1

„Danilo Kiš“ ifjúsági és kultúrális Alapítvány, Szabadka

Rajh Ferenc Park 12/a, 24000 Szabadka

Az aláírt Szerződéssel összahangban, amely a DANILO KIŠ Kultúrális és Ifjúsági Alapítvány, az

ajanlatkérő szerepében, és az AKTIV RÉGIÓK Egyesülete, a kivitelező szerepében, következő referencia

szám alatt HUSRB 1002 / 222 / 145 / 004 született, Szabadkán, 2012.április 3-án, a kivitelező atnyújtsa a

záró munkát.

A KULTÚRÁLIS KUTATÁS ELEMZÉSE

PROJEKT

”MEGÚJULÓ MŰVÉSZETEK ÉS KÉZMŰVESSÉG 2”

November 2012

Szabadka

EZ A DOKUMENTUM, AZ EURÓPAI UNIÓ PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSÁVAL VALÓSULT MEG. A DOKUMENTUM TARTALMÁÉRT TELJES MÉRTÉKBEN A „DANILO KIŠ“ IFJÚSÁGI VÁLLALJA A FELELŐSSÉGET, ÉS AZ SEMMILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT NEM TEKINTHETŐ AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS / VAGY AZ IRÁNYÍTÓ HATÓSÁG ÁLLÁSFOGLALÁSÁT TÜKRÖZŐ TARTALOMNAK.

2

TARTALOM

1. BEVEZETÉS 3

2 ÁLTALÁNOS RÉSZ 4

2.1. A kultúrális felmérés célja és tárgya 4

2.2. A kutatócsoport 5

2.3. Metodológia és a kérdőívek tervezése 5

2.4. Az információk és adatok összegyűjtésének módja 6

3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI 7

3.1. A mintapéldányok osztályozása 7

3.2. A válaszok elemzésének eredményei 10

4. KÖVETKEZTETÉS 23

3

1. BEVEZETÉS

A kutatást megfogalmazzhatjuk mint egy rendszeres, kritikus, ellenőrzött és ismétlődő folyamatot új

ismeretek szerzésére, nélkülözhetetlen a tudományos problémák (elméleti és empirikus problémák)

felismerésére, meghatározására és annak megoldására.

A Welcome to Arts and Crafts 2 – WARC2 projekt igényei szerint, Szerbia és Magyarország

közötti határon átnyúló együttműködési program, amelyet az Európai Unió az IPA társfinanszírozásával

valósult meg, a HUSRB 1002 / 222 / 145 nemzetközi szerződési szám alatt, az AKTIV RÉGIÓK Egyesülete

kivitelezte azt a kultúrális kutatást, amely magábafoglalja a kérdőívek begyűjtését a terepről és

véghezviszi az adatok elemzését amelyeket a kutatás nyújt.

Szeged és Szabadka város és azok környékbeli lakosainak kérdőív által történő felmérésének az

volt a célja, hogy megismerje a fiatalok álláspontját, nézeteit és kultúrális igényeit. A kutatás

megvalósítására használt fő módszer a kérdőív volt, a célcsoport pedig a 14 és 30 év közötti fiatalok. A

kutatás két részből állt, az első a két városban történő adatok begyűjtésére vonatkozott, amíg a második

fázis a városkörnyéki településeket ölelte fel. E két fázis alatt 1855 kérdőív begyűjtésére került

Szabadkán. Szegedet is ez a két folyamat jellemezte, ahol a MATRIX Egyesület kutatói szintén

összegyűjtöttek 1900 példányt. Minden kérdőív ellenőrzés és elemzés alá lett vetve, amíg

meghatározott számú kérdőív leírásos elemzésre lett kiválasztva.

Ezt a kutatást más kulturális felmérés is megelőzte Szabadka város területén, amelyet a Szerbiai

kulturális fejlődés Intézete valósított meg, és amely a városigazgatás, a kulturális illetve művészeti

intézmények képviselői felé irányult akik kultúrális kérdésekkel és rendezvényekkel foglalkoznak és

amleynek a kultúrpolitika és reformok volt a témája.

