TERMÉKKATALÓGUS - kbcequitas.hu · Opciós ügyletek 63 8. Befektetési jegyek 68. Termékkatalógus KBC Securities Magyarországi Fióktelepe 3 II. Bevezetés: a befektetési portfolió

Termékkatalógus KBC Securities Magyarországi Fióktelepe

1

A KBC Securities Magyarországi Fióktelepe

(székhely: H-1095 Budapest, Lechner Ödön fasor 10.)

TERMÉKKATALÓGUS

2017. október


2

I. Tartalom

II. BEVEZETÉS: A BEFEKTETÉSI PORTFOLIÓ FELÉPÍTÉSE 3

1. A MiFID 5

III. AZ EGYES PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK LEÍRÁSA 7

1. Állampapírok 7 a. Diszkont Kincstárjegy 7 b. Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) 13 c. Államkötvény 16

2. Vállalati kötvények 21

3. Részvények 24

4. Certifikátok 29 a. Index Certifikátok 29 b. Diszkont Certifikátok 33 c. Bónusz Certifikátok 36 d. Opciós Certifikátok 40 e. Turbo Certifikátok 43 f. Warrantok 48

5. ETF 54

6. Határidős ügyletek 58

7. Opciós ügyletek 63

8. Befektetési jegyek 68


3

II. Bevezetés: a befektetési portfolió felépítése

Egy befektetés elvileg sohasem teljesen kockázatmentes. És nincs olyan dolog,

hogy ideális befektetés! Hiszen az kivételesen magas hozamot nyújtó, teljesen

kockázatmentes befektetés lenne.

Ezért, valamennyi befektetőnek, attól függően, hogy mekkora hozamot szeretne

elérni, meg kell határoznia, hogy mekkora mértékű kockázatvállalásra van

felkészülve, és ha egyszer ez a kockázati profil meghatározásra került, különböző

befektetési termékeket vásárol egy kiegyensúlyozott befektetési portfoliót

kialakítva. Ugyanakkor, a kockázat nem az egyedüli döntő tényező a befektetés

típusára nézve. A befektetés időtávja, a tőke rendelkezésre állása, a hozam és a

fizetendő adók jelzik, hogy valamennyi befektetés különböző. Szükség van arra

is, hogy ezeket a változó tényezőket is figyelembe vegye a befektető.

A gazdaságban hosszabb-rövidebb növekedési és recessziós időszakok

tapasztalhatók. A részvényekben, kötvényekben és likvid eszközökben lévő

befektetésekre ezek az időszakok különbözőféleképpen hatással vannak, így

bizonyos pénzügyi eszközök jobban fognak teljesíteni, mint mások. A részvények,

kötvények és likvid eszközök portfolión belüli arányát ezért folyamatosan

változtatni szükséges. Ezt úgy nevezik, hogy diverzifikálás, azaz szétterítés. A

diverzifikáció a kockázat csökkentése, megosztása azáltal, hogy hogy különböző

pénzügyi eszközökbe (portfolió) történik a befektetés. A diverzifikáció

segítségével lehetséges egy adott elvárt hozam biztosítása mellett csökkenteni a

kockázatot.

Egy portfolió kialakításánál a befektetőknek figyelembe kell továbbá venniük az

adózási szempontokat és tervezett jövőbeli befektetéseiket annak érdekében,

hogy képesek legyenek azokat egy meglévő portfolióba integrálni. Fel kell tenniük

a kérdést magukban, hogy melyik tőzsde, mely részvények és mely szektorok

ajánlják a legjobb kilátásokat és mely devizák mutatnak lehetőséget arra, hogy

erősödni vagy gyengülni fognak a befektetők nemzeti valutájával szemben.

http://www.mimi.hu/tozsde/kockazat.html

http://www.mimi.hu/tozsde/portfolio.html

http://www.mimi.hu/tozsde/befektetes.html

http://www.mimi.hu/tozsde/hozam.html

http://www.mimi.hu/tozsde/kockazat.html


4

Bizosítaniuk kell majd továbbá, hogy pénzük megfelelő számú piac és értékpapír

között van elosztva.

Ez a brosúra nem azért készült, hogy megmondja, hogy mi a legjobb stratégia

vagy diverzifikáció. Ahhoz természetesen túl sok személyes tényező van, amelyet

figyelembe kell venni, hogy felmérjük az Ön kockázati profilját.

Ennek a katalógusnak a célja, hogy áttekintést nyújtson a KBC Securities által az

ügyfeleknek kínált főbb pénzügyi eszközökről. Valamennyi befektetési

instrumentumnál leírjuk annak főbb jellemzőit, erősségét és gyengeségét. Az

ismertető segítséget nyújt a különböző instrumentumokhoz kapcsolódó

kockázatok megismeréséhez és megértéséhez, ezáltal segíthet a megfelelő

befektetési termékek kiválasztásában.

Egy befektetéshez kapcsolódó kockázat különböző tényezőkből adódhat. A

legfontosabb kockázatok az adóskockázat, likviditási kockázat, piaci kockázat

és annak kockázata, hogy egy befektetés nem generál rendszeresen befolyó

jövedelmet. A lehetséges kockázatok definíciója a következőképpen foglalható

össze:

A piaci kockázatot a főbb közbenső áringadozások mutatják. Ezt okozhatja a

deviza árfolyamok változása (árfolyamkockázat), de a kamatláb változások

(kamatkockázat) vagy részvény piaci ingadozások úgyszintén.

Az adóskockázat (hitelkockázat) annak a valószínűsége, hogy a vállalat vagy

a kibocsátó nem fogja tudni teljesíteni kötelezettségeit. A legtöbb esetben ezt

az adós rossz pénzügyi helyzete vagy küszöbön álló csődje okozza.

A likviditási kockázat annak kockázata, hogy egy pénzügyi eszközt csak

nehézségekkel fogunk tudni értékesíteni annak lejárata előtt.

Az árfolyamkockázat annak kockázatát jelenti, hogy befektetésünk értékére a

devizaárfolyamok változásai hatással vannak.

A kamatkockázat annak kockázata, hogy befektetésünk értékére hatással

vannak a piaci kamatlábak változása.


5

Az inflációs kockázat azt jelenti, hogy befektetésünk értékére hatással van az

általános árszínvonal emelkedése.

A környezeti tényezőktől függő kockázat annak kockázatát jelenti, hogy

befektetésünk értékére hatással vannak a környezeti tényezők, mint pédául az

adózás.

A kötvény portfolió szétterítése több kibocsátó között számottevően csökkenteni

fogja az adóskockázatot, míg a portfolió diverzifikálása több deviza között

csökkenteni fogja az árfolyamkockázatot, amelynek ki van téve. A

kamatkockázatot azzal csökkenthetjük, ha portfoliónkba pénzpiaci befektetéseket

is válogatunk.

Annak megállapítása, hogy Ön végső soron mekkora kockázatot hajlandó vállalni,

több tényezőtől is függ. Egyike ezeknek, hogy mennyire idegenkedik Ön a

kockázattól. Egyéb tényezők például az Ön befektetési idő horizontja, vagy az az

időszak, amelyre le tudja pénzét kötni. Mindazonáltal, az általános szabály az,

hogy a befektetők csak akkor hajlandók magasabb kockázatot vállalni, ha ennek

eredményképpen magasabb hozamot realizálhatnak. Ezen ok miatt ez a

katalógus a különböző befektetési instrumentumok várható hozamaival is

foglalkozik. A katalógus célja, hogy segítséget nyújtson Önnek ahhoz, hogy az

egyes befektetési termékeket és a hozzájuk kapcsolódó kockázatokat

megismerje, továbbá, hogy segítse Önt a jövőbeni befektetési döntéseinek

meghozatalában.

1. A MiFID

A MiFID mozaikszó az angol „Markets in Financial Instruments Directive”,

rövidítése, amely egy új európai uniós direktíva, mely a pénzügyi instrumentumok

kapcsán nyújtott számos befektetési szolgáltatásra vonatkozik. Az irányelv 2007.

december 1-től Magyarországon is hatályba lépett a befektetési vállalkozásokról

és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek

szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) és egyéb jogszabályok

által.


6

A MiFID célja, hogy elősegítse a fokozottabb versenyt a pénzügyi piacokon

azáltal, hogy eltávolítja a határokon átívelő értékpapírmozgások korlátait és

megszüntesse a szabályozott tőzsdék monopóliumát. Célja továbbá, hogy tovább

bővítse azon ügyfelek védelmére vonatkozó szabályokat, akik pénzügyi

eszközökkel kereskednek.

Egyike ezen védelmi szabályoknak a befektetési szolgáltatók információ

szolgáltatásra vonatkozó kötelezettsége, melynek alapján az ügyfeleket megfelelő

módon tájékoztatni kell az egyes pénzügyi eszközök természetéről és a hozzájuk

kapcsolódó kockázatokról.

A következőkben egy átfogó áttekintést talál a legfontosabb pénzügyi

eszközökről. Több és részletes információért forduljon bizalommal

Társaságunkhoz.


7

III. Az egyes pénzügyi eszközök leírása

1. Állampapírok

a. Diszkont Kincstárjegy

A Diszkont Kincstárjegy névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő egy évnél rövidebb

futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem a névértéknél

alacsonyabb, diszkont áron kerül forgalomba, lejáratkor pedig a névértéket fizeti

vissza. A diszkont összege a névérték és a vételár közötti különbség.

A Diszkont Kincstárjegy a Magyar Állam közvetlen, általános és feltétel nélküli

kötelezettségvállalása arra, hogy a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt

időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy névértékének megfizetése a

központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati

kiadásainak terhére történik. A Diszkont Kincstárjegyen alapuló követelés nem

évül el.

A Diszkont Kincstárjegyeket természetes és jogi személyek, jogi személyiség

nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

A kedvező likviditási tulajdonságokkal bíró értékpapírfajta normál piaci

körülmények közepette azonnal mobilizálható befektetést jelenthet.

Devizakülföldiek a Diszkont Kincstárjegyet a hatályos devizajogszabályok

rendelkezéseinek figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.

A Diszkont Kincstárjegy dematerializált értékpapírként kerül kibocsátásra,

alapcímlete 10.000,- Ft, azaz tízezer forint.

A Diszkont Kincstárjegy hetente tartott aukciók keretében kerül nyilvános

forgalomba, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK)

szervezésében. Az aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására

megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek részt.


8

Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott megbízással

vásárolhatják meg az állampapírokat.

Az ÁKK a 6 és 12 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat

két heti, a 3 hónapos hátralévő futamidejű Diszkont Kincstárjegy aukciókat heti

gyakorisággal szervezi. A Diszkont Kincstárjegy pénzügyi teljesítése mindig az

aukció hetét követő hét szerdája. Az aukcióra benyújtott ajánlatnak az ajánlattevő

által elvárt hozamot kell tartalmaznia.

