VALIDÁCIÓS KÉZIKÖNYV

A BELSŐ MINŐSÍTÉSEN ALAPULÓ MÓDSZEREK ÉS A MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT

FEJLETT MÉRÉSI MÓDSZEREINEK (AMA) BEVEZETÉSÉRŐL, ÉRTÉKELÉSÉRŐL, JÓVÁHAGYÁSÁRÓL

III. RÉSZ HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁK, BELSŐ IRÁNYÍTÁS, VÁSÁROLT KÖVETE-

LÉSEK

2008. június

A Kézikönyv megírásában résztvevő munkatársak: Szponzor: Varga Csaba Koordinátor: Matusek Judit Csoporttagok:

Balogh Edina Dömötör András Gőgh Magdolna dr. Horváth László Kardosné Vadászi Zsuzsanna Kőváriné dr. Csoór Klára dr. Somosi Zsuzsanna dr. Skoda Szilvia dr. Vörös Erika

Külön köszönet a Kézikönyv elkészítéséhez, illetve a munkaanyagok véleményezéséhez az MNB munkatársaitól kapott segítségségért. 2008. update:

Gőgh Magdolna Kardosné Vadászi Zsuzsanna dr. Somosi Zsuzsanna Láhm Krisztina dr. Kómár András dr. Vörös Erika

1  HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁKRÓL.............................................................................5 2  ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT (FUNDED) FEDEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS

KÖVETELMÉNYEK ......................................................................................................................................9 2.1  A pénzügyi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumkövetelmények ................10 2.1.1  Elismerhető pénzügyi fedezetek..............................................................................................10 2.1.2  Pénzügyi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények ................................................ 11 2.1.3  A pénzügyi biztosítékokra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése..............................12 2.2  Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumkövetelmények .......................................................................................................................13 2.2.1  Elismerhető ingatlanok.............................................................................................................13 2.2.2  Ingatlanokra vonatkozó minimumkövetelmények................................................................14 2.2.3  Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar jogi szabályozás áttekintése.17 2.3  A követelést terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................21 2.3.1  Elismerhető követelések ...........................................................................................................21 2.3.2  Követelésekre vonatkozó minimumkövetelmények..............................................................21 2.3.3  A követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................24 2.4  Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................25 2.4.1  Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi feltételek......25 2.4.2  Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények......26 2.4.3  Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................................................................................................................27 2.5  A pénzügyi lízingre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények ......................28 2.5.1  Elismerhetőségi feltételek.........................................................................................................28 2.5.2  A lízingre vonatkozó minimumkövetelmények .....................................................................28 2.5.3  A lízingre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése...........................................................29 2.6  A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz, vagy betét elismerhetőségi- és minimum feltételei ..................................................................................................................................29 2.6.1  A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz vagy betét elismerhetőségi feltételei.....................................................................................................................................................29 2.6.2  Minimumkövetelmények..........................................................................................................29 2.6.3  A magyar szabályozás áttekintése............................................................................................29 2.7  Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási kötvényekre vagy szerződésre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények..................................................................30 2.7.1  Elismerhető életbiztosítási kötvények, vagy szerződések.....................................................30 2.7.2  Az életbiztosítási kötvényekre, vagy szerződésre vonatkozó minimumkövetelmények ...30 2.7.3  Az életbiztosítási kötvényre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése............................31 2.8  Visszavásárlási garanciával biztosított értékpapírokra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................31 2.8.1  Elismerhetőségi követelmény ..................................................................................................31 2.8.2  Minimumkövetelmény..............................................................................................................31 2.9  Saját, a fedezetek figyelembe vételén alapuló LGD becslés alkalmazása esetén a fedezetekre vonatkozó követelmények......................................................................................................................31 3  ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT FEDEZETEK............................................................32 3.1  Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények .......................................................................................................................32 3.1.1  Elismerhető fedezetnyújtók......................................................................................................32 3.1.2  Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó minimumkövetelmények.....34 3.1.3  Saját LGD becslés alkalmazása esetén a garanciák kockázatmérséklő hatásának az LGD becslésben történő figyelembe vétele során a garanciákkal szembeni minimumkövetelmények 36 

4

3.1.4  A viszontgaranciákra vonatkozó minimumkövetelmények .................................................38 3.1.5  Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése ................................................................................................................................................39 4  BELSŐ IRÁNYÍTÁS, BELSŐ KONTROLL............................................................................................44 4.1  Belső irányítás.................................................................................................................................44 4.1.1  A belső irányítás vizsgálata a validáció során .........................................................................44 4.1.2  Nemzetközi csoportok vizsgálata............................................................................................46 4.1.3  Testre-szabott alkalmazás, arányosság elve............................................................................47 4.1.4  A belső irányítási rendszer funkciói .........................................................................................47 4.2  Belső kontroll ..................................................................................................................................49 4.2.1  A belső jelentési rendszer ..........................................................................................................49 4.3  Kockázat ellenőrzés........................................................................................................................51 4.3.1  A hitelkockázat ellenőrző funkció............................................................................................51 4.3.2  Belső ellenőrzés..........................................................................................................................55 4.4  Egyéb...............................................................................................................................................55 4.4.1  A függetlenség, összeférhetetlenség további kérdései...........................................................55 4.4.2  Kiszervezés..................................................................................................................................56 4.5  A megbízható governance rendszer követelményeinek való megfelelés ellenőrzése.............56 5  VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK...............................................................................................................58 5.1  Bevezetés.........................................................................................................................................58 5.2  A vásárolt követelések definíciója a tőkekövetelményekre vonatkozó előírások vonatkozásában.......................................................................................................................................59 5.3  A lakossági (retail) kitettségi kategóriába sorolás feltételei.......................................................59 5.4  A vásárolt követelésekre vonatkozó minimum követelmények (működési követelmények)61 5.4.1  Jogi érvényesíthetőség...............................................................................................................61 5.4.2  A monitoring rendszer hatékonysága......................................................................................61 5.4.3  A work-out rendszer hatékonysága..........................................................................................62 5.4.4  A biztosítékok, a hitellehívások és a behajtás ellenőrzési rendszereinek hatékonysága ...62 5.4.5  A hitelintézet belső irányelveinek és szabályzatainak való megfelelés ................................62 5.5  A felhígulási kockázat ....................................................................................................................63 5.6  A vásárolt követelések vizsgálata ..................................................................................................65 6  HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK.......................................................66 7  FORRÁSOK........................................................................................................................................67 1. MELLÉKLET - PÉNZÜGYI FEDEZETEK ESETÉN A KÖVETELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK

VIZSGÁLATÁHOZ ADOTT TÁMPONTOK ...................................................................................................68 2. MELLÉKLET – KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TECHNIKÁK ÁTTEKINTÉSE.................................................71 

5

1 HITELKOCKÁZAT CSÖKKENTŐ TECHNIKÁKRÓL

A hitelezési kockázat-mérséklés felülvizsgálatának irányelvei:

1. A CRD, illetve a vonatkozó hazai jogszabályok hatályba lépését követően az intézmények-nek továbbra is lehetőségük lesz a jogszabályoknak és hitelezési politikájuknak megfelelő, abban rögzített, de a CRD/HKr. követelményeit nem teljesítő fedezetek elfogadására, azonban csak a CRD/HKr. követelményeit kielégítő fedezetek alkalmazhatók a tőkeköve-telmény számításánál figyelembe vett kitettség érték, és ez által a tőkekövetelmény csök-kentésére.

2. A Felügyelet által lefolytatandó felülvizsgálat során az intézményeknek kell bizonyítaniuk a Felügyelet számára, hogy megfelelő kockázatkezelési folyamatokkal rendelkeznek a hitel-kockázat-csökkentő fedezetek alkalmazásából eredő kockázatok ellenőrzésére, a reziduális - pl. jogi – kockázatokat is beleértve. Az intézményeknek megfelelően integrált irányítási, ellenőrzési rendszerekkel, értékelési eljárásokkal, belső szabályzatokkal, kijelölt felelősökkel kell rendelkezniük a felmerülő kockázatok prudens kezelése érdekében.

3. Függetlenül attól, hogy a hitelkockázat mérséklés meglétét figyelembe vették-e a kockázat-tal súlyozott kitettség érték és a vonatkozó várható veszteség értékének kiszámítása során, az intézményeknek továbbra is végre kell hajtaniuk az alapul szolgáló kitettségek teljes hi-telkockázat minősítését, és be kell mutatniuk a Felügyelet számára, hogy prudensen jártak el. A Felügyelet által lefolytatandó felülvizsgálat nem kell, hogy kimerüljön az intézmény ál-tal benyújtott kérelmezési dokumentumok vizsgálatában, további dokumentumok is be-kérhetők, illetve helyszíni vizsgálat is végezhető.

A kockázattal súlyozott kitettség érték számításához használt módszer hatása a hitelezési kockázat-mérséklés céljára alkalmazható fedezetek körére

4. A fedezetek hitelezési kockázat csökkentési célra történő elismerése attól függ, hogy a hi-telintézet a sztenderd, vagy az IRB módszert kívánja-e alkalmazni, illetve, hogy a pénzügyi biztosítékok egyszerű vagy átfogó módszerét használja-e.

5. Az IRB módszer az előre rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek szélesebb köré-nek szabályozói elismerését teszi lehetővé, mivel a sztenderd módszerben elismerhető pénzügyi biztosítékokon és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezeteken túl biztosítékként elfogadható a követelést terhelő dologi biztosíték, ingatlant terhelő dologi biztosíték és az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosíték és a pénzügyi lízing is. Az IRB módszer esetén a sztenderd módszer szerint is elfogadható fedezetekkel szembeni elvárás nem változik, azonban értelemszerűen az addicionálisan befogadható fedezetekre is vo-natkoznak elismerési- és minimumkövetelmények.

Az egyszerű és az átfogó módszer a kockázatcsökkentő hatás számszerűsítésére

6. Az irányelv, illetve a HKr. értelmében az IRB alapmódszer alkalmazása esetén minden-képpen a hitelkockázat csökkentés átfogó módszere szerint alakul a tőkekövetelmény szá-mítás menete, mivel az IRB-t alkalmazó bankok számára az egyszerű módszer alkalmazása nem megengedett.

7. Az átfogó módszer a kockázatcsökkentő eszköz kitettség értékét csökkenti a „haircut” (volatilitási korrekciós tényező) értékek figyelembe vételével. A „haircut” meghatározásá-hoz vagy a jogszabályban megadott értéket kell alkalmazni, vagy azokat a hitelintézetek maguk is becsülhetik belső modell segítségével. Az egyszerű módszerhez képest a különb-ség abban áll, hogy míg az egyszerű módszer szerint a kockázatcsökkentő eszköz a fede-zendő pozíció megfelelő hányadának helyére lép saját kockázati súlyával, addig az átfogó

6

módszer alapján a tőkekövetelmény számítás alapjául szolgáló kitettség értéke csökkenthe-tő a fedezettel. További különbség az egyszerű és az átfogó módszer között, hogy míg az egyszerű módszer esetében a fedezet futamidejének legalább a kitettség hátralévő futam-idejével egyezőnek kell lennie, addig a kitettség és a fedezet eltérő lejárata az átfogó mód-szernél megengedett.

8. Megjegyzendő, hogy az irányelvben meghatározott volatilitás kiigazítások és a saját becsült volatilitás kiigazítás alkalmazásának alternatívájaként az intézmények felügyeleti engedély birtokában belső (VaR) modelleket alkalmazhatnak a sztenderd nettósítási megállapodások keretében megvalósuló repó típusú tranzakciók, értékpapír- és árukölcsönzési ügyletek ese-tében

Előre rendelkezésre bocsátott és előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedeze-tek

9. A CRD/Hpt., HKr. a hitelkockázat csökkentésére használt fedezetek két fajtáját külön-bözteti meg, a funded (előre rendelkezésre bocsátott) és az unfunded (előre nem rendelke-zésre bocsátott) hitelkockázati fedezeteket. Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek jel-legüket tekintve olyan fedezetek, amelyeknél az intézmény a kockázati esemény bekövet-keztekor a fedezet tárgyát képező eszközt megszerezheti, illetőleg annak értékesítéséből származó pénzösszegből kielégítést kereshet. Ezzel szemben az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek olyan kockázatcsökkentési technikát jelentenek, ahol az intézmény a felektől független harmadik személy által fizetett összegből kereshet kielégítést a hitelese-mény bekövetkeztekor.

Egy kitettség több fedezettel, több kitettség egy fedezettel történő biztosítása

10. A CRD, illetve a HKr. nem rendelkezik a fedezetek beszámításának prioritásáról egy ki-tettség több fedezettel, illetve több kitettség egy fedezettel való biztosítása esetén. A banki gyakorlatban több megoldással is lehet találkozni a kitettségek és fedezetek egymáshoz rendelését illetően (pl. arányosítás, optimalizálás). A Felügyelet szerint az intézmény a fede-zetek beszámításának módjáról, sorrendjéről belső szabályzataiban maga dönthet. Szüksé-ges azonban figyelembe venni azt, hogy a helyzetet bonyolítja, ha a fedezetek rendelkezésre állásának a kitettség futamidejénél rövidebb, egymástól eltérő intervallumai vannak.

11. Fontos, hogy a fedezetek banki nyilvántartórendszere megoldást biztosítson a kitett-ség/fedezet futamidők nyomon követésére. A kitettség/fedezet lejáratok eltérése esetén a rendszernek figyelmeztetést kell adnia, illetve a fedezet futamidejének lejártakor a tőkeigény számításának automatikus megváltozását kell generálnia.

A CRD, a Hpt., illetve a HKr. hitelezésikockázat-mérséklő eszközökre vonatkozó köve-telményrendszere

12. Az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre vonatkozó szabályozás a CRD 91-93. cikkében (Hpt. 76E-76/F. §) foglaltakon alapul, ahol a fedezetekkel szembeni általános elvárásokon túl a CRD, illetve a Hpt. utal ar-ra, hogy a hitelkockázat-csökkentési célra szolgáló fedezeteknek a direktíva VIII. számú mellékletének 1. és 2. részében, illetve a HKr.-ben meghatározott elismerési- és minimum-követelményeknek is meg kell felelniük. Az idézett rendelkezések azonban a sztenderd módszert vagy a belső minősítési alapmódszert (FIRB, azaz saját LGD és CCF becslést nem) alkalmazó hitelintézetek számára határozzák meg a hitelkockázat mérséklő eszközök szabályozói tőkekövetelmény számítás során történő elismerésének követelményeit, a koc-kázatcsökkentő hatás számszerűsítésének módszereit. A 91. cikk (Hpt. 76/E. § (2) bekez-dés) értelmezése szerint azon kitettségekre, melyekre az intézmények saját LGD és CCF becsléseket alkalmaznak (AIRB, illetve a lakossággal szembeni kitettségek) a

7

hitelezésikockázat-mérséklési technikák nem, illetve csak bizonyos korlátozásokkal terjed-nek ki.

13. AIRB alkalmazása, illetve lakossággal szembeni kitettség esetén az intézmények a fedezetek kockázatmérséklő hatását a paraméterbecslések során veszik figyelembe (az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket a PD-ben és/vagy az LGD-ben, illetve LGD becslés során mind az előre nem rendelkezésre bocsátott, mind az előre rendelkezésre bocsátott fedezetek hatását figyelembe vehetik). A CRD/HKr. ezen esetekben is tartalmaz előíráso-kat a fedezetekre vonatkozóan az IRB módszer alkalmazásának minimumkövetelményei között1, mely rendelkezéseket a kézikönyv adott fejezeteinél ismertetünk. Ez esetben az in-tézményeknek a hitelezésikockázat-mérséklés fedezetek elismerhetőségre vonatkozó, a CRD VIII. melléklet 1. részében, illetve a HKr. XIV. fejezetében meghatározott feltételeit nem, de a CRD VIII. melléklet 2. részében, illetve a HKr. XV. fejezetében a fedezetekre meghatározott minimumkövetelményeket, illetve azoknak a biztosíték kezelésére, a jog-szavatosságra és a kockázatkezelésre vonatkozó részeit teljesíteniük kell és erre vonatkozó-an szabályzattal kell rendelkezniük.

A fejezet szerkezete

14. A hitelkockázat csökkentő technikák című fejezet az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre egyaránt kitér az alábbiak sze-rint:

• Az előre rendelkezésre bocsátott és az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetekre vonatkozó általános követelmények2.

• Elfogadható fedezet típusok3.

• Az elfogadható fedezet típusokra, illetve az AIRB esetén alkalmazott fedezetekre vonat-kozó minimum követelmények4 és azok lehetséges értelmezése.

• A vonatkozó magyar szabályozás áttekintése abból a szempontból, hogy az elismert koc-kázatcsökkentési eszközök alkalmazása során milyen, a magyar szabályozás szerinti köve-telményekre kell figyelemmel lenni, illetve a magyar jogrendszerben rejlő sajátosságok mennyiben akadályozhatják az adott fedezet tőkekövetelmény csökkentésére történő fi-gyelembe vételét.

A Kézikönyvben a hitel-derivatívákra és a nettósításra vonatkozó követelmények értelmezésére nem térünk ki, a Kézikönyv ezen tárgykörök tekintetében később kerül kiegészítésre.

1 CDR VII. melléklet 4. rész 75-79. pontjai és 96-100. pontjai, illetve a Hkr. 74. § (3)-(7), illetve 80. § (1)-(7) bekezdései

• 2 CRD 92. cikk 1. és 2. bekezdés, Hpt. 76/E. § (3)-(4) bekezdés 3 CRD VIII. számú melléklet, 1. rész, Hkr. XIV. fejezet 4 CRD VIII. számú melléklet 2. rész, VII. melléklet 4. rész, illetve Hkr. XV. fejezet

8

Általános követelmények

15. A hitelkockázattal szembeni fedezet biztosítására használt módszernek a hitelt nyújtó hitel-

intézet által foganatosított intézkedésekkel és lépésekkel, valamint az általa végrehajtott eljá-rások és szabályzatok által az irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető hitel-kockázat-fedezeti szabályozást kell eredményeznie. Azaz a hitelbiztosítéki szerződéseknek jogilag érvényesnek és bírósági úton végrehajthatónak/kikényszeríthetőnek kell lennie. A jogi érvényesség/végrehajthatóság és kikényszeríthetőség fogalmát együtt jogi bizonyos-ságnak nevezhetjük, amely azt jelenti, hogy a fedezetre vonatkozó szerződés megfelel a jogszabályoknak, minden elemében érvényes és bírósági úton kikényszeríthető. A jogi bi-zonyosság kiemelt követelmény a fedezetekkel szemben, amely nemcsak az általános köve-telmények között szerepel a CRD-ben és a Hkr-ben, hanem a minimumkövetelmények között több helyen is előírásként fogalmazódik meg. Ebből következően a jogi bizonyos-ság követelményét csak ott soroljuk fel külön a minimumkövetelményeknél, ahol a szabá-lyozás részletesebben, pontosabban kifejti annak jelentését.

16. Az intézménynek kell bizonyítania a Felügyelet számára, hogy az általa alkalmazni kívánt fedezetek tekintetében ez a követelmény teljesül. Ennek módja lehet például a bankon be-lül szervezetileg önálló jogi osztály vagy külső ügyvéd/ügyvédi iroda által adott, az intéz-mény által hitelkockázat-csökkentés céljára alkalmazni kívánt fedezetek CRD-ben, Hkr-ben meghatározott követelményeknek való megfelelésére vonatkozó jogi szakvélemény becsatolása. Abban az esetben, ha a biztosítéki szerződésre, illetve a majdani jogérvényesí-tésre nem a magyar jog az irányadó, az intézmény számára ismert külföldi vagy nemzetközi ügyvédi iroda magyar vagy angol nyelvű jognyilatkozata az érvényességről és kikényszerít-hetőségről bemutatásra kell kerüljön.

17. Minden fedezethez kapcsolódó jogi vélemény esetében feltétel, hogy a jogi vélemény készí-tője szervezetileg független legyen az intézménytől. Az intézmény jogi osztálya által kiadott szakvélemény csak akkor elfogadható, ha a jogi osztály az intézmény más szerveitől megfe-lelően elkülönült, „független”.

18. A hitelnyújtó intézménynek a hitelkockázat-fedezeti szabályozás hatékonyságának biztosí-tására és a kapcsolódó kockázatok kezelésére megfelelő lépéseket kell tennie. A fedezetek alkalmazásának feltétele piaci értéken történő nyilvántartásuk, rendszeres monitoringjuk és szükség esetén likvidálhatóságuk. Ezen feltételek teljesülését a szabályozási környezetnek megfelelő, és a szerződéses fegyelem betartásán alapuló gyakorlat jelenti.

19. Az intézményeknek a hitelezésikockázat-mérséklésre figyelembevett biztosítékokkal szem-beni követelmények teljesülésének ellenőrzését az általános hitelkockázat-kezelési folyama-tokba integráltan, megbízhatóan és az eljárásokat és folyamatokat megfelelően dokumen-tálva kell működtetniük.

A Kézikönyv ezen részének célja a tőkekövetelmény-csökkentési célra történő elismerhetőség felté-teleinek értelmezése, az azzal kapcsolatos felügyeleti elvárások bemutatása, illetve az elismerhetőség útjában álló, azt befolyásoló hatályos jogszabályi rendelkezések feltérképezése.

9

2 ELŐRE RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT (FUNDED) FE-

DEZETEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉ-

NYEK

Likvid, értéke stabil.

20. Az intézménynek rögzítenie kell a likvid biztosíték fogalmát. Az intézménynek azt kell bi-zonyítania, hogy az adott fedezeti tárgy vonatkozásában a piac likvid, azaz a fedezet mobi-lizálható. Célszerű a belső szabályzatokban rögzíteni, hogy az egyes fedezet-típusok vonat-kozásában mely körülhatárolt piacot tekinti az adott intézmény relevánsnak.

21. Az intézménynek belső szabályzataiban rendelkeznie kell arról, hogy milyen adatbázisok-kal, azok milyen frissítésével tartja karban a fedezetekre vonatkozó értékeléseit, illetve a fe-dezetek adataiban bekövetkező változásokat. A fedezetek nyilvántartását úgy kell karban-tartania, hogy az a tényszámok alapján visszamérések elvégzését is biztosítsa (pl. ingatlanok eladásából történő kielégítés vételi jog gyakorlásával, illetve végrehajtási eljárásban). Az in-tézménynek szabályzatában rendelkeznie kell a likviditás szempontjából fedezetként elfo-gadható, azonban kockázatcsökkentő tényezőként a tőkeszámításnál nem, vagy csak kivé-telesen - más tényezők értékelése és figyelembe vétele alapján - elfogadható ingatlanfedeze-tekről. Például harmadik személy tulajdonában álló kereskedelmi vagy lakóingatlan-biztosíték, ahol az elemi károk elleni biztosítás fenntartása fokozott kockázatot jelent, vagy műemléki széljeggyel ellátott lakó ingatlanok, ahol az átépítés feltételei korlátozottak, s ez a piacképességet befolyásolja. Ezen esetek egyedileg mérlegelendők, adatbázis szintjén és a dokumentációkban elkülönítve kezelendők.

22. Az intézmény ésszerű időn belül – bírósági végrehajtás keretében, vagy bíróságon kívül – likvidálhatja, vagy megtarthatja a fedezeteket az adós, vagy a fedezetet nyújtó nem teljesíté-se, fizetésképtelensége, vagy egyéb, a felek megállapodása szerinti hitelesemény bekövet-kezte esetén. Ez a követelmény lényegében a végrehajtás gyorsaságát fogalmazza meg, azaz hogy a fedezet érvényesítésére vonatkozó eljárás ne legyen hosszadalmas, a fedezethez a hitelező kellően rövid időn belül hozzájuthasson. A fedezetnek teljes egészében a hitelező kielégítésére kell szolgálnia.

23. Az időben történő likvidálás fogalmát egzakt módon nem kívánjuk megadni, ezen a pon-ton azt szükséges vizsgálni, hogy a szerződésben nincs-e olyan rendelkezés, amely hátrál-tatná a fedezet érvényesíthetőségét, illetve minden olyan rendelkezés benne van-e, amely ezt segíti. Tekintettel arra, hogy a fedezet érvényesítésének gyorsaságát az intézmények által pontosan definiált hatásköri- és felelősségi rend, illetve az egyes fedezettípusok sajátossága-inak figyelembevételével kialakított belső szabályozás jelentősen befolyásolják, a követel-mény teljesítése e nélkül elképzelhetetlen. E feltétel teljesülését tehát a jogszabályi környe-zet és bírói gyakorlat számbavételén túl az ügyleti feltételek, illetve belső eljárásrendek vizs-gálata jelenti.

A fedezet értéke és az adós hitelminősége közötti korreláció nem lehet magas.

24. A CRD, illetve a Hpt. e tekintetben annyit említ, hogy a fedezet értéke az ügyfél minősé-gével (hitelképességével) pozitív módon nem korrelálhat lényegesen, illetve - szélsőséges esetként - az ügyfél saját értékpapírjai alapvetően nem ismerhetőek el fedezetként. Magas pozitív korreláció akkor állhat fenn, ha az adós hitelminősítésének, vagyis kockázati pozíci-ójának romlása a fedezet elértéktelenedésével jár együtt és fordítva, a fedezet elértéktelene-dése együtt jár az adós hitelezési kockázatának növekedésével. Ebből következőleg az in-tézménynek figyelnie kell az adós hitelminősége és a fedezet értéke közötti pozitív korrelá-ciót. Lényeges pozitív korreláció esetén tőkecsökkentést nem lehet elszámolni.

10

2.1 A pénzügyi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumköve-telmények

2.1.1 Elismerhető pénzügyi fedezetek

25. Bármely módszer szerint elfogadható pénzügyi biztosítékok

1) készpénz, készpénzjellegű eszközök (a HKr. szerint a betét); 2) • központi kormányzatok és központi bankok, • a központi kormányával azonos kockázati súlyú

o regionális kormány, vagy helyi önkormányzatok, o közszektorbeli intézmények,

• nulla százalékos kockázati súlyú o multilaterális fejlesztési bankok, o nemzetközi szervezetek,

által kibocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/b pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) b) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő ér-tékpapírok;

3) intézmények által kibocsátott, illetve ezen intézményekkel azonos kockázati súlyozású regionális kormány, vagy helyi önkormányzatok, közszektorbeli intézmények által ki-bocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/c pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) c) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesí-tő értékpapírok;

4) a HKr. 7. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott multilaterális fejlesztési bankok által kibocsátott, a HKr. 100. § (1) c) pontjában hitelminősítésnek megfelelően minősített, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,

5) vállalkozások által kibocsátott, a CRD 8. számú melléklete 1. részének 7/d pontjában, illetve a HKr. 100. § (1) d) pontjában írt hitelminősítésnek megfelelően minősített, hi-telviszonyt megtestesítő értékpapírok;

6) tőzsdei indexekben szereplő részvények, vagy átváltoztatható kötvények; 7) arany; 8) intézmények által kibocsátott, nem minősített értékpapírok, ha azokat elismert tőzsdén

jegyzik, nem alárendelt tartozásnak minősülnek, az intézmény által kibocsátott többi értékpapír megfelel a CRD VIII. melléklet 1 rész 8 bekezdés c) pontjában, illetve a HKr. 100. § (2) c) pontjában írt minősítési feltételeknek, és nem áll rendelkezésre arra vonatkozó információ, hogy az értékpapír minősítése nem érné el ezt a minősítési szintet, valamint elégséges piaci likviditással rendelkeznek,

9) befektetési alapok fentiek szerinti elismerhető eszközökbe, vagy fedezeti célú származ-tatott eszközökbe fektetett, napi nyilvános árfolyamjegyzésű befektetési jegyei.

