TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 – 8. ÉVFOLYAM fileA történelem múltismereti és a társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 92

TÖRTÉNELEM

ÉS

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

5 – 8. ÉVFOLYAM


CÉLOK ÉS FELADATOK

A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi

azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai és az egyetemes emberi identitást

formálja, erısíti. A történelembıl ugyanakkor az is kitőnik, hogy az egyes népek, nemzetek

kölcsönösen egymásra vannak utalva. A kölcsönös függıség megértése átfogó világtörténelmi

látásmódot, a különbségek tudomásul vétele a kultúrák sajátos értékeinek és érdekeinek

megismerését és tiszteletben tartását kívánja.

A tantárgy feladata elsısorban a történelmi szemlélet fejlesztése. A történelem és

állampolgári ismeretek tantárgy célja, hogy megértesse a folyamatosság és a változás-

változtatás történelmi szerepét, és ezen keresztül mutassa meg, hogy minden nemzedéknek

megvan a maga felelıssége a történelem alakításában. Mindez a jelen ellentmondásos

folyamataiban való eligazodást is szolgálja.

A tantárgy másodsorban jól segíti a kulcskompetenciák fejlesztését. Különösen igaz ez

az anyanyelvi kommunikáció, a szociális és állampolgári képességek és a hatékony, önálló

tanulás készségének erısítése, további fejlesztése terén. A történelem és állampolgári

ismeretek fejlesztési követelményei és tananyaga segítségével bıvíthetı az információs

társadalom technológiáiban való jártasság is. A történelem órán a tanulók kifejezik

gondolataikat, érzéseiket, véleményüket szóban és írásban egyaránt. Már ebben a két képzési

szakaszban megkezdıdik a szakszókincs kialakítása, és fontos szerepet kap a különféle típusú

szövegek (források) összegyőjtése, feldolgozása. A történelem múltismereti és a

társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni tudnak a

múlt, valamint saját koruk társadalmi, gazdasági és politikai jelenségei között. A

társadalomismerettel való foglalkozás az ismeretek nyújtásán túl mindenekelıtt a társadalmi

problémák iránti érzékenység növelését, valamint a konfliktusok értelmezéséhez, feloldásához

szükséges képességek fejlesztését jelenti.

Az általános iskolai munkának a múltat élményszerően megjelenítı történetek tanításán kell

alapulnia. A 10–12 éveseket általában a konkrét gondolkodás jellemzi. Az 5–6. évfolyamos

tanulók a történelmi tényeket, fogalmakat, összefüggéseket a megelevenített eseményekbıl és

jelenségekbıl – a történetekbıl – kiindulva érthetik meg a legkönnyebben. A képszerően

megjelenített múltat már az 5–6. évfolyamokon is elemzés tárgyává kell tenni, le kell vonni a

megfelelı következtetéseket, általánosításokat, és azokat bele kell helyezni a történelmi

ismeretek rendszerébe. A történettanítás nem helyettesíti, csupán megalapozza a


történelemtanítást. A történelmi tapasztalatok és ismeretek megszerzésében az alsóbb

évfolyamokon a játéknak, a konkrét szituációknak, az életszerő helyzeteknek van kitüntetett

szerepe.

A 7–8. évfolyamok történelemtanítása – a korábbi évfolyamok eredményeire

támaszkodva – a múlt valóságát összetettebben, teljesebben, az általánosítás magasabb

szintjén, sokoldalúbb történelmi összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel. Alkalmazkodva az

adott fejlıdési szinthez a képszerő megjelenítésre – a történettanításra – azonban ekkor is

szükség van. Mindezek együtt alkalmassá tehetik a tanulókat arra, hogy a történelem

megismerésének, elemzésének alapvetı módszereit elsajátítsák.

A tantárgy tanulása során a tanulók megismerkednek a hagyományos paraszti kultúrával

és értékrenddel, megfigyelik és megismerik a természet közelben élı a természetet tisztelı, és

felhasználó ember életét, legfontosabb szokásait.

A tanulóknak arra is szükségük van, hogy a múlt ismerete mellett megértsék saját

korukat. Az állampolgári ismeretek tanításának célja, hogy a diákok el tudjanak igazodni a

jelen bonyolult közéletében, értsék a jogilag szabályozott demokratikus viszonyok rendszerét,

mőködését. Így a tantárgy tanítása alapot ad a demokratikus közéletben való tudatos

részvételhez.

FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK

A történelem és állampolgári ismeretek tantárgy fontos szerepet játszik az ismeretszerzési és -

feldolgozási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hogy a tanulók

ismereteket szerezzenek saját emberi-társadalmi környezetükbıl, történetekbıl, képekbıl, a

tömegkommunikációs eszközökbıl, egyszerő statisztikai adatokból, grafikonokból,

diagramokból, tárgyi és szöveges forrásokból és más ismerethordozókból. Fontos, hogy

ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belılük

következtetéseket tudjanak levonni.

E képességek fejlesztése közvetlenül segíti a hatékony, önálló tanulás képességének

kibontakozását, megszilárdulását. Váljanak képessé a tanulók a közös munkára, saját tudásuk

másokkal való megosztására, munkájuk értékelésére. A tananyag segítségével fejlıdjön

problémamegoldó képességük is.


A tananyag-feldolgozás folyamatában a diákok sajátítsák el a sokoldalú

információgyőjtés és -felhasználás képességét, a legfontosabb kézikönyvek, lexikonok,

atlaszok használatát. Legyenek képesek a legfontosabb történelmi fogalmak és kifejezések

készségszintő alkalmazására.

A különbözı információk feldolgozása során legyenek képesek különbséget tenni

tények és vélemények között, tanulják meg az információt kritikusan szemlélni, a történelmi-

társadalmi jelenségek összefüggéseit megkeresni, e jelenségeket összehasonlítani.

