TV-EGYETEM – Pannon RTV Szabadka, 2012

TARTALOM

A nemzeti közösség fogalmi meghatározása

Nemzetek Szerbiában

A vajdasági magyar nemzeti közösség jellemzése

A nemzetek jövője Európában

A nemzet

"az emberek olyan csoportja, amely tudatosan alkot közösséget, közös kultúrával és közös múlttal rendelkezik, pontosan kijelölt területhez köthető, közös jövőképpel rendelkezik, illetve jogot formál az önrendelkezésre" (Guibernau, 1996)

Max Weber a nemzetet olyan csoportnak tekinti, amelyre a közös eredet által adott megkülönböztetés öntudata a legjellemzőbb

Ernest Gellner: az állam és a gazdaság modernizációs folyamataival összefüggésben alakult ki a nemzet

A tőkés állam által sugallt nacionalizmus teremtette a nemzetet: kultúra homogenizálása

Anthony Smith szerint a nemzet a modernizáció eredménye, ám a megelőző történeti korokból

erednek az etnikai „magvak”. Kollektív identitás léte.

Ezzel ellentétben alkotta meg Benedict Anderson konstruktivista elméletét: a nemzetiség és a nacionalizmus kulturális konstrukciók (a 18. század végén alakultak ki)

A nemzet „elképzelt közösség”, amelynek kohéziós ereje a kulturális elit által divatba hozott és a nyomtatott szó révén elterjedt közös nyelv.

UNIVERZÁLISAN NEM LEHET MEGHATÁROZNI A

NEMZET FOGALMÁT

KÉT ELMÉLET SZEMBEKERÜL VAGY KIEGÉSZÜL?

1. Államnemzet – egy területen, államban élő közösség, nyelvére való tekintet nélkül

(pl. Francia forradalom utáni álláspont)

Állampolgárság = nemzeti hovatartozás?

2. Kultúrnemzet – etnikumok amelyek, közös eredetet, nyelveket, kultúrákat magába foglaló történelmi jegyekkel rendelkeznek (például Magyarország nemzetpolitikája ma)

Magyarország (kultúrnemzeti meghatározás) magyar állampolgárok = magyar társadalom = magyar

politikai közösség = magyar politikai nemzet

Szerbia (államnemzeti meghatározás) A nemzeti kisebbség az ország állampolgárainak minden csoportja,

amely számbelileg eléggé reprezentatív ... amely hosszantartó és szoros kapcsolatban áll (az ország) területével, ám olyan jellegzetességekkel bír, mint a nyelv, a kultúra, a nemzeti vagy etnikai hovatartozás, a származás vagy vallási hovatartozás, ami alapján különbözik a többségi lakosságtól, és amely csoport tagjait jellemzi az a gondoskodás, hogy együttesen tartsák fenn közös identitásukat...

Törvény a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről

(A JSZK Hivatalos Lapja, 11/2002.)

Vajdasági magyarok közösségének jellemzői

TÉMAKÖRÖK

Vajdasági demográfiai mutatók, migráció

Iskolázottság, foglalkoztatottság

Identitástudat

Együttélési hajlandóság

Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA

76.1% Magyar

20.0% Szerb

195.000 lakósból

Dél Magyarország területe

Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA

59.2% Szerb

12.4% Német

10.6% Magyar

8.0% Horvát

5.8% Román

2.0% Szlovák

476.000 lakósból

Török hadjárat

után

Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA

33.8% Szerb

28.1% Magyar

21.4% Német

6.0% Horvát

5.0% Román

3.7% Szlovák

1.516.000

lakósból

1867-es kiegyezés után

Magyarország fellendülése

Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA

37.8% Szerb

23.2% Magyar

20.2% Német

8.2% Horvát

3.9% Román

3.9% Szlovák

1.624.000 lakósból

Hatalomváltás 1918-1921

Trianoni békeszerződés után

Vajdaság etnikai térképe Kocsis Károly, MTA

2.032.000 lakósból

65.0% Szerb

14.3% Magyar

3.8% Horvát

2.8% Szlovák

1.5% Román

0.2% Német

Jugoszlávia szétesése után

Szerbia nemzetiségi szerkezete, 2011

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

szerbek magyarok romák bosnyákok horvátok egyéb, nem nyilatkoztak

Homogén

nemzetállam

A vajdasági magyarok létszáma csökken: tömbben 10,42-20,64% Okok: elvándorlás és a fiatalok gyenge gyermek-vállalási hajlandósága

