MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

TDK-DOLGOZAT

Tar Szilvia BA

2011

A MAGYAR HÁZTARTÁSOK GAZDASÁGI HELYZETÉNEK

ELEMZÉSE A II. VILÁGHÁBORÚTÓL NAPJAINKIG, KÜLÖNÖS

TEKINTETTEL A RENDSZERVÁLTÁSRA

Kézirat lezárása: 2010. november hó 09.

REZÜMÉ

A magyar háztartások gazdasági helyzetének elemzése a II. világháborútól

napjainkig, különös tekintettel a rendszerváltásra

Az alapfogalmak és a háztartások általános gazdasági tevékenységének összefoglalása

után elemzésre kerül Magyarország II. világháború utáni gazdasági helyzete, a

nehézségek feloldása és az újjáépítés megteremtése. Felvázolásra kerülnek az 1989-90-es

rendszerváltás utáni időszak pozitívumai és negatívumai, a vállalkozói szféra kialakulása

és elterjedése, gyárak bezárása, a megélhetés gondjai, különös tekintettel a

munkanélküliségre.

Vizsgálat tárgyát képzi a rendszerváltás előtti és utáni időszak háztartásokra gyakorolt

gazdasági hatása, a foglalkoztatás aránya, a népesség alakulása, a jövedelem eloszlása.

Feltárásra kerülnek a történelmi eseményekkel párhuzamos gazdasági intézkedések, ezen

intézkedések nehézségei és előnyei a magyar háztartások számára.

Összehasonlításra kerülnek a két időszakot érintő pénzügyi lehetőségek és befektetések,

illetve a háztartásoknak a folyamatosan változó gazdasági életnek megfelelő gyakorlatba

történő átültetései.

Kiemelt figyelmet kap a forint bevezetése, majd a lakossági folyószámla és a bankkártya-

használat elterjedése, a takarékszövetkezetek, bankok, biztosítók számának, szolgáltatási

körük bővítésének és a háztartások pénzügyi szokásainak változása, fejlődése.

Vizsgálat tárgyát képezik a különböző pénzintézetek, figyelemmel szolgáltatási körükre

és az egyes műveleteknél felszámolt jutalékra, díjakra vagy költségekre. Rangsorolásra

kerülnek az egyének és háztartások számára legkedvezőbb pénzügyi feltételeket és a

legtöbb szolgáltatást nyújtó pénzintézetek.

A tanulmány kitér az Egyesült Államokból 2006-ban kiinduló pénzügyi válság 2008-ra

világgazdasági válsággá kiteljesedett krízis társadalmi hatásaira és statisztikai adatokkal

támasztja alá a magyar háztartások takarékossági intézkedéseit. A válság megoldására tett

lépések és további célkitűzések elemzése.

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETÉS 1-2. old.

1. MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK 3-4. old.

2. A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE 5. old.

2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás 5-9. old

2.2. A háztartások bevételei és kiadásai 9-12. old.

2.3. A háztartások költségvetése 12-15. old.

2.4. A gyermekvállalás motívumai 15-18. old.

3. A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945-

TŐL NAPJAINKIG

3.1. A háború utáni időszaktól a rendszerváltásig (1945-1989) 18-20.old.

3.2. Rendszerváltás (1989) utáni változások 20-22.old.

3.3. Rendszerváltás előtti és utáni időszak összehasonlítása 22-24. old.

3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra 25-27. old.

3.5. A válságkezelés 28-33. old.

4. A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A

PÉNZINTÉZETEKKEL

34. old.

4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata 34-36. old.

4.2. Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos

országokra is kivetítve

36-39. old.

4.3. A bankkártya 39-47. old.

4.4. A bankok szolgáltatási 47-49. old.

ÖSSZEFOGLALÁS 50. old.

TÁBLÁZAT- JEGYZÉK

1. táblázat Az egyes tevékenységekre szánt idő hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek időt az adott tevékenységekkel)

9. old.

2. táblázat A háztartások inputjai és outputjai 10. old.3. táblázat A háztartások fogyasztása termékfőcsoportok szerint 11. old.4. táblázat Egy főre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fő) 15. old.5. táblázat Bankkártya darabszám alakulása 40. old.6. táblázat Bankkártyák száma és használatuk egyes európai

országokban 41. old.

ÁBRA- JEGYZÉK

 

1. ábra A háztartások nettó finanszírozási képességéről 13. old.2. ábra A születések és halálozások arányának változása 1950

és 2009 között 16. old.

3. ábra Magyarországi népességi trendek 17. old.4. ábra AGDP volumenváltozása 2001-2007 (az előző év

azonos negyedéve = 100 %) 20. old.

5. ábra A munkanélküliség alakulása a közelmúltban 23. old.6. ábra A válság jelei 26. old.7. ábra Kvantitatív kutatási jelentés (MNB) 35. old.8. ábra A pénzügyi ismeretek, információk követésének

gyakorisága 36. old.

1

BEVEZETÉS

A dolgozat arra vállalkozik, hogy a határterületek alapfogalmainak meghatározásán

keresztül bemutassa a háztartások gazdasági életét, feltárja a jelentıs történelmi

korszakok utáni változásokat, azok körülményeit. Rámutat a társadalmi nehézségekre,

melyekkel az egyéneknek, a családoknak szembe kellett és kell néznie napjainkban is.

Kiemeli a pénzintézeteket, melyek a II. világháború utáni évektıl rohamos fejlıdésen

mentek keresztül, melyek nagymértékben segítik a háztartások életét.

Témaválasztásomnál egyértelmő volt számomra, hogy a háztartások gazdasági életének

elemzését fogom választani, ugyanis a kötelezı közgazdasági ismeretek tanulásán kívül

már saját magam is - a meglévı családomon túl - egy leendı háztartás nıi tagja leszek,

így ez a dolgozat segít a rám váró feladatok között történı minél jobb és szélesebb körő

eligazodásban.

Miket foglal magába, mit tartalmaz a háztartásgazdaság? Mindazon javak és

szolgáltatások összességét, amit egy nemzetgazdaság háztartásaiban állítanak elı.

Belesorolható a lakóhely, a táplálkozás, a gyermeknevelés, az idısekrıl, betegekrıl

(rászorultakról) való gondoskodás, a szabadidı eltöltése, az otthoni javítási munkák, a

tisztálkodás, a környezet rendben tartásával, megırzésével kapcsolatos és a hobby

tevékenységek – a kiskertek, kézimunka, bélyeggyőjtés, stb. -, és a családi jellegő

vállalkozások is.

Magyarország történetében is – ahogyan az egész világon – már az ókorban is

foglalkoztak gazdasági kérdésekkel és a történelem folyamán egyre jobban a háztartások

célja a saját gazdaságnövekedés, a vagyonszerzés és gyarapodás, vagyis a haszonszerzés

lett. Milyen körülmények befolyásolják a háztartások életét? Miért változtatnak

szokásaikon? Hogyan alkalmazkodnak a bekövetkezett egyéni vagy társadalmi

változásokhoz és hogyan tanulnak meg korszerően gazdálkodni a családok?

A kérdéseimre adott válaszokban a történelmi áttekintésen túl kerestem azt a feladatkört,

amely legjobban meghatározza a háztartások életét, így jutottam el oda, hogy a

pénzintézetek tevékenységét emeljem ki.

2

Nagyon fontosnak tartom, hogy az ember minél fiatalabb korban el tudjon igazodni a

pénzügyi világban, hiszen minél kisebb korban megtanulunk valamit, annál jobban és

gyorsabban tudjuk azt elsajátítani, továbbfejleszteni, megérteni stb. Erre egy nagyon jó

példa a számítástechnikai ismeretek, melyet ma már az általános iskolában is tanítanak és

a fiatalok általában jobban értenek hozzá, mint azok, akik csak felnıtt korban tanulták

meg. Véleményem szerint a pénzügyi ismereteket is tanítani kellene minden iskolásnak,

nem csak a szakirányú szakközépiskolákban.

A családok élete túlnyomó részt a vagyon, a pénz körül forog, hiszen a pénz az az eszköz,

az a fizetıeszköz, mellyel biztosítani tudja igényeinek kielégítését. A mai fiatalok

álmaiban már nem a családalapítás áll az elsı helyen, hanem a saját lakás, autó, az

egzisztencia, stb., így nem elhanyagolható a pénzzel való bánásmód ismerete. Ennek az

ismeretnek az elsajátításában a családi pénzbeosztási szokások részben segíthetnek,

támpontot adhatnak, hogy mi hogyan csináljuk, vagy ne csináljuk, de a bonyolultabb és

egyre változó pénzügyi manıverekhez már ık sem mindig értenek. Ezért tartom

fontosnak, hogy a fiatalok életének természetes része legyen a pénzügyi világ ismerete,

mely ismeret segítené ıket a mindennapi életben.

3

1. MEGHATÁROZÁSOK, FOGALMAK

Amint a bevezetıben is említést nyert, a témakörök kifejtéséhez szükséges a

határterületek alapfogalmainak meghatározása, melyek közül alapvetı maga a háztartás

és háztartásgazdaságtan meghatározása ahhoz, hogy megértsük miért is tartozik e témakör

a tudományos kutatások körébe.

