végleges tanári kézikönyv Hónapról honapra második osztály ... · (Pl. rajz, ének, technika) Nehéz pedagógusi feladat a borítékos feladatok előkészítése. Erről lesz

KÉZIKÖNYV A

HÓNAPRÓL HÓNAPRA MÁSODIKOS

MEIXNER- MÓDSZERŰ MAGYAR TANKÖNYVCSALÁDHOZ

írták:

Adorján Katalin, Csorba József, Damó Eszter

AIÓ Tankönyvkiadó, 2009

Create PDF files without this message by purchasing novaPDF printer (http://www.novapdf.com)

http://www.novapdf.com


2

I. Felkészülés a Meixner - módszertan szerinti tanításra, az órák lebonyolítására

Pedagógiai program, tanmenet Taneszközeink a legtöbb iskolában adaptált OM kerettanterv ((17/2004. (V.20.) OM rendelet) figyelembevételével készültek. A kézikönyv mellékletében található tanmenetjavaslat. Első lépésként ezek, és az iskola pedagógiai programjában található helyi tanterv összeférését kell megvizsgálni. Egyrészt a tananyag, másrészt az óraszámok tekintetében. Eltérés esetén vagy a javaslatunkat kell a helyi keretek szerint átdolgozni, vagy kezdeményezni kell a helyi tanterv szükséges módosítását. Akkor van összeférhetetlenség, ha a helyi tantervben más kerettanterv szerepel, de akkor is lehet, ha azt az adaptáció során ezt jelentősen átdolgozták. A kézikönyvben igyekszünk ugyan összefoglalni a taneszközök használatához szükséges ismereteket, de a taneszközök előnyeinek optimális kihasználásához javasolt a Kiadó által szervezett pedagógus–továbbképző tanfolyam valamelyikének eredményes elvégzése. Ez a módszertan épít ugyan az egyre jobban terjedő pedagógusi kreativitásra, de annak kereteit igyekszünk világosan kijelölni. Nem szerencsés, ha egyébként hasznos, de a módszertan szempontjából inkompatibilis elemek kerülnek a rendszerbe. (Egyre több a bizonytalan eredetű képességfejlesztő kiadvány, s az internetről is letölthető segédanyagok száma.) Nagyon fontos az irodalom és nyelvtanórák szinkronja. A tanmenet összehangoltan tartalmazza a két tárgy párhuzamos haladási ütemét. Fontos lenne a többi tantárggyal való kapcsolatokat, az egyeztetés lehetőségeit széleskörűen számba venni. (Pl. rajz, ének, technika) Nehéz pedagógusi feladat a borítékos feladatok előkészítése. Erről lesz még szó a későbbiekben. Tapasztalataink szerint a borítékos feladatok javasolt használata többlet energia befektetést igényel, cserébe az eredményesség a jutalom. A szükséges taneszközök A taneszközökhöz három füzet tartozik. A nyelvtanhoz vonalas, az irodalomhoz szintén vonalas és egy sima rajzfüzet. A vonalas füzetekből az első osztályos vonalazásút ajánljuk használni legalább az első félévben, akinél szükséges, még tovább is. A rajzfüzet mérete lehetőleg olyan legyen, amibe A4-es (21 cm x 29,7 cm) lapokat be lehet ragasztani, s a lapok vastagok kell, hogy legyenek. Szerencsés, ha van bennük az oldalakat elválasztó hártyapapír. Ez nem csak a rajzokat védi meg, hanem ragasztani is lehet rájuk feladatlapokat, verseket, stb. Ragasztó, színes ceruza, radír, grafit. Kommunikáció az órákon Fontos, hogy a pedagógus ne uralja, csak irányítsa a tanulók kommunikációját. A tanuló közlései a magyar pedagógiai hagyományok szerint a tanítóra irányulnak. A tanító ad visszajelzést is. Ő a centrum, kommunikációs monopóliuma van. Ez a forma nagyon hatékony, ha minden gyerek részese, de könnyen kimaradnak belőle azok, akik nem tudnak, vagy akarnak az adott kérdéssel foglalkozni. A tanórák hatékonyságát növelheti, ha eltérünk ettől a modelltől. Legfontosabb, hogy lehetőleg csak kifejtendő kérdésekre várjunk kézfelemeléssel jelentkezőket. Az így elhangzó válaszokat pedig mindig egészíttessük ki, hagyassuk jóvá az osztállyal. Ne adjunk azonnali visszajelzést. (Ki ért ezzel egyet? Kinek van más véleménye? Stb.) Arra kell rávenni a tanulókat, hogy figyeljenek, reagáljanak egymás közléseire. Ebből a szempontból az is fontos, hogy ne lehessen addig jelentkezni, amíg valaki beszél. Ugyanis aki jelentkezik, az többnyire nem arra figyel, ami éppen elhangzik, hanem arra, amit mondani akar. Ez a beszélővel szemben is udvariatlan. Különösen a lengetett, a beszélő felé nyújtogatott kéz azt jelzi, hogy fejezze már be, a jelentkező akar beszélni. Az órai kommunikáció átalakítása tanítók számára is nehéz kezdetben. A hagyományos pedagógiai diskurzus rendszerint úgy kezdődik, hogy: Ki tudja megmondani? S csak ez után következik a probléma felvázolása.




3

Közben folyamatosan emelkednek a gyerekkezek, a magyarázat eredményes kibontásával párhuzamosan nő a jelentkezők száma. Ez a visszajelzés, hogy hányan értik már az adott problémát. Mikor a tanító választ ezek közül, a hosszasan jelentkezők többsége óhatatlanul csalódott, hoppon marad. Csak akkor van esélyük, ha rossz volt a válasz Tehát már eleve a probléma felvázolását másképpen kell szerkeszteni, s csak a végén kérni a jelentkezőket. Ha a tanító, vagy a tanuló befejezte a közlését, akkor lehet csak kézfeltartással jelezni, ha valakinek van véleménye, kiegészíteni-, mondanivalója. Szerencsés, ha az éppen véleményt mondó „témafelelősként” szólíthat a jelentkezők közül. Így párbeszéd, vita is kialakulhat, amelybe bevonhat további jelentkezőket, s a végén a tapasztalatokat összefoglalja. Ezekben a helyzetekben természetesen a tanító is csak kézfeltartással kérhet szót. Ez a forma a javasolt a megoldások ismertetése esetében is. Az erre felkért tanuló elmondja a megoldásait, s a többiek jelentkezés alapján adnak neki visszajelzést. Ha hibátlan volt, akkor azt is jelezhetik. Fontos szabály, hogy minden csak egyszer hangozhasson el. Ilyen esetben a jelentkezés dinamikája is pont fordított. A probléma rendeződésével csökken a jelentkezők száma. Fontos, hogy az eldöntendő, megválaszolandó kérdések esetén ne egyes gyerekeket kérjünk fel válaszra. Ilyen a felmerülő tanári kérdések jelentős része. Az igen-nem, helyes-helytelen, zöngés-zöngétlen, stb. kérdések esetében adott jelre közös választ érdemes inkább kérni. Kézfeltartással, piros-zöld „szavazókártyával”, ceruzával, szókártyával, stb. jelezheti minden gyerek, hogy szerinte mi a helyes válasz. Ilyenkor minden tanuló állást foglal, s azonnali visszajelzést kap. A hagyományos technikával ellentétben mindenkinek állást kell foglalnia, senki sem húzódhat háttérbe. Az erre alkalmas megoldások közül mindig érdemes a szerint választani, hogy a többiekhez való igazodást mennyire tartjuk éppen célszerűnek. Pl. a kézfelemelés még könnyen módosítható. Ha a többség emeli, akkor a bizonytalan tanuló is. Az automatikus igazodás hatásának csökkenése érdekében ez a metódus kiegészülhet az indoklás kérésével. (Miért?) Ez a metódus inkább a tanulók számára jelent eligazodási lehetőséget. Ha viszont már a megfelelő színű ceruzát, „szavazókártyát” kell adott jelre felemelni, akkor már nem lehet „igazodni”. Ez alapján tud a pedagógus alaposabban tájékozódni az adott ismeret elsajátítottságának mértékéről. A borítékok előkészítése és használata A borítékos feladatok a Meixner-féle módszertan jól bevált speciális taneszközei. A feladatokat fel kell vágni és névjegykártya borítékban kell a gyerek elé tenni, mindenkinek külön-külön. Aki első osztályban Meixner Ildikó Játékház olvasókönyvcsaládjából tanított, már jól ismerheti a borítékos feladatok előnyeit, illetve gyakorlatra tehetett már szert alkalmazásukat illetően. Röviden most a tapasztalattal nem rendelkezők kedvéért összefoglaljuk a borítékos feladatok használatának legfőbb gyakorlati, módszertani tudnivalóit. A borítékos feladatokat mindenek előtt fel kell vágni, majd kisméretű borítékba (névjegyboríték) kell tenni. A másodikos gyerekek még nem alkalmasak arra, hogy ezt maguk tegyék meg, tehát ezeket a feladatokat az órák előtt elő kell készíteni. Jó megoldás, ha év elején megkérünk arra vállalkozó szülőket, hogy havonta, kéthavonta egy-egy délutáni 1-2 órát rászánva közösen készítsük elő a következő időszak borítékjait. Ez azért jobb, mintha hazaadnánk, mert biztosan úgy készül el, ahogyan az kell, másrészt pedig jó alkalom az ilyesféle együttlétet igénylő szülőknek az iskolában töltött délutánon szülőtársakkal, pedagógussal beszélgetve belekóstolni az iskola világába, ahol gyermekük napjuk nagy részét tölti. Ha ezekre az alkalmakra kicsit készülünk, megfelelő nyugodt teremmel, a gyerekek egyéb munkáinak megmutatásával, egy jó teával, olyan derűs hangulatú, hasznos délutánok lehetnek ezek a borítékvágó délutánok, amelyekből a pedagógus is csak profitálhat, kétségtelen, hogy az időt mindenki részéről rá kell szánni. Az órán a borítékokat a gyerekek önállóan vagy páros munkában használják a leggyakrabban. Nagyon jó eszköz és lehetőség a mennyiségi és minőségi differenciálásra. (A lassabban dolgozó gyerek dolgozhat kevesebb képpel, szóval, mondattal, a jó képességű megoldhat akár ez idő alatt két borítékos feladatot is.)




4

A borítékos feladat megoldásának algoritmusa többé-kevésbé azonos minden esetben: a gyerekek kirakják a képeket, ha sokan dolgoznak azonos feladattal, akkor a frontális ellenőrizhetőség kedvéért a képeket a tanító által diktált sorrendben rakják ki, majd egyéni ütemben alárakják a szavakat, mondatokat, mikor mi a feladat. Ha szótagokból raknak ki szavakat, akkor kirakják a pedagógus által diktált sorrendben az első szótagokat, majd hozzápróbálgatják a másik szótagokat, amíg minden szó értelmes nem lesz. Fontos, hogy így nagyon sokat olvasnak egy-egy boríték kirakása során, s a siker záloga a megfelelő jelentéskeresés. A borítékos feladat nagy előnye, hogy többször is kirakható, többféle módon is felhasználható. Azonban második osztályban a borítékos feladatokat végül beragasztjuk a rajzfüzetbe, hogy a gyerekek és szülők egyaránt láthassák és nyomon követhessék az elvégzett munkát. A ragasztást stift ragasztóval az órán végezzük, tapasztalatunk, hogy pár hét alatt a gyerekek megtanulják tisztán és gyorsan beragasztani a munkájukat. Demonstráció A taneszközök készítésénél ügyeltünk arra, hogy ne csak praktikusak, hanem esztétikusak is legyenek. Azt valljuk, hogy a gyerekek kezébe adni, szeme elé tárni csak kidolgozott, ízléses tárgyakat, képeket, taneszközöket szabad. Fontos, hogy jó legyen ránézni, kézbe fogni ezeket. Reméljük, hogy a szükséges kiegészítések, tanulói munkák, alkotások is ennek szellemében készülnek majd. A terem jól látható falszakaszán érdemes kialakítani egy felületet, ahová sorban kikerülnek az év során elsajátított ismeretelemek. A nyelvtan esetében jó, ha ez egy összefüggő nagyobb falrész, tábla, lécrács, stb., ami év elején még üres, de a tanév végére megtelik a szükséges képi és szöveges információkkal. Nem pusztán az órákon használt demonstrációk tárhelye, hanem fontos, hogy nyilakkal, halmazkeretekkel, ábrákkal az ezek közötti kapcsolatok, összefüggések is felkerüljenek. A tanév során sok egyéni és csoportmunkával megvalósuló alkotás jön létre. Érdemes biztosítani ezek nyilvánosságát. Mennyiségük miatt is rotáció beiktatásával érdemes ezeket kiállítani. Ennek legalkalmasabb helye talán a folyosó, ahol a szülők is megtekinthetik. Ez a nyilvánosság nagyon ösztönző. A demonstráció legfontosabb eszköze szerintünk természetesen továbbra is a tábla. A tanító által írt szövegek, rajzolt magyarázóábrák, rajzok, mivel a tanulók szeme láttára alakulnak, sokkal könnyebben érthetőek, mint a kivetített változatok. Ezek esetében csomagokban érkezik az információ, ki kell bontani ezeket, a táblán viszont egyesével, folyamatba ágyazódva bukkannak fel az elemek. Természetesen hatékony, praktikus megoldás az írásvetítő, projektor használata, de ezeknél törekedni kell arra, hogy egyszerre ne kerüljön a tanulók elé nagy tömegű információ. Kitakarással, a vetítési folyamat szabályozásával ez többnyire megoldható, csak kicsit bonyolultabb, időigényesebb, mintha a hagyományosan a táblára írnánk. A feladatlapok ellenőrzésének kivetítéses könnyítésére a kiadó honlapján helyezünk el letölthető anyagokat azok számára, akik tudnak számítógépes kivetítést is alkalmazni, vagy meg tudják oldani a fóliára való kinyomtatást. A vizualitás szerepe Tankönyvcsaládunkban a vizualitás és általában a rajz, a szokásosnál jelentősen nagyobb szerepet kap. A tanulási nehézségek, nyelvi zavarral küzdő gyerekek számára elengedhetetlen a sok vizuális szemléltetés, hiszen a verbalitás útján kevésbé értik meg jól a világot. Olvasókönyvünkben sok a magyarázó jellegű ábra, amely az értelmezést és a szókincsbővítést is szolgálja. Meggyőződésünk, hogy mivel a kommunikációban általánosan megfigyelhető, hogy egyre nagyobb szerepet kap a képi megjelenítés, fel kell készíteni a gyerekeket ennek jobb megértésére is. Azért igyekszünk sok rajzfeladatot adni, mert az tud igazán jól eligazodni ezen a területen, aki nem csak befogadja a képi információkat, hanem alkotni is próbál ilyeneket. Ezek a feladatok kezdetben nagyon időigényesek, s más szempontból is nehéz pedagógiai feladatot jelentenek. Az ügyetlen, vagy a rajzolás iránt nem érdeklődő gyerekek motiválása, eleve nagy körültekintést, sok figyelmet igényel.