26. A pénzügyi biztosítékok átfogó módszere szerint elismerhető további biztosítékok

1) részvény vagy átváltoztatható kötvény, amely nem része tőzsdei indexnek, de elismert tőzsdén forgalmazzák,

2) befektetési alapok fentiek szerinti elismerhető eszközökbe, vagy fedezeti célú származ-tatott eszközökbe fektetett, napi nyilvános árfolyamjegyzésű befektetési jegyei.

27. A pénzügyi fedezetek közül az értékpapírok elismerhetőségének szempontjából alapvető

jelentősége van a külső minősítő intézmények felügyeleti elismerésének. A Hpt. és a HKr.

11

meghatározzák a hitelminősítéssel foglalkozó szervezetek felügyeleti elismerésének módját és azok nyilvánosságra hozatalát (felügyeleti honlap).

2.1.2 Pénzügyi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények

Korreláció

28. Az előre rendelkezésre bocsátott fedezetekre megfogalmazott általános követelmény (ma-gas pozitív korreláció az adós hitelminősége és a fedezet értéke között nem állhat fenn) a pénzügyi fedezetek esetén ezen a ponton külön is megjelenik. Ebből következően az in-tézménynek eljárással kell rendelkeznie a pozitív korreláció nyomon követésére, szűrésére. Kivétel ez alól az adós által kibocsátott fedezett kötvény (covered bonds), amely repóügyletek biztosítékaként elismerhető5. A nem jelentős korreláció követelményének azonban ebben az esetben is teljesülnie kell.

Jogbiztonság

29. A követelmény lényegében az általános követelmények között ismertetett jogi bizonyosság követelményének feleltethető meg. A követelmény magában foglalja azt is, hogy az intéz-ménynek a fedezet jogi végrehajthatóságára vonatkozóan rendszeres értékelést kell végez-nie legalább évente egyszer Az erre vonatkozó belső eljárásrendnek tartalmaznia kell az ér-tékelés elvégzésével megbízott személy kijelölését és feladatainak meghatározását. A fede-zetek rendszeres monitoringjába – amennyiben az nem eleve oda delegált - minden eset-ben be kell vonni az intézmény jogi osztályát.

Működési követelmények

30. A biztosítékok megfelelő módon történő dokumentálása. Ez a követelmény azt fog-lalja magában, hogy az intézménynek az egyes hitelügyletekhez tartozó fedezeteket, azok értékében, végrehajthatóságában bekövetkezett változásokat (az előző pontban említett rendszeres fedezetvizsgálatok eredményeit), illetve a fedezetek befogadhatóságának megál-lapítása érdekében beszerzett dokumentumokat iktatnia kell, illetve nyilván kell tartania.

31. Kockázatok ellenőrzése. A pénzügyi fedezetek alkalmazásából eredő kockázatokat el-lenőrizni, felügyelni kell. Csak rendszeres monitoring keretében oldható meg a fedezet-csökkenés/hiány korai észlelése, továbbá a befogadott pénzügyi fedezetfajta/típus veszé-lyes mértékű koncentrációjának felismerése. A koncentráció, illetve a fedezetcsökkenés még megengedhető mértékét, illetve a veszélyes mértéket az intézmény belső szabályozá-sában előzetesen meg kell határozni. Célszerű a mértékek, limitek táblázatba foglalása.

32. Eljárásrend, szabályzat az elfogadott biztosítékokkal és összegekkel kapcsolatosan. A belső szabályzatban ki kell térni arra, hogy az egyes termékek, ügyletek vonatkozásában mi-lyen biztosítékot kíván befogadni.

33. A biztosíték piaci értékének kiszámítása, annak rendszeres (de minimum hathavonta) történő újraértékelése. A pénzügyi fedezetek értékelését a fedezet objektív piaci értékének megállapítására alkalmas módon kell végrehajtani. Felhívjuk azonban a figyelmet, hogy a

5 CRD VI. melléklet 1. rész 68-71. pontok, Hkr. 14. §

12

CRD, HKr. követelményeinek való megfelelés mind az időtartam (értékelés gyakorisága), mind az érték (piaci ár csökkenése) tekintetében könnyen vitatottá válhat, miután a piaci árak lényeges - jelentősen csökkenő - elmozdulása szubjektív megítélés tárgyát képezi, ezért elvárható a belső szabályozásban részletesen meghatározni és indokolni az alkalmazott el-járást. Az intézmény szabályzatában rögzíteni kell a biztosíték piaci értékének megállapítá-sával megbízott felelősöket és a követendő eljárásrendet. A szabályzat alapján az ügyfél és az intézmény együttműködését szabályozó feltételeket is rögzíteni kell.

34. Harmadik félnél tárolt pénzügyi biztosítékokat a harmadik félnek saját eszközeitől bizo-nyíthatóan elkülönítetten kell kezelni és ennek érdekében a hitelintézetnek minden szüksé-ges intézkedést meg kell tennie. A követelmény bizonyíthatóságnak alapja, hogy az intéz-mény időben meg tudja tenni a megfelelő lépéseket a fedezet zárolására, illetve más által történő terhelés, hozzáférhetőség kizárására. Nem várt helyzet alakulhat ki nem zárolt fe-dezettípusok (egyszerű bankbetét) esetében a harmadik fél fizetésképtelenségének bekö-vetkezése esetén. Ennek egyértelmű mérésére és a kockázat minimalizálására a harmadik fél vizsgálatát (pl. egyszerűsített kockázatvizsgálat, külső minősítés beszerzése) a pénzügyi biztosítékok elhelyezése előtt el kell végezni. A Felügyelet ennek dokumentumát kérheti.

2.1.3 A pénzügyi biztosítékokra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

35. A pénzügyi biztosítékok a magyar jogrendszerben az óvadék jogintézményének feleltethe-tőek meg. A Ptk. 270.§ (1) bekezdése pénzen, bankszámla-követelésen és értékpapíron te-szi lehetővé óvadék alapítását. Az óvadék hitelkockázat-csökkentő eszközként történő el-ismerhetőségét korlátozó tényezőket az alábbiakban mutatjuk be.

• A Ptk. 271.§ (1) bekezdése alapján a jogosult a kielégítési joga megnyíltakor követelé-sét csak bizonyos feltételek teljesülése estén (így, ha az óvadék tárgya pénz, bank-számla-követelés, nyilvánosan jegyzett piaci árral vagy egyébként a felektől függetlenül meghatározható árral rendelkező értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) elégítheti ki közvetlenül. A Ptk. ugyanezen szakasza alapján, ha az előbb meghatározott feltételek nem teljesülnek, a jogosult csak erre vonatkozó szerződéses kikötés, illetve az értéke-lési mód szerződésben való meghatározása esetén gyakorolhatja kielégítési jogát. Az óvadéki szerződések tartalmának meghatározása során tehát az intézménynek az előbb megfogalmazott szabályokra a gyors és közvetlen kielégítés biztosítása érdeké-ben tekintettel kell lennie.

• A Cstv. 38.§ (5) bekezdése a felszámolási eljáráson belül megteremti az óvadék jogo-sultjának kedvező helyzetét, mert a felszámolás kezdő időpontjáig nyújtott óvadékból a jogosult a felszámolás megindulásától függetlenül kielégítheti követelését. A Cstv. idézett szakasza azonban ezt a lehetőséget csak három hónapig tartja fenn, azt köve-tően az óvadék jogosultja csak zálogjogosultként tarthat igényt követelésének kielégí-tésre, ezért az intézménynek figyelemmel kell lennie arra, hogy az adós felszámolásá-nak kezdő időpontjától számított 3 hónapon belül mindenképpen elégítse ki követe-lését. Önkormányzati adósok esetében további korlátozásokra is figyelemmel kell lenni, mivel a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 31.§ (1) bekezdésének b) pontja értelmében az óvadékkal biztosított követelések a kielégítési rangsor második helyén (a rendszeres személyi jellegű juttatá-sok kifizetése után) szerepelnek, feltéve, hogy az óvadékot az adósságrendezési eljárás kezdő időpontja előtt legalább 6 hónappal kikötötték. Erre tekintettel tehát a CRD/HKr. általános követelményének (a Bank időben likvidálhatja a fedezetet az adós fizetésképtelensége, csődje esetén) teljesülése nem minden esetben biztosított. Önkormányzattól történő pénzügyi biztosíték elfogadása esetén tehát ennek a körül-ménynek ki kell hatnia egyrészt a biztosíték értékének megállapítására, másrészt a kockázatkezelés módjára.

13

• Az óvadék jogosultjának a helyzetét gyengítheti a Cstv. 40.§ (1) bekezdésének c) pont-ja, amely megtámadási jogot biztosít az adós, a felszámolási eljárás lefolytatására irá-nyuló kérelem beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kö-tött szerződése vagy más jognyilatkozata vonatkozásában, ha annak tárgya egy hitele-ző előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára törté-nő módosítása vagy biztosítékkal rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása. A Cstv. kommentárja szerint a 40. § (1) bekezdésének c) pontjának jelentése vitatott. Az egyik lehetséges értelmezés szerint a c) pont az ún. in fraudem creditorum eljárásra, azaz a hitelezők kijátszására irányuló, a fizetésképtelen adós és egy rosszhiszemű har-madik személy összejátszásán alapuló ügyletekre utal. A másik nézet szerint a c) pont nem feltétlenül az ún. in fraudem creditorum eljárásra utal, inkább úgy tűnik, hogy annak alapján a jóhiszemű harmadik személy és a fizetésképtelen adós közötti ügylet is megtámadható, ha az az adós részéről a hitelezők kijátszására irányuló, az adós va-gyonát csökkentő ügyletnek minősül. Az utóbbi értelmezés alapján az óvadéki szer-ződés a 40. § (1) bekezdés c) pontja alapján megtámadható lenne, ha a kérelem bíró-ságra való beérkezését megelőző 90 napon belül nyújtották az óvadékot, hiszen az nyilván az adós vagyonát csökkentő ügylet, amely esetleg a fizetésképtelen adós részé-ről egyéb hitelezőinek kijátszására irányult. Ez a körülmény önmagában a pénzügyi biztosíték elismerhetőségét nem akadályozza, viszont megfelelő kockázatkezeléssel kell párosulnia

• Az óvadék jogosultjának a helyzete a végrehajtási eljárásban ugyan kedvező, hiszen egyrészt a Vht. 79/D. § -a szerint a pénzügyi intézménynél kezelt, az adóst megillető, de szabad rendelkezése alól kikerült - ügyleti biztosíték céljára elkülönítve kezelt - pénzösszeg csak e meghatározott céllal összefüggő, illetve e meghatározott ügyletből eredő követelések fejében vonható végrehajtás alá. Másrészt a Vht. 96/A §-a szerint az adósnak vagy az óvadék jogosultjának a kérelmére a végrehajtó mentesíti a végre-hajtás alól az óvadékként nyújtott pénzt, takarékbetétkönyvet vagy értékpapírt mind-addig, amíg az óvadék visszaadásának a feltételei nem állnak fenn. Ennek alapján azonban a végrehajtási eljárásban az óvadékul szolgáló pénzösszeg, értékpapír mente-sítését az intézménynek a végrehajtási eljárásban kérnie kell. Megjegyzendő, hogy a Vht. 79/D.§-a csak a pénz óvadék esetében teremti meg az óvadék jogosultjának kedvező helyzetét, ugyanakkor óvadék tárgya nemcsak pénzösszeg lehet. Ha tehát ér-tékpapír szolgál óvadékul, akkor külön kell kérni a mentesítést. Az intézménynek ren-delkeznie kell a szükséges információs- és működési feltételekkel ahhoz, hogy a szük-séges lépéseket időben és érvényesen tegye meg.

• Értékpapír óvadékba adása ma jellemzően dematerializált értékpapírok óvadékba adá-sát jelenti. Ebben az esetben az értékpapírt az értékpapír számlavezető a Tpt. 144.§ (1) bekezdése alapján értékpapír-alszámlára vezeti át. Ebben az esetben tekintettel kell lennie a Tpt. 144.§-ában foglaltakra.

2.2 Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi és minimumkövetelmények

2.2.1 Elismerhető ingatlanok

36. Lakó (amelyben a tulajdonos lakik, lakni fog, vagy amelyet a tulajdonos kiad vagy ki fog

adni) valamint a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok ismerhetőek el. A lakóingatlan fogalmát csak a sztenderd módszer ingatlannal fedezett kitettségi osztályánál adja meg a HKr., de ezt tekintjük irányadónak jelen esetben is. E szerint a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-ának (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan (továbbiak-ban: lakóingatlan) ismerhető el. Ennek megfelelően azon ingatlanok minősülnek lakóingat-

14

lannak, amelyeket lakás céljára létesítettek, és az ingatlannyilvántartásban lakóház, vagy la-kás megnevezéssel vannak nyilvántartva. Mindkét feltétel fennállása szükséges ahhoz, hogy az ingatlan elismert hitelezésikockázat-mérséklő fedezet legyen (pl. kiadott használatbavéte-li engedély önmagában nem elégséges).

37. Az ingatlan fedezeti értéke és az ügyfél minősítése független egymástól.

38. Az ügyfél kockázata nem függ lényegesen az alapul szolgáló ingatlan vagy projekt teljesítő-képességétől. A lényegességet a jogalkotó 80%-ban határozta meg, azaz a kötelezettség tör-lesztése legalább nyolcvan százalékban nem az ingatlanból származó bevételtől függ6. A rendelkezés lényege, hogy a hitel visszafizetése önmagában ne függjön lényegesen semmi-lyen, biztosítékként alapul szolgáló ingatlan által generált pénzáramlástól, ellenkező esetben a hitel elsődleges és másodlagos „biztosítéka” is ugyanaz lenne. Az ügyfél kockázatának megítélése során csak a fedezet alapjául szolgáló ingatlan vagy projekt teljesítőképességén kívüli tényezők vehetők figyelembe. A pozitív korrelációra példa, ha a törlesztésbe bevont cash flow jelentős hányada pl. bérleti díjból származik, melyhez nem kapcsolódik semmifé-le más szolgáltatás

39. A CRD-ben írt azon diszkrécióval, mely szerint az illetékes hatóság lakóingatlan esetén az előző pontban írt feltétel alkalmazásától eltekinthet, ha az ingatlan fekvése szerinti tagál-lamban megfelelően alacsony veszteségrátákkal jellemzett, tradicionálisan fejlett ingatlanpi-ac létezik, a magyar szabályozás nem élt. Nem kerültek továbbá alkalmazásra a lakóingat-lannak nem minősülő ingatlanokra a CRD által lehetővé tett lehetővé tett diszkréciók sem. Ennek megfelelően az intézményeknek ajánlott kockázatkezelési eljárást kidolgozniuk és szabályzatban rögzíteniük annak vizsgálatát a hitel folyósításakor, illetve a hitel futamideje alatt, hogy az ügyfélnek a kötelezettség teljesítésére az ingatlanból származó pénzáramláson kívül is van rendelkezésre álló forrása, így a törlesztés 20%-ot nem meghaladó mértékben történik az ingatlanból származó pénzáramlásból.

2.2.2 Ingatlanokra vonatkozó minimumkövetelmények

Jogi bizonyosság

40. A fedezetekre általános követelményként meghatározott jogi bizonyosság az ingatlanok esetében külön, a minimumkövetelményeknél is meghatározásra került. A szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan rendelkezést, amely lehetővé teszi a biztosíték érvényesíthe-tőségét és megfelelő időben történő realizálást. A jogi bizonyosság elve ingatlan esetén kie-gészül a jelzálog megfelelő módon és időrendben történő nyilvántartásának követelményé-vel. A megállapodásnak hatályos zálogjogot kell tükröznie (a zálogjog minden tartalmi és formai követelményét teljesítenie kell).

A biztosíték rendszeres értékelése

6 Hkr. 103. § (1) bekezdés b) pontja

15

41. A biztosíték értékének megállapítása: bár ez nem a minimumkövetelmények között találha-tó, alapvető az ingatlan értékének megállapításánál a HKr. 146. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint az IRB módszer alkalmazása esetén az ingatlan értékét független ingatlanvagyon-értékelőnek kell megállapítania és ez nem haladhatja meg a piaci értéket7.

42. Az ingatlan értékét gyakori rendszerességgel, de lakóingatlannak nem minősülő ingatla-noknál legalább évente egyszer, lakóingatlanoknál pedig minden harmadik évben felül kell vizsgálni. Gyakoribb felülvizsgálatot kell lefolytatni jelentős változásnak kitett ingatlanpiac esetén (jelenleg nem minősítjük ilyennek a magyar ingatlanpiacot, így az alapesetként meg-határozott felülvizsgálati időpontok elfogadhatóak). Az ingatlanok értékének felülvizsgálat-ára, valamint az újraértékelendő ingatlanok meghatározására lehetőség van statisztikai módszerek alkalmazására. A különféle statisztikai módszerek akkor fogadhatók el az ingat-lanfedezetek értékének felülvizsgálatára, ha megfelelő, a hitelintézet portfoliójához igazodó adatbázisok (melyek lehetnek külső, „vásárolt” adatbázisok is) állnak rendelkezésre, az al-kalmazott módszertan szakmailag megalapozott és megfelelően dokumentált, valamint igazoltan megfelelő előrejelző képességgel rendelkezik.

43. Magyarországon várhatóan a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok esetén nem lesz lehetséges a statisztikai módszer alkalmazása, mert a statisztikai módszerhez szükséges számosság és összevethetőség követelménye nem teljesül. Adatbázis alkalmazása akkor le-het mégis megengedett, ha az adott ingatlan piaci értékének meghatározására kellő számú és hosszúságú adatsor áll rendelkezésre (a „kellő szám” szubjektív, elfogadható, ha az adott település/régió kereskedelmi célú ingatlanjait például 70 % feletti mértékben lefedő adat-bázissal rendelkezik – irányszám, amelytől megalapozott indoklással el lehet térni). Minden más esetben egyedi piaci értékelést kell alkalmazni.

44. Amennyiben információ áll rendelkezésre arról, hogy az ingatlan értéke az általános piaci árhoz viszonyítva jelentősen csökkenhetett, vagy a 3 000 000 eurót vagy a hitelintézet sza-vatoló tőkéjének 5%-át meghaladó értékű kölcsönök esetén az előző pontban említett fe-lülvizsgálatot független ingatlanvagyon-értékelőnek kell elvégeznie. A “független ingatlan-vagyon-értékelő” olyan személyt jelent, aki rendelkezik a becslés elvégzéséhez szükséges szakképzettséggel, képességgel és tapasztalattal, és független a hitelezési döntéssel kapcsola-tos folyamattól.

45. Ha egy ingatlanfedezethez több kitettség tartozik, akkor a kitettségek együttes összege alap-ján kell vizsgálni a fenti 3 000 000 eurós, vagy a szavatoló tőke 5 %-hoz kötött határt, hi-szen az ingatlannal kapcsolatos kockázat valamennyi kitettségre egyaránt és egyidejű hatás-sal lehet. Más a helyzet, ha egy adóssal, vagy adóscsoporttal szemben állnak fenn olyan kü-lönálló ingatlanokkal biztosított kitettségek, melyek együttes összege a szavatoló tőke 5 %-át meghaladja, ekkor azokat külön-külön lehet figyelembe venni.

46. A Felügyelet elvárása a 44. pontban foglalt feltétellel kapcsolatban, hogy az intézmény bel-ső szabályzatában térjen ki a következőkre:

7 CRD VIII. melléklet 3. rész 62. pont

16

• az értékelés elvei és módszerei, vagyis, hogy az intézmény mit tekint a piaci feltételek jelentős változásának, illetve az ingatlan értékének piaci árhoz viszonyított jelentős csökkenésének, milyen időszak, milyen adatkörre vonatkozó növekedés vagy csökke-nés tekinthető jelentősnek (pl. 10 % / év csökkenés már jelentős lehet, és a mobilizá-lást befolyásolhatja);

• az értékelési módszerek megalapozottságának, helytállóságának bemutatása; • az az adatkör, illetve módszer, amelynek alapján az elbírálás, illetve a kockázatvállalás

időpontjában megállapítja a biztosítéki értéket (egyedi értékelés vagy statisztikai adat-bázis). Ingatlan esetén a biztosíték értéke a piaci, vagy annál kisebb érték, vagy – amennyiben az adott országban van törvényi szabályozás a jelzálog-hitelbiztosítéki ér-ték megállapításának módjára – a jelzáloghitelezési, vagy annál kisebb érték.8 A bizto-sítéki érték megállapításánál figyelembe kell venni ugyanakkor az ingatlan értékének felülvizsgálata során szerzett tapasztalatokat, és az ingatlant terhelő elsőbbségi követe-léseket, melyekkel a piaci vagy jelzálog-hitelbiztosítéki érték csökkentendő;

• külső adatbázisok alkalmazása esetén az alkalmazott adatbázis(ok) megnevezése és frissítésének rendszere (illetékhivatal, földhivatal, ingatlanforgalmazó cégek adatai, sa-ját adatbázis, stb.);

• a normál felülvizsgálat keretein túlmenően a soron kívüli ingatlan felülvizsgálat esetei; • a helyszíni megtekintés és értékelés szabályai (az ingatlan értékétől vagy más tényező-

től függően). A jogszabály azon előírása, miszerint a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok értékét legalább évente, a lakóingatlanok értékét legalább háromévente felül kell vizsgálni, nem jelenti a kötelezően előírt helyszínen történő újraértékelést. A helyszíni értékelést azonban az intézmény kikötheti, ennek eseteiről belső szabályza-tában rendelkeznie kell;

• a piaci árak változásának megállapításához használt adatsor, illetve, hogy mit tekint összehasonlítható halmaznak (például elhelyezkedés, ingatlantípusok tekintetében).

47. A piaci értékeléshez kapcsolódóan a további dokumentálás minimális elvárásai:

• az adósminősítéshez kapcsolódó biztosítéki értékelésnél a fenti adatforrás egyértelmű feltüntetése;

• a következő felülvizsgálat időpontjának feltüntetése a minősítés részeként; • a biztosítéki szerződés – ha ez a hitelszerződés része, akkor a biztosítékokra vonatko-

zó részben – tartalmazzon rendelkezést az adós együttműködési kötelezettségéről a piaci értékelés elvégzését illetően (pl. az intézmény vagy megbízottjának helyszíni bejá-rása, megtekintés, bejutás biztosítása);

• az adatbázisok frissítésének gyakoriságának és forrásainak bemutatása; • az egyedi ingatlanok felülvizsgálat szerinti piaci értékének dokumentálása;

8 A Jht. 5.§ (4) bekezdése alapján jelzáloghitelezés esetén a hitelintézetnek hitelbiztosítéki érték megállapítására szabály-zattal kell rendelkeznie, amely szabályzatnak a termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének megha-tározására vonatkozó módszertani elveiről szóló 27/1997 (VIII.1.) PM rendelet alapján kell elkészítenie.

17

• a biztosíték érvényesítése esetén be kell mutatnia az intézménynek, hogy a követelés megtérülésénél a fenti számításokat vette alapul.

Egyértelmű dokumentáció

48. Az intézmény által elfogadott lakó- és lakóingatlannak nem minősülő ingatlan típusokat, valamint az intézmény hitelpolitikáját e vonatkozásban világosan dokumentálni kell.

Biztosítás

49. A fedezetként felajánlott ingatlannak káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie. Az intézmény az ingatlan jellegétől, a kötelezettségvállalás nagyságától és futamide-jétől függően szabja meg, hogy milyen kár- és egyéb biztosítási eseményekkel szembeni védelmet követel meg. A biztosításokkal kapcsolatos minimális elvárás a biztosítások foly-tonosságának kikötése a követelés futamideje alatt, illetve ennek lehetséges megoldásai (pl. biztosítási díj átvállalása, egyösszegű előrefizetés).

2.2.3 Az ingatlant terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar jogi szabályozás áttekin-tése

50. A magyar jog szabályai szerint ingatlan jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálog illetve önálló zá-logjog útján képezheti fedezet tárgyát.

51. A HKr. azon kitétele, mely szerint a zálogjogot megfelelő módon és időben nyilván kell tartani (a CRD szerint a szerződésnek „perfected” zálogjogot kell biztosítania, azaz az ösz-szes, a zálogjog alapításához szükséges követelménynek teljesülnie kell), a Felügyelet értel-mezésében azt jelenti, hogy az ingatlanon alapított jelzálog akkor fogadható el hitelkocká-zat csökkentési eszközként, ha a jelzálogjog konstitutív hatályú bejegyzése megtörtént (a Ptk. 262.§-a és az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (Inytv.) 3.§ (2) bekezdése szerint a jelzálogjogot a bejegyzés keletkezteti). A hazai ingatlan-jelzálogjog bejegyzési folyamatban, amíg a jogosultság csupán széljegyen van, az intézmények a jelzálogfedezetet nem vehetik figyelembe a szavatoló-tőke számításukhoz (a hitel folyósítását és e mögé, az ingatlan, mint fedezet elfogadását tehát ez nem gátolja, csak tőkecsökkentésre nem használható a fedezet mindaddig, amíg a bejegyzés meg nem történt).

52. A jogi bizonyosság követelményét érinti, hogy a szerződést olyan alakban és tartalommal kell létrehozni, amely alkalmas ingatlan nyilvántartási bejegyzésre. Az Inytv. 32.§-ában meghatározott alaki és tartalmi kellékek figyelembe vétele szükséges a szerződéskötésnél. Abban az esetben ugyanis, ha az Inytv-ben meghatározott tartalmi kellékek hiányoznak, a szerződés polgárjogi szempontból érvényes lesz ugyan, de ingatlan nyilvántartási bejegy-zésre nem lesz alkalmas.

53. Szintén a jogi bizonyosság követelményére lehet kihatással az ingatlanjelzálog jogosultjá-nak végrehajtási eljárásban lévő helyzete. A Vht. 136.§ (1) bekezdése szerint az adós tulaj-donában levő ingatlant az ingatlan jellegére, művelési ágára és az ingatlant terhelő jogra vagy tilalomra, továbbá az ingatlanhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba feljegyzett tényekre tekintet nélkül végrehajtás alá lehet vonni. A Vht. 137.§ (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát mely jo-gok korlátozhatják, azonban a felsorolás között a jelzálog nem található. A végrehajtási el-járás keretében az ingatlan lefoglalása végrehajtási jog bejegyzésével történik, amelynek megtörténtéről a zálogjogosult is értesítést kap a Vht. 138.§ (2) bekezdése szerint. A végre-hajtási eljárásba való bekapcsolódásra a zálogjogosultnak is lehetősége van a 138/B. § alap-ján. A Vht. 114/A. §-a azonban úgy rendelkezik, hogy a zálogjogosult a perbe csak abban az esetben kapcsolódhat be, ha az adós vagy a végrehajtást kérő a jogalapot és az összeg-szerűséget nem vitatja. Ha azonban a jogalap és az összegszerűség vitatott, a zálogjogosult csak perrel érvényesítheti a zálogjogból eredő igényét, amely a fedezet megfelelő időben történő realizálását kétségessé teszi, hiszen ez alapján az is előfordulhat, hogy a zálogjogo-

18

sult csak hosszan tartó pereskedés után juthat hozzá a biztosítékhoz. Erre megoldást jelent a Vht.114/A. § (4) bekezdésében foglalt azon szabály, miszerint nem lehet vitatottnak te-kinteni a jogalapot és az összegszerűséget, ha azt közokiratba foglalták. Ennek alapján a Felügyelet az ésszerű időn belüli érvényesíthetőséget akkor látja biztosítottnak, ha a követe-lésről és a fedezetről közokiratba foglalt szerződés áll rendelkezésre. Lényegében ezzel azonos hatályú az adós közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatko-zata egyrészt a szerződés alapján őt adósi minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére, másrészt az őt zálogkötelezetti minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére (ennek kö-rében a zálogtárgyból a zálogjogosultat megillető kielégítési jog gyakorlásának tűrésére). Amennyiben az adós és a zálogkötelezett személye elválik egymástól, a zálogkötelezettnek is közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kell tennie az őt zálogkötelezetti minőségben terhelő kötelezettségek teljesítésére, ennek keretében a zálog-tárgyból való kielégítés tűrésére.

