Vargha-Muray - Diszmadarak

8/3/2019 Vargha-Muray - Diszmadarak

1/35

bUva r zsebkooyvekMora

i


2/35

VARGHA-MURAY

Diszmadarak

BuvAR ZSEBKONYVEKMORA KONYVKIADO, 1976

1I


3/35

(RTA VARGHA BELARAJZOLTA MURAY R6BERT

A CiMLAPOT URAl ERIKA TERVEZTE

VARGHA BELA, 1976ISBN 963 11 0405 2

A terrneszetbol kiernelkedett ember nem tud teljesen elszakadni6si kornyezetetol, s Igy - kulonosen korunkban, a varosokba, ko-falak koze szorult ember - visszavagyik a terrneszetbc. Ez a vagynemcsak abban nyilvanul meg, hogy felkcrcsi a szarnara kikap-csolodast nyujto, feludulest jelento tajakat, hanem abban is, hogykozvetlen kozelebe, otthonaba hozza a terrneszet egy-egy kis kep-viselojet. Kotetunk azokat a madarakat klvanja bcmutatni, me-Iyekkel sok madarkcdvelo otthonaban talalkozhatunk, vagy var-hato, hogy rovidescn nalunk is kedveltck lesznek, de vadon nemelnek hazankban. (A hazai rnadarfajok ncm tarthatok lakasban,mivel vedelern alatt allnak.)Ha a madarakat rnesterseges korulmenyek kozott tartjuk, ez

altalaban nem jelent szarnukra rabsagot. De ne felcjtsiik e1 : Havalaki madarat vagy mas allatot akar tartani, mindenekel6tt ar-ra keszuljon fel, hogy azt rnegismerje, ezaltal sziikscgleteit kitudja eleglteni. (Dr. K. Russ) A megfeleloen elhelyezett es tap-lalt rnadar nem erezhet emberi ertelemben vet! fogsagot! Ottho-nunkban gondozva 6ket, bepillanthatunk tavoli foldreszek valto-zatos madarvi lagaba, a lcgaprobb reszletekig megismerhctjuk min-dennapi eletuket. Tanui Ichettink uj eletek szuletesenek cs az igaziszUI6i gondoskodasnak, Nyomon kovethetjuk a fiokak novekede-set es fej lodeset , a parvalasztas, udvar las, csaladalapi tas mozzana-tait. Mindezert a nagy elmenyert csak egyet kell tennUnk: lel-kiismerctesen gondoskodni rnadarainkrol! Ha megtanultunk to-rodni a rank bizott eletekkel, elobb-utobb kialakul bcnntink atermeszet iranti felelossegerzet es gondoskodas is, amely a jelen esa jov6 nagy feladata!A madarakat vilagos, huzatmentes helyen, telen ffiti.)tt hclyiseg-

ben kell tartani. Elhclyezhetok kal itkaban, kcrti ropdeben, madar-3


4/35

szobaban, tarsas ropkalitban es madarvitrinben (1.) is. Az aljzatrnagevoknel folyami homok (s6der), rovar- es gyiimolcsevcknelfold, tozeg, esetleg rmianyag szivacslap legyen. Mindig alljon amadarak rendelkezesere porra tort, kifozott tojashej, asvanyi pre-mix es Futor, valamint szepia, Ugropalcaknak, ulorudaknak meg-felel nek kerges faagak, rovarevokncl bodzaag, amely a kenyesebblabuak reszere bordazott gumics6vel boritott legyen. Az uloruda-kat ugy kell elhelyezni, hogy azokr61 a madarak ne tudjak tap-lalekukat, iv6viztiket bepiszkitani. Feltetlenul szukseges, hogy akalitban megfelelo nagysagu szabad ter maradjon a repulesre. Azaljzatot hetente, rovarevoknel gyakrabban csereljuk. Idonkent fer-totlenitsilk forro vizzel, 4%-os formalinoldattal, vagy a parazitakellen 1-2 ezrclekcs Ditrifon-oldattal, Mindcnkor gondoskodjunkfriss ivovizrol es furdesi lehetosegrol is. A madarak taplalekataz cgyes fajok leirasanal talalhatjuk meg. Az un. .Jagyeleseg" fott,daralt husbol, hangyababbol, reszelt, kezben kinyomott sarga-repabol es almabol, szitan attort tehenturobol, fott, reszelt tojas-b61, reszelt saj tbol, aprora vagott salatabol all, ezenklvul asvanyianyagokat (asvanyi premix es Futor), valamint vitaminkeszit-menyt (Phylasol-Combi, Baromfi indite egyseges premix) tartal-maz. A tojasos eleseg fott, reszelt tojasbol, reszelt sargarepabol,gyermektapszerbol (Oriza), zabpehelybol all, asvanyi anyaggal esvitaminnal kiegeszltve. A feszkelesi lehetoseget oduk (2.), feszek-Iadak (3.), kosarkak (4.) elhelyezesevel biztosithatjuk. A feszekanyaga a fajt61 fuggoen ffireszpor, szena stb.(Konyvunkben a madarak latin neve utan leirojanak neve es az

elnevezes evszama szerepel.)

4

2

I. tabla

3

4


5/35

6

1.Kinai torpe fiirj (Excalfactoria ehinensis: Linne, 1766) . HazajaIndia, Delkelct-Klna, Indokina, Ceylon. 12-13 em nagysagu,a tojo sotetbarna szinii. 6-8 tojasan csak a tojo kotlik. A feszek-hagy6 fiokak 16-18 nap alatt kelnek ki. Mas madarakkal egyuttis j61 tarthat6k, kiveve a feszkeles idejet, amikor a kakas eleggeagresszlv. Taplaleka: koles, fenyrnag, salata, tyukhur, hangya-bab, lisztkukac, tojasos cleseg. A fiokak felnevelesehez friss han-gyabab sziikseges.2. Kacago gerle (Streptopel ia roscogrisea: Sundeval l, 1857). 31 emnagysagu, haziasitott rnadar. 6sei Eszak-Afrikaban, Szornaliaban,Arabiaban elnek, A him es a tojo azonos szinezetfi. Kis kalitkabanis sikcresen kolt, a ket feher tojason rnindket rnadar kotlik. A fio-kak 14-15 nap alatt kelnek ki. Taplalekuk: koles , fenyrnag, buza,keyes kendermag, vagdalt salata.3. Gyongyasnyaku galamb (Streptopelia ehinensis; Scopoli, 1786).Indiaban, Kinahan, a Szunda-szigeteken el. 27-30 em nagysagu,a him es a tojo egyforma. Csak zavartalan helyen koltenek. Kcresz-tezhetok mas Streptopelia fa jokkal is. Taplalekuk: koles, zab, ken-derrnag ; a rovarok es zoldeleseg kcvesbe fontosak szarnukra,4. Gyemimtgaiamb (Geopelia cuneata ; Latham, 1801). Ausztralia-b61 szarmazik, 18-20 em nagysagu. A nemck egyformak, bara tojo szerngyiirfije halvanyabb szlnfi, mint a hime, Ket feher toja-sabol a fiokak 13 nap alatt kelnek ki. Szivesen fogyasztjak a ko-lest , fenyrnagot, a kanarirnadarak reszere keszult magkevcreket,a reszel t, fott tojast reszelt sargarepaval, valamint a salatat es tyuk-hurt, Kis testnagysaga, szep szlnezete, valamint igenytelensege rni-att a legkedveltebb galambok koze tartozik.


6/35

1-3. Hullamos papaga] (Melopsittacus undulatus; Shaw, 1805).A leggyakrabban tartott szobamadarak cgyike. A Yadon c lO rna-dar zold szinii, a feher, kek, sarga stb. szinii madarak a kitarto esceltudatos tenyesztoi rnunkat dicserik. 1840-bcn kerult Europaba,1850-ben pedig mar tenyesztcttek is. Hazankba valoszinfileg csak1870 utan jutott el. Hazaja Kozep-Ausztralia, ahol a fakkal tarki-tott, fuves teriileteken el. Nagysaga 17 cm. Feszket faodvakba eplti,4-6 hofeher tojasabol a fiokak 18 nap alatt kelnek ki, es 31-33napos korukban hagyjak el a feszket. Taplaleka foleg mageleseg,arnely 40% voros kolesbol, 30% feher kolesbol, 15% fenyrnagbol,10% zabbol cs 5% rnuharmagbol all. Rcndszerescn adjunk reszereezenkivul sargarepat, almat, kckszet, kockaeukrot, zoldelesegkentpedig salatat, tyukhurt, sargarcpa zoldjet, hetente ketszer reszelt,fott tojast. A fiatal, 6-8 hetcs him madarakat - melyeknek csorfeletti viaszbore husszlnti, es csoriik hcgye meg fekete - beszed-utanzasra is megtanithatjuk. Ha madarunk mar rnegszokta a he-lyet, elkezdhetjuk "bcslelni" tanitani. Egy szot (de csak egyet) na-ponta tobb alkalommal IO-15-szor elisrnetelirnk a kalitka e10lt all-va. Amig ezt az egy szot ki ncm "mondta", mast ne tanitsunk! Bara papagajok igen jol utanozzak az cmberi beszedet, ez sohasemtudatos es ertelmes, hanem csak egyszerfi hangutanzas,4. Nimfapapaga] (Nymphicus hollandicus; Kerr, 1792). Ausztra-liabol szarmazik, 30-33 em nagysagu, a tojo pofafoltja halvanyabbszlnfi, a faroktoll also oldala sargasbarna mustrazatu, A 4-7 fchertojasbol 18-21 nap alatt kc1nek ki es 4-5 hctcs korukban kirepul-nek a fiokak. Taplaleka koles, fenyrnag, napraforgornag, zab,buza, zoldeleseg, tojasos eleseg. Ezt a kakadukkal rokonsagbanallo papagajfajt 1846-ban a parizsi allatkertben mar tartottak,