Ezért ez a kutatás különbözik az előzőektől, mert a 14 és 30 év közötti fiatolokat öleli fel,

pontosabban azok kultúrális igényeit és álláspontjait hivatott felmérni, amelyek hasznos útmutóként

tudnak szolgálni azok számára akik a fiatalok felé irányuló kultúrprodukciók szervezésével foglalkoznak.

A felmérés feladata az volt, hogy a 2000 kérdőív begyűjtésével és elemzésével, osztályozza a kérdőív

által kapott válaszokat, különös hangsúlyt fektetve a Szabadka körüli telepóléseken élő fiatalok

vélemlnyére. E folyama egyik része az volt, hogy hasonlóságot keresett a szegedi fiatalok álláspontjával,

amely összehasonlítási alapként szolgált ez esetben.

A kutatás álltalános jellemzői, módszertana, és annak eredményei ki vannak dolgozva a dolgozat

folytatásában, amleyek arra lesznek felhasználva, hogy az eredményeket be tudjuk mutatni a

nyilvánosságnak, publikáció formájában.

4

2. ÁLTALÁNOS RÉSZ

A Kulturális kutatás a „Megújuló művészetek és kézművesség 2” Projekt keretein belül került

megvalósításra, amelyet az Európai Unió társfinanszírozott az IPA, Szerbia és Magyarország közötti

határon átnyúló együttműködési program keretein belül. A kutatás megfogalmazásában résztvettek

partnertársak –a szegedi MATRIX Alapítvány mint vezető társ, és a szabadkai DANILO KIŠ Kultúrális és

Ifjúsági Alapítvány, mint projekt partner. A HUSRB 1002 / 222 / 145 – 004 számú szerződés alapján az

szabadkai Aktív Régiók Egyesülete lett kiválasztva a kutatási munkfeladatok elvégzésére.

2.1. A kultúrális felmérés célja

Az szóbanforgó kultúrális felmérés célja, hogy összegyűjtse azokat a valós információkata amelyek

Szabadka és a környékbeli települések kultúrhelyzetére éa a kínálatra vonatkoznak, a fiatalok

észrevételeinek és álláspontjainak formájában. A felmérés alanyai 14 és 30 év közötti fiatal lakosok.

A felmérés kiemelt céljai:

a) A jelenlegi helyzet felmérése – ami arra vonatkozik, hogy milyen a jelenlegi kultúrkínálat illetve, hogy

egyáltalán létezik e kultúrjellegű produkció a helyiközösségekben és a városokban.

b) Érdeklődés aziránt, hogy milyen tartalmú és típusú kultúresemény kívánatos és tudná kitölteni a

fiatalok szabadidejét, azok településein belül.

c) A kérdések egy része arra vonatkozik, hogy maguk a fiatalok milyen mértékben aktívak. A kérdőíven

keresztül betekintés nyerhetünk abba, hogy vajon a fiatalok a városkörnyéki településekről résztvesznek

e a városban megrendezésre kerülő eseményeken (múzeumok, mozik, kultúrális alapítványok és mások

rendezvényein). Osztályozás alá kerülnek azok a gátló tényezők amik megakadályozzák a fiatalok

résztvételét a kultúrrendezvényeken – pénzhiány, tömegközlekedés, és az a feltételezés, hogy nincs

minőséges informáió az esemény megrendezésének helyszinéről illetve a annak idejéről. Ebben a

szektorban lehetőség nyílik olyan projektumok megvalósítására, amelyeknek a fiatalok informálása a

célja.

d) Azon fiatalok követése és osztályozása akik azokra a kérdésekre vonatkozóan, mint például, hogy

tagjai e egyes Kulturális Művészeti társulatoknak (KMT), tamburás zenekaroknak vagy hasonlóaknak,

illetve vettek e részt valamilyen kultúráslis esemény szervezésében a saját településeiken, válaszoltak.