Konkrét ismeretekhez kapcsolódóan ismerjék fel a folyamatosság és a változások

szerepét a történelmi, társadalmi folyamatokban, tudatosítsák, hogy a folyamatosságnak, az

értékek megırzésének nagy szerepe van a társadalom életében. A tananyag feldolgozása során

ismerjék meg azokat az alapvetı elemzési, értelmezési szempontokat, módszereket, amelyek

segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekrıl, helyzetekrıl,

eseményekrıl, intézményekrıl. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják

megindokolni.

A történelemtanításnak-tanulásnak a tanulók szóbeli és írásos kifejezıképességének

fejlesztésében is jelentıs szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakorlatot események

elbeszélésében, különféle szövegek reprodukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszolni

szóbeli és írásbeli kérdésekre, vázlatot, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid

beszámolót, kiselıadást tartani egy-egy témáról különbözı információk alapján. Sajátítsák el

a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törıen és érvekkel

alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkor legyenek képesek a másik fél véleményét is pontosan

megérteni és figyelembe venni hozzászólásaikban.

A történelemi események idıben és térben játszódnak, hatékony történelmi tudat nem

alakulhat ki idıbeli és térbeli tájékozódási képesség nélkül. Ennek gyakorlására ezért mind a

négy évben folyamatosan szükség van. Az évszámok segítségével történı tájékozódó

képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idı tagolásának módszerét. A

tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakorlatot kell szerezniük

különbözı méretarányú térképek olvasásában és annak megítélésében, hogy a földrajzi

környezet hogyan hat egy-egy ország, térség fejlıdésére.

A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a

kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoport- és projektmunka),

Az alapozó szakaszban (az 5-6. évfolyamon) a tanítási idıkeret egy részét nem

szakrendszerő oktatás keretében az iskolai alapozó funkciók (olvasás- és íráskészség,

rendszerezı és kombinatív képesség) hatékonyságának növelésére lehet fordítani. A tantárgy


esetében ezt leginkább a témacsoportban feldolgozott tananyag (projektoktatás) segítségével

lehet megoldani. A projektoktatás a tanulás iránti motiváció felkeltésének jó eszköze. Az 5-6.

évfolyam tananyagának témakörei, vagy azok egy része felfogható egy-egy projekt

témájaként, címeként.


5. ÉVFOLYAM

Heti óraszám: 1,5 óra

Belépı tevékenység formák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

- Képi információk győjtése.

- Lelet és rekonstrukció összevetése.

- Rekonstrukciós rajzok és néprajzi képi források összehasonlítása.

- Az egyes korszakok jellemzı tárgyainak, szerkezetek mőködésének felderítése,

ismertetése. Tájékozódás könyvtárban az egyes történelmi személyiségekkel,

eseményekkel kapcsolatos gyermekirodalomban.

- Párhuzamok keresése a megismert történelmi élethelyzetek, események és mai éltünk

között.

- Annak felderítése, hogy milyen környezeti változások erednek az ókorból.

- Információk győjtése a tankönyv és olvasókönyv szövegébıl.

- Annak felismerése, hogy a gondolatok rögzítésének, az írás feltalálásának milyen

jelentısége volt az emberiség történetében.

- A tanári elbeszélés megjegyzése.

- Képi és szöveges információk együttes kezelése.

- Képek jellemzı vonásainak kiemelése, rendszerezése.

Kifejezıképességek

- Történelmi személyiségek jellemzése.

- Kérdés megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

- A megismert történelmi fogalmak alkalmazása élıbeszédben.

- Rajz, festmény, modell készítése történelmi eseményrıl, helyszínrıl, élethelyzetrıl.

- Történelmi személyek vagy csoportok konkrét tetteinek megokolása.

- Történelmi szituációk eljátszása, megjelenítése.

- Egyszerő írásos források szövegének megértése, értelmezése tanári segítséggel.

- Történetek mesei és valóságos elemeinek megkülönböztetése tanári segítséggel.

Tájékozódás idıben

- Történelmi események idırendbe állítása.


- Az ıskor és ókor megkülönböztetése.

- A jelen, a múlt és a régmúlt megkülönböztetése.

- A Kr. e., Kr. u., illetve az évtized, évszázad, évezred fogalmak megértése,

gyakorlása.

Tájékozódás térben

- A kerettantervben felsorolt helyekhez események kapcsolása.

- Az események helyszíneinek megnevezése.

- A kerettanterv követelményeiben felsorolt helyek felismerése, megmutatása

különbözı méretarányú térképen.

- Távolságbecslés különbözı léptékő térképeken, számítás.

- A földrajzi és a történelmi atlasz összehasonlítása az egyes idıszakoknak és

helyszíneknek megfelelıen.

- Térképolvasás a térkép grafikái és a megismert térképjelek segítségével.

Témakörök

1. Élet az ıskorban

2. Az ókori Kelet világa

3. Ószövetségi történetek

4. Az ókori görögök életébıl

5. Az ókori Róma évszázadai

6. A kereszténység születése

7. A magyar történelem kezdetei

8. Hagyomány ismeret, mélységelvő témák

9. Mindennapi élet, életmódtörténet

1. Élet az ıskorban

Cél: A tanulók ismerjék meg az ısember nyomait a Földön, hogyan élt a győjtögetı, halászó,

vadászó ember, a földmővelı és az állattenyésztı ember, az elsı mesterségek és a csere

kialakulását, a természeti népek életét napjainkban, a varázslat és mővészet jellemzıit.

Követelmény: A tanuló tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli)

között. Legyen tisztában az alábbi fogalmak jelentésével: ıskor, ısember, régészet,

eszközhasználat és eszközkészítés, munkamegosztás, győjtögetés, vadászat, halászat,


földmővelés, állattenyésztés, termelés, kézmővesség, csere, természetimádat, mágia,

varázslat, barlangrajz.

