VI.1. A VI.1. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége: a szintetikus elméleta szintetikus elmélet

A forradalmiság tartalmaA forradalmiság tartalmaa szintézisa szintézis

a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az a halmozódó tudás szükségszerűen vezet el az átfogó elmélethezátfogó elmélethez

Galilei, Huygens és mások mechanikai részeredményeiGalilei, Huygens és mások mechanikai részeredményei Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler Kopernikusz, Galilei, Tycho de Brahe, Kepler

bolygómozgásra vonatkozó eredményeibolygómozgásra vonatkozó eredményei

az égi és a földi fizika egyesítéseaz égi és a földi fizika egyesítése

VI.2. A VI.2. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége: a módszer példájaa módszer példája

a módszera módszer a modellalkotása modellalkotás

1.1. leegyszerűsített fizikai létezők és feltételekleegyszerűsített fizikai létezők és feltételek

2.2. összehasonlítás az empirikus adatokkal, törvényekkel összehasonlítás az empirikus adatokkal, törvényekkel és szabályokkalés szabályokkal

3.3. a kiinduló feltételek módosítása: újabb létezők és a kiinduló feltételek módosítása: újabb létezők és tulajdonságok hozzáadásatulajdonságok hozzáadása

a matematika alkalmazása a természetrea matematika alkalmazása a természetre az axiomatizmusaz axiomatizmus

VI.3.a. A VI.3.a. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (a)a természetfilozófiai forradalom (a)

forradalom a természetfilozófiábanforradalom a természetfilozófiábanaz arisztotelészi természetfilozófia elvetéseaz arisztotelészi természetfilozófia elvetése

Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer Kopernikusz arisztoteliánus bírálata a ptolemaioszi rendszer felettfelett

Tycho de Brahe megfigyelései az ég változásairól (+a Tycho de Brahe megfigyelései az ég változásairól (+a „kompromisszumos” modell)„kompromisszumos” modell)

Kepler (neo)platonizmusaKepler (neo)platonizmusa Bruno teológiai és természetfilozófiai szakítása a középkori Bruno teológiai és természetfilozófiai szakítása a középkori

világkép központi elemeivelvilágkép központi elemeivel Bacon módszertani meggondolásai az arisztoteliánus dogmák Bacon módszertani meggondolásai az arisztoteliánus dogmák

ellen, az empirikus módszer mellettellen, az empirikus módszer mellett Galilei távcsöves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen Galilei távcsöves megfigyelései és érvei Arisztotelész ellen

(+”miért” helyett „hogyan”)(+”miért” helyett „hogyan”)

VI.3.b. A VI.3.b. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (b)a természetfilozófiai forradalom (b)

a mechanikai természetkép elfogadtatásaa mechanikai természetkép elfogadtatása az előzmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa)az előzmények (Démokritosz, Epikurosz, Lucretius atomizmusa) Descartes mechanisztikus programja (alak és mozgás)Descartes mechanisztikus programja (alak és mozgás) a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle)a korszellem (Galilei, Gassendi, Hobbes, Boyle) NewtonNewton

az égi és a földi világ különbségeinek felszámolásaaz égi és a földi világ különbségeinek felszámolása a teleológiai érvelés száműzése (az általános a teleológiai érvelés száműzése (az általános

megjegyzésekbe)megjegyzésekbe) a mechanicizmus természetfilozófiai-fizikai rendszerré szer-a mechanicizmus természetfilozófiai-fizikai rendszerré szer-

vezése – a világ: egymással kölcsönhatásban lévő (ütköző, vezése – a világ: egymással kölcsönhatásban lévő (ütköző, taszító, vonzó) testek; matematikailag leírható erők hatására taszító, vonzó) testek; matematikailag leírható erők hatására mozognak; csupán néhány alapvető tulajdonsággal rendelke-mozognak; csupán néhány alapvető tulajdonsággal rendelke-ző láthatatlan korpuszkulákból (atomokból) állnak (a többi ző láthatatlan korpuszkulákból (atomokból) állnak (a többi tulajdonság látszólagos); törvényeknek engedelmeskednektulajdonság látszólagos); törvényeknek engedelmeskednek

példátlanul eredményes leírás, magyarázat és előrejelzéspéldátlanul eredményes leírás, magyarázat és előrejelzés