Háztartás

A háztartás (a család) a gazdaság legkisebb, aránylag jól meghatározható egysége, a

társadalom alapegysége (mikro egysége) és egyben tükörképe is, valamint az

egyszemélyes és többszemélyes cselekvés rendszere. A háztartás keretei között emberek

tevékenykednek, gazdálkodnak, szükségleteik érdekében a javak tömegét állítják elı,

fogyasztják el. A háztartások pénzgazdálkodásának forrásai a rendszeres és idınkénti

bevételek, a korábbi idıszakok megtakarításai, a felvett hitelek és nem utolsó sorban a

benne élı emberek energiája, tudása. A háztartások szükségletei folyamatosan nınek, így

a gazdaságot állandó fejlesztésre ösztönzik. 1

Háztartásgazdaságtan

„ A háztartásgazdaságtan a háztartás gazdasági magatartását vizsgálja. Kutatja azokat a

motívumokat, amelyek alapján a háztartás, mint közösség dönt az erıforrások, a

rendelkezésére álló idı és jövedelem felhasználásáról, a piaci és nem piaci tevékenység

közötti választásról. Vizsgálja a háztartási tevékenység ösztöntıit, a háztartásoknak a

gazdaság más szereplıivel való kapcsolatát.”2

1 http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-penzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) 2 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995. (8.oldal)

4

A dolgozat kiemelt témája a háztartások kapcsolata a pénzintézetekkel, így szintén

nélkülözhetetlenek az alapfogalmak meghatározása:

A bankszámla

A bankszámla a bank által az ügyfelei részére vezetett nyilvántartás, amelynek

segítségével a bank kezeli az ügyfél nála elhelyezett pénzét, fogadja és teljesíti az ügyfél

fizetési megbízásait, valamint fogadja és jóváírja az ügyfél számára érkezett összegeket.

A rendszeresen küldött bankszámlakivonaton a bank "elszámol" az ügyféllel az általa a

bankszámlán lebonyolított pénzügyi mőveletekrıl.

Lakossági bankszámla

A lakossági bankszámla olyan bankszámla, amelyet nem pénzforgalmi bankszámlaként

nyitott meg a bank, tehát a bankszámlaszerzıdésben nincsen kifejezett utalás arra, hogy a

megnyitott számla pénzforgalmi bankszámla.

Valamely bankszámlának lakossági bankszámlakénti kezelése azért nagyon lényeges,

mert a lakossági bankszámla ellen azonnali beszedési megbízást csak két esetben lehet

benyújtani: ha a számlatulajdonos ahhoz kifejezetten hozzájárult, vagy az inkasszó a

bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény alapján, végrehajtási eljárás

keretében történik.

Folyószámla

A folyószámla-fogalom háromféle számlára vonatkozik:

- olyan betéti számlára, amelyrıl azonnal, látraszólóan lehet rendelkezni, tehát pénzt

felvenni, vagy átutalásra megbízást adni,

- olyan számlára, amely felett készpénz-helyettesítı fizetési eszközzel (pl. bankkártyával)

lehet rendelkezni,

- olyan számlára, amelyen mind a betét-, mind pedig a hitelforgalmat könyvelik.

5

2. A HÁZTARTÁSOK TEVÉKENYSÉGI KÖRE

A háztartások számára a legfontosabb tagjai helyzetének optimálása, melynek

megvalósításához a szerzett jövedelem kemény korlátot jelent. Ha jövedelmükkel nem

megfelelıen gazdálkodnak, akkor eladósodhatnak, elszegényedhetnek, ezért fontos a saját

bevételek mellett figyelemmel kísérni a piaci állapotot, az állami segítséget, támogatást is.

Megállapítható, hogy a háztartások a bevételek és kiadások egyenlege alapján

gazdálkodhatnak, de a háztartások körébe tartoznak olyan tevékenységek is, amelyek

lényege a „nem kézzel fogható pénz”, pl. önerıs szakmunka, háztartási munka, gyermek-

illetve betegellátás, stb.

2.1. A háztartáson belüli munkamegosztás

A háztartásgazdaság láthatatlan, mert lényege nem a pénz, hanem az idı és az önerıs

munkavégzés. Ebben a szférában évtizedek óta- túlnyomó részt a nık végezték a legtöbb

munkát, ırizték a háztartás vagyonát, a nemek közötti munkamegosztás elve érvényesült.

Míg a család ellátásával kapcsolatos házimunka kizárólag a nık feladata volt, addig a

nehezebb és intenzívebb munka a férfiaké volt, melybe a gyerekek is bekapcsolódtak.3

Mára azonban e feladatok megoszlanak a család tagjai között, s ez a gyakorlat fog

elvezetni oda, hogy a háztartásgazdaság megbecsült része legyen a társadalomnak.

A magyar nık számára a család védelme, azaz szeretteik biztonsága jelenti az életüket

vezérlı legfontosabb értéket, ugyanakkor a jókedvet, a tisztességet, a békét és belsı

harmóniát is sokkal fontosabbnak tartják, mint a régió más országaiban élı társaik. Az

önbecsülés, azaz a saját értékekben való hit a fontossági sorrendben csupán a kilencedik

helyre szorult. A tíz legfontosabb érték között szerepel továbbá az anyagi biztonság, a

büntetés, a hitelesség, a barátság és az igazságosság is.

A GfK Hungária4 kutatásai szerint a magyar nık nem lázadnak a hagyományos

társadalmi szerepek ellen – több mint háromnegyedük egyetért azzal az állítással,

miszerint egy férfinak mindenkor gondoskodnia kell családja anyagi biztonságáról 3 Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979. (50-54.oldal) 4 http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.)

6

(ugyanezen az állásponton van egyébként tízbıl nyolc férfi is), és 71 százalékuk véli úgy,

hogy elsısorban a nık feladata a háztartás és a család dolgairól gondoskodni.

Ezzel egyidejőleg a nık nagyobb arányban (64%) érzik úgy, hogy sok lemondással jár a

család, a férfiak körében némiképp alacsonyabb, 59 százalékos ez az arány. A hölgyek 47

százalékára jellemzı, hogy úgy érzi, fárasztja a mindennapi rutin, míg tíz férfiból négyre

igaz ez az állítás. A magyar nık saját bevallásuk szerint többet vannak együtt

gyermekeikkel és házastársukkal, valamint kevesebb idıt töltenek munkával, mint a régió

más országaiban élık.

A GfK Hungária korábbi kutatásai feltárták, hogy a magyarok szívesen töltik

szabadidejüket otthonukban. Különösen igaz ez a gyengébbik nemre, akiknek 68

százaléka ért egyet azzal, hogy jobb otthon eltölteni egy-egy csendes estét, mint elmenni

valahová. A férfiak valamivel szívesebben mozdulnak ki, körükben a 60 százalékot sem

éri el azoknak az aránya, akik egy csendes otthoni estét többre tartanának egy házon

kívüli programnál.

A gondoskodáson kívül a legtöbb nınek alig jut ideje az aktív kikapcsolódásra.

Szabadidejében tízbıl kilenc nı legalább hetente egyszer élelmiszervásárlással tölti idejét.

Természetben, parkban vagy szabadtéri helyeken tízbıl négy nı tölti idejét heti

rendszerességgel és fittségének megırzése érdekében testedzésre is csupán tízbıl hárman

szánnak idıt. Ha idejük jut rá, legtöbben zenét hallgatnak, újságot, magazint, illetve

könyvet olvasnak. Múzeumba, illetve kiállításra tízbıl kettı sem jut el közülük hetente,

de templomba, sportrendezvényekre, diszkóba és éjszakai klubokba, moziba is csak

hasonlóan alacsony arányban járnak.

A legkedveltebb televíziós mőfajok tekintetében jelentıs különbségek mutatkoznak a

nemek között. Van néhány mőfaj, amelyek kedveltsége jellemzıen a nık körében

magasabb: a sztárok és híres emberek életét bemutató mősorokat tíz hölgybıl négy

szívesen nézi, míg az uraknál csak 26 százalék ez az arány. A kulturális mősorokat a nık

43 százaléka, a férfiak 22 százaléka nézi szívesen. A divatról szóló mősorok, a sorozatok,

valamint a sláger- és nótamősorok is jóval kedveltebbek a nık körében.

7

Mérsékeltebb különbség mutatkozik a nemek között, de több nézıt még így is a nık

körébıl szegeznek a képernyı elé az úti beszámolók, riportok, a szórakoztató show-

mősorok valamint a nyereményjátékok, kvízmősorok. A hírek, az idıjárásjelentés és a

kabarék kedveltségében ellenben alig van különbség a nemek között.

Magyarországon a bevásárlást továbbra is jellemzıen a nık intézik: a napi fogyasztási

cikkek értékben mért forgalmának mintegy felét azok a vásárlások teszik ki, amelyeket a

háziasszony egyedül bonyolított. A nık számára a vásárlás többet jelent a szükséges

termékek beszerzésénél. Csupán 16 százalékukra igaz, hogy „csak leemel valamit a

polcról, és már megy is”, 35 százalékuk szívesen tölti idejét vásárlással és kirakatok

nézegetésével.

A GfK Hungária felmérései szerint a nıkre, közülük is fıként a 40–49 éves korosztályba

tartozókra jellemzıbb, hogy átnézik a kereskedelmi láncok akciós szórólapjait. A hölgyek

ráadásul hajlamosabbak olyan terméket is megvásárolni, amelyet nem terveztek elıre –

igaz, az életkor növekedésével ez az arány csökken. Szintén a nık azok, akik hajlandók

többet utazni azért, hogy az elvárásaiknak minél inkább megfelelı üzletekben

vásároljanak. A hölgyek 70 százaléka állítja, hogy mindig megnézi, mit hol érdemes

beszerezni, míg az urak körében csak 57 százalék ez az arány.