54. Abban az esetben, ha az ingatlant árverésen értékesítik és a Vht. 151.§ (1) bekezdése alap-ján azt követően a jelzálog nem marad fenn az ingatlanon, a Vht. 170.§ (1) bekezdése sze-rint a zálogjogosult kielégítését bizonyos követelések megelőzik (gyermektartásdíj, munka-bér stb.).

55. A zálogjogosult kielégítését veszélyeztetheti az is, hogy az árverésen a Vht. 156.§ (4) bekez-dése szerint az ingatlan becsértékének feléig, lakóingatlan esetén pedig a becsérték 70%-áig le lehet szállni.

56. A közvetlen végrehajthatóságot érinti, hogy fő szabályként a zálogjog érvényesítésre a Ptk. 255.§ (1) bekezdése alapján kizárólag bírósági határozat alapján végrehajtás útján ke-rülhet sor. Ettől a szabálytól a felek egyező akarata ellenére sem lehetséges az eltérés, hiszen a Ptk. 255.§ (2) bekezdése szerint semmis a kielégítési jog megnyílta előtt létrejött olyan megállapodás, amelynek értelmében a jogosult megszerzi a kötelezettség teljesítésének el-mulasztása esetén a zálogtárgy tulajdonjogát. Azonban a Ptk. 257.§ (2) bekezdése szerint, ha a jogosult záloghitel nyújtásával üzletszerűen foglalkozik, a felek a szerződésben – a leg-alacsonyabb eladási ár, ennek számítási módja, és a zálogjogosult kielégítési jogának megnyíltától számított határidő meghatározásával - megállapodhatnak abban, hogy a jogo-sult a zálogtárgyat bírósági végrehajtás mellőzésével maga értékesíti.

57. A másik lehetőség, hogy az intézmény az adóssal megállapodik a zálogtárgy közös értékesí-tésében, amire a Ptk. 257. § (1) bekezdése alapján, az ott meghatározott feltételekkel van lehetősége. Azonban a zálogtárgy közös értékesítésére meghatározott határidőnek korláto-zottnak kell lennie. Erre tekintettel tehát a közvetlen végrehajthatóság követelménye csak abban az esetben teljesül, ha az intézmény olyan tartalmú jelzálogszerződést köt ügyfelével, amelynek értelmében a kielégítési jog megnyíltakor maga vagy az adóssal közösen jogosult értékesíteni a zálogtárgyat. Ezen kikötés azért is fontos, mert a hitelintézet a Ptk. 258.§ (1) bekezdése alapján - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálog-tárgy tulajdonjogának átruházására is. Ha a zálogtárgy nincs a birtokában, az értékesítés cél-jából annak kiadását kérheti.

19

58. Ugyanakkor a zálogtárgynak az intézmény saját maga által történő értékesíthetőségére megszabott határidő megállapításánál szükséges figyelembe venni azt, hogy ennek ered-ménytelen eltelte után a közös értékesítésre vonatkozó megállapodás hatályát veszti a Ptk. 257.§ (1) bekezdése szerint.

59. Fontos kitérni az önálló zálogjogra, amely a hitelintézetekkel kötött refinanszírozás kere-tében is használatos a magyar piacon. A konstrukció alapja a jelzálogbank és egy hitelt nyújtó intézmény közötti keret-megállapodás önálló zálogjogok vásárlására.9 A hitelt nyújtó hitelintézet és adós között megkötött hitelszerződés részét képezi az önálló zálog alapításá-ra vonatkozó szerződés. Ezt követően a jelzálogbank megvásárolja az önálló zálogjogot a hitelintézettől, amellyel egy időben a hitelintézet visszavásárolja azt a jelzálogbanktól. A Jht. fontos tartalmi és alakszerűségi követelményeket támaszt az ilyen ügyletek vonatkozásá-ban, ezért azok teljesítésének elmulasztása a jogügylet érvénytelenségét, ennek következté-ben pedig a jogi bizonyosság követelményének elmulasztását vonja maga után. Erre tekin-tettel tehát a Jht. 8.§ (4) bekezdése alapján a Jht. 8. § (2) bekezdésében és 8.§ (4) b) pontjá-ban meghatározott feltételekre tekintettel kell lenni. Abban az esetben, ha a hitelt nyújtó hi-telintézet a visszavásárlási vételárat bármely okból kifolyólag annak esedékességekor nem teljesíti, az önálló zálogjoggal biztosított hitel a Jht. 8. (6) bekezdése alapján törvényi en-gedményesként a jelzálog-hitelintézetet illeti meg. 10 Az önálló zálogjog megvásárlásával történő jelzáloghitelek refinanszírozására vonatkozó ügyletek ügyletkategóriába történő be-sorolása tekintetében a HKr. 12. § (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy jelzálog-hitelintézet ingatlanon alapított önálló zálogjog visszavásárlási vételár követelését ingatlannal fedezett kitettség kategóriába sorolhatja, ha az önálló zálogjog az ott meghatározott feltételeknek megfelelő követelés fedezetéül szolgál. IRB módszer alkalmazása esetén a jelzálog-hitelintézet ezen követeléséhez kapcsolódóan elismerheti hitelkockázati fedezetnek az in-gatlant terhelő dologi biztosítékot, ha teljesülnek az ingatlan, mint hitelezésikockázat-mérséklő eszközökre vonatkozó, a HKr. XIV. és XV. fejezetében meghatározott elismer-hetőségi és minimumkövetelmények11.

60. Az intézményeknek a CRD/HKr. által megkövetelt feltételek teljes körű teljesítése érde-kében törekedniük kell az első helyi jelzálogjog kikötésére. Nem első helyi jelzálogjog ese-tén az ingatlanfedezet tőkecsökkentőként csak akkor vehető figyelembe, ha a megelőző zá-logjogokkal az ingatlan értékét az intézmény által szabályzatában meghatározott értéknél nem nagyobb mértékben terhelték meg. Nem tehermentes ingatlan fedezetként történő el-fogadása esetén figyelemmel kell lenni a CRD/HKr. azon minimumkövetelményére, mely szerint a biztosítéki érték megállapításánál figyelembe kell venni az ingatlant terhelő elsőbb-ségi követeléseket, melyekkel a piaci vagy jelzálog-hitelbiztosítéki érték csökkentendő. Az

9 Megjegyzendő, hogy az ilyen konstrukciók esetében a jelzálogbankok a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.31.) Korm. rendelet 12.§ (5) bekezdésének b) alapján állami kamattámogatásban részesülnek. 10 Ettől az időponttól kezdve a jelzálog hitelintézet már nem csak az önálló zálogjog és az elidegenítési- és terhelési tila-lom jogosultja lesz, hanem a főkövetelés jogosultja is lesz egyben. 11 Hkr. 103. § (2) bekezdés

20

intézményeknek szabályzatukban rendelkezniük kell a nem első helyi jelzálogjogok elfoga-dásának feltételeiről, eljárási rendjéről.

61. Megjegyezzük, hogy a Ptk. 262. § (4) bekezdése szerint a tulajdonos az ingatlan-nyilvántartásban azt is feljegyeztetheti, hogy az ingatlant egy éven belül a feljegyzésben meghatározott összegnél nem nagyobb összeg erejéig jelzálogjoggal kívánja megterhelni. Ha a jelzálogjog bejegyzését a feljegyzésben meghatározott határidő alatt kéri, a bejegyzett jelzálogjog a feljegyzés rangsorban elfoglalt helyéhez (ranghely) igazodó ranghelyet kap. Indokolt esetben, az első helyi zálogjog biztosítása érdekében, hiteligényléskor célszerű le-het ilyen feljegyeztetést megkövetelni a tulajdonostól.

62. A magyar gyakorlatban elidegenítési és terhelési tilalom, vagy terhelési tilalom bejegyzést kérnek az intézmények a földhivataloktól. A Ptk. 114. § (2) bekezdése szerint az elidegení-tés és terhelés jogát szerződéssel csak a tulajdonjog átruházása alkalmával lehet korlátozni vagy kizárni és csak abból a célból, hogy a tilalom az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát biztosítsa. Ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásban azt a jo-got is fel kell tüntetni, amelynek biztosítására a tilalom szolgál. Ez alapján az intézménynek csak akkor van lehetősége a fent említettek kikötésére, ha a hitel ingatlan tulajdonjogának átruházásához kapcsolódik.

63. A Jht. 5. § (2) bekezdése szerint a jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalom a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzá-log-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. Jel-zálog-hitelintézet esetén tehát az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének megtörtén-tét ellenőrizni kell, ennek felelősét a vonatkozó szabályzatban meg kell határozni.

64. A hatályos szabályozás szerint a felszámolási eljárásban a biztosítéki jog érvényesíthetősége a felszámoló általi elismerés függvénye (a hitelezőnek a felszámolást elrendelő végzés jog-erőre emelkedésétől számítva 40 nap áll rendelkezésére követelései bejelentésére), ezért az intézménynek figyelemmel kell kísérnie, azt, hogy adósa ellen nem indult-e felszámolási el-járás, illetve, a felszámolási eljárás megindulása esetén a 40 napos bejelentési határidőre te-kintettel kell lennie. Ellenkező esetben az adós elleni felszámolási eljárás megindulása kö-vetkeztében sérülhet a közvetlen kielégítés, illetve a biztosíték értékéhez ésszerű időn belül való hozzájutás elve. A Felügyelet javasolja, hogy a Céghírnök szolgáltatás mellett az in-tézmény az adóst kötelezze annak jelzésére, ha ellene felszámolás indul.

65. A Cstv. 2007. január 1-jétől hatályos módosítása értelmében, ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a zálogtárgy értékesítése során befolyt vétel-árból kizárólag a zálogtárgy megőrzésének – ideértve állaga megóvásának –, értékesítésé-nek költségeit, valamint a külön jogszabályban meghatározott felszámolói díjat vonhatja le. A fennmaradó összeget – a zálogtárgy értékesítését követően haladéktalanul – az értékesí-tett zálogtárgyat terhelő zálogjoggal biztosított követelések kielégítésére köteles fordítani – több jogosult esetén a Ptk. 256. § (1) bekezdésében meghatározott kielégítési sorrend figye-lembevételével. Ezzel a módosítással az ingatlanfedezet elismerhetőségének legjelentősebb akadálya megszűnt,. azonban mivel maradnak olyan költségek (mint például az értékesítés költségei, a felszámoló díja,) amelyek továbbra is megelőzik a zálogjogosult kielégítését, va-lamint a Vht. már ismertetett szabályai hátráltathatják a fedezet érvényesítését, az intézmé-nyeknek az ingatlan fedezetek elismerhető értékét a korábbi tapasztalataikra építve kell meghatározniuk. Megjegyzendő, hogy a vagyont terhelő zálogjog esetén továbbra is fenn-maradt a Cstv.-ben jelenleg létező, de az egyéb zálogjog esetén a Csődtörvény 2007. január 1-jén hatályba lépő módosításával eltörölt 50%-os kielégítési korlát, így a vagyont terhelő zálogjog – azon túl, hogy a HKr. nem is nevesíti az elismerhető előre rendelkezésre bocsá-

21

tott hitelkockázati fedezetek között - a Felügyelet álláspontja szerint sem elismerhető fede-zet

2.3 A követelést terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények

2.3.1 Elismerhető követelések

66. A CRD, illetve a HKr. szerint azok a követelések ismerhetőek el hitelezésikockázat-mérséklés szempontjából, amelyek kereskedelmi szolgáltatáshoz vagy legfeljebb egy év eredeti lejáratú ügylethez vagy ügyletekhez kapcsolódnak.

67. A fentiek alapján az elismerhetőség megállapításához szükséges, hogy a fedezetek nyilván-tartásából egyértelműen kiderüljön, hogy a követelés milyen alapügylethez kapcsolódik. Amennyiben az alapügylet nem kereskedelmi szolgáltatás, a követelés mögöttes szerződé-sének teljesítési ideje (ez nem a fizetési teljesítés esedékessége!) maximum egy év lehet.

68. A követelés hitelezésikockázat-mérséklés céljára történő elismerhetősége érdekében a hitel-intézetnek biztosítani kell a hitellejárat és követelés esedékességének összhangját, melyet az alábbiakkal kell vizsgálni, illetve alátámasztani:

• ha a követelés esedékessége egybeesik a hitellejárattal, a befolyó követelés a hiteltarto-zás kiegyenlítését szolgálja;

• amennyiben a követelés esedékessége a hitel esedékességét megelőzi, és az befolyik az intézményhez, a hitelszerződésben előzetesen megállapított feltételek szerint az in-tézmény jogosult a biztosítékot jelentő követelést beszedni, és azt a hitelkövetelés ese-dékessé válásakor beszámítani. Az intézmény által beszedett pénz ez időszak alatt kamatozhat, amelynek mértékéről és jogosultjáról meg kell állapodni;

• amennyiben a felajánlott követelés esedékessége a hitellejáraton túli időpontra esik, alapesetben e követelés nem vehető figyelembe hitelezésikockázat-csökkentő biztosí-tékként, mivel a hitellejárat időpontjában nincs esedékes követelés és nem tud telje-sülni a követelés időben történő behajtásának követelménye. Ilyen követelések akkor vehetőek figyelembe, amennyiben a hitelintézet a követelés időben történő behajtását igazolni tudja.

69. A követeléseknek függetlennek, azaz más ügyletekben nem érintettnek kell lennie, így az értékpapírosításhoz, nem befolyásoló részesedéshez, hitelderivatívához kapcsolódó köve-telések nem fogadhatóak el. Elismert követelések nem foglalhatnak magukban továbbá az ügyféllel szoros kapcsolatban álló vállalkozáshoz kapcsolódó követeléseket.

2.3.2 Követelésekre vonatkozó minimumkövetelmények

Jogi bizonyosság

Az általános követelmények között már ismertetett feltételeken túl a követelésekkel kap-csolatban az alábbi követelményeket támasztja a jogszabály.

70. A biztosíték alapján a hitelintézet egyértelműen és hatékonyan rendelkezhet a követelés fe-lett.

• Ezen követelmény teljesülését a Felügyelet akkor látja biztosítottnak, ha a hitelintézet a hitelkockázat-csökkentés szempontjából olyan követeléseket vesz figyelembe, ahol a pénzügyi követelés lekötésére a mögöttes ügylet teljesítését követően, de még a fizeté-si kötelezettség beállta előtt kerül sor. Ennek hiányában jövőben keletkező és a lekötés pillanatában még nem létező (legalábbis nem egyértelmű) követelésről beszélhetünk. Csak az ilyen követelések elfogadásával ugyanakkor a hitelintézet egyidejűleg kizárhat-

22

ja a teljesítési kockázatot is, mely jelentős gátja lehet nem csak a fedezet feletti haté-kony rendelkezésnek, de az érvényesítés hatékonyságának és gyorsaságának is.

• Ugyancsak feltétel, hogy az alapügylet fizetési kötelezettje a teljesítést, illetve fizetési kötelezettségét elismerje. Ettől eltérni kivételesen csak akkor lehet, ha az intézmény be tudja bizonyítani, hogy a kereskedelmi ügylet kapcsán mind a teljesítési, mind a fizetési kötelezettet megvizsgálta, és kellő ismerettel és tapasztalattal rendelkezik mindkettő-jükre vonatkozóan. Ezek alapján a teljesítési kockázat, illetve erre hivatkozva a kötele-zett nemfizetése kizárható vagy minimalizálható, a fizetési kötelezett fizetőkészsége fennáll.

• A biztosítéki szerződésnek biztosítania kell, hogy a kölcsönt nyújtó egyértelmű jogok-kal rendelkezzen a bevétellel kapcsolatban. A felajánlott követelésnek létezőnek kell lennie és pontosan definiáltnak a teljesítés, követelés összege, devizaneme, fizetési fel-tételek, esedékesség tekintetében. Nem fogadható el hitelezésikockázat-csökkentő fe-dezetként az olyan követelés, amelynek kötelezettje nem mond le a zálogkötelezettel szembeni beszámítási jogáról, mert ez esetben a követelés összege nem pontosan meghatározott.

• A követelés feletti hatékony rendelkezés érdekében, a követelés kötelezettjének tu-domásul kell vennie, hogy a követelés elzálogosításra került a hitelintézet javára és ezt követően a fizetést csak a hitelintézet javára elkülönített számlára teljesítheti. A haté-kony rendelkezés érdekében a fedezet érvényesítési feltételeit egyértelműen meg kell határozni (így meg kell határozni a teljesítési határnapot, a szerződés felmondásnak feltételeit és a fedezet érvényesíthetőségének körülményeit).

71. A hitelintézetnek minden, az alkalmazandó jog szerint szükséges lépést meg kell tennie an-nak érdekében, hogy a biztosíték minden más követelést megelőzően érvényesíthető le-gyen. Ez egyrészt magába foglalja azon követelményt, hogy az adós esetleges felszámolása esetén a hitelintézet kielégítési elsőbbséget élvezhessen minden más hitelezőt megelőzően. Ennek jogszabályi alapját a Cstv. megteremti, ugyanis ha a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt keletkezett, a felszámoló a biztosíték értékesítéséből befolyt összeget – amelyből csak a jogszabályban meghatározott felszámolói díjat, illetve a zálogtárgy megőr-zésének, állagmegóvásának, értékesítésének költségeit vonhatja le – köteles kifizetni a zá-logjogosult részére, több jogosult esetén a zálogjogok keletkezésének sorrendjében (rang-hely) történik a kifizetés. Másrészt magába foglalja azon követelményt, hogy a hitelintézet első ranghelyi zálogjoggal rendelkezzen a követelés felett. A ranghely és ennek megfelelően a kielégítési elsőbbség megállapíthatósága érdekében a hitelintézet zálogjogát a közjegyzői nyilvántartásba (MOKK) be kell jegyezni, a feltétel csak így teljesül. Ennek hiányában a követelés nem elfogadható hitelezésikockázat-mérséklő eszköz.

72. A hitelintézetnek legalább évente jogi felülvizsgálat keretében meg kell győződnie arról, hogy a szerződések a jogszabálynak megfelelőek és ebből következően végrehajthatóak, a biztosíték érvényesíthető. A jogi felülvizsgálatnak rendszeresnek, szabályozottnak és meg-felelően dokumentáltnak kell lennie.

73. A közvetlen hozzáférhetőség érdekében a hitelkockázati esemény bekövetkeztekor a hitel-intézetnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy az adós beleegyezése nélkül eladja, vagy másik félre ruházza a követelést. Ha a fedezetként felajánlott követelés dolog szolgáltatásá-ra irányul, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell ezeket a kikötéseket.

Megfelelő kockázatkezelés

74. A hitelintézetnek a kockázatkezelés keretében vizsgálnia kell a hitelfelvevő üzletvitelét. A folyamatnak magában kell foglalnia a hitelfelvevő üzleti és ágazati elemzését, várható fize-

23

tőképességét és készségét és üzleti partnereivel való kapcsolatát (kik a partnerek, mennyire tartós kapcsolat, stb.).

75. A kockázatkezelés keretében vizsgálnia kell továbbá a fedezetként szolgáló követelés fize-tési kötelezettjének üzletvitelét, fizetőképességét és fizetési készségét is, melyet adósminősí-tési szabályzata szerint kell megítélnie. A hitelintézetnek szabályzataiban ki kell térnie arra, hogy a fizetési kötelezett legalább milyen adósminősítéssel rendelkezzen a követelés bizto-sítékként történő felajánlásának időpontjában. A tőkeszámítás szempontjából csak az át-lagnál jobb minősítéssel rendelkező fizetési kötelezettek fogadhatóak el, amelynek alátá-masztását az előterjesztésnek vagy a háttér-dokumentációnak tartalmaznia kell. A hitelinté-zet a hitelfelvevő által az üzleti partnereire nézve megállapított hitelkockázati minősítésre is támaszkodhat, amennyiben az létezik és hozzáférhető, továbbá annak megbízhatóságát és hitelességét a hitelintézet megfelelően dokumentálva alá tudja támasztani.

76. A felajánlott követelés fedezeti értékének megállapításakor a hitelintézetnek minden olyan tényezőt figyelembe kell vennie, amely a követelés értékét csökkentheti, beleértve a besze-dési költségeket, a hitelintézet portfólióján belüli koncentrációs kockázatot és a fedezetként felajánlott követelés-poolokon belüli koncentrációt. A hitelintézetnek belső szabályzataiban ki kell térnie a követelések fedezeti értékének megállapítási módszerére.

77. A hitelintézetnek dokumentált eljárással kell rendelkeznie a fedezetként felajánlott követe-lések monitoringjára vonatkozóan a követelés érvényesíthetőségének fenntartása érdeké-ben. Az eljárásnak tartalmaznia kell a követelés kötelezettjének fizetőképességében beálló változások ellenőrzését is. Ezen kívül figyelemmel kell kísérnie azokat a jogi szempontokat is (szerződéses kötelezettségek, jogi előírások) amelyek a fedezet érvényesíthetőségét befo-lyásolják.

78. A fedezetül elfogadott követeléseknek diverzifikáltaknak kell lenniük, valamint azok szük-ségtelenül nem kapcsolódhatnak az ügyfélhez. Amennyiben lényeges pozitív korreláció áll fenn, akkor az ehhez kapcsolódó kockázatokat figyelembe kell venni a teljes biztosíték-pool-okhoz tartozó marzs meghatározásánál; 12

79. A hitelintézetnek dokumentált követelésbehajtási folyamattal kell rendelkeznie. A besze-déshez szükséges eszközöknek akkor is rendelkezésre kell állniuk, ha általában a hitelfelve-vő feladata a behajtás. Elvárás, hogy az intézmény rendelkezzen adósságkezelési eljárás-renddel, amelyben meghatározásra kerül a követelésbehajtásért felelős személy, illetve szer-vezeti egység, ezek feladatai, a behajtás lépései határidőkkel megjelölve, a követelések, illet-ve a fedezetek behajtásához szükséges dokumentáció.

80. A követelések értéke a fennálló követelés összege. A belső szabályzatokban rendelkezni kell arról, hogy a tőkekövetelmény-számításnál - a fenti követelményeket is figyelembe vé-

12 Korreláció állhat fenn például, ha a hiteladós és a fedezetként felajánlott követelés kötelezettje ugyanazon ágazatban tevékenykedik. Koncentrációról pedig akkor beszélünk a hiteladós és a fedezetként felajánlott követelés vonatkozásá-ban, ha például a hiteladósnak több követelése van a kötelezettel szemben, és csak az egyik ilyen követelését ajánlotta fel fedezetként a hitelező számára.

24

ve - a biztosítéki érték kiszámítása hogyan történik, illetve kockázatcsökkentő tényezőként a követelés értéke hogyan kerül figyelembe vételre (pl. a hitel lejárat előtt befolyt követelé-sek levonása).

81. Tekintettel arra, hogy a jelenlegi magyar gazdasági és jogi környezetben a Felügyelet a kö-vetelések, mint fedezetek érvényesíthetőségét - azok kis hatásfokú megtérülésére tekintettel – fenntartásokkal kezeli , a Felügyelet elvárja az intézményektől, hogy amennyiben a köve-teléseket hitelezésikockázat-mérséklő fedezetként figyelembe veszik, évi rendszerességgel, dokumentált módon vizsgálják meg a követelésekkel fedezett hitelek megtérülési arányait, mely dokumentációt felhívásra a Felügyelet rendelkezésére kell tudniuk bocsátani.

82. Ugyancsak fenti okból a Felügyelet csak valamennyi fent felsorolt követelmény maradékta-lan teljesítése esetén ismeri el a követelések hitelezésikockázat-mérséklő hatását, mely felté-telek teljesülését folyamatosan vizsgálja.

2.3.3 A követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

83. A jelenlegi magyar szabályozás szerint követelések - bizonyos jogi feltételek megvalósulása esetén - a következő konstrukciók keretében képezhetik fedezet tárgyát: követelésen alapí-tott önálló- vagy járulékos zálogjog, illetve követelés engedményezése (biztosítéki enged-ményezés). A HKr. 96. § (2) bekezdés a követelésen alapított zálogjogot preferálja, mely-nek indoklására az alábbiakban térünk ki.

84. A követelésen alapított zálogjog a magyar jogrendszer által elismert biztosíték. A zálogjog alapján a zálogjogosult (hitelintézet) a zálogtárgyból más követeléseket megelőzően kielégí-tést nyerhet. A jogi bizonyosság és elismerhetőség követelménye a követelésen alapított zá-logjog esetében akkor teljesül, ha az a zálogjogi regiszterben bejegyzésre került. Ennek hiá-nyában nem állapítható meg hitelt érdemlően a zálogjogosulti rangsor.

85. A közvetlen hozzáférhetőséget illetően – ha a fedezetül felajánlott követelés dolog szolgál-tatására irányul - itt is feltétel, hogy a zálogszerződésben meghatározzák a hitelintézet által történő értékesítés szabályait, így a legalacsonyabb eladási árat, annak számítási módját, il-letve a hitelintézet által értékesítésre megállapított határidőt, hiszen csak ebben az esetben értékesítheti a hitelintézet maga a zálogtárgyat a kielégítési jog megnyíltától kezdődően.

86. A fedezet lehívása során tekintettel kellene lenni a Ptk. 267.§ (2) bekezdésére, amelynek ér-telmében a zálogjog érvényesítéséhez szükséges a követelés kötelezettjének értesítése.

87. A jogi bizonyosság követelményét érintheti a Ptk. 267. § (3) bekezdésben foglalt szabály, amely szerint a bankszámla szerződés alapján fennálló számlakövetelés elzálogosítása ese-tén a zálogkötelezett a zálogjogosult hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül tehet olyan, a zálogjogosulttal szemben is hatályos jognyilatkozatot, amely a jogosult kielégítési alapját megszünteti, vagy hátrányosan változtatja meg. Az idézett jogszabályhely alapján te-hát mindenképpen szükséges ilyen esetekben a zálogszerződésben kifejezetten kikötni, hogy a zálogjogosult hozzájárulásának beszerzése nélkül a kielégítési alapot megszüntetni (például felmondani a bankszámlaszerződést) vagy hátrányosan megváltoztatni (jelentős összeget leemelni) nem lehet.

