XVI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2008. DECEMBER

Tartalom

TANULMÁNY

Novák Imre: Verebek, medvék, játékok 3Tandori Dezső: Páris Hida(j)i 4Radnóti Miklós: Sem emlék,sem varázslat 6

VERSENYEKRŐl

Lázban égett Magyarország 7Gáll Ádám: Azonosság 10

Tóth Zsóka: Illyés Gyula verseivelOzorán II

Illyés Gyula: Előhívó 12Iván Orsolya: XV. Bartalis JánosVers- és Énekmondó Verseny 15

Bartalis János: Az erdőről hazatérő

favágók 16Arany Mihály: Baka-emléknapa Somogyi-könyvtárban 18

Baka István: Ady Endre vonatán 19Baka István: A tükör széttört 20

Lukács Szabolcs: XVII. kerületiversmondó verseny a RákoskertiMűvelődési Házban 21

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Marthy Barna: Blogolt Kaleidoszkóp 23Wiegmann Alfréd: "Vers, ahogy mégnem ismered" KaleidoszkópVersFesztivál, 2008- a Merlin Színházban 35Domokos Dóra: Hullaszagú költészet? 48

Lackfi János: Tűz a havon 49Pugner Szilvi: Fókuszban Lutter Imreés a VersFesztivál 50Vers, ami van 53

VERSSZÍNHÁZ

Az Első Magyar Versszínház 56

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

A "versenyek versenye"- Radnóti - Győr 59Kiss László: Laudációk 62

Lövétei Lázár László:Negyedik ecloga 63

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Kortársvers-mondó verseny 65Az én mesém 66

Benedek Elek: A kerek kő 69.Többsincs'' mesemondó verseny 72"Anyám fekete rózsa" 73

2

,,A költő hazatér" 74"József Attila" IX. OrszágosVers-, Énekeltvers- és PrózamondóVerseny 75"Költészet tavasza"vers- és prózamondó-találkozó 76Felhívás 77VII. Radnóti Miklós Regionális Vers-és Prózamondó Verseny 78

BúcsúzóElhunyt a pannon költő 79

Takáts Gyula: Új évezred hajnalán 79Eltávozott Gyurkovics Tibor 80

Gyurkovics Tibor: A májusi hold... 80

Nagy Szidónia ÉvaTakáts Gyula: Villámtól lombosan

Takáts GyulaMért is kérdené?- Várak, betűk, borok-

\álami álmatag reménnyelhinárból néznek ráa lápbafult falak.Üres tornyával sárvizenlebeg a várS tűnődve köztűk,

kígyózó zöld betűk soránolvashatatlan, ami volt. ..

És ahogya láp-berekpásztort, hajót-kötő

szil fáira reccsent a rianás,tollát letéve,meg sem kérdi mára némán elvillant tavaszt. ..

És üvegre dermedtablakain átmiért is kérdené továbbzörgő zanócok, szittyók,zöld betűk

és zöld borokhavas láprólkísértő mosolyát.

versmondó

TANULMÁNY

Novák ImreVerebek, medvék, játékok

- Tandori Dezsőről -

Tandori Dezső a huszadik századi magyar irodalom egyik legizgalmasabb és legjátéko­sabb alakja. 1938-ban született, Budapesten, tisztviselőcsaládban.A bölcsészkaron diplo­mázott, ahol magyar-német szakos tanári diplomát szerzett. 1971-től szabadfoglalkozásúköltő, író és műfordító. Nemes Nagy Ágnes volt a gimnáziumi tanára, így korán kapcso­latba került Ottlik Gézával, Mándy Ivánnal, Mészöly Miklóssal, az Újhold irodalmi lapkörétől ered világlátása. Ők voltak a legnagyobb hatással rá, ők formálták ízlésvilágát,irodalmi és filozófiai érdeklődését, és tájékozódását is tőlük szerezte. Költői világa iserről a forrásvidékről származik. Korosztálya irodalmi behajózásakor, a hatvanas évekvégén indul a pályája. Első kötete 1968-ban jelent meg, és újszerű hangjával felkeltette akritikusok figyeimét. Kényes időszak volt. Még nem volt távol '56, és ott volt '68, min­den tagadásával és ellentmondásával együtt. A korszak irodalmi megújulásának egyikjelentős alakja lett.

Tandori fő erénye a gondolatisága. Kilépett a magyar novellák hagyományos vilá­gából. Írói figyelme ide-oda kalandozik, és a megközelítések sokasága jellemzi. HolBudán időz, hol egy történetben keresi Godot-t, hol a madáretetés és -gondozás titkaiba,felelősségébe avat be minket.

Az írói mesterség jó ismerője, szívesen ír az alkotás kínjairól és örömeiről. Nincs különversfilozófiája. Stílusérzéke alapján képes a különféle írástechnikákat összehangolni.Megnevezései pontosak, leirásai a lényegre irányulnak, a körülöttünk lévő világot fejezikki, tele érzelmi és intellektuális energiával. Humor és szomorúság egyaránt jellemzi.Autonóm személyiség. A lét titkait kutató iró, aki az ember lehetőségeitkeresi a minden­napokban.

Külön fejezetet jelentenek életművében a gyerekeknek írt versei a koalákról, a vere­bekről és a mackókról. Itt is a játéké a főszerep. Mackók sakkoznak: és közben ,,roppantritkán kapkodnak,! ketyeghet a sakkóra, Inem ijeszt a mackóra." A koalák lottóznak, deott "az eukaliptuszfák eheti leveleit húzkodják",

Néha kerülgeti a dolgokat, de csak azért, hogy a legmegfelelőbb helyről láttassa.Igényes és gondos megfigyelő, nem akarja, hogy pontatlan hírek, információk jussanakhozzánk. Verebei, mackói gondolkodnak, véleményük van, el is mondják. Emberi módonszellemi életet élnek, ha mozgásuk más is. Játékos szócsavarásai többértelművé teszikszövegeit.

A lovakról szóló beszámolók mellett a foci is központi helyet tölt be világában. ANagyGombfoci-könyv az Old Tandor stadionban zajló bajnokságról tudósít, ami a legnagyobbnevű focisták tomájáról szólt. A brazil szövetségi kapitánnyal, Couthinhóval kezdődik aregény, aki kinéz az érkezése után az erkélyről a Vízivárosra, és arra gondol, hogy ittvigasztalódhat. A '78-as brazil tréner azóta mélytengeri búvárkodás közben elhunyt, de amagyar irodalomba Tandori beírta nevét.

A 140x99 cm-es stadionban zajló gombfocitomán csupa híresség lép fel, és közben ottvannak a medvék és a verebek. A szöveg a sportújságok modorában írt beszámoló aLánchíd utcából. Micsoda neveket olvashatunk. Itt van Bettega, a szépfiú. (Van-e olyan

versmondó 3

TANULMÁNY

ötvenes asszonya földön, aki e nevet nem ismeri?) Szerepel itt Keegan is, a HatalmasEgér, Beckenbauer, a Császár és Cerezo, a magyar anyától és brazil cirkuszművésztől

származó, zseniális brazil középpályás, aztán Albert Flórián, a vízivárosiak kedvence,mellettük Tichy, Göröcs és Zámbó. Álomszép bajnokság. Az álomszéppé vált múlt hősei.

Tényleg, mintha álom lett volna az egész - írta Tandori is. A madarak úgy szökdelltek aboldogságtól, mint tavasz idején, az első napsugarak érkezésekor. A kötet alcíme:Liverpool a Vízivárosban. Miért éppen Liverpool? Hagyjuk. Kérdések mindig maradnak.

Tandori DezsőPáris Hidatj)iHidalsz, nem is, végül is nem ezt a régi világot únod csu-pa rom, az egész francot únod, a menjünk a büdös pébet únod,a görög pé betűt, Pásztorlány, mely a kör kerületét szrozza,orozza, és édes vagy fanyar olajban úszva tapadsz- legföljebb a pólyáló ködökbe.Mit, hogy Páris hidai, jaj! Mit bánni konk-rétum, unod, e rétet mindörökre. Mit bőg a sok,mit vagy a sokaságbul, arbo? Arbocot levonod,borátum, borotvád zúg a délutánodba, végre le kellszedned, még két nap, és habozhatsz (és zsilett, pofádévtizedes szünet után összenyesve). Ezek a hidak nem ve­zetnek sehova. Únod e régi, únod ez új. Bánniér, tév, hogy vársz, érjen, lásd fentebb. De va-lóságosan is, szét lehet válogatni,ocsu, (o)csudás, erre ocsudsz, olcsu, híg lé,bokád nyilallik közben. Ez lett Sagittarius Voltod!E nyilallás ezer voltja. S a lépcsőn csak meg-leli cipőd sr, sarka az egyetlen jégdarabot, mely körülkifordulhat a világ, nem fordul ki,elfeketedhet, nem feketedik el,az új ta-vasz olajos illatú dzsungel teste nem a párducé, melyeltűnik benne, nem is tűnik el egészen. Tekeregnek a russzófonna bozót körvonalai, sötét olajban, ez lett nyilazóanteuszidból, de nem lettél nyuszi! Anteuszi légy, ne nyuszi,de sajnos, akinek ezt írhatom, tényleg azt érzem, le vanszarva, nem volna, dehogy van, de hogy bárkinek én: az le, azvan, jaj, jaj. Jaj, Pastoraleona.

Minden az ő világában játszódik. A stadion is az ő nevét viseli (Old Tandor), bűnügyi

regényeit Nat Roid néven jegyzi, és Tradoni felügyelő nyomoz a tökéletes bűntényben.

Tandori jól eligazodik több nyelv grammatikai bozótjában, a szavak billiói között a bá­beli hangzavarban. Jól ismeri a kortárs és a külfőldi irodalmat. Számtalan fontos regény,novella, vers átültetése fűződik nevéhez. Fordításai kiváló mesterségbeli tudást bizonyí-

4 versmondó

TANULMÁNY

tanak. Műfordításaiból láthatjuk szellemi táplálékait, és azt az utat is nyomon követhet­jük, ahogy végigkalandozta a világirodaimat. Ott is főszerep jut a madaraknak. Egészkötetet szentelt a kiadó a róluk szóló versfordításoknak.

Tandori feljegyez, anyagot gyűjt, rendezgeti emlékeit, ír a számára kedves állatokról,tárgyakról, focistákról, játékokról, utazásairól, mindennapi életéről, ifjúkori emlékeiről,

de igazából az elmúlásról, sajátunkéról és arról, mit érzünk mások elvesztésekor. Tandori­nál a "halál mindig testhez áll".

Hihetetlenül gazdag az életműve. Versek, drámák, tanulmányok, regények alkotják.Kötetei hosszú sort tesznek a könyvespolcon. Szellemi kalandjai napjainkban zajlanak.A madarak gondozása adja művei ihletét. Világához illő tárgyakat, témákat választ írá­saiban. Ébren tudja tartani az olvasó érdeklődését a madarai, lóversenyei és gombfoci­bajnokságai iránt.

Tandorit a dolgok mélyén rejtőző igazságok érdeklik. Rokonszenves költő és ember,beenged minket intim szférájába, beavat szenvedélyeibe.

Nyitott a világra, érzékenyen reagál az eseményeire. Érzékenysége nem negédes sza­vakat jelent a világ szépségei, az emberi tisztesség láttán. Mondanivalójához talált meg­felelő stílust.

Dinamikus a költői világképe. Versvilága szürrealisztikus képekkel teli. Visszavará­zsolja a tovaszállt madarat. Nyughatatlansága költeményei izzó hatásában is megjelenik.

Időnként nyelvi sűrítésekkel és túlzásokkal él a mindennapi nyelvi gyakorlat szó­használata szerint. Verseiben a metaforák nem díszként jelennek meg. Nyelvünk jelen­ségeit értelmezi. Nagy távlatokban gondolkodik, fogalmak fogalmakra telepednek nála,és gördülnek tovább jelentésekkel bővülve. A képzetek egységes elrendezésére törekedik.A szójátékok mestere, a játékosság virtuóza és a nyelv varázsiója is. Egyszerre versíró ésvershős. Ahogy az operatőr az állandó kameramozgással, kereséssel tartja fenn az érdek­lődést, ő ís folyton kutatja szeméve! a tájat, a szobát, az élőlényeket.

A hétköznapi nyelv az alapja költői szövegeinek. A szó nála is tárgy. Egymáshoz ala­kitgatja őket, és közben új és új szövegkörnyezetbe helyezi, és figyeli jelentésváJtozá­saikat, hatásukat. Szövegei zsonganak, átlengi őket az időtlenség. Reggelenként "elkezdegy idegen napot".

Elüt kollégáitól észjárásával, szenvedélyeivel, szeJlemességével, játékosságával.Olyan dolgokat is észrevesz, amelyek mellett mások szó nélkül elmennek. Megfigye­léseire magyarázatokkal is szolgál. Nem szép versek írására törekszik. A vers nálaa valóság emberközpontú visszatükrözése. Szavai értékítéletet is jelentenek. Színdúscselekményeket olvashatunk verseiben. Az ellenpontozás mestere anekdotikus elő­

adásban.Egyik írásában Saint-Exupéryvel a sivatagba jut, és ha elfogadjuk az ottani hagyomá­

nyokat, szabályokat, a játék a maga képére formál minket - írja. Aztán jön Camusés A pestis. Ha pestis van, nincs többé titkos nyomozás. A világ egyértelmű igazságok­ból áll.

Időnként nehéz eligazodni műveiben. Igazi olvasói feladat szövegeinek követése aszellemi kalandozások olvasása közben. Kiváló komponáló, remek montírozó, ahogy amondanivalót kifejezi különböző elemek, szövegek, képek beillesztésével.

Útjai során filozófiai síkok jelennek meg, aztán jön a valóság: "Párizs karácsonyosmár, a fákon lámpafüzérekkel meg rendőrökkel, de ők nem a fákon, csak az undorító

versmondó 5

TANULMÁNY

1944. április 30.

Radnóti MiklósSem emlék, sem varázslat

Semmim se volt s nem is lesz immár sosem nekem,merengj el hát egy percre e gazdag életen;szivemben nincs harag már, bosszú nem érdekel,a világ ujraépül, - s bár tiltják énekem,az új falak tövében felhangzik majd szavam;magamban élem át már mindazt, mi hátravan,nem nézek vissza többé s tudom, nem véd meg engemsem emlék, sem varázslat, - baljós a menny felettem;ha megpillantsz, barátom, fordulj el és legyints.Hol azelőtt az angyal állt a karddal, -talán most senki sincs.

Eddig úgy ült szívemben a sok, rejtett harag,mint alma magházában a négerbarna mag,és tudtam, hogy egy angyal kisér, kezében kard van,mögöttem jár, vigyáz rám s megvéd, ha kell, a bajban.De aki egyszer egy vad hajnaIon arra ébred,hogy minden összeomlott s elindul mint kisértet,kis holmiját elhagyja s jóformán meztelen,annak szép, könnyűléptű szivében megteremaz érett és tünődő kevésszavú alázat,az másról szól, ha lázad, nem önnön érdekéről,

az már egy messzefénylő szabad jövő felé tör.

autókban." Aztán angol, bécsi és magyar lovak neveit másolja írásaiba, és persze minde­gyikhez tartozik egy fogadás, egy nyerés vagy veszteség, mint ahogy életünk is agazdagodás és a veszteség keretei között mozog.

Az irodalom asszociációkkal övezett országútján vagy tengerén halad. Ott pedig az alényeg, mit találunk az erdő mélyén, a város utcáján vagy a tengerfenéken és a vízfelszí­nen. A lényeg, milyen a klíma, mi történik az élőlényekkel, mit teszünk, milyen a táj, vagymilyen lehetne. Az ezekről szóló beszámolók, mesék, versek, szövegek okán jön izga­lomba az emberi elme. Így jegyzi az író az időt.

A Sár és vér és játék című regényében a madár megnyílik előttünk lény-szempontból,és nem csak egy szó marad. Az öntudatlan lények és az emberi gondoskodás kettősségére

épül a szöveg a regényben. .Jvlindenünk visszahozhatatlanul múlik" - írja, de nem tartjukhozzá az értékrend ünket - folytatja, mert a fő kérdés: hogyan lehet ezt kibírni?

A nyelv nála nemcsak forma és lehetőség a gondolatok pontos megfogalmazására,hanem törekvés is, hogy minden mondatának legyen igazsága, legyen az egy felismerés,egy állítás világunkról. A kötetlen kompozíció híve. Lények hálózatát teremti, aholSzpéróval, a koalákkal meg gombfocistákkal együtt éljük át a létezést.

Tandori nem határozható meg aktuális politikai ismérvek alapján. Igazi civil. Nempolitikus alkat. Nem szen-ved életundortól. Művei fel-jegyzések magunkról, arról,hogy írni szenvedés, aminélcsak az a nagyobb kín, hanem ír.

Nem csak hozzá hasonlóélményekkel kell rendelkez­nünk, hogy vonzzanak írásai.De ha hasonló az érdek­lődésünk, közelebbi nek érez­zük, mert ha szívesen gomb­focizunk, kártyázunk, sak­kozunk, vagy vágy él ben­nünk a lóversenyzés iránt,vagy szeretjük megfigyelnimadarainkat, és szívesen el­mélkedünk arról, hogy mivégre is születtünk, és mi azélet, szorosabb szellemi kap­csolatba kerülhetünk vele.Így azonos élménybázisról fi­gyelhetjük a történeteit, ésszellemi kalandokon kísér­hetjük akár át Budán, akár átSalinger, Plath, Handke vagyGinsberg szövegein egészTandoriig.

6 versmondó

VERSENYEKRŐL

Lázban égett MagyarországKét és fél hónap alatt több mint 4200 versíró közel 24 OOO verset írt

A közelmúlt eddigi legnagyobb versíró versenyét hirdette meg a Rubophen, a MagyarVersmondók Egyesületének szakmai támogatásával. A 3 millió forint összdíjazású Rubo­phen Versíró Versenyre augusztus l-jétől bármilyen témában elküldhették alkotásaikat aversírók. A verseny kiemeit témája a Láz és a Fájdalom. Nevezni lehetett az interneten(www.versiroverseny.hu) vagy levélben, illetve személyesen. Az elmúlt hónapokban többmegyeszékhelyen (Győr, Debrecen, Pécs, Szeged) és a fővárosban járt a Rubophen Vers­író Verseny Nevezési Turnéja - a TÁP Színház közreműködésével -, ahol a részt­vevőknek lehetőségük volt a helyszíni versírásra és a személyes nevezésre is.

A www.versiroverseny.hu oldalon csaknem 44 OOO látogató járt. A verseny honlapjántöbb mint 4200 költő regisztrált, és közel 24 OOO verset küldőtt be. Erre eddig sehol a vilá­gon nem volt példa. November 14-ig bárki nevezhetett. A verseny kiemeit témája a láz ésa fájdalom. November 14-én éjfélkor a nevezés i határidő lejárt.

Szavazásindító beszédében Vernyik Imre, a Versíró Verseny ötletgazdája elmondta:"Ez is csak egy egyszerű versenynek indult. A rubophenesek csak annyit vártak tőle,

hogy mindenki nevezzen rá, akinek van egy verse a fiókjában, a gépén vagy a szívében.Arra nem számítottak, hogy létrejön Magyarország legnagyobb kortárs versgyűjteménye.

Pedig létrejött. Ahogy az egyik levélíró fogalmazott: »Ez már nem is egy verseny. Ez egymozgalom!« Amikor megszűletett a Versíró Verseny gondolata, a rubophenesek és aszervezők abban reménykedtek, hogy a versenyzők legalább 500 verset küldenek majd.A merészebbek ezer, a legeslegmerészebbek 5 ezer versre tippeltek. (De őket őrűltnek

nézték a többiek.) Ma közel 24 OOO vers olvasható a verseny weboldalán."

A Rubophen Versíró Verseny zsűritagjai:

Fenyő Iván színművész

Péterfy Bori színésznő, énekesnő

Karafiáth Orsolya író, költőTurczi István író, műfordító, irodalomszervező és egyetemi doktorBogáthy Judit, a Zentiva HU Kft. HR-vezetője

"Anyavállalatunk Csehországban évek óta partnere a kulturális eseményeknek, külőn­

böző komolyzenei fesztiválok, filmes produkciók kiemel t támogatója" - nyilatkoztaBogáthy Judit. "A magyarországi leányvállalatunknál több hónapja elindult RubophenVersíró Verseny ötletének kidolgozásával és megvalósításával cégünk egy igen fontosszlogenje kelt életre. Ez így hangzik angolul: »Be Unique, Be Zentiva«, ami azt sugall­ja, hogy aki a Zentivánál, a Zentivával dolgozik, egy olyan céggel találkozik, amely meg­jelenésével, munkatársaival, vállalati kultúrájával és marketingkommunikációjával iskülönbözni kíván a többi gyógyszeripari cégtől. Ennek egyik megvalósulása számomraa Rubophen Versíró Verseny. Éppen ezért izgalmas és egyben felemelő érzés nekem- mint a vállalat HR-szakemberének és mint a kultúra iránt erős vonzalmat érző embemek- részt venni a versek zsűrizésében."

versmondó 7

VERSENYEKRŐL

"Nagyon fontos dolognak tartom, hogy olyan cégek, akik anyagilag megtehetik, támo­gassanak fontos és jó dolgokat" - hangsúlyozza Péterfy Bori. "Azért váJlaltam a zsűrizést,mert érdekel, hogy mi van az emberek fejében, nagyon kívánesi vagyok, hogy mit jelentma egyáltalán az, hogy vers, és hogy találok-e a bekűldött munkák között olyat, amiigazán eltalál. Számomra a jó vers: egy igazi találkozás két ember között. Az egyik, akiírta és a másik, aki olvassa. Mindegy, hány évtized választja el őket egymástól, a versolvasásának pillanatában találkozik a lelkűk valahol az univerzumban!"

"Azt mondják, nincs átjárás sem a kűlönböző művészeti ágak, sem a kűlönböző gene­rációk, sem pedig az ún. profik és amatőrök között. Ebben persze van valami, de azegyetlen költészeti folyóirat alapító szerkesztője, aki lazán feltette az életét arra, hogy afiatalokat, a pályakezdőket fórumhoz juttassa és sínre tegye, nem mondhat nemet egyilyen típusú, mint menet közben kiderült, tömegeket megmozgató kezdeményezésre"- teszi hozzá Turczi István. "Az már egy más kérdés, hogy irigy, tülekvő, velejéig önző

világunkban milyen hírét viszik azok, akik nem elégednek meg a részvétel, a tapasztalat­szerzés és az esetleg kialakuló netbarátságok apró örömei vel. De ez legyen az ő egyéniszociális problémájuk. Mi azért jól elvagyunk, és nem felejtjük el, hogy az igazi meló apályázók számára az eredményhirdetés után kezdődik: mert a költészet nem vasárnapiautózás, nem hobbikertészet vagy önkielégítés. A költészet egész embert kívánó életfor­ma, világszemlélet, önkép."

"Rendkívül fontosnak tartom, hogy a mai rohanó világban - ahogy sok más mindentse veszünk észre - ne menjünk el a versek mellett. Éljünk velük! Ki így, ki úgy. Van, akiírja, szüli a verseket; van, aki gyógyítja magát/másokat velük; van, aki olvassa, akitszórakoztat, aki sír rajtuk, és még hosszasan sorolhatnám. A lényeg, hogy tudjuk, igenisvannak körülöttünk versek; és fontos, hogy »használjuk« is őket. A Versíró Versenyt ezértis tartom egy nagyszerü kezdeményezésnek, és megtiszteltetés számomra, hogy az egyikzsűritag lehetek, hiszen ez a program a versek szélesebb körben történő megismertetését,megszerettetését tűzte ki céljául.

Én pedig teljes mellszélességgel állok ki mellette, és adom a nevem e nemes ügyhöz,hogy segítsem a vers, e gyönyörü, tömör, lényegre törő, de mégis érzelemdús és ezerszínű

kis műfaj terjesztésében. Ennek van értelme a mai világban" - mondta Fenyő Iván.A Rubophen Versíró Verseny bajnokaira példás megbecsülés és jutalom vár. A 3 mil­

lió forint összdíjazású vetélkedő legjobbjait 2009. január 16-ig választják ki a nevezők

közül. A győztes verset 100 ezer példányban freecardon (országosan forgalomba hozottingyenes képeslapon) terjesztik. Ezeken kívül további nagyon értékes nyereményeketosztanak ki.

A közönség 2009. január végétől szavazhat az általa legjobbnak talált versre, a legtöbbszavazattal rendelkező vers a közönségdíjat kapja majd.

A zsűri által kiválasztott 100 versből albumformátumú antológia készül, amit azAlexandra könyvhálózat fog forgalmazni 2009 tavaszától.

Első díj• A győztes vers kinyomtatása és terjesztése 100 ezer példányban freecardon (országosan

forgalomba hozott ingyenes képeslapon)• A győztes vers szerzője nagy összegű pénznyereményt kap a Rubophen láz- és fáj­

dalomcsillapító hazai forgalmazójától, a Zentiva HU Kft.-től

8 versmondó

VERSENYEKRŐL

• Olajfestmény a győztes vers szerzőjéről

• Részvétel költészeti táborban• Színvonalas versblog fejlesztése, működtetése és népszerűsítése egy évig

Második díj• Színházbérlet• Egyéves előfizetés 6 irodalmi folyóiratra• Színvonalas versblog fejlesztése, működtetése és népszerűsítése egy évig

Harmadik díj• 200 ezer forintos Alexandra-könyvutalvány

Közönségdij• Laptop

Láz és Fájdalom Különdij• Egyéves kétszemélyes masszázsbérlet vagy kétszemélyes wellness hétvége• MontbIanc toll

A litera.hu Turczi Istvánt, aMagyar Versmondók Egye­sületének irodalmi alelnökétkérdezte a mai versírókról.

Milyen tendenciákat fedeztélfel a mai versírók munkái­ban? Vannak-e jól elkülönít­hető irányok, kiket követneka fiatalok, hogyan látod akortárs költészetet?

Őrületes önkifejezési boomvan. Megkétszereződött ahozzám havonta e-mailbenés levélben beérkező versekszáma, ez bizonyos. Már az1990-92-es születésű fiata­lok is írnak, nyomulnak. Ezelső ránézésre szembemegyminden józan ésszel, hiszenmérhetően sokkal keveseb­ben olvasnak ma már szép­irodalmat, pláne verset. Azeladott verseskönyvek szá­ma a Oés a 200 db/kötet kö-

versmondó

ll1M.~.!i'

tl5í. /le( ti Mf f -/-eh va. 11'1(>ordd/he; al- Jr ;;!Jn. ;:0111('(.

0/'( f(cek1u /-et w!r ,

5H"I~ (fr>,"?!","

R01J?q« " ié?fU. a ha./ua(l.If'ff II >hirtt hic!fC;ftfu.

9

VERSENYEKRŐL

zött mozog. Eladottról beszélek, nem odaadottról meg a család által stikában felvásároltpéldányokról. A kiadók hozott vagy elnyert támogatás nélkül hozzá sem nyúlnak a kéz­iratokhoz. A terjesztők, köszönik szépen, verseskönyvet nem, vagy baráti csatornákon,szivességből terjesztenek. Kritikai, értékelő és orientáló irások pedig csak azokban afolyóiratokban jelennek meg hébe-hóba, amelyeket szintén alig olvas, még kevésbévásárol bárki is. És a kör itt az esetek többségében bezárul. Mégis. Költőpalánták nőnek

mindenfelé. Jól érzékelhető esztétikai irányokról, kikristályosodott izlésvilágról azon­ban még az antológia- vagy kötetérett alkotók esetében sem mernék beszélni. Jólpéldázza ezt a a tavaly összerakott Használati utasitás című, kötet nélküli költők

antológiája is (Reményi József Tamással). Ha valaki abból érvényes következtetésekettud levonni a kortárs hazai líra irányairól, az egy hétig a vendégem a Vörös Vaszicsnevű sörözőben.

A Rubophen versíró verseny egyik zsűritagjaként tapasztaltad, mekkora kedv mutatkozika vers írásra. 18600 vers érkezett be a felhívásra. Hogyan zajlik a zsűrizés, s lehet-e jólértékelni egy-egy verset, ha ilyen környezetbe kerül?

Azóta már lezárult a verseny, és 25 ezer vers érkezett be több mint négyezer pályázótól!Ez egyszerre imponáló és rémisztő. A versenyt kiíró csapat, ha a mennyiséget nézzük ésennek marketingértékét, joggal beszélhet minden elképzelést felülmúló sikerről. A leg­vadabb előzetes becslések szerint sem vártak többet 2-3000 versnél, aztán tessék. Azt mégtudni kell, hogy a "fájdalom" és a "láz" témakörben lehetett verset vagy vershez hason­lító sorokba tördelt szövegkezdeményeket küldeni. Időközben az az áthidaló megoldásszületett, hogy minden regisztrált pályázó kiválasztja l, korábban beküldött és általafavorizált versét, amellyel a továbbiakban képviseli önmagát. Szerkesztőkből, irodalmiszakemberekbőllétrejön egy előzsűri, megrostálja és kiválasztja azt a 100 verset, amely­nek szerzője továbblép. A következő fordulóban azután a továbbjutott 100 költőszemély

megjelöl 5 saját verset a beküldöttek közül, ezek kerülnek az ún. főzsűri asztalára.Szerintem az is jót tesz a végső kiválasztásnak, hogy a zsűri tagjai többfelől érkeznek:Péterfy Bori és Fenyő Iván a színészet, Karafiáth Orsi és én az irodalom, Bogáthy Judit amarketing felől. Mindenki a saját káoszából válogat, és emeli ki a neki tetszőt egy adottpontozási szisztémában. Őrültség ez az egész, de van benne rendszer!

Gáll ÁdámAzonosság

...végleg elhagyott ágyékmaroknyi zárkasötét,madonnaölbői kiringatvaa transzcendens lét

10

fényvillanás vakít,lemeszeIt Mária-képfalra vetülő árnyéktestetlen keresztje,égre vetítve az ég

homlok mögé szegzettbűntelen tudat,töviskoronás hitmegváltó szégyen

versmondó

VERSENYEKRŐL

Illyés Gyula verseivelOzoránAz ozorai Pipo Kastély udvarában még pompáznak a virágok, de a kapun kivül már viszia szél a leveleket, és reggelre dércsípte füvön lépkedünk, délután meg a kabát is lekiván­kozik az emberről.

Az idei ősz barátságosan fogadta - immár negyedszer - az Illyés Gyula Nemzeti Vers­és Prózamondó Verseny résztvevőit, akárcsak az ozorai vendéglátók.

2002-ben, Illyés Gyula születésének 100. évfordulóján szövetkezett az akkor mégMagyar Művelődési Intézet (ma: Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lekto­rátus), a Magyar Írószövetség és a Magyar Versmondók Egyesülete arra, hogy országosversenyt hirdet Illyés Gyula emlékére, költészetének a fiatal korosztállyal történő megis­mertetésére.

Ozora polgármestere - Schrantz Istvánné - örömmel csatlakozott a meghirdetőkhöz,vállalta a feladatot; szállásadókat találni a településen, gondoskodni az országos versenyrésztvevőiről. A legelső alkalommal szüknek bizonyult a művelődési ház nagyterme, amielsősorban örömöt jelentett. A későbbiekben sem jöttek kevesebben Ozorára, de - szeren­csére - befejeződött a Pipo Kastély felújítása és Endreffyné Takács Máriának - a simon­tornyai Vármúzeum igazgatójának - segítségével a kastélyba költözhetett az országosverseny. Hősi idők voltak. A székeket, asztalokat a falu művelődési házából, iskolájábólszállították a helyszínre, a fütés sem volt mindig tökéletes, de a fogadtatás, a szeretettelilégkör kárpótolt mindenkit a hiányosságokért. Az ozorai kastély ad otthont - a felújításátelindító - Illyés Gyula Emlékkiállításnak, amelynek létrehozója szintén EndreffynéTakács Mária. Minden együtt van ahhoz, hogya "genius loci" átjárja a lelkeket, úgyszólaljanak meg a versek, hogy abban a költői világ életre keljen.

Nem csoda tehát, hogy már az első alkalommal, 2002-ben, az eredményhirdetés utánúgy határoztak a szervezők, hogy kétévenként rendeznek Illyés Gyula Országos Vers- ésPrózamondó Versenyt, és Ozorán találkozzunk továbbra is, a döntőbe jutott versmon­dókkal.

Időközben a Pipo Várkastély működtetőre talált a Műemlékek Nemzeti Gondnokságaáltal, amelynek igazgatóhelyettese, Dobó Ágota a helyszín biztosításával, az ideáliskörülmények megteremtésével támogatja az országos döntő megrendezését.

