Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd 1

Az előadás felépítése

23.04.22. 2Előadó: dr. Mihály Katalin ügyvéd

I. részÁltalános rendelkezések


A fizetésképtelenség

Köznapi értelemben A fizetésképtelenség, mint a jog által szabályozott eljárás

Az adós nem képes megfizetni hitelezőjének a lejárt tartozását

A potenciális adósi alanyi kört illetően két típus

Két okra vezethető vissza Kizárólag gazdálkodó szervezetek ellen

megindítható eljárás

Helyi önkormányzatok

ellen megindítható eljárás

Az adós vagyona adott időpontban nem nyújt fedezetet a lejárt tartozásaira.

Az adós vagyonának értéke kisebb, mint lejárt tartozása (vagyonhiány).

1. Csődeljárás Adósságrendezési eljárás

2. Felszámolási eljárás


A fizetésképtelenségi eljárások jogi szabályozása


A csőd- és a felszámolási eljárás elhatárolása

Csődeljárás Felszámolási eljárásCstv. 1. § (2) bek. „A csődeljárás olyan eljárás, amelynek során az adós - a csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.”

Cstv. 1. (3) bek. „A felszámolási eljárás olyan eljárás, amelynek célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők e törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.”

FŐBB ELHATÁROLÁSI ISMÉRVEKAdós helyzete

Tartozását esedékességkor nem tudta, vagy előre láthatólag nem tudja kiegyenlíteni.

Fizetésképtelen.

Eljárás céljaTevékenység teljes leépítése helyett annak újjászervezése (reorganizáció); egyezségkötés a hitelezőkkel.

Elsősorban jogutód nélküli megszüntetés. (Kivételek: Cstv. 41-45. § szerinti egyezség; Cstv. 45/A. § szerinti megszüntetés)

MIKOR CÉLSZERŰ MEGINDÍTANI?


Az eljárás alanyai – a „fél” fogalma(Cstv. 6. § (4) bek.)

Csődeljárás Felszámolási eljárás

Adós (Cstv. 3. § (1) bek. b) pont)(gazdálkodó szervezet Cstv. 3. § (1) bek. a) pont)

Hitelező (Cstv. 3. § (1) bek. c) pont)

Vagyonfelügyelő Felszámoló

Vagyonfelügyelő, vagy felszámoló harmadik személy jogát, jogos érdekét érintő tevékenysége, vagy mulasztása ellen kifogást előterjesztő személy.


Ki ellen indítható csőd-, illetve felszámolási eljárás – az adós fogalma

• A Cstv. 3. § (1) bekezdésének c) pontja szerint az adós az a gazdálkodó szervezet, amely tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni.

• Cstv. 3. § (1) bekezdés a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, a közhasznú társaság, az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, a végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével), az erdőbirtokossági társulat, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás, egyesület, alapítvány, valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja a Tanács fizetésképtelenségi eljárásokról szóló 1346/2000/EK rendelete alapján az Európai Unió területén található.

23.04.22. előadó neve 8

• Alapítvány• Biztosító egyesület kérdései

Kivételek a személyi hatály alól:

• A helyi önkormányzat (1996. évi XXV. törvény)• Az MRP szervezet (1992. évi XLIV. törvény)

• Az egyéni vállalkozó (2009. évi CXV. törvény)


A felsorolás taxatív, csak azon szervezetekkel szemben lehet fellépni, amelyeket a törvény nevesít.

A hitelező fogalma(eltérő meghatározás a csőd-, valamint a felszámolási eljárásban)

Cstv. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján hitelező:ca) a csődeljárásban és a felszámolási eljárásban - a felszámolás kezdő időpontjáig - az,

akinek az adóssal szemben jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló, nem vitatott vagy elismert, lejárt pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van,

cb) a csődeljárásban a ca) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben vitatott, vagy a csődeljárás alatt esedékessé vált pénz- vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és a követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cc) csődeljárásban a ca) és a cb) pontban foglaltakon kívül az is, akinek az adóssal szemben olyan jövőben lejáró, pénz- vagy pénzben kifejezett, létező vagyoni követelése van, amely szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésből jogszerűen ered, és amely a hitelező által már teljesített termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-, tulajdonosi részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz vagy előlegfizetéshez kapcsolódik, és ezt a hitelezői követelést a vagyonfelügyelő nyilvántartásba vette;

cd) a felszámolás kezdő időpontja után hitelező mindenki, akinek az adóssal szemben pénzkövetelése vagy pénzben kifejezett vagyoni követelése van, és azt a felszámoló nyilvántartásba vette;


A vagyon meghatározása


Számviteli szempontból A tulajdoni szabályok alapján

Cstv. 3. § (1) bek. e) pont:

e) vagyon: mindaz, amit a számvitelről szóló törvény befektetett eszköznek vagy forgóeszköznek minősít;

Cstv. 4. § (1)-(2) bek.:

(1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a csőd- vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás tartama alatt szerez.