VI.3.c. A VI.3.c. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége:a természetfilozófiai forradalom (c)a természetfilozófiai forradalom (c)

a tudomány (az oksági leírás) és a hermetikus a tudomány (az oksági leírás) és a hermetikus (okkult, mágikus, alkimista) megközelítés (okkult, mágikus, alkimista) megközelítés elválasztásaelválasztása

eltávolodás az okkult minőségektől a eltávolodás az okkult minőségektől a PrincipiaPrincipia, de nem , de nem Newton akarata szerintNewton akarata szerint

VI.4.a. A VI.4.a. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége:a társadalmi forradalom része (a)a társadalmi forradalom része (a)a tudomány fejlődése, eseményei külső a tudomány fejlődése, eseményei külső

(társadalmi, gazdasági, intézményi) (társadalmi, gazdasági, intézményi) tényezők következményeitényezők következményeia a PrincipiaPrincipia a kor körülményeinek terméke a kor körülményeinek terméke

a (kereskedelmi, katonai) hajózás fejlődése – a (kereskedelmi, katonai) hajózás fejlődése – navigációs stb. igények – csillagászati navigációs stb. igények – csillagászati helymeghatározás, árapály jelenség stb.helymeghatározás, árapály jelenség stb.

az ipar (bányászat stb.) fejlődése – szivattyúk, az ipar (bányászat stb.) fejlődése – szivattyúk, gépek stb. – dinamika, hidrodinamika stb.gépek stb. – dinamika, hidrodinamika stb.

a társadalmi mozgalmak leképezése a társadalmi mozgalmak leképezése (puritanizmus, individualizmus stb.)(puritanizmus, individualizmus stb.)

VI.4.b. A VI.4.b. A PrincipiaPrincipia jelentősége: jelentősége:a társadalmi forradalom része (b)a társadalmi forradalom része (b)

a Principia diadala a kor választásaa Principia diadala a kor választásaaz óramű világ kétféle felfogásaaz óramű világ kétféle felfogása

LeibnizLeibniz NewtonNewton

Newton hatása: 1. a fizikára (a)Newton hatása: 1. a fizikára (a)

Végül mégis polgárjogot nyer az analízis Végül mégis polgárjogot nyer az analízis használata a fizikábanhasználata a fizikábanNewton fluxióelméletének kiadásaNewton fluxióelméletének kiadásaLeonhard Euler (1707-1783)Leonhard Euler (1707-1783)

munkásságamunkásságadiplomamunkája: Descartes ésdiplomamunkája: Descartes és

Newton nézeteinekNewton nézeteinekösszehasonlítása Johannösszehasonlítása JohannBernoulli témavezetésével (1723)Bernoulli témavezetésével (1723)

MechanicaMechanica (1736) – a newtoni (1736) – a newtonidinamika a matematikai analízisdinamika a matematikai analízisformájábanformájában

Newton hatása: 1. a fizikára (b)Newton hatása: 1. a fizikára (b)

a Szaturnusz pályaháborgásai-a Szaturnusz pályaháborgásai-nak kiszámítása (1748)nak kiszámítása (1748)

Theoria motus corporum solidorumTheoria motus corporum solidorum (1765)(1765)

haladó mozgásokhaladó mozgások forgó mozgásokforgó mozgások

Euler-szögekEuler-szögek precesszióprecesszió

egyéb alkalmazások a mechanika egyéb alkalmazások a mechanika (hidrodinamika, akusztika), optika, (hidrodinamika, akusztika), optika, csillagászat területéncsillagászat területén

Newton hatása: 1. a fizikára (c)Newton hatása: 1. a fizikára (c)