Évszám: nagyon régen, régen

2. Az ókori Kelet világa

Cél: A tanulók ismerjék meg a történelem korszakait, az ókori Egyiptomot, a rejtélyes

piramisokat, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, az írás kialakulását és mítoszokat, mondákat a

korból

Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani kérdés alapján az alábbi fogalmak

felhasználásával: ókor, öntözéses földmővelés, fáraó, piramis, építészet, szobrászat, múmia,

hieroglifa, többistenhit, város, birodalom, ékírás. Tudja, mi történt kb. 5000 éve. Tudja

történelmi térben elhelyezni Egyiptomot, Mezopotámiát, Indiát, Kínát, a Nílust, a Tigrist, az

Eufráteszt, az Indust, a Jangce-t. Tudja mi történt kb. 5000 éve.

3. Ószövetségi történetek

Cél: A tanulók ismerjék meg a Bibliát, a bibliai tájakat, az ószövetségi történetet a

teremtésrıl, a vízözönrıl, Mózesról, Dávid királyról vagy Salamonról.

Követelmény: A tanuló tudja, hogy mi a Biblia, az Ószövetség, egyistenhit. Tudjon történetet

elmesélni elmondani az következı nevek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid vagy Salamon, és

az következı helynevek felhasználásával: Kánaán, Jeruzsálem.

4. Az ókori görögök életébıl

Cél: A tanuló ismerje meg a görög tájat, történeteket a görög mondavilágból, görög isteneket,

az olimpiai játékokat, Athént, Spártát, a hajózás, kereskedelem jellemzıit, a nép nagy csatáit

és hıseit, Athént Periklész korában, az athéni népgyőlést, a mővészetük legfontosabb

jellemzıit, történeteket Nagy Sándorról.

Követelmény: A tanuló tudja az ókori görög történelem legfontosabb eseményeit az következı

fogalmak: városállam, piac, kereskedelem, népgyőlés, démosz, demokrácia, mítosz, színház; a

következı nevek segítségével elmondatni: Zeusz, Pallasz, Atnéné, Héra, Dareiosz; Xerxész,

Miltodész, Periklész, Nagy Sándor. Tudja térképen megmutatni Olümpiát, az Olümposzt,

Athént, Spártát, a Perzsa Birodalmat, Alexandriát. Tudja mi történt kb. 2500 éve.


5. Az ókori Róma évszázadai

Cél: A tanulók ismerjék meg a Róma alapításával, a királysággal, köztársasággal kapcsolatos

mondákat. Ismerjen hadvezéreket és csatákat apun háború történetébıl, a szabadok és

rabszolgák helyzetét, Julius Caesart és hadseregét, történeteket Augusztusról, a természet és a

gazdaság szerepét a Római Birodalomban. Ismerjék meg az ókori Rómát – vízvezeték,

fürdık, amfiteátrumok, bérházak -, a rómaiak szerepét hazánk területén és a népvándorlás

viharait.

Követelmény: A tanuló tudjon történeteket elmondani az ókori Róma történetébıl a következı

fogalmak: királyság, köztársaság, rabszolga, gladiátor, császár, provincia, amfiteátrum,

barbárok, népvándorlás; és a következı nevek felhasználásával: Romulus és Rémus,

Hannibál, Julius Caesar, Augusztus. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a

következı helyneveket: Itália, Róma, Karthágó, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum (és

egy lakóhelyhez közeli római kori település). Tudja, mi történt kb. 1500 éve.

6. A kereszténység születése

Cél: A tanulók ismerjenek történeteket Jézusról, a keresztény egyház kialakulásáról, a

kereszténység fı tanításait. Ismerje a keresztény idıszámítás jellemzıit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani a kereszténység kialakulását az következı fogalmak:

kereszténység, evangélium, Megváltó, próféta, apostol, vallás, egyház, püspök; és a

következı nevek segítségével: Jézus, Mária, József, Júdás, Szent Pál, Nagy Konstantin.

Tudja, mi történt Betlehemben; és 476-ban.

7. A magyar történelem kezdetei

Cél: A tanulók ismerjék meg a magyar nép eredetével kapcsolatos mondákat és a valóságot, a

vándorlást az Uráltól a Kárpát-medencéig, társadalmukat, hitvilágukat és a honfoglalás

eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani népünk történelmének kezdeti eseményeit a

következı fogalmak: finnugor, ıshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, törzsszövetség,

fejedelem, táltos, honfoglalás; és a következı nevek segítségével: Hunor, Magos, Emese,

Álmos, Árpád. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a következı helyneveket: Urál,

Volga, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence. Tudja mi történt 895-ben.


8. Hagyomány ismeret, mélységelvő témák

A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell

feldolgozni: Az írás kialakulása, fajtái, fejlıdése Nagyvárosi kultúra a Római Birodalom

területén Hajó és kereskedelem a fıníciaiaktól a rómaiakig.


A tanév során az alábbi témák közül legalább egyet kötelezı feldolgozni:

Cél: A tanuló ismerje meg az ókori népek örökségét, és a család és a gyermek helyzetét az

ókori Görögországban és napjainkban.

Követelmény: A tanuló tudja, mit örököltünk az ókori népektıl, tudja hogyan élt egy család az

ókori Görögországban és napjainkban, ismerje a ma élı győjtögetı, halászó, vadászó

életmódot folytató népeket.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között.

Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt elıbb, melyik késıbb, mennyivel - a

kerettantervben megadott lépték szerint. Tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez

milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a

kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a tanult történetek eseményeinek

helyszíneit különbözı léptékő térképeken megmutatni. Tudjon kérdéseket feltenni a tanult

történetekhez. Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között.

Tudjon elvégezni egyszerő kronológiai számításokat.


6. ÉVFOLYAM


Belépı tevékenységformák


- Képi információk győjtése egy adott témáról.

- Korabeli építészeti és tárgyi emlékek megfigyelése eredeti helyükön.

- Korabeli használati tárgyak, leletek funkcióinak, használatának felismerése.

- A középkorból eredeztethetı környezeti változások felderítése tanári segítséggel.

