A l s ó - T i s z a - v i d é k i K ö r n y e z e t v é d e l m i ,

T e r m é s z e t v é d e l m i é s V í z ü g y i F e l ü g y e l ő s é g

Központ: 6721 Szeged, Felső-Tisza part 17. Postacím: 6701 Szeged, Pf.: 1048, Tel.: (62) 553-060 Fax: (62) 553-068

Kirendeltség: 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 10., Postacím: 6501 Baja, Pf.: 113, Tel.: (79) 521-960 Fax: (79) 521-970

Ügyfélfogadás: hétfő, szerda, péntek: 8:30-12:00, továbbá szerda 13:00-16:00

E-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, Honlap: http://atiktvf.zoldhatosag.hu

Ügyiratszám: 59844-10-15/2013. Ügyintéző: Privitzer Jenő Berényi Anita Lovrityné Kiss Beáta Filakné Enyedi Andrea Kovács Viktor dr. Ruzsáli Pál

Tárgy: Pápa-Ser Kft. „cs.a.”, Tataháza egységes környezethasználati engedély

H A T Á R O Z A T

A Pápa-Ser Kft. „cs.a.” (8500 Pápa, Kisfaludy u. 2.) részére a 2012. november 9-én a VITAQUA Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u. 4.) által benyújtott egységes környezethasználati engedély iránti kérelem alapján

e g y s é g e s k ö r n y e z e t h a s z n á l a t i e n g e d é l y t

adok a Tataháza, 0103/26. hrsz. (sertéstelep) és 0103/9. hrsz. (hígtrágya-tározó) alatti telephelyen végzett, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. sz. mellékletének

11/b pontja szerinti [Nagy létszámú állattartás, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] tevékenység folytatásához, a létesítmény üzemeltetéséhez. Az engedélyes adatai: Engedélyes neve: Pápa-Ser Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. Székhelye: 8500 Pápa, Kisfaludy u. 2. Környezetvédelmi Ügyfél Jele (KÜJ száma): 100 274 220 A telephely Környezetvédelmi Területi Jele (KTJ száma): 101 106 291 IPPC létesítmény KTJ: 101 614 235 NOSE-P kód: 110.05 EKHE besorolás: 11. b. Tulajdonos: Pápa-Ser Sertéstenyésztő és Hizlaló Kft. Székhelye: 8500. Pápa, Kisfaludy u. 2. Engedélyezett tevékenység: Megnevezése: nagy létszámú állattartás / sertés Férőhelyszám, kapacitás (db): Hízósertés: 3.330 Szopós malac: 1.320 Utónevelt malac: 1.760 Koca+kocasüldő: 616 Szoptató koca: 132 Kan: 8 Folytatott tevékenység: Sertéstenyésztés: TEÁOR: 0146 Tevékenység folytatásának helye: Tataháza, 0103/26. és 0103/9. helyrajzi szám alatt

A LÉTESÍTMÉNY ÉS A TEVÉKENYSÉG JELLEMZŐI Általános ismertetés: A telephely helyrajzi számai:

2 A sertéstelep helyrajzi számai Művelési ág Terület (m2) Tulajdonos

0103/26 Kivett, major 52717 PÁPA-SER Kft.

0103/9 Kivett, anyaggödör 5228 PÁPA-SER Kft.

Összesen 57945

Állattartó épületek adatai:

Ólak térképi jele

Ólak megnevezése

Padozat anyaga

Padozat megfelelősége

Terület Jelenlegi hasznos területe (m²)

Maximális férőhely (db)

technológia

1 Hizlalda beton megfelelő 642 480 520 hízó Almos trágyás

2 Hizlalda beton megfelelő 642 480 520 hízó Almos trágyás

3 Hizlalda beton megfelelő 642 480 540 hízó Almos trágyás

4 Hizlalda beton megfelelő 837 657 875 hízó Almos trágyás

5 Hizlalda beton megfelelő 837 657 875 hízó Almos trágyás

6 Kocaszállás beton megfelelő 586 410 150 koca Hígtrágyás

7 Kocaszállás beton megfelelő 403 278 130 koca Hígtrágyás

8 Kanszállás, Utónevelő

beton

megfelelő 403 264 8 kan, 480 utónevelt malac

Almos trágyás

11 Ellető beton megfelelő 401 246 44 koca + 440 szopós malac

Hígtrágyás

12 Ellető beton megfelelő 328 184 40 koca + 400 szopós malac

Hígtrágyás

13 Utónevelő beton megfelelő 318 184 600 utónevelt malac

Almos trágyás

14 Kocaszállás beton megfelelő 404 360 150 koca Hígtrágyás

15 Utónevelő beton megfelelő 398 244 680 utónevelt malac

Almos trágyás

16 Ellető beton megfelelő 397 235 48 koca + 480 szopós malac

Hígtrágyás

21 Beteg ól beton megfelelő 81 60 karantén Hígtrágyás

23. Féltetős kocaszállás

beton megfelelő 0 168 108 koca Hígtrágyás

24. Féltetős kocaszállás

beton megfelelő 0 50,4 78 koca Hígtrágyás

Az ólak padozatát vízzáróság tekintetében felülvizsgálták. A vizsgálati jegyzőkönyvek fénymásolatait csatolták. A padozatok megfeleltek az elvárásoknak, mivel víz és szulfátálló betonból készültek. A 14-es számú ól kifutóit használják a nyári félévben. A kifutók szemrevételezése során megállapították, hogy az ól kifutói töredezettek, így ezek javítása szükséges. A javításokat fagymentes időben tudják elvégezni.

A TEVÉKENYSÉG LEVEGŐVÉDELMI VONATKOZÁSAI Állattartó épületek: Az állattartó épületek diffúz légszennyező forrásként üzemelnek. Fontosabb légszennyező anyagok a metán, ammónia, dinitrogén-oxidok, valamint az összetevőivel egyértelműen meg nem határozható bűzanyagok. A légszennyező anyagok az állatok élettevékenysége, illetve a bélsár és vizelet bomlása, átalakulása során keletkeznek. Az állattartó épületekre – mint bűzkibocsátó forrásokra – jellegük miatt kibocsátási határérték nem határozható meg.

Épületek fűtése, szellőzése: Fűtés: A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet értelmében bejelentés köteles pontforrás a telephelyen nem működik. Az alábbi 140 kW-tól kisebb hőteljesítményű berendezésekkel fűtik az egyes istállókat:

Épület Tüzelő berendezések gázégőjének típusa

Névl. hőteljesítménye (kW)

4. sz. hizlalda BO-131 (1 db) 130

5. sz. hizlalda BO-131 (1 db) 130

8. sz. utónevelő és kanszállás GTR-708 (1 db) 82

11. sz. ellető ABG 11 FBK (1 db) 120

12. sz. ellető ABG 11 FBK (1 db) 120

3 13. sz. utónevelő ABG 11 FBK (1 db) 120

15. sz. utónevelő GTR-708 (1 db) 82

16. sz. ellető GTR-708 (1 db) 82

Szellőzés:

Épület

Beépített ventilátorok adatai

Darabszáma Átmérője

(cm)

Elektromos teljesítménye

(kW)

Légszállító teljesítménye (m3/h)

1. sz. hizlalda 8 60 0,55 11500

2. sz. hizlalda 8 60 0,55 11500

3. sz. hizlalda 8 60 0,55 11500

4. sz. hizlalda 6 60 0,55 11500

5. sz. hizlalda 6 60 0,55 11500

6. sz. kocaszállás 4 40 0,37 7500

7. sz. kocaszállás 4 40 0,37 7500

8. sz. utónevelő és kanszállás 4 40 0,37 7500

11. sz. ellető 5 40 0,37 7500

12. sz. ellető 5 40 0,37 7500

13. sz. utónevelő 5 40 0,37 7500

14. sz. kocaszállás 5 40 0,37 7500

15. sz. utónevelő 5 40 0,37 7500

16. sz. ellető 5 40 0,37 7500

Takarmányozás: Az állatok etetéséhez szükséges takarmányt az épületek mellett felállított silókban tárolják. A silók feltöltésekor képződő kiporzást a légzőcsőre szerelt szűrőzsákkal minimalizálják. Járműforgalom hatása a levegőre: A telephelyre érkező, valamint a telephelyen belüli járműmozgás a közút forgalma által okozott szennyezéshez képest nem jelentős, így az ebből származó légszennyező anyag kibocsátás sem számottevő.

A TEVÉKENYSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI VONATKOZÁSAI Az állattartás során keletkező hulladékok gyűjtése, kezelése: A keletkező állati hullát fedett, zárt, beton padozatú helyiségben, zárható konténerben gyűjtik az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.-nek ártalmatlanításra történő átadásig. Az állatgyógyászati hulladékokat a telepen belül fedett, zárt, beton padozatú gyűjtőhelyen, elkülönített gyűjtőedényekben gyűjtik, majd engedéllyel rendelkező kezelőnek adják át ártalmatlanításra. A telepre a takarmányokat, takarmánykeverékeket ömlesztett formában szállítják be, valamint gépjárműjavítást nem végeznek, így e tevékenységekből hulladék nem keletkezik. A telephelyen veszélyes hulladékok a műszaki karbantartásból és az állatgyógyászati tevékenységből származnak. A veszélyes hulladékokat szerződés alapján engedéllyel rendelkező cégnek adják át. Települési hulladékok gyűjtése, kezelése: A kommunális hulladékokat 4 db 110 literes műanyag hulladékgyűjtő edényben gyűjtik, amit szerződés alapján szállíttatnak el engedéllyel rendelkező hulladéklerakóra ártalmatlanítás céljából. Telephelyen keletkező hulladékok kezelése:

Hulladék

Megnevezése EWC kód

További kezelés a helyszínen

Helyszínen történő hasznosítás

Telephelyen kívüli kezelés módja

nem fertőző betegségben elhullott állati tetemek

02 01 02

nincs

nincs

átadás engedéllyel rendelkezőnek

műanyag csomagolási hulladékok

15 01 02

veszélyes anyagokat tartalmazó vagy azokkal szennyezett csomagolási hulladék

15 01 10*

4 állatgyógyászati hulladék

18 02 02*

kommunális hulladék 20 03 01 nincs nincs átadás ártalmatlanításra

Hulladék nyilvántartás: A Kft. jogszabályok alapján vezeti a veszélyes és nem veszélyes hulladék nyilvántartást, illetve eleget tesz a veszélyes és nem veszélyes hulladékok adatszolgáltatási kötelezettségének.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM

A telephely Tataháza külterületén helyezkedik el, a település szélétől ÉK-i irányban kb. 350 m-re. A telephely és a település között mezőgazdasági és jelenleg mezőgazdasági művelés alatt lévő, de gazdasági besorolású terület húzódik. Ebben az irányba a legközelebbi lakott épület a Rákóczi F. u. 90. sz. alatti földszintes családi ház, mely gazdasági övezeti besorolású területen helyezkedik el. A telephelyen a Rezonátor Bt. 2013. május 24-én nappali és éjszakai órákban műszeres zajmérést végzett, mely alapján elkészített jegyzőkönyv az egységes környezethasználati engedély kérelemhez beküldésre került. A telephely zajkibocsátását meghatározó zajkeltő berendezések, műveletek: a nappali időszakban történő fluidos silófeltöltés, trágyarakodás, traktorral történő közlekedés a telephelyen belül, szállítást végző tehergépkocsik, valamint nappal is és éjjel is üzemelő szelőztetést biztosító ventilátorok és a fűtést biztosító hőlégbefúvók. Domináns zajforrás nappal a silófeltöltés és a homlokrakodó üzemelése. Az almos trágyát évente max. 6 hónap alatt szállítják el a telephelyről. Az almos trágya tárolónál a kiszállítást végző teherautók a rakodást követően áthaladnak a telephelyen, és vagy a Ny-i, vagy a D-i főbejáraton hagyják el a területet. Ezt követően földúton, vagy az 55-ös közúton K-i irányba pár száz métert haladva, majd arról letérve, szintén földúton közelítik meg a kiszórási területet. A sertés ki- és beszállítás, illetve minden egyéb szállítás zajkibocsátása elhanyagolható mértékű annak rövid időtartamából, illetve a telephely többi zajforrásának elfedő jellegéből adódóan. A DETK-115 szippantó tartálykocsi a hígtrágya tárolónál üzemel. Itt jelentős zajcsillapítást eredményez a tárolót határoló 2,5-3 m magas földtöltés. A zajvédelmi hatásterület a tároló K-i és Ny-i irányban lévő bejáratnál növekszik meg, de védendő épületet nem érint. A sertéstelepen folytatott tevékenység zajvédelmi domináns hatásterülete a zajmérési eredmények alapján nappal és éjszaka egyaránt kialakul. Nappal a fluidos feltöltés alakítja ki a hatásterületet a silók elhelyezkedése alapján, ahol az ólak az adott irányokba jelentős hangárnyékolást eredményeznek. Éjszaka szintén az ólak önárnyékoló hatása miatt, csak az adott területeken lép ki a hatásterület a szomszédos mezőgazdasági területre. A telep zajvédelmi közvetlen és közvetett hatásterületén zajtól védendő épület vagy terület nem található.

A TEVÉKENYSÉG VÍZ-ÉS TALAJVÉDELMI VONATKOZÁSAI VÍZHASZNÁLATOK

A telep vízellátása és a vízellátó rendszer főbb műszaki adatai: A sertéstelep vízigényének kielégítését az Alsó-Duna-Völgyi Vízügyi Igazgatóság által kiadott 57.267-3/2001. számú engedéllyel rendelkező K-11 OKK számú kútból biztosítják. Érvényessége: 2015. december 31. A kút csövezési vázlata, műszaki adatai: OKK száma: K11. Talpmélység: 175,0 m. Fúrás éve: 1979. EOV koordináták: X: 93.140 km (7) Y: 670.180 km (2)

A kút csövezése: 0,0 – 51,5 318 mm acél,

41,5 – 118,5 m 241 mm acél,

106,0 – 175,0 m 165 mm acél. Szűrőzés: 148,5 – 160,0 m között. Nyugalmi vízszint: -3,3 m.

A gépészete: Grundfos SQ7-40 típusú búvárszivattyú. Vízkészlet típusa: rétegvíz. Víz minősége: II. oszt. Vízmérés: vízmérő órával. Engedélyben lekötött vízigény: 19.710 m3/év. A fő vízmérő óra (iratszáma:CSS/01/53-54/2013. típusa:MOM 7590, gyártási száma: 591844.) hitelesítési bizonyítványának a fénymásolatát csatolták.

5 A kút vizében a fajlagos összes metántartalom 1,7 l/m3. (a Vízépszolg-94 Kft. laboratóriuma által 2013. 03. 25-én elvégzett mintavétel alapján). A kút a gázvizsgálati eredménye alapján „B” kategóriába tartozik. Nyomásfokozó: 2 db 2500 literes hidrofor külön épületben (szivattyúház) elhelyezve. (A 49.697-2/1997. ikt. számú vízjogi engedélyben szereplő 1. sz. kút a régi Petőfi Mg. Szöv. tataházi szarvasmarhatelepén van,) A kút és a víztorony védőterülettel rendelkezik a telephely északi felének közepén. A telephelyre vonatkozó maximális vízigény részletes számítása:

Vízfogyasztás

megnevezése mennyisége (m3)

Víz

fogy

aszt

ás

Technológiai

Itatóvíz 17203

Takarítási vízigény az ólakban 3600

Kerékmosó (fertőtlenítő tálca) vízigénye 100

Egyéb technológiához kapcsolódó

Labor 20

Szociális Fürdési, WC, mosás, takarítás 593

Mindösszesen 21516

A telep vízkészlet-igénybevételi adatai a felülvizsgálati dokumentáció beadását megelőző 5 évben:

2007. 2008. 2009. 2010. 2011.

Vízfogyasztás (m3)

16579 14505 18106 14243 15362

Mellék vízmérő órák: Az alábbi épületekbe terveznek felszerelni: 9-es épület (iroda, labor), 19-es épület (szociális épület), 4-es épület (hizlalda), 6-os épület (kocaszállás), 8-as épület (utónevelő) és az 1-es épület (ellető). Fertőtlenítő szerek: A fertőtlenítő szereket 5-10-20 literes kannákban tárolják a raktárban, időjárástól védve, betonozott aljzaton. Tűzivíz tározás: A telepen a benyújtott dokumentáció szerint tűzivíz tárolás nem történik. Gázolajtárolás: A telephelyen maximum 4 m3 gázolaj található a porta előtti területen. A gázolaj tartályokból az esetlegesen kifolyó gázolaj a téglával kirakott és homokkal fedett térre jut, ahonnan az feltakarítható. A megfelelő műszaki védelemmel rendelkező épület engedélyezetését és kivitelezését tervezik. Kommunális szennyvízgyűjtés, elhelyezés: A szociális szennyvizet egy 10 m3-es és egy 18,75 m3-es aknában gyűjtik. A műtárgyak vízzáróságát igazoló dokumentum fénymásolatát csatolták. A kommunális szennyvizet engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre szállítják. A telephelyen almos és hígtrágyás tartásmód folyik.

A telephelyen keletkező hígtrágya mennyisége: 10.000 m3/év A hígtrágya tározó medence hasznos térfogata: 7.300 m3 A hígtrágya tározó biztosítja a 6 havi hígtrágya tárolását. A medence részben földbe süllyesztett, részben töltéssel körbevett. A maximális talajvízszintet figyelembevéve a tározók fenéksíkja 124,90 mBf. A hígtrágya tározó műszaki adatai:

Helye: 0103/9. hrsz.

EOV X (m): 93 437,34

6 EOV Y (m): 670 046,15

Hasznos térfogat: 7.300 m3

Rézsűhajlás: ~ 1:2

Rendezett terepszint: 127,30 mBf

Üzemi vízszint: 127,60 mBf

Töltés koronaszint: 128,10 mBf

Szigetelő fólia: HDPE, 2 mm

Alak, méret: ellipszis alakú, a két tengelye 60 m és 70 m A tározó medence alá szivárgás megfigyelő dréncsöveket alakítottak ki, a HDPE fólia vízzáróságának, esetleges sérülésének megfigyelésére. A dréncsövek a tározó szélétől a közepe felé lejtenek, esésük 2,5 ‰. A dréncsöveket geotextíliába helyezték, a drénárokba homokos kavicsot tettek.

Dréncső típusa: DN 100 perforált (gyűjtő drén) DN 63 perforált (egyéb drén)

Dréncső hossza: gyűjtő drén 2 x 12,5+13 m= 38 fm egyéb drén 2 x (19,6+33 m)+36,15 m= 141,35 fm

Dréncső fektetési mélysége: gyűjtő drén 124,93 – 124,90 mBf egyéb drén 125,04 – 124,93 mBf

Észlelő cső: 200 KG PVC

Észlelő cső fenéksík: 124,90 mBf A hígtrágya keverését a hígtrágya tározóban nem végzik, mivel annak sérülése bekövetkezhet, a homogenizálást baktériumkultúrával váltották ki. A SunnyGlobe termékeinek használatával a hígtrágya folyós állapotban marad, a felúszó rész és az üledék folyamatos bontása megvalósul. A telepről elvezetett hígtrágya ívszitán kerül szűrésre, így csökken a szilárd rész mennyisége. Az átemelő aknában a szivattyúk keverik, homogenizálják a hígtrágyát. Csapadékvíz szikkasztó árkok: A tervezett 23 db szikkasztó árok kivitelezése folyamatban van, mivel önerőből készülnek. A szikkasztó árkok az ólakról lefolyó esővizet szikkasztják el. Az árkok oldalai a rendezett terepszinttől 0,5 m-es kiemeléssel készülnek, a szikkasztóárkokba csak szennyezés mentes csapadékvíz jut. A szikkasztó árkokba DN 110-125 KG PVC vezetékkel kötik be a csapadékvizet. A csővezeték hossza: 600 fm.