VAJDASÁG ETNIKAI SZERKEZETE, 2011

A multietnikus és

multikulturális

környezet

elszerbesedése

Magyarok

részaránya

csökken 13%

A növekvő nemzeti

közösségek:

szerbek, romák

Túl sokan nem

nyilatkoznak 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

szerbek magyarok szlovákok horvátok romák egyéb, nem nyilatkoztak

Vajdaság lakossága elöregszik, gyenge a gyermekvállalási hajlam (kivéve a romákat)

Becslés: 8% a magyarság számának a csökkenése

A fiatalok gyermekvállalási hajlandósága kitolódott 30 év fölé

- a karrierépítés céljából, sokáig képzik magukat, munkahely-kereséssel bajlódnak

- a migráció feminizációja világfolyamat, amely a nők nyitottságát, vándorlási hajlamát jelzi

MIGRÁCIÓS KUTATÁSEREDMÉNYEK

a vajdasági magyarok körében (Tóth 1996, 2001; Gábrity Molnár 2001, 2008; Mirnics 2001, Illés–Kincses 2009)

Az utóbbi két évtizedben a Magyarország felé irányuló szerbiai

emigráció:

1. A gazdasági migrációt, kiváltották a szerbiai rendszerváltást követő

privatizáció sikertelenségei, a tömeges munkanélküliség, a társadalmi

bizonytalanság

2. Az országhatáron átívelő gyakori ingázást eredményezte a kétlaki

vállalkozások beindulása; a mindkét országban lezajló

üzletelések/kereskedelem, kisvállalkozások, tőkebefektetés

3. A karrierépítés célú migráció formái: fiatalok tanulási és

továbbképzési célú kitelepülése, szakemberek ingázása

4. Etnocentrikus migráció (a délvidéki magyarok kontaktzónái,

kapcsolati tőke vonzáselemei)

5. Nyugat-Európa felé irányuló tranzit migráció („ugródeszka” –

gazdasági/munkavállalási és karrierépítési motívumokkal)

HATÁR MENTI MIGRÁCIÓS TÉRSÉG

A SZERB-MAGYAR HATÁRSÁVBAN KIALAKULT

JELLEGZETES MIGRÁCIÓS TÍPUSOK STÁTUS SZERINT:

Letelepült bevándorlók (hosszú távú vagy végleges

migráció; kettős állampolgárok)

Áttelepült cirkulálók (gyakori hazajárás, kétlaki

munkavégzés)

Ingázó szezonális migránsok, átmeneti munkát vállalók

(3 hónaptól egy évig)

Tanulók, egyetemisták

Menekültek/menedékkérők

JELLEGZETES MIGRÁCIÓS TÍPUSOK

A VÁNDORLÁS CÉLJA SZERINT:

Gazdasági migráció, munkát keresők

Kreatív típusok: vállalkozás, ingatlanközvetítés,

kereskedelem (hosszú távú, gyakran visszatérési migráció)

Szakmai tudást és karriert építők („agyelszívás”,

szakember körforgás)

A családegyesítők (házasodás, idősek eltartása)

Állampolgárságot igénylők

Rekreációt keresők, turisták

A VAJDASÁGI MAGYAROK LEHETSÉGES

POZICIONÁLÁSA

Kisebbségi/hátrányos

létmegélés

Számbeli fogyatkozás

Munkaerőpiaci

esélyegyenlőtlenség

Szervezetlenség,

izolálódás

Világos jövőkép-,

stratégiahiány

Versenyképesség,

iskolázottság

Minőséges emberi

erőforrás

Foglalkoztatottság,

vállalkozói hajlam

Önszerveződés, nyitottság

Pozicionálás, előnyök

kihasználása

Vajdaság -

gravitációs

intenzitásövezet

ERŐFORRÁSAINK VERSENYKÉPESSÉGÜNK ALAPJA

Emberi erőforrás – szellemi- és fizikai értékképző képességgel, rugalmassággal, munkamorállal, multikulturális háttérrel

Képzettség - az aktív foglalkoztatott lakosság 53,4%-a közép-, felsőfokú végzettségű