Jean Le Rond d'Alembert (1717-1783)Jean Le Rond d'Alembert (1717-1783)Joseph-Louis Lagrange (1736–1813)Joseph-Louis Lagrange (1736–1813) „„analitikus” = „mechanikus”analitikus” = „mechanikus”

az ész hatékonyságaaz ész hatékonyságaa fizikai probléma redukálása matematikai a fizikai probléma redukálása matematikai

feladattáfeladattá

Newton hatása: 1. a fizikára (d)Newton hatása: 1. a fizikára (d)

Résztudományok kialakulásaRésztudományok kialakulásaHidrodinamikaHidrodinamika

Daniel Bernoulli (1700-1782)Daniel Bernoulli (1700-1782) HydrodynamicaHydrodynamica (1738) (1738)

Newton hatása: 1. a fizikára (e)Newton hatása: 1. a fizikára (e)

Égi mechanikaÉgi mechanikaPierre-Simon, marquis de LaplacePierre-Simon, marquis de Laplace (1749–1827)(1749–1827)

Exposition du systéme du mondeExposition du systéme du monde (1796) (1796) a Naprendszer stabilitása, kialakulásaa Naprendszer stabilitása, kialakulása

Traité de mécanique célesteTraité de mécanique céleste (1798-1827) (1798-1827) Théorie analytique des probabilitésThéorie analytique des probabilités ((18121812))

a Laplace-démona Laplace-démon

Newton hatása: 1. a fizikára (f)Newton hatása: 1. a fizikára (f)

Az elektromos és mágneses jelenségek Az elektromos és mágneses jelenségek tudományának fejlődése atudományának fejlődése aMaxwell-egyenletekigMaxwell-egyenletekigAz elektromos jelenségekAz elektromos jelenségek

stabil létrehozásastabil létrehozásaFrancis Hau(w)ksbee

(1670?-1713) folyadékmodell (fluvium)

Az elektromosság vizsgálataAz elektromosság vizsgálataCharles François de CisternayCharles François de Cisternay

DuFay (1698-1739)DuFay (1698-1739) kétféle elektromosság –kétféle elektromosság –

kétfolyadék (effluvium) modellkétfolyadék (effluvium) modell (1733) (1733)

Newton hatása: 1. a fizikára (g)Newton hatása: 1. a fizikára (g)

Pieter vanPieter van MusschenbroekMusschenbroek (1692-(1692-1761)1761)

leydeni palackleydeni palack (1746) (1746)Benjamin FranklinBenjamin Franklin

(1706-1790)(1706-1790) egyfolyadék-modell (±)egyfolyadék-modell (±)

Newton hatása: 1. a fizikára (h)Newton hatása: 1. a fizikára (h)Charles-Augustine de Charles-Augustine de

Coulomb (1736-1806)Coulomb (1736-1806) Newton+Newton+torziós mérleg torziós mérleg

Coulomb-törvényCoulomb-törvény (1777-) (1777-) Henry Cavendish Henry Cavendish

(1731-1810) (1731-1810) gravitációs mérése gravitációs mérése (1798)(1798)

mágneses pólusokmágneses pólusok

Newton hatása: 1. a fizikára (i)Newton hatása: 1. a fizikára (i)

Az elektromos és mágneses jelenségek Az elektromos és mágneses jelenségek közötti kapcsolatközötti kapcsolatAndré-MarieAndré-Marie

AmpèreAmpère(1775-1836)(1775-1836)

áramok közöttiáramok közöttierőhatásokerőhatások

Newton hatása: 1. a fizikára (j)Newton hatása: 1. a fizikára (j)James Clerk Maxwell (1831-1879)James Clerk Maxwell (1831-1879)

axiomatikus elektrodinamikai elméletaxiomatikus elektrodinamikai elmélet

A hőtan fejlődéseA hőtan fejlődéseA hőA hő

Joseph Black (1728-1799)Joseph Black (1728-1799) fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria,fajhő, látens hő, hőmennyiség, kalorimetria,

kalorikum (1757-1763)kalorikum (1757-1763)

Benjamin ThompsonBenjamin Thompson [Rumford gróf] [Rumford gróf](1753-1814)(1753-1814)

a hő =a hő =mozgásmozgás

Newton hatása: Newton hatása: 1. a fizikára (k)1. a fizikára (k)John Dalton (1766-1844)John Dalton (1766-1844)

a gázok parciális nyomásának a gázok parciális nyomásának problémája (Dalton-törvény, 1801) problémája (Dalton-törvény, 1801) atomhipotézis (1803-1810) atomhipotézis (1803-1810)