Kezdettől fogva nagy megtiszteltetés minden résztvevő számára, hogy Illyés Mária Anna,a költő lánya, védnökséget vállal a verseny fölött, és jelenlétével, figyelmével kitünteti aversmondókat, szervezőket.

Zárójelben jegyzem meg, hogy az idei versenyre mintha kevesebben jelentkeztek volna,de úgy is közelíthetek, hogy az év közben rendezett versmondóalkalmak száma meg­növekedett, ez pedig minden versenyen éreztette hatását, elsősorban persze a felfutó rend­szerüekén. Hiszen egyre igényesebb felkészülést támasztanak a felhívások, több versetkell megtanulni, és a válogatók során bizony sokakat kell bátorítani, tanácsot adni, és csakkeveseknek adatik meg a továbbjutás lehetősége.

Bizony, bizony ideje lenne egyeztetni, milyen versenyeket mikor és kik rendeznek,összefésülni az elképzeléseket és talán célszerübben alakítani a versmondó versenyek

versmondó 11

VERSENYEKRŐL

rendszerét. Nem arra gondolok, hogy a kevesebb több lenne, de mindenképpen töreked­ni kellene arra, hogy szélesebb körbe jussanak el a felhívások. Talán azt is megkockáz­tathatnánk, hogy olyan verseny is legyen a sok között, amelyre csak egy vers sel lehetnenevezni, hátha többen és bátrabban jelentkeznének, és nem a díjak nagysága és nagysze­rűsége adná a helyezések rangját, hanem a vers művészi megszólaltatása és annak min­denkire ható öröme.

Illyés Gyula: Előhívó

Mint fényképész ujjai közt a kép,hogy élesülsz idillek lágy hona,kicsiny hazám, hogy tisztulsz! ami mégtavaly homály volt, hogy ködlik tova:a dombnak-völgynek nem csupán nevét,azt is tudom már, kinek birtoka,a fésült szőllőhegyekről a bértés hány kalóriát kér a kapa,tudom, hogy hol lesz jókedv a cselédfakó arcának elszállt mosolya,a kis bögrékkel elmaradt ebédlakáj ok-hordta uri vacsora -

csillog villog a mesgye jegenyékbeláthatatlan friss szuronysora;

tudom kinek kell már testvérbeszéds ha költő vagy, az elme ostora.

A döntő időpontját mindig Illyés Gyula születésnapjához legközelebb eső hétvégéhezigazítj uk, így idén november 8-9-én találkoztunk Ozorán.

22-en jutottak a döntőbe, és aggódtunk a harmadik lemondásnál, hogy hányan beteged­nek még meg, vagy csak felkészülési nehézségeik adódtak? Mindenesetre elgondol­kodtató, hogy az országos döntőben való szerepléstől időnként - úgy érezzük mi,szervezők - oly könnyedén lépnek vissza. Mintha nem lenne elég megtisztelő és fan­tasztikus eredmény egy országos döntőben való szereplésl Arról nem is szólva, hogy másesetleg boldogan jönne! Érdemes volna belegondolni abba is, hogy költsége kkel jár ámaz előre megrendelt szállás és étkezés, amelyet utólag nem mindig lehet a csökkentett lét­számhoz igazítani.

A létszám miatti aggódás és dohogás után végül is tizennyolcan szerepeltek a PipoKastélyban, Illyés Gyula portréja előtt.

A versmondók két fordulóban, a verseny kiírásának megfelelően, Illyés Gyula, valamintszabadon a Nyugat alkotói vagy kortárs költők alkotásaiból választott műveket adtak elő.

A zsűri elnöke dr. Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke volt. Tagjai: a rendezvényvédnöki tisztét is ellátó Illyés Mária Anna, a költő lánya, Tóth Zsóka Radnóti-díjas elő­

adóművész; dr. N. Horváth Béla irodalomtörténész, a Pécsi Tudományegyetem rektor­helyettese, egyetemi tanár, a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Irodalomtudományi Intéze­tének igazgatója; és Kiss László, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke voltak.

12 versmondó

VERSENYEKRŐL

Öröm volt tapasztalni, hogy a korábbi versmondóeseményekről ismerős előadók tovább­ra is kitartanak a versek mellett, rendületlenül készülnek, és nyilván nem csupán a verse­nyekre, hanem szükebb/tágabb környezetük számára is továbbadják ez esetben IllyésGyula költészetének gyöngyszemeit, a Nyugat kiválóságai nak írásait, keresik, olvassák éselőadják a ma élő kortárs írók, költők műveit. De itt vannak a fiatalok is, új arcok, új han­gok, közöttük a lenyűgöző szuggesztivitású Árvai Péter vagy a szemünk előtt előadó­

művésszé érő Bors Anikó.Fábián Péter kisgimnazistaként tünt föl az országos versenyeken, most pedig izgul­

hatunk, hogy dédelgetett álmai valóra váljanak a tavaszi felvétel in.

Dr. Antal Anikó hosszabb szünet után fordult ismét a versek felé, ő tudja legjobban, miértfontos versközelben élni. És így tovább, minden résztvevőről lehetne személyeset írni,hiszen többek között erre is alkalmas egy-egy találkozás, hogy érdeklődve hallgassuk amásikat, versekről költőről és magunkról is szóljunk.

Ozora a beszélgetésekre kűlönösen kedvező alkalmat teremt. A szállásokon, a csalá­doknál már várják az ismerőst, eljönnek drukkolni, hiszen az "ő lányuk/fiuk" az ő ven­dégűk szerepel, és meghallgatnak 40 verset. Kétévente biztosan.

Másnap Rácegrespusztára visz az autóbusz. A pusztára, ahol most szelídebb volt a szél,nem kellett kapkodnunk a lábunkat, hogy össze ne fagyjunk. A kopjafához érkezve spon­tán állt össze a műsor. Népdalokat énekeltünk, Bors Anikó elmondta a Haza a magasbancímű Illyés Gyula-verset, Rüsz Károly elhelyezte a koszorúnkat, és elénekeltük a Him­nuszt. Azt hiszem, mindannyian átéltük a pillanatot, megérintett bennünket az egyűvé

tartozás nagyszerű és torokszorító érzése.Pálfa polgármestere, Bérdi Imre - igazi gazdájaként a tanyasi iskolának - kalauzolt

bennünket és látott vendégül jó szívvel, amit ezúton is megköszönünk.Avisszaúton - Simontornyán - Endreffyné Takács Mária fogadta a csapatot a várban,

hogy sétát tegyünk a környék és a vár történetét bemutató kiállításokon, megtekintsük aBreznay család időszakos kiállítását.

Korábban említettem, hogy a versről való beszélgetés ürűgy arra, hogy magunkról isszóljunk. Így tudtam/tudtuk meg, hogy Rüsz Károly operációt halasztott azért, hogyOzorára eljöjjön Erdélyből, Kiskendről. Elmondja Illyés Gyula \ádludak és Farkas ÁrpádÖzönvíz című versét. Fontos volt számára ez az út. Nekünk pedig, hogy meggyógyuljon.

Gyógyulást kívánunk, Károly, hogy ismét találkozhassunk és hallgassuk, ahogyantöretlen hittel és derűvel megszólaltatod a költeményeket.

DíjazottakI. helyezett

Bors Anikó - Fertőd (Győr-Moson-Sopron megye)II. helyezett

Fábián Péter - Szekszárd (Tolna megye)III. helyezett

Jánosi Márton - Szentendre (Pest megye)

versmondó 13

VERSENYEKRŐL

Különdíjakat vehettek át:

Árvai Péter - Töltéstava (Győr-Moson-Sopronmegye)

Herbály Jánosné - Bugac (Bács-Kiskun megye)

Szalma Imréné (Réczi Valéria) - Zsombó (Csongrád megye)

Horváth Krisztina - Esztergom (Komárom-Esztergom megye)

Illés Alexa - Kecskemét (Bács-Kiskun megye)

Dr. Antal Anikó - Szeged (Csongrád megye)

Ágó Mónika - Szabadka (Szerb Köztársaság)

Bózsa Sándorné - Somogyjád (Somogy megye)

Ruttkay József - Szabadszállás (Bács-Kiskun megye)

Tóth Zsóka

rvir. le&e? r",a/d Iel-ele'r>nt a feldte_vé?"! eldvad "- hJ,(5 ol7:lu' I uraf vd.t'I1.jvrllau a .af Nel,ill,," arÁl

Her",I!a, R 'út, """follul

~ Iwe ri/er I,auf/';Ufa'Yqef a "7d; JaiM,.fvl/c.:r ,.h-iQ leli" tsrrreu Ii'/t .r "tei-

Hungaroton Records

Külön köszönet illeti azelődöntőket megszervező

megyei közművelődési

intézményeket!

Támogatók:

MűemlékekNemzeti Gondnoksága

Oktatási és Kulturális Minisztérium Reneszánsz Programirodája

Nemzeti Kulturális Alap- Közművelődési SzakmaiKollégiuma

Ozora Önkormányzata

Pálfa Önkormányzata

Oktatási és KulturálisMinisztériumKözművelődési Főosztálya

Magyar Írószövetség

Magyar VersmondókEgyesülete

NAP Kiadó

TIMP Kiadó

Simontornyai Vármúzeum

Endreffyné Takács Máriamúzeumigazgató- Simontornya

Pécsi TudományegyetemIllyés Gyula Főiskolai Kar- Szekszárd

14 versmondó

VERSENYEKRŐL

XV Bartalis János Vers- és Énekmondó VersenyBrassó, 2008. november 6-9.

Nagyon frissen élnek bennem a brassói versmondó verseny élményei, amikről úgy gon­dolom, hogy életem meghatározó pontjává váltak.

Minderről nehéz beszélnem (írnom), mert a rengeteg szép és gazdag élmény leírhatat­lan változásokat és felismeréseket hozott az életembe.

Szomorúan ültem szombat este a Reménység Háza teraszán, búcsúzva a helyszíntől,

hisz a győri Apáczai Kar képviseletében már nem vehetek részt többet a versenyen, mertjúniusban befejezem a főiskolát.

Mindenesetre köszönetet szeretnék mondani azért, mert évről évre működik ez a ren­dezvény. S ez a rendezvény több, mint egy verseny. Sokkal több ...

Meg kell állni néha a világban, s felfedezni az igazán fontos értékeket. Szeretet, oda­figyelés, összetartás, közös célok. S azoknak, akik figyelnek és nyitott szemmel járnak avilágban, mindezek a verseken és a versmondókon keresztül megmutatkoznak. Ez a párnap igazán lehetőséget adott a hétköznapokból való kiszakadásra és arra, hogy újrafelfedezzem ezeket az igazi értékeket.

Tudom, hogy sok nehézséggel és munkával jár ennek az egésznek a megszervezése, shogy talán Önnek nincs is ideje ez alatt az idő alatt minderre odafigyelni. S azt is tudom,hogy szomorú, hogy az érdeklődés évről évre csökken, de higgye el, hogy az áldozatosmunka meghozza a gyümölcsét abban a kevés emberben, akik ott vannak. Bennem min­denképp, s ezt köszönöm.

A versmondásnak számomra nem a versenyzés a célja, hanem az a fajta önkifejezés,ami hatást ébreszt az emberekben. S bizakodás abban, hogy a hallgatóság között leszlegalább egy, aki azt mondja, hogy hazatérve megkeresem ezt a verset, és újra elolvasom.Önmagában már ezzel nyer az ember.

Bízom abban és hiszem, hogy sok résztvevő (beleértve a zsűritagokat, szervezőket)

érzi ezeket a dolgokat, s tudja, hogy mindenképp nyereménnyel térhetett haza. Olyannyereménnyel, amit nem lehet diszoklevélre írni és becsomagolni. Az ilyen nyereménytaz ember a lelkében és a szívében hordozza.

Mindössze egy "hibája" akad számomra a rendezvénynek: az, hogy csak ilyen rövidideig tart. Ezt természetesen semmi esetre sem szemrehányásként szántam, csak ebben ismegmutatkozik, hogy Isten is tanít minket arra, hogy hogyan töltsük meg az ilyen rövididőt gazdagsággal. S ami jó, abból kevés van és rövid ideig tart.

Ha több időnk lett volna, akkor ezeket a dolgokat bizonyára személyesen mondtamvolna el Önnek, mert tudom, hogy milyen fontos az embereknek a visszaigazolás, s az,hogy értékeljék a munkáját. Ez az, ami inspirálja az embert a folytatásra. A megjelentekközül mindenki küzd ezért a versenyért valamilyen formában, s hiszem azt, hogy mindigmaradnak és lesznek új, küzdeni vágyó emberek.

Köszönöm, mindenekelőtt azt, hogy Ön is hozzájárult ahhoz, hogy ha Brassóra gon­dolok, akkor nemcsak egy szép város jut eszembe, hanem egy állomás, egy mérfóldkő

életem útján.Tisztelettel és hálával: Iván Orsolya

NYME - Apáczai Csere János Kar, Győr

versmondó 15

VERSENYEKRŐL

Bartalis JánosAz erdőről hazatérő favágók

Az erdőről hazatérő favágók nagy újságot hirdetnek.Azt beszélik, hogy tavasz van,mert kinyílott a hóvirág.Széltében, hosszábanmeleg napsugár tűz be az erdőbe,

s az erdőoldal csupa hóvirág.

Az erdőről hazatérő favágók nagy örömet hirdetnek.Azt is mondják, hogy kis őzikék

legelészve bólogatnak végiga virágos erdőháton,

s vidám madárfiittytől mosolyog az erdő.

Ébred a természet tehát.Remegve tárom ki szobám ajtaját.Az ereszről csurog a víz,és nagy robajjal fut le a csatornán.Lelkem kitágul.Tele tűdővel szívom a tavasz friss illatát.Fejem kábult, vérem nyugtalanul lüktet:ébred a természet,itt van a tavasz!

Az erdőről hazatérő favágókcsoda dolgokat beszélnek.A nap, mint piros máglyatűz

a madarak dalán hamvad el,és rügybe szakadt a fák hegye.A kérges tenyerű favágók mondták ezt nekem.Fizessen meg az Isten érte nekik,jó, becsületes emberek.A nap, mint piros máglyatűz

a madarak dalán hamvad el,s levélbe fut a fák hegye.Fizessen az Isten ez örömért nektek,szegény favágók!Holnap kimegyek veletek én is az erdőre.

16 versmondó

VERSENYEKRŐL

Díjazottak, díjak

I. díj: Kolozsi Zsófia- 250 lej + EMIL-EHK könyvcsomag +ACSJ Tanítóképző Főiskola,

Győr: katalógus + dr. Magdó János-díj (Vetró B. S. András képzőművész munkája).II. díj: Máthé Loránd - diák, Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy - 230 lej

+ EMIL-EHK könyvcsomag + RMDSz-kiilöndíj (Ábrahám Imola képzőművész

munkája),III. díj: Iván Orsolya, diák, NYME-ACSJ Tanítókőpző Főiskola, Győr - 200 lej + EMIL­

EHK könyvcsomag + Leiter Artur-monográfia és -katalógus.

Énekmondónagydíj: Gál Eszter (Szatmárnémeti Művészeti Iskola) és Kovács Győző

(cégvezető, Brassó) páros, - 250 lej +ACSJ Tanítóképző Főiskola, Győr könyvcsomag+ Brassói Lapok könyvcsomag + Joós Tamás énekmondó CD-je.

Énekmondó-különdíj:Horváth Linda Orsolya Brassai Sámuel Elméleti Líceum Kolozsvár - Aranyosi MargitBea emlékdíj (200 lej) + Bartha Árpád: Bartalis-portré, ACSJ Tanítóképző Főiskola,

Győr könyvcsomag + Joós Tamás énekmondó CD-je + Visszhang (diáklap) könyv­csomag.

Különdíjak (versmondók):Kónya Edit diák, Áprily Lajos Főgimnázium, Brassó - Mikó András Alapítvány ­Emlékdíj,

Bálint Erzsébet diák, Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy - FerenczÁgnes képzőművész különdíj a + Visszhang (diáklap) könyvcsomag,

Szabó Csengele diák, Mikes Kelemen Főgimnázium, Sepsiszentgyörgy - NádudvariGyörgy parlamenti képviselő különdíja (Simó Enikő képzőművész munkája),

Magos Orsolya diák, Bólyai Farkas Elméleti Líceum, Marosvásárhely - ACSJTanítóképző Főiskola, Győr, kép,

Németh Zsuzsanna diák, ACSJ Tanítóképző Főiskola, Győr - Csutak Leventeképzőművész munkája,

Ferencz Győző kántor Csíkrákos - Brassai Társaság különdíj.

A szervező Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület minden versenyzőt, részvételidíjként, ajándék könyvcsomaggal jutalmazott.

Zsűri:

Banner Zoltán előadóművész, elnök,Kozsik Ildikó színművész,

Zorkóczy Zenóbia színművész,

Kozsik József színművész,Zsehránszki István színikritikus,Márk Attila énekmondó.

versmondó 17

VERSENYEKRŐL

Baka-emléknap a Somogyi-könyvtárban

Baka István költő és műfordító születésének hatvanadik évfordulója, valamint a költő

hagyatékát gondozó Baka István Alapítvány tízéves fennállásának alkalmából vers­mondó versennyel egybekötött emléknapot rendezett az alapítvány a Somogyi KárolyVárosi és Megyei Könyvtárral együttműködésben, november 22-én.

Az 1995-ben elhunyt Baka István költő tiszteletére rendezett emléknapot Füzi Lászlóirodalomtörténész, a Baka István Alapítvány kuratóriumának elnöke, a Forrás című

folyóirat főszerkesztője nyitotta meg. A megnyitót követően az alapítvány által meghir­detett illusztráció- és fotópályázat díjait Szuromi Pál művészeti író adta át. A fotók,illetve illusztrációk témája Baka István bármely műve vagy műfordítása lehetett. A költő

sorai szólaltak meg Á. Szabó Ajtony előadóművész gitárjának húrjain is, majd kezdetétvette az "Én itt vagyok - üzenet Új-Huligániából" című, Kárpát-medencei vers-,énekeltvers- és prózamondó verseny döntője, melyet Borsodi L. László, a csíkszeredaiMárton Áron Gimnázium tanára nyitott meg.

A megmérettetésre - nevének megfelelően - határon inneni és túli, nem hivatásos,14. életévüket betöltött vers- és prózamondó versenyzőket vártak. Az indulóknak azegyetemes magyar irodalom egy költeményét vagy prózáját, egy Baka-művet és egyBaka István által magyarra fordított alkotást kellett megtanulniuk és előadniuk.

Baka István az irodalomtörténetben teljes egészében az őt megillető helyen van, mertelemzések és tanulmánykötetek foglalkoznak vele, és a kortárs irodalom legjobbjai,kiváló irodalomtörténészek írtak róla - tudtuk meg Füzi Lászlótól. "Arra a kérdésre,hogy magában az irodalomban mennyire van jelen, nehezebb válaszolni, mert az iro­dalom folyamatosan mozgásban van, és mindig újak és újak jönnek. Azt szoktam mon­dani, hogy aki átkerül az irodalomtörténetbe, annak az életműve már mindig elővehető,

de ehhez mindig valamilyen ok kell, mint ahogy volt Németh László- vagy Kosztolányi­reneszánsz is" - magyarázta a Baka-alapítvány kuratóriumának elnöke. Mint elmondta,a költő pár verse emblematikusan az írók tudatában él, másik kérdés a kultusz, aminekaz a feladata, hogy az emlékét őrizze, és minél több ember számára megismerhetővé

tegye ezt az életművet - erre nagyon jó a versmondás is. Füzi László kiemelte: a leg­fontosabb az, hogya Baka-életmű szinte már teljes egészében elérhető, a hálón is, denyomtatott formában is. A Tiszatáj Bombitz Attila irodalomtörténész szerkesztésébengyakorlatilag az egész életművet megjelentette: a versek, prózai írások, publicisztikák ésa fordítások is olvashatók már. Ez utóbbi azért is különösen fontos, mert Baka István azegyik legjobb magyar műfordító volt. Ez az életmű adja a költő jelenlétét - összegzettFüzi László.

A Baka István Alapítvány konferenciák, könyvbemutatók, kiállítások és versmondóversenyek szervezésével, illetve a könyvek megjelentetésében való részvállalással éshonlap működtetésével igyekszik ápolni Baka István emlékét.

A verseny eredményeiA Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban november 22-én megrendezettKárpát-medencei "Én itt vagyok - üzenet Új-Huligániából" című Baka István vers-,énekeltvers- és prózamondó verseny végeredménye:

18 versmondó

VERSENYEKRŐL

Baka IstvánAdy Endre vonatán

TrauermarschGustav Mahler emlékének

Tratatatam, tratatatam, tratatatam...A messzeségből trombitákréztücsökcirpelése száll,elönti a Birodalomréteit a trombita-csiganyál.Tratatatam, tratatatam, tratatatam...Közeledik a gyászmenet,gyászfátyol-napfogyatkozása hölgyek arcán s rettenet,de gyászölükben izgalom:nyirkosodnak a gyászbugyik,s jönnek a gyászfrakkos urak,éjből a frakk - a csillagokóraláncán fityeg a hold,és gyászos nemiszervük combjukközött lélekharangozik.Tratatatam, tratatatam, tratatatam...Az élen gyászkancán ügeta tábornok, mindkét fülébenvatta - ha villám csattog is,csak annyit hall belőle, minthacsészén ezüstkanál kocogna,plomba a tábornok fogában:sziklába töltött ekrazit,gyászzsebében a pakli kártya,s azt látja, ha álmodozik:a kártyalapok figuráiegymásnak lábbal fektetett,véres katonatetemek.Tratatatam, tratatatam, tratatatam...Közeledik a gyászmenet,huszárok mentéjén a sujtáskanyarog, mint drótakadályok,vonulnak a sötét mezőn,cselédszoba-Birodalomban,a szénaboglyák - kiscselédekbefülledt dunyhái között.Tratatatam, tratatatam, tratatatam...Trombita harsan - réztücsök,közeledik a gyászmenet,

versmondó

rulettgolyó-hold körbe futjaaz eget, csillagzsetonokgyűlnek az Isten asztalára,agyászhintó lassúdan úszik,bakján a Sarkcsillag a lámpa,vonul a gyász-Göncölszekér,a tavak ablakát betörvevízmélyig gomolyog az éj.Tratatatam, tratatatam, tratatatam...Közeledik a gyászmenet,a réztücsökciripelésbennyikorognak gyászkerekek,s mint körfűrész, forog a hold,csillagon - görcsön - felsikolt,hasad a deszka-éj, az ében,szekercecsattogás - ki építravatalt vagy vesztőhelyet?

Trombita-csiganyálas rétek,közeledik a gyászmenet,gyászkancáján üget az élena tábornok, a hölgyek arcángyászfátyol-napfogyatkozás,huszárok mentéjén a sujtásszögesdrót, zúzmaralepett,trombita harsan - réztücsök,gyászarkangyal suhog az éjben,lebeg a gyászolók fölött,óceánjáró-nyelv ütődik

fogsora jéghegyeibe,állnak cselédlány-dunyha boglyáktrombita-csiganyálezüstben,rulettgolyó-hold fut az égen,csillagzsetonok halmaitsöpri maga elé az Isten,és réztücsökciripelésben- bakján a Sarkcsillag a lámpa­úszik a gyász-Göncölszekér.A tavak ablakát betörve,mint szétdurrant pezsgőspalack,vízmélyig gomolyog az éj.

19

VERSENYEKRŐL

Középiskolás-kategória

I. Fábián Péter, Garay János Gimnázium, Szekszárd. Felkészítő tanára: Báló Marianna.

2. Kádár Noémi, Orbán Balázs Gimnázium, Székelykeresztúr. Felkészítő tanára: IllyésIzabella.

3. Markó Zita, Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium, Szeged. Felkészítő tanára: VancsóMarianna.

A Magyar Versmondásért Alapítvány különdíját Szikszai László kapta. Márton ÁronGimnázium, Csíkszereda. Felkészítő tanára: Csutak Judit.

A Baka család és a Baka István Alapítvány különdíját Köleséri Dóra kapta. Tildy ZoltánÁltalános Iskola és Alapfokú Művészeti Oktatási Intézmény, Szeghalom. Felkészítő

tanára: Pándiné Csajági Mária.

Felnőtt-kategória

I. Kovács Tímea, Ion Luca Caragiale Színművészeti és Filmművészeti Egyetem, koreo­gráfia szak, Bukarest. Felkészítő tanára: Borsodi L. László.

2. Megosztva: Jakó Sándorné, Belvárosi Nyugdíjasklub, Hódmezővásárhely. KutiAndrás, Szenvedélybetegek Otthona, Ócsa. Felkészítője: Ádám Andrea.

Arany Mihály

Baka IstvánA tükör széttört

A tükör széttört, cserepeiből

a látvány összerakható még,de nem forr vissza mennybolthoz a föld,s éjszaka nélkül száll le a sötétség.A látvány széttört, cserepeiből

a tükör összerakható még,de helyet cserél mennybolt és a föld,s a nappa Iba átfolyik a sötétség,árnyam fekszik az ágyba asszonyomhoz,s aki a tű fokán átpréselődik,

az a pokolba jut.A tükör széttört, cserepeiből

a látvány térképe kirakható még,hol mindennek határa van, de ahatárok között összezagyválódiktűpárna s Szent Sebestyén mellkasa,

20

a harangok s az ágyúk bronza, éstrombitaszínü sörrel indulókathörpintünk ki a kocsmákban, s a hóaz álcázóköpennyel felcserélhető.

A tükör széttört, és széttört a látvány,s ki megpróbálja összerakni, össze­zagyvál tükör- és látványcserepet,a nappalok sötétséggelleöntve,s az asszonyok árnyunktól terhesek,aharangok kongásából kiöntika messzehordó ágyúk robaj át,és áJcázóköpenyben minden évszak,s csizmát kell húzni újra - a világcserepein ne járkáljunk mezítláb,s menetelünk sörszagú indulókra,a tű fokán lángnyelvek csapnak át.

versmondó

VERSENYEKRŐL

XVII. kerületi versmondó versenya Rákoskerti Művelődési Házban

Milyen feltételek kellenek egy jó versmondó versenyhez?I. Legyen egy versenykiirás, pontosan definiált feltételekkel.Esetünkben ez megtörtént, mert a II. Kerületi Önkormányzat fővárosi vers- és próza­mondó versenyt hirdetett, amelynek döntője a hasonló versenyekről és drámapedagógiairendezvényeiről méltán híres Marcibányi téri Művelődési Házban lesz.

2. Legyen egy intézmény, aki a kerületi versenyeknek helyet ad.Rákoskerti Művelődési Ház kiváló helyszín a maga "nagytermével" és az itt működőAscher Oszkár Színpaddal. Kiváló tér a versmondáshoz mindkét helyszín. Megfelelően

megvilágított színpaddal, gondoskodó technikai személyzettel.

LJj~;cyk. ue'id a W;q vad.I '

v/c<.'~ , kaw_srf'../;;

Sit Ilf/ae/ ia'" " /c.'t: J~1f

; 1rl/~'1 o w.'f("<{5

p- k't-/> 1'';'"71 u'ú, ;'ú/I- J:;.'"1' .hoJ6f,p ,<-6 " ?ók. I

rJf /z,hc.K u/a'» " r.,,:;(,,(,,~

>dttla'!7 'trtJW-(9'(7'"If::. .

4. A verseny sikeressége aziskolákban dől el. Érdekli-ea magyartanárokat és/vagyaz osztáJyfőnököket a pályá­zati kiírás?Fogékonyak-e az intézmé­nyek egy iskolán, tanóránkívüli versenyre? Tudják-emotiválni a tanítványaikat anovember 27-én megrende­zésre kerülő kerületi döntő­

re? Segítenek-e a gyerekekversválasztásában?Gyakorolnak-e? Megbeszé­lik-e a szülőkkel a teen­dőket?

Esetünkben minden kérdés­re IGEN a válasz.Hiszen a versmondó ver­senyre 44 tanuló jelent meg.Az 5-6. osztáJyosok közül24 gyerek, a 7-8. osztá-

3. Legyen egy személy, aki közvetíti a pályázati felhívást az érdeklődő gyerekeknek,eljuttatja a kerület iskoláiba a "verseny lehetőségét".

Az egész jelentkezési procedúrát összefogja. Tudja, hogy sok dolga lesz, mert ebben akerületben sokan érdeklőd-

nek a hasonló versenyekiránt. A versenyt vezénylő

személy is adott a XVII.kerületben: Tímár Tibor, akerület Pedagógiai Központ­jának a vezetője. Mindenttud, amit tudni kell.

versmondó 21

VERSENYEKRŐL

Iyosok közül 20 gyerek mondott verset. Olyan verseket választottak, amelyek meg­feleltek a szigorú felhívásnak. A magyar irodalom ismert és kevésbé ismert művei hang­zottak el, amelyek nem tartoztak az "agyonmondott versek" kategóriájába. Klasszikus ésmodem költőkből kaptunk válogatást, intellektuális élményt. A versenyzők sokat gyako­roltak, mert mindenki tudta, hogy miről beszél, miért van a színpadon. Agyerekeketelkísérték a tanárok, akik a zsűri munkájában segítettek. Megvalósult az a csodálatosegység, ami a közoktatás sikerét eredményezheti: TANULÓ-TANÁR-SZÜLŐ.

5. Van-e elég tehetség ahhoz, hogy a verseny színvonalas legyen?Esetünkben a válasz ismételten: IGEN.

A verseny színvonalas volt. A gyerekek döntő többsége - mint már említettem - jólválasztott művet, szépen beszélt. Ismerték a színpadi jelenlét technikáit, fortélya it.

Szövegbiztosak és magabiztosak voltak. Meg akarták magukat mutatni, és micsodaszerencsében volt része a hallgatóságnak, mert mi mindenkit láthattunk, mindenkit di­csérhettünk. A felkészült, tehetséges gyerekek, a felkészítést irányító tanárok és a büszkeszülők harmóniája lengte át a Rákoskerti Művelődési Házat.

6. Elégedettek-e a versenyzők a zsűri döntésével?A válaszunk IGEN. Tímár Tibor igazgató a verseny kezdetekor jelölte ki a verseny zsűri­

jét, amelyben helyet kaptak a felkészítő tanárok. A nagy létszámú zsűrik a leghitelesebberedményt tudják meghozni. Most is így történt. A magas színvonal volt a jellemző, deebből is kiemelkedtek néhányan. Ők lettek a díjazottak. Az elsők esélyesként léphetneka "Marcibányi Színpadára".

Összességében elmondhatjuk, hogy olyan körülmények kellenek a jó versenyhez, ami­Iyeneket a XVII. kerületben tapasztaltunk. A szervezők és a versenyzők tartalmas dél­utánt varázsoltak a Rákoskerti Művelődési Házba. Jövőre is remek verseny lesz, hiszenbúcsúzáskor az egyik tehetséges 5. osztályos gyerek sírva fakadt, mert nem került alegjobb három közé, holott a nagymamája azt mondta, hogy egész felkészülés ideje alattfolyamatosan ebben reménykedett. Biztos, hogy jövőre Vele újra találkozunk. Mintahogyan mi nézők és zsűritagok szintén azt remélhetjük, hogy 2009 novemberében leszegy remek délutánunk Rákoskerten.

Díjazottak

5-6. évfolyam:

l. Wittinger Soma2. Szilassi Boresi3. Újhelyi Orsolya

7-8. évfolyam:

l. Stefán Annamária2. László Lilla Eszter3. Iglici Dániel Áron

22

Intézmény (Általános Iskola)

ZrínyiKőrösi

Diadal

GregorBalassiBalassi

Felkészítő tanár

Váradiné Szép EmeseSzalkai IldikóTabajdi Viktória

Pupek MártaFiczekné Molnár MáriaPapp Veronika (szülő),

Ficzekné Molnár Mária

Lukács Szabolcs

versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

BLOGOLT KALEIDOSZKÓPVélemény 168 órában

Megidézem a VersFesztivált

.. ----­KALEIDOS ZKÓP

V E I, S r IC sZ T I V Á L

A vers olyan, mint a szerelem. Még mielőtt a kedves olvasóazonnal megbélyegezné szövegemet, mint egy csodálatoscsöpögés kezdetét, rögtön tisztáznám, hogy egyáltalán nemáll szándékomban a verset, verselést, versmondást, köl­tészetet egy patetikus ködfátyollal beborítani. Épp hogynem.

Ha a szerelem igazi, azt érezni. Akárcsak a versnél. És mindkettőt eléggé elbagatelli­zálták már ahhoz, hogy a paradigma tele legyen intellektuális, megmondó hazugságokkal,amit egy hétköznapjait élő ember nehezen lát át, nem beszélve arról, hogy egyáltalán nemérinti meg.