5

Fontos a rajzok rendszeres értékelése. Nem minden esetben az esztétika a legfontosabb dimenzió, a fő hangsúly a részletezettségen, kidolgozottságon van. Ha ezeket a feladatokat a gyerekek csak felületesem „megoldják”, gyorsan rajzolnak „valamit”, akkor felesleges időtöltéssé válik a rajz. Ezért fontos, hogy a jó rajzokat rendszeresen elemezzük, nyilvánosságra hozzuk, bemutassuk, kiállítsuk, hogy növeljük ezzel értéküket. Az összecsapott, trehány munkákat készítessük el újra, de mindig adjunk segítséget a jobb kivitelezéshez. A gyerekek vagy eleve színes ceruzával dolgozzanak, vagy grafittal, de színekkel egészítsék ki munkáikat. A rajzfeladatok kivitelezése a hónapra szerkesztettség következtében jól illeszthető a rajz tantárgyhoz is. Javasoljuk egyes feladatok beszerkesztését a rajz tanmenetbe. A rajzórák keretében készült munkák is beragaszthatóak a rajzfüzetbe. Füzetmunka Elsőre meghökkentőnek tűnik, de fontos tisztázni a füzet funkcióit a tanulási folyamatban. A gyerekeknek tradicionálisan van füzetük, írnak bele, a tanítók pedig javítják a munkáikat. Ez a kezdő években elsősorban egyértelműen az írás minél alaposabb elsajátításának célját szolgálja. A későbbiekben pedig a jegyzetelés, a rendszerezés eszközévé kell válnia. Erre akkor van mód, ha már a kezdeti időszakban is kap ilyen funkciót. Meg kell tehát találni azokat a lehetőségeket, amikor a gyerekek a füzetben rögzítenek, vagy onnan keresnek ki fontos tudnivalókat. Ehhez rendszerezetten, áttekinthetően kell vezetni a füzetet. Javasoljuk, hogy ennek tanítására szenteljünk kellő időt. Tanítsuk meg a gyerekeket a rendszeres, jól áttekinthető füzetvezetésre, amelyből később felidézhető az elvégzett tananyag! Csoportmunka Sok helyen jelöltük, hogy mely feladatoknál adódik, hogy a tanulók csoportban dolgozzanak. Igyekeztünk ennek módjára is tanácsokat adni. A jelzettnél természetesen több lehetőség is lenne, de legalább az így jelölteknél mindenképpen érdemes ezzel a munkaformával feldolgozni a tananyagrészeket. A csoportok szervezésekor törekedjünk arra, hogy teljesítmény szempontjából lehetőleg vegyes csoportok alakuljanak. Ez módszertani és pedagógiai szempontból is nagyon fontos. Vannak ugyan feladatok is, amelyek differenciált csoportmunkát igényelnek, de ezek esetében az osztály könnyebb feladatlapot megoldó másik része nem kerül kilátástalan versenyhelyzetbe. A csoportok lehetnek szimpátiacsoportok is, de jobb megoldás a véletlen beiktatása. Akkor kiátlagolódnak az eloszlás egyenetlenségei, s nehezebben alakulnak ki vitás helyzetek. (Ki melyik csoportban, gyerekkel akar, s kivel nem.) Pl. egy kártyacsomagot készíteni a csoportok színeivel, szimbólumaival. Ebből húz minden tanuló, s a kártyája szerinti csoportba kerül. Ilyenkor nincs vita. Meg lehet tanulni azt is, hogy bárkivel az osztályból együtt kell tudni működni. A csoportbeosztást lehet minden alkalommal újraalakítani, vagy ciklusokat beiktatni. Pl. hetente, havonta. A kommunikációs fejezetnél leírt szabályok azért is fontosak, mert kereteket, mintát nyújtanak a csoportmunka közbeni diskurzusokhoz. Kezdetben különösen nagy hangsúlyt kell helyezni arra, hogy a tanulók elsajátítsák az eredményes együttműködést Ennek érdekében a legfontosabb a megfelelő munkamegosztás előzetes kialakítása. Nagyon fontos továbbá az eredmények bemutatása, tapasztalatok összegzése. Törekedni kell arra, hogy a folyamat mindig legyen teljes, semmiképpen se maradjon el a tevékenység csoporton belüli, és az osztály előtti elemzése, értékelése. A tapasztalatok összegzésénél nemcsak az eredmény, hanem az ahhoz vezető út is fontos, gyakran még fontosabb is. Mindez kezdetben nagyon időigényes, s sok pedagógiai problémát, nehézséget vet fel, de a későbbi hatékonysága mindezt kompenzálja. Dramatikus játékok




6

A drámapedagógiai eszközrendszer alkalmazása a magyarórákon eleve adódik a tematikából. Az irodalmi anyagban fellelhető helyzetek megértésének, átélésének leghatékonyabb módja, ha kipróbáljuk. Ennek az eszköztárnak a használatára sokkal több lehetőség adódik, mint amennyit jeleztünk. Különösen az eleve párbeszédes, vagy párbeszéddé változtatható szövegrészeknél rengeteg egyéb lehetőség adódik. Nem feltétlenül kell szereplőknek kiállniuk és eljátszaniuk a helyzeteket. Éppen elég, ha időnként akár frontális osztálymunka közben mindenkit megkérünk, hogy mutassa meg, milyen arckifejezést, testtartást képzel egy adott helyzetben valamelyik szereplőnek. A legjobbakat persze be kell mutatni a többieknek is. A gesztusokon kívül a hangjátékok, beszédgyakorlatok is jó eszközök. Egy adott mondat hányféleképpen hangozhatna el (vidáman, haragosan, fáradtan, indulatosan, ijedten, stb.) ezek közül melyik illik legjobban az adott helyzethez? A párbeszéd mondatainak ilyen elemzése után, meg lehet próbálni, hangjátékszerűen felolvastatni, esetleg zajokkal is kiegészítve. Ez a differenciálás jó eszköze is lehet. A legjobban olvasók eleve kaphatnak előre „szerepet” a párbeszédeket tartalmazó szövegek első felolvasáskor. Fel kell ismerniük, mikor kell átvenniük a szót, s mikor elhallgatniuk a szerepüknek megfelelően. Ezzel számukra is érdekesebbé válhat ezeknek a rövid szövegeknek az olvasása. Az eszköztár másik jól alkalmazható részét a dramatikus tréningek elemei jelentik. Különösen az órák ráhangolódási részénél, lazításképpen, vagy lezárásként alkalmazható szobros játékok, tárgyjátékok, s a versek „kikérdezést” is megkönnyítő figyelemösszpontosító és beszédgyakorlatok. Néhány példa a ráhangolódásra: Szobros játék: Az előző órai mesében vagy a szólistában szereplő tárgyak közül kell néhányat a gyerekeknek a saját testükkel megformázni. A tárgy megnevezése után a tanító hangosan visszaszámlál mondjuk 5-től, s a nulla elhangzása után már senkinek sem szabad mozognia, addig keresheti a legjobb alakot. A tanító akkor kiválaszthatja a legjobb, legeredetibb hármat. A többiek kilazulhatnak, s megtekinthetik őket. Indulhat az újabb ciklus. Ugyanez később játszható páros és csoportmunkával is. Ekkor már nem csak egyedi tárgyakat, hanem mesehelyszíneket is kialakíthatnak. Ilyenkor több időt kell hagyni a felkészülésre, mondjuk 10-15-től visszaszámlálni. Az így kialakított helyszínek aztán díszletei lehetnek akár a dramatizálásnak is. Tárgyjáték: A gyerekek körben ülnek, s egy tárgyat ami az elmúlt időszak szólistájában vagy meséjében előfordult, körbeadnak. Mindenkinek meg kell próbálnia valamire használni, de az a szabály, hogy arra nem lehet, amire való. Fontos persze, hogy az alakja erre alkalmas legyen. Például a 4. olvasógyakorlat zsinór, zsák, zsámoly. Ebből a zsinórt lehet cipófűzőnek, bűvölt kígyónak, póráznak, övnek, nyakkendőnek, mérőszalagnak, cérnának, locsolócsőnek, gilisztának, stb. Az a lényeg, hogy nem mondani kell, hanem ténylegesen arra használni. Felállva, mozogva imitálni, hogy köti vele a cipőjét, furulyázást mímelve várni, hogy felemelje a fejét, sétálva maga mögött húzni, mintha rá lenne kötve a kutya, stb. Csendben mindaddig, amíg a körben ülők meg nem nevezik, ki nem találják. Akkor meg lehet tapsolni, s továbbadja a madzagot. Minden csak egyszer szerepelhet. Ha valakinek nincs ötlete, továbbadja. Akkor van vége, ha egyszer „üresen körbeér”. A tanítónak természetesen részvevőként van a legtöbb módja a koordinálásra, mintaadásra. Be kell ülni a körbe. (Nem árt előre készülni sok jó ötlettel, mert a gyerekek is nagyon találékonyak. Örömteli folytatás, ha a gyerekek elkezdenek otthonról az olvasókönyvben szereplő tárgyakat behordani, hogy azokkal is lehessen játszani.) A megtanult versek szövegeivel lehet játszani pl. összpontosító gyakorlatokat. Alapesetben a gyerekek körben állnak, a tanító valamelyikük vállára teszi a kezét, ezzel indítja a kört. A kiválasztott gyerek elmondja az első sort, jobbról a következő a másodikat, s így tovább. Ha nem jut eszébe, akkor leguggol, kiesett, a következőnek kell folytatnia. Ha hibázott, és észreveszi, akkor is. Ha nem veszi észre, akkor a következőnek az a feladata, hogy intsen neki, guggoljon le, s elmondani helyette jól. Ha ő sem veszi észre, hanem csak folytatja, akkor a következő már leguggoltathatja mindkettőt. A vers végén a kiesettek felállhatnak, s kezdődhet elölről. Ugyanezt próbálhatjuk szavanként is.




7

Játszhatjuk úgy is, hogy minden kiesésnél újra kezdjük a szöveget, s a játék addig tart, amíg végig nem sikerül mondani. Rövidebb, már jól begyakorolt versekkel tovább bonyolíthatjuk. A tanító játék közben indíthat új kört valakinek a vállát megérintve, s akkor nagyon bonyolulttá válik a helyzet. Nagyon kell mindenkinek figyelni. Fontos szabály, hogy csak az szólalhat meg, akire éppen sor kerül, ha mégis, akkor le kell guggolnia! Többkörös játéknál kiesés esetén mindkét - vagy nagyon ügyes csoportnál akár három - vers megszakad. Újra kell kezdeni. A kórus versmondást is érdekesebbé lehet tenni pl. a hangerő szabályozásával. A tanító a kezével jelzi, hogy milyen legyen a hangerő. Ha felemeli, emelkedik, ha leereszti, csendesül, ha a padra ér, akkor magukban folytatják, amíg fel nem emeli. A kézmozgás lehet lassú, folyamatos, de ugráló is. Ez természetesen csak néhány példa, a dramatikus tárház kimeríthetetlen. Érdemes forgatni az ilyen tárgyú játékgyűjteményeket. Nem a mesék komplex színpadra állítása a drámapedagógiai cél. Fontosabbak a mindenki részvételével lebonyolítható gyakorlatok, de akár a színielőadás is kivitelezhető. A tanterem berendezése Az osztályterem kialakításánál szerencsés, ha van a terem hátsó részén szabadon hagyott vagy könnyen szabaddá tehető terület, amin körbe lehet állni, ülni. Legjobb, ha megfelelő méretű szőnyeg is van. Ez nem csak a játékokhoz kell, hanem csoportos önellenőrzések helye is lehet. (Pl. a nehezebb feladatokon dolgozók ide gyűlhetnek össze, hogy megbeszélhessék megoldásaikat, amíg a tanító a helyükön maradó másik csoporttal dolgozik. Majd azoknak önálló munkát adva beül közéjük a tapasztalatok összegzésére.) Már év elején érdemes kialakítani a csoportmunka helyszíneket, s begyakoroltatni az osztályterem átrendezését. Természetesen fontos, hogy a csoporttagok egy asztalt, asztalcsoportot üljenek ilyenkor körbe. Ha ez rutinná válik, akkor szinte csak másodperceket vesz igénybe. Játék az órákon A nyelvtanóra lehetőleg mindig játékos feladattal záruljon. Az óra végi játék lehet egy érdekes, játékos csoportmunka, bármi, az óra anyagához kapcsolódó nyelvi játék. Ha sem csoportmunka, sem jobb ötletünk nincsen éppen, akkor bátran indítsunk szógyűjtési versenyt a diktálás során éppen gyakorolt betűvel. Az év elején ne adjuk meg, hogy az adott betű hol legyen a szóban, de a tanév későbbi részében nehezíthetjük csak a szó elején, végén vagy közepén lehet az adott betű. Ez lehet egyéni verseny, illetve csoportos játék is. Az óra utolsó 5-7 percét szánjuk rá.