8

=


7/35

1. H egyi IO ri (Triehoglossus haematodus moluecanus; Gmelin,1788). 30-33 em nagysagu, a him es a tojo azonos szinezetfi.Ausztralia delkeleti reszen erdokben, gyurnolcsosok kornyeken el,nektarral, gyumolcsokkel, magvakkal, rovarlarvakkal taplalkozik,Ket feher tojasan csak a tojo kotlik. A fiokak 25-28 nap alatt kel-nek ki, 55-60 napos korukban kirepulnek, Az elso par 1868-banerkezett a londoni Zooba. Tenyesztesuk 1873-ban sikeriilt eloszor.Taplalekuk lagyeleseg, fott rizs, paradicsom, gyumolcsok, zsemlernezzel es edes tejjel, koles, fenymag, zab, napraforgomag,2. Ekes papaga] (Neophema pulchella; Shaw, 1792). Delkelet-Ausztraliaban el, 21-22 em nagysagu, a tojonal a voros vallfolthianyzik. Mivel a mult evszazad vegen eredeti elohelyen eltiint, ki-hal tnak veltek, de a huszas evek vegen ismet megjelent, s helyenkentismet elszaporodott. 4-8 feher tojasan a tojo kotlik 17-18 napig.A fiokak 28 napos korukban repulnek ki. Taplaleka koles, feny-mag, napraforgomag, zab, tojasos es zoldeleseg, gyumolcsok.3. Bourk papagaj (Neophema bourkii; Gould, J 84 J) . Del- esKozep-Ausztralia nyilt, bokros teruletein el. 21-22 em nagysagu,a tojo szinei halvanyabbak, a homlok kek szlne hianyzik. 4--5 fe-her tojasan a tojo kotlik 18-21 napig. Az elso peldanyok 1867-ben erkeztek Europaba. Taplalekat lasd az ekes papagajnal.4. Enekes papagaj (Psephotus haematonotus; Gould, 1837). Del-kelet-Ausztralia nyilt sztyeppjein el, fCi- es gyommagvakkal tap-lalkozik. 28 em nagysagu, a tojo tompabb szlnfi, es a voros faresikhianyzik. A londoni Zooban (1861) tenyeszte ttek oket eloszor sike-resen. 5-7 feher tojasan a tojo egyedul kotlik, es 19-20 nap alattkelti ki fiokait, melyek 28 napos korukban repulnek ki. Taplalekamegegyezik az ekes papagajnal leirtakkal.

10

II

r


8/35

1.Sapadtfejii papagaj (Platyeereus adseitus; Latham, 1790).30-33em nagysagu, Ausztralia keleti reszen el. A tojo szinei tompabbak,3-5 tojasabol a fiokak 24 nap alatt kelnek ki, es 32 napes korukbankirepulnck. 1863-ban kerultek closzor Europaba. Napraforgo-magot, zabot, buzat, kolest, fenymagot, kendermagot, cslraztatottmagvakat, sok zoldcleseget, tojasos elescgct fogyasztanak,2. Stanley-papaga] (Platyeereus icterotis; Kuhl, 1820). Delnyugat-Ausztraliaban a fas, fuves tcrulcteken el, ffi-, gyom-, gabonamag-vakkal, alkalmankent rovarokkal taplalkozik. 28 em nagysagu,a tojo tompabb szinfi, ameli es a has piros szinet zold tollak tarkit-jak. 4-8 feher tojasan 20-21 napig kotlik a tojo, a fiokak 28-32napos korukban hagyjak el a feszket. Taplaleka megegyezik a sa-padtfejti papagajnal Icirtakkal, gyumolcs-kicgeszitessel, Szivesenfogyasztja a gyumolcsfak es a fuzfa agait is.3. Rozellapapagaj (Platyeereus eximius ; Shaw, 1792). 32 em nagy-sagu, a tojo szinei kevesbe fcltiinoek, pofafoltja kisebb. Delkelet-Ausztraliaban el, magvakkal, gyurnolcsokkel, csetcnkent rovarok-kal taplalkozik. Feszekalja 4-6 fcher tojasbol all, melyen a tojo21 napig kotlik. A fiokak 28 napos korukban rcpulnek ki. 4-6hetig tarto vcdlesiik 4 honapos korukban kezdodik el. Taplalekukf'enymag, napraforgomag, kales cs zab 2:1 :2:1 aranyu kevereke,valamint gyumolcsok, zoldeleseg es tojasos eleseg,4. Pennant-papaga] (Platycercus elegans ; Gmelin, 1788), Kelet-es Delkelct-Ausztraliaban el, 34-36 em nagysagu. A him es a toj6egyforma. A tojo 21-22 napig kotlik 4-6 feher tojasan, a fiokak30 napos korukban hagyjak el a feszket. 1861-ben mar lathato volta londoni Zooban. Taplaleka azonos a Stanley-papagajeval.

12

1


9/35

1. Sandor papagaj (Psittaeula eupatria; Linne, 1766). Hazaja D61-India, Ceylon. 45-50 em nagysagu, a tojonal hianyzik a piros nyak-szalag. 2-4 tojasan a toj6 egyediil kotlik. A fiokak 5 hetcs koruk-ban repi ilnek ki. Taplaleka: kendermag, napraforgornag, fenymag,koles, di6, gyumolcsok, zoldeleseg, tojasos eleseg.2. Orvtis papaga] (Psittaeula krameri; Scopoli, 1769).42 em; a to-jonal hianyzik a nyak- es tark6szalag. Kelet-, Nyugat- es Kozep-Afrikaban, valamint E16- es Hatso-Indiaban el a fas szavannakones a galeriaerdok szelen; magvakkal, gyumolcsokkel taplalkozik.3-4 feher tojasan a tojo egyedul kotlik. A fiokak 21 nap alatt kel-nek ki, es 42-45 napos korukban hagyjak el a feszket. Taplaleka:napraforgomag, zab, kolcs, fenyrnag, dio, faagak, salata, tyukhur,gyumolcsok, tojasos eleseg.3. Rozsasmellu papaga] (Psittacula alexandri; Linne, 1758). 35 em;hazaja Del-Azsia, Indonezia, A toj6 csore fekete. 2-4 tojasabol,rnelyeken a toj6 egyedul kotlik, a fiokak 28 nap alatt kelnek ki, es45 napos korukban kirepulnek. Taplaleka: napraforg6mag, kales,fenymag, zab, di6, gylimolcsok, zoldcleseg, tojasos eleseg, liszt-kukac, hangyabab, bogarak. Eloszor 1937-ben sikerult tenyeszteniaz adelaide-i Zoo ban.4. Kekfejfl papaga] (Psittaeula eyanoeephala; Linne, 1766). 35 em;a tojo feje kekesszurke, csore vilagosabb, mint a hlme, E16- esHatso-India, Del-Kina, Ceylon erdos terliletein el, magvakkal,gyumolcsokkel taplalkozik. 4-6 feher tojasan a tojo 21-23 napigkotlik. A fiokak 42 napos korukban hagyjak el a feszket. Sokgyiimolcsot es zoldelesegct igenyelnek a rnagelesegen (koles, feny-mag, napraforgomag), valamint a tojasos elesegen kivul.

14

VI. tabla2

4


10/35

1.Taranta torpepapagaj(Agapornis taranta; Stanley, 1814).15-16em; a tojo fejen nines piros szin. Etiopiaban el. 3-6 tojasabol a fio-kak 24-25 nap alatt kelnek ki, 6-8 hetes korukban kirepulnek.Taplalekuk: koles, fcnymag, zab, kendermag, napraforg6mag,gyumolcsok, zoldeleseg, tojasos eleseg, hangyabab.2. Rezsasfejfi torpepapaga] (Agapornis roseieollis ; Vieillot, 1817).16-17 em; a toj6 homlokfoltja kisebb es halvanyabb szinii. D61-nyugat-Afrika, Angola fas szavannain el, magvakkal, gyumolcsok-kel taplalkozik. 3-5 fcher tojasan a tojo egyedtil kotlik 21-22 na-pig. A fiokak 35 napos korukban repiilnck ki, de ezutan is megket hetig etetik oket szuleik. Taplaleka azonos a taranta torpe-papagajnal leirtakkal. 1860-ban hoztak be Europaba.3. Sziirkefejii torpepapaga] (Agapornis eana; Gmelin, 1788). 13-14 em; a tojo feje zold szlnu. Hazaja Madagaszkar. 3-7 tojasabol21-22 nap alatt kelnek ki a fiokak, es 30 napos korukban kirepul-nek. Ugy taplaljuk, mint a taranta torpepapagajt,4. Feketefejii vagy alarcos torpepapagai (Agapornis personata;Reiehenow, 1887). Hazaja Kelet-Afrika. 15-16 em, a nemek egy-forrnak, 4-6 tojasan a tojo 21-22 napig kotlik. A fiokak 5 heteskorukban repiilnek ki. A faj 1927-ben erkezett Europaba. Tapla-leka megegyezik a tobbi torpepapagajeval,5. Barnafejii torpepapaga] vagy Fischer torpepapagaja (Agapornisfiseheri; Reichenow, 1887). Nagysaga 14-15 em, a him es a tojoegyforrna. Kclet-Afrikaban 61, 4-6 tojasabol a fiokak 21-23 napalatt kelnek ki, 35 napos korukban elhagyjak a feszket, Taplalekamegegyezik a taranta torpepapagajnal leirtakkal.