Ez talán valahol ott kezdődik, amikor egy tanár beállít órára egy halom jegyzettel, amitlediktál, ami úgy kezdődik, hogy "József Attila a magyar költészet egyik legkiemel­kedőbb alakja", aztán elmondja, hogy mit is "kell" érteni a verseiben, ami ellen aztán egyönnön létezésére valamit is adó diák azonnal fellázad, és sokszor egy életre leírja a ver­set, elkönyvelve, hogy ez csak valamiféle lila ködös dolog, amit néhány elszállt művész­Iélek művel, mert életképtelen a mai világban, és nem tud szembenézni a "valósággal":pénz, siker, farkastörvények stb. Vagyis hogy a költészet feltételez egy alapvető lúzer­séget, ellentétben például a projektmenedzsmenttel, és már alig várja, hogy megszaba­duljon tőle egy életre, ahogy túl van az érettségin.

Hibáztatni persze könnyű, és nem is igazán érdemes, bár tény, hogy ár ellen úszninehezebb. De lehetséges, és rá lehet döbbenni arra, hogy az úgymond "nagy költők" nemködösítenek, inkább olyanok, mint az aranymosók vagy az alkimisták, akik ugyanazonalapanyagokból dolgoznak, mint amikből minden ember éli életét nap mint nap, és (jóesetben) olyan aranyszemcsékre világítanak rá, amik minden ember életében ott vannak,csak maguktól nem hajlandóak kicsit mélyebben beléjük túmi. A kapocs mindazonáltallétezik, és megtalálható, ha a megfelelő regiszterben szólítja meg a befogadót. Mennyivelszívesebben mélyűlnének el Balassi költészetében a diákok, ha tudatosodna bennük, hogybizony a tisztelt költő vágyott Júliára, valahányszor rápillanta, és verseiben hasonlóérzelmeket szublimált. Ez nem biztos, hogy szó szerint igaz, de kiindulópontnak min­denképp jobb, mint azzal kezdeni, hogy melyik század, melyik stílus, meg ilyenek. Ezekmár mind utólag ráaggatott értelmezések, befolyásolhatja politika, egyes emberek hata­lomvágya, a szándék, hogy az értelmezési jogot bizonyos közegek kisajátítsák és eszkö­zül használják fel saját érdekükben. Kicsit (vagy tán egészen) mint az egyházak és istenkapcsolata.

Bevallom, én is ritkán olvasok verset. Gyakrabban írok, mint olvasok. Engem is lefor­máztak hajdan, de a "vírus" azért bennem maradt, amiért igen hálás vagyok, és tudom,mit veszítettem volna, ha ez nem történik meg. És tudom, mit veszít az ember általában,ha megtagadja magától a verset a fentebb említett megszokás miatt, vagy, ami még rosz­szabb, ha biflázva elfogadja anélkül, hogy felismemé bennük önmagát.

versmondó 23

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Ezért különösen örülök, és kíváncsian nézek elébe az október 13-án kezdődő Vers­Fesztiválnak. Pontosan azért, mert olyan megmozdulásnak érzem, ami lángra lobbanthategy szikrát a közönségben, a jó szándék mindenesetre megvan. Hogy ez maradéktalanulmeg is fog történni, azzal nem áltatom magam. Annál több hamis költőt és hiteltelenszínészt láttam már, akik ihletetlen tanárokhoz hasonlóan inkább újabb és újabb réteg lep­leket, maszkokat pakolnak rá a tisztaságra, mintsem hogy mély önvizsgálattal és érzé­kenységgel megpróbálnának annak mélyére, lényegére hatolni, hogy hűen közvetíthessékaz abban megnyilvánuló lényeget, a sokszor bonyolult forma mögött rejlő egyszerüséget(ami épp egyszerüségénél fogva kimondhatatlan és szorul a költői bánásmódra), az igaz­ságot, a természetes mámort. Túlságosan berögzűlt már sok imázs mind az előadásba,

mind a költészetbe.A magyar költő- és színészimázs (meglátásom szerint) szeret szenvedni és zűlleni, és

szereti azt a benyomást kelteni, hogy az alkohol és a szifilisz sokszor amolyan szűkséges

(és olykor elégséges) művészi attribútumok. Így aztán sokszor lesz a költészetből sallang,az előadásból egóémelygő álszerény, álalázatos ripacskodás. De mindez közel semtörvényszerü, és hiszem, hogy lehet találni szőlős kis dinnyécskéket mindenűtt.

Mert tudom, hogy vannak, mert már megéltem őket magam is nemegyszer. Csak azértimádkozok, hogyaversfesztiválon is legyenek, és hogy észrevegyem őket, és hogyközvetíteni is tudjam.

Ez, itt, a kérdésHa félig gazság is,Félig az-ság isA féligazság.Az ige, igaAz igaz igéz s igáz,S a gaz, kacskaringós kúSZÓ,Kimondhatatlan:Tiltott gyümölcs.Vagy zöldség?Paradicsom?Vagy tilos almafa?

Ha minden kötél...

Még el sem kezdődött, de már kötődök. Nem kötekszem, bele se kötnék semmibe, és akötött formákhoz sem ragaszkodok. Kötelességszerüen végigtekintek a versfesztiváloktóber 13. és 19. közötti programjain, hol naponta kötetek hangzanak el, teremnek meg,esengenek keblekben, gondolatokban, ágyékokban, vagy épp a rekeszizmokban, hogymegtalálják a közös hangot, ami összeköt.

Mert bármennyire is propagál a kritikus (legyen az kritikán aluli vagy felűli, akadé­mikus vagy akadékos) társadalom egy kötelező avatottságot a versértelmezéshez, az,hogy emberek vagyunk, azt hiszem, legtöbbször elég. Legalábbis elég kellene hogylegyen. Vagy ha nem elég, hát pontosan azt mutassa meg a vers, hogy kicsit lehetnénktalán emberebbek, és mindjárt elég lenne akár. Akkor már a versre sem, meg magunkra

24 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

II,

brr 5?dll f(5 I kJf; orr/ u ,ern I~í'5, f///c/~«< d;N(a.{

o ~)f1f.,.s I ó dp"/,.!,a «af Je s,;f I w", 10"'(4", loc r/7 k" Io/,"iv'>~rnl (C,.> Ir"'!r(~ se ""7cl (f-/f-r iJ) il -</alt

sem meg egymásra sem haraguclnánk talán olyan könnyen, és nem azt keresnénk, amielválaszt, hanem ami összeköt.

Látok a versfesztivál programkoncepciójában egy ilyen összefogó hálót. A hajlékta­lantói (október 18., szombat) a verskoncertig (okt. 15., szerda), az improvizativ interak­tív Rögvest versfabrikálástól és a már-már klasszikusnak számító Kalákától (okt. 13.,hétfő) a női test személyes, szeszélyes, szexuális, szenzitív vagy épp szentimentalistapengeéléig mindenféle szögből, regiszterből, helyről, ízben, formában kapunk verseket, amenü szerint legalábbis.

Abban reménykedek, hogy voltaképpen még csak egyetlen csontot vagy tudatszeletetvagy zsigeri részecskét sem találok magamon, magam körül, magam szerint, amit a vers­fesztivál legalább egy kicsit ne illetne így vagy úgy. Külső-belső zuhany, lubickolás aversben. Még be is neveztem a versfesztival.hu-n hirdetett versenyre néhány verssel.Vajon mi lesz?

Kiváncsi vagyok, hogy visszhangja lesz-e, mert annyi verset csak úgy megemészteni ...Sok. Már több hete versek ezrei voltak feltöltve. Valahol hallottam, hogy a magyar egyíró nemzet. Akkor nem hittem, de a dolog már gyanús, és rá kell jönnöm, hogy szó­faragványaimmal voltaképpen inkább kapcsolódok a többséghez, mint a különcökhöz,bár lehet, hogy a különcök vannak többségben, ami persze nonszensz, de szellemes.

Bár lelkem mélyén nemhiszem (sosem állítottam,hogy nekem nincs egóm), haez így lenne, ennek én örülnéka legjobban. Nem hiszem,hogy kiváltság kéne hogylegyen a vers, vagy hogy csakritkán, mértékkel. A reggelikiflivel és kávéval egészenpasszolhatna meglátásom sze­rint. Inkább, mint az, hogy xsztámak y kiégette az orrábóla szőrt, és ezért x megorrol, ésperre megy. Ugyanúgy nemhiszek tudniillik a bulvár köte­lező gagyi mivoltában, mint avers kötelező magasröptű

mivoltában. Van, hogy azember megkívánja a kaviárt,de van, hogy nem cserélné elegy jó vajas kenyérért. Vers ésvers között is ugyanolyankülönbség van, azt hiszem,mint ahogy az érett nő szexu­alitásának és a hajléktalanprobJematikájának leképezéseközt.

versmondó 25

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Majd meglátom. Belekóstolok. Ha más nem, hát az íz(le)lésemmel biztos történikmajd valami. Mint ahogy rengeteg, tőlem teljesen különböző ember ízlésével is, akikmajd körülöttem ülnek. És bár nem kötelező, de azt hiszem, ez kicsit majd össze fog kötnimindenkit.

Hogy csak így kötetlenül hagyjam lógva a szöveget, mint szemet szemét módon, ko­csányon legott.

Kibékültem a bohóccalMár verset is írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a bohócokat. Nyomasztanak. Vanbennük valami művi, valami negédes máz, ami émelygőssé teszi számomra az igazibolond témáját.

Mindig úgy érzem, a félig könnyező arcú bohóc - de a vigyorgóra festett is - eláruljaaz igazi, törvényen kívül és felül álló harlekint, aki még a királyt is megmogyorózza, haépp úgy adja a helyzet, nagyokat eszik-iszik, és nem vekeng, ha éhezik, vagy hafelakasztják sem.

Éppen ezért kicsit féltem, amikor a temesvári Mátyás Zsolt Imre estjének, a Köd­szurkálónak megláttam az alcímét: ,,Avagy egy bohóc nézetei". Az "avagy"-os címekkelis van általában egy kis problémám valamiért. Meg tudnám magyarázni, de inkább csakannyiban maradok, hogy az én hülyeségem, rigolya, amiért már most hajlandó vagyokmagamnak megbocsátani. Mert, ugye, a létezés értelmetlenségének elfogadása egészenköltői, főleg, ha érvek előzik ezt meg, hogy teljesebbé tegyék a játékot, mint azt össze­kacsintósan és vigyorogva éreztem, amikor a Kaláka énekelte Kosztolányi Fejtörő fel­nőtteknek-jét:

"Nincs nála nagyobb jó,mert ez a kincs.Úgy hívják: élet.Értelme nincs."

No de, kérem, már megint csapongok, mint valami huszár a ködben. Szóval, napi gyáriteendőmet elvégezvén, beléptem a Merlinbe, felosontam a csigalépcsőn, és megittam egykapucsínót majdnemhogy mellékesen. Az ital azonban annyira beütött, hogy azonnalmetafizikai tolulásom támadt, amint beültem a Ködszurkáló, avagy egy bohóc nézeteielőadásra, alighogy elkezdődött. Rögtön megláttam, mennyire összefügg önnön ébredő

lelkem és a tojás lélekszimbolikája, hogy mennyire nem véletlen, hogy a verset is költik,a tojást is költik, és az alvó gyermeket is költik, aki elkésik az iskolából, akárcsak az alva­járókat a guruk. Aztán rá is aplikáltam szemgolyóm gömbölydedségét a földgolyóra,majd kisíkosítottam ezt kifeszített fehér vászonra, ahova a bohóc filmen vetítette kiönmagát, ahogy végigrohan az úton, majd átszakítva a filmvászon magzatburkát (vagyisa filmpapírét, mert az volt) elkezdte az előadást.

Hirtelen koncentráltan ott volt előttem egy csomó minden, amit a (főleg magyar)költészet és színészet kapcsán általában nem szeretek. A szakszerű, művészi, lételemszerű

szenvedés, amiben Latinovits is oly jó volt (az homáge á Latinovits is benne volt az estcímében), a bohóc világfájdalma, a művész meg nem értettsége és még több szenvedés,az életbe beilleszkedni nem tudás, de elkeseredett kapaszkodás egy letűnt szerelem emlé­kébe, aminek hajdani jelenét valószínűlegugyanúgy megkeserítette a meg nem értettség,

26 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

mint emléke most az önsajnáló művészt. Piazzola tangószomorkája, Chaplin szívszorítóbája, Edith Piafpökhendi korhely szenvedélybölcsessége, ami nem bán meg semmit (nema francot). Mind-mind olyan paradigmák, amiket, ha egy mód van rá, inkább kerűlök.

Erre fel megjelenik előttem, és ami aztán teljesen meglep: hogy tetszik. Mikor a szinészPiafra táncol, valósággal hidegfutkosást kapok, pedig a piafos hangulatot sem nagyonszeretem, de hirtelen megérintett. Nehéz keveset imi róla, mert az igazi élmény, igazisá­gánál fogva, egyszerűnek tűnik emlékeinkben, aztán egyszer csak rádöbbenünk, hogycsak regényben írhatók le, esetleg versben. Azért élmény, mert jobbára csak élhető. Azegyszemélyes estektől kicsit mindig félek, mert ha nem jó, nagyon hamar rá lehet unni,de ez az előadás feszes volt, szép mozdulatokkal, nagyon átélhető teremtett világgal.

Utána a Kaláka, mint szex után a cigaretta, mint sikeres vizsga után a Duna-partonüldögélni. Nagyon jólesett. Ady, Kosztolányi, JózsefAttila, Weöres Sándor, Tamkó SiratóKároly. Én személy szerint többször is felröhögtem ilyen kicsiségektől (dehogy kicsiség),mint a négy férfi által négy szólamban énekelt "nandu" szócska.

Ha vacsoraként gondolok a versfesztivál első estéjére - mert voltaképp az volt -, aKödszurkálás főételnek, a Kaláka desszertnek, a Momentán pedig könnyed levezető

italozgatásnak pont jó volt. Nem csapta el a gyomrom, este tizenegykor a jóllakottságjóleső érzésével léptem ki az útra, szótól és játéktól enyhén ittasan.

Kedden sem maradok tétlen, és remélem étlen sem a versfesztivál második napján.

Ady-gázos ál-arc merengésEstefelé értem a Merlinbe. Kicsit kapálózásszeríínek éreztem az estet. A társulat nagyonszeretett volna, nagyon próbált valamit lehozni, valamit átengedni magán. Valamin ésvalaminek átengedni magát, amit Ady költészetében sejt. Ez a nagy szándék voltaképpenmegbocsáttatta velem azt, hogy ez az én szögemből nem sikerűlt. De nem baj, mert kap­tam valamit.

Például kaptam egy képet arról, hogy Ady valószínűleg igen gázos arc lehetett (olykorgáz álarc), bár (hogy a tegnapi bohóc szavait idézzem), szentesítette őt már két generá­ciónyi fecsegés. Ezért a kijelentésemért most gondolatban biztos pofán vág jó néhánymagyartanár és Ady-rajongó.

Szegényes ismereteim fényében akkor is úgy vélem, attól, hogy Ady kapálózott, ésvivódásait igen tehetségesen öntötte versbe, sokszor inkább ellenpélda, mint követendő.

Ezért éreztem, hogy Ady gázos, mert verseiben egy pusztulásra ítélt megváltó-imázsbaolvadt bele, és propagálta azt személyes és nemzeti dimenziókban. És elérkezik egy vaj­dasági csoporthoz, akik jobbára fiatalok, felnéznek rá, és mert még nem lépték meg apusztulásnak azokat a hiábavaló lépéseit, mint imádott költőjük, hát hozzászomorodnakkicsit, mint hithű keresztények egy rossz ikonhoz.

Előadásukban épp ezért a szomorúságot boldogan vállalják, de az ordító-visítószexuális vágyat, a szerelmet már inkább elstilizálják. Érthető, a szomorúság iránt a tár­sadalomreflex a részvét, az orgazmus iránt meg az irigység és a máglya. Nincs ebbensemmi új, épp csak nem értek egyet vele és nem támogatom.

Szóval, szeretem az ilyen "nem sikerűlt" előadásokat, mert legalább nyújtanak egypéldát. Mint amikor tanácstalan vagyok, feldobok egy pénzt, az eredmény pedig mindigjó. Ha fej, esetleg rájövök, hogy én irást szerettem volna, és az márís nyereség, depénzfeldobás nélkül nem biztos, hogy erre rájövök.

versmondó 27

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Végig is dőltem utána a kanapén, és voltaképp fekve hallgattam vegig az EstemStation country-s koncertjét. Bluegrass nyomdokokon zenéltek, azt mondták, jobbáraangolul, a gitáros gyergyószentmiklósi (Szabó Levente), és becsúszott a country hangu­latba néhány erdélyi ihletésű dal is. Annyira nem kenyerem, de nagyon jólesett. A zene is,meg fetrengeni is a kanapén, így együtt.

Mire Lovasi András és zenekara beálltak, hogy eljátsszák Heidl György Lackfi Jánosverseire írt dalait, már nagyon gyógyult a szemem befelé. Ha nem Lovasiék azok, való­színűleg nem várom meg a kezdést.

Csak az volt a baj, hogy kiváncsi voltam. Főleg, mert a Kispál és a Borz-szövegekeleve kissé mélyebben szántanak, mint a szívbőljöna züzenet ding ding dong.

Bár a közönség (én legalábbis) kissé türelmetlen voltam már a csúszás miatt, Lovasiegyetlen gyermeteg gesztusára megbocsátottam mindent, mert ihletett hülyeséggel nagyajándék találkozni. És Lovasi ezt az ihletett hülyeséget sugározta, mint jelentős művész

(ezt a szókapcsolatot tőle szedtem), ami össze is fogta szépen az eseményt, még ha a gitárkicsit erős is volt (szerintem nagyon) és a hangosítás a csúszás ellenére sem tudott csodátművelni akusztikai lag a szövegérthetőség érdekében.

A koncert közepén Lackfi János (remélem ő volt, mert csak a programfüzetből néztemmeg utólag a nevét) maga olvasott költészetéből: futballpályán vaddisznóvá változó fér­fiak, Nagy László Adjon az Isten-jének wellness-hétvégés lelkivilágra transzponált vál­tozata, néhány urbánus idő-mérték-bravúr, amire hirtelen emlékszem. Bejött.

Lovasi épp latinul énekelt, mikor előrevetítve inaim és szemhéj am teherbírását, inkábbhazaindultam.

Azon méláztam útközben, hogy ha nem omlik össze a Római Birodalom, a televíziókmost vajon latin nyelven sugároznának és Vergiliust rappelnének tógában? És hogy vajonmár hány dark meg metál zenekarnak jutott eszébe, hogy kizárólag latinul énekeljen? Éshogy vajon mire fogok emlékezni a versfesztivál második napjából másnap, mikor ezeketleírom?

Hát erre.És holnap?És holnapután?Merre?

MűéIvezet és igaziNem is olvastam, nem is hallottam, csupán egy tévéműsorban láttam egyszer néhánypercre, ennek birtokában tehát joggal nem állíthatom, hogy nem szeretem KarafiáthOrsolyát. Kívánesi voltam, mit takar, mit akar, mi takarja és mit akar, hogy méltán vagynem méltán emlegetik.

Ahogy ott állt a lépcső alján végtagjai csálé vektorával, még nem juttatta eszembe sa­ját, cérnalányokról szóló versét, mert ez téridőileg lehetetlen volt, mivel később hallottam,persze így utólag hazudhatnám, hogy én tudtam előre, de hát nem vagyok én politikus.

Szóval ahogy ott állt (szó nélkül), és szeméből szemszögekként szórt figyelmet lövelltszerteszét, végtagjai csálé vektorokként meredeztek a térben (befordított lábfej, konkávtérd), zöld szoknyában, egy (talán új) műfaj jutott eszembe. A műfaj neve kifejtőskönyv,

amiben színek helyett tartalomhiátusok vannak.

28 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

/

5br-<M_ bOr2-O"9" f-<>'v I I,!wll ,

fehlrfJ ,IiCfI-vi::1:a1 4./1:0"'1"(

If- f-,p'f) ,.-J'I (,)Jvój ~ ($OfVJ I

(etl(PcJid( beout /""A?O'> f>J!7'K:

Itt:c;M « lit!J:; ;:'5 -r»,va.d'1 es<kúy,'f: '!J'''7''''-' /f'?/(I{d.

Úgy állt ott később is a színpadon, mint egy tartalomra váró forma, és ezt az érzéstelőadásával is erősítette, mert néztem, hogy ez akkor most valami, vagy csak lassanelkezdődik. Mintha önmaga macskája lett volna, imigyen alkotva (önmagát megdupláz­va) a behízelgés Bermuda-háromszögét (fazonra nyírva). Látszat-néha-csaj. Lewis CarrolFakutyája jutott eszembe - ami angolul, ugyebár, macska, Cheshire cat - akinek csak avigyora marad meg, mikor ő maga már nincs is ott.

Mondta (színpadon, kihangosítva), hogy szerinte a világon a legszebb név a Lajos, éshogy hogyan gondolja, hogy aki Lajosnak születik, a jóság (Lajó, Lajós?) eleve predeszti­nálva ott lapul a név viselőjében.

Saját analógiájára ízlelem nevét (karfiol, torzsa, rafinált mosoly?). Szép formáravagdalt, enyhén ízetlen zöldségek (tréfák) egy gömbölyded üvegtálban. Megjelenésre(nem újság) költői.

Jó játék. Érte, óh, érte mentem el én a Merlinbe, konokul hunyorgó szememre semfigyeltem, aludtam volna már, de nem mertem, csak néztem a fejemből, s figyeltem,ahogy Philip Larkin "Nothing like something happens anywhere"-je megesik. Képzeltriport egy magyarországi versfesztiválon.

S mint az lenni szokott, az élmény akkor jő orvul, ha nem várjuk feszülten Farkas Tiborés Horváth István előadóestjét, amire csak úgy beültem, nagyon élveztem, s el is merül­tem benne legott. Nagyon jólesett, annak ellenére, hogy a versek válogatásából visz­szaköszönt magyarság sárbafetrengő, onnan tüskék kö­zül rikoltó, egymást vissza­visszarántó hangulata (hogyutalásszinten felületesen pa­rafrazáljam Szilágyi Domo­kos gondolatait a Magyarokcímű versből, ami szinténelhangzott), a "cigány egynép ez"-re talán sokan poli­tikai inkorrektség-agitáció­rohamot kaptak volna, akár­csak Darvas Szilárd Legendaa nő teremtéséről hallatán.Ez utóbbira agyilag éreztemegy képzelt feminista sze­méből szökellő villámokat,aki ismeri a verset, talántudja, miért. Akkor is tet­szett, és kész.

A csíkszeredai Rolesegészen nosztalgikus érzése­ket keltett bennem, mertolyan zenét játszott körül­belül, amit én középiskoláskoromban szerettem volna,

versmondó 29

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

kissé progresszív, sok pontos dob-gitár-basszus uniszólóval. Túl kicsi volt nekik a kama­ra, ilyen zenét inkább széigépes nagyszínpadra képzelek. Egy másik énekessel. Mertbizony, bármennyire is drukkoltam neki, az énekeslány nem nagyon tudta kikucorgatni ahangokat a torkán. Persze lehet, hogy csak beteg volt (mert rekedtnek rekedt), ezt nemtudhatom, és mint énekes át is érzem a drámát, de sajnos akkor sem volt jó, nagyonmegakasztotta a csapat energiáját, hogy ilyen frázisokkal éljek.

A Folktarisznya koncertet pedig untam. Van ilyen. Mit tudjak tenni? Talán annyit, hogymaradok tisztelettel.

Obszcén trubadúrok és karmikus műsorváltozás

Hogy ily kellemes környezetben estebédi tejeskávémat elkortyolgatám, szüvem csosz­torgása költészetre pendült, s gondolatim árja ugyan fölhabzott, hogy az obszcéntrubadúrokat, név szerint Csóries Balázst, Fekete Lindát, Horváth Andort és Bakoss-KissGábort megtekinteni az Merlin kamarában sok népekkel begyűltem vala.

Mert volt ott nép, mint vérszagra gyűlő éji vad, oly sűrűn, sejtvén a l 8-ból, hogy látnakmajd s hallanak majd azt is, mi nem szájnak ingere. Suvadt hát bőviben a népes közönség(közönséges nép? - ejh, ki bánta azt ott...), s vala az előadás nagy gyönyörűségére.

Merthogy pont mit említék Balassi révén néhány napja (a Júlia-versek és az erectiomaximus kapcsolatán mélázva), hogy bizony sok generációt átívelni anélkül, hogy hús ahúsba ereszkedjék önvágyból, nem lehet, hát a jeles előadók is ennek tükrét süttettékszemünkbe, elmondván, mit mindenki tud úgyis, de oly ritkán mond ki: vajh, hogy deréklovagok útjaikat rótták régen, vajh mindég gráion járt az eszük, s nem a nőkön?

Idéztek magyar, olasz és francia vért bőven (bővért pirosat, harisnyát kéket s májatfehéret), s nem kíméltek korlátot s reteszt, kimondtak szavakat, mit leírnom, tudom, ittsem lenne ildomos, de rímel a kaszásra, bár pont azt dönti romba, mert éltét a föld népenagyban köszönheti néki.

Ritka a nem kiprovokált nyílt színi taps, és itt most az történt meg, ahogy három hun­cut legény három szólamban latin szenvedéllyel egy hölgy elé öntötték vágyaikat ken­dőzetlen. Tánc, gitár, zongora, tenor és bariton, hetyke dzsigoló, alja szajha és csalfafeleség, sövények, rések, nyelvek és lüktető fogások, bizony mondom néktek, a közön­séget igencsak találta.

S hogy nem bűn a lét, s az sem, mi azt testbe hozza, Gerendás Péter is dalba foglalta,holott egy lányról énekelt, ki a szemközti házban nem az övé lett, hanem csúf idős em­berekkel távozott gyakorta. Mondom én, milyen jól tette, hisz egyébként sosem írta volnameg Gerendás a dalt, és milyen jól tette Eszenyi Enikő, hogy lemondta az estet, hisz akkormeg én nem hallottam volna.

Ahogy egyedül a színpadon ott varázsolt mosolyogva Gerendás, egy szál gitárral, deazt igencsak kihasználva színültig, a vigyorgó nagy fülű Buddha-szobrok jutottak eszem­be, mely benyomás nem légből kapott mivoltát tematikailag ő is igazolta, mikor arróldalolt, hogy hiba csúszott a reinkarnációba, és hirtelen mindenki magára talált, és hogymajd ha a képernyő elsötétül, mindenki megvilágosodik, és néz az igazi fény felé, a nap,a hold, a tűz felé, egymás felé.

Ez most jobban esett, mint Eszenyi Enikő estje esett volna, azt hiszem, és ezzelönkényesen felűl is írom a véletlen lehetőségét, és beleveszem a játékba (önkényesenvagy sorsom kézen fogva) az égi gondviselést.

30 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Azzal kölcsönzök egy utolsó szófordulatot Gerendás Pétertől, mielőtt elhallgatnékmára a Kaleidoszkóp VersFesztiválról, és holnapig a csönddel randevúzok.

Megdőlt a Guinness-rekord, mint valami nyegle hipotézisAzt hiszem, a dráma forrpontjára érkeztem, mert hát hova máshova érkeznék folyton, haegyszer én élem az életem, és nem azok, akik már korábban megérkeznek, mondjuk aMerlinbe, mondjuk a versfesztiválra. Persze, ha emberek, utak, sorsok találkoznak, abbóllesz a dráma.

Napok óta kisértem szemem és fülem sarkából figyelemmel a lépcső mellett konokulverselő embereket, akik olykor ki-kikiáJtottak az arra haladókra, mint részeg a tovasuhanóholdra, vagy épp nevettek a versen, vagy a verssel, vagy a vers miatt, vagy épp suttogtak,midőn arra mentem, és kénytelen voltam cinkosan behajolni, hogy elkapjak egy-két sort.Nem emlékszem hány órát verseltek, de jóval túl százon. Guinness-rekordra törtek azárvák. Péntek este közeledett a kisérlet vége, amit voltaképp már jó régen megnyertek.A jó néhány nap alatt, hogy arra haladtam, csak úgy ott voltak, és péntek estére hirtelenelérkezett a pillanat, amikor egyszer csak összegyűJt a kitartással a jelenlét.

A világrekord is a Kaleidoszkóp részeA Magyar Versmondók Egyesülete a Rubophen Versíró Versennyel versmondóvilágrekord-kísérletbe kezdett a Kaleidoszkóp VersFesztiválon. A Guinness-rekordotfolyamatos, megállás nélküli versmondásban állították fel. A versmondókat az MVEinvitálta és szervezte, míg a rekord kísérlet versanyagát a Rubophen VersÍró Versenybiztosította. A folyamatos versmondásban tett rekordkisérlet október 17-én, pén­teken 21 óra 4 perckor sikeresen zárult le a Merlin Színházban, ahol így csaknem100 olvasó 102 óra 38 percen, összességében 6158 percen át folyamatosan olvasottverseket.A kísérletet szúrópróbaszerűen ellenőrizte a Guinness-rekordok magyarországi ko­ordinátora, s jelen volt két tanú is, akik 4 óránként váltották egymást. A koordinátorLutter Imre fesztiváligazgatónak átadta a Guinness-rekordot tanúsító oklevelet.Neten beküldött versek tízezrei hevertek a rekordkísérlők asztala körűl, sokuk olvas­va, sokuk még olvasatlan, a szomszédban Imádom az életet címmel előadás szólt.

Én bent ültem, s néztem akorhelyből Jézussá, majd keresztgyártó kisiparossá, háromujjúkatonagéppé vedlő, majd kósza dallammá sötétedő színészt a fogassá is átalakítható fe­szület előtt, hallottam a moraj t kintről, majd mikor bent vége volt, hallottam, hogy kintpontosan azért volt a moraj, mert egy hölgy méltatlannak vélte a vershez, hogy miközbenkint olvasnak fennhangon, bent előadás megy, ezt az állapotot fennhangon nehez­ményezte Lutter Imrének, aki ezt az egészet szervezte, és aki hallván a méltatlankodást,s nem tartva azt méltónak a versfesztiválhoz (hisz ő tényleg csak jót akart), legott fel­ajánlotta a hölgynek egzisztenciális kiskapuként a születés reverz folyamatát, mi a hölgyképviselte, termodinamikailag rideg és entropikus gondolati univerzurnnak az eseményektükrében legott az egyetlen megoldása vala.

Nyugodtan vissza lehet olvasni a mondatot, én is megtettem, és van értelme, eztvállalom.

versmondó 31

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Imádom az életet - mondta Rékai Nándor, én meg néha megszeppentem. Az első sor­ban ültem, és a szemkontaktustól néha olyan érzésem volt, mintha tekintetével a színészszámon kémé, hogy vajon én is úgy gondolom-e (mert sokszor a kifejtett gondolatokkalagyban igen vitatkoztam), sőt, csipkelődik, hogy vajon tudnám-e folytatni saját kútfő ből,

ha már olyan jól tudom.S mikor a színész egyik maszkja épp Jézust öltötte magára, s bevallotta töredelmesen,

a kánai mennyegzőn bizony víztől rúgott be a násznép, és voltaképp az az igazi csoda,hogy elhitték, hogy nem; s a halál volt a valóság, nem a feltámadás, s hogy a homlokamögötti szilárd pont - ahol egyébként a rádzsa jóga egyes iskolái szerint a lélek lakozikeffektíve (ezt én mondom) - megfeszített akaratával hitette el másokkal a vízen járást is.

S kérdem én, ha minden egy, nem mindegy, hogyan imádjuk, ha imádjuk az életet,bármi légyen is?

Így öt napi vershallgatás után folyton azon kapom magam, hogy már a büfében ismívesen kérem a szendvicset majonéz nélkül. Ideje odafigyelnem, mielőtt vészesenművivé válnék.

Mielőtt még teljesen beszüremkedne igazságom helyére a technika, elhaJIgatok, ésközlöm: a versmondó-világrekord megdőlt a Merlinben a Kaleidoszkóp VersFesztiválon.Tudom, mert ott voltam én is, tapsoltam és mondtam hogy bravó, hogy volt!

A rekorderek meg, ha vették a poént, még talán most is verselnek.De mint ahogyaversnek, a róla szóló mesének sem itt van még a vége, holnap foly­

tatom, jelentem (és fogom jelenteni) tisztelettel.

