Térey János

Asztalizene

http://www.youtube.com/watch?v=z3roLjYaOKI&list=PL_wlymHLPS4BQljUep7KbgX-23Gnlmutq

Térey János

• 1970. szeptember 14-én született Debrecenben. A Tóth Árpád Gimnáziumban érettségizett, 1989-től 1991-ig magyart és történelmet hallgatott a budapesti Tanárképző Főiskolán, majd az ELTE Bölcsészkarának magyar szakán folytatta tanulmányait. 1998 óta szabadfoglalkozású író.

• Első verseit 1990-ben közölte az Élet és Irodalom.

• Eddig kilenc verseskötete, egy prózakötete, két verses regénye és négy drámai vállalkozása (hét drámája) jelent meg.

• Verseskötetek:• Szétszóratás (1991), javított, átdolgozott kiadás

2011• A természetes arrogancia (1993)• A valóságos Varsó (1995)• Tulajdonosi szemlélet (1997)• Térerő (1998)• Drezda februárban (2000) • Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig

(válogatott és új versek, 2003)• Ultra (2006)• Moll (2013)

Mint az a címek egy is részéből látszik, Téreyköltészetében meghatározó szerepetjátszanak a terek, a romok, a pusztulás emlékeit, a történelem sebeit hordozóvárosok. Térpoétikájára és a Paulusban vagydrámáiban is szerepet játszó jeremiási(pusztulást panaszoló és jövendölő) hangjáraitt részletesen nem térhetünk ki. A lírájávalvaló ismerkedést a Sonja útja címűreprezentatív válogatással és talán a Mollcímű legutóbbi kötettel érdemes kezdeni.

„A helyek kihűlésének és újra felmelegítésének, megtalálásának és újbóli elveszítésének hektikus ritmusa szervezi Térey költészetét.”

(Valastyán Tamás)

• Térey János: Gyönyörű gyár című megzenésített verse Bárdos Deák Ágnes előadásában:http://www.youtube.com/watch?v=J-ogQE6hdRY

•

Prózaolvasó tinédzserek, indítsatok

ezzel!

Termann hagyatéka (2012)

(A Termann hagyományai c. 1997-es novelláskötet átdolgozott, javított kiadása)

• Termann, a huszonéves tanárjelölt szülővárosába, Debrecenbe utazik, talán felkutatni, ami még megmaradt a gyermekkor morzsalékából, talán örökre búcsút mondani neki. Aztán újra Pest, dacos ismerkedés a fővárossal, a szűkös albérletek és füstös kávéházak világával. Házibulik, emlékezetes tengerparti expedíciók és az első pszichedelikus utazások a város utcáin, melyek még a háborús Varsóig is elviszik az óvatlan utazót - sőt annál is tovább, egész a felnőttkor küszöbéig.

• A "Termann hagyományai" újraírásával ezúttal karcosabb és érettebb hangonmeséli el, hogyan múlik el az ifjúság, és hogyan teszi mégis halhatatlanná a makacs emlékezet. Mintha egy hard-boiled nevelődési történetet néznénk fekete-fehérben, megelevenedik a 90-es évek Budapestjének letűnt atmoszférája, és újra felragyognak az elveszett illúziók

• .

• Legnagyobb visszhangot kiváltott, az ezredforduló irodalmából kimagasló műve a Paulus (2001) című verses regény. Az Anyegin versformájában íródott nagylélegzetű alkotás előterében a pesti white hat, azaz hálózati ellenőr, a hackerből hackervadásszá vált Pál áll. A pesti aranyifjú anyegini szerelmi történetének és újabb, pusztító pálfordulásának históriája két másik nagy életfordulat tükörrendszerében áll: a bibliai Szent Pál és a második világháború egyik legnagyobb csatáját, a sztálingrádit elvesztő Paulus tábornok sorsa adja a pesti pálfordulás monumentális párhuzamait. A három látszólag össze nem kapcsoló történet között a cselekedeteket irányító belső vagy külső parancs, illetve ezek hiánya jelenti a közös nevezőt.

