VÍZGAZDÁLKODÁS, ÖNTÖZÉS ÉS AGROTECHNIKA

A VIDÉKFEJLESZTÉS JEGYÉBEN

PROF. DR. TAMÁS JÁNOS

DEBRECENI EGYETEM

AGRÁRTUDOMÁNYI KÖZPONT

VÍZ ÉS KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI INTÉZET

Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék vízháztartás javításának lehetőségei a klímaváltozás tükrében, 2015.június 3.

Tematika

Kihívások

Költségek - Jövedelmek

Megoldások - Lehetőségek

Kihívások

Az öntözött területekből Hajdú-Bihar megye 30%-os, Jász-Nagykun-

Szolnok megye 16%-os, Csongrád megye 15%-os, Békés megye 13%-os, és

Bács-Kiskun megye mintegy 10%-os részesedéssel bír. Ez az öt megye adja

összesen a hazai öntözött területek mintegy 84%-át a vízfelhasználásban

Művelési ágak szerint az öntözési adatok alapján a legnagyobb arányt

(83%) a szántóterület, második a kertészet és erdő területek öntözése,

amely további 8-8%-ot tesz ki, míg a gyepek és a szőlő öntözése elenyésző

(1%)

Magyarország a feltételes öntözés zónájába tartozik, ahol a legtöbb

növényfaj öntözés nélkül is termeszthető

Kihívások

Mezőgazdasági területünknek még a legaszályosabb években is csak 2%-át

öntöztük.

Az uniós tagországokkal összehasonlítva hazánk (2- 2,2%) jóval az uniós átlag (8,7%) alatti szinten van berendezkedve a mezőgazdasági területek öntözésére

Az öntözött területek elsősorban a tőke és munkaerő igényes kertészeti kultúrák

miatt az összes mezőgazdasági bevétel 20-25%-át produkálja és az összes

foglalkoztatottak 70-75%-át köti le.

Ez is mutatja az öntözéses termelés intenzifikálásának, igen jelentős a szerepe

az elért termelési szint stabilitásában és a munkaerőpiaci-területfejlesztési

feladatokban.

KihívásokKamaránál országosan összesen 6335 db igényt

jeleztek a gazdálkodók több mint 330 ezer hektárra

és 631 millió köbméter vízmennyiségre jelöltek meg

öntözési igényt.

Őszi Búza Termésátlagai Tisza vízgyűjtő megyéiben t/ha

Forrás: AKI, 2013

Őszi búza vetésterülete (ha) Összes termés (t)

Stagnáló termőterület

Döntően aszály hatás

Megoldások Az öntözéses gazdálkodást csak az agrár-élelmiszer ágazat

egészében, annak rendszerében a vidékfejlesztés kulcsaként lehet

megítélni.

Egy öntözött intenzív zöldségterületnek a fajlagos eltartó képessége

közel 15-20 szorosa egy nem öntözött szántóföldi területnek.

A főművek fenntartásának magas költségeinek megtérüléséhez

figyelembe kell venni annak regionális hatásait.

Az öntözéses gazdálkodás a stabil bioenergetikai alapok

biztosításának is a záloga (pl. kabai példa).

Megoldások

Költségek- Beruházás

Öntözőtelep területe: 44 ha. Már tereprendezést is kellett végezni, amely érzékelhető a fajlagos költség

növekedésénél.

•Földmunka: 13.475.000 Ft 306.250 Ft/ha

•Műtárgyak: 11.934.000 Ft 271.227 Ft/ha

•Gépészet: 8.000.000 Ft 181.818 Ft/ha

Összesen: 33.409.000 Ft 759.295 Ft/ha

185 ha. Itt az igazán idényes és tőkeerős beruházók, minden lehetőséget kihasználnak.

Ebben az estben két lineár öntözőtelep épült. Az egyik közvetlenül a Keleti főcsatorna mellé, a másik 4 km-el

távolabb.

•Földmunka: 138.769.000 Ft 750.103 Ft/ha

•Műtárgyépítés: 27.575.000 Ft 149.054 Ft/ha

•Gépészet: 83.000.000 Ft 448.649 Ft/ha

•Drénezés: 31 ha 18.000.000 Ft 580.645 Ft/ha 97.297 Ft/ha

Összesen: 267.344.000 1.445.103 Ft/ha

Költségek - Ágazati költségek

Növénykultúra

Burgonya

Csemegekukorica

ÁrukukoricaZöldborsó

Öntözés költsége

(ezer Ft/ha)

160-190

100-120

100-14090-110

Forrás: KITE Zrt* öntözési üzletága-2014

A mikro öntözési beruházások költségei az ültetvényeken

nagyjából 50 százalékkal - melegházakban pedig mintegy 100

százalékkal - magasabbak a szántóföldi beruházásokhoz képest.

Jövedelmek

Gyenge termőhelyeken a szántóföldi öntözés többlethozama már olyan szerény,

hogy gyakorlatilag egyetlen kultúra sem képes pozitív többletjövedelemre szert tenni. Gyenge termőhelyeken még a legalacsonyabb beruházási költségű

öntözőberendezések telepítése sem térül meg, tehát az szántóföldi öntözés

gazdaságtalan. Az intenzív kertészet tőke és szakember igényes

Jó termőhelyen csévélődobos berendezéssel az öntözés támogatás nélkül is hamar

megtérül (a 3. évben).