Versfesztiválszombat: sors és esélyNagyon kívánesi lettem volna az orosz nyelvű zenés költői estre, de a szombat is munka­nap lévén nem sikerült a téridőt vágyaimmal szinkronizálni, így már csak a következő

előadás derekánál (vagy inkább térdénél, mert körülbelül 15 percet késtem) értem oda.Esőkabátban elszállós angyalokat mímeltek kamaszkort épp (vagy még épp nem) túllépő

fiatalok mentori kísérettel Az ég Angyalföld felett performance-ukban, kijelentvén, hogyaz angyalok egy kisgyerek érzékenységét kapják egy nagyon öreg ember bölcsességévelötvözve, és a kettő közti feszültséget csakis úgy tudják elviselni, ha megszabadulnak akamaszkortól.

Ez a kamaszosság, a keresés, nagyon visszaköszönt az előadásból is. Egyik előadó

gyerekhangot keresett, a másik egy érett színésznőjén próbált beszélni, tapasztalatokatszavalni, mit még csak versekből élhettek, olykor pillanatokra felvérző hitelességgel. Énmeg hirtelen nagy tisztelettel kezdtem el adózni a tanároknak, akik hajlandóak arra azalázatra, hogy elindítsanak gyerekeket egy úton, bátorítsanak tanítványokat dolgokban,amit még egyelőre rosszul csinálnak. Senki sem lett egyből Mozart - bár ő pont rosszpélda, de azért meghagyom. Tiszteletem annál is inkább mély, mivel titkon magam istanár lévén (diplomailag), tudom, tíz tanárból nyolc kényszerből kezd tanítani, és egyrejobban aggódom még meg nem született gyerekeim oktatásáért.

Efféle gondolatok cikáztak a fejemben e fent említett előadáson, és így, hogy vissza­tekintek az estére, az előadás élménye tematikai lag önkéntelenül rokonult bennem azutolsó előadással, a Csillagszálló előadásával, ahol hajléktalanok adtak elő verseket ésdalokat egy szociális munkással. Kissé elszorult a szívem, mikor két gyereket is láttam atársaságban (kissé más háttérrel, gondolom, mint a Földre szállt Angyalok között). Itt már

32 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

bekövesedett sorsokat láttam, és megint csak tiszteletet tudtam érezni az iránt, aki egyilyen kis reménymorzsáért összefog hét embert (úgy emlékszem, ennyien voltak), és teszvalamit, ami nem lesz jó, de tesz és lesz és ebből akármi is lehet.

Az igaz, hogy előadás után elkaptam egy nő beszédét, akinek nem tetszett az előadás,

mert túl szomorúra sikerült. A hátam mögött volt, aki sírva fakadt, és amikor a hajlékta­lanok kézről kézre adták a gyertyát, hát én is nyeltem rendesen. Bikini, Republik, köz­helyek és versek, és hajléktalanok, akik e közhelyeket és verseket egészen más meg­világításba helyezték. Például a Republik "Egyszer te is hazatalálsz, egyszer én is... " - itta közönségből egy kislány továbbénekelte, hogy "én is hazatalálok", de övé volt azegyetlen hang.

Szóval valóban szomorú volt, és egyet kell értenem a nővel, akinek ez nem tetszett, ésazt mondta: ez csak megerősíti bennük a beletörődést.

A két előadás között, a második, a Radikális Szabadidő Színház Zsiráfivóhelye ponto­san egy olyan továbbfejlesztett gyermeki fantáziavilágot pezsdített színpad ra, ami az első

előadás előadóiból szerenesés esetben kivirágozhat mozgásban, hangban, ötletben. Uta­zás, magány, gyermetegség, erőszak, álom és valóság, idő és időtlenség, anyagba zuhanásés fölötte lebegés. Címszavakban így emlékszem, de ennél sokkal több volt. Árnyjáték­kollázsok folytak össze testi határokkal, párbeszédek a paradoxonnal, mesével, szín­játékkal. Jól. Igazi gyerekszabad fantáziából táplálkozó agymenés-meditáció-rituálé.

Itt megállítom emlékezetem kaleidoszkópját, de azért az utolsó napok paroxizmu­sával, ám nem renyhülő figyelemmel maradok a versfesztivál utolsó napja előtt istisztelettel.

A Kaleidoszkóp visszatekintMikor vasárnap az Adyák Színpad (Debrecen) tagjai színpadra léptek fejenként egy-egyszámítógépbillentyűvel, és ritmikusan, ugyanakkor néha kaotikusan kattogni kezdtek,megjelent számomra az összhang lehetősége mint benyomás, gondolat. Arra gondoltam,hogy ha hirtelen felerősítenék egy teltháznyi közönség szívdobogását, vagy beékágéznáka közönséget, és mérnék a különböző előadásokon a szívműködést, biztos észrevehető

lenne, hogy egy jó előadás alkalmával a szívek egymáshoz igazodnak, mint rivallás ésdúló néperő egy forradalomban. Kultilevel marketinges gondolkodással így rögtönelkezdtem piacosítani a gondolatot, hogy ha imigyen kirajzolnánk egy szívexcelgrafikont,akár mérhetnénk is a versek érzettségét, mint valami televíziós nézettséget. Sőt, voltakép­pen ezt a közös emberritmust keresik a versek. Akár a mantrák.

Mert akárhogy is nézem, egy műalkotásban az az elsődleges, hogy megérintsen, meg­találja azt a ritmust, amire én lélegzetemmel rá tudok hangolódni, amibe bele tudokkapaszkodni, utazni, felemelkedni, tapasztalni, tanulni.

És hogy hol lehet embereket megfogni? Hát, ez meg ráérzés és próbálkozás össz­hangja, azt hiszem.

Balkay László negyedórás előadása például ezért volt érdekes. Találkozott benne avers, a zene, az ének az előadó-művészet, sőt, a képzőművészet is, mivel ott helyben szén­nel illusztrálta az előadást. A kezdés merész volt: megfogta egy lány kezét a közönségelső sorából, és megkérte, hogy pengesse a gitárját, miközben ő az akkordokat fogta ésénekelt. Voltaképp a lány kezét fogta kezében mint pengetőt. Én meg pont a lány mögöttültem, és néztem a merev kéztartást, amivel ő szegény igyekezett minden érzést kivonni

versmondó 33

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

N?'2.r:- csaf( Kor(;.l/ 'Most de'/ J..'QU /5 (ktÚ! k15!

cel tr dcra» {,{1(.((5 howickdl' nel;'

ur-4k w.e'-{I-eli v,rdf"8/: (.<..IV<l .I! ~K.l...

o. U€f"Ui.e/yuef;. tl,Y4Ur J4.f'-éia lit? " p'Y<) /eve'í~'?e v,/I,?,I {'Ir:(flt /1' '7'y 1451-/(/ Ile·...í: cel;

7riU<Cl.'t<.h> H7 h... Ilq?! .>I!!'{L('!-....~Marthy Barna

www.versfesztival.hu

ujjaiból, hogy akarata ellenére a műélvezet ürűgyén belevonták e játékba. Mert ez a máskezével való gitározás meglehetősen intim, mondhatni szexközeli jelenség volt, amitszerintem mindenki érzett akarva-akaratlan. Azt nem tudtam eldönteni, hogy az előadó

mennyire mérte fel eme kis játékosságnak a merevedési dimenzióit, hogy szóviccel éljek.Mindenesetre érdekes volt, és Balkay László kedélyesen verses játéka engem egészenszórakoztatott, akárcsak a Ludas Matyi utána, az Adyák Színpad előadásában, ahol a versszavak nélkül, mozgással, tánccal, gesztusokkal kelt életre.

Kaleídoszkóp: vers táncolva, vers énekelve, vers mutatva, vers leírva, vers kifulla­dásíg, vers csak megnyalintva, vers szívből és vers ágyékból, vers kávéval és vers borral,vers éjjel és vers nappal, diákok, tanárok, gyerekek, színészek, zenészek, hajléktalanok ésszegények (járdanyűvők, henyék, vagányok és kísasszonyok, kíket szép, testhezálló ruhafed stb.) szájából, szeméből, kacéran, obszcénen, szemérmesen és modorosan,nemzetiesen és íntemacionálisan, parasztosan és eltartott kisujjal, határon innen, határontúl, bennünk, általunk, rajtunk keresztül.

Kicsít féltem, hogy egy egész hét alatt verstúladagolást kapok, de szerencsére így a végeután ís (bár nem voltam ott minden egyes előadáson) ínkább hálát érzek. Főképp lustasá­gom miatt. Nem kellett elolvasnom, megküzdenem a versért, csak hátradőlnöm és figyel­ni a kaleidoszkóp tükreíben önmagam, hogy mí történik, és miért, hogy vajon hol tart avers, hol tarthatott a költő, hol a versmondó, hol az előadás, és hol tartok én, akí bármít iskimond, és ki vagyok én, hogy bármíről ís véleményt mondjak, főleg így publíkusan.

Mert akármennyire bújnék ál-szerénység köpenye mögé, a kí­mondott (és főleg a leírt) szó az márvalamíféle billenés az ítélet felé, mára monítor karakterének is súlya van,mint ahogy egy megtermékenyítettpetesejt ís egy lépés már az étertől azanyag felé. Meg a teremtés meg aszületés is eleve, hogy ismét szóvicceléljek.

Ez a helyzet, hát ígyekeztem ésigyekszem mínél nem szikorarobibbfokon leírní én is, hogy létezek, eszek,iszok, szeretek, gyűlölök, lélegzek,olvasok, versengek, és ebben, mint avíz, a bor, a kenyér és a levegő, olykora vers ís segít, hát én is segítek a vers­nek, amennyire tudok.

Az értelmezés möbiusz szalagjá­nak értelmetlen szépségével maradokkacsintós tisztelettel és a jövőbeni

viszontlátás reményével.

34 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

"Vers, ahogy még nem ismered"Kaleidoszkóp VersFesztivál, 2008 - a Merlin Színházban

Az idei Kaleidoszkóp VersFesztivál mottója: "A vers, ahogyan még nem ismered" - ígytegező formában. Tudjuk, manapság a reklámok is bensőséges "te" kapcsolatot tételezneka megszólított és a megszólító között, ami számomra irritáló, hogy jövök én ahhoz, hogyegy banknak, egy multinak, a mosóporgyárnak "te" legyek, "te" lehetek a barátomnakvagy a kedvesemnek, esetleg egy jó kollegának, de ezeknek? - kikérem magamnak! Ámitt a Kaleidoszkópon ez a tegező forma természetes, a verssel örömmel vagyok a "te"viszonyában, barátságban, ha tetszik, szerelemben. Időnként az ember szemügyre veszibarátját, szerelmét. Hogy hogyan is áll a dolog? Miért is szeretem? S mi az, hogy a vers,ahogy még nem ismered?

Ez utóbbira könnyű a válasz: egy újszerűen, szépen elmondott vers, egy vers érdekesszínpadi feldolgozása, egy újszerű dramaturgiai szövetben megszólaló vagy egy izgalma­san előadott, jól megzenésített költemény új oldalát mutatja, s előtted áll a vers, ahogyanmég nem ismered.

Nos, elöljáróban jelenthetem: ez ügyben igen szép eredményt hozott a fesztivál, való­ban új oldaláról mutatkozott nemcsak a vers, de a költészet maga is.

S arra a kérdésre, hogy miért lehet szeretni a verset, a Kaleidoszkóp sajtótájékoz­tatójának egyik gondolata jó válasz: a hangzó vers sajátos kommunikációs lehetőség is, sma, amikor fölértékelődik a kommunikáció, az ember szorongó, magányos létében méginkább fontosnak tetszik. Tóth Árpád halhatatlan megfogalmazásában, azt a bizonyos űrt,

azt "a Szíriusz van tőlem távolabb, vagy néhány társam" kozmikus hidegét átmelegíteni,precedenst teremteni, hogy lám-lám mégsem vagy annyira egyedül, ez e művészi kom­munikáció legnagyobb érdeme, érdeme egy-egy ilyen találkozónak.

Egy másik gondolat, a nyitott fesztivál programot magyarázó Karinthy-idézet a híresNihil című versből, amelyben kedves Emő barátját oktatja: " ...az a művészet, amit azember gondol, / s ha nem gondol semmit, az is művészet, - / És ha csak érez valamit, azis művészet, ... / És ha neked nem, hát nekem.... mert az a fontos, hogy figyeljenek / azemberek és jól érezzék magukat." Igen, ez fontos. Zárójelben meg kell jegyezni, hogyezzel azért vigyázni kell, ugyanis mintha igazolná a mai konzumkultúrát, az ugyancsak jóérzést adó produkciókat, a lábvizet. (Ma már ez is fejődött, mert nem lavórban áztatjuk alábunkat, hanem jakuzziban, és az egész hátsó részünket, úgyhogy ma már jobb fenék­vízről beszélni.) Persze, hogy pontosan mire gondol Karinthy, nem tudhatj uk, debizonyára nem a konzumkultúra vagy a televíziókból áradó tömegkultúra "jó érzést" keltő

programjaira, s valószínűleg nem valami esztétikai relativizmusra, s ha igen, akkor ebbenaz esetben súlyosan nem értünk egyet vele.

A kedves olvasó bizonyára már türelmetlen, hogy jó-jó, de mi történt a fesztiválon? Nos,rögtön rátérünk a produkciókra, de elöjáróban nem árt, ha egy kicsit újra gondolkozunk aköltészetről, a versmondásról, s megújított szempontok alapján igyekszünk be- és fel­mérni a látottakat. Egy kitűnő esztéta, iró Bodor Béla azt mondja, " ... hogy a költészetbengondolás és mondás, eszmélet és lélegzet alakzatai egyidejűleg vannak jelen, és ebből azegyik elem a másik által sohasem kontrollálható ... A költészet, akkor is, amikor eredeti

versmondó 35

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

megjelenésétől, a daltól eltávolodik és írásban kerül elénk, hangzórendjében, ritmikájá­ban őrzi ezt az ősi élettani funkciót. .. A költemény eszmélet és lélegzet egymással össze­kapcsolt alakzatainak együttes ittléte, ami egyrészt a társas érintkezés részét képezi, minta szociális techné napi alkalmazása, másrészt egy összetett, egyéni és közösségi kulturálishorizontba illeszkedve beszéd- és gondolkodásformák hagyományát aktualizálja.. . . A költészet egyidős a beszéddel.A költészetben emberlétünk beszél.Ami kimondandó, az kimondatik.Ami kimondható, az kimondatik."

Nos, valahogy ilyesmit kerestünk a fesztivál produkcióiban, ilyen, lényegileg életes, azősi ösztöni, zsigerig hatoló élményt, ehhez képest érdemes mérni a látottakat, hallottakat.Találhattunk mind a színpadi bemutatók, mind a Versmondó Szalon műsorában olyanprodukciókat, amelyek alapjában teljesítették ezt a hivatást. Többé-kevésbé betöltötték,hogy az " ... egyéni és kulturális horizontba illeszkedve beszéd- és gondolkodásformákhagyományát aktualizálja". Mert a XIX. századi Eminescu vagy Petőfi, a múlt századinyugatosok, de közelmúltunk költői terméséből is számos ilyen aktualizáció szűletett éssok fontos gondolat kimondatott, ez is egyik örömteli híre a fesztiválnak.

* * *

Persze, voltak produkciók, amelyek inkább értékes kommunikációs jelenségként, mintklasszikus értelemben vett művészi produkcióként értékelhetők.Az előbbiekre jó példa aKalamajka Színkör, a Bázakerettyén működő Pszichiátriai Gondozó előadása, vagy az amegnyilatkozás, amelyet a Lipót-mezőn ápoltak mutattak be, vagy egy másik, katartikusélményt is elérő rendhagyó előadás, amelyet siketek és nagyothallók hoztak a fesztiválra,egyikőjük mozgássérültként is.

A Kalamajka Színkör színjátszói ötletes témaválasztással, Kísértések címmel, a Csík­somlyói passióból adtak elő részleteket. Különös volt nézni az arcokat, amelyek minthaBrughel falusi életképeibőlléptek volna ki. Egyébként ízléssel színpadra vitt, kitünő szín­padképpel, jó díszlettel, ügyes jelmezekkel életre hívott előadás volt. A játszók vér­mérsékletüknek vagy betegségűk súlyosságának megfelelően élvezték, vagy éppen csakvettek részt az előadásban, s ígyabetanítottság csak egy-két figura esetében lepleződött

le, de még annak is volt valami klasszikus amatőr bája. Egy-egy szereplő, például azördögök között, telitalálat volt. Ha az ember bekalkulálta, s miért ne tenné, azokat anehézségeket, amellyel a rendező az előadást létrehozta, különösen gratulálliatunk neki,mert sajátos élményt adó produkciónak lehettünk részesei.

A Tárt Kapu Színház előadása is ebben a logikában működött. Nehéz megítélni, hogyakezdeményezés egyfajta szakmai korlát mentén volt olyan, amilyen, vagy a rendező fel­készűltsége e sajátos ügyben volt elégtelen, vagy az ápoltak állapota volt súlyosabb, snehezebben kezelhető. Valószínűleg az előbbi érvényes. Ám így is megható volt, hogyalelki sérültek számára valamiféle kitekintést zárt világukból, egyfajta megnyilatkozásilehetőséget jelenthetett az előadás. A must vagy soha! Avagy a Kaleidoszkópék cím is

36 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

felettébb talányos. Együtt éneklés, ritmusjátékok, versek, részvétel egy emelkedettebbvilágban, mindez Balkay László vezetésével, akit csak dicséret illet, nem bírálat, ahogyaz Úr mondja Lucifernek. Balkay egyébként mint zenei közreműködő és partner,valamint egy rövid rajzos önálló est szereplője is jeleskedett a fesztiválon.

Napsugaras JeJtánc. Egy néma táncosnő és egy kerekes székben ülő, clownarcú lány, akifiúnak volt öltözve és fehér kesztyűt viselt, ismert táncdalokra, slágerekre jeltáncot muta­tott be. A jelek segítségével a siketek és nagyothallók is érzékelnek valamit a zenéből,

megérthetik szövegüket, s tánc segítségével egyfajta hangulati elemmel is gazdagodhat­nak. Tudni kell, hogy talpukkal érzékelik a rezonanciát, így adalok ritmikája is eljut hoz­zájuk. Tehát számukra reveláció az előadás, de a mondom és mutatom egyébként a szín­padon jobbára tilos gyakorlata itt érdekesen müködött hallók számára is. Egy-egy pilla­natra a régi pantomimgesztusokra emlékeztetve, a színháznak valóban valami ősi rétegétfelmutatva ért el helyenként szívszorító hatást. Amikor egy Máté Péter-szám vagy Csong­rádi Kata kapott sajátos értelmezést úgy, hogy a tánc, a jelbeszéd és a kiegészítő, máremlített pantomim misztikus mozdulatok révén a játéktér heves és a játszókra értelmezettörömök, válságok, drámák színterévé vált, főlizzott a színpad. Talán valamivel kevesebbtöbb lett volna, mert azért az eszközök lassan kifáradnak, az a tény, hogy a kerekes szék,valami okból mindig a rendezői jobbról a rendezői bal felé tud fordulni és szaladni, sohavissza, soha előre vagy hátra vagy diagonálba, az a szemnek megszokottá, sőt fárasztóváválik. A táncos elemek is ismétlődnek. A felhasznált könnyüzenei anyag pedig enyhéncsábít a giccsre. Úgyhogy takarékoskodni kellene az eszközökkel. Így is a negyedik, ötö­dik számnál, már megtörténik a ráismerés. A produkció valamiféle hidat képez, megértéstad az úgynevezett épek és a fogyatékkal élők között. Nekem akkor párásodott be a sze­mem, amikor a táncoslány, szerelmes érzését kifejezendő, öklének kitárásával, majd ujjaibezárásával dobogó szívét ábrázolta, olthatatlan vágyát érzékeltetve ezzel a szépségre,szerelemre.

Köszönet a bátorságért és a kitartásért, amellyel az előadók munkájukat végzik. Mintértesültünk, tíz éve csinálják, s szép nemzetközi reputációt tudhatnak magukénak. Jó,hogy itt a Kaleidoszkópon is megismerkedhettünk velük, itt is szaporodott nézőtáboruk.

További örömöt hozó kitartást kívánunk munkáj ukhoz. A nevüket is ideírom: NapsugárAnna és Csillag Andrea.

* * *Örömteli volt, hogy az előadóestek, versműsorok szép számmal kerültek a fesztiválműsorrendjére. Jól ismert arcok és fiatalok egyaránt felbukkantak.

Voltak, akik a hagyományos versműsor fonnát választották, és voltak, akik a fesztiválegyik fontos programjának, a versszínháznak a lehetőségeit próbálgatták, s igen nép­szerünek mutatkozott a perfonnance.

Az egyéni előadóestek is igen változatos módon jelentek meg. Volt például az ideiKaleidoszkóp-díjas fiatal temesvári színész, Mátyás Zsolt Imre, a Temesvári CsikyGergely Állami Magyar Színház művésze, aki szcenírozott előadást mutatott be. Vetítettbevezető és záró film keretezte a produkciót. Karinthy Prológus egy cirkuszfi1mhez,címűírását valóban a vásznat beszakítva idézte meg, lépett le a vászonról s testesült meg a

versmondó 37

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

színpadi térben, hogy végén oda térjen vissza. A .Ködszurkáló't-t elegáns jelmezben, jómozgással, jó jelenléttel, szimpatikus előadóként fogadhattuk szívünkbe.

Dramaturgiailag kissé összemosódott az általában vett művészet, a művészsors kérdé­seinek felvetése, a művészlét problematikája és az egyéni szerelmi szál, melyben vallottszerelemről, magánéletről. Így a kettő valahogy nem vált el, összemosódott a bohóc és abohócruhába bújt személyiség, aki akár maga az előadó is lehetne, valahogy gyöngítve akét szál erőterét. Még így is a leghatásosabb egyéni előadóest kerekedett ki az anyagból,amelyet a művész monodrámaként jegyez.

A Tungsram Hevesi Versmondókör két tagja, Farkas Tibor és Horváth IstvánSzólásért való ének címmel mutatta be műsorát. A nagyterem jutott a bemutatkozás szín­helyéül. A viszonylag nagy nézőtér valamelyest zavarta az előadót, de mint kiderűlt, leg­főképpen zenész társát, aki megzenésitett dalokkal színesítette volna a produkciót. Horvátismert, intelligens előadó. Most kissé szürkén, bár rutinnal hozta magát. Itt is a lágék, akisebb beszédtechnikai hibák, az alábeszélés gyengitette a hatást. Maga a szerkezet isesetleges volt. A Karinthy-anyag sokkal nagyobb körűitekintést igényel, sokkal több színvan benne, nagyobb, egyetemesebb dráma az ember magára maradásáról, a művészi

megszólalás hiábavalóságáról, egyáltalán a kiüresedett világ szörnyűségéről. De többszámban is adódtak megbeszélni való kérdések. Ám, a tutik így is bejöttek, a végén aprofi módon megszólaltatott Heltai jelezte, hogy jó arányérzék, építkezni tudás nem ártal­mas a sikeres előadói teljesitményhez.

Az egyéni előadók skáláját színesítette jelenlétével Bartha Mária Viola. Szép népdalok- kissé már közhellyé vált anyaga -, szép versek sorakoztak, miközben az előadó kavi­csaival játszott, rakosgatta, nézegette, s mondta a verseket, a végére kirakta őket a meg­felelő sorrendbe. Üdítő egyszerűség, kellemes beszédtechnika, kellemes lágyság, s enneknémi hátulütője az egyformaság, erőtlenség. Bizony, az ilyen produkcióhoz is kell az abizonyos rendező, aki elrendezi a hangsúlyokat, segít meghatározni a vonulatokat. Min­denesetre, ahogy szokták mondani, biztatjuk az előadót, mert tiszta jelenléte, kellemesodaadása hiteles tolmácsává avathatja költészetűnknek,jelesül az erdélyi költészetnek.

Torma Mária, a kitűnő versmondó Arccal a tengernek című, összeállításával NagyLászlónak kívánt emléket állítani. Fontos kort idéz, fontos mondanivalóval, s ez a mon­danivaló mind az Ady-, mind a Nagy László-versek esetében időszerű, s megszólít ben­nünket, ahogyan a kifejezetten mának szóló Ferenczy István-vers is. De a hangulat, amegjelenés, a hangvétel mégis egy-két évtizeddel hátrább mutatott.

Az előadó igen hatásos személyiség, kitűnő, meggyőző eszközökkel. Ám valahogykicsit egyszínűvé vált az anyag, a csak egyfajta vátészi, profetikus harag, atmoszférás fe­szesség, a szenvedélyes kérdésfeltevés s feleletadás túlságosan egysíkúvá tette az egyéb­ként igen értékes, gondolatilag érthetően egybefüggő anyagot. Tehetsége megérdemelné,hogy egy-egy vers erejéig, a vers lágyabb, zeneibb megfogalmazásánál új lágékat, fekvé­seket, új zeneiséget is kipróbáljon. Nem volt szerenesés a nem túl jó hangminőséggel

megszólaló zenei bejátszás - Bartók- és Liszt-művek -, amely egyfajta pihentetőül szol­gált. Maga az előadó is leült egy székre, és együtt hallgatta a meglehetősen, dramatur­giailag mindenképpen hosszú zenei részeket. Ilyenkor óhatatlanul kilyukad a színpad,

38 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

még akkor is, ha maguk a zenék stílusosan illeszkedtek a versanyaghoz. Mindazonáltalremekül működött a négy Ady-vers együtt, szép volt Buda Ferenc két verse, s perszeNagy László nagyszerű Menyegzője, a baki ellenére végképp meggyőzte a hallgatóságotaz előadó kvalitásairól. De talán a záró Nagy László-vers, a Ki viszi át a szerelmet eiművolt az, amiben nagyon vártunk volna azt a bizonyos új zeneiséget. Hogy még izzóbbanhasson, még erőteljesebben fogalmazódjon meg a kérdés, amely egy nemzedék számáraoly fontos volt, hogy lesz-e, s ki lesz az, aki egy pusztuló kultúrában, egy széteső világ­ban átmenti a szépség, a művészet, a hit és a szenvedély, és persze egy átlelkesítettszerelem csodáját.

Más módon működődött, de talán a legcizelláltabb, előadóilag a legsokszínűbb volt, segyben nagyon mai a Miféle világ ez? eimmel Szentirmai Edit Mezey Katalin verseiből

összeállított monológja, amely egyben az anyag természeténél fogva a legszemélyesebbvallomása is volt. Hogy is mondja Bodor Béla? - a költészetben emberlétűnk beszél.

Az előadó szimpatikus szerénységgel elhárította ez előadóművész titulust, mondvánbevezetőjében, hogy ő tanár, holott a produkció semmiféle szabadkozást nem igényelt.Versmondása a profizmus teljes eszköztárát birtokolja. Talán azt a dilemmát kellenetisztáznia magában, hogy a tanárság nem mond ellent az előadói létnek. A művészek issokszor tanárok, s a tanárok is lehetnek művészek.

A Merlin legkopárabb termében, a próbateremben kerűlt sor a produkcióra, ahol azotthagyott székek drámai összevisszaságban töltötték be a teret. A kis tér és a maroknyipublikum becsapta az előadót, talán ezért kicsit alábeszélt a szűkségeshez képest, de aközvetlenség pótolta az erőt. A figyelmes és lelkes kis közönség így is méltányolta azösszeállítást, és igazi vastapssal köszöntötte a pironkodó előadót. Monológ. Igen:"Felhajtani az idő egyik rétegét a másik után, / mint egy múzeumi, sokrétű szoknyát...",egy értelmiségi (művész) asszonysors problematikája, a létezés filozófiai kérdései, azelidegenedett világ, a modem lét és az ahhoz kapcsolódó egzisztenciális problémák, aszerelem, a párkapcsolat, a gyerek és a gyerekekhez való viszony, a kibújni a bőrűnkből

dilemma, s végül a megfoghatatlan hit, az Isten által sugallt út biztonságába való kapasz­kodás.

Jól szerkesztett, követhető anyag, akkor is, ha nem bomlott szigorúan tételekre, és le­mondott mindenfajta illusztrációs lehetőségről, például a zenéről, talán csak a térben valóegy-egy ellépés jelezte a tematikai váltásokat. Kár, hogy a produkció a fesztivál utolsónapján zajlott, s az időzavarral küzdve nem volt lehetőség a műsor mélyebb elemzésére,mert például szolgálhatott volna a modem versanyag élvezhető egységének és hatásosbemutatásának egyszerű, csak a kimunkált gondolatisággal operáló lehetőségeként.

Önálló előadóest rizikóját vállalta Rékai Nándor is, amikor Karinthykat szólaltatott megegy sajátos hangulatú est keretében. Imádom az életet volt az előadás eime. Rékai remekfiguraalakító készségéről, atmoszférateremtő erejéről adott tanúbizonyságot. Egy-egyszám igazán fölfénylett. A műsor elején egy apró dramaturgiai hiba, nevezetesen, hogy amagányos, részeg fickó - Rékai - felhívja egy barátját mobilon, hogy igen szarul érzimagát, felmehet-e hozzá egy kis dumcsira? Engedélyt kap, s mintegy belépve hozzá, afelvett személyes kontaktus ezt jelezte, sorolja a szövegeket, így azontúl a műsor teljesanyaga a barátnak szól, illetve az ő jelenlétében szólal meg, éspedig a mában. Ez azon-

versmondó 39

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

ban az anyagok különféle karaktere miatt helyenként igen fals hatást eredményezett.Ugyanakkor, ha ezen túltettük magunkat, egy-két igazán remek részletnek örülhettünk,nevethettünk nagyokat és borzongtunk újólag bele Karinthy isteni humorába, hogy azutána Szent Jánoshoz szóló levél gyönyörü drámáján torkunkra forrjon a nevetés. Így lehet,hogy színészi teljesítményéért Kaleidoszkóp-különdíjat kapott az előadó.

* * *

Pódiumműsort mutatott be Takács Bence és Társulata Karinthy cirkusza címmel. Erős

atmoszférateremtő készség, kellemes, vivő hang, egyfajta hevület, tüzes tekintet jellemziaz előadót. Ám ennél aztán meg is áll. A tavaly bemutatott, nemzeti sorsról szóló összeál­lításnál még indokolt, de már ott is kissé egysíkúvá váló hangvétel ennél az estnél kife­jezetten kárára vált az előadásnak. Holott az ismert vagy kevéssé ismert anyag, példáulKarinthy levele Cinihez, igen változatos hangulati skálán mozgott. Egy példa a problémaérzékeltetéséhez. Itt is megjelent a P rológus egy cirkuszfiimhez, csakhogy az előadó

magára húzta aszöveget. Karinthynál egy csetlő-botló bohóc szólal meg, jön le a vá­szonról, egy Chaplin, vagy hasonló. Takács Bence pedig a fentiekben vázolt apparátussalszólaltatta meg aszöveget.

Hasonlóan problematikus a .megújra álmodtam a cirkuszról" történet. A húzások talánérthetőek, de például nem érteni, miért mond hegedű helyett fuvolát, hogy aztán zongorakezdje játszani azt a bizonyos melódiát, amit .Jialottam zengeni és zokogni a szívemben".Vigyázni kell a színpad ökonómiájával! A partner, aki hangulatos zongora-, jelen esetbenegy pianínó játékával színesen követte az előadást, egyszerre maga is megszólalt. Igaz,egyéni ízzel, de Takács Bence profi attitűdjéhez képest kissé disszonáns civilséggel. Ezönmagában nem lenne baj, de a két minőség valahogy nem passzolt össze. Remek voltugyankkor, amikor magát kísérte a zongorajátékkal. Egyfajta melodramatíkus megoldás,aminek megint csak önmagában volt értéke, a teljes produkcióról valahogyan levált.A személyes beszélgetésből kiderült, hogy a műsorban még egy szereplő lenne, így azaszínpadi abszurdum, hogy perceken át mikrofonba hallok egy szöveget, miközben egyfejgép köre látható a falon, csak kényszermegoldás volt, de a színház egyszeri és az adottidőben és térben, a közönség azt látta, amit.

Sajnáltuk az előadást, mert az előadó érett személyisége, a már említett atmoszféra­teremtő készség, megnyerő intellektus olyan adomány, amit érdemes kibontani, érdemesa jó minőségű irodalom propagálására érvényes színházi minőségben hasznosítani.

A Mezey Mária Szeretetszínház Liberty címmel Sziszi, azaz Erzsébet királyné verseiből

adott elő válogatást Kilin Ildikó és Balkay László közreműködésével. E versek - végül isegy uralkodó sajátosan emberi reflexiói -, érdemesek arra, hogy megszólaljanak. Érdekesszínt és hangulatot hozhatnak a színpadra. Az előadó nagy színpadi rutinnal rendelkezik,előadásmódja igazodott a századelő előadói stílusához. Bizonyára jobban érvényesülneka versek, ha valamelyest modernebb hangvétellel szólaltatja meg őket. A naiv keretjátékkissé idézőjelbe tette a produkciót.