(2) A gazdálkodó szervezet vagyona a tulajdonában (kezelésében) levő vagyon. A gazdálkodó szervezet vagyonaként kell figyelembe venni a leányvállalata vagyonát, tröszt esetében a tröszti vállalatok vagyonát, ha a tröszt létesítő határozatát az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény 49. §-a alapján adták ki.

• Cstv. 3. § (3) Nem tartozik a gazdálkodó szervezet vagyonába:• a) a jogszabályban meghatározott természetvédelmi oltalom alatt álló földterület (nemzeti park,

fokozottan védett terület, nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó terület), külön jogszabályban meghatározott nemzeti vagyonban lévő műemlék, valamint az olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló vagyon, amely tekintetében a gazdálkodó szervezet jogszabály vagy szerződés alapján tulajdonosi jogokat, vagyonkezelői jogot vagy más, használatot biztosító jogot gyakorol, az említett vagyonkezelői jog és más, a használatot biztosító jog,

• b) a vízitársulatok tulajdonában, vagyonkezelésében, használatában lévő vizek, vízilétesítmények és a vízitársulatoknak a közfeladatok ellátásához szükséges elkülönített vagyona;

• c) a kárpótlás céljára elkülönített termőföld, a törvényben meghatározott földalap és a kárpótlási árverésre kijelöléssel nem érintett, illetve a kárpótlási árverésből visszamaradt földterület;

• d) a gazdálkodó szervezet vagyonából az az ingatlan, amely - a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján - a Kormány által jóváhagyott jegyzékben szerepel;

• e) az adós munkavállalójának munkabéréből - külön jogszabály rendelkezései szerint - levont, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás tartama alatt levonásra kerülő szakszervezeti vagy egyéb érdek-képviseleti tagdíj,

• f) a munkavállaló munkabéréből jogszabály rendelkezései szerint a csődeljárás elrendelésének időpontjában vagy a felszámolási eljárás kezdő időpontjában már levont, de még be nem fizetett közteher,

• g) a munkavállaló munkabéréből levont, de még ki nem fizetett tartásdíj és egyéb végrehajtás alá eső tartozás,

• h) az adós birtokában lévő olyan vagyontárgy, amelyre az eladó a tulajdonjogát a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartotta, ide nem értve, ha azt már az adós a vételár kiegyenlítése előtt jogszerűen - beépítéssel, feldolgozással vagy átalakítással - új vagyontárgy létrehozására felhasználta, és ezzel a vagyontárgy az új dolog elválaszthatatlan részévé vált.


Illetékesség/hatáskör

• Cstv. 6. § (1) A csődeljárás és a felszámolási eljárás az adós - eljárás lefolytatására irányuló kérelem benyújtásának napján bejegyzett, illetve az (1a) bekezdésben meghatározott - székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) hatáskörébe és illetékességébe tartozó nemperes eljárás. A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni.

• (1a) Az adós székhelyének a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére történő áthelyezése esetén a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerinti illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csődeljárás, felszámolási eljárás. Amennyiben az adós ellen felszámolási eljárást kezdeményeztek, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről a bíróság még nem hozott elsőfokú végzést, az adós csődeljárás iránti kérelmet csak ennél a bíróságnál nyújthat be.

• (1b) Az új székhely szerinti bíróság az (1a) bekezdés szerinti határidő leteltét követően benyújtott kérelmek esetén hivatalból tájékoztatást kér az (1a) bekezdés szerinti korábban illetékes bíróságtól arról, hogy az adós ellen van-e folyamatban felszámolási eljárás, amelyben még nem hozták meg a fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő végzést.


Pp. mint háttérszabály

• Cstv. 6. § (3) Azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény külön nem szabályoz, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezései - a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel - megfelelően irányadóak azzal, hogy

• a) a csődeljárásban• aa) felfüggesztésnek nincs helye,• ab) félbeszakadásnak és szünetelésnek nincs helye,• b) a felszámolási eljárásban• ba) nincs helye félbeszakadásnak,• bb) a vitatott igény elbírálására irányuló és a kifogás alapján indult eljárást

kivéve nincs helye beavatkozásnak,• bc) az eljárás szünetelésének csak a 26. § (4) bekezdésben foglaltak esetén

van helye,• bd) az eljárás felfüggesztésének fizetésképtelenséget megállapító végzés

meghozataláig, továbbá a 6/A. § (2) bekezdése szerinti esetben van helye.


Hitelezői választmány alakítása

Cstv. 5/A. § (4) bek. „Felszámolási eljárásban a választmány megalakításának feltétele, hogy azt legalább a 28. § (2) bekezdésének f) pontja szerint bejelentkezett hitelezők egyharmada hozza létre, és ezek a hitelezők rendelkezzenek a felszámolási eljárásban egyezségkötésre jogosult hitelezői követelések legalább egyharmadával. Ha a választmányt működtető hitelezők száma utóbb csökken, és ennek következtében az abban való részvételi arány már nem éri el az említett mértéket, a választmány az említett körülmény bekövetkeztétől számított 30. napon megszűnik, kivéve, ha az említett határidő lejárta előtt kellő számú hitelező csatlakozott.”

