Upload
others
View
3
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
TDK dolgozat
Szakáts Judit Nóra
BA
2012
Reformátusok a gáton,
avagy a Magyar Református Szeretetszolgálat Krízisintervenciós
Katasztrófa-lelkigondozói Csoportjának szponzorgyűjtési stratégiája
Pastors in action – Fundraising for the Disaster Chaplaincy Group in
the Hungarian Reformed Charity
Kézirat lezárása: 2012.október 30.
Szakáts Judit Nóra
Reformátusok a gáton, avagy szponzorgyűjtés a Magyar Református
Szeretetszolgálat krízisintervenciós katasztrófa-lelkigondozói csoportja számára
,,A jótéteményben pedig meg ne restüljünk… míg időnk van, cselekedjünk jót
mindenekkel” (Gal. 6:9,10)
2011 az önkéntesség európai éve volt. Az ennek nyomán létrejövő önkéntességi
mozgalomban több hazai vállalat is részt vett. Mindamellett, hogy az önkéntesség
jelensége eredetileg társadalmi, vallási értékekből táplálkozik, és motivációi között a
szolidaritás, a szükségben lévők segítése, a közösségépítés szándéka jelenik meg,
marketing szempontból is egyre nagyobb prioritással bír.
Az önkéntes tevékenység rendkívül nagy szerepet játszik a nonprofit szektor szervezetei
körében, hiszen feladataik nagy részét önkéntesen bevonásával látják el. Az önkéntesség
gazdasági súlya is megmutatkozik: a különböző feladatokat ellátó non-profit szervezetek
tevékenységében 418 407 önkéntes vett részt 2010-ben, és ezzel 53, 3 milliárd forintot1
,,spóroltak” a non-profitoknak, és közvetett módon a magyar államnak, hiszen ezek a
szervezetek egyre több állami feladatba ,,segítenek be”. Az üzleti szektor és a nonprofitok
együttműködése egyre erősödő jelenség, hiszen az együttműködés a társadalmi
felelősségvállalás jó platformja lehet.
A Magyar Református Szeretetszolgálat széleskörű tevékenysége révén igyekszik
segíteni a szükségben lévőket. Kárpát-medence szerte zajló karitatív tevékenységén túl
adományaival, 2009-ben megalakult orvos csoportjával olyan messzi helyeken is
munkálkodik, mint Haiti, vagy éppen Afganisztán. Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak –
például a 2010-es BAZ- megyei árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa - mentőakcióiban
aktívan részt vállalt: értékeket mentett, élelmiszert osztott, vigasztalt.
Az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt kárterületre csak azok a segítő
csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával rendelkeznek. A szeretetszolgálat az
eddigi káresemények során is megmutatta, hogy nagy erőket tud mozgósítani –
elsősorban a református gyülekezetekből –, és hasznos segítség a bajban. A további
1 A becsült bérmegtakarítás a számított önkéntes foglalkoztatottak száma és a nonprofit szektorban az egy
számított főállású foglalkoztatottra jutó éves átlagos munkabér szorzata. (KSH 2012) 2012-09-26
hatékony működés érdekében krízisintervenciós katasztrófa-lelkigondozói csoport
létrehozását tűzte ki célul. A beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok állnak.
Dolgozatomban a szükséges anyagi források különböző marketingeszközök segítségével
történő megteremtésére igyekszem javaslatokat tenni.
Szakáts Judit Nóra
Pastors in action – Fundraising for the Disaster Chaplaincy Group in the Hungarian
Reformed Charity
The year 2011 was declared as the Euoropean Year of Volunteering by the EU. It had
great influence on several European societies and crowds of people were mobilized.
Originally, volunteering is rooted in social, religious values and motivated by solidarity,
philanthropy, now it gains more and more importance in marketing context.
Volunteering plays an important role among the nonprofit organisations, because they
perform their tasks by employing volunteers. Nowadays, volunteering show its economic
importance, too. 418 407 volunteers saved 53,3 billion forints2 in 2010 for the non-
profits, and indirectly for the Hungarian state, since the non-profit organisations
undertake several state-affairs. The cooperation of the non-profits and the for-profit sector
is strengthening, since it is a favorable possibility of corporate social responsibility.
The Hungarian Reformed Charity performs a wide variety of tasks in order to help
people in need. The Charity mainly concentrates on the Carpathian Basin, but also works
in remote areas, such as Burma or Afghanistan. The Hungarian Reformed Charity has
participated in several rescues of Hungarian and international disasters of the last years,
e.g.: flood in Borsod-Abaúj-Zemplén county, in 2010; sludge disaster of Devecser in
2010, earthquake in Haiti. They distributed donations among victims and tried to help
them in processing the crisis mentally. They managed to mobilize masses of volunteers
and the group was found really effective in these rescues.
In terms of the new disaster protection law, only the official groups can work in damage
zones. This is why the Hungarian Reformed Charity aims to establish a special Crisis
Interventional Group which can professionally help those in need. This Group would
perform its task in formalized way and coordinate all its former functions (food and
clothes distributions, help in rescue, mental help).
Foundation of the Group meets with financial difficulties. In my thesis, I intend to solve
the problem of fundraising by mapping the potential sponsors from the profit-orientated
sector, and give advice on making mutually favorable relationships with partners.
2 Number of volunteers multiplied by the average annual earnings of full-time employes per capita.
Tartalomjegyzék
1. BEVEZETÉS ......................................................................................................................... 1
1.1. Személyes érintettség ............................................................................................................ 1
1.2. Problémafelvetés ................................................................................................................... 1
1.3. A téma kifejtése ..................................................................................................................... 3
1.4. Kiinduló hipotézisek .............................................................................................................. 3
2. A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN TEVÉKENYKEDŐ SZERVEZETEK STEEPLE –
ELEMZÉSE ............................................................................................................................... 4
3. A MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT MUNKÁJÁNAK BEMUTATÁSA ................ 15
3.1. Küldetés ............................................................................................................................... 15
3.2. Programok ........................................................................................................................... 16
3.3. A Magyar Református Szeretetszolgálat marketingkommunikációs eszköztára ................. 19
3.3.1. ATL eszközök .............................................................................................................. 20
3.3.2. BTL eszközök ............................................................................................................... 20
3.4. A támogatás egyes formái ................................................................................................... 22
3.4.1. Lakossági adományozás ............................................................................................... 24
3.4.2. Vállalatoktól érkező támogatás .................................................................................... 27
3.5. Egy új cél ............................................................................................................................. 29
3.5.1. Krízis, krízisintervenció, katasztrófa-lelkigondozás ..................................................... 30
3.5.2. Az eddig megtett lépések .............................................................................................. 33
3.5.3. Problémafelvetés .......................................................................................................... 34
4. SZPONZORGYŰJTÉSI STRATÉGIA ........................................................................................ 35
4.1. Célok tisztázása ................................................................................................................... 36
4.2. A szükségletek meghatározása ............................................................................................ 37
4.3. A lehetséges források .......................................................................................................... 38
4.4. A felkínált előnyök .............................................................................................................. 39
4.5. Források megszerzése, azaz a ,,becserkészés”..................................................................... 39
5. A KRÍZISINTERVENCIÓS KATASZTRÓFA-LELKIGONDOZÓI CSOPORT LEHETSÉGES
SZPONZORAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE ....................................................................................... 41
5.1. A kutatási módszer indoklása .............................................................................................. 41
5.2. A megkérdezettek köre ........................................................................................................ 41
5.3. A vizsgált témakörök bemutatása ........................................................................................ 43
5.3.1. Korábbi támogatók megkérdezése ................................................................................ 43
5.3.2. Lehetséges új szponzorok megkérdezése ..................................................................... 46
5.4. A kutatás eredményeinek összefoglalása ............................................................................ 53
6. ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................................... 55
MELLÉKLETEK ...................................................................................................................... 57
FELHASZNÁLT IRODALOM ..................................................................................................... 62
Táblázatok és ábrák jegyzéke
1. ábra: A gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve ............................................. 13
2. ábra: Az MRSZ logója ................................................................................................... 15
3. ábra: A Szeretethíd logója .............................................................................................. 17
4. ábra: A nonprofitok forrásszükségletei .......................................................................... 19
5. ábra: Boros címkék Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából ............... 22
6. ábra: Lakossági adományok ........................................................................................... 26
7. ábra: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport logója .......................... 30
8. ábra: A szponzorgyűjtés folyamata ................................................................................ 35
1. táblázat: A nonprofit szervezetek önkénteseinek főbb jellemzői, 2010........................... 8
2. táblázat: A közvetlen kérések, gyűjtések, jótékonysági felhívások nyomán
adományozók 14 éves és idősebb népességen belüli aránya, az általuk nyújtott
támogatások összege és megoszlása .................................................................................. 25
3. táblázat: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport média megjelenései
............................................................................................................................................ 33
4. táblázat: A kutatásban részt vevő vállalatok általános jellemzői ................................... 42
5. táblázat: A választott szponzori ellenszolgáltatások ...................................................... 53
1
1. BEVEZETÉS
,,A jótéteményben pedig meg ne restüljünk… míg időnk van, cselekedjünk jót
mindenekkel” (Gal 6,9-10)3. Pál apostol a galatabeli gyülekezethez írt levelében
fogalmazza meg a fenti intelmet, mellyel személy szerint engem is megszólít, és arra
buzdít, hogy az a téma, mellyel dolgozatomban foglalkozom, ne csak a szakma, hanem a
felebaráti szeretet hangján is szóljon.
1.1. Személyes érintettség
Református családból származom, nagyapám ötven éven át szolgált református
lelkészként. Egy személyes ismerősöm jóvoltából – aki szintén református lelkész -
nyertem betekintést a Magyar Református Szeretetszolgálat áldozatos munkájába, és
jutottam el dolgozatom tulajdonképpeni témájához, a Krízisintervenciós Katasztrófa-
lelkigondozói Csoporthoz. A személyiségem, világlátásom alakulására nagy hatást
gyakorolt a magammal hozott hit, az alapvető keresztény értékrend. Ezért is felemelő
érzés, hogy sikerült egy olyan témát találnom, amely mindamellett, hogy marketinges,
marketingkommunikációs szempontból szakmai kihívást jelent, lehetőséget ad arra, hogy
kiálljak egy olyan szervezet mellett, amely a cselekvő hit elvét követve küzd a
társadalmunkban jelentkező szociális problémák ellen.
1.2. Problémafelvetés
Dolgozatomban a Magyar Református Szeretetszolgálat, mint nonprofit szervezet
újonnan induló programjával, a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoporttal
foglalkozom. Ezt a kezdeményezést az a csaknem húszévnyi tapasztalat hívta életre,
mellyel a Magyar Református Egyház és a Magyar Református Szeretetszolgálat
rendelkezik a katasztrófahelyzetek terén.
A Magyar Református Szeretetszolgálat széleskörű tevékenysége révén igyekszik
segíteni a szükségben lévőket. Kárpát-medence szerte zajló karitatív tevékenységén túl
adományaival, 2009-ben megalakult Orvos Csoportjával olyan messzi helyeken is
munkálkodik, mint Haiti, vagy éppen Afganisztán. Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak –
például a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa -
mentőakcióiban aktívan részt vállalt: értékeket mentett, segélycsomagokat osztott és
vigasztalt.
3 Pál apostol levele a galatabeli gyülekezethez, 6. rész, 9-10. vers
2
A téma aktualitását adja, hogy az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt
kárterületre csak azok a segítő csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával
rendelkeznek. A Szeretetszolgálat az eddigi káresemények során is megmutatta, hogy
nagy erők mozgósítására képes – elsősorban arra az 1 623 000 reformátusra4
támaszkodva, akik legtágabb értelemben a szervezet bázisát adják –, és hasznos segítség a
bajban. A további hatékony működés érdekében a Magyar Református Szeretetszolgálat
Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport létrehozását tűzte ki célul. A
beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok állnak. A marketing területén szerzett
ismereteimmel szeretnék hozzájárulni a Csoport útjában álló akadályok felszámolásához,
és a lehetséges források feltérképezésén túl a kommunikáció kialakításához is néhány
javaslatot megfogalmazni.
Úgy gondolom, dolgozatom témája meglehetősen interdiszciplináris, hiszen a
marketing, a teológia, és helyenként a pszichológia tudományából is táplálkozik.
Kezdetben hosszasan elgondolkodtam azon, hogy vajon az egyházmarketing koncepciója
mennyire elfogadott napjaikban. Ennek érdekében egy rövid szekunder kutatást
végeztem, melynek eredményei közül néhány példát szeretnék kiemelni.
A 2011-es népszámlálás kapcsán a média több helyen használta az egyházmarketing
fogalmát. A történelmi egyházak a marketing adta lehetőségekkel élve szólították meg a
magyar lakosságot, és üzenetükben arra buzdították őket, hogy a népszámlálás során
,,vallják meg” egyházi hovatartozásukat. A médiában ,,Dübörög az egyházmarketing”
(http://nol.hu 2012-09-15) címmel számoltak be a megmozdulásról, mely alapján úgy
gondolom, a közvélemény egyelőre idegenkedve kezeli az egyházak önmagukat
népszerűsítő megmozdulásait.
Az evangélikus egyház közleményében olyan kifejezéseket hoz összefüggésbe, mint a
vallási piac és a stratégiai tervezés. Az evangélikusok a reformáció ötszáz éves
jubileumára készülve komoly stratégiával alapozzák meg az elkövetkező évek
egyházműködést, egyházfejlesztést szolgáló munkáját. A marketingre, mint missziós
eszközre tekintenek, és a megújulás, megerősödés szolgálatába állítják azt
(http://strategia.lutheran.hu 2012-09-15). Egy amerikai tanulmány az úgynevezett
megaegyházak jelenségével foglalkozik, kifejezetten marketingstratégiai szempontból.
Ezek az óriásegyházak alapvetően protestáns gyökerekkel rendelkeznek, és csaknem
kétezer fős heti látogatottsággal számolnak. Ezekben az egyházakban már olyan magas
4 2011-es népszámlálási adatok
3
szintre jutottak a marketing tevékenység alkalmazásában, hogy szponzoraik közt
tudhatnak több világmárkát, mint például a Pepsit és a Coca Cola-t. (www.aabri.com
2012-09-15)
1.3. A téma kifejtése
A fent megfogalmazott probléma alaposabb körüljárása érdekében elsőként külső
környezeti elemzés segítségével tárom fel a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoport működését befolyásoló tényezőket. Ezt követően bemutatom a Magyar
Református Szeretetszolgálat munkáját, melyek között megjelenik az új kezdeményezés
is. Dolgozatom középpontjába helyezem a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoport szponzorgyűjtési lehetőségeinek feltérképezését, így miután áttekintem a Magyar
Református Szeretetszolgálat eddigi támogatói gyakorlatát, erre vonatkozó kutatásom
eredményeit ismertetem.
1.4. Kiinduló hipotézisek
Kutatásom során a látókörömbe került vállalatok szponzorálásra vonatkozó
hajlandóságát, a szponzoráció hátterében álló attitűdöket vizsgáltam. A kutatás
elindításához a következő hipotéziseket fogalmaztam meg:
1. A nonprofit szervezeteknek egyre nagyobb jelentősége van hazánkban, gazdasági
súlyuk is meghatározó.
2. A megkeresett vállalatoknál a szponzoráció területei alapos tervező munka alapján
kerülnek kijelölésre, és a benne rejlő kommunikációs lehetőségek kiaknázása is tudatos.
3. A Magyar Református Szeretetszolgálat tevékenységét széles körben ismerik, ám
ellenérzések fogalmazódnak meg vele kapcsolatban az egyházi vonatkozás miatt. Az
esetleges előítéletek miatt a vállalatok kétkedve fogadják a szeretetszolgálat
kezdeményezéseit, és vonakodnak az ehhez hasonló szervezetekkel való
együttműködéstől.
4. Az előnyök közös meghatározása – azaz a potenciális szponzorok igényeinek
figyelembevétele - pozitív irányba tereli a kutatásban részt vevő vállalatok szponzorálási
hajlandóságát.
Jelen hipotézisek elfogadásáról vagy elvetéséről a kutatási eredmények alapján a
dolgozat végén hozok döntést.
4
2. A KATASZTRÓFA-ELHÁRÍTÁS TERÜLETÉN
TEVÉKENYKEDŐ SZERVEZETEK STEEPLE – ELEMZÉSE
Minden tervező munka, amely célul tűzi ki a hosszú távú, hatékony alkalmazhatóságot,
alapos helyzetelemzéssel kezdődik. Ha felmérjük a működést, a rendszert befolyásoló
tényezőket – legyenek azok külső vagy belső környezetet meghatározó tényezők –
nagyobb biztonsággal tekinthetünk a tervezés folyamatára úgy, mint ami a munka
befejeztével a gyakorlatban is helytálló eredményeket hoz. A környezeti elemzés
készítésének előnyei közt Józsa László az alábbiakat említi: ,,szélesebb alapokra helyezi,
rugalmasabbá teszi a stratégiai tervezés folyamatát és a döntéshozatalt, javítja az egyes
szervezetek erőforrásainak elosztását.” (Józsa L. 2000, 47.).
A külső környezet áttekintésére a STEEP elemzés bővített változatát, a STEEPLE5
elnevezésű elemző módszert választottam. Ez a módszer sok, egymástól jól elkülöníthető
szempontból vizsgálja meg a külső környezet rendszerre ható elemeit, így segítve a minél
komplexebb ,,térlátást”. A STEEPLE elemzés során a környezeti hatásokat makroszinten
kell tudnunk értelmezni, hogy a vizsgált szervezethez hasonló valamennyi szervezet
szempontjából helytálló képet kapjunk.
Dolgozatom egy a katasztrófa-elhárítás területén tevékenykedő karitatív szervezettel
foglalkozik, így a vizsgálat középpontjába a mentést segítő erőket állítom. ,, Ezen a
helyen segítő alatt tehát olyan személyek értendők, akik valamilyen módon részt vállalnak
az áldozatok, az anyagi javak mentésében a helyreállítási munkálatokban. Ide sorolhatók
a hivatásos mentő erők, a különböző karitatív és önkéntes szervezetek, mindazok, akik
valamilyen külső késztetés vagy (és) belső motiváció alapján, a kárhelyen vagy azon kívül
tevőlegesen részt vesznek a mentésben.” (http://www.vedelem.hu 2012-09-24)
1, Társadalmi (Social) környezet
A katasztrófa-elhárítás társadalmi környezetében olyan tényezőkre kell figyelmet
fordítanunk, melyek az elhárítás tulajdonképpeni célcsoportját, a magyar lakosságot,
valamint az elhárító munkálatok szereplőit jellemzik.
A magyar társadalomban az utóbbi években megfigyelhető, hogy ,,a családokon belül a
házaspáros családok aránya 1990 és 2005 között 80%-ról 71%-ra mérséklődött, az
élettársi kapcsolatban élők 1990-es 5%-os aránya folyamatosan növekedve
5 A STEEPLE mozaikszó: a társadalmi-, technológiai-, gazdasági-, környezeti-, politikai-, jogi- és oktatási
környezet angol megfelelőinek kezdőbetűi alapján.
5
megháromszorozódott. Az egyszülős családok aránya 15,6%-ról 16,8%-ra növekedett, s
ezen belül 80%-ról 87%-ra emelkedett az anya–gyermek típusú egyszülős családok
aránya.’’ (Demográfiai Portré 2012) A katasztrófák áldozatai természetesen családi
állapotuktól függetlenül jogosultak a mentésre, illetve az elhárítás terén nyújtott
valamennyi szolgáltatás (pl.: lelkigondozás) igénybevételére. Érdemes azonban kiemelten
foglalkozni azon személyek támogatásával, utógondozásával, akik családi helyzetükből
adódóan jobban ki vannak téve a katasztrófák következményeinek, mint pl.: az egyszülős
– és főként az anya-gyermek típusú – háztartások. Az ilyen családokban nagyobb gondot
okozhat mind az anyagi javakban bekövetkezett károk helyreállítása és utánpótlása, mind
pedig a lelki felépülés.
Az előző példához hasonlóan nagy gondot jelent elöregedő társadalmunk, hiszen az
idősek mentése egyes esetekben még technikai szempontból is nagyobb kihívást jelent.
Az ő esetükben a lelki segítségnyújtás is nehezebb lehet, ha csak arra a tényre gondolunk,
hogy esetükben már kevésbé hatásosak az újrakezdés lehetőségét hangsúlyozó érvek.
A társadalmi környezet vizsgálata során a társadalomban jelen lévő kulturális
elemekkel, a benne ,,hódító eszmékkel” is foglalkozunk. Az önkéntesség térnyerése az
utóbbi évek során – különösen az Európai Unió által az önkéntesség évének nyilvánított
2011-es év hatására – pozitív trendként jelenik meg a magyar társadalomban. Ez a
katasztrófa-elhárító szervezetek makrokörnyezetében is kifejti hatását, mivel az elhárítás
szinte valamennyi területén – törvényi szabályozás alapján - lehetőség van szakértők
mellett önkéntesek bevonására. Az önkéntesség, mint egyre erősödő társadalmi jelenség
tehát azért fontos makrokörnyezeti elem, mert a komplett katasztrófa-elhárítás nagyobb
hatékonyságát remélhetjük általa. ,, Az elmúlt húsz évben megfigyelhető az állam által
kötelezően elrendelt feladatok egyre szélesebb körben történő kiváltása az önkéntesen
vállalt tevékenységgel a különböző védelmi jellegű ágazatokban, területeken is.”