A nık körében a férfiaknál valamivel nagyobb arányban vannak jelen azok, akik – ha

lehetıségük van rá – egészséges terméket vásárolnak. Természetesen ık jobban oda is

figyelnek a táplálkozásra – meg az alakjukra. Azok körében, akik állításuk szerint

gondosan megválasztják ételeiket, 70 százalékos arányt képviselnek a hölgyek.

A legalább heti rendszerességgel bioélelmiszert vásárlók csoportjának 65 százaléka

szintén a nık körébıl kerül ki. A nık jobban kedvelik az egészséges táplálkozáshoz

kapcsolható élelmiszereket: 66 százalékuk fogyaszt szívesen ízesített vagy

gyümölcsjoghurtot (férfiak: 43 százalék), 64 százalékuk barna kenyeret (férfiak: 51

százalék), és 38 százalékuk müzlit, gabonapelyhet (férfiak: 21 százalék).

Emellett a szárnyas húsok, a tej, a natúr joghurt, a zöldségek, gyümölcsök és saláták is

kedveltebbek valamivel a hölgyek körében, mint az uraknál. Teázni is a gyengébb nem

8

szeret jobban: a nık 85 százaléka fogyaszt szívesen teát, míg a férfiak körében csak 75

százalék ez az arány.

A magyar nık is szeretik a „szép dolgokat” – gyakrabban adnak tanácsot vásárláshoz, és

nagyobb arányban gondolják, hogy a szép dolgok birtoklása megmutatja a világnak,

vitték valamire. Ugyanakkor – eltérıen a régióban élı társaiktól – nem feltétlenül

vásárolnak presztízsmárkát.

Az élelmiszervásárlásról, tévénézésrıl jellemzıen egyedül döntenek a nık, a nyaralás

vagy az otthon korszerősítése azonban már a felnıttek közös döntése. A magyar nık és

családjuk 26 százaléka – saját bevallása szerint – soha nem megy étterembe és 15

százalékuk sohasem nyaral.

Az alábbi táblázat megpróbálja összegezni a nık tevékenységeinek eloszlását,

összehasonlítva más európai országokban élı nık szokásaival. Az átlagot tekintve

megállapítható, hogy más európai országokhoz képest hazánkban kevesebb idıt töltenek

a nık a fizetett munkával, és több idıt a gyermekeikkel, így kevesebb idejük jut a

tévézésre, internetezésre, stb. Az, hogy a magyarországi nık tevékenysége a külföldön, s

fıleg a gazdaságilag fejlett országokban élı nıkhöz viszonyítva hogyan oszlik meg, hogy

mennyi idıt töltenek munkával, gyermekneveléssel, szabadıs elfoglaltsággal, egy külön

dolgozat témája lehetne, hiszen az nagymértékben függ a társadalomban elfoglalt és

elfogadott helyüktıl, az anyagiaktól, a háztartások egyéni körülményeitıl, stb.

9

1. táblázat

Az egyes tevékenységekre szánt idı hetente órában (akik heti rendszerességgel töltenek idıt az adott tevékenységekkel)

Magyarországon Kelet- és Közép-Európában

Fizetett munkával 39,1 42,4 Együttlét házastárssal, vagy valaki mással, aki fontos

36,2

35,8

Együttlét gyermekkel vagy unokával otthon, vagy otthonon kívül

35,5

30,8

Tévénézéssel 16,6 18,2 Nem munkával kapcsolatos internethasználattal

11,3

17,3

Fızéssel 10,7 13,7 Takarítással és egyéb házimunkákkal

9,2 11,3

Forrás: (letöltve: 2010. november 2.)

A háztartás tagjait általában rokoni szálak főzik egymáshoz, de kölcsönösen

besegíthetnek a munkába a barátok, kollégák is.

2.2 A háztartások bevételei és kiadásai

A háztartások megélhetését a bevételek és kiadások között fennmaradó összeg biztosítja,

így ha már a különbözı bevételeiktıl biztosítani tudják a kötelezı és tervezett kiadásokat,

akkor tartalékot képezhetnek, ha nem akkor nagy gondban vannak.

10

A háztartások inputjai és outputjai

2.táblázat

Reáliákban Pénzértékben

Input

Fogyasztási javak

Termelési tényezık

(piacra való termeléskor)

Munkabér

Piaci bevételek

(árbevétel, kamat)

Transzferek,

Örökség, nyeremény, stb.

Output

Munkaerı

Piacra és saját szükségletre termelt javak

Fogyasztási cikkek ára

Termelési kiadások

Adók

Megtakarítások

Biztosítási díjak

Forrás: Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan

A bevételek és kiadások szempontjából tehát kiemelt tényezı a bevételek bıvítése, így a

tényleges pénzbeli juttatásokon kívül fontos a háztartási munka értékének beszámítása is.

Csak addig érdemes a háztartási munkát fizetett munkaerıvel végeztetni, amíg annak

termelékenysége legalább 2,5-szerese a háziasszony, vagy a család más tagjai

munkájának. A háztartási munka tehát nemcsak láthatatlan bevételi forrás, de igenis

anyagi termelı tevékenység is, mert ha más személy, esetleg szakember csinálná a

felmerülı feladatokat, akkor az kiadásként jelentkezne a háztartásoknál.5 Ilyen pl. a

háztartás önellátására végzett, vagy piaci értékesítésre végzett munka, a higiéniai

életfeltételek biztosítása, a lakókörnyezet ápolása és védelme, gyermekekrıl,- betegekrıl,

– idıs családtagokról való gondoskodás, stb. is. Feltétlenül ide sorolandó a családtagok

azon tevékenysége is, melyet szakértelmükkel végeznek el (pl. építkezésnél,

vállalkozásnál, szerelési- javítási munkák önálló végzése, vagy ezen munkáknál való

segédkezés, stb.) Ezekhez természetesen kell egy eszköz- szerszámkészlet megléte is,

amely szakértelemtıl és igényektıl függıen minden háztartás része. A házhoz tartozó

munkálatoknál is nagyon számottevı a szakértelmen, a szerszámkészleten túl a ráfordított

idı és fizikai erı. Ezeknél a bizonyos szakértelmet is igénylı tevékenységeknél (tehát

nem a klasszikus házimunkánál) is elıször számolni kell. Meg kell nézni az akciós

5 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (34-40.oldal)

11

termékeket, meg kell keresni pár valódi mesterembert, szakembert, árajánlatot kell kérni,

s csak a költségvetés kiszámítása után lehet eldönteni, hogy melyik változat a

gazdaságosabb. Itt persze felmerülhet annak kérdése is, hogy az önerıs munkavégzés

esetében csak önerıs garanciával számolhatunk. A szakember, vagy mesterember által

végzendı munkavégzés és az önerıs munkavégzés elsıdleges szempontja a kiadásokon

túl a biztonság. A háztartások költségvetésüket tehát meg kell, hogy tervezzék.

3. táblázat

Forrás:

http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s160

0-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.)

A fenti táblázat jól mutatja, hogy az élelmiszerre, a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre

(tehát az alapellátásokra) fordított kiadások száma is évrıl-évre jelentısen nı. Fontos lenne

ezeknek az ellátásoknak egy kötöttebb szinten-tartása, míg az alapellátáson túli költségeket

lehetne jobban növelni. Láthatjuk, hogy a ruházkodásra fordított összeg alig emelkedett, ami

azt jelenti, hogy az emberek inkább azon próbálnak meg, illetve itt tudnak a legjobban

12

spórolni, a háztartások erre költenek kevesebbet., tehát látható, hogy a nehezebb gazdasági

helyzetben az emberek a létfenntartáshoz szükséges cikkeket vásárolják elsıdlegesen, a

tartósabb árukat kevésbé.

„A kiadások az emberi szükségleteket jelenítik meg, mely szükségletek életkoronként

változnak, a fontossági sorrendjük is változik. …A létfenntartási kiadások az emberi

szükségletek pénzbeli, értékbeli kifejezése.

A: Vannak alapvetı létfenntartási szükségletek, s ezeket kifejezı kiadások. Az élelmiszer, a

ruházat, a lakóhely biztosításához kapcsolódó pénzfelhasználás jelenti az egyéni élet

fenntartásának alapját.

Szükséges itt megemlíteni, hogy az alapvetı szükségletek kielégítésére alkalmas javak

megteremtése nemcsak pénzfelhasználás útján történhet, hanem saját munkával is. Az

alapvetı élelmiszerek megtermelhetık, a ruha megvarrható.

Gazdasági kérdés: mi kerül kevesebbe az étel elkészítése saját magunk által, vagy a

fagyasztott készétel. Kérdés, mely erıforrás –így a saját munka-, vagy a pénzeszköz áll

hatékonyabban „puhább” korláttal rendelkezésre?

B: A hosszabb távú célok elérése érdekében elengedhetetlen a személyes továbbfejlıdés,

felkészülés a jövendı feladatokra, az ismeretek megszerzése.

Az egyéni fejlıdést elısegítı, az oktatási és tanulási tevékenységhez kapcsolódó kiadások.

C: Az életkörülményeket, az életfeltételeket javítják az egészségügyi, sportolási, kulturális,

szórakozási, utazási tevékenységek. Ezek az életminıség javításának a kiadásai.”6

2.3 A háztartások költségvetése

A háztartások költségvetése a háztartások egy adott idıszakra vonatkozó bevételeinek és

kiadásainak idırendi kimutatása. A háztartások, mint a gazdaság mikro szereplıi,

rendelkeznek tervekkel, bár sok helyütt ez nem papíron megtervezett. A tervek általában

rövid- és középtávra vonatkoznak.

