja el (ilyen lehet pl. a projekt, az egyéni kutatómunka stb.) fejlesztheti ezt a kulcskompetenciát.

e) Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A gondolatok, élmények és érzések személyes, gazdag kifejezését jelenti a művészetek (irodalom, zene, festészet, szobrászat, építészet, fotó, mozgókép) nyelvein. A társadalomismeret órákról sem hiányozhat. Azért sem, mert a szemléltetés sokrétű és emlékezetes formáit teszi lehetővé. És amiatt sem, mert a program a diákok számára is sok olyan önkifejezési módot kínál, amelynek végeredménye valamilyen tanulói „produktumban” ölt testet (pl. fantáziafogalmazás, kreatív írás, ábra, térképvázlat, illusztráció, poszter, fotóösszeállítás, PPT-prezentáció, film stb.)


2. Kiemelt fejlesztési feladatoka) Énkép, önismeret

A lélek világa című témakör feldolgozása a tanulók reális önképének kialakulásához járulhat hozzá. A változatos, gyakran csoportban végzett tevékenység nemcsak képességeik kifejtésére ösztönzi őket, hanem rávilágíthat korlátaikra, hiányosságaikra is. Az együttműködést követelő feladatok erősíthetik bennük a felelősségtudatot. A személyre szabott, egyéni ismeretszerzés az önképzés szükségességét tudatosíthatja bennük.

b) Hon- és népismeret

7

A tematika magyar vonatkozásai (az Egyén, közösség, civilizáció, A munka világa, Információ- és kommunikációtörténelem, Államtípusok, az államszervezet intézményei témakörökben) lehetővé teszik, hogy a diákok ismereteket szerezzenek népünk (és a velünk kapcsolatban álló népek) kulturális örökségéről, értékeiről és sajátosságairól, a városi és a falusi élet hagyományairól. De a családi és kisközösségi kötődés fontosságát is tudatosíthatjuk általuk.

c) Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

A tantervben szereplő témakörök – egy kivételével – az európai történelem antik és középkori szakaszába is bevilágítanak. A tananyag elrendezése azt is érzékeltetni kívánja, hogy a magyar kultúrát az európai, azt pedig az egyetemes emberi civilizáció részének tekintjük, annak összefüggéseiben tárgyaljuk, ezek kölcsönhatásaira is figyelve értelmezzük.

d) Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Fentebb már volt róla szó, hogy az aktív állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek és beállítódás megalapozásához különösen az Egyén, közösség, civilizáció és az Államtípusok, az államszervezet intézményei című témakörök járulhatnak hozzá. A diákok aktív részvételére építő tanulásszervezési eljárások minőségével, a demokratikus vitakultúra gyakorlásával szintén jó eredményeket érhetünk el ezen a területen.

e) Gazdasági nevelés

A gazdálkodás, a gazdaság néhány alapvető összefüggésének bemutatása (pl. A munka világa) hosszú távon ahhoz is segítséget nyújthat, hogy a tanulók okosan gazdálkodó, tudatos életvezetést megvalósító személyiséggé váljanak.

f) Környezettudatosságra nevelés

Az ember és a természeti környezet kölcsönhatása című rész példái alapján felismertetjük az emberi természetátalakítás pozitív és negatív következményeit, és beláttatjuk: szükség van a világméretű környezeti válság megakadályozására, az élő természet megóvására.


Úgy véljük, hogy a felsorolt kiemelt fejlesztési feladatok – részben, különböző mértékben – a testi és lelki egészség kialakításához, a tanulás tanításához, a felnőttlét szerepeire való felkészítéshez is kapcsolódhatnak.

3. Fejlesztési feladatok8

A NAT a fejlesztési feladatok körét az Ember és társadalom műveltségi területen a 7. és a 8. évfolyamra együtt határozza meg. Felsorolásukat jelen tanterv céljaihoz és sajátosságaihoz igazítjuk.

1. Ismeretszerzés, tanulás

Ismeretszerzés személyes beszélgetésekből, tárgyak, épületek, képek közvetlen megfigyeléséből, hallott és olvasott elbeszélő szövegekből, a tömegkommunikációs eszközökből.

A szövegek értő olvasása, kulcsszavak és kulcsmondatok keresése.

Információk gyűjtése adott témához iskolai vagy más könyvtárban, médiatárban, múzeumokban, interneten.

A gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése.

Néhány kézikönyv, atlasz, lexikon használata.

A tanultak felhasználása új feladathelyzetekben.

2. Kritikai gondolkodás

Kérdések önálló megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban.

A lényeg kiemelése írott és hallott szövegekből, a tételmondat meghatározása, szövegtömörítés, a szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.

A cselekvés és annak következménye közötti kapcsolat felismerésének gyakorlása.

Önálló vélemény megfogalmazása társadalmi, történelmi eseményekről, jelenségekről. Érvek gyűjtése a saját vélemény alátámasztására.

Ellenérvek gyűjtése meghatározott álláspontok cáfolatára.

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.


9

3. Kommunikáció

Beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi témáról. A tárgyilagos érvelés és a személyeskedés megkülönböztetése. A saját vélemény érthető megfogalmazása. Mások véleményének türelmes meghallgatása és figyelembevétele.

Események, történetek elbeszélése emlékezetből élőszóban,

Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról, önálló gyűjtő- illetve kutatómunkával szerzett ismeretekről.

Fogalmazás írása valamely történelmi-társadalmi témáról.

Egy történelmi vagy társadalmi téma megrajzolása. Rajzos vázlat készítése. Modellek, makettek, tárgymásolatok készítése.

4. Tájékozódás térben-időben

Az idő tagolására szolgáló kifejezések használata: hónap, év, évtized, évszázad. Időmeghatározás más ismert eseményre, jelenségre való utalással. Krisztus előtt, Krisztus után.

Az idő ábrázolása téri-vizuális eszközökkel; kronológiai adatok rendezése.

Néhány kiemelt esemény, jelenség időpontjának ismerete. A tanultak elhelyezése az időben a kiemelt időpontokhoz képest.

Események, jelenségek, tárgyak, személyek stb. időrendbe állítása.

Egyszerű térképek másolása kézi munkával. A térkép legfontosabb elemeinek felismerése: vizek, domborzati jelölések, államhatárok, települések. A tanult helyek megkeresése a térképen.

Események, jelenségek leolvasása történelmi térképekről. Egyszerű alaprajzok készítése.

5. A tartalom kulcselemei

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy

további ismereteket szerezzenek a helyi hagyományokról, a lakóhely múltjáról; a történelmi múlt egy-egy térben és időben határolt darabját mélységében tanulmányozzák; egy-egy jelenség változását az időben több korszakot átfogóan is tanulmányozzák; további ismereteket szerezzenek az európai történelem jelentős állomásairól és legalább egy Európán kívüli civilizációról; ismereteket szerezzenek arról, milyenek voltak az emberek hétköznapjai a különböző korokban és

10

kultúrákban;


felkészültségüknek megfelelő szinten kommunikációt folytassanak olyan témakörökről, mint az

emberek közötti különbségek, az egyén és a közösség viszonya, a gazdálkodás kérdései, a demokrácia;

szembesüljenek a szabadság és a felelősség emberi dimenzióival a magán- és a közélet különböző területein.

6. A reflexiót irányító kérdések

Legyen alkalmuk a tanulóknak arra, hogy választ keressenek olyan kérdésekre, mint a következők.

Mit jelent az, hogy minden embert egyenlő méltóság illet meg? Mit tehet az egyes ember másokért, a közösségért, a rászorulókért? Milyen szerepet játszik a természeti környezet az egyes országok,

civilizációk életében? Mitől függnek az egyes emberek, embercsoportok érdekei?

IV. Belépő tevékenységformák

Információk gyűjtése adott témához; a gyűjtött adatokról rövid tartalmi ismertető készítése.

Szövegtömörítés, a szöveg átfogalmazása adott szempont szerint.

Feltevések megfogalmazása egyes társadalmi-történelmi jelenségek hátteréről, feltételeiről, okairól. Érvek gyűjtése a feltevések mellett és ellen.

Ábra-, térkép- és forráselemzés.

Kiselőadás, bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, problémamegoldás kiscsoportban, vita, kutatási feladat, művészi alkotás (pl. film) létrehozása egyénileg vagy csoportban.