(http://vedelem.hu 2012-09-24) Az önkéntesség hátterében álló motivációs erők között
említhetjük meg az elismerés igényét. Az elismerés, mint szükséglet megjelenik Maslow
szükségleti hierarchiájában6 is. A katasztrófa-elhárítás terén végzett önkéntes tevékenység
különösen magas társadalmi presztízsértékkel bír, ami jól beleillik a Maslow által
kialakított motivációs rendszerbe.
6 Abraham Maslow, amerikai pszichológus az 1950-es években dolgozta ki az emberi viselkedést motiváló
szükségleti hierarchiáját, melyet öt kategóriába sorolt. Ezek növekvő sorrendben a következők: alapvető
fiziológiai szükségletek, biztonságérzet, szeretet és közösséghez való tartozás igénye, elismerés és
önértékelés, önmegvalósítás. ,,Az elmélet szerint az egyre magasabb szintek elérése csak akkor lehetséges,
ha az előző szintek (szükségletek) mindegyike kielégítésre került.” (Zastrow, C.- Kirst-Ashman, K. 2010,
448., ld. Montana, P.- Charnov, B. 2008)
6
2, Technológiai (technological) környezet
A technológiának legalább akkora szerepe van a katasztrófák megelőzésének fázisában,
mint a már bekövetkezett bajok elhárítása során. A megelőzés érdekében felállított
rendszer hatékonysága döntő jelentőségű. A katasztrófavédelem egyrészt hatósági
hatáskörei által, úgy, mint előírások, engedélyezések, tiltások, korlátozások, ellenőrzés és
szankciók alkalmazásán keresztül tesz a megelőzésért. A szabályozás eszközein túl a
technika egyre modernebb vívmányait is beveti a katasztrófákkal szemben. A
Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság7 az előrejelzéshez és a
megalapozott óvintézkedési javaslatok meghozatalához az ún. RODOS8 döntéstámogató
rendszert alkalmazza. Ezeken kívül felhasználja az informatika, a távközlés
technológiáját, és országos lefedettségű mérő- és érzékelő rendszereket működtet.
A katasztrófavédelem által felhasznált technológiának egy területét - a kommunikáció
hatékonyságát szolgáló területet - ragadom ki, mert marketing- és kríziskommunikációs
szempontból számunkra ez lehet a legérdekesebb. Természetesen itt sem szabad
megfeledkezni a STEEPLE elemzéssel szemben támasztott makroszintű vizsgálat
követelményéről. A kommunikációs technika tárgyalása megfelel ennek a
követelménynek, hiszen az elhárító szervek mindegyike számára ugyanolyan fontos
ennek milyensége. ,,A katasztrófák lokalizálása, következményeinek felszámolása csak
korszerű műszaki és egyéb technikával felszerelt, jól szervezett és kiképzett, mozgékony,
különböző szakmai felkészültségű erők azonnali és szükség esetén, tömeges bevetésével
lehetséges. Kiemelt szerepe van az összehangolt, hozzáértő és gyors irányító
tevékenységnek.” (Hanák T. 2008, 31.) Ahogy azt a válságkommunikáció témakörében is
megtanultuk, a működés alapja egy jól felállított rendszer. Itt sincs ez másképpen, hiszen
amellett, hogy a kommunikációt kiszolgáló rendszereknek számos komoly műszaki
előírásnak, követelménynek kell megfelelniük, alaposan kidolgozott elméleti alapokra
kell helyezni ezek működését.
Az elhárító szervek közti adatátvitelt korábban analóg rádiórendszer biztosította. Ez a
rendszer több évtizeden át küzdött az egyre komolyabb nehézséget jelentő forgalmi
zsúfoltság, illetve frekvenciakijelölés problémájával. A megoldást a digitális rendszerre
történő váltás hozta el (a TETRA9 szabvány szerinti, magyar nevén EDR, azaz egységes
digitális rádió-távközlő rendszer), amellyel lehetővé vált az infrastrukturális háttér nélkül
7 BM OKF
8 Real-time Online Decision Support System
9 TErrestrial Trunked RAdio, azaz földfelszíni trönkölt rádió
7
is működő kommunikáció, a nagyobb adatátviteli biztonság (végponttól végpontig
biztosított titkosítás), a rendkívül gyors kapcsolás illetve valamennyi szerv
bekapcsolódása a rendszerbe. Hazánkban ,,a hálózat országos kiterjesztését 2006
decemberére, a kitűzött határidő előtt egy hónappal” fejezték be. (www.hvg.hu 2012-09-
25) ,,A világon hozzávetőlegesen 650 helyen működik TETRA rendszer, de csak nálunk
történt meg ezidáig az összes készenléti szerv bevonása a rendszerbe.” (Hanák T. 2008,
37.)
Tökéletes technológia nem létezik, így ez a rendszer is folyamatosan harcol a jobb
alkalmazhatóságért. Nagy feladat az önkéntesek katasztrófa-elhárításban történő
megjelenésével kapcsolatosan az, hogy őket is be kell kapcsolni az EDR rendszerbe,
ugyanis analóg frekvenciákon nem lehet kapcsolódni az új, digitális rendszerhez. További
kihívást jelent annak a problémának a leküzdése, mely egy-egy nagyobb (országos)
kiterjedésű katasztrófa esetén az infrastruktúra, a központhálózat, az átjátszás
minőségének sérülése miatt jelentkezhet. A fejlődés iránya minden bizonnyal a műholdas
technológiák alkalmazása felé mutat. A Magyar Kormány elkötelezett az EDR rendszer
folyamatos fejlesztése mellett. Ennek érdekében egy munkacsoport is megalakult az
Infokommunikációért Felelős Államtitkárság jóvoltából, amely a tapasztalatok alapján
megfogalmazott javaslattételeivel segíti a technológia jobbá tételét.
(http://www.infoter.eu 2012-09-25)
3, Gazdasági (Economic) környezet
A gazdasági válság hatásait a katasztrófa-elhárítás szempontjából is érdemes
megvizsgálni. A katasztrófavédelem alapvetően az emberi élet védelméért és a polgári
védelemért felel. Vitathatatlan, hogy ezen feladatok ellátása nem szorulhat háttérbe
semmilyen körülmények között, például a pénzügyi válságok túlélését szolgáló
megszorítások bevezetése miatt. Mivel azonban ez ideologikusan hangzik, igyekszem
bizonyítani a fenti feltételezést.
A gazdasági válságra az egyik legelterjedtebben adott válasz a létszámleépítés volt,
mely intézkedés ágazatra való tekintet nélkül szedte áldozatait.
2012. január 1-jén lépett hatályba az új katasztrófavédelmi törvény10
. A
katasztrófavédelmi rendszer átalakulásának lényegét Dr. Bakondi György, az országos
katasztrófavédelmi főigazgató az alábbiakban fogalmazza meg: ,,a tűzoltóság, a polgári
10
2011. évi CXXVIII. törvény
8
védelem és az iparbiztonság valamennyi szereplőjét egységes irányítás alá vonó,
közbiztonsági feladatokat ellátó új szervezet a Belügyminisztérium alá tartozik, alapvető
rendeltetése pedig az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságának, a gazdaság
biztonságos működésének, a kulcsfontosságú infrastruktúrák biztonságának a védelme.”.
(www.mon.hu 2012-09-26) Az átalakítás nyomán a megyei katasztrófavédelmi
igazgatóságok lényegesen nagyobbak lettek, mind méretüket, mind felelősségüket
tekintve. A nagyobb hatáskörhöz nagyobb költségvetés társul, ami új gazdálkodási
kihívások elé állítja az átalakuló rendszert. (www.katasztrofavedelem.hu 2012-09-25) Itt
térnék vissza a létszámleépítés kérdéséhez. Az átalakuló rendszer miatt a
katasztrófavédelemnél – a válság ellenére – létszámleépítés nem jelentkezett, bár
találkozhatunk ezzel ellentétes sajtóhangokkal. Ennek hátterében az áll, hogy egyes
státusokban az új struktúra miatt változások következtek be, és ezt többen nem fogadták
el.
A katasztrófa-elhárítás munkaerő-szempontú jellemzése során meg kell említeni a non-
profit szervezeteket is. ,, Az elmúlt húsz évben megfigyelhető az állam által kötelezően
elrendelt feladatok egyre szélesebb körben történő kiváltása az önkéntesen vállalt
tevékenységgel a különböző védelmi jellegű ágazatokban, területeken is.”
(http://vedelem.hu 2012-09-26) Az egyre nagyobb jelentőségű önkéntes tűzoltó
egyesületek mellett számos karitatív szervezet segíti munkájával az elhárítást. Ebből is
látható, hogy az önkéntesség egyre több területen – így a gazdasági környezetben – fejti
ki hatását. A különböző feladatokat ellátó non-profit szervezetek tevékenységében 418
407 önkéntes vett részt 2010-ben.
1. táblázat: A nonprofit szervezetek önkénteseinek főbb jellemzői, 2010
Forrás: www.ksh.hu 2012-09-26
9
A táblázat adatai szerint az önkéntes erők 2010-ben 53, 3 milliárd forintot11
,,spóroltak”
a non-profitoknak, - és az előző megállapítás alapján, miszerint ezek a szervezetek egyre
több állami feladatot vesznek át – így közvetett módon a magyar államnak. Ez alapján is
szembesülnünk kell az önkéntesség gazdasági súlyával.
A nemek aránya a katasztrófa-elhárítás területén érdekes módon nyeri el az egyensúlyt.
Míg a katasztrófahelyzetek technikai jellegű feladatait, tehát a tényleges mentést
többségében férfi munkaerő látja el, a nők aránya az elhárítás háttér-tevékenységeiben,
például az adománygyűjtésben és egyéb karitatív tevékenységekben nagyobb. A karitatív
szervezeteknél folyamatosan nő a foglalkoztatottak száma, de különösen a nőké ,,a
szektorban foglalkoztatott 143 ezer munkavállaló több mint fele nő”, részben mivel
finanszírozási okokból elterjedtebb a részmunkaidős foglalkoztatás. (www.ksh.hu 2012-
09-26)
A gazdasági környezet vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül a globalizáció
befolyásoló erejét sem. A katasztrófa-elhárításért dolgozó szervezetekre természetesen
egészen máshogy hat a globalizáció jelensége, mint a profitorientált, folyton változó
fogyasztói igényekhez igazodó vállalatokra. Utóbbiak harcot vívnak a lemaradás ellen,
alapvető feladatuk a nemzetközi trendekkel való lépéstartás. A katasztrófavédelem a
globalizáció jóval súlyosabb hatásait kell, hogy kezelje. ,, A globalizációból adódó
veszélyek és kihívások közül hazánk biztonságára az alábbiak gyakorolnak hatást:
instabil zónák, területek kialakulása a világ különböző térségeiben, tömegpusztító
fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, a terrorizmus veszélye, pénzügyi instabilitás,
informatikai, információs globális környezeti kihívások.” (Üveges L. 2002, 23.) A
felsorolt veszélyforrások gazdasági jelentősége az, hogy ha nincs hatékony védekezés
velük szemben, hazánk gazdasági biztonsága igen törékennyé válik. Egy instabil – ez alatt
az emberi életek, és vagyon biztonságának hiányát értem – államban a gazdasági
folyamatok zavartalansága, mint például a kereskedelmi kapcsolatok működése, vagy a
tőke szabad mozgása sem lehet biztosított.
A polgári védelem jogi alapjai Európai Uniós szinten is átdolgozásra kerültek. A Polgári
Védelmi Mechanizmushoz rendelt Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz a megelőzés,
felkészülés és elhárítás fázisaiban nyújt anyagi támogatást a tagországoknak.
11
A becsült bérmegtakarítás a számított önkéntes foglalkoztatottak száma és a nonprofit szektorban az egy
számított főállású foglalkoztatottra jutó éves átlagos munkabér szorzata. (KSH 2012-09-26)
10
(http://ec.europa.eu 2012-09-26) A pénzügyi harmonizáció leginkább Európai Uniós
szinten valósul meg ezen eszköz12
keretei között.
4, Természeti (environmental) környezet
A katasztrófa-elhárító szervezetek makrokörnyezetében kiemelt fontosságú a természeti
környezet. Tulajdonképpen ez az a terület, ami életre hívja magát a katasztrófavédelmet.
Az országos katasztrófavédelmi főigazgatóság két nagy csoportra osztja a hazánk
lakosságát fenyegető katasztrófatípusokat. Elsődlegesen a természeti eredetű veszélyek
azok, melyeket ennél a résznél át kell tekintenünk. A katasztrófavédelem a természeti
veszélyforrásokon belül további három kategóriát képez: hidrológiai, geológiai és
meteorológiai jellegű veszélyek. Hidrológiai veszélyhelyzetet idézhet elő az árvíz, a
belvíz, vagy a hirtelen áradás. A geológiai jellegű veszélyek közé sorolandók a
földrengések és földcsuszamlások, a meteorológiai eredetű veszélyek alatt pedig a
szélviharokat, az aszályt, a hőséget, a rendkívüli hideget, a téli veszélyeket, a villámlást, a
felhőszakadást és a tornádót értjük.
A természeti eredetű veszélyek mellett beszélünk ún. civilizációs eredetű veszélyekről
is, melyeket azért említem meg itt, hogy teljesebb képet kapjunk a katasztrófák
kialakulásáért felelős tényezőkről, továbbá azért, mert ezeknek egy része is a természet
működésével hozható összefüggésbe. Civilizációs eredetű veszélyt jelentenek a nukleáris
jellegű veszélyek (nukleáris és radioaktív anyagok szállításából, tárolásából adódóan); a
veszélyes anyagok szállításával, tárolásával járó veszélyek; a – egyes csoportosítások
szerint külön kategóriába sorolt humán veszélyek – járványok, a migráció, a közlekedési
balesetek és a terrorizmus; a tűzesetek; és végül a biológiai veszélyek, mint például a
szúnyoginvázió. (www.katasztrofavedelem.hu 2012-09-30) ,,Miután hazánkat elsősorban
két katasztrófa típus veszélyezteti, a kis valószínűségű, de igen súlyos kimenetelű
nukleáris, valamint a gyakori árvizek, belvizek elsősorban ezekre koncentrál.”
(http://vedelem.hu 2012-09-30) A természeti eredetű veszélyekről elmondható, hogy
mivel kialakulásukba beavatkozni, azt megelőzni nem, vagy csak igen kis mértékben
lehetséges, az ezekre való profi felkészülés az elhárító szervezetek legnagyobb kihívása.
A különböző okok következtében létrejövő katasztrófahelyzetek nemcsak technikai
szempontból kívánnak más és más elhárító módszereket, hanem a krízisek lelki
12
Polgári Védelmi Pénzügyi Eszköz
11
következményeinek enyhítésért, megoldásáért felelős szereplőktől is eltérő megközelítést
igényelnek.
5, Politikai, jogi (political, law) környezet
2011. szeptember 19-én az Országgyűlés elfogadta az új katasztrófavédelmi törvényt13
.
Több, mint tíz éve volt hatályban az előző törvény, melynek újragondolását megújítását
az egyre összetettebbé váló, nehezebben előrejelezhető katasztrófák indokolták.
A katasztrófavédelem, a lakosság élet-és vagyonvédelme alapvetően állami feladat, bár
láthattuk, hogy egyre bővül az elhárításban részt vállalók köre. Éppen ezért szükséges az
állami feladatok ellátására és a felelősségi körök betöltésére vonatkozó szabályok
rögzítése. Az új törvény a katasztrófák területén a hatékonyabb erőforrás-kihasználást, az
összehangoltabb működést és a jelentősebb állami szerepvállalást célozza. Az egyik
meghatározó változás a tűzoltóságok átalakulása. Az átszervezés nyomán az eddig
önkormányzati függőségű tűzoltóságok állami kézbe kerültek. A törvényalkotók ettől a
lépéstől egy helyi érdekektől mentes, jobb kapacitáskihasználtsággal működő tűzoltósági
rendszert várnak.
A polgári védelmi rendszer is megújításra került. A törvény értelmében ,,a polgári
védelem össztársadalmi feladat- , eszköz- és intézkedési rendszer”, elsősorban a
felkészítés és megelőzés folyamatait szeretné hatékonyabbá tenni. A helyi szintű
védekezés szakszerűbb ellátását, szervezését a közbiztonsági referensek segítik.
A veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek felügyeletét 2012. január 1-jétől az
egységes iparbiztonsági hatóság látja el. Feladatuk az említett üzemek azonosítása,
tevékenységük ellenőrzése illetve a kapcsolódó hatósági engedélyeztetési folyamatok
lebonyolítása. A veszélyes anyagok kezelésével foglalkozó üzemek az új törvény
értelmében kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulást fizetni. Az ebből származó
bevételeket a katasztrófavédelem elsősorban a műszaki-technikai eszközpark fejlesztésére
fordítja. A törvény által új jogintézmény került bevezetésre: a katasztrófavédelmi bírság,
melyet a veszélyes anyagok szállítására és felhasználására vonatkozó előírások
megsértése esetén kötelesek fizetni az üzemek. A bírság bevezetésével a törvény a
veszélyes anyagok kezelőit jogkövető magatartásra ösztönzi.
Az új törvény értelmében a katasztrófavédelem szervezetrendszere (ezzel együtt feladat-
és felelőségi körei is) átalakul. A szervezet három szintre tagolódik, ezek a következők:
13
2011. évi CXXVIII. törvény
12
kormányzati szint, területi szint és helyi szint. A kormányzati szint a katasztrófavédelem
feladatainak legfelsőbb szintű szervezője és irányítója. A kormányzati koordinációs
szervezet a katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos feladatok tárcák közti összehangolásáért
felel. Területi szinten látják el törvényben és kormányrendeletben foglalt kötelességeiket
a megyei védelmi biztosságok, melyek közigazgatási szervnek minősülnek. Élén a
kormánymegbízott áll. A szervezet legalsó szintjén helyezkedik el a helyi szint, a
polgármester vezetésével. Helyi szinten valósul meg a katasztrófavédelmi feladatok –
felkészülés és védekezés - ellátása a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság
közreműködésével.
Kiemelten fontos megemlíteni, hogy október 1-jétől aktualizálódik az a rendelkezés,
miszerint lezárt kárterületre csak azok a mentőcsoportok léphetnek be, melyek minősítő
vizsgával rendelkeznek. A rendelkezést főként a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei
árvíz, és a devecseri iszapkatasztrófa során tapasztaltak hívták életre. Ezek során ,,túl
sok” segítség érkezett a kárterületekre, mely aztán a károk mielőbbi felszámolásának
rovására ment. Több alkalommal fejetlenség alakult ki az egyes helyszíneken a különböző
mentőcsoportok összehangolatlan munkája miatt. Akkor fogalmazódott meg az az igény,
hogy a katasztrófahelyzetek helyszínére érkező csoportok menjenek át egy előzetes
szűrőn, és már csak azok jussanak be a kárterületekre, akik valóban felkészültnek
bizonyulnak.
6, Oktatási (educational) környezet
A katasztrófavédelemben sokféle szakember összehangolt munkája zajlik. A tűzoltótól
a pszichológusig találhatunk munkatársakat a katasztrófa-elhárítás területén. A
katasztrófavédelmi feladatokat ellátó szakemberek képzése kapcsán elsősorban a BM
OKF Humán Szolgálat Oktatásigazgatási és Kiképzési Főosztályát kell megemlítenünk,
mely országos szinten végzi a katasztrófavédelemben dolgozók képzésének
koordinálását, igazgatását. Monitorozza a képzési igényeket, kidolgozza a képzések
rendszerét, és lebonyolítja azokat, részt vesz az oktatási tevékenységre vonatkozó
jogszabályok előkészítésében, nem utolsó sorban pedig odafigyel az állomány
állóképességének szinten tartására.
Az oktatási környezet másik jelentős szereplője a 2012 januárjában megalakult Nemzeti
Közszolgálati Egyetem, mely egyesíti a katonai, a rendészeti és a civil képzést. Az
újonnan alapított egyetem lehetőséget biztosít hallgatóinak a karok közti rugalmas
áthallgatásra, így segítve a szélesebb körű, komplexebb szakemberképzést. Újdonság,
13
hogy doktori képzéseket indít be az egyetem, hiszen a közigazgatásban és rendészetben
eddig nem volt erre példa. (www.kormany.hu, www.uni-nke.hu 2012-10-03)
A katasztrófavédelem igyekszik a tudomány új eredményeit is minél naprakészebb
módon nyomon követni, illetve azokat felhasználni. A Katasztrófavédelmi Tudományos
Tanács egyrészt adatbázist vezet a tudományos eredményekről, melyeket aztán igyekszik
beépíteni gyakorlatába, másrészt maga is előre mozdítja a tudományos munkát: a fiatal
szakemberek számára publikációs lehetőségeket biztosít. (www.katasztrofavedelem.hu
2012-10-03)
A katasztrófavédelemben dolgozók nemzetközi kapcsolatok, különféle multilaterális
együttműködések keretei közt számos képzési programban vehetnek részt. Ilyen a Dél-
kelet Európai Katasztrófa Megelőzési és Felkészülési Kezdeményezés14
elnevezésű
regionális kapcsolat, vagy a Nemzetközi Tűzoltó Szövetség15
, mely a katasztrófa-elhárítás
– különös tekintettel a tűzvédelem – terén szerzett tapasztalatok tagországok közti
cseréjét segíti elő.
Fontos feladat a felnövekvő generáció katasztrófavédelmi ismeretekből való
felkészítése. Ebből a célból készítette el a katasztrófavédelem azt az akciótervet, mely a
3-18 éves korosztály oktatását teszi lehetővé.