• „Paulus, a hacker, és szerelme, Ludovika kapcsolata megidézi Anyegin és Tatjána sorsát. Újraíródnak a leveleik - sajátos téreys stílusban -, melyekben keveredik a hagyomány ereje az ezredvégi, pesti szleng frissességével és megkerülhetetlen fűszerezésként informatikai szakszavakkal. Ahogy a Paulus kilenc fejezete - koncentrikus körökként - gyűrűzik, úgy van jelen Térey költészetének minden eddigi hangsúlyos jegye ebben a művében. Hullámokban árad szét és terjed tovább városfetisizmusa, történelem iránti fogékonysága, erőteljes szleng használata,, kegyetlen iróniája, hiperérzékenysége, nyelvbe és kultúrába ágyazottsága.” (Idézőjelben a Bookline ismertetése.)

NÉHÁNY STRÓFA A PAULUSBÓL

Paulus: problémamegoldó.Ha jön a flood, a gátra lép;Leleplező, álcát feloldó,Óvja összes karakterét,S ha féreglyukat lel a hálón,Bedugaszolja bármi áron!Tréfából sosem szörfözik,Swapperrel nem közösködik.

A vérprofi vírus-vadászat!Betörő, zárat feltörőkElvéreznek idő előtt;Sok hackert és crackert paráztatA rendszergazda bűvköre.Pál a cybertér ügynöke.

(I. fejezet 9.).

Nőcsábászat csúcstechnikája!Hűvös rutin és hitetés,Öt világnyelv mechanikája,Beszédkészség: nem is kevés.Pál vánkosa sosem lakatlan;Mazochista néhány kalandban,Másokat kínoz oktalan,Hajnalban dobbant, dolga van.Sógorságokból sokszoros kör;S hogyha e ráckerti ikonFölbukkan téli partikon,A Centrál karzatán ragyog föl,Oldalán szezon-szerető:Teltkeblû, pompás combú nő.

(I./14.)

Ludovika levele Paulushoz (részlet)

Feltörve céges aknazárat,Elcsenvén forráskódokat –Én postázok vírust magának,Legyek mátrixban boldogabb.

(a IV. fejezetből)(

• Protokoll (2010)• A Protokoll című „regény versekben” egy

külügyminisztériumi protokollfőnök, Mátrai Ágoston fényes és változatos életmódját és magánéleti válságát jeleníti meg. Kiállítás-megnyitókon és színházi bemutatókon fordul meg, a világ nagyvárosaiban jár hivatali kötelességből, három nő között csapódik ide-oda. A könyv felfogható úgy is, mint Mátrai teljes kiüresedésének, rezignációjának története, mely a feltöltődés reményével zárul. Az előző regénnyel ezt a könyvet talán az isteni és a katonai parancs helyére lépő diplomáciai viselkedési etikett, a protokoll köti össze. A Szalonzenével pedig az ábrázolt társadalmi réteg tekintetében rokon: Térey itt is a kétezres évek új felső középosztályának a világát fedezi fel az irodalom számára.

Hh

A Nibelung-lakópark (2004) Térey hatalmas drámatrilógiája,

előjátékával együtt tetralógiája a wagneri operatetralógiát idézi. Egy Worms nevű,Frankfurtra és New Yorkra emlékeztetőmodern német metropolisban játszódik.Hősei a wagneri zenedráma alakjainak nevétviselő iparmágnások. A trilógia egy részébőlMundruczo Kornél készített saját színházirendezésén http://vimeo.com/59614707 alapuló filmet.

http://www.youtube.com/watch?v=c5lvaL05BXU

Hosszú interjú Téreyvel, elsősorban a Paulusról és drámáíról (Záróra)):

http://www.youtube.com/watch?v=LvyhngE65d0

Kazamaták

• A Szalonzene a szerző úgynevezett „magyar trilógiájának”

második darabja.

