220

Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik a

Forty orvos-féle áíalános

SEB-TAPASZ,mely rendkívüli gyó»yereje, elválasztó, érlelő s fájdalmat csillapító hatása általleggyorsabb, legbiztosabb,a egvszersminri gyökeres gyógyulást eszközöl különnemü

bajokban.— Ily ba-jok a torokgyula-

a dás, légesóhurut,- börkés, barnaság,

háriyáfgy»k(Croup,angina) mindenne-mű meg sértések,ha-rapás, szúrás, vágásvagy égés által tá-madható s e b e k ,megforrózások. da-ra?s- vagy méhszu-ras,ok, konok-leké-nek, zúzátok (con-tusiók) — meglepőgyors fájdalomcsil-lapítással— rögzöttdaganatok, gümők,tályogok, pokolvar

(carbunculus, pustu'a raaligna), megkeményedések genyedések, verkelések, min-den mirigybetegségek, gö^vélres fekélyek, fagydaganat, ujjtéreg, kórömméreg,vadhús, tagszivacs, csontszú, kificzamitás és megrándulások, helyi csúz, továbbá aszülés folytánilábfelfakadások és sebek, fájós fekélyezett vagy márgenyes női mell. —Sok m'imár csirában volt emlőráktól,— a különben elkerülhetlen, életveszélyessebésziműtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használataálta! menekült meg.: Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminemu szálka, vagy darázs és méh-fulánkja csupán ezen tapasznak rövid idei használata folytán annyira előtűnik,hogy azután a testből közönségesen szabad k'éízel, sebészi műtét és fájdalom nél-kül, könnyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nem sokára bekövetkezik.

Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jelessége leghitelesebb egyéneknekszámos s különös kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régen alegfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemúl'b esetekben meg-próbált hatásánál és feltűnő sikerdús eredményeinél fogva, melyek használata általmég elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hírét kétségbe-vonhatlanul igazolja. .•

A csomagok ára 50 kr. és 1 frt, használati utasítással együtt.Központi küideményezó raktár: Pesten TftRAK JÓASEF gj ógyszerész

urnái, király-utcza 7. sz a. Scholtz János városi gysztár és Ji-zoviN M. gysz. urnái.Kolosvarott: BIXDKR K., gyógyszerésznélZágrábban: HKtiKDÜS <iY.. a „fekt-te sasho^" czimzett városi gyógyszert.Továbbá kapható P«-t*<en: Pfeifer J.-nil, a/ uri-utczában a „két matrózhoz",

f és Mészáros 1$. nál, a Kristóf-téren 5. sz. a. — Budán: az udvari gyógyszertárban,és a Krisztina-városban Wlaschek E gysz. — Ar«don: Szarka J. — B.-Csabán:Bienw B. — Brailan: Ur. C. C Hepitesnél. — C'zernowitzban: Schnirch J. —Debreczenberi: dr. Róthschnfik V. E. — Duna-Ffildvaron: Nádhera P. — Eger-ben: Plank Gy. — Eperjesen: Isépy Gy Érseknjvarott: Conlegner J . —GiurKevóbati: Pabini E. I,. — GyOnityösftn: Kocianovich J. — Győrött: LehnerF, — Jassybnn: Jasoinszky A. — Kassán: Koregtkó A. — Késmárkon: Gener-wch C. A. - Komaromban: Grötschel Zs. — Körmöczön : Nemtsek J. — Léván:Boleman Ede. — Makón: WVil M. — Mohácson: Kreitl G. — Miskolczon:Dr. Csátbi Szabó J. — MHrowltzon- Kerstonoschitz E. fiainál. Nagyvá-radon: Husella M. — Bínicybecwkereken: Kleszky J. — N.-Karolyon: Jeli-nek J . — Nagyszombaton;PántotsekR. — Nyitran: Dr. Láng E.-nél. — Pakson:Malatinszky S — PeCM-tt: Sipőcz J. — Pozsonyban: Pieztóry B — Rimaszom-batban: Hamaliár K. — Rozsnyón: Hirscb J N. - Selmeczen: Vitkovics János.— Szabadkan: Szentiványi Jóó J. — Szaíllinnron Juracskó Dániel. — Sz.-Fehérvarott: Braun J.-nél. — Sz.-Gy«rfcyfin : Mersits J. — Szombathelyen:Pillich F. TYnuíHvarott: Pecher J. E. és Jaromiss M. — Tétsón: KarácsonyiA. — Unglivárt: Münster Gy. és társánál. — Verschetzen: GuistM. — Veszprém-ben: Ferenczy K.

A t. ez. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandóklennénik, felszólít tatnak, miszerint e rétzbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készitő-jéh'"z czimezve: Budára a Krisztinavárosban, János-uicza 40 sz a. beküldeni szíves-kedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesít.

C3"" Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések bármelyik raktár által azárnak készpénzbeni beküldése, vagy postai utánvét mellett tüstént és legponto-sabban teljesittetnek 87 (8 6)

Első magyar által, gyógyintézetBudán, városmajor 318. szám.

Ezen, az igé'ó szépségű budai hegyi-k és árnyékos parfc ot képező városmajorközt épült gyógyintézetben a következő természetéé gyógymódok alkalmaztatnak:

1. Vizgyogyinód. mindennemű fürdővel é» zubanynyal.2. Llun-féle teKtfcynkorlat, tökéletes gyógykésaülékkel.S. IMaitan Kozrordók, egyes személyre készült gözszekrénynyel.4. Schrott és Hahn módosított tapnyógymódjai.5. A villám delejesgéy folyamai. Továbbá tavaszi és nyári gyógyok ásvány,

vizekkel, tejjel és sóval; őszsíel szőlló\el.Kirándulások torténnek az intézetet övedző lombos erdőkkel, szőlőkkel és

számtalan nyaralóval diszlő budai hegyekbe, séták a városmajor árnyas fasoraialatt. Szórakozást nyújt továbbá az elegáns gj ógyterem tekfatztala, zongorája,újságai, társalgás, táncz, hangverseny.

Közlekfdés: Buda-Pesttel egyelőre csinos társaskocsikkal, később a léte-sülő közúti vaspálya által; a hazával és a külfölddel minden irányba menő vasutak-kal, gőzösökkel, postával és távírókkal

Azon betegüéKek, melyekben a mondott gyógyhatányok a legnagyobbsikerrel alkalmaztatnak, a következők: A vérképző tápszervek bajai; a légzőszer-vek hurutos és ideges bántalmai; a nemzórészek és idegrendszer rendetlenségei;nóbajok; vérsenyvek ; bujakor; görvély; köszvény; alhasi patgások; elhízás;aranyér; húgyszervi bántaimak ; a törzs és tagok ferdülései és zsugorai; általánosgyengeség; makacs bórbajok.

g ^ ~ Bővebb tudósítást az intézet orvosa Vajda J. orvos- és sebésztu-dor ur készséggel ad. . , , . ( . . , ,tt

io2 (i) A gyógyintézeti igazgatóság.

VALÓDI PAGLIANO-SYRUP.Pagliano Girolamo florenczi professortól egyenesen ideszállitva, különböző

mennyiségben kapható:

T ö r ö k J ó z s e fgyógyszerész urnái Pesten, király-utc/.a 7. sz. alatt. — Elty ttveg ára 1 ft. 50 kr.

Etty tuczat ara 14 ft., % tuczat J ft.fPflF" Az ismételadók igen kedvező engedményben részesülnek. "VQ9

Eszörp tisztitj» * vért,eloszlatja » megromlott nedveket, mefjritkitja és meg-javítja azokat, következésképen mindazok, kik e szörpöt havonkint két napon áthasználják, jo egészségnek örveadnek. E szörp sok oly betegséget meggyógyít,melyeknél az orvosi szer csekély javulást eszközölt. 1(4 (i 12)

Épenmost érkezett meg egy' frffiszállitmány, melynek valódiságáért kezeskedtetik.

LILTí)M-VIZ.Franczla- és Angolorazág legelsí orvosai által ajánlott bámulatos sikerű

szépiíö- és inosdó-viz,mely a hölgyek öszhangzó véleménye szerint páratlan, és a melyről föl'alálója kezeski'dik, hogy a rap-égetést, sz>-plőt, kiiitéaekt't, pattanásokat, sárgi bör-, májfol-tokat. szóval minden bórtisztát,iilaiisá>>ot eltávolit, az arezot, nyakat, vállakat ka-rokat, kezeket hófehérré, puhává, finommá teszi, s a/oknak friss ifju kinézéstkölcsönöz. - Ára l n a g y pnlaczknak 2 u.5Okr. Ara 1 kis palánkunk tft. 30kr

L 0 H 8 E szakáll és szemöldök növeszíő-szere.(Cydonia Créme.)

Ezen szer egy év slatt európai birre vergődött, miután ezer meg ezer férfiútömött szakállat, s számtalan hólgy szép tömött, sötét szemöldökét nyrrt tőle.

A szakállnak a kívánt állást lehet vele. adni. s a vöröses vagy szinthagyottselyemfinomak, s a hajhoz hasonlók lesznek általa.

M ' Ety eredeti tégely ára 2 ft. 50 kr., egy kisebb tégely ára 1 ft. 30 kr.Középponti raktár: LOIISE-nal Berlinben, Jiigerstrasse 46.

A porosz kormányzó herezeg, a sachsen-meiningeni hg , Schwarzen-burg, Sondershausen és Lippe herczegek udvari 3zátlitója.

Pesten kapható a főraktárban: Török J.syÓKytárában, király-utcza 2-ik szám. 105 (1—12)

KACHELMANN KAROLTsehnecz- és vihnyei pp^yárnok

ajánlja elismert kitünöségii és több első érmekkel kitüntetett

ARATÓ-, KASZÁLÓ-és országos szabadalmazott

NYOMTATÓ-GÉPEIT,melyek egyszerűségüknél és kitűnő hatásuknál fogva, átalános elisme-

rést és nagy kiterjedést nyertek.jg^ö" Kaphatók Pesten: Koczó Pál, — Debreczenben: Tóih

Lajos és Társa, — Aradon Andrényi Károly uraknál. 98 (8—8)

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában Pesten (egyetem-uteza 4. sz.)megjelent és minden könyvárusnál kaphatók:

Magyarország történeténekkézikönyve.

Prai, Katona, Engel,Fessler, Horváth, Szalay, Bartal, Szabó Károly,Ipolyi Arnold, gróf Teleki József stb. nagy művei nyomán - ")

KERÉKGYÁRTÓ ÁRPÁD,magyar királyi egyetemi tanár által.

I. rész. A magyarok beköltözésé- j II. rész. III. Endre király halálától ?ltol III. Endre király haláláig.889-1301. (VII. és 168 lap,8-rét, fűzve . . . . 80 kr.

a mohácsi csatáig. 1301 — 1526.(VII. és li>8 lap, nyolezadrét,tűzve 80 kr.

III. rész. A mohácsi csatától a Linczi békekötésig s 111. Ferdinándkirály haláláig. 1526-1657. (VIIL, 224 lap, 8-rét,) fűzve 80 kr.

Akarlsbádi természetes ásványvizek szállítása.A karlsbádi ásványvíznek nem ritkán a csodálkozással határos gyógyereje

sokkal ismeretesebb, hogysem szükségessé válnék annak íeldicsérgetése. Az, szá-zadok ótai tapasztalatok nyomán bebizonyi'Ott tényállás. A szállított karlsbádiásványviz épen azon a módon használtatik a háznál, mint magánál a forrásuál. Aközönséges adag minden reggel e^v pnlaczk ásványviz, mely 20 peroznyi időközthidegen vagy lílinelegitve, vagyha lehetséges a szabadban séta alatt vagy oda-haza, s ba a szükség ugy hozná migával — az ágyban is éldelhető. Hogy a szállí-tott karlsbádi ásványvíznek a székelődhez megísivántató ereje elóidéztethessék.egytheakanálnyi bnzgarsó (Sprudelsalz) adatik hozzá. Minden megrendelésekásványvízre, buzKarnó s buzyai-Nzappaiira a legpontosabban eszközöltetnek araktáruk által minden nagyobb városban, s közvetlen a forrás-szallltó iicazgató-taga MattODf Henrik által Karlsbadban (Csehország). 95 (2-6)

Kiadtí-tulajdonos II< ckenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

10-ik szám Tizenötödik évfolyam.

Pest, május 10-én 1868.

^minden igtatás után 30 ujkrajezár.

Fővárosunk lakói közt számtalanok le-hetnek, kik az egészevet a szűk falak szorultlegében töltve, vagy ha zöldbe rándulnakis, csak a városerdőig vagy legfölebb aSváb-hegy innenső oldaláig hatolva el, semmitudomással sem birnak a természet azongyönyörű pontjáról, melyet mai képünkbenbemutatunk, s mely méltó volna a világlegszebb tájképei egyikéül szolgálni, — pedigfővárosunk egész közelében fekszik s hosz-szabb zarándokolás nélkül is feltalálhatóPest és Buda lakóinak.

A Sváb-hegy és a János-hegy által ké-pezett mélyvölgy katlan-nak Buda Ke-szi felé ki-nyiló torká-ban fekszik aMária • tölgy(Mar.-Eichel)nevet viselő

gyönyörűpont. Hogykönnyebben

oda találhas-sunk, a Sváb-hegy észak-nyugati ge-rinczén végighaladva meg-ritkitott aggtölgyek ár-nyékában, az.odavezető vo-nalon a fákderekát gon-dos kéztől fe-hér mészszeljegyezve ta-láljuk s az igykijelölt vona-lon egyenejsen ama gyö-nyörű mélyvölgybe ju-tunk, mely-nek ölén egy-kor templom és zárda díszlett, most pedigcsak romjaik omladoznak.

E terület az ó-budai uradalommal együtthajdan a gr. Zichyek birtoka volt, I. Leopoldkirály 1659-ben gróf Zichy Istvánnak és

A mária-tölgyi romok.fi-ági utódainak örökösen, leány-ági utódai-nak pedig visszaválthatólag adományozvána komáromvári jószágokat, ezek közé szá-míttatott Ó-Buda, Buda-Kesz stb. is. Neve-zett Zichy István után annak egyik unokája,a költői kedélyü Péter birtokába kerültÓ-Buda és környéke. Gróf Zichy Péter ésmásodik neje gr. Bercsényi Zsuzsanna, ahires kurucz vezér leánya, alapították Ó-Budafölött a kis-máriaczelli búcsuhelyet, hoyáZichy Péter halála után, özvegye BercsényiZsuzsanna, fiával gr. Zichy Miklóssal zárdátés kápolnát építtetvén, azt 1738-ban a Tri-

Mária-tölgyi romok, a budai Svábhegy mögött. - (Keleti Gusztáv eredeti rajza.)

nitarius szerzetnek adományozták, özvegyBercsényi Zsuzsanna grófnőnek 1745-bentörtént halála után, fia gróf Zichy Miklós azuradalom birtokosa, nejével gr. BerényiErzsébettel folytatták az ájtatos építkezése-

ket, annál is inkább, mivel gyermekeik nemvoltak; Zichy Miklós 17á8-ban mag nélkülhalt meg, özvegye 1766-ban épitteté föl amária-tölgyi egyházat és kolostort, melyszintén a Trinitarius szerzet gondjaira biza-tott, és mintegy fiókegyházát képezte a kis-mária-czelli zárdának. Ezen évben azonbanözvegy gr. Berényi Erzsébet a kir. kincstár-ral egyezségre lépvén, az ó budai koronáiuradalmat kárpótlás mellett átadta az ál-lamnak.

A mária-tölgyi zárda és templom semállhatott sokáig, 1782-ben a Trinitarius szer-

-. zet is eltö-rültetvén, amária - tölgyizárda is pusz-tán maradt,és részben le-bontatott. —A templombontásakor atorony felsőkupolájábanegy bádogte-kercsbe rej-tett kettős fa-

keresztbenegy régi per-gamen irat

találtatott,mely az egy-ház épitésé-nek korát ésa szerzet] ak-kori tagjai-nak névsoráttartalmazta.A harang, áll-vány, köoltárNagy-Maros-ra szállítta-tott. A ke-gyelem-kép(Madonna)

a buda-ke-szi templomélett.

Ekképen elhagyatva templom és zárda,lassanként az idő örlö fogai alatt rommálön, de szenthelyi jellegét azért megtartotta,s máig búcsujáró helyül szolgál az ájtatoshíveknek s valószínű, hogy a bemeszelt fák.

•-.-<• . . i : i . i .-J

222

melyekről fönebb emlékeztünk, inkább evallásos ájtatoskodók, mint a természetszentélyét keresők szolgálatára s útbaigazí-tására jelöltettek meg. A rom-templom egykiigazított kis sekrestyéje, melynek ormána kis keresztecske diszlik, a búcsujárók ká-polnájául szolgál.

Képünk szempontjától el van rejtve akisded vadászlak, mely a templom romjaimellett szerénykedik, hol az elfáradt utaspihenést lelhet, s tavaszszal kivált a budaiszalonka-vadászok kedvelt tanyája.

Járok a mezőben . . .Járok a mezőben buslakodva, némán;A sok kicsi virág mosolyogva néz.rám,Én meg őket nézem,S lelkemet közöttük felvidulni érzem.

Tőlem a bubánat messze-messze széled,S mintha elvonulna rólam itt az életSúlyos gondja, terhe,S mintha szivem is benn csendesebben verne.

Ismerősként néz rám e vidék, e tnjék ;Mintha szülőföldem sz p mezőin járnék,Ott a Tisza partján,A hol egykor vesszőparipámat hajtáin . . .

Pedig más vidék ez; oh nem olyan édes,Mint ott messze-messze az az erdőségesTiszahát viiléke;Melynek a lelkemben áll lefestve képe.

Ott az ég is kékebb, a mező vidámabb,A madárdal csengőbb, és ha szellő támad;Szép regéket mondva,Édesebben suttog este a fa lombja . . .