Elméleti hőtanElméleti hőtanJean Baptiste Joseph Fourier Jean Baptiste Joseph Fourier

(1768-1830)(1768-1830) Théorie analytique de la chaleurThéorie analytique de la chaleur

(1822)(1822) a hővezetés a hővezetés

differenciálegyenletedifferenciálegyenlete

Newton hatása: 1. a fizikára (l)Newton hatása: 1. a fizikára (l)

Nicolas LNicolas Lééonard Sadi Carnot (1796-1832)onard Sadi Carnot (1796-1832) Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les Réflexions sur la puissance motrice du feu et sur les

machines propres à développer cette puissancemachines propres à développer cette puissance (1824) (1824) reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai reverzibilis körfolyamat kalorikus mechanikai

modellje modellje hatásfok hatásfok

Az anyag atomos szerkezeteAz anyag atomos szerkezeteA fény problémájaA fény problémája

a fény korpuszkuláris elmélete (Newton)a fény korpuszkuláris elmélete (Newton)a fény (éter)hullámelmélete (Hooke – 1670, a fény (éter)hullámelmélete (Hooke – 1670,

Huygens – 1680, Euler – 1750, Young – 1810, Huygens – 1680, Euler – 1750, Young – 1810, Fresnel – 1820)Fresnel – 1820)

Newton hatása: 1. a fizikára (m)Newton hatása: 1. a fizikára (m)Az anyag szerkezeteAz anyag szerkezete

D. BernoulliD. Bernoulli kinetikus gázelmélet: kinetikus gázelmélet: pp ~ ~ nmvnmv22 és a és a

hőmérséklettel növekszik (1738)hőmérséklettel növekszik (1738)

Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765)1765)

276 276 заметок по физике и заметок по физике и корпускуларяой философиикорпускуларяой философии (1743-1744) (1743-1744)

РазмышлениеРазмышление оо причинепричине теплотитеплоти ии холодахолода (1750) (1750)

Слово о происхождения света Слово о происхождения света (1756)(1756) Meditationes de Solido et FluidoMeditationes de Solido et Fluido (1760) (1760)

Amedeo Avogadro (1776-1856)Amedeo Avogadro (1776-1856) molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény molekuláris hipotézis, Avogadro-törvény

(1811)(1811)

Newton hatása: 1. a fizikára (n)Newton hatása: 1. a fizikára (n)

Robert Brown (1773-1858)Robert Brown (1773-1858)A Brief Account of A Brief Account of

Microscopical Observations Microscopical Observations made in the Months of June, made in the Months of June, July, and August, 1827, on the July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active General Existence of Active Molecules in Organic and Molecules in Organic and Inorganic BodiesInorganic Bodies

Newton hatása: 2. a fizikán túli Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: kémiatermészettudományra: kémia

A kémiaA kémiaLomonoszov: Lomonoszov: A matematikai kémia elemeiA matematikai kémia elemei

““I. lemma: 17 §. A testek minden változása I. lemma: 17 §. A testek minden változása mozgás által megy végbe.mozgás által megy végbe.l. tétel: Következésképpen a vegyületek változása l. tétel: Következésképpen a vegyületek változása is mozgás által megy végbe.is mozgás által megy végbe.2. tétel: A mozgás tudománya a mechanika, így a 2. tétel: A mozgás tudománya a mechanika, így a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.lehet magyarázni.3. tétel: Ezért a vegyületek változásait a 3. tétel: Ezért a vegyületek változásait a mechanika törvényeivel lehet magyarázni.”mechanika törvényeivel lehet magyarázni.”