- Tájékozódás a korosztálynak készült a történelmi tárgyú lexikonok, enciklopédiák,

ismeretterjesztı könyvek körében. Használatuk megismerése.

- Egyszerőbb korabeli írásos források olvasása (legenda, krónika, históriás ének,

emlékirat).

- A kerettantervben megjelölt személyiségek, fogalmak összekapcsolása.

- Egyszerő mennyiségi mutatók (lakosság, terület) győjtése, értelmezése.

- A hírközlés kezdetei, a könyvnyomtatás jelentıségének felismertetése.

- A képek közti összefüggések felismerése, rendszerezése.

- Tárgyi és építészeti emlékek vizsgálata a velük kapcsolatos kérdésekre adandó

válaszok útján.

- Oktatófilmek elemzése tanári segítséggel.

- Egyszerő mennyiségi adatok összevetése.

- Vázlat készítése tanári segítséggel.

- Kulcsszavak és kulcsmondatok keresése a szövegben.

- A középkorból eredeztethetı ma is élı népi hagyományok, szokások győjtése.


- A látott építészeti, tárgyi emlékek reprodukálása emlékezetbıl.

- Kérdés és válasz megfogalmazása egy-egy történelmi témáról.

- Összefüggı élıbeszéd gyakorlása megadott történelmi témáról a megismert

fogalmak felhasználásával.

- Adott korszakban, szituációban élt ellentétes történelmi személyiségek jellemzése

- Életképek összeállítása és megjelenítése adott témáról elızetes kutatómunka alapján,

tanári segítséggel.


- Kérdések megfogalmazása egyszerő korabeli írásos forrásokról, tanári segítséggel.

- Érvek győjtése, vélemény alátámasztására, cáfolására.


- A történetek alapján elkülöníthetı korszakok jellegzetességeinek felismerése tanári

segítséggel.

- A történelmi múlt jelenben való továbbélésének felismerése. Törtélelmi események

idırendbe állítása.

- Annak gyakorlása konkrét példák segítségével, hogy a különbözı területeken

végbement események közül melyik történt elıbb, melyik késıbb.


- A földrajzi elhelyezkedés és a történetekben megjelenı események összefüggéseinek

felismerése tanári segítséggel.

- Országok területi változásainak megfigyelése különbözı történelmi atlaszokon.

Témakörök

1. Képek a középkori Európa történetébıl

2. Magyarország az Árpádok idején

3. Virágzó középkor Magyarországon

4. Az újkor kezdetén

5. Magyarország az újkor kezdetén

6. Hagyományismeret

7. Mélységelvő témák, mindennapi élet, életmódtörténet

1. Képek a középkori Európa történetébıl

Cél: A tanulók ismerjék meg Nagy Károly birodalmát, az arab hódítás eseményeit, Európa

jellemzıit 1000 körül, a középkori egyházat, a kolostorok világát, a középkori uradalmak, a

falu képét, a középkori várakat, a lovagi élet, a középkori városok életét, a céhmesterek,

kereskedık tevékenységét, Európát a XV. században.

Követelmény: A tanuló tudjon történetet elmondani a középkori Európa történetébıl a

következı fogalmak felhasználásával: középkor, iszlám, kalifa, pápa, szent, ereklye, eretnek,

kolostor, szerzetes, szerzetesrend, egyházszakadás, oklevél, krónika, kódex, legenda,

uradalom, robot, jobbágy, jobbágytelek, nyomásos gazdálkodás, hőbéres, hőbérúr,


hőbérbirtok, vár, lovag, középkori város, kiváltság, önkormányzat, polgár, adó, vám, céh,

járványok, távolsági kereskedelem. Tudjon lényeget kiemelni Nagy Károly, Mohamed, Szent

Benedek, Szent Ferenc életébıl. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképen a következı

helyneveket: Frank Birodalom, Arab Birodalom, Mekka, Bizánc, Német-római Császárság.

Tudja, mi történt 800-ban.

2. Magyarország az Árpádok idején

Cél: A tanulók ismerjék meg a honfoglalás eseményeit, a kalandozó hadjáratokat, Géza

fejedelem és I. István tevékenységét, László és Könyves Kálmán törvényhozását,

bíráskodását, ítélkezését, II. András és IV. Béla korszakát, a tatárjárás eseményeit, a második

honalapítás jellemzıit, az Árpád-kor kultúráját.

Követelmény: A tanuló tudjon lényeges eseményeket kiemelni, elmondani a történelmi

idıszakból az alábbi fogalmak: kalandozás, vármegye, tized, ispán, tatár, kun; és az alábbi

nevek segítségével: Géza fejedelem, I. István, Gellért püspök, I. László, Könyves Kálmán, II.

András, Julianus barát, IV. Béla. Tudja megmutatni különbözı léptékő térképeken az alábbi

helyneveket: Esztergom, Székesfehérvár, Erdély, Buda, Muhi. Tudja az alábbi évszámokhoz

kapcsolódó eseményeket: 997-1038; 1000; 1241-1242; 1301.

3. Virágzó középkor Magyarországon

Cél: A tanulók ismerjék meg Károly Róbert, Nagy Lajos, a lovagkirály, Zsigmond a császár

és király, Hunyadi János, Mátyás király korát, a korszak legfontosabb eseményeit. Ismerjék

meg egy középkori magyar város életét, a bárók, nemesek, jobbágyok jellemzıit, Mohács

szerepét, Buda elfoglalásának eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudjon kiemelni és elmondani történelmi eseményeket a következı

fogalmak: aranyforint, bandérium, nemes, báró, ısiség, kilenced, kormányzó, végvár; és a

következı nevek segítségével: I. Károly, I. Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, I.

Mátyás, Dózsa György, II. Lajos, I. Szulejmán, I. Ferdinánd, Szapolyai János. Tudja

megmutatni különbözı léptékő térképeken a következı helyneveket: Bécs, Nándorfehérvár,

Visegrád, Mohács, Erdély. Tudja, mi történt 1456-ben, 1514-ben, 1526-ban, 1541-ben.