11


V. TematikaTémák, tartalmak, javasolt óraszám Tevékenységek

1. Az ember és a természeti környezet kölcsönhatása (15 óra) (Tk. I/1-2.)

lényegkiemelés, koncentráció: a feladat megértése, jegyzetelés, a tanulási képességek fejlesztése

térképelemzés: a folyamatok nyomon követése, a természeti hatások vizsgálata, ok-okozati összefüggések feltárása, a természeti környezet hatásainak felismerése, régiók komplex vizsgálata

előadás, magyarázat, megbeszélés, beszélgetés, előadás kiscsoportban, problémamegoldás kis-csoportban, vita, szerepbe lépő

1.1

Az emberi közösségek kialakulásának természeti feltételei (6+1 óra)

A természeti környezet hatása az emberiség kialakulására és elterjedéséreA termelő életmód, élelemtermelési rendszerekA természeti társadalmak típusaiA Föld mezőgazdasági kultúrái

1.2

A Föld egészének megismerése, a világméretű (globális) kap-csolatok kialakulása (6+2 óra)

A földrészek és kultúrák közötti kapcsolatok feltételei és történetükAz újkori földrajzi felfedezések és hatásaikNépek és kultúrák érintkezése – és az ebből adódó konfliktusok illetve lehetséges viszonylatok típusaiJelenkori népvándorlás(ok)A kultúrnövények „vándorlása”

12

fogalmazás2. Egyén, közösség, civilizáció (17 óra) (Tk. II/1-

2. és III/1-2.)lényegkiemelés, koncentráció: a feladat megértése, jegyzetelés, a tanulási képességek fejlesztése

ábraelemzés: az ábrázolás alapvető szabályainak, a színek és a formák szerepének megértése; ábraolvasás, a folyamatok nyomon követése, egyszerű szöveg és ábra, valamint kép és ábra megfeleltetése

2.1

A civilizáció fogalma, létrejötte (2+1 óra)

Barbárság - civilizáltságAz első városok közösségszervező szerepeCivilizációelméletek (Childe, Toynbee)

2.2

Településformák a középkorban (4+1 óra)

Falu és város középkori munkamegosztásaA várossá válás útja(i)Az európai városhálózat jellemzőiA magyarországi településhálózat és településszerkezet középkori megalapozásaA kultúrnövények „vándorlása”


Témák, tartalmak, javasolt óraszám Tevékenységek2.3

Az egyén helye a közösségben: történeti áttekintés az őskortól az újkorig (7+2 óra)

A közösség ősi alapformái; őskori közösségek; demográfiai alapfogalmakAz egyén helyzete az ókori keleti államokbanA görög poliszok közösségeiA római társadalom a köztársaság korábanA keresztény egyház szerepe a társadalom megszervezésébenAz egyház és a világi hatalom viszonyaAz egyén és a közösség önállósodásának kezdetei a középkorbanA középkori magyar társadalom néhány jellegzetessége

előadás, magyarázat, kiselőadás, bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, problémamegoldás kis-csoportban, kutatási feladat

3. A lélek világa (6 óra) (Tk. IV/2.) (választható

13

Az önismeretA serdülőkor jellegzetességeiKi (mi) a normális?

szakirodalmi szöveg olvasása előre megadott szempontok szerintbeszélgetésönismereti játékok

4. A munka világa (11 óra) (Tk. V/1-2.) lényegkiemelés, koncentráció: a feladat megértése, jegyzetelés, a tanulási képességek fejlesztése, érvelés és a vita alapelemeinek elsajátítása

4.1

Gazdálkodási formák az ős- és az ókorban (5+1 óra)

Állattartás, nomád gazdálkodásFöldművelési rendszerekA mediterrán mezőgazdaságKézművességKereskedelem, piac

4.2

A középkori gazdaság (4+1 óra)

A középkori mezőgazdaság megszületése, mezőgazdasági rendszerek Európában – Kárpát-medencei kitekintésselA középkori kézművesipar technológiai újításai, jellegzetességeiA távolsági kereskedelem útvonalai, intézményei

ábraelemzés: az ábrázolás alapvető szabályainak, a színek és a formák szerepének megértése, ábraolvasás, a folyamatok nyomon követése, egyszerű szöveg és ábra, illetve kép és ábra megfeleltetése

előadás, magyarázat, megbeszélés, beszélgetés, előadás kiscsoportban, problémamegoldás kis-csoportban, vita, kutatási feladat