II. Nyelvtan-helyesírás A nyelvtanórák felépítése Az ellenőrzéssel együtt maximum 10-15 perces diktálással kezdődnek, majd az óra anyagának megjelölése, megbeszélése, esetlegesen a füzetbe történő rögzítése. Ezután a borítékos, illetve munkafüzet feladatok megoldása révén az anyag rögzítése, begyakorlása következik, végül lehetőség szerint a témához kapcsolódó nyelvi játékkal záruljon minden óra. A nyelvtant az olvasással úgy kell összehangolni, hogy az olvasástechnika órákon gyakorolt betűk, betű párok olvasása után következzen a nyelvtan órákon ua. betű vagy betű pár írásbeli gyakorlása. A diktálás A nyelvtanóra mindig diktálással kezdődik. A diktálás az ellenőrzéssel együtt az órák 10-15 percét veszi majd igénybe. Az év elején valószínűleg még kicsit hosszabbra nyúlik, de ez nem baj. A gyerekek hamarosan megszokják ezt a munkaformát. A diktálás tempója a leglassabban író gyermekhez igazodjon. Minden szót, illetve mondatot kétszer kell ismételni. Ha a tanuló mégsem




8

tudta leírni, befejezni az adott szót, mondatot, akkor hagyja ki a helyét a javításhoz. Fontos, hogy az új szó diktálásakor mindenki azt kezdje leírni, senki se kerüljön folyamatos fáziskésébe. Ez a gyengén író gyerekekkel fordulhatna elő, tovább rontva teljesítményüket. A mondatot ne szavanként diktáljuk, de a mondat szavait együtt, ujjainkon mutatva számoljuk meg, ezzel segítve a tagolást. A diktátumok második mondatát már csak a könnyen, gyorsan írók írják le. A többiek addig átolvashatják munkáikat. A jól író gyerekek számára további differenciálási lehetőség, hogy a diktált szavak közül maguk választanak egyet- kettőt, amelyekkel önállóan mondatot írnak. Abban az estben, ha nagyon nagy az eltérés az osztályon belül az írástempóban, érdemes külön diktálni a lassabban íróknak. Ilyenkor először a gyorsabban íróknak kell diktálni. A többiek közben önálló munkával valamilyen más feladaton dolgozhatnak. Ez lehetőleg olyan legyen, ami időben a diktálás alatt befejezhető, mert nem szerencsés, ha félbe kell hagyni a feladatot. Az ellenőrzést már együtt érdemes lebonyolítani. A gyerekeket arra bíztatjuk, hogy egy-egy leírt szó után ellenőrizzék, valóban annyi betűt, szótagot írtak-e, amennyit megbeszéltünk. Ez komoly önkorrekciós lehetőség a nehezen tagoló, rossz helyesírási készségű tanítványainknak, de a többieknek is elősegítheti a stabil helyesírás kialakulását. A Meixner-féle módszertan szerinti szótípusokban haladunk, egyre hosszabb és nehezebb szavakat diktálunk majd. A diktálás ellenőrzése Mindig egyénileg kell javíttatnunk A javítás többféle módon történhet. A lényeg, hogy mindig azonnal, de legalábbis ugyanazon az órán! A gyerekek számára a beszedett és másnap visszakapott füzetben az előző napi hibák már érdektelenek. Jól bevált javítási mód, hogy a tanár írja a táblára egyenként a diktált szavakat úgy, hogy az arra felkért gyerekek diktálják, szótagonként, lassan, türelmesen, minden részletre figyelve. A tanulók közben a megbeszélt javítószínnel javítják a munkáikat. A javaslatunk a kék szín. A tanító javítószínére pedig a zöld. Javításkor ki kell radírozni a hibás részt, s a javítószínnel kiegészíteni. Így csak a jó megoldás marad meg, s mégis látható, hogy mire kell legközelebb figyelni. Az időtartam-jelölési, ékezet és áthúzás hibák esetén nemcsak a hiányt (pl. ékezet) kell pótolni, hanem a teljes betűt kiegészítéssel együtt átírni javítószínnel. (Ilyenkor természetesen nem kell a jó részt is radírozni.) A helyesen leírt szavak, mondatok fölé a tanulók pontot tehetnek. Ezek alapján könnyen összeszámlálható a jó megoldások száma, s az is látszik, hogy a tanuló szerint javított-e az adott szó, mondat. A pont elhelyezésének módját érdemes külön megtanítatni, hogy ne rajzoljanak zavaróan nagy pöttyöket. A színes ceruzát az adott helyen kicsit megnyomva megforgatják a tengelye körül az ujjaikkal. Akkor a pontok jól láthatóak, s méretük is viszonylag állandó. Javításkor tanító kritikátlanul mindent úgy ír a táblára, ahogyan a tanuló diktálja. Ez a folyamat alkalmas arra, hogy rögzüljön, állandósuljon a tanulókban a leírás algoritmusa. Szótagonként végigírjuk a szót. Majd végigmondjuk csak a magánhangzókat, jelölve a szükséges időtartamokat, s közben kirakjuk a szükséges ékezeteket, áthúzásokat. A többi tanuló dolga, hogy figyeljen, s ha valamivel nem ért egyet, akkor jelentkezzen. A jelentkezők közül a diktáló választja ki, hogy kitől kér tanácsot a módosításhoz. A tanítónak módja van hibát provokálni. Pl. ha nem határozza meg a tanuló, milyen j betűt írjunk, akkor természetesen a helytelen megoldást választjuk, stb. Ez a javítási mód ugyan sokkal időigényesebb, mint önellenőrzésként írásvetítőről ellenőriztetni, de sokkal hatékonyabb is. A másik szintén hatékony, de időigényes lehetőség páros munkaként füzetcserével megoldani a javítást: a párok táblaképről, kivetített képről közösen ellenőrzik a munkákat. Megbeszélik, javítják a hibákat. Az „ellenőrző” kiradírozza a hibás részt, ahová az ellenőrzés befejezéseképpen „tulajdonos” javítószínnel újra beírja a helyes részletet. Közben a tanító körbe sétálva segíti őket. A javítás végén mindenképpen kérdezzük meg, kié volt hibátlan, kinek volt 1-2 hibája stb. A diktált szavak és a jól leírt szavak számának arányát is lehet rögzíttetni a margón. A legjobban teljesítő gyerekeket dicsérjük meg, legyen érték az osztályban a jó helyesírás! Azt is érdemes áttekinttetni a




9

tanulókkal, hogy mire kell a jövőben fokozottabban figyelniük a hibáik alapján. Jó, ha ezt szóban meg is kell fogalmazniuk. Az is fontos, hogy visszalapozva füzetükben időnként azt is áttekintsék, hogy a régebbi hibáik közül mit sikerült már valamilyen mértékben javítaniuk. Ezzel erősíteni lehet azt a szemléletet, hogy a hibák miatt nemcsak bosszankodni, szégyenkezni lehet, hanem számbavételük alkalmas a jövőbeli elkerülésükre. Az ilyen visszatekintés a nyelvtani szabályok tudatosításának is fontos eszköze. A gyenge teljesítményt ne az osztály előtt jelezzük vissza, inkább négyszemközt szünetben, korrepetáláson. A hibásan írt, majd zöld színnel javított szavakat házi feladatként mindig írassuk le újból! A diktálást minden órán végezzük, mivel a helyesírási készség fejlődéséhez rendkívül nagymértékben járul hozzá! Játék az órákon A nyelvtanóra lehetőleg mindig játékos feladattal záruljon.




10

NYELVTAN 1. FÉLÉV Tudáspróba 1. óra Az első órán az alábbi diktátummal felmérjük a gyerekek íráskészségét. A diktátumban szerepel a magyar ABC minden betűje. Diktátum: só, zsák, csésze, bogyó, hattyú, jármű, osztály, szarvasbogár, stadion, krumpli A nyúl a fűben lapul. A friss kenyér ropogós. A javításkor megfigyeljük a gyerek írásképét: betűformái, betűkötései szabályosak-e? Betűismerete biztos-e? Időtartam jelölési, ékezethibát vét-e? Tagolási hibát vét-e, s ha igen hol? Milyen hosszúságú szót tud biztonságosan leírni?

A mássalhangzók időtartama Megy vagy meggy? Nem mindegy!

(2-5. óra) A mássalhangzók időtartama 2. óra ty gyakorlása Diktálás: ty gyakorlása A diktálás előtt átismételjük a ty betűről tanultakat (kiejtését megbeszéljük, ld. olvasókönyv, írásképe a táblára kerül zöld színnel). Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy minden diktált szóban lesz ty betű, és minden diktált szó (a mondat persze már nem) azonos szerkezetű szavakból áll. Pl. ez esetben 4 betűs, két szótagú szavakból. Mondunk egy példát, hogy milyen szerkezetű szavakra számítson! Diktátum: kutya, gatya, kátyú, dutyi, motyó, szotyi, batyu, bátyó, Matyi fütyül a kutyának. (Olvad a hó, minden latyakos.) Az óra további részében az időtartam jelentést megkülönböztető szerepét mutatjuk be, ezzel vezetjük be a mássalhangzók időtartam jelölését. Az 1. boríték munkafüzetben található instrukció alapján történő elvégzése, majd a munkafüzet 2. feladata alapján. Nagyon fontos, hogy a gyerekek a borítékos feladatokat a pedagógus szóbeli instrukciója alapján végzik, amely megtalálható ugyan a munkafüzetben is, de csak az egyértelműség kedvéért. De túlzottan nehéz volna a gyerekek többségének, ha önálló feladatként adnánk úgy, hogy a feladat instrukcióját magának kell felolvasnia. A 3. feladat nehéz, adhatjuk differenciált feladatként csak a jól teljesítő gyerekeknek, de elképzelhető, hogy csoportmunkában (vegyes összetételű csoportokkal) a gyengébben teljesítő gyerekeket is „utol tudja érni” ez a feladat. A mássalhangzók időtartama 3. óra ty gyakorlása




11

Diktálás: ty gyakorlása, felhívjuk a figyelmet a betűre, illetve arra, hogy 6 betűből álló, 3+3 szerkezetű, két szótagú szavakat fogunk diktálni. kortyol, vartyog, hortyog, bütyköl, lötyköl, szutykos, kontyol Pityu keze szutykos a koromtól. (A békák hangosan vartyognak a nádasban.) Az óra további részében a mássalhangzók időtartam jelölését gyakoroljuk a 2. boríték, majd az 5. 6. feladat alapján. A 6. feladat nehéz és elvont lehet a gyengébb nyelvi készségű gyerekeknek. Őket segítheti az alábbi csoportmunka vegyes összetételű csoportokkal. A csoportok húznak a szópárok közül, vagy a pedagógus osztja ki belátása alapján a szópárokat. A csoportok kitalálnak és eljátszanak egy jelenetet, amelyben a szópárok szerepelnek. Pl. lap – lapp Egy gyerek üzenni akar Lappföldre a Mikulásnak. A szüleitől kap egy papírlapot, hogy írjon levelet neki. A mássalhangzók időtartama 4. óra zs gyakorlása Diktálás: zs gyakorlása, felhívjuk a figyelmet a betűre, illetve arra, hogy 4 betűből álló, 2+2 szerkezetű, két szótagú szavakat fogunk diktálni. zsűri, zsalu, mázsa, rőzse, rezsó, dézsa, zseni, rózsa Józsi és Gazsi a zsűri tagja. (Zsuzsi a dézsában fürdik.) Továbbra is az időtartam jelölésével foglalkozunk a 3. boríték alapján. A 8. feladatban található keresztrejtvény megoldható egyénileg, páros munkában, de csoportos feladatként is, majd a kialakult csoportok további játékos feladatként zs-t tartalmazó szavak szógyűjtési feladatában versenghetnek. A mássalhangzók időtartama 5. óra zs gyakorlása Diktálás: zs gyakorlása, felhívjuk a figyelmet a betűre, illetve arra, hogy 5 betűből álló, 2+3 szerkezetű, két szótagú szavakat fogunk diktálni. zsivaj, zsivány, zsiráf, zsanér, zsinór, pázsit, parázs, garázs A garázsba berepült egy óriási darázs. (Zsolt zsírral keni be a zsanérokat.) Az időtartam jelölésének gyakorlására a 4. boríték kirakása után a 10. feladatban az előző órai borítékos feladat megoldását is elővéve csoportosítási feladat következik. A feladat jól megoldható úgy, hogy frontális osztálymunkában mozgatható szókártyákon a táblán megoldjuk a feladatot, majd a tábla eltakarása után önállóan dolgoznak a 10. munkafüzet feladattal, majd a tábláról ellenőrzik. Az 5. boríték feladatát nehezítjük: a gyerekek kirakják a képekhez a szavakat, majd a képek alapján leírják a szavakat a füzetbe a képek alá, majd a szókártyák alapján ellenőrzik munkájukat.




12

Óra végi játék lehet a keresztrejtvény önálló vagy csoportos megoldása időre. Az a győztes, aki a leggyorsabb.

Különleges betűk LY VAGY J?

X, Y, DZ, DZS, Q, W (6-9. óra)

Különleges betűk 6. óra ly gyakorlása Diktálás: ly gyakorlása, felhívjuk a figyelmet arra, hogy 4 betűből álló, 2+2 szerkezetű, két szótagú szavakat fogunk diktálni. folyó, golyó, pálya, gólya, pólya, gálya, zsálya, vályú A folyó fölött gólyák repülnek. (Az állatok vályúból isznak) Az óra további részében a j-ly problémakörrel foglalkozunk továbbra is, a 6. boríték, majd a 2. munkafüzeti feladat alapján. Felhívjuk a gyerekek figyelmét, hogy a toldalékban mindig j-t alkalmazunk, de még nem vezetjük be a szótő, toldalék fogalmát, csak az analógiát: valamije mindig j. Különleges betűk 7. óra ly gyakorlása Diktálás: Felhívjuk a figyelmet arra, hogy 6 betűből álló, 2+2+2 szerkezetű, három szótagú szavakat fogunk diktálni. pocsolya, furulya, nápolyi, hógolyó, datolya, folyosó, lefolyó, csigolya A folyosón furulyáznak a zenekarosok. (Károly és Mihály a focipályán hógolyózik.) A ly-j gyakorlását az óra további részében a 7. boríték, a 4. munkafüzeti feladat, majd a 8. boríték és a hozzá kapcsolódó 6. munkafüzeti feladattal folytatjuk. Különleges betűk 8. óra x, y, dz, dzs, q, w gyakorlása Diktálás: a következő órán a ty-ly betűk differenciálása következik majd, ennek érdekében ezen az órán felidézzük, átismételjük a ty betűt. Mivel ismétlésről van szó, a gyerekekkel mondatjuk el, hogy mit tudunk erről a betűről (kiejtése, táblára való felírása). Felhívjuk a figyelmet, hogy 5 betűs, 2 szótagú (2+3) szavakat fogunk diktálni. potyog, motyog, fütyül, rotyog, fátyol, szatyor, szutyok, latyak A fáról potyog az érett szilva. (Matyi az orra alatt motyog valamit.)