A Diszkont Kincstárjegyek - a 3 hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy

kivételével - a pénzügyi teljesítés napján egyszerűsített eljárással bevezetésre

kerülnek a Budapesti Értéktőzsdére (BÉT).

Diszkont Kincstárjegyekkel való kereskedés a BÉT-en a lejárat előtti 5. (ötödik)

munkanapig folyik. Az elszámolás a KELER Zrt. Értéktőzsdei Állampapír

Elszámolási Szabályzata szerint, az ügylet napjától számított második (T+2)

munkanapon esedékes.

Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi

vételi és eladási árfolyamokat jegyez a Diszkont Kincstárjegy sorozataira, így

náluk az üzletszabályzatukban leírtak szerint a Diszkont Kincstárjegy a futamidő

alatt is eladható és megvásárolható. A Diszkont Kincstárjegyet a Kibocsátó lejárat

előtt nem váltja vissza.

Az ÁKK Zrt. a forgalmazó helyek közreműködésével fizeti ki a törlesztést a

befektetőknek.

A Diszkont Kincstárjegy hozama általában meghaladja az infláció mértékét. A

befektetés lejárat előtti megszüntetésével az elért nyereség nagysága függ a

visszaváltási árfolyamtól, amely a piacon kialakult aktuális hozamszint függvénye.

DKJ árfolyamának, hozamának kiszámítása

Az árfolyam kiszámítása a hozam segítségével:

árfolyam =𝑛é𝑣é𝑟𝑡é𝑘 (10 000 𝐹𝑡)

1 + (hozam / 100) x (lejáratig hátralévőnapok) / 360


9

például: 6,00% hozam és 90 nap múlva esedékes lejárat mellett: 10 000 / (1

+ (6 / 100) * 90 / 360) = 9852,21 forint, azaz a névérték 98,5221%-a.

Általában százalékos formában adjuk meg az árfolyamot, melyet a piaci

konvencióknak megfelelően 4 tizedes jegyre kerekítünk.

Fontos, hogy a bankbetétek kamatait 365 napos évvel számolva adják meg, míg a

kincstárjegyek 360 nappal számolnak. Az eltérő évszámítás miatt így például egy

6%-os hozam a kincstárjegy esetében 6,083%-os betéti kamattal egyenértékű,

mivel 6% / (365 / 360) = 6,083%

Amennyiben lejárat előtt értékesíteni kívánja befektetését, az eladott papírokon

elért hozamot a következő képlet szerint lehet kiszámítani:

realizált hozam=(eladási árfolyam

vételi árfolyam)*

360

eltelt napok száma*100

például: 9400 forintért vásárolt papír 90 nappal későbbi 9550 forintos eladása

esetén: [(9550 / 9400) - 1] * (360 / 90) * 100 = 6,38%

Példa DKJ vásárlásra – lejáratig tartva: egy befektetőnek 100 millió forintja

van, amit szeretne 12 hónapos futamidőre befektetni. A 12 hónapos DKJ aktuális

árfolyama 94,3396% (ez a névérték százalékában értendő), azaz darabonként

9433,96 forint. Így a 100 millió forintból 10 600 darab kincstárjegyet tud

vásárolni, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. Így befektetésének éves

hozama 6,00%.

Példa DKJ vásárlásra – lejárat előtti értékesítéssel: egy befektetőnek 200

millió forintja van, amit szeretne befektetni egy évre. 100 millió forintot

bankbetétben köt le 6,08%-os kamattal, míg 100 millió forintért kincstárjegyet

vásárol 6,00%-os hozammal. (Ez a báziskülönbség miatt egyenlő a 6,08%-os

betéti kamattal.) 10 600 db papírt vesz, mely lejáratkor 106 millió forintot fizet. A

tranzakciók után fél évvel (183 nappal) azonban mégis szeretne hozzájutni 100

millió forinthoz.

Ez esetben 2 megoldás közül választhat. Első lehetősége a lekötött bankbetét

feltörése. Ekkor azonban a Bank a látra szóló 1% kamatot fizeti.


10

Így a 100 millió forint befektetése után 100 500 000 forintot kap vissza. Féléves

realizált hozama mindössze 1%.

Másik lehetőség, hogy a 100 millió forintnyi kincstárjegyét értékesíti a lejárat

előtt, így a realizált hozam tekintetében három eset lehetséges, attól

függően, hogy a piaci hozamszint időközben hogyan alakult.

1. a piaci hozamszint emelkedik 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a

kincstárjegy árfolyama 7% hozam mellett 9662,73 forint/darab. Így a 10 600

darab papír 102 424 948 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 4,77%

2. a piaci hozamszint változatlan – fél évvel a vásárlás után a kincstárjegy

árfolyama 6% hozam mellett 9709,51 forint/darab. Így a 10 600 darab papír

102 920 834 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 5,75% (Bár a hozamszint

változatlan volt, az Ön realizált hozama mégsem 6%, hanem kicsivel

kevesebb. Így épül be a kamatos kamatozás a kincstárjegy árfolyamába.)

3. a piaci hozamszint csökken 1%-ponttal – így félévvel a vásárlás után a

kincstárjegy árfolyama 5% hozam mellett 9756,75 forint/darab. Így a 10 600

darab papír 103 421 545 forintot ér, azaz a féléves elért hozam 6,73%

Költségek és díjak:

A díjak mértékét a mindenkor hatályos Kondíciós Lista tartalmazza.

Adózás:

A Diszkont Kincstárjegyek hozamát jelenleg 15%-os kamatadó terheli, melyet a

kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell

szerepeltetniük az adóbevallásukban. Diszkont Kincstárjegyek esetében az adó

alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség,

amennyiben ez pozitív.

Az Szja törvény hatálya alá nem tartozó személyektől (például: jogi személyek

stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a

mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján kell

elszámolni.


11

Előnyök:

- nagyfokú likviditás

- másodlagos piacon is kereskednek vele

- gyors elszámolású ügyletek

Kockázatok:

- Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra

befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

- Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak

értéke kevesebb is lehet, mint a vásárláskor – azaz a realizált hozam

negatív is lehet. Ez abban az esetben fordul elő, ha az eladásra a

futamidőhöz képest nagyon rövid időn belül kerül sor, és/vagy a futamidő

alatt jelentősen megemelkedik a piaci kamatszint.

- a diszkontkincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza.

Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci

körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az

állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem,

vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős

veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés

esetén ez nem jelent kockázatot.

Komplexitás: Nem komplex termék

Kockázati érték és besorolás:

Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati

besorolás Védekező Óvatos Dinamikus Merész

<< Alacsony kockázat Magas kockázat >>


12

Egyes kockázati típusok értékelése: (alacsony, közepes, magas)

Visszafizetési kockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó

fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre. Alacsony,

mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett.

Hitelkockázat (adóskockázat), azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem

marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján

a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BBB) a befektetésre

ajánlott kategória alatt helyezkedik el.

Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat.

Alacsony, mert a kibocsátás magyar forintban (HUF) történik.

Likviditási kockázat, azaz annak kockázata, hogy a befektetés annak lejárata

előtt — bármikor — nem, vagy olyan áron értékesíthető, amely jelentősen eltér az

aktuális piaci értékétől, vagy maga a tranzakció jelentős hatást gyakorol a

befektetés piaci értékére. Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci

körülmények között van likvid másodpiaca.

További nem értékelt kockázatok:

Kamatkockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény piaci értékét

befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.)

alacsony.

Piaci helyzet: Az aktuális kibocsátások és közlemények megtekinthetők a

kibocsátó honlapján. (http://www.allampapir.hu/)


13

b. Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) Az Egyéves Magyar Állampapír névre szóló, egy éves futamidejű, fix

kamatozású értékpapír. Az Egyéves Magyar Állampapír a Magyar Állam

közvetlen, általános és feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az

Egyéves Magyar Állampapír névértékét és előre meghatározott kamatát a

megjelölt időben (a lejárat napján) és módon megfizeti. Az egyéves Magyar

állampapír kamatának és névértékének megfizetése a központi költségvetés,

illetve a központi költségvetés adósságszolgálati kiadásainak terhére történik.

Az Egyéves Magyar Állampapíron alapuló követelés a Kibocsátóval szemben

nem évül el.

Az Egyéves Magyar Állampapírt devizabelföldinek és devizakülföldinek

minősülő természetes személyek, valamint devizabelföldi jogi személyek és

jogi személyiség nélküli szervezetek szerezhetik meg, a nonprofit gazdasági

társaságnak nem minősülő gazdasági társaságok és a Tpt. 5.§ (1) bekezdés

60. pontja szerint intézményi befektetőnek minősülő szervezetek kivételével.

Az Egyéves Magyar Állampapíra futamideje alatt is eladható.

Devizakülföldi természetes személyek az Egyéves Magyaar Állampapírta

hatályos devizajogszabályok figyelembe vételével vásárolhatják meg és

ruházhatják át.

Az Egyéves Magyar Állampapírokdematerializált értékpapírként kerülnek

előállításra. Az Egyéves Magyar Állampapír névértéke 10.000,- Ft, azaz

tízezer forint.

Az Egyéves Magyar Állampapír hetente ismétlődő jegyzés útján kerül

forgalomba hozatalra.



Adózás:


14

Az Egyéves Magyar Állampapírok hozamát jelenleg 15%-os kamatadó terheli,

melyet a kifizető von le, vall be és fizet meg az adóhatóság fele. A befektetőknek

nem kell szerepeltetniük az adóbevallásukban. Kamatozó Kincstárjegyek esetében

az adó alapja a megszerzéskor fizetett és eladáskor kapott érték közti különbség,



stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kamatadót, azt a


elszámolni.

Előnyök:

- Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában

magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek.

- gyors elszámolású ügyletek

- heti rendszerességű új kibocsátás

Kockázatok:

- Amennyiben hosszabb lejáratú papírt vásárol, mint amilyen időtartamra

befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

- Amennyiben a futamidő alatt a kincstárjegyet eladni kényszerül, annak





- a kincstárjegy a magyar állam csődjének kockázatát hordozza.

Államcsőd esetén a tőkeveszteség korlátlan is lehet. Extrém piaci

körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008 novemberében) az

állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen esetben a kötvényt nem,

vagy csak igen magas hozamszinten tudja értékesíteni, ami jelentős

veszteséget vagy likviditási problémát okozhat. Lejáratig tartott befektetés

esetén ez nem jelent kockázatot.



15


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati






mert a kincstárjegy struktúráját tekintve tőkevédett.


marad fizetőképes a futamidő alatt. Közepes, mert nemzetközi besorolások

alapján a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása a befektetésre

ajánlott kategóriában helyezkedik el.






befektetés piaci értékére. Közepes, mert a kincstárjegyeknek normál piaci




befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.)

alacsony.




16

c. Államkötvény

A kötvény névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvényben a

kibocsátó (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt pénzösszegnek

az előre meghatározott kamatát vagy egyéb jutalékait, valamint az általa vállalt

esetleges egyéb szolgáltatásokat (a továbbiakban együtt: kamat), továbbá a

pénzösszeget a kötvény mindenkori tulajdonosának, illetve jogosultjának (a

hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetőleg teljesíti.

A Magyar Államkötvény a Magyar Állam által kibocsátott, névre szóló

értékpapír. A Magyar Államkötvény a Magyar Állam közvetlen, általános és

feltétel nélküli kötelezettségvállalása arra, hogy az államkötvény névértékét és

előre meghatározott kamatát (vagy egyéb járulékait) a megjelölt időben és

módon megfizeti. A kötvényben megtestesített adósság az államadósság

része. A Magyar Államkötvény kamatának és névértékének megfizetése a

központi költségvetés, illetve a központi költségvetés adósságszolgálati

kiadásainak terhére történik. A Magyar Államkötvényen alapuló követelés nem

évül el.

A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség

nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között.

Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a

Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és

ruházhatják át.

A Magyar Államkötvények dematerializált értékpapírként kerülnek

kibocsátásra, alapcímletük 10.000,- Ft, azaz Tízezer forint.

A Magyar Államkötvény egy évnél hosszabb futamidejű, kamatozó állampapír.

Jelenleg négyféle, 3, 5, 10 és 15 éves futamidővel kerülnek kibocsátásra. A

Magyar Államkötvény aukció útján került nyilvános értékesítésre az

Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK) szervezésében. Az

állampapír aukciókon jelenleg kizárólag az állampapírok forgalmazására


17

megbízási szerződést kötött forgalmazók (elsődleges forgalmazók) vehetnek

részt. Befektetők aukció útján az elsődleges forgalmazóknak adott

megbízással vásárolhatják meg az állampapírokat. Az aukciókat minden páros

hét csütörtökén tartja a kibocsátó, amikor is egyszerre kétféle kötvény kerül

felajánlásra. Jelenleg az egyik alkalommal a 3 és 5 éves fix kamatozású, a

következő alkalommal a 3 éves fix és a 10 vagy a 15 éves fix kamatozású

állampapír értékesítése történik. Az aukciós ajánlatban az ajánlattevőnek az

általa megajánlott nettó árat kell megjelölnie.

A hozam a befektetők elvárásait tükrözi a gazdaság teljesítőképességével és

az infláció alakulásával kapcsolatban. Az egyes államkötvények hozama a

futamidő növekedésével egyenes arányban csökken. A papír futamidejéből

adódóan alkalmas rövid illetve hosszú távú befektetésre is. Rövidtávon,

spekulatív jelleggel (az államkötvények árfolyam emelkedésére számítva)

kiugró extrahozam is elérhető.

Az Elsődleges forgalmazók, valamint a Magyar Államkincstár fiókhálózata napi

vételi és eladási árfolyamot jegyez a Magyar Államkötvény sorozataira, így

náluk, az üzletszabályzatukban leírtak szerint a kötvények futamidő alatt is

eladhatók és megvásárolhatók.

A Magyar Államkötvények a pénzügyi teljesítés napján bevezetésre kerülnek a

Budapesti Értéktőzsdére (BÉT). A BÉT-en a Magyar Államkötvénnyel való

kereskedés a BÉT szabályzataiban foglaltaknak megfelelően folyik. Az

elszámolás a KELER Rt. Egységes Szabályzata szerint, az ügylet napjától

számított második (T+2) munkanapon esedékes.

Az ÁKK Zrt. a forgalmazó helyek közreműködésével fizeti ki a kamatokat és a

törlesztést a befektetőknek.




18

Adózás:

Az államkötvények hozamát 15%-os kamatadó terheli. Az adót a kifizető vonja

le, vallja be és fizeti meg az adóhatóság fele. A befektetőknek nem kell

szerepeltetniük az adóbevallásukban. Az Államkötvények esetében kamatadó

terheli az államkötvények kamatfizetési napján jóváírt kamatot, valamint az

államkötvényen elért árfolyamnyereséget, amelynek alapja a megszerzéskor

fizetett érték és az eladáskor/lejáratkor kapott ellenérték különbsége,




mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási törvények alapján

kell elszámolni.

Előnyök:

- Fix kamatozású államkötvények esetén fix, előre ismert hozam. Általában

magasabb hozamot biztosít, mint a banki lekötött betétek.

- Likvid, másodlagos piacon (is) kereskednek vele.

Kockázatok

- Amennyiben hosszabb lejáratú állampapírt vásárol, mint amilyen

időtartamra befektetni szeretne, a realizált hozam bizonytalan.

- Amennyiben a futamidő alatt az államkötvényt eladni kényszerül, annak





- Az államkötvénybe fektetett összeg visszafizetése a magyar állam

csődjének kockázatát hordozza. Államcsőd esetén a tőkeveszteség

korlátlan is lehet.

- Extrém piaci körülmények közepette (mint pl. legutóbb 2008

novemberében) az állampapírok piaca rövid időre szünetelhet. Ilyen

esetben a kötvényt nem, vagy csak igen magas hozamszinten tudja


19

értékesíteni, ami jelentős veszteséget vagy likviditási problémát okozhat.

Lejáratig tartott befektetés esetén ez nem jelent kockázatot.

- Amennyiben egy kötvény hozamszintjét tartósan és jelentősen meghaladó

inflációs környezet alakulna ki Magyarországon, az állampapírba fektetett

összeg veszíthet vásárlóértékéből.



Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati


Hátralévő

futamidő <=3 év <=10 év >10 év





mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett.


marad fizetőképes a futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján

a kibocsátó által kibocsátott értékpapírok besorolása (S&P: BBB) a befektetésre








20

befektetés piaci értékére. Közepes, mert a kötvénynek normál piaci




befolyásolják a kamatváltozások (pl. jegybanki alapkamat, BUBOR stb.). Ez

hátralevő futamidőtől függően alacsony és magas is lehet.

Inflációs kockázat, azaz annak kockázata, hogy az infláció egy kötvény paci

értékét a készpénzre gyakorolt hatásánál nagyobb mértékben befolyásolja. A

hátralevő futamidőtől és az inflációs várakozásoktól függően változhat. (Pl. a

magas inflációs várakozások csökkentik egy fix kamatozású kötvény piaci árát)

Külső tényezőkhöz kapcsolódó kockázat, azaz annak kockázata, hogy egy kötvény

piaci értékét olyan külső tényezők befolyásolják, mint pl. az adórendszer.




21

2. Vállalati kötvények A vállalati kötvények hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek esetében a

kibocsátó cég vállalja a visszafizetési garanciát. A cégek kötvényeket,

beruházásaik finanszírozása, esetleg korábban felvett hiteleik visszafizetése

céljából bocsátanak ki. A különféle konstrukcióknak megfelelően ezek lehetnek fix

és változó, esetleg vegyes kamatozásúak.

Vállalati kötvényekbe történő befektetés esetén amire a leginkább figyelni kell, az

a kibocsátó személye, hiszen míg az állam által kibocsátott papírok mögött az

állam áll, ő vállal garanciát a visszafizetésükért, addig a vállalati kötvények esetén

igen nagy eltérések lehetnek a kibocsátó vállalatok között. Egy kibocsátó

minősítését független minősítő ügynökségek végzik, és fizetőképességi vagy

besorolási osztályzat formájában teszik közzé az adósokra, illetve azok

kibocsátásaira vonatkozó minősítéseiket. A minősítési rendszerek minőségi és

mennyiségi értékelési szempontokat egyaránt figyelembe vesznek: az elemzés

számos tényezőre kiterjed, a kibocsátó székhely országának gazdasági

helyzetétől kezdődően, az ágazati trendek elemzésén és a kibocsátó egyéni

helyzetének megítélésén át a kibocsátás jellemzőinek gazdasági és jogi

megítéléséig. A kibocsátóra illetve a kötvényére adott minősítés kihat a

későbbiekben kibocsátandó kötvények kondícióira, elsősorban a hozam

nagyságára. Általánosságban elmondható, hogy egy társaság hitelminősítéséből

adódóan magasabb kockázattal kell számolnunk az általa kibocsátott

instrumentumok esetében, ezáltal az elvárt hozam is magasabb, mint a

gazdálkodásának színhelyéül szolgáló ország által kibocsátott, hasonló

futamidejű állampapírok esetében. Persze vannak kivételek: olyan társaságok,

amelyek kockázata minősítésük (pl.: "AAA", amely a legmagasabb, legjobb szintű

besorolást jelenti) alapján alacsony, ezáltal hozamuk is közelít egy hasonló

futamidejű állampapíréhoz.




22

Adózás:

Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetében az adózás jellege attól

függ, hogy az adott vállalati kötvény nyilvánosan forgalomba hozott és

forgalmazott értékpapír vagy sem. Amennyiben igen, akkor a kamatjövedelemnek

megfelelően adózik a vállalati kötvény. Abban az esetben, ha nem, akkor —

tekintettel a tőzsdei forgalmazásra — a kötvényekhez kapcsolódó hozamok

(értékesítéshez kapcsolódó árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből

származó jövedelemnek minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities

Magyarországi Fióktelepe nem von le személyi jövedelemadót az ügyféltől, az

adót önadózással kell bevallani és megfizetni az adóévet követően, a kifizető által

kiállított igazolás alapján. A jelenlegi adójogszabályok értelmében az ellenőrzött

tőkepiaci ügyleteken elért árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti

nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-

előtakarékossági számlán és a Tartós befektetési számlán elhelyezett

befektetések, amelyekre speciális adózási szabályok vonatkoznak.


stb.) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi

jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó adózási

törvények alapján kell elszámolni.

Az adókiegyenlítés során az adóévben realizált ügyleti nyereség csökkenthető az

adóévben, vagy az azt megelőző két adóévben bevallott, de még nem

figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá az ügyleti nyereség

csökkenthető a járulékos költségekkel, mint pl. tőzsdei bizományosi díjak, illetve

számlavezetési díjak.

Előnyök

- Általában fix, előre tudott hozam.

- A magasabb hitelezői kockázat fejében általában magasabb hozamot

biztosít, mint az állampapírok.


23



Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati






mert a kötvény struktúráját tekintve tőkevédett.

Hitelkockázat, azaz annak kockázata, hogy a kibocsátó nem marad fizetőképes a

futamidő alatt. Magas, mert nemzetközi besorolások alapján a kibocsátó által

kibocsátott értékpapírok besorolása (Moody’s: Ba3) közvetlenül a befektetésre


Devizakockázat, azaz a deviza-árfolyam változásából eredő kockázat. Azt

feltételezve, hogy a befektető a befektetéshez forint eszközökkel rendelkezik,

magas, mert euróban történt a kibocsátás. EUR eszközök esetén ez a kockázat

alacsony.


előtt nem vagy csak veszteséggel értékesíthető. Közepes, mert a kötvénynek van

likvid másod piaca, de ez nem jelenti azt, hogy normál piaci körülmények között

is bármikor értékesíthető.

Piaci helyzet: Tőzsdére bevezetett értékpapírok esetén tőzsdei árfolyamok

adatai elérhetők a BÉT honlapján (www.bet.hu). Nem

tőzsdei értékpapírok esetén árfolyam adatok elérhetőek a kibocsátó honlapján


24

3. Részvények

A részvény a vállalkozások (részvénytársaságok) alapításakor, alaptőkéjük

emelésekor kibocsátott értékpapír, amely a vállalkozás alaptőkéjének (jegyzett

tőkéjének) meghatározott (névértékének megfelelő) hányadát testesíti meg.

A részvény megvásárlásával a tulajdonos a pénzét névlegesen a társaság

rendelkezésére bocsátja, részt vállalva ezáltal a társaság tevékenységében rejlő

kockázatokból, illetve gazdálkodásának eredményeiből. A részvény tulajdonosa

igényt formálhat az osztalékra (tulajdona arányában kifizetett nyereségre), a

tőkeemelésnél elővételi joga lehet az új részvényekre, a társaság felszámolásakor

pedig jogosult a bevétel tulajdonrészesedés szerinti hányadára. A részvényesnek

tulajdona arányában szavazati joga van a közgyűlésen. Lehet névre, és

bemutatóra szóló. Speciális fajták: elsőbbségi (osztalék, szavazati, stb.), dolgozói,

kamatozó.

Egy részvény árfolyamát a pillanatnyi kereslet-kínálat határozza meg. Az árfolyam

kialakulásában mind belső, mind pedig külső tényezők szerepet játszanak. Egy

vállalat értékét belülről meghatározzák: a vállalat pénzügyi helyzete, a

technológiai fejlettsége, kereskedelmi pozíciója, befektetési stratégiája és a

vállalat, valamint a szektor jövőbeni kilátásai. Továbbá a tőzsdékre és különösen

az egyes részvényekre hatással vannak külső tényezők, úgymint a politikai

események, a hazai gazdasági és monetáris helyzet, valamint érzelmi,

pszichológiai és egyéb irracionális tényezők, amelyek bármely irányba növelhetik a

részvénypiaci ingadozásokat. Mindenez tényezők kombinációja élesen

befolyásolhatja a részvények árfolyamát.




25

Adózás:

Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei

forgalmazásra — a részvényhez kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó

árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek

minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem

von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az

adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi

adójogszabályok értelmében az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért

árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi

jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a

Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási

szabályok vonatkoznak.







figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá, az ügyleti nyereség


számlavezetési díjak. .

Az EGT-államokon kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét, ill. a

tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 15% személyi jövedelemadó

+ 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amelyet a kifizető von le, mert

ezek az ügyletek árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóznak.

A tőzsdei részvények után kapott osztalékot 15% adó terheli, amennyiben az

adott részvény bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint

elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az

adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama.

https://uj.jogtar.hu/


26

Amennyiben, a fentiek tőzsdéken kívül bejegyzett részvény fizet osztalékot, akkor

14% egészségügyi hozzájárulás (EHO-t) is terheli az osztalékot. Az osztalékadót

és az egészségügyi hozzájárulást a kibocsátó vonja le, a befektetők számláján

már az adózott, nettó összeg kerül jóváírásra.

A termékben rejlő kockázatok:

Sem a profit, sem az osztalék, sem pedig árfolyamnyereség előre nem ismert

illetve nem garantált, sőt a befektetés teljes egésze elveszhet. A részvényekbe

történő befektetés szaktudást igényel, a piac és mindazon tényezők folyamatos

figyelését, amelyek hatással lehetnek a részvény árfolyamának alakulására.

Lényeges egy minimális diverzifikáció a különböző szektorban működő cégek

részvényei között. Aki részvényekbe fektet, elfogadható nagyságú tőkével kell

rendelkeznie. Nem megfelelő nagyságú befektethető tőkével rendelkezők részére

nem javasolt ez a befektetési forma, ezért e befektetés magas kockázatúnak

tekinthető.



Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati





fizetőképességén kívüli egyéb okból a tőke nem kerül visszafizetésre.

Magas, mert a részvény jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem

hozamfizetést.


27


marad fizetőképes a futamidő alatt.

Részvények esetén ez nem értelmezhető. Általánosságban azonban

elmondható, a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s

egy csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek.


Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a részvény

denominációjával akkor alacsony, ha a jövedelem pénzneme eltérő magas.




befektetés piaci értékére.

Alacsony, mert a részvénynek a Budapesti Értéktőzsdén való forgalmazás miatt

— normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca. Ez azonban nem

jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe kötelezettséget vállal

a részvény visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A likviditás

esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat biztosítani, és

az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal felelősséget.

Előnyök

- Tapasztalatok szerint a részvények hosszabb távon a legtöbb befektetési

eszköznél magasabb hozamot biztosítanak. Ez – többek között - a

befektetők által megkövetelt kockázati prémium miatt van.

- Részvénybefektetés esetén a befektetés teljes egésze elveszhet, ám

amennyiben a vállalkozás jól teljesít, abban az esetben rendkívül magas

hozamot lehet elérni.


28

Piaci helyzet: A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények árfolyama és a

hozam alakulása megtekinthető a BÉT honlapján. (www.bet.hu)

http://www.bet.hu/


29

4. Certifikátok

a. Index Certifikátok

Az index certifikátok pofonegyszerű működésüknek köszönhetően a

legnépszerűbb certifikáttípusok közé tartoznak. Ezeknek a termékeknek a fő

jellegzetessége az, hogy egy az egyben leképezik a mögöttes részvény,

részvényindex, kötvény vagy akár nyersanyag mozgását.

Az index certifikátokkal a befektetők tehát alacsony költség mellett

fektethetnek be egy teljes részvénykosárba anélkül, hogy egyedi részvényeket

kellene vásárolniuk. Ráadásul az index certifikátok olyan egzotikus piacokhoz is

hozzáférést biztosítanak, amelyeken a befektetők saját bankjukon vagy

brókercégükön keresztül egyáltalán nem, vagy csak nagyon magas költségek

mellett kereskedhetnének.

A nagy nemzetközi részvényindexek értéke gyakran több ezer pont. Annak

érdekében, hogy a befektetőknek ne kelljen több ezer eurót költeni egyetlen

értékpapírra, a legtöbb certifikátnak létezik egy arányszáma. Egy 0,1-szeres

arányú certifikát például egytizedét testesíti meg az index méretének, ennek

köszönhetően akár kisebb összeggel is részesülhetünk az indexek

teljesítményéből.

A hagyományos index certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása

esetén érdemes vásárolni:

A részvényárfolyamok emelkedésére számítunk,

Egyedi részvénybefektetések helyett kockázatainkat diverzifikálni

szeretnénk

Egy teljes kosarat szeretnénk megvásárolni, alacsonyabb költséggel

Futamidő


30

Az index certifikátok futamideje néhány héttől kezdve néhány évig terjedhet. A

futamidő végén a papír megszűnik, a certifikát kifutáskori értéke pedig

jóváíródik az ügyfélszámlán. Léteznek azonban nyílt végű index certifikátok is,

amelyek egyáltalán nem rendelkeznek lejárattal.



Adózás:

Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek

származik jövedelme certifikátokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből

származó jövedelemnek minősül, és adózása a részvényeknél leírtakkal

egyezik meg.



jövedelemadót, azt a mindenkor hatályos, adott személyekre vonatkozó

adózási törvények alapján kell elszámolni.

Előnyök

Alacsony költséggel fektethetnek be részvénykosarakba a befektetők

Hozzáférés egzotikus piacokhoz

Kockázatok

A tőkeáttételeles jellege miatt kifejezetten kockázatos terméktípusnak

tekinthető.


31

1. Certifikát árfolyamára ható tényezők:

Mögöttes eszköz árfolyamváltozása

Mögöttes eszköz várt osztalékfizetésének változása

Kamatszint változása

Lejáratig hátralévő időszak

2. Árfolyam-kockázat (deviza): devizaalapú értékpapírok vásárlásával Ön

árfolyamkockázatot is vállal, mivel az adott pénznem forintban kifejezett

értéke a deviza-árfolyam függvényében változhat. Az árfolyamkockázat

ráadásul többszörös is lehet, ha például certifikátunk devizája eltérő az

alaptermék devizájától (pl.: Apple részvény eurós certifikáttal)

3. Partnerkockázat: jogi szempontból minden strukturált termék bemutatásra

szóló kötvénynek minősül. Ha tehát a kibocsátónak fizetési nehézségei

adódnak vagy fizetésképtelenné válik, a befektetett tőkét semmi nem védi.

Komplexitás

Komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati





32



Magas, mert a tőkeáttétel jellegéből adódóan nem garantál sem tőke-, sem

hozamfizetést.



Certifikátok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős

ügylet a befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy

csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a certifikát mögöttes

terméke nyersanyag vagy áru, a certifikát tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik

követelésekkel a kibocsátó felé.


Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a certifikát






Alacsony, mert a certifikát a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken

való forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid

másodpiaca. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi

Fióktelepe kötelezettséget vállal a certifikát visszavásárlásra illetve folyamatos

forgalmazására. A likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud

másodpiaci árat biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep

nem vállal felelősséget.

Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető certifikátok árfolyama megtalálható

honlapunkon: https://www.kbcequitas.hu/certifikatkereso


33

b. Diszkont Certifikátok

A diszkont certifikátok működése nagyon hasonló az index certifikátokéhoz,

hiszen ezekkel a termékekkel is mögöttes termékek árfolyamának

növekedésére tudunk spekulálni egyszeres tőkeáttétel mellett.

A fő eltérést az jelenti, hogy a diszkont certifikátokkal alacsonyabb áron tudjuk

magunkat bevásárolni a mögöttes termék árfolyammozgásába, mintha

ugyanezt index certifikáttal tennénk meg. Így a diszkont certifikát akkor is jó

vétel lehet, ha az alaptermék oldalazására számítunk. A diszkont ebben az

esetben úgy működik, mint egy biztonsági tartalék, pozíciónkon akkor

szenvedünk el veszteséget, ha a mögöttes termék az alá a szint alá csökken,

ahol az értékpapírt vásároltuk.

A diszkont finanszírozásához a kibocsátók egy cap-et (felső határt)

alkalmaznak, ami korlátozza az elérhető hozam maximális mértékét. A cap

elérése után hiába emelkedik tovább az alaptermék árfolyama, a certifikát

árfolyama a cap szintjét nem haladja meg. Összességében tehát a diszkont

certifikáttal alacsonyabb bekerülési áron vásárolhatunk egy termékből, viszont

cserébe korlátozzuk a nyereségünket.

Diszkont certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes

vásárolni:

A mögöttes termék árfolyamának stagnálására számítunk.

A mögöttes termék árfolyamának enyhe, a diszkont mértékénél kisebb

csökkenésével számolunk.

A mögöttes termék árfolyamának enyhe, a cap mértékénél kisebb

emelkedésére számítunk.




34

Adózás:




egyezik meg.





Előnyök

Oldalazó piacon jól használható

Alacsonyabb áron vásárolhatunk, azonban a nyereség is korlátozott

Kockázatok


tekinthető.












35




Komplexitás

Komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati







hozamfizetést.









36

















c. Bónusz Certifikátok

A bónusz certifikátok legfőbb vonzerejét az jelenti, hogy használatukkal

magasabb hozamokat lehet elérni stagnáló piacokon is. Ha a mögöttes termék

árfolyama nem esik be futamidő alatt egy bizonyos küszöbérték (biztonsági

szint) alá, futamidő végén megkapjuk a bónusz mértékét. Mindemellett ha a

mögöttes termék árfolyama meghaladja a bónusz szint mértékét, a

növekedésből onnantól kezdve teljes mértékben, korlátozás nélkül

profitálhatunk.

A bónusz certifikátok árfolyama annál jobban közeledik a bónusz szinthez,

minél távolabbra kerül a biztonsági szinttől az alaptermék árfolyama, és minél

inkább közeledik a futamidő vége.


37

Bónusz certifikátokat tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes

vásárolni:

A mögöttes termék árfolyamának stagnálására, emelkedésére vagy

enyhe csökkenésére számítunk

Szeretnénk nyitva hagyni pozíciónk növekedési lehetőségét, nem úgy,

mint a diszkont certifikátok esetében.

Bizonyosak vagyunk benne, hogy certifikátunk a teljes futamidő alatt

nem süllyed le a biztonsági szint alá, mert akkor a bónusz lehetősége

elveszik.



Adózás:




egyezik meg.


stb) nem von le a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe személyi



Előnyök

Magasabb hozam elérése stagnáló piacon

Kockázatok


tekinthető.


38














Komplexitás

Komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati





39




hozamfizetést.

























40

d. Opciós Certifikátok

Az opciós kötvények (reverse convertibles) olyan értékpapírok, amelyek a

kötvények és a részvények tulajdonságait egyaránt hordozzák. Annyiban

viselkednek kötvényként, hogy futamidő alatt egy, a piacinál vonzóbb fix

kuponfizetést ígérnek a mögöttes termék árfolyamától függetlenül.

Részvényként pedig annyiban viselkednek, hogy a befektető a kamatfizetésért

cserébe részesülhet az alaptermék (negatív) teljesítményéből is. Futamidő

végén a certifikát kibocsátónak opciója van arra, hogy válasszon: az eredetileg

befektetett összeget, vagy pedig a mögöttes részvényeket fizeti vissza a

befektetőnek. Ha tehát a mögöttes termék árfolyama a lehívási ár alatt

található futamidő végén, a befektető a fix kamatbevétel mellett realizálja a

pozíción keletkezett veszteséget is.

Az opciós kötvények működése és kockázati profilja nagyon hasonlít a diszkont

certifikátokéra, mivel felülről korlátos a nyereség. A fő különbséget az jelenti,

hogy a diszkont certifikátok működése könnyebben átlátható, hiszen nem

százalékos formában kereskedjük őket, illetve azok előnyeit már vásárláskor

realizálhatjuk.

Opciós kötvényeket tehát a következő feltételek fennállása esetén érdemes

vásárolni:

A mögöttes termék árfolyamának stagnálására, vagy enyhe

emelkedésére számítunk

Szeretnénk rendszeres kamatbevételt realizálni a futamidő időtartama

alatt




41

Adózás:




egyezik meg.





Előnyök

Kötvények és részvények tulajdonságainak együttese

Rendszeres kamatbevétel lehetősége

Kockázatok


tekinthető.












42




Komplexitás

Komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati







hozamfizetést.









43

















e. Turbo Certifikátok

A tőkeáttételes certifikátoknak több típusa is létezik, azonban a legismertebbek

mind közül a turbó certifikátok. Ezek a típusok 2001-es felbukkanásuk óta,

robbanásszerűen terjedtek el a befektetők körében, és óriási népszerűségre

tettek szert az elmúlt évtizedben.

A turbó certifikátok megnövekedett nyerési és bukási esélyt, tehát magasabb

kockázatot hordoznak magukban. Ez a kockázat a gyakorlatban azt jelenti,

hogy egy turbó certifikát jóval hamarabb tudja értékét megsokszorozni, vagy

hamarabb tud kiütődni (lenullázódni) egy részvényhez vagy egy index

certifikáthoz képest.


44

A turbó certifikátok tehát a lejáratukat megelőzően, idő előtt is kiütődhetnek,

ha a mögöttes eszköz ára eléri a kiütési küszöböt. A termék kialakításától

függően ekkor vagy értéktelenül lejár, vagy egy maradványérték kerül

kifizetésre. Stop-szinttel nem rendelkező termékek esetén nincs

maradványérték, mivel ezeknél a típusoknál a kiütési küszöb megegyezik azzal

a szinttel, ahol a certifikátunk elértéktelenedik (lehívási ár).

Tőkeáttétel

Annak mértékét, hogy az alaptermék változására mennyire érzékenyen reagál

a certifikátunk, a tőkeáttétel mutatja meg, amely termékenként más és más.

A tőkeáttétel adott certifikátoknál időben dinamikusan is változik, ugyanis

minél közelebb vagyunk a certifikát kiütési szintjéhez, a tőkeáttétel annál

nagyobb lesz.

Kereskedés irányai

A turbó certifikátoknak két típusa van, attól függően, hogy a papír mozgása

megegyező, vagy pedig ellentétes az alaptermék mozgásával:

Vételi turbó (long) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára

emelkedik

Eladási turbó (short) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára

csökken

Stop-szint

A turbó certifikátoknak léteznek olyan változatai, amelyek kiütődés után

biztosítanak maradványértéket, és olyanok is, ahol nincs meg ez a lehetőség:

Stop-szinttel rendelkező turbó certifikátok: Ezen termék kiütési szintje

vételi turbó esetén a lehívási ár fölött, eladási turbó esetén a lehívási ár

alatt van, így a certifikát még azelőtt kiütődik, hogy az értéke

lenullázódna. Ha az árfolyam átlépi a kiütési szintet, a termék


45

kereskedése megszűnik, azonban a befektető hozzájut valamennyi

maradványértékhez.

Stop-szinttel nem rendelkező turbó certifikátok: A lehívási ár és a kiütési

szint megegyezik – ebben az esetben kiütődésnél a certifikátunk

kiütődés esetén teljesen elértéktelenedik

Futamidő

A legtöbb turbó certifikát futamideje néhány héttől néhány hónapig terjed.

Léteznek azonban nyílt végű turbó certifikátok is. Ezek csak akkor járnak le,

amikor a mögöttes eszköz átlépi a kiütési szintet.



Adózás: Amennyiben az Szja törvények hatálya alá tartozó magánszemélynek



egyezik meg.





Előnyök

A tőkeáttét felnagyító hatása miatt alacsonyabb volatilitású termékekkel

is tudunk oly módon kereskedni, hogy azzal akár magas hozamot érjünk

el (indexek), persze magasabb kockázattal.

A részvénybefektetésnél magasabb hozam elérése

A veszteség korlátos a kiütési szint miatt


46

Kockázatok


tekinthető.














Komplexitás

Komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati




47





hozamfizetést.























48



f. Warrantok

A warrantok a turbó certifikátokhoz nagyon hasonló tőkeáttételes termékek.

Ezek vételi vagy egy eladási opciót testesítenek meg, működésük pedig egy

egyszerű hétköznapi példával írható le.

A warrantok tőkeáttételes termék lévén a turbó certifikátokhoz hasonlóan

szintén magasabb kockázatot hordoznak magukban, ami azt jelenti, hogy egy

warrant jóval hamarabb tudja értékét megsokszorozni, vagy lenullázni egy

részvényhez vagy egy befektetési certifikáthoz képest.

Annak mértékét, hogy az alaptermék változására mennyire érzékenyen reagál

a certifikátunk, a tőkeáttétel mutatja meg, amely termékenként más és más. A

warrantok esetében a tőkeáttételi mutatót Omegának hívjuk.

A tőkeáttétel adott warrantoknál időben is folyamatosan változik, ugyanis

minél közelebb vagyunk a warrant lehívási árához, a tőkeáttétel annál

nagyobb lesz.

A warrantoknak két típusa van, attól függően, hogy a papír mozgása

megegyező, vagy pedig ellentétes az alaptermék mozgásával:

Call warrant (long) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára

emelkedik

Put warrant (short) értéke akkor nő, amikor a mögöttes termék ára

csökken


49

A warrantoknak értéke nem csak a belső értékből tevődik össze, ami az

alaptermék árváltozásától függ, hanem az időértékből is. Egy warrant

időértéke ugyanis attól is függ, milyen messze van a futamidő vége, mekkora

a kamatszint, mekkora az alaptermék volatilitása, és az általa kifizetett

osztalék, ha részvény az alaptermék.

Futamidő vége

Minél közelebb van a futamidő vége, a warrant értéke annál alacsonyabb lesz,

hiszen napról napra kisebb az esélye annak, hogy a mögöttes termék értéke

nagy mozgásokat ír le a hátralevő időszakban.

Kamatszint:

A kockázatok elkerülése érdekében a kibocsátóknak a piacról le kell fedezniük

az alaptermék mozgását. Vételi opció esetén nekik a tőkeáttételnek megfelelő

méretű vételi pozíciókat kell nyitniuk, amihez nagyobb tőkére van szükség. A

tőke elmaradt kamatát pedig a warrant árába építik bele. Long pozíció esetén

a kamatok emelkedése növeli a warrantunk árát, short pozíció esetén viszont

csökkenti.

Osztalék:

Mivel a kibocsátó a nyitott pozíciókat lefedezi (megveszi helyettünk azt, amire

spekulálunk), ezért részesül az osztalékokból is. Ezeket a kapott osztalékokat

úgy építi be a warrantok árába, hogy olcsóbbá teszi őket. Put opciók (short

pozíció) esetében ennek a fordítottja igaz.


50

Mögöttes termék volatilitása :

A warrantoknak aszimmetrikus kockázati profilja van, hiszen veszteségeink

korlátozottak a tőkénk értékében, azonban a nyereségeink felfelé nyitottak

(call warrant – long pozíció esetében). Ennek következtében azok a warrantok,

amelyekhez a kapcsolódó alaptermék nagy árfolyammozgásokra képes (így

nagyobb profitokat képes hozni a veszteséghez képest), drágább lesz. Több

hasonló paraméterrel rendelkező termék közül érdemes azt választanunk,

amelynek a feltételes volatilitása a legkisebb.

A warrantok leginkább abban különböznek a turbó certifikátoktól, hogy ha a

mögöttes termék árfolyama a lehívási ár alá kerül, ezek a termékek nem

szűnnek meg. Aktuális belső értékük ugyan 0, azonban az időértékük miatt

ezekkel még lehet kereskedni, hiszen van rá esély, hogy futamidő végéig a

lehívási ár fölé emelkedjenek.



Adózás:


származik jövedelme warrantokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből


egyezik meg.






51

Előnyök

A tőkeáttét felnagyító hatása miatt alacsonyabb volatilitású termékekkel

is tudunk oly módon kereskedni, hogy azzal akár magas hozamot érjünk

el (indexek), persze magasabb kockázattal.

A részvénybefektetésnél magasabb hozam elérése

A veszteség korlátos a kiütési szint miatt

Kockázatok


tekinthető.














Komplexitás

Komplex termék


52


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati







hozamfizetést.



Warrantok esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős


csőd eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha a warrant mögöttes

terméke nyersanyag vagy áru, a warrant tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik



Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos a warrant



53





Alacsony, mert a warrant a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken



Fióktelepe kötelezettséget vállal a warrant visszavásárlásra illetve folyamatos




Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető warrantok árfolyama megtalálható



54

5. ETF

Az ETF olyan nyilvánosan elérhető befektetési alap, ahol jellemzően egy adott

index, alindex, vagy nyersanyagpiaci termék mozgását követi. Az ETF-ek,

olyan strukturált termékek, amik árfolyamát a tőzsdén folyamatosan jegyzik,

így tulajdonképpen ugyanúgy kereskedhetőek mintha részvények lennének.

Az ETF-ek több módón is csoportosíthatók:

melyik földrajzi régióban forgó alaptermékeket fednek le,

milyen devizában kereskedhetőek,

milyen a befektetési stratégiája,

fizet-e osztalékot,

a kereskedés iránya szerint,

egyszeres, vagy többszörös tőkeáttételűek



Adózás:


származik jövedelme ETF-ből, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből

származó jövedelemnek minősül, amennyiben EGT államban (vagy olyan

államban, amellyel Magyarországnak van kettős adóztatás elkerüléséről szóló

egyezménye) működő befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek. Az

adózása a részvényeknél leírtakkal egyezik meg ebben az esetben.

Ha nem ilyen országban működő befektetési szolgáltatóval kötötték az ETF

ügyletet, akkor a befektetési jegyekhez hasonlóan kamatjövedelemből

származó jövedelemnek számít.


55





Előnyök

Rengeteg befektetési lehetőség közül választhatunk

Könnyen diverzifikálható a portfóliónk, ami a hosszú távú siker titka a

befektetéseknél

Jelentősen olcsóbb, mintha saját magunk, vagy egy vagyonkezelő

segítségével próbálnánk elérni a diverzifikációt

Kockázatok


tekinthető.

Devizakockázat (Az EFT-ek általában külföldi devizában vannak, ennek

árfolyama a forinttal szemben folyamatosan változik.)

Partnerkockázat (Az EFT kezelője megszűnik, bajba kerül. Szerencsére

ez azért a nagyoknál nem igazán fordult még sokszor elő.)

Követési hiba (Időnként azért előfordulhat, hogy az ETF egy mögöttes

indexet nem teljesen pontosan követ le, bár azért a nagyoknál ennek

mértéke elhanyagolható.)

Komplexitás

Komplex termék


56


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati







hozamfizetést.



ETF-ek esetén ez nem értelmezhető. Ha a mögöttes termék határidős ügylet a

befektető nem hitelezői, hanem tulajdonosi jogokkal rendelkezik, s egy csőd

eseménynél követelései teljesen elveszhetnek. Ha az ETF mögöttes terméke

nyersanyag vagy áru, az ETF tulajdonosa úgyszint nem rendelkezik követelésekkel

a kibocsátó felé.


Azt feltételezve, hogy a befektető jövedelmének pénzneme azonos az ETF



57





Alacsony, mert az ETF a Budapesti Értéktőzsdén és nemzetközi tőzsdéken való

forgalmazása miatt — normál piaci körülmények között — van likvid másodpiaca.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe

kötelezettséget vállal az ETF visszavásárlásra illetve folyamatos forgalmazására. A

likviditás esetleges megszűnése esetén a Fióktelep nem tud másodpiaci árat

biztosítani, és az ebből származó esetleges károkért a Fióktelep nem vállal

felelősséget.

Piaci helyzet: A Társaságunknál elérhető etf-ek árfolyama a kibocsátó tőzsdék

honlapjain és kereskedési rendszerünkben elérhető.


58

6. Határidős ügyletek

A határidős szerződés egy kétoldalú megállapodás két fél között a szerződésben

meghatározott eszköz sztenderdizált mennyiségének leszállítására vonatkozóan

akkor és olyan áron, melyről megállapodtak. A határidős ügylet során

szerződésében rögzítik az ügylet alapját képező termék kontraktusonkénti (=a

határidős piacokon standardizált kereskedett termék, melyet a mennyiséggel és a

termék megnevezésével lehet specifikálni) minőségét és mennyiségét. Az alapul

szolgáló eszköz lehet kereskedelmi árucikk, pénzügyi eszköz (beleértve

kötvényeket, indexeket, devizákat). A határidős ügyleteket az opcióktól az

különbözteti meg, hogy míg a vételi opció tulajdonosa nem köteles vásárolni, és

nem is fog, ha az üzlet nem nyereséges, a határidős ügylet kötelezettséget jelent,

és az előre megállapodott feltételek szerint kell teljesíteni.

A határidős ügyletek legfőbb jellemzője, hogy sztenderdizáltak. Azok a feltételek,

melyeknek a határidős ügyletnek meg kell felelni, világosan meghatározásra

kerülnek, mind a szóban forgó termék mennyiségére és minőségére, valamint a

szállítás időpontjára vonatkozóan. A szerződések általában egy adott hónapot

határoznak meg a szállításra (főleg március, június, szeptember vagy december).

A hosszú (long) pozíció birtokosa az áru lejáratkori megvételére, a rövid (short)

pozíció birtokosa pedig az áru leszállítására kötelezi magát. Hosszú pozíció

felvétele egy értékpapír megvásárlását jelenti, a befektető az árak emelkedésében

bízik. Rövid (short) pozíció értékpapír eladását jelenti, mely esetben a befektető

az árak eséséből tesz szert haszonra. Példa rövid pozíció felvételére: A befektető

kölcsön veszi az általa kiválasztott értékpapírt a befektetési szolgáltatótól és azt

eladja, ezáltal rövid pozícióba kerül. A befektetőnek a befektetési szolgáltatóval

kötött megállapodás alapján adott időpontig vissza kell szolgáltatnia a kölcsön

vett értékpapírokat, ezért azt a piacon vissza kell vásárolnia. Amennyiben az eltelt

idő alatt az árak csökkentek, abban az esetben a befektető olcsóbban tudja

visszavásárolni az értékpapírt, ezáltal profitra tesz szert, ellenkező esetben

veszteséget kell elkönyvelnie.


59

A határidős ügyleteknél magas tőkeáttételeket alkalmaznak. A tőkeáttétel:

különböző pénzügyi instrumentumok, leggyakrabban kölcsön igénybevételét

jelenti, a lehetséges hozam megnövelése érdekében. A tőkeáttétel alkalmazása

komoly kockázattal jár, ugyanis amennyiben a befektetés kedvezőtlen irányba

fordul, akkor a befektető vesztesége jóval meghaladhatja azt a veszteséget,

amelyet tőkeáttét nélkül könyvelt volna el. Természetesen ez a másik irányban is

igaz: az esetleges nyereségek is többszörösen jelentkezhetnek.

Határidős ügylet megkötésekor a feleknek fedezetet, ún. alapletétet kell

elhelyezniük, amely összeg a felvett pozíció változásából származó esetleges

veszteségek fedezetéül szolgál. A minimum biztosíték összegét a tőzsde ill. az

elszámolóház állapítja meg a mögöttes termék volatilitása alapján. Az egyes

befektetési szolgáltatók által megkövetelt alapletét összege eltérő lehet. Az

alapletét mindaddig fedezetként le van foglalva, amíg a pozíció lezárásra nem

kerül. Fontos, hogy az alapletét csak töredékét (3-10%) teszi ki a felvett

pozíciónak. Minden nap végén a nyitott határidős pozíciók átértékelésre kerülnek

a napi elszámoló áron. Az átértékelés eredménye a változó letét számlán kerül

elszámolásra: nyereség esetén jóváírásra, míg a pozíció romlása esetén

terhelésre. Amennyiben a piac az ügyfél pozíciójával ellentétesen mozog, a letéti

szintek emelkednek, és a befektetési vállalkozások felszólíthatják ügyfeleiket a

fedezet pótlására ill. kiegészítésére a pozíció fenntartása érdekében. A

kiegészítés elmaradása esetén a befektetési vállalkozások – az ügyféllel kötött

szerződés alapján - lezárhatják (kényszerlikvidálhatják) az ügyfél nyitott

pozícióinak egy részét vagy teljes egészét.

A határidős szerződések ritkán vannak lejáratig érvényben. Elsősorban

- fedezeti és

- spekulációs célokra (egy adott eszköz árában várt emelkedés vagy zuhanás

kihasználására) használják.


60

A határidős ügyletek döntő többségénél nem történik fizikai szállítás, hanem az

árakban jelentkező különbséget egyenlítik ki készpénzben. Ilyen termék például a

tőzsdeindex változására nyitott pozíció.

Fizikai szállítás esetén a pozíció kifutását követően kerül sor a teljesítésre.