A választmány a hitelezői érdekek védelmére és képviseletére létrehozott szerv, melynek feladata a felszámoló tevékenységének figyelemmel kísérése, képviselet a bíróság előtt és a felszámolóval való kapcsolattartás során, valamint a Cstv.-ben meghatározott jogkörök gyakorlása.


1. Létrehozatal feltételei (hitelezői létszám, követelések száma)2. Létrehozatalból kizárt személyek3. Választmány szervezete és működése (hitelezők egymás közti

megállapodása rögzíti)4. Legalább három, legfeljebb hét tag5. Egy gazdálkodó szervezet – egy választmány6. Megválasztástól számított 5 munkanapon belül ügyrend elfogadása


Csődeljárásban:• vagyonfelügyelő beszámoltatása• vagyonfelügyelővel szembeni kifogás benyújtása • egyezség ellenjegyzése

Felszámolási eljárásban:• felszámoló felmentésének indítványozása súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatt• megalakítása céljából a felszámoló köteles 75 napon belül a hitelezőket összehívni (kivéve egyszerűsített felszámolás)

→elmaradása: kezdeményezhető a felszámoló felmentése• hozzájárulása szükséges:

• az adós gazdasági tevékenységének továbbfolytatásához a felszámolás közzétételét követő 100 (60) napon belül; hallgatás=hozzájárulás; egy évre szól; az egy év elteltét megelőző 30 napon belül újra kérni kell

• munkabérek emelése• adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésétől történő eltérés, az értékesítés 100 napon belüli megkezdésétől való eltérés

• kérheti a felszámoló tájékoztatatását az értékesítési eljárásról, biztosítania kell figyelemmel kísérését• előírhatja az értékesítési pályázat/árverés szövege, becsértéke tekintetében a tájékoztatást, észrevételezési jogot• becsérték felülvizsgálata szakértővel kezdeményezhető• a vételár hozzájárulásával legfeljebb a becsérték feléig leszállítható• közbenső mérleg, a bevételek és kiadások alakulása, a felszámolási költségekről készített kimutatás, a hitelezők részbeni

kielégítésének sorrendjét és összegét tartalmazó részleges vagyonfelosztási javaslat 15 napon belüli észrevételezése, véleményük bíróság elé terjesztése

• felszámoló jogszabálysértő intézkedése, mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogás beterjesztése

Kizárólagos állami tulajdonban lévő non-profit Gt. esetében állami felszámoló jár el:• választmány jogainak korlátja: titokvédelem • tevékenység továbbfolytatásához maximális hozzájárulási idő: 1,5 év


A választmány jogosultságai


Áttekintés…

Ügyvédi feladatok és kapcsolódó okiratok a csőd-, és felszámolási eljárásban

2013. február 5. Előadó: dr. Mihály Katain ügyvéd 6

Az egyes eljárások során felmerülő feladatok elkülöníthetőek aszerint, hogy

az ügyvéd melyik felet képviseli?

II. részÜgyvédi feladatok és okiratok a

csődeljárásban


Ügyvédi feladatok és okiratok a csődeljárásban

Képviselt fél

I. Adós II. Hitelező III. Vagyonfelügyelő1. Hitelezői igények besorolása (30 napos jogvesztő

határidőn belül), visszaigazolása

1. Csődkérelem benyújtása 2. Hitelezői választmány alakítása

3. Kifogás

4. Csődtárgyalás, csődegyezség

4. Cstv. 12. § (5) bek. szerinti perindítás

4. Csődtárgyalás, csődegyezség


Adós + Vagyonfelügyelő kötelezettségei, határidők!

I.1. Csődkérelem benyújtása

2012. március 1. előtt 2012. március 1. után

Illetékesség„a kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhely szerint illetékes megyei (fővárosi) törvényszék” (Cstv. 6. § (1) bek.)

Főszabály: a kérelem benyújtásának napján bejegyzett székhely szerinti illetékes törvényszék, DE:székhelyáthelyezés esetén:

BDT2010. 2322; LB Pkk.VIII.24.933/2011/2.Főv. Ítélőtábla 12.Cspkf.43.778/2011/2.

• bejegyzést követő 180 napig kizárólag korábbi székhelyen• ha ez idő alatt indul felszámolási eljárás, csődeljárást is csak itt lehet indítani

Kérelmezők köre• adós, és• meghatározott feltételek teljesülése esetén a hitelező

Kizárólag az adós! (Cstv. 7. § (1) bek.)



Cstv. 7. § (5) bek. „A csődeljárás iránti (1) bekezdés szerinti kérelmet külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2013. január 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.”

Csődkérelem

• A csődkérelmet a 33/2009. (VIII.26.) IRM rendeletbem megadott formanyomtatványon kell benyújtani, a nyomtatványra az eljárás illetékét (jogi személyiségű gazdasági társaság esetén 30 000,- Ft, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet esetében pedig a csődeljárás illetéke 20 000,- Ft) illetékbélyegben kell leróni.

• A csődeljárás iránti kérelemnek tartalmaznia kell az adós nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát.