4. Az újkor kezdetén

Cél: A tanulók ismerjék meg a hódítók, felfedezık tevékenységét, a felfedezések hatását

Spanyolországban és Angliában, a tengerekért folyó harcokat, I. Péter „ablaknyitását”

Európára, az Európán kívüli világot, a kultúrát és a tudományokat az újkor kezdetén.


Követelmény: A tanuló tudjon eseményeket elmondani, kiemelni az alábbi fogalmak

segítségével: újkor, azték, inka, felfedezı, gyarmat, világkereskedelem, manufaktúra, bankár,

hitel, humanizmus, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament. Tudja az

eseményekhez kapcsolni az alábbi személyek tevékenységét: Kolumbusz, Magellán, Luther,

Kálvin, XIV. Lajos, I. Péter, Gutenberg, Leonardo da Vinci, Galileo Galilei. Tudja különbözı

léptékő térképeken megmutatni azt alábbi helyneveket: Amerika, Versailles, Párizs, London,

Madrid, Szentpétervár. Tudja, mi történt 1492-ben és 1517-ben.

5. Magyarország az újkor kezdetén

Cél: A tanulók ismerjék meg a török világ jellemzıit Magyarország, a várháborúk hıseit,

életképeket, a királyi Magyarországról, Erdély aranykorát, történeteket a függetlenségi

küzdelmekrıl, a reformáció és az ellenreformáció kulturális hatását, Buda visszafoglalásának

eseményeit, II. Rákóczi Ferenc szabadságharcát.

Követelmény: A tanuló tudjon önállóan elmondani eseményeket az újkor kezdetérıl az alábbi

fogalmak: szpáhi, janicsár, pasa, hajdú, kollégium, végvár, kuruc, labanc, nádor; és az alábbi

nevek segítségével: Dobó István, Zrínyi Miklós, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány

Péter, Károli Gáspár, II. Rákóczi Ferenc. Tudja különbözı léptékő térképeken megmutatni az

alábbi helyneveket: királyi Magyarország, hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Gyulafehérvár,

Eger, Szigetvár, Pozsony, Isztambul. Tudja, mi történt 1552-ben, 1686-ban, 1703-1711

között.

A tanév során az alábbi témák közül egyet részletesebben, nagyobb idıkeretben kell

feldolgozni: Középkori városok Európában és Magyarországon

6. Hagyományismeret

Bárók, nemesek, jobbágyok Magyarországon a XIV-XVIII. századig. Az Európán kívüli világ

a kora újkorban

7. Mélységelvő témák

Mindennapi élet, életmódtörténet

Cél: A tanulók ismerjék meg az Árpád-kori emlékeket Magyarországon, hazánk kereskedelmi

kapcsolatait a múltban és a jelenben.


Mátyás király asztalánál – az étkezés történetébıl,

Pestis, himlı, kolera-járványok a középkortól napjainkig.


Követelmény: A tanuló tudja, hol vannak hazánkban Árpád-kori emlékek, és azt, hogy mi

jellemezte hazánk kereskedelmi kapcsolatait a múltban és a jelenben.


A diák legyen képes a korszakra jellemzı képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudjon információt győjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult

történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával. Tudja a

tanult történet lényegét kiemelni. Tudjon különbözı korszakokat térképen beazonosítani.

Tudjon távolságot becsülni és számításokat végezni történelmi térképen.


7. ÉVFOLYAM

Heti óraszám: 2 óra



- Információk győjtése statisztikai adatokból.

- Önálló kutatás adott témában, melynek végeredménye rövidebb összefoglaló

kiselıadás vagy esszé.

- Könyvtári kutatás megadott témában és szempontok alapján kézikönyvekbıl és

ismeretterjesztı mővekbıl.

- Korabeli írásos források összevetése megadott szempontok alapján.

- Történelmi személyiségek korabeli és utólagos megítélésének összevetése.

- Különbözı típusú képi információk győjtése egy adott témához.

- Információk győjtése CD-k, DVD-k segítségével elıre meghatározott szempontok

alapján.

- Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

- Írásos források összegyőjtése megadott szempontok alapján.

- A hírközlési forradalom jelentıségének megértése.

- Anyaggyőjtés tanári segítséggel több szempontból egy adott témában.

- Különbözı képi információk jellegzetességeinek felismerése.

- Valamely kijelölt téma többszempontú feldolgozása csoportmunkában, tanári

irányítással.

- A XIX. századi történelmi eseményekrıl szóló dalok, történetek, mondák

feldolgozása.


- Összehasonlító diagramok, grafikonok, táblázatok készítése különbözı statisztikák

adatainak felhasználásával.

- Szerepjáték: valamely korszak jellemzı alakjának egyes szám elsı személyő

bemutatása.

- Vázlat készítése csoportmunkában.

- Összefüggı felelet megadott történelmi témáról, a megismert fogalmak

felhasználásával.


- Saját vélemény érthetı megfogalmazása, mások véleményének türelmes

meghallgatása és figyelembe vétele.

- A megismert sematikus rajzok, ábrák élıszóban való megelevenítése.


- Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek összevetése térkép alapján.

- Gazdasági, társadalmi, technikai jelenségek összefüggéseinek, változásának,

fejlıdésének felismertetése.

- Térségek gazdasági, politikai, társadalmi, technikai jelenségeinek idıbeli, térbeli

összevetése.

- Ma is elıforduló jelenségek, konvenciók, eszmék, intézmények felismerése,

összevetése mai jellegzetességeikkel.

- Kronologikus táblázatok önálló készítése.

- Események egyidejőségének megállapítása, történelmi események elhelyezése az

idıben.


- A tanult idıszak idıbeli és térbeli változásainak felismertetése történelmi térképek

összehasonlítása.

- Országok területi változásainak megfigyelése különbözı térképeken.