16

VII. tabla


11/35

1. J a k e > vagy sziirke papagaj (Psittaeus erithaeus; Linne, 1758.)35-40 em, a him es a tojo egyforma. Nyugat- es Kozcp-Afrikabanel, dioval, kukoricaval, banannal, cdcs gyiimolcsokkel, magvakkaltaplalkozik, 2-4 tojasan csak a tojo kotlik 28-30 napig, A fiokak75-85 napos korukban repUlnek ki. Ezt a madarat a regi egyip-tomiak is ismertek, 1774-ben pedig mar Parizsban tenyesztettek,Taplalekuk: napraforgomag, fenyrnag, mogyoro, zab, ketszersult,gyumolcsok, salata, gyumolcsfaagak. Kivalo hang- es beszed-utanzok.2. Szenegal papaga] (Poicephalus scnegalus; Linne, 1766). 24 emnagysagu. A toio feje valamivel vilagosabb szinfi, csore kisebb,mint a hime. Hasa sarga, Nyugat-Afrikaban el. 2-4 feher tojasa-b61 - melyen esak a toj6 kotlik - 22-25 nap alatt kelnek ki a fie-kak, melyek 11 hetcs korukig a feszekben maradnak. Taplaleka:napraforgomag, zab, fcnymag, kales, buza, dio, gyiimolcsok, zold-eleseg, valamint cslraztatott magvak, tojasos eleseg,3. Remete papagaj (Myiopsitta monachus: Boddaert, 1783).27-30em, a tojonak valamivcl kisebb a feje, Paraguay, Uruguay, Argen-tina, Kelet-Bollvia a hazaja, ahol a rit kas erd6kben el, magvakkal,friss hajtasokkal, rUgyekkcl taplalkozik, 4-6 fcher tojasabol a toj623-25 nap alatt egyedul kclti ki a fiokakat, mclyek 40-45 naposkorukban elhagyjak a fcszket. 1867-ben mar Becsben tenyesztet-tek, Taplaleka azonos a szenegal papagajnal lelrtakkal.4. Nanday papagaj (Nandayus nenday; Vieillot, J 823). A him esa toj6 egyforma, 30 em nagysagu. Paraguayban, Delkelet-Bollvia-ban el. 4-6 tojasabol a fiokak 25 nap alatt kelnek ki, 49 naposkorukban pedig kirepulnek, de meg 3-4 hetig etetesre szorulnak.Taplaleka megegyezik a szenegal papagajeval.

18

VIII. tabla


12/35

1. Topazkohbrl (Chrysolampis mosquitus; Linne, 1758). 9,5 emnagysagu, a toj6 felul bronzoszold, alul halvany barnassziirke,homloka szurke. Del-Amerika eszaki reszen a silrii tr6pusi os-erdokben el, Gyakran latogatja a kerteket, ahol nektarral, apr6rovarokkal taplalkozik, Folyekony halmazallapotu taplalekat,amely vizbol , mezbol, tejkonzervbol, feherjekeszi trnenybol, gyer-mektapszerbol, huskivonatbol es vitaminokb61 all, kis csovcl ella-tott uvegcsekbol vcszi fel. Szivesen fogyasztja a Drosophilakat is.2. Kektark6ju egermadar (Colius macrourus; Linne, 1766). 32-36em, cbbol 20-26 em a farktollak hossza. A nemek egyforrnak.A tropusi Afrika eszaki rcszen el, 5-12 toiasan a him es a tojo iskotlik. A fiokak 12-14 nap alatt keinek ki, 18-20 napos korukbanszarnyra kapnak. Taplalekuk kulonbozo gyiimolcsok es lagyeleseg.3. ()rvos trogon (Trogon collaris; Vieillot, 1817). Nagysaga 24-25Clll. A toj6 egyszerfibb szinezetu, alta laban barnas, A nyirkos os-erdokbcn cl Mexikotol Brazlliaig es Boliviaig. Rovarokkal, gyU-molcsokkcl taplalkozik, 3 feher tojasan a him es a tojo is kotlik.A fiokakat rovarokkal taplaljak, s azok kethetes korukra mar to1 -lasak, es a tojohoz hasonloak. Taplalekuk lagyeleseg, kiegeszl tvenyers vagdalt hussal, naponta 10--12 lisztkukaccal, valamint masrovarokkal cs sok gyumolccsel.4. Kekarcu bajszika (Megalaima asiatica; Latham, 1790). 21-23em nagysagu, a him es a toj6 egyforma. A Himalaja hegysegtolBurrnaig el, kulonosen a gyurnolcsoket terrno crdokbcn tartozko-dik szivescn. Ureges, kihait fakba epiti feszket, Feszekalja 2-4tojas, Apr6ra vagott gyumolcsdarabokkal osszekevert finom lagy-eleseggel, alkalmankent lisztkukacokkal taplalhatok.

20

" "Z ' . .. .. 1). y; ). . .;t.


13/35

1. Smaragdrlcsoka (Calyptorncna viridis; Raffles, 1822). 16 emnagysagu, a tojo tompabb szinti, bobitaja nines. 6-7 tagu cso-portokban el a Malaj-fclszigeten, Szumatran cs Borneon, Feszek-alja 2 sargasfeher tojasbol all, melyct zacsko alaku feszkcben koltki. Sok gyiimolcsot (alma, sz616, cseresznye), finom, jo rninoseguIagyelcscgct, fot t rizst es lisztkukacokat adjunk neki.2. Kekhatu pipra (Chiroxiphia pareola ; Linne, 1766).12 em nagy-sagu, a tojo zold szinti. Hazaja Guayana cs az Amazonas folyarnvideke. Poligam rnadar, udvarlaskor tobb him egyutt jarja bon yo-lult es valtozatos nasztancat, mclyct akrobatikus ugralassal cs ku-lonfelc hangok kal kiser. Az Ujvilag paradicsomrnadarainak isnevczik 6ket. A feszek rakast, koltest, fiokaneveles t a tojo egyedulvegzi. Taplalekuk: sokfelc apr6ra vagott gyumolcs lagyeleseggelosszckeverve, bogyok, Drosophilak ,3. Biboros mellu kotinga (Cotinga cotinga ; Linne, 1766). 18 em,a tojo barna szinii. Dcl-Arnerika eszakkclcti rcszcn, az oserdoknedves, felsotet suriijcben el, foleg gyurnolcsokkel taplalkozik.A toj6 egyediil kolti ki tojasait, de a fiokak felneveleseben mara him is reszt vesz. Taplaleka: vegycs gyurnolcseleseg, aztatottmazsola, fott rizs, reszelt , fott tojas, lagyelescg, eli) rovarok.4. Rubinfejii tirannusz (Pyrocephalus rubinus; Boddaert, 1783).13-14 em nagysagu, a tojo felul sziirkcsbarna, melle es hasa feher,barna csikozassal, Az USA delnyugati reszetol Argentinaig, va-lamint a Galapagos-szigetekcn cl, Vizszintes agak elagazasabanepltett, cscsze alaku feszkebe 2-3 foltos tojast rak. Taplalekalagyelcscg cs naponta 4-5 lisztkukae.

22

X.tabla


14/35

1. Barnasapkas pitta (Pitta braehyura; Linne, 1766). 18 em nagy-sagu, a tojo tompabb szimi. India, Delkclet-Azsia, Indonczia, Ja-pan mcleg, nedves, fclsotet erdeinek talajan el, Tagas, gomb for-maju, fUMI, mohabol es lombbol kcsziilt, oldalbejarattal ellatottfcszkeben a him cs a tojo felvaltva kotlik 18 napig az 5 tojason.A fiokak 16 napos korukban reptilnek ki, s ot nap mulva mar on-alloak. Taplalekuk: Iagyeleseg, lisztkukae, fott tojas, daralt hus,alkalrnankcnt keyes gyiimolcs.2. Pirosfiilii biilbiil (Pyenonotus jocosus; Linne, 1758). 18-20 em,a tojo kisebb, hata cs az also farkfcdok vilagosabbak, fulfoltjakisebb. Indiaban, Dcl-Kinaban, Dclkelet-Azsiaban az oserdokszelen el , rovarokkal, gyumolcsok kcl taplalkozik. 2-4 foltos, voro-sesbarna szinii tojasabol a fiokak 11-12 nap alatt kelnek ki, 11-12napos korukban mar kireptilnek. Taplaleka: lagyeleseg, aproravagott marhasziv, gyumolcsok, lisztkukae.3. Aranyhomloku levelmadar (Chloropsis aurifrons; Temminek,1829). 20 em nagysagu, a tojo fejen es torkan a fekete szin kevesbekiterjedt. A Himalaja hegysegbcn, Elo-India eszakkcleti reszen,Hatso-Indiaban a hegyek labanal cs a dombvidekek erdeiben el,rovarokkal , gyumolcsokkel, magvakkal taplalkozik, Csesze alaku,ffibol, mohabol, hancsbol, pokhalobol keszult feszkebe rakja 2-3vorosesbarna foltos tojasat, Taplalcka: lagyeleseg, gyumolcsok.4. Timderkek rnadar (Irena puella; Latham, 1790). 24-28 em, a tojoszine tompakek, zoldes arnyalatta l. India , Delkele t-Azsia erdeibengyumolcsokkel taplalkozik. A cseszc alaku feszket a tojo epiti,3 tojasan is esak 6 kotlik 13 napig. Lagyeleseggel, aprora vagottdatolyaval, kor tevel, almaval, nyershusdarabokkal taplalhatjuk,