• 1. számú melléklet: a csődeljárás elrendeléséről és a fizetési haladékról szóló közzététel költségtérítésének befizetését igazoló okirat [22/2006. (V. 18.) IM rendelet 6. § alapján 25 000,- Ft]

• 2. számú melléklet: Meghatalmazás – Cstv. 7. § (1) bekezdése alapján a jogi képviselet kötelező

• 3. számú melléklet: az adós vagyoni helyzetét bemutató, az adós vezetője által aláírt, külön jogszabály szerinti adatokat tartalmazó adatlap [33/2009. (VIII. 26.) IRM rendelet 2. számú melléklete]

• 4. számú melléklet: legfőbb szerv előzetes egyetértését bizonyító okirat [Cstv. 8. § (1) bek.]

• 5. számú melléklet: a munkavállalók tájékoztatásáról szóló dokumentum


• 6. számú melléklet: három hónapnál nem régebbi éves (egyszerűsített éves) beszámoló vagy közbenső mérleg

• 7. számú melléklet: az adós vezetőjének írásbeli nyilatkozata arról, hogy a mérleg vagy beszámoló az adós vagyoni helyzetéről valós és megbízható képet ad

• 8. számú melléklet: ha az adós a gazdasági társaságokról szóló törvényben szabályozott elismert vagy tényleges vállalatcsoport tagja, az ezzel összefüggő szerződések [Gt. 55-64. §]

• 9. melléklet: az adós hitelezőinek névsora, az adós tartozásainak felsorolása, azok esedékessége, valamint azt, hogy az adós mely hitelezői követeléseket ismer el és melyeket vitat, melyek a biztosított [12. § (3) bekezdés] és a nem biztosított hitelezői igények, az adós által vállalt, a számvitelről szóló törvény szerinti függő kötelezettségek, továbbá az adóssal szemben fennálló függő követelések ismertetése


• 10. számú melléklet: Nyilatkozat korábbi csődeljárás indításáról [Cstv. 8. § (3) bekezdés]

• 11. számú melléklet: az adós vezetőjének nyilatkozata arról, hogy az adós mely pénzforgalmi szolgáltatónál vezet pénzforgalmi számlát, a számlaszámok megnevezésével, továbbá hogy mely befektetési szolgáltatónál rendelkezik értékpapírszámlával

• 12. számú melléklet: az adós vezetőjének kötelezettségvállaló nyilatkozata arról, hogy a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg értesíti a pénzforgalmi szolgáltató számlavezetőket a csődeljárás iránti kérelem benyújtásáról oly módon, hogy a számlavezetők erről az ideiglenes fizetési haladék Cstv. 9. § (1) bekezdés szerinti közzétételét megelőző munkanapon 15 óráig hitelt érdemlő módon tudomást szerezzenek, továbbá hogy nem kezdeményez olyan fizetési műveletet vagy átutalást, amely a fizetési haladék célját meghiúsítaná, valamint nem tesz más olyan intézkedést sem, amellyel valamely hitelezőt előnyös helyzetbe hozna a többi hitelezőhöz képest


Az adós köteles tájékoztatást adni a csődeljárás iránti kérelme benyújtásáról mindazon bíróságnak, amely előtt tudomása szerint felszámolási eljárás iránti kérelmet adtak be ellene.


!

II-III.1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolása

Vagyonfelügyelő feladata: hitelezői követelések minősítése, kategóriákba sorolása, valamint minderről a hitelezők értesítése.

• csődeljárás közzétételétől számított 5 munkanapon belül hitelezők felhívása követeléseik bejelentésére (adós feladata; Cstv. 12. § (1) bek.)

• nyilvántartásba vételi díj megfizetése (követelés 1%-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 100.000,- Ft)

• követelések besorolása vagyonfelügyelő által; két fő kategória: bejelentési kötelezettség alá nem eső követelések (Cstv. 11. § (1) bek.), valamint határidőben, nyilvántartásba vételi díj megfizetése mellett bejelentett követelések , ezen belül (Cstv. 12. § (2) bekezdés):ba) elismert, vagy nem vitatott (ezen belül: biztosított és nem biztosított követelések),bb) vitatott követelések,bc) adóssal összefonódásban lévő hitelezők által bejelentett követelések,bc) a csődkérelem benyújtását kevesebb, mint 180 nappal megelőző adós általi

tartozásátvállalásból eredő követelések


• hitelező + adós vagyonfelügyelő általi értesítése a besorolásról és a nyilvántartásba vett követelés összegéről (haladéktalanul)

• észrevételek megtételére biztosított határidő (legalább 5 munkanap)

• döntés észrevételről 3 munkanapon belül és hitelező + adós értesítése (Cstv. 12. § (5) bek.)


KIFOGÁS!?

I-II.3. Kifogás a csődeljárásban


Ami nincs: kifogás az adós tevékenységével szemben!

I-III.4. Csődtárgyalás, csődegyezség

Adós feladatai Vagyonfelügyelő feladataiTárgyalás tartása (csődeljárás kezdő időpontjától számított 60 napon belül).

Meghívók (közvetlenül: vagyonfelügyelő és nyilvántartásba vett hitelezők; hirdetmény útján: további hitelezők) (elmulasztása esetén súlyos szankciók: bírság; vagyonfelügyelővel együttes cégjegyzési+bankszámla feletti rendelkezési jog).