13

A 9. boríték közös megoldásával vezetjük be a ritka betűket. A tanító írja fel a táblára a nehéz betűket! A szavak gyakorlására szolgál a 8. munkafüzeti feladat. A 9. feladatban található keresztrejtvény lehet óra végi játékos versenyfeladat csoportmunkában vagy egyénileg. Különleges betűk 9. óra x, y, dz, dzs, q, w gyakorlása Diktálás: ty-ly differenciálás: a betűk közti különbségek megbeszélése szokásos módon, először a különbségek, azután az azonosságok, először a kiejtésbeli, majd a vizuális jegyek alapján. A táblára felírni a két betűt úgy, hogy majd a javításnál a betű alá írhassuk két oszlopban a szavakat, a gyerekek is így dolgoznak a füzetükben: felírják a két betűt a megfelelő színnel, majd alá a megfelelő helyre a diktált szavakat. Minden differenciálást segítő diktálásnál így járunk el a tanév során. pólya, potya, batyu, golyó, gatya, gólya, vályú, folyó, batyu A folyó vize szutykos. (Ibolya fogta a motyóját és elment.) Az óra további részében a ritka betűket gyakoroljuk az előző óraihoz hasonló módon a 10. boríték, a 11. , 12. mf. feladat alapján. A 13. fd. feladható házi feladatnak. Az órát a rejtvény játékos, versenyszerű feldolgozásával zárjuk.

Az ABC

Betűk! Sorakozó! 10-16. óra

Az ABC gyakorlása 10. óra Diktálás: ty-ly differenciálás: a betűk közti különbségek megbeszélése a szokásos módon, felírni a füzetbe a ly-ty betűket, majd felhívni a figyelmet a 2+3 szótípusra. sirály, fátyol, sólyom, szatyor, bagoly, latyak, király, szutyok A sirály, a sólyom és a bagoly ragadozó állatok. (A király lánya fátylat visel.) Az óra további részében az ABC-vel kezdünk ismerkedni. A 11. borítékban található ABC készlettel dolgoznak a gyerekek, a tanító a táblán A5-ös méretű kartonra dolgozott betűkkel dolgozik. (Az egyik oldalon fekete, a másik oldalon piros-zöld-kék betűk legyenek a tanári készletben.) Szátválogattatjuk s magánhangzókat és a mássalhangzókat, majd a mássalhangzókat tovább csoportosítva jussunk el az egyjegyű, kétjegyű, háromjegyű betűk fogalmáig. Ezután vezetjük be az ABC fogalmát: A magyar nyelvben 44 betűnk van, ezeket egy bizonyos sorrendbe is állították, ez az ABC. Móra Ferenc: Zengő ABC-je segítségével tanítjuk az ABC-t. A tanító olvassa a verset, a gyerekek között kiosztjuk a táblai ABC készletet, minden gyereknek jut 1-3 betű. Aki hallja a nála levő betű hangját, felteszi a táblára a sorba. A kimaradt betűket a tanár útmutatásai alapján helyezik el. Az óra további részében megtanulják a mf. 3. feladatában található ABC dalt.




14

Az óra végén csoportokat alakítunk, egy ABC boríték betűit szétosztják egymás között, az egyik gyerek olvassa a verset, majd mindig annak kell raknia a soron következő betűt, akihez jutott! A kimarad betűket a táblai minta alapján helyezik el. Szánjukn rá egy-két rajz vagy technika órát vagy délutáni foglalkozást: Mindenki kap egy A5-ös kartont, amelyre a hátán levő betű Móra verssorát kell lerajzolnia. A kártyákkal is játsszák el a versmondó játékot. Házi feladat lehet az ABC írott betűkkel való leírása. Az ABC gyakorlása 11. óra Diktálás: az sz gyakorlása, a diktálás előkészítése az előzőekben leírtak szerint. tapasz, juhász, jászol, szatyor, sziget, halász, kalász, vászon A halászok kikötnek a szigeten. (A kalászból kiperegnek a szemek.) A továbbiakban az ABC-vel foglalkozunk, gyakoroljuk a dalt. Az osztály tagjainak sorba állítása névsor szerint. A sorbaállás után elmondják a nevüket, aztán csak a nevük kezdőbetűjét. Az ABC mely betűjéhez nem tartozik név? Előfordul-e több azonos kezdőbetűs név? Ilyenkor mi a teendő? A 12. borítékban található neveket többféleképpen is felhasználhatjuk. Lehet egyéni vagy csoportos munka, esetleg páros munka keretében betűrendbe rakni, majd a füzetbe ragasztani. Lehet úgy is, hogy a fiú és lányneveket- külön-külön rakják betűrendbe, majd ragasztják a füzetbe.




15

Óra végi játék: ország –város, vagyis a tanító vagy egy gyerek, aki már tudja, mondja az ABC-t, egy másik gyerek valahol taposol egyet, azzal a betűvel kell írni egyénileg, párokban vagy csoportokban 2 perc alatt 1-1 növényt, állatot, tárgyat. Az ABC gyakorlása 12. óra Diktálás: sz gyakorlása, előkészítés szokás szerint. szarka, szilva, szikla, disznó, szeplő, szolga, tészta, szegfű A szilvafán szarka fészkel. (Szilvia a szikla szélén áll.) ABC dal ismétlése. Bevezetés a lexikonok, szótártak használatába. Szükséges minél több Ablak-Zsiráf, Értelmező Kéziszótár, Idegen szavak szótára, valamilyen idegen nyelvi szótár pl,. magyar-angol, magyar-német stb. meg kell mutatni a gyerekeknek a szótárak felépítését, az ABC-rendbe sorolás értelme rögtön világossá válik. Csoportmunkában a gyerekek kikeresik az alábbi szavakat: Ablak-Zsiráf : apály, bánya, moha, zúza… Idegen szavak szótára: kolera, vegetáriánus…………. Értelmező kéziszótár: ménes, köpü, doromb…….. Nyelvi szótár: jó, ló, kenyér, sétál, …….. A keresett meghatározásokat másoljuk ki előre fóliára, hogy ellenőrzésnél minden gyerek láthassa. Házi feladatnak egy közösen kiválasztott szó kikeresését, kimásolását adhatjuk. A 13. boríték feladatával tovább gyakoroljuk az ABC-t. Óra végi játék: ország –város Az ABC gyakorlása 13. óra Diktálás: gy gyakorlása, előkészítés szokás szerint. gyár, gyík, gyom, lágy, hegy, begy, jegy, rügy, fagy A hely déli oldalán már rügyeznek a fák. (A gyár gyomos udvarán gyíkok sütkéreznek.) Az ABC dal ismétlése. 14. boríték feladata. Csoportmunka a szótárakkal, mint előző órán. Óra végi játék: ország –város Az ABC gyakorlása 14. óra Diktálás: gy gyakorlása, előkészítés szokás szerint. gyógyít, nagyít, gyalul, hegyez, legyez, vigyáz, figyel Gyuri nagyon figyeli a magyarázatot. (Ha kitört a ceruzád hegye, ki kell hegyezned.) ABC dal ismétlése. Szótárhasználat gyakorlása. 15. boríték feladata. Óra végi játék: ország –város




16

Az ABC gyakorlása 15. óra Összefoglalás Diktálás: zs gyakorlása, előkészítés szokás szerint Zsibbad, zsörtöl, morzsál, habzsol, lebzsel, hemzseg, dörzsöl, morzsol A zsákban bab van, hemzseg benne a zsizsik (Zsolt zsömlét uzsonnázik.) Ezen az órán összefoglaljuk az ABC-ről tanultakat. ABC dal ismétlése, Móra Arany ABC elmondása többféleképpen. A táblán a mozgatható ABC készlettel, a gyerekek a padon a 11. boríték ABC készletével dolgoznak. Önállóan kirakják a gyerekek a padra az ABC-t. Tábláról ellenőrzik. Vegyék ki a sorból az összes magánhangzót. Mi maradt? A mássalhangzókat csoportosítsák: egyjegyű – kétjegyű - háromjegyű. Szótárhasználat gyakorlása csoportmunkában. Óra végi játék: ország –város Az ABC 16. óra Tudáspróba Diktálás: makk, mell, varr, forr, kedd, hull, toll, rossz, csepp, hall, fütty Az ABC betűi Kétjegyű mássalhangzók Magánhangzók Mi van a képen? Betűpótlás




17

1. tudáspróba név: ________________________________ Dátum: ____________ Diktálás:

1. Pótold az ABC hiányzó betűit! a á __ c __ d dz __ e é f g __ h i í j __ l __ m n ___ o ó ö __ p q r s ___ t ___ u ú __ __ v w x y z ___ 2. Írd le a kétjegyű mássalhangzókat! 3. Írd le a magánhangzókat! 4. Mi van a képen? Írd alá! Írd a kép alá, mit csinál!




18

5. Pótold a hiányzó betűket ( ly, j) ! te __, sa__t, gó__a, __uk, osztá__, kirá__, he__es, papagá__, sú__, szá__




19

Zöngés-zöngétlen mássalhangzók Morog, nem morog?

17-31. óra Zöngés-zöngétlen 17. óra Bevezetés Diktálás: sz-zs differenciálás, előkészítés szokás szerint. szalag, zsiráf, jászol, zsanér, pázsit, kalász, mozsár, szirom A zsiráf a pázsiton heverészik. (Szilvi rózsájának már hullik a szirma.) Kiosztják a gyerekek között a táblai mozgatható ABC készletet. Felrakják a táblára az ABC-t. Kiválogatják a mássalhangzókat, megfigyelik a gége működését: zöngés-zöngétlen fogalmának bevezetése. (Vannak olyan mássalhangzók, amelyek kiejtése közben morog a torkunk, ezt hangszalagjaink rezgése okozza. Ezek a zöngés mássalhangzók. A többieket, amelyeknél nem rezegnek a hangszalagjaink, zöngétleneknek nevezzük. A hangok e tulajdonságának az ismerete segít a szavak helyes leírásában.) Két csoportba osztják a mássalhangzókat a táblán zöngésség szerint. Ezután a betűket megfordítjuk, ahol már a piros-zöld betűk láthatók. A gyerekek leírják a füzetükbe pirossal a zöngés, zölddel a zöngétlen mássalhangzókat. A munkafüzet 1. feladat lehet házi feladat. Óra végi játék: gondoltam egy hangra: A tanító mond 4-5 jellemzőt, a gyerekek a betűt írják le. Pl. gondoltam egy mássalhangzóra, amelyik kétjegyű, az ABC végén van, így kezdődik egy péksütemény neve, amelyből szendvicset szoktunk készíteni a kirándulásra. (Megfejtés: zs ). Zöngés-zöngétlen 18. óra ty-gy A következő órák felépítése nagyon hasonló. Az óra elején a diktálás előtt megbeszéljük az adott órán differenciálandó zöngés-zöngétlen hang-pár sajátosságait: hol képezzük, tudatosítjuk, hogy a zöngésség az egyetlen képzésbeli különbség a két hang között. Differenciálásnál mindig a különbségeket vesszük először számba, majd utána a hasonlóságokat! Felírjuk a táblára, illetve a füzetbe zöld/ piros színnel a betűket, majd a betűk alá két oszlopba írják a gyerekek a diktált szavakat. A következő feladat mindig zöngés-zöngétlen hangdifferenciálás, majd kép-szókép egyeztető borítékos feladat. A borítékos feladat megoldási algoritmusa ebben az esetben a következő: a gyerekek kirakják a képek alá a szavakat, két csoportra osztják őket a gyakorolt zöngés-zöngétlen hang-pár alapján. Ellenőrzés után visszarakják a borítékba a szavakat, majd a képek alapján leírják a füzetbe a két szóoszlopot az óra eleji diktáláskor már megkezdett oszlopokba. Az ellenőrzés a szókártyák alapján önállóan történhet. Ezután munkafüzeti feladatok következnek: szavak kiegészítése, mondatok kiegészítése, végül óra végi játék, rejtvény. Az alábbiakban csak az ettől eltérő órarészleteket írjuk le részletesebben.




20

Diktálás: gyógyít, zötyög, vigyáz, fütyül, legyez, motyog, gyalul, totyog, figyel Mátyás vigyáz totyogó öccsére. (Gyuri erősen kapaszkodik a zötyögő villamoson.) Mf. 2. feladat. 16. boríték. Mf. 4.5. feladat. Játék: ország város ty-gy-vel Zöngés-zöngétlen 19. óra ty-gy Diktálás: kesztyű, bástya, hagyma, hangya, hattyú, gyertya, gyeplő, gyurma, kártya Györgyi meggyújtja a gyertya kanócát. (A bátyám gyurmából formázott bástyát.) Mf. 6. feladat. 17. boríték. Mf. 8 feladat. Mf. 9. feladat lehet csoportmunka, vagy egyéni versenyfeladat óra végi játékként. Zöngés-zöngétlen 20. óra b-p Diktálás: patak, bohóc, bajusz, pohár, toboz, papír, lapát, búvár, telep Béla a patak partján tobozt keresgél. (A búvár palackja kiürült.) Mf. 10. feladat. 18. boríték. Mf. 12 feladat. Mf. 13. feladat lehet csoportmunka, vagy egyéni versenyfeladat óra végi játékként. Zöngés-zöngétlen 21. óra b-p Diktálás: borsó, párna, bálna, lámpa, zabla, sapka, balta, borjú, pumpa, bimbó, A borsó virága még bimbós. (A lámpa burája poros, le kell törölni. ) Mf. 14. feladat. 19. boríték. Mf. 16 feladat. Mf. 17. feladat lehet csoportmunka, vagy egyéni versenyfeladat óra végi játékként. Zöngés-zöngétlen 22. óra f-v Diktálás: fonal, vonal, város, lovag, fukar, vakar, fűrész, kever, falat, vidám Fanni és Vilmos favonattal játszik. . ( Dávid és Feri fát vág.) Mf. 18. feladat. 20. boríték. Mf. 20 feladat. Mf. 21. lehet páros munka Mf. 22. rejtvény csoportmunka, vagy egyéni versenyfeladat óra végi játékként.