88. A fedezet befogadásánál tekintettel kellene lenni arra, hogy a Gt. 98.§-a illetve 108.§. (3) bekezdése szerint a közkereseti és betéti társaság tagjának hitelezője a tag által a társaság tu-lajdonába adott vagyontárgyat, vagyoni értékű jogot nem veheti igénybe biztosíték vagy ki-elégítés céljából. A hitelező követelésének fedezetéül csak az a vagyonhányad szolgál, amely a tagot a társaság vagy a tagsági jogviszony megszűnése esetére megilleti. Ez alapján tehát az ilyen társaságok tagjai a tagság megszűnésekor a társasággal szemben keletkező követelésükön létesíthetnek zálogjogot.

25

89. A Kft. üzletrészének elzálogosítása a magyar jog szerint lehetséges, azonban sem a Gt., sem a Ctv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint a kft. üzletrészének az elzálo-gosítását fel kellene tüntetni bárhol is. Ezért előfordulhat az is, hogy már harmadik sze-mélynek az üzletrészre vonatkozóan jelzáloga áll fenn, és az intézmény jelzáloga csak ezt követően érvényesülhet. Az üzletrész elzálogosítása erre tekintettel nem alkalmazható tő-kekövetelmény-csökkentési célra.

90. Az engedményezés mai szabályozása nem elégíti ki a CRD és a HKr. követelményeit, így engedményezés alapján követelés az alábbiakban kifejtettek alapján jelenleg nem ismerhető el hitelkockázat-csökkentő eszközként. A Ptk. nem szabályozza külön a biztosítéki célú engedményezést, ezért annak megítélésénél a bírói joggyakorlatra indokolt támaszkodni. A 2001.489-es BH értelmében a biztosítéki célú engedményezés esetében az engedményest csak az engedményező ellen indult felszámolási eljárás kezdő időpontjáig illeti meg a bizto-sítéki célú engedményezési szerződés alapján az a jog, hogy az engedményezett követelés-ből az engedményezővel szemben követelését közvetlenül kielégítse. Tehát, ha a hitelező az engedményen alapuló követelést nem szedte be a felszámolás kezdő időpontjáig a köte-lezettől, azzal már nem rendelkezhet, mert az adós vagyonának a része lesz, és a kielégítésre a Cstv.-ben meghatározott szigorú kielégítési sorrendben kerülhet sor. Abban az esetben, ha az adós ellen felszámolási eljárás indult, az engedmény már nem jelent kellő biztosítékot a hitelező számára, mert az a Cstv. szerint nem minősül privilegizált követelésnek.

91. Az engedményezett követelés akkor is az adós vagyonához tartozik, ha azt a hitelintézet zárolt számlára helyezi. A zárolt számlán lévő összeg az adós felszámolása esetén a felszá-molási vagyon részét képezi. Ebben az esetben nem nyúlhat a hitelintézet a zárolt számlán lévő összeghez, mert azzal elvonná más hitelezők kielégítési alapját.

2.4 Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhe-tőségi- és minimumkövetelmények

2.4.1 Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó elismerhetőségi feltételek

92. A gyors és hatékony értékesítést lehetővé tevő likvid piac létezése. A Felügyelet elvárása, hogy az intézmény bizonyítsa, hogy a fedezetként elfogadni kívánt ingó vagyontárgy piaca likvid, a gyors értékesítést lehetővé teszi.

93. Nyilvánosan jegyzett ár létezése. Az intézménynek bizonyítania kell, hogy a biztosítékok értékesítésekor kapott nettó ár nem tér el lényegesen ettől az ártól. A nyilvánosan jegyzett ár követelményének az olyan ingóságok feleltethetőek meg, amelyek esetében nyilvánosan hozzáférhető adatforrás/adatbázis áll rendelkezésre a piaci ár vonatkozásában, például tőzsdei jegyzés, gépjárművek árjegyzése (Eurotax adatbázis), hivatalos aukciós ár (műtár-gyak esetén). Az ingó vagyontárgyat piaci áron kell értékelni, mely piaci ár az az ár, amelyen

26

a vagyontárgy egymástól független felek közötti, eladási és vásárolni vételi szándék esetén az értékelés időpontjában értékesíthető13 (a könyv szerinti érték nem elegendő).

2.4.2 Ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó minimumkövetelmények

94. Jogi bizonyosság (ld. általános követelmények). Ezen belül a fedezet jogi érvényesíthetősé-ge kapcsán megjegyzendő, hogy a jogszabályon alapuló követeléseken fennálló, megenge-dett elsőbbségi követelések kizárólagos kivételével csak a biztosítékkal szembeni elsődleges zálogjogok vagy biztosítékigények elismerhetők. Ebből következően a hitelintézetnek el-sőbbséget kell élveznie a biztosítékból származó bevételek vonatkozásában az összes köl-csönnyújtóval szemben.

95. A biztosíték értékének rendszeres, legalább évi egyszeri felülvizsgálata és dokumentálása, il-letve gyakoribb felülvizsgálat a piacot meghatározó tényezők változása esetén.

96. Felügyeleti elvárás annak deklarálása, hogy az intézmény mit tekint a piacot meghatározó tényezők olyan változásának, ami a gyakoribb értékelést megalapozza. A CRD/HKr. ingó-ságok esetén nem tesz lehetővé statisztikai alapú értékelést, így egyedi értékbecslés szüksé-ges.

97. A kölcsön-, vagy biztosítéki szerződésnek tartalmaznia kell a biztosítékok részletes leírását, valamint az érték felülvizsgálat módjának és gyakoriságának részletes meghatározását. A szerződésben rendelkezni kell arról, hogy az intézmény milyen gyakorisággal vizsgálhatja meg a zálogtárgyat.

98. A hitelintézet által elfogadott dologi biztosítékok típusait, valamint az egyes biztosítéktípu-soknak a kitettség összegéhez viszonyított értékét világosan dokumentálni kell az intéz-mény szabályzataiban. A belső szabályzatokban deklarálni szükséges, hogy az intézmény milyen egyéb dologi biztosíték típusokat fogad el, valamint rendelkezni kell az egyéb dologi biztosítékok hitelbiztosítéki értékének megállapításáról. Ki kell térni arra, hogy az egyes ki-tettségek estében elfogadott egyéb dologi biztosítékoknak milyen hitelbiztosítéki értékkel kell rendelkezniük.

99. Az intézmény kockázatvállalási szabályzatának ki kell terjednie a kitettség összegéhez vi-szonyított megfelelő biztosítékkövetelményekre, a biztosítékok érvényesíthetőségére, a pia-ci érték meghatározásának objektív módjára, az érték hozzáférhetőségének gyakoriságára (beleértve a szakértői becslést vagy értékelést), valamint a biztosíték értékének volatilitására.

100. Mind az első értékelésnek, mind az újraértékelésnek teljes mértékben figyelembe kell ven-nie a biztosítékok értékvesztését és avulását.

101. A hitelintézetnek rendelkeznie kell a biztosíték ellenőrzésének jogával. A hitelintézetnek szabályzatokkal és eljárásrendekkel kell rendelkeznie a fizikai ellenőrzési jog gyakorlására vonatkozóan. Az intézménynek a szerződésben ki kell kötnie ellenőrzési jogát. Rendelkez-nie kell arról, hogy milyen fedezetek esetében, mikor köt ki helyszíni szemlét. Speciális fe-

13 CRD VIII. melléklet 3. rész 67. pont, Hkr. 147. §

27

dezetek esetében speciális szakértő(k) bevonása indokolt, amelyről szintén rendelkeznie kell.

102. A fedezetként felhasznált ingóságnak káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie. Célszerűnek tartja a Felügyelet, hogy a zálogszerződésben a zálogkötelezett vállalja, hogy biztosítási szerződést köt, illetve, hogy a biztosítási szerződés kedvezményezettjeként az intézményt jelöljék meg. A biztosítás folytonosságát is ellenőrizni kell.

2.4.3 Az ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

103. A jelenlegi magyar szabályozás szerint ingóságok a következő konstrukciók keretében ké-pezhetik fedezet tárgyát: ingókon alapított önálló zálogjog, kézizálogjog, jelzálogjog, vagyont terhelő zálogjog.

104. Ingó vagyontárgyon alapított zálogjog esetén az alkalmazhatósági feltételek jelentős részé-nek teljesüléséhez szükséges – a kézizálog kivételével -, hogy létezzen valamilyen közhitelű nyilvántartás a zálogjogról, a fenti konstrukciók közül tehát az elfogadható, amely teljesíti ezt a feltételt.

105. Ingón alapított jelzálogjog esetén a Ptk. 262.§ (2) bekezdése szerint a szerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. Mivel az ingósá-gok általában nincsenek lajstromozva, pontos meghatározásuk általában nem lehetséges, így csak körülírással határozhatóak meg. Ebből kifolyólag a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett zálogjogi nyilvántartásban a zálogjogokat a tulajdonosok neve alatt tartják nyilván. A jogi bizonyosság követelményének teljesüléséhez szükséges, hogy az in-tézmény követelje meg a dologi zálogkötelezettől a zálogjogi nyilvántartásból kért közok-irattal annak igazolását, hogy a nyilvántartásban nem szerepel. Ezen túlmenően olyan ingó-ságok esetén, melyek rendelkeznek valamilyen nyilvántartással (gépkocsik, műtárgyak, stb.), és ebben a jelzálogjogot, mint terhet feltüntetik, elsődlegesen ezen nyilvántartás alapján kell meggyőződni a tehermentességről, melyet célszerű kiegészíteni a Magyar Országos Köz-jegyzői Kamara által kiadott fenti igazolással. Lajstromozott ingóságok (repülők és hajók) jelzáloggal való megterhelésének konstitutív hatályú nyilvántartása hasonló az ingatlanoké-hoz, ezért ezen ingóságok tekintetében elsősorban ez a nyilvántartás az irányadó.

106. Elképzelhető megoldás gép, berendezés ingójelzálogjoggal történő terhelése esetén, hogy a zálogterhet a zálogkötelezett nyilvántartásaiban, könyveiben tüntessék fel harmadik szemé-lyek számára is hozzáférhető módon.

107. Ingó vagyontárgyon alapított zálogjog esetében első helyi igény alapítása szükséges.

108. Problémát jelenthet, hogy a Ptk 262.§ (6) bekezdése szerint a zálogjogi nyilvántartásba be-jegyzett jelzálog megszűnik, ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy rendes gaz-dálkodás körében a jóhiszemű vevő részére értékesítik, mert ez által az intézmény kielégíté-si alapja megszűnhet.

109. Az ingón alapított zálogjog és a vagyont terhelő zálogjog találkozása ugyancsak problémát vet fel, mivel ha az intézmény zálogjoga olyan dolgon áll fenn, amely dolog egy olyan va-gyon része, amelyet korábban elzálogosítottak, az intézmény elveszítheti kielégítési alapját, ha a vagyont terhelő zálogjog jogosultja az egyediesítés segítségével a zálogjoggal terhelt dologból kielégítést keres. Ezt akkor lehet kikerülni, ha az intézmény megbizonyosodik ar-ról, hogy a fedezetként elfogadni kívánt ingó dolog nem része olyan vagyonnak, amelyet korábban elzálogosítottak.

110. A vagyont terhelő zálogjog a jogszabály által megfogalmazott követelmények jelentős ré-szét nem teljesíti. Teljes vagyont terhelő zálogjog esetén a vagyonba tartozó ingóságok nin-csenek pontosan meghatározva, így nem állapítható meg a fedezet gyors értékesítését lehe-

28

tővé tevő likvid piac és a nyilvánosan jegyzett ár. A vagyont terhelő zálogjog esetén to-vábbra is fennmaradt felszámolás esetén a Cstv-ben szabályozott 50%-os kielégítési korlát. Problémás továbbá a megfelelő időben történő értékesítés teljesíthetősége, illetőleg gyakor-latilag megvalósíthatatlan a biztosíték értékének rendszeres felülvizsgálata. A vagyont terhe-lő jelzálogjog esetén a zálogjogi nyilvántartás – ha az a zálogkötelezett egész vagyonát ter-heli – csak az erre való utalást tartalmazza. A vagyon meghatározott részét (árukészlet, rak-tárkészlet, anyagkészlet) terhelő zálogjog esetében a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban, vagy annak mellékletében kell szabatos körülírással meghatározni a vagyon e meghatáro-zott körét, és a bejegyzés is így történik. A vagyon egy meghatározott körét terhelő zálog-jog esetén tehát lehetőség van az ingóságok tételes felsorolására, így amennyiben az intéz-mény eljárást dolgoz ki a vagyontárgyak megléte rendszeres ellenőrzésének módszerére (pl. főkönyv), akkor ez azonos megítélés alá eshet az egyes ingóságokat terhelő jelzálogjoggal. Azonban ez esetben sem lesz lehetőség a fedezet teljes értéken történő figyelembe vételére a Cstv. fent idézett rendelkezése miatt. Nagy készletváltozással tevékenykedő vállalkozások esetén ez problémás lehet.

111. A közraktárjegyek esetén nem érvényesül az első helyi igény, mert a Kt. 20. § (5) bekezdése alapján a közraktárt a meg nem fizetett közraktári díj, valamint a közraktári szerződésben kikötött egyéb szolgáltatások díjai biztosítékául az árura - minden zálogjogosultat megelő-zően - zálogjog illeti meg. A követelmény a Közraktártörvény 38.§ (5) bekezdése alapján sem teljesül, mert a zálogjegy első forgatójának felszámolása esetén, ha az áru nem nyújtott kellő fedezetet a zálogjegy birtokosának kielégítésére, a zálogjegybirtokos követelésének nincs kielégítési elsőbbsége, azt a Cstv. 57. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerinti egyéb követelések közé kell besorolni.

112. A Ptk. azonban lehetővé teszi, hogy a közraktárjegy óvadék tárgya legyen, amelynek elő-nye, hogy közvetlen kielégítési lehetőséget biztosít. Fontosnak tartjuk kiemelni ugyanakkor, hogy a Ptk. 338/A.§ (2) bekezdése, 270.§ (1) bekezdése és a Kt. 26.§ (5) bekezdése alapján a közraktárjegy, mint értékpapír óvadéki funkcióját csak akkor képes betölteni, ha a köz-raktári jegy birtokosát a hátiratok összefüggő láncolata igazolja, illetve, ha a zálogjegy elválik az árujegytől, és tartalmazza a Kt. 27.§ (1) bekezdésben foglalt tartalmi kellékeket. Ezen túlmenően tekintettel kell lenni arra is, hogy a Közraktártörvény 27.§ (3) bekezdése szerint közraktári jegyet vagy bármely részét óvadékként csak üres forgatmánnyal lehet átadni. A Kt. 32.§ (1) bekezdése szerint, ha a lejáratot követő három napon belül a zálogjegyen sze-replő összeget a zálogjegy birtokosának nem fizetik ki, követelheti a közraktárnál elhelye-zett áru értékesítését, és a vételárból történő kielégítését. Abban az esetben, ha az értékesí-tés időben elhúzódik, nem biztos, hogy a megfelelő időben való értékesítés kritériuma tel-jesül.

2.5 A pénzügyi lízingre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetel-mények

2.5.1 Elismerhetőségi feltételek

113. Az olyan ügyletekből származó kitettségeket, ahol a hitelintézet nyújt pénzügyi lízinget, a lí-zingelt vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékkal fedezettként lehet kezelni, amennyiben az megfelel az ingatlant, vagy ingó vagyontárgyat terhelő dologi biztosítékra vonatkozó mini-mumkövetelményeknek.

2.5.2 A lízingre vonatkozó minimumkövetelmények

114. A lízingelt vagyontárgy típusának megfelelően az ingatlanra vagy az ingó vagyontárgyakra vonatkozó minimumkövetelmények között meghatározott feltételeket kell teljesíteni.

29

115. Ingatlan lízing esetén a következő követelményeknek kell teljesülniük: jogi bizonyosság, az ingatlan rendszeres értékelése, ingatlanlízingre vonatkozó hitelpolitika, a lízingelt ingatlan biztosítása.

116. Az intézmény szabályzattal és eljárásrenddel rendelkezik a lízingbe adott eszköz felhaszná-lási módjára, korára és várható élettartamára, valamint értékére vonatkozóan.

117. Megbízható jogi kereteknek kell biztosítania a lízingbe adó tulajdonjogát és a tulajdonosi jogok gyakorolását, vagy zálogjogát

118. A vagyontárgy értékcsökkenés-elszámolás előtti értékének és piaci értékének különbözete nem haladja meg a vagyontárgy hitelezésikockázat-mérséklési értékét, kivéve, ha ezt az LGD-érték kiszámításakor már figyelembe vették.

2.5.3 A lízingre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

119. A lízingszerződés a Ptk.-ban nem szabályozott atipikus szerződés, ezért a lízingre meghatá-rozott követelmények vizsgálata során elsődlegesen az ügyleti feltételekből kell kiindulni, amelyeket a Ptk. 200.§ (1) bekezdése alapján a felek szabadon állapíthatnak meg.

2.6 A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz, vagy betét elis-merhetőségi- és minimum feltételei

2.6.1 A nem hitelnyújtó hitelintézetnél elhelyezett készpénz vagy betét elismerhetőségi feltételei

120. A nem a hitelnyújtó hitelintézetnél óvadékként, vagy letétként van elhelyezve a fedezet tár-gya.

2.6.2 Minimumkövetelmények

121. Jogi bizonyosság követelménye: az óvadék valamennyi irányadó joghatóság előtt érvényes és érvényesíthető.

122. A harmadik fél intézmény kifizetést kizárólag a hitelt nyújtó hitelintézet engedélyével telje-síthet. Ez a követelmény akkor teljesíthető, ha azt az intézményt, ahol az óvadékot vagy le-tétet elhelyezték, értesítik a fedezet tárgyának óvadékba vételéről, illetve a letét céljáról.

123. Az óvadék feltétlen és visszavonhatatlan. A követelmény azt jelenti, hogy a fedezetet alapí-tó szerződés, vagy kölcsönszerződés nem tartalmazhat semminemű olyan rendelkezést, mely az óvadék nyújtását feltételhez köti és az óvadék nyújtóját feljogosítaná az óvadék egyoldalú visszavonására. Természetesen ez a feltétel értelemszerűen irányadó a letéti szer-ződésre is.

124. A szerződésnek valamennyi fenti minimumfeltételt tartalmaznia kell ahhoz, hogy ez a fe-dezettípus alkalmazható legyen. Külön hangsúlyozni szükséges a harmadik fél együttmű-ködési kötelezettségét.

2.6.3 A magyar szabályozás áttekintése

125. Harmadik félnél elhelyezett készpénz, betét óvadék, illetve letét formájában képezheti fe-

dezet tárgyát, az engedményezéssel kapcsolatosan ugyanis problémák merülnek fel (lásd „a követelésekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése” című részt).

30

2.7 Nemteljesítés esetére fedezetet nyújtó életbiztosítási kötvényekre vagy szerződésre vonatkozó elismerhetőségi- és minimumkövetelmények

2.7.1 Elismerhető életbiztosítási kötvények, vagy szerződések

126. Az életbiztosítási kötvény vagy szerződés akkor elismerhető fedezet, ha a kötvényből, vagy szerződésből eredő követelésre a hitelnyújtó hitelintézet javára zálogjogot alapítottak - és a HKr. 118. § (2) bekezdésének rendelkezésére tekintettel - ha annak kedvezményezettje a hitelnyújtó hitelintézet.

2.7.2 Az életbiztosítási kötvényekre, vagy szerződésre vonatkozó minimumkövetelmé-nyek

127. Az életbiztosítást nyújtó (biztosító) csak akkor ismerhető el, ha a CRD VIII. fejezet 1. rész 29. pontja14 alapján előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet nyújtó. A követelmény szerint tehát az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek körében elismert fedezetnyújtók által kínált életbiztosítás fogadható el.

128. Az életbiztosítási kötvényből vagy szerződésből eredő követelést a hitelnyújtó hitelintézet javára zálogjoggal terhelték. Önmagában tehát a hitelnyújtó hitelintézet kedvezményezettkénti jelölése nem elegendő ezen fedezet-típus elismerhetőségéhez.

129. Az életbiztosítást nyújtót értesítik az elzálogosításról és ennek következtében a hitelt nyújtó hitelintézet minden más követelést megelőző sorrendben kielégítést kereshet a zálogtárgy-ból. Ezen feltétel teljesülése érdekében az intézménynek meg kell győződnie arról – a biz-tosító értesítése mellett – hogy a kötvényt, vagy szerződést nem terheli más zálogjog, mely a biztosító és a hitelnyújtó hitelintézet együttműködését, illetve egyben azt is feltételezi, hogy a biztosítók rendelkeznek olyan eljárással, mely alkalmas a kötvényeken, szerződése-ken fennálló zálogjogok azonosítására.

130. A kötvény vagy szerződés biztosítási összege, vagy visszavásárlási értéke nem csökkenhet.

131. A hitelnyújtó hitelintézetnek rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén a kötvény vagy szerződés visszavásárlási értékének a zálogszerződésben meghatáro-zott részét időben megkapja.

132. A hitelnyújtó hitelintézetet tájékoztatják a kötvénytulajdonos, vagy szerződő fél kötvény-nyel, vagy szerződéssel kapcsolatos fizetési kötelezettségének elmulasztásáról. A hitelező felé történő tájékoztatási kötelezettség vagy az életbiztosítási szerződés része kell, hogy le-gyen, vagy a hitelező és a biztosító közötti megállapodásban kell ezt a kérdést rendezni. Az intézménynek eljárást kell kidolgoznia egyrészt ezen értesítések kezelésre, másrészt az ilyen esetekben követendő eljárásra.

133. Az életbiztosításnak a kölcsön teljes futamidejére kell fedezetet jelentenie. Ha a biztosítási jogviszony még a hitel lejárata előtt megszűnik, a biztosítási kötvényből vagy szerződésből

14 Hkr. 109. §

31

származó, a biztosítási összeg vagy visszavásárlási érték zálogszerződésben meghatározott részének biztosítékul kell szolgálnia a hitel lejáratának időpontjáig. A biztosításnak tehát igazodnia kell a hitel futamidejéhez, ellenkező esetben a biztosítéki szerződésben ezen eset-ről rendelkezni kell.

134. Jogi bizonyosság követelménye.

2.7.3 Az életbiztosítási kötvényre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

135. Az életbiztosítási kötvény, vagy szerződés egyik minimumkövetelménye (bár ez inkább el-ismerhetőségi feltétel), hogy a hitelnyújtó hitelintézet legyen annak kedvezményezettje. A kedvezményezett jelölésnek, annak életbiztosítási szerződésbe foglalásával, hatályosnak kell lennie, valamint a biztosítási esemény, mint függő feltétel bekövetkezése esetén, a hitelinté-zetnek nem korlátozható joga kell legyen arra, hogy követelje a biztosítási összeg megfelelő részét. A Ptk. 560.§ (2) bekezdése alapján a kedvezményezett jelölésére, illetve a már kijelölt kedvezményezett helyett másik személy kedvezményezettkénti jelölésére a szerződő fél jo-gosult, ha azonban a szerződő fél nem a biztosított, ehhez a biztosított írásbeli hozzájárulá-sa szükséges. Utóbbi esetben ugyanakkor a biztosított hozzájárulásának hiánya a kedvez-ményezett jelölését semmissé teszi a Ptk. 561.§ (2) bekezdése alapján. A hiteltartozás mér-tékét meghaladó biztosítási összeg felett a szerződő szabadon rendelkezik, ezen fennmara-dó összegre - amennyiben más kedvezményezettet nem jelöl- ő maga (örököse) jogosult a Ptk. 560.§ (1) bekezdése alapján.

136. Az életbiztosítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg és visszavásárlási érték nem csökkenthető. A biztosítási összeg tekintetében erről a zálogszerződésben rendelkezni kell, a visszavásárlási érték csökkentését a Ptk. 565.§ (1) bekezdése tiltja, amelynek értelmé-ben a biztosító köteles a befizetett díjaknak a szabályzatban megállapított részét (visszavá-sárlási összeg) kifizetni.

2.8 Visszavásárlási garanciával biztosított értékpapírokra vonatkozó elis-merhetőségi- és minimumkövetelmények

2.8.1 Elismerhetőségi követelmény

137. A nem a hitelnyújtó hitelintézet által kibocsátott olyan értékpapírok ismerhetők el, melyet a kibocsátó kérésre visszavásárol.

2.8.2 Minimumkövetelmény

138. A CRD (HKr.) nem határozott meg erre vonatkozó minimumkövetelményt.

2.9 Saját, a fedezetek figyelembe vételén alapuló LGD becslés alkalmazása esetén a fedezetekre vonatkozó követelmények

139. A CRD VII. melléklet 4. rész 2.2.2. pontja (HKr. 74-76. §) határozza meg a saját LGD

becslés követelményeit, mely előírásokat tartalmaz az LGD becslésnél figyelembe vett fe-dezetek vonatkozásában is, melyek a következők.

140. A hitelintézetnek figyelembe kell vennie minden, az ügyfélkockázat és a biztosíték vagy biztosítéknyújtó kockázata között fennálló függőséget. Szigorúan (konzervatív módon) kell kezelni azokat az eseteket, amikor jelentős mértékű függőség áll fenn.

141. Az alapul szolgáló kötelezettségek és a biztosíték közötti devizanem eltéréseket a hitelinté-zetnek az LGD becsléseiben szintén konzervatív módon kell kezelnie.

32

142. Biztosíték figyelembe vétele esetén a becslések nem alapulhatnak kizárólag a biztosíték be-csült piaci értékén. A becsléseknek figyelembe kell vennie, hogy a hitelintézet a biztosítékot nem feltétlenül tudja rövid időn belül az ellenőrzése alá vonni, illetve értékesíteni.

143. Biztosíték figyelembe vétele esetén a hitelintézetnek a CRD VIII. melléklet 2. részben (HKr. XV. fejezetben) előírtaknak megfelelő formában kell kidolgoznia a biztosíték keze-lésével, jogszavatosságával és kockázatkezelésével kapcsolatos belső szabályzatokat.

3 ELŐRE NEM RENDELKEZÉSRE BOCSÁTOTT FEDEZE-

TEK Általános követelmények

144. A fedezetet nyújtó félnek megbízhatónak kell lennie15. A fedezetet nyújtó fél megbízható-sága azt jelenti, hogy az adós nemteljesítése esetén a szerződést biztosító mellékkötelem alapján fennálló fizetési kötelezettségének időben eleget tud tenni. Ennek érdekében az in-tézménynek meg kell határoznia, hogy – a jogszabály adta kereteken belül - kiket ismer el fedezetnyújtónak, milyen feltételeket támaszt a fedezetnyújtók vonatkozásában, illetve vizsgálnia kell, hogy a fedezetet nyújtó fél esetleg nem vállalt-e korábban helytállást más kö-telezettségének teljesítésért.

145. Itt is megfogalmazódik a jogi bizonyosság követelménye, azaz a hitelkockázati fedezetre vonatkozó megállapodásnak az irányadó joghatóság előtt érvényesnek és érvényesíthető-nek kell lennie 16.