Egyezségi javaslat + fizetőképesség helyreállítását, vagy megőrzését célzó program készítése

Részvétel a tárgyalásokon.

Résztvevők képviseleti jogának ellenőrzése.

Jegyzőkönyv ellenjegyzése (jegyzőkönyv fontossága: LB Gfv. X.30.427/2010/9).

Nyilatkozattétel csődegyezség törvényi megfelelőségét illetően.


Csődegyezség létrejötte

• A szavazatszámlálás módja (Cstv. 18. § (5) bek.)• 50.000,- Ft/szavazat – nincs töredék• Fizetési haladék időtartama alatt kamatkövetelés (késedelmi és ügyleti):

szavazatszámításnál figyelembe kell venni.• A követelés nyilvántartásba vételéért fizetett díjat hitelezői követelésként

kell nyilvántartásba venni.• Csődegyezség kötelező tartalma! – Cstv. 21. §; Pécsi Ítélőtábla Cspkf.

II.30.520/2011/2.• Csődegyezség jogi természete (EBH2011. 2332; Pécsi Ítélőtábla Cspkf.

II.30.520/2011/2.; Fővárosi Ítélőtábla Cspkf. 43.568/2011/2., 43.569/2011.)• A csődegyezséget jóváhagyó végzés ellen a felülvizsgálat kizárt (LB Gfv. X.

30.136/2011/3)

Csődegyezség = kényszeregyezség!!!(Cstv. 20. § (2) bek.)


A csődeljárás befejezése


A kérelem hivatalbóli elutasításával.

(Cstv. 6. § (1) bek.; 9. § (4) bek.; Pp. 124. § (2) bek.)

Megszüntetéssel.

(Cstv. 6. § (1) bek.; 9. § (9) bek.; 10. § (4) bek.; 18. § (3);

18. § (10); 21/B. §)

Az egyezség jóváhagyásával és az

eljárás befejezetté nyilvánításával.

(Cstv. 21/B. §)

II.4. Kötelező perindítás a hitelezői igény vitatása esetén


Az adós a hitelezői igény vitatása esetén tartalékképzésre köteles, a követelés jogosultja köteles igényének érvényesítésére bírósági úton vagy közigazgatási határozattal, valamint köteles ennek tényét a vagyonfelügyelőnél igazolni.

III. részÜgyvédi feladatok és okiratok a

felszámolási eljárásban


Ügyvédi feladatok és okiratok a felszámolási eljárásbanKépviselt fél

I. Adós II. Hitelező III. Felszámoló1. Felszámolási kérelem benyújtása 1. Hitelezői igények besorolása,

visszaigazolás

2. Felszámolási egyezség 2. Hitelezői választmány alakítása

2. Vitatott hitelező igények bíróság elé terjesztése

3. Felszámoló intézkedése/mulasztása ellen emelt kifogás 3. Képviselet a kifogásolási eljárásokban

4. Közbenső mérlegre tett észrevétel

4. Feljelentési kötelezettség (Cstv. 33. § (4) bek.)

5. Értékesítéssel kapcsolatos jogorvoslat

5. Értékesítés lebonyolításában történő közreműködés

6. Keresetindítás:• Cstv. 40. § szerint

• Cstv. 33/A. § szerint•Keresetindítás Cstv. 63. § alapján

•Keresetindítás a Cstv. 63/A. § alapján


I-II.1. Felszámolási kérelem benyújtása

• Cstv. 22. § (1) bek. b) pont „A felszámolási eljárás az adós fizetésképtelensége esetén az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére folytatható le.”


Kérelem bírósághoz érkezése:

Felszámolási eljárás kezdő időpontja (Cstv. mely időállapotát kell alkalmazni)

Fizetésképtelenséget megállapító és felszámolást elrendelő jogerős végzés közzététele:

Felszámolás kezdő időpontja (tényleges felszámolás)


Kérelem kötelező tartalmi elemei (Cstv. 23-24. §)

Ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelése

(Cstv. 24/A. §)

I.2. Felszámolási egyezség

A felszámolási eljárás főszabályként az adós gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszüntetésére irányul,

DElehetőség van arra, hogy az adós gazdálkodó szervezet elkerülje a jogutód

nélküli megszüntetést. Ennek egyik módja:

a felszámolási egyezség.(Cstv. 41-45. §)

Lényege: az adós törvényben szabályozottak szerint a bíróság előtt, tárgyaláson egyezséget köt valamennyi hitelezőjével, ezt a bíróság jóváhagyja, és dönt a felszámolási eljárás befejezésről.