A háztartások költségvetése lényegében bevétel-kiadás kimutatás, amely a háztartás

összesített folyó gazdálkodását célzó jövedelmeit, és kiadásait tartalmazza. A háztartások

számolási pontossága tehát folyamatosan regisztrált adatokon vagy becsléseken alapszik.

6 http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.)

13

A háztartások összesített éves jövedelmeirıl a személyi jövedelemadó bevallás, zárást,

kimutatást biztosít a folyó évi jövedelmekrıl. Az alábbi grafikon egy 10 évet átölelı

kimutatás és hivatkozás arra, hogy a családok kiadásai és bevételei hogyan ingadoznak.

Forrás: http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa (letöltve: 2010.október 20)

1. ábra. A háztartások nettó finanszírozási képességérıl

„A kék grafikon a negyedévre jellemzı finanszírozási képességet mutatja, vagyis azt,

hogy a GDP hány százalékával haladja meg a háztartások összességének bevétele a

kiadásokat. Jól látszik az adatokból, hogy az esetleges negatív finanszírozási képesség

mindig év végén volt jellemzı, ebbıl arra következtethetünk, hogy a karácsonyi

bevásárlás során az emberek nagy része még mindig hajlandó túlköltekezni és

hitelfelvételbıl finanszírozni az ünnepeket.

14

A piros grafikon az utolsó négy negyedév átlagát mutatja, kiszőrve a szezonális

ingadozásokat. Ez alapján azt mondhatjuk, hogy 2009 folyamán javult a háztartások

vagyoni helyzete, de a 2000-ben jellemzı értékeket megközelíteni sem tudta.

Az egyes családok minden bizonnyal azt érzik, hogy egyre rosszabb a vagyoni és

pénzügyi helyzetünk, egyre nehezebb a megélhetés. A háztartások összességére ez nem

jellemzı, ami az ország gazdasági helyzetének szempontjából megnyugtató, mert a

családi megtakarítások biztosítják a hitelkínálatot, és ezáltal a pénz forgását, a gazdaság

mőködését.” 7

Pénzügyi válság, recesszió, infláció, leépítés, bérbefagyasztás, munkanélküliség. Ezek

napjainkban sajnos a háztartások jelentıs részének mindennapjait is befolyásoló tényezıi

lettek. Ebben a nehéz helyzetben minden fillér, vagyis forintkiadás is számít. Ezért

érdemes megvizsgálni, hogy hol tudunk spórolni a háztartásban. Némi odafigyeléssel akár

sok tízezer forint is megspórolható. Bár a spórolással együtt jár fogyasztási szokásaink

megváltozása, ami jelentheti a márkahőség csökkenését, üzletek iránti lojalitásunk

csökkenését, kevesebb pénz költését kultúrára, de megtanít minket tájékozódni,

odafigyelni az egyes termékek árára, az ár-minıség arányának figyelemmel kísérésére.

A háztartások az élelmiszerre és a „rezsire” költenek a legtöbbet és általában sokkal több

pénzt adnak ki havonta, mint gondolnák, ezért érdemes felülvizsgálni, nem túlzott-e a

kiadás.

Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a II. világháború utáni években hogyan változott az

élelmiszerfogyasztás. Kimutatható az étkezési szokások megváltozása és feltételezhetı a

szükségleteken túli felhalmozás is.

7 http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa/

15

Egy fıre jutó évi átlagos fogyasztás (kg/fı):

4. táblázat Év Hús,

hal

Tej, tej-

termék

tojás

(db)

Zsira-

dék-

félék

Ebbıl:

étolaj

és

marga-

rin

Cu-

kor

Liszt és

rizs

Burgo-

nya

Zöldség-

és fızelék

félék

Gyümöl

-

csök,

fızelék

félék

1950 34,9 99,0 85 18,7 1,9 16,3 142,1 108,7 100,0

1960 49,1 114,0 160 23,5 1,3 26,6 136,2 97,6 84,1 55,3

1970 60,7 109,6 247 27,7 2,8 35,5 128,1 75,1 83,2 72,5

1980 73,8 166,2 317 30,5 6,6 37,9 115,1 61,2 79,6 74,9

1990 75,8 169,9 389 38,6 11,8 38,2 110,4 61,0 83,3 72,3

Forrás: http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html

2.4 A gyermekvállalás motívumai

Takarékoskodni és spórolni kell, mellyel nem csak a környezetet, de a gyermekek jövıjét

is védjük. A gyermekekét, akik szintén tagjai a háztartásoknak, s napjainkban – általában

– a lehetı legjobb szerepet töltik be a család életében, hiszen tanulhatnak, így ha be is kell

segíteni a háztartási munkákba, az igen minimális erı- és idıráfordítást igényel részükrıl.

Régebben a gyermekeknek személyre szóló feladatuk volt otthon, és ma is vannak olyan

családok, ahol ez a tendencia, hiszen a szülık munkaidejüktıl, a gyermekek számától is

függ, hogy kinek mit kell csinálnia otthon.

Ma már a gyermekvállalás nem természetes velejárója az életnek, sokkal inkább

gazdasági, kényelmi, karrier kérdésévé vált. Ha a felnıtt egyén megfelelı anyagi hátteret

tud biztosítani magának megfelelı tartalékkal, nincs szüksége arra, hogy ezen költségek

csökkentésével gyermeknevelésre vállalkozzon esetleg azzal az elgondolással, hogy idıs

korára segítsége legyen, hiszen az egyedül felhalmozott javaiból meg tudja oldani

otthonban való elhelyezését, vagy idegen ápoló megfizetésével az ilyen irányú

problémáit. A gyermekvállalás a jól mőködı háztartások, családok életében egészséges

16

ütemben, egészséges elvárásokkal mőködnek, ahol a gyermek, mint „utód”, mint öröm és

boldogság, esetleg bosszúság is természetes dolog, ahol a gyermek saját módján ki veszi

részét a háztartásból, élvezi annak elınyeit, tesz a jobbá tételéért és viseli esetleges

veszteségeit. Sajnos ma is léteznek családok, ahol a gyermekeket kizárólag megélhetési

forrásnak tekintik vagy azért, mert dolgoztatják ıket, vagy azért, mert az állam védi a

jogaikat, támogatja ıket még akkor is, ha ez a támogatás nem a gyerekekhez jut el. A

következı ok, amiért még vállalnak gyermekeket azok a gazdagabb családok, akik

nagyon jól élnek és teher nekik a gyermeknevelés „nyőgje”, de szükség van a

felhalmozott vagyon örökösére8, ezért a családi vagyon biztonságos, rokoni kézben

tartása miatt vállalják e „tıkebefektetést”, mint gyermekvállalást.9

A 2. és 3.ábra jól mutatja, hogy hazánkban a születések száma jelentısen csökkent, míg a

halálozások száma nıtt, így a népességszám erıteljesen megfogyatkozott. (Az adott és

várható népesedési trendet a 3 ábra szemléleti.)

Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október

17.)

2.ábra. A születések és halálozások arányának változása 1950 és 2009 között

8 Max Weber. Gazdaságtörténet ((101. oldal) 9 Szilágyi Dezsıné Dr.- Háztartásgazdaságtan (53-59.oldal)

17

3 ábra Magyarországi népességi trendek

Forrás: http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.)

A legutolsó felmérések is azt támasztják alá, hogy a háztartások, a családok igen

átgondolják a gyermekvállalás felvállalását, így a családok, a nemzetségek neveinek

fennmaradása már csak sokadlagos kérdés.

"Továbbra is alacsony a gyermekvállalási kedv

Magyarországon, s erre elsısorban a kapcsolatok

bizonytalansága és az ebbıl eredı egzisztenciális gondok

hatnak. A kutatás szerint a gyermekvállalás vágyát

elsısorban az egzisztenciális félelmek szorítják háttérbe.

Mint kiderült, ez a probléma fıleg a nıket érinti, akik

nem érzik biztonságban munkahelyüket, és úgy

gondolják, kisgyerekes anyukaként hátránnyal indulnak

egy állás megpályázásakor. Az anyagi helyzet mellett a

kapcsolatok bizonytalansága a másik tényezı, amely

negatívan befolyásolja a gyermekvállalási kedvet.

