VIDÉKI TURIZMUS,VÁLSÁG,

KISTÉRSÉGI FEJLESZTÉS

Borsodi-Mezőség – Tisza-tó

Dr. Dávid Lóránt2009. 04. 28.

Helyzetelemzés

• Turizmus: napjaink egyik leggyakrabban emlegetett húzóágazata világszerte.

• Jelenleg Magyarországon valószínűleg nincs olyan polgármester, önkormányzat és településfejlesztési program, aki/amely nem a turizmusban látná a település egyik lehetséges kitörési pontját („csodaszer effektus”).

• Turizmus: divatos téma, slágertéma, tudományos vizsgálata azonban még igen hiányos, és sok adóssággal küzd világszerte Magyarországon is.

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2005

Futball

Politika

Turizmus

az érdeklődés

és a népszerűség

változása

A turizmus szerepe egy desztináció fejlődésében: téveszmék és

realitások

Turizmusfejlesztés

A turizmus rendszerének piaci modellje

(Dávid L.-Jancsik A.-Rátz T. 2007.)

Tudatos vidéki termékfejlesztés 2000-től(Dávid L. 2007.)

A turisztikai vonzerő és termék

• A turisztikai erőforrás/vonzerő és a turisztikai termék nem azonos tartalmú kategóriák!

• A turisztikai termék leírása a „4A” modellel történik (Godsave, A. 1997.)

- Attraction = Vonzerő- Access = Megközelítés, Elérhetőség- Accommodation = Szálláslehetőség- Attitude = Hozzáállás, Vendégszeretet

Tudatos vidéki termékfejlesztés(Dávid L. 2007.)

Mint termék…

• Kényszerűség – kiegészítő jövedelem

• Helyi erőforrás

• Igen komplex

• Közösségi alkotás

• Családi vállalkozás és közösség

• Megfogható és megfoghatatlan elemek

• „Csomag” jelleg

Forrás: WTO, Tourism 2020 Vision, www.unwto.org

Dél-ÁzsiaKözel-KeletAfrikaKelet-Ázsia+PacifikÉ és Dél-AmerikaEurópa

Tények Előrejelzés

1 Mrd

1,6 Mrd

694 Mó

900 Mó

2007

Nemzetközi turistaérkezések

A 2008. évA 2008. év

vendégforgalmánakvendégforgalmának

értékelése a KSH adatai alapjánértékelése a KSH adatai alapján

Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken

A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám:A rendszerváltás utáni legnagyobb vendégszám:7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és7,6 millió fő → 4,1 millió belföldi (+2%) és 3,5 millió (+1,1%) külföldi!3,5 millió (+1,1%) külföldi!

Forrás: KSH

2764 2948 30033367

3873 4023 4102

3013

5941 6073 6176 6315

7064 7183

31633347 3618

25692871 2789 2992 3070

2948 3270 3446 3310 3451 3488

5440 5552

66167474 7590

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

7000

8000

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008*

Belföldi vendégek, ezer Külföldi vendégek, ezer Összes vendég, ezer

*Előzetes statisztikai adatok

Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken

A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb A rendszerváltás utáni 2. legmagasabb vendégéjszaka szám:vendégéjszaka szám:

19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és 19,8 millió éjszaka → 9,9 millió külföldi (-2,3%) és ~9,9 millió belföldi (-0,7%)!~9,9 millió belföldi (-0,7%)!

Forrás: KSH

85719606 9958 988710138

1691618648 18450 18611 18899 19737 19652 20129 19822

6778

7384 7855 7754 8089 8391 89589943 10514 10894 10361

1004010508 10779 10046 10171 9935

17327

18369

0

5000

10000

15000

20000

25000

1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008*

Belföldi vendégéjszakák, ezer Külföldi vendégéjszakák, ezer

Összes vendégéjszaka, ezer

*Előzetes statisztikai adatok

Folyamatosan erősödő belföldi turizmusFolyamatosan erősödő belföldi turizmus

Forrás: KSH

Vendégéjszakák megoszlása a kereskedelmi szálláshelyeken

Külföldi50%

Belföldi50%

2008

1998

Külföldi60%

Belföldi40%

Vendégéjszakák megoszlása szállástípusonként

Előtérben a minőségElőtérben a minőség

Forrás: KSH

Turistaszállás8%

Nyaralóház5%

Kemping13%

Szálloda63%Panzió

11%

Panzió10%

Turistaszállás3%

Szálloda72%

Kemping8%

Üdülőház4%Ifjúsági szálló

3%1998

2008

Forrás: KSH

Magyarország TOP 10 küldőpiacaMagyarország TOP 10 küldőpiaca

RangsorOrszág

Vendégéjszaka 2008/2007

2008 (2007) ezer éjszaka %

1. (1.) Németország 2 348 -10,4

2. (2.) Ausztria 688 -3,3

3. (3.) Nagy-Britannia 623 +0,5

4. (4.) USA 478 -10,4

5. (5.) Olaszország 443 -11,2

6. (7.) Románia 428 +21,2

7. (10.) Lengyelország 419 +33,9

8. (6.) Spanyolország 354 -10,3

9. (9.) Hollandia 350 +2,1

10. (8.) Franciaország 332 -4,1

2008 első kilenc hónapjában a hazánkba látogató külföldiek 3,1 Mrd eurót (~1 000 Mrd Ft; +17,6%) fizettek turisztikai szolgáltatásokért.