3.1 Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó elismerhe-tőségi- és minimumkövetelmények

3.1.1 Elismerhető fedezetnyújtók

146. Valamennyi módszer szerint elismerhető fedezetet-nyújtók

• központi kormányzatok és központi bankok; • regionális kormányzatok és helyi önkormányzatok; • multilaterális fejlesztési bankok; • nemzetközi szervezetek, amelyekkel szembeni kitettségekre vonatkozóan a CRD 78-

83. cikk17 szerint 0%-os kockázati súly alkalmazandó; • azon közszektorbeli intézmények (public sector entities), amelyekkel szembeni kitett-

ségre az intézményekkel szembeni (hitelintézeti és befektetési vállalkozási) kitettségre vonatkozó kockázati súlyozást kell alkalmazni, vagy amelyekre a központi kormánnyal

15 Hpt. 76/E. § (7) bekezdés 16 Hpt. 76/E. § (7) bekezdés 17 Hkr. 8. §

33

azonos kockázati súlyozás alkalmazható18, intézmények (hitelintézet és befektetési vál-lalkozás);

• vállalkozások, beleértve az anyavállalatokat, leányvállalatokat és az Szmt. szerinti kap-csolt vállalatokat, amelyek

- elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítéssel és legalább 2. hi-telminősítési besorolással rendelkeznek, vagy

- nem rendelkeznek elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítés-sel de az IRB módszert alkalmazó hitelintézet legalább az elismert külső hi-telminősítő szervezet 2. hitelminősítési besorolásához tartozó PD-t rendelt a kitettséghez.

• A CRD által lehetővé tett diszkréció szerint a tagállamok egyéb előre rendelkezésre nem bocsátott elismert fedezet nyújtónak tekinthetnek a hitelintézetek engedélyezésé-ért és felügyeletéért felelős hatóság engedélyezési és felügyeleti jogkörébe tartozó to-vábbi pénzügyi intézményeket, amennyiben rájuk nézve a hitelintézetekre vonatkozó felügyeleti követelményekkel egyenértékű prudenciális követelmények vonatkoznak. Ezzel a diszkrécióval élt a jogalkotó, így elismert fedezetnyújtónak minősülnek a hitel-intézettel egyenlő prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozások.

147. A Hpt. 87/A. §. alapján hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak felel meg a pénzügyi vállalkozás, ha eleget tesz a hitelintézetekre vonatkozó szavatoló tőkére, tőke-megfelelésre, a kockázatok és a befektetések behatárolására, valamint az eszközök minősí-tésére vonatkozó rendelkezéseknek és saját tőkéje legalább kétmilliárd forint. A Felügyelet bírálja el, hogy az adott pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális sza-bályozás alá tartozónak minősül-e és erről határozatot ad ki. A Felügyelet a honlapján köz-zéteszi az ekként elismert pénzügyi vállalkozások listáját. Itt kell megemlíteni, hogy jelenleg egy ilyen elismerés történt a Felügyelet részéről, a Hitelgarancia Zrt. elismert pénzügyi vál-lalkozásnak minősül.

148. Amennyiben a kockázattal súlyozott kitettség-értéket és a várható veszteség értéket a hitel-intézet a belső minősítésen alapuló módszer szerint számítja ki, a fedezetet nyújtó akkor ismerhető el, ha azt a CRD VII. melléklet 4. részének19 rendelkezéseivel összhangban a hi-telintézet belsőleg minősíti, kivéve, ha ez alól jogszabály felmentést ad.

A VII. melléklet 1. részének 4. pontjában (HKr. 30. § (3) bekezdés) foglalt eljárás esetén el-ismert további fedezetnyújtók

A hivatkozott pont, illetve paragrafus rendelkezésének lényege, hogy a belső minősítésen alapuló módszert alkalmazó hitelintézetek az alább felsorolt szervezetek – köztük biztosítók, viszontbizto-sítók – által nyújtott előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetek kockázatmérséklő hatásának fi-gyelembe vételekor a tőkekövetelmény számítás során elismerhetik az adós és a fedezet nyújtó nemteljesítési valószínűsége közötti korrelációt. A tőkekövetelmény kockázatérzékenyebb, belső

18 CRD 78-83. cikk, Hkr. 6. § (2) és (3) bekezdés 19 Hkr. XIII. fejezete

34

minősítésen alapuló módszerének alkalmazása révén a helyettesítéses módszerrel történő tőke-számítás korrigálásra kerül az ún. kettős nemteljesítés esetét figyelembe vevő korrelációval, mely figyelembe veszi, hogy a kötelezettség csak akkor jelenthet veszteséget a hitelintézet számára, ha az adós és a fedezetet nyújtó egyszerre kerül nemteljesítésbe.

149. Elismert fedezetnyújtó azon hitelintézet, hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályo-zásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, befektetési vállalkozás, biztosító, viszontbiztosító, valamint exporthitel-ügynökségek, amely

• legalább egy éve nyújt üzletszerűen előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet,

• elismert külső hitelminősítő szervezet általi hitelminősítéssel és legalább 3. hitelminősí-tésű besorolással rendelkezik,

• olyan belső minősítéssel rendelkezett a hitelkockázati fedezet nyújtása időpontjában, vagy azt követően, amelyhez a sztenderd módszer szerint, a vállalkozással szembeni kitettség kockázati súlyozására vonatkozó szabályok alapján legalább 2. hitelminősítési besoroláshoz tartozó PD-t rendelt a hitelnyújtó hitelintézet,

• olyan belső minősítéssel rendelkezik, amelyhez a sztenderd módszer szerint, a vállal-kozással szembeni kitettség kockázati súlyozására vonatkozó szabályok alapján leg-alább 3. hitelminősítési besoroláshoz tartozó PD-t rendelt a hitelnyújtó hitelintézet.

150. Az exporthitel-ügynökségek által biztosított hitelkockázattal szembeni fedezet nem része-sülhet központi kormányzati viszontgaranciában.

3.1.2 Előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó minimumkövetelmé-nyek

151. A hitelkockázati fedezetnek közvetlennek kell lennie. A közvetlenség követelménye azt je-lenti, hogy az ügyfél nemteljesítése esetén a hitelező közvetlenül a fedezetnyújtóhoz for-dulhat a kifizetés teljesítése érdekében.

152. A hitelkockázati fedezet mértékének világosan meghatározottnak és kétségbevonhatatlan-nak (egyértelműen meghatározottnak) kell lennie. Ez a követelmény a fedezetet nyújtó helytállási kötelezettségének egyértelmű meghatározását jelenti. Pontosan meg kell hatá-rozni a szerződésben a fedezetnyújtó kötelezettségének tartamát.

153. A hitelkockázati fedezetre vonatkozó szerződés nem tartalmazhat olyan kikötést, amelynek betartása a hitelnyújtó közvetlen ellenőrzésén kívül esik, és amely:

• lehetővé tenné a fedezetnyújtó számára, hogy a fedezetet egyoldalúan megszüntesse növelné a fedezet tényleges költségeit a fedezett kitettség hitelminőségének romlása esetén;

• megakadályozhatná, hogy a fedezetnyújtót kötelezzék a szerződésszerű teljesítésre a főadós nemfizetése esetén. Álláspontunk szerint itt a szerződés időben történő teljesí-tésén van a hangsúly, a követelmény teljesítéséhez a szerződésben meg kell határozni, hogy a jogosult kielégítési joga mikor nyílik meg, hány felszólítást kell küldeni a főkö-telezettnek, illetve, hogy a fedezetnyújtónak hány napon belül, milyen feltételek meg-léte esetén kell teljesítenie. A szerződés nem tartalmazhat olyan rendelkezést, misze-rint bizonyos körülmények esetén a fedezetet nyújtó mentesülhet az időben történő teljesítés alól. Ha az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet lakóingatlanra alapított jelzálogjogra nyújt pótlólagos fedezetet, a fizetési kötelezettség elmulasztásától számí-tott két éven belül kell realizálni a fedezetet, tehát a fedezet alapján történő fizetésnek maximum két éven belül meg kell történnie.

35

• megengedné a hitelkockázati fedezet futamidejének a fedezetnyújtó általi csökkentését - vagyis a fedezetet nyújtó helytállási kötelezettségének az időtartamát pontosan meg kell határozni a szerződésben.

154. Jogi bizonyosság követelménye

155. A hitelintézetnek bizonyítania kell a felügyeleti hatóság számára, hogy rendelkezik a garan-ciák és hitelderivatívák alkalmazásából eredő potenciális kockázatok ellenőrzésére alkalmas eljárásokkal és folyamatokkal. A követelmény azt jelenti, hogy az intézménynek be kell tudnia mutatni a hitelderivatívák és garanciák alkalmazásának stratégiája és az átfogó koc-kázatkezelési rendszerébe való illeszkedését. Ilyen potenciális kockázat lehet pl. a kockáza-tok koncentrációja, melyet a hitelintézetnek nyomon kell tudnia követni és azt kezelnie kell. A garancianyújtókat minősíteni szükséges, és a kitettségeket aggregáltan kell nyomon kö-vetni (direkt és indirekt kitettségek), illetve az intézmény belső szabályzatában rögzíteni kell a koncentráció adott mértékeihez kapcsolódó eljárásokat.

További, a CRD VIII. melléklet 2. rész 18. és 19 pontjában (HKr. 123. §-ában) meghatáro-zott, a garanciákra és a készfizető kezességre vonatkozó minimumkövetelmények

156. Az ügyfél nemteljesítése és/vagy fizetési mulasztása után a hitelnyújtó hitelintézetnek jogá-ban áll a fedezetnyújtótól a fedezet alapját képező követelés szerinti összeget ésszerű idő-ben követelni. Ha az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezet lakóingatlanra alapított jel-zálogjogra nyújt pótlólagos fedezetet, ezt a követelményt szintén elég két éves időszakon belül teljesíteni.

157. A fedezet érvényesítésének nem lehet feltétele az, hogy a hitelintézetnek először a főköte-lezettől kell az összeget behajtania. Ez alapján az ún. sortartó kezesség kizárt.

158. A garanciának és a készfizető kezességnek a fedezetnyújtó általi egyértelműen dokumentált kötelezettségvállalásnak kell lennie.

159. A garanciának hitelkockázati fedezetnek ki kell terjednie minden olyan összegre, amelyet az ügyfélnek a hitelintézet követelésével kapcsolatban teljesítenie kell. Amennyiben bizonyos kifizetéseket kizárnak a hitelkockázati fedezet köréből, annak elismert értékét korrigálni kell, hogy az a korlátozott fedezetet tükrözze.

A VII. melléklet 1. részének 4. pontjában (HKr. 30. § (3) bekezdés) foglalt eljárás alkalma-zása esetén fennálló további minimumkövetelmények

160. Az alapul szolgáló kötelezettségnek az alábbi szervezetekkel szemben kell fennállnia:

• vállalkozással, ide nem értve a biztosítót és viszontbiztosítót, • olyan regionális kormánnyal, helyi önkormányzattal vagy közszektorbeli intézmény-

nyel, amelyre nem alkalmazhatók a központi kormánnyal és központi bankkal szem-beni kockázati súlyozás,

• a lakossággal szembeni kitettségi osztályba tartozó mikro-, kis- vagy középvállalkozás-sal.

161. Az alapul szolgáló ügylet kötelezettjei nem tartoznak a fedezetet nyújtóval azonos ügyfél-csoportba

162. A kitettségnek az alábbi eszközökkel kell fedezettnek lennie:

• olyan hitelderivatíva, amelynek alapja egyetlen referencia eszköz, és olyan garancia vagy készfizető kezesség, amely egyetlen kitettségre vonatkozik,

• első nemteljesítéskor lehívható kosár termék, amelyet a kosárban szereplő eszközök közül a legalacsonyabb kockázattal súlyozott kitettség érték határoz meg, vagy

• n-edik nemteljesítéskor lehívható kosár termék, amelyet a kosárban szereplő eszközök közül a legalacsonyabb kockázattal súlyozott kitettség érték határoz meg azzal, hogy a

36

megszerzett védelem csak akkor minősül hitelezésikockázat-mérséklő tételnek, ha a megfelelő (n-1)-edik nemfizetési fedezetre is kiterjed, vagy ha a kosáron belüli követe-lések (n-1)-edik esetében már fennáll a nemteljesítés,

163. A hitelkockázati fedezet megfelel a HKr. 120. 121. 123. és 125. §-aiban meghatározottak-nak,

164. A kitettséghez a 30. § (3) bekezdésében meghatározott eljárás előtt hozzárendelt kockázati súlyban még nem jelenik meg a hitelezésikockázat-mérséklés,

165. A hitelintézet a hitelkockázati fedezet nyújtójától közvetlen - az alapul szolgáló kitettség kö-telezettjével szembeni igényérvényesítése nélküli - kifizetésben részesül,

166. A hitelkockázati fedezet a szerződésben meghatározott minden hitelesemény következté-ben felmerülő kockázat fedezett részén kialakult veszteséget fedez,

167. A kölcsönből, kötvényből vagy járulékos kötelezettségből eredő, átruházott követelés ki-elégítési sorrendje megfelel az irányadó joghatóság jogrendjének,

168. A hitelkockázati fedezet feltételeit írásban meghatározta a hitelkockázati fedezet nyújtója és a hitelintézet,

169. A hitelintézet eljárással rendelkezik a hitelkockázati fedezet nyújtója és az alapul szolgáló ki-tettség kötelezettje közötti korreláció feltárásához, és

170. A felhígulási kockázatra vonatkozó hitelkockázati fedezet esetén a vásárolt követelés eladó-ja nem tartozhat a hitelkockázati fedezetet nyújtóval azonos ügyfélcsoportba.

3.1.3 Saját LGD becslés alkalmazása esetén a garanciák kockázatmérséklő hatásának az LGD becslésben történő figyelembe vétele során a garanciákkal szembeni mini-mumkövetelmények20

171. Az alábbi követelmények olyan, a vállalatokkal, intézményekkel (hitelintézet és befektetési vállalkozás), központi kormányokkal és központi bankokkal szembeni kitettségek esetében alkalmazandók, ahol a hitelintézet saját LGD becsléseket készít - vagyis az AIRB-módszerrel fedett portfoliókra és a lakosságal szembeni kitettségre.

172. Ha az AIRB módszert alkalmazó hitelintézet a sztenderd módszert alkalmazhatja a köz-ponti kormánnyal, központi bankkal, hitelintézettel és befektetési vállalkozással szembeni kitettségre, akkor az általuk nyújtott garanciára nem alkalmazhatóak az alább felsorolt ren-delkezések. Ebben az esetben a hitelintézet a Hpt. 76/E-76/F. § szerint ismerheti el az elő-re nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetet.

173. Lakossággal szembeni kitettségre vonatkozó garanciák esetében ezeket a követelményeket kell alkalmazni a kitettségek kategóriákba és pool-okba sorolásánál, valamint a PD érték becslésénél.

20 CRD VII. melléklet 4. rész 96-100. pontjai, illetve a Hkr. 80. § (1)-(7) bekezdése

37

174. A hitelintézeteknek világosan meghatározott kritériumokkal kell rendelkezniük a kockázat-tal súlyozott kitettség érték kiszámítása során elismert garanciát vállalók típusaira vonatko-zólag. A követelmény szerint tehát az intézmény belső szabályzatában meg kell határozza, hogy kiket ismer el előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezet nyújtójaként.

175. Elismert garanciavállalók esetében ugyanazok a szabályok alkalmazandók, mint amelyeket a CRD a VII. melléklet 4. részének (17)-(29) pontjaiban21 fogalmaz meg az ügyfelekre vo-natkozóan. Ezek például a fedezetet nyújtók kategorizálása, minősítése, a minősítések megváltoztatásnak feltételei, a felülvizsgálatot végzők személyének és a felülvizsgálatok gyakoriságának meghatározása, a szerződés írásba foglalása, a garanciavállaló felmondási jogának kizárása, stb.

176. Az írásba foglalt fedezeti szerződésnek addig kell hatályosnak lennie, amíg a garantőr köte-lezettségének teljes mértékben eleget nem tesz (az összeg és a garancia, készfizető kezesség futamidejének vonatkozásában). Vagyis a garantőr addig nem szabadulhat helytállási köte-lezettség alól, ameddig a főadós nem teljesítése vagy nem szerződésszerű teljesítése folytán keletkezett fizetési kötelezettségének eleget nem tesz. Ezen követelmény nem a főadós és a garantőr kötelezettsége közötti lejárati eltérés kizárását jelenti, - mivel ez IRB módszer ese-tén megengedett – hanem azt, hogy a garantőr a fedezeti szerződés alapján fennálló fizetési kötelezettsége alól nem mentesülhet.22 A garantőr, vagy készfizető kezes felmondási jogát ki kell zárni, valamint a fedezetnek jogilag érvényesíthetőnek kell lennie a garancianyújtóval vagy a készfizető kezességet vállalóval szemben azon a joghatósági területen, ahol a garan-cianyújtó vagy a készfizető kezességet vállaló olyan lefoglalható vagyontárgyakkal rendelke-zik, amelyekre vonatkozóan az ítélet érvényesíthető.

177. Feltételes garanciák elismerhetősége a Felügyelet jóváhagyásától függ. Ehhez a hitelintézet-nek igazolnia kell, hogy képes a feltételes garancia kockázatcsökkentő hatásának megfelelő számszerűsítésére, hatékony és folyamatos figyelemmel kísérésére.

178. A hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy a kategóriába vagy pool-ba sorolás kritériumai a kockázatcsökkentési hatás lehetséges romlását megfelelő módon kezelik.

Módosíthatósági kritériumok

179. A hitelintézetnek egyértelműen meghatározott kritériumokkal kell rendelkeznie a kategóri-ák, pool-ok vagy LGD becslések módosításához, illetve a lakossági és az elismert vásárolt követelések esetében a kockázatok kategóriákba vagy pool-okba történő besorolási folya-matára vonatkozóan ahhoz, hogy kimutassa a garanciák és készfizető kezesség hatását a

21 Hkr. 58-62. §-ai 22 Erre példa, ha a főadós fizetési kötelezettsége 1 évig, negyedéves törlesztéssel úgy áll fenn, hogy a garantőr nem a fő-adós fizetési kötelezettségének egész tartamára, vagyis az 1 évre, hanem háromnegyed évre vállal helytállást (lejárati elté-rés van tehát). Ha az adós nem fizeti meg a második törlesztő részletet, akkor a garantőrnek helytállási kötelezettsége ke-letkezik, amely alól a követelmény szerint nem mentesülhet akkor sem, ha a garancia „futamideje”, vagyis a 3. negyedév már eltelt. A garantőr tehát csak abban az esetben szabadulhat, ha a főadós teljes mértékben eleget tett azon fizetési kö-telezettségének, amelynek teljesítésért a garantőr helytállást vállalt.

38

kockázattal súlyozott eszközök kiszámításában. Ezeknek a kritériumoknak meg kell felel-niük a CRD VII. melléklet 4. rész (17)–(29) pontjaiban23meghatározott minimumkövetel-ményeknek.

180. A kritériumoknak valószerűnek és intuitívnak kell lenniük. Meg kell ragadniuk a garanciát, vagy készfizető kezességet vállaló képességét és szándékát a garancia vagy kezesség teljesí-tésére, a garanciát vagy készfizető kezességet vállaló általi kifizetések időzítését, a garanciát vagy készfizető kezességet vállaló teljesítése és az adós fizetőképessége közti korrelációt, valamint az ügyfél számára fennmaradó reziduális kockázat mértékét.

3.1.4 A viszontgaranciákra vonatkozó minimumkövetelmények

181. Amennyiben egy kitettség központi kormány vagy központi bank, központi kormányával azonos kockázati súlyú regionális vagy helyi kormányzat, hitelintézettel, befektetési vállal-kozással, vagy központi kormánnyal azonos kockázati súlyú közszektorbeli intézmény, vagy nulla százalékos kockázati súlyú multilaterális fejlesztési bank által viszontgarantált, a hitelintézet a kitettséget úgy kezelheti, mintha az a szóban forgó intézmény által nyújtott garanciával közvetlenül lenne fedezve, feltéve, hogy teljesülnek az alábbi feltételek:

• A viszontgarancia a követelés hitelezési kockázatát minden szempontból fedezi. • Mind az eredeti garancia, mind pedig a viszontgarancia teljesíti a garanciára és készfi-

zető kezességre megállapított minimumkövetelményeket24, kivéve a viszontgarancia közvetlen jellegét. A 123. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feltételek (ésszerű időn belüli követelhetőség, közvetlenség) az ezen szervezetek által nyújtott garancia és viszontgarancia esetén akkor teljesül ha:

o a hitelnyújtó hitelintézet jogosult a garancia nyújtójától előzetes kifizetésre, melynek mértékét a hitelt nyújtó hitelintézet által valószínűsíthetően elszen-vedett, a garancia által nyújtott fedezet terjedelmével arányos gazdasági vesz-tesége összegének becslésével számítanak ki, ami tartalmazza a kamatfizetés elmaradásából származó veszteséget, valamint más, a kölcsönfelvevő által tel-jesítendő kifizetéseket is;

o a hitelnyújtó hitelintézet bizonyítani tudja, hogy a garancia veszteségfedezeti hatásai – beleértve a kölcsönfelvevő által teljesítendő kifizetések elmaradásá-ból származó veszteségeket – indokolják ezt az eljárást.

• a fedezet megbízható és a múltbeli adatok nem utalnak arra, hogy a viszontgarancia-fedezet értéke kisebb, mint a szóban forgó intézmény által nyújtott közvetlen garan-cia. Ezt az intézménynek kell igazolnia a múltbeli tapasztalatai alapján.

A rendelkezés értelmezése szerint tehát ha egy kitettséget egy itt felsorolt intézmény viszontgaranciájával ellátott és azt a hitelintézet a viszontgarancia nyújtója által vállalt köz-vetlen garanciával fedezettnek tekintheti, akkor az „alapgarancia/készfizető kezesség” nyúj-

23 Hkr. 58-62. §-ai 24 Hkr. 120. 121. 123. §

39

tója olyan szervezet is lehet, amely egyébként nem elfogadott garancia/kezesség nyújtó, hi-szen nem az ő garanciáját, hanem a viszontgarantőr garanciáját lehet figyelembe venni és a garanciának nem kell megfelelnie a HKr. 108. §-ában írt, elfogadott garancianyújtókra vo-natkozó rendelkezéseknek.

182. A viszontgarancia fentiek szerinti figyelembe vételére akkor is van lehetőség, ha azt a fenti-ekben nem felsorolt viszontgarancia nyújtó nyújtja, ha ez a viszontgarancia a fent felsorolt szervezetek garanciájával, készfizető kezességével biztosított.

3.1.5 Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó magyar szabályozás áttekintése

183. A magyar jogi szabályozás a készfizető kezességet és a garanciát sorolja fel, mint előre nem rendelkezésre bocsátott fedezeteket25. A magyar jogrendszerben a „garancia” fogalom így általánosságban nem létezik, leginkább a bankgarancia valósítja meg azon előírásokat, me-lyeket a CRD, illetve a HKr. támaszt a garanciával szemben. A Felügyelet álláspontja sze-rint minden olyan hitelezésikockázat-mérséklő eszköz, mely kielégíti az előre nem rendel-kezésre bocsátott hitelkockázati fedezet fogalmát és megfelel a garanciára vonatkozó elis-merhetőségi és minimumfeltételeknek, a garancia kezelésére meghatározott szabályok sze-rint figyelembe vehető, azaz elismerhető a tőkekövetelmény számítás során.

E tekintetben nincs különbség abban, hogy a biztosítást, garanciát befogadó intézmény sztenderd, vagy belső minősítésen alapuló módszert alkalmaz a hitelezési kockázat tőkekö-vetelmény számítására, mert az előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek mindkét módszerben elismerhetők, csak eltérő módon történik a figyelembe vételük.

184. A bankgarancia hitelkockázat csökkentő eszközként történő elismerhetősége tekinteté-ben több álláspont alakult ki. Az egyik álláspont szerint a bankgarancia nem elismerhető, mivel a CRD/HKr. szerinti garancia feltétlen kötelezettségvállalást ír elő, ahol az intéz-mény a fedezetet feltétel nélkül lehívhatja, ahhoz nem szükséges további okmányok bemu-tatása, vagyis az intézményt nem terheli semmiféle bizonyítási kötelezettség a garancia le-hívhatóságának vonatkozásában. A másik álláspont szerint azonban a bankgarancia elis-merhető, ha a garancia lehívhatóságát valamely esemény bekövetkezéséhez, így az adós nemfizetéséhez kötik. Ez a követelmény teljesül, ha a garanciaszerződésben kikötik, hogy garantőr feltétlen és visszavonhatatlan kötelezettséget vállal arra, hogy a hitelező első írás-beli felszólítására az alapjogviszony vizsgálata nélkül, a Bank vagy bármely harmadik sze-mély által támasztott jogi kifogás vagy vita ellenére, a hitelező javára a garanciaszerződés-ben megjelölt maximális összeg erejéig fizetést teljesít. Ezen túlmenően szükséges az, hogy a garantőr felé kibocsátandó felszólítás tartalmazza a hitelező nyilatkozatát arra vonatkozó-an, hogy az adós nem tett eleget szerződésszerűen fizetési kötelezettségének.

185. A jogi bizonyosság követelményét érinti, hogy a jövőbeni garantőr által adott szándéknyi-latkozatot nem lehet bankgaranciának tekinteni, szándéknyilatkozat megléte nem adhat alapot kockázatcsökkentésre. Előfordulhat ugyanis, hogy a bank szándéknyilatkozatot ad

25 Hkr. 96. § (3) bekezdés

40

arra vonatkozóan, hogy az adós tartozásáért garanciát vállal, és a felek ettől a szándéknyi-latkozattól teszik függővé, hogy kötnek-e szerződést. Az ilyen szándéknyilatkozatot a bírói gyakorlat nem tekinti bankgaranciának, ezért ez alapján a garantőr nem kötelezhető fizetés-re.

186. A CRD/HKr. szerint a garantőr egyoldalúan nem mondhatja fel a szerződést olyan okból, amelynek betartása a hitelnyújtó hitelintézet közvetlen ellenőrzésén kívül esik. A Ptk. a bankgarancia vonatkozásában nem rendelkezik külön a felmondásról, ezért erről a felek a szerződési szabadságuk körében állapodnak meg. A szerződés azonban nem tartalmazhat olyan kikötést, amely ezzel ellentétes lenne.

187. A bankgarancia esetén a garantőrnek meghatározott összeghatárig kell teljesíteni az intéz-mény felé, amely összeg teljesen független az adós tartozásának nagyságától. A garancia te-hát csak abban az esetben fedezi a követeléssel kapcsolatos minden típusú fizetési kötele-zettséget, ha kellően magas összeghatárt állapítottak meg a garanciaszerződésben. Ebből kifolyólag a kritérium teljesítését csak egyedi esetekben lehet vizsgálni.

188. Ezek alapján tehát a bankgarancia elismerhetősége a szerződés szövegezésétől, az ügyleti feltételek meghatározásától függ.

189. A jogi bizonyosság kritériumát illetően a készfizető kezesség esetében szükséges megvizs-gálni azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén a kezes mentesülhet a helytállási kötele-zettség alól.

190. A Ptk. 273.§ (1) bekezdése szerint a kezes érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. Ilyen kifogások lehetnek például, hogy a követelés nem járt le vagy a jogosult késedelembe esett. A Ptk. kommentár szerint a kezes érvényesítheti a kötelezettet megillető kifogásokat, valamint az ő saját személyében a jogo-sulttal szemben fennálló kifogást akkor is, ha az más jogviszony alapján keletkezett. Ez alapján tehát a kezes mentesülhet a teljesítés alól (a kezes azonban a kötelezettel szemben fennálló jogviszonyon alapuló kifogást a jogosulttal szemben nem érvényesíthet). Azonban ez a szabály a Ptk. alapján áll fenn, és diszpozitív jellege folytán a szerződésben a felek ki-zárhatják.