1. ábra: A gyermek- és ifjúságfelkészítés 3x3-as akcióterve
Forrás: www.katasztrofavedelem.hu 2012-10-03
Minden korosztály a neki megfelelő módon kap tájékoztatást a katasztrófavédelem
munkájáról. A hatékonyság szempontjából elengedhetetlen a pedagógusok célirányos –
14
Disaster Preparedness and Prevention Initiative for South East Europe 15
Association of Fire and Rescue Services
14
továbbképzések formájában történő, illetve a pedagógusképzés rendszerébe épített –
felkészítése az ismeretek továbbadására. A katasztrófavédelem lehetőséget biztosít a
gyermekek számára szakmai látogatásokon, gyakorlati napokon való részvételre a minél
hasznosabb felkészítés érdekében.
15
3. A MAGYAR REFORMÁTUS SZERETETSZOLGÁLAT
MUNKÁJÁNAK BEMUTATÁSA
3.1. Küldetés
2006. június 8-án alakult meg a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ). Az
Egyház segélyezési tevékenységére már a rendszerváltás előtt is volt példa, de akkor még
hivatalos, intézményesült keretek nélkül16
. Az MRSZ alapítványi formában működik. ,,Az
alapítvány meghatározott célra rendelt vagyontömeg. Jellegük alapján
megkülönböztetünk nyílt és zárt alapítványokat. Nyílt alapítványról beszélünk, ha az
induló vagyonhoz kívülállók (támogatók) a későbbiek során adományaikkal
hozzájárulhatnak támogatva ezáltal az alapítvány céljainak megvalósítását.” (Nárai M. –
Reisinger A. 2011, 38.) Az MRSZ önmagát „a Magyar Református Egyház kinyújtott
kezeként” aposztrofálja, összefogva mindazt a karitatív tevékenységet, ami az egyház
berkeiből indul ki. Az alapítvány gazdálkodásának felügyeletét és ellenőrzését a Zsinat
Diakóniai Bizottsága látja el, ahová a négy egyházkerület17
delegál képviselőket.
2. ábra: Az MRSZ logója
Forrás: www.jobbadni.hu 2012-10-04
Az MRSZ segélyezési munkája elsődleges színtereként a Kárpát-medencét jelöli meg,
de az utóbbi években több nemzetközi mentési akcióban is aktívan részt vett. A
Szeretetszolgálat az alábbiakban fogalmazza meg küldetését: ,,Meggyőződésünk szerint
világunkban az emberi élet képviseli a legnagyobb értéket. Ez a tény határozza meg fő
célunkat is: a magunk humanitárius eszközeivel, a tudásunk legjavát adva, fajra, nemre,
vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, életeket mentünk. Hisszük, hogy az
átláthatóan felhasznált anyagi támogatást, a kiosztott segélyeket, az alkalmazott orvosi
16
A különböző gyülekezetek segélyeztek gyermekotthonokat, fogyatékos otthonokat, határon túli magyar
településeket és gyülekezeteket, az Indiában szolgáló Nemzetközi Lepramissziót, anyaországi és határon
túli diákokat, stb. 17
A Magyarországi Református Egyház négy legnagyobb közigazgatási egysége, a Tiszáninneni-, a
Tiszántúli-, a Dunamelléki-, és a Dunántúli Református Egyházkerület.
16
segítséget Támogatóinkkal együtt képesek vagyunk életté változtatni” (www.jobbadni.hu
2012-10-04).
A legtöbb munka önkéntesek bevonásával valósul meg, így az MRSZ hatékonysága
szempontjából nagy jelentősége van az önkéntesség trendjének, mely az utóbbi években
hódít18
. A Szeretetszolgálat a fiataloktól az idősekig igyekszik toborozni az önkéntes
segítőket, akik aztán akár fizikai, akár adminisztratív munkákban vehetnek részt,
alkalomszerűen, vagy akár előre meghatározott – általában 1 éves – időintervallumban.
3.2. Programok
Az MRSZ-nél folyó karitatív munka az alábbi konkrét programok formájában valósul
meg:
1. Megtört Kenyér program, mely alapvető élelmiszerekkel segíti a nehéz körülmények
között élőket. Idén ősszel kiemelt figyelmet szánnak a szükségben lévő idősek
felkutatására és támogatására. A Szeretetszolgálat több programjánál is bevezetésre került
a támogatói kártyák rendszere, így a Megtört Kenyér esetében is. Az adakozó kedvű
személyek 1000 Ft-os névértékű kártyák megvásárlásával járulhatnak hozzá az
élelmiszeradományok elkészítéséhez.
2. Az Alma Mater az MRSZ legrégebben működő programja. A cél a református iskolák
támogatása különféle oktatást segítő eszközökkel, iskolabútorokkal. A támogatásra való
felhívás elsősorban azokat szólítja meg, akik a szállítmányozásban tudnak segíteni, és az
elsősorban Németországból és Hollandiából érkező iskolai adományokat el tudják juttatni
az iskolákhoz.
3. Könyvekkel a szórványokért címen segítik a határon túli szórványiskolákat és
szórványgyülekezeteket. Elsősorban tankönyveket gyűjtenek, de más típusú könyveket is
szívesen fogadnak. A program anyagi támogatását a könyvek szállítmányozási költségeire
használják fel.
4. Talán a következő akciót ismerik a legszélesebb körben: Nyilas Misi Karácsonya. A
cipősdoboz-akció néven elhíresült program minden év adventjén ajándékkészítésre
buzdítja azokat, akik szeretteiken kívül mást is szeretnének megajándékozni az ünnep
alkalmából. Az utóbbi években nagyszabású rendezvény is kapcsolódik az akcióhoz, ahol
neves előadók színesítik a programot, illetve adományaikkal ők is szebbé teszik a nehéz
körülmények között élő gyermekek karácsonyát.
18
A 2011. év az önkéntesség éve volt az Európai Unióban, s az új közoktatási törvény az érettségi letételét
is hamarosan 50 órányi önkéntes munkához fogja kötni.
17
5. 2011 decemberében indult el a Mentőöv program. Ekkora egyre több család került
utcára bedőlt devizahiteleik miatt. Az MRSZ tenni kívánt a bajba jutott családokért, ezért
albérlet-támogatási rendszert indított be. Az otthon nélkül maradt családok hat hónapon
keresztül lakhatnak kedvező körülmények között üres ingatlanokban. Ez idő alatt a
Szeretetszolgálat szociális munkásai sokrétű segítséget nyújtanak a családoknak: segítik
őket a munkahelykeresésben, az óvodai- iskolai beilleszkedésben, életvezetési tanácsokat
adnak nekik.
6. A Szeretethíd-református önkéntes nap 2009. óta kerül megrendezésre az MRSZ
szervezésében. Ez a megmozdulás idén is több mint 11 000 önkéntest vonzott
(www.szeretethid.jobbadni.hu 2012-10-05). Az önkéntesek Kárpát-medence szerte
segítenek, ahol tudnak. Templomot takarítanak, katonasírokat rekonstruálnak, idős
embereket látogatnak. A program nemcsak sokrétű munkavégzéssel igyekszik jobbá tenni
a világot, de az összefogás és a jó szó építő-szépítő erejét is hirdeti.
3. ábra: A Szeretethíd logója
Forrás: www.szeretethid.jobbadni.hu 2012-10-05
7. Végül a Segíts gyógyulni! egészségügyi programot említem meg. Ez a program
kezdetben a nehéz körülmények közt élők egészségügyi ellátását tűzte ki célul,
gyógyszerek, illetve anyagi támogatás eljuttatásával, melyet aztán orvosi kezelésre
fordítottak. Azért különleges ez a program, mert kibővítésekor már nem volt elég egy jó
ügy, amely végrehajtásához aztán sok esetben elég volt önkéntes – különösebb
szakképesítéssel nem rendelkező – fiatalok bevonása, vagy az adományok gyűjtése. 2009-
ben alakult meg az MRSZ Orvos Csoportja, akik a rászorulók orvosi ellátása mellett
hajléktalanok gyógyításában is részt vesznek. Az Orvos Csoport nemzetközi szinten is
18
munkálkodik: 2008-ban Burmán, 2010-ben Haitin, a földrengés sérültjein segítettek, de
szolgáltak már Afganisztánban is (www.jobbadni.hu 2012-10-05).
Az MRSZ talán legkiemelkedőbb nemzetközi szolgálata a Magyar Honvédséggel,
pontosabban a Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálattal19
közösen elvégzett szolgálatok keretei között valósul meg. Ezen együttműködés folytán ér
el a Magyarországi Református Egyház kinyújtott keze olyan messzi országokig, mint
például Koszovó és Afganisztán.20
Az MRSZ és a különböző református gyülekezetek
által felajánlott humanitárius segélyanyagok értéke mára a közel 100 millió Ft-ot is eléri.
Az évek alatt több alkalommal kerültek kiszállításra - a Magyar Honvédség segítségére -
élelmiszer-, tisztító és tisztálkodási csomagok, ruhaneműk, tanszerek, orvosi és kórházi
eszközök, varrógépek, konyhai eszközök, stb. Az adott műveleti területeken a kint
szolgálatot teljesítő magyar katonai kontingens CIMIC (Civil-Military Co-operation)
részlege végzi a rászorulók felkutatását illetve a segélyanyagok célba juttatását21
, a tábori
lelkész pedig az adományozó MRSZ-t, illetve az Egyházat képviseli. Az MRSZ és a
Honvédség itthon is jó kapcsolatot ápol, évek óta szokás pl. a debreceni laktanyában,
hogy karácsonykor a tábori lelkész segítségével „Nyilas Misi” csomagokat juttatnak el a
rászoruló katonacsaládoknak, vagy segítenek egy-egy betegség, szociális krízis esetén.
Fontos epizód volt a Szeretetszolgálat életében a 2010-es borsodi árvíz, amikor a HM
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat segítségével katonai járműveken juttatták célba az
elzárt területeken (Edelény, Szendrőlád, Rakacaszend, Felsőzsolca, stb.) az egész ország
területéről felajánlott humanitárius segélyanyagokat22
.
19
A Honvédségen belül a Egyház „hivatalos képviselője” a HM Tábori Lelkészi Szolgálat, így a
Magyarországi Református Egyházat a HM Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat református tábori lelkészei
képviselik. 20
Hadd jegyezzem meg, hogy az afganisztáni misszió személyesen is megérint, hiszen ebben személyes
ismerősöm, Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész személyesen vett részt. Ott tartózkodása
során is többször beszéltünk, így bár átérezni nem lehet a kint szolgálók helyzetét, képet kaptam a misszió
feladatairól, szerepéről. 21
Természetesen a CIMIC műveletek nem csak egyházi támogatással folynak, Magyarország
Külügyminisztériuma és a Honvédelmi Minisztérium komoly költségvetésű beruházásokat végez egy-egy
térségben. Az egyházi segélyezés csak egy „segítség” a magyar katonák jobb elfogadása érdekében a
háborús zónákban. 22
Ezekről a – hazai és nemzetközi – akcióról szép számmal jelentek meg cikkek, tudósítások, riportok a
Református Lapja, a Magyar Hírlap, a Magyar Kurír hasábjain, de a Kormány, a Honvédség, a Honvédelmi
Minisztérium, az Egyház és a Tábori Lelkészi Szolgálat honlapjain is.
19
3.3. A Magyar Református Szeretetszolgálat marketingkommunikációs
eszköztára
Ebben a részben a Szeretetszolgálat eddig alkalmazott marketingkommunikációs
eszközeit mutatom be. A szervezet programjainak ismertetése során is kiderült, hogy az
MRSZ gyakorlatában megjelenik a marketingszemlélet. ,,A marketing a nonbusiness
szervezetek számára is egyre nagyobb jelentőséggel bír.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.-
Veres Z. 2004, 53.) Természetesen nem csak a profitcélok eléréséhez kell a köztudatba
férkőzni, hanem akkor is, ha például önkéntes erőket akarunk vonzani. A
Szeretetszolgálat kommunikációjában egyre inkább megfigyelhető a marketingorientáció,
azaz mind több eszközt vet be a forrásszerzés, vagy éppen a hosszú távú kapcsolatok
építése érdekében. (ld. Wymer, W. 2006) Az MRSZ marketingjének célcsoportja – a
többi nonprofithoz hasonlóan - tulajdonképpen minden esetben ugyanaz: a nyújtott
szolgáltatás igénybevevői, valamint az önkéntes segítők és a támogatók. Az alábbi ábra
szemlélteti a nonprofit szervezetek két fő szükségletét: a pénzügyi forrást, mely egyéni,
vagy szervezeti adományokból valósulhat meg, illetve az időtényezőt, mint szükségletet,
melynek kielégítésére nagyszámú önkéntes bevonását alkalmazzák.
4. ábra: A nonprofitok forrásszükségletei
Forrás: Wymer, W. 2006, 19. alapján
A marketingkommunikációs eszközök jól ismert csoportosítása alapján
megkülönböztetünk ATL és BTL eszközöket. Alapvetően a hagyományos
reklámhordozókat – tehát a televíziót, rádiót, nyomtatott sajtót, köztéri plakátokat, mozit,
internetet – soroljuk az ATL eszközök közé. Ezek még napjainkban is döntő szerepet
játszanak a reklámozásban, azonban ezek sokszor már nem elegendőek a csökkenő
20
figyelem megragadására. Ezért figyelhető meg a BTL eszközök térnyerése. (ld. Fazekas
I.- Harsányi D. 2005) Megfigyelhető ez a Szeretetszolgálat gyakorlatában is, de itt
valószínűleg ez az üzenet sajátos tartalmával magyarázható. BTL eszközök közé soroljuk
a direkt marketinget, a vásárlásösztönzést, a vásárláshelyi reklámot, a telemarketinget, az
online kommunikációt, az eseménymarketinget, a vásárokat és kiállításokat, a szponzori
tevékenységet, a public relations-t (és feltehetően a lista további bővülése várható).
3.3.1. ATL eszközök
Leginkább a nyomtatott sajtó és az internet használata jellemző. A Reformátusok Lapja
című országos hetilapban folyamatosan közölnek cikkeket az MRSZ munkájáról, de
olyan neves országos terjesztésű lapok, mint a HVG is szerepeltette már lapjain a
Szeretetszolgálatot.
A webes felületek közül elsősorban saját honlapját23
használja reklámfelületként az
MRSZ, de a Magyarországi Református Egyház több más honlapján – például
reformatus.hu, tirek.hu - is megjelennek programjaival kapcsolatos felhívásai,
beszámolói. Bizonyos nagyszabású programjai számára – így a Szeretethíd önkéntes nap
számára – önálló honlapot24
hozott létre.
A Szeretetszolgálat médiapartnerei közt tartja számon a Magyar Rádiót, illetve a
Tiszáninneni- és Tiszántúli Református Egyházkerület tulajdonában lévő Európa Rádiót.
A Szeretetszolgálat munkásságáról már a Neo FM is beszámolt.
Az MRSZ szóvivője több televízióadó reggeli műsorában is feltűnt – elsősorban a
Szeretetszolgálat Haiti földrengés után nyújtott segítsége kapcsán -, így a TV2 Mokka, és
a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában, emellett több országos lefedettségű
televízió csatorna híradásában is megjelent: az RTL Klubon, a Duna Televízióban, a Hír
Televízióban és az ATV-n.
Óriásplakáttal tulajdonképpen nem a Szeretetszolgálat, hanem a Magyarországi
Református Egyház tűnt fel az 1%-os SZJA felajánlásokért folyó kampány során.
3.3.2. BTL eszközök
Számosságukat tekintve a BTL eszközök alulmaradnak a hagyományos
reklámeszközökkel szemben, ugyanakkor van olyan közöttük, mely gyakorisága miatt
emelkedik ki az eszközök sorából. Ez alatt a rendezvénymarketingre gondolok, ami
23
www.jobbadni.hu 24
www.szeretethid.jobbadni.hu
21
gyakorlatilag folyamatosan ott szerepel az MRSZ marketing-mixében. A rendezvények
által jóval egyszerűbb közel kerülni a célközönséghez, és a nekik megfelelő módon
bemutatni a szervezet munkáját, úgy, hogy közben aktivizálják őket. A rendezvények
sikere főként ez utóbbiban rejlik, hiszen – és ez a BTL eszközök térnyerésének egyik oka
– a ma emberére jóval erősebben hat egy-egy olyan üzenet, melyet interaktív módon
továbbítottak felé. (ld. Saget, A. 2006)
Az alábbi rendezvények szervezése és megvalósítása tudatosan felépített
marketingtevékenység alkalmazásával jellemezhető:
1. A 2009. óta minden év tavaszán megrendezésre kerülő Szeretethíd- önkéntes nap a
szervezet legnagyszabásúbb programja. Évről-évre több ezren vesznek részt a
rendezvényen. Az előkészületek során minden alkalommal plakátokkal, saját honlapon
elhelyezett információkkal és kisfilmmel népszerűsítik a Szeretethidat. A Szeretethíd
ügye mellett több közéleti személyiség is kiállt, köztük Sebestyén Márta és Gundel
Takács Gábor. A rendezvény során különböző fellépők színesítik az alkalmat. Ez részben
a belső marketing megnyilvánulása is, mert a kulturális- és szórakoztató programok
elsősorban az önkénteseket célozzák. A rendezvény utóélete is meglehetősen aktív:
élménybeszámolók, kisfilmek illetve rajz-és fotópályázat által igyekszik a köztudatban
maradni.
2. Egy cseppnyi szeretet elnevezéssel indított kampányt a Szeretetszolgálat 2011 végén.
A kampány célja a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek oktatásának támogatása volt.
A kampány arca Wolf Kati énekesnő lett, hiszen úgy gondolták, hogy családanyaként
hiteles képviselője lehet a kezdeményezés üzenetének. Az ország több pontján, így
Budapesten, Siófokon, Kazincbarcikán, Debrecenben, Tiszaszentimrén és Tatabányán
helyezték el a Szeretetszolgálat karácsonyfáit, melyeket a szeretet cseppjeit jelképező
díszekkel aggattak teli. A kampány támogatása mellett kötelezte el magát a Dunántúli-, az
Észak-dunántúli és az Észak-magyarországi regionális vízművek, 1000-1000 db dísz
megvásárlásával (www.minap.hu 2012-10-07).
Minden év végén, az advent időszakában megrendezi a Szeretetszolgálat a hálaadás
napját, amikor köszönetet mond mindazoknak a támogatóknak, akik az év során
adományaikkal segítették munkáját. A kiemelt támogatók segítségét oklevéllel és
emlékplakettel köszöni meg az MRSZ. Ekkor számolnak be éves tevékenységükről is.
Az MRSZ több saját szervezésű konferencián van már túl – ilyen a legutóbbi,
Krízisintervenciós Csoportjával kapcsolatos alkalom is -, melyekkel elsősorban a belső
érintetteket mozgósítja, így ez is a belső marketing eszközeként működik. A konferenciák
22
célja az eszmecsere, a brainstorming, melyek révén közelebb kerül a szervezet egy-egy
újabb feladat sikeres megoldásához. A Szeretetszolgálat dolgozóinak és önkénteseinek
több közösségépítő alkalmat szervez, a legutóbbira idén júniusban került sor25
.
A Szeretetszolgálat október 20-án részt vett a nagyszabású Ez az a nap!26
elnevezésű
rendezvényen, melynek kapcsolódó rendezvénye a misszió-expó. Ennek keretében
mutatkozott be a Szeretetszolgálat csapata.
A rendezvényeken kívül megemlíthetjük az értékesítés ösztönzést, mely Kálvin János
születésének 500. évfordulója kapcsán valósult meg. A vásárlásösztönzéssel kapcsolatban
,,azt kell kiemelni, hogy erőteljesebben irányul azokra a fogyasztókra, akik valamilyen
szempontból közelebb állnak a vásárláshoz, mint az általános nagyközönség”. (Bauer A.-
Berács J.- Kenesei Zs. 2009, 327.) Itt a reformátusság ősatyja iránti tisztelete az, ami a
fogyasztók érintettségét fokozza. Az évforduló alkalmából a 2004-es év magyar borásza
ajánlott fel borokat, melyeket Calvinum feliratú címkékkel láttak el. Egy palack bor
árából 550 Ft-ot27
ajánlott fel a Szeretetszolgálat a kárpátaljai rászorulók megsegítésére.
5. ábra: Boros címkék Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából
Forrás: stud-theol.blogspot.com 2012-10-07
3.4. A támogatás egyes formái
Az eddigiekben a Szeretetszolgálat marketing-mixében megjelenő ATL és BTL
eszközöket tekintettem át. A szponzoráció szintén BTL eszköz, de itt nem a Magyar
25
Református Diakónia VI. Országos Munkatársi Találkozója 26
Magyar keresztények találkozója 27
Kétféle bor került forgalomba, melyeknek fogyasztói ára 1270 és 1450 Ft volt.
23
Református Szeretetszolgálat szponzori tevékenységét, hanem a Szeretetszolgálat
programjaira irányuló eddigi szponzorációs (támogatói) tevékenységet vizsgálom meg.
Ebben a fejezetben alapvetően a Magyar Református Szeretetszolgálat sokoldalú
karitatív tevékenységét segítő támogatásokról számolok be. A Magyar Public Relations
Szövetség nyilatkozata alapján a támogatást, mint gyűjtőfogalmat használhatjuk, mely
magába foglalja a mecenatúra, a filantrópia és a szponzorálás megjelenési formáit.
Kutatásom a szponzorgyűjtés lehetőségeit tárja fel, így a támogatáson belül a
szponzorációra fektetem a legnagyobb hangsúlyt, de kitérek a támogatás más módjaira is.
