Velencei karnevl

A mulatsgDl-Eurpban a farsang az v egyik legnagyobb nnepe volt, olyan kivteles idszak, amikor viszonylag bntetlenl, nyltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi idszak janurban kezddtt s a nagybjthz kzeledve nttn ntt az izgalom. A vroskzpontban, szabad g alatt rendeztk, Velencben a Szent Mrk tren. Hatalmas sznjtkhoz volt hasonl, ahol az utck alkottk a sznteret, a vroslakk voltak a sznszek, s egyben a nzk is.

A velencei karnevl sok rszletet megrztt a mltbl: Megszlalnak a harsonk s az g hirtelen tele lesz menekl sznekkel, lggmbk szzai replnek, imbolyognak a magasban, mintha Velence is szllni kszlne. A Campanile tornybl a Dzsepalota egyik oszlophoz erstett drtktlen lassan csszik lefel a paprral bevont gipszgalamb. Az emberek kiltoznak, "Viva Venezia! Ciao Venezia!", a Colombina pedig a magasban kinyitja a hast, s hullani kezdenek a szalagok s a konfettik.

Tradicionlis figurk s viseletek Egy 1790-bl szrmaz itliai tlers szerint "A maschera-ltzk nha szrke, de leggyakrabban - szinte mindig - fekete velencei kpenybl ll: a kpeny selyembl van. A fejre ftyolbl s fekete csipkbl egy pici kmzst tesznek, ennek bauta a neve. Az arc tbbi rszt fehrre festett larc takarja, ezt voltonak hvjk, ami elfedi az arcot, de a szjat szabadon hagyja. Az egszet a kalap tartja, amelyet fehr tollbokrta dszt.

A pestisdoktorTipikus velencei maszk a pestisdoktor. Elszr az 1630. vi velencei pestis idejn emlti egy bizonyos Lancetta nev patikus, hogy nhny orvos "klns viseletben" jrja a pestises utckat, hatalmas csrszer larcot viselnek, a fejk bbjig beltztek, kesztys kezkben hossz plca.

Korbban nemcsak larcos felvonulsokat tartottak, hanem a velencei karnevl mg llatviadalairl, valamint a rmai kori lversenyeirl is hresvolt. virgot s gipszbl vagy cukorbl kszlt golycskkat (confetti) dobltak ajrkelkre. Velence kln trtnelmi magyarzattal is szolgl: a hagyomny szerint a kztrsasgnak a csszrh Ulrico ptrirka felett aratott gyzelme ta tartanak nnepsget ilyenkor a Piazetta San Marco-n.

VGE