A statisztikai adatok szerint a házasságok száma 1980 óta a felére csökkent, napjainkban

a kapcsolatok rövidebb ideig tartanak és könnyebben felbomlanak. Az anyagi

nehézségektıl való félelem miatt a párok manapság átlagosan egy-két gyermeket

18

terveznek, közülük pedig az elsıszülött is egyre késıbb érkezik. A kilencvenes években a

nık 23 éves koruk körül, 2008-ban 27-28 évesen vállalták elsı gyermeküket. A halogatás

legjellemzıbb okai között a kutatásban részt vevık körében a biztos anyagi háttér hiánya,

a munka hiánya, valamint a lakásproblémák szerepelnek kiemelt helyen. Ugyanakkor

sokan a fıiskola, egyetem elvégzése után a karrierépítést választják a családalapítás

ellenében, mely szintén a gyermekvállalás idejének kitolódásához vezet. A Generali-

Providencia Zrt. által készített felmérés szerint a gyermekvállalás elıtt álló fiatalok

többségének nincsenek megtakarításai, habár tisztában vannak azzal, hogy a

családalapításhoz anyagi tartalékok szükségesek. Egy gyermek felnevelése mai árakon

számolva mintegy tizenöt millió forint plusz költséget jelent a családnak a fıiskola,

illetve egyetem elvégzéséig - a válaszadók, illetve általánosságban a kisgyermekes

családok várakozásai és tapasztalatai szerint. „10

3. A HÁZTARTÁSOK HELYZETÉNEK VÁLTOZÁSA 1945-T İL NAPJAINKIG

3.1 A háború utáni idıszaktól a rendszerváltásig (1945-1989)

A II. világháborút elvesztı Magyarországot szovjet csapatok szállták meg. A

szövetségeseket is csak ık képviselték, ez látszik a Szövetséges Ellenırzı Bizottságban

(SZEB) is. Így minden ellenırzés a szovjetek kezébe került. 1945 márciusában a kormány

kihirdette a földreformrendeletet. Ekkor felosztották a hadifoglyok, háborús bőnösök és

azok földjeit, akiknek több mint 1000 holdjuk volt. Ennek valóban haszonélvezıi lettek a

mezıgazdaságból élı parasztok. A háborús pusztítások, a szovjet megszállás és a

jóvátételi kötelezettségek következtében Magyarország gazdasága katasztrofális

helyzetbe került: 1945 májusában az ipari termelés a háború elıtti szint kevesebb, mint

harmadára csökkent, a hivatalos élelmiszer fejadag az éhezést jelentette annak, aki

kénytelen volt ezzel beérni. A pengı teljesen elértéktelenedett a világtörténelem

legnagyobb mértékő inflációja során. Saját erıforrásokra támaszkodva (árufelhalmozás, a

jóvátételi szállítások átütemezése, bérek csökkentése), illetve a Nemzeti Bank

amerikaiaktól visszakapott aranykészletét felhasználva 1946. augusztus elsején bevezették

az új pénzt, a forintot:

„AUGUSZTUS 1. – A FORINT BEVEZETÉSÉNEK NAPJA

10 http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.)

19

Az elsı forintok egyike 1946-ból (Fotó: Vimola Ágnes)

Az 1946-ban bevezetett forint fedezetéül az MNB nyilasok által nyugatra hurcolt

huszonnyolc tonna aranytartaléka szolgált fedezetül, amit az amerikai hadsereg 1946.

augusztus 6-án visszaszolgáltatott a magyar államnak. A forint vásárlóértékét az 1946-os

pénzreformot elindító kormányrendelet a háborút megelızı árakhoz képest állapította

meg. Eszerint pl. egy mázsa búza negyven forinttal volt egyenértékő. Az 1946-os

pénzügyi reform negatívuma volt, hogy megkezdte a magyar bank- és pénzügyi rendszer

lebontását és szovjet mintára való átalakítását. Bár a forint a környezı államok valutáival

ellentétben mőködıképes maradt, ennek azonban árnyoldala is volt, hiszen éppen ezért

nem történt meg az egyébként kívánatos drasztikus valutareform. Az infláció újból csak a

hetvenes évektıl indult meg, a forint valódi nagy értékvesztése azonban a rendszerváltás

után következett be.

A gazdasági stabilizáció legfontosabb lépéseként sikeresen megfékezték az inflációt. Ezt

követhette az ország újjáépítése, melynek köszönhetıen az infrastruktúrát felújították és

elkezdıdhetett a termelés is, így a családoknak munkájuk lett. Az iparfejlesztés

követelményeit ötéves tervekben fogalmazták meg, s az ipari termelés a háromszorosára

növekedett. A mezıgazdasági termelıszövetkezetek, a téeszek szervezése azonban lassan

haladt: a parasztság ellenállt, ragaszkodott földjéhez és önállóságához. A mezıgazdasági

termelés szintje nem érte el a világháború elıttit. Az ipar fejlıdött, a mezıgazdaság

kibontakozóban volt, de az életszínvonal nem érte el a háború elıtti szintet sem. A

hatvanas évek derekán azonban az iparosítás kezdte kimeríteni lehetıségeit és a

mezıgazdaság fejlıdése indult be, mely az 1970-es években megközelítette a

világszínvonalat. Ezekben az idıkben kedvezı feltételekkel lehetett hiteleket felvenni, így

Magyarország külföldi adóssága a tízszeresére nıtt. Azonban hamarosan kiderült, hogy

hosszú távon a hitelek és a kamatok törlesztése túlságosan megterhelte a költségvetést. Az

ország nehéz gazdasági helyzetbe került, s ezáltal az ország háztartásai is. 1981-ben a

20

fenyegetı pénzügyi összeomlás elkerülése érdekében beléptünk a Nemzetközi

Valutaalapba és a Világbankba, ez azonban csak átmeneti javulást hozott. Válságos

helyzetbe került az ország, s az 1990-es évek folyamán, a privatizáció során a gazdaság

túlnyomó része újból magánkézbe került, s jelentıs külföldi tıke érkezett az országba.

3.2 Rendszerváltás (1989) utáni változások

Az 1998-1990-es rendszerváltás után a gazdaság átalakítása sok nehézséget okozott: a

piaci viszonyok kialakítása a nemzeti össztermék (GDP) visszaesésével járt, tömegessé

vált a korábban ismeretlen munkanélküliség, és az infláció mértéke is magasra szökött.

AGDP volumenváltozása 2001–2007 (az elızı év azonos negyedéve= 100%)

4.ábra A GDP visszaesése a rendszerváltás utáni években Forrás:http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve:

2010. november 2.)

Ez az idıszak igen nehéz volt a háztartások számára, és bizonyos értelemben,

napjainkban is az. A munkanélküliséget nem tudták felszámolni, a jövedelmek még

mindig nincsenek arányban a kiadásokkal, így a háztartásoknak számtalan problémával

kell megküzdenie. Ez azoknál a családoknál jelent gondot, ahol nincs biztos kereset, a

segélyezés is csak bizonyos ideig jár, s annak összege igen minimális. Nagyon sok család

21

elszegényedett, nagyon sokan kisebb lakásba költöztek, nagyon sokan eladják

felhalmozott ingóságaikat, hogy pénzhez jussanak. Alkalmi munkákat vállalnak, sok

esetben másik családhoz mennek segíteni, így nincs bejelentett munkaviszonyuk,

melynek szintén a hátrányát fogják érezni a jövıben. A rendszerváltás hogyan is hatott a

háztartásokra, a családokra? Ezekben az években azoknak a háztartásoknak, egyéneknek

volt és van könnyebb helyzete, akik rendelkeztek már tulajdonjoggal, akiknek nagyobb

vagyonuk volt, amit esetleg be tudtak fektetni, és kamatoztatni tudták vagyonuk mellett a

tudásukat, esetleg vállalkozó-kedvőek voltak, így „jól menı üzleteket” hozhattak létre.

Azokat a háztartásokat, melyek a szegényebb réteghez tartoztak, akik a mindennapoknak

éltek, súlyosan érintette a változás. Nemcsak hogy vagyonuk nem volt és nincs, de

jelentıs részük iskolázatlan, a politikához, gazdasági témákhoz nem értı egyén.

Ez a kettısség azt mutatja, hogy újból a magántulajdon került elıtérbe, és kialakult egy

kapitalista gazdasági rend, s újból vannak szegények és gazdagok, akárcsak a háború

elıtt. Az ország gazdasági élete viszont szembetőnıen fejlıdött, hiszen mára már a

magyar boltokban is meg lehet venni bármit, ha van az embernek pénze, nem kell érte

külföldre mennie. Az árubıség, az árukínálat hatalmasat változott, a szolgáltatások köre is

modernizálódott, a városok többsége fejlıdésnek, szépülésnek indult, turisztikailag –

nemcsak az alacsony árak miatt – hazánk keresett ország lett. A külföldiek szívesen

fektetik be itt pénzüket, így munkahelyet is teremtenek, ami a legfontosabb a mai

háztartások számára, hiszen ezt az új rendszert, ezt az újfajta gazdálkodást csak most

próbálja az ország tanulni, a gyakorlatban alkalmazni, a családok életébe átültetni.

A rendszerváltás utáni években tehát a magyar gazdaság termelése – más átalakuló

országokhoz hasonlóan – nem érte el a rendszerváltás elıtti szintet. Közgazdászok

kimutatták, hogy a gazdasági növekedéshez Magyarországnak is végig kellett járnia a

stabilizálódás, a liberalizálás, a privatizálás és a pénzügyi intézmények kiépítésének

négylépcsıs fokozatát. A kilencvenes években ez a folyamat határozta meg

Magyarország gazdasági állapotát, mely átalakult, magántulajdonosi alapúvá vált, a

tervgazdálkodás helyét a piacgazdálkodás vette át. A piacgazdaság kialakulását

meggyorsította a külföldi tıke beáramlása is, s a privatizációval párhuzamosan nagyfokú

társadalmi egyenlıtlenségeket okozott. Egyesek nagyon rövid idı alatt jelentıs vagyonra

tettek szert, mások viszont elszegényedtek. A szocialista rendszer annyira fölélte az

ország gazdasági erejét, hogy a rendszerváltáskor nem szabadulhattak fel olyan

hatékonysági és növekedési tartalékok, amelyek a közvélemény által várt gazdasági

22

csodát lehetıvé tették volna. Ezért a modern piacgazdaság intézményrendszere és

mőködése csak nagy erıfeszítések és nagy áldozatok árán, lassan alakult ki

Magyarországon. Mire a modern piacgazdaság mőködıképessége eredményeket

hozhatott volna, újabb események szakították félbe az elırelépést.

3.3 Rendszerváltás elıtti és utáni idıszak összehasonlítása

A rendszerváltás elıtti idıkben mindenkinek volt munkája, sıt büntették azt, aki 3

hónapig munkakerülı volt. Munkakerülı, tehát nem munkanélküli, mert ez a két fogalom

tartalmilag nagyon is különbözik egymástól.

