-
Sidereus Nuncius
a Hold felszne
hegyek
tengerek
-
a Tejt csillagokbl ll
a Jupiter-holdak
-
Firenze (1610)
a Vnusz fzisai (1611)
a Szaturnusz gyrje ??
a Nap foltjai (1613)
Rma (1616)
az els per
-
Firenze Il Saggiatore (1623)
az stksk problmja
A filozfia ebben a nagy knyvben gy rtem a vilgegyetemben van
megrva, amely szntelenl nyitva ll tekintetnk eltt, de nem rthetjk
meg, hacsak elbb meg nem tanuljuk a nyelvet s az rsjeleket, melyen
rdott. Ez a matematika nyelve, rsjelei pedig a hromszgek, krk s ms
geometriai alakzatok, melyek nlkl emberileg kptelensg egyetlen szt
is felfognunk belle; ezek nlkl akr ha stt tvesztben kborolnnk.
problmk az szlels nehzsge a Fld mozgsa
-
Johannes Kepler
(1571-1630)
Weil der Stadt anyja (a boszorkny)
stks (1577)
holdfogyatkozs (1580)
Tbingeni Egyetem (1591-1593) protestns teolgit tanul
Michael Mstlintl matematikt, koperniknus csillagszatot
-
Graz (1594-1599)
matematikt, csillagszatot tant az egyetemen
az gi harmnia
Mysterium Cosmographicum (1596)
-
Prga (1600-1611)
Tycho Brahe (1546-1601) megfigyelsei
-
Kepler: Astronomia Nova, seu
Physica Coelestis, tradita
commentariis de motibus
stella Martis, ex
observationibus G. V. Tichonis
Brahe (Heidelberg, 1609)
a Mars a Naptl tvolabb lassabban
kering, mint kzelebb II. trvny
-
a bolygk ellipszisplyn
keringenek a Nap krl, amely az
egyik fkuszban van I. trvny
a tvolsgvltozs oka a
mgneses tr
-
Dioptrice (1611)
fnytrs, optikai
lekpezs
Kepler-tvcs
Linz (1612-)
A vilg harmnija
(1619)
Tabul Rudolphin
(1627)
-
Harmonices Mundi libri V
szablyos sokszgek s testek
llek hangok harmnia
szmok kongruencija, a sk hzagmentes
lefedse
zeneelmlet
sklk, hangkzk
harmonikus arnyok
-
asztrolgiai harmnik
az gi mozgsok harmnii
a bolygk gyorsulsai s lassulsai
a Fld szgsebessge a kzel- s tvolpontban
flhangnyit vltozik (16:15, mi-rl f-ra)
a klnbz bolygk
egymshoz val arnyai
a fl nagytengely kbe
s a keringsi id
ngyzetnek arnya
mindig ugyanaz III.
trvny