• Kazamaták (2006, Papp Andrással közösen)

• Asztalizene (2008)• Jeremiás avagy Isten hidege (2009)

A Kazamaták a Köztársaság téri pártház 1956-os ostromát, a forradalom egyik legproblematikusabb, legvisszásabb eseményét ábrázolja – kivételes tárgyilagossággal. Spiró György szerint ez a dráma a magyar irodalomban az 56-os forradalom egyetlen objektív, hiteles ábrázolása.

• Mi kapcsolja össze a trilógia három darabját? • „Nem elég annyi, hogy a Papp Andrással

közösen írt Kazamaták a „múlt”, az Asztalizene a „jelen”, a Jeremiás pedig a „jövő” drámája volna, ahogy a Jeremiás fülszövegében olvassuk, mert ha ez a legkülsődlegesebb értelemben igaz is, semmit nem mond arról, mit kapcsol össze múlt, jelen és jövő, vagyis röviden szólva arról, hogy: mi a magyar. A trilógia válasza erre a kérdésre, bár külsőleg megtartja, lényegi értelemben érvényteleníti a magyarázatkísérlet bázisául iszolgáló lneáris időképzetet.” (Vári György)

• A darabokat összeköti még a szigorúan kintre és bentre tagolt térszerkezet. A Kazamatákban a Köztársaság téri pártház, a védők tere a bent és a tér az ostromló tömeggel a kint. Az Asztalizenében a White Box étterem a bent és Budapest utcái, a zavargások és az augusztusi vihar a kint. A Jeremiásban a debreceni metró állomásai a bent és a város a kint, tágabban értve Debrecen a bent és Budapest a kint.

• Riportfilm a Kazamatákról:

http://www.youtube.com/watch?v=r-F2xgkMgdk

Jeremiás avagy Isten hidege (2009)

A jövőben, a 21. század közepének Debrecenjében játszódik, kánikulai hőségben, a sztrájk miatt nem járó jövendőbeli metró állomásain. No meg a főszereplő, Nagy Jeremiás, országgyűlési képviselő tudatában. A főszereplő debreceni, de országos listán került be a parlamentbe, szülővárosához ambivalens viszony fűzi: menekülne belőle, tőle, de vissza is vonzza, vissza is tarja a város. Másfelől Debrecen nemcsak a valós Debrecen, hanem „Debrecen mint akarat és képzet” (v.ö. Arthur Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet), így hát Nagy Jeremiás drámája egyik dimenziójában világdrámává, a madáchi értelemben vett drámai költeménnyé növi ki magát. Jeremiás útja egyszerre vezet a városon és életének állomásain keresztül, egyszerre utazunk időben és térben, valóságban és emlékezetben. E 21-ik századi Everyman/Jedermann/Akárki (a darab a misz-tériumok és a moralitásdrámák hagyományát követi, ahogy Madách Tragédiája is) az ember otthonosságáról és otthontalanságáról, a személyiség felépüléséről és fel nem épüléséről szól.

www.youtube.com/watch?v=MwKbmL9_oCM

http://www.youtube.com/watch?v=W9_Pji623EY

https://www.facebook.com/video/video.php?v=442492743196

Asztalizene (2008)Színmű három tételben

Budán lakni világnézet.Márai Sándor

…Sas hegyre néző kilátással.Örkény István

A darab a Radnóti Színházban (a teljes előadás):

• http://www.youtube.com/watch?v=z3roLjYaOKI&list=PL_wlymHLPS4BQljUep7KbgX-23Gnlmutq

Interjú és véleménynek az Aegon-díj átadása után:

http://www.litera.hu/media/ez-egy-aldasos-borulas

I. Feladat - RáhangolódásA változat• A feldolgozandó darab az új (felső) középosztállyal foglalkozik. Szerintetek

mi jellemzi ezt a réteget? • a) Írjatok öt foglalkozási, öltözködési, életmódbeli jellemzőt! • b) Mutassatok be egy olyan elképzelt éttermet néhány szóval, amelybe

szerintetek e réteg tagjai járnak! Nem szükséges mondatokat írni! • c) Rögzítsétek közös pókhálóábrában elképzeléseiteket!

