Visszatekintõ 1988-1993 A nagy generáció: az újdonság ...pdsz.hu/container/files/attachments/36718/pdsz... · együtt voltunk. A nagy ellenzéki part, az SZDSZ az oktatáspolitikusai

Visszatekintõ

1988-1993

A nagy generáció: az újdonság varázsa és fellendülés

6 A PDSZ 25 éve 1988-1993

1988-1993 A PDSZ 25 éve 7

8 A PDSZ 25 éve 1988-1993

1988-1993 A PDSZ 25 éve 9

10 A PDSZ 25 éve 1988-1993

1988-1993 A PDSZ 25 éve 11

12 A PDSZ 25 éve 1988-1993

1988-1993 A PDSZ 25 éve 13

14 A PDSZ 25 éve 1988-1993

PDSZ akciók, aláírásgyûjtések, demonstrációk, sztrájkok (1988-1993)

1988. december 19.Ez volt az elsõ demonstráció, ahol a pedagó-

gusok fellázadtak az akkori állampárt ellen. Szi-geti Gábor beszélt az Eötvös szobornál, onnanindultunk. József Attila út, majd Bajcsy-Zsillinszky út és az Alkotmány út végén volt avégállomás, ahol többek között Beke Kata be-szélt.

1990. december 10.Mintegy húszezer közoktatásban dolgozó

részvételével tüntetést tartottak a Kossuth té-ren. A szervezõk a Pedagógusok Szakszerve-zete (PSZ) és a Pedagógusok DemokratikusSzakszervezete (PDSZ) voltak. Azt szerették

volna elérni, hogy az oktatási költségvetés ne 10, hanem 40%-kal emelkedjen, követelték a pe-dagógusbérek felemelését, az óvodák fenntartásának kötelezõ önkormányzati feladatként valóelismerését és azt, hogy a politika vonuljon ki az iskolákból. A szakadó esõben jó hangulatbanfolyt a nagygyûlés, amely a pedagógusok összefogását is demonstrálta. Petíciót adtak át az or-szággyûlés elnökének, amelyben összefoglalták követeléseiket. A követelések késõbb részbenteljesültek, anyagiakban azonban a probléma részben ma is fennáll.

1991. május 27-június 6. A töltéstavi önkormányzattal hónapok óta tartó bérvita miatt sztrájkba lépett a helyi általános

iskola 14 fõs tantestülete. A pedagógusok azt sérelmezik, hogy eddig csak a tíz százalékos cél-jellegû juttatást, illetve a költségvetési törvény szerinti úgynevezett adható rész felét kapták megaz önkormányzattól. Õk voltak az egyetlen tantestületet Gyõr-Moson-Sopron megyében, amelya sokat emlegetett 30 százalékos pedagógus béremelésben nem részesült.

Június 3-án a Gyõr környéki iskolák pedagógusai tartottak demonstrációt töltéstavi kollégáikmellett. A Pedagógusok Szakszervezetének Gyõr-Moson-Sopron Megyei szervezete és gyõri kör-zeti bizottsága nyilatkozatot tett közzé. Ebben úgy foglaltak állást, hogy amennyiben a tantestületés az önkormányzat közötti egyeztetõ tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor szolidaritásisztrájkra szólítják fel a megye pedagógus szakszervezeti tagságát (erre már nem került sor). A Pe-dagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkra hívta Gyõr-Moson-Sopron megyei tagságát.

1991. június 6-tól, 8 napos sztrájk után ismét tanítottak a töltéstavi általános iskola pedagó-gusai. A 14 tagú tantestület elfogadta az önkormányzat újabb ajánlatát: eszerint a költségvetés-bõl 200 ezer forintot csoportosítanak át, ami az óvoda és az iskola dolgozóinak július elsejétõl8,5 százalékos béremelést tesz lehetõvé. A megállapodás kompromisszum eredménye volt.

1993. május 25.Közös sztrájkbizottságot hoz létre a PSZ, a Közgyûjteményi és Közmûvelõdési Dolgozók

Szakszervezete (KKDSZ) és a PDSZ. A követeléseket a közalkalmazotti törvény módosítása ésa megfelelõ bértábla bevezetése érdekében fogalmazták meg. A sztrájkbizottság tárgyalásai KissGyula munkaügyi és Szabó Iván pénzügyminiszterrel augusztus végéig folynak.

1993. június 1.Tüntetés Budapesten az MTA székházánál és a Parlamentnél, a résztvevõk száma mintegy har-

mincezer volt. A kezdeményezõk és szervezõk a PSZ, a KKDSZ, a PDSZ, a Magyar Zenemûvé-szek és Táncmûvészek Szakszervezete (MZTSZ) voltak. A követelések a közalkalmazotti illet-ményrendszer életbe léptetése, a szakmai szempontokat figyelmen kívül hagyó pénzügyi megszo-rítások ellen és a közoktatási és a közmûvelõdési intézmények mûködõképességének megõrzéseérdekében szóltak. A tiltakozók petíciót adtak át Szabad Györgynek, az Országgyûlés elnökének.

1988-1993 A PDSZ 25 éve 15

Pokorni Zoltán: A PDSZ nem csupán érdekvédelmi szervezet volt

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az elsõ szakasz Pokorni Zoltán nevével fémjelezhetõ, hi-szen 1988. november 26-án, a I. István Közgazdasági Szakközépiskolában kétszáz-nyolcvanad magával megalapította a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetét. Ve-le beszélgettünk.

Ön személyesen részt vett a Mester utcai eseményen?Igen, bár azt hiszem késõn érkeztünk vissza a Balatonról, de ott voltunk. Nagyon sokan

voltunk a kezdeményezõk között. Horn Gábor ott tanított a Szent Istvánban (ekkor még ígyhívták a mai I. István Közgazdasági Szakközépiskolát – a szerk.), Papi Attiláékkal kiegé-szülve ez volt az egyik bázis, de létezett a III. kerületi Bárczi Géza Általános Iskola is, in-nen jött Mendrey László és Soós Gábor. És voltunk még páran, akik más intézményekbõlverbuválódtunk, így Beke Kata is, aki nagy nevû pedagógus íróként nagyon gyorsan csatla-kozott hozzánk. Akkoriban, a “félõs Kádár-kor”végnapjaira, mindenki mindenféle szervezetekethozott létre. Persze nem tudtuk, hogy végnapokezek, azt tudtuk, hogy félõs. A Bajcsy-Zsillinszkytársaság és a Fidesz már akkor is létezett, a po-litikai szervezetek hol pártként, hol csak egyesü-letként, hol alapítványként mûködtek. A PDSZnem csupán egy érdekvédelmi szervezet volt, ha-nem komoly és aktív része annak a háborgásnak,ami a 1988-as évek végét jellemezte.

16 A PDSZ 25 éve 1988-1993

Igazából mi volt az alapítás célja, illetve hogyanreagált rá a pártállam?

Õszintén szólva nem tudom hogyan reagált rá apártállam, azt tudom, hogy az elsõ, SZOT-tól függet-len szakszervezetet, az 1988. május 14-én mintegyezer egyetemi dolgozó által megalakított Tudomá-nyos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetét, aTDDSZ-t próbálták megakadályozni. Bizonyos szin-ten õk mintát is mutattak nekünk. Meg kell hogymondjam, hogy akkoriban a szakszervezet nem voltnagy respekttel bíró szervezeti forma, egy kicsit,,ciki”-nek is tûnt. Az akkori munkáshatalom a szak-szervezetet tényleges beleszólási joggal ruházta fel,az már más kérdés, hogy ezekkel nem nagyon éltekaz akkori párthoz ilyen szinten kötõdõ szakszerveze-ti vezetõk. Nem volt nehéz meggyõzni bennünket, fia-tal pedagógusokat arról, hogy vegyük ezt komolyan,éljünk vele, próbáljunk valóságos beleszólást szerez-ni. Egyértelmûen egy politikai mozgalom részei vol-tunk.

Az alapító okiratban olvastam, hogy azért jöttek létre, mivel az oktatás helyze-tének radikális javítása elengedhetetlenül szükséges volt a gazdasági, kulturális éserkölcsi válságból való kilábaláshoz. Hogyan tudott ebben a szakszervezet iránytmutatni?

A PDSZ egyike volt azoknak a szervezeteknek, mely folyamatosan szervezett szakmai fó-rumokat, konzultációkat. Ezeket elég nagy érdeklõdés kísérte. De az akkor még Gorkij fa-sori Gimnáziumban is rendszeres összejöveteleket, szakmai programokat tartottunk. Talánekkor vált világossá, hogy nem pusztán egy érdekvédelmi program kell. Úgy véltük, hogynem lehet jó a pedagógusok helyzete akkor, ha az oktatás helyzete sem jó. Nekünk tehát azegész ágazat felemelésén kellett gondolkodni, munkálkodni. Azt tartottuk, hogy egy olyanországban, ahol nem megbecsült, nem jó színvonalú az oktatás, ott nem lesz megbecsült apedagógus sem. Eredményesek voltunk, hiszen ezt a vitát elkezdtük, felszínen tartottuk,benne voltunk az ágazat politikai, szakmai vitáiban, diskurzusaiban, amit hellyel-közzel apártok generáltak. Az akkori MDF okta-táspolitikusa, Beke Kata nem innen nõttki, hiszen saját szakmai tekintélyébõlnyerte az indíttatást, de mégiscsakegyütt voltunk. A nagy ellenzéki part, azSZDSZ az oktatáspolitikusai szinte kivé-tel nélkül itt nevelõdtek ki, és a késõbbnaggyá váló párt is elõszeretettel merí-tett ebbõl a csoportból. Persze sok okta-táspolitikus nem a PDSZ-bõl, hanemmáshonnan érkezett.

1988-1993 A PDSZ 25 éve 17

A PDSZ állásfoglalásait tudomásul vették, illetve elfogadták, respektálták. Arra, hogyodafigyeltek a PDSZ-re, az újdonság varázsa is hozzájárult?

Részben, és talán az, hogy más volt akkor a nyilvánosság szerepe. Oly mértékben voltak ak-kor fojtottak és nyomottak a Kádár-kor utolsó évei, hogy a szó kimondásának a mai szemmel ne-hezen megérthetõ ereje volt.

Amikor megalakultak a nyilvánosságot is a zászlójukra tûzték...Más eszközünk nem is volt. A kezdeti kettõszáznyolcvanról nagyon gyorsan felduzzadtunk pár

ezer emberre. Az érdeklõdõ pedagógus elit megtalált bennünket, vagy mi találtuk meg egymást.Utána elindult egy szervezetépítõ munka, jártuk az országot, a PDSZ csoportokat, megyei szin-tû szervezeteket hoztunk létre. Ez egy nagyon nagy energiát, pénzt és idõt kívánó tevékenységvolt. Négy-öt év alatt elértük a pár ezres taglétszámot. A mainál jóval gyorsabban hatott a nyil-vánosság. A rendszerváltás évei alatt óriási szerepe volt annak, hogy valaki valamit ki mertmondani. Ma már mindenki kimond bármit, még bármilyen szamárságot is. Akkor a szónak na-gyobb súlya volt. Gondoljunk csak arra, hogy egy életre politikust csinált a Hõsök tere OrbánViktorból, mert ki merte mondani, hogy az orosz csapatok kivonulásáról kell tárgyalásokat kez-deményezni az új kormánynak. És volt súlya annak is, hogy néhány pedagógus fel mert állni ésrendezvényt mert szervezni, vagy tüntetést mert összehívni. Ez önmagában egy szervezõ erõvé,jelentõs súllyá tudott válni akkoriban.

A kezdeti idõszak a struktúrában is visszaköszönt, hiszen egy kilencfõs ügyvivõi testü-let irányított, melynek Ön volt az egyik tagja és szóvivõként dolgozott.

Az ügyvivõi testület bõven elfért a Horn Gáborék lakásában. Azt hiszem három szóvivõt vá-lasztottunk, az egyik én voltam, a másik Horn Gábor a harmadik talán Mendrey László. BekeKata nem vállalt ilyesmit, ha jól emlékszem. Ez akkor arról szólt, hogy a sajtótájékoztatókat kitartja, ki beszél, ki vállalja ezt a munkát.

18 A PDSZ 25 éve 1988-1993

A szakszervezetnek akkoriban külön-féle akciói, demonstrációi, május 1-jeiprogramjai is voltak. Hogyan emlékszikerre?