Hej mikor még én ott, hogyha jött az este,A ligetben járék kis nyulakra lesve;Es ha jött a reggel,Fürj után futostam a gyermek sereggel . . .

Hej mikor még ők is, a kik ott pihennekCsendes nyughelyén a néma sirveremnek,Édes szép testvérim,Velem vigadoztak a tavasz mezőin . . .

— lm alig vidultam, már is könyet ejtek;Szép kicsiny virágok nosza jertek, jertek,Vigasztalni lelkem;Mosolyotokra tán búmat elfelejtem.

Oh de most már ti is szomorúan néztek,Mintha velem együtt búmat ereznétek,S mintha már előreSejtenétek a bús őszi hfis időre.

Csak maradjatok hát búban elmerülve,Bánatommal én is itt a hantra dűlveHelyemet találom,S eltűnődöm rajt' hogy életünk csak álom.

Várady Gusztáv.

Perezel MórBmléliírataibóL

III. A katonaságnál.(Vége.)

Ez időben történt, hogy a júliusi forra-dalom kiütött Francziaországban, s a pol-gár király, a béke barátja ült, a külföldibefolyások alatt állott idősebb Bourbon-ágelűzésével üresen maradt trónra. A forrada-lom szelleme mint a villám terjedt szét Eu-rópában s áthatva annak minden zugát,mindenütt a népek mozgalmát ébresztetteelnyomóik ellen. Az izgatottság Németor-szágban is átalános lön; Braunschweigelker-gette uralkodó herczegét; Olaszország, amindig nyughatatlan, nem késett elégületlen-ségét éreztetni az osztrák uralommal; a bel-gák fölkeltek, hogy kivívják nemzeti függet-lenségöket, a holland túlsúly ellenében.Végre a lengyelek, e nemes és hősies, de olyelnyomott és szerencsétlen nép, szintén be-sodortattak a forradalom viharába s fegyvert

ragadtak, visszaszerezni hajdani nagyságu-kat s visszavivni ősi jogaikat.

Lángba borult minden; s én, ifjú hevemtüziben égbe, magam is nem akarám elsza-lasztani az alkalmat, mely annyira kinálko-zott, szellentyüt adni forradalmi hajlamaim-nak. Emiitettem már, hogy bajtársaim közüla magyarok, olas-zok és lengyelek körületncsoportosulva, egy kis szövetséget alkottunk,bár tulajdonképi politikai ezélzat nélkül.Szövetségünknek most szélesebb kiterjedéstadtam, s bajtársaimmal jelszó gyanánt fogad-tatám el nemzetiségeinknek, melyekheztartozánk, fölszabadítását.

Atyám ez idötájban épen Pestre érkezett.Bizalmas és magános találkozásunkat arrahasználtam föl, hogy közlém vele vakmerőterveimet. Atyám megijedt rajtok miattam,féltve biztonságomat, s rögtön elhatározd ki-venni engem az ezredbői. Kénytelen valékelbocsáttatásomat kérni s visszatérni az apaiház fedele alá; a mi annyival szükségesebb-nek mutatkozott, mert elöljáróimmal valóösszeütközéseim már-már a tetőpontot értékel, s csak még egy c^öpp kellett volna, hogyaz ugy is telt pohár kicsorduljon.

De alig volt kezemben az elbocsátásiokmány, alig éreztem magara szabadnak, sminden katonai kötelék alól föloldottnak,azonnal visszatértem Pestre, titkos szövetsé-get szerveztem számos fiatal emberrel, meg-újítottam összeköttetéseimet előbbi bajtársa-immal a laktanyában. Szövetkezésünk elsőczélja voit a fölkelő lengyelek segélyéresietni, résztvenni hősies szabadságharezuk-ban. Kitörésünk terve már egészen meg voltállapítva, indulásunk napja is meghatározva,— midőn két szövetséges társunk által el-árulva, dühös ellenségem, az ezredes körmeiközé estem. Megkötöztek s a laktanya bör-tönébe vetettek. Éjjel nappal őrizet alatttartottak s a hadi törvényszék előtt megje-jelennem kényszeritettek. A katonai törvényröviden bánt velem. Főbelövetésre ,,zumTode durch Pulver und Bley" szóltÍtéletem. Bajtársaim közül mintegy har-mincz kapott, enyhébb vagy szigorúbb Ítéle-tet. A legnagyobb rész kikerülte fölfedez-tetését, hogy részes volt az összeesküvésben;szerencséjüket egy véletlen közbejött ese-ménynek, annak köszönhették, hogy az ezredkét zászlóalja épen parancsot kapott azOlaszországba indulásra, s ők e két zászló-aljban voltak, mi pedig nem adtuk ki őket.

Halálitéletem indokai: „katonáknak szö-késre való lazítása s felségsértés" voltak.

E közben, szerencsémre, az izgatottságMagyarországban is terjedt. Népszerű haza-fiak, mint Wesselényi, Kubinyi, Mérey, Sont-sich Miklós, Csapó Dániel, Fáy és többen, anemzet rokonszenvét felélesztették a jogai-ért küzdő szerencsétlen Lengyelország iránt.Pest, Tolna, Somogy, Nógrád, Zala megyékfölterjesztéseket intéztek I. Ferencz császár-és királyhoz, Ausztria részéről fegyveresbeavatkozást sürgetve Oroszország ellen, alengyelek javára; erélyes óvást intézve egy-szersmind a hadi törvényszéknek ügyembenvaló törvénytelen föllépése ellen, és köve-telve szabadon bocsáttatásomat. Atyám is amérlegbe vetette minden befolyását, kiszaba-dításomra s életem megmentésére. A veszély,mely már csakugyan fejem fölött függe, eföllépések által szerencsésen elfordíthatott,s néhány hónapig tartó fogság után szabadonbocsáttattam. A (>esti fiatalság ovatiókkaltüntette ki örömét s diadalmenettel vitettemPestmegye gyűlésébe.

József föherczegnek, Magyarország ná-dorának eszélyes magaviselete ez oly kényesügyben, fölüláll részemről minden magasz-taláson. Most másodizben történt, hogy e jkitűnő államférfi, ki ötven évig ült Magyar- I

ország kormányán, e becsületes ember, stalán az egyetlen valódi ma<ryar hazafi azuralkodó ház fóherczegei között, ily fjntosés életbe vágó jó szolgálatot tett nekem, mitsoha el nem felejthetek.

Egy másik, nem kevésbbé fontos körül-mény is előnyömre fordult. Ausztria r megniérzé lábai alatt a földed, látni kezdé a ve-szélyt, mely lételét is fenyegetheté Oroszor-szág, Diderotemez érczkolossza agyag lábon,mindjobban-jobban közeledett előrenyomul-tában az osztrák határokhoz. Szomszédságaugy, mint barátsága napról napra gyanú-sabbá vált. Az osztrák dynastia érzé, hogymegérkezett az alkalmas perez, lerázni magá-ról a moscovita szövetséget; hogy Lengyel-ország helyreállítása s föntartása életérde-kében áll Ausztriának. De a lengyeleknekszintannyira, mint magának a dynastiánakszerencsétlenségére, a helyett hogy gyorsanbirt volna határozni és cselekedni, a drágaidőt hiu fontolgatásokkal és habozásokkaltöltötte. E határozatlanságból senkinek semvolt haszna, rajtam kivül; mert ez voltegyetlen oka az osztrák államférfiak nagy-lelkűségének (?) irányomban.

Én azonban, távolról sem rettenve mega helyzeten, melyben valék, egész vakmerőbátorságomat s büszkeségemet megtartot-tam. Erélyesen tiltakozva a hatalom vissza-élése s a katonai tekintélyek ügyembe avat-kozása ellen, megtagadtam minden felelet-adást a haditörvényszék hozzám intézettfaggatásaira. A fenyegetésektől meg nemijedve, szenvedélyesen utasítottam visszaminden megalázó kisérletet, mely az ügybékés és engesztelő simítására volt irányozva.Jó kedvemet s szilaj gondtalanságomat abörtön legkevésbbé sem * törte meg; ott istorzképet rajzoltam, mely Sontag ezredest,mint fölbösziilt bikát ábrázolta. E torzképkézről kézre járt s végre a Nádor-fóherczegnészalon-asztalához is eljutott, ki igen szabad-elvű eszmékkel teljes s a magyarokkal ro-konszenvező hölgy volt.

Makk tüzér ezredes, akkor osztrák kato-na, később az 1&48— 49-diki szabadságharcze<jyik jelessége, beszéli, hogy ö is állott őrtfogházam ajtaja előtt. Akkor sem én, sem ő,ne ni gondoltuk, hogy még egykor egy nagys mi ükét közelebbről érdeklő ügyben, mintforr,, dal mi katonák fogunk szerepelni.

A földinivelő hangyák.Hozzá vagyunk szokva, hogy a hangyákról

mindig valami meglepőt hallunk. E parányi fajannyiszor foglalkodtatá m ír a gondolkodni szere-tőket, mint talán egynémely nemzet sorsa sem.Nevöket ott találjuk az emberiség legrégibb mű-veinél, mindig a csodálkozás és tisztelet jeleivelemlítve. Keletnek az őshajdanból származó köny-vei, a későbbi kor regéi és emlékei egyaránt hűképét adják azon érdekeltségnek, melyet e kisnép, a teremtés remekeinél maga iránt fel birtkölteni S ne feledjük, hogy ez érdekeltség nem ahaszon érdekeltsége; itt a kutatást nem ösztönöz-heti az ezereket jövedelmező méztermelésre valókilátás, s a parányi tehénkékből (Aphis nevű leve-lészek), melyeket a hangyák tartanak, a legvér-mesebb remények sem képzelhetnek valami gazdagmajorságot előállítani. Már maga e tény is mu-tatja tehát, hogy itt valami rendkívülinek kellrejleni az Iris fátyola alatt, és épen e rejtélyességaz, mi annyira vonzza az élet mindennapi tünemé-nyeinél megnyugodni nem biró szellemet. — Olycsodálatos, sokszor hihetetlennek látszik az, mitegyes türelmes vizsgálók beszélnek e kis faj éle-téről. Némely tetteikben oly hasonlók mihozzánk,mintha embereket látnánk — parány kiadásban —játszani az élet színpadán. Valóban gyakran sok-kal többet látunk nálok a puszta állati ösztönnél;pedig mind az. mit mi láthatunk, csak egy kisrésze, csak rövidke töredékei azon rendezett tár-sadalmi életnek, mely a bolyok átiáthatlan falainbelől foly.

Legbámulatosabbak azonban mind e tekin-

223

tétben a földmivelö hangyák (Myrmica molefac-toria), melyek az Egyesült-Államok délnyugatiszélén, Texas vidékén laknak. E nagy, veres barnafaj, mely ott 2— 3 láb magas, s 5 — 6 láb szélesÓriás városokban lakik, minden tettében számitóész jeleit mutatja. Városait — melyeknek csakegy része emeikedik ki a föld fölé — rendesenterjedelmes síkság környezi, melyet bárhol magaállít elő e szorgalmas nép az által, hogy a hegye-ket — göröngyöket — lehordja, s vele a völgye-ket kitölti. E térséghez aztán — mely, mint látnifogjuk, a város mezőségét alkotja — mindenfelőljó karban tartott utak vezetnek, melyek ép ugy,mint maga a város felső része is, óriás kőkocz'kákból — t. i. száradt rögecskékből — vannakkirakva; s látva, hogy e kődarabok néha oly na-gyok, mint 25 hangya sincs összesen, bámulnunkkell, hogy miként szállíthatták e nagy tömegeket,minden gépek nélkül a több láb magas épületektetejére.

Ama tér, mely a várost környezi, mindig alegnagyobb tisztaságban s rendben van tartva, ésha egy gaz-szál, vagy más szemetke esik is vélet 'lenül ezen területre, azt a poliozia, mely a várostkörnyezőleg 2—3 lábnyi távolban szüntelen czir-kál e területen, rögtön tudatja valószínűleg oda-benn a tanácscsal, mert azonnal megjelennek amunkások s az alkalmatlan anyagok néhány pil-lanat alatt felaprózva, a város határán kívülrehordatnak. Ha pedig egy idegen bogár, pl. egytemető-dögész talál a tiltott helyre tévelyedni, — amint gyanitlanui hengergeti tova kedves terhét,a ganéjgolyót, melybe a jövő reményeit szándé-kozik lerakni — egyszer csak azt veszi észre,hogy egy csomó ,,fogd-meg" vette körül és szi-gorú számadásra vonja, hogy hogyan meri az őmezőjüket felturkálni, s ha aztán talán megvetvee piripió népet, még jókorán kereket nem old,csakhamar tapasztalni fogja, hogy a hangyáknálsem értik a rendőrök a tréfát.

De ugyan miért e kis területet ily nagy szor-galommal őrzeni? Kérdezzük meg gazdáinkat,melyik látná szívesen, ha őszi vetéseit elgázolják,mert e tér, mint mondók, a hangya-városok inező-sége; őszszel a parányi rögek közt már a jövő }nyár reményei, a hangya-rizs magvai rejlenek, jmelynek termesztése ez apró földmivelö fajnakegyetlen gazdálkodási ágát képezi. Hogy ez való

. s nemcsak egy szép mese, a felől késő őszszel skora tavaszszal könnyen meggyőződhetünk, midőna várost környező területen 14—15 lábnyi kerü-letben szép, 4 hüvelyk széles, apró vetést látunk |diszleni, mely körül nagy szorgalommal forgolód- inak a hangyák, irtogatva minden más füvet vagy !dudvát, mely e vetés közt vagy az azt környező !téren föl meri ütni fejét, ugy hogy néhány hó jmúlva, június közepe táján az egész mezőségen jmindenütt csak a hangya-rizs, az aris'ida stricta i— egy magtermő pázsit fű. — kalászai lengenek.Eljött az aratás; az apró kaszások csapásai alatt jgyorsan hullnak s még gyorsabban tűnnek el a jkévék a város falain, honnan kevés idő múlva csak jaz üres polyvát hordják kifelé az igyekvő képesek, |messze a városhatárán kivül hányva azt,s mindigszélmentibe, nehogy az ismét mezőjükre fúhassavissza.

Ez alatt, mig ottbenn a learatott termés elta-karítása foly, künn a mezőn már ismét a jövő évivetésre teszik meg az előmunkálatokat; legelőbbis a tarlót nyesik ki a szántóföldekről, majd afeltúrt helyeket egyengetik el, ugy hogy márszeptember elején ismét kész a föld. az őszi ve-tésre, melynél, csodálatosan, oly tapasztaltságot imutatnak, miszerint nem lehetett még észrevenni, !hogy az ő vetéseiket valamikor még korán meg- Ilepte volna a hó, mig tudjuk, hogy rajtunk ez ihányszor megtörténik. November elejére nálok Imár mindig zöldellik a szép uj vetés. x

A betakarítástól az őszi munkákig eső szép Inapokat e mellett a magtárak körüli foglalkozás- jban töltik. Megesik néha, hogy valami ok miatt |korábban kellett behordani a termést, mintsem az ikívánatos lett volna; ilyenkor tehát, nehogy meg- |romoljék, szüntelen forgatgatják.szelelgetík; vagy Iha talán a sok eső miatt átázott a magtár, — bár !ennek épitésére mindig különöa gondot fordita-nak, — akkor is hasonlólag járnak el, az életet iismét kihordják, a szabad tereken elterelgetik, |száritgatják, s a romlott szemeket künn hagyva, jesténkint szorgalmasan újra behordják. j

Mindezt a hangyák teszik!Alig volnánk hajlandók hinni, ha nem egy

türelmes és hűséges vizsgáló, Gideon Lincecum,texasi birtokos beszélné ezt 8 — 10 évi tapasztalásután, még pedig egy tekintélyes tudományos tár-

sulntnak, a philadelfiai természettudományi aka-démiának.

Ki nem látna mindezekben többet a pusztavak ösztönnél? ki volna elég elfogult még ilyvilágos példákban sem ismerni fel azon tehetség-nek — mit észnek nevezünk — kétségtelen nyo-mait? Pedig még tovább is van.

Megtörténik néha, hogy egy tehén, vagy egytehetetlen Ökör, nem elégedve meg a tágas prni-riek (rétek) bő legelőjével, még e kis munkásokszépen diszlő vetéseit is learatja, pár jó falatérteo-y egész szorgalmas nép évi termését semmisítvemeg. Ekkor aztán mit várnánk mást, minthogy— ha csak az ösztön vezetné — zavarba jőve akis nép, nem tudná mihez fogjon s nyomorultanveszne el; de nem igy van. Rendesen hamar tud-ják kárpótolni magukat a fájó veszteségért; azonpuszta helyeken ugyanis, melyeket a barmok márelőbb lelegeltek, egy másik, a hangya-rizsheznémileg hasonló, de hogy ugy szóljunk, ahhozképest még vad állapotban levő gabonafaj, a 3—6hüvelyk magas Hordeum pusillum terjed el, 8 mi-vel ez még korán, már április végén megérik,ennek esnek a károsult gazdák s kettőzött szor-galommal hordják a sovány szemeket üres mag-táraikba. Ez azonban mindig csak szükségbőltörténik, s a következő tavaszinem nagy eleven-ségből ítélve, valószínűleg nem igen víg voltolyankor a farsang ez alföldi városokban, midőnaz ily kényszervetésre szorultak.