Témakörök

1. A polgári átalakulás kora

2. Képek a XVIII. századi Magyarországról

3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon

4. Nemzetállamok kora

5. A dualizmus kora

6. Az elsı világháború



1. A polgári átalakulás kora

Cél: A tanulók ismerjék meg az Amerikai Egyesült Államok megalakulásának eseményeit, a

felvilágosodás eszméit, személyiségeit, eseményeit a francia forradalom korából, Napóleon


tevékenységét, a mezıgazdaság és a gépek forradalmát, az ipari forradalom társadalmi

következményeit, a kapitalizálódó Európa életmódját.

Követelmény: A tanuló tudjon elmondani fontos eseményeket az alábbi fogalmak: alkotmány,

emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, hatalmi ágak, forradalom, jakobinus, terror,

nemzet, ipari forradalom, mezıgazdasági forradalom, vetésforgó, gyár, vállalkozó, haszon,

tıkés, bérmunkás, kapitalizmus, politika; és a következı nevek segítségével: Washington,

Rousseau, XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt, Stephenson. Tudja, mi történt 1776-ban,

1789-ben, 1815-ben. Tudja megkülönbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi

helyneveket: Boston, Waterloo.

2. Képek a XVIII. századi Magyarországról

Cél: A tanulók ismerjék meg Mária Terézia és II. József korát és tevékenységét, a

soknemzetiségő Magyarország kialakulását, a francia forradalom és a napóleoni háborúk

hatását hazánkban.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát történelmi térben és idıben

elhelyezni: betelepítés, bevándorlás, úrbérrendezés, állandó hadsereg, vallási türelem,

államnyelv, oktatáspolitika. Tudja, ki volt: Mária Terézia, II. József, Martinovics Ignác; tudja

mi volt 1740-1780 között.

3. A polgárosodás kezdetei Magyarországon

Cél: A tanulók ismerjék meg a pozsonyi országgyőlés menetét, a magyar nyelv korabeli

helyzetét, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos tevékenységét, életképeket a reformkori

Magyarországról, 1848. március 15. eseményeit, a polgári törvényeket, a nemzetiségek

ébredését, részleteket a szabadságharc csatáiból, a szabadságharc és Európa viszonyát.

Követelmény: A tanuló tudja a korszak kiemelkedı történelmi eseményeit elmondani, azok

lényegét kiemelni az alábbi fogalmak: országgyőlés, arisztokrácia, alsótábla, felsıtábla,

nyelvújítás, reformkor, közteherviselés, örökváltság, zsellér, nyilvánosság, cenzúra,

sajtószabadság, választójog, felelıskormány, jobbágyfelszabadítás, nemzetiség, nemzetırség,

honvédség, trónfosztás, és az alábbi nevek segítségével: Kazinczy Ferenc, báró Wesselényi

Miklós, gróf Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petıfi Sándor, gróf Batthyány

Lajos, Görgey Artúr, Bem, Metternich, Haynau. Tudja különbözı léptékő térképeken

elhelyezni az alábbi helyneveket: Debrecen, Isaszeg, Világos, Arad. Tudja, mi történt 1830-

1848. között, 1848. március 15-én, 1849. október 6-án.


4. Nemzetállamok kora

Cél: A tanulók ismerjék meg az amerikai polgárháború eseményeit, az új nemzetállamokat

Európában: Olaszország, Németország, a Török Birodalom helyén létrejövı nemzetállamokat,

az állam új feladatait: az oktatásügyet, egészségügyet, szociálpolitikát, a világfelosztásért

folytatott versenyt, a modern társadalmi csoportokat, azok életmódját, a sokarcú

munkásmozgalom fı áramlatait.

Követelmény: A tanuló tudja kiemelni a korszak fı eseményeit az alábbi fogalmak:

polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociálpolitika, gyarmatbirodalom,

szakszervezet, anarchisták, szocializmus, szociáldemokrácia, utópia, tömegkultúra, központi

hatalmak, antant; és az alábbi nevek segítségével: Bismarck, Garibaldi, Lincoln, Edison,

Marx. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Poroszország,

Németország, Olaszország, Szerbia, Románia, Bulgária. Tudja, mi történt 1861-1865. között

és 1871-ben.

5. A dualizmus kora

Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarországot a szabadságharc bukása után, a kiegyezés

eseményeit, a politikai élet jellemzıit, a gazdasági felzárkózást, a polgárosodó magyar

társadalmat, Budapest „születését”, a millennium sikereit, válságjeleit, a roma társadalmat, a

roma életformát.

Követelmény: A tanuló ismerje az alábbi fogalmakat: passzív ellenállás, emigráció, kiegyezés,

közös ügyek, polgárosodás, dzsentri, nagypolgárság, kispolgárság, asszimiláció, millennium;

és az alábbi személyeket: Alexander Bach, Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös

József, Tisza Kálmán, Ganz Ábrahám, Weis Manfréd, tudja történelmi térben és idıben

elhelyezni azokat. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az Osztrák-Magyar

Monarchiát és Budapestet. Tudja, mi történt 1867-ben és 1867-1916 között.

6. Az elsı világháború

Cél: A tanulók ismerjék meg a háború okait, céljait, a frontvonalakat, a hátországot, az

oroszországi forradalmat, a gyıztesek és vesztesek helyzetét.

Követelmény: A tanuló tudja a következı fogalmak tartalmát, összefüggéseit: villámháború,

állóháború, hátország, békerendszer, bolsevik, szovjet. Tudja, ki volt Wilson és Lenin, mi

történt 1917-ben és 1914-1918 között.



feldolgozni: A katasztrófavédelem kezdetei Magyarországon: a tőzoltóság megszervezése,

Széchenyi Ödön.


A soknemzetiségő Magyarország: nemzeti és etnikai kisebbségek együttélése, Kultúrája A

XIX. század emlékei a lakóhelyen és környékén


Cél: A tanulók ismerjék meg a mágnások, polgárok, parasztok, cselédek életét, a társadalmi

rétegzıdés és az életmód összefüggéseit, a soknemzetiségő Magyarország nemzeti és etnikai

kisebbségeinek együttélését, kultúráját.


