kerettanterv.ofi.hukerettanterv.ofi.hu/10_melleklet_nemzetisegi/horvat/10.4... · Web viewAntun Gustav Matoš életműve. Költői, novellista, kritikusi, útleírói, esszéírói

HORVÁT NYELV ÉS IRODALOM(Anyanyelvű és kétnyelvű nemzetiségi nevelési-oktatási forma)

9–12. évfolyam

Az alábbi kerettanterv a négy évfolyamos gimnáziumok számára készült. A nyelv az emberi kultúra egyik legjelentősebb és legelterjedtebb közvetítője, s egyben a nemzeti identitástudat egyik elengedhetetlen feltétele. Általa kerül az ember kapcsolatba a többi emberrel, képes kifejezni a személyes tartalmait, ért meg másokat.

A nyelv nemzetfenntartó szerepének tudatosítása és a nemzeti hovatartozás kifejezésében betöltött funkciójának jelentősége különös fontosságú a nemzetiségek életében. Az anyanyelv tanulása, valamint az anyanyelven való tanulás hozzájárul az egyén hatékonyabb érvényesüléséhez személyes és társadalmi kapcsolataiban. Ezért szükséges kialakítani a tanulóban a nyelvismeretnek (normatív horvát nyelv), illetve beszéd- és magatartáskultúrának azt a fokát, amelynek birtokában a szóbeli és írott szövegek megértése és a közlés terén lehetősége nyílik az ismeretszerzésre, valamint a társadalmi életben érdekeinek érvényesítésére.

Az anyanyelvi nevelés feladata a nyelv mint változó rendszer megismerése, illetve a nyelvi kompetencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére, gyakorlati alkalmazására. Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüggésben levő differenciált gondolkodást, az élet végéig tartó tanulás képességét és igényét.

A nyelvi rendszer nem értelmezhető a beszélőtől független létező jelenségként, a nyelvi jelentés a nyelv szóbeli és írásos működése során jön létre.

Az anyanyelvi nevelés feladata, hogy fejlessze a különféle formában megjelenő (szóbeli, nyomtatott, elektronikus stb.) szövegek megértését, alkotását, a helyzetnek megfelelő kifejezés képességét, a különféle szóbeli és írásos információk célirányos és kritikus használatát, kiválasztását, újrarendezését. Feladata továbbá, hogy tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól, más nyelvekkel való azonosságairól és különbözőségeiről. A nyelv az önkifejezés egyik leggyakoribb módja.

Az egyes szövegtípusok ismerete segítséget nyújt a munkavállaláshoz, míg mások a társas érintkezés elengedhetetlen elemei.

Az irodalom esztétikai élményforrás, szerves része a nemzeti kultúrának. Hordozója és közvetítője különböző életformáknak, magatartásformáknak, gondolatoknak, amelyek megismerése kihat személyiségünk formálására: a különböző élethelyzetek, sorsok megannyi lehetőséget, mintát kínálnak számunkra, tájékozódást nyújtanak a hasonló helyzetekben a helyes magatartás kiválasztásában.

A tanulók az irodalom tanulása során megismerkedhetnek az anyanyelv kifejező módjaival, elsajátíthatják azokat a lehetőségeket, melyek igényesebbé tehetik megnyilatkozásaikat.

Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az élmények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése. Az így megszerzett tudás lehetőséget teremt az ön-és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és több jelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.

A horvát nyelv és irodalom műveltségterület tartalmai hozzájárulnak a tanulók lelki-érzelmi nevelődéséhez.

A tantárgy kerettanterve azzal is számol, hogy az elektronikus információhordozók, a világháló térhódításának és napi használatának közegében működik. E kihívás ugyanis jelentős erővel alakítja az anyanyelvi kultúrát és hat az irodalomolvasás szellemi jelentőségére. A digitális kultúrát és a hatékony önálló tanulást egyaránt fejlesztik az önálló adatgyűjtés módszerei, a könyvtári szolgáltatások, katalógusok, bibliográfiák használata mellett az internet kínálta lehetőségek alkalmazása. A tantárgy kínálta lehetőség és feladat is egyúttal a megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása, az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak, etikai normáinak ismerete és alkalmazása. Így a horvát nyelv és irodalom kiemelt befogadó tantárgya a könyvtárhasználat tanításának.

Az irodalmi alkotások számos lehetőséget biztosítanak az ember és a természet kapcsolatához, a társadalmi problémák, a családi és egyéni életút bemutatásához, ezek megbeszélése, tanulmányozása hozzásegíthet a természeti és a teremtett környezethez való tudatos viszony kialakításához, befolyásolhatják a tanulók értékrendjét.

A kritikus fogyasztói magatartásra nevelés természetes területe a szövegértés. Több nyelvi témakör kínál módot például a reklámnyelv, a reklámhatás kritikus nyelvi elemzésére, az információk helyes értékelésére, a manipuláció felismerésére.

9–10. évfolyam

A horvát nyelvi tanulmányok, a nyelvvel és a nyelv megismerésével kapcsolatos tevékenységek célja a tanulók szövegértési technikáinak, szókincsének, befogadói érzékenységének, fogalomértésének és fogalomhasználatának bővítése, fejlesztése. Kiemelt cél továbbá az anyanyelvű írásbeliség normáinak alkalmazása, az olvasható írás, a biztos, problémaérzékeny helyesírás. Lényegre törő, pontos kifejezésmód, valamint a lényeg kiemelése a beszédben. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére, változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás). A horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezések, nyelvi fordulatok ismerete és biztos használata.

Nyelv

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A horvát nyelv története a 15. század végéig Órakeret

15 óra

Előzetes tudás A horvát írásbeliség kezdeteinek, jelentős állomásainak ismerete. Horvát nyelvemlékek ismerete. A Baščanska ploča jelentősége.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési

céljai

A horvát nyelv eredetének és helyének megismertetése az indoeurópai és a szláv nyelvcsaládban. A szláv nyelvek hatásainak megismertetése a magyar nyelvre. A glagolita írás jelentőségének ismerete, annak továbbélése a 19. századig. A horvát nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok

Az indoeurópai nyelvcsalád. Az indoeurópai nyelvcsalád holt nyelvei.Balti szláv nyelvek. A szláv népek őshazája. A horvátok vándorlása, honfoglalása a 7. században. A szláv nyelvcsalád. Az ősszláv nyelv. Az ószláv nyelv. Az óegyházi-szláv nyelv. Cirill és Metód szerepe az ószláv nyelv megalkotásában és a szláv nyelven való hittérítésben. A bosančica és cirillírás, a latin betűs írás elterjedése.Változások megfigyelése az ószláv hangállományban: ĕ (jat), y (jeri, Ы), ę, Ъ (jor), Ь (jer), magánhangzós l és r. A mássalhangzók és a szóhangsúly változásai. Alaktani változások. A kor legfontosabb nyelvemlékeinek meismerése: Baščanska ploča, Povaljska listina, Poljički statut, Red i zakon.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a horvát nép vándorlásának története, nyelvemlékek, inkunábulumok.

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Indoeurópai nyelvcsalád. Holt nyelv. Inkunábulum. Balti szláv nyelv. Szláv nyelvcsalád. Az ősszláv és az ószláv nyelv. Óegyházi-szláv nyelv. Redakció. A glagolita, cirillírás és a bosančica. Akut; dvojina. Nyelvtörténet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A horvát nyelv története a 16. századtól a 18. század végéig

Órakeret 8 óra

Előzetes tudásA latin írásbeliség elterjedése, valamint a stokáv nyelvjárás térhódítása. A horvát grammatika és szótárírás megjelenése. A regionális irodalmi nyelveken megjelent irodalmi és egyéb témájú művek.


céljai

A horvát nyelv fejlődésének követése az egyes nyelvjárásokon keresztül. Az egységes irodalmi nyelv megteremtése szükségszerűségének tudatosítása. A horvát nyelv történeti korszakairól szerezett tudás összekapcsolása az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal.A szótárírás jelentőségének felismertetése.


Horvátország részei különböző államok uralma alatt.A 16. századi irodalom ča nyelvjárásban: a dalmát reneszánsz irodalom és a ča nyelvjárás jellemzőinek megfigyelése különböző művek segítségével. A 16. századi irodalom što nyelvjárásban: a dubrovniki petrarkisták költészete, jellemző motívumainak megismerése A 16. századi irodalom kaj nyelvjárásban. irodalmi központok szerepe a nyelvfejlesztésben. Varaždin és Zágráb. 18. század: A felvilágosodás eszméinek és a racionalizmus terjedése.A stokáv ikavica jellemzőinek vizsgálata különböző szerzők művein kersztül. alkotó szerzők.: A 18. század szótárainak megismerése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország a különböző államok uralma alatt.

Magyar nyelv és irodalom: Zrínyi Péter mint Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmének fordítója.


Petrarkista, dubrovniki reneszánsz és barokk irodalom, ozalji kör.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Hangok, hangtörvények, hangsúly Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Hangtani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és a szóbeli szövegalkotás folyamatában.


céljai

Törekvés a horvát nyelv hangjainak és hangsúlyainak helyes kiejtésére. A hangtörvények helyes írásbeli alkalmazásának elsajátítása. A jat alternációinak helyes alkalmazása írásban és beszédben.


A horvát nyelv hangállományának ismerete, magánhangzók és mássalhangzók rendszere, a hangok alapvető képzési, ejtési jellemzői különös tekintettel a č, ć, lj, đ hangokra, valamint a magánhangzós r-re.A horvát nyelv hangtörvényeinek ismerete.A jat /ě (ije) alternációinak szabályai.A horvát nyelv hangsúlyfajtáinak ismerete. A hangsúly jelentés-megkülönböztető szerepe. Az intonáció.

Idegen nyelvek: A horvát nyelv hangállományának összehasonlítása a tanult idegen nyelvekkel és a magyarral.Helyesírási különbségek a horvát és a magyar nyelv között.


Hang, fonéma, allofonéma, stilisztikai variáns, hangtörvény, hangsúly, intonáció.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Kommunikáció, tömegkommunikáció Órakeret

9 óra

Előzetes tudás

A közlés tartalma és a beszélő szándéka közötti kapcsolat felismerése, s ennek érdekében a mondat-és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazására való törekvés (beszédtempó, hanglejtés, szó-és mondathangsúly, szünet, hanglejtés). Alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez konkrét beszédhelyzetben. A gesztusnyelv néhány jelének (mimika, szemkontaktus) ismerete és tudatos alkalmazása a különféle beszédhelyzetekben. Az alapvető kommunikációs kapcsolatfelvételi formák ismerete és alkalmazása: köszönés, bemutatkozás, megszólítás, kérdezés, kérés stb.


céljai

A mindenkori beszédhelyzetnek megfelelő, az anyanyelv hangzásbeli és nyelvhelyességi sajátosságait figyelembe vevő igényes, érthető beszéd. A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kifejezésmód eszközeinek biztos alkalmazása. A mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő alkalmazása. Tudatos törekvés a gondolatok választékos kifejezésére, változatos formában alkalmazkodva a hallgató (beszédpartner) érdeklődéséhez, figyelméhez (szándékolt hatás).

A szövegértési és szövegalkotási készségek fejlesztése annak érdekében, hogy önállóan, illetve másokkal együttműködve a tanuló képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, tényezőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, illetve kritikai feldolgozására a kommunikációs helyzet tér, idő és résztvevői szerepeinek (kontextus) megfelelően.


A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak ismerete.A beszédhelyzetnek megfelelő adekvát nyelvhasználat: szövegszerkesztés élőszóban, szó- és beszédfordulatok, kommunikációs helyzetek, a kommunikációs helyzet, tér, idő és résztvevői szerepek (kontextus) megfigyelése, alkalmazása.

Beszédgyakorlatok, szerepjátékok.A kommunikációt kísérő nem nyelvi jelek lehetőségeinek és korlátainak megtapasztalása: az élőszó zenei kifejezőeszközei, nonverbális kommunikáció. Az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció közti különbségek. Az új „szóbeliség” (skype, chat) jelenségei és jellemzői.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a média társadalmi hatása.

Dráma és tánc: beszédhelyzetek, dramatikus játékok.

Informatika: az interneten való kommunikáció jellemzői.


Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás).Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, embléma).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Morfológia Órakeret

30 óra

Előzetes tudás Alaktani, szótani, szószerkezettani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.


céljai

Az igeidők megfelelő, helyes használatának elsajátítása (folyamatos, befejezett). Az egyes szófajok ragozása során bekövetkezett hangváltozásoknak megfelelő helyesírás.


A szavak szófaji rendszerbe sorolásának kritériumai. A szófajok lexikai és grammatikai tulajdonságainak megismerése.A szófajok grammatikai jellemzői.Az igeragozás, hangváltozások az igeragozás során, a főnévragozás, hangváltozások a főnévragozás során, a melléknévragozás és a névmások ragozása. A melléknév fokozása, hangváltozások. A módosítószók és az indulatszók szerepe a mondatok modalitásában.Az aorisztosz és az imperfekt stilisztikai értéke. A felszólító mód jelentései (kérés, parancs).

Magyar nyelv és irodalom; idegen nyelv: A nyelvtani nemek. A különböző igeidők.

A morfémák osztályozása.Morfostilisztika – a különböző morfémák stilisztikai szerepének megfigyeltetése és megismerése (deminutívuszok és augmentatívuszok) irodalmi és köznyelvi példákon keresztül.


Morfológia, morféma, allomorféma, abszolút tő, tőmorféma, affixum, prefixum, szufixum, infixum, szóképző morféma, alakképző morféma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegértés, szövegalkotás Órakeret

25 óra

Előzetes tudás

A tanult szóbeli, írott és elektronikus szövegtípusok és jellemzőik. Olvasási stratégiák és azok adekvát alkalmazása különböző típusú és műfajú szövegek feldolgozásában, nyomtatott és elektronikus adathordozókon. A szöveg üzeneteinek megértése. A szövegelemzés alapvető eljárásainak megismerése (témamegjelölés, lényegkiemelés, adatkeresés, ok-okozati összefüggések). Szövegalkotási képesség különböző szövegfajtákban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés).


céljai

A szöveg tartalmának, céljának megfelelő jegyzetelési technika kialakítása. A szövegalkotási és szerkesztési képesség fejlesztése különböző műfajokban (levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás, esszé), magán-és közéleti témákban.A leírás, az elbeszélés, az értekezés, a monológ és dialógus, az önéletrajz jellemzőinek elsajátítása és alkalmazása.