Tanulmányaim során a szponzoráció számos definíciójával találkoztam, melyek sorát
tovább gyarapították a gyakorlatban megjelenő egyéb alternatívák. Úgy gondolom, ahhoz,
hogy a szponzoráció területét magabiztosan tudjam bemutatni, először is tisztáznom kell
magamban és az olvasóban, hogy mit is értek e fogalom alatt.
A neoklasszikus vagy vállalati teljesítmény modell alapján – melynek képviselői közt
tartjuk számon Milton Friedmant is - a vállalat fő feladata a profittermelés. A
jótékonyságot, az adományozást csakis az önérdek követéseként értelmezi. Csak akkor
,,lehet értelme” ezeknek, ha valahogyan képesek hozzájárulni a tulajdonosi érték
növeléséhez. (ld. Harsányi E.- Révész É. in Kuti É. 2005)
,,A szponzoráló márkák a saját marketing és kommunikációs céljaik ismeretében
alakítják ki a szponzorációs stratégiájukat. A márka megközelítésében ez a szponzorációs
iránymutatás összekapcsolódik a támogatási és mecénási elképzelésekkel, kiegészül a
társadalmi felelősségvállalás kérdésében megfogalmazottakkal.” (Kassay L. 2008, 7.)
A fenti két megközelítést ötvözi az alábbi értelmezés: ,,A vállalatok
támogatáspolitikáját motiválhatja az a felismerés, hogy a támogatás a vállalat közvetlen
gazdasági előnyeit növelheti, ilyen a szponzorálás jellegű szerepvállalás. Ebben az
esetben a cég rövid távú üzleti céljaihoz kapcsolódik a támogatás, a vállalat közvetlen
viszonzást kap a szponzorálttól. A vállalat számára olyan befektetésről van szó, melyet
marketing, kommunikációs előnyök reményében végez.” (Török M. in Kuti É. 2005, 110.)
Egy nagynevű vállalatcsoport stratégiai és kommunikációs igazgatója egykor úgy
fogalmazott, hogy ő maga nem forprofit és nonprofit, hanem racionális és nonracionális
szférát különböztet meg. A racionális szféra ,,kiszámolja”, hogy mi éri meg, és mi nem,
hogy szponzorál-e vagy sem. A nonracionális szféra sokkal inkább ügyekben,
emberekben gondolkodik, mint számokban. (ld. Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z.
2004)
24
Látszólag a két világot nagyon eltérő elvek hajtják, jómagam – részben a két szektor
együttműködéséről szóló egyre pozitívabb statisztikáknak köszönhetően – optimista
vagyok, és a kapcsolati marketing koncepciójában látom a megoldást. ,,Kialakítani,
javítani és erősíteni a kapcsolatot a partnerekkel addig, hogy a részt vevő felek céljai
találkozzanak. Ez elérhető az ígéretek kölcsönös betartása által.” (Gronroos in Little, E.-
Marandi, E. 2008, 32.) Tágabb értelmezésben azt is mondhatjuk, hogy a két szektor
szövetsége szinergiahatáshoz vezethet. A két oldal kapcsolata keresztkapcsolatnak
minősül, amennyiben megvalósul köztük valamilyen nem kézzelfogható készség vagy
képesség transzferje. (ld. Berács J.- Lehota J.- Piskóti I.- Rekettye G. 2004)
,,A szponzor és a szponzorált egyaránt arra törekszik, hogy a kapcsolat gyümölcsöző
legyen. Ez a cél akkor valósulhat meg, ha az együttműködés kettős sikerre épül, és
mindkét érdekelt a lehető legjobb tudása szerint tesz eleget a kölcsönösen előnyös
feltételeknek. A szponzor és a szponzorált közötti kapcsolat szinte az egyetlen a
versenypiacokon, amelyben mindkét szereplő számára természetes követelmény, sőt
eredmény a győztes (win-win) helyzet.” (Hoffmann I. 2007, 212.,215.)
A szakirodalom egyre közelebb jut a szponzoráció, a filantrópia, a mecenatúra pontos
meghatározásához, de úgy vélem, a gyakorlat szerint máig sok mindent elbírnak ezek a
fogalmak. Az előzőekben megpróbáltam felsorakoztatni olyan értelmezéseket, melyeket
közel érzek saját elképzeléseimhez, és segítenek eligazodni a fogalmak útvesztőjében.
A továbbiakban szponzori tevékenység alatt értek minden olyan, a profitorientált
vállalatok köréből érkező támogatást, amelyek ha a legkezdetlegesebb módon is, de
felhasználják a szponzoráció kommunikációs erejét, és tudatos vagy kevésbé tudatos
módon marketingcéljaik megvalósításának szolgálatába állítják azt.
Az általam készített szponzorgyűjtési stratégiában és az ennek mentén végzett
kutatásban igyekeztem tudatosabb irányba terelni a szponzorációt, vagyis kialakítani egy
olyan új szponzorációs rendszert, melyben az eddiginél erőteljesebben érvényesülnek a
szponzoráció fontos velejárói, mint például a szponzori ellenszolgáltatások.
3.4.1. Lakossági adományozás
A lakossági adományozás természetesen nem minősül szponzorációnak, ám mivel az
MRSZ bevételei között jelentős súlyt képvisel, itt mutatom be ezt a forrástípust is.
25
,,A jókedvű adakozót szereti az Isten.” (2Kor 9, 7)28
– buzdít Pál apostol az adakozásra.
Az Isten igéje szerint élő ember számára minden bizonnyal ez a fő motiváció, de sok más
is motiváló erővel hathat. ,,A magánadományokat magyarázhatja empátia,
adókedvezmény, erkölcsi azonosulás, vallásosság, jótékonysági esemény, családtag
betegsége és esetleg újgazdagság.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z. 2004, 82.)
Az adakozási kedv tehát számtalan emberi érzésből, attitűdből táplálkozhat.
A Magyar Református Szeretetszolgálat lakossági adományozói még mindig
többségben vannak az összes támogató között. A felajánlók számára több kényelmes
megoldás is adott adományaik eljuttatására. A magánszemélyektől érkező pénzbeli
adományok ötféle módon jutnak el a Szeretetszolgálathoz: csekken történő befizetéssel,
banki átutalással, a különböző célok mellé rendelt támogatói kártyák megvásárlásával, a
személyi jövedelemadó 1%-ának29
felajánlásával, illetve gyülekezeti keretek között
megvalósuló adakozással.
Az alábbi táblázat egy 2004-es, lakossági adományozásról végzett kutatás eredményeit
mutatja. Ez az eredmény azt bizonyítja, hogy a legalapvetőbb adakozási mód ti. a
perselypénzes adakozás máig jelentős súlyt képvisel. Így, amikor forrásszerzési
javaslataimat elkészítem, figyelembe kell vennem, hogy érdemes erre a területre is
koncentrálni. Ez a típusú támogatás a mecenatúra körébe tartozik.
2. táblázat: A közvetlen kérések, gyűjtések, jótékonysági felhívások nyomán adományozók 14
éves és
idősebb népességen belüli aránya, az általuk nyújtott támogatások összege és megoszlása
Az adományozás formája Az adományozók
aránya (%)
Az adományok
összege, 1000
Ft
megoszlása
%
Templomban perselybe 30,3 7 570 516 58,1
Koldusnak, kéregetőnek 27,2 2 421 666 18,5
Nyilvános helyen (pl. postán,
utcán) perselybe
14,9 1 233 401 11,1
Adományvonal felhívásával 13,9 1 444 517 9,5
Emelt díjas SMS küldésével 4,6 371 038 2,8
Összesen - 13 041 138 100
Forrás: Czike K.- Kuti É. 2005, 3.
28
Pál apostol második levele a korinthusi gyülekezethez, 9. rész 7. vers 29
2012-ben a 2005-ös szinthez közeli értékre esett vissza az 1 %-os felajánlások mértéke. Az egyházak 3,98
milliárdot kapnak idén. (www.hvg.hu 2012-10-07)
26
A Magyar Adományozói Fórum 2011-ben hét nonprofit szervezetet – köztük a Baptista
Szeretetszolgálatot és az Ökumenikus Segélyszervezetet – kérdezett meg a támogatások
gyakorlatáról. Általánosságban elmondható, hogy legnagyobb erővel a
katasztrófahelyzetek és a karácsony hat az adományozókra. A felajánlások nagy része
továbbra is a már említett – a Magyar Református Szeretetszolgálatnál is működő –
módokon érkezik be, a megkérdezettek körében az adományvonal nem igen jellemző.
(www.csr.hu 2012-10-18) A Magyar Református Szeretetszolgálat idén októberben
csatlakozott az Adhat Vonal-hoz30
, így a hasonló szervezetek között élenjáró az új
lehetőség alkalmazásában.
Az alábbi ábra a Magyar Református Szeretetszolgálat számára felajánlott 2011. évi
lakossági adományok típusonkénti megoszlását mutatja. Az 1 %-os SZJA felajánlások a
Magyar Református Egyházhoz érkeznek be, a perselypénz formájában érkező
adományok szintén központi szinten kerülnek elosztásra, ezért ennek a két típusnak nem
tudjuk a pontos értékét.
6. ábra: Lakossági adományok
Forrás: belső adat
Az 1 %-os SZJA felajánlások idén jelentős visszaesést mutattak. Ennek hátterében az
adókulcsok tavalyi változása áll, az 1 %-os átlagérték csökkent31
, és a felajánlók száma is
csak igen csekély mértékben nőtt32
. Az egyházak idén összesen 3,98 milliárd forintot
kapnak. (www.hvg.hu 2012-10-16)
30
A Nonprofit Információs és Oktató Központ (NIOK) Alapítvány által üzemeltetett, a kényelmesebb
adományozást és a társadalom adományozási kultúráját elősegítő rendszer 31
„Tavaly átlagosan 4906 Ft-os összeg jelentette az 1%-ot, idén ez a szám 3915 Ft, ami 21,2%-os zuhanást
jelent. ’’ (www.hvg.hu 2012-10-16) 32
Idén mindössze 0,8 %- kal több felajánló volt, mint tavaly, holott az utóbbi években kb. 5 %-os éves
bővülés volt megfigyelhető. (www.hvg.hu 2012-10-16)
27
A lakosság nem csupán a pénzadományok terén jelent kiemelt támogatást, hanem az
önkéntes tevékenysége révén is. Amint arról már több ízben szó esett, a Magyar
Református Szeretetszolgálat számos programját önkéntesek bevonásával valósítja meg.
Szerencsés helyzetben van a szervezet, mivel a Nonprofit Kutatócsoport felmérése szerint
mind a középiskolás korú, mind pedig a felnőtt lakosság legnagyobb arányban az egyházi
szervezetek kezdeményezései kapcsán vállal önkéntességet. A középiskolás korúak 27,6
%-a, a felnőtt lakosság 23, 2 %-a önkénteskedik ezen a területen (Czike K.- Kuti É. 2005)
3.4.2. Vállalatoktól érkező támogatás
Bár a magánszemélyektől érkező felajánlások még mindig többségben vannak, egyre
több profitorientált szervezet áll szponzorként a Szeretetszolgálat egy-egy programja
mellé.
A vállalatok egyre inkább felismerik a szponzoráció, mint BTL eszköz előnyeit. Csak
néhányat említek meg ezek közül: a jó ügyek támogatása kiváló lehetőség egy vállalat
társadalmi felelősségvállalásának, társadalmilag fontos kérdések melletti
elköteleződésének megmutatására; a média bevonásával lezajló szponzoráció a
versenytársak hagyományos reklámjainak sorából képes kiemeli a vállalatot; egy igazán
elkötelezett vállalkozás azon túl, hogy marketingcéljainak elérésére használja fel a
szponzorálást, hosszú távú kapcsolatok kiépítésére is törekszik a támogatott szervezettel,
hogy a jövőben is közösen tegyenek egy-egy társadalmilag fontos ügyért. (ld.
Koekemoer, L. 2004) Uniós szinten is megfogalmazásra kerül a CSR tevékenység
fontossága: ,,Európának olyan közhangulatra van szüksége, amelyben a vállalkozókat
nem csak az elért nagy nyereség miatt értékelik, hanem azért is, mert méltányos
hozzájárulást biztosítanak bizonyos társadalmi problémák kezeléséhez”. (az Európai
Bizottság 2006.március 23-i közleménye) 2011-ben, a válság után az Európai Bizottság
által előterjesztett új intézkedéscsomag abból a megállapításból indul ki, miszerint ,,a
válság nemcsak gazdasági és pénzügyi, hanem etikai természetű is”. Ez azt jelenti, hogy a
társadalom bizalmatlanabb lett, egyre inkább elvesztette a vállalkozásokban való hitét.
Erre hozhat megoldást az új intézkedési csomag, mely ösztönzi a vállalkozásokat a
felelősségteljes, a fogyasztói bizalom visszanyerésére képes működésre.
(www.ec.europa.eu 2012-10-10)
Hazai és nemzetközi kutatások eredményei is bizonyítják, hogy a fogyasztóinál is
szerez egy jó pontot az a vállalat, aki kiveszi a részét a társadalmi célok támogatásából. A
Nielsen ebben a témában készített kutatása szerint a magyar fogyasztók 67 %-a preferálja
28
a felelős vállalatok termékeit. A témám szempontjából is fontos eredmény, hogy a
válaszadók 62 %-a a mélyszegénység, és éhezés felszámolására irányuló tevékenységet
tartja az egyik legfontosabbnak. (www.csrhirlevel.hu 2012-10-18)
Az Accenture nyolc ország kétszázötven felsővezetőjét kérdezte a CSR tevékenységről.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezettek 83 %- a befektetésként (és nem
költségként) tekint a felelősségvállalásra. (www.csrhirlevel.hu 2012-10-18) Egyéb
kutatások azt is alátámasztják, hogy a CSR stratégiai szintű tervezésen alapszik.
A nonprofit szervezetek stratégiája alapvetően két dologra épül: a céljaik, küldetésük
pontos meghatározására és az ezek megvalósításához szükséges támogatói bázis
felkutatására és meggyőzésére. Napjaink piacgazdaságában a profitorientált vállalatok
nagy része már felismerte, hogy csakis fogyasztói igényeiből kiindulva, azaz fogyasztó
orientált módon alakíthat ki egy hosszú távon is sikeres, versenyképes stratégiát. Minden
eddiginél erősebbé vált a fogyasztói attitűdök megismeréséért, minél alaposabb
feltárásáért folytatott harc. (ld. Foxall, R.- Goldsmith, E.- Brown, S. 1998) A nonprofit
szférára sokáig jellemző volt – és máig sem szűnt meg teljesen – a termékorientáció és az
értékesítésorientáció. A termékorientáció lényege, hogy a szervezet annyira hisz saját
küldetésében, hogy el sem tudja képzelni, hogy ezt nem támogatják. Az
értékesítésorientáció pedig az adományok kicsalására hajt. A fogyasztóorientáció – a
forprofit szférához hasonlóan – mostanra a nonprofit szférában is megjelenik, ami a
tudatosabb, stratégiai alapú tervezés terjedésével is magyarázható. (ld. Dinya L.- Farkas
F.- Hetesi E.- Veres Z. 2004)
Az áruk és szolgáltatások piacán globálisan csökken a szereplők száma. A
civilszervezetek így kisebb számú, ám egyre tőkeerősebb támogatókat célozhatnak meg.
Minden bizonnyal azok a kezdeményezések találnak majd támogatókra, akiknek
célközönsége nagy, aki ismert, és az általa képviselt ügyeknek sok érintettje van. ,,Úgy
kell tehát a civilszervezeteknek küldetésükre tekinteniük, mint eladható vagy nem eladható
gondolatokra, tennivalókra.” (Hoffmann I. 2007, www.brandtrend.hu 2012-10-10)
A vállalati szponzorok is többféleképpen jelennek meg a szervezet életében. A
kapcsolati tőkének nagy szerepe van, az eddigiek során sok pénzbeli és tárgyi adomány
érkezett olyan vállalatoktól, melyekkel a Szeretetszolgálatban dolgozóknak személyes
kapcsolata van. Kevéssé marketingtudatos ez a módszer, de fontosnak tartottam
megemlíteni, hiszen mindeddig ez az út volt a legsikeresebb a szponzorok gyűjtésére.
A szponzoráció másik típusa az, amikor egy vállalat egy aktuális gyűjtés, program
kapcsán ,,magára ismer”, és önként jelentkezik a Szeretetszolgálatnál támogatóként. A
29
legtöbb ilyen eset természetesen a nagy publicitású események kapcsán fordul elő, így
például árvizek, a 2010-es iszapkatasztrófa, vagy a 2010-es Haiti földrengés kapcsán. Ez
utóbbi kiemelkedő volt, hiszen ekkor hívták meg a Magyar Református Szeretetszolgálat
szóvivőjét több reggeli televízió műsorba, ahol beszámolt a Haitin nyújtott segítségről,
elsősorban az Orvos Csoport munkájáról. A szóvivő elmondása szerint, a riport után még
vissza sem ért az irodájába, amikor már több cégtől kapott telefonhívást, melyben az
adományok felajánlásának lehetőségéről érdeklődtek. Ekkor jött létre a kapcsolat például
a Béres Gyógyszergyár Zrt.-vel, aki azóta a Szeretetszolgálat kiemelt támogatója. Hazai
káresemények kapcsán is több cég ajánlott fel élelmiszeradagokat és pénzt. A bedőlt
devizahitelesek megsegítésére létrejött Mentőöv programot egy vállalkozó a ,,ne halat,
hanem hálót” elvét követve nem pénzzel támogatta, hanem egy őrző-védő cég
vezetőjeként felajánlotta, hogy a Szeretetszolgálat által ajánlott, munka nélkül maradt
férfiakat képzésben részesíti, mely után munkalehetőséget biztosít cégénél.
Természetesen arra is van példa, hogy az MRSZ kezdeményezőként lép fel a
szponzorgyűjtés területén. Korábban szó esett néhány nagyrendezvényről, ezek kapcsán
is megvalósult a tudatos szponzorgyűjtés, illetve a Burmán gyógyító Orvos Csoport
munkájának megkönnyítése, és persze a betegek gyógyulása érdekében a TEVA
Gyógyszergyár Zrt.-t kereste fel a Szeretetszolgálat. A gyógyszercég készségesen
támogatta az ügyet, nem a ,,fölösleget”, a közeli lejáratú gyógyszerkészletét ajánlotta fel,
hanem az Orvos Csoport által összeírt lista alapján állította össze a gyógyszeradományt.
Ez a példa is mutatja, hogy sokszor nincs szükség különösebb meggyőzésre, mert egy jó
ügy hallatán felébred az emberekben a segítő szándék.
Amiért mégis szponzorációként tekinthetünk ezekre az esetekre, az az, hogy minden
esetben megjelent valamiféle ellenszolgáltatásként értelmezhető jelenség, például a
Szeretetszolgálat logójának használata a szponzor reklámjában, PR cikk megjelentetése,
illetve ennek fordítottja, amikor a Szeretetszolgálat jelenteti meg a szponzor logóját,
illetve saját fórumain ír az akcióról (ld. Wymer, W.- Samu, S. 2003)
3.5. Egy új cél
Ahogy az előzőekben felsorolt programokból látjuk, az MRSZ – a többi nagy hazai és
nemzetközi segélyszervezethez hasonlóan - az eddigiekben főként tárgyi, materiális
segítséget nyújtott a szükségben lévőknek. Az Orvos Csoport megalakulása volt az első
lépés a szolgáltatásnyújtás útján, ezt követte a fizetésképtelenné vált családok
megsegítését célzó Mentőöv program, ahol az anyagi segítség mellett tanácsadó-
30
szolgáltató szerepet is betöltött a Szeretetszolgálat. Egyre inkább látszik tehát, hogy az
anyagiakon túl immateriális természetű segítségre is szükség van. Ha az egyházi
segélyszervezet esetében egy bibliai alapvetésből indulunk ki, maga az evangélium is ezt
írja: ,,Mert éheztem, és ennem adtatok, szomjaztam, és innom adtatok, jövevény voltam, és
befogadtatok, mezítelen voltam, és felruháztatok, beteg voltam, és meglátogattatok,
börtönben voltam, és eljöttetek hozzám.” (Mt 25,35-36)33
.
A 2010-es borsodi árvíz, majd a vörös-iszap katasztrófa során szerzett tapasztalatok
után merült fel az MRSZ Kuratóriumában az az igény, hogy az MRSZ, „mint a
Magyarországi Református Egyház kinyújtott keze” a rászorulók anyagi támogatása
mellett a katasztrófát elszenvedőket lelkileg is támogassa. 2011 őszén az MRSZ
Kuratóriuma Sajtos Szilárd tábori lelkészt bízta meg azzal, hogy szervezze meg az MRSZ
Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportot. A 2012. január 1-től életbe
lépett, új katasztrófavédelmi törvény értelmében, ha belügyminiszter katasztrófa sújtotta
övezetté nyilvánít egy katasztrófát elszenvedett területet, oda csak az Országos
Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal, illetve a helyileg illetékes Katasztrófavédelmi
igazgatóságokkal kötött együttműködési megállapodás értelmében léphetnek be
segélyszervezetek.
7. ábra: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport logója
Forrás: www.jobbadni.hu 2012-10-06
3.5.1. Krízis, krízisintervenció, katasztrófa-lelkigondozás
A lélektani krízis fogalmával a legtöbb pszichológiai és pszichiátriai iskola foglalkozott,
más-más aspektusokat kiemelve. A krízis definíciójának kialakulása egyrészt Lindemann
nevéhez köthető. 1942-ben a Coconut Grove klub egy futballgyőzelmet ünnepelt, de egy
hírtelen támadt tűzben ötszázan meghaltak, és több mint kétszázan megsebesültek.