21

Zöngés-zöngétlen 23. óra k-g Diktálás: bogár, bokor, kapor, fogas, bokor, virág, fazék, lakat A fogason lóg egy sárga kalap. (Gábor apróra vágja a kaprot, és beleteszi a tökfőzelékbe.) Mf. 23. feladat. 21. boríték. Mf. 25 feladat. Mf. 26. 27. lehet páros munka, csoportmunka vagy egyéni versenyfeladat óra végi játékként. Zöngés-zöngétlen 24. óra d-t Diktálás: hold, kert, lent, térd, sajt, rojt, zöld, pánt, föld, kard Tünde a derekára kötött egy zöld szalagot. (Ádám kardot farag egy vastag ágból.) Mf. 28. feladat. 22. boríték. Mf. 30. feladat. Óra végi játék lehet ország-város játék d-vel, illetve t-vel. Zöngés-zöngétlen 25. óra zs-s Diktálás: sóska, torzsa, morzsa, sonka, tepsi, puska, vizsla, rozsda A vizsla ellopta a sonkát a kosárból. (Zsuzsi sóskafőzeléket ebédelt ma.) Mf. 31. feladat. 23. boríték. Mf. 33. feladat. Mf. 34. óra végi játék csoportmunkában vagy egyéni versenyfeladatként. Zöngés-zöngétlen 26. óra sz-z Diktálás: szikla, zebra, szikra, fejsze, fűzfa, szarka, zerge, szálka A zerge ügyesen ugrik szikláról sziklára. (A fűzfa ágára egy szarka szállt.) Mf. 35. feladat. 24. boríték. Mf. 37. feladat. Mf. 38. óra végi játék csoportmunkában vagy egyéni versenyfeladatként. Zöngés-zöngétlen 27. óra összefoglalás Diktálás: bárány, szőnyeg, szúnyog, csákány, legény, kanyar, tányér, tenyér, Sanyi nyakát megcsípte egy szúnyog. (Manyi a szőnyegen játszik a báránykájával.) Mf. 39. feladat.




22

25, 26. boríték. A 11. boríték betűkészletéből a mássalhangzókat zöngésség szerint szétválogatjuk, majd párokba állítjuk őket. A ly, j, ny, m, n zöngés hangoknak nem lesz párja. A gyerekek leírják a füzetbe a hang párokat, majd a megmaradt 5 betűt. Óra végi játék: barcochba Először a tanító mond 4-5 jellemzőt. Gondoltam egy hangra, kétjegyű, zöngétlen, ezzel a hanggal kezdődik egy fürge állat neve, ezzel a hanggal kezdődik az ujjunkon viselt ékszer neve, az ABC 13. betűje, melyik ez a hang? 3-4 hangot a tanító mond, majd a gyerekek próbálkozhatnak. Zöngés-zöngétlen 28. óra összefoglalás Diktálás: gyógyszer, fegyver, gyermek, négyzet, rongyos, győztes, lengyel A gyerekek között Gyurka fit a leggyorsabban. (A betegek gyógyszert szednek.) Mf. 42. feladat. 27. boríték. Az előző órához hasonlóan a 11. boríték betűkészletéből a mássalhangzókat zöngésség szerint szétválogatjuk, majd párokba állítjuk őket. A ly, j, ny, m, n zöngés hangoknak nem lesz párja. Most a gyerekek teljesen önállóan dolgoznak ezen a feladaton. Óra végi játék: barkochba csoportokban. Minden csoport kitalálja 2 hang leírását legalább 4-5 jellemzővel, majd feladja a feladatot a többi csoportnak. Zöngés-zöngétlen 29. óra összefoglalás Diktálás: gy-ny differenciálás fegyver, verseny, fénykép, gyermek, márvány, négyzet, gyógyszer, sárkány A fényképen egy márványszobor van. (Szent György legyőzte a sárkányt.) Mf. 44., 45. feladat. Az előző órákhoz hasonlóan a 11. boríték betűkészletéből a mássalhangzókat zöngésség szerint szétválogatjuk, majd párokba állítjuk őket. A ly, j, ny, m, n zöngés hangoknak nem lesz párja. Most a gyerekek teljesen önállóan dolgoznak ezen a feladaton. Óra végi játék: barcochba csoportokban. Minden csoport kitalálja 2 hang leírását legalább 4-5 jellemzővel, majd feladja a feladatot a többi csoportnak. Zöngés-zöngétlen 30. óra összefoglalás Diktálás: gy-ny differenciálás gyökér, redőny, szőnyeg, sövény, sörény, gyomor, csákány, gyapot A bányászok csákányt használnak. (Nagyapa tegnap nyírta le a sövényt.) Mf. 46. fd. megoldása páros munkában vagy csoportos munkában. Az ABC ismétlése a dal, illetve a Móra-vers alapján.




23

A zöngés mássalhangzók betűrendben való leírása, majd a zöngétlen mássalhangzókkal ugyanez. Óra végi játék: barkochba csoportokban. Minden csoport kitalálja 2 hang leírását legalább 4-5 jellemzővel, majd feladja a feladatot a többi csoportnak. Zöngés-zöngétlen 31. óra összefoglalás Diktálás: ty-ny differenciálás szatyor, kökény, torony, latyak, zuhany, fátyol, bányász, bütyök A szatyor füle leszakadt a nehéz tehertől. (A kökény éretten fekete színű.) A gyerekek piros és zöld színest vesznek a kezükbe, majd az alábbi diktált mássalhangzókat írják a megfelelő színnel: k, v, b, d, t, g, z, sz, p, zs , ty, f, s. Majd állítsák őket párba. 28. boríték Óra végi játék: barkochba csoportokban. Minden csoport kitalálja 2 hang leírását legalább 4-5 jellemzővel, majd feladja a feladatot a többi csoportnak.

MIT TANULTUNK EDDIG? (Összefoglalás 32-35. óra)

félévi összefoglalás 32. óra Diktálás: folyó, gólya, bója, golyó, pálya, gálya, hajó zsálya, héja, pólya, vályú A folyóparton Károly gólyát látott. Mf. 1. feladat Mf. 2. feladat páros munkában Óra végi játék: barcochba csoportokban. Minden csoport kitalálja 2 hang leírását legalább 4-5 jellemzővel, majd feladja a feladatot a többi csoportnak. félévi összefoglalás 33. óra Diktálás: moly, fej, vaj, boly, haj, lyuk, száj, súly, díj, A folyosón Károly és Mihály furulyázik. Mf. 3. feladat 29. boríték Mf. 5. feladat Óra végi játék: barcochba játék: 1 gyerek mondja hangosan az ABC-t, amikor egy másik kiválaszott gyerek tapsol, abbahagyja, majd azzal a betűvel gyűjtenek a gyerekek egyénileg vagy csoportokban 4 percen át virágot, országot, várost, fiúnevet, lánynevet. félévi összefoglalás 34. óra Diktálás:




24

boly, lyuk, súly, díj, tej, hely, szíj, jég, héj, juh pocsolya, furulya, nápolyi, hógolyó, datolya, folyosó, lefolyó, csigolya Mf. 6., 7, 8. feladat 30. boríték Óra végi játék: barcochba játék: 1 gyerek mondja hangosan az ABC-t, amikor egy másik kiválaszott gyerek tapsol, abbahagyja, majd azzal a betűvel gyűjtenek a gyerekek egyénileg vagy csoportokban 4 percen át virágot, országot, várost, fiúnevet, lánynevet. félévi összefoglalás 35. óra tudáspróba Diktálás: pocsolya, furulya, nápolyi, hógolyó, datolya, folyosó, lefolyó, csigolya, Karikázd pirossal a zöngés, zölddel a zöngétlen msh. Keres a pátját a szópárok csak egy hangban térnek el egymástól Mi a különbség a szavak jelentése között, magyarázatként minden szóval írj 1-1 mondatot Egészítsd ki a mondatokat! Mi van a képen? Írd oda a nevét!




25

2. tudáspróba Név: _____________________________ Dátum: ____________ 1. Diktálás: 2. Karikázd be pirossal a zöngés, zölddel a zöngétlen mássalhangzókat!

t z p d h k l m ty r v f ny b cs c sz ly zs s g j 3. Keresd a párját! A szópárok csak egy hangban térnek el egymástól.

1. méreg ____ kéz 2. lovak ____ szár 3. tél ____ fonal 5. kész ____ mérek ( valamit ) 5. zár ____ dél 6. vonal ____ lovag 4. Mi a különbség a szavak jelentése között? Magyarázatként írj mindkét szóval egy-egy mondatot!

megy – meggy

tol – toll

huzat - húzat




26

5. Egészítsd ki a mondatokat! ( ly, j ) A kirá__ a trón__án ül. Hallgat__a a furu__ázó __uhászt.

A fo__ón __égtáblák úsznak. I__enkor nehezebb ha__ózni.

Nagy a huzat. Az osztá__ban és a fo__ósón is nyitva vannak az ablakok. 6. Mi van a képen? Írd alá a nevét!




27

A magánhangzók időtartama

Más a KOR, mint a KÓR! 36-38. óra

A magánhangzók időtartama 36. óra Diktálás: cs gyakorlása bölcső, fecske, kecske, kancsó, csirke, csörgő, csúzli, csukló A csecsemő csörgővel játszik a bölcsőben. (Csaba csuklója eltört, ezért begipszelték) Mf. 1. feladat alapján a magánhangzók kikeresése a 11. borítékból, a hosszúak-rövidek különválasztása. Figyelem! Az a betűnek nem hosszú párja az á, és az e betűnek nem hosszú párja az é! Mf. 2. 31. boríték Mf. 3. adható házi feladatnak. Óra végi játék. Szólánc: a tanító mond egy szót, csak egy magánhangzó megváltoztatásával kell másik értelmes szót mondani. A magánhangzók időtartama 37. óra Diktálás: cs-ty differenciálása Pocsolya, szotyola, vacsora, fakutya, pogácsa, motyogó, locsoló, totyogó A pinty kidobálja a szotyola héját a kalitkából. (A totyogó öcsém belelépett a pocsolyába), 32. boríték Mf. ,6. ,7. Óra végi játék. Szólánc: a tanító mond egy szót, csak egy magánhangzó megváltoztatásával kell másik értelmes szót mondani. A magánhangzók időtartama 38. óra Diktálás: ő gyakorlása könyök, köröm, kölyök, redőny, sövény, köpeny, lőszer, tömeg A kölykök átmásztak a sövényen. (Ödön könyöke fáj, tövis szúrta meg.) Mf. 8., 9, 33. boríték Mf. 11. 34. boríték Óra végi játék. Szólánc: a tanító mond egy szót, csak egy magánhangzó megváltoztatásával kell másik értelmes szót mondani.




28

MI A SZÓ? (39-42. óra)

Szavak 39. óra Mi a szó?

Diktálás ty–ny differenciálása: szatyor, kökény, torony, latyak, zuhany, fátyol, növény, bányász, kömény, szutyok A menyasszony fátylat visel. Pityu keze csupa szutyok. (Anya köményt tesz a főzelékbe.) Mf. 1. fd. közös megoldásával a szó fogalmára irányítjuk a figyelmet. Beszéljük meg: beszédünk legkisebb értelmes része a szó. Mit jelent az, hogy értelmes? Azt, hogy jelent valamit. Az emberek ugyanazt értik alatta. Érdekesség: A legrövidebb szavunk egyetlen betűből áll: ó – azt jelenti: régi, pl: ókor, óváros, ódivatú. A leghosszabb: megbecsteleníthetetlenségeskedéseitekért. Egy betű változása is megváltoztatja a szó jelentését. Pl: veres – verem = csapda, gödör vagy cselekvés / verem a szőnyeget keres = kutat deres = ősz verés = ütlegelés Ennek bizonyítására közösen oldjuk meg a mf. 2. feladatot. A 3. feladatot páros munkában oldják meg a gyerekek. A 4. fd. házi feladat lehet.

Szavak 40. óra Azonos hanggal kezdődő szavak Diktálás – ty-ny diff. könyv, pinty, szárny, szörny, konty, ponty, nyers, nyárs, korty, nyuszt A nyírfán mászik a nyuszt. Pötyi kontyba tűzi a haját. (Sanyi lassan kortyolja a tejet.) Megbeszélni, hogy sok szavunk azonos hanggal kezdődik. Írjanak időre ( 3 perc ) minél több szót meghatározott kezdőbetűvel. 35. boríték kezdőhang alapján csoportosítani. f: 1–5 futó, fű, fog, fiú, fenyő v: 6–10 víz, vonat, váza, vonalzó, vessző k: 11–16 kabát, kosár, kutya, kéz, kemence, kerék g: 17–21 gőz, gomba, gallér, gombóc, gólya Mf. 6. fd. Mf. 7. csoportmunkában vagy egyéni versenyfeladatként óra végi játékhoz ideális.




29

Szavak 41. óra Azonos szótaggal kezdődő szavak Diktálás – ty-ny diff. szoknya, pityke, hernyó, pintyő, konyha, pernye, potyka, portya, kesztyű, hártya Pernye száll fel a tűzből. (Portyára indulnak a vitézek.) Megbeszélni, hogy sok szavunk azonos szótaggal kezdődik. Írjanak időre ( 3 perc ) minél több szót meghatározott kezdőszótaggal. 36. boríték: csoportosítsák a képeken látható szavakat: ka-: 1–5 kabát, kalap, kakaó, kalács, katona bú-: 6–10 búzakalász, búvár, bútor, búra, búgócsiga te-: 11–16 tető, teve, televízió, temető, tenisz, tele le-: 17–21 levél, lemezjátszó, leves, lepedő, lemegy Mf. 9. fd. Mf. 10 fd. Lehet házi feladat.

Szavak 42. óra A rím Diktálás – cs : bölcső, fecske, csúzli, csukló, csörgő, kecske, kancsó, csörlő, zacskó, macska Csabi macskája csíkos. (Marcsi csörgőt ad az öccsének.) A közelmúltban tanult versek közül egyértelműen rímelőt közösen elmondani. Megfigyelni, hogy rímel a sorok vége. Ennek segítségével vezetjük be a rím fogalmát. Csoportmunkában keressék ki lexikonban (pl. Ablak–Zsiráf), hogy mi a rím ! A 37. boríték képeit a 11. munkafüzeti feladatba beragasztani, majd megoldani a feladatot. A 12. feladatot páros munkában vagy csoportmunkában javasoljuk megoldani.

SZÓTAGOLÁS, ELVÁLASZTÁS (43-46. óra)

Szavak 43. óra Szótagolás

Diktálás – cs-ty: fakutya, fecsegő, totyogó, vacsora, szotyola, fityegő, locsoló, pogácsa, csecsemő A csecsemő a bölcsőben pityereg. (Csilla és Csaba fakutyázik a tavon.) A 1. munkafüzet feladattal indítjuk el a szótagolás témakört. Nézd meg a képeket! Szótagold el ! Tapsolj hozzá! Írd a kép alá hány szótagú a szó! Írd le a szavakat szótagolva! napraforgó, tű, mentőautó, istálló, ház, villamos, kakaó, csillag, osztály, szék




30

Számold meg, hány magánhangzó van egy-egy szóban! Hány szótagból áll a szó? Mit tapasztalsz? Felhívni a figyelmet arra, hogy ahány magánhangzó, annyi szótag. Robotjáték: A robot csak szótagolva tud beszélni! Egyik gyerek mond egy szót (mondatot), akit felszólít, robotként elmondja szótagolva. Ha hibátlan, ő mond egy szót (mondatot) és szólít valakit. Aki elhibázza a szótagolást kiesik / zálogot ad. Az ügyesebb gyerekeknek mondjunk nehezebben szótagolható szavakat. Pl: kakaócserje, olívaolaj, dióhéj .......