• a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap elteltével megállapított határidő eltelte után a felszámolási zárómérleg benyújtásáig

• Cstv. 57. § (1) bek. a), c) pont szerinti, valamint a vitatott követeléssel rendelkező hitelezők nem vehetnek részt

• az egyezségi tárgyalásra az adós köteles fizetőképesség helyreállítására alkalmas programot és egyezségi javaslatot készíteni

• egyezségkötés feltétele: Cstv. 44. § (1) bek.• a bíróság az egyezség jóváhagyásnál vizsgálja: megfelel-e a

jogszabályoknak + az egyezség folytán megszűnik-e a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége

• a bíróság által jóváhagyott egyezség kényszeregyezség: hatálya – a Cstv. 57. § (1) bek. a)-c) pontjaiban felsorolt követelések jogosultjainak kivételével – valamennyi hitelezőre kiterjed (azokra is, akik az egyezséghez nem járultak hozzá, ill. az egyezségi tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelentek meg)

• a jóváhagyott egyezség jogilag az adós és a hitelezői között létrejött eredeti szerződés módosítását jelenti


I-II-III.3. Kifogás

A felszámoló tevékenységének bírósági felügyeletét hivatott biztosítani.

Cstv. 51. § (1) „A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül a sérelmet szenvedett fél, valamint a hitelezői választmány, a hitelezői képviselő a felszámolást elrendelő bíróságnál kifogással élhet. Az adós nevében kifogást a 8. § (1) bekezdésében meghatározott szervek képviselője nyújthat be.”


1. Benyújtásra jogosultak köre: adós; hitelező; harmadik személy, akinek jogát, jogos érdekét sérti a felszámoló tevékenysége, vagy mulasztása.

2. Kifogás tárgya: felszámoló jogszabálysértő intézkedése, vagy mulasztása. (Kizárólag a felszámoló egyoldalú cselekménye ellen lehet kifogást benyújtani, a felszámoló intézkedése következtében létrejövő két-, vagy többoldalú jogviszony kifogással nem támadható.)

3. Előterjesztésre nyitva álló határidő: a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 nap (eljárásjogi határidő, Pp. 106-110. § szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetősége)

4. Eljáró bíróság: felszámolást elrendelő bíróság.5. Határozathozatal: soron kívül, de legfeljebb 30 napon belüli

határozathozatal; megalapozott kifogás esetén felszámoló intézkedésének megsemmisítése és eredeti állapot helyreállítása, vagy felszámoló utasítása új intézkedés megtételére; ellenkező esetben kifogás elutasítása.


II.4. Közbenső mérlegre tett észrevétel

- Rendeltetése: Vagyoni helyzet felmérése a felszámolás folyamatban léte alatt

- Részei: mérleg, bevételek és költségek alakulásáról szóló kimutatás, valamint szöveges jelentés.

A felszámoló

• a közbenső mérleget,• a bevételek és költségek alakulásáról készített kimutatást, és• a hitelezők részbeni kielégítésének sorrendjét, valamint összegét tartalmazó

részleges vagyonfelosztási javaslatot

köteles megküldeni a hitelezőknek (választmány alakulása esetén a választmánynak is) azzal, hogy arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

A felsorolt iratokat a bíróság részére jóváhagyás végett be kell mutatni (Cstv. 50. § (5) bek.).


III.2. Értékesítés lebonyolításában történő közreműködés

• Cstv. 49. § (1) „A felszámoló az adós vagyontárgyait nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az értékesítést pályázat, vagy árverés keretében végzi.”

• árverés (résztvevők között csak árverseny alakul ki) – pályázat (más feltétel vonatkozásában is lehet eltérés)

• árverésen, illetve pályázaton kívüli értékesítés kivételes, feltételei: Cstv. 49. § (1) bek.

• az értékesítés keretében történő tulajdonszerzésből kizárt személyek köre (Cstv. 49. § (3) bek.)

• elővásárlási jog gyakorlása (Cstv. 49/C. § (3) bek.)• értékesítés eredménytelensége esetén: újabb pályázat, vagy

árverés; ismételt eredménytelenség esetén harmadik megismétlés helyett vagyontárgy becsértéken történő értékesítése azt igénylő zálogjogosultnak (Cstv. 49/A. § (5) bek.)


II.5. Értékesítéssel kapcsolatos jogorvoslat(Cstv. 49. § (5)-(6) bek.)

Megtámadásra jogosultak köreÉrdekelt fél Elővásárlásra jogosult

Megtámadás okaA felszámoló az értékesítés során a Cstv.-ben foglalt:

• az értékesítés formáira, és• a közjegyző igénybevételére

vonatkozó kötelezettségeinek nem tesz eleget.

A felszámoló a vagyontárgy értékesítése során az arra jogosult elővásárlási jogát nem vette figyelembe.

Megtámadási határidő

Az értékesítéstől számított 30 nap, amely jogvesztő!

Eljáró bíróság

Értékhatártól függetlenül az adós gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei (fővárosi) törvényszék.