B változat• Nézzük meg a Bagossy-rendezés első jelenetét (1.00-6.21 perc)! Vagy: két

diák – előzetes felkészülés után – olvassa fel a Győző-Roland párbeszédet a darab elejéről (9-16.)! Kérdés: Ennek a prológusnak az alapján mit gondoltok, miről szól majd a dráma? Mi okozhatja a bonyodalmat? Kik között lesz konfliktus?

• Hozzatok példákat a köznapi-társalgási és a megemelt, költői beszédre! Mit mondanak egymásnak, mit a közönségnek a szereplők? Kiemeli vagy elrejti Csányi Sándor (Győző) szövege költőiségét, hogyan viszonyul hozzá? (Ritmus, szókincs.)

C változat (azoknak, aki már elolvasták vagy látták az egész drámát)

Állókép a szereplők közti viszonyokról; Vallatószék I. melléklet

II. Feladat - Cím és nagyszerkezet Mi az az asztalizene (Tafelmusik)? (Közös beszélgetés)•  „Tafelmusik (asztalizene, német): a 16-ik század közepe óta a

mulatságokon és banketteken szóló zenére használt fogalom. […] Mint az sejthető, a más alkalmakra szerzett műveknél valamivel könnyedebb jellegű volt”. (az angol nyelvű Wikipédiából)

• Milyen közvetlen, ill. átvitt értelemben vonatkoztatható a cím a drámára?

A darab zenei szerkezete? (Csoportkvintet, majd közzététel –minden csoport mind az öt szemponttal

dolgozik, majd megbeszélik a részmegállapításokat.)• a) Milyen külsődleges jelek, elnevezések utalnak a zenei szerkezetre?

Alátámaszthatók-e a nagy részek zenei elnevezései? • b) A jelenetek belső szerkezete miben emlékeztethet a zenére? • c) Hogyan kapcsolódnak egyes szereplők a zenéhez?• d) Mit mond a szerzői utószó az előadásban elhangzó zenéről? Vajon

miért ezeket az instrukciókat adja?• e) Olvassátok el az Apróhirdetés című Örkény-egypercest, amelyből az

Asztalizene második mottója származik! Milyen módon értelmezi, értelmezheti az egyperces a darab szerkezeté, illetve a benne ábrázolt világot, embereket?

III. Feladat – Műfaj és stílus

Műfaj és stílus (Egy-egy négyfős csoport egy-egy műfaji előképpel

foglakozzon, majd tegyék közzé eredményeiket!)

Társalgási dráma (helyszín, jellegzetes szereplők, fordulatok, témák, stílus)

• „A társalgási színmű a 19. századi polgári dráma uralkodó műfaja . […] Leglényegesebb vonása az érdekes jellemvonásokkal megrajzolt hősök között folyó, sziporkázóan szellemes, csevegés jellegű, fordulatos dialógus. […] Szűkebb értelemben azonban a 19. századi francia „jól megcsinált” színdarabokat (pièce bien faite) értjük alatta, melyek pontos dramaturgiai szabályok szerint, rutinosan szerkesztett, jól kiszámított fordulatokkal tömegsikert arató bulvárdarabok. […] A társalgási színmű rendszerint ugyanazon a helyen játszódik le, s drámai és előadási ideje is megegyezik.” (Fazekas Enciklopédia)

• Mi mindenben felel meg, illetve tér el az Asztalizene a társalgási drámáktól?

 

• (Műfaj és stílus 2.)

• Drámai költemény?

• Shakespeare-i dráma? (Beszédmód, forma. Melyik Shakespeare-szereplő drámaindító monológjához hasonlít Győzőnek a kezdőjelenet párbbeszédeibe illesztett monológsora?)

• Görög dráma? (Szövegformálás. Van-e kar, ami kommentálja az eseményeket és a szereplők megnyilvánulásait? Ha van, kik a kar tagjai és kik a főszereplők?)

 • A posztdramatikus dráma (Milyen vonások különböztetik meg a

darabot a „normális”, hagyományos drámától? Van-e bonyodalom? Vannak-e konfliktusok? Ha igen, mi a sorsuk? Kihez beszélnek a szereplők pl. az első jelenetben? Ezt a szempontot figyelembe véve olvassátok el a II/1 jelenetet [65-72. o.]!)

 • Stílusrétegek (Különítsetek el stílusrétegeket a szereplők

nyelvében! Mindegyikre hozzatok egy-két példát! Itt is érdemes az I/1 [9-16] és a II/1 [65-72. o.] jelenetet, illetve a II/4 [22-29] alaposabban megvizsgálni! Osszátok fel a jeleneteket a csoport tagjai között!) (Ha tehetitek, ceruzával jelöljétek be a valamelyik stílusrétgre különösen jellemző sorokat, szövegegységeket!)

IV. Feladat – tér és időMegnézésre különösen javasolt jelenetek: I/8 (28.10-30.49), II/1 (40.40-46.28)

Részletesebben : IV. melléklet 1. Négyfős csoportokban nézzetek utána az alábbi kérdéseknek, majd tegyétek közzé

vizsgálataitok eredményét! •  A)A dráma jelene, felidézett korábbi idők• Hány órától hány óráig zajlik a dráma cselekménye a White Boxban?• Melyik év melyik hónapjában gyűlik össze a társaság? Mi lehet a jelentősége

az időpontnak?• Milyen korábbi időpontokat idéznek fel a szereplők? (pl. I/1, 13. o., I/8, 50-51,

II/1)• Melyik az a kiemelt múltbéli időpont, amelyben a magánéleti bonyodalom és

a nagyvilág (Budapest) történései összekapcsolódnak! B)Magánidő, történelmi idő• Milyen emlegetett, fontosnak tűnő események történtek a városban a

megelőző évben? Melyik esemény kap egy egész jelenetnyi felidézést?• Kivel mi történt a megelőző évben? (Pl. Kálmánnal, Győzővel, Almával,

Delfinnel.)• Az étterembe milyen híreket hoznak a város jelenéről a szereplők? • Mennyire érdeklik a szereplőket a városban történt. történő politikai

események, hogyan értékelik azokat?• Milyen kapcsolat van a külső állapotok és a magánélet között? (48, 139)

C)Buda és Pest, bent és kint • Olvassátok el a I/8-at (28.10-30.49)! Ennek alapján mit jelent a szereplők

számára Buda és mit Pest? (Lásd a mottóban is kiemelt Márai-idézetet is!)• A szöveg szerint kik lakják Budát és kik Pestet? • Buda azonos-e hajdani önmagával? Budaiak-e a szó minőségi értelmében a

dráma szereplői? Ki mennyire, milyen értelemben? Van-e irónia a Budát és Pestet jellemző mondatokban?

• Ti igaznak tartjátok-e a két városrész ilyen jellemzését, értelmezését? Érveljetek ellene és mellette?

D)Milyen egy étterem? • Ismertessétek a White Box étterem városbeli helyét, berendezését, stílusát,

helyzetét!• Készítsetek étlapot! Ki mit rendel, mit eszik, mit iszik a White Boxban?• Kik az étterem vendégei? Valóságos hely-e a White Boksz? Érveljetek! • Mit tudunk meg a legelső jelenetben más éttermekről? Miről szól a darab

végén Győző utolsó előtti megszólalása? Értelmezzétek általánosan, jelképesen!

• Mit jelent a White Box név! Olvassátok el erről Krisztián magyarázatát az Allegro (I. felvonás) 6-ik jelenetében (45. o.)! Hogyan értelmezhető ez a tér mint jelképes színpadi tér? A valószerű társalgási dráma jellegzetes tere inkább, vagy másféle dráma- és színházeszményt sugall?

E) A luxusvilág kellékei mint a társadalmi hovatartozás jelölői• A szereplők közül kinek mi a foglakozása, végzettsége? Anyagi helyzetük?• Mihez ért meglepően jól a szereplők nagy része?• Milyen országok, külföldi helyszínek vannak a darabban megemlítve?