Szikkasztó árok jele Térfogat Szikkasztó árok jele Térfogat

1. 40 13. 78

2. 40 14. 85

3. 40 15. 71

4. 40 16. 78

5. 90 17. 78

6. 86 18. 68

7. 69 19. 71

8. 69 20. 71

9. 69 21. 51

10. 51 22. 84

11. 76 23. 186

12. 78

Hígtrágya-gyűjtő vezetékek, műtárgyak: Az összes gravitációs vezeték hossz 416,7 fm.

A folyékony hígtrágya az ívszitáról gravitációs úton jut az 1. számú átemelő aknába, innen nyomott vezetéken keresztül vezetve kerül a hígtrágya tározóba.

Az ívszitát a téli elfagyás ellen szigetelt, fémvázas épületben helyezték el. Az ívszita alatt nem épült trágyatároló, az ívszitáról a szeparált trágya közvetlenül a betonozott téren álló pótkocsira kerül, innen a trágyát a trágyatárolóba szállítják.

Az 1. számú átemelőtől a hígtrágya tározóig 458,3 fm DN 160 KPE nyomóvezeték juttatja a hígtrágyát.

7 Almostrágya tározó: A telepen 1.500-1.800 m3 almos trágya keletkezik évente. Az almos trágya tárolására 15,10*40,60 m = 600 m2 területű vízzáró műtárgyat építettek. A műtárgy alkalmas a telepen 6 hónap alatt keletkező almos trágya tárolására. A műtárgyban keletkező szennyezett csapadékvizeket a hígtrágya tározóba vezetik vízzáró vasbeton aknán keresztül. Hígtrágya kihelyezés: A hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságától a Pápa-Ser Kft. a 12.2/2308/3-TAL/2011. számon kapott engedélyt, mely 2016. május 25-ig érvényes, továbbá a 12.2/4419/4-TAL/2011. számon, mely 2016. április 29-ig érvényes. Monitoring rendszer: A telep monitoring rendszere a 8750-1/2007. iktatási számon kapta meg a vízjogi üzemeltetési engedélyét a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől. Az engedély 2020. június 30-ig érvényes. A monitoring kutak EOV koordinátái az alábbiak szerint kerültek pontosításra: 1. sz. kút (hrsz.: 0103/26.) X : 093 039 Y : 670 038 2. sz. kút (hrsz.: 0103/26.) X : 093 122 Y : 670 266 3. sz. kút (hrsz.: 0103/12.) X : 093 335 Y : 669 920 4. sz. kút (hrsz.: 0103/12.) Kontroll kút - megsemmisült. X : 093 422 Y : 670 090 Felhagyott hígtrágya tározó: A dokumentáció szerint a meglévő hígtrágya tározót „kitakarították” és szigetelték, így nincs a telephelyen rekultivációra váró, felhagyott tározó. Felszíni vízfolyás: A telep Ny-i sarkától 220 m-re, a hígtrágya tározó műtárgytól 140 m-re helyezkedik el a Mátételki-Kígyós csatorna. A telepi tevékenységnek a felszíni vizekre nincs hatása. A kút (K11) több mint 300 méterre található a hígtrágya tározó műtárgytól. A tevékenység nem érint kijelölt hidrogeológiai védőterületet.

ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA

Anyag és energiagazdálkodás: Üzemanyagok, kenőolajok:

A telephelyen maximum 4 m3 gázolajat tárolnak 4 db 1 m3-es tartályban. Benzint a motoros fűnyírókba használnak, így általában nyári félévben 5-10 liter található a telephelyen. A gépekhez kis mennyiségű kenőolajt használnak: 10 kg/év. A benzint és a kenőolajt a veszélyes anyag és hulladéktárolóban tárolják a portaépület mellett.

A telep energia felhasználásának struktúrája:

Villamos energiafogyasztók:

Ólak világítás: 8 kW/h, néhány óra naponta. A közvilágítást 10 db energiatakarékos lámpa biztosítja, mely éjszaka világít. Szociális épület neon világítású.

Infralámpa fűtés: 6 kW/h, egész nap fűt a malacok felett.

Ventilátorok (szellőzés): 36,44 kW/h. Átlagosan napi 8 óra működési idővel lehet számolni.

Trágyakihordó gépezetek: 5 ól * 2 db * 2,2 kW/h = 22 kW/h (napi 1 h/ól működési idő).

Hígtrágya szivattyúk: 3 db * 3,1 kW + 1 db * 4,0 kW= 13,3 kW/h. Egy héten kétszer egy-egy órát üzemelnek maximum.

Ivóvíz kút szivattyúja: 1 db * 1,68 kW. Naponta maximális vízfogyasztás mellet 7 órát működne. Jelenleg kb. 5 órát üzemel.

8 Az elektromos áramfogyasztás szempontjából a ventilátorok a fő fogyasztók. Utána az infrafűtés a

malacok felett, a többi elhanyagolható. Az energiatakarékos izzókra történő átállással csupán néhány kW-nyi energiát takarít meg a telep naponta.

Gázfogyasztás:

Ólak fűtése, szociális épületek fűtése.

A gázfogyasztás az elletőkben és az utónevelőkben számottevő, a többi ólban csak a legnagyobb hidegekben kapcsolnak fűtést.

TERMÉSZET-, ÉS TÁJVÉDELEM

A telep ás tározómedence helyéül szolgáló ingatlanok védett természeti területnek, Natura 2000 területnek, érzékeny természeti területnek, természeti területnek nem képezik részét, így az engedély meghosszabbításával szemben természetvédelmi problémák nem merültek fel. Mivel a tárgyi telephely és hígtrágya tároló medence már a 80-as években is üzemelt, így jelen engedélyezésnek tájvédelmi vonatkozása (tekintettel arra, hogy a Tvt. és annak tájvédelmi vonatkozású rendelkezései 1997.01.01-től hatályosak) nincs. A keletkező trágya kihelyezése több olyan ingatlant is érint, amelyek felszíni vízfolyással határosak, azonban a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságának a dokumentációhoz csatolt 12.2/2308/3-TAL/2011. számú határozata rendelkező részének 5. pontja előírja, hogy tilos a hígtrágya kijuttatás felszíni vizektől mért 5 méteres távolságban. Továbbá a kijuttatás érint olyan legelő művelési ágban lévő ingatlanokat is, amelyek a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartásában részben (Tataháza, külterület 0101/7 hrsz.), vagy egészben (Tataháza, külterület 0101/19-20 hrsz.) természeti (természetközeli állapotú) területként szerepelnek, azonban önmagában a hígtrágya kijuttatást a vonatkozó jogszabályok legelő területen nem tiltják, ezért a kihelyezéssel szemben szintén nem merültek fel természetvédelmi kizáró okok. Az egységes környezethasználati engedély meghosszabbításával szemben táj- és természetvédelmi probléma nem merült fel.

ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKA

A nagy létszámú sertéstelepekre vonatkozóan „Útmutató az Elérhető Legjobb Technika meghatározásához” című referencia dokumentum áll rendelkezésre. A BAT összefoglalva a következőket jelenti: mindazon technikák, beleértve a technológiát, a tervezést, karbantartást, üzemeltetést és felszámolást, amelyek elfogadható műszaki és gazdasági feltételek mellett gyakorlatban alkalmazhatóak, és a leghatékonyabbak a környezet egészének magas szintű védelme szempontjából. A sertés hizlaló telepen alkalmazott technológiák megfelelnek a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert korszerű etető-, itatórendszert, trágyakezelést, alacsony légszennyező anyag kibocsátású állattartási technológiát alkalmaznak. BAT-nak való megfelelés:

Az ólak takarítása, fertőtlenítése állategészségügyi, higiéniai előírások figyelembe vételével történik, melyhez víztakarékos, nagynyomású mosó berendezést alkalmaznak.

A telepen mellék vízmérő órák felszerelését tervezik. A felszerelt mellékvízmérő órák fogják biztosítani a vízfelhasználás ellenőrizhetőségét.

A vízvezeték rendszer telepen belüli felújítását – szükség szerint – folyamatosan elvégzik.

Az istállóknak gépi szellőztetési rendszere van.

A sertések férőhely szükséglete mindenhol megfelel az állategészségügyi törvényben meghatározottaknak.

A telephely jó közlekedési elérhetőséggel rendelkezik, a szállítási célforgalom az összefüggő lakott területeken nem okoz járulékos zajterhelés-növekedést.

A Kft. a hígtrágya telepi tárolásához 7.300 m3 hasznos befogadó kapacitású vb. szerkezetű, a jogszabályi előírásoknak megfelelő műszaki védelmet biztosító hígtrágya tárolóval rendelkezik, így az 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet vonatkozó rendelkezései által előírt hat havi hígtrágya tárolási kapacitás a telepen biztosított.

A trágya és hígtrágya hasznosítása, annak magas beltartalmi értékeit figyelembe véve tápanyagpótlási, a talaj termelési szempontból kedvező szerkezetének fenntartási céljával földterületeken történik.

A hígtrágya kijuttatáshoz a Kft. a Növény és Talajvédelmi Igazgatóság engedélyével rendelkezik.

A létesítmény technológiája, és az előírt intézkedések megvalósításával, betartásával zajvédelmi szempontból megfelel a BAT szerinti gazdaságossági szempontból legésszerűbb és a környezet védelmét megfelelően biztosító technológiák követelményeinek, mert:

Az ólak szellőztetését ellátó ventilátorok komputer vezérlésűek, de kézi vezérléssel is el lehet indítani őket.