24

XI. tabla

2

3


15/35

1. Paradicsomdrongo (Dierurus paradiseus; Linne, 1766). 35 emnagysagu, a nemek cgyformak. E16- es Hatso-Indiaban, Del-Kinaes a Szunda-szigetek crdeiben, parban el, Taplaleka lagyeleseg,fott tojas, finomra vagdalt nyers hus, gyumolcsok, lisztkukacok.2. Napmadar vagy kinai ftilemiile (Leiothrix lutea ; Scopoli, 1786).13-15 em nagysagu, a tojo tompabb szinfi. Elo-Indiaban es Hatso-India eszaki reszen, Del-Kina boz6tos teruletein, az erdos hegyekaljnovenyzete kozott el, 3-4 tojasabol 12 nap aIatt kclnck ki a fio-kak. Taplalcka: lagyeleseg, gyumolcsok, salata, kales, fenymag,nehany lisztkukae. 1866-ban kerult Europaba.3. Voroshasu Iegykapo (Niltava sundara; Hodgson, 1837).16 em,a tojo vilagosbarna szinu, A Himalaja, Delnyugat-Kina, Malaysia,Szumatra bozotos tajain, erdok aljnovenyzetc kozott el, felcnk esovatos madar. 3-4 foltos tojasabol a tojo 13 nap alatt egyedul koltiki fiokait, mclyek 15-16 napos korukban kapnak szarnyra, Tap-lalekuk: lagycleseg, Drosophila, lisztkukae, gyumolcsok.4. Kalliope (Luscinia calliope; Pallas, 1776). 16 em nagysagu, a to-jo halvanyabb szinu, torka feher. Eszak-Azsiaban, Nyugat-Kina-ban a hegyi crdosegekbcn, suru bozotban, vizfolyasok part jan cl,foleg rovarokkal taplalkozik. Lagyeleseggel, friss hangyababbal,Enehitraeusszal, lisztkukacokkal, gyurnolcsokkel taplalhatjuk,5. Samarigo (Copsychus malabaricus; Scopoli, 1788). 25 em, a tojosotetbarna szinu, hasa fehercs. E16- es Hatso-Indiaban, Indonczia-ban el. 4-6 foltos tojasabol a fiokak 11-12 nap alatt kelnek ki, es10-13 napos korban elhagyjak a feszket. Taplaleka: lagyeleseg,lisztkukae, gyumolcsok. 1880-ban kertiIt Europaba.

26

xn.tabla

},

. \~. ,.


16/35

1. Haromszinf fenyseregely (Lamprospreo superbus; RUppel,1845). 20 em nagysagu, a him cs a toj6 egyforma. Kclet-Afrikasztycppjein, szavannain legtobbszor csapatosan el, rovarokkal,gyumolcsokkel taplalkozik. A tojo 13 napig kotlik 2-4 tojasan,a fiokak 20-24 napos korukban hagyjak el a feszket. Taplalekuk :lagyelescg nycrs hussal, rovarok, lisztkukae, hangyabab, gyumolcs,zoldeleseg. Europaba az els6 peldanyok 1923-ban erkeztek.2. Purpur fenyseregely (Lamprotornis purpureus; MUller, 1776).23-26 em, a him cs a toj6 egyforma. Nyugat- cs Kozep-Af'rikabana vizparti erdokben cl, ahol csigakkal, rovarokkal, bogyokkal esgyurnolcsokkel taplalkozik. Feszekalja 3-4 kekes alapszinii, V o -rosesbarna foltos tojasbol all. 1928-ban erkezett ez a faj eloszorNemetorszagba. Taplalcka azonos a haromszinu fenyseregelyevel,3. Reo (Graeula religiosa; Linne, 1758). Nagysaga 23-30 em, a ne-mek egyformak, 3 alfaja E16- es Hatso-Indiaban, valamint az In-donez-szigeteken el. Taplalckuk lagyeleseg, fott, sovany husdara-bok, lisztkukac, gyumolcsok, zoldeleseg. 1815-ben mar tartottakaz amszterdarni Zooban. Igcn j6 hangutanzok, emberi szavakat iselisrnetelnek.4. Gangeszi papaszemes madar (Zosterops palpebrosa; Tcmrninck,1824). Indiaban, Ceylon szigeten az erdokben, kertekben cl, rova-rokkal, nektarral, bogy6kkal es gyUmiilesiikkel taplalkozik, 11 emnagysagu, a him cs a toj6 egyforma. Sokat mozgo, elcnk madar.2-5 halvany kckcszold tojast rak, melybol a fiokak 10-11 nap alattkelnek ki. Mindkct szulo eteti oket. Taplaleka: finom lagyeleseg,mezes viz, edes gyumolcsok, hangyabab, lisztkukae, cukrozott,f6tt rizs.

28

XIll.mbla

4

, .


17/35

1.Vorosmellii nektarmadar (Neetarinia sencgalcnsis; Linne, 1766).14 em nagysagu, a toj6 felul barna, alul sargas, barnasfekete fol-tokkal vagy csikokkal, torka fekete. Delkelet-Afrikaban el, Te-nyesztesuk 1965-ben sikerult, arnikor is fGb61, mohabol, paplr-darabokb61 kcszult fcszkcbcn egy tojasan 13 napig kotlott a tojo.24 napos koraban a fioka onallova valt. Taplalekuk: gyermektap-szerbol, tojasporbol, rnezbol, vizbol allo folyadek, valamint lagy-eleseg es gyiirnolcsok,2. Kozenseges pitpit (Daenis cayana ; Linne, 1766). 10-13 em, a to-jo zold szimi, feje vilagoskek, a szarny- cs fartollak sotctbarnak ,Del-Amerika tr6pusi teruletein, a bokrok, cserjck kozott clnck ,rovarokat es gyumolcsoket fogyasztanak. A feszekalj ket zoldcs-feher, a tompa vegen sotetbarna foltos tojasbol ail. A fiokak 12nap alatt kelnek ki, a Ieszket 18 napos korukban hagyjak el. Tap-lalekuk: Iagyeleseg, hangyatojas, lisztkukae, mezes viz, gyurnolcs.3. Turkizmadar (Cyancrpcs eyaneus; Linne, 1766). 10-13 em; kiscsapatokban el Kozep- es Del-Arncrika bokros teruletein. A tojosotctzold szlrni. Ncktarral, bogy6kkaJ, tulcrctt gyumolcsokkel tap-lal kozik, de az apr6 reptile vagy a viragokon tartozkodo rovarokatis elfogyasztja. 2-3 vilagos kekeszold szlmi, vorosesbarna foltokkaltarkitott tojasabol a fiokak 13-14 nap alatt kclnek ki. Taplaleka:finom lagyeleseg, mezes viz , banan, naranes, alma, s7.616.4. Indigo-cukormadar (Cyanerpes caeruleus: Linne, 1758). 10 emnagysagu, a tojo zold szinfi. A tropusi Del-Arncrika erdeiben el,gyumolcsokkel es rovarokkal taplalkozik, A tiirkizmadarakhozhasonloan taplalhatjuk oketo

30

XIV. tabla

1> "


18/35

1. Kekkoronas kantormadar (Chlorophonia occipitalis; Du Bus,1847). 12-13 em, a toj6 alul tornpabb szlnu, a sarga szerncsik nalahianyzik. Mexik6t61 Nicaraguaig oshonos, gyiirnolcsoket, rovaro-kat fogyaszt. Taplaleka banan, sz616, narancs, mazsola, valamintegyeb edes gyumolcs, mezes, siiritett tejes viz, finom lagyeleseg,hangyabab, Iisztkukac, Drosophila.2. Kekfejf kantormadar (Euphonia musiea; Gmelin, 1789). 11-13em, a tojonal a fejteto es a tark6 halvanykek, a test tollai olajzoldszinfiek. Hazaja Mexiko, Kozep-Amerika es Del-Amerika eszakircsze. F61eg 900-1500 m magassagban, a sotet erdok fainak tetejenel, de taplalek utan kutatva alkalmankent vandorol is. Bogyokat,rovarokat fogyaszt. Taplaleka azonos a kekkoronas kantormada-raknal leirtakkal. 1871-ben mar bemutattak az arnszterdamiZooban.3. Violakek kantormadar (Euphonia violacea: Linne, 1758). 9-10em, a toj6 felul olajzold szinu. Del-Arnerika eszaki reszcn el. Go-lyo alaku feszkebe 2-4 tojast rak, mel yen foleg a tojo kotlik. A fio-kak 13-14 nap alatt kelnek ki, es 3 hetes korukban hagyjak el afcszket. Taplaleka: finom lagyeleseg, hangyabab, lisztkukac, Dro-sophila, mezes, konzervtejes viz, gyumolcsok.4. Sargahasu kantormadar (Euphonia chlorotica ; Linne, 1766).Nagysaga 11 em, a tojo feliil olajzold, alul halvanysarga szinu.Del-Amerikaban (Venczuelatol Argentinaig) ct, altalaban a fakontartozkodik, a f 'oldre csak ri tkan jon Ie. Bogyokkal, gyumolcsokkcltaplalkozik. A feszkelcsi ido utan esapatokban latogatja a gyumol-csoskerteket. Eloszor 1913-ban volt lathato a londoni Zooban.Taplaleka megegyezik a tobbi kantormadar taplalekaval,