A PDSZ-t valójában az elsõ pedagógustüntetés teremtette meg, szervezte össze.1988. december 19-re szerveztük az elsõpedagógus demonstrációt. Ami a rendszer-váltás éveiben talán az elsõ ilyen szakmaimegmozdulás volt, hiszen az Erdélyi tünte-tés és a bõs-nagymarosi tûntetés után ezvolt a harmadik. A mi szakmánk volt, ami

elsõnek fellázadt az akkori állampárt ellen. Szigeti Gábor beszélt az Eötvös szobornál, on-nan indultunk. József Attila út, majd Bajcsy-Zsillinszky út és az Alkotmány út végén volt avégállomás, ahol többek között Beke Kata beszélt. Nem engedtek minket a Parlament köze-lébe, mert féltek tõlünk. A pedagógusok tiltakozását többedmagammal én is elvittem a mi-nisztériumba. Horn Gábor volt ott és Papi Attila. Czibere Tibor szakminiszter fogadott ben-nünket. Nem volt túl szofisztikált a követelés, bár sok mindent leírtunk, de a lényeg az volt,hogy emeljék fel kétszeresére az oktatásra szánt pénzt. Nemcsak a pedagógusok bérét, ha-nem ezt is. Utána még több tüntetést szerveztünk, már a demokratikus kormányok idején is,de ez nyilvánvalóan már nem a rendszer, hanem a pedagógusok bérére, bértárgyalások nyo-matékosítására vonatkozott. Az akkori Fidesszel és a Budapesti Pedagógusok Állandó Bizott-ságával szerveztük a megmozdulást. Ez komoly erõvé tette a PDSZ-t, úgy emlékszem, nagyonizgalmas volt.

“Nem zsugorodó akril festék, seprûnyél és hogy kell transzparenseket festeni, ne aludj otthonaz éjszaka, hanem a barátodnál, barátnõdnél mert jöhetnek a rendõrök, különbözõ helyen kellelhelyezni a transzparenseket, ha lefoglalnák maradjon.” - Ezt akkor megtanultuk, jó volt. Mégegy dolog volt, ami a PDSZ erejét adta a demonstrációkon, a szakmai programon túl. Akkori-ban újdonság volt, hogy rendszeres nyári táborokat, képzéseket szerveztünk. Ez egy olyan erõskohéziót teremtett, baráti szálakat hozott létre, amelyek a mai napig nem pótolhatók.

A PDSZ képzéseket amai napig látogatja, hiszentavaly például részt vett aPDSZ Akadémián, Bala-tonalmádiban is, sõt nagyközérdeklõdésre számottartó elõadást is tartott.

Az ember lassan kikopikbelõle, de én elég sok idõtszántam erre. A FIDESZ okta-táspolitikusaként kezdtem egyúj fejezetet, de a régi barátikapcsolatok még megmarad-tak mind a mai napig.

1988-1993 A PDSZ 25 éve 19

Tartja a kapcsolatot az alapítókkal, illetve a szakszervezet akkori vezetõivel?Igen, Soós Gáborral nemrég találkoztam. Mendrey Lászlóval, Kovács Istvánnal is össze-össze-

futunk, Papi Attilával, Horn Gáborral szintén találkozgatunk, Sajnos Beke Kata és Molnár Pétermár meghalt. Már olyanok vagyunk, mint az öreg partizánok, akik a halottakat is számolják.

Beszéljünk a PDSZ akkori elsõ sajtótermékeirõl, a PDSZ-hírekrõl, amely 1989-ben, és aRációról, mely 1990-tõl jegyzi évfolyamait. Ebben a szerkesztõségi munkában is részt vett?

A sikernek sok anyja van, csak a kudarc árva, mondjaMark Twain. Úgy emlékszem, hogy én voltam a legfõbbszerkesztõje, de erre többen tartanak igényt. HegedûsZsuzsa, Takács Gabi, Horn Gábor és én alkottuk akkori-ban a Ráció szerkesztõségét. Emlékszem az elsõ példá-nyokra, nagy öröm volt, amikor megjelent. Az újság na-gyon fontos összekötõ elem volt, örülök, hogy mind a mainapig él és mûködik.

Akkoriban hogyan ment a Ráció terjesztése?Elsõsorban szórtuk, az én autómban mindig volt pár tu-

cat és, ha mentünk valahova, terítettük.Egy-egy PDSZ csoport mindig úgy jött létre, hogy valami baja volt az igazgatónak a tanárokkal,

vagy a tanároknak az igazgatóval, vagy éppen a polgármesterrel. Aztán meghívtak minket, háthatudunk segíteni. Igyekeztünk, és, ha már ott voltunk, próbáltuk láthatóvá is tenni, hogy egy nagyobbszervezet részeként erõsebbek lesznek. Tudtak a PDSZ-rõl, de konkrétan akkor szálltak be, akkorjöttek létre csoportok, amikor valamilyen segítségre volt szükségük. Az újság, a Ráció minden eset-ben segítette a hírközlést, az információátadást és persze a taglétszám gyarapodását is.

20 A PDSZ 25 éve 1988-1993

1988-1993 A PDSZ 25 éve 21

Tallózás a Ráció 1993. augusztusi számából

Visszatekintõ

1994-1999

Szervezetfejlesztés és hivatali mûkõdés

Tallózás a Ráció 1994. áprilisi számából

22 25 éves a PDSZ 1994-1999

1994-1999 25 éves a PDSZ 23

Tallózás a Ráció 1995. decemberi számából

PDSZ akciók, aláírásgyûjtések, demonstrációk, sztrájkok (1994-2000)

1995. március 20.A PDSZ tüntetést szerve-

zett a Bokros-csomag oktatásiszférát érintõ intézkedései, aszociális rendszer drasztikusleépítése, az újabb jövedelem-csökkenés, az oktatási intéz-mények bezárása ellen.

1995. október 4.Országos tüntetést rende-

zett a Parlament elõtt aHÖKOSZ, amely éjszaka vir-

rasztással folytatódott. A tüntetésen az oktatásban érintett szakszervezetek képviselõi is résztvettek. Az FDSZ elnöke szerint a hallgatók koncepciója világos és a kormánynak tekintetbe kellvenni a követeléseiket. A PSZ fõtitkára szerint a tandíj melletti költségnövekedésrõl nem lehetmegfeledkezni. A pedagógusok is sztrájkolni fognak, ha a kötelezõ óraszámot béremelés nélkülakarják felemelni. A PDSZ a kormányt tette felelõssé a tüntetésért.

1995. november 15.Tüntetés Budapesten

az MTA székházánál ésa Parlamentnél, a részt-vevõk száma kb. nyolc-vanezer fõ. A kezdemé-nyezõ és szervezõ aPSZ, az FDSZ, aKKDSZ volt. Hozzájukcsatlakozott az Agrár-oktatási és KutatásiDolgozók Szakszerve-zete (AOKDSZ), aHallgatói Önkormány-zatok Országos Szövet-sége (HÖKOSZ), aHODOSZ PedagógusTagozata, az Irányítás-technikai Dolgozók Független Szakszervezete (IDFSZ), a Magyar Közalkalmazottak és Köz-tisztviselõk Szakszervezete (MKKSZ) Fõvárosi Szervezete, a Magyar Szakképzési Szakszerve-zet (MSZSZ), az Orvosegyetemek Szakszervezeti Szövetsége (OSZSZ), a PDSZ és a TUDOSZ.

A tiltakozók a közalkalmazottak bértömegének 25%-os növekedését, a pedagógusbérek fel-zárkóztatását, az 1992 elõtti munkaviszonyok közalkalmazotti jogviszonyként való elismerését,az intézmények garantált mûködési feltételeit, a foglalkoztatási és szakmai biztonságot követel-ték, majd petíciót adtak át az Országgyûlés elnökének.

24 25 éves a PDSZ 1994-1999

1995. november 24. Önálló sztrájkbizottságot alakított a PDSZ, amelyhez bármely költségvetési szakszervezet

csatlakozhatott. Követeléseik nagyjából azonosak voltak a PSZ-FDSZ-KKDSZ sztrájkbizottsá-géval. E napon tárgyalt a közalkalmazotti sztrájkbizottság és a kormány. Megegyeztek, hogyszakértõi szinten egyeztetik azokat az elképzeléseket, amelyek révén forrást lehet teremteni aközalkalmazottak béremelésére. Fodor Gábor lemondása indoklásában arra hivatkozott, hogy aközoktatás-fejlesztéstõl vontak el 7 milliárd Ft-ot, Bokros Lajos nyilatkozata szerint az önkor-mányzatoktól, ugyanakkor a szakszervezetek nem látták garantáltnak forrásnövekedés eseténsem a béremelést, mivel az önkormányzatokat erre nem lehet kényszeríteni.

Tíz nappal késõbb, december 4-én eredménytelenül zárultak a tárgyalások a közalkalmazot-ti sztrájkbizottság és a kormánydelegáció között, majd december 15-én a pedagógussztrájkotmegtartották, a közoktatásban dolgozók 80%-a vett részt benne.

1996. júniusA PDSZ pécsi szervezete de-

monstráció szervezett azEsztergár Lajos úti és a BánkiDonát úti általános iskolák át-szervezése ellen. A tüntetésen aszülõk és a pedagógusok vettekrészt, mintegy kétszázan. Petíci-ót nyújtottak át az önkormány-zatnak, megakadályozandó az el-hamarkodott lépéseket. A petíci-óra ugyan nem kaptak választ, dea probléma akkor megoldódott.

1997. április 2.Március 24-e óta tüntetésre készültek a Budapest XV. kerület Neptun utcai iskola tanárai, di-

ákjai és az érintett szülõk az iskola bezárása, illetve elköltöztetése miatt. A kerület tervei szerintaz iskolákat úgy akarják elhelyezni, hogy a többeket érintõ költözések után hárommal kevesebbmaradjon. A tüntetés helyett végül nagygyûlést tartottak, amelyen szülõk, tanárok és diákok vet-tek részt. Az iskola végül legalább egy tanévre a helyén maradt. Az iskola pedagógusai nagy-részt a PDSZ-hez tartoznak.

1997. április 15-május 15.A pécsi önkormányzat iskola-átszervezési és létszámleépítési tervei ellen fellépve aláírás-

gyûjtési akciót kezdeményezett a helyi PDSZ.

1999. októberA PSZ kezdeményezésére országos közszolgálati sztrájkbizottság alakul, amelynek tagjai:

PSZ, FDSZ, TUDOSZ, MKKSZ, BDDSZ, AOKDSZ. Ehhez a késõbbiekben csatlakozik aPDSZ és a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ). A sztrájkbizottság aközszféra érdekegyeztetésének helyreállítását, törvényi garanciát valamennyi közalkalmazott2000. évi béremelésére, a reálkereset-növekedés garantálását és a költségvetési intézmények za-vartalan mûködõképességének biztosítását követelte.

1994-1999 25 éves a PDSZ 25

Út a hivatali mûködés irányába

1993-tól a szervezetfejlesztés kötötte le szakszerveze-tünk energiáit, lassan, de elindultunk a hivatali mû-ködés irányába. Kialakult a regionális irodák rend-szere, az 1990-es évek közepén már 4 területi irodájavolt a PDSZ-nek. Mindezekrõl az akkori ügyvivõi tes-tület egyik oszlopos tagjával, Szakács Péterrel beszél-gettünk.

Hol voltak a regionális irodák?Debrecenben, Szolnokon, késõbb

Kecskeméten, Pécsett, Gyõrött, Szé-kesfehérvárott, Veszprémben. Mond-hatjuk, hogy egészen jól lefedtük az or-szágot és próbáltuk kiépíteni, megerõ-síteni a szervezetet azon alapelvekmentén, amelyeket mi jobbnak tartot-tunk, mint a hagyományos, régebbiszakszervezet elvei.

Milyen volt a kapcsolattartás a regionális és az országos irodák között?Folyamatos. A napi

ügyek során telefont, le-velezést, szóval mindencsatornát kihasznál-tunk. Az informatikátakkor még kevésbé tud-tuk használni, de idõ-ben fejlesztettük ezeketa dolgokat is.

26 25 éves a PDSZ 1994-1999

A Ráció újság hogyan jutott el az irodákhoz?Postán. Ezt a központ intézte, mind a megírást, mind a szerkesztést, mind a megjelentetést.