A Győri Ifjúsági Versmondókör négy fiatal versmondója a fesztivál egyik igen kedvesszínfoltja volt. Ez a közhely, hogy "kedves színfolt" magyarázatra szorul. Kedves, mert

40 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

kedves, meggyőző egyéniségeket, kamaszarcokat és -szíveket láttunk megnyilatkozni,szín, mert a vers mint színi jelenség, mutattatott fel anélkül, hogy különösebb hókusz­pókusz övezte volna, és folt, mert széteső világunkban, kilyukadt szíveinket szíves folttalfoltozták a fiatal fiúk és a fiúsított lány. (No, ez utóbbit leginkább az alliteráció kedvéértírom, de talán elnézi nekem a szíves olvasó egy versfesztiválról szóló cikkben.)

Mindig áhítozunk, hogy versnek akkor van értelme, ha az bensővé tett, ha adott élet­helyzetben, szituációban a vers képezi töprengésünk tárgyát, mintegy lírai monológ lesz,s a monológ, mint tudjuk, sajátos drámai jelenség, drámai erőtérben zajlik. Jó, ha a versbelőlünk szólal meg, s magyarázza, kérdezi, vagy korreál világunkkal. Megértéseket sze­rez, és beszédbe elegyedik velünk. (Kommunikál.) Nos, Arany, Ady, József Attila, Rad­nóti így szólaltak meg, s beszélgettek a klasszikus értelmiségi külsejü előadókkal. (Hár­man közülük szemüvegesek.) És beszélgettek velünk életről, halálról, szerelemről. S mifontosabb mindennél?

Persze, egy-két különleges elem, például, hogy tételváltáskor, szünetként egy-egy almátropogtattak nagy szertartásosság közepette, marhaságnak tetszett, de "megettük" a játékkedvéért. Aztán a piciny játékok, a képzelt síneken való egyensúlyozás, ami persze csakutólag derült ki, hogy sín, mert első ránézésre kötéltáncnak tűnt, az meg hogy kerül az adottvers szövetbe? Vagy egy-egy félreérthető gesztus, a kezek lefeszítése egy adott ponton.Szóval egy-egy elemet szívesen felednénk, de ami legfontosabb, a mély azonosulás a vers­anyaggal, az érdeklődés és érdekeltség, a legjobb értelmű magamra húzom a szöveget, deúgy, hogy az nem szakad el, szóval ez a hozzáállás és az igényesen választott versanyagremek élményt jelentett. Gratulálunk, és szeretnénk még ezt a fajta alázatot és szeretetettovábbi produkciókban látni. Persze addigra már sokat javítanak a beszédtechnikájukon, sa klasszikus előadói és szerkesztési technikákkal is vértezettebbek lesznek!

Jó minőséget reprezentált a mohácsiak Forrás Művészeti Stúdió Art Úr CsoportjánakTalálkozások című műhelyprodukciója. A műhelyprodukció fogalom sajátosan jelzi, hogyegy tanulási folyamat adott pontján egyfajta összegzésként értelmezzük a látottakat, tehátmég nem teljesen főlvállalt előadásról van szó.

A hívó szó, a találkozások, sokféle értelmezést megenged, lehet rá saját, a játszók általkitalált etűdöt rögtönözni, és lehet irodalmi művek találkozásait meghívni. Ezek az ötle­tek, etűdök tesznek ki 35 percnyi műsoranyagot. Ám a sokféleség, és az ebből fakadóvalamelyes szervezetlenség is megjelent a produkcióban, nagyon más hatáselemekkel,szövegekkel dolgozott egy-egy etűd. A szép Weöres-vers sajátos hangulatot indított el,hogy azután egy népi esküvő következzen, de a terror képei is beleszövődtek az előadás­

ba, hogy Vivaldira építkezzen egy másik etűd, s a szép Ady-vers, az Áldásadás a vonatonis helyet kapjon, s ez a sokféleség kissé nehezítette a befogadást. Műhelygyakorlatnak

persze tényleg hasznos egy ilyen összeállítás.Ugyanakkor egyfajta esztétikai minőség összekapcsolta az etűdöket, a komolyság, a

jó ritmusok, az ügyesen használt eszközök, az egyetlen díszletelem, a láda ügyes hasz­nálata, bár egy pillanatban itt apró következetlenség is megjelent.

Egy-egy szám igazán fölfénylett, Örkény a drámát is sejtető légyfogóba ragadt házas­párja például, vagy Karinthy jól ismert Találkozás egy fiatalemberrel dramatizált válto­zata. Itt maga a játék, a figurák egymáshoz való viszonya, a fiatalember nyers igaz­mondása új arcát, erejét mutatta fel az írásnak. "Hol a büszke és szabad Magyarország?

versmondó 41

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

- kiáltja kemény számonkéréssel. - Azt nem lehetett ... , te nem érted" - volt a felnőtt

dadogó válasza. S mire való a színház, ha nem ezekre a fölfedezésekre, a kor sajátoshangulatainak kibontására egy-egy szöveg kapcsán. Egészében egy jó műhely tisztes pro­dukciójával ismerkedhetett meg a néző.

A Szilágyságból érkeztek az Ezüst Nyilak egyűttes tagjai. Jobbára kezdő előadók, mégisegy szépséges elbeszélő költemény bemutatásával lekötötték figyelmünket. Komolyanvették magukat, s ez adta a játék hitelét. Nagy találmány a román Mihai EminescuEsthajnalcsillag című versét elővenni. A mitikus történetéből az derül ki, hogy földiszerelmünk, beteljesült szerelmeink, bármennyire is valósak, mégis csak a nagy égiszerelem helyett vannak, annak csak mása mind, ám ez nem kell hogy szomorúvá tegyenminket. Persze ez így összefoglalva meglehetősen banálisan hangzik, de hát mire kell ajó költészet, ha nem arra, hogy megragadhatóvá, átélhetővé tegye mindennapi tapasztalá­sainkat, s ezzel bennünket is magasabb lelki síkra emeljen. Minek az, kérdhetné a magyermeke? Kell, csak tapasztald meg, és meglátod, hogy jó! Addig is nézd, hallgasdEminescut. A téma rokonítható Vörösmarty Csongor és Tündéjével, vagy John Donn Égiés földi szerelmével, Goethe Faustjában Helené is hasonlóan az égi szerelem jelképe.

Az ügyes jelmezek, a fontos kellék, a szépen kivitelezett világító csillag, jelzik, hogyaz egyűttes keresi a szépet, hogy igyekszik meglelni az esztétikumot. A színpadi létezés,mozgás-, és beszédtechnika gyakorlása, no meg az alaposabb szövegtanulás nyomán ezminden bizonnyal sikerülni is fog.

A versműsorok közül kiemelkedett a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületénekprodukciója, Krekity Olga vezetésével. Szeretném, ha szeretnének címmel. Kapcsolódvaa Nyugat-évfordulóhoz, Ady-montázsműsortmutattak be kitűnő esztétikai minőségben,

fontos verseket megszóltatva és dinamikus mozgáselemekkel kiegészítve, erőteljes szen­vedélyességgel, szép beszéddel, jó képi megoldásokkal. Még a nyitókép veszélyes tűz­

figurája - .jaj, a tüzet ne hagyjátok kihunyni" - is hihető volt az adott erős atmoszférájúkeretben. S az ismert kép, a híres munchi Sikolyt idézve, ahogyan kibontakozik, amikor aselyemmel letakart kupacból, a tüzből, egy kétségbeesetten kiáltó arc tünik át, formáló­dik a selyem mögött, "az nem semmi", ahogy Pesten mondják.

A Góg és Magóg és a Szeretném, ha szeretnének sajátos kompilációba egybeszerkeszt­ve, szinte egy új Ady-értelmezést vagy nézőpontot sugall va hangzott el. Örvendetes voltlátni a szereplők között a korábbi Kaleidoszkóp-győztes Hajvert Ákost erőteljes jelen­létével, s mellette a legfiatalabb, tehetséges Nesic Mátét. A Radnóti-díjas előadó DeményZoltán is egyik biztos pontja volt az előadásnak. A lányok szintén szépen teljesítettek,Nagybali Tamara, Farkas Hajnalka és a gitáron is játszó Simonyi Lili.

S ezek után mondani se kell, hogy az Ady-versek politika fiizére a percemberkékről,

vagy a szerelmes versek maisága a műsort közvetlenné tették, a versek ide szóltak, hogyjelen idejű színházi, versszínházi élményben volt részünk.

A bevezetőben említettem, hogy a "költészet a beszéd- és gondolatformák hagyományátaktualizálja". Szinte egy az egyben érvényes ez a gondolat arra a Petőfi-anyagra, amely aKB35 Inárcs Ki vagyok én? című estjében szerepelt. Petőfinél különösen szerenesés a be­széd megfogalmazás, mert az ő költeményeiben valóban az élőbeszéd szólal meg, a ver-

42 versmondó

fl;. f, (51!:-Q!!'4 fel<~ o !<I(,ífl,

J14IPtC'(Jie~vf> "'--iia I jl<fl<dro'1t,,1:waféldbaf biro"";:[!jah.d.A!:. I /v/dbf !"ud.,e5fl> le-lf

[,d-t-Jt5h1' h%5{i iii Q

~"rP>4n'<- f/l /clplf

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

sek lélegzenek, s jelennek meg hihetetlen frissességgel. Hát még, ha ezek a szövegek sajá­tos erőtérbe kerülnek, mozgásetűdök, tárgyak szövetébe, élethelyzetek drámai szövege­ként. Sajátos jelenkori áthallások, társadalmi, politikai szituációk elevenednek meg, s hul­lik le róluk a lepel, hogya néző-hallgatószíve összefacsarodik, hogy hová is jutott ma amagyar valóság, a politikai élet a maga eJlentmondásaiban, gyermetegségében milyenpárhuzamokat kínál százhatvan év múltán is (pl. A Nemzetgyűléshez), hogy milyen rette­netes történelmi párhuzamok nyűgözik a társadalmat mind a mai napig, amiből nemtudunk kimászni. Csúcspontot képzett a sötétben elmondott és ismételt sorok erős drámaihatása. Talán a zárókép, a bonyolultan rakosgatott bútorzattal a Szeptember végén alatttúlságosan kimódoltnak tetszett, s a korábbi erős hatásokat kissé gyöngítette.

Proteszt jelentőségű előadás volt, ami óhatatlanul felidézte a szegedi színjátszók PaálIstván-féle Petőfi rock című híres előadását. S itt is fényes bizonyítékot kapott, hogyaversek alkalmasak sajátos színpadi mechanizmusok működtetésére, ha értő és ízlésselmegáldott alkotókra lelnek. S ilyen Kovácsné Lapu Mária. S milyen szép, hogy egykor őis a szegediekkel játszott! S a Kaleidoszkóp-díj is nyilvánvaló.

Sajátos színt képez az a műsoranyag, amelyet a nyári táborok hoznak létre, mutatnak beimmár éves rendszerességgel a Kaleidoszkóp Fesztiválon. Ilyen volt a Szemesen megren­dezett, hagyományos nevén Bajai Versműhelyben készűlt produkció. Ezek a műhelypro­

dukciók nem léphetnek ateljesség igényével a szín­padra, hiszen mindössze atáborozás néhány napja alattjönnek létre, és általábankevés idő van az őszi be­mutató előtt is a javítópró­bákra. De beszámolnak anyári munkákról és arról azaktivitásról, amellyel a fia­talok igyekeznek továbbké­pezni magukat jó mestereksegítségével.

Kovács-Cohner Róbert aszerzői műhely keretében írtMiért hallgatsz, anyám? cí­mű művét a tábor vers­mondói vitték színre aKisszínpad produkciójában,Nem találok szavakat ma­gamra címmel. Kiss Lászlóvállalta a színpadra állításmunkáját. Nem volt könnyűdolga. Ajátszók készségei ésképességei nagyon külön­bözőek, kezdők és csak vala-

versmondó 43

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

mivel érettebb versmondók voltak a csapatban. A versanyag világfaló szándékával, amely­nek mítoszkisérlet volt az alcíme, anya-fiú-nő konfliktus mentén sorjázó gondolati­ságával, nehéz hangulatú soraival nem volt könnyen követhető. Ugyanakkor a fiataloknaksikerült az értő és tapintatos vezetés révén egyfajta hangulatra ráérezni, s így ezt a hangu­latot, egy szép, tisztán kimunkált szinpadi koreográfia szerkezetében világos szö­vegmondással, egységes atmoszférájú versszínházi megnyilatkozássá fejleszteni. A cyberkorszakot érzékeltetendő számítógéproncsok voltak a háttérben s a szerző és egy szereplő

is a háttérben egy-egy számítógép derengő fényében látszott. Érdekes hangulat, de nemvolt igazi összefuggés a színpadi szöveg és a látvány között. Az indító kép végtelen lassú­sága ugyankkor leültette a kezdést, majd drámaibb részek következtek, fölforrósodott aszínpad, hogy eljussunk a lassú lezárásig, amely megidézte a kezdőképet. Itt alkalmaz­hatjuk Karinthy gondolatát, hogy valamit érezni, és ezt átadni is érdemes.

Hasonló korosztály képezi a Földre szállt angyalok csapatát, amellyel Pap Gábor hoztalétre Az ég Angyalföld felett, a jól ismert Berlin felett az ég Wim Wenders-filmre hajazó,egyébként igen szellemesen hajazó, előadást. A merész dramaturgiai ötlet, Radnóti szépverse, a Nem tudhatom - emlékeznek: "Ki géppel száll fölébe ... " megadta ezt az égből

való szemléletet, hogy egy hülye, törtető, kiüresedett konzumtársadalom képét mutassafel, melyben a ma fiatalja próbál beilleszkedni, vagy nem beilleszkedni. Mert találhatóolyan ember is, aki érti, miben van benne, s fel is lázad ellene, hogy aztán egy furcsa ak­tualitás, a két évvel ezelőtti augusztus 20-án kitört vihar, mint egy istenítélet beteljesítsea végzetet.

Érdekesen működött a vetítés, különös, erőteljes dokumentatív erővel volt jelen a viharrészlete, de a városról való képek turisztikai látványossága némileg ellentmondott a cím­ben szereplő helyszínmegjelölésnek. (Vagy az is csak jelképes?) Az előadás szövegeugyanakkor kissé vázlatszerü maradt, s a játszók változó tehetsége, színjátszó i képessé­gűk egyenetlensége gyöngítette a hatást. A térrel való játék, - a nézők bent ültek a játék­térben - volt, aki számára pozitív többletet hozott, volt, akit zavart. Így is a fesztivál egyiklegizgalmasabb, gondolatilag bátor előadása volt. Erényei és hibái talán hosszabb elem­zést igényelnének, mert gondolati szándéka és a megvalósulás között feltehetően sok el­térés van. Rendezője méltán kapott Kaleidoszkóp rendezői különdíjat. Meg kell jegyezni,hogy az a tény, hogy majd húsz diák megtanulta s szívében feltehetően eltette a szépRadnóti-verset, már önmagában is fontos pedagógiai, közmüvelődési tett.

A Trainingspot Társulat: Etűdök kezdő haladóknak - bérházprojekt nyakatekert címmel"perforrnance-ként" jegyzett előadást mutatott be. A perforrnance színpadi értelembenmeglehetősen bünre vezető alkalom, mert az előadásforrna kialakult hagyománya felmenta dramaturgiai következetesség alól. Az előadás rendezője itt is Pap Gábor volt. Egykülönös hangulatú mozgásszínházat láttunk, amelyben a fuvolán megszólaltatott zenék ­magának a rendezőnek szép előadásában - adták a hangulati alapot, talán a magátartikulálni nem tudó, talán városi fiatal, panelproli, kispolgár nyűgnek átélt életéről, s azegyre feljebb emelkedésről, elvágyódásról szólt a "projekt", hogy a végén sajátos gúlábanösszeáll va mutatkozzon meg valamely lehetőség. Testek és székek játékából s egy-egymondatból, meg a már említett zenéből, a végén a szép gregoriánból szövődött az érdekes,de talán kissé elmosódó előadás.

44 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

A debreceni Adyák Színpad mindkét produkciójának örülhettünk: az egyikben a LudasMatyi-adaptációban a lendület, a szives, ha nem is mindig pontos mozgás örömének segyfajta komédiázó kedvnek. A másikban, a Létezésben a színjátszó szakmai tudás, kari­kirozó kedv és az abszurd felé való hajlandóságnak.

A Ludas Matyi azért némi kétséget hagyott az iránt, hogy ez a fajta "általában" tánc­színház művelhető-e? Komoly példák sugallják létjogosultságát, lásd Experidance. De ezazért csábít az elnagyoltságra, a közhelyek irányába, csábít a ripacskodásra, például amegvert Döbrögi fölött a játékban az egyik játszó mintha kihúzta volna Döbrögi fogát,vagy tán magától esett ki, de hát a botütéseket a fenekére kapja! Lefegyverző azonban aza tény - hangeffektben is ügyesen kiemelt részek -, hogy a háromszor 25 botütés proce­dúrájába a közönség is beleszámolt. Hát ennyi bennünk az "általában" bosszúvágy, eny­nyit frusztrálódunk, hogy ez ilyen örömöt okoz a nézőben, de láthatóan a játszókban is?Igaztalan barátokat, szülőket, tanárokat, esetleg felnőtteket, főnököket, politikusokatlátunk Döbrögiben? Mindenesetre az a szinház, ami ilyen erős hatásokkal él és erős hatástvált ki, valamit mégiscsak tud. Így a diákok odaadása, intenziv jelenléte s a diákok általjól megvalósítható egyszeru koreográfia végül is győzött a közönség fölött Ludas Matyiigazával együtt.

A Létezés egyfajta zsánerképsor volt modem életünk mindennapjairól, figuráiról, menta 1­itásáról. Ez az élet nem tekinthető hagyományos értékrend ünkben életnek, csak affélesajátos létezésnek, sugallta a játék. Sok jó megfigyelés, irónia, távolságtartás jellemezte aprodukciót. Hol találóbb, hol elnagyolt volt egy-egy figura, egy-egy helyzetgyakorlat.Mindenesetre figyelemmel, szakmai érettséggel kidolgozott előadás volt. Talán az egészeta kissé esetleges szerkezet gyöngítette (performance), ám a vokális játékok pontossága ésszellemessége emlékezetes marad.

A Szóma Színház három lánya Kamra, Pitvar, Vérerek címmel Kiszely Diana verseirekészített performance-ot. A kontakt tánc, dzsesszbalett, müvészi torna, játékos dörgö­lőzős, gyalogló, forgolódó stb. mozgáselemek, fel-felhangzó verssorok s zenék, amiksajnos technikai okból elég rosszul szóltak, értelmileg nem igazán követhető módon sor­jáztak a szinpadon. Íme, a már említett performance-szabadságnak a sajátossága. Csak nejussunk el arra az állapotra, hogy ha "ajátékunknak nem tudunk értelmet találni, akkor ezegy performance", Amúgy, egy-egy apróbb megingás ellenére, szépen kidolgozott játékotláttunk. Igazán kellemes volt a szemnek a három lány sürgése-forgása, egyik-másikukszövegmondása is hitelesnek tünt, mégis az egész valahogy öncélúnak hatott. Barátságról,szerelemről, csalásról, csalatásról, énkeresésről, talán ilyesmiről szólt a játék. De perszea talán azért talán. A finoman rezgő leszbikus elemek ízléssel működtek. Például egy hár­mas kapcsolat - afféle treesome - szép gesztusa, amikor az egyik lány saját kezével fonjaát mellét, ám keze a háta mögött mintha társa karjából eredne, miközben a harmadik lánymindkettőt átöleli. Szóval, kellemes pillanatokkal, jó érzésekkel- "ha csak érez valamit,az is művészet" - magyarázza Karinthy - nyugtáztuk a játékot, amely igazán "szabadság­konform" volt. S ha egy ócska klapanciával kívánnánk zámi a reflexiót, mondhatnánk: Hanem kell a szó ma,

hát jöjjön a szóma.

versmondó 45

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Volt aztán "kemény" előadás is, amelyben a szétrohadt világ, szabadosság, a perverzió,erkölcsi romlás fölött ült tort az előadógárda, azzal a furcsa sugallattal, mintha az előadás

gátlástalansága, azért valahol nékik is sajátos kielégülést jelentene. Pedig igen rámenős,

öntudatos és színi értelemben kigyakorlott és egyben energiákkal nem fukarkodó előadást

láttunk. Ám ma sem tudom megmondani, hogy amit láttam, az sajátos kritikája-e napok­nak - egy hét alatt játszódnak az etűdök -, vagy örömteli állapotjelentés, hogy hát ezt isszabad, így is szabad. Sajnáltuk a produkciót, mert a félbeszakadt szakmai beszélgetésentalán az egyébként szimpatikus szereplők útbaigazíthattak volna szándékukról. Annyitmegtudtunk, hogya nagy hagyományú miskolci Pécsi Sándor Gurulószínházon belülalakult csapat afféle kísérleti előadása volt, csak Performance-ként megjelölve.

A nézők sajátosan reagáltak a látottakra. Volt, akinél egy lány két lába között ritmiku­san matató szerető kezének sajátos nedveket is érzékeltető mozdulata verte ki a biztosí­tékot, volt, akinél a bíborvörös színben tündöklő nemi szerveket ábrázoló nyalóka nyalo­gatása. Szóval, ha játék nem ad útjelzőket a befogadásához, az a készítők felelőssége.

A botránkoztatás pedig, mint tudjuk, már a Bibliában is bűn.

S ha a kedves olvasó, a fesztiválon részt vevő néző elunná a dolgot, hát hajtson fel egypohárka szeszt, pontosabban üljön be a SZESZ előadására (Szegedi Egyetemi Színpad).Üdítő pillanatokban lesz része. A szegedi egyetemisták szinte a Kaleidoszkópra készül­tek. Mondhatnánk cégünk reklámja, hiszen itt maga a vers is megjelent megszemé­lyesítve, igaz, piros boával a nyakán, s kerűlt sajátos kalamajkába. S arspoet icát is hal­lottunk. Könyvtáros kisasszonyok és dr. KHG-k címmel mutattak be egy kedvesenintellektuális paródiát a filosz létről, benne jó irodalmi anyagot is megszólaltatva. És per­sze Örkény mindig tarol. A tehetséges szereplők a klasszikus diákszínjátszás legjobbhagyományát idézték, amikor kedvükre, kedvesen, okosan, jó ízléssel, de egyben a néző

kedvére is játszottak. Feltehetően még nagyobb sikere lehetett az előadásnak a magaegyetemi közegében. Mind a három lány, mind a talán Tóth Árpádra hangolt fiú fősze­

replő megállta a helyét. Persze, kell az újítás is, a fiatalok próbáJkozzanak a világban fel­bukkanó kísérleti színházzal, a kifejezés új lehetőségeivel, de azért igen üdítő volt látniegy hagyományos "eleje, közepe, vége, értem, amit beszélnek" produkciót is.

A Radikális Szabadidő Színház Rakovszky Zsuzsa anyagaiból összeállított perfor­mance-ot mutatott be, Zsiráfóvóhely címmel. Erős tehetségü főszereplővel, sziporkázóötletekkel, a diavetítést, a Czakó-féle homokgrafikát, az árnyjátékot, a valós színjátékotbevetve egyfajta cirkuszi esztrádot hoztak létre. A konferanszié föl is hívta a figyelmet,hogy ne akarjátok megérteni. Igaza volt. De hát sajnos, a szöveg mégiscsak az értelemáltal kódolható magyar mondatokból állt, s a nézőt abba a helyzetbe hozta, hogy a játékotne értse, a szöveget meg igen. Ugyebár dramaturgiailag meglehetősen skizofrén helyzet.Az ihletett kezdés, a tehetséges narrátorral, aztán a pillangó, virág árnykép ben a szereplő

mozgó alakja, jó effektjei után az elemek kezdtek öncélúvá válni. Az érdekes díszletek, aképzőművészeti értékű mobilok, építmények, majd ketrecek között játszódó játék szöveg­anyaga hol rátalált a kűlső elemekre, hol nem. A törekvés egyébként a lengyel színházikultúrában jobban jelen van, mint nálunk. Az e felé való nyitás méltánylandó.

Ajátszók ugyanakkor beleragadtak a saját izgalmasságuk tudatába, és az előadás egyrefáradtabbá lett. A versek megszólaltatása alatt a fenekét mutató színjátszó például nem

46 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

volt vicces. Itt a versszínházi gondolat valahogy visszájára fordult, se a versek, se az aköré felhordott játékok, képek, zenék, viccek (zsiráfvicc a hányással) valahogy - néhányelemtől eltekintve - nem erősítették egymást. Kár az előadásért, mert a kreatívitás, egy­fajta groteszk elvonatkoztatásra való képesség önmagában érték, önmagában jeleskedett.A technika is megviccelte az együttest, a küzdelem a folyton szétnyíló előfiiggönnyel

szinte kínossá vált. Persze a körülmények, a vendégjátékok változó helyszínei érthetővé

teszik az ilyen bakit, de ha már ennyi energiát belefektetnek a játékba, akkor sajnos a szín­ház kegyetlen törvényei miatt erre is figyelni kell, mert ezek az apróságok rontják a játékhitelét. Van, aki elfogadóbb a perforrnance szabadságán belül, van, aki dramaturgiai lagfegyelmezettebb játékot vár el. A közönség körében mindkét attitüd érzékelhető volt, demindkét fél végig érdeklődéssel követte a játékot.

A Versmondó Szalon kiegyenlített volt, színes, jól választott müsoranyag hangzott el,működött a kiírás ajánlása. S a különdíjas Mach András az idősebb nemzedékből ismétbizonyította a Rakovszky-verssel, hogy az átéltség, a drámai monológ színtü színházijelenlét nem idegen az előadó-művészettől, sőt, a másik versként elmondott zengzetesKarinthy Martinovicsa igazolta, hogy a klasszikus átéltség, a drámai erő s a mélyén jelenlévő gondolatiság az előadó-művészetnek továbbra is fontos eszköze. Tanulhattak egy­mástól kezdők, középkezdők és haladók.

A kiemelkedő produkciók mellett a megbízható színvonal volt a jellemző. Ugyanakkorfeltűnt egy-egy mache (csinált) jelenlét, félreértelmezett vers, ám a zsúfolt teremben igaziszínházi hangulat lengte be a még talán kevéssé kiérlelt produkciókat is. Íme, az efféleösszejöveteleknek, szalonoknak a különös értelme: egymás értő figyelme segíti az elő­

adót. Kár, hogy nem jutott idő szakmai megbeszélésre.A Versmondó Szalon kétnapos bemutatójának fiatal előadó, Jánosi Márton lett a győz­

tese. Az érdekesen, sajátos színnel megszólaltatott Petri György: Interjú című versével ésPetőfi erős gondolatisággal, jól mába helyezett Világosságot! című versével szerepelt. Ezutóbbinál felfigyelhettűnk arra, hogy mennyire fontos rátalálni mai érzése inkre, s e maiérzelmek segítségével áttűzesíteni XIX. századi szöveget. Így valóban találkozik múlt ésjelen, kiderül, hogy Petőfi segít magunkat megfogalmazni, s ezzel a törekvéssel persze avers gondolati anyaga is megvilágosodik, hogy működik e sajátos dialektika. AhogyPetőfi az élet értelmére vonatkozóan kíméletlenül kérdez rá, számol le illúziókkal a vers­ben, ahogy vágyja a világosságot, az nekünk is fontos tartalom.

* * *A zenei produkciók közül Kaleidoszkóp-dijas lett a country stílusban zenélő kitűnő

Kelemen család, Losoncról érkeztek, és valóban családi muzsikát művelnek. Finomeszközökkel, tisztán énekelve, hangulatos versmegzenésítéseket produkáltak.

Kaleidoszkóp-különdijat kapott az Igricek együttes, Farkas Tiborral az élén. Érdekesvolt Ady Endre- és József Atilla-versek megzenésítése, ezek füzére szinte oratorikusegységként megszólaló szerkezete, az érdekes instrumentális háttér hatásos módon kel­tette életre a magyar költészet e gyöngyszemeit.

Ugyancsak különdijas a kedves, üde, jó hangú Taskovich Judit, 'krszene ftilemnekcímű műsorával nagy közönségsikert aratott, gitárjával máskor is szívesen látott fellépője

lesz a fesztiválnak, jó népszerüsítője a költészetnek.Wiegmann Alfréd

versmondó 47

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Hullaszagú költészet?Beszélgetés Lackfi Jánossal

Szerinte igenis van kortárs költészet, és szükség van hasonló rendezvényekre, hogy eztbe is bizonyítsuk.

Milyen érzés a verseidet dalként hallani?Olyan érzés, mintha a versek visszakapták volna eredeti hangzó testüket. A középkorbanpéldául nem is volt néma olvasás, úgy gondolták, hogy a testnek részt kell vennie a szóízlelésében. Ebben van valami, kétségtelen. Kányádi Sándor szerint: a vers az, amitmondani kell. A versfesztivál túlmegy ezen: itt a vers az, amit énekelni kell. Ha márszóba került Kányádi Sándor, a versfesztivál honlapján olvastam egy érdekes történetetvele kapcsolatban: Kányádihoz egy rendhagyó irodalomórán odament egy diák, és meg­kérdezte, hogy ki ő. A költő válaszolt, mire a kislány megjegyezte: az nem lehet, hogy ő

Kányádi Sándor, a költő személyesen, mert a költők mind halottak! A versfesztivál célja,hogy ezt a kételyt eloszlassa.

Önnek mi a véleménye erről?

Sajnos azt kell mondanom, hogy valóban van ilyen tévhit. Tanárként pedig magam isazon dolgozom, hogy ez változzon. Én is gyakran tartok rendhagyó irodalomórákat.Fontos, hogy tudjuk, hogy nincs hullaszaga a költészetnek. Sajnos tele vagyunk ósdibabonákkal a költészettel kapcsolatban: sokan azt hiszik, hogy a költő valami rendkívüli,emberfeletti lény. Pedig a költők olyanok, mint a normális emberek, akik néha maguksem normálisak. Nem attól lesz valaki költő, hogy nem normális vagy hogy normális. Aköltők is átlagos emberek, és nem egy másik világban élnek. A Kaleidoszkóp fesztiválnagyon jó alkalom arra, hogy ezt bebizonyítsuk.

Ön szerint szükség van ma ilyen fesztiválokra?Mindenképpen. A költészet többirányú. Tele van muzikaJitással, van festői és rajzoshatása, azaz ahogya sorok tördelve vannak. József Attila Születésnapomra című versétpéldául mindenki felismeri. Ez nem véletlen. De a ritmus sem az. Nagy félreértés, hogyha rím vagy ritmus van a versben, akkor az azért van, mert az vidám. Ez nem dekoratívfunkció, hanem jelentésbeli funkció. Tehát ha két szó összecseng, akkor annak valami­féle jelentésbeli összjátéka van. És az akkor is hat ránk, ha nem tudjuk. Ezért vannak averses reklámok. A vers manipulál, irányít. Ez a fesztivál segít ráhangolódni a versekre.Segít abban, hogy gyakrabban lépjünk a könyvespolchoz, továbbá hogy rájöjjünk, hogya verset használni lehet és kell is.

Ön szerint miért Kaleidoszkóp a versfesztivál neve? Találó ez a név?Nagyon jónak tartom a fesztivál elnevezését. Nagyon sokszínű a mai magyar költészet.Bár sajnos sokszor azt halljuk, hogy a kortárs költészet érthetetlen, nem tudni melyik azalany és az állítmány, nincs benne pont meg vessző, nincs benne kisbetű-nagybetű sem.Ez nem igaz! Nyilván van érthető és kevésbé érthető költészet. Csak sokszor az olvasómegáll egy versnél, amely igazolja elméletét, vagyishogy a mai magyar költészetérthetetlen, és nem is olvas tovább. Ma is van jó vers és rossz vers. Néha azonban aszakma sem tesz meg mindent, hogy a jó vers eljusson az olvasóhoz.

48 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Lackfi JánosTűz a havon

Ahogy a tűz ég a havon,kocsonyakéntrezega levegő, a láng kironts a kristály sistereg,

vízzé omlik és fojtogat.Az üszök fekete,és pára, könnyü új elemszakad már felfele:

elemek taszítása vonz,ahogy egymásba kapsziszegő, idegenkedő,

gyanakvó két anyag.

Ugyanazokat a verseket hallottuk ma este, amelyeket Ön korábban írt? Változott aversek mondanivalója azáltal, hogy megzenésítették őket?