32

XV. tabla


19/35

. . .1. Paradicsomtangara (Tangara ehilcnsis; Vigors, 1832). 12-14 emnagysagu, a him es a toj6 azonos szinczetfi, Del-Amerika cszaki eskozepso reszen el, gytimolcsoket es rovarokat fogyaszt. Taplaleka:lagyeleseg, lisztkukae, alma, korte, fuge, datolya, mazsola, na-ranes, mezes-tejes viz. 1893-ban mar tartottak Europaban.2. Sokszinii tangara (Tangara fastuosa; Lesson, 1831). 14 em, a to-jo szine kisse tompabb ; Kelct-Brazilia erdeibcn, a fak koronaszint-jebcn, suru agak koze eplti ffibol, rostbol keszult laza, csesze alakufeszker, melybcn ket pettyes tojasan 13-14 napig kotlik a tojo,A fiokak 14-16 napos korukban rcpulnek ki. Taplalckat lasd a pa-radicsomtangaranal. Mar 1893-ban cIjutott Europaba.3. Haromsziml tangara (Tangara seledon; MUller, 1776). 13 em,a tojo szinei tompabbak, mint a hime. Hazaja Brazilia, Paraguay,Argentina. Gyiimolcs- es rovarevo. Feszckalja 2-3 tojasbol all,melybol a fiokak 15 nap alatt kelnek ki, de 30-35 napos ko-rukig a feszekbcn maradnak. Taplalasa megegyezik a paradicsom-tangaraeval.4. Kekszarnyu hegyi tangara (Compsoeoma flacinucha ; Lafresnaye& d'Orbigny, 1837). 17 em nagysagu, a him cs a tojo azonos szine-zetti, Venezuela, Kolumbia, Peru, Bolivia erdos teruletein 61, ro-varokkal, de foleg bogyokkal es gyumolcsokkel taplalkozik. Igenagressziv termeszetfi. Taplalekat lasd a tobbi tangaranal.5. Bibortangara (Ramphoeelus bresil ius ; Linne, 1766). 17-18 em,a toj6 sotetbarna szinii, szarny- es farktollai barnasfeketck. Bra-ziliaban az erd6k szelen, nyirkos, moesaras teruleteken el. 2-3 ke-kes alapszinu, fekete pettyes tojasabol 13 nap alatt kelnek ki a fi6-kak, A tobbi tangarahoz hasonl6an taplalhatjuk,

34

XVI. tabla


20/35

1-5. Kanarimadar (Serinus canaria; Linne, 1758). Eredeti elo-helyen, a Kanari-szigctckcn az erdos, dombos vidckckcn cppugyclofordul, mint a slk teriilcteken. Evente 3-4 alkalommal kolt,fcszket fakra, magasabb bokrok agai koze epiti. 3-5 kekeszold szi-mi, a tompabb vegen vorosesbarnan pettyezett tojasabol a fiokak13 nap alatt kelnek ki. Taplaleka ffi- es gyomrnagvak, gyumolcsok.A vad kanari szine szurkes-sargaszold, nagysaga 11-12 ern, Azelso kanarimadarakat a spanyolok hoztak be Europaba az 1470-esevekben. Mive! csak him egyedeket adtak el , sokaig mcgorizhettektnonopol helyzetukct, A XVI. szazadban azonban egy kanarirna-darakat szall lto spanyol hajo Elba szigetenel hajotorest szcnvedctt,A kiszabadult madarak clszaporodtak a szigeten, s igy mar azolaszok is elkezdhettek a kanarimadarak tenyeszteset, majd a ve-IUk val6 kereskedest. Taplalcka a kovetkezo magvakbol tevodikossze: kender 35%, repee 20%, fenyrnag 15%, len 10%, hantoltzab 10/;;, kiiles es muhar 5-5/;;. Zoldelesegkent salatat, tyukhurtadhatunk madarainknak, ezenkiviil alkalmankent reszelt sarga-repat, fott, reszelt tojast, almat nyujthatunk nekik csernegekent,A hosszu es kitarto tenyesztoi munka eredmenyekent rna mar igensok, kulonbozo szlnti es valtozatos testalaku kanarimadarat isme-rUnk. Az alaktenyesztok egy bizonyos kivalasztott testtartasu rna-dar kitenyesztesere es tovabbtcnyesztesere torekednek, mig aszintenyesztok a szlnezet alapjan szclektaljak es tenyesztik mada-raikat. A hang alapjan a tenycsztok "esapper" es "roller" madara-kat kulonboztetnek meg. A csapperck hangosan, nyitott csorrel,mig a rollerek zart csorrel, halkan enekelnek. Az enekes kanaribeszerzesenel elobb hallgassuk meg a madar eneket, s mivel a j6enekes him eleg draga, esak utana vasaroljuk meg. A himeketa tojoktol csak az enek alapjan kulonboztethetjuk meg, mivelezeknel a madaraknal nines ivari ketalakusag.

XVII. tabla

5


21/35


22/35

- - - . - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -

1. Sziirke koronaspinty (Coryphospingus pileatus; Wied, 1821).14 em nagysagu, a tojonak nines bobitaja. Hazaja Brazilia, Vene-zuela, Kolumbia. Evente 3-4-szer kolt, 2-3 tojasan 11-12 napigkotlik cgyedul a toj6. A fiokak 10-12 napos korukban repulnekki. Taplaleka: kales, fenymag, zab, kendennag, hangyabab, liszt-kukac, lagyelcseg, sok zold, 1874- ben kerult Europa ba.2.Eziistpinty (Diuea diuea; Molina, 1782). 17-18 em, a toj6 szineitompabbak, Hazaja: Chile, Peru, Argentina. 3-4 tojasan a toj6kotlik 14 napig, a fiokak 15-16 napos korukban hagyjak el a fesz-ket. Taplaleka: kales, fenymag, zab, lagyeleseg, bogyok, gyumol-csok, salata, tyukhur. I 875-ben mar bernutatta a londoni Zoo.3. Kis kubapinty (Tiaris canora; Gmelin, 1789). 9-10 em, a toj6feje barna szinii, a nyakszalag halvanysarga, Kuba szaraz terule-tein magvakat fogyaszt. 3-4 tojasabol a fiokak 12 nap alatt kelnekki, 13-17 napos korukban kirepiilnek. Taplaleka: kales, fenyrnag,negcrmag, sok zoldeleseg, hangyabab, l isztkukac, Enchitraeus.4. Safranypinty (Sicalis flaveola: Linne, 1766). 13 em nagysagu,a toio felul bamasszurke, feje zoldessarga, torka szurke. Del-Amerika nagy reszen elterjedt. 3-4 feher tojasabol a fiokak 14 napalatt kelnek ki, ket hetes korukban hagyjak el a feszket, Taplalekaazonos a szurke koronaspintycvel,5. Jakarini pinty (Volatinia jacarina ; Linne, 1766).9-10 em, a toj6alul barnassarga, felul barna, feje sziirke. Mexik6t61 Argenttnaiges Chilcig a siirti bozotos erdoszeleken es a mezokon el. Cseszealaku fcszkeben a tojo egyedul kotlik 2-3 tojasan 10-12 napig.A fiokak mar 10 napos korukban kirepiilnek. Taplaleka azonosa kis ku bapintyevel, gyurnolcs kiegeszltessci.

40

XIX. tabla


23/35

1. Voros kardinalispinty (Card ina lis eardinalis; Linne, 1758). 20-21 em, a tojo barnas szinii. Eszak-Amerika deli reszcn, Mexik6-ban, Kozep-Amerikaban erdok aljnovcnyzctc kozott el, de a szan-tofoldeken, parkokban, kcrtckbcn is elofordul. 2-3 kekeszoldalapszimi, barna pettyes tojasan, csesze alaku feszkeben 14-15napig kotlik a tojo. A fiokak 10-12 napos korukban repiilnck ki.Taplaleka: napraforgomag, kendermag, fcnyrnag, kolcs, zab, sokzoldeleseg, gyiirnolcsok, csiraztatott magvak, lagyeleseg, liszt-kukac.2. Sziirke kardinalispinty (Paroaria coronata; MUller, 1776). 18-19 em, a tojo feje es torka halvanyabb szinii. Dcl-BraziliatolUruguayig elterjedt a fas, bokros tcruletckcn, folyok part jan, aholmagvakkal, bogyokkal, rovarokkal taplalkozik. 3-4 tojasabola fiokak 12-15 nap alatt kelnek ki, es 14 napos korukban kirepul-nek. Taplalcka azonos a voros kardinalispintyevel.3. Dominikanus kardinalispinty (Paroaria dominicana; Linne,1758). 18 em, a nemek egyformak. Braziliaban, bokros erdokbenes bozotokban el. Szivesen tartozkodik az erdok szelen, ahonnangyakran latogatja a kulturteruleteket. Eszakkelet-Brazlliaban ka-litkaban is tartjak, Taplaleka azonos a voros kardinalispintyevel.4. Zold kardinalispinty (Gubernatrix cristata; Vieillot, 1817). 17-18 em, a tojo tornpabb szurke es kevesbe sarga szlnfi. Delkelet-Braziliaban, Uruguayban, Argentina keleti reszen, az erdos taja-kon el csapatokban ; magvakkal, rovarokkal taplalkozik. Cseszealaku fcszkcbcn 4-6 zoldeskck, sotct pontokkal tarkitott tojasa-b61 13-14 nap alatt kclti ki a toj6 a fiokait, mclyck 14 napos koruk-ban repulnek ki. 1858-ban kerultek eloszor Europaba, 1863-banmar tenyesztettek is. Taplalekat lasd a voros kardinalispintynel,