Mindig vidám jelenet volt, amikor megjött a nyomdából a Ráció és mindenki leült és elkezdtebecsomagolni, hogy minden egyes csoporthoz eljusson a megfelelõ példányszám. Mi vittük nagyzsákban a postára a lapot. Akkoriban az ügyvivõk feladata volt, hogy ezeket a technikai dolgo-kat végrehajtsák. Havi lapot szerettünk volna, akkoriban évente hétszer meg is jelent a Ráció.Örülök, hogy jelenleg így van.

Amikor Ön szóvivõ volt,hogyan alakult a PDSZ is-mertsége?

Én határozottan úgyéreztem, hogy figyeltek aszavunkra, mind a sajtón,mind az érdekegyeztetésenbelül. Tiszteltek bennünket.Nagyobb volt ez a respekt,mint a valódi érdekérvénye-sítõ képessége a szervezet-nek. Persze folyamatos vi-táink is voltak. A reprezen-tativitás egy olyan kulcsszóvolt akkoriban, aminek a mérésére a közalkalmazotti tanácsválasztás eredményét írta a jog-szabály és ehhez képest mi nem teljesítettünk olyan jól, mint szerettünk volna, de ettõl füg-getlenül szerintem jó volt a respektje a szakszervezetünknek.

1994-1999 25 éves a PDSZ 27

1993-2000 között milyen megnyilvánulá-sai voltak a PDSZ-nek?

Ezekben az években szép számmal akadtakdemonstrációk, hiszen alapvetõ változásokvoltak az oktatásban. Az 1996-os közoktatásitörvénymódosítás igen nagy falat volt, nagyonkomoly munkát okozott nekünk is, a pártoknakis. Ebben az idõszakban a közalkalmazotti tör-vény bérekre vonatkozó fejezetének a belépte-tését kellett elérnünk. A most már a történelemrészét képezõ akciókat (Bokros csomag ellen)mi közvetlen közelrõl éltük át, illetve reagál-tunk ezen formán is tüntetésekkel, illetve egyébakciókkal. A PDSZ szervezeti munkája igenerõteljes volt ebben az idõben, ekkor ment anorvég társszakszervezettel egy többéves,hosszú távú projekt, amiben a vidéki szerveze-teinket próbáltuk megerõsíteni. Szervezeti éspolitikai szinten is kemény munka folyt ezek-ben az években.

28 25 éves a PDSZ 1994-1999

1994-1999 25 éves a PDSZ 29

Tartja-e a kapcsolatot jelenleg aPDSZ-szel?

Visszamentem tanítani, 2000 óta is eztgyakorlom. A PDSZ-szel alkalomszerû akapcsolatom. 2000 után még részt vettem akongresszuson, találkoztunk több alkalom-mal. Az utóbbi idõben ez már véletlenszerû.

Van-e olyan élménye, amire szívesenemlékszik?

Egy dolgot erre nem tudnék válaszolni.Folyamatosan ment a munka mind az érdek-egyeztetés, mind a média, a nyilvánosságirányába, de a tovább képzések is nagyonfontosak voltak ezekben az években. Munkamellett nehéz volt végezni, hiszen félállás-ban voltam, és akkoriban ehhez egy olyanigazgató is kellett, aki partner volt ebben.Nem mondom, hogy támogatta, de partnervolt. Nyûgös éveket éltünk akkoriban.

30 25 éves a PDSZ 1994-1999

Tallózás a Ráció 1995. szeptemberi számából

1994-1999 25 éves a PDSZ 31

Tallózás a Ráció 1999. júniusi számából

Visszatekintõ

2000-2009

Demonstrációk, sztrájkok és aláírásgyûjtések

2000. december 18. A PSZ tiltakozó röpgyûlések megtartására hívja fel az iskolákat, mivel a kormány nem tel-

jesítette az idei bérkorrekcióra vonatkozó ígéreteit. Borbáth Gábor szerint jövõre ez már csakpótköltségvetéssel lehetséges. December 18-án hosszú csengõszóval tiltakoznak az országminden általános és középiskolájában, jelentette be a Magyar Közoktatási és SzakképzésiSzakszervezet. A csengõszó annak a röpgyûlésnek a kezdetét is jelzi, amelyet a PSZ, az FDSZés a MKSZSZ kezdeményezésére tartanak az intézményekben. Az akció keretében leveleketküldenek a MEH-be, a PM-be és a kormányhoz. Az EDDSZ szolidaritását fejezte ki a pedagó-gus-demonstrációval kapcsolatosan a közoktatásban dolgozóknak.

A meghirdetett hosszúcsengõs pedagógus akcióhoz az egész leendõ Oktatási Unió (PSZ,PDSZ, AOKDSZ, FDSZ, MKSZSZ) csatlakozott. A pedagógusok és oktatók még 5% bérkor-rekciót várnak erre az évre a kormánytól.

A kormány közleményben tudtatta, hogy az oktatást változatlanul stratégiai ágazatként keze-li és a reálbér-elmaradást akkor is kifizeti, ha ezzel az átlag a 2,5% fölé megy. A közlemény sze-rint januárban a technikai kérdésekrõl megkezdõdnek a tárgyalások. A PSZ szerint ha egy hó-nappal ezelõtt elkezdõdtek volna, akkor sokkal megnyugtatóbb lenne a helyzet és nem kerültvolna sor konfliktusra. Aztán ismét kormányülés elé került az oktatás korrekciós béremelése. Akormány pozitív döntése után folytatódtak a tárgyalások az oktatás bérkorrekciójáról, a szak-szervezetek szerint 4-5%-ra, a kormány szerint 2%-ra van szükség. Mindez februárban juthat ela tanárokhoz és a technikai munkatársakhoz. A tárgyalások elõre haladtával nõ a feszültség akulturális szférában. Vadász János bejelentette, ha a NKÖM nem kezd tárgyalásokat a korrek-ció ügyében, januárban felmérik a sztrájkkészséget és megfelelõ támogatottság esetén akciókatszerveznek. A kormány december 19-i ülése után Orbán Viktor bejelentette, hogy a közalkal-mazottak béremelését 2000-re 13%-ra egészítik ki.

2001. október 18.A Pedagógusok Szakszervezet aláírásgyûjtési akciót indított annak érdekében, hogy az Or-

szággyûlés tûzze napirendre a közalkalmazotti bérek kérdését. A Pedagógusok DemokratikusSzakszervezete a meghirdetéskor csatlakozott a Pedagógusok Szakszervezete által meghirdetettaláírásgyûjtési akcióhoz, emellett az Alkotmánybírósághoz is fordult, azzal, hogy „a kötelezõlegkisebb munkabér (minimálbér) megállapításáról szóló 224/2001. (XI. 21.) Korm. rendelet 2.§-a és a Magyar Köztársaság 2001-2002. évi költségvetésérõl szóló 2000. évi CXXXIII. tv. 81.§-a következtében elõállott helyzet alkotmányellenes, amennyiben sérti az Alkotmány 70/B. §(3) bekezdésében és ennek alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv.60-80. §-ban biztosított, a végzett munka minõségével arányos munkabérhez való jog megvaló-sulását az egész közalkalmazotti szférában.” A PDSZ kéri az Alkotmánybíróságot, hogy az Or-szággyûlés valamint a Kormány részére az alkotmányellenes állapot megszüntetését rövid ha-táridõ mellett és visszamenõleg írja elõ, a beadványt pedig soron kívüli bírálja el. A PSZ alá-írásgyûjtõ akciójához december közepéig összesen 28 szervezet csatlakozott.

Az aláírásgyûjtés határidõre befejezõdött, 2002. január 24-én 216 ezer aláírást nyújtottak átaz OVB-nek.

32 25 éves a PDSZ 2000-2009

2003. augusztusa Augusztus 26-i hírek szerint aláírásgyûjtési akcióba kezdett a Pedagógusok Demokratikus

Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a módosított közoktatási törvénybõl töröljék apedagógusok többletmunka-vállalására vonatkozó részeket: az aláírásgyûjtõ íveket eljuttattákaz Országos Választási Bizottságnak (OVB). A PDSZ a “cselédpasszusnak” nevezett résztdiszkriminatívnak tartja, annak értelmében ugyanis a munkáltató évi plusz 496 óra tanításra kö-telezheti a pedagógust, holott ez az idõtartam más közalkalmazottaknál legföljebb évi 280 óralehet.

Október 12-én Kerpen Gábor PDSZ elnök bejelentette, ha nem módosulnak a jövõ évi köz-ponti költségvetés tervezetének oktatást érintõ egyes részei, a PDSZ akciót kezdeményez. KerpenGábor elmondása szerint a költségvetés jelenlegi tervezete “legalább öt-hat százalékos reálér-ték-csökkenést jelent” az oktatási intézmények fenntartóinak. Az oktatásban dolgozók béréneknövelésére semmilyen információt nem tartalmaz a törvénytervezet, amely azt jelenti, hogy akormányprogramban rögzített “folyamatos reálbéremelés” nem teljesül.

Közben megkezdték az aláírásgyûjtést a pedagógusok diszkriminálása a munkajogi jogsza-bályok megkerülése ellen és az oktatás minõségének védelmében. Az aláírásgyûjtés november30-án zárult, a szakszervezet addig kérte visszaküldeni a kitöltött aláíróíveket a PDSZ irodájá-ba. A PDSZ felhívása a következõ volt:

“EGY ALÁÍRÁSSAL JOGAINK VÉDELMÉBEN A kormány nyáron módosította a közoktatá-si törvényt. Az új szabály szerint:· megkerülve a Munka törvénykönyvét több munka rendelhetõel a pedagógusoknak · a többletmunkát ezentúl nem kell egyeztetni a szakszervezettel · a peda-gógusnak akár évi 496 órát, vagyis közel 3 havi többletmunkát is elrendelhet a munkáltató – ateljesítménypótlékkal végezhetõ munkán felül – akkor is, ha a dolgozó nem akarja MOST kellfellépni ez ellen, · mert túlterhelheti a pedagógust és ez rontja az oktatás minõségét · mert mamég csak a pedagógusokra vonatkozik, de lehet, hogy holnap Önre is sor kerül Kérjük, írja alá

2000-2009 25 éves a PDSZ 33

az ívet, hogy visszaadhassuk a Parlamentnek a jogszabályt újratárgyalásra! Kérjük, ügyeljenarra, hogy a személyi számát végig pontosan írja. Ezt a számot a régi személyi igazolványban,a régi TB-kártyán, a lapozós jogosítványban, illetve az új lakcímkártyán találja meg. Köszönet-tel: kollégái – gyermeke tanítói és tanárai Kérjük, juttassa vissza az ívet a PDSZ Országos Iro-dájába 1011 Budapest, Jégverem u. 2.”

Bírálta a jövõ évi költségvetés tervezetét a PDSZ is és legalább tíz százalékos garantált bér-emelést szorgalmazott. A csökkenõ gyermekszám mellett a PDSZ elfogadhatatlannak tartja anormatívák változatlanul hagyását, s legalább hat százalékos emelést tartana szükségesnek - kö-zölte a tömörülés elnöke.

A kétezres évek elején több városban – Gyõrött, Salgótarjánban, Hatvanban, de Buda-pesten – is tiltakoztak az iskolabezárások ellen.