Biztos, hogy változtak a verseim. Ezek már más művek. Szerintem ötven százalék bennea szöveg, aztán ehhez jön még Heidl Gyuri zenei világa és egy olyan művész, mintLovasi András. Elképesztő munka és elképesztő profizmus van a verseim megzenésí­tésében. Ha hallgatom a lemezt, mindig hallom azt a 3-4 korábbi verziót is, amit fel­énekelt a Lovi.

Ez volt az első alkalom, hogy dalszöveget írt?

Nem, írtam már sok dalszöveget. Nyáron a Kőszegi Várszínházban volt egy produkció,ahol Sebő Ferinek írtam dalszövegeket. De fordítottam már sok olyan verset is, amelyeténekeltek. Tehát a műfajjal nagyjából tisztában vagyok, és most is több dalszöveget Írok.Nagyon szeretem ezt csinálni. Mindig kihívás. Van egy zenei szövet, ritmus, és azt megkell találni a beszédben, a szóban. De a világ tele van rejtett ritmusokkal, például a szív­dobogás, a lombsusogás vagy az autók motorja.

Hogyan lettek a verseiből dalok?

Véletlenszerűen, fokozatosan. Azért Lovasi András és a Véletlen a zenekar neve, vagykorábbi nevük Lovasi András és a Hullámok. Fokozatosan, hullámszerűen állt össze acsapat. Heidl Gyuri elkezdte, kiszabadította a nemzedéki hangot a versekből. Aztán jöt­tek a többiek (Bóra Áron, Vedres Csaba és Lovasi András - szerk.), és szépen alakult amunka, élveztem nagyon.

Domokos DóraELTE Online

versmondó 49

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Fókuszban Lutter Imre és a VersFesztivál

A tizedik Kaleidoszkóp VersFesztiválon találkoztam Lutter Imrével, a vers- és próza­mondó előadóművésszel, a televizió-rádió szerkesztő-riporter-műsorvezetővel, az egyko­ri "száguldó riporterrel", aki szülei indíttatására jogi diplomát is szerzett, és aki ismert­sége és elért sikerei ellenére rendkívűl közvetlen, elhivatott, és szeretnivalóan emberi.Családnevéhez hűen - mely franciául .Jiarcolni'l-t jelent - mindennap küzd azért, hogy azigényes kultúra egyre több és több emberhez jusson el. Mi másról is kérdezhettem volna,mint a versekről?

Te vagy a Magyar Versmondók Egyesületének ügyvezető elnöke, az Északkelet-magyar­országi Regionális Versmondó Egyesület alapító elnöke, elnökségi tagja, a Kaleidoszkóp\érsFesztivál fesztiváligazgatója - hogy csak néhányat említsek a sok tisztséged közül.Honnan ez az erős vonzódásod a vershez? Kik hatottak Rád először?

Szabó Éva, a Magyar Rádió főmunkatársa, egyébként költő, sajnos már nincs köztünk,Zelkné Sinka Erzsébet irodalomtörténész, Zelk Zoltán özvegye, és a szüleim, akik először

segítettek találkozni a versekkel. Ekkor hatéves voltam. Szerencsére nekem olyan embe­rek mutatták meg a költészetet és a versmondást, akíknél nem azt éreztem, hogy a versegy kötelezően megtanulandó iskolai szöveg, hanem az érzések közvetítője, a saját vilá­gom professzionális megjelenítője. Olyan világot fedeztem fej benne, ami segít a hétköz­napokat túlélni, éppen ezért mellőzhetetlen mindig és mindenhol.

lnterjúkban gyakran hangoztatod, hogy "a vers nem valami elitkuJtúra része". Én sajnosnem így tapasztalom: a kömyezetemben élők elenyésző kisebbsége olvas/ír verseket.Miből gondolod, hogy a vers a mindennapok sajátja?Az, hogy kevesen olvasnak, nem csak a versekre igaz, hanem mindenre. És nem lehetelkülöníteni az olvasókat elitre és nem elitre sem. A vers, és ez látható a KaleidoszkópVersFesztiválon is, társadalmi hovatartozásra, nemre, korra és határokra tekintet nélkülmindenkié lehet. Én inkább azt tartom szegénynek, ha valaki alapból nem akarja megkós­tolni a versek izét. Ha elkönyveli egy rímes rémes valaminek. Ha azt tudomásul vesszük,hogy a költő elsősorban ember és csak azután költő, tehát ugyanúgy boldog, máskorszomorú, vannak józan és részeg pillanatai, szeret és gyűlöl, él társadalmi és szexuáliséletet, akkor nem feltételezzük, hogy a költő az, aki halott, és szerepel a lexikonban.Akkor tudjuk, hogy olyan, mint mi, csak jobban meg tudja fogalmazni. Akkor tudjuk,hogy most is élnek köztünk, és mekkora szerencse, hogy megkérdezhetjük őket arról, mitgondolnak a világról vagy rólunk. Ha tudomásul vesszük, hogyaversmondás nemcsakaz, amikor kiáll egy ember a pódiumra és elmond egy verset, hanem a versszínház vala­mely formáját magára öltve a költészet ihlette mozgásszínház, az új utakat kereső

performance, az egyéni és társas előadóest, a vers- és világzene is, akkor más képetalkothatunk róla. Én tudom, mit ad a vers, amikor a magam életét látom a színpadon, vagyamikor egy csúnya összeveszés után Adyval tombolok, ha Radnótival vagy BellaIstvánnal vallok szerelmet. Vagy ha épp rám szólnak, hogy ne gyújtsak rá, akkor azt mon­dom: "Dohányzom. Más virágot ültet" - hogy egy fiatal költőt idézzek. A mindennapokrésze, de persze, amit nem ismer az ember, az nem hiányzik. Ettől azonban még nemjelenti azt, hogy ne lennénk szegényebbek nélkűle.

50 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

Hogyan segíti a versek népszerűsítését a VersFesztivál?Megmutatja azt, hogy milyen lehet a vers. A mottó az, hogy "vers, ahogy még nem isme­red". Ha kell, akkor versmondó-Guinness-rekorddal, ha kell, sztárokkal bizony ítunk,akikre idolként tekint a közönség, de egészen más tevékenysége miatt. Elég példa akad:Kinizsi Ottó, akit sorozatsztárként ismernek, ami egy része az életének, de emellett ott avers, a színház, a versszínház, amely igazán mozgatja, ahol leginkább otthon érzi magát;Lovasi András és zenekara, amikor Lackfi János verseit játssza és énekli; KarafiáthOrsolya, amikor a Lidérc zenekarral áll színpadra megénekelni saját magát.

.4- harsdú'f uof5i.k'5/x1.col" (sar l-r;ir LWJrQ ,-eY­~ ~J!f (Pa'r a IOlúb !<;d

Q {l:lp am.i<'1IO(J1f

/1Jt." ~'v/f w.'r f$ q f,L"ile

v0<0eHft>u-;{'" /J ,?ir fl h's·fe

\ánnak, akik hozzád hason­lóan a versre szeretnék fel­tenni az életüket, de - ahogyén látom - ebből nem lehetmegélni. Mit sem változott ahelyzet a XVIll. század óta,mikor Csokonai azt mondta:"az is bolond, aki poétáválesz Magyarországon". Temagad is már három tévé-

Mint a Versszínház megálmodóját kérdezlek: a fesztiválon kívül hol és hogyan találkoz­hatunk a színházzal?Az Első Magyar Versszínház - amelynek Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke, aVerskultúra Lovagja a fővédnöke - minimális állami támogatással indult, de ami lényeg,hogy elindult! Nincs még kőszínháza, produkciós színházként működik, és sok helyűtt

jelen lesz. A Magyar Versmondók Egyesülete üzemelteti, és van immár saját darabja,amelyet a Momentán Társulattal közösen, a Rubophen Versíró Versennyel karöltve hozottlétre, RögvEst Költészet címen. Ezzel indult el. Azért ezzel, mert a közönség aktívközreműködésével mutat-hatjuk így meg, hogy ho­gyan születik, születhet avers. Ezt az előadást tovább­visszük, arcaink, mint Hu­zella Péter, Kinizsi Ottó,Németh Kristóf, Turczi Ist­ván estjeit befogadjuk, épp­úgy, mint a Kaleidoszkóplegjobb előadásait, és eventeseményekkel készülünk,klasszikusabb és meghök­kentőbb akciókkal, prog­ramokkaI egyaránt. MindezWiegmann Alfréd szinháziés televíziós rendező szak­mai irányitása alatt.

versmondó 51

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

csatornánál dolgoztál. Hogyan segíthet a fesztivál a résztvevőknek, az alkotóknak éselőadóknak?

Tényleg csak a pénz a fontos? A kommunikáció, azt gondolom, profi, a lehető legtöbbhelyen ott vagyunk, ahol potenciális versfertőzöttek vannak. Hosszú idő még, amíg a tár­sadalom ráébred, hogy egy színházjegy ára két-három sörével vetekszik, és ez bizonynem drága. Mert itt is van előállítási ár, a nem kevés munkát és a tehetséget értékelni kell,az élmény pedig megfizethetetlen, az nem távozik belőlünk, mint a sör. Persze, ma nemdivat gondolkodni. A legegyszerubb, ha hangilag és képileg is készen kapjuk az informá­ciókat. De lehet ezt másképpen is, mert van alternatíva. Amikor száguldó riporterként dol­goztam, akkor is belecsempésztem a műsorba a verset. Nem direkt, csak épp asszociál­tam, hirtelenjében. Ha erről ismernek, és ezért néznek meg a Versszínházban, akkor iselértem a célornat. Másrészt mindig lesz olyan réteg, amely igényt tart a magasabb szín­vonalú szórakozásra. És mindig lesz olyan müvész, aki a verseket is viszi, nem csak aszínházat.

És mit nyújt a fesztivál a közönségnek? Apropó, hányan voltak rá kíváncsiak?Sokan. Ahhoz képest, hogya fő témája a híreknek a médiában és az utcán is a politika ésa társadalom. Ahhoz képest, hogy 13 résztvevővel indult a Kaleidoszkóp, akkor mégVersNapok néven, Miskolcon egy egyetemi klubban. És ahhoz képest, hogy tíz éve mégcsak egymást nézték a versenyzők.

Számomra zavaró jelenség, hogy sok kortárs művészeti alkotás szabadszájú, trágár.Bennfentesként te is érzékeled ezt a sajnálatos tendenciát?Ez így nem igaz, nagyon nem. Régen is voltak, ma is vannak olyan darabok, amelyekbennem lehet bizonyos dolgokat másképp kifejezni. De nem ez a jellemző. Azért gondolodezt - sok más emberrel egyetemben -, mert ezekre az előadásokra hívják fel a figyelmeta kritikusok, mert könnyebb a botrány kommunikációjával becsalogatni a nézőt. Nemértek egyet azzal, aki azt mondja, hogy a klasszikusok még tudtak írni, a kortársak nem,azok csak káromkodnak vagy szlengűl beszélnek. Akkor kérek példákat! Ahogy a Nyugatfolyóiratban publikált több mint 80 költő közül tapsolok, ha egy műveltnek nevezhető

valaki felsorol tízet (művek nélkül, mert az már biztosan nem megy), éppúgy nem tudná­nak a legtöbben öt nevet említeni a ma élő, jelentős alkotónak mondható 200 szerzőből.

Az igényt, az érdeklődést kell felkelteni, hogy a műveket megtalálják, és ahhoz kapcso­lódóan mondhassák azt, hogy istenem, ezt Buda Ferenc írta, ez Serfőző Simon tollábóljött, ez Turczi István, és milyen igaza van, ez Bán Olivér, az Vass Tibor, és sorolhatnám.Nincs szabadszájú tendencia. Vannak stílusok, vannak érzések, állapotok, vannak embe­rek a művek mögött, van világa a verseknek. Ezt kell észrevenni, leginkább megérezni,és csak aztán megérteni.

Zárszóként mit üzennél az ELTE-s diákoknak?Üdvözlöm őket. Ha nem szégyellik, vigyenek magukkal egy-egy kötetet a kocsmába, ésmerjék fennhangon megosztani versélményeiket társaikkal. Sőt! A Magyar VersmondókEgyesületének van egy úgynevezett versküldő szolgálata. Sokszor segítettünk sokaknak.Egy példa: ötven év körüli jogász kérte, hogy egy előadóművész mondjon el egy verset akapcsolatból kiszállni akaró hölgyének. Hervay Gizella Levél helyett címü irását a Váci

52 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

utca kellős közepén adta elő a versmondó. Az úriember elérte célját, mert saját szavaivalnem tudta elmondani, milyen mély a kötődése a barátnőjéhez, akinek egy életre szólóélmény volt a költő azonos érzéseinek tolmácsolása. Kívánom a hallgatóknak, hogy ízlel­jék meg ezt, és Petőfiről ne a hazafias költő jusson eszükbe, hanem a 26 évet élt fiatalem­ber, aki imádta az életet, és akinek problémái voltak a magánéletben. Hogy ismerjék megkortársaikat, Varró Danit vagy Király Leventét, akikkel le tudnak ülni beszélgetni. Mertvelük még megtehetik. Várjuk őket a Versszínházba!

Pugner SzilviELTE Online

VERS, AMI VAN10. Kaleidoszkóp VersFesztívál / Merlin Színház

Október 19-én, vasárnap bezárt a 10. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál a MerIin­ben. Kicsit olyan volt ez a hét a régi-új belvárosi kultfellegvárban, mint valami színes,hangos vurstli. Csak éppen verseket adtak-vettek, mutatványoztak velük.

Ha van az életnek valami értelme, a költészet biztosan az, mégis ritkán sikerül úgy meg­mutatni, hogy ne fulladjon unalmas versmondó versenybe. Mert nehéz nem modorosanverset mondani vagy verset megzenésíteni, ám most arra is láttunk példát, hogyan talál­hat el a költő a közönséghez, és hogyan találhat újra egymásra dallam és vers, mert amiösszetartozik, annak össze kell nőnie.

Az úgynevezett verses szórakoztatóipari kategóriák sokféleségére jó példa volt a másodiknap. Amikor a versenyzők már kieresztettek, és a nem túl nagy számú nézősereg is bele­fáradt a kísérleti előadások megtekintésébe, az Eastern Station new "lírai country"zenekar csapott a kevésbé lírai húrok közé. Kortárs amerikai szerzők dalait és sajátszerzeményeiket adták elő. Mivel angolul zajlott az előadás, az énekesnő az összekötő

szövegeknél egyszer sem mulasztotta el megjegyezni, hogy igazából csak az értheti ezt,aki jól tud angolul. Az úgynevezett blue grass (hippi) nemzedék szerzeményeit ültették átdalba, és tulajdonképpen csekély angol tudással is rá lehetett jönni, hogy az Alison Krauss(and Union Station) utánérzésű zenekar épp, mondjuk, kicsi, vörös, hulló, őszi

falevelekről énekel.

A hegedű hangja persze táncra késztet a country esetében is; felállt két ismerős pár, ésugrálni kezdett, mire megjegyezte a gitáros, hogy az ő zenéjükre olyan lehet táncolni,mint egy szájsebészeti diagnózisra. Ez igazán költői volt. ..

A nagyteremben jól megcsúszva kezdődött Lovasi András és zenekarának estje, amelyena Kispál és a Borz költői lelkületű rocksztárja énekelte Heidl György zeneszerző

(eszmetörténész, egyetemi oktató) Lackfi János verseire írt dalait. Ahhoz képest, hogyegy Kispál- vagy Kiscsillag-koncertre nem lehet beférni, itt, talán a hétköznapi késői

időpont miatt, nem csüngtek a reflektorokon. A negyvenes nemzedék szomorkás, deironikus verseit-dalait adták elő, kiegészítve Lovasi és a színpadon is látható - a

versmondó 53

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

nemzedék egyik legjobb zongoristája - Vedres Csaba szerzeményeivel. Lassan mélyült elaz előadás, kellemes volt a műfaji zavar, ami a rock and roll és a költészet állítólagostávolságát körüllengi. Ez most élő probléma, ugyanis minden költő rocksztár akar lenniés vice versa. Miután Lackfi felolvasta versgyárának rimkényszeresebb darabjait is, vala­mint virtuóz Lackfi-költeményeket hallhattunk rock and roll ritmusban, a magyartanár­nők is meggyőződhettek róla, hogy egyik legjobb költőnket mégis Lovasinak hívják ...

Mivel ezúttal nem kellett a hangszerszólókra is figyelni, kidomborodtak az erős, áthajlá­sos versszerkezetek és a témák, amelyek még képesek mondani valamit. A cyber-roman­tikus dalnok ugyanis dallamra költ, és közben gondolkodik. Deréktól lefelé még rock­sztár, deréktól fölfelé már költő. Ráadásul megtanulta az Íme, hát megleltem hazámatcímű JózsefAttila-vers szövegét is, ezzel még azokat is lemerevítette, akiknek egyébkéntjárt a lába folyamatosan, mint a centrifuga.

A hét első felében aztán nagyjából hasonló volt a menetrend; délután magyar és határontúli előadások, vers-performance-ok sorjáztak, este pedig zenés szórakoztató műsorok,

illetve profi előadók kortárs szerzők műveiből összeállított estjei vették át a stafétát, tehátaz egész napját a Merlinben tölthette az, akit érdekel a vers, és az előadó-művészet maiállapota. Nemigen lehetett észrevenni, hogy verseny zajlik. Igaz, a zsűri ide már a váloga­tott, általa legjobbnak tartott versenyzőket küldte. (A zsűri nem válogatott - a szerk.) Többdíjért is folyt a Kaleidoszkóp .Jcüzdelem'', amit Versszínház kategóriában a temesváriCsiky Gergely Színház színésze, Mátyás Zsolt Ködszurkáló című előadása és a KB 35Inárcs társulata Ki vagyok én? című előadóestje nyert meg. Versmondásban JánosiMárton, a verszenék közűl a Kelemenék szlovákiai együttes nyert. Színészi különdíjatkapott Rékai Nándor, rendezőit Papp Gábor, verszeneit pedig az Igricek együttes ésTaskovics Judit. Különdíjat vehetett át még a Radikális Szabadidő Színház, az AdyákSzínpad, a Győri Ifjúsági Versmondó Műhely és a Vajdasági Magyar Versmondók Egye­sülete. A versmondás kategóriájában különdíjas lett Turóczi Eszter, Király Viktória,Czigány Zsuzsanna, Árvai Péter, Simonyi Lili, Papp Emese, Hosszú Katalin és MachAndrás. Mindenki átlagon felül teljesített, az előadók és a zsűri is - és mivel közel három­száz előadó szerepelt, gigantikus és jókedvű versgépezetnek tűnt a Gerlóczy utca 4.

Ezt erősíti az épületben üldögélő, verseskötetekkel beteritett, karikás szemű, illetve alvófiatalok látványa is. Ők ugyanis a folyamatos versolvasási Guinness-rekordot készűltek

megdönteni - mert hogy ilyen is van már. A szervezők biztosították a váltott műszakot, ésvégül már a zárás előtt egy nappal megdőlt az eddigi csúcs: öt napig mondták folyama­tosan a verseket. Rekordból egyébként több is volt: a Rubophen Versíró Verseny és azújonnan megnyílt Első Magyar Versszínház is beírta magát a hazai kultúra történelmébe.

Egyetlen építő megjegyzést még megengedek magamnak a fesztivál weboldalával kap­csolatban (www.versfesztival.hu): teljesen felesleges elvenni a látogatók kedvét a veretes­nek vélt nyelven megírt patetikus tudósításokkal - nem kell a sok "vala". Hiszen arrólszólt az egész, hogy a kortárs versek közel vannak hozzánk, nem pedig olyan távol, mintakiscsillagok.

Szerző: sissorevizoronline.hu

54 versmondó

KALEIDOSZKÓP VERSFESZTIVÁL

A Kaleidoszkóp VersFesztivál dijazottjaiVersszínház kategóriában a temesvári Csiky Gergely Színház Ködszurkáló cimuelőadását, valamint a KB 35 Inárcs társulatának Ki vagyok én? című előadóestjét jutal­mazta a zsűri. Versmondásban Jánosi Mártonnak, a verszenék közül a szlovákiai Kele­menék együttesnek ítélte oda a szakmai zsűri a Kaleidoszkóp-díjat.Szinészi különdijat Rékai Nándor, rendezői különdíjat pedig Pap Gábor kapott.Verszenei különdíjban az Igricek együttes és Taskovics Judit részesült. Különdíjatvehetett át még a Radikális Szabadidő Színház, az Adyák Színpad, a Győri Ifjúsági Vers­mondó Műhely és a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesülete. A vers mondás kategó­riájában különdíjas lett Turóczi Eszter, Király Viktória, Czigány Zsuzsanna, Árvai Péter,Simonyi Lili, Papp Emese, Hosszú Katalin és Mach András.

Szakmai együttműködések:Északkelet-magyarországi Regionális Versmondó Egyesület, Magyar Szín-JátékosSzövetség, Spanyolnátha művészeti hálóterem, Rubophen Versíró Verseny.

Támogatók:Budapest Főváros Önkormányzata, ESZA Kht., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, KondorBéla Közösségi Ház, Kráter Műhely Egyesület, Miskolci Diákotthon Kft., MiskolciEgyetem Hallgatói Önkormányzat, Móra Könyvkiadó, Nap Kiadó, Nemzeti KulturálisAlap, Nemzeti Tankönyvkiadó, Oktatási és Kulturális Minisztérium, Színházi DolgozókSzakszervezete.

Médiapartnerek:Blikk, Criticai Lapok, Fidelio-Súgó, Info-24 Tv, Klubrádió, Magyar Televízió, mymusic,myspace produkció, port. hu, Programosztó, zene. hu, Versmondó folyóirat, Versrádió

Zsűri:

Havas Judit előadóművész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa

Kiss László rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke,a Versmondó főszerkesztője

Péter János zeneművész,a Shannon.hu és a Firkin Band alapítójaSolténszky Tibor rendező, a Dramaturgok Céhének alelnöke,a Színházi Társaság elnökségének tagjaSzűcs Katalin Ágnes színikritikus, a Dramaturgok Céhének elnöke,a Criticai Lapok főszerkesztője

Szabó Attila rendező

'Megmann Alfréd rendező, a Magyar Versmondók Egyesületének versszínházi alelnöke

Köszönjük a szakmai együttműködők, a szponzorok és a médiapartnerek versbe, vers­mondásba, Kaleidoszkópba, Versszínházba vetett bizalmát! Egyúttal személy szerint isköszönjük azon résztvevők jókívánságait, akik fontosnak tartották elmondani nekünkvagy másoknak, hogy jól érezték magukat, akik nem vették természetesnek, hogy a feszti­vál létezik, látták, érezték az értük végzett jelentős társadalmi munkát. Végül köszönetSzennik Évinek, Kiss Lászlónak, Kinizsi Ottónak, Péter Jánosnak, Káelné Kovács Ritá­nak és Veréb Csabának a hitért, a kitartásért és az emberfeletti, önzetlen munkáért!

A Magyar Televízió négyrészes filmsorozatot vetít a Kaleidoszkóp VersFesztiválról akarácsonyi ünnepek alatt az M I csatornán.

Lutter Imrefesztivál igazgató

versmondó 55

VERSSZÍNHÁZ

Az Első Magyar Versszínház

A Versmondók és a Momentán Társulat RögvEst Költészetl L. ) A ' YA I' című előadásának ősbemutatójával nyitotta meg kapuit az Első

Magyar Versszínház Budapesten, 2008. október 13-án. A tár­sulat a produkciót kifejezetten erre az alkalomra készítette, a

Rubophen Versíró Verseny támogatásával. A 10. Kaleidoszkóp nemzetközi VersFeszti-válon a Magyar Versmondók Egyesületének régen dédelgetett álma vált valóra.

A Kaleidoszkópon a Versszínház minden este önálló produkcióval jelentkezett. ARögvEst Költészet ősbemutatóján az alkotás, az érzések megfogalmazása, a logika tudo­mánya és a költészet művészete mozgatta meg a társulatot és a közönséget, pörgős hely­zetfelismerések, frappáns szituációk, váratlan megoldások által, az egyetlenegy, a meg­ismételhetetlen hangulatában.

Különleges találkozások eredménye az, a Hangzó Helikon sorozatban megjelent al­bum, amelyen Lovasi András énekli Heidl György zeneszerző (eszmetörténész, egyetemioktató) Lackfi János versei re írt dalait. A kortárs költő és két nemzedéktársa .füstös­merengős, itt-ott egészen amerikai ízű, helyenként dzsesszel bolondított" produkcióthozott létre, amely a mai negyvenesek keserű-ironikus, de nem reményvesztettvilágszemléletében fogant. A Kaleidoszkópon a koncertműsor a lemezhez képest újdon­ságokkal is szolgált, hiszen valódi "szupergroup" állt színpadra. Lovasi András énekelt,Heidl György akusztikus és elektronikus gitáron játszott, a zongoránál az After Crying­alapító, ma már főként akusztikus zenét komponáló és előadó Vedres Csaba ült, gitáronközreműködött az egyébként virtuóz hegedűsként ismert Szabó Attila, a Csík Zenekarprímása, az alapokat pedig két fiatal tehetség biztosította, Drapos Gergő basszusgitáros,valamint Gáspár Gergő dobos. A műsor kiegészűlt Lovasi András, Vedres Csaba dalaival,valamint Heidl Györgynek a lemezen nem hallható szerzeményeivel.

Karafiáth Orsolya is meglepetéssel készűlt. Első regénye, a Maffia-Klub besorolhatat­lan műfajú zenei kísérőalbumának koncertjét vitte a versszínházi éjszakába, exkluzívszövegekkel, sztárvendégekkel, az operától a swingen, a ska-n, blues-on át a punkig. Aszerző megírta a regény tizenkét női szereplőjének dalát, és ezek megzenésítéséhez tizen­két zenekart kért fel. A Versszínház keretei közt Kovács Patrícia olvasta a költő verseit,Kovács Rita moderáit, és a Lidérc együttes kísért, kísértett, kifulladásig.

Eszenyi Enikő az utolsó pillanatban beteget jelentett (nemcsak a Versszínháznak, vala­mennyi produkcióját lemondta Budapest-szerte), ez valójában meg sem lepte már a közön­séget. Mindig ez van, kivéve a Megasztárt persze (ami két nappal később volt, akkor márjól érezte magát), ahol azért a pénz és az imázsépítés ereje felülírhatatlanul ott lebeg aMűvésznő szeme előtt. Sebaj, Gerendás Péter jött helyette, Őszi sanzon cÍIDű előadásának

ősbemutatóján Faludy György versei éppúgy helyet kaptak, mint az előadóművész sajátslágerei. Nagy sikert aratott, és példaértékűen imádta a közönséget, és fordítva is persze.

Győrei Zsolt Udvariatlan szerelem c. előadóestjét Csóries Balázs, Fekete Linda, Hor­váth Andor és Bakos-Kiss Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős musicalszakos hallgatói hozták el a Versszínházba. Ha a középkori szerelmesekről csak a kardjátcsörtető Lancelot jutna eszűnkbe, akkor egy kiadósat csodálkozhattunk: olyan merész,vaskos, pajzán, obszcén, fiilledt, az érzékiségtől a túlcsordulásig elcsöppenő, játékba szőtt

56 versmondó

VERSSZÍNHÁZ

verseket kaptunk, melyek hallatán a hölgyek vére az arcukba tódul, az uraké meg merő­

ben másfelé. Hatalmas sikert arattak.Végiil, ugyancsak a Kaleidoszkóp VersFesztiválon, a Kultilevel marketing nevű, fris­

sen kitalált módszerrel árulta a verset Kinizsi Ottó, a digitálisan bejelentkező NémethKristóf és a Momentán Társulat. Egy kis háttér-információ: a Multilevel egy marketing­rendszer, amelynek lényege, hogy egy adott termék elégedett fogyasztója a termékettovábbajánlja, ezért jutalékot kap, s amennyiben azok, akiknek továbbajánlotta szinténsikeresen továbbajánlják a terméket, azok jutalékából is jutalékot kap. A Versszínháziestén Kristóf, az angol akcentussal beszélő verseladó vállalkozó, fordítója, tolmácsolójaOttó, együtt bizonyították a közönség, a Momentán és Huzella Péter aktív részvételével,hogy a vers adható és eladható.

A Versszínház az első év szerény pénzügyi lehetőségei mellett megvalósított, affélekísérleti fél-évada után a 2009. évben megkezdi programjának realizálását, a kitűzött

távlati célok folyamatos megvalósítását, arculata önálló vonásainak egyértelmű kirajzo­lását. A Versszínház nem pusztán egy színház akar lenni a sok között. A sajátos műfaj

kizárólagos képviselete a hazai gondolkodó értelmiség, a higgadt tudósok, művészek,

közéleti személyiségek szellemi bázisa lehet. Egy olyan közeg, ahol lényeges kérdésekretalál választ a közönség, ahol maradandó értéket alkot a pódiumművészet, ahol tehetségeknőhetnek ki, és ahol érdemi vitát folytathat, közvéleményt formálhat az arra hivatott, ma­gasabban kvalifikált társadalom.

Funkciója szerint a Versszínház bemutatkozási tér hivatásos és amatőr színészek, elő­

adóművészek, zenei előadók számára. A színház otthont ad kurzusoknak, továbbképzé­seknek, mind amatőrök, mind profik számára, és kritikai fórumot létesít, előadók ésköltők számára. Összefogja és gyűjti a határokon túli versélet, előadói élet anyagait,szereplőit. Produkciós kiközvetítést folytat a saját bemutatói, az ország és határokon túliversmondással kapcsolatos produktumokról, előadásokról, az ország és a határokon túliterűletek számára. Összegyűjti, regisztrálja és kiközvetíti az amatőr és profi előadókat, asaját örömből való fellépőktől a legjobb hivatásos produkciókig. Kapcsolatot tart amédiával, serkenti és ébren tartja az érdeklődést a színház és versélet iránt. Kapcsolatottart a nagyobb lapokkal, televíziókkal és rádiókkal, ahogya kűlönböző szintű oktatásiintézményekkel is, felhívja a figyelmet a versműhely szerepére, propagálja előadásait, ésvendégiillátja a felnövekvő értelmiséget. Számon tartja az európai verséletet, fordításokraösztönöz mindkét irányban. Kapcsolatot tart a tengerentúli magyarsággal, segít a nyelvmegőrzésében.

A Versszínház négy erőteljes szegmensre építi arculatát és repertoárját. Hiánypótlókíván lenni a pódiumművészet, tehát a verses stúdiószínház, az előadóestek, monodrámákés versre adaptált mozgásszínház körében. Hasonlóan exponált módon jelenik meg aköltészet közönségtalálkozók, folyóirat-bemutatók, produkciós beszélgetések, díjátadógálaestek, határon túli magyar, valamint magyarországi nemzeti kisebbségi estek prezen­tálásávaJ. A zenei szegmenst egyrészt a myMusic tehetségkutató programsorozata, más­részt az elismert hazai és külföldi vers- és világzenei egyűtteseinek koncertje jelenti, míga tehetségkutatást, tehetséggondozást a Versklub, illetve a Kaleidoszkóp VersFesztiválversenyprogramja képezi.

A Versszínház a fentiek szellemében hidat képez költők, versmondók és a közönségközött. Színpadán biztosítja a klasszikus magyar és világirodalom legszebb versanyagá-

versmondó 57

VERSSZÍNHÁZ

nak jelenlétét, bemutatja a modem magyar líra verseit és élő alkotóit. Teret biztosít aszínészek és hivatásos előadók számára önálló estjeik bemutatására. Új kifejezési formákés tartalmak létrehozására ösztönzi a színház- és előadóművészeket. Keresi az új lehető­

ségeket a társművészetek és versek kapcsolódásában, és ösztönzi az ilyen jellegű pro­dukciók létrehozását. Otthont ad az amatőr előadóművészeknek, illetve szakmai fórumot,továbbképzési lehetőséget biztosít számukra.

A Versszínház 2009 májusáig követi a fenti irányokat. Továbbviszi a Momentán Társu­lattal közös produkcióját, a RögvEst Költészetet. Bemutatja a KB35 Inárcs társulatának Kivagyok én? c. Kaleidoszkóp-díjas pódiumi estjét. Repertoáron tartja Győrei Zsolt: Udva­riatlan szerelem című performance-át. A művészeti és a kísérleti-alternatív vonal mellett,a közművelődési funkciót erősítve, Arany János Toldiját dolgozza fel és mutatja be aForrás Színházzal közösen, Wiegmann Alfréd rendezésében.

Emlék és varázslat címmel Radnóti-emlékműsort szerkeszt a Radnóti-díjasokkal, aRadnóti-évben. A Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületének Szeretném, ha szeret­nének ... című Kaleidoszkóp-díjas Ady-estjét befogadja, továbbfejleszti Kinizsi Ottó ésNémeth Kristóf Kultilevel Marketingjét.