Témák, tartalmak, javasolt óraszám Tevékenységek14

5. Információ- és kommunikációtörténelem (11 óra) (Tk. VI/1-2.)

lényegkiemelés, koncentráció: a feladat megértése, jegyzetelés, a tanulási képességek fejlesztése, szövegértés, bemutató szerkesztése, előadása és közös értékelése

forráselemzés: a forrás-típusok felismerése, a szöveg tételmondatainak és kulcsszavainak kiemelése, szövegrészek kiválasztása és értelmezése megadott szempontok szerint, egyszerű kérdések megfogalmazása a szöveg alapján

előadás, magyarázat, kiselőadás, bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, előadás kiscsoportban, problémamegoldás kis-csoportban, vita, kutatási feladat

5.1

Kommunikációtörténeti alapfogalmak, a kommunikáció ókori formái (5+1 óra)

Információ, szóbeli és írásbeli kommunikáció; kommunikációs forradalmakÍrás és hatalom az ókori KeletenAz írás demokratizálódása az antikvitásbanAz emlékezetet átörökítő, az ismereteket tároló médiumok az ókorbanAz ókori hírközlés formái

5.2

A középkori írásbeliség (4+1 óra)

Szóbeliség és írásbeliség viszonya a középkorban; latin és görög írásbeliségKódexek és oklevelekAz írni-olvasni tudás terjedése a világiak körébenÍrásbeliség a középkori Magyar Királyságban

6. Államtípusok, az államszervezet intézményei (12 vagy 6 óra) (Tk. VII/1-2.)

lényegkiemelés, koncentráció: a feladat megértése, jegyzetelés, a tanulási képességek fejlesztése, érvelés és a vita alapelemeinek elsajátítása, szövegértés,

6.1

„Keleti” és „antik” államtípusok (5+1 óra)

Az ókori keleti államok sajátosságaiA görög poliszok: a spártai és az athéni útA római köztársaság államszervezeteA császárság intézményrendszere

15

különböző típusú források komplex használata


Témák, tartalmak, javasolt óraszám Tevékenységek6.2

Az állam újjászerveződése a középkorban (5+1 óra)

A nyugat-európai államfejlődés a 6. és a 10. század közöttA nyugat-európai államfejlődés a 10. és a 15. század közöttA rendi képviseletA középkori magyar államszervezés csomópontjai

forráselemzés: a forrás-típusok felismerése, a szöveg tételmondatainak és kulcsszavainak kiemelése, szövegrészek kiválasztása és értelmezése megadott szempontok szerint, egyszerű kérdések megfogalmazása a szöveg alapján, szöveg és ábra megfeleltetése, logikai vázlat készítése szöveg alapján

előadás, magyarázat, kiselőadás, bemutatás, megbeszélés, beszélgetés, előadás kiscsoportban, problémamegoldás kis-csoportban, vita

Tartalék (8 óra) (múzeumi foglalkozásra, ismétlésre, értékelésre

16

VI. Javaslatok az adott anyagrész epochális feldolgozására

1. Az ember és a természeti környezet kölcsönhatása: Pl. Az újkori földrajzi felfedezések és hatásaik feltárása csoportmunka keretében.

2. Egyén, közösség, civilizáció: Pl. A régi pesti városfal maradványainak feltérképezése és dokumentálása (fotósorozat, film) csoportokban; a produktumok bemutatása és közös értékelése vagy Családfakutatás, családi fotók és történetek összegyűjtése és bemutatása (egyéni feladat).

3. A lélek világa: Pl. Önismereti játékok (pl. Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Én-Tér-Kép című gyűjteményének felhasználásával).

4. A munka világa: Pl. a középkori gazdaság részterületeinek megismerése szakértői csoportok alakításával.

5. Információ- és kommunikációtörténelem: Pl. tanulói kiselőadások, PPT-bemutatók a kommunikáció történetének szakaszairól, a kommunikáció ókori formáiról; közös értékelés zárja.

6. Államtípusok, az államszervezet intézményei: Pl. A görög poliszok sajátosságainak megismerése; a spártai és az athéni modell összehasonlítása a frontális, a kooperatív és az egyéni tanulásszervezési módok kombinálásával.