2004. május 19. és május 28.Április végén bejelentették, hogy a PDSZ májusban országos akciót kezdeményez annak ér-

dekében, hogy a kormány vállaljon kötelezettséget a közalkalmazotti bérek reálértékének meg-õrzésére, közölte a szervezet elnöke. Az akcióval az a szervezet célja, hogy az oktatásban dol-gozók, illetve a közalkalmazottak bérének vásárlóértéke ne csökkenjen. A PDSZ elvárja a kor-mánytól, hogy a szakszervezetekkel együtt május végéig dolgozza ki a reálbér megõrzésének jo-gi és finanszírozási garanciáit. Eddig 1,1 százalékos bérkiáramlás történt az ágazatban. Április30-án választmányi ülésén döntöttek arról, milyen akciót szerveznek, végül május 19-én tün-tetésre került sor. A Pénzügyminisztérium elõtt tartott megmozduláson, ahol ülésezett a Orszá-gos Közszolgálati Érdekegyeztetõ Tanács, alig több, mint százan vettek részt. „Egyszer volt 50százalék (2002) Hol nem volt 6 százalék (2003) Mégsem volt 6 százalék (2004) Tovatûnt 50százalék“, volt olvasható az egyik transzparensen. „Ha a kormány idén nem tesz valamit a bé-rek rendezéséért, az év végéig már 12 százalékkal kevesebbet fog érni a 2002-es fizetésemelés“,mondta a PDSZ elnöke. A tüntetést támogató, EDDSZ elnöke a szó szoros értelmében szélnekis eresztette a kormánnyal kötött megállapodást, amelyben a kabinet idénre hatszázalékos bér-emelést vállalt, ám ezt a pénzhiánnyal küszködõ önkormányzatok jelentõs része nem tudja kifi-zetni (a megállapodást az EDDSZ sem írta alá). Az elnök a szélre bízta az egészségügyi dolgo-zók bérlistáját („egy 25 éve dolgozó háziorvos nettó 105 ezer forintot visz haza“), egy csokorkék lufit, valamint Petõfi Sándornak A XIX. század költõi címû versét („Ha majd a bõség kosa-rából mindenki egyaránt vehet…“). A tüntetõk ezután az Oktatási Minisztérium épülete elé vo-nultak. Az OM elõtt felszólaló pécsi PDSZ ügyvivõ szerint a tanárok félnek. Az Országos Köz-szolgálati Érdekegyeztetõ Tanács ülésén megállapították: az elsõ negyedévben ugyan a közszfé-ra egészében 6,8 százalékkal emelkedtek a keresetek, de ezen belül igen nagy eltérések vannak,különösen a közalkalmazottak és a szolgálati jogviszonyban dolgozók, illetve az önkormányzat-okhoz tartozó alkalmazottak kárára. A testület a június 9-ei kormányülésig több változatot dol-goz ki arra, hogy mindenhol hat százalékkal emelkedhessenek a keresetek.

Május 19-én bejelentették, hogy május 28-án ismét demonstrációt tart a Pedagógusok De-mokratikus Szakszervezete (PDSZ) annak érdekében, hogy a kormány azonnal intézkedjen azoktatásban dolgozók bérének megõrzésérõl. A PDSZ elnöke elmondta, hogy a PDSZ azt akar-ja, hogy a kabinet mihamarabb adjon jogi és pénzügyi garanciát a mindössze az inflációt köve-tõ hat-hét százalékos béremelésre. A szakszervezet szerint a közalkalmazotti bértáblában kelle-ne rögzíteni az emelést. A pénzügyi garanciával kapcsolatban Kerpen úgy fogalmazott: a kor-mány ellentmondó intézkedéseibõl nem tudni, mire van pénz. Az egymást követõ megszorítá-sok – jegyezte meg – arra utalnak, hogy a kormány kevés pénzbõl gazdálkodik, de a decemberben

34 25 éves a PDSZ 2000-2009

esedékes tizenharmadik havi nyugdíj egy ré-szének elõre hozott kifizetése ellentmond en-nek. A PDSZ felmérése szerint az oktatásiintézmények fenntartói körében az éves ter-vezett béremelés mértéke mindössze 1,12százalék (a kiküldött kérdõívekre az iskola-fenntartók hat százaléka, azaz 120 önkor-mányzat válaszolt). A szakszervezet a hat-százalékos béremelés elérése érdekében (amiaz összes közalkalmazottat tekintve 50 milli-árd forint pluszkiadást jelentene a költségve-tésnek) május 28-án délután háromnegyed

háromra a József nádor térre hívja tagjait, a társszervezeteket, valamint a szülõket. (A PSZ is ké-szített egyébként felmérést: 217 önkormányzat adatai alapján õk arra jutottak, hogy a pótlék-emelésekkel együtt is mindössze kétszázalékos volt a bérnövekedés az oktatásban dolgozók kö-rében.) Május 26-án közölték, hogy a Munkástanácsok pedagógus szakszervezetei is támogat-ják a PDSZ demonstrációját (Keresztény Pedagógusok Szakszervezete, valamint a KeresztényPedagógusok Társasága, a szakképzési szakszervezet, valamint a Magyarországi Szülõk Orszá-gos Egyesülete). A demonstrációhoz csatlakozott az EDDSZ, valamint a Liga is. A tervek sze-rint a szakszervezetek vezetõi beszédet mondanak a József nádor téren, majd a résztvevõk élõláncot alkotnak egészen az Oktatási Minisztériumig, ahol újabb beszédek hangzanak el. A PDSZezer-kétezer embert várt a tüntetésre. A PDSZ felmérése szerint az oktatási intézmények fenn-tartói körében az éves tervezett béremelés mértéke mindössze 1,12 százalék. A kormány és amegállapodást aláíró szakszervezetek 29-én tárgyalnak, ezen részt vesz a PDSZ is. Kerpen Gá-bor azt mondta: nem számítottak arra, hogy a kormány az utolsó pillanatra hagyja az egyezte-tést, azért esik egybe a tárgyalás és a demonstráció idõpontja. A Pedagógusok Szakszervezetenem vesz részt a tüntetésen, mint vezetõi fogalmaztak, a tárgyalóasztal mellett szeretnének ered-ményeket elérni. A rendõrség tudomásul vette a demonstrációt, azzal a feltétellel, hogy a részt-vevõk csak a járdán alkothatnak élõ láncot.

A demonstráció stílusa nagyon hasonlított az elõzõre. Egyenlõ esély: a lejtõn lefelé min-denki egyformán gyorsul!; Ki mint él, úgy ígér!; Az esélyegyenlõség mai szabálya: kevesebbóvodában, iskolában kevesebb bér! - ilyen feliratú táblákat vittek a Pénzügyminisztériumelõtt megjelentek, akik követelték, hogy a kormány mihamarabb, jogi és pénzügyi garanci-ák mellett intézkedjen az idei hat-hét százalékos béremelés teljesítésérõl. Kerpen Gábor, aPDSZ elnöke elmondta, hogy ha a kabinet nem intézkedik, idén öt százalékkal csökkenhet abérek reálértéke, így 2002 óta összességében tizenkét százalékkal ér kevesebbet a közalkal-mazottak keresete. Kerpen visszautasította az Oktatási Minisztérium vádjait, miszerint aszakszervezet politikai okok miatt demonstrál. Emlékeztetett, hogy a PDSZ az elõzõ kor-mány alatt is tiltakozott a bértábla összenyomása és a kötelezõ óraszám emelése miatt.(Kerpen ötszázra becsülte a résztvevõk számát, szerinte azért nem voltak többen, mert ilyen-tájt viszik a tanárok kirándulni diákjaikat.) A demonstráción felszólalt az akcióval szolidari-tást vállaló Gaskó István, a Liga elnöke. A demonstrálók a Nádor utcán lassan átsétáltak aSzalai utcába, a menetet a rendõrök az utca másik oldaláról vigyázták. Az oktatási miniszté-rium elõtt Nagy Erzsébet, a PDSZ Baranya megyei szervezetének képviselõje beszélt. A de-monstráció lezárásaként a pedagógusok az ígéreteket szimbolizáló rózsaszín lufikat enged-tek a magasba.

2000-2009 25 éves a PDSZ 35

Június 18-án, a tanév végén szöveges bizonyítványt állított ki az Oktatási Minisztérium el-múlt tanévben nyújtott teljesítményérõl a PDSZ, arra célozva, hogy jövõre az elsõ osztályoso-kat szöveges formában kell értékelniük a tanároknak. A PDSZ szerint a tárca több területen nemérte el az elégséges szintet: “felzárkóztatásra szorul” kommunikációs készség, értõ olvasás, azoktatásban dolgozók társadalmi, valamint anyagi megbecsüléséért való kiállás, illetve a közok-tatási feladatok finanszírozása területén. A szakszervezet “gyengén megfeleltre” minõsítette aközoktatási törvény módosítását, valamint az intézmények és a pedagógusok eszközbõvítését.Sipos János, a tárca közoktatási helyettes államtitkára a fentiekre reagálva az MTI-nek aztmondta: szeptembertõl jelentõsen emelkedik az osztályfõnöki pótlék és a minõségi bérpótlék.Közölte: több, a korábbi években nem létezõ lehetõség nyílt az intézmények felújítására: aPHARE-program keretében mintegy hétmilliárd forintból 115 iskola újulhat meg, a nemzeti fej-lesztési terv részeként pedig 12,5 milliárd forint jut az idén óvodák és iskolák felújítására.

2004. május 28. - A PDSZ demonstrációt kezdeményezett a közalkalmazotti bérek értékénekmegõrzéséért. A több száz pedagógus a Pénzügyminisztérium és az Oktatási Minisztérium épü-lete elõtt követelte, hogy a kormány azonnal intézkedjen a dolgozói bérek vásárlóértékénekmegõrzésérõl, a jogi és finanszírozási garanciák megteremtésérõl. A kormánytól garanciát vár-tak az éves szinten a 6-7 százalékos béremelésre.

2006. szeptember 29. - A PDSZ szervezésében Debrecenben mintegy kétszáz pedagógus tar-tott békés demonstrációt annak érdekében, hogy vonja vissza a kormány a közoktatási törvény-nek a pedagógusokat sújtó elõírásait.

2006. október 13. - Több mint ezren tiltakoztak a közoktatási törvény módosítása miatt, s kö-veteltek valódi társadalmi egyeztetést, párbeszédet a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveze-te (PDSZ) által szervezett és hét civil és szakmai tömörülés részvételével tartott országos szülõiértekezleten Budapesten.

36 25 éves a PDSZ 2000-2009

2007. február 14. - A budapesti szakképzõ intézmények tervezett átszervezése, illetvebezárása ellen demonstráltak mintegy háromezren a fõvárosi önkormányzat épülete elõtt.A három pedagógus szakszervezet (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, Pedagó-gusok Szakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet) 12 pontból ál-ló közös petícióban követelte, hogy szakmai és ne költséghatékonysági alapon szülesseneka közoktatást érintõ döntések, készüljön megvalósíthatósági tanulmány az iskolákkal kap-csolatos döntés elõtt, s történjen valódi egyeztetés az érdekvédelmi szervezetekkel. A de-monstrálók az általuk törvénytelennek tekintett iskolabezárások azonnali leállítását is kö-vetelték.

2007. június 1. - A pedagógusok kötelezõ óraszámának szeptemberi emelése ellen és az in-tézmény-összevonások következtében kialakult helyzet miatt tartott demonstrációt Budapestena Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) fõvárosi szakoktatási tagozata a Magyar TudományosAkadémia elõtt.

2008. november 29. - Közel ezer pedagógus, oktatási dolgozó vett részt az oktatási tárca épü-lete elõtt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szervezésében az oktatást érin-tõ megszorítások elleni demonstráción. A tüntetõk Hiller István szakminiszter lemondását kö-vetelték. A társszakszervezetekhez hasonlóan a PDSZ is petíciót adott át, amelyet Szüdi Jánosközoktatási szakállamtitkár vett át. Ebben többek között követelték a közoktatásban dolgozókbérének legalább reálértéken való megõrzését 2009-ben, és középtávon az európai átlagos reál-bér elérését.

2009. október 12. - Tiltakozó nagygyûlést tartott Kaposváron, a megyeházán a PedagógusokSzakszervezete (PSZ) Somogy Megyei Intézõ Bizottsága és Kaposvár Városi Körzeti Bizottsá-ga a jövõ évi költségvetési törvénytervezet ellen.

2009. november 6. - Mintegy háromszázan vettek részt a Pedagógusok DemokratikusSzervezete (PDSZ) és a Történelmi Egyházak Közoktatási Intézményvezetõinek OrszágosEgyesülete által szervezett, a közoktatást érintõ költségvetési elvonások elleni demonstráci-ón Nyíregyházán. A nyíregyházi tüntetéssel - melyet a november 7-i, PDSZ által szervezettbudapesti demonstráció támogatására szerveztek - a pedagógusok azt szerették volna elérni,hogy ne csökkentsék a költségvetésbena közoktatás színvonalát megõrzõnormatív támogatást.

2009. november 7. - A Pedagógu-sok Demokratikus Szakszervezete(PDSZ) szerint veszély fenyegeti aközoktatást, a gyermekek ellátását.Az érdekképviselet által meghirdetett,Országos Szülõi Értekezlet címet vi-selõ fõvárosi demonstráción 18 szak-mai és civil szervezet tiltakozott a2010-re tervezett költségvetés közok-tatást érintõ tételei ellen.