A VersFesztiválon bevezetett Bella István KortársaIgót a Versszínház magáénak tek­inti, és az egykori fővédnökre való emlékezés gyanánt költészeti találkozókat szervez aRáday utcába. Ennek tervezett vendégei: Zalán Tibor, Ágh István, Karafiáth Orsolya,Juhász Ferenc és Kukorelly Endre. A szerzőkkel Turczi István József Attila-díjas költő

beszélget, közreműködik Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző, előadóművész.

A Versszínbáz szakmai strukturális felépítéseA Versszínház szakmai tanácsadó testülete a színházat működtető Magyar VersmondókEgyesületének vezető testülete, a kabinet. Az Első Magyar Versszínház fővédnöke

dr. Világosi Gábor, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének alelnöke, a VerskultúraLovagja.

Művészeti vezetésIgazgató/projektmenedzser: dr. Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületénekügyvezető elnöke, előadóművészMűvészeti vezető, főrendező: Wiegmann Alfréd színházi és televíziós rendező, a MagyarVersmondók Egyesületének versszínházi alelnökeMűvészeti főszerkesztő: Kiss László rendező, a Versmondó folyóirat főszerkesztője, aMVE elnökeMűvészeti szerkesztő: Kinizsi Ottó színész, a Magyar Versmondók Egyesületének kreatívalelnökePR-vezető: Szennik Éva, a MVE kommunikációs alelnöke

Főtanácsadók

Solténszky Tibor rendező, a Magyar Dramaturgok Céhének alelnökeTurczi István József Attila-díjas költő, a Magyar Írószövetség költői szakosztályánakvezetője, a MVE irodalmi alelnöke.

58 versmondó

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

A "versenyek versenye" - Radnóti - Győr

Méltó nyitánya volt a 2009. évi Radnóti-centenáriumi ünnepségnek az idei RadnótiBiennále és a 2008. november 14-15-én megrendezett XXXIII. Radnóti Miklós Vers- ésPrózamondó Verseny, amely a magyar nyelvterületen megrendezett versmondó verse­nyek győzteseinek adott lehetőséget arra, hogy összemérjék tudásukat, és a legjobb fel­nőtt versmondók átvegyék a Radnóti-díjat, illetve a középiskolások a Radnóti Diplomát.

A szép magyar beszéd és a versmondás kitüntetett helyeként tisztelik és tartják számonaz irodalom a költészet - és természetesen az előadó-művészet, a versmondás - elkötele­zettjei a Rába-parti várost, amely sok-sok kulturális-művészeti programjai között ismegkülönböztetett szerepet szán az irodalom és a költészet népszerűsítésének.

,Ghd"r >bfl'fwked ld"", c1d,p ksce//

4. /rit cda.1f 5é/K csr/lq / r/a.r/.l.Q /tsur

v4d7t>l-I-(ure'i: !-'Ii"d Af.ka~ ,JhJ,

4 pérl:;5eJÓ1f .l u; ~(Jj i'ftf'K d/It~ I~"-re <" cer ti?"rQ1 ",dr ot "lu,.,,1.5 o /-'r'lJdf j,Jkra Flt/'f t"( "J,K.'b.w/J ;:""11/,,,1 {!! of Mr> ii, I

... A versmondók többségétismerem. Találkoztam velükkülönböző versmondó verse-

A Magyar Versmondók Egyesülete és Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezete, a BartókBéla Megyei Művelődési Központ Közhasznú Társaság, a Radnóti Miklós Emlék­bizottság és Irodalmi Társaság kétévenként rendezi meg a "versenyek versenyét" aRadnóti Miklós Vers- és Prózamondó Verseny keretében. Ez mindenekelőtt azt jelenti,hogy valóban az ország leg-jobbjai vetélkednek a Radnóti­díjért, illetve diplomáért, mivel2007 és 2008-ban rendezettrangos országos és határa inkontúli versmondó versenyekgyőztesei (többségében az első

három helyezett) kapnak meg­hívást a nemes vetélkedésre.Joggal állíthatjuk, hogy aKárpát-medence legjobbjaikaptak lehetőséget a megmu­tatkozásra.

A kétnapos, emelkedetthangulatú rendezvény ünnepé­lyes megnyitóját Kara Ákos, amegyei közgyűlés alelnöketartotta, köszöntve a jelen­lévőket. Majd a Xantus Mú­zeum barokk terme igazi költői

panteonná változott, halhatat­lan költők versei szólaltak megkiváló előadók tolmácsolá­sában.

versmondó 59

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

nyeken, eseményeken, barátaimnak tekintem őket. Láttam, amikor öröm és boldogságcsillogott a szemükben, és velük szomorodtam én is mikor keseredetten vették tudomá­sul, hogy nem ők anyertesek. .... Ismerem erényeiket, gyengeségeiket, és kicsit már - averseken keresztül - a lelkük egy szeletét. ... Többször megvaJlottam már, hogy igazánnem szeretem a versenyeket, de megértem azokat is, akik a "teljesítményvágy" szorí­tásában mindenképpen bizonyítani akarnak, hogy Ők a legjobbak, vagy legalábbis alegjobbak között vannak. S valljuk be, az utóbbiak azok, akik a világot előbbre vitték,vagy közülük kerültek ki azok, akik nyugtalanságukkal, erős akaratukkal újítani képe­sek ... Persze igaz az is, hogy egyenrangú minőségek léteznek egymás mellett ... Most isarról kell döntenünk, hogy kik azok, akik a Radnóti-díjat vagy diplomát teljesítményükalapján megérdemlik. De csalóka ám ez is, mert jól tudjuk, hogy az előadó-művészet a"pillanat művészete", és a pillanatot meghatározza, befolyásolja az akkori szellemi ésfizikai állapot, a hallgatóság, a közönség viszonyulása (visszajelzése).... Szóval nemkönnyű! Egyetlen viszonyítási pont, hogyan tudnak Radnóti költészetével megbirkózni.

Ez az úgynevezett kötelező kűr, hogy a jégtánc világából hozzam a hasonlatot, ter­mészetesen nem mindenkinek szabályos hatosokat kell leírni: mindenki választhat sajátmagának olyan Radnóti-verset, amelyik alkatához, felkészültségéhez, temperamen­tumához a legjobban illik.

"A félelmetes angyal ma láthatatlanés hallgat bennem, nem sikolt."

A halál tudat Radnóti költészetén végigvonul.. .. A félelmetes angyal magában hordozzaa szülők elvesztését, a saját haláltudatát és az őrület szimbólumát. Az utolsó éveinekköltészetét, hangját és szemléletét a háborús események és a munkaszolgálatos tapasz­talatok alakítják. Közeli a haláltudat, mely az élet minden területén megjelenik.

vajon miért választották oly sokan ezt verset? .. Kevés a válasz rá, hogy gyönyörü!valamit üzennek?!

"Nehéz helyzetben van a zsűri" - szoktuk mondani meggyőződéssel és esetenkéntudvariaskodva vagy anélkül. Most sokan jönnek hozzánk ... Nem irigyeljük a zsűrit. .. Misem magunkat, nem három, de hat Radnóti-díjat is ki lehetne osztani és legalább három­szor annyi diplomát.

A felnőtt, érett versmondók között - különböző korosztályok - eredményesen és szépenszerepelnek a szépkorúak, jó hallgatni a bölcs, lecsendesedett embereket ... És jó nézniaz öntudatos és mégis a vershez megfelelőalázattal közeledő fiatalokat - akik mégiscsaka jövő rernénységei.

Régóta járok Győrbe, veszek részt a legjobbak versenyén ... talán nem tévedek, ha aztállítom, hogy az elmúlt 10-15 év legjobb versenye volt az idei.

A Költészeti Biennále záróeseményén került átadásra a Radnóti-díj a felnőtt vers­mondóknak és a Radnóti Diploma a középiskolásoknak. A díjakat dr. Kovács Bélamegyei főjegyző adta át.

60 versmondó

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Radnóti-díjban részesültek:Kiss EszterNémeth EdinaBakonyi Ferenc

Radnóti Diplomát kaptak:Zsigmond Emőke

Bajgár RamónaMészáros Márton

Különdíjban részesültek:Felnőtt-kategória: Szűcsné Baráth Zsófia

Balázs IstvánMach AndrásFarkas HajnalkaCzifrik PiroskaHerbály JánosnéNagy Gábor

Ifjúsági kategória: Oláh LeventeLakatos DorinaKinezer JuditFekete Ágnes

TassFertőd

Győrzámoly

VácNagykanizsaGyőr

BudapestMiskolcBudapestBácsfeketehegy - SzerbiaGyőr

BugacEkel - Szlovákia

Zilah - RomániaGyőr

Bősárkány

Bácsfeketehegy - Szerbia

A zsűri tagjai voltak:Popper Ferenca Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnöke,Radnóti -díjasTóth ZsókaRadnóti-díjas előadóművész

Dr. Hegyi MariannaKazinczy-díjas főiskolai tanárHorváth IldikóRadnóti-díjas előadóművész

Kiss Lászlóa Magyar Versmondók Egyesületének elnöke, Radnóti-díjas

Az úgynevezett pedagógus-Radnóti-díjat ebben az évben kélt kiváló személyiség vehetteát a Vajdaságból Krekity Olga, akinek számos növendéke dicsekedhet a Radnóti-díjjal,és Kovácsné Lapu Mária inárcsi színjátszó-rendező.

A verseny támogatói - hagyományosan - az Oktatási és Kulturális Minisztérium, aNemzeti Kulturális Alap, Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata és Győr MegyeiJogú Város Önkormányzata.

versmondó 61

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

LAUDÁCIÓK

Krekity Olga

Krekity Olga 1994-ben alapította meg a Vajdasági Magyar Versmondók Egyesületét(a továbbiakban: VMVE), melynek 2000-ig elnöke volt. A legnehezebb időkben töltöttebe ezt a tisztséget, kiemelkedő eredményekkel. Az infláció, az embargó és a háborúkéveiben folyamatosan szervezte és vezette azt a műhelyt, amely a magyar szó megőrzé­

sét tűzte ki célul. Tette ezt akkor, amikor megfeleződött a magyarság létszáma Szerbiá­ban, és a kisebbségi lét egy homályos fogalom volt csak az egyre inkább nacionalistaszemléletet valló politika irányítása alatt. A szakembereket a Magyar Versmondó Egye­sület biztosította a műhelymunkához, amelyhez 1994-ben alapító szervezetként csat­lakozott a MVE.

Krekity Olga érdeme nem csupán a mozgalom megindításában nyilvánul meg, hanemabban a pedagógiai érzékben, amellyel motiválta a fiatalokat. Több egykori tanítványaazóta kitűnő színművész (Elor Emina, Pálfi Ervin), s aki nem a színházat választottahivatásául, az is komoly eredményeket ért el az előadó-művészet terén (Góli Kornélia ésDomány Zoltán Radnóti-díj, Fekete Ágnes I1Jyés- és Kaleidoszkóp-díj, Farkas HajnalkaRatkó-verseny első helyezettje, Hajvert Ákos Kaleidoszkóp-díj).

Idestova 26 éve dolgozik újságíróként a Hét Nap című hetilapnál, s eközben vers­felkészítéssel és pódiumi verses előadások készítésével segíti a vajdasági versmondást.Visszavonulása óta állandó vendég a Szép Szó irodalmi műhelyekben. Segítségével többdíjat és elismerést nyert azóta is a VMVE. Pályafutása alatt tíz műsort szerkesztettszínpadra, ezek között több díjnyertes produkció van. 2004-ben a Kulturális ÖrökségMinisztériuma Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjban részesítette a versek és az iro­dalom megszerettetése érdekében végzett elhivatott munka elismeréseként, valamint2007-ben a Magyar Versmondók Egyesülete a magyar és egyetemes verskultúramegőrzéséért, továbbfej lesztéséért és népszerűsítéséért adományozott Krekity Olgánakörökös tagságot.

A költészet népszerűsítéséért és a versmondásért végzett áldozatos munkájáért nyerteel a Radnóti-díjat.

Lapu Mária

Kovácsné Lapu Mária - vagy csak egyszerűen, ahogyan színjátszó-versmondó szakmaikörökben mondani szoktuk, lapumari rendezőről köztudott, hogy boszorkányosügyességgel dramatizál és állít színpadra különböző műfajú darabokat, köztük termé­szetesen verses játékokat is.

Legendás egyéniség, aki jól ismeri a színpad törvényszerűségeit, ismeri a színjátszóiképességét, és kiváló módszerrel hozza felszínre a játszókban rejlő tehetséget, jólhasználja a személyiségek emberi és alkotói tulajdonságait.

De Lapu Mária nemcsak ebben jeleskedik. Hosszú évek óta különböző versmondóversenyeken jelen vannak tanítványai a legeredményesebb versmondók között. Nagy­szerű, érett versmondókat adott a versmondó-társadalomnak, akik az ország legjelesebbversenye in bizonyították, hogy kiváló műhelyt teremtett Lapu Mária a versmondásnak is.

62 versmondó

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

Olyan egyéniség, aki ismeri és birtokában van annak a képességnek, hogy hogyan le­het tanítványaiból a legtöbbet kihozni, hogy hogyan lehet a pódiumon megfelelő mű­

vészi alázattal, mégis karakteresen, saját magát mutatva megjelenni.Lapu Mária sokat ismer a művészetközvetítés műhelytitkai közül. Ehhez hozzájárul

egyéni hite és elkötelezettsége, a művészet és a világ megváltoztatásának szándéka.Igényesség és makacs kitartás jellemzi tevékenységét.

A versmondás terűletén végzett hosszú, évtizedes eredményes tevékenysége elisme­réseként a Radnóti Miklós-díj adományozását kezdeményeztük Kovácsné LapuMáriának.

* * *

Életművéért, több évtizedes munkásságáért Ágh István Kossuth-díjas költő kapta aRadnóti Miklós költészeti biennále fődíját.

A költői díjban Lövétei Lázár László csíkszeredai költő részesült.Kiss László

Lövétei Lázár LászlóNegyedik ecloga"idem amor exitium pecori est pecorisque magistro?"(Vergilius)

Hány szomorú történetet ismer a pásztori múzsafarkasfogra jutott bojtárról, sánta kutyáról,mély szakadékba zuhant bárányról és egyebekről!

S hány szomorú történetet írtak a szívszereiemről!

szinte csak ezt tárgyalja a klasszikus, ókori líra- s mert ami emberi, annyira szívós, mint a diófa,hellyel-közzel a költők még ma is írnak ezügyben.Épp a minap hallottam egy újabb ecloga-témát:erdei epret szedtem a martban, s hát mit ad isten! ­ballag a nyája mögött, leeresztett orral, a pásztor:"Olvastad bizonyára Theokritos isteni versét- mondta -, amelyben a Kyklóps hívja a szép Galateiát...Lassan kétezer-ötszáz éve tehát, hogy az emberszenved a szíve miatt, s ma se lelt még írt a sebére:itt járt nálam a múltkor Lóbőr Berci barátom -annyira el volt egyfele, mert elhagyta az asszony:sóhajtott nagyokat, leborult egy bükkfacsutakra,s így panaszolta a búját(szóról szóra idézem,hadd legelésszen a kecskebak addig a baJtacimosban):

* Lakatos István fordításában:"Egy szerelern tüze mar marhát, marhák terelőjét.,."

versmondó 63

RADNÓTI VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENY

»Tegnapelőttmár két hete múlt, hogy az ágyam üres lett!Nincs többé, aki elvigye majd az üszőt a bikához...Hányszor mondta pedig, hogy unatkozik itt, a tanyámon!S vitte magával a gyermeket is valamerre keletnek. ..Most csak a néma, üres ház csöndje üvölt a fülembe...Ó, én marha, miért is nem mentem remetének?Pár nap után jobb lábbal kellett volna kirúgni,s én belementem, nagyvonalúan, hogy dirigáljon:szúrta a cserge a bőrét, s Kaschmir-Goldot akart már;elküldött melegebb tájakra a gyógyfüveimmel;néha kis ökle terepszínüre püfőlte a hátam;s mennyit nyeltem azért, mert már húsz éves a Fordom...Ó, én marha, miért nem kaptam elő arakoncát?Nem szépítem a dolgot: néha bizony kiakasztott,és elküldtem párszor az Ln k...a Lára!S hány fiatal lovamat kellett megnyúzni miatta:szinte a fél vagyonom ment rá a tenyérnyi bugyikra...Istenkém, az a sok rongy és parfőmös üvegcse...Mindenféle kacatból épített birodalmat...Még ha csinos kislány lett volna, de annyira csúf, hogyegy komolyabb ló nem venné el tőle a cukrot...S mégis, jaj, hamarabb nő szárnya a tarka tinónak,és hamarabb terem áfonya fönt, a ragyás teleholdon,vagy hamarabb fog aszúbor főni az ólmos esőből,

hogysem az ő képét az agyamból én kitörüljem!Kár, hogy a szomszédunk, Rebi néném, megbabonázta:reggeltől napszentületig tartott a varázslat,éjszaka is nehezen lehetett csak megzabolázni!S harminc hónapig így is boldog gazda lehettem...Nincs mese többé! - azt hiszem, itt kell hagynom a kancátegy kis időre, utána pedig kezdődhet elölről

minden...«

S azzal fogta magát, s fölment a hegyekbe.Nem tudom, él-e, szegény...Én, sajnos, azóta se láttam..."

64 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Kortársvers-mondó VersenyPatka László emlékére

(Ifjú és felnőtt versmondók részére)

A Veszprém Megyei Közművelődési Intézet versmondó versenyt hirdet azzal a céllal,hogy a ma élő költőkre, írókra, azok munkásságára irányitsa a figyelmet. A találkozót2009 januárjában a tavasszal elhunyt Széki Patka László költő, dramaturg emlékére ren­dezzük, aki a színjátszás és versmondás versenyeinek ismert zsűritagja volt évtizedekenkeresztül.

A találkozóra várjuk a régió (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém megye) közép­iskolás és felnőtt versmondóit, de szívesen látunk résztvevőket az Észak-Dunántúl egészteriiletéről.

Ajelentkezők számától fiiggően a zsűri a helyszínen korosztályi kategóriákra bonthatjaa mezőnyt.

A versenyre 2 művel lehet nevezni- egy ma élő magyar költő verse, műfordítása; vagy kortárs magyar író prózarészlete,

műfordítása - különös tekintettel a régióban élő alkotókra- bármely 1945 után született mű (vers, próza, műfordítás) magyar szerző tollából vagy

a világirodalomból.

Nem fogadunk el saját verset!

A versválasztáshoz figyelmükbeajánljuk a Szép versek idén és előző

években megjelent köteteit. A zsűri tíró, költő és előadóművész alkotjamajd, akik a versek, prózák jobbmegértésében is segítenek.

A találkozó időpontja,helyszíne:2009. január 17. (szombat)Veszprém, Vár u. 6.(A Veszprém Megyei KözművelődésiIntézet előadóterme.)

Bővebb információt az intézetbenkaphatnak:Veszprém Megyei Közművelődési

Intézet,Veszprém 8200, Vár u. 6.e-mailben:sipos.tekla@vpmegye.hufaxon: 88/429-510

versmondó

Ifi'VéJ afll"r 51/1 Ic?er '

!"I"eK. "d"Je",I; .

/<a",,,, "'//y,'u erlr '4,úrcuytk ft"" • fajf7iuJ(u MaUrSA'rra .r,(saftelr <;iI'1a 2P'5zfd­

Eldo/,ui "'ey ve", "'Pf).t,.~ /tb7eh Q fw'rn

65

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

AZ ÉN MESÉMcímen

A Néprajzi Múzeuma Legendás lények, varázslatos virágok - a közkedvelt reneszánsz

című kiállításhoz kapcsolódóan,a Reneszánsz Év 2008 programsorozat részekéntmesemondó, meseíró és meseillusztráció-készítő

versenyt hirdeta Budapesten és a közép-magyarországi régióban tanuló általános és

középiskolás diákok számára.

Hétfejű sárkány, táltos paripa, griffmadár, aranytojást tojó tyúk, aranyszőrű bárány,beszélő szamár. .. ilyen és hasonló csodás lények népesítik be a népmesék varázslatosvilágát - és ezek a motívumok köszönnek vissza ránk a népi tárgyi kultúra darabjairól is,amelyekből a Reneszánsz Év 2008 részeként a Néprajzi Múzeumban november 14-énkiállítás nyílik. A múzeum 18-19. századi gyönyörű tárgyaival azokat a folyamatokatkívánja bemutatni, ahogyan a népszerű, reneszánsz eredetű mintakincs állatfigurái- sárkányok, egyszarvúak, ugró szarvasok, oroszlánok - a köznép i kultúrában is elterjed­tek. Akiállításhoz kapcsolódóan hirdetjük meg mesemondó, -író, -illusztráló versenyűn­

ket, melynek célja a fiatalok kreatív alkotó fantáziájának és kifejezőképességének kibon­takoztatása, a hagyományos népi motívumok népszerűsítése.

A versenytkét életkori kategóriában:• 1-6. évfolyam és·7-13. évfolyam,

egy speciális kategóriában:• sajátos nevelési igényű tanulók

és három műfaji kategóriában:• mesemondó• meseiró• meseillusztráció-készítő

hirdetjük meg a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási TanácsadóIntézettel közösen.

A verseny döntőjének és eredményhirdetésének időpontja:2009. április 25., aMesenap.

Helyszíne: Néprajzi Múzeum, 1055 Budapest, Kossuth tér 12.A Mesenap programja:• a mesemondó verseny döntője,

• a meseillusztrációkat bemutató kamarakiállítás megnyitója,• felolvasás a versenyre beérkezett legjobb mesékből,

• eredményhirdetés,• felolvasás a Mátyás király meseíró pályázat résztvevőinek írásaiból, melyet a Rene­

szánsz Iroda hirdetett meg írók, költők számára,

66 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

• egész nap tárlatvezetések, kézműves-foglalkozások, mesemondósarok, teaház a részt­vevők számára, reneszánsz táncház.

A versenyre bármelyik Budapesten vagy a közép-magyarországi régióban tanuló diákjelentkezhet, aki megfelel az életkori kategóriák előírásainak.

Mesemondó versenyA mesemondó versenyre bármilyen magyar népmesével lehet jelentkezni, amelybencsodás állati lények, legendás állatfigurák szerepelnek. Kérjük, hogy a versenyzők hárommesével készüljenek, amelyek közül egyet kell elmondaniuk a zsűri előtt. A rendelke­zésükre álló idő maximum öt perc lehet. A jelentkezők számától függően előválogatásra

is sor kerülhet, erről a nevezési határidő lejárta után levélben értesítjük a versenyzőket.

Amennyiben előválogatást tartunk, a legjobb 25 mesemondó kap meghívást a döntőre.

Kérjük, hogy a mesék fénymásolati példányát a jelentkezők hozzák magukkal a ver­senyeek)re.

A jelentkezés a mesemondó versenyre nevezési lappal történik, amely letölthető aNéprajzi Múzeum és/vagy a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és PályaválasztásiTanácsadó Intézet honlapjáról.

A nevezés i lapo(ka)t 2008. december l-jéig várjuk a Néprajzi Múzeum eimére:1055 Budapest, Kossuth tér 12.Kérjük, hogyaborítékra írják rá: Mesemondó verseny.

Meseíró versenyA versenyre olyan meséket várunk, amelyek a magyar népmesék állatos motívumairaépülnek, csodás állati lények, legendás állatfigurák szerepelnek bennük. Egy tanuló egymesével nevezhet, amely megfelel a következő előírásoknak:

• terjedelem: maximum 2 oldal,• forma: gépelt,• betűtípus: Ariel,• betűnagyság: 12 pont,• sortávolság: szimpla.

A versenyre a mese beküldésével és nevezési lappal lehet jelentkezni. A nevezés i lapletölthető a Néprajzi Múzeum és/vagy a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai ésPályaválasztási Tanácsadó Intézet honlapjáról.

A mesét és a nevezési lapot 2009. március 17-ig várjuk a Néprajzi Múzeum eimére:1055 Budapest, Kossuth tér 12.Kérjük, hogy a borítékra írják rá: Meseíró verseny.

Meseillusztráció készítéseSzabadon választott, színes vagy grafikai technikával készült meseillusztrációkat várunka versenyre. A munkák egyedi, illetve sorozatot alkotó művek lehetnek. (Egy sorozatmaximum öt képből állhat, egy versenyző maximum öt egyedi művel vagy öt sorozattalnevezhet.)

A képek maximális mérete 50x70 cm (sorozatnál az egyedi képek maximális mérete ise határon belül legyen).

versmondó 67

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Kérjük, hogy a munkákat ne ragasszák fel kartonra (passepartout), és a nevezési lapot,illetve meseleírást ne ragasszák fel a képek hátoldalára!

Javasoljuk, hogy a népmesékben fellelhető varázslatos állatok szerepeljenek a műben.

A zsűri értékelésének szempontjai azonosak mindkét életkori kategóriában:• a kiírás témájának való megfelelés,• kompozíciós készség,• anyaghasználat, a választott technika alkalmazási szintje (akvarell, tempera, pasztell,

tusrajz, ceruzarajz stb.),• önálló látásmód, személyes megközelítés, eredetiség,• összhatás - a mű expresszivitása, összképe.

A pályázati munkákat postai úton kűldhetik be, vagy személyesen adhatják le a pályázóka következő címen: Néprajzi Múzeum, 1055 Budapest, Kossuth tér 12.Beküldési határidő, a postabélyegző időpontja: 2009. március 17.

versmondó

Információ: Néprajzi MúzeumKözönségkapcsolati Főosztály

Telefon: 473-2442E-maii: virag@neprajz.hu.

ronai@neprajz.hu I , • r

Az alkotások mellé, kérjük, mellékeljék a mese maximum egyoldalas leírását, kiemelveaz illusztrált részre vonatkozó sorokat.

Az illusztrációs pályázat eredményéről a kiállításon szereplő munkák alkotóit aNéprajzi Múzeum honlapján (www.neprajz.hu). a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai ésPályaválasztási Tanácsadó Intézet honlapján (www.fppti.hu). valamint levélben értesítjük2008. április 17-ig.

A versenyen részt vevők

nevezésükkel hozzájárulnak ah­hoz, hogy a Néprajzi Múzeumés az MFFPPTI a müveket kiál­lításokon szerepeltesse, ame­lyekről honlapján keresztültájékoztatja az érdeklődőket.

A pályamunkák elektronikusmásolatát a verseny szervezői akésőbbiekben megjelentethetikkiadványaikban, honlapjukon.A művek a szervezők archí­vumába kerülnek.

Kérjük, hogyaborítékraírják rá: Meseillusztráció.

Néprajzi MúzeumMérei Ferenc Fővárosi

PedagógiaiPályaválasztási TanácsadóIntézet

68

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Benedek Elek: A kerek kő

Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét orszá­gon innen, az Óperenciás-tengeren túl,ahol a kurta farkú malac túr, volt egy sze­gény halászember. Ennek a szegény em­bemek nagyon sok gyermeke volt. Bizony,mikor volt kenyér az asztalfiában, mikornem. Hiába kelt a szegény halász kakas­szóval, hiába feküdt le késő éjjel, hiábahordozta a hálóját reggeltől estig folyó­vízről folyóvízre, betelt rajta a mondás,hogy: halász, vadász, madarász, ürestarisznyában kotorász - kevés isten áldásavolt a munkáján.

Hanem amilyen ágrólszakadt szegény volta halász, éppen olyan gazdag ember volt abátyja. Ennek meg egy gyermeke sem volt.Mikor aztán a szegény halász házánál egyfalat nem sok, annyi sem volt, mindig csaka bátyjához küldött: adjon egy vacsoráravaló puliszkalisztet. De ahhoz ugyan küld­hetett, azt üzente vissza mindig: ád szíve­sen egy vékát is, ha cserébe neki adja vala­melyik fiát.

- Azt már nem teszem - mondta a szegényhalász -, ahány gyermekem van, mindegyformán kedves énnekem, egytől semtudnék megválni.

Egyszer, amikor már vagy egy hétig aligvolt egy betevő falatjuk, elment a halász, sazt mondta a feleségének, hogy addigvissza sem jön, amíg egy jó tarisznya halatnem fog. Leült jókor reggel a víz partjára,hol betette, hol kivette a hálóját, de csakakkora hal sem akadt belé, mint akisujjam.Már be is esteledett, s kerülte a szerencse,mintha csak félt volna tőle.

- Látom - mondta magában a halász -,hogy mégis hal nélkül kell hazamennem.Istenem, mit vacsoráznak ártatlan gyer­mekeim!

Megemelintette nagy búsan a hálót, s hát ­olyan nehéz, mintha csak egy nagy kő

akadt volna belé. Hiszen nem is volt

versmondó

egyéb. Kő volt az, egy kerek kő. Vissza­fordította nagy haraggal a követ, bele­nyomta ismét a vízbe a hálót, s hát, amikorkiemelintené, megint csak az a kerek kő

van benne. Most már kivette a követ ahálóból, s jó messzire bedobta a vízbe,hogy többet a hálóba ne kerülhessen. Dehiába dobta messzire, a kő harmadszor is ahálóba került.

Mérgelődött a szegény halász, de nemdobta vissza a követ a vízbe, hanem ledob­ta a víz partjára, s aztán nagy búsan elin­dult hazafelé. Hanem alig lépett egyet-ket­tőt, meggondolta magát: ha már halat nemvihet, hazaviszi azt a kerek követ, haddkarikázzanak vele a gyermekek.

Fölvette a követ, betette a tarisznyájába, shazaballagott. Elébe szaladtak a gyerme­kek, közrefogták s kérdezték:

- Mit hozott, édesapám?

Egy kerek követ, fiaim, semmi egyebet.Nesztek, játsszatok vele, s felejtsétek avacsorát.

A szegény halász már lefeküdt, le a fele­sége is, de a gyermekek nem tudtak lefe­küdni, úgy belemelegedtek a karikázásba.Gurították a kerek követ föl és le a szo­bában, s nagyokat sikoltottak örömükben,mert a kő mind fényesebb, fényesebb lett.De ezt a halász nem látta, mert a falnakvolt fordulva, s úgy sóhajtozott. Egyszermégiscsak megfordult, s rászólt a gyer­mekekre: feküdjetek le, már elég volt ajátékból. Hanem amint kifordult a szobaföldje felé, hirtelen be is hunyta a szemét,mert olyan erősen fénylett, ragyogott akerek kő, hogy majd megvakult a nagyragyogástól. Aztán megint felnyitotta aszemét, nézte, nézte a követ, szólítja afeleségét is:

- Nézd, asszony, valami csudakő, úgyragyog, mint a gyémánt.

69

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

- Jaj, lelkem uram - csapta össze a kezétaz asszony -, ez igazán gyémánt.

Mindjárt megegyeztek, hogy másnap azasszony elviszi a királyhoz a követ, háthamegvenné jópénzen. Felkelt pitymallatkoraz asszony, kendőbe takargatta a kerek kö­vet, s ment a király színe elé. Ott mindjárt,ahogy a palotába ért, vitték a király elé.Köszön a szegény asszony illendőképpen:

- Adjon isten jó napot, felséges királyom.

- Adjon isten, szegény asszony, mi szélvetett hozzám?

Előveszi az asszony a kerek követ, s mu­tatja a királynak.

- Hát ezt te hol találtad, szegény asszony?- kérdi a király nagy álmélkodással.

Mondja az asszony, hogy az ura találta avízben.

- No, te szegény asszony, add nekem ezt akövet, adok érte ezer pengőforintot. Mertúgy tudd meg, hogy igazi gyémántkő ez.

A szegény asszony nem szólt semmit, csakköhintett. Azt hitte a király, hogy nem elégneki az ezer pengőforint. Szavát sem várta,mondta a király:

- Ha nem elég ezer pengő, adok kétezret.

A szegény asszony megint csak köhintett,úgy meg volt zavarodva, hogy egy szótsem tudott szólni. Dehogy kevesellette azezer pengőt! Hanem a király megint azthitte, hogy keveselli, azt mondta hát a sze­gény asszonynak:

- Hallod-e, te szegény asszony, nem so­kallok én ezért a kőért három zsák aranyatsem. Adod-e ennyiért?

Akkor már az asszony sem köhintett,hanem biccentett a fejével. A király egy­szeribe töltetett három zsák aranyat, mégszekeret, lovat is adott az asszonynak,hogy hazavigye az aranyat. Hazamegy azasszony nagy örömmel, de bezzeg volt

70

öröm a háznál is! Most már gazdagok vol­tak, nem éheztek többet.

- Hanem, hallod-e, feleség - mondja ahalász -, meg kéne mérnünk az aranyat:hány véka lehet.

- Igaza van kendnek, meg kellene mér­nünk.