VII. A továbbhaladás feltételeiA tanuló legyen képes arra, hogy személyes tapasztalataiból és a különböző információforrásokból származó ismereteit feldolgozza. Legyen képes társadalmi és történelmi jelenségek önálló értelmezésére, összefüggések keresésére és következtetések megfogalmazására. Legyen képes a társadalomról szerzett tudásának és véleményének világos kifejezésére. Figyelmesen hallgassa meg mások megnyilatkozásait is. A tanuló legyen tisztában a vita alapvető szabályaival. A tanuló tudjon önálló kutatási feladatokat is megoldani. Legyen képes párban és csoportban is felelősen dolgozni.

Tudja értelmezni a globális folyamatok hatását a természeti környezetre. Ismerjen példákat a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásaira. Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. Ismerje az ókorban és a középkorban kialakult településformák jellemzőit. Legyen képes arra, hogy személyiségének néhány egyedi vonását megnevezze. Ismerjen példákat a legelterjedtebb gazdálkodási formákra a középkorig. Ismerje a

17

kommunikáció történetének fordulatait. Ismerjen ókori államtípusokat, legyen tisztában azok alapvető sajátosságaival, legyen képes néhány szempont alapján az összehasonlításukra.

VIII. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhezFolyamatosan figyeljük a tanulók fejlődését, teljesítményükre nemcsak a minősítő értékelés formáit alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk az értékelés alábbi szóban vagy írásban megvalósuló változatait is: helyzetfeltárás, információszerzés a diák tudásáról, képességeiről, fejlesztő, formáló, segítő, visszajelző, és összegző, de nem minősítő értékelés stb. A felsorolt értékelési formák alkalmazása szorosan összefügg a kompetenciafejlesztés céljaival. Következésképpen olyan módszereket és tanulói teljesítményeket is rendszeres értékelés követ, mint pl. a bemutatás, a kiselőadás, a pár- és csoportmunka, a beszélgetés, a vita, az összehasonlító esszé, az érvelő esszé, a szerepbe lépő fogalmazás vagy a kutatási feladat.

Természetesen az értékelés hagyományos formáival is élünk. Félévenként minimum egy témazáró dolgozatot és két-három írásbeli feleletet osztályzattal is minősítünk. (A témazáró legalább egy témakört ölel fel, tesztjellegű és kifejtendő esszéfeladatokat egyaránt tartalmazhat. Az írásbeli felelet hasonló feladattípusokból állhat, mint a témazáró, de csak néhány résztémát foglal magában a témakörből.) A tanulók legsikerültebb feladatmegoldásait, produkcióit – szóbeli vagy írásos értékelést követően – ötös osztályzattal jutalmazhatjuk.


IX. A tananyag feldolgozásához ajánlott taneszközök

A követelményekben rögzített tartalmak megismertetése hangsúlyosan a tanulók együttműködésén, önálló ismeretszerzésén, a pár- és csoportmunka különböző technikáin keresztül valósul meg úgy, hogy gyakran kívánunk élni az interaktív tábla, a digitális/hálózati tudásbázisok és tananyagok szemléltetési és közvetítési

18

lehetőségeivel. Nem feledkezünk meg azonban a rendszerezés hasznosságáról, és fontosnak tartjuk, hogy a hetedikes diákok kezébe világos, érthető összefoglalást adjunk egy-egy téma tapasztalatairól. Véleményünk szerint a tankönyv szerzői összefoglalásai – tanári segítséggel a diákok szintjére lebontva - alkalmasak erre. A tankönyv emellett a későbbi alaptankönyvekkel is összehangolható, moduljait a kronologikus elvű történelemtanításba is be lehet illeszteni.

Tankönyv:

Forgács Attila – Győrfi Tóth Péter – Mező Ferenc – Nagy Imre – Veliky János: Társadalmi és állampolgári ismeretek középiskolásoknak. Nemzeti Tankönyvkiadó (13244/2)

Nyomtatott és elektronikus formában is elérhető munka- és feladatlapok

CD-ROM-ok (Pl. A forrásközpontú Száray-tankönyvcsaládhoz készített térkép- és ábragyűjtemények: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009 (F 4125, F 4225, F 4325, F 4326) ill. animációk: Száray Miklós: Mozgó ábrák. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009.

Hálózati tudás- és tananyagbázisok, pl. www.tarsadalomismeret.eoldal.hu

19

Documents

· Web viewAz új tantárgy oktatásával a TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) – 3.1.4-08/1/2008-001 pályázat keretében a történelem és a társadalomismeret