Hatékony jegyzetelési és vázlatírási technikák megismerése, adekvát alkalmazása. Különböző magánjellegű és hivatalos szövegek szerkezetének, jellemzőinek megismerése, hivatalos szövegek alkotása.Az esszé típusai, jellemzői, az esszéírás folyamata.Szövegalkotási képesség fejlesztése különböző szövegfajtákban (leírás, különböző nézőpontú elbeszélés, jellemzés, ismertetés).Az önkifejezés képessége és kreativitás különböző műfajokban (párbeszédek írása, párbeszédek átírása elbeszélő formába). Gondolatok, érzelmek kifejezése különböző nézőpontból.Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése és írásba foglalása tanári irányítással csoportosan és önállóan. Önálló, több forrástípusra is kitérő könyvtári anyaggyűjtés (katalógus- és adatbázis-használat, forráskiválasztás, visszakeresést biztosító jegyzetelés) és az információk a feladatnak megfelelő, alkotó és etikus felhasználása. Pontos forrásmegjelölés.

Minden tantárgy: jegyzetelés, lényegkiemelés, vázlatírás.

Informatika: információkezelés, forrásfelhasználás, hivatkozás, szöveges adatbázis, az internethasználat jogi, etikai kérdései.


Elbeszélés, jellemzés, értekezés, önéletrajz, ismertetés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A horvát irodalmi nyelv nyelvjárásai Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Nyelvjárások fajtáinak ismerete. A nyelvjárások területi eloszlása Magyarországon és Horvátországban.


céljai

A nyelvjárások alapvető grammatikai és szókincsbeli jellemzőinek elsajátíttatása. A nyelvjárásokban írott irodalmi és publicisztikai szövegek megértése. A nyelvjárások és az irodalmi nyelv viszonyának tisztázása és összefüggései. A nyelvjárások irodalmi szövegekben való használatának, stilisztikai értékeinek megfigyeltetése és azok jelentésének tudatosítása.


A što, a kaj és a ča nyelvjárás alapvető jellemzőinek megismerése irodalmi és publicisztikai példákon keresztül. Az egységes irodalmi nyelv kialakulása előtti regionális (nyelvjárási) irodalmi nyelveken írott irodalmi művek felidézése.Az egyes nyelvjárások területi megoszlása Magyarországon és Horvátországban. Régiók, települések megkeresése a térképen, magyarországi horvát települések horvát nevének ismerete.A nyelvjárások és az irodalmi nyelv viszonya.A tájszavak irodalmi szövegekben való használatának, stilisztikai értékeinek megfigyelése és azok jelentésének tudatosulása.Táblázat készítése: az egyes irodalmi hangoknak, kifejezéseknek az egyes nyelvjárásokban mely hangok, kifejezések felelnek meg.

Magyar nyelv és irodalom: nyelvjárások, irodalmi nyelv.


A što, a kaj és a ča nyelvjárás; regionális irodalmi nyelv.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Helyesírási alapelvek, nyelvi norma Órakeret

14 óra

Előzetes tudás

A tanult nyelvtani, helyesírási és nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazásának gyakorlása az írásbeli megnyilatkozásokban. Önkontroll, helyesírási hibák felfedezése, önálló javítása.Helyesírási alapelvek felismerése, használata, írásjelek adekvát használata, helyesírási szótárak ismerete és használata a gyakorlatban.


céljai

A nyelvi normaérzék, a normakövető írás fejlesztése.A helyesírás rendszerszerűségének megismertetése.A hibajavítási képesség és az önkorrekció fejlesztése.


A helyesírás alapelvei, megismert főbb szabályszerűségei.Helyesírási gyakorlatok az egybe- és különíráshoz, a gyakoribb tulajdonnevek írására stb.Idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása.Helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok szerkezetének és működésének megismerése, használatuk az iskolai és a mindennapi szövegalkotásban.

Magyar nyelv és irodalom: pl. népnevek, intézménynevek helyesírása, egybe- és különírás.

Az internetes szövegek eltérő helyesírásának, jelhasználatának funkciója.A normától való eltérés stilisztikai hatásának felismerése, értelmezése.

Informatika; mozgóképkultúra és médiaismeret: elektronikus helyesírás-ellenőrző programok, a médiumok szerepe a helyesírás és a nyelvhelyesség normáinak megerősítésében.


Helyesírási alapelvek, idegen szavak helyesírása, a latin betűs szavak átírása, helyesírási szótárak, elektronikus helyesírás-ellenőrző programok.

Irodalom

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Művészetek Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Művészet, népművészet, művészeti ágak, ősművészet.


céljai

Az általános műveltség építése. Az ember és művészet kezdetek óta való együttélésének felismerése. Az egyes korok művészethez való viszonyának megismerése. Annak megismerése, hogyan vált, válhat a művészet a politika eszközévé.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontok

A művészet fogalma.Művészeti ágak, alkotóik, kifejezőeszközeik, művek.

A tanuló– megerősíti a művészet

fogalmáról már tanultakat;– megismeri az emberi

társadalom és a művészet ősi kapcsolatát (mágikus erő, dal, zene, barlangrajzok stb.);

– tudatosítja a művészet és az ember évszázadokon át tartó viszonyát;

– tisztában van az ősművészet, a népművészet és a hivatásos művészet fogalmával;

– ismeri a művészet ágait, azok kifejezőeszközeit, nevesíteni tudja egyes művészeti ágak alkotóit, előadóit, műalkotásait;

– tisztában van a művész (alkotó) – műalkotás – befogadó viszonyával, a művészet társadalmi

Magyar nyelv és irodalom: művészeti ágak, kifejezőeszközök.

Vizuális kultúra; ének-zene: az egyes művészeti ágak jellemző képviselői és műalkotásai; az ősművészetet megjelenítő alkotások; népművészeti alkotások; ősi „hangszerek”: pánsíp, kürt, tülök stb.

Dráma és tánc: természeti népek táncai, néptáncok.

Történelem,

szerepével. társadalmi és állampolgári ismeretek: az egyes történelmi korok jellemző művészete.


Művészet, ősművészet, népművészet, hivatásos művészet, művészeti ágak, alkotó, műalkotás, befogadó.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az irodalom mint művészet Órakeret

7 óra

Előzetes tudás Az irodalom a szavak művészete. Költői képek.


céljai

Az irodalom fogalmának mélyebb megértése. Az irodalommal kapcsolatos problémák iránti érdeklődés felkeltése. Az irodalmi alkotások kritikus befogadásának fejlesztése.


Az irodalom fogalma.Az irodalom különböző szempontú felosztása (eredet, nyelv, idő, forma stb. szerint).Az irodalmi (poétikai) és a mindennapi kommunikáció közti különbségek.Az író és a társadalom viszonya.A bestsellerek.A szórakoztató irodalom.Az irodalmi művek őrzői, ápolói, terjesztői: könyvtárak, olvasók, kiadók, akadémiák, irodalmi társaságok, íróklubok.

– Az irodalom fogalmának tisztázása: minden írásos mű, humanista jellegű írások, szépirodalom.

– Az irodalom különböző szempontú felosztásának ismerete; a nyelv szerinti felosztás problematikájának tisztázása, pl. a magyarországi horvát irodalom része az anyaország irodalmának; angol nyelvű irodalom: angol és amerikai, a szlovén Stanko Vraz a horvát irodalom költője.

– Annak tudatosítása példákon keresztül, hogy a poétikai nyelvet a képszerűség, a ritmus és a zeneiség jellemzi, a szavak gyakran másodlagos jelentésükben vannak jelen.

– Az író/költő és a társadalom viszonyának tisztázása: mennyiben és meddig elégíti ki a közönség elvárásait?

– A bestsellerek problémájának tisztázása: minden bestseller valódi értékkel bíró mű?

– Az irodalmi művek őrzői, ápolói, terjesztői tevékenységének

Magyar nyelv és irodalom: irodalom, az irodalmiság változó fogalma.

Informatika; mozgóképkultúra és médiaismeret: irodalom az interneten és a médiában (pl. digitális közlés, rádiószínház, színházi előadás közvetítése, könyvismertetés).

megismerése.


Irodalom, képszerűség, bestseller, szórakoztató irodalom.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Műnemek – líra Órakeret

22 óra

Előzetes tudás Lírai műfajok, költői képek, költői nyelv.


céljai

Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadásának segítése, értelmeztetése. A líra általános jellemzőinek megismertetése, elsajátíttatása. A lírai műfajok és jellemzőik, a lírai kifejezésmód megismertetése. Lírai műfajok meghatározása, a meghatározás elemeinek szövegpéldákkal történő illusztrálása, az olvasott művek műfaji azonosításának fejlesztése.A lírai formanyelv biztos használata a művek feldolgozása során.A feldolgozott művek üzenetének aktualizálása, a kritikai gondolkodásmód fejlesztése.


A líra általános jellemzői.Lírai műfajok, a líra tematikus fajtái.Lírai kifejezésmód, költői képek, stiláris eszközök.

Művek: pl. Josip Pupačić: Zaljubljen u ljubav, Antun Mihanović: Horvatska domovina, Silvije Strahimir Kranjčević: Moj dom, Dobriša Cesarić: Pjesma mrtvog pjesnika, Dobriša Cesarić: Vagonaši, Nikola Šop: Isus čita novine, Dragutin Domjanić: Ciklame, krvave ciklame, Drago Gervais: Tri nonice, Vladimir Nazor: Cvrčak.

– A líra általános jellemzőinek megismerése, elsajátítása.

– A lírai műfajok és jellemzőik megismerése (óda, elégia, ekloga, dal, epitáfium, dithürambosz, himnusz), horvát költők ismerete, akik a meghatározott műfajokban alkottak.

– A líra tematikus fajtáinak ismerete (pl. szerelmes vers, hazafias líra, leíró költemény, gondolati, szociális, vallásos líra); nyelvjárásban írt líra (dialektális költészet).

– A feldolgozott művek üzenetének aktualizálása (a haza fogalma, a költészet továbbélése, szociális problémák, Jézus áldozatvállalásának értelme, a háború negatív hatásai, az élet szépségeinek, az életörömnek a hirdetése).

Memoriter: horvát himnusz, Strahimir Kranjčević: Moj dom 3 strófa

Magyar nyelv és irodalom: műelemzések, lírai alkotások értelmezési eljárásai.

Vizuális kultúra; ének-zene: az irodalmi témák képzőművészeti és zenei megjelenítése.


Óda, elégia, ekloga, dal, epitáfium, dithürambosz, himnusz, szókép.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Epika Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Epikus műfajok: elbeszélő költemény, regény, elbeszélés, mese.


céljai

Az irodalmi alapműveltség építése. Irodalmi alapformák, műfajok, motívumok befogadásának fejlesztése, értelmeztetése. Az epika általános jellemzőinek megismertetése, elsajátíttatása. Az epikai műfajok jegyeinek azonosítása, az epikus kifejezésmód megismertetése.A feldolgozott művek üzenetének aktualizálása, a kritikai gondolkodásmód fejlesztése. A művek cselekményének tömörítése, a lényeg kiemelésének gyakorlása, a szereplők jellemzése különböző szempontok szerint (lélektani, nyelvi, etikai, szociális). Az elbeszélő művek elemzési kulcsfogalmainak készségszintű alkalmazása.


Az epika általános jellemzői.Az epikai műfajok és jellemzőik. A szereplők jellemzése különböző szempontok szerint (lélektani, nyelvi, etikai, szociális).

Művek: pl. Vjekoslav Kaleb: Gost, A. G. Matoš: Cvijet sa raskršća, Vjenceslav Novak: U glib, Pavao Pavličić: Dobri duh Zagreba, August Šenoa: Zlatarovo zlato (részlet).

A tanuló– ismeri a különböző

regénytípusok műfaji jegyeit, jellemezni tudja a szereplőket különböző szempontok szerint;

– ábrázolni tudja a szereplők viszonyait, meg tudja határozni tetteik motiváltságát;

– a feldolgozott művek üzenetét össze tudja kapcsolni jelenének problémáival, jelenségeivel; ezekről érvelő véleményt tud formálni;

– alkalmazni tudja az elbeszélő szerkezetek kulcsfogalmait készség szintjén.

Magyar nyelv és irodalom: novellák, regények.

Informatika: internethasználat: digitális könyvtárak, epikus művek az interneten.


Epika, novella, szociális novella, elbeszélés, regény (pl. társadalmi, család-, történelmi, lélektani, szerelmes, lovagi, krimi), elbeszélő költemény, ballada, elbeszélő, epikus szerkezet, leírás, párbeszéd, jellemzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Dráma Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Drámai szerkezet, drámai szituáció, konfliktus, tragédia, komédia, dialógus, monológ.


céljai

A drámákban megjelenő emberi kapcsolatok, cselekedetek, érzelmi viszonyulások, konfliktusok értelmeztetése. A művek üzenetének megfogalmazása. A komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőinek megismertetése. Különböző szereplő- és embertípusok megjelenítésének megfigyeltetése különböző külső elemeken, megnyilvánulásokon keresztül, pl. a tartás- és járásmód, gesztusok, mimika.


Teatralógia (színpadi mű, színpadon megjelenített drámai szöveg).A dráma színpadra emelésének művészei (pl. rendező, színész, díszlettervező, jelmeztervező, világosító).A tragédia születése (ókori görögök, Dionüszosz, tragédia drámai játékok) és szerkezete Tragikus hős, tragikus sors, katarzis.A komédia (általános, mindennapi témák és „hősök”, emberi jellembeli hiányosságok, hibák, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum).Tévé-dráma, rádió-dráma, monodráma.Művek részletei, pl. Szophoklész: Antigoné, Marin Držić: Skup.

A tanuló– azonosítja a különböző

szereplő- és embertípusokat külső megnyilvánulásaikon keresztül is, pl. a tartás-és járásmód, gesztusok, mimika alapján;

– értelmezi a drámákban megjelenő emberi kapcsolatokat, cselekedeteket, érzelmi viszonyulásokat, konfliktusokat;

– megérti a drámai művek üzenetét;

– felismeri a komikum, a humor tartalmi és nyelvi jellemzőit;

– megérti, miben rejlik a hős tragédiája, vagy mitől válik komikussá;

– párhuzamot tud vonni a tragédia és a komédia jellemzői között.

Lehetőség szerint egy dráma színházi előadásának megtekintése horvát nyelven.

Horvát népismeret: népi dramatikus játékok.

Vizuális kultúra; történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: görög és római színházépítészet.


Dráma, tragédia, komédia, katarzis, esztétikai minőség, konfliktus, dialógus, szerzői utasítás, drámai szerkezet, szereplők kapcsolata, jelmez, színház, programfüzet, díszlettervező, díszlet, világosítás.