Az állatok etetése önetető rendszerrel történik.

Az ólakban energiatakarékos világítás megvalósítását tervezik (izzók cseréje).

A telepen felhasznált anyagokról, energia felhasználásról és a keletkező anyagokról nyilvántartást vezetnek.

9

A telep tevékenységével kapcsolatosan az utóbbi 5 évben volt panaszbejelentés:

Felügyelőségünkre 2011. június 10-én panaszbejelentés érkezett (a 83.542/2011. iktatószámon) a Tataházán üzemelő Pápa-Ser Kft. trágyaelhelyezésével kapcsolatosan. Pápa-Ser Kft. Tataháza 0103/26 hrsz. alatti telephelyén, a sertéstelep hátsó bejárata felé vezető önkormányzati szilárd út mellett húzódó kb. 700 fm hosszú árokban víz nem volt, viszont ott almos trágyára utaló nyomok voltak láthatók. A Kft. az árkot kitakarította. További intézkedésre nem volt szükség.

ELŐÍRÁSOK

A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉS ÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI:

1. A tevékenységet úgy kell ellenőrizni, végezni, a létesítményt működtetni, hogy kibocsátásai megfeleljenek az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a felügyelőség által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét fogja képezni.

2. Olyan módosítás vagy átépítés, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdés d) pontja szerinti jelentős változtatásnak minősül, csak a változtatásra vonatkozó, jogerős módosított egységes környezet használati engedély birtokában valósítható meg.

3. Az engedély a maximális férőhelyszámra vonatkozik. Férőhelyszám, kapacitás (db): Hízósertés: 3.330 Szopós malac: 1.320 Utónevelt malac: 1.760 Koca+kocasüldő: 616 Szoptató koca: 132 Kan: 8

4. Az állatok férőhely számában történő bármely változtatás csak a felügyelőség előzetes írásbeli hozzájárulásával lehetséges.

5. Az egységes környezethasználati engedély a jogszabályokban előírt más hatóságok engedélyének megszerzése alól nem mentesít.

6. Az 1995. évi LIII. Törvény 96/B § (1) bekezdése értelmében felügyeleti díjat kell fizetni. Határidő: tárgyév február 28-ig

Indokolás:

A szabályozás köre a tevékenység ellenőrzésének, végzésének és működtetésének pontos megjelölését tartalmazza.

SZABÁLYOK A TEVÉKENY SÉG VÉGZÉSE SORÁN

Óvintézkedések: 7. Az engedélyesnek működése során olyan eljárási rendet kell kialakítania, hogy az engedélyben foglaltaktól való eltérés

esetén sor kerüljön a megfelelő intézkedés megtételére. Az engedélyben foglaltaktól való eltérés esetén a hatóság további vizsgálatokat és intézkedéseket kezdeményezhet a felelősségi és hatásköri szabályok betartásának megállapítására.

Készenlét és továbbképzés:

8. Az engedélyes köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a személyzet mindazon tagjainak számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről megfelelő feljegyzéseket kell készítenie, és az éves környezeti beszámolójában ismertetni kell.

9. Személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie.

10. Az engedélyes köteles biztosítani, hogy alkalmazottai ismerjék az ebben az engedélyben megfogalmazott követelményeket.

11. Az engedélyes köteles gondoskodni arról, hogy az alkalmazottak tisztában legyenek jelen engedély azon követelményeivel, melyek felelősségi körüket érintik.

12. Az engedélyesnek gondoskodnia kell arról, hogy ennek az engedélynek 1 példánya, illetve az engedélykérelmi dokumentáció azon részei, melyekre az engedélyben hivatkozás történik, rendelkezésre álljanak minden alkalmazott számára, aki az engedély hatálya alá tartozó tevékenységet végez.

Felelősség:

13. A létesítmény működtetője a környezetvédelmi megbízott alkalmazásának feltételeihez kötött környezethasználatok meghatározásáról szóló 93/1996. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése alapján köteles biztosítani, hogy a felsőfokú végzettségű környezetvédelmi megbízott, akire a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak, elérhető legyen a felügyelőség felügyelői számára a telephellyel összefüggő környezetvédelmi kérdések felmerülése esetén. Minden környezetvédelmi adatközlésben meg kell adni a környezetvédelmi megbízott nevét és adatait.

10 Jelentéstétel:

14. Az engedélyes köteles a felügyelőség részére az engedély kiadását követően az utolsó naptári évről (január 1-jétől december 31-ig terjedő időintervallumról) március 31-ig és ezt követően minden évben március 31-i határidővel a benyújtást megelőző naptári évre vonatkozóan „Éves környezetvédelmi jelentést” benyújtani, amely meg kell, hogy feleljen a jogszabályok és a felügyelőség által támasztott követelményeknek. A jelentésnek tartalmaznia kell legalább az „Adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel a felügyelőség részére” című részben előírtakat.

15. Lakossági érdeklődésre az engedélyes köteles időben tájékoztatást adni tevékenysége környezeti hatásairól. Indokolás:

Olyan megfelelő háttértervezést kell biztosítani már a tevékenység végzését megelőzően, amely lehetővé teszi a folyamatos értékelést, a környezet állapotát befolyásoló tények egymással összehasonlítható módon való rögzítését és az ezzel kapcsolatos megfelelő adatszolgáltatást.

Kártevők elleni védekezés:

16. Az engedélyes köteles megfelelő és folyamatos védekezésről gondoskodni a telephelyen a kártevők ellen. Értesítés:

17. Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezésével kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 24 órán belül a következő hatóságokat értesíteni:

18. Az engedélyes köteles értesíteni a felügyelőséget vagy bármely, a felügyelőség által megjelölt hatóságot, a lehetőség szerinti minél rövidebb időn belül, a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - A tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások esetén. - Bármely olyan esetben, amely a felszíni víz vagy a felszín alatti vizek, a levegő vagy talaj veszélyeztetését vagy

szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet. - Az engedélyes köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét,

a bekövetkezés részleteit és a kibocsátások a lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. Az engedélyes köteles feljegyzést készíteni valamennyi, a fentiekben megjelölt eseményről. A felügyelőség részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatás, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedéseket.

- Minden olyan esemény kapcsán, amely a levegő vagy talaj veszélyeztetését, szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel/igényelhet, továbbá a felszíni és felszín alatti vizek veszélyeztetésével vagy szennyezéséve l kapcsolatos, az engedélyes köteles az esemény bekövetkezte után a lehető legrövidebb időn belül a következő hatóságokat értesíteni:

az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (Szeged, Felső Tisza-part 17., telefon: +36/62/553-060, mobil telefonszámon történő elérhetőség: +36/30/303-31-19, fax: +36/62/553-068, e-mail: alsotiszavideki@zoldhatosag.hu, honlap:http://atiktvf.zoldhatosag.hu)

a levegő, a talaj, a talajvíz, a felszíni víz veszélyeztetése vagy szennyezése esetén,

a Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot (6000 Kecskemét Deák F. tér 3. telefon: +36/76/502-010, 76/481-651, fax: +36/76/502-012, E-mail: bacs.titkarsag@katved.gov.hu)

tűz és katasztrófahelyzet esetén,

a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságot (6000 Kecskemét, Halasi út 34., telefon: +36/76/503-370, fax: +36/76/328-008)

fertőzés gyanúja, tömeges állatelhullás esetén,

a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét (6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12., telefon: +36/76/516-281, fax: +36/76/516-299)

az emberi egészség veszélyeztetése esetén. Indokolás:

Az eseményekkel kapcsolatos értesítés szabályainak előírása biztosítja a hatóságok részére a tevékenységgel kapcsolatos naprakész információk megismerését.

ERŐFORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA Előírások:

19. Az engedélyes köteles a felhasznált anyagokról (takarmányok, takarmány kiegészítők, alom, állatgyógyászati anyagok, takarító-, fertőtlenítő szerek), keletkező anyagokról (trágya) és az állatlétszámról nyilvántartást vezetni. Határidő: folyamatos

20. Az engedélyes köteles a telep anyaggazdálkodását rendszeresen átvilágítani. Az átvilágításról készített dokumentációt az 5 évenként elkészítésre kerülő, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentációjához kell csatolni.

11 Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként)

21. Nyilvántartást kell vezetni a felhasznált energiákról (energia nyilvántartási lapok), mint az elektromos áram és a gáz. Szükséges megadni az összes energiafogyasztást valamint a fajlagos értékeket is. (Meg kell adni 1 kg tömeggyarapodásra vetített energiafelhasználást.)

22. Az engedélyes köteles a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos veszteségfeltáró vizsgálatot (belső energetikai auditálást) rendszeresen elvégezni. A belső auditnak fel kell tárnia minden az energia felhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. Határidő: 5 évente (az 5 éves felülvizsgálati dokumentáció részeként)

23. Az engedélyes köteles a veszteségfeltáró vizsgálat (belső energetikai audit) megállapításai alapján a legracionálisabb megoldás(oka)t megvalósítani. A szükséges átalakításokat, beruházásokat, fejlesztéseket elvégezni. Határidő: folyamatos

24. Az ólakban energiatakarékos világítást kell megvalósítani, a megvalósításról tájékoztatást kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: 2014. december 31.

Indokolás:

Fenti előírások célja a telephely működése kapcsán az anyag és energia felhasználás hatékonyabbá tétele, ezáltal csökkenteni lehet az energia és anyag felhasználást, valamint az energia költségeket. Az energetikai auditban meg kell adni a telepen felhasznált energiák éves mennyiségi adatait, be kell mutatni az energetikai rendszerek állapotát, meg kell adni a fajlagos éves energiafogyasztás adatokat. Be kell mutatni az egyes energia megtakarítási lehetőségeket és ehhez kapcsolódóan az egyes megtérülési időket. Az egyes állattartó épületek hőtechnikai mutatóit meg kell adni.