191. A Ptk. 273.§ (2) bekezdése szerint a kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint ami-lyen elvállaláskor volt. Ez a helyzet előfordulhat például, ha az adós és a hitelező a szerző-dést a teljesítési határidő meghosszabbításával módosítja. Ebben az esetben szükséges a kezes hozzájárulását is beszerezni, mert ennek hiányában a hitelező a meghosszabbított fi-zetési határidőre jutó kamatot nem érvényesítheti.

192. A Ptk 276. § (2) bekezdése alapján a kezes szabadul, amennyiben a jogosult lemond a kö-vetelést biztosító olyan jogról, amelynek alapján a kezes a reá átszálló követelésre kielégítést kaphatott volna, vagy amennyiben a követelés a jogosult hibájából behajthatatlanná vált. Ennek alapján tehát a hitelezőnek is vannak kötelezettségei a kezessel szemben, amelynek elmulasztása a kezes szabadulását eredményezheti. Ez a kötelezettség felöleli egyrészt azt, hogy a hitelezőnek fenn kell tartania a kezesség elvállalásakor már meglévő biztosítékokat (például nem mondhat le a kezességvállalás előtt keletkezett jelzálogról, de ezzel egy tekin-tet alá esik, ha a jelzálogot nem jegyezteti be az ingatlan nyilvántartásba) illetve, hogy a kö-vetelés behajtása végett fel kell lépnie az adóssal szemben, nehogy az adós fizetésképtelen-sége folytán a kezes a megtérítési igénytől elessék.

193. A kezes szabadulását eredményezi az is, ha tartozásátvállalás történik, és ahhoz a kezes hozzájáruló nyilatkozatát nem szerzik be. A Ptk. 332.§ (3) bekezdése szerint a tartozásátvál-lalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik.

41

194. Ugyanezt eredményezheti az is, ha a kötelezettség jogszabály alapján száll át valaki másra, ugyanis a Ptk. 333. §- a szerint, ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ennek tipikus esete lehet az öröklés. Például, ha az adós meghal, akkor generális jogutódlás (jogszabály alapján száll át a kötelezettség) folytán örököse lép a helyébe, viszont a kezes sikerrel hivatkozhat arra, hogy nem járult hozzá ahhoz, hogy amennyiben az adós személyében akár öröklés folytán megváltozik, kezessége fennmarad.

195. A készfizető kezesség elfogadása a fenti feltételek figyelembe vételétől függ, míg az egysze-rű, sortartásos kezesség semmi esetben sem ismerhető el a CRD/HKr. szerint, mert az egyszerű kezes sortartási kifogással élhet, vagyis követelheti, hogy a jogosult először a köte-lezettől próbálja meg behajtani a követelést.

196. A jogi bizonyosságot illetően a következőkre kell felhívni a figyelmet az állami kezesség esetében: az állam által vállat kezesség előkészítésének és a kezesség beváltásának eljárási rendjéről szóló 110/2006 (V.5.) Korm. rendelet (Rendelet) szerint az egyedi kezességek, egyedi állami garanciák, állami viszontgaranciák, valamint a Rendeletben felsorolt (9. § (1) bekezdés) jogszabályi kezességek beváltásánál az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint jár el, utóbbi két esetben a Rendelet maga is kiemeli, hogy a kérelmet az adóhatóság elutasítja, ha a hitelintézet eljárása a kölcsönnyújtásánál nem felel meg a külön törvényben, vagy a Rendeletben foglaltaknak. Az adózás rendjéről szóló fenti törvénynek az állami garancia (kezesség) beváltásához kapcsolódó ellenőrzésről ren-delkező 117. §-a szerint is az adóhatóság az állami garancia beváltására irányuló kérelem el-bírálása során vizsgálja a garanciabeváltás (kezesség) jogszabályban előírt feltételeinek telje-sülését, melyet kiterjeszthet az eredeti kötelezettre is. Ha a hitelintézet eljárása a feltételek-nek nem felel meg, az adóhatóság az állami garancia (kezesség) beváltás iránti kérelmet el-utasítja. Erre sor kerülhet abban az esetben, ha az állami kezesség vállalása mellett folyósí-tott hitelt a külön jogszabályban meghatározott hitelcéltól eltérően kerül felhasználásra, és a hitelintézet elmulasztja a Hpt. 78.§ (4) bekezdésében foglalt azon kötelezettségét, amelynek értelmében a kockázatvállalást tartalmazó szerződés tartama alatt a szerződésben foglalt feltételek megvalósulását figyelemmel kell kísérnie, és dokumentálnia kell. A banki gyakor-latban előfordul, hogy a hitelintézet az állami kezességvállalás melletti folyósítandó hitel egy része vonatkozásában óvadéki szerződést köt az adóssal, vagyis az óvadék összegét a fo-lyósítandó hitelből tartja vissza. Ez azzal a problémával járhat, hogy az állami kezességválla-lás beváltását az óvadék összege tekintetében az adóhatóság megtagadja, mivel a folyósítás-ra került hitelből az óvadék összegének megfelelő részt nem fordították az adott hitelcélra, így a hitel azon részére az állami kezességvállalás nem vonatkozik. Ebben az esetben tehát a hitelintézet nem tekintheti úgy, hogy a hitel egésze állami kezességgel fedezett. Az állami kezesség beváltásának megtagadásával járhat az is, ha a hitelintézet az állami kezességválla-lás mellett folyósított hitelügylet biztonságot jelentő voltának szem előtt tartásával, nem elég körültekintően, vagy a szokásos szakmai gondosságot nélkülözve, a Hpt. 78.§ (1) be-kezdésében foglaltak megsértésével köti meg a hitelszerződést (például nem győződik meg

42

arról, hogy a jogügyletet biztosító jelzálogjog tárgya a hitelszerződés megkötésének az idő-pontjában az adós tulajdonában van), és ezért az állam, mint kezes nem tudja érvényesíteni visszkereseti jogát.26 Az állami kezességvállalás nyújtotta biztonság nem adhat alapot a hi-telintézetnek kevésbé körültekintő hitelezési tevékenységre. Mindezek alapján tehát a hitel-intézeteknek az állami kezesség mellett nyújtott hitelek esetén rendkívül körültekintően kell eljárniuk, hiszen a kellő gondosság elmulasztása a fedezet érvényesítési lehetőség elveszté-sével járhat. Ebben a körben kiemelt jelentősége van továbbá a Rendelet beváltásra vonat-kozó szabályai pontos betartásának annak érdekében, hogy a beváltás formai okokból se hiúsuljon meg (pl. a Rendelet 9. § (3) bekezdése szerint amennyiben az állami kezességvál-lalással érintett hitelszerződés felmondásra kerül, vagy a véglejáratkor a kölcsönt az adós még nem fizette teljesen vissza, a hitelintézet a felmondást követő 31. naptól érvényesítheti az állami készfizető kezességvállalásból eredő jogait az állami adóhatóságnál. A beváltás az adóhatósághoz benyújtott igénylőlap felhasználásával történik, stb.)

197. Az állami kezesség esetében problémát jelenthet, hogy az Áht. 33.§ (4) bekezdése alapján az egyedi állami kezesség főszabályként egyszerű kezesség, és ettől a Kormány csak indo-kolt esetben térhet el határozatában. Az egyszerű kezesség esetében a kezes csak akkor kö-teles teljesíteni, ha a követelés nem hajtható be a főkötelezettől, illetve olyan kezesektől, akik őt megelőzően, rá tekintet nélkül vállaltak kezességet. Ez arra a követelményre hat ki, miszerint a garanciát vállaló általi fizetés nem tartozhat olyan rendelkezés hatálya alá, mi-szerint a hitelt nyújtó hitelintézetnek először az ügyféltől kell az összeget behajtania. Az egyszerű kezes kötelezettsége másodlagos, és ún sortartási kifogást emelhet mindaddig, amíg a követelés behajtása várható. A CRD/HKr. alapján tehát az egyszerű állami kezes-ség nem elfogadható tőkekövetelmény-csökkentésre. Az állam által vállalt készfizető kezes-ség alapjául jogszabályok, illetve kormányhatározatok szolgálnak, ebből kifolyólag az állami kezesség csak kivételes esetekben ismerhető el hitelkockázat-csökkentő tényezőként. Ilyen esetekben szükséges megvizsgálni az egyedi jogszabályokat, kormányhatározatokat is, hogy milyen feltételeket határoztak meg benne a kezességre vonatkozóan, amely érintheti az ál-lami kezesség elismerhetőségét.

198. Mindezen túlmenően a költségvetési viszontgarancia vállalásának és érvényesítésének rész-letes szabályairól szóló 48/2002. PM rendelet 3. § (4) bekezdése szerint az állami viszontgarancia mértéke korlátozott, amennyiben az legfeljebb a kezes által kifizetett ösz-szeg 70%-a lehet. A HG Zrt. üzletszabályzata szerint az Zrt. készfizető kezességvállalása nem terjed ki a készfizető kezességvállalási díj összegére, az adós késedelme miatt felszámí-tott többlet (késedelmi) kamatokra és a hitelintézet által felszámított bankgarancia-díjra. Mivel a viszontgarancia mértéke a HG Zrt garanciájához korlátozottan igazodik, ezért - el-fogadhatósága esetén - elismert értékét a korlátozott fedezethez viszonyítottan korrigálni kellene.

26 AEÉ 2005/9.

43

199. Önkormányzatok is vállalhatnak készfizető kezességet, azonban ennek felső határa a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 88.§ (2) bekezdése szerint a korrigált sa-ját bevétel, így kezességük fedezetként csak ennek figyelembe vételével fogadható el.

44

4 BELSŐ IRÁNYÍTÁS, BELSŐ KONTROLL

4.1 Belső irányítás

4.1.1 A belső irányítás vizsgálata a validáció során

200. A CRD és a hazai jogszabályok az intézmények irányítási rendszerére (corporate governance) és a belső irányítás (internal governance) rendszerére is határoznak meg elő-írásokat. A GL 10 konkretizálja továbbá azokat a szempontokat, amelyeket a validálás so-rán az intézmény internal governance rendszerére vonatkozóan a Felügyelet érvényesít. Ezen túlmenően a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának ajánlásában27 foglaltak – mint általános követelmények - teljesülése is áttekintésre kerül.

201. A CRD–nek28 az intézmény irányításával szemben támasztott követelménye átfogó, általá-nos: minden intézménynek megbízható governance rendszerrel kell rendelkeznie, amely magában foglalja a következőket:

• áttekinthető szervezeti felépítés, • egymástól jól elhatárolt, átlátható és következetes felelősségi körök, • hatékony eljárások a jelenlegi vagy esetlegesen felmerülő kitettségekhez kapcsolódó

kockázatok azonosítására, kezelésére, figyelésére és jelentésére, • megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok, beleértve megbízható adminisztratív és

számviteli eljárásokat is. 202. A fenti követelményrendszer testületi, hatásköri, szervezeti aspektusból a tagországok jog-

anyagában (társasági jog) már ma is szerepel.

203. A GL 10-ben szereplő ajánlások a vizsgálati szempontokat adják, ezért önmagukban nem hajthatók végre, hanem belőlük kiindulva a Felügyeletnek kell megfogalmaznia a fejlett módszerek engedélyezésének feltételeként alkalmazott belső irányítással szembeni elvárása-it. A Felügyelet a validálást tartalmi feltételekhez köti. Ez azt jelenti, hogy kockázat-nak tartja, ha az irányelvekben megfogalmazott ellenőrzési funkciók, bár egy formailag elő-írt testületi rendszerben teljesülnek, azonban az ellenőrzések felelősségi és hatásköri rend-szere nem illeszkedik a csoport sajátosságaihoz, az üzleti logikához, azaz nem tudja, vagy felesleges adminisztrációs és költség teherrel tudja tartalmi funkcióját betölteni. A GL 10 belső irányításra vonatkozó ajánlás jellemzője, hogy célirányos, vagyis a felügyeletek által al-kalmazott belső irányítási követelményeknek a fejlett módszerek alkalmazásának biztonsá-gát kell szolgálnia, és alkalmazásának eseti megközelítésűnek, tehát intézményre szabottnak kell lennie.

27 11/2006. számú ajánlás a belső védelmi vonalak kialakításáról és működtetéséről 28 CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § (1)

45

204. A Felügyelet a validáláshoz kéri bemutatni a jelen fejezetben megkívánt funkciók intézmé-nyen és a csoporton belüli megosztását hatáskör és felelősség szerint, egymáshoz való kap-csolatukat. A validálás során a Felügyelet figyelembe veszi az engedélyt kérő intézmény te-vékenységeinek természetét, méretét és összetettségét. és indokolt esetben elfogadja az in-tézmény által választott megoldásokat.29 Az egységes kezelés abban nyilvánul meg, hogy ugyanazokat a belső irányítási funkciókat és hatásmechanizmusokat kéri számon a Fel-ügyelet minden esetben, azonban alkalmazza az arányosság elvét.

205. A megfelelő intézményirányítás CRD-ben megfogalmazott követelménye általánosabb követelményrendszer, mint a validálás során alkalmazott belső irányítással szemben tá-masztott követelményrendszer. A megfelelő intézményirányítást például az illetékes ható-ság a tagállam piacára való belépés engedélyezésekor, vagy működő intézmények esetében a folyamatos felügyelés során is megköveteli. Az intézményirányításnak a belső irányítással összefüggő vonatkozásait a validálás során a Felügyelet vizsgálja, de a vizsgálat fókuszában a fejlett módszerek alkalmazásához szükséges belső irányítási mechanizmusok állnak.

206. A belső irányítással szembeni elvárások nagyjából azonosak azokkal az elvárásokkal, ame-lyeket a tulajdonos és befektető gondos gazda módjára egyébként is logikusan elvár az in-tézményektől. A fejlett módszerekkel azonban az üzleti innovációk egész sora lép az üzleti folyamatba, ennek megfelelő használatához és a folyamatok kézbentartásához a korábbinál fejlettebb belső intézményi kapcsolat- és irányítási rendszer szükséges.

207. A pusztán a tőkekövetelmény csökkentése céljából készült modellek alkalmazása nem en-gedélyezhető. Ennek a kiszűrésére szolgál az a követelmény, hogy a tőkekövetelmény szá-mítása során használt rendszerek és folyamatok alapvető szerepet kell, hogy játsszanak a kockázatkezelési és döntéshozatali folyamatban30. A felügyeleti validálás célja tehát annak a ténynek a bizonyítottnak látása, hogy a belső irányítás nem csak papíron létezik (lásd. még Use teszt fejezet).

208. A Felügyelet a fejlett módszerek alkalmazásának engedélyezését megelőzően vizsgálja azt, hogy az intézmény vezetése (tulajdonos, vagy a tulajdonost képviselő testület és a me-nedzsment) mechanizmus-szerűen képes-e ellátni, és köteles gondossággal el is látja-e a belső irányításból rá háruló funkciókat. Külföldi székhelyű intézmények esetében ez gyak-ran szükségessé teszi az anyafelügyelet megkeresését, hiszen a csoportszintű irányításra ez a hatóság lát rá, a leánybank által leírtak értelemszerűen nem teszik értékelhetővé a csoport-irányítás teljességét.

209. Hitelkockázat tekintetében a minősítési és becslési eljáráshoz kapcsolódó belső szabályza-tokat a hitelintézet igazgatóságának kell jóváhagynia.31 Az irányító testületeknek és az ügy-vezetésnek ismernie kell az intézmény fejlett módszerekhez kapcsolódó rendszereinek lé-nyeges vonásait (general understanding), és a hozzájuk kapcsolódó menedzsment infor-

29 CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § 30 CRD 84. cikk 2. (b); Hpt. 76/B § (2), / CRD IX. melléklet 3. rész 2.; Mkr. 7. § (2) / 2006/49/EK V. melléklet 2. a); Kkr. 43. § (4) a) / CRD III. melléklet 6. rész 28-30; Pkkr. 22.§ 31 CRD VII. melléklet 4. rész 124.; Hkr. 93. § (1)

46

mációs rendszereket.32 Az egyéb kockázatok tekintetében szintén indokolt, hogy a fejlett módszerekre vonatkozó belső szabályzatokat az igazgatóság hagyja jóvá, illetve, hogy álta-lános ismeretekkel rendelkezzen a rendszerek lényeges vonásairól.

210. A különböző vállalati formák és a vállalati testületek sokszínűsége mellett nehéz formailag előírni, hogy mely testületek milyen típusú jóváhagyásra jogosultak és kötelezettek. A Fel-ügyelet a validálási folyamatban a követelmény tartalmára összpontosít, tehát arra, hogy a belső irányítási funkció az elvárt módon teljesüljön. Nem a szervezeti egységek elnevezé-sének van jelentősége, hanem annak, hogy az általuk betöltött két alapvető feladat (felügye-lés és irányítás) ellátása során a megfelelő testületeknél összhangban legyen a hozzájuk de-legált hatáskör és felelősség. A felügyeleti validálás célja tehát az arról való meggyőződés, hogy mind a tulajdonost képviselő testület, mind az ügyvezetés bizonyítottan megfelelő fe-lelősséget vállal.

211. Az ügyvezetésnek világosan megfogalmazott felelőssége például az, hogy kérés nélkül, ha-ladéktalanul értesítse az igazgatóságot ha a hitelintézet rendszereinek működésében, vagy az azt befolyásoló tényezőkben változás történt vagy változás várható.33

212. Az ügyvezetésnek alaposan ismernie kell (good understanding) a rendszerek felépítését és működését és folyamatosan biztosítania kell azok megfelelő működését, beleértve a szük-ségessé váló korrekciókat is.34 Rendszeres tájékoztatást kell adnia a hitelintézet kockázatel-lenőrzési tevékenységéről, a fejlesztésre szoruló területekről, valamint a korábban meghatá-rozott hiányosságok felszámolására tett intézkedések hatásosságáról.

213. A Felügyelet különösen nagy figyelmet szentel annak ellenőrzésére, hogy a leányintézmény vezető testületei megfelelően tájékozottak legyenek a központban a fejlett módszerek be-vezetésével kapcsolatban hozott döntésekről, a bevezetni kívánt módszerekről, azok al-kalmazásáról.

4.1.2 Nemzetközi csoportok vizsgálata

214. A Felügyeletnek illetékes (home) hatóságként kötelessége és hatásköre a belső irányítási rendszer megfelelőségének ellenőrzése, számonkérése. Amennyiben viszont egy másik tagország illetékes hatósága a felelős csoportszinten és a csoporton belül, mert a magyaror-szági leányintézmény is a csoport által alkalmazott módszer bevezetését kérelmezi, úgy a Felügyelet a CRD 129.35 § értelmében az illetékes hatóságtól kéri a megbízható governance rendszer (CRD-ben és CEBS Guidelines-ben megfogalmazott) csoportszintű érvényesülé-sének vizsgálatát és bizonyítékait. Ez azonban nem teszi feleslegessé a leánybank belső irá-nyítási rendszerének vizsgálatát, a csoport részeként való működés megfelelőségének bizo-nyítását. Erre a „kettős biztosításra” - a leányintézmény „szignifikanciájától” függetlenül is

32 CRD VII. melléklet 4. rész 124.; 33 CRD VII. melléklet 4. rész 125.; Hkr. 93. § (2); Pkkr 20. § (3) 34 CRD VII. melléklet 4. rész 126.; Hkr. 93. § (3) 35 Hpt. 14/A-14/B

47

sor kell, hogy kerüljön, mivel a legkisebb leányintézmény folyamatos felügyeléséért (on-going monitoring) a Felügyelet a felelős.

215. Fejlett módszer alkalmazása esetén az intézménynek - függetlenül székhelyétől - teljesítenie kell a megbízható belső irányítási rendszer követelményeit. Magyarországi intézmény által vezetett csoport esetében ez azt jelenti, hogy a Felügyelet megadja a társfelügyeleteknek a belső irányítás vizsgálatának javasolt szempontrendszerét.

216. Az illetékes hatóságok határozathozatalukat megelőzően – amennyiben e határozatok a többi illetékes hatóság felügyeleti feladatainak szempontjából jelentőséggel bírnak – kon-zultálnak egymással.

4.1.3 Testre-szabott alkalmazás, arányosság elve

217. A Felügyelet a validáció során az általa általánosan megfogalmazott validációs követelmé-nyeket testre-szabottan alkalmazza, vagyis felméri az intézmény szervezeti felépítését, az in-tézmény méretét, bonyolultságát és az általa végzett üzleti tevékenységek természetét és azt vizsgálja, hogy a megkövetelt, belső irányításra vonatkozó felügyeleti tartalom a konkrét formában teljesül-e.36 Ez az intézmény szervezeti felépítése és a testületek szempontjából a következőt jelenti.

218. A GL 10 belső irányításra vonatkozó ajánlása nem kívánja „felülírni” az intézményekben ma működő irányítási (testületi, szervezeti) kereteket. A Felügyelet arra törekszik, hogy az ajánlás szerinti elvárt belső irányítási funkció meglegyen az adott intézményirányítási keret-ben, és a hatáskörök, felelősségi és elszámoltathatósági rendszerek megfelelően működje-nek.

219. A direktíva elfogadja azt a különbséget, ami jogi, szabályozási okokra visszavezethetően az Európai Unió tagországai között fennáll, mind a vezető testületek elnevezésében, struktú-rájában, mind pedig a funkcióiban, amelyekre vonatkozóan a direktíva az intézményirányí-tási (és nem belső irányítási) követelményeket megfogalmazza. A felügyeleti validálás ennek megfelelően a jogi formáktól elvonatkoztatva – azonban a jogszabályok előírásaira tekintet-tel - a testületek munkamegosztására és működési folyamataira vonatkoztatva határozza meg a követelményeket.

4.1.4 A belső irányítási rendszer funkciói

220. Az intézmény testületi rendszerének, függetlenül attól, hogy az egykamarás vagy kétkama-rás, két alapvető funkciója kell, hogy legyen: a felügyelés (supervision) és az irányítás (ma-nagement). A belső irányítási rendszerrel kapcsolatosan a CRD és GL10 által használt „management body” alatt a felügyelési és irányítási funkciókat ellátó vezető irányító testületet (pl. felügyelő bizottság, igazgatóság), míg a „senior management” alatt a management body-nak alárendelt, az ügyvezetési funkciókat ellátó irányító testületet értjük. A két testületet együtt vezető testületnek nevezzük a Kézikönyvben.

36 CRD 22. cikk; Hpt. 13/C § (1)

48

221. A Felügyeletet a validáció folyamatában azt vizsgálja, hogy a felügyelési vagy az irányítási funkcióval járó felelősség a hierarchia megfelelő szintjére van-e telepítve, megfelelő hatáskör társul ezen a felelősséghez.

222. A felelősség azt jelenti, hogy valakin egy folyamat sikeressége számonkérhető, a hatáskör pedig azt, hogy valaki dönthet, és számon kérheti valaki máson a folyamat sikerességét. Míg e két aspektus jogilag értendő, az elszámoltathatóság azt jelenti, hogy a fenti felelősség és hatásköri rend a gyakorlatban működőképes és működik is a szervezeti, döntési és az eljárásrend által biztosítottan. A felelősség, a hatáskör és az elszámoltathatóság tehát a különböző testüle-tek, szintek, beosztások, munkavállalói csoportok tevékenységének jellemzője.

223. A megfelelő belső irányítási rendszer kulcsa az áttekinthető és kiegyensúlyozott hatásköri és felelősségi rendszer. Ez a döntéshozatali és ellenőrzési folyamatokra egyaránt vonatko-zik.

224. A „management body” a következőkért felel:

• az intézménypolitika kialakításáért, irányának meghatározásért, a vállalati stratégia tel-jesítésének figyelemmel kíséréséért,

• a megfelelő kockázati kontrollrendszer összes lényeges aspektusának jóváhagyásáért. 225. Az ügyvezető testület biztosítja, hogy a rendszerek minden eleme az elvártnak megfelelően

működjön, és biztosítja a rendszer kontrollját is.

226. A belső ellenőrzés biztosítja, hogy rendszeresen értékeljék a belső irányítási rendszereket, ezen belül a kontroll funkció objektív és teljes voltát.

227. A vezető testület felelőssége a kockázati kontroll rendszer megfelelő működése. A teljes vezető testület (mind felügyelési, mind irányítási funkciójában) felelős, hogy jóváhagyja a kockázati kontroll rendszer minden lényeges aspektusát, beleértve:

• a kockázatkezelési stratégiát és politikákat, amelyeket a belső minősítési rendszerrel összefüggésben alakítanak ki (ezen belül például a minősítési skála, a kockázati para-méter becslés folyamatának lényegesebb aspektusait, stb.);

• az ellenőrző funkciók szervezeti struktúráját; • az elfogadható kockázat típusok, a kockázati „étvágy” meghatározását; • az intézmény kockázati profiljának kialakítását.

228. A vezető testületnek folyamatosan ellenőriznie kell azt, hogy azok a kontroll eljárások és mérési rendszerek, amelyeket a kockázat ellenőrzés és a belső ellenőrzés alkalmaz, megfele-lőek, továbbá, hogy az egész rendszer az időben is hatékony marad, amennyiben szüksé-ges, akkor módosul.

229. A vezető testület (mind felügyelési, mind irányítási funkcióban) felelős azért, hogy döntést hozzon a fejlett módszeren alapuló megközelítés alkalmazásáról. Ez magában foglalja a projekt(ek) általános jóváhagyását, a célok meghatározását, továbbá annak a szervezeti struktúrának a kijelölését, amely felelős az implementációért. A szükséges lépések időbeni ütemezése (implementációs terv) a projektjóváhagyásnak szerves része kell legyen. A veze-tő testület (mind felügyelési mind irányítási funkcióban) végső soron felelős a megfelelő rendszer működéséért.

230. Az irányítási funkcióban lévő vezető testület biztosítja, hogy a rendszer minden kompo-nense (beleértve az ellenőrzéseket is) úgy működjön, ahogy az eredetileg a tervekben sze-repelt. A irányítási funkcióban levő vezető testületnek folyamatosan igazolnia kell tudnia, hogy a kockázat-ellenőrzés által alkalmazott kontroll és mérési rendszerek megfelelőek és a rendszer általában és időben effektív maradt.

49

231. Annak a feladatkörnek, amellyel ezt a vezető testületet megbízzák, a következőket kell ma-gában foglalnia:

• biztosítania kell a kockázatvállalási folyamatok megfelelőségét, még változó környe-zetben is

• meg kell határoznia, hogy a fejlett módszereknek mi a funkciója a kockázatvállalási fo-lyamatban (risk-taking process);

• informálnia kell a vezető testületet (felügyelési funkcióban), vagy egy erre kijelölt bi-zottságot arról, hogy milyen lényeges változások vagy kivételek történtek a rögzített politikákban, amelyek lényegesen befolyásolják az intézmény rendszereit;

• azonosítani és értékelni kell a kockázatot eredményező tényezőket (risk drivers); • meg kell határoznia a kockázati kontroll egységek feladatait, és értékelni kell ezek

szakértelmét; • monitoringolnia és menedzselnie kell minden potenciális összeférhetetlenség (conflict

of interest) forrását; • hatékony kommunikációs csatornákat kell létrehoznia abból a célból, hogy biztosítsa

az összes érintett munkatárs tájékozottságát a megfelelő politikákat és eljárásokat ille-tően;

• meg kell határoznia a vezető testület (felügyelési funkcióban), illetve a megfelelő, ezt képviselő delegált tagokból álló testület (pl. kockázati bizottság) felé történő jelentés minimális tartalmát;

• hasznosítania kell a belső audit jelentéseit.