Nem kevéssé érdekes e hangya-birodalmak-nak már alapulása is. Juniu3 végén vagy közepénsokszor 50 öl hosszú s 5 — 6 Öl széles puszta térentöbb millió hangya gyűl össze a külön városokbólegy nagy nemzeti ünnepélyre, mint a hajdanigörög városok lakói a nemzeti játékokra, ahímek egyszerű sötétszinü polgári öltönyben,a nők pedig pompás fátyol-szárnyaikkal díszítve.Egy darabig csak a kéjelgés csalfa táncza járja,de midőn a kaczér nők már elég imádót csábítot-tak magok köré, a szerelemfélté* ocsmány viszályaitt sem maradhat el; a békés, becsületes szomszé-dok, kik még tán csak pár órával ezelőtt is olyhíven segitettek egymásnak, most gyilkos párba-jokban pusztítják egymást — egy nőért! ki aztánminden válogatás nélkül engedi át magát a győ-zőnek. De a rövid dáridónak ára itt is hosszúsiralom, a d. u. 2 óra tájban kezdődött vigalomután néhány óra múlva, estefelé már bágyadtánmászkálnak a kimerült hímek a fűszálakon fel salá, majd fáradtan egyes rögek árnyékába vonjákmagukat, mignem néhány perez múlva már csakélettelen hulláikai hordja az esti szél.

Azonban azon sors sem igen kedvezőbb, melyaz elébb oly imádott királynőkre várakozik. Avigalom helyéről szerte széledve, valami alkalmashelyen azonnal nyughely ásásához kezdenek, deitt gyakran előbb a restebb szomszédokkal kellmegküzdeniök. Ugyanis némelyik jobbnak találvaa másiknak már mélyebb menetét, mig az távolvan, elfoglalja azt s dologhoz lát benne, mint haa maga földét ásná. Azonban előjön a gazda, smeglátva a hivatlan munkást, csakhamar kilóditjaonnan, hol még egy darabig aztán huzzák-vonjákegymást, de a bitor csak szabadulni akar, s ismétvisszasiet az elfoglalt birtokba, mintha ő is éparra a tapasztalásra jött volna, mint a 48 előttipörös atyafiak, hogy „boldog az, ki birtokon belőlperelhet." Azonban ugy látszik, itt nem épensikerül ez elv alkalmazása, mert itt nincs annyimegye s kir. kúriák, melyeken századokig felle-bezgethetnék a prókátorok a port, hanem jön afölperes maga s türelmét vesztve ugy nyakonfogja az atyafit minden opponálása daczára, hogyaz gyakran még annak kezei közt kiadja hamislelkét.

Ekkor aztán a nőstény sietve bevégzi a mun-kát, s legelőbb is 20—30 munkás-petét rak, amelyeket szintén sietve fölnevel, hogy aztáu azoksegíthessenek neki a város-alapitás nagy munká-jában. Azonban eleinte csak ugy titokban dolgoz-nak az ásók és kapák, mivel félni kell, hogy azerősebb szomszédok megfojtják, ha észreveszik azifjú gyarmatot; nappal észrevétlenül emelked-nek a falak, éjjelre pedig erős gerendák zárják akapukat, s ez aggodalmas élet mindig igy folykörülbelül másfél esztendeig, a mely idő alatt mármilliókra nőtt az uj telep; s midőn elég erőseknekérzik magokat, mind nyíltabban lépnek fel az ujközség lakói, hogy helyet követeljenek magoknaka szabadalmazott városok sorában.

De gyakran keserű leczke vár a túlbizako-dókra. Nem oly könnyen szoktak ám az őslakóklemondani kiváltságaikról, hogy a tér 20 lábnyirakörül az ő osztatlan birtokuk legyen. Ha az ujgyarmat határa tán ezen belől esik, egymást éri

az ellenségeskedés, mignem a kölcsönös elkesere-dés polgárharczban tör ki, s tudjuk, hogy ez min-dig mily irtóztató. A támadást rendesen a régiváros kezdi meg; seregei szép hadi rendben, ösz-szetartva közelednek az uj város falai felé, de azőröknek egy jeladására innen is ugy látszik már

i kész seregek nyomulnak elő. A csatát a két városi közti tikon fogadják. Csakhamar levágott fejek s

szétszabdalt hullák borítják mindenütt a tért,mivel a harcz itt élethalálra megy; a hangyáknemcsak sebesiteni akarják az ellent, mint az em-

i berséges poroszok Königgratz alatt, hanem vagy, egy csapással lefejezik azt, vagy halálos döfést

adnak mérged fulánkjaik.Ha egyenlők a felek, többször megújul a

harcz, s néha napokig tart; midőn az egyik márgyöngülni kezd, uj segédseregeket hoznak gyors-futárjai a városokból, hol különben ez alatt ép olynyugodtan folytatják a honn maradt békés polgá-rok munkáikat, mintha nem is az ő létök fölöttfolyna oda kint a gyilkos háború. Azonban ha avégerőfeszités után is csakugyan elveszett a csata,a futók sebesen terjesztik a vészhirt szerte szét,ugy hogy néhány perez múlva megszűnik mindenforgalom, a megszeppent polgárok a város falaimögé vonulnak, a kapukat erős gazdarabokkaltorlaszolják el, s e mögött a még megmaradt har-ezosok foglalnak helyet, elszántan várva az ellent,ha ennyire merne. Ez azonban ritkán szokott be-következni, mivel a győztes félnek is van mindigelég baja; észrevéve, hogy maga maradt a csata-tér ura, legelőbb is saját sebesültjeit szedi össze,s körbe fogva a hadifoglyokat, diadalmasan vonulaztán ezekkel együtt hazafelé, csak a gyakran fél-vékára is felmenő hullákat, s fejeket hagyva ott aszörnyű nap gyászemlékeül.

De nemcsak a külön városok, hanem ugyan-azon község lakosai közt is kiüt néha az ellensé-geskedés. Hogy mik lehetnek okai ez apró forron-gásoknak, fájdalom! azt tudnunk nem lehet, csakannyit láthatunk, hogy néha a rendőrök, melyekLincecum szerint 100—200-ra is rámennek egymár nagyobbacska városnál, — nyakon fognakegynéhány szökevényt, s bár az az önvédelemminden lehető módját megkísérti, rug, harap, ka-paszkodik , mégis rendesen, — kivált néha a pol-gárok közbejöttével, — sikerül a rend őreinek aztgalléron ragadni, s gyorsan czipelni befelé szeme-

, ink elől, mivel az oly szerencsétlenek, ha látják,j hogy csakugyan meg kell adni magukat a sors-

nak, ugy látszik legalább az által igyekeznek kár-pótlást szerezni, hogy lábaikat felhúzva, megki-

l mélik magokat az önszállitás fáradságától , s! tetsz-halott állapotban egészen a rendőrre hagy-ják bűnös terhöket. A mint azonban megpróbáljukkiszabadítani őket a köröm közül, azonnal lábakél az álnok halottnak, csakhogy a rendőrnek isvan ám erre esze, s nem messzire ismét csakhorogra kerül.

Ugy látszik, hogy az ily elfogottakat aztánmég sokai"' alkalmazzák büntetésül kényszer-munkákra , a midőn mindig egy-egy hajdú kisériőket; 8 ez annyival hihetőbbnek látszik, mivel arabszolgatartás általában már vérében van a legtöbbhangyafajnak, a mire feltűnő például szolgálhata Huber által észlelt Formica rw/escens faj, mely ahadifoglyok rabszolgákká tétele által már egészenrabszolgatartó henye néppé lett, annyira hogy harabszolgáitól megfosztják, inkább éhen vesz el,semhogy dologhoz látna, mi világosan mutatja,hogy mennyire elváltoztathatja a szokás a termé-

! szetet még a szorgalom e példányképeinél is.Nevezetes még e földmivelö hangyák önfen-

tartási módja is. Nagy szárazság idején ugyanisszámosan látogatva a forrásokat, megtörténik,hogy közülök többen a vizbe sodortatnak. Hogyaztán ezeknek segitségére mentek-e, vagy talánmagok is_ hasonlólag szerencsétlenül jártak ? —nem tudni, de sokszor egész ökölnyi csomóba ösz-szegöngyölödvö találhatni ily hangyákat, úszni aviz közepén. Tudván, hogy e faj legfeljebb negyed-óráig képes a víz alatt életben maradni, azon tényt,hogy így golyóvá fonódva mégis csaknem mindéletben taláthatnak néha órák múlva is, csak ugymagyarázhatjuk meg, hogy a viz alatt levők min-dig kinyújtva lábaikat, ez által a golyót mozgásbahozzák, 8 minden 4 perez alatt egyszer megfor-d u l a i bá k b b a n de mindig váltakozvadúlva, igy bár gyakrabban, de mindig váltakozvakerül a tömeg egyik fele a viz alá. .

Ha csak e csekély töredéket veszsziik is illőfigyelembe a hangyák oly érdekes életirataból,lehetetlen át nem látnunk, hogyitt nem pusztán azállati ösztön, hanem egy ép oly természetű sotkicsinységükhöz mérve még csodálatosabb sze lemierő vezeti a hangya-világ apró bar, de magukhozképest ép oly világfontosságú eseményeit, mint

L

224

az emberfajéiba ezen tudattal is egy parányi részehullt le szemeinkről azon vastag fátyolnak, mely-lyel a tudatlanság éa emberi kevélység elzártatekintetünket a természet valódi ismeretétől.

J) L.

Humbcrto, olasz trónörökös és neje.A deli fiatal pár, kinek arczképét jelenleg

bemutatjuk a „Vasárnapi Újság" olvasóinak,egykor Olaszország trónján fog ülni. Végrelesz-e addig már hajtva Olaszország egysé-gének nagy eszméje, a jövendő titka; dereájok mindenesetre nagy föladat vár hazá-jok, söt Európa történelmében : betetőzni anagy müvet, behegeszteni igen sok sebet,elsimitani igen sok viszályt, s rendezni oly

körök voltak elragadtatva általa, hanem azegyesült királyság távolabbi tartományai issiettek a királyi család örömünnepéhezőszinte szerencsekivánataikkal s üdvözlő fel-irataikkal járulni.

Umberto herczeg, az olasz trónörökös,idösb fia Viktor Emánuel királynak saz 1855-ben elhunyt Adelájd királynénak, Rajnerosztrák herczeg leányának, 1844. márczius14-én született, s igy jelenleg 24 éves. Olytekintélyes állam leendő uralkodójára, minőOlaszország, mindig méltán fordul a közfi-gyelem s érdekeltség, kétszeresen a jelenesetben. Szemünk előtt történt, hogy ViktorEmánuel, az aránylag jelentéktelen Piemontés Szardínia királya, az olasz egység nagy

a nagy mü, mely 20 év előtt kalandos ábránd-nak tetszék, befejezve legyen. Előőrsei márRóma kapui előtt állotiak, midőn a menta-nai katasztrófa a valósuláshoz oly közel állóreményeket ezúttal meghiusitotta. A király,elfáradva a küzdelemben, elkedvetlenedve atörténtek miatt, azon ponton áll, hogy akorona és uralkodás terhét fiának s örökö-sének fiatal vállaira tegye — s a mi veit világszemei nem hiába C3üggenek azon fiatal fér-fiún, ki oly nagy föladattal áll szemközt. Dejellemében elég erély van s helyzete szeren-csés az által, hogy atyja személyes Ígéretei skötelezettségei őt nem kötik. Hazája körül-ményeinek s az egész politikai helyzetnekkellő ismeretével bir, hiszen részt vett azon

^

állapotokat, melyeket egy nagy átalakulászajos müfolyama nem ér rá kellőleg rendezni.Óhajtjuk a közszabadság és az európai pol-gárosodás s béke érdekében, deremélhetjükis, jellemökben elég kezességet bizván reá,hogy ok e nagy és nem közönséges föladat-nak egykor megfeleljenek.

Az olasz trónörökös Humbert (Rjjner,Károly, Manó, János, Mária, Ferdinánd,Jenő) herczeg m. hó 22-én tartotta menyeg-zöjétunokahugával szavojai Margit herczeg-növel, a „bölcs szász király" unokájával,mint olasz lapok ez alkalommal ismételvemegjegyzék, s a közkedvességben állott ge-nuai herczeg leányával. Az olasz nép nagymegelégedéssel látta s nagy örömmel üd-vözlé ez összeköttetést. Nemcsak a piemonti

Humbe to. olasz trónörökös és neje szavojai Margit.

eszméjének merész és ügyes előharczosa, azegyesült Olaszország trónjára emelkedett satyja Károly-Albert nagyravágyó terveit,melyeknek az áldozatává lett, már-már egé-szen valósította. Közép- és Dél-Olaszországkisebb-nagyobb államai trónja körül csopor-tosultak ; a Nápolyi vagy két Szicziliai király-ság megszűnt létezni, a Toskánai, Modenái,Pármai herozegségek, a Pápa-birtok tetemesrésze beolvadtak a nemzeti királyságba, Lom-bárdia és utóbb Velencze, északi Olaszországtekintélyes s gyönyörű tartományai, amazegy szerencsés háború, ez egy szerencsésbékekötés következtében örömriadás köze-pette hódolt meg neki — s még csak Róma,a világváros, a pápaság székhelye van hátra,magános szikla az ostromló habok közt, hogy

harczokban, melyek Olaszországot az utóbbiévek alatt hánytorgatták. Már 1859-ben, azakkor még csak 15 éves ifjú herczeg követteapját, mint hagyományos szokás s kötelességvolt a szavojai házban, hogy a trón-örJkösharcz esetén az uralkodó oldalán legyen ahadi sátorban s a csatasorban; s már akkoris nem egy példáját adta rettenthetlensigé-nek s lélekéberségéuek. Második nyilvánosföllépése 1865-ben történt, midőn öt atyjaNápolyba küldötte. Ott nyájassága, barátsá-gos és fesztelen föllépése által nagy mérték-ben megnyerte a nép hajlamát s többszörimegjelenése ama város- és tartományban,mindannyiszor emelte öt a közszeretetben.

Az utóbbi években az ifjú trónörököstöbb izben meglátogatta a barátságos európai

225

udvarokat s nem egyszer diplomatiai meg-bízásokban is. A franczia udvarnál többszörvolt szívesen látott vendég s a múlt évbenis hetekig időzött Parisban, a világkiállításalkalmával s onnan Berlinbe és Sz.-Péter-várra utazott. Az 1866-ki háborúban, tábor-noki ranggal egy osz-tályt vezetett, mely acustozzai csatában isvitézül megállta he-lyét; az osztrák lo-vasság heves tárnadásainak bátran el-lenállott s csapataiélén személyesen in-tézett több rohamot.A szerencsétlen csata

estéjén, Bixióval]együtt fedezte Du-rando visszavonulá-sát.

Viktor Emánuelkirálynak az utóbbi

években legfőbbgondjai közé tarto-zott oly házasságiösszeköttetésbe lép-tetni örökösét, melydiplomatiai előnyö-ket biztosítson azifjú államnak, s eczélból több oldalra

lőnek tárgyalásokmegindítva. Már-mármegállapodás történtegy osztrák főher-czegnö személyében — de annak szerencsét-len s gyászos halála e tervet semmivé tetteEttől fogva ismét visszatértek egy régebbitervre, mely most már valósult is.

A király egyetlen fivérének, az 1855-benelhalt Ferdinánd genuai herczegnek s Erzsé-bet szász kir.herczegnönek —---^-==ri-=—^==£i^-leánya Mar- ~y-r^~=~—s\-f-^ -~~~git, szavojai __ - - ^£jj=ÍZ7I=^jI '3.

herczegnö, =í~= Zv^^~~F -3fT ~zrii~ ~\1851.novem- : ~ _~ _:__- -. "_---_-__ber 20-án szü- ;letett, s igy -" ~ " _-csak imént " , :tölté be 16.évét. Az el-jegyzés ez évjanuár 29 énhirdettetett

ki. Humbertherczeg ará-ja, most márneje, a legbá-josabb és sze-

retetremél-tóbb hölgyekegyike, méltóbármely tróndíszéül szol-gálni. Szereíö

és megnyert magának. Ipja, az olasz királyis, különös szeretettel ragaszkodik hozzá, smióta e házasság elhatározott dolog, sokkalvidámabb és elégültebb. A trónörökös her-czeget pedig valódi szerelem köti bájos ifjúnejéhez.

Thury György halála. — (Irinyi Sándor rajza.)

Thury György halála.„Emlékezzünk régiekről, törökvorő vité-

zekről!''Jó néha-néha visszatekinteni az ős apák

életére; nem árt az összehasonlitás korunk s arégi idők életviszonyai közt. Sok ingyenvaló

édes anyjagondjai alatt

növelteivé,Margit her-czegasszony

mindentekin-tetben kitünönőies nevelés-ben részesült,s ritka tehetségekkel felruházott szelleme ésfogékony szive egyaránt ki lön fejtve. Jóté-konyságáról sok szép vonást tud a turininép; megjelenése mindenütt ünnepet készí-tett. A múlt évben anyjával s bátyjával Ta-más herczeggel a szász udvarnál Pillnitzbenvolt látogatáson, s ott is mindenkit elbájolt

Szaláncz vára. — (Greguss János eredeti rajza.)

békételenkedés meghunyászkodnék, ha igy tenne;sok szájhős hazafi, a ki még kényelmesen is élhangos szája után, lepottyanna a közvéleményugorkafájáról, ha elkezdenék összevetni azokkal,a^kik tettekben mutatták magokat honfiaknak; akik nyugalomból, kényelemből alig kóstolhattakvalamit,^- annál többet a küzdelemből, zaklatottnapokból.

No, hanem azok az idők más idők voltak;mások bennök a vágyak és törekvések, mások azélvezetek és a szenvedések, mások az erények ésa bűnök.

Sok, a ki ma nagy, lehet, akkor föl sem tűntvo'na; épen igy: akárhány akkori nagyságot matán észre sem vennének.

Isten tudja, mit ten-ne most Thury Györgyő kegyelme is: mivelfoglalkoznék, melyikpárthoz állana, milyennevezetes emberré tud-na lenni. Annyi igaz,hogy akkor, ezelőtt há-romszáz esztendővel, ne-vezetes ember volt Ma-gyarországon; és hirét-.nevét soká emlegettékmég azután is, még pe-dig nagy nevekkel: Ki-nizsivel, Dobóval egy-sorban, mert Thury

György egy rettenetesés rettenthetlen török-verő volt. Törökverő, azés semmi más. Az voltélete czélja: hogy verje,ölje, hajtsa őket, a holéri.