Nyomon tudjuk követni a potenciális jövőbeli munkatársakat, és a jövőbeli kulturális központok

kihelyezéseit, amelyek részben anyagilag függetlenül is működőképesek lehetnének.

5

e) Fontos megtudni, hogy a fiatalok érdekeltek lennének e, hogy aktívan résztvegyenek valamilyen

kultúrrendezvény szervezésében a településükön ha arra kapnának valamilyen jellegű támogatást

(helyszin, műszaki felszerelés, edukáció és hasonló).

2.2. Kutatócsoport

A kérdezőbiztosok csapatát akik a terepen véghezvitték a felmérést, három személy alkotta

meghatározott előtapasztalatokkal. A csapat tagjainak pedagógia, pszichológia és ökonómia egyetemi

hallgatók lettek kiválasztva, akik rendelkeztek bizonyos mértékű előtudással a kutatási és a terepi munka

terén, és akik teljes mértékben meg tudják érteni a kutatás tárgyát és célját.

A kiválasztott kérdezőbiztosok három alkalommal lettek összehívva és részletesen beavatva a kutatás

részleteibe, fel lettek készítve a lehetséges problémahelyzetekre. A kérdőív részletes tanulmányozása

előzte meg a terepmunkát. A csapat megismerte a következő műszaki részleteket:

- munka periodus és a terepmunka fázisai

- munkaidő

- a felmért terület megjelölése

- a felmérési folyamat módjai

- a felmérés folyamat evidentálása – fényképezés

A szerbiai oldalon a kérdezőbiztosok csapatát Boško Kovačević, diplomás szociológus és szociológia tanár

a Singidunum Egyetemen, vezette. Kovačević irányította a csapatot és vállalta a felelősséget az adatok

elemzésére. A csapat koordinátora módszertani tanácsokkal látta el a csapatot, meghatározta a felmérés

módszertanát, a kérdőívek ajánlott formáját és útbaigazította a csapat tagajit. Az Aktiv régiók

Egyesületének felelős személye az igazgató, Branislav Kolar volt.

2.3. Metodológia és a kérdőívek tervezése

A felméréshez szükséges adatok megszerzésére az interview és a leírásos módszerek kombinációja lett

használva, mint az egyik leggyakoribb eszköz a tények és vélemények tömeges összegyűjtésére. Azért

esett erre a módszertani eljárása a válsztás, mert alkalmas a pontos infomációk megahatározására

viszonylag nagy számú alanyok esetében. A kérdőíveket a kérdeyőbiytosok töltötték ki a hibák

lecsökkentése érdekében.

A kérdőív első része általános demográfiai kérdésekkel foglalkozik, amiből betekintés nyerünk a

kérdezettek korába, nemébe, foglalkozásába, és a tartózkodási településekbe. A továbbiakban a

kérdéssek a fiatalok kultúrális igényeire vonatkoznak amelyek azok településesire vonakoznak. A

kérdések úgy vannka megfogalmazva, hogy azokra pontos válaszokat kapunk a véleményekről,

6

álláspontokról a kultúrhelyzetről és az igényekről a cél településeken. A kérdőív másik része a

manifesztációk latogatásának gyakoriságára vonatkozik a városokban, és a gátlótényezők kerülnek

előtérbe amik problémát jelentenek a programokra való eljutásban. Az befejezőrészben pedig a fiatalok

véleménye kerül kifejezésre a használatra alkalmas szabad helységekkel kapcsolatban, amleyek

alkalmasak kulturélis programok megszervezésére. A kérdések olyan módon vannak feltéve, hogy

semmiképpen sem utalnak a választ.

A kérdőívben használva lettek nyílt és zárt típusú kérdések. Ugyanúgy közvetlen és közvetett kérdések is

alkalmazva lettek. A zárt típusú kérdéseknél különféle elvárási forma és skála lett használva – felajánlott

válaszok formájában, minta az ’igen-nem’ és ez esetben a Likert skála használatos annak osztályozására.