Családok százai vesztették el hozzátartozóikat. Lindemann volt az, aki a túlélőkkel
foglalkozott, s kutatása a gyászreakció dinamikájáról jelentősen hozzájárult a
33
Máté evangéliuma, 25. rész, 35-36. vers
31
kríziselmélet fejlődéséhez. A koreai háborúban (1950-53) az amerikaiak kialakítottak egy
optimális ellátási rendszert sérültjeik számára, ahol már nemcsak a fizikai, hanem a lelki
sérültekkel is szervezett keretek között foglalkoztak. Gerald Caplan az 1970-es évek
elején egységes segítő modellben összegezte a kríziselmélet alapelveit, megalkotta a
legelterjedtebb krízis-definíciót, mely szerint a krízis akkor alakul ki, amikor a személy:
- kénytelen a lélektani egyensúlyát veszélyeztető körülményekkel szembenézni;
- a probléma mindennél fontosabbá válik számára;
- a fennálló helyzetet azonban a szokásos problémamegoldó eszközeivel sem
megoldani, sem elkerülni nem tudja. (ld. Bakó T. 2004; Hajduska M. 2010)
A krízisintervenció az a folyamat, ahol segítő személy a krízis oldása mellett a
háttértényezők felderítésével is igyekszik a krízisbe került személyiség korábbinál
fejlettebb szintű integrációját előmozdítani. A krízishelyzet megoldásán kívül a
problémamegoldó stratégiák fejlesztése is cél, felkészít a hasonló, jövőbeli szituációkkal
való sikeres megküzdésre. (ld. Csürke J. – Vörös V. – Osváth P. – Árkovits A. 2009;
Bakó T. 2004)
A katasztrófahelyzetek halmozott és sűrített krízisek. A katasztrófa az adott terület teljes
populációját érintheti, így a krízis is halmozottan fordul elő. Katasztrófahelyzeten az
emberek csoportját, esetleg tömegét is érintő szélsőséges, az életet, a testi épséget is
veszélyeztető helyzetet értünk. Leggyakrabban váratlanul csap le, a teljes jólét,
biztonságérzés válik pillanatok alatt tragédiák színterévé. (ld. Hajduska M. 2010)
A krízisintervenciónak azonnal, a trauma helyszínén kell a rászoruló rendelkezésére
állnia, vagyis a szolgálat időben behatárolt. Jacobson a krízis lefolyását 6-8 hétben
határozza meg. (ld. Bakó T. 2004) A szolgálat célja ezért az, hogy az érintett személyek a
katasztrófa helyszínén, a helyzet önálló feldolgozásának kezdetén kapják meg a
segítséget.
A Krízisintervenciós Csoport önkéntesek feladatvállalásával valósul meg, ami pontos
működési keretek betartását igényli. ,,Az önkéntes segítők toborzása kulcskérdés, mert
csökkenti a költségeket, és elkötelezett emberek vesznek részt a tevékenységben. Szerepük
éppen az, hogy önként és szabadon választva dolgozzanak a közjó érdekében. Kiadásaik
megtéríthetők, sőt jelképes fizetség is adható.” (Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z.
2004, 72.) Minél szélesebb társadalmi körből szólítjuk meg a potenciális munkatársakat,
annál nagyobb az esély, hogy pozitív lesz a Csoport fogadtatása, és ez természetesen a
hatékonyságot is fokozza. Fontos, hogy a Csoport létjogosultságát ne csak az egyházhoz
tartozó személyek ismerjék el, hanem a társadalom más szereplő is, hiszen a
32
Lelkigondozói Csoport nem csak a református egyháztagok, hanem minden magyar
állampolgár felé vállal segítő szolgálatot egy esetleges katasztrófahelyzetben.34
Érdemes
tehát hangsúlyozni, hogy a Csoport a társadalom biztonságérzetét hivatott erősíteni (és
nem valamiféle térítő céllal működik). Így juthatunk el oda, hogy a Csoport
össztársadalmi szinten is elfogadott legyen.
A segítőknek egy speciális képzésen kell részt venniük, melyek a pszicho-szociális és
katasztrófa krízisintervenciós ismeretek elsajátítását célozzák meg. Mivel a Csoport
elsősorban református lelkészekre támaszkodik, a képzés során már a speciális
katasztrófa- lelkigondozásra készítik fel a jelentkezőket, hiszen ők már rendelkeznek a
lelkigondozás, kríziskezelés alapvető ismereteivel.35
Némely esetben vita tárgya, hogy az egyházi szakemberek mennyire professzionális
segítők. Így a Csoport kialakításánál is törekedtek arra, hogy olyan szakembereket
szólítsanak meg, akiknek az (alap) hittudományi végzettsége mellett egyéb segítő
(pszichológus, pasztorálpszichológus, mentálhigiénés, szupervízor, stb.) képesítése is van.
Ezek a szakemberek sok esetben rangos hazai vagy akár külföldi egyetemeken végezték
tanulmányaikat, s szereztek különböző szintű (PhD, MA, terapeuta, stb.) képesítéseket.
Nyugati országokban már több évtizede tevékenykednek egyházi katasztrófa-
lelkigondozói csoportok (Disaster Chaplaincy, Katastrophen Seelsorge), szerepük
különösen is felértékelődött az utóbbi évtizedek természeti-, ipari katasztrófái (indiai-
óceáni cunami, fukusimai erőmű) és terrorcselekményei (9.11.) után. (ld. Roberts, S. –
Ashley, W. 2008; www.disasterchaplaincy.org 2012-10-10). Itthon az Egyház is több
évtizedes múltra tekint vissza a kríziskezelésben, speciális szakágakat alkalmazva.36
Az MRSZ Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport együttműködésre
törekszik mind a különböző speciális egyházi szakágakkal, illetve más segélyszervezetek
és civil kezdeményezések segítő szakembereivel interdiszciplináris alapon, a közös cél, a
katasztrófák leküzdése érdekében. Fontos, hogy a különböző mentést segítő
szervezetekkel való együttműködés magas szintű legyen. Technikai szinten is meg kell
34
A témával kapcsolatban szakmai konferenciát tartottak„Lelkigondozás katasztrófahelyzetben”
„Válságkezelés, a katasztrófa lelkigondozás egyházi kérdései” címmel Budapesten, 2012. 09. 29-én. 35
A hittudományi egyetemek osztatlan képzésének részét képezik a több szemeszteren át hallgatott
lélektani, lelkigondozói, pasztorálpszichológiai stúdiumok. A 12. szemesztert követően a hallgatók
lelkigondozásból, pasztorálpszichológiából külön záróvizsgáznak, így megszerzik a képesítést az egyházi
(gyülekezeti) közegben gyakorolt kríziskezelésre, így a családi, párkapcsolati konfliktusok,
gyászfolyamatok, különböző életismereti krízisek szakszerű megoldására. 36
A Református Missziói Központ szakágai: Börtönlelkészi Szolgálat, Cigánymisszió, Hajléktalanmisszió,
Házasság és Családsegítő Szolgálat, Iszákosmentő, Klinikai Kórházlelkészség, Menekültmisszió Repülőtéri
Lelkészség, Siketmisszió, Vakmisszió, Lepramisszió, Honvédelmi Minisztérium Protestáns Tábori Lelkészi
Szolgálat, Telefon-lelkigondozás.
33
valósulnia az együttműködésnek, mégpedig úgy, hogy a Krízisintervenciós Csoportnak be
kell kapcsolódnia a riasztási rendszerbe, tehát a segélyhívó központtal kell valamiféle
összeköttetést kialakítani.
3.5.2. Az eddig megtett lépések
A Krízisintervenciós Csoport lelkigondozói feladatait a tervek szerint elsősorban
református lelkészek látják el, másodsorban a programhoz csatlakozni kívánó
pszichológusok, pasztorálpszichológusok, pedagógusok és gyógypedagógusok.
A lelkipásztorok megszólítása e-mail és levél útján történt, nem teljes körűen,
elsősorban azokat célozva, akik már részt vettek valamely káresemény kapcsán
lelkigondozói munkában.
A program bemutatását több média – túlnyomórészt egyházi - megjelenés is szolgálta:
3. táblázat: A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport média megjelenései
Hol? Hogyan?
www.reformatus.hu
- a Magyarországi Református Egyház
honlapja
- a program bemutatását célzó cikk
http://www.youtube.com/watch?v=v34okTZJn
hY
- YouTube
- a programot népszerűsítő videó
montázs
www.jobbadni.hu
- a Magyar Református Szeretetszolgálat
honlapja
- a program logójára való
kattintással a Csoportot bemutató
oldalra jutunk
www.tirek.hu
- a Tiszáninneni Református Egyházkerület
honlapja
- a program bemutatását célzó cikk
Európa Rádió - a Csoport megalapításáról szóló
híradás
Reformátusok Lapja
- református hetilap
- a program bemutatását célzó cikk
www.haon.hu
- Hajdú Online
- itt már a Csoport munkálkodásáról
írnak, a 2012 júniusában történt
nyíracsádi tornádó kapcsán
Forrás: saját szerkesztés
34
2012. szeptember 29-én a Magyar Református Szeretetszolgálat központjában,
Budapesten került megrendezésre a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport
konferenciája ,,Lelkigondozás katasztrófahelyzetben” címmel. A konferencián bárki részt
vehetett, aki lelkipásztorként, segítő foglalkozásúként csatlakozni kíván a Csoport
munkájához, illetve bárki, aki a megvalósításhoz, a lényegi elinduláshoz ötleteket tud
adni. A konferencián képviseltette magát az ez év júniusában megalakult Bükk
Mentőcsoport37
, mely minősítése értelmében feladatai közt szerepel a károsult személyek
pszicho-szociális ellátására való jogosítvány. A konferencián ott volt Kovács Péter
alezredes, az OKF vezető pszichológusa, aki a katasztrófavédelmen belül működő
KINCS38
működéséről, illetve az MRSZ Krízisintervenciós Csoportjával való
együttműködés lehetőségeiről beszélt.
3.5.3. Problémafelvetés
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport több meghatározó
szereplőjével, - így Balogh Barnabással, az MRSZ lelkész igazgatójával; Sajtos
Szilárddal, a Csoport szervezőjével; Osgyán Dániellel, a katasztrófa helyzetek és
nemzetközi programok koordinátorával; illetve Pál Sándorral, a Magyar Református
Szeretetszolgálat Alapítvány kuratóriumának elnökével – való személyes beszélgetéseim
során lehetőségem volt az aktuális helyzet alaposabb megismerésére. Az egyes
beszélgetéseknek más-más tartalmat adott a megkérdezett személyek érintettsége,
programban betöltött szerepe, de ami minden esetben megfogalmazódott, az az anyagi
akadály, mely a program hivatalos beindításához szükséges. Ez elsősorban a Csoport
tagjainak képzését39
jelenti, mely külföldi és hazai szakemberek bevonásával valósulna
meg.
Így körvonalazódott az a fennálló probléma, melyre dolgozatommal kívánok megoldási
lehetőséget nyújtani: a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport
beindításához szükséges anyagi források megteremtése. A lehetőségeket a profitorientált
vállalatok körében keresem, az ezen szereplőkkel kialakítható szponzori kapcsolatok által.
37
A Bükk Mentőcsoport abból az elsősorban gyülekezeti tagokból és fiatal lelkészekből spontán szervezett
team-ből fejlődött ki, mely a 2010-es BAZ-megyei árvíz kapcsán került megemlítésre. 38
Krízis Intervenciós Csoport 39
A teológiai és/vagy pszichológiai ismereteken túl speciális, krízisek esetén alkalmazandó intervenciós
technikák elsajátítására van szükség.
35
4. SZPONZORGYŰJTÉSI STRATÉGIA
Tanulmányaim során több ízben is találkoztam a szponzorgyűjtéssel, mellyel mind a
profitorientált, mind pedig a nonprofit szektor kapcsán foglalkoztunk. A profitorientált
vállalatok körében elsősorban azt vizsgáltuk, hogy a szponzoráció hogyan jelenik meg, és
miként integrálódik (vagy nem integrálódik) a vállalat marketing tevékenységébe, azon
belül is a PR-be, mint önálló vállalati funkcióba. Ezzel szemben a nonbusiness marketing
keretében a különböző civil szervezetek szponzorgyűjtő, vagy más szóval fundraising
tevékenységét tanulmányoztuk.
Úgy gondolom, hogy az én feladatom felhasználni mindkét tudományterület praktikáit.
Az általam javasolt új szponzorációs rendszer kialakításakor nem elég a nonprofit
szervezet forrásgyűjtő szemléletét érvényesítenem, a célcsoport – ti. a profitorientált
vállalatok – ,,fejével is gondolkodnom kell”.
Véleményem szerint a siker kulcsa itt is az, ha kölcsönösen előnyös kapcsolatok
építésében gondolkodunk, így valósulhat meg a két világ gyümölcsöző
összekapcsolódása.
Az általam javasolt szponzorgyűjtési folyamatot az alábbi lépések alapján képzelem el:
8. ábra: A szponzorgyűjtés folyamata
Forrás: saját szerkesztés
Elsődleges feladatomnak a szponzorgyűjtés lehetséges irányainak feltárását tartottam,
kutatásomat is ezzel a céllal végeztem. Ennek alapján a fenti folyamat azon pontjait
részletezem mélyrehatóbban, melyekre a kutatásom révén válaszokat kerestem és kaptam
(3-5. pont).
A szponzorációs stratégia léte vagy nem léte, helye, integrációja a profitorientált
vállalatok marketing stratégiájába számos kutatásra adott már okot. Úgy tűnik, hogy a
szponzoráció is csak akkor hoz sikert egy vállalat számára, ha tervezetten és
36
ellenőrzötten, egy tudatos koncepció mentén használják ki a benne rejlő kommunikációs
lehetőségeket.
Véleményem szerint a másik oldalnak, vagyis a támogatottnak is hasonló tudatosságot
kell érvényesítenie a szponzorok megnyeréséért folytatott harcban, hiszen a verseny nagy.
Egy határozatlan, a saját céljaival is csak nagyvonalakban tisztában lévő szervezet már az
első pillanatban bizalmatlanságot válthat ki a lehetséges támogatóból. Ha nem tud pontos
választ adni arra, hogy miben és mennyi segítségre van szüksége, még tovább csökkenti
esélyét. Már a megalapozó lépéseknél is fontos tehát, hogy a forrásait gyűjtő szervezet
világos helyzetet teremtsen saját maga, és potenciális támogatói számára.
4.1. Célok tisztázása
Az első és legfontosabb lépés a célok alapos, érthető megfogalmazása. Amikor egy
nonprofit szervezet általános céljai megvalósításához keres támogatót egészen az
alapoktól indulva kell megfogalmaznia céljait. A saját működési stratégiájából,
küldetéséből kell levezetnie a támogatóknak szánt üzenetet, hiszen ez lesz maga a
meggyőző erő. Természetesen a Magyar Református Szeretetszolgálat diverzifikált
tevékenységrendszere is ,,egy tőről fakad” - valamennyi program a küldetésben
megfogalmazott életmentésre törekszik -, de más-más célok jelennek meg benne.
A szervezetek forrásgyűjtésével kapcsolatban általánosan megfogalmazható kritika,
hogy a forrás általi célmeghatározás kerül előtérbe a források célokhoz rendelése helyett.
Ezzel a módszerrel ideig-óráig fent lehet maradni, ám erősen elgondolkodtató, hogy eléri-
e így valaha az adott szervezet alapvető céljait, amelyért elvileg tevékenykedik.
Fontos, hogy a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport számára végzett
forrásgyűjtéskor amellett, hogy megfogalmazzuk a szervezet általános filozófiáját, a
program saját küldetését helyezzük előtérbe. Előfordulhat ugyanis, hogy egy-egy
potenciális szponzor a Szeretetszolgálat más programjaival nem szimpatizál, ennek
kapcsán azonban megtalálja a kapcsolódási pontot.
Úgy gondolom, hogy a célok tisztázása nagyon hasonlít arra, amikor egy
marketingkommunikációs kampány megtervezésekor a ,,mit?” kérdésre próbálunk
válaszolni, vagyis megfogalmazni egy kampány üzenetét. Racionális és emocionális
érvekből kell felépítenünk a közvetítendő tartalmat. A racionális érvelés nem más, mint a
potenciális szponzor informálása a programról, a pontos céljainkról, a szükségleteinkről,
az érintettekről. Az emocionális elemeket úgy rejthetjük el az üzenetben, ha az általános -
például bevezető – részben a küldetésről, a program kihívásairól beszélünk. (ld. Yadin, D.
37
2000) A Krízisintervenciós Csoport tulajdonképpen egy szolgáltatást kínál, melyet –
csakúgy, mint egy vállalatnak a termékét – pozícionálni szükséges. Tudnunk kell, hogy
kinek és mit kínálunk. (ld. Kenesei Zs.- Kolos K. 2007) ,,A pozícionálás nem a termékkel
végzett valamiféle művelet, hanem a vevőjelölted koponyájának megdolgozása. Az a cél,
hogy a termékedet elhelyezd a fejében.” (Ries, A.- Trout, J. in Kenesei Zs.- Kolos K.
2007, 194.) Természetesen esetünkben szolgáltatásról, és szponzorokról van szó, de így is
jól illik rá a fenti megközelítés. A pozícionálás tehát elsősorban azért fontos, hogy a
Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport elhelyezhesse önmagát a
társadalomban, mint nagy egészben, másodsorban pedig a potenciális szponzorok felé
kell közvetíteni a ,,pozícionálás eredményét”, vagyis hogy világos képet festhessünk
nekik arról, hogy kik vagyunk, mit akarunk és hova tartunk. Úgy gondolom, hogy a
szponzorok megszólítása során is jól alkalmazható az AIDA modell. A modell 1925-ben40
került megalkotásra, sokszor elhangzik vele kapcsolatban, hogy divatjamúlt, figyelmen
kívül hagy sok külső hatást, ám máig ez az egyik leghatékonyabb. (ld. White, D. in
Moore, I. 2005) A modell a figyelem, érdeklődés, vágy és cselekvés pszichológiai
folyamatát használja fel a fogyasztók meggyőzésére. Fontos, hogy a formula összes
eleme azonos súlyt kapjon az üzenet megtervezése során, hogy valóban elérje célját.
Gyakori hiba például, hogy az utolsó – és tulajdonképpen legfontosabb -, cselekvésre
ösztönző lépés nem elég egyértelmű, a célszemély nem kap pontos instrukciókat arra
vonatkozólag, hogy mit is kell tennie. (ld. Roberts, M.- Berger, P., 1999)
Az üzenet konkrét tartalma a szponzori ajánlatban (1. sz. melléklet) olvasható, melyet a
fenti irányelvek alapján készítettem el.
4.2. A szükségletek meghatározása
Amikor rátérünk a forrásszükségleteink részletezésére, már nemcsak küldetésünkből
levezetve fogalmazzuk meg, hogy mit is akarunk, hanem pontosan megnevezzük, hogy
milyen költségtényezők merülnek fel a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoport működése kapcsán. Meg kell fogalmaznunk, hogy anyagi vagy tárgyi
támogatásra van-e szükségünk és azt pontosan mihez használjuk majd fel.
Véleményem szerint fontos, hogy amikor a forrásszerzési folyamatban ehhez a ponthoz
érkezünk, törekedjünk valamiféle biztosíték nyújtására. A szponzori ajánlatban meg kell
40
A Journal of Applied Psychology című folyóiratban, 1925-ben E. K. Strong publikációjában jellemezte az
AIDA (attention, interest, demand, action) folyamatot, mint a sikeres vevőmeggyőzés modelljét
(http://www.rimmkaufman.com 2012-10-22)
38
fogalmazni, hogy mi a garancia arra, hogy a szponzoraink pénzét arra használjuk majd
fel, amire kaptuk. Az érvelés legegyszerűbb eszköze lehet, ha a régóta tartó fennállást,
vagy például az országos, sőt nemzetközi ismertséget hangsúlyozzuk. Az eddigi
támogatók referenciaként történő emlegetése is ösztönzőleg hathat. A bizalomépítés
leghitelesebb módja az lehet, ha a Magyar Református Szeretetszolgálat Kuratóriumát
nevezzük meg biztosítékként. Ebben az esetben akár a Kuratórium elnöke, mint a vállalati
élet sikeres szereplője is hitelt adhat a szervezet felhívásának.
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport költségvetési terve a
mellékletben található (2. sz. melléklet).
4.3. A lehetséges források
A forrásgyűjtést végző szervezet számára kulcskérdés, hogy kiket is tekinthet lehetséges
forrásainak. Több forrástípust is megemlíthetünk, így a vállalati vagy lakossági
támogatásokat, a pályázatok körét, vállalkozási tevékenységből vagy pénzügyi
műveletekből származó eredményt. Jó tanács, hogy a forrásgyűjtés során ne csupán
egyetlen módszerre koncentráljon egy-egy szervezet, hiszen így törékennyé válik
pénzügyi biztonsága. Érdemes az ún. multiszegmens-stratégiát alkalmazni a
forrásgyűjtési tevékenység során, vagyis az összes potenciális támogatót szegmentálni, és
más-más módon megközelíteni több lehetséges támogatói kört, így a szervezet maga is
több lábon állhat, és kevésbé függ támogatói piaci sikereitől. (ld. Sargeant, A.- Shang, J.
2010)
Az imént említett tanáccsal én is egyetértek, ám mivel dolgozatommal a vállalati
szponzorok felkutatását tűztem ki célul, munkám során a vállalatokra, mint potenciális
támogatókra koncentrálok.
Számos tényező befolyásolja azt, hogy egy nonprofit szervezet milyen forrásokhoz fér
hozzá. Ezek közül azokat emelem ki, melyek mentén az egybeeséseket kerestem egy-egy
vállalat és a Krízisintervenciós Csoport között.
Két fő tényezőt tekintettem kiemelten fontos kapcsolódási pontnak: a végzett
tevékenységet (profilt) és a végzett tevékenység kifejtésének helyét vagy hatókörét. A
profilok közötti összefüggés volt a kiindulópont a potenciális szponzorok felkutatása
során. Úgy vélem, jóval egyszerűbb azoknak a vállalatoknak ,,eladni” a programot, akik
tevékenységük, kínált termékeik vagy nyújtott szolgáltatásaik alapján potenciális
,,résztvevői” lehetnek egy-egy katasztrófahelyzetnek. Egy élelmiszerkereskedelmi
vállalat például egyértelműen kapcsolható a katasztrófahelyzetekhez, hiszen szinte
39
minden ilyen esemény kapcsán több láncolat is megjelenik élelmiszeradományaival a
helyszínen. A gyógyszeripari vállalatok szintén jelentős segítséget tudnának nyújtani
katasztrófák esetén. A Szeretetszolgálat és a vállalatok által végzett tevékenység közti
párhuzam mellett a másik fontos tényező az volt, hogy ki milyen hatókörben aktív. Ez
utóbbinak sokkal inkább abban látom a jelentőségét, hogy mivel egy-egy katasztrófa
általában széles csoportokat érint (egy egész település vagy régió lakóközösségét),
komoly médiavisszhangra tarthat számot. Ez a tény meggyőzheti a vállalatokat arról,
hogy szponzori tevékenységük is széles körhöz eljut majd az ügy kapcsán.
Fontosnak tartottam a lehetséges források kiválasztása során azt is, hogy volt-e már
korábban kapcsolatuk a Magyar Református Szeretetszolgálattal, tettek-e már valamilyen
felajánlást valamely kezdeményezésükkel kapcsolatban. Úgy vélem, jó eséllyel indul az
ügy azon vállalatoknál, amelyek már máskor is odaálltak a Szeretetszolgálat mellé.
4.4. A felkínált előnyök
Felkínált előnyök alatt értem mindazokat a szponzoroknak járó ellenszolgáltatásokat,
melyeket a Magyar Református Szeretetszolgálat a Krízisintervenciós Katasztrófa-
lelkigondozói Csoport támogatásáért cserébe ajánl fel szponzorainak. A fejezet elején - a
fogalmi rendszer tisztázása során – leszögeztem, hogy szponzorációnak tekintem a
támogatásokat akkor, ha annak során a vállalat kihasználja a szponzorációban rejlő
kommunikációs eszközöket. Az általam javasolt új szponzorációs gyakorlat tehát
mindenképpen tartalmazza a szponzoroknak járó ellenszolgáltatásokat.
Kutatásomban kiemelten fontos kérdésként kezeltem a szponzoroknak felkínált előnyök
mibenlétét. Választ kerestem arra, hogy milyen ellenszolgáltatás tenne igazán érdekeltté a
potenciális szponzorokat. Véleményem szerint a vállalatok igényeiből kiindulva érdemes
kialakítani az erre vonatkozó ajánlati struktúrát.
4.5. Források megszerzése, azaz a ,,becserkészés”
A fundraising tevékenyég legutolsó pontjához érkeztünk. Ha megvan a potenciális
forrásaink listája, és tudjuk, hogy közülük kiknek a megszólítása a legelőnyösebb, azt is
tudnunk kell, hogyan nyerhetjük meg őket az ügyünk számára.
Tulajdonképpen mindaz, amit az előző lépések kapcsán megfogalmaztam, a források
becserkészését szolgálja. A jól megfogalmazott üzenet – mely informál, motivál és vonz -
, a világosan közölt célok és a felkínált előnyök mind-mind a meggyőzés eszközei.
40
A szponzorok részére többféleképpen is eljuttatható a nekik szánt üzenet. Sok esetben
eseményekhez köthető a forrásszerzés, mint például sporteseményhez, kiállításhoz, vagy
valamilyen meghívásos estélyhez. A Krízisintervenciós Csoport lehetséges szponzorai
számára egy szponzori ajánlat postai úton történő eljuttatását javaslom.
41
5. A KRÍZISINTERVENCIÓS KATASZTRÓFA-LELKIGONDOZÓI
CSOPORT LEHETSÉGES SZPONZORAINAK FELTÉRKÉPEZÉSE
5.1. A kutatási módszer indoklása
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport szponzorációs lehetőségeinek
feltárása érdekében primer kutatást végeztem. Mivel a válaszadók attitűdjeibe,
gondolkodásmódjába, véleményalkotási- és döntéshozó folyamatába szerettem volna
betekintést nyerni – vagyis a ,,mi? miért? hogyan”? kérdésekre válaszokat kapni -,
kvalitatív elemzéssel igyekeztem feltárni az általam megszólított vállalatok szponzorálási
hajlandóságát általánosságban és a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoporttal kapcsolatosan. (ld. Veres Z.- Hoffmann M.- Kozák Á. 2006)
A kutatással az volt a célom, hogy megismerjem a vállalatok szponzori
tevékenységének motivációit, és a hozzá fűződő elvárásait. A megkérdezett vállalatok
körét önkényes kiválasztás útján határoztam meg. Tisztában vagyok azzal, hogy,,az
önkényes minták semmilyen meghatározható sokaságot nem reprezentálnak” (Malhotra,
N. 2007, 371.), de az idézett műben az is olvasható, hogy feltáró céllal végzett kutatások
esetén alkalmazható ez a kiválasztási mód. A kutatás módszeréül a mélyinterjút
választottam. Ez a technika nagyban segíti a fent kitűzött célok elérését, a miértek
megismerését. A mélyinterjú kiszűri a csoport nyomását – ami egy fókuszcsoportos
interjú esetén jelentkezett volna -, és teret enged az egyéni vélemények szabadabb,
nyíltabb megjelenítésére. Az interjúalanyok bátrabban fejtik ki véleményüket egy-egy
kényesebb kérdésben, és könnyebben feltárják saját érdekeiket is. (ld. Birn, R. 2000)
5.2. A megkérdezettek köre
Interjúalanyaim önkényes kiválasztása során meghatározó szerepe volt a személyes
kapcsolatoknak, hiszen ilyen módon könnyebben és gyorsabban el tudtam érni a
célszemélyeket. A kutatásomban tehát olyan vállalatok képviselői szerepelnek, akik a
látókörömbe kerültek. Minden bizonnyal ettől jóval több vállalattal lehetne gyümölcsöző
szponzori kapcsolatokat építeni. Az általam készített interjúkkal nem a vállalatok teljes
szponzorációs rendszerének felmérése és bemutatása volt a célom, hanem azon elemek
kiragadása és megismerése, melyeket dolgozatom célkitűzése szempontjából relevánsnak
véltem, és amelyek segítségével javaslataimat, végső következtetéseimet
megfogalmazhatom.
42
Kutatásom során összesen kilenc vállalatot kérdeztem meg. Ezek közül kettő korábban
is támogatta a Magyar Református Szeretetszolgálatot, további hét pedig mint lehetséges
új szponzor került szóba. Néhányan csak úgy vállalták az interjút, ha megőrizhetik
anonimitásukat, így ezeket a vállalatokat nem név szerint, hanem az általuk képviselt
ágazat megnevezésével említem.
4. táblázat: A kutatásban részt vevő vállalatok általános jellemzői
Vállalat
neve/jelölése
Vállalat
mérete
Tulajd
onosi
összetéte
l
Tevékenységi
kör
Kiválasztás
oka
Korá
bb
i
tám
ogató
k
Béres
Gyógyszergyár
Zrt.
nagyvállalat 100 %
magyar
gyógyszergyártá
s
korábbi
támogató
OTP Travel nagyvállalat vegyes
tulajdon
utazásszervezés korábbi
támogató
Leh
etsé
ges
új
tám
ogató
k
Numil Kft. közepes
vállalat
100 %
külföldi
tápszer
kereskedelem
profil
Unió Coop
Zrt.
nagyvállalat 100 %
magyar
élelmiszer-
kereskedelem
profil
ASG
Gépgyártó Kft.
közepes
vállalat
100 %
magyar
gépgyártás személyes
kapcsolat
Fémker East
Kft.
kisvállalkoz
ás
100 %
magyar
hulladék-
gazdálkodás
helyi
kisvállalkozás,
Borsod TOP
100
gyógyszeripa
ri vállalat
közepes
vállalat
100 %
külföldi
gyógyszergyártá
s
profil
légitársaság nagyvállalat vegyes
tulajdon
légi utaztatás befolyás
bank nagyvállalat 100 %
külföldi
pénzügyi
szolgáltatások
profil
Forrás: saját kutatás
43
5.3. A vizsgált témakörök bemutatása
Elsőként a két korábbi támogatóval készített interjút mutatom be, ezt követően pedig a
hét lehetséges új támogató körében végzett kutatásom eredményeit ismertetem. Az
áttekinthetőség érdekében az interjúk tartalmát kérdésenként (helyenként
kérdéskörönként) foglalom össze.
5.3.1. Korábbi támogatók megkérdezése
A Magyar Református Szeretetszolgálat korábbi támogatói közül a Béres
Gyógyszergyár Zrt.- vel és az OTP Travel-lel sikerült kapcsolatba kerülnöm. Őket
kérdeztem egyrészt általánosságban a vállalatuknál működő szponzorációs gyakorlatról,
másrészt pedig a Magyar Református Szeretetszolgálattal való együttműködésről.
5.3.1.1. A szponzori tevékenységről általában
Béres Gyógyszergyár Zrt.: ,,Magyar vállalatként nagyon sok ügyet érzünk magunkénak.
A mi kis hazánk mindig is sok tehetséget adott a nagyvilágnak, ahogy mondják. Ma is sok
a tehetséges fiatal, ezért az oktatás az egyik szívügyünk. Természetes, hogy
gyógyszercégként az egészségügy támogatása is feladatunk. Ezek mellett ott van még a
sport és a kultúra. Tudjuk, hogy ezek a népszerű területek.”
A Béres Gyógyszergyár Zrt. (továbbiakban Béres) 1993-ban hozta létre Teljes Életért
Alapítványát. Id. Dr. Béres József édesanyja így intette fiait: ,,Ha segítséget kérnek tőled,
és te tudsz segíteni, akkor azt megtenni kötelességed!” (www.beres.hu 2012-10-23) Máig
ez az elv hatja át az alapítvány sokrétű munkáját, de amint az az interjúban is elhangzott,
sok a feladat, a támogatásra érdemes terület.
OTP Travel: ,,Az OTP Csoport tagjai vagyunk, a szponzoráció központilag működik.
Eddig nem sokszor fordult elő, de volt arra példa, hogy a Csoport egy-egy tagjához
érkezik be valamilyen kérés. Ilyenkor felterjesztjük az ügyet, és ők döntenek. Az OTP
főként a sport és a kultúra mellett kötelezte el magát, de van néhány fesztiválunk is.”
A Béresnél működő szponzorációs rendszert a tudatosság jellemzi. Interjúalanyom úgy
nyilatkozott, hogy tervszerűen határozzák meg a szponzorációs folyamatot, igyekeznek
44
olyan ügyeket, szervezeteket választani, melyekkel hosszú távú együttműködésben lehet
gondolkodni. A nagyobb vállalatokra mostanra egyre inkább jellemző, hogy egy
támogatandó terület kiválasztása során odafigyelnek arra, hogy az adott ügy mennyire
illeszkedik a vállalat profiljába, illetve a meglévő támogatottjaik körébe. A Béres is
fontosnak tartja, hogy valamiképp beilleszthető legyen egy-egy szponzoráció a már
meglévő rendszerébe. Ennek okait interjúalanyom a következőkkel magyarázta: ,,Nem
tagadjuk, hogy a szponzorációval mi is jól akarunk járni. Fogyasztóink fejében akarjuk
elhelyezni magunkat. Nem lenne túl következetes megoldás, ha ide is, oda is adnánk. Sok
ügyünk van, ami nem baj, de akkor ezekben legyen rendszer. Ha odaállunk például a
betegségmegelőzés mellé, akkor amellett tartsunk is ki. A fogyasztó persze nem olvassa el
hetente, hogy a Béres épp kit támogat, de hosszú távon, tudat alatt formálódik benne egy
kép.”
Az OTP Travel szintén a tervszerű szponzoráció mellett teszi le a voksát. A sport és
kultúra köré igyekeznek felépíteni a szponzorációt, mert úgy látják, hogy ezek jutnak el a
legszélesebb társadalmi körökhöz. A sport sok korosztályhoz szól, a kultúrára pedig
főként az idősebb, társadalmi elithez tartozókat érdekli. Ezzel a két területtel tehát nagy
közönséget fedhetnek le. Az új ügyek korábbiak közé történő beilleszthetősége fontos, de
nem ez az elsődleges szempont a kiválasztás során. Sokkal fontosabb például, hogy
mennyire aktuális egy ügy, és hogy mennyi érintettje van. ,,Ha például holnaptól minden
második ember műtárgyakat kezd gyűjteni, akkor butaság lenne nem odaállni a galériák
mellé, és őket szponzorálni. Ahol sokan vannak, oda kell menni.”
5.3.1.2. A Magyar Református Szeretetszolgálat támogatása
A vállalatokat arról kérdeztem, hogyan kerültek kapcsolatba a Szeretetszolgálattal. Erre
a kérdésre az alábbi történetek elmondásával válaszoltak:
Béres: ,,A Haiti földrengés után a média ezzel az eseménnyel volt tele. A TV2 Mokka
című reggeli műsorában hallottuk nyilatkozni a Magyar Református Szeretetszolgálat
szóvivőjét, aki az ottani munkájukról számolt be. Az orvosokról, akik kimentek segíteni, és
a kiküldött adományokról. A műsor után azonnal felvettük a kapcsolatot ezzel a hölggyel,
és nagymennyiségű gyógyszert adtunk nekik. Akkor támogattuk őket először, azóta
többször is eljuttattuk hozzájuk azt, amire szüksége volt az Orvos Csoportnak.”
45
Az OTP Travel szintén a Haiti katasztrófa kapcsán lépett kapcsolatba a
Szeretetszolgálattal:,,Osgyán Dániel41
járt nálunk, ő szervezte a csapat kiutazását.
Természetesen egyik pillanatról a másikra történt minden, ahogy ez a katasztrófáknál
lenni szokott. Azonnal akartak segíteni, de baj volt a vízummal. Mi intéztük a repülőutat,
de addig nem léphettünk, amíg nem volt kezükben a vízum. Éjszaka is bent maradtam,
hogy amint megoldódik a dolog, intézhessük az utazást. Ez az esemény nagy hatással volt
rám. Láttam, hogy ez a szervezet tényleg másokon segít, szabadidőt, kényelmet nem
sajnálva áll ki másokért. Ez az elkötelezettség meggyőzött arról, hogy ha őket támogatjuk,
a segítség tényleg oda kerül, ahova kell. Azóta vagyunk partnerek.”
Az OTP Travel azóta utazási kedvezményeket, és néhány ingyen repülőjegyet adott a
Szeretetszolgálatnak.
Mindkét vállalat úgy nyilatkozott, hogy a spontaneitás jellemzi a Szeretetszolgálatra
irányuló támogatásukat. Konkrét élmények váltották ki a támogatást, olyan
nagyjelentőségű eseményekről volt szó, ahol ,,nem lehetett és nem is kellett sokáig
gondolkodni”.
5.3.1.3. A jövőbeni együttműködés lehetősége
A Béres üdvözölte a Krízisintervenciós Csoport megalakulását, és azt mondta, hogy a
továbbiakban is odaáll a Magyar Református Szeretetszolgálat mellé. A Csoportot
elsősorban tárgyi felajánlásaival támogatná, ahogy eddig is, de nem zárják ki a Csoport
pénzbeli támogatását sem, ha kölcsönösen előnyös megállapodást tudnak kötni velük.
Az OTP Travel szintén folytatná az együttműködést a Szeretetszolgálattal, mert
gyümölcsözőnek tartja a kapcsolatot, és hitelesnek tartja a szervezetet. ,,A
Szeretetszolgálatnak megvan – és a Krízisintervenciós Csoport által még inkább meglesz
– a kiépített kiszolgáló rendszere, eljut a legnehezebben megközelíthető helyekre is.”
Ebben továbbra is támogatnák munkájukat, hiszen általuk a vállalat is megjelenhet egy-
egy esemény kapcsán.
41
A Magyar Református Szeretetszolgálat munkatársa, a katasztrófa helyzetek és a nemzetközi programok
vezetője
46
5.3.2. Lehetséges új szponzorok megkérdezése
5.3.2.1. A szponzori tevékenységről általában
A megkérdezett vállalatok eddigi szponzori tevékenységéről ebben az esetben is egy
általános képet szerettem volna kapni. Ezáltal kutatásom fő kérdésére – vagyis arra, hogy
elképzelhetőnek tartják-e a Krízisintervenciós Csoport szponzorként való támogatását –
adott válaszaik is jobban értelmezhetővé válnak, könnyebb a háttérben álló összefüggések
feltárása.
a, Támogatott területek
A támogatott területek között a sport a hét megkérdezett vállalat közül ötnél
megtalálható. A Szeretetszolgálatot támogató két megkérdezett nagyvállalathoz
hasonlóan a sport erőteljes közönségvonzó képességét emelték ki.
Az Unió COOP Zrt. vezérigazgatója így fogalmazott: ,,Akár egy kisebb közösség
csapatáról van szó, akár Miskolc újraéledő női kosárlabdájáról, a sportesemények
nagyon jó arányban vonzzák be a helyieket. Nem azért támogatjuk a sportot, mert én
olyan nagy szurkoló lennék, hanem mert például Miskolcnak kell a sport. És mi is Miskolc
része vagyunk, így érdemes megjelennünk a szponzorok között.”
A sport után a kultúra a második legnépszerűbb a megkérdezett vállalatok között, ami
közönségvonzó képességén túl azzal magyarázható, hogy a kultúra igen sok mindent
foglal magába, és egyre több társadalmi réteghez és korosztályhoz képes szólni.
A magát megnevezni nem akaró pénzintézet a következőkben látja a kultúra, mint
szponzorációs célterület előnyeit: ,,Ha kijelölünk magunknak egy-egy témát, amit
támogatni akarunk, akkor abban hosszútávon érdemes gondolkodni. Ha kiválasztottuk a
kultúrát – márpedig mi kiválasztottuk -, akkor minél több ügyet kell ezen belül
felkarolnunk.”
b, Kapcsolatteremtés a szponzoráltakkal
Interjúalanyaimtól szerettem volna megtudni, milyen módon kerültek kapcsolatba
eddigi támogatottjaikkal. A konkrét példákon túl az is érdekelt, mennyire rugalmas a
kapcsolatteremtés rendszere, illetve, hogy hogyan lehet közelebb férkőzni ezekhez a
vállalatokhoz.
47
A megkérdezett hét vállalat közül hatnál leggyakrabban a forrásaikat gyűjtő szervezetek
kezdeményezik a kapcsolatot. Szinte minden interjúban elhangzott az, hogy ,,naponta
kopogtat nálunk valaki”. Ez főként azzal magyarázható, hogy interjúalanyaim közül öt
vállalat országosan ismert nagyvállalat, és a másik két vállalat is – ASG Gépgyártó Kft,
Fémker East Kft. – meghatározó, jól ismert szereplője saját régiójának.
A vállalatok és szponzoráltjaik közti kapcsolatteremtés második leggyakrabban
előforduló módja az, amikor a vállalat maga keresi fel támogatottját. Erről a
gyógyszeripari vállalat munkatársa így nyilatkozott: ,,Előfordul, hogy megkeresünk egy-
egy szervezetet, akiket szívesen támogatnánk. Ez főként akkor jellemző, amikor olyan
ügyről van szó, ami egyértelműen a mi célcsoportunkhoz szól – például egy lakossági
szűrővizsgálat -, vagy ha tudomást szerzünk arról, hogy a versenytárs hasonló területen
aktív.”
A személyes kapcsolatoknak is van szerepe a szponzoráció létrejöttében. Három
vállalatnál mondták azt, hogy ilyen módon alakul ki az együttműködés. Egy-egy
munkatárs javaslatát megfontolják, és döntenek arról, hogy az adott ügyet megéri-e
támogatni. Ezt a kapcsolatformát azért is preferálják, mert ezekben az esetekben a
megállapodáson túl is van biztosíték arra, hogy a feltételeket a szponzorált is betartja.
c, A támogatás mibenléte
Kutatásomban választ kerestem arra, hogy a vállalatok jellemzően milyen természetű
támogatást nyújtanak. Ezzel az volt a célom, hogy kiderítsem, az esetleges
együttműködés esetén milyen jellegű támogatásra számíthat a Krízisintervenciós Csoport.
A pénzbeli felajánlás a legelterjedtebb, ezt az interjúalanyok közül négyen említették. A
tárgyi felajánlások formájában történő támogatás is gyakori, három vállalat emelte ki ezt
a támogatási formát. A Numil Kft. – akik eddig az egészségügy területén nyújtottak
támogatást – azt vallja, hogy így nem csupán közvetett módon, tehát például a logójukon
keresztül ,,találkozik” velük a fogyasztó, hanem magával a termékkel is kapcsolatba
kerül.
Az önkéntes munka, vagyis a dolgozók ,,kölcsönadása” is felajánlás tárgyát képezi. A
megkérdezett pénzintézet jellemzően térítésmentes pénzügyi tanácsadást biztosít az ilyen
módon támogatott partnerei számára.