Beruházási támogatás mellett ez tovább javúl. A jó megtérülési viszonyok oka a

csévélődobos berendezések alacsonyabb beruházási költsége. A lineár rendszerek megtérülési viszonyai a legintenzívebb rendszerek esetében.

Lehetőségek

Az öntözéses gazdálkodás fejlesztésének hatékony működésének

alapfeltétele, hogy létrejöjjön az adott vízgyűjtőn a legalább 50-100 ha-os

egységekből a nagyobb összefüggő vízkormányzási rendszereket használó

öntözési gazdaságok társasága

Gyenge termőhelyeken, kisgazdaságok esetében különösen fontos a

regionális koordináltság javítása

A talajtározást biztosító agrotechnika alkalmazásának ösztönzése jogi és

gazdasági eszközökkel

A területi tározással összhangban ki kel dolgozni a terület használati váltás ösztönzésének mikéntjét, és támogatási rendjét.

Lehetőségek

Mély fekvésű, rendszeresen belvízjárta, talajhibás területek szántóföldi termelésből

történő kivonása művelési ág váltással, területcserével.

A támogatási rendszerek illesztése az optimalizált, több szempontú táj-, terület- és

földhasználatokhoz.

Az érintett területekre aszály-kezelési terveket és cselekvési programokat kell

kidolgozni. Törekedni kell a vizek befogadását szolgáló korszerű agrotechnika

elterjesztésére, a talajtípushoz leginkább illeszkedő talajművelő gépek

alkalmazására.

Az eltérő hozamú csapadékhoz alkalmazkodni képes növények révén megfelelő terméshozam érhető el. A víztakarékos fajták révén gondoskodhatunk egy-egy térség eltartó-képességéről.

Lehetőségek

2014-2020-as uniós ciklusra vonatkozó Vidékfejlesztési Program (VP) átdolgozott változata, mintegy 1300 milliárd forint forrás (Agricultural Fund for Rural Development – EAFRD 4.3 M Euro)

A Vidékfejlesztési Program közül az alábbiak kapcsolódnak az öntözéshez 2. - 5. Prioritásban: környezeti program klímaváltozáshoz való alkalmazkodás,

vízfelhasználás hatékonyságának javítása, vízvisszatartáson alapuló vízgazdálkodás- 432 Milliárd

4. Prioritásban: vízrendezés és az öntözés javítása az öntözőberendezések korszerűsítésével, felújításával 53 Milliárd

Lehetőségek

A Nemzeti Öntözési Ügynökség 45-50 fővel, illetve 10-15 fős területi

kirendeltségekkel, vízgyűjtő alapú eloszlásban, azaz összességében

130-150 fővel jöhet létre

A mezőgazdálkodási vízgazdálkodást 20 éve nincs mezőgazdasági

vízgazdálkodási postgraduális képzés. Ez alapvetően nem a gyakorlatban, hanem az irányítás, tervezés, szaktanácsadás,

hatósági munka során jelent problémát

Nyíregyházi Kutatóintézet

Homoktalajok komplex hasznosításának kutatása,

Ökogazdálkodási kutatások, különböző

ökogazdálkodási rendszerek értékelése

Debreceni Kutatóintézetek

Karcagi Kutató Intézet

Lehetőségek K+FA közeljövőben a precíziós vízgazdálkodásnak várhatóan még inkább felerősödnek a feladatai

következő területeken:

• Újabb valós idejű víz és energiatakarékos technológiák alkalmazása a GPS – Szenzor – Vezérlés -Szabályozás kapcsolatrendszerben

• Távérzékelés fokozott alkalmazása az extrém időjárási események észlelésében és kárelhárításban

• A szabványosított adatforgalmú térbeli és környezeti döntéstámogatás alapján (a hidrológiai események előrejelzési megbízhatóságának növelése

• A vízkészletek vízminőségének megóvása a pontszerű és nem pontszerű forrásokkal szemben

• Alternatív vízkészletek fogadása

Extenzív öntözési eljárások (barázdás, tömlős-barázdás, sávos áztatás) modernizálása

• Élelmiszerbiztonság és ellátás területén a vízgazdálkodási kockázatcsökkentési feladatok

• Újabb a vízkészletek fenntarthatóságát mérő és értékelő indikátorok és módszerek (pl. vízlábnyom, virtuális víz, LCA) regionális és technológia specifikus kidolgozása és alkalmazása

Összefoglalás Az öntözés a foglalkoztatást bővíti és javítja a mezőgazdasági termelés

versenyképességét, míg egyes régiókban a szociális ellátást, azaz általában

alapvetően elősegíti a vidék fejlődését

Megbízható adatok alapján, szakszerű módszerekkel, gazdasági és társadalmi támogatottság mellett, valamint megfelelő szaktudással lehet áttörést elérni

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET