Upload
zsombor-nemet
View
203
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
A MŰVÉSZI NYELVHASZNÁLAT Szépirodalmi stílus
A művészi nyelvhasználat a nyelv minden rétegébe behatol, hogy ebből az
anyagból és szabályokból valami egyedit
megismételhetetlent alkosson
A POÉTIKAI HATÁS KÉT LEGFŐBB ESZKÖZE
A két stílusértékteremtő mód mellett más eszközök is vannak: zeneiség, hangszimbolika, művészi mondatszerkezet, a nyelv „láthatósága” stb.
A képszerűség jelentésváltozásból eredő stíluselemei
– a szóképek
Stilisztikai formák vagy stílusalakzatok
A SZÓKÉPEK, KÖLTŐI KÉPEK (TRÓPUSOK)
A SZÓKÉP MEGHATÁROZÁSA
A retorika és a stilisztika rendszerében az a jelenség, amely valamilyen jelentésátvitelt tartalmaz.
Szókép például:1. Az allegória2. A metafora3. A metonímia4. A szinekdoché
Névátvitel, amely két jelentés részleges közösségén, vagy két jeltárgy hasonlóságán alapul.
Névátvitel, amely két jelentés érintkezésén alapul: mind a két jelentés ugyanannak a nagyobb, átfogó halmaznak a része.
METAFORA METONÍMIA
AZ AZONOSÍTÁSNAK KÉT ALAPVETŐ MÓDJA VAN:
METAFORA PÉLDÁK GYÖKÉR főnév
1. jelentése „növények föld alatti része, táplálja és tartja a növényt”
2. jelentése „foggyökér” – jeltárgy és funkció hasonlósága
3. jelentése többes számú alakban gyökerek „eredet”, - a két jelentés részleges azonosságán alapul (elképzelhető, nem érzékelhető)
„Ütni készül ökle csontos buzogánya” (Arany: Toldi)
„És az ifjú három keblet, három jó szagú rózsát számolt meg.” (Krúdy: Mit látott Vak Béla…)
„A hamuszürke égen a pitymallat bazsarózsái nyiladoztak.” (Kosztolányi: Esti Kornél)
A METONÍMIA FAJTÁI
Térbeli érintkezés: „S csendes a ház, ah de nincs nyugalma:
Fölveré azt szerelem hatalma” (Vörösmarty: Szép Ilonka) Időbeli érintkezés:
A reneszánsz maradandót alkotott a művészetek terén. (köznyelvi választékos)Anyagbeli érintkezés:
„Hideg vasat merít magába” (Madách: Az ember tragédiája)
Ok-okozati érintkezés:„Boglyák hűvösében tíz-tizenkét szolga…” (Arany: Toldi)
Metaforából származó nyelvi kép Elemei két vagy több különböző érzékelési
területről származnak (látás hallás, tapintás, hőérzet, ízlelés, szaglás stb.)
Példák:„Még édesíti a fanyar szobát…” (Szabó L.)„Milyen volt hangja selyme sem tudom már” (Juhász
Gy.)
Szinesztézia
A metonímia származéka Az egyik nyelvi jel helyett egy másikat használunk. Ennek alapja, hogy az egyik jel jelentése része a
másik jel jelentésének Nem-faj típusú:
Faj helyett nem: „Ömlik a vér száján és orrán a vadnak…”
Nem helyett faj: „Nyelvel a kuvasz is” (Arany) Rész-egész típusú:Rész helyett egész „Nem a tenger
lámpatornya/Egész helyett rész Mely felé küzd száz
vitorla” Többes szám helyett egyes szám:„Mentek-é tatárra, mentek-é törökre” (Arany: Toldi)
Szinekdoché
KOMPLEX KÉPEK – METAFORÁBÓL SZÁRMAZÓ SZÓKÉPEK
Allegória
Mindig több elemi képből épül fel
Általában elvont fogalmat, erkölcsi eszmét, lelki sajátosságot tesz képszerűvé
Szimbólum
Vagy jelkép Hozzá
kapcsolódó érzéseknek, hangulatoknak érzékelhető jelenség általi jelölése, megnevezése.
Nem részletez, csupán jelzi a jelentés összetettségét!
Megszemélyesítés
Teljes jogú és értékű metafora
Nem emberi tárgyat emberi képpel fejez ki vagy jellemez
A SZÓKÉPEKHEZ CSATLAKOZÓ STILÁRIS ESZKÖZÖK
Hasonlat
Benne a tárgyi és a kép elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamba van állítva – a képi elem elképzelhetővé teszi a tárgyi elemet
Eufemizmus
A körülírás egyik fajtája
Kellemetlen, illetlen vagy nyers jelenségeknek, fogyatékosságoknak enyhítő, szépítő megnevezése
Udvarisság, tapintat vagy kímélet eszköze
Körülírás
A fogalmat nem nevezi néven, hanem szembeötlő vonásai alapján más szavakkal fejezi ki
STÍLUSALAKZATOK – MONDATSTILISZTIKAI ESZKÖZÖK
Az alakzat a szokásostól valamilyen célból eltérő, átalakított nyelvi forma, mint aHangsorSzókapcsolatMondat
Leggyakoribb eset/módszer lehet a:HozzáadásElhagyásfelcserélés
HANGALAKZAT - PÉLDÁK
… oly fenyegetve beszélett. (Vörösmarty)Hozzáadás
Köszönöm szépen a kelmed jó ‘karatját. (Petőfi)Elhagyás
Sürgő csoport száz szolga hord, / Hogy nézni is tereh. (Arany)Felcserélés
Mondatalakzatok – példák a hozzáadáshoz
Ismétlések Hová, hová édes férjem?Most tél van és csend és hó és halál.Milyen csonka ma a Hold, / Az éj milyen sivatag,
néma, / Milyen szomorú vagyok én ma, / Milyen csonka ma a Hold. (Ady)
Érintette fülét kocsiknak zörgése. / kocsiknak zörgése, hordóknak kongása, (Petőfi)
Felsorolás És akkor még sok más színű tintát, / bronzot,
ezüstöt, zöldet, aranyat. (Kosztolányi) Fokozás
Tanulj dalt a zengő zivatarból, / Mint nyög, ordít, jajgat, sír és bömböl. (Vörösmarty)
FIGURA ETIMOLOGICA
Szótőismétlés, amely az ismétléses alakzatokhoz tartozik, és az azonos tövű szavak alkotnak egy nyelvtani, jelentéstani egységet.
„Szeretném magam megmutatni,Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak” (Ady)
PÉLDÁK A FELCSERÉLÉSHEZ
De jó messze volt még szép
Magyarországtól, / Mert Franciaország
esik tőle távol. (Petőfi)
A kirakatban lila dalra kelt egy
nyakkendő. (Tóth Árpád)
Ezüst derűvel ráz a nyír / egy
szellőcskét és leng az ég. (József A.)
PÁRHUZAM
Vetettem ibolyát,
Várom kikelését,Várom a
szeretőmHozzám
jövetelét.
Kikelt az ibolyaDe nem az a
teljes,Eljött a szeretőm,De nem az a
kedves. (Magyar népdal)
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!