48
d, A szponzorálást vezérlő célok
Minden vállalat, amely szponzori tevékenységet folytat, elvárásokat fogalmaz meg a
szponzorációval kapcsolatban. Az, hogy ezek a célok mennyire reálisak, később pedig
mennyire ellenőrzöttek, az egy másik kutatás tárgyát képezhetné.
Az általam vizsgált vállalatok nagy része hírnevének erősödését, javulását, illetve
társadalmi felelősségvállalásának demonstrálását említi első helyen szponzorációhoz
köthető céljai között. A szponzorálás, a PR és a CSR tevékenység máig erős
kölcsönhatásban állnak egymással, a megkérdezett vállalatok gyakorlatában cél-eszköz
összefüggés van köztük. Az Unió Coop Zrt. szerint ,,a társadalmi felelősségvállalás
mára a fogyasztók körében is egyre inkább ismert fogalommá vált, kezdik összekapcsolni
a szponzorációt a felelősségvállalással, a felelősségvállaláshoz pedig pozitív
gondolatokat társítanak”.
A fogyasztói kapcsolatok javítása is motivációt jelent több vállalat számára. Ezeknél a
vállalatoknál elsődleges szempont, hogy a fogyasztóik számára fontosnak vélt ügyekből
kiindulva határozzák meg a támogatni kívánt területeket.
e, Az ügyek kiválasztása
Azt tapasztaltam, hogy a legfontosabb tényező egy-egy ügy kiválasztása során az, hogy
mennyire illeszkedik a korábban támogatott területek közé. Kutatásomban többségében
nagy- és közepes vállalatok vettek részt, és több vállalat külföldi tulajdonban van.
Ezeknél a vállalatoknál jobban megfigyelhető a tudatosabb szponzori tevékenység. Ez
lehet az oka annak, hogy az ügy illeszkedése fontos szempont.
Az ügyek aktualitását is többen említették, mint döntőjelentőségű tényezőt. Ilyenek
például az ünnepekhez köthető támogatói akciók, vagy éppen a lakosságot érintő
káresemények, hiszen ezek minden esetben nagy nyilvánosságra tartanak számot. Ez
utóbbi nagyon fontos témám szempontjából, hiszen úgy gondolom, pontosan ez teszi a
Krízisintervenciós Csoportot eladhatóvá a szponzorok számára.
A vállalatok személyes érintettsége ebben a témában is több esetben került említésre,
mint az ügyek kiválasztását befolyásoló tényező.
Gulyásné dr. Kerekes Rita 2009-ben végzett kutatásában vizsgálta, hogy a vállalatok
mennyire ismerik fel a támogatottjaikkal való hosszú távú együttműködés előnyeit az ad-
hoc jellegű támogatással szemben. Az első típus mindenképpen gyümölcsözőbbnek tűnik,
hiszen így jóval tervezhetőbbé, időzíthetőbbé válnak a közös akciók, és mindkét fél
49
jobban elkötelezi magát a másik mellett. A hosszú távú kapcsolat egy vállalat számára
természetesen akkor előnyös, ha olyan szervezetet támogat, amely tevékenységéből vagy
ismertségéből fakadóan hosszútávon ott van a köztudatban, vagyis a vállalat rajta
keresztül tartós publicitást élvezhet. (ld. Gulyásné R. 2009)
A kutatásomban részt vevő vállalatok több mint fele mondta azt, hogy törekszik a
tervszerűen működtetett szponzorációs rendszer fenntartására, de még ezeknél a
vállalatoknál sem kizárt az, hogy ad-hoc jelleggel, egy éppen aktuálisan kedvező
lehetőséget ragadnak meg. (Ilyennek minősülnek a hirtelen aktuálissá váló események,
melyek gyorsan és intenzíven fejtik ki hatásukat a társadalomban.)
Az elvégzett kutatás tanulsága szerint a megkeresett vállalatok egyelőre ott tartanak, hogy
bár már felismerték a rendszerszemléletű gondolkodás előnyeit, és szponzori
tevékenységükbe is igyekeznek ezt beépíteni, ez egyelőre inkább csak elméleti síkon
működik. A Fémker East Kft. - az észak-magyarországi régió egyik meghatározó
kisvállalkozása – egyelőre nagyon kezdetleges módon kezeli a szponzoráció kérdését, de
egyre inkább nyit ebben az irányban. Csekély kommunikációs tevékenységet folytat, így
a szponzorációt jó ugródeszkának tartja, és úgy gondolja, olyan ügyeket érdemes
választania, amellyel egyszerre lehet népszerű partnerei és telephelye lakóközössége
körében. Így egyelőre ezek a szempontok döntenek, nem a tervszerűség.
5.3.2.2. A Magyar Református Szeretetszolgálat támogatása
a, A Magyar Református Szeretetszolgálat ismertsége a megkérdezettek körében
A Fémker East Kft. a 2010-es felsőzsolcai árvíz alkalmával, a légitársaság a szintén
2010-es iszapkatasztrófa kapcsán hallott a Szeretetszolgálat munkájáról. Az Unió Coop
Zrt. mindkét káreseménynél ott volt (az iszapkárosultaknak is eljuttatták támogatásukat),
így már személyesen is találkozott a Szeretetszolgálat csapatával. Az ASG Gépgyártó Kft.
televíziós híradásokból értesült a Magyar Református Szeretetszolgálat karitatív
tevékenységéről, elsősorban a Haiti földrengés idején.
A Numil Kft., a gyógyszergyártó cég, és a pénzintézet korábban még nem hallott a
Magyar Református Szeretetszolgálatról.
Az interjú során később röviden bemutattam a Magyar Református Szeretetszolgálat új
kezdeményezését, a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportot. Kitértem az
utóbbi évek hazai és nemzetközi terepen végzett tevékenységére, a munka természetére.
50
Végül pedig a törvényi változásokról informáltam interjúalanyaimat, ezzel indokolva azt,
hogy miért van szükség a ,,szervezeti átalakulásra”, vagyis az új Csoport létrehozására.
Az alábbiakban foglalom össze, hogy az egyes vállalatok miként vélekedtek az
esetleges együttműködés lehetőségéről:
ASG Gépgyártó Kft.: A vállalat honlapján is olvasható, hogy ,,harmonikus kapcsolat
kialakítására törekszik partnereivel, így szűkebb társadalmi környezetével is”.
(www.asg.hu 2012-10-26) A hangsúly a szűkebb környezeten van, az ASG-nél elsősorban
a helyi kapcsolatok erősítését tartják fontosnak, így eddig is helyi, nehézségekkel küzdő
szervezeteket vagy ügyeket támogattak. Ezen a továbbiakban sem kívánnak változtatni.
Interjúalanyom hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a Krízisintervenciós Csoport
munkáját nem tartja fontosnak, hanem arról, hogy a vállalat szempontjából
előnyösebbnek véli, ha a jövőben is helyi szinten mutatja meg társadalmi felelősségét.
Unió Coop Zrt.: Amint azt már korábban említettem, az Unió Coop Zrt. több ízben is
tanúja volt a Magyar Református Szeretetszolgálat katasztrófahelyzetek során folytatott
munkájának. Ez is közrejátszik abban, hogy a Krízisintervenciós Csoport megalakulását
pozitívan fogadta az Unió Coop Zrt. Maguk is részt vettek az utóbbi évek nagy
káreseményeinek segélyező munkájában, főként élelmiszercsomagokkal segítették a
károsultakat. Interjúalanyom több módon is elképzelhetőnek tartja az együttműködést:
,,Ha a Krízisintervenciós Csoport megszerzi a minősítést, és hivatalosan is részt vehet a
katasztrófák utáni munkálatokban, akkor mi is hatékonyabbak lehetünk általuk. Az ő
segítségükkel a mi felajánlásaink is hamarabb, és talán biztosabban célba érnek.”
Egyrészt tehát tárgyi felajánlásokkal kapcsolódna be a munkába a későbbi működés
során.
Kutatásom fő kérdése azonban az, hogy a Krízisintervenciós Csoport megalakulását,
ezzel kapcsolatosan elsősorban az oktatási programot hajlandóak-e támogatni a
válaszadók. Erre a kérdésre szintén bíztató választ kaptam az Unió Coop Zrt.- nél. Mivel
a program jól átgondoltnak tűnik, és egy országos hírű, nagy múltú szervezetről van szó,
lehetséges az együttműködés. A szóban forgó vállalatnál egyre tudatosabban kezelik a
szponzorációs akciókat. Igyekeznek az események minél széleskörűbb utólagos
kommunikációjára, amit nagyban segít a helyi média szereplőivel ápolt jó kapcsolat. A
51
Krízisintervenciós Csoport szponzorálását azért is tartanák előnyösnek, mert ez a helyi
közönség elismerésén túl akár országos szinten is pozitív vélekedést válthat ki.
Személyes sikerként élem meg, hogy az együttműködés útján az első lépés megtételét
már az interjút követően előremozdíthattam. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a
SPAR Magyarországi Kereskedelmi Kft. együttműködése szolgált mintául felvetésemhez:
a SPAR áruházakban egy időben lehetőség volt a Magyar Máltai Szeretetszolgálat
munkájának támogatására a pénztáraknál kihelyezett gyűjtőládákon keresztül. A Magyar
Református Szeretetszolgálat egy évvel ezelőtt vezette be támogatói kártyái árusítását,
mint új adománygyűjtési módot. Az Unió Coop Zrt. lehetőséget biztosít arra, hogy ezeket
a támogatói kártyákat hamarosan nyitó új üzletükben42
kihelyezze a Szeretetszolgálat.
Azon túl, hogy a Szeretetszolgálat így közelebb kerül a potenciális lakossági
adományozókhoz, a megnyitót – melyre a vállalat a média több szereplőjét is meghívja –
övező figyelemből is részesülhet. A megnyitóról szóló híradásoknak is többlettartalmat ad
az, ha egy jó ügyről is beszámolnak.43
Fémker East Kft.: Az előző témakörök terén szerzett információkból már kiderült, hogy
a Fémker East Kft. kisvállalkozásként kevés tapasztalattal rendelkezik a szponzoráció
területén. Eddig egyetlen alkalommal – egy régióbeli ifjúsági kupán - tűnt fel, mint
rendezvényszponzor. Mivel a vállalat marketingkommunikációs tevékenysége is
fejlesztésre szorul, a vállalat jó lehetőségnek tartaná, ha a szponzoráció által tenne ezért a
területért. A Krízisintervenciós Csoport anyagi támogatását is elképzelhetőnek tartja a
vállalkozás, amennyiben ellenszolgáltatásként olyan lehetőséghez juthat, mely növeli az
ismertségüket.
Numil Kft.: A vállalat elsősorban az egészségügy területén folytat szponzorációs
tevékenységet44
, emellett az SOS-Gyermekfalvak elkötelezett támogatója. Számukra az
elsődleges szempont az ,,életek segítése”, mely erősen összecseng a Magyar Református
Szeretetszolgálat küldetésében megfogalmazott ,,életek mentése” koncepcióval. Az
interjú során is kiemeltem ezt a hasonlóságot, és úgy tapasztaltam, hogy ez pozitív
irányba terelte az ügyet. A Numil Kft. teljes mértékben beilleszthetőnek tartja a
42
Az új üzlet Miskolcon, a diósgyőri városrészben helyezkedik el, a megnyitó várható időpontja 2012.
november 28. 43
Az üzletben plakátok is kihelyezésre kerülnek, melyek a támogatás lehetőségére hívják fel az üzletbe
belépők, és a pénztárnál várakozók figyelmét. 44
A NutriAction program hazai támogatója. A program az alultápláltság és az azzal összefüggésbe hozható
betegségek ellen küzd. (www.amnutrition.hu 2012-10-26)
52
Krízisintervenciós Csoport szponzorációját eddigi támogatói rendszerébe. A vállalat
kiemelte, hogy saját területén – táplálásterápia – is nagyon fontosnak tartja a képzés
támogatását. Minden tanácsadói és terápiás célú munkának egy alaposan felkészült
szakembergárdára kell támaszkodnia. Ezért is támogatná a Csoport szakmai felkészülését.
A kutatásban részt vevő gyógyszervállalat tárgyi felajánlásokkal támogatná a
Krízisintervenciós Csoportot. Anyagilag kizárólag gyógyszerészeti és orvosi kutatásokat
támogatnak.
A megkérdezett pénzintézet elzárkózik a Magyar Református Szeretetszolgálat
támogatásától. Interjúalanyom ezt a döntést így magyarázta: ,,A cég politikai, vallási stb.
értelemben tudatosan teljesen semleges magatartást tanúsít, és ez a fajta szponzoráció
ezzel szembe menne. Másrészt a szponzoráció jelentősen beszűkült a recesszió okán, a
szűkös keretek a korábbi irányelvek legsarkalatosabb pontjai mentén kerülnek előre
tervezett módon felhasználásra.”
Az általam megkeresett légitársaság szintén kizárja az együttműködés lehetőségét.
Ennek hátterében az áll, hogy a vállalat erősen ragaszkodik a korábban támogatott
területekhez, így a sport- és kulturális eseményekhez, valamint az utazáshoz, például
utazással kapcsolatos televízió műsorok, folyóiratok utazási rovatai, nyereményjátékok.
b, Az ellenszolgáltatások köre
Többször említettem már, hogy dolgozatommal egy olyan szponzorációs rendszer
előkészítése a célom - a Magyar Református Szeretetszolgálat és leendő partnerei között -
, mely a szponzorok igényeiből kiindulva határozza meg a nyújtott ellenszolgáltatások
körét. Ennek érdekében kutatásomban nagy hangsúlyt fektettem annak felderítésére, hogy
milyen szponzori ellenszolgáltatások a legvonzóbbak a részt vevő – és a támogatást
elképzelhetőnek tartó - vállalatok számára. A megkérdezés során arra kértem
interjúalanyaimat, hogy az általam felsorolt lehetőségek közül válasszák ki a számukra
legkedvezőbb előnyöket. A válaszokat az alábbi táblázat tartalmazza:
53
5. táblázat: A választott szponzori ellenszolgáltatások
Vállalat
neve/jelölése
A választott ellenszolgáltatások K
orá
bb
i tá
mogató
k Béres
Gyógyszergyár
Zrt.
- PR cikk megjelentetése a Reformátusok Lapjában és a
Szeretetszolgálat honlapján;
- hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján;
- rendezvényeken kihelyezett molinók
OTP Travel - hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján és a
Reformátusok Lapjában
Leh
etsé
ges
új
tám
ogató
k
Unió Coop
Zrt.
- a Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe;
- hirdetési felület a Reformátusok Lapjában;
- rendezvényeken kihelyezett molinók
Fémker East
Kft.
- a Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe;
- rendezvényeken kihelyezett molinók
Numil Kft. - PR cikk megjelentetése a Reformátusok Lapjában és a
Szeretetszolgálat honlapján
gyógyszeripa
ri vállalat
- hirdetési felület a Szeretetszolgálat honlapján
Forrás: saját kutatás
5.4. A kutatás eredményeinek összefoglalása
A mélyinterjúk révén betekintést nyertem több hazánkban működő vállalat szponzori
tevékenységébe. A kutatás során szerzett információk – ideértve az általam vizsgált
szakirodalom alapján végzett szekunder kutatást is - igazolják azt a korábbi
hipotézisemet, miszerint a profitorientált szféra szereplői egyre inkább felismerik a
szponzorációban rejlő kommunikációs lehetőségeket, és társadalmi felelősségvállalásuk
gyakorlatába egyre többször építik be ezt a módszert. Bebizonyosodott, hogy az
együttműködés egyik alapfeltétele a bizalom, melyre mindeddig leginkább a személyes
kapcsolatok adtak okot. Véleményem szerint – és ezt több interjúalany válasza is
alátámasztja – ,,több lábra kell állítani” a bizalmat támogatók és támogatottak között,
hogy ne csak a kedvező kapcsolati tőkével rendelkező szervezetek kerülhessenek
kapcsolatba a támogatásra képes vállalatokkal.
54
A kutatás előtt azt feltételeztem, hogy a megkérdezett vállalatok esetleg azért utasítják
majd el az együttműködés lehetőségét a Magyar Református Szeretetszolgálat
Krízisintervenciós Csoportjával, mert ellenérzéseket vált ki belőlük a szervezet egyházi
háttere. Ezt a hipotézist elvetem, hiszen jó érzéssel tapasztaltam, hogy a hét – lehetséges
új szponzorként – megszólított vállalat közül csupán egyetlen mondta azt, hogy
elzárkózik a vallási (és politikai) kötődésű ügyektől. Ez az eredmény optimizmusra ad
okot, de úgy gondolom, hogy érdemes a Szeretetszolgálat kommunikációjában hangsúlyt
fektetni arra, hogy bár egyházi alapokon nyugvó szervezetről van szó, az általuk végzett
karitatív tevékenység – és ez különösen igaz a Krízisintervenciós Csoportra – nem
kizárólag egyháztagokra irányul.
Tapasztalataim szerint a Szeretetszolgálatnak érdemes felkutatnia azokat a vállalatokat,
melyek személyesen, vagy más szervezeteken keresztül részt vettek már korábbi
katasztrófahelyzeteknél, mert ezek a szereplők sokkal könnyebben azonosulnak a Csoport
küldetésével.
A kutatásom résztvevői közül többen kiemelték, hogy versenytársaik jelenléte is
befolyásolja őket a szponzorált ügyek kiválasztása során. Ez alapján jó lehetőségnek
tartom, ha a Szeretetszolgálat olyan vállalatokat szólít meg, akik versenytársai már ott
vannak a támogatók sorában (például a gyógyszeripar szereplői).
Dolgozatommal igyekszem elősegíteni egy olyan szponzorációs rendszer
megteremtését, melyben a szponzoroknak járó ellenszolgáltatások köre az ő igényeikből
kiindulva kerül meghatározásra. Dolgozatom elején megfogalmazott hipotézisemet –
mely szerint az ellenszolgáltatások közös meghatározása pozitív irányba mozdítja az
együttműködést – elfogadom, hiszen a megkérdezett vállalatok aktívan részt vettek az
előnyök megfogalmazásában, és ezek említése fokozta érdeklődésüket. (Mindemellett
úgy gondolom, hogy ezen hipotézis elfogadásáról vagy elutasításáról csak a létrejövő
szponzori kapcsolatok alapján hozhatunk igazán pontos döntést.) A kutatásban szereplő
vállalatok leginkább valamilyen megjelenési lehetőséget preferálnának támogatásukért
cserébe. Elsősorban a Reformátusok Lapja című országos hetilapban megjelenő hirdetési
felületet, illetve PR cikket tartanának előnyösnek, továbbá a Magyar Református
Szeretetszolgálat honlapján szeretnének megjelenni. A Szeretetszolgálat különböző
rendezvényein elhelyezett molinókat is többen látnák viszont. Két vállalatnál a
Krízisintervenciós Csoport névszponzori címe is elhangzott, mint lehetséges szponzori
ellenszolgáltatás, de erre természetesen csak akkor nyílik lehetőség, ha valamely szponzor
jelentős – akár a teljes indulási költséget fedező – támogatást nyújt.
55
6. ÖSSZEFOGLALÁS
A rendszerváltás óta folyamatosan nő a nonprofit szektor szereplőinek a száma.
Gazdasági súlyuk is egyre inkább megmutatkozik, hiszen sok esetben részt vállalnak az
állami feladatok ellátásából, továbbá nagy tömegek mozgósítására képesek – különösen
jellemző ez az önkéntesség 2011-es európai éve óta -, így számszerűsíthető adatok is
igazolják azt, hogy a nonprofit szervezetek nagy összegeket takarítanak meg az államnak.
Ezek alapján tehát elfogadom a nonprofit szervezetek növekvő szerepére, súlyára
vonatkozó hipotézisemet.
A profitorientált szektor szereplői – ideértve az egészen kisvállalkozásokat is - eközben
fokozatosan felismerik a CSR tevékenység fontosságát, és egyre inkább megtanulják jól
felhasználni a benne rejlő kommunikációs lehetőségeket. A két szektor együttműködése
win-win típusú kapcsolathoz vezethet, ha az ígéretek kölcsönös betartása által, közösen
megfogalmazott célok mentén működtetik a támogatási rendszert.
A nonprofit szervezetek forrásgyűjtési módszere alapvető sikertényező. A
versenyszférával való kapcsolatteremtésben máig meghatározó a kapcsolati tőke szerepe.
Ez jó kiindulási pont lehet, de több lehetséges forrásra kell támaszkodniuk a
szervezeteknek, azaz egyfajta multiszegmentációt kell alkalmazniuk a fundraising
tevékenység során. A Magyar Református Szeretetszolgálat számára egyházi
szervezetként komoly kihívást jelent a világi szereplők megközelítése és meggyőzése
működése létjogosultságáról. Úgy gondolom, hogy a szervezet kommunikációjában
hangsúlyozni kell azt az üzenetet, miszerint a Szeretetszolgálat nem csupán
egyháztagokon segít, hanem széleskörű karitatív tevékenységet folytat hazai és
nemzetközi szinten. Kutatásom is alátámasztja, hogy a Magyar Református
Szeretetszolgálat egyre ismertebb (és elismertebb), amely kedvezően hat a vele
kapcsolatban fennálló előítéletek szétoszlatásához.
A dolgozatom középpontjában álló Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoport a katasztrófahelyzetek mentési munkálatainak kíván hivatalos tagja lenni.
Munkámmal a Csoport beindításához szükséges források feltérképezése volt a célom.