42

xx. tabla

4

,1 "'i


24/35

1.Indigepinty (Passerinaeyanea; Linne, 1766).12-13 em nagysagu,a toj6 fclul barna, alul sziirkesfeher. Kanadatol Kelet-Mcxikoig,a Baharna-szigctckcn es Kubaban el, magvakkal, rovarokkal, bo-gy6kkal taplalkozik. 4-5 halvanykek szlnii tojasan a tojo 13-14napig egyedul kotlik. A fiokak II napos korukban repulnek ki.Taplalcka koles, fenymag, negerrnag, csiraztatott magvak, gyurnol-csok, zoldeleseg, tojasos eleseg, hangyabab, l isztkukac.2. AzUrpinty (Passerina amoena; Say, 1823). 12-13 em nagysagu,A toj6 sotet barnasszurke kck csillogassal, alul halvany sargas-barna szinii. Hazaja: az USA nyugati resze cs Mexiko, Magvak-kal, bogy6kkal, rovarokkal taplalkozik. 3-5 vilagoskek tojasana toj6 cgyedul kotlik, a fiokak 13 nap alatt kc1nek ki, es 11-13 na-pos korukban kircpulnck. Taplaleka azonos az indigopintyevel.3. Papapinty (Passerina ciris ; Linne, 1758). 12-14 em, a tojo fejennines kek szin, torka es tark6ja fehcrcs. A him piros szinet a tojo-nal halvanysarga helyettesiti. Az USA deli reszen, Mexikoban,Kozep-Amerikaban, Kubaban es a Baharna-szigeteken el, mag-vakkal, rovarokkal taplalkozik. 3-4 vorosesbarna foltos, vilagos-kck tojasabol a toj6 13 nap alatt kelti ki a fiokakat, melyek 11napos korukban repulnek ki. Taplaleka azonos az indigopintye-vel. Mar a XVIII. szazad elejen tartottak Angliaban,4. Mexlkoi pinty (Passerina lecJaneherii ; Lafresnaye, 1840). Nagy-saga 12-13 em, a tojo szurkcsbarna szlnu, felul kekes csillogassal,alul sargasbarna, Mexik6 delnyugati reszen el, magvakkal, rova-rokkal taplalkozik. 2-3 zoldeskck tojasan a tojo 13 napig kotlik.Taplaleka megegyezik az indigopintyevel. 1909-ben erkczett e16-szor Europaba,

44

XXI. tabla


25/35

1.Aranyvereb (Passer luteus: Lichtenstein, 1823). 12-13 cm nagy-sagu. ket alfaja a barna hatu es a sarga ara nyvcrcb az Arab-fcl-sziget deli reszen, Etiopiaban, Szudanban, Nigcriaban el. A tojoszlne halvanyabb, sziirkcssarga. Csapatokban el es feszkcl a sztyep-pes, szavannas teriilcteken. 3-4 tojasan a tojo 9-10 napig kotlik.Taplaleka: kales, fenyrnag, sok zold-, lagyeleseg, lisztkukac.2. Paradicsomvida (Steganura paradisaea; Linne, 1758). 14-16cm, a him naszruhaban 35-40 em, A tojo vcrebszlnfi. Afrika kelcties deli reszen a fas, bokros szavannakon cl. Akarcsak a kakuk, eza faj is feszekparazita, dajkamadara a tarka asztrild, Taplalcka:kales, fcnymag, negcrmag, csiraztatott magvak, salata, tojasos ele-seg, hangyabab, lisztkukac.3. Dominikanus vida (Vidua macroura; Pallas, 1764). 25-30 ern,a tojo alul feheres szinfi, fclul vilagosbarna, fekete csikokkal. Af-rika sztyeppjein, szavannain el. Poligam, egy him 4-5 tojoval isparosodik. Feszckparazita, tojasait a korallcsorfi pinty es a helena-pinty feszkcbe rakja. Taplaleka azonos a paradicsornvidaeval.4. Narancsszinii szovdmadar (Euplectes franciscan us ; Isert, 1789).12 em, a toj6 felul fakobarna, alul feheres szinu. Szenegaltol S:lU-danig es Kelet-Afrikaban a szavannakon, bokros folyopartokonel. Gombolyded feszkct cpit, koloniakban hilt. 2-4 szurkeskek to-jasabol a tojo 14 nap alatt kelti ki es neveli fel egyedul a fiokakat,melyek 14-18 napos korukban hagyjak el a feszket. Taplalekamegegyezik a paradicsornvidaeval.5. Napoleon szovomadar (Taha afra ; Gmelin, 1789). 11 em, a tojofclul fakobarna, alul feheres szinti. Afrika nagy rcszcn elterjedt.2-4 foltos tojasabol a fiokak 14 nap alatt kelnek ki, 2-3 hetes ko-rukban pedig kirepulnek. Taplalcka azonos a paradicsomvidac-val. III. Napoleonrol neveztek el.46

XXII. tabla


26/35

1. Szalagpinty (Amadina faseiata; Gmelin, 1789). 12-13 em, a to-jonak nines piros nyakorve. Szencgaltol Szudanig, Etiopiaban,Kelet-Afrikaban cl, magvakkal, rovarokkal taplalkozik. 4-6 fchertojasabol a fiokak 12-13 nap alatt kelnck ki, 23 napos korukbankirepulnek. Taplaleka: hiles, fenymag, muhar, salata, tojasoseleseg, l isztkukae. Mar 1790-bcn tenyesztet tek,2.Vorosfcjii pinty (Amadina erythroeephala; Linne, 1758). Nagy-saga 13-14 em, a tojo fcjen nines piros szin. Dcl-Afrikaban asztyeppcken, szavannakon, bokros tcruletekcn el, magvak ka] tap-lalkozik. 4-6 fehcr tojasan a toj6 cs a him fclvaltva kotlik. 12-13nap alatt kelnek ki a fiokak, es 23-24 napos korukban rcpiilnek ki.Taplaleka azonos a szalagpintyevel,3. Ezfistcsorf pinty (Euodicc eantans; Gmelin, 1789). 11 em, a ne-mek azonosak. Nyugat- es Kelet-Afrikaban el, a feszkclesi idobcnparban, egyebkent kisebb esoportokban. Magvakkal taplalkozik,3-6 Ieher tojasabol a fiokak 12 nap alatt kelnck ki, 21-22 naposkorukban kirepiilnek. A szalagpintyhez hasonloan taplalhato k.4. Kis szarkapinty (Spermestcs cucullatus; Swainson, 1837). Nagy-saga 9-10 em, a nemek egyforrnak. Szcnegaltol Etiopiaig a szavan-nakon cl, magvakkal taplalkozik, 4-7 fiokaja 12-14 nap alatt kelki, haromhetes korban hagyja e1 a feszket . Taplaleka megegyezika szalagpintyevel.5. Muskatpinty (Lonehura punctulata: Linne, 1758). 12 em, a himes a tojo egyforma. Fuves tcruleteken, kertekbcn, parkokban elEIO- es Hatso-Indiaban, Szumatran.Javan es a Fiil iip-szigetekcn.Betelepitcnek Kelet-Ausztraliaba, Mauritiusra es Reunion szige-tere is. Magvakkal taplalkozik. 4-6 feher tojasan a him cs a tojofelvaltva kotlik 13 napig. A fiokak 21 napos korukban repiilnek ki.Taplaleka azonos a szalagpintyevel.48

XXIII. tabla


27/35

XXIV. tablaI. .Iapani siralyka (Lonchura striata var. domestica). A hegycs-farku bronzpinty alfajaibol tcnyesztette k ki evszazadokkal ezclottKlnaban. 250 eve kcrult Japanba, onnan pedig Europaba, 12-13em nagysagu, igen valtozatos szinu, a him csak enckerol ismerhetofel. 4-6 fchcr tojasbol a fiokak 12-13 nap alatt kclnek ki. Tapla-leka : koles, fenymag, muharmag, zoldclcscg cs tojasos eleseg, Mi-vel igen megbizhatoan kolto rnadar, gyakran veszik igenybe mintdajkamadarat. Az altaluk fclncvclt fajidegen fiokak azonban 10-vabbtenyeszresre legtobbszor alkalmatlanok, nevelosziileiket tckin-ti k ugyanis fajtarsuknak, cs sajat fajuk egyedeivel nem parosodnak,2. Haromszlnii apacapinty (Lonchura malacca 01.; Linne, 1766).11-12 ern, a him 68 a tojo cgyforrna. Hazaja: India, Ceylon, Gombala ku f'eszkeben a him cs a tojo 4-7 tojasan 13 napig kotlik, Tap-laleka: koles, fenyrnag, muharrnag, salata, tojasos elcscg,3. Feherfeju apacapinty (Lonchura rnaja; Linne, 1766). Nagysaga11 em, a ncmck cgyforrnak. A Malaj-felszigeten, Szurnatran, Java,Bali szigetcn cl, ffi- cs gyommagvakkal taplalkozik. 4-5 tojasabola fiokak 12-13 nap alatt kelnek ki. Taplaleka azonos a haromsziruiapacapintyevel.