Abban az időben eza foglalkozás volt a leg-jobb hazafiság és a leg-tisztességesebb munka.Thury azon idő szelle-mében valóban jó hazafivolt és fölötte munkásember. Elete abba akorba esik, mikor a tö-rök legszorgalmatosabbvolt Magyarország pusz-titásában, mikor maga

nagy Szulimán hat hadjáratot intézett hazánkra:és Thuryról 22 év krónikája emlékezik mint fel-tűnő vitézről, a kit a török is ismert jól és fentefogát reá.

Sok volna elősorolni a csatáknak csak nevétis, a melyekben részt vett; csak ott kezdem, a holmár mint kapitány-féle ember működik, egy-egy

csapat vezető-jeként;a mikor

-~ Z~ -^=^%~-^~~ már a török isi=" - ~=~~~— - - nevéről ismeri.

Budai Esaiáspolgári lexico-nában ugy ta-láltam följe-gyezve, hogy

1549. Gyön-gyösön volt

Tarnóczi An-drással. — Otttörtént aztán,hogy török ven-dégeik voltaka várban ebé-den, azok köztegy Jussuf ne-vű bég. Barát-ságosan ebé-deltek együtt,mert épen va-lami békesség

megszabásá-ban jártak voltel. Ebéd alattJussuf atyafifelette gyakran

kandikált akancsó feneké-re 8 ennek kö-vetkezése azlett, hogy mi-dőn ebéd utánfölült lovára éselkezdett ha-donázni azzala kopjával, me-

lyet Thury ajándékozott neki, addig s addig ha-donázott, a mig ugy hasba vágta magát vele,hogy meghalt ott mindjárt.

A bolond törökség azt hitte, hogy Thurytanította hunczutságra a kopj áj át, és mindenbékesség-kötés mellett nagy kedvök lett volnaszertetépni ezt a jó magyar vitézt, s bizony alighameg nem is teszik, csak ne ugrék vala meg előlök.

-U_L±rn:

22G

3

Akkor volt esze Thurynak megugrani; azután kölcsönben ő is ugrasztottá sokszor a tarkomát.

Ott volt ő mindenütt egész haláláig, a holcsatázni kellett a törökkel. Hadmiveleteivel majdmindenütt van egy s más tréfás dolog összekötve.1566-ban például Szolimán útban volt az országfelé, és budai basája Arszlán, Palota bevételévelakart kedveskedni megérkeztére. Igen, de Palotavárában Thury volt a kapitány. Neki fekszikArszlán, löveti a várat, rést is lövet rajta. Namost török, menj be, van hol! Hiszen menne is,de nem olyan könnyű a menés, mikor Thury„eltakarodjot" vezényel a kardjával! Miután mái-tartott egy darabig az ostrom, egyszer csak hirülhozzák az Arszlán kémei, hogy Fehérvár felőlnagy német sereg közeleg. Ö is fölszedte magátgyorsan, még ágyút is hagyva Thurynak, merthirtelenében nem tudták összefogdosni a legelnibocsátott ágyús lovakat. Hát az a német seregsemmi egyéb nem volt, mint Fehérvárról fáértmenő szekerek. Az igaz, hogy biztosság okáértkatona is ült a szekereken.

Azután Szolimán bejött és Miksa maga istáborba szállt nagy német sereggel Győr körűi.Oda ment Thury is. Ott késedelmeztek rengetegerővel; onnan nézték el, hogy Szigetvárban ZrinyiMiklós önkénytes áldozatul hulljon a török tor-kába. A török maga sem vette számba ezt a tétlensereget s ingerkední olykor, ha közel érték, keve-sen is eljárogattak egyik-másik oldalába. Éjenezt tette volt valami Mahomed bég is, hanem azpórul járt, mert Thury észrevette. Nem járkált őaztán parancs után, hanem neki a töröknek. Ma-homed valami háromszázad magával volt, de meg-futamodott rögtön Thury elől és futott egész aBakonyig; ott aztán szembe állt, mert Thurycsapatja sem volt nagyobb. Mindemellett rövididőn a török le volt ölve vagy fogolylyá téve;utóbbi sorsra jutott maga a bég is. Azt írják,hogy ebben a csatában Thury megunta fegyverrelpusztítani és puszta kézzel verte a törököt; ugyis leverte.

Efféle tetteiért — és efféle tette számtalanvolt — ismerte őt a törökség s erősen törekedettvesztére. De mint a görögök isteni hősét Achil-lest, őt sem tudák meggyőzni csel nélkül. Azzalaztán meggyőzték és kitölték boszujokat.

157i-ben kanizsai kapitány volt Thury. in-cselkedő török csapat a vár nlá szemtelenkedett.O is kiront rögtön néhányad-magával megféke-zésökre; hanem akkor minden oldalról előtörtek,a kik elbújva voltak, és lenyomva sokan az egyet,könyörtelenül megölték. Fejét aztán nagy diadal-lal küldöttek Konstantinápolyba. Valami értékte-len fejet nem küldtek volna el. Ezzel is kimutat-ták, mennyire féltek tőle, a mig élt.

Thury György valóban a XVI-dik századKinizsijének nevezhető, annyira kiváló tulajdonaivoltak a merészség és személyes vitézség, és any-nyit ártott egymagában a töröknek.

Rélhi Lajos.

8 z a I á ii c rA-y á r.Abauj vármegye észak-keleti szélén Zemplén-

megye felé, azon hegy-ágazat északi gerinczeinekegyikén, mely Abaujmegyében alulról Gergely,Borsó, Szurok, Veres nevezetek alatt húzódikfölfelé, magas sziklán emelkedett Szaláncz régivára. Eredetét az Árpádok korában keresik. Leg-régibb hiteles emlékezetét az egri káptalan egy1303. évi oklevelében (mely Fejér Gy. okmány-tárának VIII. köt. 1. fÜ7. 148. lapján olvasható)találjuk, a midőn is az Aba nemből eredt SzaláncziI. Péter (Petri de Zalanch) fiai és utódai osztoz-tak rajta és egyéb birtokokon. Nevezett Péternekfiai II. Péter és Mihály stb. osztálya után, már1329-ben Mihálynak fia Egyed ispán (Coines) lát-szik Szaláncz birtokosának, ő Íratván át azonévben az előbbi osztálylevelet. (Fejér VIII. 3. f.403. 1.) Azonban már a következő 1330. évben aSzalánczy család-utódok, számszerűit tizen, Sza-láncz várat a hozzá tartozó uradalommal együtt,Róbert Károly király beleegyezése mellett/elcse-rélték a Drugeth család egyik ő-ével Villermmester Alauj- ésSzepesmegye főispánjával,enneksárosmegyei Bertót, Hedrichfalva, Siroka stb.jószágaiért az egri káptalan előtt. (Lásdöklevélb."Wagner Dipl. Sáros p. 133. és Fejér VIII. 3. f.512.1.) A Drugeth család gereni ága bírta magva-szakadtig Szaláncz-várát. Ugyanis Villerm, ki1334—1342. Magyarország nádora volt, 1346 bantörtént halálával végrendeletében öcscsét Miklóstte;te örökösévé. Ezen Miklós (1354—55. ors?ág-biró) lett tulajdonképen a gereni nevű ág feje,

mert a homonnai Drugethek ága Miklós testvé-rétől, Jánostól szakadt le, és sokkal tovább virág-zott. Miklósnak fia János, egyik unokája ismétIII. Miklós, ungi főispán és szörényi bán többgyermeke közt csak István fiat hagyott, kiben ezá<r elenyészett; de a leányok közül egyik AnnaThelegdy Lászlóhoz ment nőül, kivel Szalánczvára a Thelegdyekre szállt. Thelegdy László leányát Annát Losonczv László szlavóniai bán vettenőül, és ekkép Szaláncz vára Thelegdy kézrőlcsakhamar a Losonczy családra háramlott, migerről is házasság és leány-ági örökség utján grófForgáchok birtoka Ion.

A tatár pusztitás óta békét élveztek Szalánczvár falai a XV. század;g, legalább hogy ez ideigellenség támadta volna meg, nyomaira nem talá-lunk, ellenben hogy ez időben is fpen állott, okle-velek tartalmai tanúsítják. 1414-ben LosonczyLászlónak fiai: Diénes és Zsigmond voltak uraiSzaláncznak, midőn az olnodi Zudar család jobb-ágyait fogságba vetették. Ugyanez időben a várnakporkolábjai Ujfalvi Miklós, László és Jakab vol-tak, kik bizonyos erdő-irtás ellen tiltakoztak.Losonczy Diénesnek 1427-ben történt halála utánfiai: János, Albert örökösödtek Szaláncz birtoká-ban, kiknek korában Szaláncz vár őrsége Kéke-házi István és László várnagyok alatt állott,(Fejér X. 7. f. 717.) míg Albert király halála utána trón-viták közben 1440 ben a cseh rabló-vezérGiskra e várat is elfoglalván, megrongált állapot-ban odahagyá. E támadásra okul az szolgált,mivel Losonczy János, Szaláncz egyik ura nyil-ván a jagielli trónkövetelő I. Ulászló pártján állt.A fentebb nevezett Losonczy Albertnak fiátLászlót találjuk Szaláncz birtokában a XV. szá-zad végén, a midőn tehát e vár ismét épségbenállott. L. Líszlónak fia Zsigmond 1505-ben zász-lós ur szintén gondjaiban részesité e várat, mely-ben 1520-ban dolányi Csery András és Jánosviselték a várnagyságot.

Mennyire összekötvék várromjaink történeteiegyes családok történeteivel, már az eddigiekbőlis bőven láthatjuk; és itt ismét kénytelenitetünkmég tovább is a Szalánczot bírt, rég kihalt híresLosonczy család életéből néhány mozzanatot kie-melni. Említett Losonczy Zsigmondnak halálaután, életben maradt fiai Antal, és István örökö-södtek javaiban. Antal eleinte I. Ferdinánd hívevolt, 1527-ben főpohárnoka, utóbb azonban aSzapolyayak követője. Eléggé ingatag jellemében,szerencsétlen házas életében. Neje Báthori Andráserdélyi vajdának testvér húga Klára volt, előbbhomonnai Drugeth István özvegye: ledér, kicsa-pongó hölgy, ki megszegvén férjének adott hitét,másokkal botrányos viszonyban élt, mig végreegyik nemtelen s névtelen czimborájával Antaldeákkal férjét Losonczy Antalt betegágyábanmegfojtatá. E bűnt és gyalázatot igyekezettLosonczy Antal testvére Losonczy István temes-vári várparancsnok megtorolni, midőn hűtlen,gyilkos sógornéját Szaláncz várába záratta és ottfogva tartatta. Itt vezeklett a vétkes hölgy mindaddig, míg Losonczy István 1552-ben Temesvárvédelmében hősiesen elesvén, özvegye PekryAnna, visszkereseti lemondó téritvény mellett, afogoly nőt szabadon ereszteté.

Losonczy Jstvánnak, a temesvári hősnek férfigyermekei nem maradván, két leányát, FruzsinátBáthori Miklós országbíró nejét, és Annát (1560)szonnegi báró Ungnád Kristóf hevesi és borsodifőispánnét I. Ferdinánd király kegyelme a fiágibirtokokban is örökösitette. Az utóbbi hölgy elsőférjének Ungnád Kristófnak halála után, 1586-banghimesi Forgách Z.-igmond nógrádmegyei főis-pánhoz menvén nőül, ezen házasság folytán lettSzaláncz vára a Forgách nemzetség birtoka és azmaradt e inai napig. Forgách Zsigmond 1601-benRudolf királytól a Losonczy-féle birtokokra ésköztük Szaláncz várára is kir. adományt nyert.

A Bocskay-Bethlen korszakban Szaláncz váraKassa és környéke sorsában osztozott. Bocskayszerencsés hadjárata alatt, ennek hatalmába került,és csak Bocskay halála után hódolt ismét törvé-nyes urának. Forgách Zsigmond, ki az országlegmagasabb polczára: nádorságra emelkedett,KJ21 ben meghalván, özvegye, a korában hiresPálfFy Katalin grófné több birtokával együtt Sza-lánczot is Bethlen Gábor erdélyi fejedelemnek elzálogosította, mely azonban utóbb ismét vissza-került r. családhoz. Forgách Zsigmondnak fiai:Ádám volt kassai főkapitány, és Zsigmond márbírták Szalánczot, midőn 1644-ben Rákóczi Györgyerdélyi fejedelem Kassát bévé vén, Szalánczot isbekeritteté, és rövid idő alatt a benne volt másiktestvér Forgách Zsigmond által téritvény mellettfeladva, megvette, liákóczy Forgách Zsigmondot

táborába kényszerité, honnan azonban — mint acsaládi levéltár okmányai mutatják — titkos leve-lezést folytatott bátyjával Ádámmal, ki testvéreügyében a királynak irt panasz levélben kesergé,hogy Szaíáncz elpusztítatván, testvére és nejeBatthyány Borbála ott kenyérnek valót is aliglelendnek.

J Rákóczy alatt sérelem nélkül foglaltatván elSzaláncz, épen és csendben állott a Tököly felke-

| lésig, midőn ennek egyik franczia vezére Boham| Ferencz által 1678-ban Tököly kezébe került,

mig 1679-ben Leszki császári hadvezér seregévelmegjelenvén alatta, Tököly hivei kivonultak és avár lángba borittatott, azonban a császáriak sem

| sokáig időztt k falai közt, mert csak hamar legfel-sőbb parancs folytán Szaláncz leromboltatott. ígyjutott romlásra a legalább hatszázados szikla vár,mely most is a gróf Forgáchok szalánczi ágánakbirtoka, és melynek egyik tornya, néhai birtokosaa tudomány kedvelő gróf Forgách József általkijavíttatván, abban két vas lemezen következőföliratok olvashatók:

I. Arx Szaláncz Seculo XIII. per genus Abaerecta; — Seculo XIV. per Drugethios tenta , abanno 1390. per secula Losoncziis paruit; anno1440 per Bohemum Ducern Joannem Giszkra deBrandeisz desolata; post semiseculum per Ladis-laum de Losonez restaurata.

II. Ab AnnolGOl.Comitum Forgách propria;per Bocskay, Bethlen, Rákóczy, Tököly iteratolacessita; anno 1644. per Georgium I. Rákóczycombusta; — ejus Dom'nus Comes SigismucdusIII. Forgách captus; ab anno 1679. diruta moles.— Per Dominuin ejusdem Josephum ComiteoiForgách ab anno 1825. non martis exercitiis, sedsui suorum que deliciis restituitur.

A vár alatt terül Kis- és Nagy-Sznlánczmintegy 300 lelket számláló kis magyar-tót hely-ség, melynek alacsony házai között emelkedik felaz emeletes grófi kastély, gyönyörű kilátással akiea vidékre. N. — n.

E g y v e l e g .— (Irtózatos vasúti szerencsétlenség) a new-

yorki állambeli Eriei-vaspályán. Múlt april 13-ánBuffaliból New-Yorkba menvén egy személyvonat,állott a mozdonyból, egy posta- és egy teher,valamint 6 személy- és 3 alvó waggonból, az uta-.zók mintegy 300 körül voltak, közülök 120 ahátulsó 3 alvó waggonban. Útközben a vonathanyagság miatt 47 perczet késett, s a késedelmetépen ott, a legveszélyesebb helyen is megfeszítetterővel törekedett helyrehozni, hol a sulii váni o-róf-ságban, a pálya mintegy 25 mfld. hosszúságbanhegylánczolaton halad, melyen a Delawári sziklákleginkább kimagaslanak, és e helyen apilya egyikoldalán azonnal a majd függőleges sziklák emel-kednek, a másik oldalán pedig egy 30 láb, ezen alólpedig azonnal egy 125 lábnyi egészen függőlegesmélység tátong. E helyig a vonat szerencséseneljutott, de itt a hátulsó 4 waggon a vassínekrőllecsúszott, és a borzasztó mélységbe zuhant. Azirtózatos jajkiáltásokat a tovább haladott szeren-csések észre sem vették, mig utóbb a mozdony-vezetőnek tűnt fel a könnyebb haladás, vissza,vezényelte a vonatot, s föltalálták a szerencsétle-neket. 30 volt a halott, mintegy száz a sebesült.— Nagy munkába került mind a holtakat, mindaz élőket összeszedni, — csak szét marczangolttesttagot két nagy ládával szedtek össze, — egyikwaggon az esés közt meggyuladt s a benne voltakugy égtek meg. Eíjy színész a lezuhant waggontól8 lépésre esvén talpra, legkevesebb baja sem tör-tént, — egy egészen megégett hullából a lábszár-nak felsőbb része tisztán épségben maradt a nad-rággal együtt s a nadrág zsebében volt 5000 dol-lárról szóló okmánynyal.

0 (A tavasz hírnökei Szibériában.) „Egyreggel" — irja egy utazó, ki hosszasb ideig idő-zött Szibériában — „az utczákon ezt a kiáltásthallottam: a varjak! a varjak! E szó csakhamarszájról szájra vándorolt, mint egy viszhang. Végreszobám ajtaja is föltárult, s egy 14 éves fiu bedug-ván bozontos fejét az ajtón, elkiáltá magát, hogy:itt van a varjú! s rögtön tovább futott, keményenbecsapva maga után az ajtót. Ugyan mi történhe-tett? Csakugyan az eszök ment el? Kimentem,hogy e pokoli zaj okával tisztába jöjjek. Aligléptem át küszöbömet, azonnal reám függesztészemeit mindenki s türelmetlenül mutogattakujjaikkal kifelé, még mindig e szavakat kiabálva:Nézd, a varjú, a varjú! ,,No hát hol van?" —mondám boszusau — ,,s mi van azon valami nagy-szerű látni va'ó?" „A varjú a tavaszt hozza!" —felelének elragadtatva.