2000-2009 25 éves a PDSZ 37

A tagságtól függ minden

Atanaszovné Rozgonyi Ilona korábban már volt XXI. ke-rületi ügyvivõ, de országos választmányi tag is, jelenlegszakszervezetünk elnökségi tagjaként a gazdasági ügyeketfelügyeli. Elnökségi tagunk azt hangsúlyozta, hogy aPDSZ mûködése, ereje a tagságtól függ. Ehhez pedig nél-külözhetetlen a helyi- és önkormányzati szintû csoportoklétrejötte, és aktív eredményes tevékenysége. Ilyen munkafolyt Budapest XXI. kerületében, Csepelen is.

Miért ragadta meg annak idején Önt a szakszervezetimozgalom?

Mielõtt dolgozni kezdtem, tehát már diákként is borzasztó-an zavart az igazságtalanság. Érdekes módon az még jobban,amikor másokkal követték el az igazságtalanságot, és egysze-rûen belsõ kényszerem volt, hogy én ezeket valahogy rendez-zem. Amikor dolgozni kezdtem érettségi után egy vállalatnál, ott szakszervezeti képviselõnek vá-lasztottak. Amikor pedagógusként kezdtem dolgozni, ott ugyanúgy szembe találkoztam a renge-teg igazságtalansággal és kénytelen voltam újra felvenni a kesztyût. Úgy néz ki, ez ,,rajtam ismaradt”.

Az elmúlt 3-4 évtizedben sikerült olyan módszert kidolgoznia, amely eredményre veze-tett?

A csepeli tevékenységem azt hiszem sikeres és eredményes volt. Nem elsõsorban magamnak,mert nekem sok hátrányom született belõle, de a kollégáimnak olyan külön béren kívüli jutta-tásokat, kitüntetést, jutalmat tudtam pluszban kiharcolni, ami egy közel 2000 fõs közalkalma-zotti létszámnál igen jelentõs volt. De megszenvedtem érte rendesen. Az elején volt olyan, ami-kor kénytelen voltam elmenni egy módszertani személyiségfejlesztõ képzésre. Szegeden,Pokorni Zoli idejében megtanultam, hogy - amikor azt mondják, mi az, hogy éhezik egy gyerek,azért a pedagógus a hibás, - nem szabad, hogy saját magamra vonatkoztassam a problémákat.De azt is elsajátítottam, hogy - amikor én vitatkozom és valamiért harcolok, akkor, - ha sérte-getnek, az nem személy szerint nekem szól. Megtanultam azt is, hogy a brainstorming alapjánnem csak nekem lehetnek jó ötleteim, hanem másoknak is. Aztán, ahogy haladtunk a korbanelõre, egyre inkább úgy dolgoztam, hogy másokat is bevontam ebbe a tevékenységbe. Persze anagyobb, problémásabb esetekben nekem kellett elöl menni és én kaptam a legnagyobb pofo-nokat.

Van-e különbség a különbözõ évtizedek küzdelmei terén?Azt hiszem, hogy küzdeni mindig nehéz volt. De a korábbi években legalább az esélyét,

vagy lehetõségét megadták, hogy következmények nélkül elmondhattuk a véleményünket. Ne-kem szerencsém volt, hogy a másik oldalon ülõ ellenfelek, - és mindegy, hogy milyen politi-kai indíttatásúak voltak, - mindig nagyon kulturáltan tudtak vitatkozni. Ha nemet kellettmondani, azt is úgy mondták, hogy azt éreztem, ha rajtuk múlna, õk még többet, még job-ban... Az utóbbi években inkább csak felszínes egyeztetések vannak, aminek szerintem sehaszna, se értelme.

38 25 éves a PDSZ 2000-2009

Kerpen Gábor vezette korszakra mi volt alegfõbb jellemzõ?

Nem voltak könnyû évek. Küzdöttünk a fenn-maradásért, hogy legyen elég tagunk, legyenelég bevételünk. Ekkor engem már elsõsorban aszakszervezeti gazdálkodás, a költségvetés, azérdekvédelem pénzügyi része érdekelt. Meg kel-lett gondolnunk, hogy egy-egy demonstrációthol, mikor, hányszor tarthatunk, mert minden-nek költségvetési vonzatai voltak. Ettõl függet-lenül sokszor megmutattuk azt, hogy mi mástgondolunk, és ez a PDSZ alapelve is, hogy mimindig a tárgyalóasztal másik oldalán va-gyunk. Akkor, amikor az új politikai hatalomkerült kormányra, akkor egy nagyon rövid ide-ig úgy nézett ki, hogy õk pont azt akarják, amitmi, aztán néhány hónapon belül kiderült, hogya másik oldalról vagy a hatalomból máskéntnéznek ki a dolgok. Már nem is ugyanazt akar-ják, mint mi, és akkor megint a másik oldalrakerültünk. Azok mellé, akikkel az elõzõ ciklus-ban éppen ellentétes oldalon álltunk.

Keményen kézben tartja a gazdasági ügyeket?Figyelemmel kísérem. Mendrey László elnök az egyszemélyes felelõs, de megosztjuk a mun-

kát. Fontos, nagyon fontos, mert ahhoz, hogy minõséggel lehessen dolgozni, ahhoz szükségünkvan minden fillérre. Megpróbálok úgy lavírozni, hogy a lehetõ legkevesebbet költsük, de min-denre jusson pénz.

Melyik politikai korszakra emlékszik legszívesebben?Több is van ilyen, de ami nekem személy

szerint nagyon szimpatikus volt, az PálinkásJózsef miniszteri idejére tehetõ. Amikor fel-merült ez a pedagógus életpálya-gondolat,akkor valóban elhittük, hogy közösen olyanéletpálya-programot lehet kidolgozni, amit apedagógusok elfogadnak és nekik elõnyükreválik. Pálinkás Józsefrõl csak annyit, hogymeglepõdtem, amikor írtam egy véleményt,és az akkori minisztertõl egy személyes kö-szönõlevelet kaptam, amiben õ hivatkozott azén gondolataimra. Ez nekem nagyon tetszett.A másik, ami érdekes volt számomra, az

Hiller Istvánnal kapcsolatos. Amikor a pedagógus munkateherrel kapcsolatosan – õk is növelniakarták a pedagógusok óraszámát, de - õ elfogadta a mi álláspontunkat, miszerint elõtte egy ha-tásvizsgálatot kellene végezni, mert mi a valóság ismeretében állítottuk, hogy sokkal többet dol-gozunk, mint 40 óra, még akkor is, ha van esetleg 1-2 olyan pedagógus, aki esetleg nem. De emi-att nem lehet az összes többire egy rossz törvényt hozni. És amikor vele tárgyaltunk, sikerültmeggyõzni. Úgy láttam, hogy õ valóban komolyan gondolta, hogy, ha bebizonyosodik, hogy töb-bet dolgozunk, akkor nincs helye annak, hogy a munkaterheket tovább növeljék. Ezeket atörténéeket mindenféleképp sikerként éltem meg.

2000-2009 25 éves a PDSZ 39

40 25 éves a PDSZ 2000-2009

Tallózás a Ráció 2001. elsõ számából

2000-2009 25 éves a PDSZ 41

Tallózás a Ráció 2004. hatodik számából

Struktúraváltás

Bekövetkezett a szervezeti változás, az ügyvivõi rendszert2002-ben felváltotta az elnöki rendszer. A demokratikusmûködési elvek maximális tiszteletben tartása mellett, egyhatékonyabban mûködõ, átláthatóbb szisztéma mellettépült újra a PDSZ struktúrája. A regionális rendszer vál-tozatlan fenntartása mellett, szakszervezetünk tevékenysé-ge észrevehetõbb, látványosabb és beazonosíthatóbb lett.Ezekben az években tevékenységünk sajátossága változat-lan volt: demonstrációk, sztrájkok, aláírásgyûjtések egy-aránt beletartoztak eszköztárunkba. Szakszervezetünkmagára hagyva – a PSZ nélkül – próbált helyt állni, több,de inkább kevesebb sikerrel.

Országos Választmányunk tagját, pécsi ügyvivõnket,Nagy Erzsébetet a 2000-2010 közötti évtizedrõl kérdeztük.

Kerpen Gábor idején, 2002-ben az addigi ügyvivõi rendszert felváltotta az elnöki rend-szer. Milyenek voltak ezek az évek?

A jól bevált ügyvivõi rendszert változtattuk meg. Én kezdettõl ellenzõje voltam az elnöki rend-szernek. Az szólt mellette, hogy a társadalomban, tehát Magyarországon elfogadottabb az elnö-ki struktúra, elfogadottabb, hogy valaki egy szervezet képviseletében, mint elnök lép fel. Ezzeltalán tudjuk a PDSZ-t nyomatékosítani és segítjük azt a személyt, aki a PDSZ-t képviseli. Elle-ne szóltak viszont azok az érvek, melyek idõvel meg is valósultak, illetve ezek továbbra is prob-lémaként mûködnek a PDSZ-en belül. Nevezetesen, hogy az elnök el tud szakadni a szervezeté-tõl, kvázi tulajdonának tekinti a szervezetet. Ez óhatatlanul is bekövetkezik, hiszen, ha valaki fo-lyamatosan egy személyben képvisel egy szervezetet, akkor egy idõ után olyan besser-visserként,mindentudóként elkezd önállóan mûködni. Ha nem mûködnek jól egy szervezeten belül a fékekés ellensúlyok, akkor ennek személyiségromboló hatása is lehet. Én ezt elõre látva jeleztem,hogy nem lenne jó ez a struktúraváltás, mert ezzel csökkenne azon potenciális személyeknek aszáma, akik a PDSZ stratégiai lépéseibe közvetlenül beleszólnak. Én jobbnak tekintettem együtõképes ügyvivõi testület létrehozását, amely több személybõl áll, és azon belül leginkább egyszemély fontos, hogy képviselje a szervezetet. Õ viszont ne legyen egy ilyen primus inter pares,vagyis elsõ az egyenlõk között, hanem egy szóvivõi feladattal felkent ügyvivõ legyen, akinek aza feladata, hogy kifelé képviselje a szervezetet, vagy egyes tárgyalásokon vegyen részt. Ezt azügyvivõi testületet váltotta fel az elnöki rendszer. Az elnöki rendszer Kerpen Gábor kezdeti idõ-szakában beválni látszott, nagyon jól be tudta tölteni a szerepet és elég szorgalmasan fel is ké-szült erre. Az elnöki rendszer beválását Kerpen Gábor tevékenységén keresztül mérik nagyonsokan, és nem a szervezetbõl fakadó elõnyöket, illetve hátrányokat vizsgálják.

2003. szeptemberben a kormány megváltoztatta a közoktatási törvényt, és elrendelte,hogy 496 óra többletmunkára is kényszeríthetik a pedagógusokat anélkül, hogy ezt jutta-tásban részesítenék...

Ezt hívtuk mi akkor cselédpasszusnak. Azért hívtuk annak, mert egyszerûen el lehet rendelni atöbbletmunkavégzést mindenféle olyan munkajogi procedúra nélkül, ami egyébként a munka vilá-gában jellemzõ, és ez sokkszerûen ért bennünket. Ha most visszatekintünk arra a korszakra, akkor

42 25 éves a PDSZ 2000-2009

azt kell, hogy mondjuk, ezek nagyonapró lépések voltak a jelenlegi kor-mányzati lépésekhez képest, amelyekrabszolgasorba hajtották vissza a pe-dagógusokat. De akkor, az akkori hely-zethez képest kellett reagálnunk, éselég hevesen is reagáltunk az akkorikormányzati döntésekre. Aláírásgyûj-téseket szerveztünk, és úgy emlékszem,mintha a sztrájk is ebben az idõszak-ban merült volna fel legkeményebbeszközként. Nagyon sajnáltuk, hogy va-lahányszor ezeket az akciókat megszer-veztük, nem sikerült sohasem olyanegységet felmutatnunk, amely nagyon fontos lett volna, magyarán a többi pedagógus szakszervezet-tel azonosan és azonos intenzitással próbáltunk volna lépni a kormányzati lépésekkel szemben.

