13

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

  • Upload
    seanna

  • View
    172

  • Download
    12

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde. 19/B. Cselekménye. A mű szerkezete körkörös felépítettségű: ugyanarról a helyről indul, ahol véget ér. Ahogy a szerző írja, a „pogány kunok” idejében játszódik; de ez nem történelmi időmeghatározás. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde
Page 2: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály:Csongor és Tünde

19/B

Page 3: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Cselekménye• A mű szerkezete körkörös felépítettségű: ugyanarról

a helyről indul, ahol véget ér.• Ahogy a szerző írja, a „pogány kunok” idejében

játszódik; de ez nem történelmi időmeghatározás.• Csongor egy kozmikussá felnagyított nap alatt

végigjárja a világot. Célja a boldogság megtalálása.• A csodafánál megleli a boldogságot, Tündét, de

Mirigy elszakítja őket egymástól.• Ekkor Csongor elindul Tündérlak keresésére.

Útközben sok próbát kell kiállnia.

Page 4: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Műfaja• A költő maga "színjátéknak" nevezte művét, azonban a

darab sokban eltér attól a fajta felfogástól, amit az 1820-as években drámának tekintettek.

• Tulajdonképpen a három nagy műfajcsoport (líra, dráma, epika) határán áll: elbeszélések, leírások, párbeszédek, felvonásokra és jelenetekre tagolás jellemzik.

• Drámai költemény.• Az elbeszélő és szerelmi részekben rímes és

rímtelen trocheusok váltogatják egymást, míg az elmélkedő részek ötös és hatodfeles jambusokból állnak.

Page 5: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Stílusa, forrásai• Gergei Albert: História egy Árgilus nevű királyfiról és egy

tündér szűzleányról; Shakespeare: Szentivánéji álom (valóság és álom között elmosódik a határ); Goethe: Faust (mint műfaji előkép); Calderón: Az élet álom (baljós jövendölés)

• A műnek két szintje van, az első a mese szintje, a második a filozofikus gondolatok szintje.

• Ezen kívül két világszint is szerepel benne, a földi világ, a realitás tere (Csongor, Balga, Ilma, három vándor); valamint az égi világ, az ideák világa (Tünde, Mirigy, három ördögfi, az Éj, nemtők).

Page 6: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Jelképes mondanivalója

• Az eszményi ideálképek hajszolásának hiábavalóságát példázza:„Elérhetetlen vágy az emberé, Elérhetetlen, tündér, csalfa cél!”

• Tanulságként fogalmazódik meg az életnek az a töredékessége is, amely az eszményi boldogság nemlétezéséből, képzelt voltából fakad.

• Minden önmagába tér vissza, a kozmikus nap időszakai, a kiábrándult vándorok csapata, maga Csongor is. Nincs előrelépés, nincs kiút, a szerelem csak percnyi menedék a semmi sötétjében.

Page 7: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Milyen felépítés jellemzi a művet?Mi ennek a lényege?

Page 8: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Vörösmarty Mihály (1800-1855)

MI a Csongor és Tünde műfaja?

Page 9: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Mennyi idő alatt járja be a világot Csongor?

Page 10: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Mi az összefüggés Goethe és Vörösmarty műve közt?

Rembrandt: Faust ábrázolása (1650-52)

Page 11: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Varga Mátyás terve: Csongor és Tünde 1946

Page 12: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Upor Tibor terve: Csongor és Tünde 1932

Page 13: Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde

Mi Csongor célja?