Oktatás, diákok Magyarországon a XVI. – XX. század elejéig

Város és falu az új és a legújabb korban

Követelmény: A tanuló tudja, milyen összefüggés van a társadalmi rétegzıdés és az életmód

között, és mi jellemezte a mágnások, polgárok, parasztok és cselédek életét.


Készítsen önállóan vázlatot az adott témáról. A diák tudjon beszámolót, kiselıadást

tartani adott történelmi témáról, megadott ismeretterjesztı irodalom alapján. Tudjon egyszerő

történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban.

Tudjon egyszerőbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje az egyes történelmi

korok, korszakok nevét és sorrendjét, ismerje egy-egy korszak fontosabb jellemzıit. Tudja,

hogy a kerettantervben szereplı személyeknek mi volt a jelentıségük az adott idıszakban.

Tudja térben és idıben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Tudja

összehasonlítani különbözı idıszakok térképeit. Legyen képes egy-egy ország

területváltozásait térképrıl leolvasni. Tudja megállapítani, hogy a magyar és egyetemes

történelem megjelölt személyei közül kik voltak kortársak.


8. ÉVFOLYAM




- Önálló vázlat készítése.

- Statisztikai adatok győjtése jelenismereti témában.

- Irányított és önálló számítógépes dokumentumkészítés, szerkesztés adott témában.

- Kutatás informatikai eszközök felhasználásával adott témában tanári segítséggel.

- Korabeli írásos források összevetése saját szempontok alapján.

- Riport/interjú készítése szemtanúkkal adott témáról megadott szempontok szerint.

- Adott témájú, de eltérı adatok, adatsorok összevetése, az eltérések okainak

felderítése tanári segítséggel.

- Dokumentumfilmek elemzése tanári segítséggel.

- A televízió, a rádió, napi és hetilapok adott témájú híranyagának összevetése tanári

segítséggel.

- Információk szerzése dokumentumfilmekbıl, televízióból.

- Információk szerzése napi és hetilapokból.

- Információk szerzése rádiómősorokból.

- Az iskolai oktatásban megjelenı tudományterületek történeti szempontú elemzése

(technika, ökológia, fizika, stb.) Dokumentumfilmek és játékfilmek jellemzı

részleteinek értelmezése, mondanivalójának rövid leírása.


- Az egyetemes és a magyar történelem eseményeinek rendszerezése.

- Adott történelmi és jelenismereti téma csoportos megvitatása a tanár által elızetesen

megadott szempontok alapján.

- Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése

és megfogalmazása.

- Adott jelenismereti téma/helyzet megjelenítése szerepjátékkal.

- Statisztikai adatok bemutatása.

- Ökológiai problémák összetevıinek felismertetése, történeti okainak felderítése.



- Önálló kutatás az iskolai oktatásban megjelenı tudományterületek változásairól.

- Szinkronisztikus kronológiai táblázatok készítése.


- A tanult idıszak idıbeli és térbeli változásainak felismerése történelmi térképek

összehasonlításával.

Témakörök

1. A világ a 20-as és a 30-as években

2. Magyarország a két világháború között

3. A második világháború

4. A globalizálódó világ

5. Magyarország története napjainkig

6. Állampolgári ismeretek



1. A világ a 20-as és a 30-as években

Cél: A tanulók ismerjék meg Európa helyzetét az elsı világháború után, a nık szerepének

változását a modern idıkben, a politikai és társadalmi küzdelmeket a parlamentben és a

parlamenten kívül, a nagy gazdasági világválság eseményeit, a nácizmus kialakulását

Németországban, a sztálini Szovjetuniót, az Egyesült Államok és Roosevelt kapcsolatát, a

világ útját az új háború felé.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani, mi történt ebben a történelmi idıszakban, az alábbi

fogalmak segítségével: jelenkor, parlamenti demokrácia, gazdasági válság, nemzeti

szocializmus, fajelmélet, antiszemitizmus, sovinizmus, koncentrációs tábor, egypártrendszer,

sztálinizmus, koncepciós per, tervgazdálkodás, propaganda, New Deal. Tudja, ki volt Hitler,

Sztálin, Roosevelt. Tudja különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket:

Csehszlovákia, Jugoszlávia, Ausztria, Szovjetunió, New York. Tudja, mi volt 1929-1933

között és 1938-ban.


2. Magyarország a két világháború között

Cél: A tanulók ismerjék meg a forradalom és az ellenforradalom eseményeit, „Trianont” és

következményeit, a bethleni konszolidációt, a gazdasági világválság hatását Magyarországon,

a kiútkeresés lehetıségét, a külpolitika eseményeit, az életmódot és a szellemi életet a két

világháború között.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani a korszak történelmi eseményeit, összefüggéseit az

alábbi fogalmak: ıszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, konszolidáció, irredentizmus,

kommunisták, nyilasok, konzervatív, liberális; és az alábbi nevek segítségével: gróf Károlyi

Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál, Gömbös Gyula. Tudja

különbözı léptékő térképeken elhelyezni az alábbi helyneveket: Kárpátalja, Felvidék,

Délvidék, Észak-Erdély. Tudja, mi történt 1918-ban, 1919-ban és 1920-ban.

3. A második világháború

Cél: A tanulók ismerjék meg a totális háború eseményeit, a háború és a gazdaság

összefüggéseit, Magyarország szerepét a 2. világháborúban, Magyarország német

megszállását, a nyilasok hatalomátvételét, az európai és a magyar zsidóság tragédiáját, a

holocaust eseményei, a háború befejezését.