„Az 1978-ban elfogadott Büntetı Törvénykönyv így rendelkezett a kmk-ról: „Az a

munkaképes személy, aki munkakerülı életmódot folytat, ha korábban közveszélyes

munkakerülés vétsége vagy szabálysértése miatt megbüntették és a büntetés kitöltésétıl

vagy végrehajthatóságának megszőnésétıl két év még nem telt el, vétséget követ el, és

egy évig terjedı szabadságvesztéssel, javító-nevelı munkával vagy pénzbüntetéssel

büntetendı. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.11

„Munkanélkülinek hívunk minden olyan személyt, aki egy adott idıpontban képes és akar

dolgozni, mégsem talál munkát. Annak meghatározása, hogy ki a munkanélküli, viszont

nem ilyen egyszerő. Gazdasági, szociológiai és szociálpolitikai értelemben más és más

munkanélküli megfogalmazások léteznek. Szociálpolitikai megközelítésben a

munkanélküliek a hátrányos helyzetőeknek azon csoportja, akik nem bizonyultak elég

erısnek a munkából származó jövedelemért folytatott harcban, és így munka nélkül

maradtak. Munkanélküliségükbıl következik, hogy nem rendelkeznek jövedelemmel, így

gyakran megélhetési gondjaik vannak. Ezen az állam – a törvény által elıírt ideig – a

munkanélküli segéllyel és más munkanélkülieket támogató programokkal igyekszik

segíteni.”12

Gazdaságilag viszont mindkettı nagy nehézséget jelent a háztartások számára, mert az,

hogy valaki nem akar dolgozni, vagy nem tud dolgozni, pénzügyi szempontból

11 http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2010. november 2.) 12 http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.)

23

lényegtelen, mert egyik sem jelent bevételt, csak kiadást a család számára. Mivel

mindenkinek volt munkája, mindenkinek volt keresete. E mellett akkor is létezett a

segélyezési rendszer, de ehhez is kötelezıen meghatározott napot kellett ledolgozni, s

csak akkor kaphatta meg az egyén a munkabérét, ezzel szemben a rendszerváltás után

bizonyos segélyezési formák (pl.: GYED, GYES, munkanélküli segély, gyermeknevelési-

és főtési támogatás, stb.) alanyi jogon, illetve minimálbérhez kötötten jártak és járnak

még ma is. Ez azt jelenti, hogy a megszületett gyermekek után azok is kaphatnak segélyt,

aki soha nem dolgoztak, de emellett - mivel minimálbéren élnek – jogosultak egyéb

támogatásokra is. Így a különbözı juttatásokból élnek családok, s a probléma egyre

nagyobb, amit az alábbi ábrázat is jól érzékeltet:

5. ábra: A munkanélküliség alakulása a közelmúltban

Forrás: http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_2010_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKdT6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1&tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan%25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&ei=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page=8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.)

24

A társadalmi rendszerbıl adódóan a kiadások azonban más jellegőek voltak, mint ma. Az

alapélelmiszerek olcsóbbak voltak, de nem volt ilyen nagy a választék, mint ma; a víz, a

gáz és áramdíj nem volt ilyen magas, és nem adódtak hozzá ún. járulékos költségek. Ez az

egyénnek jó volt, de az állam sokat veszített rajta. Nem fizettek a dolgozók jövedelmük

után adót, nem volt az áruféléken ÁFA (általános forgalmi adó). Nem voltak saját

vállalkozások, csak állami alkalmazottak. A háztartások jelentıs része kezdett jobban

élni, de az ország hitelfelvételekre kényszerült. A háztartások kiadásaiban tehát a

„rezsiköltség” a bevételük kb. 1/3-át tette ki, míg ma egy átlagos család „rezsiköltsége”

már több mint a bevételük felét teszi ki. Olcsóbb volt az élelmiszer, a lakhatás, az oktatás,

az egészségügy, a szolgáltatások, stb., a munkásosztály alacsony jövedelmő rétegei is

eljutottak nyaralni, de nem tudták, hogy az ország egyre nehezebb helyzetben van.

A gazdaságkutatók azt mondják, hogy túl sokáig gondolkodtunk „szocialistául”, most

meg kell tanulnunk kapitalista módon élni. Tehát a tartalékképzést kötelezı kiadásként

kell kezelni.

„A 70-es évek közepéig a magyar gazdaság viszonylag dinamikusan fejlıdött, ám az

évtized végétıl megszorító intézkedéseket vezettek be köszönhetıen az

olajárrobbanásnak, emiatt ugyanis eladósodott az ország. 1982-ben hasonló helyzetbe

kerültünk, s ekkor csatlakoztunk a Világbankhoz és az IMF-hez (1982. május). A

gazdasági megszorító intézkedések, illetve a kiadások csökkentése azonban tovább

folytatódott, hiszen az 1986-ig tartó politikai és gazdasági értelemben vett megszilárdulás

is erre épült. 1987-tıl pedig személyi jövedelemadót és az általános forgalmi adót

vezették be, melyek teljes mértékben ellenszenvet váltottak ki a társadalom minden

rétegébıl. Az 1989-es fordulat mely radikális reformokat, piacgazdaságot és polgári

demokráciát hozott az országba a civil szervezetek szempontjából felkészületlenül érte a

magyar gazdaságot és társadalmat egyaránt. Külföldi elemzık szerint nálunk járt a

legkisebb megrázkódtatással a rendszerváltás. Kialakult a piacgazdaság

intézményrendszere és a kilencvenes évek végére stabilizálódott a gazdasági helyzet. A

társadalmi hatását pedig egy szóval lehet jellemezni, polarizáció. Minden értelemben

kettéosztotta a társadalmat, kialakult egy erıs, de viszonylag szők gazdag réteg, de a

társadalom nagy része a rendszerváltás vesztese lett. S a várakozásokkal ellentétben nem

született erıs középréteg. A polarizáció nemcsak a külföldi és belföldi tulajdonú cégek

25

között jelent meg (szétnyílt az olló a keresetek között), hanem az országon belül (régiók

közötti különbségek) is.”13

3.4. A 2007-es világgazdasági válság és hatása a háztartásokra

„Elızménye az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság vagy amerikai jelzáloghitel-

válság (a sajtónyelvben subprime-válság) az Amerikai Egyesült Államok ingatlan- és

bankszektorából 2006 végén kiindult, változó intenzitású pénzügyi válság, amely más

országokban is érezteti a hatását. A válság során több jelentıs cég csıdbe ment, vagy

kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen érinti a nyugat-európai

bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül az egész

világgazdaságban megmutatkozik. Szők minıségi ingatlankínálat, lanyhuló dinamikájú

hozamesés: ezek is a jelzáloghitel-válság hatásai.”14 A pénzügyi krízis hatásai világszerte

azonos,- sajnos negatív tendenciát mutattak, a problémák, a fizetésképtelenség

növekedett, a társadalom és háztartásai megélhetése, életszínvonala zuhanásba kezdett.

Amerikában tehát nagy ingatlanirodák mentek csıdbe, óriási bankok lettek veszteségesek,

becsıdölt a New Centurg Finencial amerikai jelzálogbank, 2008-ban természeti csapások

következtek be, az iraki és afganisztáni háború még tart, az Egyesült Államok védelmi

költségvetése nıtt, óriási hitelfelvételek, átláthatatlan kereskedések indultak el, majd

ennek eredményeként a válság hamar kiterjedt az egész világra. A brit Northern Rock

bank bejelentette, hogy a gazdasági válság elérte ıket, tehát a válság során több jelentıs

cég csıdbe ment, vagy kénytelen volt versenytársaival egyesülni. A válság érzékenyen

érinti a nyugat-európai bankokat is, és hatása az amerikai gazdaság visszaesésén keresztül

az egész világgazdaságban megmutatkozik. Érdekességképp megjegyzem, hogy az 1929-

33-as nagy világgazdasági válság is Amerikából robbant ki (bankválságok, túltermelés,

eladási láz, csıdhullám, stb.). Hazánkban akkor az elhúzódó válságot lassú, megváltozott

pénzügyi politikával élte túl.

Tehát az Amerikából kiinduló pénzügyi válság az egész világon komoly gondokat okoz

Európától Ázsiáig. Az USA és az Európai Unió valamennyi tagországa nagy kihívásokkal

néz szembe, és jelentıs intézkedéseket léptetnek életbe a pénzügyi stabilitás érdekében.

13 http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.) 14 http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.)

26

Az Európai Unió összehangolt intézkedései során elfogadta, hogy hitelgaranciával

finanszírozza a pénzügyi szektort.15

Forrás: KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya

6. ábra. A válság jelei

Magyarországon a forint árfolyamának mozgását nagymértékben meghatározzák a nagy

külföldi befektetési társaságok. Olyan helyzetben azonban, amikor nap, mint nap

hallhatunk történelmi befektetési házak csıdjérıl, mindennél fontosabb a biztonság.

Ebben az esetben érthetı, hogy a külföldi befektetık a legbiztonságosabb befektetési

formák felé menekülnek, vagyis fejlett államok állampapírjait veszik meg, és nem

fektetnek sem forintbetétbe sem magyar állampapírokba, sıt lehetıleg minél hamarabb

eladják azokat. A világ minden táján hatalmasat zuhantak a részvények árfolyamai. A

cseh, a lengyel tızsdék (és a régiónkban található nemzeti valuták is) komoly zuhanást

szenvedtek el az utóbbi idıkben.