Az ám, de véka nem volt a háznál. Nosza,átszalasztanak egy fiút a gazdag bácsihozvékáért.

- Hát nektek ugyan mire kell a véka? ­kérdi a gazdag ember csúfondárosan.

- Az édesapám pénzt akar mérni - mondtaa fiú.

Hej, de nagyot kacagott a gazdag ember.

- Nesze, fiam, itt a véka, majd utánad me­gyek én is, hadd látom azt a pénzmérést.

Megy a gazdag ember az öccséhez, s hátcsak szeme-szája tátva maradt a nagy ál­mélkodástól. Ennyi pénzt még ő sem látottegy csomóban. Kérdi az öccsét:

- Hol kaptad ezt a rengeteg aranyat, édesöcsém?

Bezzeg most édes öcsémnek szólította.

"Megállj - gondolta magában a halász -,most megtréfállak."

- Hm - mondja a halász -, ezt nekem akirály adta három macskáért.

- Hát ez hogy lehet, édes öcsém?

- Bizony úgy, édes bátyám, hogy a királypalotájában temérdek sok egér van, deannyi, hogy a király s felséges családjanem tud tőlük sem ebédelni, sem vacsorál­ni. Meghallottam ezt én jártomban-keltem­ben, s három macskát elvittem a királynakajándékba. Hej, ha látta volna kigyelmed,de megörült a király a három macskának!Mindjárt szólította a hopmestert, s meg­parancsolta, hogy ennek a derék embemek

versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Per<A-. ber

M~ú< e-r::>f h~h,rd.

Q lIoP.p J;. C'idK. :;el/ik ar 1ft"kód Q.'II I /0""/'. w.d.lr.{Fer a hó 611; ls14<1fj"-1 puAofl /r 401!ft.1J" l' f, I, "" I /:"nllr.

w/ir h.vou dl' a ~<-/.I/

három zsák aranyat adjon a három macs­káért.

Ahogy ezt hallotta a gazdag ember, nemvolt maradása, ment haza, s mondja afeleségének, hogy mit hallott.

- No bizony - mondta az asszony -, ha azaz ágrólszakadt három macskát vitt akirálynak, viszünk mi három zsákkal.

- Én is amondó vagyok, feleség.

Azzal uccu neki, végigjárták a falut, demég a szomszéd falukat is, s ami macskáttaláltak, mind megvették jó drága pénzen.Amikor három zsákra valót összeszedtek,befogatott a gazdag ember négy lovat, ahárom zsák macskát feltette a szekérre, snagy ostorpattogtatással elindult a királyvárosába.

Megérkezik a városba, ottan is a király pa­lotája elé, megállítja a lovakat, a kocsistotthagyja, maga pedig felmegy akirályhoz. Bevezetik a király színeelé, s köszön illendőséggel:

-Adjon istenjó napot, felséges kirá­lyom.

- Adjon isten, gazdag ember, háttéged mi szél vetett ide?

Mondja a gazdag ember:

- Egy kevés ajándékot hoztam, fel­séges királyom. Hallottam, hogy azöcsémnek, a halásznak a felesége ishozott, s jó szívvel fogadta felsé­ged.

- Jól van, te gazdag ember, de holvan, amit hoztál?

- Mindjárt felhozom, felséges kirá­lyom. Ott áll a szekéren a kapu előtt.

Lemegy a gazdag ember, hátáraveszi a három zsák macskát, s viszifel a palotába. Eközben a királyösszegyűjtötte egész háza népét,hadd lássanak csudát.

versmondó

No, jött is a gazdag ember, s ahogy be­lépett az ajtón, abban a szempillantásbankioldotta a három zsákot.

Hej, uram, istenem, mi lesz most! Az atenger sok macska ahány, annyifelé sza­ladt, nekiugrottak a földig érő tükröknek,ablakoknak, fel az almáriumokra, onnanleverték a drága aranyos poharakat, tányé­rokat, összetörtek azok mindent; kiabált akirály, sikoltozott a királyné, de még job­ban a királykisasszonykák, s egy szempil­lantásra becsődültek a katonák, hogylássák, mi történt.

- Fogjátok meg! - kiáltott a király.

A katonák azt hitték, hogy amacskákatkell megfogni, pedig a király a gazdagembert értette. Hanem a gazdag ember semtátotta el a száját, kapott a jó ajkaimon,futott le a palotából, s szaladt világgá.

Ha meg nem állt, talán még most is szalad.

71

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium,a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus, a Cimbora Alapítvány,

a Magyar Írószövetség, a Magyar Versmondók Egyesülete, a Nemzeti Tankönyvkiadóés a Duna Televízió Zrt.

meghirdeti

"TÖBBSINCS"elnevezésű,

Kárpát-medencei magyar mesemondó versenyét,amellyel

Benedek Elekszületésének 150., halálának 80. évfordulóján, a nagy mesemondóra emlékezünk

A nevezés feltételei:l. A versenyre amatőr mesemondók jelentkezését várjuk, több korosztáJyban, az alábbikategóriákban:

középisko lások (15-18 évesek)egyetemisták, főiskolások (19-25 év)felnőttek (26-60 év)és szépkorúak (60 év fölött)

2. A jelentkezők 3 mesével nevezhetnek, az alábbiak szerint:- egy BENEDEK ELEK-mese (vagy meserészlet)- egy, a lakóhely szerinti ország népmeséiből való fordítás - Magyarországon magyar

népmese- a kortárs műmese-irodalombólegy alkotás (lehet eredeti magyar nyelvű, vagy műfor­

dítás is)Az egyes produkciók időtartama nem lehet több 8 percnél, éppen ezért meserészletbemutatását is elfogadjuk. A versenyzők más országos versenyen helyezést elért pro­dukcióikkal nem nevezhetnek.

3. A jelentkezéseket a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátushozkérjük eljuttatni, 2009. január 25-ig.A megyei és határon túli elődöntőket 2009. február l. - május 15-e között szervezzükmeg, az országos döntő várható időpontja: 2009. május vége.A döntőre a megyékből 2-2 főt, Budapestről 6 főt várunk.A szomszédos országok magyar anyanyelvű versmondóinak saját országbeliversenyeztetését az ottani szervezetekkel egyűttműködve alakítjuk ki.Terveink szerint a verseny a mesemondó szülőhelyén, Kisbaconban zárul, 2009 szep­temberében, egy gálaműsorral, fotókiállítással és irodalmi konferenciával. A versmondógálára az egyes országokból 3-5 főt várunk.A mesemondó versenyhez kapcsolódva több más eseménnyel is emlékezünk BenedekElekre - fotópályázatot hirdetünk meg; keressük a lehetőséget együttműködésre másprogramokkal, így például agyennekfolyóiratok találkozójával; gyüjtjük és népszerű­

sítjük azokat a programokat, amelyek kapcsolódnak a kettős évfordulóhoz.Bővebb felvilágosítás: tothzs@mmikl.hu e-maiI címen,vagy a 11225-6029, ill. 06/30-748-0671-es telefonokon.

72 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány, a veresegyházi Váci MihályMűvelődési Ház, Veresegyház Város Önkormányzata és a Pest Megyei Közművelődési

Intézet támogatásával

"ANYÁM FEKETE RÓZSA"címmel, tizenkilencedik alkalommal rendezi meg magyar nyelvű nemzetközi

vers- és prózamondó találkozóját, nem hivatásos versmondók számára.

Színművészeti Főiskolát vé~zettek és színművészeti képzésben részt vevők nem vehetnekrészt a találkozón. Az Edesanyák tiszteletére meghirdetett versenyen gyermek­(12-15 év), ifjúsági (16-21 év), felnőtt- (22-65 év), valamint szépkorú-kategóriában(66 évtől) lehet indulni. A Radnóti-díjas versmondók, az elődöntőket követően, a döntőn

meghívottként vesznek részt, és külön díjazásban részesülnek.2009-ben is meghirdetjük 15 éves kortól az énekeltvers-kategória versenyét.(Egyéni jelentkezőket, tehát szólistákat várunk.)A jelentkezőknek három verset vagy prózát kell megjelölni, melynek kortárs magyarvagy világirodalmi alkotásnak kell lennie (XX-XXI. század). Ezen túl jelentkezhetnek amagyar népköltészet remekeivel. A zsűri bármelyik művet kérheti az indulótól. Azelőadott mű időtartama nem haladhatja meg az öt percet. (A zsűri időn túl megköszönhetia fellépő produkcióját!) A versenyzők más országos versenyeken helyezést elért produk­ciókkal nem nevezhetnek.A határon túli versenyzők részére az elődöntők anyaországukban lesznek (Léván,Kishegyesen, Szatmárnémetiben, Erdőszentgyörgyön, Kolozsváron), a további kűlföldi

helyszínekről és időpontokról (Ukrajna, Szlovénia) a jelentkezések beérkezése utánadunk tájékoztatást. Az EU-tagállamokból és a tengerentúlról jelentkezők külön meg­hívást kapnak.A magyarországi elődöntők helyszínei: Budapest, Debrecen, Miskolc, Eger, Salgótarján,

Székesfehérvár, Szolnok, Kaposvár, Bátonyterenye, Nagykanizsa, Szombathely,Kiskunfélegyháza, Veresegyház, Erdőkertes.

Jelentkezésüknél kérjük, jelezzék a választott települést.A visszaigazoláskor fellépésük pontos helyszínét közöljük.

Az énekeltvers-kategóriában valamennyi jelentkezőt a budapesti elődöntőre hívjuk meg.

A döntő és gála időpontja: 2009. május 1-2-3.

(Információ: Anyám Fekete Rózsa Közhasznú AlapítványTelefon: 06203577548. Tel. és fax: 0628476708. E-maii: afr@invitel.hu

A döntő helyszíne:Váci Mihály Művelődési Ház, Veresegyház, Köves utca 14.

A döntőbe jutott versenyzők részére szállást és étkezést biztosítunk, vendégeket előzetes

bejelentés alapján, korlátozott számban, önköltséges alapon fogadunk.

Díjazás:Fekete Rózsa Díj

Minden kategóriában: 60-50-40 ezer forint értékű jutalom.A szponzorok által felajánlott különdijak.

Jelentkezésüket az Anyám Fekete Rózsa Közhasznú Alapítvány(2113 Erdőkertes Pf. 23) címére küldjék, vagy faxon és e-mailen a fenti címre.Kérjük, közöljék - a mellékelt jelentkezési lapon - nevüket, életkorukat, pontos

lakcímüket, telefonszámukat, valamint a versek, prózák szerzőit és címeit.Bővebb információ és a jelentkezési lap honlapunkról letölthető - www.afr.hu

versmondó 73

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

"A költő hazatér"Vers- és Prózamondó-találkozó Nagy Gáspár tiszteletére

"Emlékezni, látni, megnevezni, és sohasem félni"

Nagy Gáspár emléke és emberi, művészi nagysága előtt tisztelegve,a Vasvári Művelődési Ház, Bérbaltavár, Nagytilaj Önkormányzatai és a Vasvári Színi

Egylet vers- és prózamondó-találkozót szervez.

A találkozóra diákok és felnőtt, nem hivatásos vers- és prózamondók jelentkezésétvárjuk, az alábbi korcsoportokban.\érs- és prózakategória: I. Korcsoport: 6-10 évesek, Il. Korcsoport: 11-14 évesek,III. Korcsoport: r5-18 évesek, rv Korcsoport: r8 év felett.

Anevezés feltételei: A találkozóra két mű előadásával lehet nevezni.Kötelező mű: Nagy Gáspár-vers vagy -próza, prózai részlet.Szabadon választható: Wass Albert, Kányádi Sándor, Nagy László, Weöres Sándor,Tamási Áron verseiből, prózáiból, regényeibő\.

Az előadásra kerűlő művek időtartama max. 5 perc lehet.A találkozó időpontja és helyszínei: 2009. január 17. (szombat) Bérbaltavár - Nagytilaj

Jelentkezési határidő: 2008. december. 22.Ajelentkezők írják meg a választott művek címét és szerzőjét, továbbá életkorukat, pon­tos lakcímüket, elérhetőségeiket. A jelentkezés után megküldjük a találkozó részletestájékoztatóját.

Jelentkezni a Városi Művelődési Ház, 9800 Vasvár, Bartók B. u. 4. címen lehet.Te\., fax: 06 94 573 070, email: info@vasmuv.huFenti elérhetőségeken a személyes kapcsolattartók: G. Szakály Georgina, Halmosi Tamás.A találkozó résztvevői a zsűri döntése alapján díjazásban részesülnek.

Nagy Gáspár: Nyelv-tanÁtdöcög Ázsián Európána szamaraskordé és tombolóorrhangon i á z villanó küllők­

betört behódolt behúzottnyakú és leginkább .modem"vonalú írástudókra akika szárÍtókötélre aggatottszavak színének puszta sor­rendjében vélik föltalálnimajd fciltálalni végűl k-iá­rusitani (nincs jobb szavunk)a semmi tündöklő árnyalataités nyomukban már védhetetlenigazságok szava mögötti őr­

mezeit tiporja iázva vivátozvamígnem a nyelv harangnyelvés a kötél harangkötél a hangmeg átkong Ázsián Európán

74 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Művelődési Intézet ésKépzőművészeti Lektorátus, a Magyar Írószövetség, a Magyar Versmondók Egyesülete,Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata, Tatabánya Megyei Jogú Város, a JózsefAttila Megyei Könyvtár és A Közművelődés Háza Közhasznú Társaság meghirdeti a

"JÓZSEF ATTILA"IX. ORSZÁGOS

VERS-, ÉNEKELTVERS- ÉS PRÓZAMONDÓVERSENYT

"Készen vagyunk már égboltjainkkals készen vagyunk a fényességre ... "

(József Attila)

A nevezés feltételei:l. A versenyre amatőr vers- és prózamondók, verséneklők jelentkezését várjuk, akik

betöltötték 14. életévüket, és befejezték tanulmányaik nyolcadik évfolyamát.2. Ajelentkezők hat verssel, megzenésített verssel vagy prózával nevezhetnek az alábbak

szerint:- három JÓZSEF ATTILA-vers vagy -próza- két vers vagy próza a száz éve született RADNÓTI MIKLÓS életművéből

- egy vers vagy próza MA ÉLŐ KÖLTŐK, ÍRÓK műveiből választva (magyarnyelvü vagy fordítás egyaránt lehet).

Az egyenletesebb elbírálás érdekében kérjük az énekeltvers-kategóriába jelentkezőket,

hogy valamennyi nevezett mű énekelt vers legyen.A verseny rendezői örömmel fogadják az új megzenésített versek előadását!

3. A versenyzők más országos versenyen helyezést elért produkcióikkal nem nevezhetnek.

A "JózsefAttila" lX. Országos Vers-, Énekeltvers- és Prózamondó Verseny lebonyolítása:A verseny felmenő rendszerű. A városi, megyei válogatókat - saját döntésük alapján - aművelődési intézmények szervezik. (Első körben az érdeklődő jelentkezők keressék amegyei intézményeket!)A megyékből 2-2 főt, Budapestről 6 főt várunk a döntőre.

A szomszédos országok magyar anyanyelvü versmondóinak továbbjutását, nevezését I-3főig várjuk.Az országos döntőn a zsűri minden versenyzőtől három produkciót hallgat meg.Az egyes produkciók ideje lehetőleg ne haladja meg az 5 percet!

A megyei fordulókról továbbjutók nevezési lapjait2009. március 20-áig kérjük elküldeni

a következő címre:A Közművelődés Háza Közhasznú Társaság

2800 Tatabánya, Szent Borbála tér l.

Nevezési lap kérhető a fenti címen, vagy letölthető a www.kozmuvelodeshaza.hu hon­lapról, vagy a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus honlapjáról:www.mmi.hu/rnuveszeti, illetve a Magyar Versmondók Egyesülete honlapjáról:www.vers.hu

versmondó 75

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

Az országos döntő nevezési díja: 1500 Ft, amely összeget a küldő intézmények is átvál­lalhatják. A nevezési díj - postai utalványon vagy banki átutalással - a nevezés i lappalegyütt küldendő be a döntőt bonyolító intézmény, A Közművelődés Háza Kht. címére.(Ezt csak a továbbjutásuk után kell befizetni a versenyzőknekl)

Az országos döntő időpontja: 2009. április 9-10-11.Helyszíne:

A Közművelődés Háza, Tatabánya, Szent Borbála tér l.

Az országos döntő szervezői:

A Közművelődés Háza Közhasznú Társaság(tel.: 34/316-644, fax: 34/310-759, e-maii: papai@kozmuvelodeshaza.hu és aMagyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus(1011 Budapest, Corvin tér 8., tel.: 0611 225-6000, fax: 0611 201-5764,tothe@mmi.hu; tothzs@mmi.hu)A rendezők és a támogatók biztosítják a versenyzők ellátását (szállás, étkezés) 2009.április 16-án (csütörtökön) 16 órától április I8-án (szombaton) 22 óráig.Külön kérésre április I8-án éjszakára is biztosítanak szállást.

A Közművelődés Háza Kht., TatabányaMagyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus

"KÖLTÉSZET TAVASZA"címen

vers- és prózamondó-találkozóthirdet

a Magyar Versmondók Egyesülete és a Zilahi Versmondók és Versbarátok Körea zilahi Népi Alkotások Háza szervezésében a Szilágyság, a párciumi térség

és Erdély versmondói számára

A találkozó időpontja, helyszíne:2009. április 25-26., Zilah

Nevezési feltételekKözépiskolás, egyetemista és felnőtt versmondókat várnak a szervezők.

A versenyre két művel lehet nevezni: egy kötelező Radnóti Miklós-versselés egy verssel a magyar irodalomból, szabadon választhatóan.

A legeredményesebb versenyzők meghívást kapnak magyarországi versenyekre,illetve az első három helyezett meghívást kap a Radnóti versmondó versenyre.

A versmondók értékes díjakban részesülnek.

Információ: Szőke Anna (40744 117281) Népi Alkotások Háza, ZilahE-mail: sz_ana@freemail.hu

76 versmondó

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

FELHíVÁSNagykálló városa, a Korányi Frigyes Gimnázium, a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ,

Szabolcs-Szatmár-Bereg Me~ye Közgyűlése a költő szellemiségének megőrzésére

RATKÓ JÓZSEF ORSZAGOS VERS- ÉS PRÓZAMONDÓ VERSENYThirdet gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, továbbá felnőtt versmondók számára,

a Magyar Versmondók Egyesülete, továbbá a Magyar Művelődési Intézetés Képzőművészeti Lektorátus és a Magyar Szín-Játékos Szövetség

szakmai támogatásával.

Nevezni az alábbiak szerint lehet:- versmondó-kategóriában három verssel:

- egy szabadon választott (majd a döntőn kettő) Ratkó-művel,

- egy verssel a Hetek irodalmi csoportosuláshoz tartozó költők (Bella István, KalászLászló, Raffai Sarolta, Ágh István, Buda Ferenc, Serfőző Simon) költeményeiből,

- egy szabadon választott költeménnyel az újabb kori (60-as évektől) határon túli magyarirodalomból;

- prózamondó-kategóriában két művel:- egy Ratkó József tollából származó és egy, a Hetekhez tartozó alkotó írásaiból való vagy

egy, az újabb kori határon túli magyar irodalomból választott prózai alkotással,- megzenésítettvers-kategóriában két vers előadásával:

- egy Ratkó-vers és egy a Hetek költőitől vagy egy, az újabb kori határon túli magyarirodalomból választott költemény saját szerzeményű megzenésített változatának elő­

adásával.A területi elődöntőkön az állandó tagot is tartalmazó zsűri két művet hallgat meg (az egyikRatkó József tollából származzon), s ezután dönt a nagykállói döntőre és az ahhoz kapcsolódóIrodalmi Napokra történő meghívásról. A háromnapos rendezvénysorozaton való részvétel, aszállás és az étkezés a versenyzők számára ingyenes (a kísérők ellátásáról önköltségi áron gon­doskodunk). Nevezési díjat nem állapítottunk meg. A döntőben a zsűri feladatainak ellátásáraRatkó József költő- és művészbarátait kérjük fel. A döntőben szereplőknek teljesíteniük kellvalamennyi, a kiírásban szereplő feltételt.

Várunk továbbá eddig publikálatlan, Ratkó József műveit, illetve munkásságát elemző

esszéket, tanulmányokat, illetve verseinek bármely nyelvre történő műfordításait, melyekmegjelentetésében segítséget nyújtunk.

A művek egy (esetleg elektronikus) példányát várjuk az alábbi címre:4320 Nagykálló, Korányi Frigyes út 23-27., e-maii: iskola@koranyi.sulinet.hu

Nevezési határidő: 2009. január 26.A verseny döntőjének helyszíne: Nagykálló, szállás a Korányi Frigyes GimnáziumKollégiumában.Időpontja: 2009. április 17., péntek: megérkezés, irodalmi programok; április 18., szombat:verseny, a költő sírjának megkoszorúzása, eredményhirdetés, gálaműsor; április 19., vasár­nap: kirándulás szatmári tájakra, hazautazás.A verseny díjai minden kategóriában azonosak: I. díj: 50 ezer Ft

II. díj: 20 ezer FtIII. díj: 10 ezer Ft

A versennyel kapcsolatos információkat e-mailben(sz.csehagi@gmail.com) Szabóné CsehÁgnestől lehet kémi, illetve weboldalunkon: (www.koranyi.sulinet.hu) tájékozódhatnak aversenyzők és felkészítő tanáraik a legfrissebb híreinkről.

A nevezéseket a sz.csehagi@gmail.com címre kérjük. A területi válogatókat a József AttilaVers- és Prózamondó Versenyek megyei válogatóival egy időben, egy helyszínen tartjuk.

versmondó 77

VERSMONDÓ VERSENYEK - FELHíVÁSOK

A Magyar Versmondók Egyesülete Győr-Moson-SopronMegyei Szervezete,a Radnóti Emlékbizottság és Irodalmi Társaság,a Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht.

meghirdeti a

VII. RADNÓTI MIKLÓS REGIONÁLIS VERS- ÉSPRÓZAMONDÓ VERSENYT

A verseny időpontja: 2009. november 13-14. (péntek, szombat)

Helyszíne: Győr, Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht.

A nevezés feltételei: két vers, próza vagy műfordítás Radnóti Miklós műveiből és két versvagy prózai alkotás a magyar irodalomból (kezdetektől napjainkig).A versenyre nevezhetnek: Radnóti Miklós születésének 100. évfordulójára tekintettelaz egész ország területéről, valamint a határokon túl élő magyar ajkú nem hívatásos vers­és prózamondók.Ajelentkezés alsó korhatára 14 év, felső korhatár nincs.A versenyt ifjúsági (14-19 év) és felnőtt-kategóriában hirdetjük meg.Nevezési díj: személyenként 3000 Ft, melyet a küldő intézmény átvállalhat.(A Magyar Versmondók Egyesületének tagjai 1000 Ft kedvezményben részesülnek.)

Jelentkezni: név, születési év, levelezési cím és a választott művek feltüntetésével leheta következő címen:

MAGYAR VERSMONDÓK EGYESÜLETE GYŐR-MOSON-SOPRON

MEGYElSZERVEZETEPopper Ferenc elnök, 9021 Győr, Baross G. u. 19.

email: popperf@freemail.huJelentkezési határidő: 2009. október 20.

A verseny kétnapos: pénteken lesz a kétfordulós elődöntő, ennek alapján lehet bekerülnia szombati döntőbe. A zsűri döntése alapján a verseny legjobbjai díjazásban részesülnek,és meghívást kapnak a 2010. év őszén Győrött megrendezésre kerülő, a Radnóti-díjakelnyeréséért folyó, Radnóti Miklós Vers- és Prózamondó Versenyre.A verseny ideje alatt a vidéki, illetve kűlfőldi résztvevők ellátását (étkezés, szállás) a ren­dező szervek biztosítják.

Bővebb felvilágosítás az alábbi címen kérhető: Magyar Versmondók Egyesülete Győr­

Moson-Sopron Megyei Szervezete, 9021 Győr, Baross G. u. 19., Popper Ferenc elnök:96/312-583; illetve: 06 30/369-830 I telefonon.A jelentkezés beérkezése után megküldjük a verseny részletes tájékoztatóját, a nevezésidíj befizetésére szolgáló csekkel együtt.

Magyar Versmondók Egyesülete Radnóti EmlékbizottságGyőr-Moson-SopronMegyei Szervezete és Irodalmi Társaság

Bartók Béla Megyei Művelődési Központ Kht.

78 versmondó

BÚCSÚZÓ

Elhunyt a pannon költő

Életének 98. évében elhunyt Takáts Gyula író, műfordító, kritikus

Takáts Gyula 1911. február 4-én születetta Somogy megyei Tabon. KözépiskoláitKaposváron végezte, majd 1934-ben apécsi egyetemen szerzett tanári és böl­csészdoktori oklevelet, földrajz, geológiaés filozófia szakon. 1939-től Munkácson,majd Kaposváron középiskolában tanított,1948 és 1971 között a kaposvári Rippl­Rónai József Múzeum és a Somogy Me­gyei Múzeumok Igazgatóságának vezetője

volt. 1985-től a Berzsenyi Irodalmi ésMűvészeti Társaság elnökeként is tevé­kenykedett, 1991-ben a Magyar Irodalom­történeti Társaság tiszteletbeli tagjáváválasztotta. Alapításától, l 992-től tagjavolt a Széchenyi Irodalmi és Művészeti

Akadémiának, l 994-től a Magyar PenClub alelnöki tisztségét is betöltötte.

A Nyugat című irodalmi folyóirat har­madik nemzedékéhez sorolt író élete nagyrészét a Dél-Dunántúlon töltötte, versei,regényei, esszéi e tájhoz, Kaposvárhoz éskörnyékéhez kapcsolódnak. Az ötvenesévekben hallgatni kényszeriilt, Az embe­rekhez (1955) című válogatott verses­kötetévei tért vissza az irodalmi életbe.Regényeiben és elbeszéléseiben a dunán­túli életet, az ottani polgárság történelmiútját mutatta be. Népszeriiek ifjúsági re­gényei is (Vitorlás a berken). Tanulmányaiés esszéi a magyar irodalom és művészet

klasszikus hagyományairól, elsősorban

Berzsenyi és Csokonai szellemi örök­ségéről, valamint a Nyugat költőiről adtakszemélyes képet. Takáts Gyula egykoregyűtt sétált József Attilával, első köte­téről, a Kútról Radnóti Miklós írt BabitsMihály kérésére recenziót a Nyugatba.Irodalmi munkásságát 1941-ben Baum­garten-díjjal, l 960-ban és 1971-ben József

versmondó

Attila-díjjal, 1983-ban a Művészeti Alapnagydíjával jutalmazták. 1985-ben DéryTibor-jutalomban, 1991-ben életműve elis­meréseként Kossuth-díjban részesült. Mégebben az évben megkapta a MagyarKöztársaság Zászlórendje kitüntetést.1971-től Tab, 1973-tól Kaposvár, 2002-től

Balatongyörök díszpolgára.

Takáts GyulaÚj évezred hajnalán

Elhagyott szilvafák közöttfűből szedem s akár a méz.Akad az is, egy-egy biling,mely ősi szőlőskerteket idéz.

Járam e vár alatt a múltat.Benőve gazzal, iszalaggalakár Mohácstól sorba mind,ami még fénylene halvány vigassza!...

Így kísér a ma s kísért lecsonkoltfák között, mint tarlott kert, hazám...Vigaszt te adsz szép Európa tán,ki kertünk s reményeink fölött

a vak bikán gázolva jársz? ..Elrabolt Szép, új ezred hajnalánmárványodon, csiszolva egyre azt,vésett igék helyett üres szavak?!

A tolvaj isten hátán, mint reményt,mikor nyitod ki végre szárnyad?A hajdan szőlőskert még itt kísért!Emlék s lélek ragyogja át e várat.

79

BÚCSÚZÓ

"tüzet gyújtok és jelt adokarról hogy valaha éltem."

Eltávozott Gyurkovics TiborHetvenhét éves korában elhunyt Gyurkovics Tibor költő, író, publicista

1956-ban egy forradalmi bizottság elnöke volt, majd hosszú időn keresztülaz Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozott pszichológusként,

mely komoly hatást gyakorolt pályájára.

A JózsefAttila- és Kossuth-dijas író 1931. december 18-án született Budapesten. Piaristagimnáziumba járt, ott is érettségizett le, de polgári származása miatt nem vették fel semaz orvosi, sem a jogi egyetemre, sem a színművészeti főiskolára. Végűl a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főiskolára jutott be, ami után pszichológusi oklevelet szerzett azELTE BTK-n.

1956-ban, 24 évesen, a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, amit aztán a for­radalom leverése után megbosszult a rendszer, akkori állását is elvesztette. Két évvelkésőbb, 1958-ban azonban már vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban, majdkésőbb ezt a hivatást folytatta az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben is. Ez a kor­szak, ez a nyolc év nagy hatással volt írói munkásságára, az itt átélt tapasztalatok számosversében és regényében visszatértek. Írásból 1968-ból kezdett el élni, bár írodalmi kitel­jesedése mellett a Pest Megyei Bíróság igazságűgyi szakértője és a veszprémi Petőfi

Színház dramaturgja is volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője,

I994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, I995-től a Magyar Írók Egyesü­letének elnöke volt.

Verseket 15 éves kora óta írt, első mesterei és példaképei Weöres Sándor és PilinszkyJános voltak. Első verseskönyve 1961-benjelent meg, amit még 48 kötet követett, de írttöbb regényt, elbeszélést, lírai esszét, színművet, publicisztikát, amiért Szeghalmi Elemérés Hernádi Gyula a magyar irodalom pentatlonistájának, öttusabajnokának nevezte őt.

Életében többször is újrakezdte, küzdelmeiről egyszer így vallott:"Ha az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon, poklokon,

tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig."Gyurkovics Tibor számos rangos irodalmi díj kitüntetettje volt, írta meg az MTI.

Egyebek mellett 1982-ben kapott JózsefAttila-díjat, 1994-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.1997-ben Magyar Örökség Díjat nyert, illetve 2DDl-ben a Magyar Művészetért Díjatadományozták neki.

Gyurkovics Tibor a Magyar Versmondók Egyesületének örökös tagja.

Gyurkovics Tibor: A májusi hold ...A májusi hold mint a koboldragyog a fekete éjbenmutatja hogy az ablakokközül nem menekülök én sem

csak bolyongok és ragyogokfekete vitrinébentüzet gyújtok és jelt adokarról hogy valaha éltem.

80 versmondó

Nagy Szidónia Éva

Születtem Csíkszeredában, 1977. jú­nius 21-én. Az érettségi diplomát aszeredai Nagy István Zene- ésKépzőművészeti Líceumban szerez­tem, 1995-ben. 200 l-ben óvoda­pedagógusként végeztem a SzarvasiFőiskolán. Ugyancsak 2001-ben sze­reztem rajztanári diplomát a SzegediJuhász Gyula Tanárképző Főiskolán.

Sok tanítóm, tanárom közül az életettartom legnagyobb mesteremnek.

Szeretek új dolgokat kipróbálni, fel­fedezni, variálni, játszani.

A lapban Radnóti Miklós

Naptár című versére készült grafikáit közöljük.

Takáts GyulaVillámtóllombosan

Amit óhajtvasejtett Berzsenyi,

a berki pákászés a szákja

néha megleli ...

És nádasok közötta sötét berken át

ahogy ballag haza,se gyertya, se kanóc,

ajtót nyitott reáaz éjszaka ...

És ahogy Nikla alattfénylett tovább,

amit óhajtvasejtett Berzsenyi,

megszóJítja a sötétés a gesztenyék alatt,

a láp fölött,az alvó hattyúk,

rozsdás rácsok közöttdőlt házban asztalán

tolla alatt,- akár a fák

villámtól lombosan ­ragyog és fénylett

a világ...

Támogatónk:

Oktatási és Kulturális Minisztérium

nkaNemzeti KuLturális ALap

A szerkesztöség címe:la II Budapest, Corvin tér 8.

Elektronikus cím: vers@c3.huHonlap: www.vers.hu • www.versmondo.huwww.versradio.hu • www.versfesztival.hu

Szerkeszti: az MV E kabinetjeFöszerkesztö: Kiss László

Telefon: 06 (20) 512-7661

ISSN 1217-3282

A Versmondó a Mikszáth Kiadó gondozásábanjelenik meg.

Ára: 800 FtA Versmondó megrendelhetö a szerkesztöség

eimén.Elöfizetési díj 2400 Ft.

Megjelenik évente hat alkalommal.

Az egyes számok megvásárolhatókaz Írók Könyvesboltjában

Budapest VI., Andrássy út 45.

A címlapon Velence címü fotografika látható.Szerzö: Kovácsházy-Sáfián László