227

(•) (Elválási okok Khinában.) A khinai jognem ismer törvényes indokot, melynélfogva egynő férjétől el választatását kérhetné; legfölebbágy- és asztaltól való elkülönitéshsz tarthat igényt.Ellenben a férj hét okból taszíthatja el nejét ma-gától: 1) magtalanság, 2) házasságtörés, 3) ipa ésnapa iránt köteles szolgálatok megtagadása,4) fec3egés (valószinüleg nyelveskedés), 5) lopás(a khinaiaknál a nőiek símnai része sincs férje

vagyonában), 6) féltékenység éi végre 7) beteg-ség — pl. gyógyithatlan „bélpoklossás" — miatt.Hanem aztán a férj váló okai is semmisek a nőkjavára: 1) ha ipáért vagy napáért három egészévig gyászolt, 2) ha a férj egybekelésök idejébenszegény volt s később gazdaggá lett, és 3) ha aházasság kötésekor a nő rokonai éltek s azótameghaltak.

© (Sajátságos divat.) Egy melbourni lap

Sicrint a nők eladása vagy elterelése férjeik álíai"Victoria gyarmatban (Ausztráliában) m'g mostis napirenden van. Hanem hogy valaki épenmenyasszonyát is eladja hitvány 2 font sterling-ért (20 forint), a mi nem régiben történt a Plea-sent Creek folyócska mellett egy helységben, ezmár csakugyan páratlan a maga nemében. A meny-asszony eladója formális szerződvényt állított ki,nyugtatványnyal együtt az átvett 2 font sterlingről.

A pécs-barcsi vaspálya megnyitása.Rendesen annyit hallani egy-egy vaspálya

tervéről, a hozzá kötött nemzetgazdasági remény-kedésekről, az épités haladásáról, mielőbb elké-szüléséről,— hogy nem egyszer lephette már mega közönséget a megnyitás ünnepélyének hirde-tése, nem azzal hogy váratlanul korán jött, hanemmert a nagy rész azt hihette, hogy az már régmeg is történt. A jelen alkalom, mondhatni, kivé-teles eset volt. Átalában eleitől fogva kevés jutotta közönség elé mind abból, mit egynémely válla-latnál egész unalomig hoznak a közönség elé sgyakran pártkérdéssé fejlesztenek, a vállalatokjövőjének nem csekély veszedelmére.

A pécs-barcsi vaspálya igen szerencsés viszo-nyok közt létesült. Helyes alapokra van fektetvejövendője s létesítésének eszméje ott szülemlettesoly körben fejlődött, mely minden tekintetbensikert igérő vala. Majláth György mondta ki elő-ször, hogy a pécsi kőszénbányák s Baranya és aDrávamellék termesítményei kellő értékitésérenézve Pécs mielőbb összeköttendő a déli vaspá-lyával, hogy igy a vidék a világforgalmi vasút-hálózatba essék. Az eszme foganatosítása közelrőlérdekelte az Első szab. Dunagőzhajózási társasá-got, mely pécsi kőszenének ez utón ujabb piaczo-katnyit, nem kevésbbé a déli vaspálya-társulatot,mely ez által mintegy ujabb csatornával gazda-gíthatja forgalma egyik fővonalit. A hol két ilyerős érdek egyesült, nem hiányzott a tőke önkén-tes csatlakozása sem, s igy az emiitett két társu-lat s a hitelintézet, mint főbb vállalkozók körül,csakhamar csoportosult a többi részvényes, a kitudniillik szerencsés volt egy ily viszonyok éskilátás közt megindult vállalat részvényeihez jutni.

A pécs-barcsi vonal csak egy része azon vas-pályának, mely Pécset a déli vaspályával Kotori-nál összekösse s Kotorin alól Zákánynál a Drávátáthidalva, egy mellékággal Zágrábhoz a legrövi-debb utat nyissa meg. A vonal mintegy 8V2 mért-föld hosszú, s ezen korlátolt terjedelmében egy-előre nem bir semmi különösb fontossággal, —értékét majd csak akkor éri el, ha Kotoriig s másrészt Zágrábig meghosszítva, kiépült, mire nézvemindkét irányban közel biztos kilátásaink vannak.A pécs-barcsi vonal alig több mint kilencz hóalatt készült el, s a barcsi-kotorii vonal kiépítésealig vesz már három hónapnál több időt igénybe,s miután a zákány-zágrábi vonal kiépítése a Drávaáthidalásával jár, s ez a gyors építkezést némileg,hat-hét hóval föltartóztatja, — itt kissé nehezebba haladás; mégis remélhető, hogy ez iránybansem kell soká várakoznunk, hogy a megnyitásmegtörténtét jelenthessük.

A pécs-barcsi vonal megnyitásánál azon ki-vül, hogy örvendetes tény a vidék kereskedelmé-nek a világforgalomhoz közelb vitelére nézve,nevezetes mozzanatot képez forgalmi útjaink tör-ténetében azon körülmény, hogy ez az első gőz-erővel járt vaspálya, melyet alkotmányos kormá-nyunk a közforgalomnak megnyithatott. A meg-nyitás ünnepélye, mondhatni, hogy egyszersminda magyar kir. közmunka és közlekedési miniszté-rium örömünnepe is volt, miként ezt a megnyitáspillanatában g r . Mikó szépen kifejezé.

A megnyitás f. hó 4 kén történ-:. — A pécsipályaudvart már kora reggel a vasárnapi ruhájá-ban összegyülekezett nagy közönség foglalta el.Reggeli nyolcz_ órakor indult meg a városból aközlekedési miniszter, Majláth György országbírókiséretében. Utáquk a díszes kocsik egész *sorá-ban a belügyi-, kereskedelmi-, pénzügyi- és köz-lekedési minisztériumok küldöttei, s a városi és ,megyei előkelők siettek a pályához, hol a meghí-vott egyházi férfiak, több ezerre menő közönségjelenlétében, a mozdonyt megáldák; Majláth a •közlekedési miniszternek a vállalat létesítése íkörül tanúsított részvétét megköszönte s továbbiáldásdús működéséhez erőt és egészséget kiyánt;gr. Mikó pedig emelkedett hangon dicsőitette

T Á R H Á Z .mindazokat, kik a vállalat létesítése körül fárad-tak s forgalmi eszközeink és u'j link gyarapításakörül fáradoznak, magára nézve is örömünnepnektartván a napot, melyen az ország érdekei emelé-sére szolgáló vasutak egyikét a közforgalomnakmegnyithatja. — Az üdvözlő szózatok után a he-gedűk húrjain az „Isten áld meg a magyart"zendült meg. Erre a Rákóczy-induló mellett azünnepélyre meghívottak a vaspályakocsikba száll-tak, s pár parcz múlva a néző sereg harsány élje-nei közt a vonat megindult.

o

A vonat a mozdonyon kívül mintegy tizenkétkocsiból állt. A mozdony elején lobogókkal földi-szitve az ország czímere volt. A középső kocsiszintén lobogókkal, zöldágakkal s virágokkal ésnemzeti szalagokkal volt ékesítve, ez volt grófMikó és Majláth országbiró kocsija. Sz.-Lőrincz,Szigetvár, Darány állomásokon át, az állomásikéslekedések leszámításával B ircsig mintegy 1 óraés 42 perczig tartott az utazás. Á kocsik a le-hető kényelmesek, a pályaút a legkedvezőbb ará-nyokban emelkedő, ugy hogy szembetűnő emelke-dés csak Darányról Barcs felé van, és habár atalaj átalában homok, mégis sülyedések nyomaeddig sehol nincs s a homokon igen kellemes-lá-gyan halad a vonat. A hivatal- s szolgaszemély-zet pontossága, valamint a helyhatóságok intéz-kedése mindenben a legnagyobb rendé; tüntetekfel. Gr. Mikót mindan állomáson kitüntetésekkelfogadták, szép felköszöntésekkel üdvözölték. Afelköszöntések közt Qgyik a legtalpraesettebb adarányi helység birájá^ Géczi fö!dmivesé volt.— Mindenfelé zene és',, taraczkozás kisérte avonatot.

Barcsról kevés időzés után, mialatt a nagy részaDrávátismegtekinté, reggelireDarányba tértünkvissza, hol alig fél órát töltöttünk, mielőbb sietveSzige«¥ár ős romait s a városháza termében függőolajfestményt, Zrínyi eredetinek tartott arczké-pét megteftínteni. Láttunk itt egy nagy olajfest-ményt is, mely Szigetvár hős védelmét kívánjaábrázolni. — Szigetvár piaczán fehérbe öltözöttleánykák, kezükben nemzeti zászlókkal üdvözöl-ték a vendégeket. Utunk czélja nem alkalmas,hogy Szigetvárról s történetéről többet mondjunk,mint hogy a szivélyes fogadtatás általáno an ked-ves emléket ébresztett bennünk.

Pécsre délután 3 óra tájt visszaérve, esti 6órakor lett az ünnepélyes nagy lakoma, melyegészben 10 óráig s kisebb körben majdnem éj-féiig eltartott. — A számos pohárköszöntések kö-zül megemlítjük Majláthét a királyra, gr. Mikóéta királynéra, Kardos Kálmánét Erdélyre, Betegorsz. képviselőét Magyarországra és Deák Fe-renezre. Mondani is felesleges, hogy az éljenek alegharsányabbak voltak a királyné felköszönté-sére : „Varázserővel vonz bennünket a föld —•igy szólt — melyen a nap sugarait először megpil-lantok,— Fejedelem asszonyunk, kit az ég állandókegyelme tett királynénkká, magyar honleánynyáavatta fel magzatját, midőn azt az ország kebelé-ben hozta világra "

A pécs-barcsi vasútvonal ünnepélyes meg-nyitása ekkép véget érvén, gr. Mikó másnap mi-előtt Pécs határát elhagyná, óhajtotta az ittenikőszéntelepeket is meglátogatni, miről az első cs.k. szab. Dunagőzh. társaság jelenlevő közigazga-tási tagja gr. Wimpfen és üzleti igazgatója CassianM. értesülvén, azonnal gondoskodtak, hogy azérdekes és tanuságos kirándulásban minél többenrészt vehessenek. — Az itt látottak följegyzése nemtartozik ugyan soraink czime alá; de azért remél-jük, hogy olvasónk osztja érdekeltségünket, mely-lyel a kedvező alkalmat fölhasználva, az első cs.k.szab. Dunagőzh. társaság pécsi kőszéntelepeitmegtekinthetők. — Vaspálya és kőszéntelep külön-ben is szoros összefüggésben állnak.

Az említett kőszénbányák, nem említve aváros s egyéb magánosok bányáit 1.209,426 négy-szög öl terjedelemmel bírnak, s Európa majd min-den bányász népéből mintegy 900 egyént foglal-

kodtatnak.kik 1866-ban 4.075,254 mázsa kőszenetaknáztak ki. Az aknázás folyton növekvésben van.Az emberi erőt tizenegy gőzgép, összesen 178lóerővel segíti. Legnagyobb figyelmet érdemel s

{ a legköltségesb része az itteni bányászatnak! a vizvezetés, mely azonban a legtakarékosabbj számitások mellett sem képes megfelelni a jelen-leg már szpp kiterjedésben levő briquet-készités-nek *), mely a szükséges viz hiányában alig is emel-kedhetik jelen állásán fölül, holott a bánya jöve-delmezőségének épen a briquet-készités lehetneegyik főforrása. E czélból, mint hallók, a vállalatkénytelen leend briquet-gyártását vagy a Drávavagy a Duna partjára át tenni. Sokkal több sze-rencsével halad a coaks-készités, mióta képesekaz izzó szénnel bánáshoz gépet használni. Az izzószénnel bánás körül eddigelé az embererő csakhiányos szolgálatokat tehetett mindamellett, hogyazt túlságosan vette igénybe. Az 1866-ki coaks-készités 55,728 mázsát állított elő.

Tágas völgyben öszpontosul a bányák teljestevékenysége s napfényre hozott kincse. Mintegy24 ezer öl vaspálya hálózza be fönn és alant a

, bánya helyiségeit. Mindenütt meglepő a tér s erői ügyes fölhasználása, a gépek czélszerüsége. A

briquet-készítésnél egyedül a kőszén tisztázásáhozhasználnak emberi erőt, ezentúl mindent maga agép lát el s ötven fontos koczkákban adja át akész anyagot. Két 14—-15 éves gyermek vezetegy egész kis kőszén-tehervonatot a lovas vaspá-lyán. Egyes láda terhével, mely 9 —10 mázsáttesz ki, minden segítség nélkül hisonlón ők bánnakel. A fóldszinen a völgy körül szőlőhegyek terül-nek el; a völgyben a gépek zúgnak; a föld alatt apolgárisuk világ tüzelője vár emberére: — ennyitűz között maradhattunk-e hideg szemlélők? —Mindenki arczán lángolt a tűz heve, melyet azemberi értelem és szorgalom eredménye, a rendhatalma még azokban is fölkelt, kik Mammontimádnak.

Megtekintők a bányászok telepét is, melymintegy negyven lakházból, egy kisdedóvoilából,egy kétosztályu elemi iskolából, egy vendéglőből,egy tiszti gyüldéből « egy kápolnából áll. Itt ismindenütt a rend s czélszerüség nyomait láttuk,Van itt egy köz éléstár is, melyből a munkásokhavibérére a le^jutányosb áron előlegeznek "élelmiszereket. A czélszerü intézkedések érdeme rész-ben a helv s körülmények viszonyaiban rejlikugyan, meíyek hangosan éreztethetek egy részt akfsdedóvoda, s elemi iskolák, a templom fölállitá-sát, más részt a lakok czélszerü takarékos beosz-tását stb.; — de minden esetre oly dolgok ezek,melyeket akkor is méltányolnunk kell, ha egye-nesen a helyzet helyes fölfogásából mint égetőszükség követelményei létesittettek; mert hány-szor érezzük valaminek a szükségét, talán tudnókis mint kellene segíteni, — de erély és jóakaratnem eléggé támogatnak bennünket.

Végre az egész rövid áttekintése után a hiva-talnokok gyüldéje, sajátkép olvasó terme árnyé-kában egy csinos kis fástér közepette az első cs.k. Dunagőzh. társaság vendégszeretetéből teritettasztal kínálkozott, hogy letelepedjünk.

Reggelizés közben még egy-két pohárkoczin-tás fűszerezte reggelinket. Gr. Mikó és Majláthitt léte emlékének megörökítésére indítványbatétetett, hogy az addig névtelen tér, illetőlegsétány Majláth — s az íjtoza, melylyel szembenpihente ki magát a közlekedési miniszter, grtfMikó nevét viselje.

így járt le a pécs-barcsi vaspálya ünnepélyesmegnyitásának^ a pécsi kőszénbányák megláto-gatásának kellemes két napja. -^i

*) Tisztított kőszén, mely az Jdesjenrészektől megsza-badítva s kezelésre alkalmas alaiba szorítva, — tova szál-lításra s külonrisen tengeri gőzösök^ fűtésére,_ hol az ég-anyag minél kevesb tériiméje kiváló érdekkel £ir — fokkalkeresetebb a java kőszénnél is. JC.

" • teI

•'Vl

•4

I .

228

Irodalom és művészet.— („Perényi,") az idei Nádasily-pályázaton

dicséretet nyert költői beszély tizenkét énekben,megjelent. A szerző, ki magát nem nevezi meg,de kiben a fáma legjelesb íróink egyikét s legter-mékenyebb dráma-irónkat sejteti, érdekes utószótcsatolt művéhez, melyben a közönség Ítéletéreapellál. A közönség csak akkor fog érvényesenítélhetni, ha a pályanyertes eposz is meg fogjelenni; de Perényi addig is érdekes olvasmány.Szerzőnek nem volt czélja magasb szabású hős-költeményt irni. csak egyszerű történeti költőibeszélyt, némi drámai fejlődéssel. Nézetünk sze-rint a vég-katastrófa nem foly elég világosan afő-jellemből, s ebben a szerző nem birta az utószó-ban kifejtett czélját eléggé valósítani. De van akölteményben néhány szépen sikerült lélektanimozzanat, különösen a Perényiné búcsúja a tö-rökhöz túszul vitt fiától, Vnajd a törökké neveltifjú megtéritése anyja által. E két jelenet képezia mü fénypontjait. A nyelvezet s átalában a külforma, ha nem is épen művészi, de könnyed, amint mondani szokták: ,,jól olvastatja magát."Ajánljuk olvasóink figyelmébe e müvet, melymint a szerző sajátja jelent meg s 1 forinton kap-ható Ráth bizományában s minden könyvárusnál.

t£(Székelyföld.) Emlékeztünk már b. OrbánBalázsnak a kitett czimet viselő munkájáról. Mostarra aláírást hirdetnek gr. Mikó Imre, idősb grófTeleki Danokos, Thury Gergely, Kin pka György,gr. Mikes János és Papp Lajos. Előfizetési ármind a 6 kötetre 12 forint. Minden kötet egy-egyszékely széket fog ösmertetni; a hatodik a Barcza-ságot. — Ha 250 előfizető találkozik, a becsesmunka azonnal sajtó alá adható. Az egész költségakkor sem lesz fedezhető, de legalább a képek ki-állítása igen. Kétségbe sem vonjuk, hogy ilybecses munkára, ily tekintélyes nevek ajánlásafolytán mentői hamarább összegyűl a 250 aláiró.

j-j- (Fehérvári Antal) a kolozsvári nemzetiszínház igazgatója egy felhívást tesz közzé, hogy:kik a kolozsvári nemzeti színházhoz 1868. októberl-jén kezdődő szinidényre 1869. april végéig szer-ződni óhajtanak, drámai színészek és nők, operaés operetté magán énekes és énekesnők, valamintgyakorlott kardalnokok, kardalnoknők s 6 tánczos-nő, feltételeiket május ltí-ig Kolozsvárra, azontúlMaros-Vásárhelyre bérmentes levelekben tudas-sák vele.