A nemzetközi pénzügyi válság elmélyülésével a forint árfolyama jelentısen gyengült, az

általános pénz- és tıkepiaci bizalmatlanság körülményei között Magyarország piaci

megítélése a szigorú költségvetési konszolidáció jelentıs eredményei ellenére

számottevıen romlott. A kormány és a Magyar Nemzeti Bank megvédte a forint

15 http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.)

27

árfolyamát a támadásoktól, több kormányzati intézkedés született a pénzügyi rendszer

védelmében. A Kormány és az MNB mintegy 20 milliárd eurós hitelcsomagról kötött

megállapodást az Európai Unióval, a Nemzetközi Valutaalappal és a Világbankkal.

Mi lehet a kiút, mi a megoldás? Vannak családok, akiknek a lakhatásuk is beszélybe

került. Ez már gazdaságpolitikai kérdés, de létezése nem elhanyagolható.

Ha egy ország gazdaságilag megfelelı szinten van, akkor állampolgárai is jól élnek. A

háztartások – saját lehetıségeiken felül – csak az állam erejében és segítségében

bízhatnak, de „Csak egy erıs magyar állam nyúlhat bele a folyamatokba, például abba,

hogy a beszerzési ár alatt ne lehessen értékesíteni. „Az állam feladata nem az, hogy

eldöntse, mi mennyibe kerüljön, de az igen, hogy kimondja, ha valami tilos, és

alapkötelessége a társadalmi problémák orvoslása is…”. „Mindenbe nem kell beleszólni,

a létfontosságú ügyekbe viszont igen!”16

A háztartások, családok elsıdleges feladatai a kötelezı költségek, elsısorban a

rezsiköltségek fedezése. Ezt elsıdlegesen a fizetésük készpénzben történı

kézhezvételekor, általában azonnal befizették, hogy a maradékot fel tudják osztani. De

Magyarországon a készpénz még ma is fontos szerepet játszik a fizetési mőveletekben, a

lakossági áruvásárlás döntı része ma is készpénzben történik. A készpénz gyártása,

forgalomba hozatala, a bankjegyek minıségének felügyelete, szállítása, ırzése, hamisítás

elleni védelme viszont egyre költségesebb. A jelenleg forgalomban lévı bankjegysorozat

címleteinek a meghatározásakor az Magyar Nemzeti Bank az EU, valamint a Nemzetközi

Valutaalap (IMF) ajánlásait és a magyar bankjegykibocsátás hagyományait követte. A

bankjegy kibocsátás során az alapvetı szempont az, hogy a fizetéseket a lehetı

legkevesebb bankjeggyel lehessen lebonyolítani, hogy csökkenteni lehessen a

készpénzfizetések költségét.

A készpénzkímélı fizetési módok (kártya, bankszámláról történı átutalás) egyre

szélesebb választéka, a fiatal generációk pénzügy-technikai ismeretei segítik elı többek

között a készpénzfizetések visszaszorulását. A készpénz kímélı fizetési megbízások

jelentıs részét úgynevezett távolról hozzáférést biztosító fizetési eszközökön keresztül

kezdeményezik (pl. bankkártya, telefon, személyi számítógép, telekommunikációs

16 Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma (3. oldal)

28

vonalak, stb.). A bankok egyre inkább támogatják ügyfeleiket abban, hogy használják a

papír nélküli elektronikus fizetési formákat.

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 6/1997. számú, a pénzforgalomról szóló

rendelkezése meghatározta a különféle fizetési módok/eszközök legfontosabb szabályait

és szabványait. Ezek egységesek az összes résztvevı számára, legyen az bank,

kereskedelmi fizetés, lakossági ügyfél.

3.5. A válságkezelés

Immár egyértelmő, hogy a magyar gazdaság fejlıdése ismét "Vargabetőt" írt. A "válság"

különbözı módon, de rendszerválságként jelentkezett hazánkban 1990-ben és 2010-ben

is. 1990-ben a "rendszerváltás" utáni "transzformációs válság" veszteségeit éltük meg,

2010-ben pedig harmadik éve annak, hogy az információs forradalom által főtött

globalizációs folyamatot a rendszer lényegébıl, belsı ellentmondásaiból is fakadó

pénzügyi-, banki- és reálgazdasági válság teszi próbára. A rendszerváltástól a

világgazdasági válságig eltelt évtizedek korszakformáló változásokat hoztak, amelyek a

jelentıs terhek, veszteségek és kedvezıtlen események ellenére is számottevı

eredményeket jelentenek. A megtett út meglehetısen göröngyös volt, sok tekintetben a

tanulás éveit élte az ország. A korábban veszni látszott demokrácia és piacgazdaság

alapjai megteremtıdtek. Az amúgy sem könnyő tanulási, kísérleti idıszakot a

világgazdaság korszakos változásai, olykor annak válságai nehezítették. Ez mindenkitıl

áldozatokat is követelt.

A jelenlegi világgazdasági válság okozta a legnagyobb megrázkódtatást hazai és

nemzetközi téren egyaránt. A társadalmi-gazdasági nehézségek fokozatosan oldódni

látszanak, a megrázkódtatás mérete és okai azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy a

piacgazdaság új korszaka kezdıdik, a korábbi sztereotípiák már nem mőködıképesek, a

globális gazdaság kezelése új eszközrendszert igényel, amely értelemszerően a meglévık

reformjából, új intézkedések kidolgozásából fog összeállni. Mára jó esély nyílhat egy

lassú, konszolidált felemelkedésre, ehhez azonban tárgyszerően kell értékelni a

közelmúltat. Ezen gondolatoktól vezérelve tőzte napirendre az ECOSTAT a társadalmi-

gazdasági folyamatok rendszerszemlélető vizsgálatát:

29

„Az összeállítás öt fejezetre tagoldóik:

A nyitófejezetben a magyar gazdaság külsı mozgásterét tekintettük át, figyelemmel arra,

hogy ilyen kismérető és nyitott gazdaság lehetıségeit alapvetıen külkapcsolatai

determinálják. Kiemelkedı a szerepe e téren az Uniós csatlakozásnak 2004 májusában,

amely kiszélesítette és egyben szigorú keretek közé vonta nemzetközi

munkamegosztásban elfoglalt helyünket. A fejezet a jelenlegi gazdasági válság

természetrajzát új szempontból közelíti meg, egyben felvázolja világgazdasági

mozgásterünk várható tendenciáit.

A második fejezet a hazai makrogazdasági növekedés és egyensúly alakulásának két

évtizedét tekinti át, nekirugaszkodásaink és megtorpanásaink korszakai szerinti

tagolásban. A fejezet a fenntartható egyensúly kérdésköre mellett újszerő

megközelítésben vizsgálja a hazai és külföldi tıkefelhalmozás, valamint a mőködıtıke-

beáramlás társadalmi-gazdasági modernizációban játszott szerepét. Az állam

szerepvállalása és a piacgazdaság hatására bekövetkezett társadalmi rétegzıdés

bemutatása szintén érdeklıdésre tarthat számot.

A harmadik fejezet a magyar gazdaság gyökeres szerkezeti és ágazati átalakulását

tekinti át, a mezıgazdaság pozícióvesztésétıl a korszerő gépipar kiépüléséig, illetve a

szolgáltató szektor megerısödéséig. Az egyes ágazatok fejlıdése iránt érdeklıdık

bıséges tényanyagot találnak ismereteik kiegészítéséhez és adott esetben munkájukhoz is.

Az ország idırıl-idıre megroppanó egyensúlyi problémáival a negyedik fejezetben,

kiemelten foglalkoztunk. Eredményeink inkább diagnózis jellegőek, az átfogó terápia

kidolgozása a további kutatásaink tárgya.

A tanulmány rendkívül gazdag és új összefüggésekre is rávilágító fejezete a társadalmi

viszonyok két évtizedes változásait bemutató V. rész. A magyar társadalom romló

demográfiai tendenciákkal, önpusztító életmóddal, rossz egészségi állapotban,

fenntarthatatlan életszínvonallal, korszerőtlen képzettséggel, ugyanakkor óriási

várakozásokkal és a modernizáció igényével ért a rendszerváltás küszöbére. A

kilencvenes évek elejének néhol alig követhetı gyorsasággal végbement változásai egyes

csoportok számára olyan jelentıs veszteségekkel jártak, amelyeket a késıbbiekben sem

lehetett pótolni, ugyanakkor mások számára a kibontakozás lehetıségeit hordozták és a

30

modernizációs folyamatok megkezdését is lehetıvé tették. Napjainkban a társadalom

életfeltételei sok esetben alig emlékeztetnek a két évtizeddel ezelıttire. Hogyan változtak

meg a demográfiai tendenciák? Mi okozza a permanensen alacsony foglalkoztatottságot?

Milyen jövedelmi folyamatok mentén indult meg a társadalom polarizálódása? Hogyan

ment végbe az életmód modernizációja? Képesek voltak-e reagálni a változásokra a nagy

ellátórendszerek? Alkalmas-e arra az oktatási rendszer, hogy a következı generációk

csökkenthessék az ország fejlettségbeli lemaradását? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre

keressük a választ az ötödik fejezetben. E téren a terápia kidolgozása, a jövı feladatainak

kijelölése, idızítése, széleskörő társadalmi konszenzus megteremtése középtávú

erıfeszítéseket igényel.”17

Az összefoglaló tárgyszerő és széleskörő látleletet, számos következtetést és javaslatot

tartalmaz, mely csak egy lépés annak érdekében, hogy minél szélesebb körben, minél

körültekintıbben feltérképezésre kerüljenek az eddigi problémák, a jövıbeni elképzelések

azért, hogy Magyarország gazdasága sok-sok év után újra talpra álljon, hogy

megmutathassa ez a nemzet, ennek a nemzetnek a háztartásai, családjai, hogy egy

dolgozó közösség mindig talpra tud állni.