II.6. Keresetindítás – Cstv. 40. §

Cstv. 40. § (1) „A tudomásszerzéstől számított 90 napon, de legfeljebb a felszámolást elrendelő végzés közzétételének időpontjától számított 1 éves jogvesztő határidőn belül a hitelező - vagy az adós nevében a felszámoló - a bíróság [6. § (1) bekezdés] előtt keresettel megtámadhatja az adósnak

a) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző öt éven belül és azt követően megkötött, az adós vagyonának csökkenését eredményező szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha az adós szándéka a hitelező vagy a hitelezők kijátszására irányult, és a másik fél erről a szándékról tudott vagy tudnia kellett,

b) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző két éven belül és azt követően megkötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya az adós vagyonából történő ingyenes elidegenítés, illetve a vagyont terhelő ingyenes kötelezettségvállalás vagy a harmadik személy javára feltűnően aránytalan értékkülönbözettel megkötött visszterhes jogügylet,

c) a felszámolási eljárás lefolytatására irányuló kérelem bíróságra történő beérkezése napját megelőző kilencven napon belül és azt követően kötött szerződését vagy más jognyilatkozatát, ha annak tárgya egy hitelező előnyben részesítése, különösen egy fennálló szerződésnek a hitelező javára történő módosítása vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára biztosíték nyújtása.”


A megtámadható szerződések köre


Csalárd ügyletek

Ingyenes -, valamint harmadik személy javára feltűnően

aránytalan értékkülönbözettel

megkötött jogügyletek

Egy hitelező előnyben

részesítése, különösen egy

fennálló szerződésnek a hitelező javára

történő módosítása, vagy biztosítékkal nem rendelkező hitelező számára

biztosíték nyújtása


II.6. Keresetindítás Cstv. 33/A. §

Gt. 30. § (3) bek. „A gazdasági társaság fizetésképtelenségével fenyegető helyzet bekövetkeztét követően a vezető tisztségviselők ügyvezetési feladataikat a társaság hitelezői érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. Külön törvény e követelmény felróható megszegése esetére - ha a gazdasági társaság fizetésképtelenné vált vagy külön jogszabály szerint, a fizetésképtelenség vizsgálata nélkül, jogutód nélkül megszüntették - előírhatja a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni helytállási kötelezettségét.” („wrongful trading”)

E szakasz alapján iktatta be a jogalkotó a Cstv.-be a 33/A. §-t.



Cstv. 33/A. § (1) „A hitelező vagy - az adós nevében - a felszámoló a felszámolási eljárás ideje alatt keresettel kérheti a bíróságtól [6. §] annak megállapítását, hogy azok, akik a gazdálkodó szervezet vezetői voltak a felszámolás kezdő időpontját megelőző három évben, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően ügyvezetési feladataikat nem a hitelezők érdekeinek elsődlegessége alapján látták el, és ezáltal a gazdálkodó szervezet vagyona csökkent, vagy a hitelezők követeléseinek teljes mértékben történő kielégítését meghiúsították, vagy elmulasztották a környezeti terhek rendezését. A gazdálkodó szervezet vezetőjének minősül az a személy is, aki a gazdálkodó szervezet döntéseinek meghozatalára ténylegesen meghatározó befolyást gyakorolt. Ha többen közösen okoztak kárt, felelősségük egyetemleges. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezte az az időpont, amelytől kezdve a gazdálkodó szervezet vezetői előre látták vagy ésszerűen előre láthatták, hogy a gazdálkodó szervezet nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.”

1. A fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet„Bekövetkezik a fenyegető fizetésképtelenség, ha a termelő tevékenységet már nem folytató adós úgy nyújt kölcsönt egy kapcsolt vállalkozásnak, hogy a kölcsönadás időpontjában a vele szemben fennálló, felszámolói kérelmet is megalapozó követelések összege meghaladja a vagyonát.” [BDT2010. 2282]

2. Vagyoni biztosíték nyújtásaA vagyoni biztosíték alkalmazhatósága körül azonban igen sok a nyitott kérdés (a bíróság a biztosítékadást nem köteles elrendelni, ugyanakkor a per bármely szakaszában elrendelheti; kérdéses az is, hogy mi alapján határozza a bíróság a biztosíték összegét, valamint hogy mi a jogkövetkezménye annak, ha az alperesi vezető nem bocsátja rendelkezésre a biztosítékot .

3. A mentesülés feltételei„Az önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezető csak akkor mentesülhet a felelősség alól a Cstv. 33/A. § (2) bekezdésében írtaknak megfelelően, ha bizonyítja, hogy „megtette az adott helyzetben elvárható intézkedéseket a hitelezői veszteségek csökkentése érdekében. Mivel azonban a II. r. alperes gondatlan, a cég ügyeivel szemben tanúsított passzív magatartása ennek ellenkezőjét bizonyítja […]” nem mentesülhet a felelősség alól. A Legfelsőbb Bíróság döntésének indokolásában előadta továbbá, hogy „az ügyvezetői tevékenység el nem látása ugyanis nem tekinthető a hitelezői érdekeknek megfelelő magatartásnak.” [Legfelsőbb Bíróság Gfv.30.429/2010/4.]


II-III.6. Keresetindítás Cstv. 63. §

Cstv. 63. § (2) „A minősített többséget biztosító befolyás alatt álló, valamint egyszemélyes gazdasági társaság, továbbá az egyéni cég felszámolása esetében a befolyással rendelkező, illetve az egyedüli tag (részvényes) korlátlan felelősséggel tartozik a társaság minden olyan kötelezettségéért, amelynek kielégítését a felszámolási eljárás során az adós vagyona nem fedezi, ha a hitelezőnek a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül benyújtott keresete alapján a bíróság megállapítja e tagnak (részvényesnek) - az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikájára figyelemmel - korlátlan és teljes felelősségét a társaság tartozásaiért. A felszámoló a keresetindítást megalapozó körülményekről és információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni.”