Az ólak világításának felülvizsgálatát a felülvizsgálati dokumentációban elvégezték, az energiatakarékos világítás megvalósítását vállalták.

KIBOCSÁTÁSOK LEVEGŐBE A védelmi övezetet a 306/2010 (XII. 23.) Korm. rendelet (a levegő védelemről) 5. § (3) bekezdése alapján az alábbiakban jelölöm ki:

25. A 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése értelmében a Tataháza 0103/26 és 0103/9 hrsz. alatti sertés

tenyésztő telep almos trágya és a hígtrágya tároló, mint bűz kibocsátó források körül 350 m és 500 m védelmi övezetet jelölök ki.

26. A védelmi övezetek által érintett ingatlanok adatait az alábbi táblázat fogalja össze.

Helyrajzi szám Művelési ág Terület

(m2) Védelmi övezet

területnagysága (m2)

Területből elfoglalt rész (%)

04/1

a szántó 18470 18470 100

b legelő 9000 9000 100

c szántó 10244 10244 100

d szántó 10435 10435 100

04/2 gazd. épület, udvar 26703 20944 78,43

04/3 út 1539 976 63,42

04/5 szántó 8728 16 0,2

04/6 szántó 2140 128 6,0

04/7 szántó 9344 1872 20,03

04/8 szántó 6001 2208 36,80

04/9 szántó 6260 2992 47,80

04/10 szántó 2978 1712 57,49

05 csatorna 7861 5872 74,70

09/13 szántó 81254 58272 71,71

09/16 szántó 195903 95360 48,68

09/43 gazd. épület, udvar 39829 5376 13,5

089 út 26617 18880 70,93

090/8 szántó 52175 1008 1,9

090/9 szántó 4745 3968 83,6

095 csatorna 17468 1760 10,08

097 csatorna 2591 2591 100

0100 csatorna 6353 6353 100

0101/14 legelő 20007 3328 16,63

0101/15 legelő 19866 6496 32,70

0101/16 szántó 19998 8560 42,80

12 0101/17 szántó 20589 96,32 46,78

0101/18 szántó 20001 9088 45,44

0101/19 legelő 42857 11584 27,03

0101/20 legelő 11159 1072 9,61

0102 csatorna 5370 3488 64,95

0103/1 szántó 52477 52477 100

0103/2 szántó 16159 16159 100

0103/3 szántó 22775 22775 100

0103/4 a szántó 17555 17555 100

b legelő 798 798 100

0103/5 a szántó 18532 18532 100

b legelő 610 610 100

0103/6 a szántó 22314 22314 100

b legelő 429 320 74,6

0103/7 szántó 6231 6231 100

0103/8 szántó 2368 2368 100

0103/10 a szántó 31389 31389 100

b legelő 1789 592 33,09

0103/11 a szántó 22858 22794 99,72

b legelő 2270 448 19,74

0103/12a szántó 41740 38960 93,34

0103/13 szántó 11818 10080 85,29

0103/14 szántó 53958 46656 86,47

0103/15 szántó 41087 34896 55,83

0103/16 szántó 54019 41968 77,69

0103/17 szántó 42325 26272 62,07

0103/18 szántó 42526 22656 53,28

0103/19 szántó 24002 12192 50,80

0103/20 szántó 10376 4960 47,80

0103/21 szántó 10405 4816 46,28

0103/22 szántó 5903 2688 45,54

0103/23 szántó 10495 4464 42,53

0103/24* szántó 10464 3616 34,56

0103/25 út 1658 1658 100

0103/27 szántó 11629 11629 100

0103/28* fásított terület 2687 2687 100

0103/29* a legelő 1448 144 9,94

b fásított terület 1872 1856 99,14

0103/30 szántó 11034 10512 95,27

0151/4* szántó 6934 208 3,0

0151/5* szántó 6792 256 3,77

0151/6* szántó 5899 272 4,61

0151/7* szántó 5227 272 5,20

0151/8* szántó 18340 1152 6,28

0151/9* szántó 3990 320 8,02

0151/10* szántó 16036 1248 7,78

0151/11* szántó 21280 1712 8,04

0151/12* szántó 3438 304 8,84

0151/15* szántó 40974 3232 7,89

0151/16* szántó 9251 688 7,44

0151/17* szántó 10094 736 7,29

0151/18* szántó 3029 208 6,87

0151/19* szántó 3029 224 7,40

0151/20* szántó 83038 3616 4,35

0151/25* gazd. terület 8388 96 1,14

0156* országos közút 39809 8032 20,18

Védelmi övezettel kapcsolatos előírás:

27. A védelmi övezeten belül lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület nem lehet.

13 Indokolás:

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése alapján védelmi övezetet kell kialakítani a bűzkibocsátással járó egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetében.

Üzemeléssel kapcsolatos előírások:

28. A tevékenység végzése során, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 30. §-a értelmében a létesítmény üzemeltetőjének az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe.

29. A tüzelőberendezések hatékony működéséhez biztosítani kell az optimumra való szabályozást. 30. A tüzelőberendezéseket csak a gépkönyvében előírt módon (biztonsági előírások, gépkihasználás stb.) szabad használni. 31. A takarmányozástani kutatási eredmények folyamatos követésével és alkalmazásával mindenkor a lehető legkisebb

mértéken kell tartani az állatok által kibocsátott emésztetlen takarmányhányad mennyiségét, a legkisebb mértékűre csökkentve azzal az állatok élettevékenysége során kibocsátott légszennyező anyagok mennyiségét, továbbá csökkentve ezzel a trágya átalakulása során keletkező légszennyező anyagok mennyiségét is.

32. A takarmányok nyersfehérje tartalmát a lehető legminimálisabb szintre kell szorítani. 33. A diffúz kiporzást a takarmányok szállítása, mozgatása, továbbítása során a műszaki színvonal biztosításával és gondos

munkavégzéssel meg kell előzni. 34. A takarmánytároló silók szűrőzsákjainak épségét rendszeresen ellenőrizni kell. A sérült szűrőzsákokat haladéktalanul ki

kell cserélni. 35. Az épületek szellőzési rendszerét folyamatos karbantartással megfelelő műszaki állapotban kell tartani, a körülményeknek

megfelelően kell üzemeltetni, ezzel is biztosítva az állatok megfelelő komfortérzetét, az optimális hőmérsékletet, elősegítve ezzel a minél jobb takarmány-értékesülést.

36. A szállítási munkákat csak megfelelő műszaki állapotú, a környezetvédelmi előírásokat kielégítő gépekkel szükséges végezni.

37. A trágya termőföldre való kijuttatást követően a lehető legrövidebb ideig érintkezzen a környezeti levegővel, haladéktalanul be kell a talajba forgatni.

38. A trágya kiszállítást 25 C feletti napi középhőmérséklet esetében, továbbá az országos tisztifőorvos által a megyére kiadott hőségriasztás időtartama alatt szüneteltetni kell!

39. A trágya kihelyezés csak a település szempontjából kedvező szélirány esetén történhet. 40. Kánikulai, szélcsendes napokon kerülni kell a kihelyezést. Ilyen időjárási viszonyok esetén az esti lehűléskor a települést

szélcsendben is beterítheti a bűz. 41. A kihelyezésnél számításba kell venni a közelgő ünnepeket, naptári szabadnapokat, illetve a hétvégéket. 42. A telephelyen a hígtrágya tárolásából származó bűz csökkentésére szükség szerint adagolni kell szagmegkötő

adalékanyagot. A szagmegkötő anyag adagolásáról naplót kell vezetni, mellékelve az anyag beszerzésére vonatkozó számlákat.

43. A telep járófelületeinek rendszeres takarításával csökkenteni kell a diffúz kiporzást, csapadékmentes időszakokban az utak vízpermetezésével kiegészítve kell a diffúz légszennyezést megakadályozni, csökkenteni.

44. A telep zöld felültét, az évelő növényeket (fák, bokrok) folyamatosan gondozni kell, az elpusztult egyedeket pótolni szükséges.

45. Az állattartótelep CH4 és NH3 diffúz kibocsátását évente az állatlétszám és a technológia függvényében vizsgálni kell. Az éves jelentésekben a változások okát indokolni kell.

Indokolás:

Az állattartó épületek, a felújított szellőzési rendszer és berendezései, az állattartás technológiája levegővédelmi szempontból megfelel a BAT követelményeinek. A fenti előírások ennek az állapotnak a fenntartását hivatottak biztosítani.

Az elérhető legjobb technikának megfelelő tartási technológia biztosítja az állattartótelep bűzkibocsátásának minimalizálását.

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS

46. A tevékenységet környezetszennyezést kizáró módon, a vonatkozó jogszabályokban előírtaknak megfelelően kell végezni. 47. A hulladék termelője, tulajdonosa köteles a birtokában lévő, bármely tevékenységből származó hulladékokat

környezetszennyezést kizáró módon, szelektíven – veszélyes hulladék esetén a hatályos jogszabályban meghatározott módon – gyűjteni.

48. Az elhullott állati tetemeket a kezelőnek való átadásig zárt, csöpögésmentes konténerben kell gyűjteni. 49. Az elhullott állati tetemek gyűjtése és kezelése során be kell tartani a hatályos, nem emberi fogyasztásra szánt állati

eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi jogszabályok előírásait. 50. Az állatgyógyászati hulladékokat veszélyes hulladékként kell kezelni, a veszélyes hulladékot kizárólag a veszélyes

hulladék kémiai hatásainak ellenálló, folyadékzáró csomagolóeszközben vagy tárolóedényben lehet tárolni. 51. Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való

felhasználására a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak.

52. A hasznosítható hulladékok gyűjtése csak szelektíven történhet.

14 53. Az engedélyes köteles a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelő részletes nyilvántartást vezetni

a hulladékokról, illetve a hulladékgazdálkodási tevékenységgel összefüggő anyagokról és eljárásokról, amelyet a felügyelőség munkatársainak mindenkor köteles azok kérésére rendelkezésre bocsátani.