A pozíciókat – lejárat előtt - egy ellenkező irányú pozíció felvételével lehet

bezárni. Ez esetben azt jelenti, hogy a vonatkozó eszköz leszállítására a

gyakorlatban nem kerül sor.

Határidős deviza ügylet esetében a határidős ár egyrészt a spot (azonnali piac)

árfolyamtól, másrészt a devizák adott futamidőre vonatkozó kamatkülönbségétől

függ. A határidős ár és a spot ár különbségét swap pontoknak nevezzük.



Adózás:


származik jövedelme warrantokból, akkor az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből


egyezik meg.






61

Előnyök

- A határidős ügyletek elsőként a portfolió értékének megőrzésére szolgáló

pénzügyi eszközök, amellyel kivédhetők a piac negatív hatásainak

következményei.

- Határidős ügyletek vétele és eladása olyan technika, melyet bármely

befektető használhat, hogy a jövőbeni árak mozgására spekuláljon. Akár

nagyon kis kiadással lehetséges nagy pozíciók felvétele (tőkeáttétel).

Kockázatok

- A határidős ügylet azon befektetők számára ajánlott, aki alaposan ismeri

ezen típusú befektetési termékeket és szorosan és folyamatosan követi a

piaci mozgásokat és fejlesztéseket.

- A tőkeáttétel miatt a határidős piacon történő ügyletkötések számottevő

veszteséget is okozhatnak azon befektetők számára, akik „féktelenül”

spekulálnak, illetve akik rosszul mérik fel a jövőbeli kilátásokat. Az alapletét

intézménye pontosan az ilyen jellegű veszteségek pénzügyi fedezetét

kívánja garantálni, azonban előfordulhat, hogy az ügyfélnek az alapletét

teljes elvesztését fedezni kell, ráadásul további letétet kell elhelyeznie

ahhoz, hogy fenntartsa pozícióját.

Komplexitás: komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati




62


Kockázat típusok

Adós kockázat nincs, az elszámoló ház garantálja az elszámolást egy

szabályozott tőzsdén. Az elszámoló ház tölti be a másik fél szerepét az eladó és a

vevő részére.

Likviditási kockázat alacsony, a határidős ügyletek könnyen forgathatók a

szervezett tőzsdéken.

Deviza kockázat nincs, a magyar forintban denominált instrumentumok

esetében. Alacsony, közepes vagy magas a forinttal szembeni deviza

árfolyammozgásoktól függően.

Kamatláb kockázat, közepestől magasig a kamatláb határidős ügyletek

esetében, alacsony részvény határidős ügyletekre.

Ár(folyam) ingadozás, közepestől magasig, a mögöttes terméktől függően,

a határidős ügylet elveszítheti jelentős értékét.


63

7. Opciós ügyletek

Az opció egy jog adásvétele, ami az opció vevőjének jogot ad, de nem kötelezi

arra (ezzel szemben az opció kiírója kötelezettséget vállal), hogy a jövőben

egy bizonyos időpontig, vagy időpontban adott áron megvegye (call opció),

vagy eladja (put opció) az ügylet alapjául szolgáló terméket.

Példa: tegyük fel, hogy a befektető arra számít, hogy az XY cég által

kifejlesztett új operációs rendszer nagy siker lesz, ezért úgy gondolja, hogy XY

cég részvényeinek árfolyama a jövőben lényegesen emelkedni fog. Jelenleg 1

darab részvény ára 20 dollár. Bízva a termék sikerében a befektető

megvásárol 1 opciót (ára a részvény árának töredéke), melynek értelmében 1

év múlva 24 dollárért veheti meg a cég részvényét. Amennyiben az év során a

részvény ára meghaladja a 24 dollárt + az opció árának értékét, abban az

esetben az opció lehívásával, és azt követően a részvény eladásával a vásárló

profitra tehet szert. Amennyiben a részvény ára nem megy ezen ár fölé, az

opció lejár, a vásárló az opció díját könyveli el veszteségként, ami az opció

kiírójának a nyeresége lesz.

Az amerikai típusú opciót az opció megvételétől a lejáratig bármikor le lehet

hívni, míg az európai típusú opció csak lejáratkor.

Vételi (call) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára

az ügyletben szereplő áru (értékpapír, deviza, stb.) meghatározott

mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon

történő megvételét egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig

(amerikai típusú opció) biztosítja.

A vételi opció eladója vagy más néven, az opció kiírója kötelezettséget vállal

arra, hogy az ügyletben szereplő mögöttes eszközt eladja az opció

vásárlójának, amennyiben az élni akar vételi opciós jogával.

Eladási (put) opció: olyan jog (nem kötelezettség), amely vásárlója számára

az ügyletben szereplő áru (értékpapír, deviza, stb.) meghatározott


64

mennyiségének, a szerződésben előre meghatározott kötési árfolyamon

történő eladását egy jövőbeli időpontban (európai opció) vagy időpontig

(amerikai típusú opció) biztosítja.

Az eladási opció kiírója kötelezettséget vállal arra, hogy az ügyletben szereplő

mögöttes eszközt megvásárolja, amennyiben az eladási opció vásárlója élni

akar eladási jogával.

Az opció birtoklásáért a put vagy call vásárlója a kiírónak meghatározott

összeget, ún. prémiumot fizet, mely a mögöttes eszköz piaci értékét nem éri

el.

A következő eszközökre köthetők opciós szerződések:

Részvényindexekre: olyan vételi vagy eladási opció, amely egy

részvénypiaci indexre (például S&P500-ra vagy a New Yorki Értéktőzsde

indexére) vonatkozik

Kamatláb: a kamatláb opciók különböző időtávra kibocsátott

hiteleszközökre vonatkozó vételi és eladási jogokat testesítenek meg.

Külföldi fizetőeszközre: ezek az opciók meghatározott fix összegű deviza

kötési áron történő szállítását specifikálják.

Futures szerződésre: a határidős opció arra jogosítja fel tulajdonosát,

hogy megvegyen vagy eladjon egy adott határidős ügyletet oly módon,

hogy határidős árnak az opció kötési árfolyamát tekintik.

Hosszútávú részvény és részvény indexre kötött opciók: ezek az opciók

kizárólag lejáratukban térnek el 3,6 vagy 9 hónapos megfelelőjüktől, ezek

lejárata 1 vagy 2 év.




65

Adózás:

Az Szja törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén — tekintettel a tőzsdei

forgalmazásra — az opciókhoz kapcsolódó hozamok (értékesítéshez kapcsolódó

árfolyamnyereség) ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek

minősülnek, amely jövedelemből a KBC Securities Magyarországi Fióktelepe nem

von le kamatadót az ügyféltől, az adót önadózással kell bevallani és megfizetni az

adóévet követően, a kifizető által kiállított igazolás alapján. A jelenlegi

adójogszabályok értelmében az ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken elért

árfolyamnyereséget vagy hozamot, mint ügyleti nyereséget 15% személyi

jövedelemadó terheli. Kivételt képeznek a Nyugdíj-előtakarékossági számlán és a

Tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések, amelyekre speciális adózási

szabályok vonatkoznak.







figyelembevett ügyleti veszteség összegével. Továbbá, az ügyleti nyereség


számlavezetési díjak. .

Az EGT-államokon kívüli tőzsdéken elért ügyletek árfolyamnyereségét ill. a

tőzsdén kívüli részvényügyletek árfolyamnyereségét, 15% személyi jövedelemadó

+ 14% egészségügyi hozzájárulás (EHO) terheli, amelyet a kifizető von le, mert

ezek az ügyletek árfolyamnyereségből származó jövedelemként adóznak.

Előnyök

- Az opciós ügyleteket arra használhatjuk, hogy befektetési portfoliónkat

megvédjük. A vételi opciók védelmet nyújthatnak a befektetési

portfoliónkban lévő pénzügyi eszközök esetleges árfolyam esése ellen.


66

Tőkeáttétel: az alapul szolgáló eszközbe való befektetés töredékével ugyanaz a nominális bevétel elérhető, mint az eszközbe való direct befektetéssel. Százalékban kifejezve jóval magasabb hozam érhető el az opciós ügyelteken keresztül, mint az alap eszközbe történő befektetés által.

- Azonnali bevétel (opciós prémium), amikor az opció kibocsátásra kerül.

Kockázatok

- Nem minden befektető számára alkalmas termék. Az opciós ügyletek azon

befektetők számára ajánlott, akik alaposan ismerik ezen típusú befektetési

termékeket és szorosan és folyamatosan követik a piaci mozgásokat és

fejlesztéseket.

- A tőkeáttételes kereskedés kétélű fegyver. Mind az árfolyam

emelkedéseket, mind pedig a csökkenéseket többszörözi. A veszteségek

limitálása és a piac hatékonyságához való hozzájárulás végett az eladó

fedezetet köteles letenni kötelezettségei végrehajtásának biztosítása

céljából. A letét összege a szerződés ideje alatt változhat.

- Amikor kiírásra kerül egy „csupasz” opció, a profit korlátozott az opciós díj

mértékéig. A veszteség összege viszont tekintélyes mértékű is lehet, elvben

korlátlan.

Komplexitás: komplex termék


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati




67


Kockázat típusok:

Adós kockázat: nincs, a szabályozott piacokon, tőzsdéken

végrehajtott ügyleteket tekintve. Tőzsdén kívüli (OTC) tranzakciók

esetében a kockázat a partner hitelképessége.

Likviditási kockázat, közepestől a magasig, a szabályozott piacokon,

tőzsdéken végrehajtott ügyleteket tekintve, Közepes mértékű az OTC

tranzakciók vonatkozásában.

Deviza kockázat nincs, a magyar forintban kibocsátott értékpapírokra

vonatkozóan. Egyéb devizák esetében alacsony, közepes és magas attól

függően, hogyan alakul a keresztárfolyam.

Kamatláb kockázat, közepestől a magasig, az opció futamidejétől

és struktúrájától függően. A kamatláb változások közvetett hatással

lehetnek az opciók árára, valamint közvetlen befolyással lehetnek az opciós

ügylet alapeszközének árfolyamváltozásán keresztül.

Árfolyam volatilitás, közepestől a magasig, az alapterméktől függően

akár a teljes értékét elveszítheti.

Egyéb kockázatok, alacsonytól a magasig. Az opció kiírásakor a vállalt

kötelezettségek aránytalanok lehetnek az opciós díjhoz képest, és

arányosnak kellene lenniük a portfolióban szereplő mögöttes termékek

értékéhez viszonyítva.


68

8. Befektetési jegyek

A befektetési alapban a befektetési alapkezelő vagy a befektetési

részvénytársaság több befektető pénzét gyűjti össze, hogy aztán a

kockázatmegosztás elve szerint különböző vagyontárgyakba (értékpapírokba,

pénzpiaci instrumentumokba, bankbetétbe, derivatív instrumentumokba,

ingatlanokba) befektesse, és szakszerűen kezelje. Az egyes befektetők

részesedését ebből a közös vagyontömegből a befektetési jegyek testesítik meg.

Az, hogy a közös vagyontömegből adott pillanatban mennyi jut egy befektetési

jegyre, az egy jegyre jutó nettó eszközérték (a befektetési jegy árfolyama)

mutatja meg. Ennek kiszámításához az alap vagyonának értékét - az egyes

eszközök aktuális piaci értékét alapul vételével - folyamatosan meg kell állapítani,

ez az alap nettó eszközértéke. A befektetési jegyek értéke tehát közvetlenül függ

az alap tulajdonában lévő befektetések értékének változásától. Ez egyben a

legszemléletesebb különbség, pl. bankbetétekkel szemben, mivel utóbbiak

esetében - szemben az értékpapír befektetésekkel - a befektetők nem viselik a

mögöttes befektetések kockázatát, ennek a kockázatmentességnek ugyanakkor

természetesen ára van.

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két

fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok esetében a befektetési jegyek

folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapok esetében

a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor.

A nyílt végű alapokkal szemben a befektetési alapkezelőnek nincs visszaváltási

kötelezettsége a befektetési jegyekre vonatkozóan, azok csak harmadik

személyek részére értékesíthetők, adott esetben a tőzsdén, ahol az árfolyamot a

kereslet-kínálat alakítja ki.

A leginkább általánosnak tekinthetők az értékpapíralapok. Ezek mellett, illetve

ezeken belül vannak ún. index alapok (ezek gyakorlatilag lemásolják egyes

tőkepiaci indexek összetételét), alapok alapjai (kizárólag más alapok befektetési

jegyeit veszik) és származtatott ügyletekbe fektető alapok. Külön kategóriát


69

képviselnek az ingatlanalapok, amelyek közvetlenül ingatlanbefektetéseket

valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak.

A magyarországi alapok befektetéseiket alapvetően három, egymástól jól

elhatárolható eszközcsoportban hajtják végre:

- Kötvények: a magyarországi értékpapírpiacon a legfontosabb szerepe a

kötvényeknek van, ezen belül is meghatározó az államkötvények piaca

- Részvények: mivel előre kiszámítható pénzáramlással nem rendelkeznek,

értéküket nem lehet a kötvényekhez hasonlatosan megállapítani. A

részvénybefektetés tehát a nagyobb áringadozások miatt lényegesen

kockázatosabb, mint a kötvénybefektetés, de a magasabb kockázat hosszú

távon magasabb hozammal jár(hat). Részvénybefektetések esetben a

magasabb egyedi kockázatok miatt még fontosabb a befektetések

megosztása, a diverzifikáció, melynek leghatékonyabb eszközét a részvény

befektetési alapok jelentik.

- Ingatlanok-ingatlanalapok: Az ingatlanalapok közvetlenül valósítanak meg

ingatlanbefektetéseket, ingatlanokon kívül egyéb értékpapírt a rövid lejáratú

állampapírok kivételével nem is vásárolhatnak. Az egyik legfontosabb kockázat

a likviditás, ugyanis egy ingatlan értékesítése nyilvánvalóan nagyságrendileg

nehezebb és időigényesebb, mint egy egyszerű értékpapír-adásvétel. További

kockázati elemet jelent az ingatlanok értékelésének bizonytalansága, mivel

értelemszerűen az ingatlanok esetében nincs olyan másodlagos piac, amely

teljesen megbízható árfolyamokkal tudna szolgálni.

A befektetők az - aktívan kezelt - befektetési alapok befektetési jegyeit

tradicionálisan egy hitelintézeten illetve a befektetési alapkezelőn, a letétkezelő

bankon vagy egy, az alap tájékoztatójában megjelölt forgalmazási és

kifizetőhelyen keresztül vásárolják meg és adják el. A befektetési alapok

befektetési jegyeit emellett még gyakran a tőzsdén is jegyzik és kereskednek

velük. A befektetők a kereskedési idő alatt folyamatosan, eladási és visszaváltási

jutalék nélkül vásárolhatják meg és adhatják el a tőzsdén kereskedett befektetési

alapok befektetési jegyeit.


70

Ezen kívül vannak olyan, többnyire indexhez kötött, passzívan kezelt befektetési

alapok, amelyeket a befektetési alapkezelő eleve egy vagy több tőzsde speciális

kereskedési szegmensében való kereskedésre szán, ezek az ún. ETF-ek (exchange

traded funds). Alapvetően ezeknél is lehetőség van a befektetési jegyek

jegyzésére és visszaváltásra vonatkozó kérelmek benyújtására a befektetési

alapkezelőhöz az adott alap tájékoztatójában leírt feltételek mellett.

A befektetési alapok tőke-, illetőleg hozamvédelemmel is forgalomba bocsáthatják

befektetési jegyeiket. A tőke és hozamvédett alapok legnagyobb előnye, hogy a

magas hozam lehetőségét a banki megtakarítások biztonságával ötvözik. A

befektetők úgy részesedhetnek a különböző pénzügyi piacok teljesítményéből,

hogy közben befektetett tőkéjüket nem kockáztatják. A tőke és hozamvédett

alapokban összegyűlt tőke jelentős része kockázatmentes kamatozó eszközökben

(pl. banki betét) kerül elhelyezésre. Ez biztosítja, hogy a futamidő végén a

befektetett tőke és alaptípustól függően egy minimum fix hozam kifizetésre

kerüljön. A kockázatmentes befektetésen felül megmaradt tőkét az alapkezelő

származékos ügyletekben helyezi el. Ez biztosítja azt, hogy amennyiben az adott

pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport a futamidő alatt pozitívan teljesít, akkor az

alap extrahozamot érhet el. Az alap által elért extrahozam nagysága az előre

meghatározott mögöttes pénzügyi eszköz vagy eszközcsoport futamidő alatti

teljesítményétől függ. Az említett származékos ügyletek a befektetési alaptól

függően köthető pld. részvényindexre, részvénykosárra, devizaárfolyamra, stb..




71

Adózás:

Adózás magyar adóügyi illetőség esetén:

A befektetési jegyek hozamát 15%-os kamatadó terheli. Az adó alapja a

befektetési jegy megszerzéskori és eladáskori árfolyamának különbsége szorozva

a befektetési jegyek darabszámával, csökkentve a vásárlási és visszaváltási

tranzakciós költségekkel. A 15%-os adót a kifizető vonja le, vallja be és fizeti meg

az adóhatóság fele. A Befektetőknek nem kell szerepeltetniük az

adóbevallásukban.




elszámolni.

Előnyök:

- A befektetési jegyek lehetőséget adnak a befektetőknek arra, hogy a

kockázatmegosztás elve szerint fektessék be a pénzüket.

- Tőkevédett alapok esetében a befektetők a tőkéjük elvesztésének

kockázata nélkül profitálhatnak a részvénypiacok emelkedéséből

- Hozamvédett termékek esetében a fix hozamon felül extra hozam

lehetősége.

- Az ügyfél pénzét szaktudással rendelkező, profi napi szinten kezeli, az

adott alap által követendő befektetési politika figyelembe vételével.

- A befektetők napi szinten visszaválthatják befektetési jegyeiket, ill. további

befektetéseket eszközölhetnek az adott napra vonatkozó nettó eszközértéken.

- Relatív alacsony jutalék jellemzi: a vételi és eladási jutalékok, valamint az

alap kezelésével kapcsolatos belső költségek mértéke nem haladja azt az

összeget, ha a befektető az adott értékpapírokat közvetlenül vásárolta volna

meg.

- Olyan termékek, illetve szegmensek is elérhetők, amelyek egyébként csak

nehezen lennének hozzáférhetők.


72

Kockázatok

- Minél inkább specializált egy alap, annál nagyobb a kockázata, hiszen annál

inkább ki van téve az adott szektorban / területen végbemenő változásoknak.

A nagyobb kockázat magasabb hozam lehetőségét hordozza magában viszont

nagyobb árfolyamvolatilitást is jelent.

- Az alap kezelőjének múltbéli teljesítménye nem garancia egy új alap

teljesítményére vonatkozóan.

- Egyes alapok kezelési szabályzata szerint rendkívüli körülmények esetén a

befektetési alapkezelő átmenetileg felfüggesztheti a befektetési jegyek

visszaváltását, mely időszak alatt az eladásra nincs lehetőség

Komplexitás: komplex termék és nem komplex termék is lehet


Kockázati

érték 1 2 3 4 5 6 7

Kockázati




Kockázat típusok:

Adós kockázat, Alacsony, közepes és magas az alap összetételétől

függően. Az adós kockázat magasabb azon alapok esetében, amelyek

alacsonyabb besorolású értékpapírokat tartanak a portfoliójukban.

Likviditási kockázat, alacsonytól a közepesig. Nyíltvégű befektetési

jegyek mindenkor értékesíthetők az alapkezelő által jegyzett árfolyamon.

Tőzsdére bevezetett alapok esetén az értékesítés nehezebb lehet, mivel az

aktuális árfolyamot a kereslet-kínálat alakítja.


73

Deviza kockázat, alacsonytól a magasig terjed a kockázat szintje, az alap

befektetési stratégiájának függvényében. A devizakockázat nem áll fenn

azokra az alapokra, melyek kizárólag magyar forintban denominált pénzügyi

eszközökbe fektet be. Magas a kockázat azon alapoknál, melyek volatilis

devizájú részvénypiacokon fektetnek be.

Kamatkockázat, alacsony, közepes és magas, a részvénytől és a

befektetési környezettől függően. Általánosságban, a kamatlábak emelkedése

a részvények árfolyamára negatív hatással van.

Árvolatilitás, alacsony, közepes és magas, az alap befektetési

stratégiájának függvényében, az alapba elhelyezett részvények volatilitásától

függően. A volatilitás azonban kisebb, mintha egyedi részvénybe fektettünk

volna, mivel a kockázat több részvény között oszlik el (diverzifikáció).

Tőkevédelem: Az egyes befektetési alapok tőkevédelméről tájékoztatás azok

tájékoztatójában található.

Piaci helyzet: A befektetési alapok hozamának adatai elérhetők a Befektetési

Alapkezelők Magyarországi Szövetségének honlapján (www.bamosz.hu).

Documents

TERMÉKKATALÓGUS - kbcequitas.hu · Opciós ügyletek 63 8. Befektetési jegyek 68. Termékkatalógus KBC Securities Magyarországi Fióktelepe 3 II. Bevezetés: a befektetési portfolió