A negyedik (diszkurzív) műnem: tudományos-irodalmi műfajok

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Útleírás (Matko Peić: Skitnje, Viktor Vida: Boka i Bokelji, Jozo Vrkić: Viški djed–bez unuka), önéletrajz (Hrvoje Hitrec: Kažu da sam rođen), esszé (Antun Šoljan: Kanađani, Lidija Dulić: Žensko pismo), életrajz, riport, epikus műfajok.


céljai

A három műnembe (líra, epika, dráma) nem sorolható irodalmi műfajok jellegzetességeinek megismertetése (útleírás, esszé, tárca, önéletrajz, életrajz, memoár, napló, riport) irodalmi példákon keresztül. Önálló szövegalkotás gyakoroltatása e műfajokban.


Az útleírás műfajának jellemzői: a tudományos és a poétikai stílus keveredése.Jelentős horvát útleírók: pl. Antun Nemčić, Matija Mažuranić, A. G. Matoš: Oko Lobora, Miroslav Krleža, Petar Šegedin, Matko Peić: Skitnje.

Az esszé műfajának jellemzői:a tudományos és a poétikai stílus keveredése.Jelentős horvát esszéírók:pl. Antun Barac: Umjetnost i bol, A. G. Matoš, Miroslav Krleža, Ranko Marinković, Matko Peić, Slobodan Prosperov Novak.

Az emlékirat, a napló, az önéletrajz jellemzői, pl. Dragutin Tadijanović önéletrajzi írása.

A tanuló– ismeri az útleírás, az esszé, a

napló, az emlékirat, az önéletírás fogalmát és jellemzőit;

– tisztában van az említett műfajok nyelvi jellemzőivel (tudományos-poétikai stílus keveredése);

– felismeri az útleírásban a néprajzi elemeket;

– képes különböző témák megfogalmazására az esszé műfajában.

Magyar nyelv és irodalom: Petőfi: Úti jegyzetek, Móricz Zsigmond: Életem regénye, Rákóczi Ferenc: Emlékiratok, Jókai Mór: Az arany ember; esszék elemzése.


Útleírás, tárca, esszé, önéletrajz, életrajz, memoár, napló, riport.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Biblia Órakeret

10 óra

Előzetes tudás Bibliai történetek, az Ó- és Újszövetség néhány szereplője.


céljai

Bibliai élethelyzetek, magatartásformák, témák, motívumok, műfajok megismertetése, befogadás képességének növelése, továbbélő hatásuk tudatosítása.


Szemelvények az Ószövetségből (pl. Teremtéstörténet, Káin és Ábel; A vízözön, A Szövetség, Bábel tornya, József története, Mózes–a tízparancsolat, Kánaán, próféták, Judit Könyve, Énekek Éneke zsoltárok).

Szemelvények az Újszövetségből (pl. János evangéliuma; példabeszédek, pl. A tékozló fiú, Az irgalmas szamaritánus; a passió, Pál apostol–a „szeretet-himnusz”; az Apokalipszis egy részlete).

A bibliai hagyomány továbbélése az európai és a magyar szóbeli és írásos kultúrában(pl. szókincsben, szólásokban, témákban, motívumokban).

A tanuló– az olvasott történetekben

megismer/felismer bibliai élethelyzeteket, magatartásformákat, témákat, motívumokat;

– tudja néhány közkeletű bibliai szólás, állandósult kifejezés eredetét és jelentését;

– ismeri a Bibliához kapcsolódó ünnepek, hagyományok (karácsony, húsvét, pünkösd, vízkereszt stb.) eredetét, tartalmát;

– tudatosítja a bibliai motívumok, témák, műfajok továbbélését a kultúrában;

– ismeri a Biblia máig tartó hatását az európai irodalomra és művészetre (zene, képzőművészet, film; dramatikus hagyomány; parafrázisok, adaptációk többféle művészeti ágból).

Vizuális kultúra; ének-zene: a Biblia hatása más művészeti ágakra; különböző korok bibliai témafeldolgozásai, különféle művészeti ágak példáival.


Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Az antik görög és római irodalom Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Mítoszok, mitológiai történetek.


céljai

Irodalmi alapformák, műfajok (dal, elégia, epigramma, himnusz, óda, ekloga, epitáfium, eposz, komédia, tragédia), motívumok, időmértékes verselés (hexameter, disztichon) megismertetése. Az antik irodalom jelentősebb szerzői, valamint azok művei horvát elnevezésének elsajátíttatása.


Homérosz, Szophoklész, Szapphó, Vergilius, Horatius, Plautus, Ovidius – összegző bemutatás.

Egy-két példa annak érzékeltetésére, hogy pl. Plautusz

Az antik görög és római művészet jeles képviselőinek megismerése informatív szinten.

Magyar nyelv és irodalom: az antikvitás irodalma.

Vizuális kultúra: az antik görög és római

hatott Marin Držićra, vagy Vergiliusz eklógái a horvát reneszánsz írókra.

művészet néhány alkotása.

Horvát népismeret: az antik görög és római horvát városok műemlékei.

Filozófia: antik filozófusok, filozófiai irányzatok.


Eposz, dal, óda, elégia, ekloga, epitáfium, epigramma, himnusz, komédia, tragédia, hexameter, disztichon.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A középkori horvát irodalom (7-16. század) Órakeret

8 óra

Előzetes tudás

A horvátok letelepedése a mai Horvátország területeire. Próza, téma, motívum, dialógus, líra, költői kép, állandó jelző. A horvát írásbeliség kezdetei, a Baščanska ploča. A középkor néhány jelentősebb világirodalmi alkotásának ismerete.


céljai

A horvát kultúra legkorábbi emlékeinek megértetése, értelmezése – összefüggésben a középkori írásbeliség szerepének, a nyelvemlékek jelentőségének tudatosításával. Művelődéstörténeti összefüggések megértetése. Középkori műfajok megismertetése. A középkori horvát irodalom jelentőségének megismertetése, megértetése.

Ismeretek Követelmények– Kapcsolódási pontok

Latin és glagolita feliratok kő nyelvemlékeken.Crnorizac Hrabar: O pismeneh.Konsztantin Cirill és Metód tevékenysége a szláv nyelv, a glagolita és a keresztény hitre térítés terén.Baščanska ploča (1100 k.), Ljetopis popa Dukljanina (1149 k.), Vinodolski zakon (1288.), Rumanac trojski (1300 k.), Šibenska molitva (14. sz.), Muka svete Margarite (15. sz.).Középkori műfajok.

– Tájékozottság a középkori irodalomban.

– A horvát történelem középkori kronológiájának ismerete, tekintettel a horvát írásbeliség kialakulására és a nyelvemlékekre.

– A nyelvemlékek szerepének, jelentőségének tudatosulása

– A középkori horvát irodalmi alkotások későbbi feldolgozásának ismerete (pl. M. Marulić: Zvonimirova lađa).

– A középkori horvát irodalom műnemeinek és műfajainak ismerete.

Horvát népismeret: középkori horvát nyelvemlékek.

Magyar nyelv és irodalom: a középkor irodalmából olvasott, elemzett művek, a magyar nyelvemlékek jelentősége.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a horvátok történelme a középkor végéig.


Skolasztika, misztikum, vallomás, trubadúr költészet, lovagi irodalom, moralitás, mirákulum. Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, kőfelirat, szövegemlék, egyházi dráma, misztérium, legenda, középkori regény.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Humanizmus Horvátországban (15-16. sz.) Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Ismeretek a középkorról, próza, leírás, motívum, elbeszélő, fejezet.


céljai

Az újkor világnézetének tudatosítása. Művelődéstörténeti és stílustörténeti korszakolás problémáinak tudatosítása, reneszánsz eszmények, értékek, témák, alkotások, alkotói magatartások befogadásának támogatása. A gazdag és esztétikailag jelentős horvát latinista irodalom értékének, jelentőségének bemutatása.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokVilágirodalmi kitekintés.

Horvát latinisták, humanisták Horvátország déli részén: Marko Marulić, Juraj Šižgorić, Ilija Crijević, Antun Vrančić; Horvátország északi részén: Janus Pannonius – Ivan Česmički.

– Az újkor világnézetének megismerése, annak párhuzamba vonása a középkoréval(pl. emberközpontúság, evilági boldogság, megismerni vágyás, az egyéni élet, boldogulás jelentősége).

– Az antikvitás hatásának felismerése a középkorra.

– Horvát humanista központok: Dubrovnik, Zadar, Šibenik, Trogir, Split, Korčula és Hvar városai.

– Bibliai témák Marulić műveiben (Dávid király, Judit).

– A vallásos és világi irodalom együtthatásának megismerése.

– Annak meggyőző bizonyítása, hogy a horvátok büszkék lehetnek az európai népek körében a gazdag és esztétikailag jelentős latinista irodalmukra.

Magyar nyelv és irodalom: a világirodalmi szerzőkről és műveikről tanultak felidézése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a 15. sz. kulturális élete.

Vizuális kultúra; ének-zene: az újkori építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

Magyar nyelv és irodalom: Janus Pannonius – Ivan Česmički.


Humanizmus, szonett, novella, ballada, horvát latinista, eposz, elégia, epigramma.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A horvát reneszánsz irodalom Órakeret

20 óra

Előzetes tudás Középkor, komédia, trubadúr költészet, líra, szerelmi költemény, költői kép, ritmus.


céljai

A világirodalmi művek hatásának bizonyítása a horvát irodalomra.

Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményének megbeszélése. Reflektálás Shakespeare drámaírói életművének, művészetének mai hatására. A horvát reneszánsz irodalom virágzása Dalmáciában. A reneszánsz irodalom központjainak (Dubrovnik, Split, Zadar, Hvar, Šibenik, Trogir) azonosítása. Annak tudatosítása, hogy a korstílus kibontakozásához hozzájárult Itália közelsége. Horvát művészek tanulmányai Itáliában.


Világirodalmi kitekintés. Szemelvények a 14-16. századi európai reneszánsz irodalomból.

Marko Marulić: Judita – az első horvát eposz (részletek);Petar Hektorović: Ribanje i ribarsko prigovaranje–eposz (részletek); Brne Karnarutić: Vazetje Sigeta grada (részlet); Horvát petrarkisták: Šiško Menčetić (Prvi pogled, Blaženi čas i hip); Džore Držić (Draža je od zlata, Proklinjem brime); Nikša Ranjina: Zbornik (Odiljam se); Hanibal Lucić: Jur nijedna na svit vila.

– A legfontosabb reneszánsz eszmények, értékek, tárgyak, témák tudatosítása.

– A műelemzés alapján a novella műfajáról szerzett ismeretek pontosítása.

– A petrarkista költészet jellegzetes motívumainak, szóképeinek, magatartásformáinak, az imádott nő külső tulajdonságainak észlelése és tudatosítása.

– A bibliai téma összekapcsolása a költő jelenének problematikájával. Az eposzi „kellékek” megnevezése és meghatározása, a reneszánsz nőideál megjelenése Juditban.

– Petrarkizmus: az első irodalmi-költői iskola/irányzat Horvátországban.

A tanuló– megfigyeli, hogyan viszonyul

a költő az imádott hölgyhöz, megfigyeli az idealizált hölgy külső tulajdonságait;

– érzékeli, hogy valójában az imádott hölgy csak ürügy arra, hogy a költő személyes érzelmeit kifejezze, hogy ez a szerelem plátói;

– megtapasztalja, hogy a „Blaženi čas i hip“ költemény

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország a 15. és 16. században.

Magyar nyelv és irodalom: művek, elemzések a magyar reneszánsz irodalmából.

Vizuális kultúra; ének-zene: reneszánsz képzőművészet és zene.

Horvát népismeret:A dalmát városok reneszánsz kori művészete. Horvát mesterek Mátyás király és a Jagellók udvarában: a trogiri Ivan Duknović szobrász: Budai vár, Diósgyőr; a szpliti Luka de la Festa, Ivan Grubanić, Petar Trogiranin, Julije Klović.

Petrarca „Áldott a nap, a hó, az év“ (LXI. szonett, Sárközi György fordítása) c. költeményének átirata, míg a „Proklinjem brime“ annak antipandanja;

– felismeri, hogy ebben a korban petrarkistának lenni azt jelentette: költőnek lenni.


Reneszánsz, korstílus, petrarkizmus, eposz, bugarštica, lírai költemény, szonett, plátói szerelem, eposzi kellékek.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – Marin Držić Órakeret

17 óra

Előzetes tudásDráma, komédia, drámai szituáció, konfliktus, dialógus, monológ, a szereplők jellemzésének módjai, jelenet, szerzői utasítás, lírai költemény.


céljai

A horvát reneszánsz komédia jellemzőinek megismertetése, jellemzőinek elsajátíttatása. A komédia fogalmának tisztázása, jellemzőinek megismertetése. A reneszánsz élet jellemzőinek, magatartásformáinak megfigyeltetése. A reneszánsz életfelfogás és embereszmény, valamint a középkori életideál és embereszmény közti párhuzam vonása.


Marin Držić életműve.Dundo Maroje, Novela od Stanca (részletek);Témák és műfajok (líra, komédia, pásztorköltemény).Színtársulatok Držić korában.

A tanuló– ismeri az életmű főbb alkotói

korszakait; Držić helyét, szerepét a horvát irodalom történetében; drámaírásának jellegét;

– tisztában van a reneszánsz korstílus jellemzőivel;

– műelemzések során megismeri Držić jellemző témáit, műfajait; felfedezi a világirodalom hatásait műveiben (pl. Plautus);

– képes megfogalmazni az új kor emberének (Pomet) eszményeit;

– a műelemzés során tudatosítja a korabeli dubrovniki társadalom nyelvi jellemzőit, az olasz nyelv hatását a horvát nyelvre;

– képes megfogalmazni a

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország, Dubrovnik a 16. században;

Magyar nyelv és irodalom: antik római irodalom.

Vizuális kultúra; ének-zene: a reneszánsz építészet, képzőművészet, zene néhány alkotása.

generációk közti különbségeket (fiatalok – idősek, apa – fiú);

– észreveszi, megfigyeli az úr-szolga viszonyt, a szolgák intrikusi szerepét.


Komédia, pásztorköltemény, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, prológus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Látásmódok – Ivan Gundulić Órakeret

13 óra

Előzetes tudás Reneszánsz, reformáció, eposz. Zrínyi: Szigeti veszedelem; eposz, himnusz, eszmei mondanivaló, költői kép, fokozás.


céljai

A kronológiai tájékozottság, a fogalmi műveltség, a történeti érzék továbbfejlesztése (pl. művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat). Képesség kialakítása a reneszánsz és a barokk alapvető formai és stílusjegyeinek azonosítására, megnevezésére. Tájékozottság elérése a stíluskorszakokban, a stílus- és formaérzék fejlesztése: a barokk formajegyeinek, a világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggéseinek megismertetése (az irodalmi művekben és más művészeti ágakban). A műfaji konvenció jelentéshordozó szerepének bemutatása. Az olvasott művek befogadásának, megértésének támogatása.