54. Az engedélyes köteles a telephelyén keletkező hulladékokról évente az arra rendszeresített adatlapon a felügyelőségnek adatszolgáltatást teljesíteni a hatályos jogszabályi előírások szerint.

55. Technológiánként anyagmérleget kell készíteni, melyet az éves beszámoló részeként be kell nyújtani felügyelőségünkre. 56. A keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladék csak engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adható át.

Indoklás:

A hasznosítható hulladékok sem lerakással, sem egyéb módon nem ártalmatlaníthatók, azok kezelési módjaként csak a hasznosítás fogadható el (újrafeldolgozás, visszanyerés, energetikai hasznosítás).

Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését.

ZAJ- ÉS REZGÉSVÉDELEM Előírások:

57. A telephelyen üzemelő zajkeltő berendezések karbantartásával biztosítani kell a telephely alacsony mértékű zajkibocsátását.

Határidő: folyamatos. 58. A telep zajhelyzetének megváltozását a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete szerinti

formanyomtatványon az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre be kell jelenteni.

Határidő: folyamatos Indokolás:

A felülvizsgálati dokumentációban leírtak szerint a létesítmény hatásterületének határa a 284/2007. (X. 29.) 6. §-a alapján került meghatározásra. A hatásterületen zajtól védendő létesítmény nincs.

A 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 10. § 3), valamint a 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § 1) bekezdése értelmében zajkibocsátási határértéket nem kell megállapítani, ha a környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, építmény vagy helyiség.

A telephely zajhelyzetének megváltozásáról benyújtott jelentés alapján, a zajkibocsátási határérték kiadásnak szükségességét meg kell vizsgálni.

FELSZÍN ALATTI VIZEK ÉS FÖLDTANI KÖZEG VÉDELME Előírások:

59. A szociális szennyvíz elszállítását bizonylatolni kell, a bizonylatokat meg kell őrizni, és az elszállított szennyvizek mennyiségi adatait az éves jelentésben ismertetni kell. Határidő: a tárgyévet követő március 31.

60. A szociális szennyvizet csak települési folyékony hulladék fogadására engedéllyel rendelkező szennyvíztisztító telepre lehet szállítani.

61. A vízmérő órák állását rendszeresen, havonként a hónap első munkanapján le kell olvasni, és a leolvasott értéket a helyszínen tartott mérési naplóban kell dokumentálni. Határidő: folyamatos

62. A vízellátó rendszeren esetlegesen feltárt szivárgási hibahelyek kijavítását folyamatosan el kell végezni, dokumentálni kell, és a vonatkozó munkalapokat meg kell őrizni és azok fénymásolatát az éves környezeti beszámolóhoz csatolni kell.

63. A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. § (2) bek. 9. pont) szerint a kutak vizének gáztartalom szerinti fokozata „B”.

- A gáztartalom ellenőrző vizsgálatát a fent megnevezett rendelet 4. § alapján, „B” fokozatban 3 évente el kell végeztetni, és a 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 2. számú mellékletének felhasználásával dokumentálni kell.

A következő gáz-vízviszony vizsgálat elvégzésének határideje: 2016. március 25., majd azt követően 3 évente. A jegyzőkönyv felügyelőségünkre történő benyújtási ideje: 2016. április 30.

64. A csapadékvíz szikkasztó árkok kivitelezését el kell végezni, a kivitelezés befejezését jelenteni kell felügyelőségünk részére írásban.

Határidő: 2013. december 31. 65. A 14. számú ól kifutójának javítását el kell végezni, az arról készült beszámolót meg kell küldeni felügyelőségünk részére.

Határidő: 2013. december 31. 66. Üzemanyag tároló épületet kell engedélyeztetni és építeni az üzemanyagok hatályos környezetvédelmi előírásoknak

történő megfelelés érdekében. Határidő: 2014. december 31. 67. Mellék vízmérő órákat kell felszerelni a dokumentációban megadott épületekben, az órák felszerelését igazoló

dokumentumok fénymásolatait meg kell küldeni felügyelőségünk részére. Határidő: 2013. december 31.

15 68. Az engedélyesnek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló

90/2007.(IV. 26.) Korm. rendelet szerinti üzemi kárelhárítási tervet kell készíteni, és a felügyelőségre benyújtani. Határidő: 2013. december 31. 69. A hígtrágya mezőgazdasági területre való kihelyezése csak a Bács - Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és

Talajvédelmi Igazgatóság külön engedélyével történhet.

Indokolás:

A 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet alapján a tevékenység csak megfelelő műszaki védelem mellett folytatható.

A telepen mellék vízmérő órák felszerelését tervezik. A felszerelt mellékvízmérő órák fogják biztosítani a vízfelhasználás ellenőrizhetőségét.

A vízvezeték rendszer telepen belüli felújítását – szükség szerint – folyamatosan elvégzik.

A fő vízmérő óra (iratszáma:CSS/01/53-54/2013. típusa:MOM 7590, gyártási száma: 591844.) hitelesítési bizonyítványának a fénymásolatát csatolták.

A környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint az intenzív sertéstenyésztés több mint 2.000 férőhely 30 kg-on felüli sertés és 750 férőhely kocák számára tevékenységet folytató üzemi kárelhárítási terv készítésére kötelezett.

Az üzemi kárelhárítási terv tartalmi és formai kellékeinek a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében előírtaknak kell megfelelnie.

A termelt és szolgáltatott vizek gázmentesítéséről szóló 12/1997. (VIII. 29.) KHVM rendelet 1. § (2) bek. 9. pont) szerint a víz gáztartalom szerinti fokozata: az 1. számú melléklet szerinti vizsgálat alapján 1013 millibar nyomáson és 20 °C-on számítva: a) a 0,8 l/m3 határérték alatt „A”; b) 0,8-10 l/m3 között „B”, c) 10 l/m3 fölött „C”.

A kút vizében a fajlagos összes metántartalom 1,7 l/m3. (a Vízépszolg-94 Kft. laboratóriuma által 2013. 03. 25-én elvégzett mintavétel alapján). A kút a gázvizsgálati eredménye alapján „B” kategóriába tartozik.

Az üzemanyag tároló tartályok tároló terének jelenleg nincs műszaki védelme. A tervezett tároló tér műszaki terveit csatolták.

A hígtrágya termőföldön történő elhelyezéséhez a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságától a Pápa-Ser Kft. a 12.2/2308/3-TAL/2011. számon kapott engedélyt, mely 2016. május 25-ig érvényes, továbbá a 12.2/4419/4-TAL/2011. számon, mely 2016. április 29-ig érvényes.

FELSZÍN ALATTI VÍZRE VONATKOZÓ TERHELÉSI HATÁRÉRTÉKEK Előírások:

70. A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

71. A 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet 2. számú mellékletében a felszín alatti vizekre meghatározott szennyezettségi határértékek a következők:

Szennyező anyag megnevezése Szennyezettségi

Határérték (B) Szennyező anyag

típusa (Ki)

Foszfát (PO43-) µg/l 500 K2

Nitrát mg/l 50 K2

Ammónium µg/l 500 K2

Szulfát (SO42-) µg/l 500 K2

72. Folyamatosan üzemeltetni kell a kiépített monitoring rendszert, az eredményeket és az azokon alapuló értékelést meg kell

küldeni az ATI-KTVF részére az aktuális éves jelentés részeként. Határidő: legközelebb 2013. március 31., majd azt követően minden év március 31. 73. A minták vizsgálatát a következő komponensekre kell elvégezni: pH, ammónium, szulfát, nitrát és foszfát. 74. A 4. számú monitoring kút helyreállítását el kell végezni. A helyreállítási munkálatok befejezését írásban be kell jelenteni

felügyelőségünkre. Határidő: 2013. december 31.

Indokolás:

A felszín alatti vizeket ért szennyezések és azok hatásainak környezetvédelmi minősítéséhez és a szükséges védelmi intézkedések megtételéhez a 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékletében megadott (B) szennyezettségi határértékeket kell alkalmazni.

A sertéstelepen végzett tevékenység a 219/2004. (VII. 21.) Kormány rendelet hatálya alá tartozik, az üzemeltetés csak ellenőrzött körülmények között történhet.

16

A TELEPHELYEN A TEVÉKENYSÉG FELHAGYÁSA Előírások:

75. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely egészére vagy egy részére vonatkozó felhagyást követően az engedélyes köteles a felügyelőség egyetértésével leszerelni a környezetszennyezést okozó gépeket; biztonságossá tenni a talajt, altalajt, építményeket, épületeket, az azokban található berendezéseket; gondoskodni a tárolt, kezelt hulladékok, anyagok ártalmatlanításáról illetve hasznosításáról.

76. Az üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

77. Levegővédelmi szempontból a tevékenység teljes telepen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén a levegő szennyezettségét – beleértve a bűzt is – előidézni képes anyagokat, berendezéseket a levegő káros mértékű szennyeződését kizáró módon kell ártalmatlanítani, vagy a telephelyről elszállítani.

78. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenységnek a teljes telephelyen, vagy annak egy részén történő felhagyása esetén az adott területen lévő, illetve az adott területen megelőzően üzemeltetett technológiához kapcsolódó valamennyi hulladékot arra engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek kell átadni.

Indokolás:

A tevékenység felhagyására vonatkozó előírások telesítésével biztosítani kell a környezet védelmét.

ADATRÖGZÍTÉS, ADATKÖ ZLÉS ÉS JELENTÉSTÉTEL A FELÜGYELŐSÉG RÉSZÉRE

79. Az engedélyes köteles az engedély előírásainak megfelelően valamennyi elvégzett mintavételről, laboratóriumi analízisről,

mérésről, vizsgálatról, karbantartásról nyilvántartást készíteni. 80. Az engedélyes köteles a tevékenység szokásos végzése során felmerülő minden olyan esetet nyilvántartásba venni,

amely a környezet veszélyeztetését okozza. 81. Az engedélyes köteles valamennyi, a tevékenység végzéshez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A

nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell továbbá a panaszra adott választ. Az engedélyes köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a felügyelőséghez benyújtani.