Newton hatása: 2. a fizikán túli Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (a)természettudományra: biológia (a)A iatrofizikai (iatromechanikai) A iatrofizikai (iatromechanikai)

szemléletszemléletGassendi és Descartes: Gassendi és Descartes:

hidrosztatika, áramlások, hidrosztatika, áramlások, nyomásviszonyoknyomásviszonyok

mechanikai gépek, determinizmusmechanikai gépek, determinizmus fizikai eszközök:fizikai eszközök:

hőmérő, mikroszkóp, mérleghőmérő, mikroszkóp, mérlegkvantitatív mérésekkvantitatív mérések

Santorio (1561-1636)Santorio (1561-1636)

Newton hatása: 2. a fizikán túli Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (b)természettudományra: biológia (b)

William Harvey (1578-1657)William Harvey (1578-1657)a vérkeringés (1616)a vérkeringés (1616)Wren – intravénás injekció (1653)Wren – intravénás injekció (1653)

BoyleBoylelevegő és légzéslevegő és légzés

Giorgio Baglivi (1668-1707)Giorgio Baglivi (1668-1707)rostelméletrostelmélet

Alfonso Borelli (1608-1679)Alfonso Borelli (1608-1679)a vérkeringés hidraulikus rendszera vérkeringés hidraulikus rendszer

Newton hatása: 2. a fizikán túli Newton hatása: 2. a fizikán túli természettudományra: biológia (c)természettudományra: biológia (c)

az élőlények mozgása: mechanikai konstrukciókaz élőlények mozgása: mechanikai konstrukciók

Stephen Hales (1677-1761)Stephen Hales (1677-1761)a víz hidrosztatikai nyomása és aa víz hidrosztatikai nyomása és a

vérnyomásvérnyomás

Friedrich Hoffmann (1660-1742)Friedrich Hoffmann (1660-1742)az ember hidraulikus gép – éter az ember hidraulikus gép – éter →→

fluidum (1695)fluidum (1695)

vis vitalis (életerő)-elméletvis vitalis (életerő)-elméletJöns Jacob Berzelius (1779-1848)Jöns Jacob Berzelius (1779-1848)Wöhlerig (1824)Wöhlerig (1824)

Newton hatása: 3. a filozófiára (a)Newton hatása: 3. a filozófiára (a)Az angol empirizmusAz angol empirizmus

John Locke (1632-1704)John Locke (1632-1704)a tapasztalat középpontba helyezésea tapasztalat középpontba helyezése

A francia felvilágosodásA francia felvilágosodásVoltaire (François-Marie Arouet 1694-1778)Voltaire (François-Marie Arouet 1694-1778)

Newton filozófiájának alapelemeiNewton filozófiájának alapelemei (1738) (1738)

Julien Offrey de LaMettrie (1709-1751)Julien Offrey de LaMettrie (1709-1751)L'homme machineL'homme machine (1748) (1748)

"Az emberi szervezetet gép módjára kell felfogni, fizikai "Az emberi szervezetet gép módjára kell felfogni, fizikai törvények megtestesüléseként, amelyek mozgó törvények megtestesüléseként, amelyek mozgó alkatrészek működésében jutnak érvényre, úgyhogy alkatrészek működésében jutnak érvényre, úgyhogy semmi szükség nincs természetfeletti beavatkozások semmi szükség nincs természetfeletti beavatkozások feltételezésére."feltételezésére."

Newton hatása: 3. a filozófiára (b)Newton hatása: 3. a filozófiára (b)

az az EnciklopédiaEnciklopédia (1751-1772) (1751-1772) Paul-Henri d'Holbach (1723-1789)Paul-Henri d'Holbach (1723-1789)

Système de la NatureSystème de la Nature (1770) (1770)

Kant (1724-1804)Kant (1724-1804)Az ég általános természetrajza és elméleteAz ég általános természetrajza és elmélete

(1755)(1755)Kant-Laplace elméletKant-Laplace elmélet

A tiszta ész kritikája A tiszta ész kritikája (1781)(1781)a tér és idő mint a tér és idő mint a prioria priori szemléleti formák szemléleti formák

Newton hatása: 4. a teológiáraNewton hatása: 4. a teológiára

Newton teológiai nézeteiNewton teológiai nézeteiA deizmus, ateizmus elterjedéseA deizmus, ateizmus elterjedése