Köziutézetek, egyletek.-ff (A magy. tud. akadémiában) május 4-kén

a philosophiai, törv. és tört. tudományi osztályülésezett Kubinyi Ágoston elnöklése mellett. —Karvassy Ágoston nyitotta meg a gyűlést, emlék-beszédet tartván néhai Szinovácz György levelezőtag és hétszemélynök felett. Szinovácz 1807-benszületett Veszprémmegyében; hét személy nőkkétavaly nevezte ki az igazságügyminiszter; akadé-miai taggá 1866-ban választatott. A második ér-tekezést Csatskó Imre tartotta a törvényszékekszervezéséről elvi tekintetben. Teljesen elvontanelősorolá azon elveket, melyeket a biróságok ala-kitásánál figyelemben tartani szükséges.

** (Honvédsegély.) A segélyzendő honvédek.hat kathegoriába osztattak: 1) a közlegények 50fttal, 2) altisztek 80 fttal, özvegyeik ennek felé-vel, árváik negyedrészével. A többi négy kathe-goriákban, melyeket a hadnagyok és kapitányok,őrnagyok, alezredesek, ezredesek és tábornokokképeznek, az egyesek járulékai csak akkor fognakmegállapíttatni, ha az első két osztály ellátásaután, mely mindenesetre leginkább szorul a se-gélyre, már tudni lehet, mennyi marad fenn ahonvédalapból. Miután azonban ez utóbbi 4 osz-tályban is vannak egyesek, kik csakugyan se-gélyre szorulnak, ezek számára 100—100 forint,özvegyeik számára ennek fele, utalványoztatott,de nem egyszer mindenkorra, véglegesen, hanemelőlegképen, mely be fog tudatni azon összegből,melyet az első két kathegoria kielégítése után asegélyző bizottmány e négy kathegoria tagjai szá-mára meg fog állapítani. (P- N.)

Egyház és iskola.** (A mármctros sziyethi) helv. hitv. egyház-

nak 1000 forint engedélyezett Ö Felsége.3fr(A marosi ref. egyházmegye) april 26-ikán

gyászisteni tisztelettel ülte meg egykori főgond-nokának, Dósa Eleknek elhunytát. A lelkészi tes-tületen kivül testületileg vettek részt a gyászün-nepélyen a M.-Vásárhelyit székelő hivatalok is.Két lelkész gyászbeszéde festé az elhunyt nagyérdemeit, elevenité föl jellemnagyságát.

^j: (A kultuszminiszter) kibocsátványt inté-zett az ország összes megyéinek közönségeihez,fölszólitván azokat, hogy a néptanítók megígértfizetésének beszolgáltatásra legyenek felügyelettel, a behajtás kellemetlenségeit ne hagyják atanítókra, hanem intéztessék a megyei hivatalno-kok felügyelése alatt.

^ (O Felsége szerencsés szülése örömére^Schwarz István egri lakos 1000 forintot küldöttbe a kultus-miniszteriumhoz, egy Eger városbanfölállítandó altanoda három tanulója közt kiosz-tandó ösztöndíj alapitványaul.

** (A csapdi ág. hitv. egyház községnek) 300frt, az alsó kubininak 500 frtot engedélyyezett őFelsége.

** (Az erdélyi unitáriusok) egyházi képviselőtanácsa elhatározta, hogy miután az előterjesztendőköltségvetésbe egyházi és iskolai czélokra az őrészökre mi sem Ion bevéve, ezen mellőztetés utó-lagos jóvátétele végett feliratot fog intézni az or-szággyűléshez.

** (Nazarenusok.) Hold Mező-Vásárhelyrőlirják: Nagyon elterjedett népünk közt az úgyne-vezett nazarénismus, vagy mint ők nevezni szere-tik, az Ur hite. Több magánháznál rendes isteni-tiszteletet tartanak, s éneklik az általuk nyomatta-tottnazarén énekeket, miket hihetőleg valami pestifűzfa-poéta komponált össze nekik. Temetkezésük— mi már több izben előfordult — pap és kántornélkül történik; harangszótól, mint menykó'csa-pástól futnak, templomba nem hogy nem járnak,de azt messziről kerülik. Született gyermekeiketnem engedik megkeresztelni, csak erőszakkal, shány van olyan, ki be sem jelenti, hogy gyermekeszületett. Megismered az uj hit követőit arról,hogy ha találkozol vele, előled ki nem tér, nemköszön, szemét földre süti, nem dohányzik s ret-tentő ajtatos orczát vág.

Ipar, gazdaság, kereskedés.** (Az anglo-hungaria társaság) által terve-

zett budai téglaégetés naponkint mint egy 2000munkást fog foglalkoztatni. A hivatalnokok a amunkások egy részére tervezett épület homlok-zata 200 ölnyi hosszúságú lesz, s az üzlethezszükséges térségen kivül még 50 hold tartalékföldeket is vásárolt, ugy hogy e társaság tervezettüzlete egész kolóniát fog képezni.

** (A kolumbácsi legyek) — mint Karansebe3-ből irják — ismét mutatkoznak az ottani vidéken.

** (A pozsonyi lóversenyek) eredménye 'kö-vetkező : Első nap nyerte a Steeple chasét gr. Wol-kenstein Mariusa, az Eugerani dijt gr. BatthyáuyIstván Armilhája, a Trial Hakest gróf HunyadySwiftja, a Handicapot gr. Széchenyi Kálmán Ca-mellije, a csarnok dijt gr. Eszterházy Imre Rolója,a császárdijt gr. Eszterházy Miklós Cure Alija. —Második nap: a mezei gazdák diját 3 hidaskürthigazda, az ostordijt gr. Eszterházy Antal Jork-shire Lassja. — Harmadik nap: a hölgyek dijátgr. Szapáry Iván Níkolasja, a lauschützi dijt akladrubi Pantalon, a PálfFy-dijt gr. Szapáry IvánCoup d'etatja, a polgárok diját Schawel JacquesLady Mandeja.

** (Egy uj részvénytársulat,) melynek éléngr. Károlyi Ede áll, megvette a fiumeiek újpestifiók-hajógyárát. Az átadás máj. 2-án történt meg,mely alkalommal az alapitók ünnepélyeségekbenrészesítek a gyár személyzetét.

Balesetek, elemi csapások.^j: (A Duna áradozik;) néhol a határon már

ki is áradt. 5-én este elhasitotta a katonai uszo-dát és lesodort vele három malmot. Hogy lentebbminő károkat okozott, még nem tudhatni; aztsem: kimentették- e a rajta volt katonatisztet éslegénységet, kik kétségbe esve kiabáltak segélyért.

^ (Május 2-án) Kolozs-Monostoron öt ház,három csűr és két pajta égett le. — Kolozsvárttegy becsületes külvárosi gazda többet talált inniaz elégnél, ennek következtében hazamenet beleesett és bele fűlt a Szamosba.

** (Porcsesdröí), mely román helység Vörös-torony közelében fekszik, irják: Kilencz porcsesdilakos 6 férfi és 3 nő apr. 26-án Szebenből, holjuhokat adtak el, hazafelé tartott; ugyanazon napeste 6 órakor a porcsesdi partra akartak átmenni,a nagyon feldagadt folyón, és csónakba ültek,mely a folyó közepén felfordult, minek következ-tében 3 férfi és 3 nő (mindannyi román) a vízbehalt. A többi három férfi (kiszolgált katona) úszásáltal menekült. A szerencsétlenek holttetemei mégeddig nem kerültek elő.

Mi njság?^j: (A hol nem kell kegyelem.) Midőn a megyei

és városi hatóságok Ő Felsége kivánatára fölszó-littattak, hogy a megkegyelmezésre ajánlható fe-gyenczeket terjeszszék elő, csupán egyetlen egyváros volt, mely ezt nem teljesité, kijelentvén,hogy O Felsége nagy lelküségét fegyenczei szá-mára igénybe nem veheti, miután nincsenek fe-gyenczei. Ez az örmények által lakott Erzsébetváros, s ez eset nagyon dicséri a lakosság közer-kölcsiségét. Megemlitjük itt még azt is, hogy semaz 1866-ki, sem a 67-iki bűnügyi statistikai ki-mutatásban egyetlen örmény nemzetiségű semfordult elő.

^j: (Király O Felsége véletlen fogsága.) Az arend hozatott be az államvaspálya-társulatin-1, hogya waggonok bezái atnak és a kulcs a waggonmester-nél van. Hogy történt, hogy nem, Ő Felsége leg-közelebbi Bécsbe menetele alkalmával a waggon-mester elfelejtkezett magáról és egy negyed óráigvárakoztatá 0 Felségét. A többi utas már mindeltakarodott volt, kivéve Festetics minisztert, aki még egy darabig zárva volt.

— (A képviselőház máj. 7-diki ülésében) azelnök bejelenté, hogy Ráth Károly mint közvádlóaz elnökséghez levelet intézett, melyben RománSándor ellen inditható vizsgálatra és keresetreengedélyt kér, az annak szerkesztése alatt álló,,Foederatiunea" czimü lapban megjelent háromczikk miatt, melyekben az ország területi épségeelleni lázitás foglaltatik. A kérvény kiadatott a10-es bizottságnak jelentéstételre.

** (Pest város szállodája.) Szentkirályi Mórazt inditványozá, hogy a régi német színház he-lyére építsen a város szállodát, melyet bazár kös-son össze a vigadóval. Terve szerint ez épület60,000 forintot jövedelmezne a városnak. Való-színűleg elfogadják.

** (Toldy Ferencz) jeles tudósunk ma egyhete ünnepelte ezüst menyegzőjét. Horváth Mihályugyanazon oltár előtt mondott áldást a tisztespárra, mely előtt 25 éve megesküdtek. A Frohner-ben rendezett díszlakomán sok hirneves tudósvett részt.

** (Kubinyi Ágost) pompás ezüst díszkelyhetkapott az állatkertben máj. 4-én tartott banketten,melyet tisztelői muzeumigazgatói huszonöt évesjubileuma alkalmából rendeztek.

** (A horvát küldöttség tiszteletére) gróf An-drássy miniszterelnök ebédet adott.

— (Uj hangjegy- és mükereskedés) nyilt megPesten, korona-uteza 1-ső szám. Tulajdonosai:Táborszky és Parsch.

-|-f- (Oroszhegyi Józsa) haza érkezett, de sze-rencsétlen állapotban. Szélhüdés érte, a minekkövetkeztében nemcsak fél karja és lába lettmunkaképtelenné, hanem elméje is. Kevés idővelezelőtt még 10 nyelvet beszélt folyékonyán; maegyen is alig bírja kifejezni magát. Budán lakik.

Vf- (Uj politikai műszavak.) Alföldön ademokratát mokrának mondja a nép; — Pécsett aszélső baloldaliakat testvéreknek; — Félegyházánugyanazokat pusztafoglalóknak. — Ilyenszerülegkeletkezett volt a pecsovics is, mely utóbb orszá-gosan elterjedt.

— (Aradi Gerö színigazgató) a szegedi szín-házat vette ki télire. Jelenleg Rimaszombatbanműködik, a nyarat pedig Miskolczon töltendi.

** (Tisztes kor.) Oscseniczben, egy trencsén-megyei helységben egy 109 éves kovács él, kidaczára agg korának fennjár s ifjú erővel dolgo-zik az üllő mellett; mondják, hogy Gambrinusnak,a sör királyának sem lehet ellene panasza, mert ajó öreg naponkint 20 itcze sört iszik meg. A falusikézmives körülményeihez mérve ez igen nagykiadás daczára pénzügyei jó rendben vannak,jele, hogy nemcsak testi erővel és szívóssággal,de számitó képességgel is birhat.

** (Drágos-emlék.) Sztupa Ignácz a „Bihar"hasábjain indítványozza, hogy Biharvármegyeörökitse meg emlékét érdemdús fiának, DrágosJánosnak, ki 1848-ban Abrudbányán a hazáértvértanú-halált szenvedett.

** (Nevezetes találmányról) értesiti a „Hont"Ludwigh János Brüsselben lakó hazánkfia. ValamiMarini nevű olasz ugyanis olyan módot talált fel,mely szerint a holttestet ugy lehet bebalzsamozni,hogy tagjainak nemcsak alakja, de mozgékony-sága is megmarad.

** (A királyné albumának első lapja) a kö-vetkező feliratot fogja tartalmazni: „FelségesKirályné! Legkegyelmesebb Asszonyunk! Háromszázad után Telséged az első, ki mint koronásmagyar Királyné, a koronás magyar Királynak,egyszersmind tehát a nemzetnek, Magyarország-

229

Melléklet a Vasárnapi Újság 19-ik számáhozban magzatot szült. Mi, alázattal alulírott hívei, etényt véletlen eseménynek nem tekintjük, sőtinkább mély hódolattal ismerjük el szintén olymagasztos, mint kedélyes bizonyságát FelségesKirálynénk kegyelmének; mert mi lehet magasz-tosb, de egyszersmind kedélyesb nyilvánitása ekegyelmi érzületnek, mint a,z, midőn egy olyesemény által kivánja hajlandóságát a nemzetiránt nyilvánítani, mely esemény egyszersmind anő szivének legbensőbb és legmagasztosb, legfor-róbb és leggyöngébb érzelmeit költi fel. FogadjaFelséged híveinek forró háláját e kegyelmi tényért,melyben az anyának ugyanannyi része van, minta Királynőnek. Mi nem viszonozhatjuk azt egyéb-bel, mint szivünk és lelkünk felajánlásával, me-lyek ugy is kezdettől fogva Felségedé! Fogadjae forrásokból eredő legbensőbb óhajaink nyilvání-tását: hogy mint Anya és Királyné sok éveken átboldogul és boldogítva éljen! — Kelt Pesten,1868. évi apr. 22-én. Legalázatosabb hivei: Pest- jvárosa polgárai és polgárnői."

— (Gr. Chorinszky Gusztáv,)¥JoeTgé.ny\ Júliabűntársa, Münchenben fogatván el, az ottani bajoresküdtszék fog ítélni felőle. Sorsa felől sokan kér-dezősködtek Bécsben Wahlberg bécsi egyetemitanárnál, mint jeles törvénytudónál. A tudós tanároda nyilatkozott, hogy ha jogilag bebizonyittatik,miszerint a gróf Chorinszkynén elkövetett gyil-kosságnak ő volt szerzője, és ha az esküdtszék„megfontolt elhatározást" talál, az ítéletnekhalálra kell szólnia, és a törvényszék nincs feljo-gosítva ez ítéletet fenyitő börtönre szállítani le.A bajor büntető törvény azon alapelvétől, hogy abüntet're szabott büntetés nemcsak a tettest, de abünszerzőt is érje, csak a többi résztvevőkre nézvelehetne eltérői. Ha a király kegyelem utján ahalálbüntetést bizonyos időre szabott börtönbün-tetésre változtatná, az elítéltet e bür.tetés kiállásaután még az illetékes ausztriai törvényszéknekkellene átadni, mely őt az au- ztriai jog szerinti ujbüntető eljárásnak vetné alá, a reá ausztriai tör-vény szerint rovandó büntetésbe beleszámítva aBajorországban már kiállottat. De a Chorinszkygrófot terhelő bűnös cselekményt illetőleg, bajortörvény szerint, a királyi rendelet a 14. §. értel-mében a törvényszerűnél enyhébb büntetést isrendelhet. Vájjon e §. feltételei léteznek-e vagysem, az teljesen a király Ítéletére van bízva, ugyhogy e felett a bajor törvényszékek további birá-latra nincsenek feljogosítva.

— (Károly-knszárnya.) A kereskedelmi mi-nisztérium a katonai aerariummal megegyezett aKároly-kaszárnya országúti oldalának kiépítésérenézve. E szerint az épület három emeletes lesz, segy része át lesz engedve a katonaságnak, tisztilakásokra, kaszinóra stb., nagyobb részében pedigel lesznek helyezve a keresk. minisztérium hiva-talos helyiségei, a posta- és távirda-igazgatóságok8 földszint a posta-kiadóhivatalok. A szerződés*nár ő Felsége elé terjesztetett helybenhagyásvégett. Sajnos, hogy az evang. templom felé esőSarkot még nem lehet mindjárt ez alkalommalfölépíteni. A katonai hatóság ugyanis e sarok-telket a provisorium alatt bérbe adta, a a bérlőkegy emeletes épületet emeltek, mely 20 év múlva& katonai aerarium birtokába megy át. Az egyez-kedő felek most közel kétszer annyi kárpótlástajánlottak a bérlőknek, mint a mennyibe az épületkerült, de a bérlők túlzott követeléseket (150,000ft.) támasztottak, s igy az alkudozások megsza-kittattak. A keresk. minisztérium és katonai aera-rium között most kötött szerződés azonbau gon-doskodik e sarok kiépítéséről is 1884-re, mint amely évben a bérlők szerződése lejár.

** (Kinevezés.) Schnierer Gyula, kir. táblaifogalmazó, miniszteri titkárrá neveztetett ki aközgazdasági minisztériumhoz.

** ('Zemplénmegyéböl) irják, hogy Megyaszómezőváros postát kapott; vásárért is folyamodott,s remélik, hogy mint egy magtermelő vidék köz-pontja, s a környékben csaknem legszebb vásár-térrel biró helység a m. k. ker. minisztériumtól ekérése teljesedését is mielőbb meg fogja nyerni.

** (Rablóbanda) garázdálkodik Csanád, To-rontál és Temesmegyékben. Intézkedtek megfé-kezésük iránt.

•• (A soproni postamester,) Biringer Nándoregy uj nemű hátultöltő fegyvert talált föl, és minta bécsi lapok irják, különös feltűnést idézett elő,miután czélszerüségre nézve felülmúlja az eddigihátultöltő fegyvereket. Biringer ur Bécíben vé-gezte a technikát.