Világirodalmi kitekintés. A reneszánsz kései szakasza, a manierizmus.Barokk korstílus (háttér, tematika, stílus- és formajegyek).Szemelvényrészletek az irányzatokról, szerzőkről, művekről.

A horvát barokk irodalom.

Ivan Gundulić: Suze sina razmetnoga, Dubravka (részletek), Osman (részletek).

Az ozalji kultúrkör képviselői (kaj nyelvjárás): Petar Zrinski, Fran Krsto Frankopan, Ana Katarina Zrinski (egy-egy mű).

A barokk Szlavóniában és Horvátország északnyugati

A tanuló– ismeri a fogalomhasználati

problémákat (művelődéstörténeti korszak, korstílus, stílusirányzat);

– meg tudja különböztetni a reneszánsz/barokk/klasszicizmus alapvető formai és stílusjegyeit, ismeri ezek esztétikai hátterét;

– ismeri a legjelentősebb barokk világirodalmi képviselőket;

– ismeri a kormegjelölést: 16-18. századig, a katolikus megújulás, az ellenreformáció fogalmát;

– ismeri a világirodalmi hatásokat a horvát irodalomra;

– megismeri a barokk stílusjegyeit (dekorativitás,

Magyar nyelv és irodalom: a Szigeti veszedelem; a barokk eposz jellemzői.

Vizuális kultúra; ének-zene: a barokk formajegyei.

részén. titokzatosság, dinamizmus, monumentalizmus, heroizmus, patetizmus, misztika, erős kontrasztok, látványosság, túldíszítettség);

– felismeri a barokk formajegyeit az irodalmi művekben és más művészeti ágakban is, összhangban az irodalommal;

– megismeri világkép és műfajok, poétikai/retorikai megoldások összefüggését;

– megismeri a világirodalmi hatásokat a horvát irodalomra (példaképek, források, pl. Tasso: Megszabadított Jeruzsálem, Gundulić: Osman);

– tisztában van az eposzi kellékek hagyományozódásával, az antik és barokk eposzok különbségével (koncepció, szerkezet, értékrend, embereszmény, katolikus motívum);

– műismereti minimuma: Ivan Gundulić: Suze sina razmetnoga, Dubravka (részletek), Osman;

– Memoriter: Osman: I. ének 1., 4., 5., 6. versszak; Dubravka: činjenje treće, Skazanje deveto: „O lijepa, o draga, o slatka slobodo,…”


Barokk mint korstílus, eposz, lírikus költemény, poéma, pásztorjáték, melodráma, reformáció, ellenreformáció, jezsuita.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Horvát irodalom a felvilágosodás korában Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Epika, téma – motívum.


céljai

A klasszicista normatív esztétika sajátosságainak (műfaji hierarchia, szabályok), a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggésének felismertetése. A komikum műfajformáló minőségének és változatainak megértetése. Színházlátogatás, illetve színházi előadás élményére reflektálás. Filozófiai irányzat és stílusirányzat kategóriáinak

megkülönböztetése, összefüggések felismertetése. Szemelvények, művek értelmezése.

A horvát nyelv (az egységes horvát irodalmi nyelv megteremtése) ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatainak, a 18. század szótárainak megismertetése. Jellemző stílusirányzatok, műfajok, verstípusok és versformák felismertetése. Az irodalom morális, felvilágosító, vallási feladatának (didaktikus feladat) és jelentőségének megismertetése. A horvát irodalom törekvéseinek megismertetése, melyek célul tűzik ki a horvát nép felemelkedését az elmaradottságból, rossz szokásainak levetkőzését és felemelkedését az európai népek színvonalához a korabeli viszonyok megjelenítésével.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokVilágirodalmi kitekintés. A francia klasszicista dráma és színház. A felvilágosodás irodalmának jellemző műfajai és stílusirányzatai: klasszicizmus, szentimentalizmus (érzékenység), rokokó.

A felvilágosodás korának irodalma. A déli és az északi területek irodalmi törekvéseinek összekapcsolódása; Zágráb fokozatos kulturális központtá válása.Matija Petar Katančić: Vinobera u zelenoj Molbice dolini, Ševa, bibliafordítása (az első horvát nyomtatott Biblia), magyar vonatkozásai; Matija Antun Reljković: Satir ilitidivji čovik (részletek), Andrija Kačić Miošić: Razgovor ugodni naroda slovinskoga (részlet), Korabljica (részlet), Tituš Brezovački: Matijaš Grabancijaš dijak (részlet).

– A tanuló

felismeri a klasszicista normatív esztétika sajátosságait (műfaji hierarchia, szabályok); a korabeli elvárások és a dramaturgia összefüggését;

- ismeri az európai irodalom kétirányú hatásait a horvát irodalomra– ismeri a horvát nyelv (az

egységes horvát irodalmi nyelv megteremtése) ügyében született legfontosabb programok, értekezések gondolatait, a 18. század szótárait;

– ismeri a horvát népköltészet (epikus tízes sor) hatásait a műköltészetre;

– tisztában van az irodalom morális, felvilágosító, vallási feladatával (didaktikus feladat);

– ismeri azokat az irodalmi törekvéseket, melyek a horvát nép történelmének és kultúrájának megismerését helyezik előtérbe (F. Grabovac, A. Kačić Miošić);

– ismeri a horvát irodalom törekvéseit, melyek célul tűzik ki a horvát nép felemelkedését az elmaradottságból, rossz szokásainak levetkőzését és felemelkedését az európai

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: török hódítások Európában.

Magyar nyelv és irodalom: a felvilágosodás korának irodalma.

népek színvonalához a korabeli viszonyok megjelenítésével (M. A. Reljković, T. Brezovački);

– ismeri Ruđer Bošković tudományos tevékenységét.


Komédia, iskoladráma, epikus költemény, alkalmi vers, antik motívum, epikus tízes sor.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A horvát népköltészet Órakeret

16 óra

Előzetes tudás Mese, dal, epikus ének, ballada, találós kérdés, közmondás.


céljai

A népköltészet jelentőségének megértetése. A népköltészet gazdagságának tudatosítása, hatásának jelentősége a műköltészetre.


Népköltészet (tematika, stílus- és formajegyek).Művek: két-három lírai, egy epikus költemény, Hasanaginica, egy-két mese.

A tanuló– ismeri a népköltészet

keletkezésének körülményeit, általános jellemzőit;

– felismeri a népköltészet jelentőségét a nemzet életében;

– ismeri a népköltészet hatását a műköltészetre (pl. reneszánsz, romantika; nyelv, trópusok, stilisztikai eszközök, sorok);

– ismeri a népköltészeti alkotások témáit, motívumait, sor- és strófafajtáit, ritmusát, stíluseszközeit, fordulatait;

– ismeri a népköltészet felosztását, műfajait (lírai műfajok, epikus műfajok);

– tisztában van a valóság és a fantasztikum keveredésével, a szereplők polaritásával, a szimbolikával;

– ismeri a magyarországi horvátok népköltészetét, népköltészeti gyűjteményeit.

Memoriter: egy lírai költemény, részlet a Hasanaginicából, részlet egy epikus költeményből, egy-két találós kérdés, közmondás.

Idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: hasonlóságok más népek népköltészetével.


Népköltészet, műköltészet, valóság, fantasztikum, sor- és strófafajta, műfaj, stilisztikai eszköz.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló– képes írott szövegek (pl. szépirodalmi, dokumentum és

ismeretterjesztő) szöveg globális (átfogó) megértésére, a szöveg szó szerinti jelentésén túli üzenet értelmezésére, a szövegből információk visszakeresésére;

– össze tudja foglalni a szöveg tartalmát, tud önállóan jegyzetet és vázlatot készíteni; képes az olvasott szöveg tartalmával kapcsolatos saját véleményét szóban és írásban megfogalmazni, indokolni;

– képes szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére, e képesség alkalmazására elemző szóbeli és írásbeli műfajokban;

– képes memoriterek szöveghű tolmácsolására a szövegfonetikai eszközök helyes alkalmazásával, tudatos szövegmondással;

– tudja alkalmazni a művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárásokat, megközelítési módokat;

– fel tudja ismerni a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékeket, erkölcsi kérdéseket, motivációkat, magatartásformákat;

– tájékozott a feldolgozott lírai alkotások különböző műfajaiban és hangnemeiben;

– bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel, képes szöveghű felolvasásra, kellő tempójú, olvasható, rendezett írásra;

– szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget;

– alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat;

– képes definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítésére az olvasmányaival, a felvetett és tárgyalt problémákkal összefüggésben, maga is meg tud fogalmazni kérdéseket, problémákat;

– ismeri a hivatalos írásművek jellemzőit, képes önálló szövegalkotásra ezek gyakori műfajaiban;

– alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit;– képes az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő

álláspontok azonosítására, követésére, megvitatására, összehasonlítására, eltérő vélemények megértésére, újrafogalmazására;

– képes tudásanyagának megfogalmazására írásban a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról;

– be tudja mutatni a tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságait;

– képes a feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének,

erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetésére;– képes erkölcsi kérdések, döntési helyzetek megnevezésére, példával

történő bemutatására; – részt tud venni elemző beszélgetésekben, ezek tartalmához hozzájárul

saját véleményével.

11–12. évfolyam

Ebben az időszakban a legfontosabb cél a horvát nyelvre jellemző frazeológiai kifejezések, nyelvi fordulatok ismerete és biztos használata.

A különböző műfajú szövegek szerkezetének és jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése. A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Az önkifejezés képessége és a kreativitás fejlesztése különböző műfajokban. Különböző információhordozók célszerű használata az életkornak megfelelő önállósággal.

A műfajnak megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása.Korstílusok, stílusirányzatok jellemzőinek, valamint a stílusrétegek sajátosságainak

megismerése, sajátosságaik felismerése reprezentatív szövegekben. Ösztönzés az igényes ízlésnek és célnak megfelelő olvasásra . Annak tudatosítása, hogy az irodalmi élmény az emberi élet folyamatos tapasztalatszerzésének forrása: érzelmek, eszmék, gondolatok, élethelyzetek, konfliktusok, cselekedetek. Különböző korok embertípusa jellemzőinek összevetése a kor társadalmának, gazdaságának és politikájának tükrében. A műalkotás mint normakövető és normákat megújító jelenség; az új és a régi egyidejű jelenlétének átélése a művészetben. A mű befogadásának közösségi és egyéni aspektusa. A művészet kultúraalkotó szerepének megfigyelése és tudatosítása. A kultúrák közötti átjárás előnyeinek és korlátainak felismerése, más kultúrák megismerésének igénye. A horvát és a magyar nép közös és eltérő kulturális, valamint történeti vonásainak azonosítása több évszázados együttélésük tükrében. A főbb költői képek és alakzatok szókincsbeli és mondattani jellegzetességeinek azonosítása, jelentéstömörítő szerepük megértése a tanult versekben. A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése. Az igazság, a morál az egyén életében és a társadalomban. A jog és a morál összefüggéseinek megfogalmazása. A tudatos, jogkövető és morális cselekvés elsajátítása, az erkölcsi kérdésekben való tájékozódás igénye és képessége. Igény a társadalmi, közösségi és egyéni konfliktusok hátterének megértésére. Egyéni konfliktuskezelési eljárások kialakítása.

Nyelv

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nyelvi szintek – szószerkezetek Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Szószerkezettani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.


céljai

A szószerkezetek szerepének felismertetése a mondat felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok azonosítása.


A szószerkezet fogalma, a szintagmák típusai, szerepük a mondat Idegen nyelvek;

felépítésében, mondatbeli viszonyaik, a vonzatok.A vonzatok és a mondatrészek összefüggéseinek felismerése.A horvát és a magyar vonzatok összevetése, helyes alkalmazásuk.

magyar nyelv és irodalom: szószerkezetek, vonzatok.


Szószerkezet (szintagma), szószerkezet-fajta tagjai grammatikai viszonya alapján, egyeztetés (kongruenció), vonzat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Nyelvi szintek – mondat Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Mondattani ismeretek és azok megfelelő használata az írott és szóbeli szövegalkotás folyamatában.


céljai

Helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban a szórend figyelembevételével. A mondatok modalitásának megfelelő hanglejtés biztos alkalmazása. Az ige vonzatainak és a mondatrészek összefüggésének megfigyeltetése és alkalmazása.


A mondatrészek fogalma, fajtái, felismerésük mondatban, helyes használatuk a mondatok felépítésében.A mondat fogalma, a mondat szerkesztettség szerinti típusai, az egyszerű és összetett mondatok típusainak felismerése, elemzése, a helyes mondatszerkesztés a gyakorlatban.A mondat mint nyelvi egység a modalitás szempontjából.Az aktuális mondattagolás és a szórend, valamint a mondathangsúly összefüggése.A horvát mondat szórendje.Írásjelek. A vessző eltérő használata a horvát és a magyar nyelvben az összetett mondatok esetében.A horvát nyelv szerkezetének összehasonlítása a tanult idegen nyelv mondatszerkezetével.

Idegen nyelvek: mondatszerkezet, a tárgy és a határozók fajtái.


Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat.Mondat, a mondat szerkesztettsége (tagolt, tagolatlan), mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Aktuális mondattagolás. Téma és réma.


Nyelvtörténeti ismeretek – a horvát nyelv a19. században

Órakeret 9 óra

Előzetes tudás Ismeretek a horvát nyelv történetéből a 19. században.


céljai

Az egységes horvát nyelv megteremtése szükségességének felismertetése, az ennek érdekében született művek és intézkedések megismertetése. A horvát nyelv hivatalossá tétele jelentőségének azonosítása (nemzetfenntartó és nemzetmegtartó szerep). A korban megjelent szótárak, grammatikák, megalakult kulturális intézmények jelentőségének felismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokAz egységes horvát nyelv megteremtéséért folytatott küzdelmek megismerése az egyes horvátországi nyelvi régiók nyelvének összehasonlítása révén. Ljudevit Gaj reformja. Az egyes hangok jelölésének sokféleségének bemutatása útján (pl. a cs hang több mint tíz féle jelölése) Gaj reformja jelentőségének tudatosítása, aki minden hang jelölésére egy betűt javasol.Filológiai iskolák tevékenységének megismerése. Szótárak, grammatikák jelentősége: viták, érvek felsorakoztatása.A horvát nyelv hivatalossá tétele jelentőségének megismerése: a nyelv nemzetmentő-nemzetfenntaró szerepének tudatosítása.