3

4. BarnamelHl ruidipinty (Lonchura castaneothorax ; Gould, 1837).II em nagysagu, a tojo kissc tompabb szlrui, Hazaja Ausztralia esUj-Guinea egyes videkci, 4-7 tojasabol 13-14 nap alatt kclnck kia fiokak, es 21-22 napos koru kban repulnek ki. Taplalckat lasda haromszinfi apacapintyncl, 1860-ban kerult eloszor Europaba, 5

5. Rizspinty (Padda oryzivora ; Linne, 1758). 14-15 em, a tojo csor-rove es szemgyurtijc kcvcsbc clenk szinfi, Eredeti hazaja Java esBali szigete. 4-6 fehcr tojast rak , melybol a fiokak 16 nap alatt kel-nek ki. Europaban closzor 1870-ben sikerult szaporitani Svajcban.A japani siralykahoz hasonloan taplalhatjuk.50


28/35

1. Gould-amandina (Chloebia gouldiae; Gould, 1844). Eszak-Ausztralia szaraz, meleg terulctein el, [(1- es gyomrnagvakkal tap-lalkozik, 12-13 em nagysagu, a toj6 szinei halvanyabbak, minta hime, Fekete, sarga cs voros feju szinvariansokat ismerunk. Fe-szekalja 5-6 feher tojasbol all, melybol a fiokak 16 nap alatt kelnekki, es 25 napos korukban szarnyra kapnak. 5-6 honapos korukraalakul ki vcgleges szlniik. Sok zoldeleseget kell szamukra biztosl-tani a koles, fenymag, ruuharrnag, valamint a tojasos elesegenkivul. 1887 -ben erkeztek az elso peldanyok Europaba.2. Indiai papagajarnandina (Erythrura prasina ; Sparrma n, 1788).14 em, a toj6 hasa barnasszurke szmti. Hazaja : India, Indonezia.5 fchcr tojasabol a fiokak 14 nap alatt kelnek k i, s 22-24 naposkorukban elhagyjak a feszket. Taplalckuk: fenymag, kales, muhar-mag, aztatott, hantolatlan rizs es zab, hangyabab, l isztkukac, alma,salata, Az elso nagyobb szallitrnany 1878-ban erkezett Londonba.3. Haromszimi papagajamandina (Erythrura triehroa; Kittlitz,1835). 12-13 em, a nemek azonos szinfiek. Indoneziaban, Uj-Gui-ncaban, Eszak kclet-Ausztraliaban el. Az 5-6 feher tojason a himes a toj6 egyarant kotlik. A fiokak 13 nap alatt ke1nek ki, es 21napig maradnak a feszekben. 3 honapos korukban vedlenek elo-szor. Kolest, fcnymagot, muharmagot, salatat es tojasos elesegetkell szamukra biztositani.4. Vorosfejii papagajamandina (Erythrura psittaeea; Gmelin,1789). 12 em nagysagu, a ncmek egyforrnak. Uj-Kaledoniaban el,f'umagvak kal taplalkozik. 4-5 fiokaja 13 nap alatt kel ki, es 21 na-pig marad a feszekben. 5-6 honapos korban vedlik eloszor, Tap-laleka: sok zoldeleseg, csiraztatott magva k, kales, fenymag, mu-harmag, lisztkukac es hangyabab, tojasos eleseg. 1873-ban tar-tottak eloszor Europaban. 1877-bcn mar tenyesztettek is.

52

XXV. tabla

. t


29/35

1. Ekfarku amandina (Pocphila acuticauda ; Gould, 1840). 17 em,a ncmek egyforrnak. Kct alfaja - a sarga es a voros csorii - Auszt-ralia eszaki reszcn cl, 4-6 tojast rak, a fiokak 13 nap alatt kcInekki, es 21 napos korukban szarnyra kapnak. Taplaleka: koles, feny-mag, muharrnag, cslraztatott magvak, salata, tojasos cleseg, 1880korul tartottak eloszor Europaban.2. Zebrapinty (Tacniopygia guttata; Vicillot, 1817). 10-11 emnagysagu, a tojo cgyszerfi szi irke sztnu, Kct alfaja Ausztralia nagyreszen es Indonczia nehany szigeten a bokros, fas, Iuves tcrulctckcnel. Fu- es gyommagvakkal taplalkozik. 5-6 feher tojasabol a fiokak12-14 nap alatt kelnek kl, a fcszket 22 napos korukban hagyjak el.Taplaleka azonos az ekfarku amandinaeval.3. Orvos asztri ld (Stizoptcra biehenovii ; Vigors & Horsfield,1827). 10 em, a tojo torok- cs rnellcslkja keskcnycbb. Ausztraliacszaki cs keleti reszen cl kis csapatokban. 4-5 fchcr tojasabol afiokak 12 nap alatt kclnck ki. Mivel Ausztraliaban 1960. januarclscjcn eletbe lepett a madarkiviteli tilalom, cgyre ritkabban lehethozzajutni Europaban. Taplaleka azonos a zcbrapintyevel ,4. Nadi asztrild (Bathilda ruficauda ; Gould, 1837). Nagysaga 12-13 em, a tojo szinei tompabbak, fejen a voros szln kcvesbe kiter-jcdt, Nyugat- es Kelet-Ausztralia eszaki reszen el, magvakkal, ro-varokkal taplalkozik. 4-6 feher tojasabol a fiokak 12-14 nap alattkclnck ki, 18-25 napos korukban kirepulnck. Taplaleka az ek-farku arnandinaevel azonos,5. Gyemimtpinty (Stagonopleura guttata ; Shaw, 1796). II em, a to-jo szemgytiruje vilagosabb, a fekete mellov kcskcnyebb. Ausztral iadeli, delkeleti reszen cl. 3-6 fiokaia 12 nap alatt kcl ki, es 21-25 na-pos koraban hagyja cl a feszket. A zebrapintyhcz hasonloan taplal-hatjuk, Europaban mar az 1790-es evekbcn ismertek.54

XXVI. tabla


30/35

1. Tigrispinty (Amandava amandava; Linne, 1758).9-10 em, a to-jo felul szurkesbarna, alul sargas szinii. Elo- es Hatso-Indiaban esIndonezia egyes szigetein el, 4-6 feher tojasabol 12 nap alatt kel-nek ki a fiokak, a feszket 20-22 napos korukban hagyjak el. Tap-lalekuk : koles, fcnymag, muharrnag, csiraztatott magvak, tojasoselescg, lisztkukac, hangyabab, salata, A him szcpcn es gyakranenekel, Franciaorszagban mar a XVIII. szazadban tartottak,2. Aranymellii pinty (Amandava subfiava; Vicillot, 1819). Nagy-saga 10 em, a tojo melle, hasa vilagosabb, a voros szemcsik hiany-zik. Afrika fuves teriiletein cl. Evente 2-3 feszekalja van, amely4-6 fcher tojasbol all. A kotlasi ida 11-13 nap, a fiokak 18-24napos korukban repulnek ki. Taplalekuk azonos a tigrispintyevel.3. Fiirjasztrild (Ortygospiza atricollis; Vieillot, 1817). 10 em,a tojo fejerol hianyzik a fekete szln, torka barnassziirke. Del- esNyugat-Afrikaban el. 4-6 tojasabol a fiokak 14 nap alatt kelnekki. A tigrispintyhez hasonlo medon taplalhato.4. Narancsarcu pinty (Estrilda melpoda; Vieillot, 1817). Nagysaga10 em, a nemek egyforrnak, de a toional a pofafolt tompabb szlnu.Nyugat- es Kozep-Afrikaban el, a koltesi idoben parban, koltesutan nagy esapatokban. 4-6 fiokaja 12 nap alatt kcl ki a tojasok-b61, harornhetes korukban mar clhagyjak a feszkct. Taplalekukmegegyezik a tigrispintyevel.5. Korallcsdrf pinty (Estrilda troglodytes; Lichtenstein, 1823).to em, a tojonal a kloaka kornyeki rozsaszln folt vilagosabb. Sze-negaltol Eszaknyugat-Etiopiaig, valamint az Arab-fclsziget del-nyugati reszen el, ffimagvakkal es rovarokkal taplalkozik, 3-7 fe-her tojasabol a fiokak 11-12 nap alatt kelnek ki, es 14-16 naposkorukban kirepiilnek. Ugyanugy taplalhatok, mint a tigrispinty.