A minta ennél a felmérésnél különösen nagy volt, amely felölel két várost, Szegeet és Szabadkét, illetve

azokat környező településeket, és mivel viszonylag nagy számú mintáról van szó, nagy a valószínűsége,

hogy minden releváns társadalmi csoport be lett vonva.

A felmérés megvalósítása előtt a kérdőívek a megrendelő ellenőrzésén estek át és csak annak

jóváhagyása után kerültek a nyilvánosságra. A felmérés anoním volt.

2.4. Az információk és adatok összegyűjtésének módja

A terepi munka két fázisban történt ahol a célcsoportra fókuszáltak (a fő és a közvetett tender

dokumentació). A terepi munka be lett mutatva a következő dokumentumokban: A kultórális igények

felmérésének megvalósítasi tervében, Első és második interim jelentés.

7

3. A KUTATÁS EREDMÉNYEI

A kutatás eredményei a követkzőképpen lettek bemutatva: a) mintapéldány osztályzása és a b)

kérdésekre való válaszok alapján.

a) A mintapéldányok osztályozása

A nemek aránya – a kutatás Szabadkán 789 férfit és 1703 nőt, Szegeden pedig 1103 nőt és 697 férfit

ölelt fel. A grafikonon láthatók az arányuk:

A kérdezettek korosztáy szerint tíz osztályba lettek osztva, amelyek a következő táblázatban vannak

bemutatva. Szabadkán a kérdezettek legnagyobb része, 50 %a 17 és 18 év közötti fiatal, őket követi a 16

és 18 év közötti csoport, amelyek százalékaránya 26%ot tesz ki. A másik mintacsoportban több 30 év

feletti személy van (55%), míg a fiatalabb generációból a 19 és 27 évesek dominálnak (30%).

8

A követkető táblázatban a iskolavégzettég alapján vannak elemezve a kérdezettek.

Ezt követte a foglalkozásra vonatkozó kérdés, miszerint 1689 személy még a formális tanrendszerben

vesz részt. Elhanyagolható része hivatalnok (78), 11 személy a civil szektorban dolgozik, amíg 52 személy

mint munkanélküli van vezetve.

9

A kérdezettek lakhelyére vonatkozó kérdés volt az utolsó, ahol az összesen 3655 alanyból 940en

Szabadkán élnek, 915en pedig a környező településeken. Szegediek 989 voltak, még Szeged környékiek

811. Százalékarányok a lenti táblázatban láthatók:

10

b) A kérdésekre adott válaszok elemzése

1. Kérdés – milyen jellegű kultórális események/manifesztációk kerülnej megrendezésre az Ön

településén belül, évente?

A válaszok között dominált a zenei műhelymunkák, zenekarok fellépései, táncelőadások és Kulturális

Művészeti Társulatok előadasai.

11

2. Kérdés – Látogatják-e a kultórális eseményeket amelyek az Ön településén kerülnek

megrendezésre? A szabadkai kérdezettek döntő többsége válaszolt igennel, az 1855 –ből 1376

látogatnak valamilyen jellegű kultórális eseményt.

12

A szegedi minta csoport minden kérdezetje igennel válaszolt az említett kérdéssel, vagyis mindannyian

résztvettek kultúrális rendezvényen, amely az alábbi grafikonon is jól llátható:

3. Kérdés – Milyen módon értesülnek a településükön történő kultúrális eseményekről? Külön

hangsúly lett fektetve a értesítés módjának szintjére, mert feltételezhető, hogy az információ átadás

nem kielégítő. 1405 fiatal az ismerősei és barátai által értesül, amíg 1335 kérdezett jelölte be a “plakátok

és poszterek” általi értesítést. A továbbiak közül a fiatalok körében legelterjettebb az interneten való

értesítési mód, mint például a társas hálózatok (facebook) amit 670 kérdezett jelölt be, viszont a helyi

médiai is populáris ismeretterjesztő szervnek bizonyult.