A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele 244,8 Mrd Ft (-0,7%) volt → szállásdíj-bevétel 139,3 Mrd Ft (-0,7%) → a belföldi szállásdíj-bevétel 5,4%-kal nőtt!

A legtöbb szállásdíj-bevétel (a szállásdíj-bevételek 87%-a) a szállodák-ban keletkezett.

A turizmus bevételeiA turizmus bevételei

A VÁLSÁG HATÁSAI ÉS AZ AZOKRA ADOTT VÁLASZOK

Információforrásaink

• Nemzetközi trendek figyelemmel kísérése– World Tourism Organization (2009. január vége, 2009. március 10.),

European Travel Commission

– OECD, IMF elemzések

– Külképviselői hálózatunk

• Hazai trendek figyelemmel kísérése– KSH előzetes adatok (2008. január-december),

MNB (2008. január-szeptember)

– magyarorszag.hu, GKI, ECOSTAT, M.Á.S.T. stb.

– Megkérdezés a magyar lakosság körében (2008. december):

A válság hatásai a 2009. évi utazásokra

A válság hatása a turizmusra

• Általános bizonytalanság a szakemberek körében is.• A világ turizmusát illetően a turisztikai szakemberek várakozásai minden korábbinál negatívabbak.• Legfontosabb küldőpiacainkon gazdasági stagnálás, illetve recesszió várható 2009-re.

- Diszkrecionális jövedelmek csökkenése

- Negatív hatás különösen a távoli piacokon• A belföldi turizmusra is komoly hatásai lehetnek a válságnak.

Csökkenő kereslet

Először jelenik meg a UNWTO előrejelzésében, hogy most a korábbi évekkel ellentétben az utazási kedv nem csökken, hanem az anyagi lehetőségek

szűkülnek be.

2009-ben csökkenő turisztikai kereslet

• A világ kiutazó turizmusa legjobb esetben is csak stagnál. A válság – turisztikai szempontból – Európát és Amerikát még súlyosabban érinti!• A szolgáltatóknak versenyképességük megőrzése érdekében költségeiket csökkenteniük kell.• Az árak emelését a piac nem fogadja el.

Növekvő verseny

Átrendeződés

• A hivatásturizmust és a szabadidős turizmust egyaránt kedvezőtlenül érinti a válság, az üzleti utazások terén nagyobb visszaesés várható. • A szabadidős turizmusban elsősorban a második-harmadik utazások (városlátogatások) maradnak el.• Népszerűbbek a közeli desztinációk és a belföldi utazások.• Csökken a tartózkodási idő.• Csökkennek az egy utazásra fordított költségek.• A jó ár-érték arányt kínáló desztinációk versenyelőnybe kerülnek.• Az utasok kevesebb szolgáltatást vásárolnak, de ragaszkodnak a korábbi magas színvonalhoz.

Beutazó turizmusunk várható trendjei

• Küldőpiacaink jelentős részéből a vendégéjszakák stagnálása, illetve kisebb-nagyobb mértékű csökkenése.

• Az utazási döntések mind az üzleti, mind a szabadidős turizmusban későbbre tolódása.

• Valamennyi piacunkon nagy jelentősége van – a megfelelő ár-érték aránynak,

– a szolgáltatások magas színvonalának,

– a vendégszeretetnek,

– és a kreativitásnak!

• Fontos a légi járatok maximális kihasználása. Egyes piacokon (például Ausztria, Németország stb.) nő a személygépkocsi, vasút, illetve az autóbusz jelentősége.

A belföldi turizmusban 2009-re tervezett utazásainkat befolyásolja-e a gazdasági válság?

Nem tudja3,4% Biztosan igen

31,9%

Valószínű-leg igen30,5%

Valószínűleg nem

23,0%

Biztosan nem11,2%

Csak külföldi utazás (<0,5%)

Későbbi döntés, több belföldi, mint külföldi utazás, kevesebben utaznak (4-8%)

Csak belföld, alacsonyabb színvonalú szolgáltatások, kevesebb időre, repülős utak nem, kevésbé divatos helyek (15-19%)

Akciók, közelebbi úti célok, kevesebb szolgáltatás (20-22%)

Kevesebb pénz utazásra!!! (74%)

Ha befolyásolja utazásaikat a gazdasági válság, miben mutatkozik ez meg?

Kilátások a hazai szolgáltatók körében

• Forráshiány a kis- és középvállalkozások esetében.• Szállodaépítési „láz” visszafogása. • A szálláshely-szolgáltatók véleménye szerint:

– A rendezvényeket lemondják, későbbre halasztják, – Rövidebb szakmai rendezvényeket, konferenciákat szerveznek,– A válság a magasabb kategóriától az alacsonyabb felé „halad”,– A szolgáltatókat árverseny jellemzi.