82. Az engedélyben megjelölt nyilvántartás formája a felügyelőség által elfogadottnak kell lennie. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni, és mindenkor felügyelőség részére hozzáférhetőséget kell biztosítani.

83. Valamennyi nyilvántartást, mintavételezést, vizsgálatot, laboratóriumi mérést tartalmazó beszámolót az engedélyben foglaltak szerint a felügyelőséghez az általa előírt formában, gyakorisággal és határidőre kell benyújtani, 1 eredeti és 1 másolati példányban.

84. Minden beszámolót az engedélyes képviselőjének vagy az engedélyes által megnevezett felelős vezetőnek kell aláírnia. 85. Minden, az engedéllyel összefüggő, a működéshez kapcsolódó írásos szabályzatot a felügyelőség rendelkezésére kell

bocsátani az ellenőrzés alkalmával, illetve bármilyen lehetséges időpontban. 86. A beszámolónak ebben az engedélyben lefektetettek szerint meghatározott gyakorisága és tárgyköre, a minták elemzése

alapján, a felügyelőség írásbeli hozzájárulásával módosítható. 87. Az éves környezeti beszámolók adatszolgáltatásában az üzemeltetővel és telephellyel kapcsolatosan kérjük az alábbi

azonosítókat szerepeltetni. - KÜJ, KTJ; - A cég neve (cégbírósági bejegyzés szerinti rövidített név), cégforma (Kft., Bt.,…), a cég székhelye (irányítószám,

település, utca, házszám, hrsz., Pf.); - A telephely/létesítmény neve, a telephely/létesítmény címe (irányítószám, település, utca, házszám, hrsz.); - A telephely/létesítmény EOV koordinátái (5-10 m-es pontosság); - TEÁOR ’03 kód (a mindenkor érvényben lévő TEÁOR szerint); - A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet értelmében új, illetve meglévő létesítményről van szó, történt-e a jogszabály

értelmében jelentős változtatás; - Az IPPC köteles tevékenység besorolása a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú melléklet szerint; - Fő, illetve nem fő IPPC tevékenység megnevezése (fő tevékenységként azt az egy tevékenységet kell megjelölni,

amelyik az elsődleges gazdasági tevékenységhez legjobban kapcsolódik és/vagy a legnagyobb szennyezőanyag kibocsátással jár, az összes többi tevékenységet nem fő tevékenységként kell feltüntetni);

- A létesítmény teljesítmény/kapacitás adatai (az IPPC köteles tevékenység/ek kapacitás adatai, megjelölve a megnevezést, a mennyiséget és a dimenziót is);

- NOSE-P kód. A beszámolókat a következő címre kell elküldeni: Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Szeged, Felső-Tisza part 17., Pf.: 1048

17

Adatszolgáltatás, beszámoló megnevezése

Adatszolgáltatás, beszámoló gyakorisága

Beadási határidő

Éves adatszolgáltatás

Éves hulladék (veszélyes, nem veszélyes) bejelentés.

évente március 1.

A baromfi telep CH4 és NH3 diffúz kibocsátásának EPRTR adatlapjai

évente

március 31. „FAVI környezethasználati monitoring”

adatlapok” és a „FAVI Eng.” adatlapok változás esetén

történő benyújtása

évente

Éves környezeti beszámoló minimális tartalma

Hulladékgazdálkodás: - keletkezett hulladékok - technológiánkénti anyagmérleg

évente

március 31.

Levegővédelem: - Technológia bűzkibocsátása,

csökkentésére tett intézkedések. - Takarmány összetétel,

és felhasználás vizsgálata. - Telep éves ammónia és metán

diffúz kibocsátása.

Vízvédelem: - Tényleges víz és egyéb anyag

felhasználás - Szennyvíz és további kibocsátott

anyagok mennyisége - Monitoring rendszer vizsgálat és

értékelő jelentés (talajvíz vizsgálati beszámoló)

Energiahatékonysági belső audit 5 évente

március 31.

Eseti beszámolók

Panaszok (ha voltak) eseti Panasz beérkezését követő 2

napon belül

A bejelentett események összefoglalója eseti Az eseményt követő 1 hónapon

belül

Indokolás:

Az adatrögzítés, adatközlés és jelentéstétel célja a tevékenységgel kapcsolatos megfelelő információk összegyűjtése és az ezekhez kapcsolódó adatközlések megalapozása.

*

A szakhatóságok előírásai:

1. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének I-R-001/02195-2/2012. számú állásfoglalása:

„Az Alsó - Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által megküldött dokumentációban foglaltak alapján a Pápa-Ser Kft (8500 Pápa Kisfaludy u. 2.) kérelmére Tataháza 0103/26 és 0103/9 hrsz. alatti sertéstelepén végzett

tevékenységre vonatkozó egységes környezethasználati engedély kiadásához környezet-egészségügyi szempontból az alábbi

feltételekkel járulok hozzá:

1. A tevékenység végzése nem járhat a környezeti levegő olyan mértékű bűzterhelésével, amely a lakosság, (illetve a

tanyán élők) egészséges életkörülményét károsan befolyásolhatja. 2. Annak érdekében, hogy a védendő létesítmények (lakott tanyák) esetében zavaró zajhatás ne lépjen fel, törekedni kell

18 sertéstelepen alkalmazott technológiák és berendezések megfelelő szintű műszaki állapotának folyamatos biztosítására, berendezések folyamatos korszerűsítésére.

3. Az állattartó telepen a rágcsálók megtelepedésének és elszaporodásának megelőzése érdekében legalább évenként két alkalommal rágcsálóirtást kell végezni/végeztetni. Folyamatos irtással és a tenyészőhelyek alkalmatlanná tételével kell védekezni a házi legyek elszaporodása ellen.

4. A felhasznált (ivó-, szociális) víz minőségének meg kell felelni a vonatkozó jogszabályban előírt vízminőségi előírásoknak. Tekintettel arra, hogy a dokumentációba becsatolt vízvizsgálati eredmény alapján a kút vizének arzén tartalma meghaladja az előírt határértéket, intézkedési tervet kell készíteni a megfelelő vízellátás érdekében. Az állatok itatására vonatkozóan az Állategészségügyi igazgatóság szakvéleménye az irányadó.

5. Az üzemelés során keletkező kommunális szilárd és folyékony hulladék gyűjtését zárt és fertőzésveszélyt kizáró módon kell megvalósítani, amely megakadályozza a szétszóródást és/vagy csepegést, valamint a bűz- és szaghatást is csökkenti.

6. A veszélyes anyagokat és keverékeket úgy kell felhasználni, hogy azok a biztonságot, az egészséget, illetve a testi épséget ne veszélyeztessék, a környezetet ne szennyezhessék, károsíthassák.

7. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében a munkáltató köteles a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kockázatokat, a munkahelyi expozíciót (veszélyeztetettséget) a külön jogszabályban foglaltaknak megfelelően felmérni, és ennek csökkentése érdekében a megfelelő intézkedéseket megtenni, szükség esetén a munkavállalókat védőoltásban részesíteni.

8. A veszélyes hulladék tárolása a telephelyen belül a jogszabályi előírásoknak megfelelően kialakított és engedélyezett

munkatérben, környezetszennyezést, és egészségkárosító hatást kizáró módon történhet. 9. A munkahelyi dohányzással kapcsolatban a vonatkozó törvényben foglaltakat be kell tartani.

Szakhatósági állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg.” 2. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság I-F-001/15-4/2012. számú állásfoglalása:

„A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint első fokon eljáró növény- és talajvédelmi

hatóság, az engedélyező hatóság fenti hivatkozási számú megkeresése valamint a megküldött egységes környezethasználati

engedélyezési dokumentáció (készítette: Vitaqua Közműtervező Kkt. 6500 Baja, Hunyadi u 4, készült: 2012.10) alapján

TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS -át

adja a Pápa-Ser Kft. (8500 Pápa, Kisfaludy u.8.) megbízásából a Vitaqua Közműtervező Kkt. (6500 Baja, Hunyadi u 4.) - által

kérelmezett Tataháza 0103/26 és 013-0/9 hrsz, alatti sertéstelep egységes környezethasználati engedélyezési eljárásához alábbi

feltételekkel:

A keletkező hígtrágya illetve csurgalék mezőgazdasági területen történő elhelyezése a talajvédelmi hatóság által kiadott

érvényes engedély birtokában valósítható meg.

A keletkező szerves trágya tárolása, nitrátérzékeny mezőgazdasági területen történő felhasználása továbbá

adatszolgáltatás és nyilvántartás tekintetében az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet előírásait be kell tartani.

A tevékenység során esetleg keletkező nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék mezőgazdasági területen

történő elhelyezése a talajvédelmi hatóság által kiadott érvényes engedély birtokában végezhető.

A telephellyel illetve a hígtrágya tárolóval szomszédos valamint a környező mezőgazdasági területekre a tevékenységből

valamint a trágya tárolásából adódóan (elfolyás, átporzás, szivárgás stb.) szennyvíz, hígtrágya, trágyalé, egyéb talajidegen

anyag nem kerülhet.

Az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások a környező termőföldek minőségében kárt ne

okozhassanak, a talajvédő gazdálkodás feltételei biztosítottak legyenek.

Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben, vagy

egyéb jogorvoslati úton támadható.” 3. Kunbaja Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltség Jegyzőjének 557-2/2013. számú állásfoglalása: „VITAQUA Kft. (6500 Baja, Hunyadi János u. 4.) Tataháza 0103/26 és 0130/9 helyrajzi szám alatti sertéstelepre vonatkozó egységes környezethasználati engedély iránti kérelemre szakhatósági hozzájárulásomat megadom. A VITAQUA Kft. egységes környezethasználati engedély iránti kérelmi dokumentációja nem ellentétes Tataháza Község Rendezési Tervével és a 2/2012. (I.31.) Önkormányzati rendelettel jóváhagyott Helyi Építési Szabályzat előírásaival. Hozzájárulásom jogalapja a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A §(1).„

*

19 Jelen engedély nem mentesít a más jogszabályokban előírt engedélyek és szakhatósági állásfoglalások beszerzési kötelezettsége alól. Az engedély érvényességi ideje: jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 év. Az engedélyben foglalt követelmények és előírások felülvizsgálatára a határozat jogerőre emelkedését követő 5 éven belül a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerinti felülvizsgálatot kell benyújtani az Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségre. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére. A határozat ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az Alsó-Tisza-vidéki Környezet-védelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (továbbiakban: felügyelőség), mint elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás díja – a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – a befizetett szolgáltatási díjtétel 50 %-a, azaz 250 000 Ft, amelyet a Magyar Államkincstárnál vezetett 10028007-01711875-00000000 előirányzat-felhasználási számú számlára kell átutalni, és a díj megfizetését igazoló bizonylatot vagy annak másolatát felügyelőségünk részére megküldeni. A befizetési bizonylat közlemény rovatába kérem feltüntetni jelen határozat számát. A kérelmező az eljárás 500 000 Ft igazgatási szolgáltatási díját befizette. Egyéb eljárási költségként 200 Ft postaköltség merült fel, melyet az ügyfél az igazgatási szolgáltatási díj befizetésével egyidejűleg megtérített.

I N D O K O L Á S A Pápa-Ser Kft. megbízásából a VITAQUA Kkt. 2012. november 9-én a Tataháza 0103/26 és 0130/9 hrsz. alatti sertéstelep vonatkozásában a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) szerinti egységes környezethasználati engedély iránti kérelmet nyújtott be, és kérte az eljárás lefolytatását. A R. 2. számú melléklet 11./b pontja [Nagy létszámú állattartás, 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára] alapján a tervezett tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött. A dokumentációt a VITAQUA Kkt. készítette. Az ügyfél a felügyelőség 59844-10-1/2012. számú hiánypótlási felhívását (igazgatási szolgáltatási díj, szakhatóság igazgatási szolgáltatási díja) 2012. november 28-án teljesítette. Az ügyfél 2013. augusztus 1-jén tájékoztatta a felügyelőséget, hogy a Veszprémi Törvényszék 6. Cspk. 19-13-000005/6. sorszámú végzésével a társasággal szemben csődeljárás lefolytatását rendelte el, így a cégnév „cs.a.” toldattal használandó. A felügyelőség 59.844-10-5/2012. számú hiánypótlási felhívását az ügyfél a 2013. március 1-jén részben, majd az 59.844-10-8/2013. számú felhívást követően – melynek teljesítési határideje az ügyfél kérelmére 59844-10-11/2013. számon meghosszabbításra került – 2013. május 13-án és 2013. június 4-én ismételten részben, majd 2013. július 2-án maradéktalanul teljesítette. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a hatásterületen élő ügyfeleket és az ügyfélnek minősülő szervezeteket az eljárás megindításáról hirdetményi úton értesítette. A Felügyelőség a R. 21. § (2) bekezdése alapján a hivatalában és a honlapján 2012. november 19-től közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat – közhírré tétel céljából – megküldte a létesítmény helye szerinti önkormányzat jegyzőjének. A közlemény a Kunbaja Közös Önkormányzat Tataházi Kirendeltségén 2012. november 22. napjától 2012. december 14. napjáig közzétételre került. Az eljárás kapcsán észrevétel nem érkezett.

* A szakhatóságokat a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 32/A. §-a alapján kerestem meg 2012. december 4-én.

20 A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, a BMKH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság és a Kunbaja Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltség Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalását a rendelkező részben, „A szakhatóságok előírásai” fejezetben előírtam. A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály I-B-001/7001-2/2012. számon szakhatósági eljárását hatáskör hiánya miatt megszüntette, és tájékoztatásul felhívta az ügyfél figyelmét az alábbiakra: „Tájékoztatásul felhívom a figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Kötv.) 24. §-a alapján, amennyiben a telepen végzett földmunkák során régészeti lelet vagy emlék kerül elő, a régészeti örökség védelme érdekében erről a területileg illetékes múzeumnak (Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet, 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1.. tel: (76) 481-122) bejelentést kell tenni a munkálatok felfüggesztésével egyidejűleg, a talált leleteket a felelős őrzés szabályai szerint megőrizve, lehetőséget biztosítva a munkálatokkal érintett terület átvizsgálására, illetőleg az esetlegesen előkerülő régészeti jelenségek feltárására. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. § (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után.” Szakhatósági állásfoglalások indokolása: Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve: „Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hivatkozott számú megkeresésében szakhatósági állásfoglalásunk megadását kérte. A dokumentációban foglaltak alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység végzése - a szakhatósági állásfoglalásomban megadott feltételek teljesítése esetén - nem okoz az egységes környezetvédelmi engedély kiadáséhoz való hozzájárulást kizáró környezet- és település- egészségügyi hatásokat. Az egészségkárosító kockázatok csökkentése érdekében az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadásához való szakhatósági hozzájárulás feltételeként „a levegő védelméről" szóló 306/2010. (XII.23.) Kormány rendelet 4. §-ban, a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről" szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), (4), 5. § (1) és 6. § (1) bekezdéseiben, az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X.25.) Kormány rendelet 1.§ (1) bekezdésében,a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről" szóló 18/1998. (VI. 3.) EüM rendelet 9. § (1) bekezdésében, 4. sz melléklet 7. pontjában, „a kémiai biztonságról' szóló 2000. évi XXV. törvény 14-21. és 28-29.§-iban, „a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről' szóló 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet 5. § (1) bekezdés d) pontjában, valamint 10,§-ban, „a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról" szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. sz. mellékletében, a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2.§ (1) bekezdésében megállapított közegészségügyi, környezet-egészségügyi vonatkozású követelmények betartását írtam elő. Az önálló jogorvoslatot „a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól" szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 44. § (9) bekezdése alapján zártam ki. Szakhatósági állásfoglalásomat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket) 44. § bekezdésére figyelemmel, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Kormány rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott hatáskörében eljárva, ill. szakkérdésekre vonatkozóan, az „Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről" szóló 323/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 4.§ (2) bekezdésében megállapított illetékességgel adtam ki.” Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága: „A talajvédelmi hatóság az említett feltételek betartása mellett a környezethasználati engedély kiadásához szakhatósági hozzájárulását megadja. Az önálló jogorvoslat kizártságáról a 2004.évi CXL. törvény 44.§ (9) bekezdése rendelkezik. A Kormányhivatal hatáskörét a 328/2010. (XII. 27.) Kormány rendelet 1. § (1) bekezdés b) pontja és a 17. § (1) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági állásfoglalást a 2007.évi CXXIX törvény 43.§ (1) és (3) bekezdése, 49.§, a 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 32/A. § (1) bekezdés 4. melléklet 5.pontja, valamint a 2004. évi CXL. törvény 44.§ (1) bekezdése alapján adtam ki.”

*

A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció, annak kiegészítései, valamint a szakhatóságok állásfoglalásai alapján az engedélyes részére egységes környezethasználati engedélyt adott. Az engedélyt a R. 17. § (2) bekezdése, a 20. § (3)-(5) és (8) bekezdése, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. § (1) bekezdése alapján – figyelembe véve a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat – adtam ki.

21 Az engedély az R. 10. § (4) bekezdés a) pontja szerint tartalmazza azokat az előírásokat, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére - és ha lehetséges - megszüntetésére vonatkoznak. Az engedély érvényességi ideje az R. 20. § (8) bekezdésén alapul. Az ügyintézési határidő lejártának napja: 2013. szeptember 13. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban KvVM rendelet) 1. számú melléklet III/7. pontja alapján határoztam meg. A postaköltséget a KvVM rendelet 6. § d) pontjára figyelemmel az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 73/A § (1) bekezdése alapján állapítottam meg. A fellebbezési jogot a Ket. 98. § (1) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján biztosítottam. A fellebbezést a Ket. 102. § (1) bekezdése alapján annál a hatóságnál kell előterjeszteni, amely a megtámadott döntést hozta. A jogorvoslati eljárás díját a KvVM rendelet 2. § (4)-(10) bekezdése alapján állapítottam meg. Az egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység jogkövetkezményeit a R. 26. § (4) bekezdése határozza meg, az ügyfelet erről a Ket. 72. § (1) bekezdésének df) pontja alapján tájékoztattam. A Felügyelőség hatáskörét és illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. Szeged, 2013. augusztus 28.

Némethy Tímea igazgató megbízásából:

Dr. Mader Balázs s. k. hatósági engedélyezési irodavezető

Kapják: 1. Pápa-Ser Kft. 8500 Pápa, Kisfaludy u. 2. tv. 2. VITAQUA Kkt. 6500 Baja, Hunyadi u. 4. tv. 3. Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. 1453 Budapest, Pf.: 44. tv. 4. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve 6001 Kecskemét, Pf.: 112. HKP 5. Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvéd Ig. 6000 Kecskemét, Halasi u. 36. HKP 6. BKMKH Kecskeméti Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala 6000 Kecskemét, Széchenyi krt. 12. HKP 7. Kunbaja Közös Önkormányzati Hivatal Tataházi Kirendeltsége 6435 Tataháza, Kossuth L. u. 60. HKP 8. Bács-Kiskun Megyei Katasztrófavédelmi Ig. 6000 Kecskémet, Deák Ferenc tér 3. tájékoztatásul HKP 9. Hatósági nyilvántartás 10. Irattár