Diktálás – ö-ő : Szótagolva írják. köröm, könyök, kölyök, redőny, sövény, sörény, gyökér, kenőcs, hőség, kőzet Ödön sövényt nyír a ház mögött. A redőny színe zöld. A növények is szenvednek a hőségtől. A fenti diktált szavakban, mondatokban megfigyelni: hány magánhangzó van egy-egy szóban? Hány szótagból áll a szó? Mit tapasztalunk? Mf. 2., Mf. 3. fd. Írd le a képen látható szavakat szótagolva! a/ tea, fiú, hiúz, fiók, fióka, fólia, fiola,

b/kréta, troli, drazsé, krémes, kráter Megfigyelni ezeknek a szavaknak az írásmódját: j-t ejtünk, de nem jelöljük, msh. tolódás. Robotjáték

Szavak 45. óra Szótagolás Diktálás – magán- és mássalhangzó torlódás, szótagolva írják: tea, fiú, hiúz, fiók, fióka, fólia, kréta, troli, drazsé, krémes, kráter A hiúz szívesen megeszi a madarak fiókáit. A teafű és a drazsé a felső fiókban van. Mf. 4. fd. Mf. 5. fd. óra végi játék: barkochba. Melyik szóra gondolunk? Zöldség, nyersen is finom, kezdőbetűje „s” – 9 betű, 4 szótag Madár, a fák doktora, kezdőbetűje „h” – 6 betű, 2 szótag Virág, lila színű, kezdőbetűje „i” – 5 betű, 3 szótag stb.




31


Diktálás – mássalhangzó torlódás: a szavakat szótagolva írják. kréta, próba, troli, krémes, plakát, stadion, sportol, krumpli, templom Brigi színes krétával rajzol az aszfaltra. Mf. 6. 7., 8 fd. Óra végi játék: barkochba, melyik szóra gondolok?

MIT JELENT? A szavak különböző jelentése

(47-49. óra) Szavak 47. óra Azonos alak, több jelentés

Diktálás – mássalhangzó torlódás, a szavakat szótagolva írják. Diktálás előtt szótagolják el a szavakat, tapsolják le, beszéljék meg, főleg az utolsót. agg, gally, vessző, koffer, otthon, poggyász, nyilallik, állít, rettenthetetlen Rőzsének nevezzük a lehullott, száraz gallyakat. (Ottó poggyásza nehéz.) Mf. 1. feladat 38. boríték Óra végi játék: mf. 3. feladat versenyfeladatként

Szavak 48 . óra Rokon értelmű szavak Diktálás : ó–ő bőr, sör, szór, sor, csomó, késő, szőnyeg, szótár, bocskor, hörcsög A bocskort bőrből varrják. Ottó hörcsöge bebújt a szőnyeg alá. 39. boríték Házi feldat: 40, 41. boríték Óra végi játék: szólánc, 3 betűs szavakat kell mondani, mindig egy betű változtatásával kell a következő szót alkotni.

Szavak 49. óra Ellentétes jelentés Diktálás: ccs öccs, reccs, meccs, csüccs, reccsen, loccsan, fröccsen, toccsan Ezen a meccsen mindenki a tócsákban tocsogott. A gally nagyot reccsent és lepottyant.




32

Mf. 7. fd. 42. 43, 44. boríték (Ami lemarad az óráról, házi feladat.) Óra végi játék: szólánc, mindig az utolsó betűvel kell a következő szót alkotni.

Mi lehet a szavak végén? A szótő és a toldalék

(50-60. óra)

Szavak 50. óra Diktálás: magánhangzóval kezdődő szavak ütő, eső, utas, erdő, eskü, ajtó, ifjú, osztály, erkély, asszony, állam Az osztálykirándulás elmarad az eső miatt. Az asszony az erkélyről integet. 45. boríték szavait az 1. munkafüzeti feladatba beragasztani. Ebből a feladatból bontjuk ki a szótő és toldalék fogalmát. A szótőhöz álló egyenes húzunk, majd bekarikázzuk a szótövet követő toldalékokat. Bevezetjük a szótő és a toldalék fogalmát. A toldalék módosítja a szó jelentését. Nem hozzuk be a későbbi órákon sem az egyes toldalékfajták (rag, jel, képző) megkülönböztetését. Minden toldalékfajtát következetesen toldaléknak nevezünk. Mf. 2. feladat frontális megoldása, szótő, toldalék jelölése (álló egyenes, karikázás) Mf. 3. fd. házi feladat.

Szavak 51. óra A szótő és a toldalék. Tárgyrag Diktálás – magánhangzóval kezdődő szavak: üreg, akác, ököl, üveg, agyag, ecet, áram, álom, anyag, aszály Hetek óta nem esett az eső, aszály van. Ebben az üregben lakik az ürge. Mf. 4. fd. Mf. 5. fd. A 6. feladatban a 46. boríték szavait ragasztják a gyerekek a munkafüzetbe. Minden feladatban keressük és jelöljük a szótövet és a toldalékot, de nem hozzuk be a tárgyrag, többes szám jelének fogalmát!

Szavak 52. óra -tj- Diktálás: tj–ty szótagolva írják tátja, gyógyítjuk, ordítják, szakítja, elhajlítjuk, fordítja, tanítja, számítja, szorítja, lassítja A szurkolók azt ordítják: Hajrá, hajrá! Csabi kiszámítja hány kifli kell.




33

Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadás jelenségére, amit írásban nem jelölünk. (A t és j hangokból kiejtésben ty lesz, de nem ezt írjuk.) Minden szónak keressék meg a szótövét és jelöljék a toldalékot. (Álló egyenes, karikázás.) Mf. 7., fd.

Szavak 53. óra tj-ty Diktálás: tj–ty szótagolva írják javítja, pusztítja, gyártja, akasztja, hártya, patyolat, parittya, csengettyű A földrengés elpusztítja a házakat. Matyi a parittyáját javítja. Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadás jelenségére, amit írásban nem jelölünk, illetve a valódi ty hangra. Minden szónak keressék meg a szótövét és jelöljék a toldalékot. (Álló egyenes, karikázás ) Mf. 8. fd.

Szavak 54. óra -dj- Diktálás: dj szótagolva írják adjon, ragadja, küldjük, védjen, mondjad, tudjuk, dagadjunk, fogadja, haladjon A szomszéd fogadja a köszöntést. Küldjük el a levelet a nagymamának! Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadás jelenségére, amit írásban nem jelölünk. (A d és j hangokból kiejtésben gy lesz, de nem ezt írjuk.) Mf. 9., 10. fd. Mf. 11., házi feladat

Szavak 55. óra toldalékolás Diktálás: ty–tj szótagolva írják kártya, bántja, partja, bástya, hajtja, pintyőke, barátja, parittya, kertje, kabátja, sarkantyú A folyó partján bástya áll. A király kertjében sok pintyőke énekel. Matyi a kártyát a kabátja zsebébe rejtette. A 12. mf. feladatot a 47. boríték szavaival kiegészíteni. Szótő jelölése, toldalék karikázása. Mf. 13. 14.




34

Szavak 56. óra toldalékolás Diktálás: gy–dj maradj (itt), mondj (egy mesét), szedj, kardja, gyertya, fegyver, kengyel, bőröndje, poggyász, földje Maradjon itt, rögtön hozzák a bőröndjét! Nagyapám földjében régi fegyvereket találtak. Mf. 15. feladatban a 48. boríték szavait ragasztják a helyükre. Szótő jelölése, toldalék karikázása. Mf. 16. feladatban az 49. boríték szavait ragasztják a helyükre. Szótő jelölése, toldalék karikázása.

Szavak 57. óra toldalékolás Diktálás: ny–nj megszánja, menj, mennyezet, kenj (egy kenyeret), fonjad (a copfot), fonnyad, könnyez, könnyű, rohanj, lehunyja, dinnye, bánja Manyi könnyezik, mert szánja a beteg kutyát. Kenj nekem is egy vajas kenyeret! Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadás jelenségére, amit írásban nem jelölünk. (A n és j hangokból kiejtésben ny lesz, de nem ezt írjuk.) Mf. 17. feladatban a 50. boríték szavait ragasztják a helyükre. Szótő jelölése, toldalék karikázása. Mf. 18. feladatban az 51. boríték szavait ragasztják a helyükre. Szótő jelölése, toldalék karikázása.

Betűk, hangok 58. óra toldalékolás Diktálás: jj–lj figyelj, hallj, kiabálj, tanulj, énekelj, ülj, félj, számolj, gyógyulj, felelj, csinálj, síelj Figyelj a kérdésre és felelj! (Ülj le a székre és ne félj!) Halkan énekelj, ne kiabálj! Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az írásban jelöletlen teljes hasonulás jelenségére, de a fogalmat nem nevezzük meg. (Az l és j hangokból kiejtésben j lesz, de nem ezt írjuk.) Mf. 19. feladatban a 52. boríték szavait ragasztják a helyükre. Szótő jelölése, toldalék karikázása. Mf. 20. Szótő jelölése, toldalék karikázása. A toldalékban mindig pontos j-t írunk, ezt most már így is megmagyarázzuk. Eddig csak ennyit mondtunk: valakinek a valamijét mindig pontos j-vel írjuk.

Szavak 59. óra toldalékolás

Diktálás: ty–tj bástya, bátyja, pártja, pontja, hártya, kertjét, kútjuk, kártya, portya A bástya tetején két ágyú áll. A tanító néni is Pityu pártján áll!




35

Az 53. boríték megoldásával a szóképzést mutatjuk be, de nem nevezzük meg, csak azt mondjuk, hogy a toldalék segítségével egy egészen új szót is alkothatunk. Mf. 22. páros munkában oldjuk meg. A 23. munkafüzeti feladat (54. boríték) házi feladat lehet.

Szavak 60. óra toldalékolás Diktálás: ty–tj látja, potyázik, lefetyel, pirítjuk, jelentjük, motyog, bekerítjük, pityereg, kutyagol, utasítja Aki nem látja jól a táblát, annak szemüveg kell! A kutya kilefetyeli a tejet az edényből. 55. boríték megoldása Mf. 24., 25., 26 fd. megoldása az előző óraihoz hasonló módon. Mf. 27., 28., 29., 30 fd. házi feladat lehet.

A MONDAT (61-66. óra)

Szavak 61. óra A mondat Diktálás: ny–nj fonja, könnyű, bányász, szánja, könnye, menjetek, dinnye, mennyezet, rohanj Bori haja hosszú, befonja. Menjetek ki az udvarra játszani! Az 56. boríték megoldása alapján vezetjük be a mondat fogalmát. A mondat mindig nagybetűvel kezdődik, és írásjel van a végén. A mondatvégi írásjel lehet: pont (.), kérdőjel (?) vagy felkiáltójel (!). Mf. 2. fd. Megfigyelni, megbeszélni a mondatkezdő nagybetűt és az írásjeleket. Írj te is egy-egy mondatot! Mit közölhetnek, állíthatnak, jelenthetnek ki még? Mf. 3. közös munkával egy mondat alkotása, a többi lehet házi feladat.

Mondatok 62. óra Kijelentő mondat Diktálás: ny–nj kanyarog, elfonnyad, köszönjetek, könyörög, pihenjetek, kormányoz, elunják, befonja, üzenjetek Az ösvény a fák között kanyarog. Hangosan köszönjetek, hogy mindenki hallja! Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadásra, de a fogalmat nem nevezzük meg. (Az n és j hangokból kiejtésben ny lesz, de nem ezt írjuk.) A mondatokkal foglalkozunk az óra további részében.




36

Mf. 4. 5. fd. A kijelentő mondatok fogalmának a bevezetése. Kijelent = közöl, megállapít, mond valamit. A 6. fd. házi feladat lehet. Játék óra végén: néhány gyermek kis csoportokat alkot (3-4 fő). A tanítónő segítségével meghatároznak egy tárgyat az osztályban és arról állítanak, közölnek, mondanak valamit. A többi gyermeknek ezt ki kell találni. Mire gondoltak, miről állítottak, közöltek, mondtak dolgokat. Másik csoport egy gyerekről mond, állít, közöl valamiket és a személyt kell kitalálni. PL: Kijelentem, hogy ez a tárgy fehér. Azt állítom, hogy nyikorog. Azt közlöm, hogy ezen jönnek ki, mennek be a gyerekek. Azt mondom, hogy kilincs van rajta. …… stb. ( A játék célja az, hogy a köznapi beszédben nem használt kijelentem, állítom, közlöm, ( mondom ) szavak beépüljenek a szókincsükbe.)

Mondatok 63. óra Kijelentő mondat Diktálás: tsz–cc játszik, lemetszik, egyszer, szaladsz, fizetsz, fogadsz, tetszik, látszik, maradsz, kétszer Nagyon tetszik az új játszótér! Már messziről látszik a falu tornya. Egyszer-kétszer én is kezembe vettem a metszőollót. Hangosan olvassák fel a gyerekek a diktált szavakat, mondatot. Felhívjuk a figyelmet az összeolvadás jelenségére. de a fogalmat nem nevezzük meg. (A d és sz hangokból kiejtésben cc lesz, de nem ezt írjuk.) A mondatokkal foglalkozunk az óra további részében. Mf. 7. 8 fd. A kijelentő mondatok fogalmának a bevezetése. Kijelent = közöl, megállapít, mond valamit. Például: Itt egy ház. Mit tudunk róla kijelenteni, közölni, megállapítani? Kertes családi ház. Ez a ház földszintes. A 9. feladat házi feladat lehet. A mf. 10 feladata rejtvény páros munkában, vagy egyéni versenyfeladatként óra végi játéknak ideális.

Mondatok 64. óra Kérdő mondat Diktálás: -ít épít, állít, szakít, szállít, épít, készít, szépít, alapít, kiegészít, említ A kertész pár szál rózsát szakít és készít egy csokrot. Ádám legóból várat épít.