Egyébként a PDSZ történetében végig ez a szomorú tapasztalat fut végig, hogy hol ilyen, hololyan meggondolásból, de a másik fél, a másik szakszervezet vagy a nagyobb szakszervezet nemjöttek velünk, vagy csak nagyon rövid ideig jöttek velünk. Egészen odáig, amíg valami ténylegkomolyabb akcióról lehetett volna beszélni, mindig magunkra maradtunk.

A kétezres évek tiltakozásai országosak voltak vagy csak Budapestre koncentrálódtak?A nagyobb akciókat igyekeztünk Budapestre korlátozni, azért, mert ismertük a pedagógus társa-

dalom mozgathatóságát. Mindenképpen szerettük volna, ha egy demonstrációt szervezünk, azonténylegesen sokan legyenek. De azért Pécsett is szerveztünk külön akciókat, lévén, hogy egy viszony-lag aktív és ismertebb PDSZ csoport mûködik ott, akikrõl úgy gondoltuk, hogy nagyobb a toborzó-erejük, gondoltuk, hogy ráerõsíthetünk a budapesti eseményekre. De be kellett, hogy lássuk, hogyez messze nem volt olyan sikeres, ütõképes, mint ahogyan terveztük és sokan azt mondták a társa-ink közül, hogy egy gyengébb demonstráció nem segít, hanem árt az ügynek. Ezért késõbb már Bu-dapestre próbáltuk koncentrálni az erõket, azt akartuk, hogy ott jelenjen meg minél nagyobb tömeg.

2000-2009 25 éves a PDSZ 43

44 25 éves a PDSZ 2000-2009

Tallózás a Ráció 2004. ötödik számából

2000-2009 25 éves a PDSZ 45

Tallózás a Ráció 2006. harmadik számából

46 25 éves a PDSZ 2000-2009


2010-napjainkig 25 éves a PDSZ 47

Tallózás a Ráció 2010. elsõ-második számából

Visszatekintõ

2010-napjainkig

Új életpálya, új kihívások

PDSZ akciók, aláírásgyûjtések, demonstrációk, sztrájkok (2010-napjainkig)

2011. június 5.A kormány oktatási és szakképzési reformprogramja ellen demonstrált öt pedagógus szak-

szervezet - a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, aMagyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet, az Oktatási Vezetõk Szakszervezete és aMagyar Zenemûvészek és Táncmûvészek Szakszervezete - Budapesten a Nemzeti ErõforrásMinisztérium épülete elõtt.

Mendrey László, PDSZ elnöke beszédében elmondta, hogy nem tolerálható, hogy csak 4évente legyünk fontosak.

Az értelmiséghez értelmiségi életmód is tartozik, ehhez pedig pénz kell. Nem az a baj,hogy többet kell dolgozunk, hanem az, hogy a heti terhelésünk 51-52 óra, ez azt jelenti,hogy heti 21-22 kötelezõ órát adunk. A NEFMI oktatási államtitkársága szerint júniusra ki-derül minden, mit akar pontosan a kormány. Ha nem tudunk megegyezésre jutni, akkor elkell gondolkodni azon, hogy õsszel már a keményebb eszközöket, így a sztrájkot is alkal-mazzuk – tette hozzá.

48 25 éves a PDSZ 2010-napjainkig

2012. június 3.Az idei pedagógusnap sem a felhõtlen ünneplésrõl, sokkal inkább a kétségbeesett jajkiáltásról

szólt. Több ezer lelkes és határozott pedagógus azt követelte június 3-án, hogy a kormány általszeptembertõl bevezetésre szánt köznevelési és szakoktatási törvény alkalmazását egy évvel ha-lasszák el. A pedagógusok és a rokon ágazatok szakszervezetei, valamint a velük szolidaritást vál-lalók az Emberi Erõforrások Minisztériuma elõtt 20 százalékos béremelést is követeltek dolgozó-iknak jövõ januártól. Szakszervezetünk elnöke a törvények bevezetése ellen szólt, s azt hangsú-lyozta, hogy az új jogszabályok megalapozatlanok, életbe lépésüknek nincsenek meg a feltételei.

A PDSZ elnöke, Mendrey László beszédében kiemelte: Elfogyott a hitünk, a reményünk, apénzünk. Mi speciális módon ünneplünk, ma is! Életpályát ígérnek. Ahhoz, hogy ez bevezetésrekerüljön, ahhoz 80, majd 100 milliárd forintot kellene a közoktatásra költeni. Orbán miniszter-elnök nem lát lehetõséget erre. Cinikus, szerinte ezt a bérhelyzetet fel lehet tartani. 2013-tól élet-be lép az államosítás, a legtöbb helyen a fenntartó az állam lesz. 2013. szeptember 1-tõl életpá-lya modellt vezetnek be, bevezetik a 32 órás hetet, ez a gyerekekkel eltöltött idõt jelenti. Van-ereális képe, mennyit dolgozik a pedagógus hetente? Heti 51 órát!!!

2013. június 3.Az idei pedagógusnapra is tüntetést szervezett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), a Peda-

gógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Magyar Zenemûvészek és TáncmûvészekSzakszervezete, a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet és az Oktatási VezetõkSzakszervezete az Emberi Erõforrások Minisztériuma elõtt.

A pedagógusnapi demonstráción Mendrey László PDSZ elnök felszólította Balog Zoltán mi-nisztert, hogy kezdeményezze a törvény módosítását, hogy akadályozza meg a Magyar Pedagó-gus Kar felállítását, hogy vállaljon garanciát a pedagógus életpálya-modellel járó béremelésszeptember elsejei bevezetésére. Az EMMI oktatási államtitkársága elõtt tiltakozó pedagógusokazt skandálták, hogy „nem hagyjuk”.


Hatalmi ok és szakpolitikai következményMiniszteri értekezlet volt a Kossuth Klubban

A PDSZ 25 éves jubileumi nyitórendezvénye volt az elsõ alkalom, hogy a rendszervál-tást követõ évtizedek közoktatásért felelõs oktatási miniszterei közösen fejthették ki véle-ményüket szakterületükkel kapcsolatban. A Kossuth Klubban megrendezett október 18-i,,miniszteri értekezleten” Andrásfalvy Bertalan, Magyar Bálint, Fodor Gábor és Hiller Ist-ván jelent meg, sajnos a jelenlegi kormánypárt volt miniszterei lemondták a részvételt, Ba-log Zoltán pedig indiai tartózkodása miatt nem jelent meg. A mindvégig érdekes és olykorkemény vitákat is produkáló fórum résztvevõit Mendrey László PDSZ elnök köszöntötte,de a hallgatóság soraiban foglaltak helyet szakszervezetünk elnökségi és választmányi tag-jai is.

Huszonöt éves jubileumunkra rendezvénysorozattal készültünk, aminek ez volt a nyitóesemé-nye. Úgy gondoltuk, hogy nemcsak a tárgyalóasztal egyik vagy másik oldalán ülve hallgatjukmeg az egykori minisztereket, hanem illik õket is leültetni egy asztalhoz. Ebbõl az alkalombólazt kérdeztük tõlük, hogy miért vállalták el ezt a bármely korban fontos feladat, mint nemzetstra-tégiai ágazat, az oktatási-, kulturális, vagy éppen mûvelõdésügyi minisztérium vezetését. Elsõmegkeresésre mindenki igent mondott, aztán szembesültünk azzal, hogy Balog, Pokorni, Réthe-lyi és Pálinkás miniszter urak lemondták a megjelenést. Számomra ez nagyon komoly csalódás,hiszen baj, hogy nem jöttek el, szükség lett volna rá, hogy õket is halljuk, hogy ütköztethessük avéleményeket - mondta az értekezlet köszöntõjében Mendrey László.

Ezt követõen Bethlen János, a közmédia neves szerkesztõje moderálta az eseményt. A szabályszerint mindenki 8-8 percet kapott az elõzõen feltett kérdések kifejtésére. Ez a szabály aztán ru-galmasan lett kezelve, hiszen mindenki igyekezett rövidebb idejû, de korrekt válaszokat megfo-galmazni. Az elsõ kérdés arra vonatkozott, hogy kit milyen körülmények között ért a felkérés.


Andrásfalvy Bertalan (1990-93 között volt miniszter): nem készültem miniszternek, deelõbb soproni, majd pesti diákként is sokat politizáltam. Arra készültem, milyen lesz egy függet-len Magyarország. Olyan mûveltséget képzeltem el, ahol egyensúly alakulhat ki a polgárság ésa parasztság között. Jártam az országot, mint Petõfi, óriási élmények értek, ahol beesteledett,ott aludtam. Amikor aztán felkért Antall József, akkor 24 óra gondolkodási idõt kértem, de õ aztmondta, hogy ha elvállalod, ha nem, a Te felelõsséged. Így aztán elvállaltam, de tudom, hogynem én voltam az eredeti jelölt.

Fodor Gábor (1994-95 között volt oktatási miniszter): úgy lettem miniszter, hogy a Fideszenbelül, még az 1990-es évek elején én voltam az oktatáspolitikai kabinet vezetõje. Nagyon sok ki-váló ember tevékenykedett itt, a mai is aktív politikusok közül például Balog Zoltán és PokorniZoltán is. Alapos mûhelymunka zajlott. 1993-ban lemondtam a politikai irányváltás miatt a kép-viselõi mandátumomról, ám az SZDSZ megkeresett és újra képviselõ lettem. A párthoz került amûvelõdési tárca, elvállaltam a miniszterséget és bíztam a kiváló szakemberek segítségében. Ak-koriban nagy viták voltak, hogy vegyes vagy tiszta tárcák legyenek. Úgy gondoltunk, hogy tisz-ta tárcák lesznek, de a miénk kivétel volt, nálunk SZDSZ-es miniszter és MSZP-s államtitkárvolt, mellettem Jánosi György dolgozott.

Magyar Bálint (1996-1998, majd 2002-2006 között volt miniszter): véletlenül lettem minisz-ter, soha nem gondoltam, hogy tárcát fogok irányítani. A pártok egymáshoz való viszonyára jel-lemzõ volt, hogy az MSZP már 1994-ben is, de 2002-ben is nehezen adta a tárcát. 1996-tól Sza-bó Zoltánnal szerencsém volt, de Hiller Istvánnal, Szabados Tamással és Arató Gergellyel isszerencsém volt, hatékonyan tudtunk együtt dolgozni.

Hiller István (2006-2010 között volt miniszter): Mindenek elõtt, boldog születésnapot,PDSZ! Én az oktatásból jöttem a politikába. Anyukám 4 évesen elvitt az óvodába, s azóta az ok-tatás az otthonom. Én is soproni diák voltam, de tanítani is nagyon szerettem. A XVI-XVII. szá-zadi diplomáciatörténetet pedig különösen magaménak vallottam. Alapítója vagyok az MSZP-nek, aminek az oktatási kabinetjét is vezettem, majd 2002-ben megnyertük a választásokat, én


lettem az államtitkára Magyar Bálintnak. Én az egyetemi dolgozó szobámból a saját 18 fõs csa-patommal mentem be a minisztériumba. Annak vagyok a híve, hogy a kultúra és az oktatás egyhelyen legyen. A mostani felállás, ahol olyan kiemelt területek, mint a sport, az egészségügyvagy éppen az oktatás egy tárcánál van, ott lobbi érdekek ütközhetnek egymással, ami nem ve-zethet sikerre. Eötvös óta nem volt olyan korszak, ahol nem vett volna részt oktatásért felelõsszakember a kormány ülésén. Az én idõm alatt alakult ki az oktatási és a kulturális tárca.

Bethlen János ,,mi volt a közeli múltban, és mi az, ami most hiányzik“ kérdésére is válaszol-tak a volt miniszterek.

Andrásfalvy Bertalan: 1990-ben az volt a legfontosabb feladatom, hogy végre véget vessünka kényszerû, a megkövetelt világnézetnek. Az oktatásban a szabadság került a fókuszba. A gye-rekre az hatott leginkább, ha valaki vállalta meggyõzõdését és ki is mondta azt. Az igazi demok-rata ugyanis tiszteli a másik meggyõzõdését. Mivel az emberek féltek és félnek ma is, nem sike-rült ez. Magyarországon nincs elmesúrlódás, nincs szabad vita – idézte Széchenyit. S ez a bajma is. Az igazi demokrata megvallja a maga hitét, s nem nézi le, nem kategorizálja, nem gya-lázza meg a másikat. A szabadságban nem a hitet, hanem a tárgyi tudást kell számon kérni. Ma-gyarországon büntetlenül lehetett felekezet vállalni, sokkal liberálisabbak voltunk, mint bármelynyugat-európai ország.