** (Lengyd hazafiak és Lengyelország bará-tai) ez ország százéves szabadságharczának raeg-örökitésére a szabadság földjén, Svájczban em-lékoszlopot állítanak, mely folytonos óváskéntálljon Lengyelország elévülhetlen jogainak letip-rói ellen. Jeles férfiak érdeklődnek már is ez ügyiránt és remélik, hogy minden oldalról támoga-tást fognak lelni. Az ügy élén áll: gr. PlatenLászló, Zürich, Villa Broelberg.

** (A római osztrák követ,) gr. Crivelli e hó2-kán, épen midőn sétalovaglást tett, szélhüdésáltal éretvén, rögtön meghalt.

— (Halálozás.) Gulácsy Lőríncz, élete 67-ik,boldog házasságának 35-ik évében, 12 napi súlyosszenvedés után, m. apr. hó 25-én Felső-Daróczonelhunyt. A legérdemesebb hazafiak sora ritkultmeg vele. Béke poraira!

— (Igazítás) A „Gyula-Fehérvár" ez. czikk-ben, a V. U. 17-ik szamában, tollhibából Losenaufehérvári várparancsnoknak mondatik. E vétségeta szerző kivánatára ezennel kiigazítjuk. Losenauegy Piskinél elesett lovas ezredes volt, kinekeleste ama csatát eldönté; s ennek van állitva aszobor.

Nemzeti színház.Péntek, máj. 1. „A jó falusiak.'1 Szinmü 5 felv. Ir*a

Sardou, ford. Paulai és Szerdahelyi.Szombat, maj. 2. Először: „Fíesco." Eredeti opera, 3

felv. Szövegét irta Fáy Béla; zenéjét szerz. Fáy Gusztáv.— Ezúttal először került színre Fáy Gusztáv ,,Fiesco"-ja,miután a szerző özvegyétől benyujtatott, másodszor. Ez-előtt majdnem két évtizeddel maga a szerző adta be,hanem akkor el nem fogadták, mivel állítólagosán oly ré-szei voltak, melyeket nem lehetett adni. Most azok a részekbizonyosan elhagyattak vagy alihoz értő kezek által kijavi-tattak, s igy történt végre, hogy szerző halála után világotlátott a darab.

Fáy Gusztáv ez első dalműve, szintén mint,,Kamillá"jahatározott zenei tehetségéről tanúskodik; s talán sokkalnagyobb hatása, ha a szöveg ügyesebben van alakítva.

Fiesco egészen olasz modorban van írva, melyre ajelen „jövő zenészei" kimondották az anathemát. Tagad-hatlan, hogyha Fáy Gusztáv a magyar zene körül használjafel tehetségét, sokkal több érdemet szerzett Tolna magának;mint a mely utón jelenleg is számtalanon rohannak a Par-naszusfelé. Fiesco dallamai különben sok helyen igen kelle-mesek, és kikerekednek; ámbár — hogy a jövő zenészeinekelnevezésével éljünk—nem elég kifejezők. A hangszerelésszintén sok helyen jól van alkalmazva, s különösen a fuvóhangszereket kezeli ügyesen.

Az előadás kielégitö volt; úgy látszik, a szereplőkigyekeztek legjobb sikert aratni a darabnak. KülönösenKőszeghit (Verrina) tartjuk kiemelendőnek, ki jelenleg is— mint mindig — erőteljes hangjával és érthető énekévellegtöbb élvezetet nyujto't. — A nök közül Humán Olga,Kendelényi Fanni és Csillag Róza vettek részt az elő-adásban.

Fiesco minden hibái daczára élvezhető; s megérdemlia magyar közönségtől, hogy pártolja, ez által egyszersmindrészvétet tanúsítván a korán elhunyt tehetség hátrahagyottözvegye és árvái iránt. — (P.)

Vasárnap, máj. 3. „A lelencz." Eredeti szinmű 8 felv.Irta Szigligeti.

Hétfő, máj. 4. „Fogház." Vígjáték 3 felv. IrtaBenedix;ford. Fáncsy L.

Kedd, máj. 5. „Fiesco.1' Eredeti opera, másodszor.

Szerda, máj. 6. „Egy millió" Vigjáték 5 felv. írtákDelacour és Labiche; ford. Szerdahelyi.

Csütörtök, máj. 7. „Tévedt »ó'." Opera 4 felv. Zenéjétszerz. Verdi.

Szerkesztői mondanivaló.— Pest. D. I. Az óhajtás jó, kívánjuk is, hogy telje-

süljön; de a vers gyönge, s azért nem közölhetjük. A kétutolsó sort, melyből mindkét állításunk valósága kitűnik,ide igtatjuk. .,Áldás lengjen e nemzet szép hónán Zászlójafenn, a k rály-palotán!"

— Szabás. F. A. A költemények mód nélkül gyön-gék ; nem segitne rajtok semmi változtatás, azért közlésüklehetetlen.

— Orosháza. Gy. V. Kivánságát közöltük akiadó hi-vatallal, mely, ha lehetséges, készséggel is teljesítendi. Delehet, hogy már legjobb akarattal sem szolgálhat minde-nik számmal. — Magánlevelünk is megy rövid időn.

— X.-Enyed. P. Sz. K. A számadást közelebbrőlútnak indítjuk. A kérdezett munka lapunkhoz nem külde-tett be. A tollhibát mai számunk kiigazítja.

— Arad D. A természetrajzi czikk lapunk köré-hez képest igen terjedelmes. Át fogjuk szolgáltatni akije-lölt helyre.

— Farsang után. Elvont bölcselet inkább, mintsemköltészet, s bár formai tekintetben megütné a mértéket,jobbnak látjuk nem közölni. — Prózát is szívesen veszünk,ha talál lapunk irányával.

— Ferenczvölgy. S. P. Tudósításokat azon vidékrőlszívesen veszünk, úgyszintén fordított közleményeket is,de ujabbakat.

— (Ajánlat.) Azoknak, kik a „Vasárnapi Újság" 1854—59, 1865, 1866. évi folyamait hiányosan bírják s azt kiegé-szíteni óhajtják, — az ev. tangók sziráki könyvtára, melyez évfolyamokból több számot két példányban bir, felesle-ges számait ingyen át engedi, — különösen szíves örömmelátengedné azokat valamelyik tanítói könyvtárnak. — Ekönvtár pedig birtokába szeretne jutni, e lap 1855-dik évifolyama 20-ik számának, valamint az 1862-ik évi egész fo-lyamot illendő árért megvenné. — E részben bérmentesleve'ek alulirthoz Szírákon át Denge'egre intézendők. —Cservenák Károly, ev. tanító s könyvtárnok.

— Eladó hírlapok: 1) A „Vasárnapi Újság" 12 éviteljes folyama (1856—1867.), tíz folyam kemény kötésben,a két utóbbi kötetlenül, és az 1868. évi folyam első % éve,összesen 12 l4 évi folyam. Ára 62 ft. — 2) A „Ntfoildg"(1857-1861.) egész évi és 1862-ről % évi folyama, 20 ke-mény kötetben, ára 15 frt. — 3) Az „Üstökös" 1858. Il-ikfélévi, 1859—62. egész évi, és Í863. '/a évi folyama 6 ke-mény kötetben, ára 15 ft. — Értekezhetni: Styaazny Antalmérnök úrral Léván.

SAKKJÁTÉK.441-dik sz. £ — G é r e c z K á r o l y t ó l ,

(F.. Ny arádon).Sötét.

gb c d eVilágos.

Világos indul és 5-ik lépésre matot mond.

Lapunk mai számához mellékelveküldetik szét ftlicsei és Ráth női- és férfi-szalmakalapok minta-rajza 1868-ra.

HETI-NAPTAR.Hónapi- és

hetinapKatholikns és protestáns

naptár

MájusVasár. D 4 Antoninpk. D 4 CantateHétfő 'Beatrix szúz .BercziAsp.Kedd Pongrácz vért. iNereusSzerda 'Szervácz püsp. [MUMUSCsőt. ! Bonifácz püsp. • BonifáczPéntek j Zsófia szűz ! IzidorSzóm. Nepom. János |Nep. János

GOrfig-orosznaptár

Izraelitáknaptára

Ijár Ros.18 Lag B'om19

Április (6)28 F 4 9 vért.29 Jázon ésSos. „30 Jakab ibo

1 Május Ü21 Simeon2 Nagy Athan.M22 Sámson3 Timotheus "23 Böjt4Pelagia ; 24 S. 5. per.

N a p H o l dhossza ! kél Inyug.ll hossza | k g _ i ^ g i :

f.5050 59

4 29l7 234 28!7 24

278 10Í285 18

51 56 4 26!7 26 ,'297 H52 54 4 25!7 27Í'3O9 853 52 4 24!7 28'320 5554 50! 4 23| 7 29ÍÍS32 4755 48'4 22!7 81 314 49

<5. p10 5511 39regg-0 200 53

6. p.|7 18!8 7|9 19 57

10 55!

1 24|11 561 ö l 1 este

Hold változásai. <S Utolsó negyed 14 én, 5 óra 14 perczkor d -lután.

TARTALOM.A mária-tölgyi romok (képpel.)—Járok a mezőben...

— Perczel Mór emlékirataiból (vége). — A földmivelőhangyák. — Humberto, olasz trónörökös és neje (két arca-kép). - Thury György halála (képpel). — Szaláncz-vár(képpel ) — Egyveleg. — Tárház : A pe'cs-barcsi vaspályamegnyitása. — Irodalom és művészet. - Közintézetek, egy-letek. — Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság, kereskedés.— Balesetek, elemi csapások. — Mi újság? — Nemzetiszínház. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakkjáték —Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: RIagy Miklós. (L. magyar-utcza21.sz.)

230

HIRDETÉSEK.

FÜGGÖNYÖKegy ablakra 5, G, 8, 10, 14 ftig. ;Yaszonneiuü, kiiiuék, csipkék.Pesten, I Ill'iSCll Jr , váezi-utcza.

0 ^ * Ötszcs üzleti árjegyzék| bérmentve "9^ 48 (6—7)

A IMI d a i

2-tól. császárfürdő

Igentisztelt Üelsuer ur!Leghálásb köszönetem nyilvánítása

mellett tisztelettel tudatom önnel, hogybetegnöje, hallás tekin'etben örvende-tesen előre halad, az ön áital elembenszabottakat mindenben a legponto-sabban használom, s kérem önt, miutánkészletem végefelé jár, küldjön nskemhall-gyapotjaból újból egy kellíiadagot. Legszivtsb köszönetemet ujo-lag kijelentve tisztelettel maradok

Pokoff, 17. és 29. dec. 1867.Wiltschewszky L.

9 ^ ^ 5 forint bérmentes beküldésemellett megrendelhető Louis Oels-nertöl Berlinben, neue Schönhauserstrasse 12. BZ a. 109 (1)

Téli fürdőidén)október 1-től.

s 22°—52° R. fokú ásványfürdői a tapasztalás által igazolt sikerrel használhatók:a) a g> oinorbélhuzain és hólyag báutalmainál,! e) a vérkeringés alha-i bántalinnknál,b) a máj- és lép-bajoknál, | f) a göryélykór minden alakjainál,c) a csúzok,ktísivényésezek kúiiennényciellen,lg) s a nöi bántalmak legkellemetlenebb félesé-d) a bőrbetegségeinél, | geinél.

Mint rendelő fürdőorvos ez idény alatt is dr. Patrubány Gerő egyetemi m. tanár ur működend.Gyógyeszközei: 200 kényelmes, tiszta s jól bútorozott vendégszoba, — 140 kiilönfürdő, kid-, kő-,

márvány- és török fürdők, mindenütt ásványvízzel mérsékelhető hőfokban, — szappan-, só-, vas- és fenyő-vonattal készített fürdők, — iszapfürdők, helybelileg alkalmazva. A gőzfürdő medenezéi- és zuhanyaival alegcxélszerüebben van berendezve és megnagyobbítva. — A 21° R. nöi és uri uszdák ügyes úszómesterek-kel, — és újonnan berendezett malátafürdők. A nagy gyógyudvar és sétány szökőkuttal, a társalgó ujzongorával láttatott el.

A vendéglőt és kávéházat Fuchs József vette át.Az állandó zenéről Bunkó 8 fiai zenekara által van gondoskodva.A kedvelt zárkörü bálok minden két hétben egyszer fognak tartatni, ezenfölül minden szombaton

Reunio katonai és nemzeti zenekarral.A fürdőintézetben létező távirda és levélszekrény a vidéki, — az óránként kikötő gőzhajók, s társasko-

csik és a most megnyíló közúti vaspálya, a Pesttől, Budával és a zugligetteli közlekedést élénken fenntartják.

(2-s) A budai császári*Ardói igazgatóság.

A CH. kir. engedélyezett

KORNEUBURGI MARHAPOR,l o v a k ,

szarvasmarhák és juhokszámára.

Üditő-nedv (Eestitntbns-FIuid)lovak számára,

Kwizda Ferencz Jánostól Korneuburgban.Kizáról. szab. Ö Felsége I-ső Ferencz József császár és király által.

Lóköröm-kenócs ^ Wkérges, törékeny és kisszerű üreges pataoldalak ellen.

Ára 1 ft. 25 kr.

Körömsugárpora sngárrothadása ellen lovaknál. Ára ?O kr.

Valódi minőségben kaphattí :Pesten: TOROK József gyógyszerész urnái, király-utoza 7. sz. a.; Thall-

mayer A. és társa; Ilalbauer testver; Glalz J. és Hakodczay A. uraknál.Hildán: az udvari gyógyszertárban. — Ezenkívül léteznek még raktárak

Magyarország legtöbb szab. kir. és mezóvárosaiban, melyek időről-idóre a legelter-jettebb hazai hírlapokban közhirré tétetnek. 12 (5 — 6)

mT ' „ . Hogy a t. ez. közönséget a hamisítványok megvételétől meg-C*CT • óvjuk, ezennel tudatjuk, hogy csak azon csomagok és üvegek

a valódiak,melyek a korneuburKi kerületi gyógyszertár pecsétjét hordják magukon.

KACHELMANN KAROLYselmecz- és vihnyet gépgyárnok

ajánlja elismert kitünöségü és több első érmekkel kitüntetett

ARATÓ-, KASZÁLÓ-és országos szabadalmazott

NYOMTATÓ-GÉPEIT,melyek egyszerűségüknél és kitűnő hatásuknál fogva, átalános elisme-

rést és nagy kiterjedést nyertek.B3S* Kaphatók Pesten: Koczó Pál, — Oebreczenben: Tóth

Lajos és Társa, — Aradou Andrényi Károly uraknál. 93 (4—8)

ajánljákA jelen idényre

.L IIAIPest, bécsi-nteza 2. szám,

dúsan berendezett 115(1-3)

hölgy-divat-tárukat,ugyszinte minden

párisi újdonságokat (Nouveautés de Paris.)

Köszvény-vászon( i d f é l kö ( R h )[mindenféle köszveny, csuz (Rheuma),inszssííatás, mell-, geriueziajdal-niök, keresztfáján (Hexjnscbuss), láb-

köszvéoy stb. ellen.Egy csomag ára 1 ft. 5 kr., kettóa erejű 2 ft. 10 kr.

9 ( 4 6 )Dr. BÚRONPárisi általános sebtapasza

mindenféle sebek, genyedések és daganatok ellen. — Egy köcsög ára a hasz-nálati módszerrel együtt 70 kr., kisebb köcsög 85 kr. Postán küldve 10 krral több.

Valódian Pesten egyedül kaphatni csak TÖRÖK JÓZSEF ur gyógyszer-tárában, király-uicza 7. sz.. Sárkány urnái a váczi-utezában. — Debreczenben:Rothschneck ur gyógyszertárában. — Szombatuelyeii: Pillich Ferencz nr gyógy-szertárában. — Mohácson: Kögl. A. ur sorszámszedésében. — Kassán : iíschwigés fia. — Kolozsvárit: Wolff gyógyszerész. - Miskolczou. Spuller A. — Temes-váron: Becher uraknál.

1864-ki ígérvényekmelyekkel § g p már 186§.dik június 2-kán ""

250,000 forint nyerhető2 ft., bélyegdij 50 kr., 10 darabra 1 db. ingyért adatik, kaphatók

Voelcker és társánál Bécsben,Kolowrat-Ring 4.

A sorshuzáai lajstromok bérmentes küldése 30 kr. Megrende-lések utánvét mellett nem eszközölhetők. 107 (2—6)

231

Legolcsóbb Unom női-vászon teletek:Ingek 4, 5, 6, 8, 10 forintig; lepedők és vánkosok minden áron; éjjeli köntösök (Corset) 2 ft.,2 ft. 75 kr., 4, 6, 10 ftig; alsó szoknyák 4 ft. 50 kr., 6, 8, 10, 14 ftig; zsebkendők és harisnyák

minden áron:

összeállított menyasszonyi készletek 400,600s 1000,3000 fdg. "••Rumborgi, hollandi, creas vászon minden áron.

Pesten, váczi-utcza rJP-ii.a-»«5iM. » . a nagy Kristóf mellett.Részletes árjegyzéket bérmentve küldém. '*&§ • 40(0-6)

Pezsgőborközvetlen Francziaorsíágból behozva, |vámmentesitve, ládákban épalaczkjával js felj«bb a Champagne leghiraeves-b I

gyáraiból, u. m.MoSt AChandon n Kpernay ci-émant j

rosé t ft. 50 kr.Kapoleon grand vin á Ay c-é-nantl

rosé 2 ft 50 kr. ÍA fentebbi fajokba1 Vi palaczkok-

ban 1 ft. 50 krA pénzösszeg büküldése vagy utánvét j

mellett alulírottnál megrendelhető. íA pakolás ingyen. 20 paiaczk vétel- jnél 5°0 enged étik. 2289 (27-50) j

Alexander Floch,in Wien, Ober-D»bling Nr. 28

KiNTAJÓZSEF(előbb Bölim és Kánya)

Pesten, József-tér 10-ik sz. a.,ajánlja

minden évszakradúsan ellátott

legújabb bei- és kíilföici

női-ili villa ni

Vadászfegyverek és revolvereket

S2(6-6)

Dr.

nagy választékban ajánl

szem- és fülorvosfePESTEN, h

József-tér 11-ikszám alatt, Groszfele jjházban.