• De: VANNAK, akik bizakodóak és miközben a költségek mérséklésére törekszenek, a megszokott, magas színvonal biztosítását tűzték ki célul!• A hátrányból előnyt lehet kovácsolni.• Ebben segítség a magas euró/forint árfolyam.

Mit tehet a hazai turisztikai szektor?

• A válság negatív hatásainak enyhítése proaktív módon• Innováció a termékfejlesztésben és a marketingben• Erőteljesebb együttműködés, partnerség, regionalitás• Szemléletváltás a szolgáltatók és a lakosság részéről:

vendégbarát attitűd• A szolgáltatási minőség folyamatos javítása• A Magyarország-márka további építése

Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére?

• Fókuszálás a szomszédos és közeli küldőpiacokra• Az ETC-vel, V4 országokkal történő együttműködés•LMA folytatása, szoros együttműködés a légitársaságokkal• Személygépkocsival, vonattal, autóbusszal érkező szegmensek megszólítása• BMA (Buszos Marketing Alap) létrehozása• A források koncentrálása érdekében partnereinkkel közös akciók• Még szorosabb együttműködés a fővárossal és a régiókkal.

Mit tesz a Magyar Turizmus Zrt. a válság negatív hatásának enyhítésére?

• A belföldi turizmus élénkítése – előnyt kovácsolni a forint gyengeségéből

• Témaév: Kulturális Turizmus Éve 2009, Fesztiválok Éve 2010

•Üdülési csekk turisztikai felhasználásának ösztönzése

Uniós fejlesztési forrásokUniós fejlesztési források

A 2007-2008-as akciótervi időszakban 81,5 milliárd Ft állt rendelkezésre a pályázók számára

- 55 Mrd Ft attrakciófejlesztésre,

- 26,5 Mrd szálláshely-fejlesztésre 869 projektjavaslat igényelt támogatást Az ország területén összesen 247 projekt részesült

támogatásban a turisztikai vonzerőfejlesztést és a szálláshelyfejlesztést segítő pályázatok keretében

A megítélt támogatás meghaladta a 67 milliárd Ft-ot Az így megvalósuló beruházások nagysága megközelíti a 175

milliárd Ft-ot

LEZÁRULTAK A 2007-2008 TURIZMUSFEJLESZTÉSI

PÁLYÁZATOK

TURISZTIKAI ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS

A 163 nyertes pályázó összesen 43,3 milliárd Ft támogatást kapott

A pályázók által biztosított önerővel együtt több mint 76 milliárd Ft értékű beruházás valósulhat meg

Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között:– termál- és gyógyfürdők fejlesztése–várak, kastélyok turisztikai célú hasznosítása–múzeumok látogatóbarát szolgáltatásainak fejlesztése– természetvédelmi látogatóközpontok kialakítása– téma- és kalandparkok kialakítása

FOGADÓKÉPESSÉG JAVÍTÁSA

24 milliárd Ft került megítélésre 84 pályázó számára

a támogatott projektek által megvalósuló beruházások nagysága meghaladja a 100 milliárd Ft-ot

Uniós társfinanszírozás segítségével valósulhat meg többek között:

–magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó kereskedelmi szálláshelyek létrehozása

–meglevő egységek minőségének és szolgáltatáskínálatának fejlesztése, a kihasználtságuk javítása érdekében

TDM RENDSZEREK KIALAKÍTÁSÁT CÉLZÓ PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK KERETÖSSZEGEI

Forrás: ÖM Turisztikai Szakállamtitkárság

RégiókPályázati

keretösszeg(millió Ft)

Dél-Alföld 248

Dél-Dunántúl 400

Észak-Alföld 600

Észak-Magyarország 1 105

Közép-Dunántúl 414

Közép-Magyarország 229

Nyugat-Dunántúl 182

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 620

Összesen 3 798

TURISZTIKAI FORRÁSOK A 2009-2010 AKCIÓTERVI IDŐSZAKRA

Régiók

2009-2010-ra rendelkezésre álló

keretösszegAttrakciófejlesztés

Fogadóképesség fejlesztése

Működési háttér fejlesztése

Kiemelt projektekre

elkülönített keret

Milliárd Ft

Dél-Alföld 12,9 8,1 3,0 0,2 1,5

Dél-Dunántúl 12,7 5,7 2,5 1,3 3,3

Észak-Alföld 20,0 7,6 4,5 0,6 7,3

Észak-Magyarország 29,5 11,5 7,8 2,0 8,1

Közép-Dunántúl 8,1 5,0 0,8 1,4 0,9

Közép-Magyarország 3,4 1,0 0,7 3,9 1,3

Nyugat-Dunántúl 15,6 1,26,2 1,2 2,4 8,0

Balaton Kiemelt Üdülőkörzet* 5,7 4,5 0,8

Összesen 102,1 45,1 20,5 6,1 30,4