13

A szegediek között a plakátok és a poszterek dominálnak, illetve a barátok és ismerősök által történő

információszerzés az elterjedtebb, vagyis nagy hasonlóság észlelhető a két város fiataljainak

értesülésmódjában.

5. Kérdés - Ön elégedett-e a településen megvalósuló rendezvényekkel? Mindkét grafikon ugyanarra a

kérdésre ad választ. A szabadkaiak nagy részét a “részben elégedett” válasz jellemzi (44,37%), amíg a

szegedi fiatalság az “elégedett” válaszra szavazott (44,61%). Az százalékértékek hasonlóak, viszont az

elégedettség foka a szegedieknél magasabb.

14

6. Kérdés – Ha Ön elégedetlen, mi okozza elégedetlenségét a rendezvényekkel kapcsolatban? – ennél

a kérdésnél hat válaszlehetőség let felajálva. Mindkét város kérdezettjei úgy vélik, hogy a programok

nem eléggé érdekesek (718 Szabakáról, és 53% Szegedről). A szabadkaiak részéről még egy fontos ok, a

műszaki felszerelések rossz állapota, illetve ez utan következtek a magas belépőjegy árak. A szegedi

fiatalok számara gondot okoz a programok időpontjai. A grafikonokon láthatóak az eredmények.

15

A következő kérdéscsoportnak, a 7 a 14ig az volt a célja, hogy osztályozza a fiatalok aktivitásának fokát,

vagyis, hogy résztvesznek-e KMT munkájában, illetve milyen mértékben támogatnák azokat a

szerveteket amelyek rendezvényeket szerveznek.

A 7es kérdésnél – Ön tagja-e kultúrális, művészeti szervezetnek, egyesületnek, alapítványmak, más

hasonló csoportnak? – nemleges válasz volt a jellemző, és csak elhanyagolhaton kicsi százalékuk,

mindössze 15-28.58% vesz részt kultúrális események rendezésén a szabadidejükben.

16

A 8as és a 9es kérdések esetében a fiatalok körében a leggyakoribb választás a modern táncokra és a

műhelymunkákra esett (szalmaművészet, kézművesség). A saját szervezetükben elég sok időt töltenek

el, hetente két három alkalommal látogatják, amit láthatunk a grafikonokon is.

A szegedi fiatalok a felmérés szerint havonta látogatják a szervezeteik, egyesületeik akcióit, amit

láthatunk az alábbi grafikonon is.

17

A 10еs és a 11es kérdések segítségével arra kapunk választ, hogy a fiatalok milyen mértékben vesznek

részt a programok, rendezvények szervezésében. A szegedi eredmények azt mutatják, hogy a fiatalok

75%a nem vett részt a szervezésben. A szabadkai fiatalok esetében a helyzet sokkal jobbnak bizonyult, a

kérdezettek mintegy 54%a már részt vett szervezésben, aminek 45%a a Dužijanca rendezvény keretein

belül volt aktív, mások a KMT előadásain vagy iskolai eseményeken szerepeltek.

18

A kapott válaszok összehasonlításával, azt állapíthatjuk meg, hogy annak ellenére, hogy a fiatalok

viszonylag kevesen vesznek részt a kutúrális szervezetek munkájában (7kérdés), mégsem létezik

közvetlen összefüggés azok között akik valamilyen kultúrális szervezetek aktív tagjai és az ő önkéntes

tevékenységeik között a rendezvényeken. A kérdezettek nagy része annak ellenére, hogy nem tagja

semmilyen KMT- nek, mégis résztvett valamilyen kutúrális rendezvény megvalósításában.