56

XXVII. tabla

1


31/35

I.Vorosfarku pinty (Estrilda caerulesccns; Vieillot, 1817). 10-11ern, a tojo valamivcl tornpabb szinti, mint a him. Afrika nyugatireszen el a fuvcs tcriileteken, erdoszeleken, kertekben, ahol aprornagvakat, rovarokat fogyaszt. Feszekalja 3-5 tojasbol all. Evente2-3-szor hilt, a fiokak 15 nap alatt kelnek ki, es 18 naposak, ami-kor elhagyjak a feszket. Taplaleka: koles, fenymag, muharrnag,zoldeleseg. Mindennap sziiksegcs resziikre allati eredetfi tapla-lekot is biztositani (hangyabab, lisztkukac, Drosophila, tojasoseleseg).2. Pillangopinty (Uraeginthus bengalus; Linne, 1766). 12 em, a to-jonak nines voros pofafoltja. Af'rikaban, a tropusi terulet eszakircszen el parban vagy kisebb csoportokban. 4-6 feher tojasabol12-13 nap alatt kelnek ki a fiokak, melyek haromhetes korukbankirepulnek, Taplaleka: koles, fenymag, rnuharrnag, cstraztarottmagvak, tojasos eleseg, hangyabab, lisztkukac, salata.3. Kekfeji i pil langopinty (Uraeginthus cyanocephalus; Richmond,1897). 13-14 em, a tojo fejen a kek szin halvanyabb. Kenya, Tan-zania es Uganda szavannain el, magvak kal es rovarokkal taplal-kozik. 4-6 fiokaja 12 napi kotlas utan kel ki, 18 napos korukbanpedig mar kirepirlnek. Eloszor 1927-ben volt lathato a londoniZooban. Taplaleka azonos a pillangopintyevel ,4. Granatpinty (Uraeginthus granatinus; Linne, 1766). 14-15 em, atompabb szinii tojon nines fekete szin a torok tajekan. Del-Afrika-ban el a szaraz, bozotos teruleteken, magvakkal, rovarokkal taplal-kozik, 3-6 tojast rak, melybol a fiokak 13-14 nap alatt kel n ck ki, cs20-21 napos korukban hagyjak eI a Ieszket. Taplaleka - gyumolcskiegeszitessel - azonos a pillangopintyevel.

58

XXVIII. tabla

-~.


32/35

1. Amarant (Lagonostieta senegala; Linne, 1766). 10 em, a toj6barna szinu. Afrika nagy reszen, a szaraz szavannakon, folyopar-tokon elterjedt. Eventc harornszor kolt, 3-4 feher tojasabol a fi()-kak 11-12 nap alatt kclnek ki, es 18 napos korukban hagyjak ela feszket. Taplalcka: kales, fenyrnag, muharrnag, cslraztatott mag-Yak, tyukhur, hangyabab, lisztkukac, tojasos eleseg, Feszekepitcset, nasztancat mar 1790-ben leirta Vieillot.2. Pettyes asztrild (Hypargos niveoguttatus; Peters, 1868). 12-13em, a tojo fejen nines piros szin, melle is halvanyabb, Kelet-Afri-kaban el, 3-6 fiokaja 12-13 nap alatt kel ki. Taplalcka - gyumolcskiegeszitessel - azonos az amarant taplalekaval,3. Biborasztrild (Pyrenestes ostrinus; Vieillot, 1805). 13-14 em,a tojo egyszcrubb szlrni, szurkesbarna, voroscs foltokkal. Nyugat-es Belso-Afrikaban a fuves, bokros tcrulcteken el, 3-5 tojasana him es a tojo fclvaltva kotlik. Taplalcka: koles, fenymag, el6 ro-varok, tojasos eleseg, salata.4. Aur6raasztrild (Pytilia phoenieoptera; Swainson, 1837). Nagy-saga 12-13 em, a tojo tompa sziirkesbarna szlrui, a szarnytollakszegelye inkabb barna, mint piros. Afrika nyugati es kozepso re-szen a szaraz szavannakon el. 3-4 feher tojasabol a fiokak 12 napalatt kelnek ki, 20 napos korukban kircpiilnek. Taplaleka azonosa pettyes asztrildcva l,S. Tarka asztrild (Pytilia melba; Linne, 1758). 12-13 em, a tojofejen nines piros szin. Kelet- es Delnyugat-Afrika szaraz teruletein61. 2-4 fiokaja 12-13 nap alatt kel ki, cs haromhetes korig marada feszekben. Az elso peldanyok 1874-ben erkeztek Europaba,A pettyes asztrildhoz hasonloan taplaljuk oketo

60

XXIX. tabla

2

4


33/35

NEVMUTATO(A romai szdmok a szines tdbldkat, az arab szamok a kepeket ismer-lela szovegoldalakat jelolik )

Arnandina, ekfarku XXVJ., 54- Gould XXV., 52- papagaj, haromszimiXXV., 52- papagaj, indiai XXV., 52- papagaj, vorosfcjfiXXV., 52Amarant XXIX., 60Asztrild, aurora XXIX., 60- bibor XXIX., 60- furj XXVIL, 56- nad iXXVI., 54- orvos XXV!., 54- pettyes XXIX., 60- tarka XXIX., 60

Bajszika, kekarcu IX., 20Beo XII! ., 28Biilbiil, pirosftihi XL, 24Cukormadar, indigo XIV., 30Csicsorke, mozambik XVII!. , 38- sziirke XVIII., 38Csiz , kapucinus XVIII. , 38- Magellan XVIlI., 38

Drongo, paradicsom XlI. , 26Egerrnadar, kcktarkoju IX., 2062

FUlemiile , kinai XII., 26Fiirj, torpe, kinai II., 6Galarnb, gyernant II. , 6- gyongyosnyaku 11.,6Gerle, kacago 11.,6

Jako VII!., I?Kal1i6pe XII., 26Kanarirnadar XVII., 36Kantormadar, kekfcjf i XV., 32- kekkoronas XV., 32- sargahasu XV., 32- violakek XV., 32Kolibri, topaz IX. , 20Kotinga, biboros melhiX., 22

Legykapo, voroshasu XII., 26Levelmadar, aranyhomlokuXL, 24L6ri, hegyi IV., 10Naprnadar XII. , 26Ncktarrnadar, vorosmelhiXlV., 30Papagaj, bourk IV., 10- ekes IV., 10

- enekes IV., 10- hullamos II!., 8- ke)(fcjii VI., 14- nanday VIII., 18- nimfa Ill., 8- orv os Vl., 14- Pennant V., 12- rernete VIII., 18- rozel la v., 12- rozsasmellu VI., 14- Sandor VI., 14- sapadrfcjfi V., 12- Stanley V., 12- szcnegal VIII., 18- sziirkc VIII., 1 8- torpc, alarcos VII., 16- torpe, barnafcju VII. , 16-- torpc, feketefeju VI!., 16- torpc, Fischer V II., 16- torpe, rozsasfejf i VII. , 16- torpe, sziirkcfcjii VII., 16- torpe, taranta VI!., 16Papaszcrncs madar, gangcsziXIII ., 28Pinty, apaca, fchcrfcjiiXXIV., 50- apaca, haromsztmiXXIV., 50- aranymellii XXVII., 56- azur XX!., 44- ezust XIX., 40- ezustcsoru XXII!., 48- granat XXVJl!., 58- gycmant XXVI., 54- indigo XXI. , 44- jakarini XIX., 40

- kardinalis, dorninikanusXX., 42- kardinalis, szurke XX., 42- kardinalis, voros XX., 42- kardinalis, zold XX., 42- korallcsdrfi XXVII., 56- koronas, sziirke XIX., 40- kuba, kis XIX., 40- mexikoi XX!., 44- muskat XXII!., 48- nadi, barnamelhiXXIV., 50- narancsarcu XXVII., 56- papa XXI., 44- pillang6 XXVIII., 58- pillango, kekfejfXXVIII., 58- rizs XXIV., 50- safrany XIX., 40- szalag XXIII ., 48- szarka, kis XXIII., 48- tigris XXVII., 56- vorosfarku XXVIII., 58- vorosfejfi XXIII., 48- zebra XXV!., 54Pipra, kekhatu X., 22Pitpit, kozonseges XIV., 30Pitta, barnasapkas XL, 24

Ricsoka, smaragd X. , 22Rigb, sarna XII., 26Seregely, feny, harornszinfiXIII. , 28- feny, purpur XIII. , 28Siralyka, japani XXIV., 50

63


34/35

Szovornadar, NapoleonXXII., 46- narancsszimi XXI!., 46Tangara, bibor XV1., 34

- harornszlnfi XVI., 34- hegyi, kekszarnyu XVI., 34- paradicsom XV!., 34- sokszinfi XV!. , 34

Tunderkek madar XI., 24Turkizmadar XIV., 30Tirannusz, rubinfcjii x., 22Trogon, orvos IX., 20Vereb, ara ny XXII., 46Vida, dorninikanusXXII., 46- paradicsorn XXII., 46

A kiadasert felel a M6ra Ferenc Ifjllsagi Konyvkiado igazgat6jaFelel6s szerkeszt6 : Kar adi Ilona Szaklektor: Dr. Keve AndrasMuszaki vezet6 : Gonda Pal Kepszerkeszto : Marosi GyongyiMuszaki szerkeszto : Gut Ferenc74800 peldany, 2,8 (A/5) Iv, MSZ 5601-5975.0578 - Kossuth Nyomda, BudapestFelelos vezet6: Manari Istvan vezerigazgatoIF 2349 - e - 7678


35/35

18,50 Ft

A Buvar Zsebkonyvekeddig megjelent kotetei:M adarak (2 . k iadas )Vadviraqok I. (2 . k iadas )GornbakHalak (2 . k iadas )LepkekDisznovenyekCs iqak, kagyl6kFak, bokrokLegyek, hanqvak,rnehek, darazsak

VadakAsvanyokMohak, zuzm 6k, harasztokBogarakKoviiletekKutyakKigy6k , bekakDiszmadarak

Documents

Vargha-Muray - Diszmadarak