Határokon átnyúló új kapcsolati tőke, EU-s kommunikációs hálózat

Többnyelvűség komparatív előnye

Vállalkozói készség, kreativitás

Anyanyelvű oktatás – a magyar iskolahálózat Szerbiában

A MAGYAR LAKOSSÁG ISKOLAI

ALULREPREZENTÁLTSÁGA -- 2002

Egyetemi végzettséggel rendelkeznek

5.18

7.68

1.87

5.71

8.57

2.042.91

4.17

1.11

0.0

2.0

4.0

6.0

8.0

10.0

Vajdaság Városok Falvak és egyébb

szá

za

lék

(%

)

Összesen Szerb Magyar

ISKOLASTATISZTIKA LEMARADÁST MUTAT

A MAGYAR DIÁKOK % RÉSZARÁNYA A KÜLÖNBÖZŐ OKTATÁSI

SZINTEKEN ALACSONYABB A NÉPESSÉGI RÉSZARÁNYTÓL (14,28%)

6,02

11,25

11,15

12,23

0 2 4 6 8 10 12 14

egyetem

főiskola

középfokú

általános

iskola

ÁLTALÁNOS

ISKOLÁK (magyar nyelvű

oktatáshálózat

viszonylag kielégítő)

27 községben,

78 általános iskola és 39

kihelyezett tagozat,

17.128 tanuló 947 osztályban

KÖZÉPISKOLÁK (fejlesztendő magyar

nyelvű

oktatásközpontok)

12 község

35 iskola

6648 magyar tanuló 315 osztály

FELSŐOKTATÁS magyarul: 1kar+2 főisk.

részben magyarul: 8

Magyar egyetemisták

száma 2,5 ezer

+ külföldön 1500

EGYETEM VÁLASZTÁSKOR

„KUDARCKERÜLŐ MAGATARTÁS”

a legközelebbi városban tanul – költségkímélő megoldás – ingázás

magyar nyelven – energiakímélő

hálózathatás/városvonzás (tömb magyar térség)

alkalmi munka mellett, magán karokon, vagy kihelyezett tagozaton távoktatással próbálkozik

a magyar fiatal munkavállalók karrierje akadozik, ha a szerb nyelvtudásuk gyenge, vagy nem tudnak legalább egy világnyelvet is

a fiatalok sokáig laknak a szüleiknél, a családalapítási terveik kitolódtak

Konklúzió:

- a magyar fiataloknál pluszenergia befektetése szükséges

- tudatos jövőépítés, a piacorientált szakválasztás és nyelvtanulás

TAPASZTALATOM:

A magyar egyetemisták semmivel se butábbak a szerb hallgatóktól

(sőt!), de egészen más viselkedésformát mutatnak, ha egy csoportban

(osztályban) saját anyanyelvükön kisközösségükben kell teljesíteni,

vagy ha egy vegyes nagycsoportban szerbül képezik őket.

Magatartásuk önbizalommal, sőt kreativitással van teli, ha külön

magyar osztályban dolgozok velük (a magyar hallgatók 1/4-e kitűnőre

vizsgázik), de ha az amfiteátrumban 200 szerb hallgató mellé kerülnek:

hallgatagok, mákszemnyire sorvadnak. A teljesítő képességük a felére

apad.

Miért hordják magukban a kisebbségi szindrómát? Vajon a szülő, vagy

a környezet a hibás? Mikor és hol éri hátrányos megkülönböztetés a

kisebbségeket? Csak a nyelvtudás lenne a gondjuk?

A MAGYAROK TÁVOL KERÜLNEK A GAZDASÁGI HÚZÓÁGAZATOKTÓL…

A városban élők munkavállaláskor a szolgáltatásokat választják, míg a falun és kisvárosban élők a mezőgazdaság és a feldolgozóipar lehetőségeit keresik.

A magyarság pozícióvesztése kimutatható:

Az elit foglalkozások körében (állami szektorban közalkalmazott: bíróság, rendőrség, vagy a szakképzett, szolgáltatásban dolgozó), az ú.n. presztízsszakmák esetében a magyarság részaránya alacsonyabb az országos, de a vajdasági átlagtól is.

A magyarságon belül jóval átlagon felüliek a mezőgazdaságiban dolgozók, fizikai munkát végzők, ipari munkások és a kisiparosok aránya.