12. Kérdés – Támogatnák- e kultúrális események szervezését a településükön belül? A fiatalok

legnagyobb része kétségkívül támogatná barmlyen rendezvény szervezését , sokszor azzal az indokkal,

hogy a kis település olyenkor feléled. A 14es kérdésre kapott leggyakoribb válaszok között a,

szerepeltek a következők, hogy a fiatalok támogatnák a néptáncos rendezvényeket, zenekarok és

dalszerzők fellépéseit, színházi előadásokat, filmvetítéseket és előadásokat, amelyek felkeltenék a

lakosok érdeklődését. Az összes kérdezett alany közül 46% erkölcsileg támogatná a rendezvények

szervezését, 34%uk önkéntesen is résztvenne a szervezésben. A 13as kérdésre (vagy a szegedi 15) a

válaszok százalékaránya a grafikonon van kimutatva.

19

A kérdések másik csoportja a Szabadkán és Szegeden megszervezésre kerülő rendezvényekre

vonatkoznak. A 15ös ,16os ,17es és 18as sorszámú kérdéseknél szintén a látogatottság szintje lett

osztályozva. Bizonyos kérdések eredményei az alábbi grafikonokon vannak bemutatva.

20

A következő kérdéseken (18 és 20) keresztül, аzt kértük a kérdezettektől, hogy osztályozzák az adott

válaszlehetőségeket a táblázatban. Osztályozva lettek azok az okok amik gátolják a rendezvények

látogatottságát amelyek Szabadkán kerülnek megrendezésre. Lehetséges volt több válasz megjeleülése

is, amelyek eredményei a következők lettek.

21

22

Erre a kérdésre kapott válaszokeredményei különösen érdekeseke lettek. Megerősítik azt a feltételezést

miszerint a fiataloknak ninc elég szabad idejük, amit a kultúrredezvények látogatására fordíthatnának. A

szegedi fiatalok szerint fontos gátló ok a a pénzniány, ami a belépőjegyek árával van összefüggésben. A

következő fontos tényező a szabadkai ifjúság számára a az időben történő értesítés. A fiatalok

kérdezettek, főképp a falun élők, arra hívták fel a figyelmet, hogy nincsenek kielégítő módon informálva,

ezért ez az ok “elegendő”ként lett megjelölve. A “nincs elég pénzem” ok, a közlekedés problémája,

illetve a belépőjegyek ára nem lett kiemelve, mivel a kérdezettek nagy része úgy nyilatkozott, hogy ezek

nem fontos tényezők, amelyek nem gátolják a rendezvények látogatottságát.

A 19es kérdésre “Vettek-e részt valamilyen

kultúrával kapcsolatos pályázatfelhíváson amit a

Város tett közzé?” – Szabadkán a fiataloknak

mindössze 24%-a, Szegeden pedig 10,12%-a probált

pályázni, mitöbb 68% és 89,8%-a adott NEMleges

választ, ami mellé a következő indokokat sorolták

fel: „nem lettem értesítve a lehetőségekről“, „nem

vagyok eleggé informálva“, „nem tudtam, hogy

lehet“, „senki a társaim közül nem akar“, nem

voltam éresítve a pályázatokról“.

A kérdések utolsó csoportja a szabad, kultúrális célokra alkalmas helységekre vonatkozott, amelyek a

település közvetlen közelében találhatók. Az eredmények a következők:

Ezekere a kérdésekre kapott válaszok alapján beigazolódott, hogy nincs elég kultúrális rendezvények szervezésére alkalmas használható helység. Ezután, a következő kérdésre, miszerint van-e olyan már meglévő helység ami megfelelne az ilyen jellegű célokra, 65%-a a válaszoknak egyhangúan a helyiközösségek épületét nevezte meg. Leggyakrabban említett helységek: Katonaotthon, a szabadkai Zsinagóga, az elhagyatott Belgrád árúház Szabadkán, a városkörnyéki helyiközösségek épületei, tornatermek. Szeged esetében: Sportcarnokok, Zsinagoga, Reak palota,a Kőzősség háza, Könyvtar, iskolák.