Az illír mozgalom jelentősége: folyóiratok, Matica ilirska (később Matica hrvatska) megalapítása, a Horvát Nemzeti Színház megalapítása. A horvát közélet újjászületésének, kulturális élete fellendítésének, irodalomelméleti vitáinak megtapasztalása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország függetlenségi törekvései, a nemzeti nyelvért vívott harc, a horvát megújhodási mozgalom (illírizmus).

Magyar nyelv és irodalom: küzdelem a magyar nyelv hivatalossá tételéért a reformkorban.


Novine horvatske, Danica horvatzka, slavonszka y dalmatinzka, Ilirske narodne novine, Danica ilirska, Matica ilirska, Matica hrvatska.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Horvát nyelv a 20. században Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Ismeretek a horvát nyelv történetéből a 19. században.


céljai

A horvát nyelv történeti korszakairól szerzett tudás összekapcsolásának segítése az irodalomtörténeti és történelmi tanulmányokkal.A nyelvhasználatban a politikai és társadalmi tényezők hatásának felismertetése. A horvát nyelv alárendeltsége megszüntetéséért vívott küzdelem megismertetése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontokA horvát nyelv helyzetének megismerése a 20. században: az egységes szerb-horvát-szlovén nyelv mint az egységes Jugoszlávia hivatalos nyelve - politikai célok megvalósítása.1967. Deklaráció a horvát irodalmi nyelv elnevezéséről és helyzetéről - jelentősége.1971-ben kidolgozott és betiltott Babić-Finka-Moguš: Horvát Helyesírás - amely 1972-ben Londonban jelent meg - jelentőségének megismerése.Az önálló Horvát Köztársaság Alkotmánya szerint az ország hivatalos nyelve a horvát, és a latin betűs írásmód.Nyelvújítás fontossága. A normatív horvát nyelv kézikönyveinek és grammatikáinak, szótárainak ismerete, azok gyakorlati alkalmazása.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszláv Királyság. A Horvát Bánság megalapítása.A Független Horvát Állam megalakulása, a Horvát Köztársaság.


Vukovista, Horvát nyelv folyóirat, „Novosadski dogovor”, különbözeti szótár, etimologikus és kiejtés szerinti helyesírás, nyelvújítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szókészlettan Órakeret

14 óra

Előzetes tudásKözmondások, szólások jelentésének ismerete. Közismert egynyelvű és kétnyelvű önálló szótárhasználat (értelmező szótár, horvát-magyar–magyar-horvát szótár).


céljai

A hangalak és jelentés viszonyának felismertetése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A kétnyelvűség fogalmának tisztázása, előnyeinek tudatosítása. A szótárhasználat készséggé fejlesztése.


A szókészlet tagolódása.Szavak az élőnyelvhez viszonyítva.A nyelv területi tagolódása.Szavak a nyelv függőleges tagolódása szerint. (Az egyéni szókincs; az aktív és a passzív szókincs; az egyéni szókincs fejlesztési lehetőségei.

Magyar nyelv és irodalom: Szláv jövevényszavak a magyar nyelvben; a nyelvművelési törekvések.

Az anyanyelv, a kétnyelvűség.Idegen szavak; az átvétel módja; fajtáik; beilleszkedésük a horvát nyelv rendszerébe. Az idegen szavak helyesírásának elsajátítása.A tájszavak és az idegen szavak szerepe a szépirodalomban.Nyelvi purizmus.Frazeológia. A frazéma jellemzői. Közmondások, szólások jelentésének és eredeti funkciójának ismerete, szerepük a szépirodalmi és a publicisztikai stílusban. A szállóigék. A frazeológiai szótár használata.Szóképzés: alapszó, képzett szó (származékszó). A szókincs bővítésének módjai: szóképzés (prefixummal, szufixummal), szóösszetétel, konverzíó.Szótárak fajtáinak megismerése és használatának elsajátítása, valamint alkalmazása a mindennapi életben.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a horvát és a magyar nép nyolcszáz éves együttélése.


Lexéma, alapszókincs, kiegészítő szókincs; nómenklatúra, terminológia; historizmus, archaizmus, neologizmus, divatszó; lokalizmus, regionalizmus, dialektizmus; jövevényszó, tükörszó, nemzetközi szó, onomasztika, egzotizmus, eponíma, etnoníma, ktetoníma, hidroníma, oroníma, antroponíma, toponíma; frazeológia, frazéma; szóképzés, szóösszetétel, konverzíó; lexikográfia.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Stílus és stilisztika Órakeret

19 óra

Előzetes tudás Alapvető szóképek és alakzatok ismerete.


céljai

A stílust befolyásoló tényezők megismertetése, tudatosítása. A közlési szándéknak és beszédhelyzetnek megfelelő stílusréteg, stílusárnyalat és stíluseszköz használatának gyakoroltatása. A megismert jelentéstani, stilisztikai, szövegtani jelenségek felismertetése és alkalmazása a műelemzésben, a mindennapi élet nyelvi jelenségeinek megítélésében, a szövegalkotásban.


A stílus fogalma. Stilisztika.A standard nyelv és a stílusok viszonya.Funkcionális stílusok és jellemzőik megismerése. A hivatalos, a tudományos és a társalgási stílus kifejezéseinek szerepe a szépirodalomban. Szövegalkotás gyakorlása különböző stílusokban.A nyelvi szintek alkalmi és a szótárakban jelölt állandó stílusértékének megfigyelése, felismerésük, valamint alkalmazásuk a szövegalkotásban.A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök tudatos használata a szövegalkotásban.A metafora funkciója és használata a mindennapi, továbbá a publicisztikai és a tudományos nyelvhasználatban.A stíluselemek, stíluseszközök szerepének értelmezése művészi és mindennapi szövegekben.A helyzetnek, kommunikációs célnak megfelelő stíluseszközök

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: különböző forrásszövegek stílusjellemzői.

Biológia-egészségtan; fizika; kémia; földrajz: szakkifejezések, metaforák és metonímiák a természettudományos szövegekben.

Mozgóképkultúra és

tudatos használata a szövegalkotásban. médiaismeret: nyilvános megnyilatkozások, különféle műsortípusok, illetve internetes felületek jellemző stílusregiszterei.

Dráma és tánc: társalgási stílusárnyalatok megjelenítése.


Stílus, stilisztika, sztiléma, hivatalos stílus (törvényi-jogi, diplomáciai, politikai), tudományos stílus (tudományos, tudományos-ismeretterjesztő), szépirodalmi stílus (prózai, költői, drámai), szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum).Alakzat (ellipszis, aszindeton – kötőszóhiány, poliszindeton, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron, anafora, epifora).Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat).Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizmus; publicisztikai stílus és műfaj (riport, tárca, vita, esszé); társalgási stílus, zsargon, szleng, vulgarizmus, kolokvializmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Retorika Órakeret

19 óra

Előzetes tudásA kommunikációs funkciók ismerete, alkalmazása. Érvelő szövegek értelmezése és alkotása. Stilisztikai és jelentéstani ismeretek elsajátíttatása. A kulturált véleménynyilvánítás.


céljai

A klasszikus retorika alapfogalmainak megismertetése, ezek alkalmazása a tanulók életével, mindennapjaival összefüggő nyilvános megszólalásokban.A hatásos érvelés technikájának, a legfőbb érvelési hibáknak a megismertetése.Önálló beszéd megírásához, annak hatásos előadásához szükséges nyelvi, gondolkodási képességek fejlesztése.


A kulturált vita, véleménynyilvánítás gyakorlása.A szónok tulajdonságai, feladatai.A szónoki beszéd kommunikációs funkciói.A beszéd felépítése, a beszéd megszerkesztésének menete az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.Az érv felépítése.Az érvelés logikája, technikája; az érvek elrendezése.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Antik szónokok, neves szónoklatok.Közéleti megnyilatkozások

A cáfolat módszerei.A kiselőadás és a vizsgafelelet felépítése.A hatásos előadásmód eszközei.A hivatalos felszólalás, hozzászólás gyakorlása különböző helyzetekben. Monologikus szöveg (előadás, beszéd) és memoriter kifejező tolmácsolása.

retorikája.

Dráma és tánc: a színpadi beszéd retorikai elemei, klasszikus monológok értelmezése.


Retorika, nyilvános beszéd (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Szövegalkotás Órakeret

26 óra

Előzetes tudás

A kommunikációs céloknak megfelelő papíralapú és elektronikus szövegalkotás.Az elbeszélés, jellemzés, vélemény, önéletrajz, ismertetés formai és tartalmi jellemzőinek ismerete. A kommunikációs célnak, műfajnak, címzettnek, kontextusnak megfelelő stíluseszközök alkalmazása.


céljai

Az érvelés, az esszé, a recenzió, az előadás, a vita, a beszámoló és a közlemény, a hirdetés, a reklám formai és tartalmi jellemzőinek megismertetése, az ilyen típusú szövegek alkotásának gyakoroltatása.


Lényegre törő, világos fölépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében.Jártasság a hirdetés, meghívó, gratuláció, köszönet-és részvétnyilvánítás tartalmú szövegek alkalmazásában.A meghívó, gratuláció, köszönet- és részvétnyilvánítás tartalmú szövegek szerepe a társas érintkezésben.A reklámok nyelve, nyelvhelyességi hibáik. Reklám készítése (szöveg, kép, egyéb hatáskeltő módszerek figyelembevételével).Az érvelő esszé szerkezete.

Technika, életvitel és gyakorlat: a társas érintkezés magán-nyelvhasználati szövegtípusai.

Informatika: szövegszerkesztési, könyvtárhasználati, információkeresési ismeretek.


Érvelés, recenzió, előadás, esszé, vita, beszámoló, közlemény, hirdetés, gratuláció, meghívó, köszönet- és részvétnyilvánítás, reklám.


A nyelvi jel és jelentés Órakeret 9 óra

Előzetes tudás Az azonos alakú, többjelentésű és a rokon értelmű szavak, alkalmazásuk a beszélt és írott szövegalkotásban.


céljai

A nyelvi és a nem nyelvi jelek mint a kommunikáció eszközei. Az írásbeli és a szóbeli árnyalt kifejezés fejlesztése. A hangalak és jelentés viszonyának felismertetése, értelmezése különböző beszédhelyzetekben. A nyelv és az ember viszonyának megfigyeltetése.


A nyelvi jel természete: jelölő és jelölt viszonya. Szó és jel. Jelrendszer. A nem nyelvi jelek (gesztusnyelv) szerepe a kommunikációban.Egyjelentésű és többjelentésű szavak (metaforikus és metonimikus névátvitel). A metaforikus kifejezések szerkezete, jellemző típusai, használati köre.A szavak lexikai jelentése (alá-és fölérendelt tag, hozzárendelt fogalom).Szinonimák, antonímák, homonimák.A szórend jelentésváltozatainak megfigyelése, hatásértelmezés. Egynyelvű szótárak használata.

Idegen nyelvek; magyar nyelv és irodalom: egyjelentésű és többjelentésű szavak.


Nyelvi jel, jelölő, jelölt, jelrendszer, szemiotika, jelentésszerkezet, alapjelentés (denotatív), másodlagos jelentés (konnotatív), alá- és fölérendelt tag, szinonima, antoníma, homonima (lexikai, alaktani homofónok, homográfok).

Irodalom


Horvát romantika – a horvát nemzeti és irodalmi újjászületés

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás

Romantika, a romantikus korstílus néhány alapvető jellemzője; romantika és realizmus. A horvát nyelv a 19. században (az illírizmus korában); Petar Preradović: Jezik roda moga, Miruj, miruj, srce moje; líra, eposz, dráma, költői képek.


céljai

A romantika korstílus-jellegének, jelentőségének, a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatásának megértetése. Felkészítés a stiláris és hangnemi összetettség befogadására. Információgyűjtési és-feldolgozási, szövegalkotási, értelmező képességek fejlesztése: házi olvasmány önálló feldolgozása, beszámoló készítése. Az illírizmus, a horvát nemzeti és irodalmi újjászületés – fogalmak, tartalmak, szerepük és jelentőségük felismertetése.


Világirodalmi kitekintés.

A romantika irodalmának jellemzői (esztétikai elvek, művészi szabadság, stílus- és formajegyek).Új műfajok, formák (pl. történelmi regény, drámai költemény, verses regény).

A horvát irodalmi élet a 19. század első felében; a mozgalom előzményei, programja; harc a nemzeti nyelvért és a nemzeti függetlenségért.Kulturális intézmények, folyóiratok.Az illírizmus korának romantikus irodalma.Pavao Štoos: Kip domovine vu početku leta 1831;Ljudevit Gaj: Horvatov sloga i zjedinjenje;Antun Mihanović: Horvatska domovina, Reč domovini;Stanko Vraz: Đulabije (1 vers), Ždral putuje k toplom jugu.

A tanuló– felismeri a romantika

korstílus-jellegét, jelentőségét;

– megismeri a romantika fő jellemzőit;

– megismeri az irodalmi liberalizmus szerepét és hatását az esztétikára (új műfaji változatok; stiláris és hangnemi összetettség);

– felismeri a történelmi témák szerepét az irodalomban;

megismeri a népköltészet hatását az irodalomra, a népköltészet jelentőségét a nemzetek életében;

ismeri a horvát irodalom néhány sajátosságát a 19. század első felében;

felismeri az illírizmus, a horvát nemzeti és irodalmi újjászületés fogalmak tartalmát, szerepét és jelentőségét;

tisztában van Ljudevit Gaj vezető szerepével az illírizmus korában, valamint a horvát nyelv fejlesztésében;

ismeri a kor jelentős műveit, műfajait;

ismeri a kor törekvéseit az egységes nemzeti nyelvért;

felismeri Maksimilijan Vrhovac püspök népköltészeti gyűjtőtevékenységének fontosságát.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország helyzete a 19. század első felében; művelődés és társadalmi élet.Magyar nyelv és irodalom: a romantika irodalmának jellemző témái, hőstípusai.


Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, illírizmus, irodalmi élet, lírai költemény, poéma, eposz, útleírás, dráma, nemzeti himnusz, folyóirat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Portré – Ivan Mažuranić Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Ismeretek az eposz, ének, dubrovniki és népi eposzi hagyományok témaköréből; I. Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića (részlet).


céljai

Mažuranić eposza eszmei mondanivalójának megértetése a kor törekvéseinek tükrében. Az eposz sok szempontú elemzésének képessége. A különböző emberi jellemtípusok közti különbségek megfogalmazása, saját álláspont kialakításának segítése.