V. Feladat – Kusza viszonyok, konfliktusok

s(Minden csoport egy-egy szereplőpár kapcsolatával foglalkozik, majd közzéteszik véleményüket.)•   Részletesebben, szempontokkal: V. melléklet

1. Kálmán és Győző (pl. I/2, I/5, II/8 és a III/15) Vita: Lúzerek-e? 2-. Kálmán és Alma (I/1, II/11, II/6, III/8, III/13, III/17)

3. Győző és Alma (II/2, III/5, III/6, III/17); Alma alakja (pl. 34, 39-40, 77, 112. o.)

 4. Győző és Krisztián, Krisztián és Kálmán, Krisztián és Delfin (pl. I/4,91,80,91.)

 5. Delfin és Henrik (pl. I/10, II/12: 104-110, III/4:133-34.)

6.Delfin, Alma, Mariann, Zsuzsi: Vessétek össze a dráma négy nőalakját, négy női sorsmodelljét! Külön szempontot kínál az anyasághoz való viszonyuk (II/15, III/6, és a III/12 eleje [158-160]. Ki közülük a legalaposabban jellemzett alak?

 7. Győző, Kálmán, Krisztián, Henrik:Vessétek össze a dráma négy férfialakját társadalmi és

magánéleti sikeresség/boldogság szempontjából!  

8. Roland és Zsuzsi (szerepük a darabban, férfiideáljuk)

•  

Állókép a szereplők közti viszonyokról: Szervezzetek kilencfős csoportokat, fejezzétek ki a 9 szereplő közötti viszonyokat térbeli elrendezéssel, testtartással!

Vallatószék : Egyvalaki vállalkozzon Győző vagy Kálmán, illetve Delfin vagy Alma szerepére; az osztály többi tagja faggassa ki! I. melléklet

• A szereplők viszonyának egylehetséges ábrája:Jellemezzétek az egyes viszonyvonalaktartalmait!

4.Del-fin

1.Győző

6.Kál-mán

3.Zsu-zsi

7.Henrik

8.Alm

a

2.Roli

5.Krisztián

9.Mariann

VI. Feladat - Nagyszerkezet, jelenetszerkezetek ( Részletesebben: VII. melléklet)

1.A beléptetések rendje • A darabot részben a beléptetések rendje tagolja, viszi előre. Keressétek

meg, hogy ki hányadik jelenetben lép színre! Hol van ennek jelentősége?

2. Bonyodalom, tetőpont, fordulópont, végkifejlet?• Mikor történt a darab konfliktusainak nagy részét kiváltó, valamelyest

drámai esemény, amelyről már az első jelenetben tudomást szerzünk?• Mi lehetne a darab igazi bonyodalma? Miért nem lesz a dologból valódi

bonyodalom, ami lépések és ellenlépések sorát indítja be?• Henrik és Delfin kapcsolatában milyen komédiákra jellemző kifejleti

lehetőség rejlik? • Rendezzétek át képzeletben a darab bonyodalmas párkapcsolatait úgy,

hogy statikus színmű/tragédia helyett komédia kerekedjék belőle! Legyen happy end!

• Miért tekinthető a II/1 jelenet a dráma tetőpontjának?• A színműben cselekményében egyetlenegy, a társalgási drámákra

jellemző fordulat, fordulópont van. Mi ez a fordulópont, hol található a darabban?

3. Jelenetszerkesztés logikája, a párbeszédek váltakozása

• Egy idő után majdnem mindenki egyszerre van jelen a színpadon, mégsem párhuzamosak, egyidejűek a beszélgetések, legalábbis a néző figyelme egyszerre mindig csak egy beszélgetésre irányul (Pl. III/2). Milyen művészeti ágra emlékeztet ez a változó tekintetirányítás.

• Térben, színpadon hogyan lehet megoldani, hogy az étteremben hol az egyik, hol a másik beszélgetésre figyeljünk?

4. Monológok és dialógusok• A darab első jelenetében mi adja a dialógus jelleget,

miért érezzük a dialógust mégis inkább monológnak? • Ugyanezt vizsgáljátok meg a III/8-as jelenetben!• Mi teszi a III/8-as jelenetet, Győző és Alma beszélgetését

inkább párhuzamos monológgá?• Hogyan jellemeznétek a II/1 jelenet beszédfajtáját?