Identitástudat, együttélési hajlandóság

Sor- szám

Az egyes térségekhez tartozó válaszok középértéke Átlag

1. Vajdasághoz tartozónak érzem magam 4,57

2. A kisrégióhoz tartozó, ahol élek 4,36

3. A településhez tartozó, ahol születtem 4,33

4. Európához tartozónak érzem magam 3,18

5. Szerbiához tartozónak érzem magam 2,64

6. Kelet-közép Európához tartozó 2,52

7. Magyarországhoz tartozónak érzem magam 2,06

Ahol az 1 – egyáltalán nem; 5 – nagyon erősen

Regionális tudatszint átlaga egyes térségek esetében (Forrás: Kárpát-Panel 2007)

A VAJDASÁGI NEMZETISÉGI TÉRSÉGET A SZERB-MAGYAR

VISZONYOK HATÁROZTÁK MEG

A magyarok viszonylag magas nemzeti

toleranciakészségről tettek tanúságot, de kifejezték

elégedetlenségüket is a kollektív és individuális

jogaikkal kapcsolatban: „világosan látták etnikai

egyenlőtlenségüket”

A szerb kutatók szerint nőtt a vajdasági magyarok

körében a nacionalizmus, elsősorban annak a

,,polgári típusa, legális intézmények által

kanalizálva” (Ilić—Cvejić, 1997)

A leghatásosabb befolyást a lakosságra a

közvetlen környezetben megélt attitűdök

gyakorolták: a településre érkező

menekülthullámok, etnikai incidensek, a

kortársak és a médiapropaganda.

A frusztráció, a megélhetési nehézségek, az

általános kilátástalanság felszínre hozták a

közember rejtett komplexusait is, sőt

fogékonnyá tették őt a szélsőséges

gondolkodásra.

3. grafikon: Igaz-e, hogy a menekülteknek előnyük van a

miunkahelyszerzés terén?

(Ilić, 2002: 17).

Nem

20%

Igen

44%

Nem tudja

18%

Nem tudja

felmérni

17%

Nincs válasz

1%

A vajdasági magyarság

etnikai csoportosulását

befolyásoló attitűdök

Etnikai fogyatkozás,

hátrányos státus-

megélés

Anyanyelvű oktatási és művelődési intézmények sorvadása

Szerb állam centralista

intézkedései és nemzetközi

izoláltsága

Szerb menekült-

hullámok és etnikai

atrocitások megélése

Interkulturális kontaktusok, többnyelvű

kommunikáció hiány

Globális kultúra és külföldi

médiahatás

Megöröklött kulturális normák,

előítéletek a családból

Kisebbségi pártok, civil

szerveződés, nemzeti

érdekvédelem

Negatív és pozitív viselkedéselemek

Vajdasági magyarok meggyőződése, hogy alulhasznosítja a materiális és kulturális értékeit.

A szórványban kiszorul a történelmi értékeiből (kulturális, oktatási intézményekből, nyelvhasználatából), anyagi javak birtoklásából (pl. földtulajdon veszteség, alacsony jövedelemszínt).

A tömbben fellelhető az önszerveződési törekvés, hagyományőrzés, rugalmas illeszkedés a térség gazdasági igényeihez, a kettős állampolgárság igénylése és az Európa Uniós csatlakozás támogatása.

Szerbiában és Vajdaságban latens extrémizmus és

radikalizmus húzódik meg a demokratizálódás mögött.

Nincs nyílt idegengyűlölet, de jelen van a rejtett

idegenellenesség.

A lakosság zöme nemzeti előítéletekkel él, miközben

nem ismeri eléggé szomszédjai nyelvét és kultúráját.

A másság elfogadását a másság megismerésével és

kommunikációval erősíteni lehet.

KONKLÚZIÓK

A nemzet jövője és a globalizáció

A globalizáció (a világméretű gazdasági integráció) és a

regionális politikai és gazdasági integrációs törekvések

(pl. Európai Unió) dacára nem beszélhetünk a „nemzetek

haláláról”.

Szupranacionális (nemzetek feletti) jövő?

Viták:

„Vajon a nemzet és az állam kölcsönösen feltételezik

egymást vagy nem?”

„Milyen irányt vesznek a transznacionális integrációs

fejlemények a világban?”

A nemzet történelmi forma, amely nem szűnik meg változni a gazdasági, kulturális és politikai folyamatok dinamikája okán. A nemzet tagjai folytonosan felismerik

magukat a közösségben, de különféleképpen

(egyedien) affirmálják hovatartozásukat.

Nincs rögzített nemzeti identitás, csak

folyamatos azonosulás létezik, ezért a

fennmaradni vágyó nemzet folytonos

reprodukciót igényel.

Köszönöm a figyelmet!

gmolnariren@gmail.com