Ivan Mažuranić: Smrt Smail-age Čengića című eposzának sok szempontú elemzése. Pl. a szereplők több szempontú

csoportosítása; Smail-aga jelleme; a montenegrói nép mint

kollektíva ellenállása, küzdelme, egysége és morális győzelme;

a mű befejezésének értelmezése;

a keresztény eszme; a mű szerkezete.

A tanuló ismeri a horvát és a

világirodalmi eposzi hagyományokat, melyek között el tudja helyezni Mažuranić eposzát;

képes a mű több szempontú elemzésére, értelmezésére;

képes a szereplők sokoldalú jellemzésére;

felismeri a műben a népköltészeti, lírai, epikai és drámai elemeket;

ismeri a mű szerkezetét; össze tudja kapcsolni a

korábbi horvát eposzokban (Gundulić: Osman, Marulić: Judita) megjelenített keresztény eszme és a török hódoltság ellentétét;

tudja, hogy Mažuranić kiegészítette Gundulić Osman című eposzát.

Vizuális kultúra: Mirko Rački illusztrációi a műhöz.


Eposz, epikus szerkezet, erkölcsi érték, nemzeti problematika, jellemzés, ének, költői kép, stiláris eszköz, népköltészet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Látásmód – Petar Preradović Órakeret

8 óra

Előzetes tudás Horvát nyelv a 19. században (az illírizmus korában); Petar Preradović: Jezik roda moga, Miruj, miruj, srce moje; líra, romantika.


céljai

Petar Preradović helyének, szerepének megismertetése a horvát irodalom történetében. Költészete motívumainak összekapcsolása az európai romantika irodalmának motívumaival. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. Felkészítés önálló műértelmezés megfogalmazására.

Preradović sajátos viszonyának megismertetése a horvát nyelvhez, az anyanyelvhez.


Preradović műveinek jellemzői.Költői, drámaírói és műfordítói tevékenysége.Kapcsolata a német irodalommal és nyelvvel.Az illírizmus jeles képviselője.

A tanuló ismeri Preradović helyét,

szerepét a horvát irodalom történetében; költészetének jellegét;

műelemzések során megismeri Preradović jellemző témáit, műfajait, versformáit; megkülönbözteti jellemző hangnemeit;

ismeri Preradović műveit, melyek középpontjában a nyelv problematikája áll;

tudja, milyen életrajzi vonások hatottak egyes műveire (az anyanyelv elfelejtése, idegen országokban való sok éves tartózkodása, felesége korai halála);

ismeri Preradović költészete és az európai romantika

Magyar nyelv és irodalom: Petőfi Sándor költészete.


Líra, budnica, szerelmi költemény, hazafias líra.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – August Šenoa Órakeret

11 óra

Előzetes tudásA tanuló ismeri a romantika, romantikus ábrázolásmód, heroizmus, regényműfaji változatok, történelmi regény fogalmát.Prosjak Luka (részlet), szociális novella, elbeszélő.


céljai

Šenoa alkotásmódja jellemzőinek, a romantikus ábrázolásmód sajátosságainak és a romantikus regény jellemzőinek, műfaji változatainak megismertetése. Felkészítés egy regény sokoldalú megközelítésére, önálló véleménykifejtésre. A történetmondás képességének fejlesztése.


Protorealizmus – Šenoa kora: kormeghatározás: a 19. század 50-es éveitől a 80-as évekig (1849-1881);társadalmi-politikai háttér.

Šenoa alkotásainak jellemzői, műfaji változatok az életművében; regényírói művészetének sajátosságai a romantikus prózaepika jegyében.

August Šenoa: Zlatarovo zlato elemző értelmezése sok szempontú megközelítéssel, pl. a romantika megjelenési formái; műfaji változat; szerkezet, jellemábrázolás, elbeszélés-technika, nézőpont, közlésformák; hangnemi és motivikus összetettség.

Problematika (az adott műhöz, pl. természet és civilizáció, bűn és büntetés, kettős jellem).

Šenoa programadó cikke: Naša književnost.

Šenoa, a Vijenac folyóirat szerkesztője.

A tanuló ismeri Šenoa helyét a horvát

regényirodalom történetében, alkotásmódjának jellemzőit;

felismeri a romantikus ábrázolásmód sajátosságait és a romantikus regény jellemző műfaji változatait;

tisztában van Šenoa regényeinek romantikus és realista vonásaival;

képes egy regény sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére;

műismerete minimum két regénye: Zlatarovo zlato és egy elbeszélése (pl. Prosjak Luka);

egy regényelemzés kapcsán képes egy elemzési feladat kifejtő megoldására.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország politikai és társadalmi helyzete; politikai pártok, magyar-horvát kiegyezés; művelődés és társadalmi élet.

Magyar nyelv és irodalom: Eötvös József: Magyarország 1514-ben, Jókai Mór regényei.

Horvát népismeret: a Matija Gubec-féle parasztfelkelés emlékműve és múzeum Gornja Stubicán, Krsto Hegedušić színházi függönye A. D. 1573., a parasztfelkelés témájára.

Földrajz: a regény/ek topológiája.


Történelmi regény, elbeszélés, novella, povjestica, kritika, esszé, protorealizmus, hazafias líra, leírás, tömegjelenet.


Realizmus a horvát irodalomban (1881-1895);látásmód - Ksaver Šandor Gjalski

Órakeret 11 óra

Előzetes tudás

V. Novak: Iz velegradskog podzemlja (részlet); szociális novella; a szereplő szociális, lélektani és etikai jellemzése; A. Kovačić: U registraturi (részlet); szociális regény, leírás; E. Kumičić: Začuđeni svatovi (részlet); K. Š. Gjalski: Na Badnjak (részlet); E/1. sz. elbeszélő, portré.


céljai

A realizmus korstílus-jellegének, jelentőségének megértetése. Az epikában a romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése, a realista és a naturalista stílusirányzat jellemzőinek értelmezése. Felkészítés az alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására. A horvát realista irodalom áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia felismerése (Šenoa realizmus-elmélete: Naša književnost, Zašto pišemo), az új írói generáció realizmus-felfogásának megértetése, Kumičić elmélete a horvát realizmusról.Gjalski alkotói portréjának közvetítése, alkotásmódjának jellemzői, a novellaelemző készség fejlesztése.


Kitekintés a világirodalomra. A realizmus irodalmának jellemzői – párhuzam vonása a romantika jellemzőivel.

A realista irodalom tematikája, a cselekmény helyszíne, a történet szociális – pszichológiai motiváltsága. Társadalmi típusok (felesleges és karrierista hősök, hivatalnokok) megjelenése a romantikával egyidejű, kritikus, realista szemléletű művekben.

A próza mint jellemző műnem.A hősök megszólaltatása autentikus nyelven (nyelvjárások, provincializmusok, zsargonizmusok).

A horvát realista irodalom áttekintő megismertetése: sajátosságok, néhány jellemző tendencia felismerése (Šenoa realizmus-elmélete: Naša književnost, Zašto pišemo), az új írói generáció realizmus-felfogása, Kumičić elmélete a

A tanuló

felismeri a romantika és realizmus együtthatását, folytonosságát az epikában; értelmezi a realista és naturalista stílusirányzat jellemzőit;

felismeri az életművek egymásmellettiségét és a realizmus korstílus-jellegét, jelentőségét; a romantika és a kritikus, realista szemlélet együtthatását;

ismeri a naturalizmus jellemzőit és képviselőit, hatását a horvát irodalomra;

alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására, egy lehetséges szóbeli tétel kifejtésére;

tisztában van a horvát realista irodalom sajátosságaival, ismeri a korszak néhány jellemző tendenciáját;

ismeri a horvát realista irodalom témáit, tisztában van azok hátterével;

Magyar nyelv és irodalom: Mikszáth Kálmán.

Etika: Kozarac műveiben előforduló erkölcsi kérdések megvitatása.

horvát realizmusról.A realista írók kettős viszonyulása Šenoához.A horvát realista irodalom témái: nemzeti-politikai, történelem, horvát társadalmi és morális élet, a letűnő nemesség, polgári-tisztviselői, proletariátus, falusi társadalom, regionalizmus, általános emberi.

Turgenyev és Zola hatása Kumičićra. Kumičić: O romanu; részletek a Začuđeni svatovi című regényből.

Josip Kozarac, Szlavónia elbeszélője: Tena, Oprava vagy Mira Kodolićeva.

Ksaver Šandor Gjalski alkotásainak jellemzői, témák, motívumok és műfaji változatok életművében. Kapocs a romantikus-nemzeti és a modern törekvések között. Írásművészetének sajátosságai.A Pod starim krovovima novelláskötet világa, a hanyatló zagorjei nemesség, a hamvadó nemzeti hagyományok elégikusa, a korabeli horvát társadalom kritikusa.

ismeri Josip Kozarac jelentőségét a horvát irodalomban (pl. lélektani novella);

ismeri Kozarac műveinek fő problematikáját: gazdasági és társadalmi változások, amelyek a szlavón falu erkölcsi életére hatnak;

ismeri Ksaver Šandor Gjalski műveinek jellemzőit, témáit, motívumait és műfaji változatait;

képes egy novellájának sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre;

ismeri novellatípusait, meg tudja indokolni, miért alkotnak novellaciklust a Pod starim krovovima novelláskötet novellái;

műismereti minimuma: Eugen Kumičić: O romanu (részlet); Josip Kozarac: Tena, Ksaver Šandor Gjalski: Illustrissimus Battorich vagy Perillustris ac generosus Cintek, Na badnjak.


Realizmus, kritikai realizmus, részletező leírás, naturalizmus, eszmeregény, polifonikus regény, regényciklus, novellaciklus, hangulat-és jellemnovella.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Ante Kovačić: U registraturi Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A. Kovačić: U registraturi (részlet); portré, elbeszélés, leírás, dialógus.


céljai

A romantika és realizmus együtthatásának, folytonosságának felismertetése az epikában. A romantikus és a realista vonások megkülönböztetése. Az elbeszélő-váltás és a keretes szerkezet megfigyeltetése a regényben. A regényben előforduló egyéb műfajok (levél, napló) megkeresése. A nyelvhasználat mint a jellemzés eszközének tudatosítása.


Ante Kovačić: U registraturi című regényének sok szempontú értelmezése.A mű cselekményének szerkezete, elbeszélőváltás.A 19. század második felének legfontosabb társadalmi jelenségei: falusi-városi környezet és alakok, erkölcsi romlás.A szereplők polarizálása.A regény életrajzi vonásai.

A tanuló felismeri a regényben jelen

levő realista és romantikus vonásokat, azokat példával alá tudja támasztani;

képes megjeleníteni a hősök közti viszonyokat;

képes a főhőst és néhány jelentősebb alakot sokoldalúan jellemezni;

a regény alapján be tudja mutatni a korabeli horvát társadalmat, párhuzamot tud vonni falu és város között (pozitívumok, negatívumok);

példákat tud hozni a szereplők nyelvi jellemzésére, egyéni és kollektív jelenetekre;

képes a regényben előforduló egyéb műfajokat (levél, napló) felismerni, szerepüket megvilágítani.

Etika: erkölcsi kérdések megvitatása, pl. a társas kapcsolatok világa, gyilkosság, lelkiismeret.


Realizmus, romantika, társadalmi regény, nyelvi jellemzés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Látásmód – Vjenceslav Novak Órakeret

5 óra

Előzetes tudás V. Novak: Iz velegradskog podzemlja (részlet), U glib; szociális novella; a szereplő szociális, lélektani és etikai jellemzése.


céljai

Vjenceslav Novak helyének meghatározása a horvát realista irodalomban. Sokoldalú tevékenységének megismertetése. Alkotás-és látásmódja jellemzőinek azonosítása. A család szétesése mögött meghúzódó problémák és a családon belüli kapcsolatok megfigyeltetése.


Vjenceslav Novak elbeszélő technikájának jellemzői.A műveiben megjelenő horvát társadalmi rétegek széles palettája (proletariátus, polgári szalonok, hanyatló arisztokrata családok).A szerelem, a szülői mivolt, a barátság, a házasság, valamint a

A tanuló ismeri Novak helyét,

alkotásmódjának jellemzőit a horvát realista irodalomban;

képes egy regényének sok szempontú megközelítésére, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló novellaértelmezésre;

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a korabeli horvát társadalom rétegei.

Etika: az emberi élet erkölcsi és pszichológiai oldala, a

művészi alkotótevékenység pszichológiai feltárása.A Posljednji Stipančići c. regény sok szempontú bemutatása, valamint az Iz velegradskog podzemlja című novella elemzése.

képes megjeleníteni a hősök közti viszonyokat;

ismeri Novak elbeszélő technikájának jellemzőit (elbeszélés, leírás, dialógus, monológ, levél, napló, emlékirat, kommentár); különös tekintettel: enteriőr, exteriőr, tájleírás, portré.

szülői lét pszichológiája.


Társadalmi regény, családregény, enteriőr, exteriőr.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – Silvije Strahimir Kranjčević Órakeret

11 óra

Előzetes tudás Moj dom, hazafias költészet, lírai hős, motívum, költői képek, stiláris eszközök.


céljai

Kranjčević költészete újszerűségének tudatosítása, annak megértetése, hogy európai rangra emelte a horvát költészetet. Stílusának, költői témáinak és képeinek megismertetése.


Kranjčević életműve.Költészetének tematikus felosztása. Jellemző motívumai: szabadság, rabság, hit az ideálokban, az élet értelmének keresése, az ember helye a világban, Krisztus-motívum, bibliai motívumok és alakok.Új költői képek, kifejezések, új ritmus, új metaforák.

A tanuló ismeri Kranjčević

meghatározó helyét a horvát irodalom történetében;

tisztában van Kranjčević költészetének újszerűségével, felismeri annak jegyeit;

a műelemzések során megismeri lírai témáit, poétikai megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

értelmezni tudja aforisztikus kifejezéseit pl. a Mojsije című költeményből;

felismeri, hogyan jut el Kranjčević a nemzetitől az általános emberi problémákig;

műismereti minimuma: Mojsije, Eli! Eli! lama azavtani?!, Gospodskom Kastoru;

Memoriter: részletek a Mojsije című költeményből.

Etika: emberi magatartásformák, erkölcsök.

Magyar nyelv és irodalom: bibliai motívumok és alakok a magyar irodalomban.

Vizuális kultúra: bibliai motívumok és alakok (pl. Krisztus, Mózes, Ádám) a képzőművészetben.