Mondatok 65. óra Kérdő mondat




37

Diktálás: -ít tanít, lapít, számít, készít, épít, javít, gyógyít, terít, gyorsít , világít, takarít Juli kijavítja a házi feladatát, aztán segít anyának. Megteríti az asztalt, elkészíti a salátát. A tanító kérdez a gyerekektől a tegnap délutánról? A kérdéseiből tudakozódás, kíváncsiskodás, faggatózása szándéka világítson ki. Pl. Voltatok tegnap az udvaron? Mit ebédeltetek tegnap? Ki lett kész először a leckével? Ki veszekedett tegnap délután valakivel? Stb. A tanító kérdései kérdő mondatok, ezt tudatosítjuk a gyerekekben. Mf. 11. fd. kérdéseket aláhúzni, megfigyelni a mondatvégi kérdőjelet. Mit kérdezhetnek? Mf. 12. fd. Óra végi játék: barkochba: a tanító képeket tart a kezében. Az első kérdés mindig: ki? mi? kik? mik? Második kérdés: Mit csinál? Mit csinálnak? Harmadik kérdéstől tetszőleges a kérdőszavak sorrendje. A legfontosabb kérdőszavakat felírják, vagy szókártyán fölrakják a táblára. 3–5 kérdés után ki kell találni, mit ábrázol a kézben lévő kép. Mindig az egész mondatot, mint kérdő mondatot mondják a gyerekek.

Mondatok 66. óra Kérdő mondat Diktálás: -ít veszít, vetít, sivít, puhít, díszít, bizonyít, bátorít, teljesít, alakít, irányít A rendőr teljesíti a feladatát, forgalmat irányít. Ha az öcsém veszít a játékban, mindig visít. Mf. 13. 14. 15. fd. Mf. 16. óra végi játék lehet páros munkában vagy egyéni versenyfeladatként megoldva.

MIT TANULTUNK EBBEN AZ ÉVBEN?

(Év végi ismétlés 67-71. óra)

Az alábbi 5 órában az éves anyag átismétlése történik meg. A rendelkezésre álló feladat több, mint amennyi idő rendelkezésre áll.

Javasoljuk, délutáni, otthoni gyakorló feladatnak adjuk a gyerekeknek az órán el nem végezhető feladatokat.

72. óra Tudáspróba Diktálás kályha, vessző, tej, folyó, osztály, kanna, tudja, hordja, szomszédja, fólia, hiúz Hány betűből és hány szótagból állnak a következő szavak? Írd le szótagolva! Keresd a szó tövét, jelöld egyenes vonallal! Színezd narancssárgára a toldalékot! Írd le szótagolva a legrövidebb és leghosszabb szót!




38

Töltsd ki a táblázatot! Pótold a hiányzó betűket!( o, ó, ö, ô, u, ú, ü, û) A kertünkben egy feketerigó pár lakik. A bodzabokor sûrûjébe rakták a fészküket. Ha nagyon figyelünk, megnézhetjük, hogyan hordják szorgalmasan a tücsköket, szücskéket, lárvákat a fókáknak. Mikor a szülők kirepülnek, a fiókák csendben meglapulnak. Remélem Micó cica elkerüli őket!




39

3. tudáspróba

név dátum 1. Diktálás 2. Hány betűből és hány szótagból állnak a következő szavak? Írd le szótagolva!

Betű szótag

katicabogár

fióka

bors

meteorológus

templom




40

3. Keresd a szó tövét, jelöld egyenes vonallal! Színezd narancssárgára a toldalékot! Írd le szótagolva a legrövidebb és leghosszabb szót!

Pl. falu|ból

mentőautóval, napraforgót, útban, lakatos, tűbe 4. Töltsd ki a táblázatot!

mi? mit? mibe? mire? hova? cserép fiókot tálcába füzetre

5. Pótold a hiányzó betûket!( o, ó, ö, ő, u, ú, ü, ű) A kert__nkben egy feketerig__ pár lakik. A b__dzab__k__r s__r__jébe rakták a fészk__ket. Ha nagy__n figyel__nk, megnézhetj__k, h__gyan h__rdják sz__rgalmasan a t__csk__ket, sz__cskéket, lárvákat a f__káknak. Mik__r a sz__l__k kirep__lnek, a fi__kák csendben meglap__lnak. Remélem Mic__ cica elker__li __ket!




41

III. OLVASÁS-SZÖVEGÉRTÉS

1. Az olvasókönyv

Az olvasókönyv egységes felépítése a jó áttekinthetőséget biztosítja és az időbeli tájékozódást segíti. Az egységes szerkezetet az alábbiak biztosítják:

az olvasástechnikai feladatok egymásra épülnek, újragyakoroltatják a tanév során az összes betűt, szótípust, illetve differenciálják a gyakran tévesztett betűket,

hónapokra szerkesztett, alkalmazkodik az évkörhöz. A szövegek kiválasztásában törekedtünk az évszakokhoz, ünnepekhez való kapcsolódásra, az egyes hónapok hónapbevezetővel kezdődnek, heti vers, hagyományos kulturális elemeket hordoz.

Az olvasástechnikai feladatok egymásra épülése révén az első osztályból még bizonytalan betűismerettel, esetleg betűtévesztésekkel érkező gyerekek számára kitűnő lehetőség, hogy újból végighaladnak a betűkön, meg-megállva a kritikus, szokásos hibalehetőségeknél. Ez a betűgyakorlási sorrend összhangban van a nyelvtan tanulásával is. Vagyis amikor adott betűt gyakorolnak az olvasásórán, akkor ugyanaz előkerül a nyelvtanórán is diktálás vagy egyéb feladatok formájában. Fentiek miatt nem szabad a tanítási egységek sorrendjét megváltoztatni, ugrálva haladni a könyvben, mert akkor ez a tudatosan és aprólékosan felépített szerkezet nem tud érvényesülni, jótékony hatását nem tudja kifejteni. A hónapokra szerkesztettség azt jelenti, hogy 10 egységre bomlik a könyv, a 10 iskolában töltött hónapnak megfelelően. Az egyes tanítási egységekkel pusztán ezért is mindenképpen sorba haladjunk. Ha valamiért megcsúsznánk, bátran lépjünk tovább a következő hónapra, a hónap első napján, az elmaradt szöveget hagyjuk ki, csak az elmaradt olvasástechnikai részeket iktassuk be, hogy az abban való haladás folyamatos lehessen. Az egyes hónapok hónapbevezetővel kezdődnek. A hónapbevezetőnek több célja is van. Legfőképpen talán az, hogy az időbeli tájékozódást segíti azzal, hogy áttekinti mi vár ránk az adott, előttünk álló hónapban, milyen ünnepek, közös események várhatóak. Kitér a környezetben megfigyelhető változásokra is. Célunk, hogy elősegítsük a gyerekek környezetükben való tudatos mozgását, hogy ne történjen velük az iskolai és a mindennapi élet, hanem aktív, magabiztos, tájékozott alakítói is lehessenek annak. A másik célunk egyfajta, az adott évszakhoz, időszakhoz illeszkedő hangulat megteremtése. Ezért nagyon-nagyon fontos, hogy a hónapbevezető szöveget tényleg mindig a hónap legelső olvasásóráján olvassuk. A hónapbevezetőre egy teljes órát szánjunk. A szöveg elolvasása, feldolgozása természetesen nem tölti ki a teljes órát még a hozzá kapcsolódó írásbeli feladat gondos, közös megoldása esetén sem. Ezért nagyon fontos, hogy ezekre az órákra a tanító úgy készüljön fel, hogy a szöveghez kapcsolódó, illetve a gyerekek személyes élményeihez kötődő egyéb szóbeli, képi anyagokkal készüljön. Ezekre konkrét példákat az egyes hónapok részletes feldolgozásánál fogunk hozni. Általánosságban annyit mindenképpen fontos megemlíteni, hogy a hónapbevezető órákon mindenképpen jó alkalom nyílik az előttünk álló hónap közös iskolai, illetve osztályprogramjainak részletes megbeszélésére. Várható színházlátogatás, kirándulás, műsor stb. Jó, ha várunk valami közösen átélhető jót, szépet, s erre közösem készülünk is, ez is erősíti az osztály összetartozását, a „mi tudat” kialakulását csakúgy, mint az egyes gyerekek születés-és névnapjainak számontartása. Fontos, hogy átélhessék a gyerekek, hogy adott számukra jeles napon a közösség figyelme feléjük fordul, számon tartják őt, kedvességgel, szeretettel fordulnak felé. Az




42

ünnepekre való készülést, s annak lebonyolítását tanulni kell. Jó ha itt alkalma nyílik a gyerekeknek megtapasztalni, hogy az ünnep lehet tisztán szellemi: semmit sem kell venni, semmit sem kell enni, tárgyakat adni, mégis ünnepelünk. A közös élmény, a figyelem és kedvesség ráirányulása is lehet ajándék: emlékezetes, melegséget hozó. A hónapbevezető óra jó alkalom az ilyen ünnepi készülődésekre, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogy a jó ünnephez előre tervezés, felkészülés kell, s a közös várakozás varázsa egyben közösségépítő is. A névnapok, születésnapok számontatásához, jó ha van az osztályban egy gyűjtemény, hogy legyen honnan tájékozódni, mikor, kire figyelünk jobban a szokásosnál. A másik fontos megbeszélni való lehet a hónapbevezető órákon, amikor az adott hónapban várható események kapcsán előjönnek előző évi, illetve a gyerekek saját életvilágából előbukkanó élmények. Ezeket mindenképpen érdemes megbeszélni, fontos alkalom arra, hogy megtanulják a gyerekek egymást türelmesen végighallgatni, érdeklődni, nyitottnak lenni a másik életvilága iránt. Erre mindenképpen mintát kell, hogy nyújtson a tanító: valódi érdeklődéssel, értő figyelemmel kell, hogy hallgassa az éppen mesélő gyereket, segítve őt mondandója tömör közzétételében, hogy ne nyúljon túl hosszúra a beszéd, hogy mindenkire sor kerülhessen, akinek közlendője van. Ha ezeknek az óráknak egy ilyen általánosabb célt adunk, a 45 perc hirtelen rövid lesz, s a gyerekek kérik, hogy a következő órán még fejezzük be a beszélgetést. (Bátran engedjünk nekik, az anyag mennyiségének tervezésekor számoltunk az ilyen szerintünk nagyon fontos egyéb tevékenységekre is. A heti vers másik fontos eleme rendszerünknek. A hagyományokhoz képest jelentősen több vers megtanulását tartalmazza olvasókönyvünk. Jól tudjuk, hogy a tanulási nehézséggel küzdő gyerekek többségének gyengébb az átlagosnál a verbális memóriája, így a memoriterek elsajátítása nagy nehézséget jelent. Azonban ez nem indokolja, hogy a memoriterekről esetükben teljes mértékben le kellene mondanunk, pláne nem azt, hogy a harmonikus fejlődésű gyerekek esetében is így kellene tennünk Így a fürdővízzel a gyereket is kiöntenénk. A memoriterek előnyei közismertek: javítják a memóriakapacitást, bővítik a szókincset, s annak a kulturális kánonnak a részesévé teszik a tanulót, amelynek révén megőrizhetők, továbbörökíthetők nemzeti kultúránk fontos alapelemei, mint pl. esetünkben a magyar irodalom kisiskolások számra jól fogható versei. A jó nyelvi készségű gyerekeknél semmiféle gondot nem jelent a gyakori verstanulás: könnyen megy, sikerélményt hoz. A gyenge nyelvi memóriájú gyerek pedig e téren fejlesztésre szorul: neki e célból is kell memoriterekkel foglalkoznia, nemcsak a fenti általános okokból. Így számukra talán még fontosabb, hogy terhelhetőségükhöz mérten folyamatosan fejlesszük a verstanulás révén nyelvi memóriájukat, hiszen e nélkül a tanulás, ami ma már élethosszig tartó tanulást jelent, egyszerűen nem kivitelezhető. Ez sokak számára riasztó lehet, de mi úgy gondoljuk, hogy feladatunk megfelelő segítséggel párosítva egyáltalán nem jelent túlzott terhelést a gyerekeknek. Tapasztalataink szerint élményforrássá válik az egyre több vers birtokba vétele. Az olvasókönyvben szövegszerűen ugyan minden hónaphoz csak egy verset szerkesztettünk be, de írtunk további javaslatokat is. Ezek szándékosan csak javaslatok. Szükség szerint letölthetőek a kiadó honlapjáról, ha nincs kéznél a forrás. Mindenkit biztatunk, hogy ezek helyett, mellett maga is keressen olyan verseket, amelyeket megítélése szerint szeretni fognak a tanítványai. A tanító, vagy a gyerekek által választott versekkel szükség szerint egészítsék ki az olvasókönyvben szereplőket. Mondják, tanulják, gyakorolják ezeket is minél többet. Érdemes a versfüzér tervezésekor bekalkulálni, hogy a tankönyvben szereplő verses mesék általunk javasolt megtanulására sort fog-e kerülni, s milyen egyéb memorizálnivaló szövegek lesznek az adott hónapban. (Pl betlehemes, iskolai, osztály ünnepségek, stb.) Nem kell, hogy mechanikusan minden héten új verset tanuljanak, ha van egyéb memorizálnivaló. Fontos, hogy a verslista már a tanév elején lehetőleg rögzüljön, s a gyerekek, szülők is értesüljenek arról, hogy milyen verseket kell majd megtanulni az év során. Az olvasókönyvben nem szereplő verseket a rajzfüzetbe érdemes ragasztani, mert ott módjuk van a gyerekeknek arra is, hogy illusztrációkat rajzolhassanak. (A szövegeket ragasztás előtt ezért érdemes úgy körbevágni, hogy csak egy keskeny keret maradjon.) A heti versekből az év végére, s a további tanévek során tekintélyes „kincs” gyűlik össze. Ezek akkor