S V * Rendel hétköznapokon dél-előtti 11 — 12 és délután 2-4 óráig. -Szegények számára ingyen minden va-sárnap délelőtti órákban. 70 (8 — 12)

fegyverkereskedése Pesten, váczi-utcza a „levélhez41

a következő igen jutányos árakon, u. in.:Egy szimpla fegyver vascsővel 8 fttól 10 ftig.Egy duplafegyver vascsővel és patentcsavarral keményen forrasztva 15 ,, 18 ,,Egy duplafegyver drótcsővel (Iiuban) • 25 „ 27 „Egy duplafegyver zsinórcsővel vagy finom damasztcsővekkel 33 „ 60 „

Lefaucheux-féle kettőscsovü és hátultöltő vadász fegyverek,a legfinomabb puskamüves munkák, saját készítményeim,

folyvást készen találhatók raktáromban a legnagyobb változatosságban, a legfinomabb damaszkcsövekkel,tartós szerkezettel, szép véséssel, ezüst vagy arany díszítéssel, lövésben jól kipróbálva, 60, 70, 80, 100és 120ftjávaI;továbbá: bőváltozatosságban találhatók íranczia Lefaucheux-fegyverek a leghíresebb fegyvergyárakból45, 50, 60 és 70 ftjával.

A hozzájok illő töltények (mind bel-, mind külföldi gyártmányok) nagy mennyiségben a legjutányo-8abb áron kaphahatók.

(Lefaucheux módszer) 6 lövéssel egészen tökéletes önfelhuzással 12, 20, 25, 30, 35, 40—50 ftig.Pisztolyok, szimpla párja 4 fttól, duplacsövüek 8 fttól fölfelé.

IPF* Minden fegyver lőkcpességeért kezeskedem. "3P8PF" Vidéki megrendelések pontosan az előirat szerint történnek és az öszlet beküldése vagy

postai utánvét mellett azonnal teljesittetnek.Egy fegyver bepakolásáért 50 kr. számittatik. 79 (6—35)

Papir-kárpitoka legdúsabb választékban

20 krtól egészen 10 ftig: kaphatók

Fiseher J.Lés FiainálPesten, bécsi-uteza 2-ik szám alatt,

ugyszinte 116 (1-8)

butorkelmék, szőnyegek, függönyök,fa- és vászon ablak-redők.

valamint egész lakások bekárpilozása (Spalierung) személyes fel-ügyelet és jótállás mellett jutányos áron felvállaltatnak.

A harkányi fürdőmájus 1-én megnyittatik, A sikerült fúrás foly-tán az ásványvíz kilünö győgyerejü és 50° R.meleg. — Harkány, 1868. április 21-én.

101(2-3)

Legújabb s legjobb szépitőszer Parisból!!Lait de Venns és Crérae de Venus.

A hatás meglepő, minthogy már rövid használat után szép fehérs gyengéd arcz-szint idéz elé.

Ára mindkét szépitö szernek 4 ft., postán küldve 35 krral több.Egyedül valódi minőségben kapható:

110 (1 — 6) Pesten, váczi-utcza 21-dik sz. a., a „HIincrvá"-hoz.

Mii

f.f

k

232

Külső és titkos betegségekés

gyengeségeket^katonai és polgári korházakban siker-rel hasznait egysztrü módszerrel bámu-latos g> orsan és alapo. an gyógyít WeiszJ. gyak. orvos és szülész, az itteni cs.kir. garnisoufókórhazban kiszolgáltosztályorvos, minden alkalmatossággalugy a titoktartás, mint » gyógyczélok-hoz jól beosztott reudelö-intézetébenPest, kis mező-utcza 33- sz- 1. emelet,bemenet a lépcsőn, naponkint reggeli7 órától 10-ig és délután 1 — 4 óráig.

Férfiak és hölgyek részére különbemenet és külön várszoba.

Díjjal ellátott levelekre leggyorsab-ban válasz, és kívánatra gyr gyazerról isgondoskodik. 62(12-12)

Egy csinos mezővárosban egy 4000 ft.forgalmazó tözsjogu 97 (5—6)

ár eladó.

M *©

> Mao"3 - _.1,45 S„ * -s a 2

M

B V Bővebb tudósítást t.cz. Tha lmayerB. és társ uraknál Pesten kapható.

Heckenast Gaoztáv könyvkiadó hivata-lában Pesten (egyetim-utcza4. sz.). magje-

lent és minden könyvárusnál kapható:

A magyar

költészet történeteaz ősidőktől Kisfaludy Sándorig.

Ii aToldy Fereiicz.

Mátodlk, javított kiadás, egy kötetben.Ccimképcs kiadás. (,XVI. és 475 lap).

Püzve 2 ft.Diszkötésben 3 ,,

Központi szállítási rakhely a „gólyához" czimzett gyógyszertár Bécsbea.ÓVAS. Azt tapassstahán, miszerint a Seidlitz-porok oly használati utasitványokkal adatnak el, melyek saját utasít-.

•anyaimmal szóról szóra üzcnosok és saját nevem aláírásával vannak hamisítva, s igy külalakra nézve gyártmányaimmal könnyenösszetéveszthetők,— minélfogva azon észrevétellel óvok mindenkit ezen hamisítványok megvételétől: hosy az általam készítettSeidlitzporok minden egyes skaiulai, valamint az adagok papírjai hivatalosan letéteményecett védmárkkal vannak ellátva.

Ára egy bepecsételt eredeti katulyának i ft. 25 kr. — Használati ntasitás minden nyelven.E porok, rendkívüli s a legkülönbözőbb esetekben bebizonyult gyógyhatásúk által minden eddig ismert hán-szerek között

tagadhatatlanul az első helyet foglalják el; — mint azt sok ezer, a nagy császári birodalom minden részeiből került s kezeinknéllevő hálairatok a legrészletesebben tanúsítják, hogy e porok rögzőt4. szorulásoknál, emésztéshiány és icyomorhévnél jtovábbá: görcsök, vese- és ideges bajokban, szivdobogattnal, idegesség okozta főfájásnál, vértódniásnal, csúzos fogfájda*lomnál, végül hysteriára, bokorra és huzamos hányasra hajlamnál stb. a legjobb sikerrel alkalmaztattak, s a legtartósh?y°-gyhatást eredményezték. — Az ez értelembeni igen is kiterjedt levelezés számos bizonyitványt tartalmaz oly betegek részérólvkik, miután nálok minden, gyakran allopathikus és hydropathikus gyógymód eredménytelenül kimerittetett, ez egyszerű házi-szerhezfolyamodtak, és ebben rongált egészségüknek helyreállítására oly soká eredménytelenül keresett gyógyszert meglelek.— Ez elismerő^iratok sr.erzői között a társadalomnak csaknem minden osztályai, u. m. munkások, tanítók, kereskedők, iparosok, művészek, mezeigzdák, tanárok és hivatalnokok, sőt gyógyszerészek és orvosok, valamint mindkét nembeli oly egyének is képviselvék, kiknekazelőtt még a leghirhedtebb gyógyforrások sem okoztak legkisebb könnyebbülést, és kikrek egészségök csupán csík a Seidlitz-poroknak rendes has ználata által áííittatott helyre.

"*""** A főraktár létezik: ~^fJÓZSEF gyógyszerész urnái, király-uteza 7-ik szám alatt.

UHIi JÓZSEF ur kereskedésében, gránátoa-utezában.Ezen ezégek alatt szintén megrendelhető :

a norvégiai Bergen városból való valódi Dorsch-májhalzsirolaJ is.Ára egy nagyobb üvegnek 1 ft. 80 kr., egy kisebbnek 1 ft. a. é.

Az Üvegcsék el vannak látva védmárkommal és kimerítő használati utasítással. — Ez az egyetlen faj, mely minden töltés.jlőtt vegytanilag megvizsgáltatik és czinkupakkal elzárt üvegekben küldetik el. — Ezen legtisztább és leghatályosbb májhalzsir-faj aDorsch-halaknak leggondosabb egybegyűjtése és kiválogatása által van megnyerve, és egyátalában semmi vegytani kezelés alá nemvonatott, hanem a bepecsételt üvegekben levő folyadék egészen épen és ftzon állapotban van, miként az közvetlenül aternsénzet alíal nyujtatott. — E val6 li Dorsoh-majhalzsirolaj Európának mii den orvosi tekintélye által mint legjelesb gyógyszers mell- és tüdóbajokban, scrophulua >•» rachítis, könzvény és csúz. Idillt bőrkiütés, szenutyuladás, ideg- és több másHajókban alValmaztatik. ^WCÍil 1 A gyógyszerész B é c s b e n ,2345(15-50)

„zum Storch*', Tuchlauben.

LUKÁCS GYULAmagán mérnök,

a-ter menyek-raktárabány *JPest, L{pótváros, váczi-nt 33. szám,

ajánlja készletét mindennemű nyers érezekböl, hengerezett és mélyí-tett re'z áruit mindon nagyságban és súlyban, kutakhoz, vizvezeté-

sekhez szükséges tárgyakat.Árjegyzékkel kívánatra szolgálunk. 100 (3—3)

magán mérnök,iroda: váczt-ut 33. szám alatt Pesten,

elfogad minden mérnöki munkálatokat.

Pest, e^yetem-utczá 4-ik sz./alatt az 1868. évi továbbifolyamára, következő lapokra fogadtaíik el az előfizetés,

úgymint:ITiciÁív nagy politikai napilap, május hóra 1 ft. 70 kr. ; —

SVíir U j S a g 2 hóra (máju8-ju™S) 3 ft. 40 kr.; - háromhóra (május—július) 5 ft. — Április 1-től néhány teljesszámu példánymég folyvást kapható.

I I ^ n i - A H katonai hetilap, félévre 3 ft., teljesszámu példányok csakisH O U \ " ü márcz. vagy april. 1-től kaphatók. — Az Oktatólevelek kü-

lön félévre 2 ft.; — Honvéd és Oktatólevelek együtt félévre 4 ft.50 kr. Az Oktatólevelek hogy teljes legyen, - multevi november1-től rendelhetők meg, előfizetési ára: 1867. november 1-tól 1868.június végéig 2 ft. 50 kr.

A Wkwx r#A. „ 1 AStt politikai képes nép'ap, félévre 2 ft., egészévrel \ " ü LAhLWjd 4 ft. január—február havi számai elfogytak,

s iJy a lap csakis márczius vagy április 1-től kezdve rendelhető meg.

Hivatkozással

A MAGYAR VASÚTI KÖLCSÖNaláírási feltételeire

ezennel közhírré tétetik, hogy a befizetések 4-ikrészlete, azaz: 50 frank köt vény enk intfolyó évi május' 10-tól 15-ig vagy N»po-leonsdorban vagy papírpénzben, frankja 41azaz: negyvenhét kiral számítva, befi-zetendő.

H A befizetések azoo Intézelnél teljesí-tendő)*, h«l az aláírás történt.

Pest, 18G8. május 6-án. 1 1 7 ( 1 )

Magyar földhitel-intéző. Magyar által, hitelbank.Első magyar által, biztosító társaság.

Á regény- és beszély-folyóirat, félévre 3 ft., egészévre 6 ft.;^ C I U mind a jelen, mind pedig az előbbi évfolyamokból teljesszamupéldányok még folyvást kaphatók.

_ , , r • wr í j„ i í j„- T (kapcsolatban a curiai ítéletek-

J o g j u d o m a n j i K ö z l ö n y , w n e g y é é ™ a f t K M *ft. A lapok csakis április 1-től kaphatók.

éí politikai szemle, az állam és egyház koréból. (E füzetek maris4 O a legnagyobb elismerés s pártolásnak örvendenek.) Előfizetés!

ára félévre 4 ft. Január hótól kezdve teljesszamu példányok még foly-vást kaphatók.

IldZUda félévre 3 ft., egészévre 6 ft. Az év elejétől kezdved t teljesszámu példányokkal még szolgálhatunk.

öírorszáiTKépekben ^ « V í - S f í S ^élőbbeni évfolyamból, teljesszámu példányok még szinte kaphatók.1867. január—juni kettős tartalmú füzetek előfizetési ára 4 ft. — Ehavi folyóirat több száa jól sikerült képpel van illusztrálva.

' IA D u n á t k é P e s újság a nép s műveltebb osztályok számára; félévreJ O D U l d l j 1 ft., egészévre 2 ft. Megrendelhető április 1-től fél-

vagy egészévre. — Pest, aprilhóban 1868.

Heckenast Gusztáv lapkiadó-hivatalaeo-yetem-uteza 4-ik sz. alatt.(2-3)

Gusztáv. - Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1868 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Tizenötödik évfolyam.2O-ik szám.

Pest, május 17-én 1868

Előfizetési föltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 ft. — Fél évre 5 ft.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. — Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak a Vasárnapi t j s á g és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye egyszeri igtatásnal 10 krba, háromszori vagy többszöriigtatasnálTsak 7 krba számittatik. - Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nro. 22. és Haasenstein és Vogler, WoUzeile Nro. 9. - Bélyeg-dij különminden igtatás után 30 ujkrajezár. . _^____

A kép, melyet itt olvasóinknak bemuta-tunk, azt hiszszük, nem egy tekintetbenfogja fölkelteni érdekeltségüket. A nemesalak, melyen a nagy elme félreismerhetlenkinyomata a nemes nyugalommal párosul sa szép és szabályos arezvonások s idomok améltóság megkapó mezét öltötték magokra,magában is elég volna igazolni ez érdeket.Azonkívül a nagy név és eredet, mely az ittábrázolt férfiúnak sajátja, azt csak növelheti;kit ne érdekelne a Napoleonidák közül alegkisebbnek is sorsa, kikugy látszik mindnyájanarra vannak hivatva, hogykiváló szerepet játszsza-nak Európa újkori törté-nelmében, némelyik épenintézője legyen a világsorsának. Tegyük hozzá,hogy e férfiú a római egy-ház biborát viseli s többmint lehetséges, talán va-lószinü is, hogy egykorsz. Péter székén ülend s aVatikánból osztandja szel-lemi parancsait az öt vi-lágrész katholikusainak ésreá vár a nagy vagy vég-zetes feladat, hogy vagymegoldja, vagy megoldat-ni lássa a pápaság világihatalmának roppant fon-tosságú kérdését.

Bonaparte Lucián, azuj bibornok, 1828. novem-ber 15 én született. Apjais, anyja is Bonaparte volt.Apja Bonaparte Károly,Luciánnak a caninoi her-czegnek, a nagy császárlegtehetségdúsabb fivéré-nek idösbik fia; anyja pe-dig Zenaide, BonaparteJózsefnek, szintén a nagycsászár fivérének, előbbnápolyi, utóbb spanyolkirálynak leánya.

Szülői egyaránt be-folytak neveltetésére sjellemére. Atyja nagy ter-mészettudós , kivált azállattanban s nevezetesenaz ornithologiában (ma-

Bonaparte Lucián, bibornok.dár-ismében) hires szakember volt, — s mintilyen, többi közt a magyar orvosok és ter-mészetvizsgálók nagygyűlésében is résztvett, 1847 ben. Soká lakott Amerikában,tudományos utazásokat tett, Parisban ismegfordult s mint a tudomány emberét,napoleonida létére is huzamosbban megtűr-ték Francziaországban, sőt 1839-ben a fran-czia akadémia állattani osztályában tagul ismeg akarák választani s Agassiz csak egyszavazattal ütötte el. Neje is magas értelmi-

B O N A P A R T E LUClAN.

ségü s tudományos műveltségű nő volt, kiférjét segitette tudományos munkálataibans a mellett az olasz irodalmat Schiller ne-hány müvének forditásával gazdagitotta.

Fiók, Lucián a Porta-pia melletti villá-ban nevekedett s atyja korán bele oltotta atudomány iránti előszeretetet, anyja pediga nemes és gyöngéd érzelmeket. Atyja egészállatsereglettel (élő állatokból) vette őt kö-rül, hogy az állattanban sikeresb haladásttehessen. Gyermekkorából sok gyöngéd ér-

zelméről tanúskodó vo-nást említenek, különösenérzékeny szánalmát a ki-sebb rendű állatok, halakés madarak iránt, melye-ket az állati boncz- ésélettan tanulmányozásakedveért az ő tudományosképeztetésének áldoztakföl. Mondják, hogy érzé-keny természetét anyjátólörökölte. Fejlettebb korá-ban ez érzékenység gyön-géd s benyomásokra fogé-kony kedélyben s melegvallásos érzületben nyi-latkozott. Nagy kedvevolt a papi pályára s egé-szen fiatal volt még, mi-dőn e szentséget fölvette.Attól fogva visszavonulta világtól s magánybanfolytatta tanulmányait.Az utóbbi időben Paris-ban élt, de ott is nagyelvonultságban. — Bibor-nokká kineveztetése előttprotonotariusi czimet vi-selt az egyházi rangfoko-zaton.

Ö a második Napoleo-nida, ki a bibornoki kala-pot viseli; ámbár az elsőcsak félig volt az, t. i.Fesch bibornok, I. Napó-leon anyjának, Laetitiá-nak féltest vére. HL Na-póleon császárnak érde-kében állt unoka öcscséta római szék közelébe ál-litani, részint a francziaés a római udvarok sok-