Dráma és tánc: Kricskovics Antal: Lucidum Intervallum című táncdráma.


Szociális, szatirikus és gondolati líra, bibliai stílus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Modernizmus – modern irányzatok Órakeret

4 óra

Előzetes tudás Líra, szonett, metafora, rím.


céljai

Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújításának megismertetése. Felkészítés világirodalmi alkotások önálló értelmezésére, stílusirányzatok jellemzői jegyeinek felkutatására.


Impresszionizmus, szimbolizmus és a lírai műnem megújítása(pl. a személyiség, a lírai közvetlenség háttérbe szorulása, a látomás felszabadítása, objektivizálódás).

Modernizmus a horvát irodalomban–kormeghatározás, különböző irodalmi áramlatok együttélése, különböző irodalmi csoportosulások (prágai, bécsi csoport, „öregek” – hagyomány-követők és „fiatalok” – újítók).Folyóiratok – kritikák és viták – Hrvatska mlada lirika, 1914. Líra: intim és szerelmi

költészet, hazafias, szociális, tájlíra, gondolati líra jellemzői – képviselőik;

Dialektális költészet–jellemzői és képviselői;

Próza: novella (hagyományos és modern típusú) és regény jellemzői és képviselői;

Dráma: naturalista, szociális-pszichológiai és szimbolikus dráma jellemzői és képviselői;

Irodalmi kritika: filozófiai, impresszionista kritika és képviselői. Janko Polić Kamov a nyers ösztönök, az anarchista tiltakozás, a rút esztétikájának követője. A felvilágosodás, a racionalizmus elvetője, az individualizmus, a testiség, az

A tanuló megismeri az impresszionista

és szimbolista európai líra néhány sajátosságát;

alkalmassá válik a korszakról, a szerzőkről, művekről szóló vélemények kritikus befogadására;

meg tudja határozni a horvát modernizmus korát, ismeri a különböző irodalmi csoportosulásokat, azok fontosabb jellemzőit;

meg tudja fogalmazni a „fiatalok” irodalmi programját, törekvéseit, meg tudja nevezni vezetőjüket és jellemző folyóiratukat;

képes összefoglalni a horvát modernizmus fő jellemzőit, szintézist készíteni alkotóiról, jellegzetes műfajairól, alkotásaik témájáról egy szóbeli érettségi feladat formájában.

műismerete: néhány mű/részlet (pl. Baudelaire, Rimbaud, Rilke, Csehov, Ibsen műveiből).

Kiselőadás, prezentáció készítése a különböző irányzatok jellemzőiből és képviselőikből.

Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus.

Magyar nyelv és irodalom: vonatkozó olvasmányok, műelemzések.

Informatika: internet-és könyvtárhasználat – önálló ismeretszerzés.

egyéni tapasztalatokon nyugvó álláspont kifejezője.Egy művének elemzése: Pjesma nad pjesmama.

A választott szerzőkhöz, művekhez kacsolódó fogalmi ismeretek.


Dekadencia, parnasszista, szimbolizmus, impresszionizmus, esztétizmus, szecesszió, l’art pour lart, bécsi modernizmus, szonett.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – Antun Gustav Matoš Órakeret

9 óra

Előzetes tudásNotturno, Djevojčici mjesto igračke, Jesenje veče, Cvijet sa raskršća; tájlíra, metafora, alliteráció, ölelkező rím, tizenkettes sor, megszemélyesítés, enjambement, szimbólum, tercet, katren, szonett.


céljai

Felkészítés Antun Gustav Matoš sokoldalú alkotói tevékenyégének befogadására. A modern horvát költészet megteremtője stílusának, témáinak, költői magatartásformájának megismertetése. Kritikusi tevékenységének megismertetése.


Antun Gustav Matoš életműve.Költői, novellista, kritikusi, útleírói, esszéírói és vitázó tevékenysége.Az európai irodalom (kiváltképp a francia) tisztelője és ismerője.A szimbolista horvát novella megteremtője.Szimbolista és impresszionista látásmód műveiben.Tárgykörök, témák, motívumok, műfajok.Hatása az utókorra.Művei: Utjeha kose, 1909., Maćuhica, Mladoj Hrvatskoj, Stara pjesma, Camao vagy Balkon, Umjetnost i nacionalizam.

A tanuló ismeri az életmű főbb alkotói

korszakait; Matoš helyét, költői szerepét a horvát irodalom történetében; költészetének jellegét;

tisztában van a modernista horvát irodalom sajátosságaival és a megújítás szándékával;

műelemzések során megismeri Matoš jellemző szerkesztési módszereit, lírája és novellái témáit, poétikai megoldásait;

képes önálló versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: Utjeha kose, 1909, egy novella;memoriter: két vers;

képessé válik a Matoš-életmű jellemzőinek bemutatására; a műveiről szóló vélemények, elemzések értelmezésére,

Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus, szimbolizmus; Matoš szobrai.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Horvátország helyzete Matoš idejében.

Etika: gondolatok a hazaszeretetről.

kritikus befogadására; egy-egy szóbeli témakörben kijelölt feladat kifejtésére, memoriterek tolmácsolására.


Szonett, szimbolikus novella, kritika, esszé, metafora, szimbólum.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Portré – Vladimir Vidrić Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Jutro; tájlíra, keresztrím, mitológiai elemek, motívum, megszemélyesítés, mondatáthajlás.


céljai

Vladimir Vidrić modernista költészete sajátosságainak megismertetése. Az érvelés képességének fejlesztése: érvelő bemutatás készíttetése(pl. Vidrić a költő-festő impresszionista). Vidrić tájköltészetének sajátosságai. Összehasonlító verselemzés gyakoroltatása.


Vladimir Vidrić költészetének sajátosságai (pl. impresszionizmus, kontrasztszínek és érzelmek, a színek mint az érzelmek kifejezői: Pejzaž I., Pejzaž II., a két költemény összehasonlítása).Vidrić költészetének kettőssége: a dionüszoszi életöröm és a fájdalom költője.

A tanuló ismeri Vidrić jelentőségét a

horvát irodalomtörténetben; ismeri Vidrić költészetének

sajátosságait, témáit, motívumait (tájlíra, intim költészet, mitológiai motívumok, szociális problematika, gondolati líra);

képes párhuzamot vonni két költemény között;

műismereti minimuma: Pejzaž I., Pejzaž II., Dva levita, Adieu;

ismeri Janko Polić Kamov költészetét, amely előre jelzi a későbbi irodalmi törekvéseket stílusban és életfilozófiában.

Vizuális kultúra; ének-zene: impresszionizmus.

Magyar nyelv és irodalom: Juhász Gyula impresszionizmusa; Biblia: Énekek éneke.


Impresszionizmus.


Dialektális költészet Órakeret 5 óra

Előzetes tudás

Zvane Črnja: Va našen zajike, Križ; Dragutin Domjanić: Ciklame, krvave ciklame…, Pahulice padaju, Senjal sem; Izvor Oleb: Jutro u Veloj Luci; Daniel Načinović: Blagoslov barke; Ivan Kozarac: Milovo sam; Fran Galović: Pozdravlenje; dialektális költészet, gondolati líra, ritmus, hasonlat, kontraszt, alliteráció, megszemélyesítés, asszonancia.


céljai

A dialektális költészet jelentőségének megismertetése. A nyelvjárások kifejezőerejének, zeneiségének, egyszerű, ugyanakkor szóképekben gazdag nyelvének megfigyeltetése. Az egyes tájegységek jellegzetes életképeinek, hangulatának, szokásainak megjelenítése.


A dialektális költészet (što, ča és kaj nyelvjárások) hagyományainak továbbélése a horvát irodalomban, ennek jelentősége.

Fran Galović impresszionista dialektális költészetének jellemzői (jellegzetes motívumok, szóképek, stiláris eszközök, zeneiség); a Dráva-menti táj megjelenítője, szentimentális-romantikus hangulatok kifejezője, byronista.Művek: Childe Harold, Crn-Bel vagy Jesenski veter.

Dragutin Domjanić: kiemelkedő kajhorvát nyelvjárásban alkotó impresszionista-szimbolista-parnasszista-neoromantikus költő, aki a tájlírában emelkedett ki, de költeményei egy részében a szociális és háborús motívumok is helyet kaptak.Művek: Bele rože, Otmjena dosada.

Vladimir Nazor: alkotó korszakai, jelentős művei, dialektális költészete jellemzői (ča nyelvjárás).Művek: Zvonimirova lađa, Seh duš dan.

A tanuló ismeri a horvát dialektális

költészet (što, ča és kaj nyelvjárások) hagyományai továbbélésének jelentőségét;

ismeri a dialektális költészet képviselőit, műveik jellegzetességeit (hangulat, zeneiség, ritmus, motívumok);

képessé válik a dialektális költészet jellemzőinek bemutatására néhány mű alapján, a szóbeli, témakörben kijelölt feladat kifejtésére.

Horvát népismeret: a horvát nyelvjárások területi meghatározása.

Vizuális kultúra; ének-zene: a felidézett területek megjelenítése a festészetben, illetve azok népzene- és népdalkincse.

Antun Gustav Matoš: Hrastovački nokturno vagy Gnijezdo bez sokola.Kulcsfogalmak/ fogalmak Dialektális költészet, impresszionizmus, szimbolizmus, zeneiség, ritmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Modernista elbeszélők Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Dinko Šimunović: Alkar, novella, epikus szerkezet.


céljai

Újfajta ábrázolásmód felismertetése az epikus művekben: realista-impresszionista próza.Annak felismerése és tudatosítása, hogy az irodalomolvasás érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrása.


Dinko Šimunović novellái világának újszerűsége: tematika, újszerű ábrázolásmód (a történet alárendeltsége a hős belső világával szemben, a közösség individualizálása, a történet idejének szubjektivizálása, a humor forrása, az elbeszélő személye).Egy novella sokoldalú bemutatása, pl. Duga, Mrkodol, Muljika.

A tanuló ismeri Dinko Šimunović

novellái világának újszerűségét;

képes megfogalmazni, miben rejlik újszerűsége;

ki tudja emelni a dalmatinska zagorai ember életfilozófiájának, belső világának jellemzőit, a patriarkális viszonyok formáit, kötődésüket a tradíciókhoz, az ősi hitvilághoz;

össze tudja foglalni a novellák stílusának jellemzőit.

műismereti minimuma: egy novella mélyreható elemzése.

Magyar nyelv és irodalom: novellaelemzési eljárások, poétikai fogalmak.


Novella, autobiográfia, karcolat.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A horvát expresszionizmus Órakeret

5 óra

Előzetes tudás A. B. Šimić: Opomena, Pjesnici.


céljai

A 20. sz. eleji stílusirányzatok létrejöttének, a csoportok, programok szándékainak, esztétikai elveinek, poétikai megoldásainak feltárása. A horvát expresszionizmus jellemzőinek megismertetése.Šimić helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések (jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása), formabontás.

Ismeretek Követelmények Kapcsolódási pontokVilágirodalmi kitekintés. Avantgárd irányzatok.Formabontás és formaépítés (közös tendenciák a stílusirányzatokban).

Futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, szocialista realizmus.

Irodalmi viszonyok a modernizmus után: a horvát expresszionizmus jellegzetes vonásai.Ulderiko Donadini és folyóiratának (Kokot) szerepe.

Portré: A. B. Šimić.Šimić új művészetfelfogása; motívumok, formabontás (szabadvers, képvers). Kritikusi tevékenysége.Folyóiratai: Vijavica, Juriš.Művei: Moja preobraženja, Povratak, Ručak siromaha.

Miroslav Krleža, Ivo Andrić, August Cesarec expresszionista művei. Krleža: Snijeg; Ivo Andrić: egy prózavers.

A tanuló - megismeri a 20. század eleji

stílusirányzatok létrejöttét, a csoportok, programok szándékait, esztétikai elveit, poétikai megoldásait;

ismeri a 20. század első évtizedei művészeti szembeszegülését a korábbi korok irodalmi szabályaival, értékeivel; érvekkel alá tudja támasztani az ellenszegülés okát;

ismeri az egyes izmusok jellemzőit, formajegyeit a művészeti ágakban, jelentős képviselőit;

ismeri a horvát expresszionizmus jellemzőit;

tisztában van Šimić helyével és szerepével a horvát irodalom történetében;

megismerkedik a költő újszerű művészetfelfogásával;

a műelemzések során megismeri Šimić költészetének témáit, motívumait, hangnemét, formai újításait;

ismeri Miroslav Krleža, Ivo Andrić, August Cesarec expresszionista műveit.

Magyar nyelv és irodalom: 20. század eleji stílusirányzatok.

Vizuális kultúra; mozgóképkultúra és médiaismeret: az avantgárd (futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, kubizmus, konstruktivizmus, dada)..


Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, szocialista realizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, szabadvers, képvers.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – Miroslav Krleža Órakeret

14 óra

Előzetes tudás Miroslav Krleža: Nokturno, Samoborska.


céljai

Miroslav Krleža főbb alkotói korszakainak, helyének, szerepének megismertetése, műértelmezések (jellemző témák, hangnemek, motívumok, poétikai megoldások feltárása). Költői magatartásformák, jellemző műfajok megismertetése.


Miroslav Krleža életműve. Miroslav Krleža a 20 századi horvát irdalom központi alakja.Alkotói korszakok, életérzések, költői magatartásformák.Stílusirányzati sokszínűsége (expresszionizmus, szürrealizmus, realizmus, naturalizmus, impresszionizmus).Krleža tevékenységének sokoldalúsága: dráma- és regényíró, novellista, kritikus, esszéista, memoáríró, folyóiratszerkesztő, enciklopédista.Krleža magyar kapcsolatai (tanulmányok, pl. Ady Endréről, színházi kapcsolatai).A Gospoda Glembajevi című analitikus dráma vonásai.Povratak Filipa Latinovicza mint modern regény (részletek).A Balade Petrice Kerempuha jelentősége (egy vagy két ballada).Hrvatski bog Mars (egy novella, pl. Baraka pet be).

A tanuló tisztában van Krleža helyével

és szerepével a 20 századi horvát irodalomban s egyben a horvát irodalom történetében;

műelemzések során megismeri Krleža jellemző témáit, poétikai megoldásait;

képes néhány alkotás értelmezésére, műelemzések kritikus befogadására, saját álláspont kifejtésére és adott szempontú, önálló műmegközelítésre(pl. novellaelemzések megfogalmazására);

műismereti minimuma: Krleža Gospoda Glembajevi és egy novellája, valamint balladája.

Magyar nyelv és irodalom: Ady Endre.