43

válhatnak igazán fontossá a gyerekek számára, ha nem csak megtanulják egyszer, aztán már csak a könyvben, füzetben szerepelnek, hanem időnként elő is kerülnek. Erre nem csak a magyarórákon van lehetőség, hanem bármilyen helyzetben, amikor aktuálissá válnak. (Pl. kiránduláson találunk gesztenyefát, lehullott levelet, s elkezdjük mondani, akkor már kórusban folytatják, stb.) Akkor is jó szolgálatot tehetnek, ha üresjárat van, várakozni kell. Osztálykiránduláson utazás közben, fogorvosi rendelőben, buszmegállóban, stb. lehetőséget lehet teremteni, hogy mindenki elmondhassa a kedvencei közül valamelyiket. Nagyon jó alkalom pl. a költészet napja, a megtanult, birtokba vett versek számbavételére, elsorolására. A naptárban is szerencsés a helye ennek a napnak ebből a szempontból. Természetesen nem szerencsés, ha a tanulók széles körében kényszerré, súlyos teherré válik a heti vers megtanulása. Ezért nagyon fontos, hogy ne csak kijelöljük őket megtanulandóként, majd kikérdezzük. A heti verset először mindig a tanító, vagy egy előre felkészített tanuló olvassa, mondja el, ismertesse a gyerekekkel, hogy a szöveg szépsége már akkor érvényesülhessen. Figyelmet kell fordítani arra, hogy különösen a nehezebben memorizáló tanulók kellő segítséget kapjanak a tanuláshoz. Ez egyrészt abból áll, hogy minél több elsajátítást segítő technikával, módszerrel ismertetjük meg őket, s próbáltatunk is ki velük ezeket. Az egyéni módszereken kívül széles választéka van a páros és csoportmunkának is. Így lassanként mindenki megtalálhatja a számára az adott helyzetben legalkalmasabbat. A tanulók ne csak a veret mondják el, hanem időnként arról is számolhassanak be, hogyan, milyen módon tanulták meg. A másik fontos segítség az ütemezés. Minden tanuló készítsen magának időtervet arra, hogy a vers megtanulásához rendelkezésre álló időt hogyan osztja el. (Naponta egy versszak, vagy kettő, stb. ezt a vers szövegében jelölni is kellene.) Fontos, hogy a tanulók maguk is számon tarthassák, melyik verset sajátították el, s mennyire tetszik nekik egy adott mű. Ezt jelezhetik a verseknél is előre megbeszélt szimbólumokkal, de készíthetünk erre a célra verslistát a füzet végén, táblázatot az osztályterem falára, stb. A megtanult versszövegek elmondására is érdemes változatos kereteket kialakítani. Az egyéni, vagy közös elmondáson kívül javasoljuk a csoportos megoldási lehetőségeket. Ezek az időfelhasználás szempontjából is előnyösek. Ilyenek pl. a láncvers, amikor a tanulók sorban mondják a sorokat, vagy szavakat. Ez történhet az ülésrend szerint, vagy babzsák dobálásával, stb. Ha van rá mód, akkor a tanulók ne a helyükön üljenek, álljanak, hanem az osztályterem tágasabb részén alakítsanak kört, ahol mindenki jól látja az éppen beszélőt. Aki hibázik, elakad, az kiesik, leül, vagy leguggol. Kiesés esetén újra kezdődik a versszöveg elmondása. A végén csak azok állnak, akik jól megtanulták. Őket meg lehet tapsolni, dicsérni, s sikerüket jelezhetik a versszövegnél, verstáblázatban, vagy elnyerhetik a jogot, hogy ők mondhassák el most már folyamatos szövegként, stb. A régebbi versek felidézésére jó mód pl., ha a verssorok felidézését csak a magánhangzó sorozatok alapján kell megkísérelni. Kezdetben a tanító mondhat ilyeneket: melyik vers melyik részletét mondom? Pl. aáa e aeee, eeea eeé. (Találtam e falevelet, gesztenyefa levelét.) Később a gyerekek már egymásnak is mondhatnak ilyen feladatokat, akár csoportversenyt is ki lehet alakítani. Ezekkel a metódusokkal a versek „kikérdezése” az idő szempontjából is hatékonyabb, s a versek megtanulásában is „érdekeltebbé” válnak a tanulók. A nyelvtanórákon is nyelvi játékok „nyersanyagai” lehetnek ezek a versek. A szövegválasztásnál az adott hónap hangulatán kívül fontos szempont volt még, hogy szövegek legyenek hangulatosak, derűsek, az élet harmóniáját sugárzók, legyen bennük humor, legyenek a mai gyerekek életvilága számára is elérhetők, biztosítsák a gyerek számára a szermélyes irodalmi élményt, ugyanakkor hordozzák azokat a hagyományos kulturális elemeket, amelyek közös nemzeti kultúránk alapjai, illetve majdan a felső tagozatos irodalomtanítás előképei.

2. A differenciált munkafüzet




44

Legfőbb sajátossága, hogy differenciált. Kétféle nehézségi fokú feladatlap tartozik minden tanítási egységéhez. Ez azt jeleneti, hogy az olvasástechnikai részhez is, illetve a szövegfeldolgozáshoz is kétféle nehézségű feladatlapot készítettünk. Ezt azért tartjuk nagyon fontosnak, mert meggyőződésünk, hogy a tanulási nehézségekkel küzdők, illetve a tehetséges gyerekek optimális terhelése érdekében is elengedhetetlen differenciált osztálymunka mindennapos megvalósításának legfőbb föltétele az, hogy differenciált taneszközök álljanak rendelkezésre. Ezek mindennapos előállítása nem várható el a pedagógusoktól. Taneszközünk ezért ebben a szellemben készült: a gyerekek azonos olvasásgyakorló szóanyagon, mondatokon, illetve szövegen dolgoznak, de eltérő nehézségű és bizonyos szempontból eltérő szemléletű munkafüzet feladatokat oldanak meg ezekkel kapcsolatban. Az azonos kiindulás azért fontos, hogy az óra egységes szerkezete megmaradjon, az osztály azonos irodalmi élményeket kaphasson, de a feldolgozás, a befogadás már képességek, tudás szerint differenciált lehessen. Ez nem jelenti azt, hogy a jó tanuló, gyorsabban haladó gyerekeknek adott esetben nem adhatunk más szöveget, esetleg könyvet feldolgozásra, de ez ne legyen általános. Tapasztalatunk szerint nem szerencsés a differenciálásnak az a formája, amikor bizonyos gyerekek huzamosan és rendszeresen sokkal könnyebb, vagy sokkal nehezebb, de egészen más feladaton dolgoznak, mint a többség. A munkafüzet szintén hónapokra szerkesztett, két kötetben találjuk a két félév anyagát. Mindkét kötetben megtalálhatóak a könnyebb és a nehezebb feladatok egyaránt. Így mód van arra, hogy a tanító félév közben korrigálhasson, dönthessen úgy, hogy a gyerek inkább mégis a másik nehézségű feladatsorral dolgozzon. Ezt persze mindig hitelesen indokolni kell a gyereknek, hogy a váltás adott esetben ne a kudarc forrása, hanem a tanítói gondosság és személyre szabott figyelem megnyilvánulása lehessen a számára. A gyerekek természetesen tudják egymásról, hogy ki milyen nehézségű feladatlappal dolgozik, de ebből tapasztalatunk szerint egészséges, toleráns, együttműködésre és nem versengésre törekvő osztálylégkörben nem szokott a gyerekek között feszültség születni. A gyerekek - mint mindent, amit a felnőttek annak kezelnek - adottságnak, természetesnek fogadják el a köztük levő különbségeket. Különösen akkor van ez így, ha az iskolában egyébként sokféle más tevékenységben is együtt kell működniük. Az olvasásórán leggyengébb gyerek lehet még a legjobb futó, a legtávolabb ugró, legfáradhatatlanabb kiránduló, a legrendesebb hetes, a legügyesebb segítő teremrendezésnél, a legfürgébb eszű matekos, a természet legjobb ismerője, a legjobban rajzoló, a legügyesebb rajzos, stb. csak lehetőségek kérdése, hogy a gyerekek személyisége, képességei minél teljesebben jelenhessenek meg az iskolai mindennapokban. A munkafüzet kitöltős feladatai ritkán alkotják az óra gerincét, ezek inkább a megszerzett élmény és tudás önálló munkával való átismétlését, rögzítését, elmélyítését szolgálják, így inkább az órán önálló feladatnak vagy még inkább házi feladatnak adjuk. Óva intünk mindenkit a munkafüzet feladatok rendszeres frontális osztálymunkában való töltögetésétől! Persze előfordulhat olyan nehezebbnek látszó feladat, vagy sokaknak nehéz feladattípus, amelyet frontális osztálymunkában gyakoroltatunk be, mint minden újszerűt. Ilyenkor természetesen jó kellék lehet az órán a munkafüzet, csak a rendszeres és mechanikussá váló töltögetéstől szeretnénk mindenkit lebeszélni. A munkafüzet feladattípusainak többsége egyéni munkára való, de páros munkában szinte minden feladat megoldható, kérdés, hogy melyiket érdemes, ezt mindig a tanítónak kell mérlegelnie. Csoportmunkában is sok feladat megoldható azok közül is, ahol ezt külön nem jelöltük. Igyekeztünk minél több csoportmunka lehetőséget biztosítani a munkafüzetben, mert hiszünk abban, hogy a differenciálás mellett az együttműködésre nevelés a hatékony tanítás fontos záloga. A munkafüzet feladattípusai közt a rajzos feladatokról beszélünk még részletesebben. Előre leszögezzük: ezek a feladatok pont olyan fontosak, mint bármelyik másik feladat. A rajz ezekben a




45

feladatokban nem más, mint a szöveg megértésének, illetve az arról való számot adásnak az egyik eszköze. Nem „vattafeladat”, hanem nagyon is érdemi feladat. Azonban akkor tölti be igazán célját, ha igényes, színes, jó minőségű rajzot várunk el a gyerekektől. Nem fogadjuk el a két fekete vonallal odadobott sematikus, vázlatot. Elvárjuk a színes, a teljes rendelkezésre álló felületet betöltő igényes munkát, ami természetesen időigényes. Az órán diffenciáláshoz, illetve házi feladatnak ideális. A rajzos feladatok elkészítésére terjedelmi okokból nincs hely a munkafüzetben, csakúgy mint a kérdésekre adandó válaszolós feladatok többségének sem. Ezekhez két füzetet kell vezetni: egy vonalas füzetet, illetve egy rajzos füzetet, amihez ideális az A5-ös vázlatok nevezetű spirálfüzet. Ennek vastag lapja van, ideális rajzolni rá, illetve a rajz mellé színessel írni is könnyebb. Ne essünk kétségbe, hogy sima lapra írnak a gyerekek, ezt is meg kell, hogy szokják, illetve a sima lap beosztása, a hellyel való helyes gazdálkodás, a célszerű, ízléses, jól áttekinthető elrendezés megtanítására jó lehetőség e két füzet vezetése. Az egyes feladattípusokat a hónapok részletes bemutatásánál még részletezzük.

3. A taneszközök használatáról általában

Heti 8 órára terveztük a mellékletben megtalálható tanmenetet, amely az OM által kiadott kerettantervhez igazodik. A 8 órából óra olvasás-írás-szövegfeldolgozás, 2 óra nyelvtan. Az olvasókönyvben minden számozott egység 3 órát ölel fel: 1 óra olvasástechnika+munkafüzet vonatkozó fd. megoldása, 1 óra szövegolvasás-feldolgozás, 1 óra szövegfeldolgozó munkafüzet megoldása+ rajz. Minden óra a heti vers 5-10 perces gyakorlásával kezdődik. Az olvasástechnika órán a gyakorolt betű részletes megbeszélése után célszerű szavakat gyűjteni az adott hanggal. Ezután a szószedet olvasása következik, majd az ismeretlen szavak megbeszélése, begyakorlása, ehhez kapcsolódik a mondatok olvasása is. Ezután következik a vonatkozó borítékos feladatok, majd munkafüzet oldalak megoldása. Az óra végén lehet kis csoportokban vagy párokban memóriajátékot játszani a szószedet szavaiból készülő kép-szó, szó-szó memóriajátékkal. Felmerül a kérdés, hogy a jól olvasó gyerekek számára, különösen a második félévben már túl könnyű ez az órarész, hiszen már nincsen szükségük az olvasástechnika ilyen aprólékos gyakorlására. Számukra ilyenkor a szószedethez kapcsolódó, lehetőleg csoportmunkában megoldható önálló feladatot lehet adni, így a pedagógus időt nyer az órán a gyengén olvasókkal való aprólékos foglalkozásra, ami számukra viszont kincset ér. . A szövegolvasás órán a szöveg kiemelt nehéz szavainak elolvasása után a szöveg felolvasása következik. Az ezekben szereplő ismeretlen szavak megbeszélését nem javasoljuk. Erre a szövegkörnyezetben érdemes kitérni. A gyerekek a szöveg olvasását a ceruzájukkal, s ne az újukkal kövessék nyomon. Erre azért is szükség van, hogy könnyebben alá tudják húzni az ismeretlen szavakat, kifejezéseket. Az ismeretlen szavak aláhúzása, megbeszélése után pedig a szöveg szóbeli feldolgozása (szereplők, helyszínek, összefüggések stb.). A szóbeli feldolgozás célja a szöveg megértésén túl, hogy a beszélgetés kapcsolódjon a gyerekek személyes világához, vagyis derüljön ki, hogy ez a szöveg miként szól személyesen hozzá. Vagyis a beszélgetés nyugodtan fusson túl a szövegen, a gyerekek – a mese mondandójával összefüggésben hozható - személyes élményei felé. A feldolgozás része legyen minden lehetséges esetben a dramatizálás is, erre néhány esetben a munkafüzet konkrét javaslatot is tartalmaz. Ezek az órák döntően frontálisak, de alkalmanként csoportmunka is elképzelhető.




46

A szövegfeldolgozó órán a szöveghez kapcsolódó borítékos feladatokat, illetve a munkafüzet feladatait oldják meg a gyerekek differenciált rétegmunka, ahol erre mód van, páros vagy csoportos munka keretei között. 2. osztályban heti 2 rövid, maximum fél oldalas olvasmányt olvastatunk, amelyek nyelvezete tudatosan egyszerű, könnyen érthető, kevés nehéz szót tartalmaz. 2. osztályban nehezebb szavak csak a szószedetekben fordulnak elő, a szövegekben szinte egyáltalán nem. A szövegek mondatai rövidek, ritka az összetett mondat. (A későbbi osztályfokokon fokozatosan nehezednek a szövegek úgy terjedelem, mint tartalom és nyelvhasználat szempontjából. Negyedik osztályra eljutnak a gyerekek a sok oldalas, nehéz nyelvezetű, bonyolult cselekményű történetek olvasásáig.) Minden órára jellemzőek az alábbi óraszervezési sajátosságok: a vizualitás kiemelt szerepe, változatos tanulói tevékenység, dramatikus lehetőségek kiaknázása, és a szükséges és elégséges mértékű differenciálás.




Documents

végleges tanári kézikönyv Hónapról honapra második osztály ... · (Pl. rajz, ének, technika) Nehéz pedagógusi feladat a borítékos feladatok előkészítése. Erről lesz