Magyar Bálint: pártjaink között pedagógiai vita zajlott. Szükség van-e elkülönült erkölcs-tanra, illetve hogyan rehabilitáljuk a hittant és hogyan visszük vissza az oktatásba – voltak akérdések. Mi, liberálisok azt mondtuk, hogy az állam fizesse a hitoktatás költségeit és ne kerül-jön be a jegy az ellenõrzõ-könyvbe. Apám egyházi adót fizetett, pedig nem volt jó véleménye azegyházról, de amikor már nem üldözték az egyházat, az 1980-as évek közepétõl õ sem fizettemár. Az MDF-fel való vita arról szólt, hogy bekerüljön-e a jegy az ellenõrzõbe vagy ne. 1995végén elfogadtuk a NAT-ot, nem kerültek ki 14 éves korban a gyerekek az iskolapadból. 1998-ra elkészültek a helyi tantervek, majd csupán dacból 1999-ben mindezt eltörölték, ezért ismondom, hogy 1998 és 2010 is cezúra volt. 1998-ig nem kategorikusan és fõleg nem egy-egyterület ellen történtek a dolgok. A Fidesz mindent megváltoztatott, amit mi csináltunk. A mi-nõségi bérpótlékot is bevezettük, ezt is felszámolták. A szülõi és diákjogokat is maximalizáltuk.


A Fidesz gyakorlatilag mindent felszámolt és így a szakpolitika alkonya következett be. Hatalmiaz ok és szakpolitikai a következmény. Ma a szakszervezeteket is elnyomják, a tanárokat pedigbelekényszerítik a karba, kamarába, mindez abszurd. Totális politikai kontroll alá helyezték azoktatási szférát.

Fodor Gábor: általános iskolámat, Gyöngyösön megszüntették. Nagyon szomorú voltam,s fõleg azért, mert senki nem tiltakozott, hogy vége. A helyére pedig egy ,,gyönyörû” LIDLáruház épült, ez borzasztó. A világnézeti semleges oktatás megteremtése – volt az SZDSZszándéka, az MDF kormány után. A jól ismert dabas-sári iskola üggyel összefüggésben különis megemlítem, hogy az iskola nem szabad, hogy elkötelezett legyen egyik világnézet mellettsem, hanem helyet kell, hogy adjon annak, hogy beszéljenek bármelyik nézetrõl. Az iskola nefoglaljon állást, hanem mutassa meg a sokszínûséget. Célunk volt a NAT bevezetése is. Jár-tuk az országot, nem volt olyan település, ahol ne hirdettük volna ezt. Ugyancsak célunk volta modern és nyitott, gyermekközpontú iskola megteremtése, ugyanis szerintem is hibás a cent-ralizált oktatás. Azt szerettük volna, ha a felsõoktatás is nyitott, szabad legyen mindenki szá-mára. Azt gondolom, hogy van világnézetileg semleges iskola, de ez nem azt jelenti, hogy miazok vagyunk.

Hiller István: ha az MSZP fog kormányozni, akkor a hittan egy államilag finanszírozott, sza-badon választható tantárgy lesz. Ma köznevelési államtitkárságról beszélnek. Ugyanakkor aközoktatás szerintem a tudásátadás és a tudásátvétel, valamint a pedagógia egységét feltétele-zi, vagyis úgy tanítja a tanár biológiát, hogy közben nevel is. Most azt mondják, hogy ,,ne két-kedj, mert az az igaz, amit én közvetítek neked”. 2007-ben megjelent az elsõ nagy felmérés, ezazt mondta, hogy az elsõsöknél szignifikáns javulás volt tapasztalható. A 2010 augusztusi PISAfelmérés szerint - ami a 2005-2009 közötti folyamat eredménye - is ez a helyes út.

Ezt követõen fórum következett. A megjelent pedagógusok elsõsorban arról kérdezték aminisztereket, hogy mit csinálnának másként, de érdeklõdtek az egész napos iskoláról, mintmódszerrõl, az esélyegyenlõségrõl, a gyermekkímélõ iskolákról, a többségi társadalom és az elitgyermekeirõl és a mindennapos testnevelésrõl is.


Hiller István szerint a jelenlegi egész napos iskola nem más, mint kötelezõ napközi. A voltMSZP-s miniszter megfelelõ szintnek tartja a járást, mint közigazgatási rendszert. Ha az MSZPalakít kormányt - mint mondta, - akkor a magyar tanügy közigazgatási alapegysége a járás lesz,de önkormányzati hívõ lévén a Klik-et kidobná, az oktatási hivatal persze megmaradna, de azt,hogy egy budapesti irodából mondják meg, mi a helyes adott esetben egy nyírbátori iskolában,nem járja.

A mindennapos testneveléssel kapcsolatban tény, hogy szükség van a mozgásra, de ehhezaz infrastrukturális feltételek is elengedhetetlenek. Az infrastrukturális fejlesztést folytat-nám, hiszen mi, annak idején közel négyszáz iskolát újíttattunk fel - tette hozzá Hiller Ist-ván. Álságos az a rendelkezés, ami most elõírja a tanóraszámot, az iskolában való tartózko-dást. Ez bizalmatlansági kérdés, nem fog bennünket érdekelni, hogy a tanár mikor és hol ja-vítja ki a dolgozatokat, a hatékonyság a lényeg. A PDSZ és az MSZP sokat vitatkozott egy-mással az én idõm alatt, de közösen dolgoztunk - emelte ki hozzászólása végén az MSZPszakpolitikusa.

Atanaszovné Rozgonyi Ilona (PDSZ) a 40 év utáni nyugdíjba vonulással és a béremelésselösszefüggésben kérdezett.

Mi felmértük, átlagban 51 órát dolgozunk, ez azt jelenti, hogy van, aki 60-at, van aki42-t. Úgy gondolom, hogy törvénytelen dolgot mûvelt most a megemelt óraszámmal a kor-mány. Minõséget és mennyiséget sem tud garantálni így a pedagóguskar - fûzte hozzá,majd megkérdezte, hogy a jelenlévõ miniszterek szerint sem dolgoznak a pedagógusok 40órát?

Hiller István elmondta, hogy a PDSZ-szel közösen felmért adatokat ma is igazoltnak tartja,míg Magyar Bálint szerint a 40 év felettiek szabad elvonulása, mint elv: ,,menjen el, ne rontsatovább a levegõt, ideológiailag is helyes” – a Fidesz szerint. Az igazgató egyfajta felügyelõ lett,a rendszer olcsóbbá vált, az igazgató a tanárokat osztja be, de egy villanykörtét sem tud meg-venni. Hozzátette, hogy elõször politikai változás kell, utána lehet csak beszélni majd a szakpo-litikai változásokról.

Fodor Gábor véleménye szerint a tantestületek sok helyen szétestek. Az elmúlt 2 évben azigazgató szerepe a krétarendelõvé silányult, a korábbi szerepe redukálódott, a korábbi szenve-délyes szeretet megváltozott, ma ugyanis úgy érzi, hogy megfosztották olyantól, ami igazán azéletének a szerelme volt. A volt SZDSZ-es tárcavezetõ azt is elmondta, hogy biztos van egy-kételem, ami pozitív, de az összkép nem jó.

Ezt követõen Nagy Erzsébet, a PDSZ pécsi ügyvivõje kapott szót, aki szenvedélyes hozzá-szólásában ,,rettenetes helyzet“-rõl beszélt.

Azok a jogszabály-módosítások, melyek heti 10-12 órával növelték a munkaterhelést, nemokozott akkora növekedést a munkabéremben, mint kellett volna. Persze pereket indítunk, mertez nem hagyható szó nélkül. Botrányos, hogy 32 óra feletti munkaterhelést nem lehet lejelente-ni, nem szabad közölni – mondta.

A dunaharaszti iskolából érkezõ pedagógus pedig azt kérdezte meg, hogy átalakítaná-e a tan-könyvellátás rendszerét az MSZP. Indoklásában elmondta a tanárnõ, hogy náluk még október18-án sem érkeztek meg a tartós könyvek, és fénymásolják a kiadványokat, hogy a gyerekekegyáltalán tanulni tudjanak. A fórum végén Tollner József PDSZ elnökségi tag az intézményiautonómiáról, míg Balogh Andrej, a PDSZ szakképzési kabinetje nevében a jövõ szakképzésé-rõl érdeklõdött.


A miniszteri értekezlet Mendrey László zárszavával ért véget, aki újra megköszönte amegjelent minisztereknek az aktív részvételt. Ezt követõen õt kértük meg, hogy értékeljea miniszteri értekezletet.

Elnök Úr! Eredményesnek tekinthetõ a miniszteri értekezlet?Az eredmény az, hogy a miniszter urak jelentõs része elfogadta a meghívást, eredménynek te-

kintem mindenféleképpen azt, hogy mind a két oldalról képviselték magukat. Bár az a fajta ki-

egyensúlyozottság, amit mi gondoltunk, sajnos nem valósult meg, mert a kormányoldal három

minisztere lemondta a találkozót. Volt, aki kimentette magát, volt, aki egyszerûen közölte, hogy

nem tud eljönni. Ettõl függetlenül nagyon fontos volt, hogy ezt a rendezvényt megtartottuk, hi-

szen olyan információk jutottak el hozzánk, amelyek a programunkat, a jövõbeni mûködésünket

is befolyásolhatják.

Bíztunk benne, hogy a miniszterek nemcsak egymás mellett fognak elbeszélni udvariasan, ha-

nem kialakul egyfajta polémia is. Szóból ért az ember, mi pedagógusok szóból élünk és bízom

benne, hogy szóból értünk, és értjük azokat a mondatokat, jelzéseket és gesztusokat, melyek fe-

lénk elhangzanak, látszanak. Építkezni fogunk belõle.

A széksorok is megteltek…Szerencsére attól függetlenül, hogy péntek volt és sok iskolában még tanítás zajlott, sokan je-

lentek meg a kollégák közül, jelezték is, hogy kíváncsiak és nagyon fontos és hasznos dolognak

tartják kezdeményezésünket. Ahogy az is fontos és hasznos, hogy az oktatással foglalkozó szak-

értõk is szép számmal jelentek meg.


Komoly szervezetépítésre van szükség

A címben szereplõ feladatot Szendrei Zoltán fogalmaztameg. Tudni kell róla, hogy 2000 óta tagja a PDSZ-nek, az utób-bi években pedig már elnökségi tagként is aktív.

Milyen benyomásaid vannak a miniszteri értekezletrõl, hogyértékeled?

Nagyon meglepõdtem, amikor megérkeztem, mert nem jött elmindenki a meghívottak közül és én arra számítottam, hogy az1990 óta az oktatási tárca székében ülõ valamennyi minisztert lát-ni fogom és meg is kérdezhetem. Noha tudtam, hogy a jelenleg ok-tatásért felelõs miniszter nem lesz jelen, de azon meglepõdtem,hogy a korábbi oktatási miniszterek is hiányoznak majd. Egy ko-moly, színvonalas rendezvényt vártam, ahol oktatáspolitikáról be-szélhetünk és elindítunk egy társadalmi vitát a napjainkra jellemzõsúlyos helyzet megváltoztatása végett.

Az eszmecsere során komoly vita is kialakult, Magyar Bálint elég jól belemelegedett,egyik kollégája fegyelmezte is…

Igen, csak a jobboldaliak hiányában így nagyon egyoldalú volt, nem igazán volt vita a vita.Akiket õ ostorozott az érzelemdús kirohanásával, nem tudtak rá válaszolni, mert nem voltak je-len. Bár azt hiszem, hogy többek között azért sem jöttek ide, mert nincs olyan elfogadható vá-lasz a közvélemény számára, amit az arcukkal vállalhatnának.

Mit tartasz a PDSZ jelenlegi legnagyobb kihívásának?A taglétszámunkat jelentõsen növelni kellene ahhoz, hogy a súlyunkat is növelni tudjuk. Azt

szeretnénk, hogy a szavunk minden esetben elérjen a kormányzatig és vegyenek bennünket ko-molyan. Ehhez nagyon hatékony és aktív szervezetépítésre van szükség. A jubileumi kongresszusegyik lényeges feladata lesz az is, hogy olyan alapszabály- és programmódosításokat hajtsunkvégre, amelyek elõsegíthetik a taglétszám növelését. Nagy kihívás, hogy alkalmazkodjunk az újköznevelési törvény által létrehozott struktúrához, hogy a megfelelõ szinten tárgyalóképes part-nerek lehessünk a tankerületekkel szemben.