4.2 Belső kontroll

4.2.1 A belső jelentési rendszer

232. Az irányítási funkcióban lévő testület felé szolgáltatott jelentésnek alkalmasnak kell lennie

arra, hogy abból monitoringolják a kockázatok alakulását. A belső jelentő rendszerben szolgáltatott információ részletezettsége attól függ, hogy milyen természetű, volumenű és komplexitású üzleti tevékenységet végez az intézmény.

233. Nemcsak a vezető testületeket kell tájékoztatni arról, hogy milyen az intézmény kockázati profilja. Minden olyan munkatársat tájékoztatni kell a belső jelentési rendszer segítségével, aki kockázatot vállal és monitoringol. Ennek a tájékoztatásnak, jelentésnek a gyakoriságát és a tartalmát a vezető testületeknek kell jóváhagyni (mind felügyelési, mind irányítási funk-cióban).

234. A CRD, a Hkr. és a GL10 tartalmazza a hitelkockázati jelentéssel szembeni minimum követelményeket.37 Az élenjáró gyakorlat az, amely a minimum követelmények kielégítésén túl tartalmazza:

37 CRD VII. melléklet 4. rész 127; Hkr. 93. § (4)

50

• a minősített portfolió leírását és jellemzését (összegek, kötelezettek száma, bukás való-színűségek sávonként, fedezettség százalékok minősítési osztályonként a teljes portfo-lióra, szervezeti egységenként, szektoronként, részportfolióként, és üzleti egységen-kénti bontásban);

• a portfolióminősítési fokozatok, bukás valószínűség sávonkénti, a bukáskori vesztesé-genkénti szerinti megoszlását és az előző évhez viszonyított alakulását;

• a ténylegesen bekövetkezett bukási ráták összehasonlítását a korábban kalkulált, vár-ható bukási rátákkal, bukáskori veszteségekkel, és hitel egyenértékesekkel;

• a stressz tesztek eredményeit; • becsléseket a szabályozói tőkekövetelményre és a gazdasági tőkére; • a portfolió mozgását a minősítési fokozatok között.

235. A jelentéstétel gyakoriságának az információ jelentőségétől és típusától, valamint a címzett hatásköri-felelősségi jellemzőitől kell függnie. A tulajdonost képviselő például, aki a hitelin-tézet stratégiájának részét képező kockázati étvágy meghatározója, a tényleges kockázatvál-lalást más összefüggésben és rendszerességgel felügyeli, mint az a csúcsmenedzser, aki a kockázatvállalás és -kezelés folyamatának egységéért felel.

236. A fentiekben említett jelentéseken túlmenően a hitelkockázat ellenőrzés speciális jelenté-seket készít az irányítási funkciót ellátó vezető testület felé a minősítési rendszer áttekinté-séről és értékeléséről. A hitelkockázat ellenőrzés felelős azért, hogy olyan összefüggő, ér-telmezhető és használható jelentést készítsen a felhasználó számára, amely a célváltozók-hoz is szorosan és világosan kapcsolódik.

237. A működési kockázatok tekintetében szintén elvárás a belső jelentési rendszer kiépítése.38 A jogszabályi előírás alapján működési kockázatból származó kitettségre és működési koc-kázati veszteségre vonatkozóan az intézménynek rendszeresen – legalább évente - jelentést kell készítenie az igazgatóság és az ügyvezetés számára. Nagyméretű, összetett tevékenysé-get végző intézmény esetében indokolt azonban a legalább negyedéves gyakoriságú jelen-tés készítése.

238. A piaci kockázatok vonatkozásában értelemszerűen szintén elvárás a vezetés megfelelő gyakoriságú és kellő részletezettségű tájékoztatása. Belső modellek használata esetén a jog-szabály nevesíti, hogy a vezetés számára (legalább) milyen tartalmú jelentéseket kell készí-teni.39Ezen túlmenően az értékelési folyamatért felelős részlegre vonatkozó világos és az üzleti területtől független jelenési útvonalakat kell kialakítani, melynek végén belső igazga-tósági tagnak kell állnia.40

239. Mivel a hitelintézeteknek megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és eljárásokkal kell rendelkezniük annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázataiknak fe-dezetéhez szükséges nagyságú és összetételű tőkét meghatározzák és folyamatosan fenn-

38 CRD X. melléklet 3. rész 4.; Mkr.7. § (3) a) 39 Kkr. 43. § (4) a) - c) 40 Kkr. 13. melléklet 1. b)

51

tartsák41, ezért a belső jelentéseknek célszerű tartalmazniuk az - előbbiekben nem említett - összes releváns kockázatra vonatkozó információkat is. A feltérképezett kockázatokat, és azok kezelését az intézmény tevékenységének jellegével, nagyságrendjével és összetettségé-vel arányos módon célszerű bemutatni vezetői információs rendszerben.

4.3 Kockázat ellenőrzés 240. A fejlett módszereket alkalmazó intézményekkel szemben elvárás, hogy a különböző koc-

kázatokhoz kapcsolódóan független kockázat ellenőrző egységeket / funkciókat hozzon létre. A hitelkockázat ellenőrző egységen túlmenően – mellyel kapcsolatos elvárásokat a továbbiakban részletezzük - meg kell teremteni (többek között) az alábbi kockázati kont-rollok ellátását:

• működési kockázat42 • kereskedési könyvi kockázatok43 • partnerkockázat44

4.3.1 A hitelkockázat ellenőrző funkció45

241. A GL 10 nagy súlyt fektet a hitelkockázatot ellenőrző szervezeti egység meglétének köve-telményére, ugyanakkor több helyen hangsúlyozza, hogy nem a szervezeti egység, hanem a funkció önállósága a fontos. Bizonyos körülmények között (pl. kisméretű, nem összetett tevékenységű bankok) a hitelkockázat kontroll funkciót nem erre a célra külön alapított szervezet, hanem más szervezet végezheti, a funkció önállóságának biztosítása mellett. Az irányelv szerint különbséget kell tenni a hitelkockázat ellenőrzéssel szemben támasztott szervezeti és a funkcionális követelmény között. A Felügyelet számára a validáció során nem az ajánlásban szereplő nevet viselő szervezeti egység megléte, hanem az önálló kont-rollfunkció folyamatos és megfelelő ellátása bizonyítandó. A hitelezés monitoringja és el-lenőrzése szervesen illeszkedik a kockázat menedzselés konzisztens folyamatába is (azono-sítás, mérés vagy értékelés, kockázatcsökkentés, kezelés, monitoring, kontroll) A hitelkoc-kázat ellenőrzése kettős feladat: mind az irányítási felelősségnek, mind a felügyelési felelős-ségnek része, természetesen a felelősségi szintek különbségéhez illeszkedő tartalommal.

242. Nagy, fejlett intézmények esetében, amelyek bonyolult, innovatív, határon átnyúló tevé-kenységet folytatnak, a szervezeti és irányítási követelmények teljesítésének vizsgálata a Felügyelet számára is sokkal összetettebb, mint kisebb, lokális intézmények esetében. Ezen hitelintézetek számára követelmény, hogy kockázatellenőrző egységet hozzanak létre. Ezt a

41 CRD 123. cikk; Hpt. 76/K § 42 CRD X. melléklet 3. rész 3.; Mkr. 7. § (2) 43 Kkr. 43. § (4) b) 44 Pkkr. 19. § (1) 45 CRD VII. melléklet 4. rész 128-130; Hkr. 94. §

52

követelményt egy nagy, több országban működő, bonyolult tevékenységet végző bankcso-port sokféleképpen teljesítheti.

243. A hitelkockázatot ellenőrző egység/funkció összetett tevékenység, melynek részét képezi46:

• a kategóriák és pool-ok tesztelése és felügyelete;

• az intézmény minősítési rendszereiről szóló összefoglaló jelentések készítése és elemzése;

• az eljárások betartásának megkövetelése, annak ellenőrzésére, hogy a kategória- és pool meghatározásokat következetesen alkalmazzák a különböző szervezeti részle-gekben és földrajzi területeken;

• a minősítési eljárással kapcsolatos módosítások felülvizsgálata és dokumentálása, beleértve a változtatás indoklását is;

• a minősítési kritériumok felülvizsgálata annak érdekében, hogy felmérjék, azok to-vábbra is előrejelzik-e a kockázatot. (A minősítési rendszerek, kritériumok és az egyes minősítési paraméterek változását dokumentálni és archiválni kell.)

• aktív részvétel a minősítési eljárásban alkalmazott modellek kialakításában vagy ki-választásában, azok végrehajtásában és jóváhagyásában;

• a minősítési eljárásban alkalmazott modellek ellenőrzése;

• a minősítési eljárásban alkalmazott modellek folyamatos felülvizsgálata és szükség esetén módosítása.

244. A hitelkockázat ellenőrzés biztosítja a minősítő rendszer karbantartását megfelelő rendsze-rességgel. Ehhez a hitelkockázat ellenőrzésnek a következő feladatokat kell ellátnia:

• a minősítési rendszer tervezése • a minősítő kritériumoknak és a modell fejlesztésének folyamatos figyelemmel kísérése • a kockázati rating fokozatok pontosságának ellenőrzése és igazolása • a konzisztencia felmérése iparági, portfolió és földrajzi területek (régiók) szempontjá-

ból • a modell üzleti gyakorlatban való használatának felmérése • a modellminősítés hatályon kívül helyezésnek és kivételek okainak vizsgálata • a számszerűsítések és algoritmusok kialakítása • a biztonsági tesztelések • a tényleges és a várható rating átmenetek elemzése (határesetek) • harmadik fél adatforrásaival összehasonlítás (benchmarking).

46 CRD, VII. melléklet 4. rész, 129. bekezdés, Hkr. 94. § (3) bekezdés

53

245. A hitelkockázat ellenőrzési részlegnek/funkciónak rendszeresen jelentéseket és elemzése-ket kell készítenie a minősítési rendszerek eredményeivel kapcsolatban.47

246. Felügyelet a validáció során – az arányosság elvének alkalmazásával - nem követeli meg feltétlenül az elkülönült szervezeti egység kialakítását, sőt az elkülönült szervezet létrehozá-sának ésszerűségét is kétségbe vonhatja. Különösen a kisméretű, kevéssé bonyolult tevé-kenységet végző intézmények számára lehet ésszerűtlen annak létrehozása.

247. A Felügyelet, figyelembe véve azoknak az intézményeknek a méretét, tevékenységük komplexitását, amelyek a fejlett módszereket alkalmazzák, sokféle szervezeti megoldást el-fogad, feltéve, hogy a szervezeti megoldások nem veszélyeztetik a hitelkockázat ellenőrzés függetlenségére vonatkozó alapelvet, az objektivitás követelményét, az ellenőrzési környe-zet általános megfelelőségét.

248. Az objektivitás sok okból szenvedhet csorbát; ha például a modellépítő elfogult a modell-ből származó eredményekkel, tolerálhatja a potenciális hibákat vagy torzításokat. A belső ellenőrzés feladata annak feltérképezése, hogy milyen összeférhetetlenségi, vagy az objekti-vitás hiányából fakadó kockázatok lehetségesek az adott szervezetben. Ugyanakkor a veze-tésnek kell arról gondoskodnia, hogy a két feladat azonos szervezetben történő ellátása ese-tén a transzparencia minden esetben biztosított legyen.

249. A Felügyelet nem törekszik tehát arra, hogy meghatározza a hitelkockázati kontroll funkció helyét a szervezeti struktúrán belül, az intézmény tevékenységének jelentős részét átfogó funkció megfelelő helyét az intézményeknek a saját szervezeti felépítésükhöz és működé-sükhöz kell meghatározniuk, a jelen fejezetben ismertetett követelmények teljes körű figye-lembe vételével.

250. Felügyeleti követelmény azonban, hogy a hitelkockázati kontroll funkció közvetlenül az irányítási funkcióban lévő vezető testülettől függjön, akárhol is helyezkedik el a szervezeten belül. Ugyanakkor a belső ellenőrzés feladatai közé tartozik, hogy vizsgálja, a hitelkockázat ellenőrzési funkció megfelelően helyezkedik-e el, és elhelyezkedése miatt nem korlátozó-dik-e a függetlensége.

251. A hitelkockázati kontroll funkciónak a szervezeten belül magas rangot kell kapnia, és meg-felelő erőforrásokkal kell rendelkeznie. Olyan munkatársakat kell alkalmaznia, akik megfe-lelő képzettséggel, tapasztalattal, adottságokkal rendelkeznek.

252. A hitelkockázati kontroll funkció függetlenségét biztosítani kell azoktól a funkcióktól, ame-lyeket a kitettségek jóváhagyásáért és a meglévők megújításáért felelnek.48 A kitettségek jó-váhagyásáért és a meglévők megújításáért felelős funkció az üzleti terület, valamint az egyedi tranzakciókra vonatkozó döntésekben résztvevő kockázatkezelők.

253. A hitelkockázati kontroll funkció függetlenségének hiánya és a hitelezésben közvetlenül érdekelt menedzserek befolyása komolyan veszélyeztetheti a belső minősítési rendszerek

47 CRD VII. melléklet 4. rész 128.; Hkr. 94. § (2) 48 CRD VII. melléklet 4. rész 128.; Hkr. 94. § (1)

54

hatékonyságát. Miközben a területek közötti kommunikáció a folyamatos üzletvitel része, megoldást kell találni függetlenség kikényszerítésére és biztosítására is.

254. A kontroll funkció független, ha következő feltételeket teljesíti:

• kontroll funkcióval megbízottak olyan feladatot nem kaphatnak, amelyet kontroll funkciójukban egyébként monitoringolnak és ellenőriznek;

• a kontroll funkciónak szervezetileg el kell különülnie azoktól a tevékenységektől, ame-lyeket monitoringol és ellenőriz;

• a kontroll funkció vezetője olyan vezetőnek kell, hogy alárendelve legyen, akinek fele-lőssége nem kapcsolódik olyan tevékenységhez, amelyet a kontroll funkció során monitoringolnak és ellenőriznek;

• a kontroll funkció vezetője közvetlenül az irányító testületnek (mind felügyelési, mind irányítási funkcióban lévő testület) és / vagy az Audit Bizottságnak jelent;

• a kontroll funkciót végző munkatársak javadalmazása nem függhet azoknak a tevé-kenységeknek az eredményességétől, amely tevékenységeket feladatuk monitoringolni és ellenőrizni.

255. Nincs egyetlen megfelelő módszer a függetlenség biztosításához, inkább választási lehető-ségek vannak. Egyik választási lehetőség, hogy a hitelkockázat ellenőrzés közvetlenül a ve-zető testülettől függjön, a másik lehetőség, hogy továbbra is fennmaradjon az ellenőrzési és az üzleti funkció közötti szeparáltság azáltal, hogy egy, a vezető testületből kijelölt személyt tesznek felelőssé a funkcióért.

256. Bármelyik opció mellett is dönt az intézmény, a belső ellenőrzés felelőssége annak megál-lapítása, hogy ténylegesen milyen mértékben független a hitelkockázati kontroll funkció működése.

257. A szervezeti egységek különállástól függetlenül a modellek tervezéséért, kialakításáért, - ide-értve a modellek tervezését, vagy az elérhetők közüli választást, alkalmazását, bevezetését, figyelemmel kísérését és a működésének eredményességét, a szükséges korrekciók feltárá-sát - a felelősséget a hitelkockázat ellenőrzés felelőse viseli. A modell fejlesztés és ellenőrzés két funkciója végrehajtható ugyanazon szervezeti egységen belül. Ennek a szervezeti szempontból „megengedő” hozzáállásnak az ésszerűségét az adja, hogy a tudás és szakér-telem, valamint a tapasztalat (amely szükséges ahhoz, hogy modellt fejlesszenek, vagy a meglévőből válasszanak) korlátos, csak néhány munkatárs alkalmas arra, hogy áttekintse és validálja a modelleket.49.

258. A modellekkel kapcsolatos két funkciónak ugyanazon szervezeti egységhez telepítése nem okozhat összeférhetetlenséget, vagy egyéb kárt, hátrányt.

49 A két funkcióra két külön egységet létrehozni nagyon drága is, különösen a kisebb intézmények esetében, ráadásul az összeférhetetlenséget a két külön szervezeti egység léte nem zárja ki, azonban annak felmerülése az egy szervezeti egy-ségben ellátott két funkció esetén nem szükségszerű.

55

4.3.2 Belső ellenőrzés

259. A független belső ellenőrzéssel szemben elvárás, hogy rendszeresen (legalább évente) el-lenőrizze a CRD követelményeinek való megfelelést. Ebből következően a belső ellenőr-zés legalább évente jelentést tesz a vezető testületnek (mind felügyelési mind irányítási funkcióban) a követelményeknek való megfelelés tárgyában.

260. Értelemszerűen az applikációs kérelemnek is része kell legyen a belső ellenőri vizsgálatról szóló jelentés, illetve az általa feltárt hiányosságok kiküszöbölésére készített akcióterv.

261. A belső ellenőrzési funkció biztosítja azt, hogy az intézmény kontroll rendszerei megfele-lően szilárdak és stabilak.50 A kontroll mechanizmusok áttekintése során a belső ellenőrzés értékeli a kontroll funkciók működésének mélységét, terjedelmét, minőségét. A belső el-lenőrzés tesztel is abból a célból, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a kontroll funkciók következtetései megalapozottak. A belső ellenőrzés át kell, hogy tekintse az IT infrastruk-túra megfelelőségét és az adat-karbantartást is. Azon intézményeknél, amelyek statisztikai modelleket használnak, a belső ellenőrzés teszteket végez (pl. bizonyos üzletágakra vonat-kozóan) abból a célból, hogy az adat-input folyamatot is ellenőrizze.

262. A függetlenség erősítése érdekében a belső ellenőrzés nem avatkozhat be közvetlenül a rendszerek kidolgozásába, kiválasztásba.

263. A függetlenség követelménye mellett is a belső ellenőrzés és a kontroll funkciót végzők közötti együttműködés kívánatos, például abból a célból, hogy a belső ellenőrzés rámutas-son bizonyos, a rendszerben meglévő gyengeségekre, elfogultságokra. Világossá kell tenni, hogy a kockázati kontroll funkció egyedüli felelősséggel rendelkezik a rendszerek teljesít-ményét illetően. Az audit funkció nem keveredhet bele az olyan napi működési feladatok-ba, mint amilyen például az egyes minősítések felülvizsgálata.

4.4 Egyéb

4.4.1 A függetlenség, összeférhetetlenség további kérdései

264. A direktíva számtalan utalást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy bizonyos áttekintési felada-tokat független értékelő szervezeti egységnek kell elvégeznie. Például a működési kockázat menedzselési folyamat és a mérési rendszer állandó áttekintése szükséges, ezt végezheti a belső, de végezheti külső auditor is. A felmérést végző egység közvetlenül a vezetésnek je-lent. Az intézmény vezetésének felelőssége, hogy a jelentések függetlenségéről gondoskod-jon, akár belső egységet bíz meg azzal, akár külső auditort.

265. Az intézmény, amelyik vásárolt módszert alkalmaz, nem mentesül a minősítési rendsze-rekkel kapcsolatos felelősségek alól. Hangsúlyos elvárás, hogy a vásárolt módszertannal kapcsolatban a vezetés szintjén teljesüljön a „general understanding”-re, illetve a „good understanding”-re vonatkozó elvárás, és az intézményben legyen olyan szervezeti egység

50 CRD VII. melléklet 4. rész 131.; Hkr. 95. § / CRD X. melléklet 3. rész 6.; Mkr. 7. § (5) / Kkr. 43. § (11) / Pkkr. 21. § (1)

56

vagy funkció, amely tartalmi, szakmai szempontból meg tudja ítélni a vásárolt rendszer megfelelőségét. A független felülvizsgálatnak is ki kell terjednie a vásárolt rendszerekre.

4.4.2 Kiszervezés

266. A közös (pool) adatokat alkalmazó hitelintézetek a következő feladatokat kiszervezhetik51:

• a kategóriák és pool-ok tesztelésére és felülvizsgálatára vonatkozó információk létre-hozása;

• a hitelintézet minősítési rendszereivel kapcsolatos összefoglaló jelentések készítése és elemzése;

• a minősítési kritériumok felülvizsgálatára vonatkozó információk létrehozása annak értékelésére, hogy azok továbbra is előrejelzik-e a kockázatot;

• a minősítési eljárásban, kritériumokban vagy egyéni minősítési paraméterekben bekö-vetkező változások dokumentálása;

• a minősítési eljárásban használt modellek folyamatos felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó információk létrehozása.

267. A kiszervezést alkalmazó intézményeknek biztosítaniuk kell, egyúttal felelősek azért, hogy az illetékes hatóságok minden, a minimumkövetelményeknek való megfelelés vizsgálatá-hoz szükséges, a harmadik féltől származó vonatkozó információhoz hozzáférjenek, va-lamint, hogy az illetékes hatóságok olyan mértékben végezhessenek helyszíni vizsgálatokat, mint ahogy azt a hitelintézeten belül tennék.

268. Csoporton belüli kiszervezés esetén az illetékes hatóságok megállapodnak a minimumkö-vetelményeknek való megfelelés szintjeiben és abban, hogy a megfelelést mely illetékes ha-tóság végzi saját jogon, vagy megbízás alapján a nemzeti joghatóság felelősségén kívül.

269. A belső ellenőrzési rendszernek legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia az intézmény minősítési rendszereit és működését, beleértve a hitelezési funkció működését, valamint a PD, LGD, EL értékek, és a hitel-egyenértékesítési tényezők becslését is. A felülvizsgálat-nak ki kell terjednie az alkalmazandó minimumkövetelmények teljesítésére. A leány intéz-mények esetében a belső ellenőrzésnek ez a felülvizsgálati funkciója nem szervezhető ki, még csoportszintre sem.

4.5 A megbízható governance rendszer követelményeinek való megfelelés ellenőrzése

270. A Felügyelet a belső irányításra vonatkozó elvárások teljesülését a bankok által benyújtott dokumentumok, valamint interjúkon nyert információ alapján vizsgálja. A dokumentu-moknak tartalmazniuk kell annak leírását, hogy a jelen fejezetben megfogalmazott köve-telményeket milyen folyamatokkal, hatáskörökkel és felelősségek megosztásával és azok milyen kapcsolódásával teljesíti az intézmény. Nem szervezeti ábra és munkaköri leírás a benyújtandó dokumentum, hanem folyamatábra és „felelősségi háló.” Leányintézmények

51 CRD VII. melléklet 4. rész 130.; Hkr. 94. § (4)

57

esetében szükséges az anyaintézmény felügyelő hatóságának rövid leírása a csoportirányítás leányintézményt érintő típusjegyeiről.

58

5 VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK

5.1 Bevezetés 271. A CRD nem ad pontos meghatározást a vásárolt követelésekre vonatkozóan. A Felügyelet

olyan megközelítést alkalmaz, mely az ügylet jellemzőin alapul és megfogalmazza annak közgazdasági tartalmát.

272. A vásárolt követelések nem sorolhatók önálló kitettségi osztályba, hanem eszközkategóriák közötti finanszírozási formát testesítenek meg, amelyet jellemzően kereskedelmi ügyletek-hez - áruk és szolgáltatások értékesítéséhez - kapcsolódóan alkalmaznak. A vásárolt köve-telésekre vonatkozó szabályok a faktoringéval, a forfetírozáséval, valamint az eszközzel fe-dezett ügyletekével megegyezők – ide nem értve a work–out követelés eladási eseteket.52

273. A vásárolt követelések a vállalati (corporate), vagy a lakossági (retail) kitettségek közé so-rolhatók. Az ügylet résztvevői között háromoldalú kapcsolat jön létre, a következők sze-rint:

274. A Hpt.53a pénzkölcsön nyújtás fogalmába sorolja a követelés megvásárlását, megelőlegezé-

sét, leszámítolását, azzal az utalással, hogy ideértendő a faktoring és a forfetírozás is. A kö-vetelés megvásárlását ezért a Felügyelet úgy értelmezi, mint a követelés ellenérték fejében történő átruházását, amely a Ptk.54 által meghatározott engedményezésnek felel meg, ahol az adásvétel tárgya bármilyen saját vagy vásárolt követelés lehet.

52 Azok az ügyleteket, ahol a vállalatnak folyósított hitelt eladják és a másik fél megvásárolván azt saját könyveiben sze-repelteti. 53 2. sz. melléklet I. része 10.2. b) alpont 54 1959. évi IV. törvény 328.§-331.§

(2) Követelések eladása

(4) Követelések kifizetése

(1) Követelések árukból és szolgáltatásokból

(4) Követelések kifizetése

Vevő (Hitelintézet)

Eladó (Ügyfél)

(3) Finanszírozás

Kötelezett (az ügyfél vevője)

59

275. A Hpt. a vásárolt követelés definícióját a következőképp adja meg: minden olyan nem le-járt, vagy legfeljebb 90 napja lejárt követelés, mely üzletszerű termék-, illetve szolgáltatásvá-sárlás, vagy eszközzel fedezett ügylet engedményezésével keletkezett.55

5.2 A vásárolt követelések definíciója a tőkekövetelményekre vonatkozó előírások vonatkozásában

276. Amennyiben a követelést megvásárló hitelintézet a vásárolt követeléseket illetően teljes

mértékben folyamodhat a vásárolt követelések eladójához (visszkeresetes ügylet), a kitett-séget követelés-engedményezéssel fedezett követelésként kell kezelni56. A kézikönyv e feje-zete tehát csak a visszkereset nélküli ügyletekre vonatkozik.

277. Az ehhez a finanszírozási típushoz kötődő szabályozói követelménynek arra kell irányul-nia, hogy egyik oldalról az általában jelentkező felhígulási kockázat megfelelően legyen számon tartva, másrészről arra, hogy az intézmények számára ezen esetekben a vállalati kockázatmérési módszereik alkalmazása indokolatlan terhet jelentene..

5.3 A lakossági (retail) kitettségi kategóriába sorolás feltételei

278. A belső minősítésen alapuló módszer (IRB) minimumkövetelményei különféle előírásokat támasztanak a belső minősítési rendszerekre, mind a vállalati, mind a lakossági kitettségek esetén. Míg a vállalati minősítés részletes információkon alapul, a lakossági minősítés fő-ként statisztikai adatokon. Amennyiben a vállalati minősítés standardjait alkalmaznánk a megfelelő vállalati vásárolt követelésekre, akkor ez nagyon szigorú követelményt jelentene az intézményeknek abban az esetben, amikor a kötelezett nem az intézmény ügyfele és a kötelezettről nem rendelkezik a vállalati minősítéshez szükséges információval. Ilyen ese-tekben a vállalati üzletági vásárolt követelésekre az IRB módszer lakossági üzletági besoro-lás minimum követelményeit kell alkalmazni - az IRB módszer vásárolt követelésekre vo-natkozó szabályainak megfelelően.