VII. Feladat - motívumok(Minden négyfős csoport egy motívumot kap, egyéni kutatás, majd közös

megbeszélés után közzéteszik eredményeiket.)

A). Hó (pl.48, 98, 113, 166.o.)• Milyen szó szerinti és milyen átvitt jelentéseket hordoz a hó? • Vessétek össze ezt a jelentést Ottlik Iskola a határon című regényének

isteni kegyelmet jelképező hó motívumával! B)„Tavaly mindenki meghalt” (I/1,II/1[48,],II/7 [91] II/1 [119, 139],III/12 [158]

• A cselekmény mely pontjai milyen értelmezésekben fordul elő a motívum? Ki hogyan halt meg, ki él? (48, 72, 91, 139, 158. o.)

C) Gyermekszülés (pl. II/15 és a155-160. o.)• Milyen összefüggésben, hol fordul elő a motívum? Mi ennek a (zenei)

szólamnak a funkciója? D) Luxus• Mit esznek, mit isznak a szereplők, milyen országokban járnak, milyen

kultúrát fogyasztanak? E) Vihar, időjárás (v.ö. 23. o. is!)• Hol fordul elő a vihar motívuma, hogyan kapcsolódik a cselekményhez

szó szerinti és átvitt jelentésben?F) Utcai megmozdulások, politikai feszültség (pl. 12,18, 52, 66,139. o.).)

VIII. feladat – a darab a kritikák tükrében

A dráma gazdag kritikai recepciójából egy-egy rövid szövegválogatást kaptok.

Feladatoka) Olvassátok el a szövegeket!b) A csoportok tagjai színes cetlikre készítsenek jegyzeteket! A színek

a szövegfeldolgozás szempontjait, illetve a csoporton belüli munkamegosztást jelölik – PIROS: műfaj, drámatechnikai megoldások; RÓZSASZÍN: zeneiség; SÁRGA: tér- és időkezelés; FEHÉR: szereplők kapcsolatai; ZÖLD: nyelv, stílus; KÉK: utalások, idézetek, más szövegekkel folytatott párbeszédek.

c) Rendeződjetek szakértői csoportokba (zöldek a zöldekhez, sárgák a sárgákhoz stb.), egyeztessétek munkátok eredményét!

d) Saját csoportotokban számoljatok be tapasztalataitokról! (A beszámolók nyomán ki-ki készítse el saját följegyzéseit körtábla formájában! Egy körcikkely egy szempont. A körtábláitokon a szempontoknak megfelelő színekkel dolgozzatok!)

VIII. melléklet a szemelvényekkel

IX. A darab előadása a Radnóti SzínházbanRendező: Bagossy László

Díszletterevező: Bagossy LeventeA díszlet• Milyen térbeli formára emlékeztet az étterem az előadásban?• Mi a funkciója az asztalok és a bárpult ilyen elrendezésének?• Írjátok le, hogy egy jeleneten (pl. III/2) belül, illetve két jelenet között hol

helyezkednek el a szereplők, ill. ez hogyan változik?

A szövegmondás• Keressetek példát arra, hogy valamelyik színész kiemeli a szöveg ritmusát, verses

formáját!• Olyat, ahol a ritmus kiemelése ironikus?• Nézzétek meg, hogy a „Mindent kifehérítő takaró” (48, …perc költőiségét a Delfint

játszó színésznő, hogyan ironizálja, ellenpontozza?

Színészi alakformálás• Keressetek apró testi gesztusokat, mozgást, testtartást, amit az előadás tesz

hozzá a figurákhoz!• Hasonlítsátok össze az írott dráma és az előadás alakjait? Mit ad hozzá a színész

az írott szereplőhöz, mit vesz el belőle?• Milyen Alma szájából, illetve Almáról elhangzó szövegek maradtak ki az

előadásból? Elhagyásuknak mi a következménye? A színésznő (Wéber Kata) mivel járul hozzá az így keletkező szerepértelmezéshez?