EL A KEZEKKEL AZ OKTATÁSTÓL!20-21. oldal

A DIÁKOK ELTEMETTÉK A KÖZOKTATÁST 2. oldal

„A PDSZ nem tehet mást, mint amire Választmányafelhatalmazta. A kormányzat fatális kompromisszumképtelensége kikényszeríti a legkeményebb érdekérvé-nyesítõ eszköz – a sztrájk – alkalmazását. Errõl február22-én születik döntés.Csatlakozásra hívunk – szakszervezeti hovatartozástólfüggetlenül – minden pedagógust, minden közalkal-mazottat, minden szülõt – mindenkit, akik valódifelelõsséget éreznek hazánk jövõjéért!” 3. oldal


Múlt, jelen, jövõ

Múlt nélkül nincs jövõ, s mennél gazdagabb a múltad, annál több fonálon kapaszkodhatsza jövõbe – írta Babits Mihály. És bizony így van ez Mendrey László esetében is, hiszen õmár ott volt a PDSZ megalakulásánál is, és immár három esztendeje õ vezeti szakszerve-zetünket.

Elnök Úr! Mit tart a PDSZ megalakulása idejébõl alegemlékezetesebb élményének?

Nem tudnék kiemelni egy témát sem, mert mindegyik na-gyon fontos volt mind a PDSZ, mind az én életemben. Ugyan-akkor az elsõ idõszakból muszáj megemlíteni azt a varázst,azt a bájt ami a szervezõdés, a megalakulás körül megvaló-sult. Mindannyian amatõrök voltunk, mindannyian lelkesekvoltunk és mindannyian azzal a veszéllyel kellett szembenéz-nünk, hogy pillanatok alatt repülünk az állásunkból, hiszenigaz, hogy 1988-ban az elõzõ rendszer már a végét járta,igaz, hogy Lengyelországban a Szolidaritás már megalakultés mûködött, igaz, hogy Magyarországon mûködött már elõt-tünk egy másik független szakszervezet, a Tudományos Dol-gozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), mégsem voltveszélytelen ez a vállalkozás. De bátran tettük, mert hittükazt, hogy van lehetõség arra, hogy tegyünk a sorsunkért, ésjavítsunk nemcsak a saját egyéni helyzetünkön, hanem a köz-oktatás egészén is. Ez az állapot azóta sem múlt el, hiszenmég mindig arra van szükség, hogy a pedagógusok egyéni helyzete, megítélése és a közoktatásállapota jelentõs mértékben javuljon. Annak érdekében kell cselekednünk, hogy azt a szintû ok-tatást valósíthassuk meg hazánkban, amelyik valóban Európát jelenti.

A kezdet kezdetén nagyon sokat járták a vidéket, egyrészt tagszervezés szempontjából,másrészt a PDSZ elfogadtatása szempontjából. Ma hogyan tudja a PDSZ meggyõzni a pe-dagógusokat, hogy lépjenek be a szakszervezetbe?

Nagyon sokan fordultak meg az elmúlt negyedszázad alatt a PDSZ-ben, hiszen 25 év alatttöbb mint 25 ezren léptek be, ami impozáns szám. Ez mindenféleképp el kell, hogy gondolkoz-tassa azokat, akik arról beszélnek, arról fantáziálnak, hogy az érdekvédelmet nem kell figyelem-be venni. Az más kérdés, hogy ez a 25 ezer tag ma már nem feltétlenül aktív, hiszen nyugdíjbamentek, elhagyták a pályát, és az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy vannak közöttük olyanokis, akik csalódtak a PDSZ-ben. Hála istennek, õk kevesen vannak.

Elnök Úr! 2002-tõl Kerpen Gábor, majd 2010-tõl Ön vezeti elnökként a PDSZ-t. Azügyvivõi vagy az elnöki rendszer vált be jobban?

Nehezen tudnék különbséget tenni a két szerkezeti/szervezeti rendszer között. Az tény és való,hogy 1988-ban, a megalakulást követõen mindannyian nagyon nagy hívei voltunk az ún. bázis-demokráciának, hosszú ideig tudtunk vitatkozni a vesszõn és a kettõsponton. Úgy gondolom,nem volt haszontalan. Annak az idõszaknak szükségszerû velejárója volt, hogy a döntéshozatalegy szélesebb grémium lehetõsége és joga legyen. Jó példa erre, hogy az 1990-es évek elején


erõteljes törekvés volt arra, hogy a PDSZ-nek legyen elnöke, és erre jelölt is volt, Pokorni Zol-tán személyében. Zolit rendkívül nagyra becsültem akkor is, a munkásságát azóta is figyelem-mel kísérem. Persze õ politikus lett, én maradtam szakszervezetis. Akkor sem személykritikus,hanem rendszerkritikus voltam, és igen nagy erõket mozgattam, hogy az elnöki rendszer ne ke-rüljön bevezetésre. Ez az erõfeszítés 2002-ben már lényegesen kisebb volt. Akkor is szkeptikusvoltam az elnöki rendszer mivoltát illetõen, ugyanakkor, az elsõ 1-2 évben el kellett magammalfogadtatni a tényt, hogy az elnöki rendszer a 21. században már jobban mûködik, mint az ügy-vivõi rendszer. A PDSZ az elnöki rendszeren keresztül egy hatékonyabb mûködési formát tudottfelvenni. Könnyebben azonosítható és könnyebben definiálható lett a szervezet.

Huszonöt évvel ezelõtt leginkább az oktatás reformjáért küzdöttek, ma miért küzd aPDSZ? Mi a jelenkor legfõbb kihívása?

A PDSZ megalakulásának pillanatától azzal a különbséggel határoztuk meg magunkat, hogynem elég csak a pusztán egyéni érdekvédelmet, a dolgozói jogokat, a fizetést, a pihenõidõt, stb.befolyásolni, hiszen arra van egy másik szakszervezet. Azt akartuk, hogy olyan szakmai érdek-védelmi szervezet alakuljon meg, ami az egyéni és a kollektív munkajogi védelmen kívül a szak-mai védelmet, a szakma védelmét is elõtérbe helyezi, hiszen erre van szükség. A 2010-es válasz-tásokat követõen és azokat megelõzõen is számtalan olyan változtatást hajtottak végre a közok-tatás rendszerében, amelyekrõl azt gondoljuk, hogy nem feltétlenül segíti, sõt, igen gyakran aka-dályozza az oktatás fejlõdését és átalakulását. És ezért fel kellett emelnünk a szavunkat. Ez 2013novemberében is így van. Hisz 2010-ben elindult egy olyan változás, ami az eddigi, jelentõsszakmai többséggel támogatott oktatási iránnyal teljes mértékben szembemegy, és ebben gya-korló pedagógusként mindenképpen szerepünk kell, hogy legyen, hogy a helyes irány ismét ren-delkezésre álljon.

Beszélni kell arról is, hogy az egyéni és a kollektív munkajogi védelem, a Munka Törvény-könyve változtatása kapcsán jelentõsen veszélybe került. És a bérek, bérek, bérek bizony mind-mind olyan aktuális témák, amelyek örökzöldnek számítanak.

Elmondta többször, hogy harcos õsz és tél elé néz a PDSZ. A munkaidõ terhelés kap-csán megfogalmazta azt is, hogy az sem kizárt, hogy sztrájkot szervez a PDSZ. Hogy áll eza kezdeményezés jelenleg?

2013 januárjában az emberi erõforrások minisztere és a vele együttmûködõ szakszervezetivezetõk aláírtak egy olyan megállapodást, amelyrõl azt mondták, hogy hosszú idõre munka-békét és nyugalmat hoz a közoktatásba. Ez nem valósult meg. Nem valósult meg azért, mertez a megállapodás nagyon távol állt azoktól a követelésektõl, amiket a sztrájkbizottság nagy-jából egy évvel ezelõtti megállapodásában megfogalmazott. Ezért is lépett ki a PDSZ ebbõl amegállapodásból. Illetve az a legnagyobb probléma, hogy amit aláírtak a minisztériumban,azt sem tartják be, nem valósult meg a béremelés, legalábbis nem olyan szinten valósult meg,ahogy ezt a törvény elõírta. Nem teljesült az a fajta állítása sem a minisztériumnak, amirõltudtuk, hogy nem fog megvalósulni, hogy nem emelkedik a pedagógusok munkaterhelése. A2010-es felmérés szerint a pedagógusok heti átlagos munkaterhelése heti 51 óra, ez 2013.szeptember 1-jével jelentõs mértékben megnövekedett. Emiatt írtam levelet Balogh Zoltán mi-niszternek. Arra kértem fel, hogy folytassuk a 2013 tavaszán félbe maradt sztrájkbizottságitárgyalásokat, többek között megjelölve ezeket a pontokat, illetve kérve õt, hogy készüljön újfelmérés a pedagógusok munkaidõ terhelésérõl, hiszen az elõzõt egy mozdulattal söpörték leaz asztalról.


Végre legálisan sztrájkolhat a pedagógus is!

Tollner József egy héttel a megalakulás után lett tagjaszakszervezetünknek. Jelenlegi elnökségi tagunk mindenfontosabb tárgyaláson az elnökkel együtt képviseli szak-szervezetünket, emellett a nyári PDSZ Akadémiákat is õszervezi.

Hogy értékeli az elmúlt 25 évet?A PDSZ vezetésének aktív munkájában csak az utóbbi évek-

ben vettem részt, korábban Budaörsön voltan helyi ügyvivõje aPDSZ-nek. Voltak jobb és voltak rosszabb idõszakok is, de be-vallom, volt olyan is a PDSZ, amikor azon gondolkodtam, hogykilépjek-e, de szerencsére maradtam.

Van-e valami nagyon emlékezetes az Ön számára, amirõl azt mondaná, újra meg-csinálná?

Amikor elmentünk egy fél éve Nyitrai Károllyal, jogsegélyszolgálatunk vezetõjével a Klik el-nökéhez, akivel az elégséges szolgáltatásról, sztrájkelõkészületekrõl szerettünk volna egyezked-ni, eléggé lesajnálták a PDSZ delegációját. Nemrégen viszont aláírták azt, hogy a minimálisszolgáltatást mostantól a Klik vállalja. Azt gondolom, hogy ez a megállapodás volt az alapja an-nak, amit végre kimondott a bíróság, miszerint a pedagógusnak is lehet legálisan sztrájkolni. Abíróság azt mondta ki, hogy tankerületenként egy intézményben kell ellátni a munkát, és errõl aKlik-nek kell gondoskodnia és nem a sztrájkolóknak.

Mit tart, most 2013 év végén a PDSZ legfontosabb feladatának?Ki kell tartani, ezen az úton kell maradni, még akkor is, ha egyedül maradtunk. Sokkal jobb lenne,

ha több társunk lenne, ha nem ezt a megalkuvást tapasztalnánk a többi szakmabeli szakszervezettõl.Végig kell csinálnunk, mindent meg kell tennünk továbbra is a pedagógusok és az oktatás érdekében.


Tallózás a Ráció 2013. negyedik számából


DÖNTÖTT AZ ORSZÁGGYÛLÉS

2-3. oldal

A PDSZ AKADÉMIÁN TÖRTÉNT

20-21. oldal

Nem történt semmi különös. Honanyáink és honatyáink megszakítva –bizonyára – jól megérdemelt nyári szabadságukat, módosították aNemzeti Köznevelési Törvényt. Izomból. A kormányzati gõzhengerautomatikusan szavazott le minden módosító indítványt, mely a MÛáltaluk megálmodott verziójába „belerondított” volna. Lényegtelen, hogyellenzéki, vagy kormánypárti javaslatról volt szó, még a nyelvhelyességihibákat sem voltak hajlandók javítani. Hogy az áterõszakolt módosítá-sokkal egybeszerkesztett jogszabály nem más, mint szemfényvesztés – nemfontos. Nekik... 3. oldal

Documents

Visszatekintõ 1988-1993 A nagy generáció: az újdonság ...pdsz.hu/container/files/attachments/36718/pdsz... · együtt voltunk. A nagy ellenzéki part, az SZDSZ az oktatáspolitikusai