Követelmény: A tanuló tudja a fogalmak, nevek, helyek kapcsolatát, összefüggéseit

ismertetni; fogalmak: totális háború, hadigazdaság, gettó, deportálás, munkaszolgálat,

holokauszt, „hintapolitika”, nyilasok, partizán, antifasiszta ellenállás, háborús bőnös; nevek:

Churcill, teleki Pál, Kállay Miklós; helyek: Sztálingrád, Normandia, Auschwitz, Hirosima,

Jalta, Potsdam. Tudja, mi történt 1939-ben, 1941-ben, 1944. március 19-én, 1944. október 15-

én, 1945. május 9-én és 1945. szeptember 2-án.

4. A globalizálódó világ

Cél: A tanulók ismerje meg a kétpólusú világ jellemzıit, az ENSZ létrejöttét, szerepét, a

polgári demokráciákat, a kommunista diktatúrákat, a harmadik világot, a világgazdaságot, az

európai integrációs, az emberi és polgári jogokat, a globális problémákat és az Európai Uniót.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak jelentését, kapcsolatát ismertetni:

hidegháború, kommunista, diktatúra, harmadik világ, világgazdaság, globalizáció, integráció,

népességrobbanás, fogyasztói társadalom, környezetkárosítás.


5. Magyarország története napjainkig

Cél: A tanulók ismerjék meg Magyarország szerepét a keleti blokkban, a koalíciós éveket, a

sztálinizmust Magyarországon, a Rákosi-korszakot, az 1956-os forradalmat és

szabadságharcot, a Kádár-korszakot, a magyar társadalom átalakulását, a magyarországi

romák és a határon túli magyarok helyzetét, a népi kultúra hagyományit a határon túl

(Székelyföld, Kárpátalja, Felvidék) a rendszerváltozás eseményeit.

Követelmény: A tanuló tudja elmondani hazánk legfontosabb történelmi eseményeit a 2.

világháborútól napjainkig az alábbi fogalmak: pártállam, kollektivizálás, rendszerváltozás,

földosztás, államosítás; és az alábbi nevek segítségével: Rákosi Mátyás, Nagy Imre, Kádár

János, Antall József, Göncz Árpád. Tudja, mi történt 1945-1948. között, 1948-1953. között,

1956. október 23-án és 1989-90-ben.

6. Állampolgári ismeretek

Cél: A tanulók ismerjék meg az állam és polgára viszonyát, a nyilvánosság szerepét, a

politikai rendszer intézményeit, a közügyekben való részvétel lehetıségeit, az emberi jogokat,

a társadalmi kötelezettségeket, a gyermekek jogait.

Követelmény: A tanuló tudja az alábbi fogalmak tartalmát, kapcsolatát, összefüggéseit: állam,

nemzet, nemzetiség, etnikum, állampolgárság, választási alapelvek, népszavazás, emberi

jogok.



feldolgozni: Nık és férfiak a múltban. (a XIX. és a XX. században) Diákjogok,

diákszervezetek a mai Magyarországon. Történetek és visszaemlékezések a lakóhely XX.

századi történelmébıl.


Cél: A tanulók ismerjék meg a XX. századi tudomány és technika vívmányait, a diákjogokat

és diákszervezeteket a mai Magyarországon.


Családom története a XX. században

Tömegtársadalom, nagyvárosi életmód

Követelmény: A tanuló tudja, milyen eredményei vannak a XX. század tudományának, és

milyen jogai vannak ma hazánkban, és milyen diákszervezetekben fejtheti ki tevékenységét.



A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselıadást tartani. Tudja, mi történt

Európa más régióiban a magyar történelem egy-egy kiemelkedı eseménye idején. Legyen

képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlıdés

legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem

legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák

legjellemzıbb vonásait. Legyen képes néhány jelentıs eseményhez kapcsolódó forrást

összehasonlítani. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.

Környezetének, lakóhelyének fontos történelmi eseményeit el tudja helyezni a köztörténet

folyamában.

SZEMPONTOK A TANULÓK TELJESÍTMÉNYÉNEK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

Az értékelés célja a tanuló elırehaladásának, illetve a tanári közvetítés módjainak (a tanítás

eredményességének) vizsgálata.

A továbbhaladás feltételei címő fejezet felsorolja azokat a kiemelt képességeket, amelyekben

a diákoknak fejlıdést kell elérniük.

A fejlesztendı képességek rendszerezve a következık:

- Megjegyzés, reprodukció: tények, elemi információk, fogalmak, törvények, konvenciók,

szabályok ismerete és reprodukálása.

- Egyszerőbb és bonyolultabb összefüggések megértése, értekezés, átkódolás,

transzformációs képességek.

- Alkalmazás ismert vagy új szituációban.

- Önálló véleményalkotás, értékelés: magasabb rendő mőveletek - analízis, szintézis,

értékelés-kreativitás.

A tanárnak a tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kell kísérnie. A tanulók

teljesítményének osztályzattal történı értékelése a tanulói ismeretek, tevékenységek,

szóbeli, írásbeli értékelése alapján történhet:

- Szóbeli, írásbeli beszámoló egy-egy résztémából.

- Témazáró dolgozatok.


- Kiselıadás, írásbeli vagy szóbeli beszámoló egy-egy témakörben a megadott

szakirodalom, önálló győjtés alapján.

- Elıre kiadott témák közül tetszés szerint választott kérdéskör feldolgozása (képi, írásbeli,

szóbeli).

- Szituációs játékok (történetek, népszokások eljátszása), vitaszituációk, kézmőves

tevékenységek stb. írásbeli, szóbeli értékelése.

TANESZKÖZÖK

Tankönyv, KTA, falitérkép, falitabló, füzet, munkafüzet, kézikönyvek, vaktérkép,

feladatgyőjtemény, applikációs képek, történelmi olvasókönyv, Biblia, Bibliával kapcsolatos

könyvek, videokazetta, hangkazetta, Képes történelem, ismeretterjesztı mővek, képek

történelmi személyekrıl, lexikonok, napi sajtó, írásvetítı, könyvtári kutatómunka.

Documents

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 – 8. ÉVFOLYAM fileA történelem múltismereti és a társadalomismeret jelenismereti szempontjai segítségével a tanulók tájékozódni