Mozgóképkultúra és médiaismeret: irodalmi művek filmes feldolgozásai.

Etika; filozófia: emberi magatartásformák különböző élethelyzetekben.


Pszichológiai dráma, rapszódia, modern regény, ballada.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Életmű – Tin Ujević Órakeret

9 óra

Előzetes tudás Tin Ujević: Notturno, Blaženo jutro.


céljai

Tin Ujević költészete sokszínűségének megismertetése a műelemzések során (stílusok, formák, műfajok, kifejezőeszközök). A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése.


Ujević lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái.Stílusirányzati sokszínűsége(pl. parnasszizmus, szimbolizmus, szimultanizmus, expresszionizmus, futurizmus,

A tanuló tisztában van Ujević lírájának

jelentőségével a 20. századi horvát irodalomban;

a műelemzések során képes felismerni az egyes stílusok

Etika: emberi magatartásformák, emberiesség, büszkeség, egyenes jellem.

szürrealizmus).Tematikája, hangnemei, formái, kifejezőeszközök.Művei: Svakidašnja jadikovka, Kolajna, Visoki jablani, Pobratimstvo lica u svemiru.

jegyeit, megnevezni a költemények formáit, kiemelni a költői képeket, stíluseszközöket;

képes felismerni az általános emberi értékeket Ujević lírájában;

Memoriter: egy mű szöveghű felidézése.


Parnasszizmus, szimbolizmus, szimultanizmus, expresszionizmus, futurizmus, szürrealizmus.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Portré – Dobriša Cesarić Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Dobriša Cesarić: Slap, Voćka poslije kiše,Vagonaši, Povratak.


céljai

Érvelés képességének fejlesztése: érvelő bemutatás készítése Cesarić gondolati lírájából. A kreativitás, a képzelőerő, a képzettársítási képesség fejlesztése. A költő lírai kifejezésmódja, érzelmei mélysége és szimbolikája hatásának megfigyeltetése.


Cesarić lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái: gondolatiság (Slap, Voćka poslije kiše, Pjesma mrtvog pjesnika), szociális érzékenység (Balada iz predgrađa), szerelem (Povratak).Cesarić költeményeinek könnyed ritmusa, ritmuskeltő eszközei.Minimum 3 műve értelmező elemzése.

Nikola Šop keresztény ihletésű költészete. Egy mű megismerése.

A tanuló ismeri Cesarić

népszerűségének kulcsát: egyszerű lírai kifejezésmód, természeti szimbolika, ritmus;

megérti gondolati lírájának mélységét, felismeri az általános emberi kérdések fontosságát a mindennapi életben;

Memoriter: egy mű vagy versrészlet szöveghű felidézése.

Vizuális kultúra: általános emberi problémák megjelenítése a képzőművészetben.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Gondolati líra, szimbólum, poliszindeton.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Portré – Dragutin Tadijanović Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Urbánus líra, intim költészet.


céljai

Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. Az esztétikai érzék, a formaérzék fejlesztése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés az önálló szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.


A századik születésnapját is megélt költő lírájának jellemzői; tematikája, hangnemei, formái.Költészetének közvetlen kapcsolata a való, mindennapi élettel, amely sosem idealizált. Tájleíró lírájának jellegzetességei. A családi élet motívumai.Művek: Dugo u noć, u zimsku bijelu noć és még legalább egy vers.

A tanuló tisztában van Tadijanović

életművével, ismeri a költő helyét a horvát irodalomban;

ismeri lírájának jellemzőit, tematikáját, hangnemeit, formáit;

képes a választott művek önálló feldolgozására.

műismereti minimuma: két vers.

Informatika: internetes közlés, adattárak – önálló tájékozódás.


Vizualitás, idill, tájleíró költemény, urbánus líra, rusztikus környezet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Látásmód – Ivan Goran Kovačić

Órakeret 6 óra

Előzetes tudás Ivan Goran Kovačić: Mrak na svijetlim stazama, dialektális költészet.


céljai

Költői magatartásformák, jellemző műfajok, témák több szempontú megközelítése. Kovačić helyének, szerepének megismertetése a horvát irodalomban.


Kovačić tragédiája és költői magatartásformái (pl. jóság, tiltakozás, lázadás, emlékezés, emberség, hazaszeretet).Jellemző témák, életérzések(a háború általi fenyegetettség, ártatlan áldozatok, szociális problémák, életképek a gorski kotari falvak életéből).Dani gnjeva – novelláskötet;Ognji i rože – verseskötet (dialektális költészet kaj nyelvjárásban), Jama – poéma, irodalmi nyelven írt költészet.

A tanuló tisztában van Kovačić

helyével, szerepével a horvát irodalom történetében;

ismeri a költő jellemző témáit, életérzését.

Memoriter: három versszak szöveghű felidézése a Jamaból.

Magyar nyelv és irodalom: Radnóti Miklós és Ady Endre költészete.

Vizuális kultúra: a II. világháború borzalmainak megjelenítése a képzőművészetben.


Poéma, dialektális költészet, szesztina.


Második modernizmus a horvát irodalomban (1952-1968)

Portré – Ranko Marinković

Órakeret 5 óra

Előzetes tudás Ranko Marinković: Zagrljaj, novella, epikus közlés.


céljai

Marinković helyének, alkotásmódja jellemzőinek megismertetése, alkotások több szempontú megközelítése; felkészítés önálló novellaelemzések megfogalmazására, megvitatására.


A második modernizmus jellemzői: visszatérés a tradíciókhoz és az európai irodalmi áramlatokhoz.A Krug folyóirat (1952-60) jelentősége és a köré csoportosuló alkotók törekvése. Visszatérés a népköltészeti hagyományokhoz és a szülőföld motívumához. Új tendenciák az irodalomban: a történet, a helyszín és az idő másodlagossá válása a lírában, epikában, drámában és a filmben.A Razlog folyóirat (1961-68) jelentősége és a köré csoportosuló új alkotói generáció filozófia felé vonzódása (Heidegger hatása), a kor emberének egzisztenciális problémáinak középpontba helyezése.

Ranko Marinković portréja. Novella-és drámaíró tevékenysége. Alkotásainak jellemzői, írásművészetének sajátosságai (egyszerű, világos mondatszerkesztés, tömör kifejezésmód).Egy novella részletes elemzése pl. Ruke, Anđeo.Részlet a Kiklop című drámából.

A tanuló áttekintést tud adni a második

modernizmus korszakáról (alkotói csoportosulások, tendenciák, tematika, stílus);

meg tudja fogalmazni a Krug és a Razlog folyóirat jelentőségét;

képes Marinković egy novellájának sokoldalú megközelítésére.

Etika: erkölcsi kérdések megvitatása.


Irónia, szimbólum, etika.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Látásmódok – Jure Kaštelan, Josip Pupačić Órakeret

6 óra

Előzetes tudás Jure Kaštelan: Volio bih da me voliš; Josip Pupačić: Tri moja brata, Zaljubljen u ljubav;


céljai

A második modernizmus lírája jellemzőinek megismertetése: tematika és stílusjegyek. A dalmát táj és ember megidézésének megfigyeltetése.


Jure Kaštelan költészetének sajátosságai (pl. a szülőföld és a népköltészet felé fordulás, tiltakozás az igazságtalanság ellen, menekülés a természet elemeibe–panteisztikus feloldódás).Két mű feldolgozása, pl. Tvrđava koja se ne predaje, Jadikovka kamena, Svijetliš u tmini.

Josip Pupačić lírájának jellemzői; tematikája: szülőföld, a lét kérdései, gondolatok a halálról, történelem, intim költészet és stílusának jegyei.Két mű feldolgozása, pl. More, Tri moja brata, Moj križ svejedno gori.

A tanuló ismeri a két költő helyét a

második modernizmus korszakában, valamint a horvát irodalom történetében, akik a Krug folyóirat köréhez tartoztak;

összefoglaló képet tud adni költészetük tematikájáról, motívumairól, stílusáról;

műismereti minimuma: egy-egy költő két-két verse.

Magyar nyelv és irodalom: a József Attila költészetében megjelenő panteizmus.


Allegória, panteisztikus feloldódás, szabadvers.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Portré – Vesna Parun Órakeret

5 óra

Előzetes tudás Vesna Parun: Golubice vukovarske.


céljai

A 20. századi horvát irodalom legismertebb költőnője. Vesna Parun sokszínű költészetének megismertetése. Annak tudatosítása, mennyire hatja át költeményei témáját, hangnemét, attitűdjét női léte.


Vesna Parun költői portréja.Jellemző lírai tematika, költői magatartás, hangnemek, formák, motívumok gazdagsága.Két vers feldolgozása, pl. Mati čovjekova, Ti koja imaš ruke

A tanuló ismeri Vesna Parun költői

portréját; a műelemzések során

megismeri Parun jellemző lírai témáit, költőnői

Etika: erkölcsi kérdések megvitatása (pl. anyaság, hűség, alázatosság).

nevinije. magatartásformáit; képes önálló

versértelmezések megfogalmazására;

műismereti minimuma: két vers.


Invokáció, szimbólum.


Jelenkori horvát irodalom(választható szerzők, művek)

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás A 20. és a 21. századi horvát irodalom jellemzői (életművek, portrék, látásmódok).


céljai

Kortárs irodalom: a tájékozottság növelése, az eligazodás támogatása; a fogalmi műveltség bővítése. Kortárs alkotások értelmezése, a művekről szóló vélemények, elemzések mérlegelése. A kortárs irodalmi élet több szempontú bemutatása.Az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatása új jelenségeinek felismertetése. Az önálló olvasóvá válás támogatása, felkészítés a tanulói szerző- és műválasztásokra, a választott művek önálló feldolgozására és megosztására.


Választás alapján művek, szemelvények a 20. és 21. századi horvát irodalomból, pl. Slavko Mihalić, Dubravko Horvatić, Ivan Golub, Luko Paljetak, Višnja Stahuljak, Branko Čegec, Ivan Aralica, Antun Šoljan, Zvonimir Majdak, Nedjeljko Fabrio, Ivo Brešan.

A „Hrvatsko proljeće“-mozgalom jelentősége, a stílusok sokszínűsége, „próza farmernadrágban”. A horvát honvédő háború ihlette költészet.

A tanuló tisztában van a kortárs

irodalomból választott szerzők életművének jellegével; az alkotók helyével, szerepével;

megismeri a század irodalmának néhány törekvését, sajátosságát;

a szerzők kapcsán alkalmassá válik a műveikről szóló véleményeknek, elemzéseknek az értelmezésére; egy-egy szóbeli témakör kifejtésére, memoriterek tolmácsolására;

információkat szerez a kortárs irodalmi életről (könyvünnepek, sikerkönyvek).

Mozgóképkultúra és médiaismeret: az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségei.

Informatika: a digitális közlés példái.


Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóirat, digitális közlés.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél A magyarországi horvátok irodalma Órakeret

12 óra

Előzetes tudás Az általános iskolában tanult költők művei, pl. Stipan Blažetin, Jolanka Tišler, Mate Meršić Miloradić, Marko Dekić.


céljai

A hazai horvát irodalom jelentőségének megismertetése, szerepének tudatosítása a nemzetiségi identitástudat megőrzésében és fejlesztésében. A különböző nyelvjárásokban írott művek feldolgozása, szerepük tudatosítása az anyanyelv megőrzésében és a magyarországi horvát etnikai népcsoportok hagyományainak őrzésében.


A hazai horvát szerzők helye az összhorvát irodalomban és annak jelentősége.A magyarországi horvátok irodalmának korszakolása.Az irodalmi és a nyelvjárásban (što, kaj, ča) írt művek jelentősége.Műfajok, motívumok, hangnemek a hazai alkotók műveiben.Szemelvények és művek: Válogatás a magyarországi horvát irodalomból: Josip Gujaš Đureti, Jolanka Tišler, Stipan Blažetin, Mate Meršić Miloradić, Mate Šinković, Timea Horvat, Matilda Bölcs, Đuso Šimara Pužarov, Ljudevit Škrapić, Marko Dekić, Mijo Karagić, Antun Karagić, Mišo Jelić, Ivan Petreš Branko Filaković, Đuro Pavic, Katarina Gubrinski-Takač.Hazai horvát folyóiratok: Riječ, Pogledi.

A tanuló ismeri a hazai horvát

irodalom helyét az összhorvát irodalomban és annak jelentőségét;

ismeri a magyarországi horvátok irodalmának korszakolását;

tisztában van a hazai horvát irodalom szerepével az anyanyelv megőrzésében és a magyarországi horvát etnikai népcsoportok hagyományainak őrzésében;

ismeri a hazai horvát költőket, azok jelentősebb műveit, műfajaikat és alkotásaik jellegzetes motívumait;

ismeri a hazai horvát folyóiratokat: Riječ, Pogledi;

képes 3–4 vers szöveghű felidézésére.

Magyar nyelv és irodalom: határon túli magyar irodalom.


Dialektális költészet, szabadvers, haiku.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus

végén

A tanuló értő módon használja a tömegkommunikációs, illetve az audiovizuális, informatikai alapú szövegeket. Az értő, kritikus befogadáson kívül képes önálló szövegalkotásra néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával.Szövegelemzési, szövegértelmezési jártassággal rendelkezik a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztésével a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-

tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is.A tanuló rendszeresen használja a könyvtárat, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozókat, kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodik el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tud élni az önképzés lehetőségeivel.Bizonyítja különféle szövegek megértését a szöveg felépítésére, grammatikai jellemzőire, témahálózatára, tagolására irányuló elemzéssel.Képes olvasható, rendezett írásra.Szóbeli és írásbeli kommunikációs helyzetekben megválasztja a megfelelő hangnemet, nyelvváltozatot, stílusréteget. Alkalmazza a művelt köznyelv (regionális köznyelv), illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáit, képes felismerni és értelmezni az attól eltérő nyelvváltozatokat.A hivatalos írásművek műfajaiban képes önálló szövegalkotásra (pl. önéletrajz, motivációs levél).Alkalmazza az idézés szabályait és etikai normáit.Bizonyítja a horvát nyelv rendszerének és történetének ismeretét, a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását.Átfogó ismeretei vannak a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról. Anyanyelvi műveltségének fontos összetevője a tájékozottság a horvát nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés kapcsolatának tudatosítása.Képes memoriterek szöveghű tolmácsolására, tudatos, kifejező szövegmondással.

Documents

kerettanterv.ofi.hukerettanterv.ofi.hu/10_melleklet_nemzetisegi/horvat/10.4... · Web viewAntun Gustav Matoš életműve. Költői, novellista, kritikusi, útleírói, esszéírói