279. Azon vállalkozással szembeni vásárolt követelések esetén, melyek megfelelnek bizonyos feltételeknek57, a lakossággal szembeni kitettségre vonatkozó kockázatok számszerűsítése iránti szabályok alkalmazhatóak, amennyiben a vállalkozással szembeni ugyanezen szabá-lyok alkalmazása indokolatlan terhet jelentene az intézmény számára58. Azon vállalkozással szembeni vásárolt követelések esetén, melyeket a lakossági kitettségek közé soroltak, az in-tézmény kötelessége annak bizonyítása, hogy az a jogszabályban meghatározott feltételek-nek megfelel.

55 Hpt. III/A. melléklet 22. pont 56 A visszkeresetes ügyletek közgazdasági szempontból követeléssel fedezett ügyleteknek tekintendők. CRD 87 § (2) 57 CRD VII. melléklet 1. rész 14. pont, Hkr. 27. (3) bekezdés 58 CRD VII. melléklet 1. rész 7. pont, Hkr. 30. § (8) bekezdés

60

280. A követelmények teljesülését a következők határozzák meg59:

• megfelel a vásárolt követelésekre vonatkozó minimumkövetelményeknek60 ,

• az intézmény a követelést nem kapcsolódó harmadik féltől vásárolta (az eladónak és a kö-vetelést megvásárló intézménynek egymástól függetlennek kell lennie). Ezen követelmény szerint egyik fél sem lehet olyan pozícióban, mely hatással van más belső döntéshozatali eljárásaira. Az eladó és a követelést megvásárló intézmény egymástól való függetlenségé-nek követelménye annak megelőzésére szolgál, hogy a hitelintézet a fejlett IRB vállalati ki-tettségek minimum tőkekövetelményét megkerülje olyan követelés eladásával, amelyikre nem rendelkezik belső minősítő rendszerrel. Az intézmény által megvásárolt követelés sem közvetlenül, sem közvetve nem magától az intézménytől származik,

• az eladó követelése független felek között létrejött követelés:61

• az eladó és a kötelezett nincs egymással szoros kapcsolatban, azaz egymásnak nem jelen-tenek számottevő nemfizetési kockázatot: tehát a cégcsoporton belüli, kapcsolt cégek kö-zötti követelések, ellen-számlák nem elfogadhatók,

• az intézmény követelése a vásárolt követelésből eredő összes bevételre, vagy annak ará-nyos részére áll fenn,

• a portfoliónak megfelelően diverzifikáltnak kell lennie. Az egyik lehetőség ennek a felté-telnek a megvalósítására az lehet, ha a koncentrációs limitet62 abszolút limitként adja meg az intézmény: egy partner felé fennálló maximum kitettség nagysága alapján, vagy relatív limitként adja meg: az egy partner felé fennálló kitettség a teljes pool százalékában.

281. Amennyiben egy vállalati vásárolt követelés nem felel meg a fent említett lényeges feltéte-lek valamelyikének, úgy az IRB módszer vállalati kitettségekre vonatkozó szabályai ér-vényesek rá.

282. Indokolatlan tehernek (unduly burdensome) tekintendő az a helyzet, amelynél a következő feltételek mindegyike fennáll63:

• túl nagy azon adósok száma, amelyeket az intézmény nem képes az általánosan használt minősítési rendszere által minősíteni,

• az intézmény nem rendelkezik megfelelő információval ezen cégekről, mivel ezek nem az intézmény közvetlen ügyfelei és az egyedi minősítéshez szükséges információk nem állnak rendelkezésre.

59 CRD VII Melléklet 1. rész 14. pont ; Hkr. 27. § (3) bekezdés 60 CRD VII. melléklet 4. rész 105-109. pontok, Hkr. 83-87. §-k 61 Arm’s length relationship, azaz a kötelezett és a követelés eladója között van bizonyos „távolság” 62 Nehéz megadni koncentrációs limiteket, de például az biztosan nem elfogadható, ha az állomány több, mint fele egy vállalkozással szemben áll fenn. 63 a VII. Melléklet. 1. rész 7. pont; Hkr. 30. § (9) bekezdés

61

A kitettség maximális mérete kiegészítő feltétel lehet.

283. Az intézményeknek a felülről lefelé építkező megközelítés (a kockázat csak statisztikailag mérhető, mivel a bank nem ismeri az egyes kötelezetteket - top-down approach) helyett az alulról fölfelé építkező megközelítést (az intézmény számára nem túlságosan megterhelő az egyes kötelezetthez kapcsolódó kockázatok azonosítása - bottom-up approach) kell alkal-mazni a vállalati vásárolt követelések tekintetében, ha elegendő adatot tudnak gyűjteni egyedileg az adósokról.

5.4 A vásárolt követelésekre vonatkozó minimum követelmények (műkö-dési követelmények)64

5.4.1 Jogi érvényesíthetőség

284. A szerződésnek biztosítania kell, hogy valamennyi előrelátható körülmény között az in-tézmény rendelkezzen a vásárolt követeléssel kapcsolatos jogokkal és a követelésből szár-mazó valamennyi pénzmozgás felett. Amennyiben a kötelezett közvetlenül az eladónak vagy olyan harmadik személynek teljesít, aki a vásárlás alapjául szolgáló követeléseket napi alapon kezeli (állománykezelő), akkor az intézménynek meg kell bizonyosodnia, hogy a ki-fizetéseket teljes egészében szerződésben rögzített feltételeknek megfelelően teljesítették.

285. Az intézményeknek olyan eljárásrenddel kell rendelkezniük, amelyek csőd vagy jogi viták esetén is biztosítják, hogy az intézmény halasztás nélkül érvényesíthesse követelések feletti jogát.

5.4.2 A monitoring rendszer hatékonysága

286. Az intézménynek figyelemmel kell kísérnie mind a vásárolt követelések minőségét, mind pedig az eladó és az állománykezelő pénzügyi helyzetét, illetve a minősítésükre szolgáló el-járásokat.

287. Az intézménynek értékelnie kell a vásárolt követelések minősége, valamint az eladó és az állománykezelő pénzügyi helyzete közötti kapcsolatot. Belső szabályzattal kell rendelkez-nie, amelynek előírásai megfelelő védelmet biztosítanak előre nem látott események esetén, és amelyek biztosítják a követelések hitelminőségét és a rendszeres teljesítést.

288. A hitelintézetnek világos és hatékony szabályzattal kell rendelkeznie, amelynek előírásai meghatározzák az eladó és állománykezelő elismerhetőségét. Az intézménynek vagy meg-bízottjának időszakonként felül kell vizsgálnia ezen partnerek megfelelőségét, hogy ellen-őrizze jelentéseik pontosságát, feltárja a csalásokat vagy a működés gyengeségeit, ellenőriz-ze az eladó hitelezési szabályzatainak minőségét és az állománykezelő követelés-beszedésre vonatkozó szabályzatait, eljárásait. A felülvizsgálat eredményeit dokumentálni kell.

64 CRD VII. Melléklet 4. rész 105-109 pontjai; Hkr. 83-87. §-k

62

289. Az intézménynek értékelnie kell a vásárolt követelés pool-ok jellemzőit: túlzott előlegek, el-adó hitel-története, nemteljesítő hitelek, nemteljesítő hitelekkel kapcsolatos események: fe-gyelem, fizetési feltételek és esetleges ellenszámlák (beszámítás).

290. Az intézménynek hatékony szabályzattal kell rendelkeznie az egyedi adóskoncentráció aggregált alapon történő nyomon követése érdekében, mind a vásárolt követelés pool-okon belül, mind a pool-ok között.

291. Az intézménynek biztosítani kell, hogy a megfelelő gyakorisággal és részletezettséggel be-számolót kapjon az állománykezelőtől a vásárolt követelések eltelt futamidejéről (elévülésé-ről) és felhígulásáról annak érdekében, hogy ez megfeleljen az intézmény elismerhetőségi kritériumainak, előlegfizetési politikájának, továbbá megfelelő eszköz legyen az eladó érté-kesítési politikája és felhígulási kockázatkezelése ellenőrzésére és jóváhagyására.

5.4.3 A work-out rendszer hatékonysága

292. Az intézménynek olyan rendszerekkel és szabályzatokkal kell rendelkeznie, melyek alkal-masak az eladó pénzügyi helyzetében és a vásárolt követelések minőségében bekövetkezett romlás korai kimutatására és az esetleges problémák megelőzésére. Az intézménynek vilá-gos és hatékony szabályzatokkal, valamint megfelelő informatikai rendszerekkel kell ren-delkeznie a szerződésszegés felderítésére, a jogi lépések kezdeményezésére és a problémás követelések kezelésére.

5.4.4 A biztosítékok, a hitellehívások és a behajtás ellenőrzési rendszereinek hatékonysá-ga

293. Az intézménynek egyértelmű és hatékony eljárásokkal és szabályzatokkal kell rendelkeznie a vásárolt követelések, a hitel és a behajtás szabályozása érdekében. Szabályzatban kell meghatározni valamennyi, a követelésvásárlási programot érintő jelentős elemet, ideértve az előleg-rátákat, az elismert biztosítékok körét, a szükséges dokumentáció körét, a kon-centrációs limiteket, valamint a pénzszámlák kezelésének a módját. Ezen elemeknek figye-lembe kell venni valamennyi releváns és jelentős tényezőt, beleértve az el-adó/állománykezelő pénzügyi helyzetét, a kockázati koncentrációkat, a vásárolt követelé-sek minőségében és az eladó ügyfélbázisában bekövetkező változásokat, az eladó vevőkör-ét, valamint azokat a belső rendszereket, amelyek biztosítják, hogy csak a meghatározott biztosítékok és dokumentációk ellenében lehetséges a kifizetés.

5.4.5 A hitelintézet belső irányelveinek és szabályzatainak való megfelelés

294. Az intézménynek hatékony belső ellenőrzési folyamattal kell rendelkeznie annak érdeké-ben, hogy biztosítsa a szabályzatoknak megfelelő működést. A folyamatnak tartalmaznia kell az intézmény vásárolt követelés programja valamennyi kritikus pontjának rendszeres auditját és a feladatok elkülönítésének vizsgálatát a következő szinteken: az eladó és az ál-lománykezelő és a kötelezett értékelése között; az eladó és az állománykezelő értékelése és

63

az eladó és az állománykezelő helyi ellenőrzése között. Ezen felül értékelni kell a back office működését, különös tekintettel az ott dolgozók képzettségére, szakmai tapasztalatá-ra, az állományi létszám elégségességére és az automatizálást elősegítő rendszerekre.

5.5 A felhígulási kockázat 295. A felhígulási kockázat65 a vásárolt követelés behajtható összegének a kötelezett részére tel-

jesített jóváírásokon keresztül történő csökkentésének lehetősége. A kockázat a vásárolt követelés kötelezettjének a követelés eredeti jogosultjával szembeni olyan jogaiból szárma-zik, amely jogok alapján a kötelezettség csökkenthető, beleértve a kötelezettnek az eredeti jogosult hibás teljesítéséhez kapcsolódó szavatossági jogát, és a kötelezettnek az eredeti jo-gosulttal szemben fennálló lejárt követelésének a jelenlegi tartozásába való beszámítására vonatkozó jogát.

296. Az intézmény határozza meg, hogy mely eseményeket tekint a felhígulási kockázat esetei-nek. Azokban az esetekben, amikor az intézményeknél kétség merül fel azzal kapcsolato-san, hogy egy adott esemény felhígulási kockázatként kezelendő-e vagy sem, akkor ezt az eseményt felhígulási kockázatnak kell tekinteni.

297. A felhígulási kockázat miatt a vásárolt követelések IRB kezelése eltér az egyéb vállala-ti/lakossági kezeléstől, de mind felülről lefelé történő megközelítés (top-down approach), mind alulról fölfelé építkező megközelítés (bottom-up approach) esetén a felhígulási koc-kázattal számolni kell.

298. A felhígulási kockázat esetében speciális kockázati súlyt kell alkalmazni,66 kivéve azt az ese-tet, amikor az intézmény bizonyítani tudja, hogy a felhígulási kockázat nem számottevő mértékű (immateriális), és nem szükséges az azonosítása.

299. Pool szinten kell meghatározni azt, hogy ebben a tekintetben mit tekintünk számottevő mértéknek. A várható veszteség számottevő mértékének küszöbértékét az intézmény álla-pítja meg. Ennek a küszöbértéknek konzervatívnak kell lennie, mivel a felhígulási kockázat a finanszírozás e típusának egy valós kockázati mutatója, és az intézményeknek képesnek kell lenniük e kockázat kezelésére.

300. A hitelintézetnek a felhígulási kockázat tekintetében csak várható veszteséget (EL) kell be-csülnie, melyet PD-re és LGD-re csak abban az esetben kell szétbontania, ha ezt a hitelin-tézet megbízható módon (kellőképpen alátámasztva) el tudja végezni67.

301. A felhígulási kockázatra vonatkozó várható veszteség (EL) különböző módon becsülhe-tő68. A lakossági kitettségek között nyilvántartott vásárolt követelések esetében a PD és az

65 CRD 4. cikk 24. pont; Hpt. III/A. melléklet 4. pont 66 CRD Melléklet VII. 1. rész 28. pontja; i Hkr. 38. § 67 VII. Melléklet 1. rész 35. pont. A Hkr. 39 § (5) szerint a vásárolt követelésekre számított várható veszteség a felhígulási kockázat tekintetében a következő képlet szerint számítandó: EL= PDxLGD 68 VII. Melléklet 2. rész 5. § és 7. §; Hkr. 44 § 5. pont és 7-11. pont

64

LGD becslésre, valamint a futamidő (M) számítására vonatkozó előírások mind a hitel-kockázatok, mind a felhígulási kockázat tekintetében a következők69:

PD: a) Amennyiben a hitelintézet megbízható módon nem tud PD-t becsülni:

− nem alárendelt kitettség esetén: PD=EL/LGD − alárendelt kitettség esetén: PD=EL

b) Fejlett IRB alkalmazása esetén a várható veszteséget (EL) PD-re és LGD-re kell szétbontani.

LGD

a) Amennyiben a hitelintézet megbízható módon nem tud PD-t becsülni, akkor: − nem alárendelt vállalkozással szembeni kitettség esetén: LGD=45% − alárendelt vállalkozással szembeni kitettség esetén: LGD=100% − vállalkozással és lakossággal szembeni vásárolt követelés felhígulási kockázatá-

hoz kapcsolódóan LGD =75 % b) Fejlett IRB alkalmazása esetén a várható veszteséget (EL) PD-re és LGD-re kell

szétbontani.

M Amennyiben a hitelintézet megbízható módon tud PD-t becsülni, akkor A már lehívott részre a vásárolt követelések súlyozott átlagos hátralévő futamideje (M), de minimum 90 nap. A le nem hívott részre:

− amennyiben a szerződés lejárat előtti visszafizetést vagy törlesztést biztosít, vagy a követelést megvásárló hitelintézet számára hitelkockázati fedezetet nyújt a követe-lés jövőbeni jelentős minőségromlása esetén, akkor a lehívott összegekre vonatko-zó szabály alkalmazandó

− amennyiben a szerződésre vonatkozóan a fenti feltételek nem teljesülnek, , akkor a vásárlási szerződés leghosszabb időtartamú potenciális követelésének és a vásárlási ügylet hátralévő futamidejének összege, de ez nem lehet kevesebb, mint 90 nap.

69 Vásárolt követelések:re és felhígulási kockázatokra vonatkozó rendelkezések: CRD VII. Melléklet 1. rész 7. és 14. pont; CRD VII. Melléklet 2. rész 8/g és 13/d. pont; CRD VII. Melléklet 3. rész, 6. pont; CRD VII. Melléklet 1 rész. 28. pont VII. Melléklet 2 rész 8., 18., 19., 20. pont; CRD VII. Melléklet 4 rész 16., 53., 60., 61., 69., 84., 100., 102. pont; Hkr. 27 § (3), 30 § (8), 45 §, 46 §, 47 § (6), 48 §, 49 §, 51 § (6), 70 § (6), 72 §, 73 §, 75 §, 76 §, 78 §, 79 §

65

5.6 A vásárolt követelések vizsgálata 302. A Felügyelet a vásárolt követelések kezelését a validáció során az alábbi szempontok alap-

ján vizsgálja:

• Biztosított-e, hogy minden előrelátható körülmény esetén az intézmény jogilag kikénysze-ríthető módon rendelkezik a vásárolt követelés felett?

• Figyelemmel kísérik-e a vásárolt követelések minőségét és azok eladójának, illetve az állo-mánykezelőnek pénzügyi helyzetét?

• Értékelik-e a vásárolt követelések minősége és az eladó/állománykezelő pénzügyi helyzete közötti korrelációt?

• Dokumentálják-e az eladók/állománykezelők rendszeres felülvizsgálatának eredményeit?

• Értékelik-e a vásárolt követelések osztályainak jellemzőit, beleértve az eladók hátralékait és a rossz adósságokat?

• Figyelemmel kíséri-e az intézmény a vásárolt követelések egyedi adós koncentrációját?

• Időben elkészíti-e a jelentést az állománykezelő a követelések lejárati szerkezetéről és fel-hígulásáról?

• Rendelkezik-e az intézmény olyan rendszerrel, amely a vásárolt követelések minőségének csökkenését mérni képes?

• Meghatároz-e az intézmény írásban egy követelés-vásárlási programot?

• Rendszeresen értékeli-e az intézmény a belső minősítésen alapuló módszernek való meg-felelést?

66

6 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.), valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény (módtv. I.)

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.)

1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolásról (Cstv.)

1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.)

1996. évi XLVIII. törvény a közraktározásról (Kt.)

1996. évi XXV. törvény a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról

1997. évi XXX. törvény a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről (Jht.)

2001. évi CXX. törvény a tőkepiacról (Tpt.)

2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, va-lamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól (Bszt.)

1994. évi XLII. törvény a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Export-hitel Biztosító Részvénytársaságról (Eximtv.)

2001. évi XX. törvény a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (MFBtv.)

2000. évi C. törvény a számvitelről

196/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről ([Hkr.)

200/2007. (VII. 30.) Korm. Rendelet a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről (Mkr.)

244/2000. Korm. Rendelet a kereskedési könyvben nyilvántartott pozíciók, kockázatvállalások, a devizaárfolyam kockázatok fedezetéhez szükséges tőkekövetelmény megállapításának szabályairól és a kereskedési könyv vezetésének részletes szabályairól (Kkr.)

381/2007. Korm. rendelet a hitelintézet partnerkockázatának kezeléséről (Pkkr.)

110/2006 (V.5.) Korm. rendelet az állam által vállat kezesség előkészítésének és a kezesség bevál-tásának eljárási rendjéről (Rendelet)

2006/48/EK irányelv a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (CRD)

2008/49/EK irányelv a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről

A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 11/2006. (XII.14.) számú ajánlása a belső védelmi vonalak ki-alakításáról és működtetéséről

Adó –és ellenőrzési értesítő (AEÉ)

67

7 FORRÁSOK 1. 15. Jogász vándorgyűlés, Eger, 2000. október 12-13. Közzéteszi: Magyar Jogászegylet, Buda-

pest 2001. 2. Salamonné Solymosi Katalin: A szerződések biztosítékai, 1999.

68

1. MELLÉKLET - PÉNZÜGYI FEDEZETEK ESETÉN A KÖVE-

TELMÉNYEK TELJESÜLÉSÉNEK VIZSGÁLATÁHOZ ADOTT

TÁMPONTOK Jogi szakvélemény pénzügyi biztosítékok részének áttanulmányozása: • kitértek-e valamennyi elismerhetőségi és minimumkövetelményre; • az intézmény a CRD szempontjából elfogadhatónak minősülő biztosítékokat kíván-e érvé-

nyesíteni; • a magyar szabályozás sajátosságainak figyelembe vétele megtörténik-e; • ha az óvadék tárgya nem pénz vagy bankszámla-követelés, akkor az óvadék tárgya nyilváno-

san jegyzett piaci árral rendelkezik-e; • ha nem, akkor vagy egyéb, független módon meghatározható árral rendelkezik-e, és mi ez a

független módon meghatározható ár; • ha az előbbi esetek nem állnak fenn, akkor a szerződésben kikötik-e azt, hogy a hitelező köz-

vetlenül kielégítheti követelését és megállapodtak-e az értékelési módban; • milyen eljárás létezik a felszámolás alá került gazdálkodó szervezetek figyelésére, így figyelik-e

rendszeresen a Cégközlönyt, köteles–e az adós a vele szemben kezdeményezett eljárások je-lentésére;

• ha a Cégközlönyben közzéteszik egyik ügyfelük felszámolását, akkor tekintettel vannak-e a három hónapos szabályra.

Fedezetértékelési szabályzat áttanulmányozása: • fedezetek érvényesítésére vonatkozóan milyen eljárásrenddel rendelkezik, időpontok, felelő-

sök, szervezeti egységek megjelölése, a fedezet érvényesítési folyamat leírása pontos-e, a határ-idők a törvényi határidőkre tekintettel kerültek-e kialakításra;

• az egyes ügyletek, illetve a kockázatvállalás nagyságrendje vonatkozásában milyen biztosítékot kíván érvényesíteni;

• fedezetek alkalmazásából eredő kockázatokat felméri-e, a koncentráció még megengedhető mértéke, illetve a veszélyes mérték az intézmény belső szabályozásában meghatározásra ke-rült-e, készül – e stressz teszt a fedezetek értékéről;

• a fedezetek értékében, érvényesíthetőségében bekövetkezett változások figyelemmel kíséré-sének gyakorisága, a monitoring dokumentációja, a felelős szervezeti egység megjelölése;

• a fedezeti érték csökkenése esetén követendő eljárás; • kíván-e harmadik félnél elhelyezett biztosítékkal tőkét csökkenteni, ha igen, a harmadik fél

minősítését dokumentált módon el kell végeznie, illetőleg meg kell jelölni, hogy milyen mó-don történik a biztosítékok harmadik fél vagyonától történő elkülönítése.

Ingatlan fedezetek esetén a követelmények teljesülésének vizsgálatához adott támpontok

1. Jogi szakvélemény áttanulmányozása • kitértek-e valamennyi elismerhetőségi és minimumkövetelményre;

69

2. A belső szabályzatok áttanulmányozása a következő szempontok szerint • tőkecsökkentés céljára elfogadható ingatlantípusok, ezekhez kapcsolódó hitelpolitika (mely

ügyletekhez kíván ingatlanfedezetet alkalmazni, a kockázatvállalás nagyságrendje vonatkozá-sában milyen fedezettségi követelményeket támaszt);

• milyen adatbázisokkal, azok milyen frissítésével tartja karban az ingatlan fedezetekre vonatko-zó értékeléseit;

• a fedezetként elfogadható, azonban kockázatcsökkentő tényezőként a tőkeszámításnál nem vagy csak kivételes esetekben alkalmazható ingatlan fedezetek, ezek elkülönített kezelésére, dokumentációjára, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések;

• a fedezetek nyilvántartási rendszere (felelősök megnevezése, a nyilvántartási rendszer tartal-ma);

• a fedezetek értékelésére vonatkozó előírások (az értékelés elvei és módszerei, az értékelési módszerek megalapozottsága, a biztosítéki érték megállapítására szolgáló adatkör, az értékelés gyakorisága, a soron kívüli értékelés esetei, a helyszíni megtekintés és értékelés szabályai, a pi-aci árak változása esetén mit tekint összehasonlítható halmaznak, mit tekint olyan nagyértékű ingatlannak, ahol független szakértőnek kell megerősítenie az értékbecslést);

• az ingatlanokra kötött biztosítások rendszere (az ingatlan jellegétől, a hitel nagyságrendjétől függően);

• a fedezetek befogadására vonatkozó eljárásrend (felelősök szervezeti egység(ek) megjelölésé-vel, a jogi osztály bevonása megtörténik-e, milyen lépések történnek a fedezetek befogadása során);

• a fedezetek érvényesítésének eljárásrendje a magyar szabályozási sajátosságok figyelembe vé-telével

• a zálogszerződés közokiratba foglalása biztosított-e; • a zálogszerződésben meghatározásra került-e az ingatlan legalacsonyabb eladási ára, ennek

számítási módja és a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesíthetőségére megállapított határidő; • milyen módon győződik meg az intézmény arról, hogy első helyi zálogjog kikötése történt-e; • az adós ellen esetlegesen induló felszámolási eljárások figyelemmel kísérése biztosított-e, az

intézmény honnan értesül erről, a hitelezői igények bejelentését hogyan végzi el.

Az előre nem rendelkezésre bocsátott fedezetekre vonatkozó kritériumok teljesü-léséhez adott támpontok

• Az intézmény által használt előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkockázati fedezetek feltér-

képezése, az általa tőkekövetelmény csökkentés céljára használt biztosítékok közül melyek so-rolhatók ide. Ennek érdekében szükséges a fedezetértékelési szabályzat és az intézmény által benyújtott jogi szakvélemény átnézése.

• A jogi szakvéleményben ki kell térni arra, hogy az előre nem rendelkezésre bocsátott hitel-kockázati fedezetekre meghatározott elismerhetőségi és minimum követelmények milyen módon teljesülnek. Ez azért fontos, mert az intézménynek kell bizonyítania a Felügyelet felé, hogy teljesülnek a CRD-ben a fedezetekre meghatározott követelmények. Szükséges meg-vizsgálni, hogy az intézmény minden elismerhetőségi és minimum-követelményre kitért-e.

• Szükséges megvizsgálni, hogy a fedezetek nyilvántartása milyen módon történik, milyen rendszerességgel történik a monitoringjuk, ha a monitoring során azt érzékelik, hogy a fede-zet értéke romlik, akkor milyen lépéseket tesznek, milyen eljárásrend követnek. Fontos, hogy az erre való reagálás gyors és szervezett legyen. Ennek mindenképpen ki kell derülnie a fede-zetértékelési szabályzatból. A rendszeres monitoring és a gyors cselekvés azért fontos köve-

70

telmény, mert ezáltal biztosított az, hogy az intézmény a fedezetek hatékonyságának biztosítá-sára és a kapcsolódó kockázatok kezelésére megfelelő lépéseket tesz.

• Meg kell nézni, hogy az intézmény kiket fogad el előre nem rendelkezésre bocsátott hitelkoc-kázati fedezet nyújtó félként. Milyen feltételeket határoz meg a fedezetet nyújtók vonatkozá-sában. A fedezetet nyújtók beletartoznak-e az elismert fedezet nyújtók közé.

• Az állami kezességvállalás mellett folyósított hitelekre vonatkozó eljárásrend vizsgálata (bizto-sított-e a hitelcél megvalósulásának figyelemmel kísérése, illetve a szerződés egyéb biztosítékai vonatkozásában megfelelő körültekintéssel jár-e el az intézmény).

• A kockázattal súlyozott kitettségérték módszerének és az engedélyezhető elismerés mértéké-nek meghatározásának vizsgálata. Ez a kockázatcsökkentő hatás számítási technikáinak a megfelelőségét jelenti.

Bekérendő dokumentumok • Jogi szakvélemény az intézmény által kockázatcsökkentési eszközként használni kívánt fede-

zetekről, részletesen kitérve az egyes követelményeknek való megfelelésre. • Fedezetértékelési szabályzat. • Hitelbiztosítéki érték-megállapítási szabályzat; • Alkalmazni kívánt fedezetekre vonatkozó szerződésminták

71

2. MELLÉKLET – KOCKÁZATCSÖKKENTŐ TECHNIKÁK ÁTTE-

KINTÉSE