Az adós vagyonából ki nem elégíthető hitelezői követelésekért fennálló felelősség egyik formája, amely

• a minősített többséget biztosító befolyás alatt álló,• az egyszemélyes gazdasági társaság, valamint

• az egyéni cég felszámolása esetén érvényesülhet.

- Keresetindításra jogosultak: a hitelezők.- Keresetindítás határideje: felszámolási eljárás során, vagy annak

jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül.- A per tárgya: annak megállapítása, hogy a befolyással rendelkezdő,

illetve az egyedüli tag (részvényes) az adós társaság felé érvényesített tartósan hátrányos üzletpolitikája miatt korlátlan és teljes felelősséggel tartozik az adós társaság tartozásaiért.


II-II.6. Keresetindítás Cstv. 63/A. §


63/A. § Amennyiben az adósnak - a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleg (egyszerűsített eljárás esetén pedig a bíróság által jóváhagyott vagyonfelosztási javaslat szerint - a jegyzett tőkéjének 50%-át meghaladó mértékű tartozása van, a hitelező vagy az adós képviseletében a felszámoló kereseti kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a felszámolási eljárás megindítását megelőző három éven belül részesedését átruházó, többségi befolyással (Ptk. 685/B. §) rendelkező volt tag (részvényes) korlátlanul felel az adós ki nem elégített kötelezettségeiért, kivéve, ha bizonyítja, hogy a részesedés átruházásának időpontjában az adós még fizetőképes volt, a tartozás felhalmozódása csak ezt követően következett be, vagy az adós ugyan fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben volt vagy nem volt fizetőképes, de a tag (részvényes) az átruházás során jóhiszeműen és a hitelezők érdekeinek figyelembevételével járt el. A felszámoló az ilyen jogügyletre vonatkozó információkról köteles a hitelezői választmányt, a hitelezői képviselőt vagy a hozzá forduló hitelezőket tájékoztatni. A keresetet legkésőbb a felszámolási eljárás jogerős lezárását követő 90 napos jogvesztő határidőn belül lehet benyújtani.

III.1. Hitelezői igények besorolása, visszaigazolás

Nyilvántartásba vett követelésekFelszámolás közzétételétől számított

40 napon belül bejelentett követelések 40 napon túl, de a 180 napos jogvesztő határidőn belül bejelentett követelések

• Cstv. 28. § (2) bek. f) pontja szerinti, azaz 40 napon belül bejelentett követelések

Ezeket a követeléseket a felszámoló kizárólag akkor egyenlítheti ki, ha

valamennyi határidőben benyújtottnak minősülő követelés kiegyenlítése után van

rá vagyoni fedezet.

• felszámolást közvetlenül megelőző csődeljárásban bejelentett és nyilvántartásba vett követelések

• Cstv. 3. § (1) bek. g) pontja szerinti határidőben bejelentett függő követelések• Cstv. 37. § (2) bek. felszámolás alatt keletkezett és felszámolási költségnek nem minősülő követelések (zárómérleg előtt, esedékességtől számított 40, legfeljebb 180 napon belül)

• Cstv. 37. § (4) bek. szerinti követelések



Nyilvántartásba vételi díj, behajthatatlansági igazolás

Nyilvántartásba vételi díj

Felszámolói díj fedezetének alapja.

Mértéke: Cstv. 46. § (7) bek.

Követelés tőkeösszegének 1 %-a, de legalább 5.000,- Ft, legfeljebb 200.000,- Ft

Behajthatatlansági igazolás

Cstv. 46. § (8) bek.

Az a hitelező kérheti, aki az adóssal szemben követeléssel rendelkezik, de nem kívánja a

felszámolási eljárásban érvényesíteni (előny: társasági adó alapjának csökkentése, feltétel: 2.000,-

Ft-os költségtérítés befizetése).

Felhasznált irodalom

• Dr. Juhász László: Csődjog (előadásanyag; Pécs, 2011.)

• Dr. Juhász László: A magyar fizetésképtelenségi jog kézikönyve (Novotni Kiadó, 2010.)

• Maka Mária: Csődjog a gyakorlatban (PTE – Fizetésképtelenségi szakjogász képzés előadásanyaga, 2012. április 20-21.)

• Varga István (szerk.): A polgári nemperes eljárások joga (ELTE Eötvös Kiadó Kft., 2011.)

• Zsiga László: Témavázlatok I. a „Felszámolási technikák” című tantárgy I. féléves ismeretanyagának elsajátításához (PTE – Fizetésképtelenségi szakjogász képzés előadásanyaga, 2012. március 30-31.)


Köszönöm a figyelmet!

dr. Mihály Katalin ügyvé[email protected]


Documents

Ügyvédi feladatok és okiratok a fizetésképtelenségi eljárásokban