23

4. KÖVETKEZTETÉS

A felmérés erdményei alapján a következő következtetéseket vonhatjuk le:

A rendezvények látogatása a fiatalok részéről, amelyek a településeiken kerülnek

megerendezésre, kielégítő. A kérdezettek többsége, 74%-a látogatja a kultúr jellegű

rendezvényeket.

Gyakoriak a nagyobb rendezvények mint a Duziijanca, Trenchtown, Nemzetközi Filmfesztivál és

a Városnap rendezvények látogatása.

Fiatalok leggyakrabban a barátaik és ismerőseik által, plakátokon és posztereken kersztül

értesülnek, de sok esetben említik, hogy nincsenek kielégítő módon informálva a kultúrális

rendezvényekről.

Fő indokok, amelyek gátolják a látogatottságot a rendezvényeken, a következők: nem eléggé

érdekes tartalmú programok és a fiatalok szabadidő hiánya.

A fiatalok résztvétele a kultúr intézmények és szervezetek munkájában nem irígylésreméltó,

mivel mindössze 29%-át teszi ki a kérdezetteknek. Akik aktívak, többnyire a legtöbb időt a

Kultúrális Művelődési Társasulatoknak töltik, vagy szalma kézműves műhelymunkákon vesznenk

részt.

Ami a kultúrális események támogatását illeti, a legtöbb kérdezett erkölcsileg vagy

önknéntesmunkával támogatná a rendezvényeket. A fiatalok eddigi részvétele kielégítő annak

ellenére, hogy nem aktív tagjaik Kultúrális Művelődési Társasulatoknaknak, vagy más

szervezeteknek.

A fönt említett következtetés alapján, az Aktív Régiók Egyesülete a következő intézkedéseket javasolja:

1. Annak érdekében, hogy növeljük a látogatottságot, szükséges az információ disztribucióján

javítani. A szegedi és szabadkai helyi szakértők azt javasolják, hogy javítsanak a programok

reklámozásán és hogy használják a korszerű marketing előnyeit, hangsúlyt fektetve a

célcsoportot jellemzőkre és az általuk használt média szervekre.

24

Intézkedés 1.1. – Közvetlen reklám fogások alkalmazásával (reklám flájerek, e-marketing, a ismeretségi

hálózatokon keresztül) a kultúr események aktív ismertetésére.

2. Továbbiakban, a látogatottság növelésének és a fiatalok beavatásának érdekében szükséges

újjítani a programokat. Ezesetben javasolt, hogy olyan programokat szervezzenek amelyek

felkeltik a fiatalok érdeklődését, de azok ne veszítsenek a kutlúrális értékeikből.

Intézkedés 2.1. – Kutlúrális és alkotói jellegű műhelymunkák szervezése, amelyekbe be lehetne kapcsolni

több fiatalt és ezáltal számukra elérhetőbbé tenni azok taralmát.

Intézkedés 2.2.- A fiatalok közvetlen beavatása a programok szervezésébe, olyan módon hogy az ifjú

polgárok ajánlatait figyelembevéve havonta kerüljenek megvalósításra programok.

3. A falun élő fiatalok bekapcsolása a KMT-k munkásságába. Javasolt intézkedés amely lehetővé

teszi és fel tudná javítani a fiatalok aktivitását a kultúrális jellegű események szervezésébe, főleg

a városon kívül élő fiatalokat akik kultúrális lehetőségei korlátozottak.

Intézkedés 3.1.- Kutlúrális pályázatok és programok fejlesztése, amelyek a falusi településeken

kerülnének megrendezésre, amelyek “akcióra“ ösztönzik a fiatalokat.

4. Végül, a falusi fiatalok proaktivitása viszonylag magas szinten van, amelyet potenciálisan hatásos

módon ki lehetne használni. Javosoltak olyan intézkedések, amelyek a fiatalok önkéntes

tevékenységeit növelhetik a kultúra terén.

Intézkedés 4.1. – Az önkénteskedés fogalmának és fontosságának promotálása az egyén és a közösség

érdekében.