Kutatásom során arra a megállapításra jutottam, hogy a Csoport kommunikációja során
olyan üzenetet kell megfogalmazni, melyben előtérbe kerül a Csoport biztonságérzet,
mint alapvető társadalmi igény kielégítését célzó funkciója. A potenciális szponzorok
számára felkínált előnyöket – ellenszolgáltatásokat – az ő igényeikből kiindulva érdemes
meghatározni, hiszen ez nagyban hozzájárulhat a szponzor elnyeréséhez. A
56
Szeretetszolgálatnak a jövőben sem szabad megfeledkeznie eddigi bázisáról, vagyis a
korábbi támogatókról. Ide értem egyrészt a vállalati támogatókat, másrészt a
magánadományozókat. A Szeretetszolgálat vállalati partnereivel való kapcsolatát a
jövőben is fontos építenie, mert ezek a vállalatok jóval könnyebben megnyerhetők egy-
egy új kezdeményezés – így a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport –
számára. A magánadományozók – akik eddig is meghatározó szereplők voltak a
Szeretetszolgálat bevételei szempontjából – megtartására is figyelmet kell fordítani, amit
megkönnyít az adakozás hátterében meghúzódó attitűdök örökérvényűsége.
Úgy gondolom, bármilyen támogatói kapcsolatban is gondolkodunk, az akkor lehet
igazán sikeres, ha abban mindkét fél a ,,ha adunk, akkor kapunk igazán” (Assisi Szent
Ferenc) filozófiájához tartja magát.
57
MELLÉKLETEK
I. sz. melléklet
Szponzori ajánlat
Tisztelt _____________________ (vállalatvezető neve)!
Engedje meg, hogy felhívjuk szíves figyelmét újonnan induló kezdeményezésünkre,
melyhez ezúton keressük leendő Partnereinket!
A Magyar Református Szeretetszolgálat nonprofit szervezetként több évtizede folytat
karitatív tevékenységet szerte a Kárpát-medencében, sőt az utóbbi években nemzetközi
szinten is bekapcsolódott a segítségnyújtás legkülönbözőbb formáiba. Meggyőződésünk
szerint világunkban az emberi élet képviseli a legnagyobb értéket. Ez a tény határozza
meg fő célunkat is: a magunk humanitárius eszközeivel, a tudásunk legjavát adva, fajra,
nemre, vallásra, politikai hovatartozásra való tekintet nélkül, életeket mentünk. Hisszük,
hogy az átláthatóan felhasznált anyagi támogatást, a kiosztott segélyeket, az alkalmazott
orvosi segítséget Támogatóinkkal együtt képesek vagyunk életté változtatni!
Az utóbbi évek hazai katasztrófáinak – például a 2010-es Borsod-Abaúj-Zemplén megyei
árvíz és a devecseri iszapkatasztrófa - mentőakcióiban aktívan részt vettünk: értékeket
mentettünk, segélycsomagokat osztottunk és a vigasztalás üzenetét hirdettük. A hazai
káresemények mellett nemzetközi terepeken is dolgoztunk: Afganisztánban, Koszovóban,
Haitin, Burmán és Japánban.
Az új katasztrófavédelmi törvény értelmében lezárt kárterületre csak azok a segítő
csoportok léphetnek be, akik minősítő vizsgával rendelkeznek. Szeretetszolgálatunk az
eddigi káresemények során is megmutatta, hogy nagy erők mozgósítására képes –
elsősorban arra az 1 623 000 reformátusra támaszkodva, akik legtágabb értelemben
szervezetünk bázisát adják –, és hasznos segítség vagyunk a bajban.
A további hatékony működés érdekében Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói
Csoport létrehozását tűztük ki célul. A beindítás útjában egyelőre anyagi akadályok
állnak. Az indulás feltétele, hogy az önkéntességi alapon jelentkező szakembereink –
elsősorban lelkipásztorok és pszichológusok – egy képzésen vegyenek részt. Elsősorban
58
ennek megvalósításához keressük Partnereinket. A Csoport megalakulása után az egyes
bevetéseken való munkához is támogatókra van szükségünk. Bízunk abban, hogy
Partnereink anyagi támogatásával és tárgyi felajánlásaival az esetleges krízishelyzetek
esetén az eddigihez hasonló hatékonysággal immáron együtt segíthetjük a károsultakat.
A katasztrófák a legtöbb esetben a társadalom kiterjedt csoportjait – egy-egy település
vagy térség lakóközösségét – érintik. Ezeket az eseményeket érthető módon a média is
kiemelt figyelemmel kíséri. Természetesen nem az a célunk, hogy az embertársainkat ért
károkat kihasználva kerüljünk a média érdeklődésének középpontjába. Azt remélve, hogy
ebben Ön is egyetért velünk, engedje meg, hogy Szponzoraink részére készített
ajánlatunkat bemutassuk Önnek!
Névszponzor –(kizárólag egy támogató lehet)
Támogatási díj összege: 2 000 000 Ft + Áfa.
Az arany fokozatú főtámogató számára biztosított megjelenési lehetőségek:
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport névszponzori címe (a vállalat
nevét beépítjük a Csoport nevébe).
Szponzor logó minden nyomtatott és elektronikus anyagon, a Krízisintervenciós
Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak pólóján és a Magyar Református
Szeretetszolgálat támogatói kártyáin, melyek árusításra kerülnek.
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportról szóló sajtóanyagokban való
megjelenés.
Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a
www.jobbadni.hu oldalon három hónapon keresztül.
PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon és a Reformátusok Lapja című
országos hetilapban.
A Reformátusok Lapjában ¼ oldalas színes hirdetés négy hónapon keresztül, havi egy
alkalommal.
Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.
A Magyar Református Szeretetszolgálat rendezvényein (pl.: Református Bál,
Szeretethíd- országos önkéntességi nap, belső konferenciák) a vállalat molinójának
kihelyezése.
59
Főtámogatók –(összesen 4 főtámogató lehet)
Támogatási díj összege: 500 000 Ft + Áfa.
A főtámogatók számára biztosított megjelenési lehetőségek:
Szponzor logó minden nyomtatott és elektronikus anyagon, a Krízisintervenciós
Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak pólóján.
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoportról szóló sajtóanyagokban való
megjelenés; a vállalat főtámogatóként történő említése.
Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a
www.jobbadni.hu oldalon három hónapon keresztül.
PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon és a Reformátusok Lapja című
országos hetilapban.
A Reformátusok Lapjában ¼ oldalas színes hirdetés két hónapon keresztül, havi egy
alkalommal.
Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.
Támogatók Támogatási díj összege: min. 100 000 Ft + Áfa.
A támogatók számára biztosított megjelenési lehetőségek:
Szponzor logó a Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport munkatársainak
pólóján.
Banner elhelyezése a Magyar Református Szeretetszolgálat hivatalos honlapján, a
www.jobbadni.hu oldalon egy hónapon keresztül.
PR cikk megjelentetése a www.jobbadni.hu honlapon.
Logó elhelyezése a gyülekezeti felhívások plakátjain.
Hivatalos szállítók Támogatás formája: a Csoport segélyezési munkájához szükséges termékek
biztosítása.
Várjuk mindazok jelentkezését, akik olyan termékeket tudnak felajánlani, melyre a
károsultaknak szüksége lehet: élelmiszer, gyógyszer (ezek felhasználása és szétosztása
kizárólag a Szeretetszolgálat Orvos Csoportjának engedélye alapján), háztartás-vegyipari
termékek, alapvető háztartási eszközök, ruházat, iskolaszerek stb. Hivatalos szállítóink
logóit és bannerjét (utóbbit 1 hónapon keresztül) elhelyezzük a www.jobbadni.hu
honlapon.
Fontolja meg a lehetőséget, és csatlakozzon Ön is Támogatóink táborához!
Segítsünk együtt a bajbajutottakon!
60
II. számú melléklet
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport képzésének
költségvetése
A Csoport beindításához szükséges képzés időtartama 60 óra.
A képzés 3 blokkban (blokkonként 3 nap) kerül megtartásra.
Az oktatást három szakember végzi: egyikük a Debreceni Református Hittudományi
Egyetem docense, a további két oktató Németországból érkezik (szakterületük a
pasztorálpszichológia és a katasztrófa-lelkigondozás)
Költségtényezők:
3 fő oktató tiszteletdíja: 3 fő x 3 blokk x 50 000 Ft = 450 000 Ft
A külföldi oktatók utazási költsége:
3 fő x 3 alkalom x kb. 48 000 Ft = kb. 432 000 Ft
Szállás és az oktatás helyszíne: Megbékélés Háza Református Konferencia
Központ (Berekfürdő)
- 1 napi részvétel (szállás+étkezés) egyházi kedvezménnyel 1 fő részére:
6 000 Ft
- Kb. 20 fő résztvevő (oktatók, a képzésben résztvevő önkéntes szakemberek,
a Magyar Református Szeretetszolgálat képviselete)
A fentiek alapján: 20 fő x 9 nap x 6000 Ft = 1 080 000 Ft
Mindösszesen: kb. 1 962 000 Ft
61
III. számú melléklet
Interjú-vázlat
Köszöntés, bemutatkozás, interjú céljának rövid ismertetése
A vállalat általános adatainak felvétele: név, tevékenységi kör, ágazat,
vállalatméret, tulajdonosi struktúra
Szponzorációs tevékenység helye a vállalaton belül, felelős személy, vagy
osztály, döntési jogkörök
A szponzoráció eddigi területei, konkrét példák említése
A kapcsolatfelvétel módja a szponzoráltakkal
Mik a vállalat céljai a szponzorálással kapcsolatban?
A támogatott ügyek kiválasztásának gyakorlata, a döntést befolyásoló tényezők
A támogatás mibenléte jellemzően anyagi vagy tárgyi?
A szponzorálás tervszerűsége, megalapozottsága, korábbi területek sorába való
illeszkedés fontossága
A Magyar Református Szeretetszolgálathoz kapcsolódó kérdések
1. A meglévő támogatók esetén:
Hogyan kerültek kapcsolatba?
Milyen támogatást nyújtottak? Ezt a későbbiekben kommunikálták-e?
Hogyan?
Egyszeri volt a támogatás, vagy több példa is volt már rá?
Jövőbeni együttműködés lehetőségei
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport bemutatása
Esetleges kapcsolódási pontok feltárása
Szponzorálási hajlandóság feltárása
Pozitív válasz esetén a szponzori ellenszolgáltatásokra vonatkozó
elképzelések megbeszélése; elutasítás esetén az okok megismerése
2. Potenciális új szponzorok esetén:
A Krízisintervenciós Katasztrófa-lelkigondozói Csoport bemutatása
Esetleges kapcsolódási pontok feltárása
Szponzorálási hajlandóság feltárása
Pozitív válasz esetén a szponzori ellenszolgáltatásokra vonatkozó
elképzelések megbeszélése; elutasítás esetén az okok megismerése
62
FELHASZNÁLT IRODALOM
Könyvek, folyóiratok, tanulmányok
1. Bakó T. (2004.): Verem mélyén. Könyv a krízisről, Psycho Art Kiadó, Budapest
2. Bauer A.- Berács J.- Kenesei Zs. (2009.): Marketing alapismeretek, AULA
Kiadó, Budapest
3. Berács J.- Lehota J.- Piskóti I.- Rekettye G. (2004.): Marketingelmélet a
gyakorlatban, KJK-KERSZÖV, Budapest
4. Birn, R. (2000.): The International Handbook of Market Research Techniques,
Kogan Page Limited, London
5. Carol, E. (2007.): Trauma psychology. Issues in Violence, Disaster, Health and
Illness, Praeger Publishers, Westport
6. Collett, P.- Fenton, W. (2011.): The Sponsorship Handbook: Essential Tools,
Tips and Techniques for Sponsors and Sponsorship Seekers, John Wiley &
Sons, Chichester
7. Czike K.- Kuti É. (2005.): Lakossági adományok és önkéntes tevékenységek,
Nonprofit Kutatócsoport, Budapest
8. Csürke J.- Vörös V.- Osváth P.- Árkovits A. (2009.): Mindennapi kríziseink,
Oriold és Társai Kiadó, Budapest
9. Dinya L.- Farkas F.- Hetesi E.- Veres Z. (2004.): Nonbusiness marketing és
menedzsment: Civil szervezetek, alapítványok, politika, kultúra, karitatív
szervezetek, közigazgatás, közüzemek, nonprofitok, KJK-KERSZÖV, Budapest
10. Doehring, C. (2006.): The Practice of Pastoral Care: A Postmodern Approach,
Westminster John Knox Press, Louisville
11. Fazekas I.- Harsányi D. (2005.): Marketingkommunikáció, Szókratész
Külgazdasági Akadémia, Budapest
12. Foxall, R.- Goldsmith, E.- Brown, S. (1998.): Consumer Psychology for
Marketing, International Thomson Business Press, London
13. Gulyásné Kerekes R. (2009.): Hatékony marketingkommunikáció tervezés,
végrehajtás és ellenőrzés a szervezeti piacokon, PhD értekezés, Miskolci
Egyetem, Miskolc
14. Hajduska M. (2010.): Krízislélektan, ELTE Eötvös Kiadó Kft., Budapest
63
15. Hanák T. (2008.): Katasztrófajelentési rendszerek, Hadmérnök, (III.) 2. szám:
31-37.
16. Henschel, O. (2004.): Lexikon Eventmanagement, Beuth Verlag GmbH, Berlin
17. Hoffmann I-né. (2007.): Sport, marketing, szponzorálás, Akadémiai Kiadó,
Budapest
18. Hoffmann I-né. (2000.): Stratégiai marketing, Aula Kiadó, Budapest
19. Józsa L. (2000.): Marketing, Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém
20. Kassay L. (2008.): Szponzoráció – Kommunikációs eszköz és médium,
Alkalmazott Kommunikációtudományi Intézet, Budapest
21. Kenesei Zs.- Kolos K. (2007.) Szolgáltatásmarketing- és menedzsment, Alinea
Kiadó, Budapest
22. Klein, R.- Schermer, V. (ed.) (2000.): Group Psychotherapy for Psychological
Trauma, The Guilford Press, New York
23. Koekemoer, L. (2004.): Marketing Communications, Juta and Co Ltd.,
Lansdowne
24. Kulcsár Zs. (2009.): Traumafeldolgozás és vallás, Trefort Kiadó, Budapest
25. Kuti É. (2005.): A jótékonyság vállalati stratégiája, Vállalati adományozás
Magyarországon, Tanulmányok, Nonprofit Kutatócsoport, Budapest
26. Little, E.- Marandi, E. (2008.): Kapcsolati marketing, Akadémiai Kiadó,
Budapest
27. Malhotra, N. (2008.): Marketingkutatás, Akadémiai Kiadó, Budapest
28. Montana, P.- Charnov, B. (2008.): Management, Barron’s Educational Series,
Hauppauge
29. Moore, I. (2005.): Does Your Marketing Sell?- The Secret of Effective Marketing
Communications, Nicholas Brealey Publishing, London
30. Nárai M.- Reisinger A. (2012.): A civil/nonprofit szervezetek működési keretei,
UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr
31. Őri P. – Spéder Zs. (2012.): Demográfiai Portré 2012 – Jelentés a magyar
népesség helyzetéről, KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest
32. Roberts, M.- Berger, P. (1999.): Direct Marketing Management, Prentice Hall,
New Jersey
33. Roberts, S.- Ashley, W. (ed). (2008.): Disaster Spiritual Care, Practical Clergy
Responses to Community, Regional and National Tragedy, Skylight Path
Publishing, Woodstock
64
34. Saget, A. (2006.): The event marketing handbook, Dearborn Trade Publishing,
Chicago
35. Schein, L.- Spitz, H.- Burlingame, G.- Muskin, P.- Vargo, S. (2006.):
Psychological Effects of Catastrophic Disaster Group Approaches to Treatment,
The Haworth Press, Binghamton
36. Simon J. (2010.): Marketing az egészségügyben, Akadémiai Kiadó, Budapest
37. Smith, P.- Berry, C.- Pulford, A. (1999.): Strategic Marketing Communications:
New Ways to Build and Integrate Communications, Kogan Page Publishers,
London
38. Sargeant, A.- Shang, J. (2010.): Fundraising Principles and Practice, John
Wiley & Sons, Inc., San Francisco
39. Üveges L. (2002.): A Magyar Köztársaság katasztrófa-veszélyeztetettsége és az
arra adandó válaszok, PhD értekezés, Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem,
Budapest
40. Veres Z.- Hoffmann M.- Kozák Á. (2009.): Bevezetés a piackutatásba,
Akadémiai Kiadó, Budapest
41. Wymer, W.- Samu, S. (2003.): Nonprofit and Business Sector Collaboration,
Best Business Books, Binghamton
42. Wymer, W. (2006.): Nonprofit marketing: Marketing management for charitable
and nongovernmental organizations, Sage Publications, London
43. Yadin, D. (2000.): Hatékony marketingkommunikáció, Geodémia Szakkönyvek,
Budapest
44. Zastrow, C.- Kirst-Ashman, K. (2010.): Understanding human behavior and the
social environment, Brooks/Cole, Belmont
Internet
1. Academic and Business Research Institute (2012.09.15.):
http://www.aabri.com/manuscripts/08072.pdf
2. ASG Gépgyártó Kft. (2012.10.26.): www.asg.hu
3. BDS Sponsorship (2012.10.18.):
http://www.sponsorship.co.uk/reports/measuring-successful-sponsorship-
executive-summary
65
4. Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (2012.09.25.-
2012.10.03.):
http://www.katasztrofavedelem.hu/letoltes/hirlevel/BM_OKF_Hirlevel_2012_02
_het.pdf
5. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=lakossag_kattipus
6. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_jogszabaly
7.
http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_nemzetkozi_eu
8. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=szervezet_oktatas
9. http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=felkeszites_akcioterv
10. Béres Gyógyszergyár Zrt. (2012.10.23.): www.beres.hu
11. BrandTrend (2012.10.10.):
http://brandtrend.hu/2007/07/05/civil_szervezetek_non_profit_marketing/#.UHU
rVC4xqf4
12. Disaster Chaplaincy Services (2012.10.10.): www.disasterchaplaincy.org
13. European Commission (2012.09.26.):
http://ec.europa.eu/echo/funding/financial_instrument_en.htm
14. Gazdaság és Felelősség (2012.10.18): http://www.csrhirlevel.hu/hu/2012-10-
05/adhat_vonal/civil.html
15. http://csrhirlevel.hu/hu/2011-08-
09/csr_program_tervezese_strategia_reszekent/kutatas.html
16. http://csrhirlevel.hu/hu/2012-04-
24/preferaljuk_a_felelos_vallalatokat/kutatas.html
17. http://csrhirlevel.hu/hu/2012-06-27/accenture_csr_kutatas/kutatas.html
18. http://www.csrhirlevel.hu/hu/2011-12-19/felmeres_a_tamogatasrol/kutatas.html
19. Központi Statisztikai Hivatal (2012.09.26.):
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/stattukor/nonprofithumanero.pdf
20. HVG (2012.09.25.; 2012.10.07.):
http://hvg.hu/kkv/20120829_Az_allami_tavkozlesbe_olvasztjak_az_Egyse
21. http://hvg.hu/gazdasag/20120917_Milliardokkal_csokkent_az_1os_felajanlaso
22. Informatika a Társadalomért Egyesület (2012.09.25.):
http://www.infoter.eu/cikk/veszhelyzetben_minden_perc_szamit_-_112-
23. Kormányportál (2012.10.03.): http://www.kormany.hu/hu/hirek/megalakult-a-
nemzeti-kozszolgalati-egyetem
66
24. Központi Statisztikai Hivatal (2012.09.26.):
http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/nonprofitregio.pdf
25. Magyar Online (2012.09.26.): http://www.mon.hu/bakondi-gyorgy-
rendszervaltasi-erteku-pillanat-a-katasztrofavedelem-atalakitasa/1875146
26. Magyar Református Egyház (2012.10.04.): www.reformatus.hu
27. Magyar Református Szeretetszolgálat (2012.10.04-2012.10.30.):
www.jobbadni.hu
28. Magyarországi Evangélikus Egyház (2012.09.15.):
http://strategia.lutheran.hu/regi-anyagok/vitainditok/201eelo-kovek-
egyhaza201d-az-evangelikus-megujulas-1
29. MiNap Online (2012.10.07.): http://minap.hu/news.php?extend.46732.2
30. Nemzeti Közszolgálati Egyetem (2012.10.03.):
http://www.kormany.hu/hu/hirek/megalakult-a-nemzeti-kozszolgalati-egyetem
31. Népszabadság Online (2012.09.15.):
http://nol.hu/belfold/duborog_az_egyhazmarketing
32. Numil Kft. (2012.10.26.): www.amnutrition.hu
33. Reisinger A. (2012.10.05.):
http://kgk.sze.hu/images/dokumentumok/kautzkiadvany2010/reisinger%20adrie
nn.pdf
34. Rimm- Kaufman Group (2012.10.22.):
http://www.rimmkaufman.com/blog/web-secrets-from-1925/26072007/
35. Szeretethíd, Kárpát-medencei református önkéntes napok (2012.10.05.):
http://szeretethid.jobbadni.hu/
36. Táborilelkész (2012.10.05.): www.taborilelkesz.hu
37. The Chronicle of Philanthropy (2012.10.19.):
http://philanthropy.com/blogs/prospecting/crafting-winning-appeals-seeking-
corporate-support/19293
38. Tiszáninneni Református Egyházkerület (2012.10.05.):
http://tirek.hu/hir/mutat/33337/
39. Védelem Online (2012.09.24.): http://vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan325.pdf
40. http://www.vedelem.hu/letoltes/tanulmany/tan377.pdf