Az alábbi tervezet is azt példázza, hogy ez az ország nem tétlenkedik, mindent megpróbál

megtenni állampolgárai, háztartásai életének javítása érdekében. Bár ez az írás 2009. év

február hónapban íródott, így mára már ezt ez elképzelést is újragondolták, áttervezték, de

a legfontosabb, hogy napról-napra foglalkoznak a fennálló problémák megoldásáért.

„A Kormány kidolgozta Magyarország válságkezelı és növekedési stratégiáját, az erıs

Magyarország stratégiai cselekvési tervét. Kettıs szorításban egyszerre ad választ a

válság kihívásaira, miközben fenntartható növekedési pályára állítja az országot. Ez a

cselekvési stratégia több és mélyrehatóbb változtatásokat tartalmaz mint amit az elmúlt

években bármelyik politikai erı javasolt. Egyszerre fékezi le a nemzetközi válság hatásait

és teremti meg a növekedés lehetıségét az ország számára.

Munkahely – ez a válságkezelı stratégia kulcsszava. Megóvjuk a lehetı legtöbb

munkahelyet, és mindent megteszünk azért, hogy újak is létesüljenek, akkor is ha tudjuk

minden munkahelyet nem tudunk megvédeni.

17 http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.)

31

Magyarország kettıs szorításban – a világválság mellett szerkezeti problémáival is

szembe kell néznie. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb világválságának közepén

Magyarország különösen nehéz helyzetben van. Ha nem avatkozunk közbe, legfontosabb

állami rendszereink (szociális- és nyugdíjrendszer, család támogatások rendszere)

finanszírozhatatlanná válnának, a külsı pénzügyi nyomás megbénítaná az országot. A

kormány 2006-ban elkezdett reformprogramja részben kezelni tudta a kialakult helyzetet,

és elhárította a közvetlen válságot, javította az államháztartás egyensúlyát, és elindított

néhány fontos szerkezeti változást. Néhány strukturális probléma azonban eddig még nem

oldódott meg. Növekedés az egyensúly pálya fenntartása mellett. Az ország gazdaságának

mérete és szerkezete miatt azonban a Nyugat-Európában alkalmazott tiszta állami

keresletélénkítési és költségvetési hiánynövelésen alapuló program hazánkban nem

megvalósítható. Jelen helyzetben pusztán az adócsökkentés és az állami kiadások,

támogatások növelése ırültség lenne.

Most egyszerre kell a válság közvetlen következményeit enyhíteni, és a kilábaláshoz

szükséges növekedési pályát szerkezeti átalakításokkal megalapozni. Mindezt úgy, hogy a

gazdaság nyitottsága és a költségvetési helyzet korlátozza a gazdaságpolitika mozgásterét,

nem adhatjuk fel az elmúlt évek nagy eredményét: az egyensúlyt. Hatékony válságkezelés

és szerkezeti átalakítások A tavalyi év végén megtett azonnali válságkezelı lépéssorozat

az állami kiadások csökkentésével és külsı adósságunk finanszírozásának

megszilárdításával kezdıdött. Ezeket a lépéseket követték a mindennapok pénzügyi

biztonságát és a vállalkozások mőködését támogató intézkedések. Ezek átmenetileg

enyhítették a nyomást, és lehetıséget adtak egy új, a kettıs kihívásra választ adó átfogó

stratégia végrehajtására. Ezt a lehetıséget nem lehet elvesztegetni: olyan stratégiára van

szükség, ami teljeskörően, mélységében alakítja át az ország mőködését, gazdaságát. A

válságkezelı és növekedést serkentı stratégia céljai világosak – mélyreható változások

végrehajtásával hosszútávon fenntartható növekedési pályára kell állítani az országot.

Ezért olyan lépésekre teszünk javaslatot, amelyek egyszerre kezelik a válság hatásait és

javítanak az ország szerkezeti gyengeségein. Tehát a kormány kétfázisú válságkezelı és

növekedés serkentı stratégiát javasol, melynek céljai, hogy:¶ - az ország gazdasági

növekedése fenntarthatóan haladja meg 2%-al az EU átlagot - a Magyarországon

foglalkoztatottak arányát 57 százalékról 70 százalékra növelje - legyen Magyarország

hivatalos fizetıeszköze az euró.

32

A stratégia öt alapfeladat megoldását tőzi ki célul: Munkabarát adórendszer hozunk létre.

Munkahelyvédı és munkahely teremtı változásokat hajtunk végre az adó és járulék

rendszerben. Csökkenek a munkát terhelı adók és járulékok, hogy jobban megérje

dolgozni és a munkahelyeket megtartani. Azt javasoljuk, hogy emelkedjen a személyi

jövedelemadó sávhatára 3 millió forintra, és a munkavállalók 83%-a számára egykulcsos

19%-os legyen a személyi jövedelemadó. Ezzel egy átlagkeresető kétgyermekes család

havi jövedelme 11.500 forinttal nı. Átalakítjuk a szociális támogatásokat, hogy a

segélyezés rendszere célzottan mőködjön és ösztönözzön a munkavállalásra. Univerzális

támogatások helyett célzottan a rászorulók felé irányítjuk a támogatásokat, az új

szabályokkal pedig a munkavállalást támogatjuk a segélyezés helyett. 50 évre biztosítjuk

a nyugdíjrendszer mőködését, stabillá és kiszámíthatóvá tesszük a nyugdíjjak kifizetését.

A nyugdíjak vásárló értékét mindenkor megırizzük, a nyugdíjak emelését pedig az ország

teljesítıképességéhez és a gazdasági növekedéshez rögzítjük Támogatjuk a

vállalkozásokat, hogy a válság idején is eredményesen mőködhessenek.

Vállalkozásfejlesztésre 1400 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a magyar vállalkozások

védekezhessenek a válság ellen, megırizhessék piacaikat és nem utolsó sorban azért,

hogy a munkaerı piacon keresleti hatás alakuljon ki. Milliárdokat fektetünk az

infrastruktúra fejlesztésére, hogy a direkt gazdasági hatásokon túl, korszerő gazdasági

feltételek jöjjenek létre Magyarországon. Javasoljuk a parlamenti választási rendszer és

az önkormányzati rendszer átalakítását, kevesebb fıállású tisztségviselıvel, olcsóbb

mőködéssel. Új pártfinanszírozási szabályokat és átláthatóbb képviselıi jövedelem

rendszert javaslunk. Javasoljuk, a csökkentett 200 fıs parlamenti létszámot és az ennek

megfelelı, a jelenleginél arányosabb és takarékosabb választási rendszer létrehozását.

Szükségesnek látjuk politikai intézményeink megújítását, amely önmagában évi 100

milliárdos megtakarítást hoz egyetlen választási ciklusban. Elkészítettük a korszerő

államigazgatás megteremtéséhez szükséges javaslatainkat is. Csökkenı állami és

önkormányzati bürokrácia valamint az egyszerőbb adminisztráció gyorsabb ügyintézést

és több tíz milliárd forintos megtakarítást eredményez. Összefogás a sikeres

válságkezelés érdekében A kormány még tavaly ısszel kezdeményezte a Nemzeti Csúcs

és a Gazdasági Csúcs megrendezését, hogy lehetıséget teremtsen a közélet, a politika és a

gazdaság legfontosabb szereplıi számára a válsággal és annak kezelésével kapcsolatos

elképzeléseik és javaslataik bemutatására. A múlt év végén, a válság azonnali hatásainak

elhárítása után a kormány tagjai és a kormányfı intenzív tárgyalásokat kezdtek a

33

gazdasági élet legfontosabb szereplıivel, a társadalmi partnerekkel, többek között az

Országos Érdekegyeztetı Tanáccsal, a Reformszövetséggel. A kormány idén januárban

rendkívüli parlamenti ülésen ismertette a válságkezelı és növekedés serkentı stratégiai

munkájának alapvetı elemeit.

Az azóta kidolgozott stratégia végleges változata több száz ismert és elismert szakértı

véleményének ismeretében és javaslatainak felhasználásával, a kormányzati szakemberek

közremőködésével készült el. A stratégiai javaslatot egyöntetően támogatták a kormányzó

párt legfontosabb testületei – egyhangúlag megszavazta az elnökség és a frakció,

támogatta a választmány is. A kormány teljes egységben felsorakozott a javaslat mögé.

Ezen kívül a kormány eltökélt abban, hogy azonnali egyeztetéseket kezdeményez a

társadalmi partnereivel, a szakszervezetekkel, érdekvédelmi szervezetekkel, egy átfogó

gazdasági és társadalmi megállapodás érdekében. Meggyızıdésünk, hogy a válságkezelés

és növekedés stratégiájának megvalósítása érdekében meg kell egyezni a társadalmi

partnerekkel, a gazdaság szereplıivel, munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy közös

érdekeink mentén létrejöjjön a szükséges társadalmi támogatás. A válság gyors

cselekvésre és döntésre kényszerít mindenkit. A kormány készen áll arra, hogy a

javaslatok jelentıs részét már februárban benyújtsa a Parlamentnek, ezt követıen pedig

elindulhat a jogalkotási folyamat.. Számos változtatást azonnal meg kell tenni, más

elemek, különösen az adó rendszer átalakítása pedig szakaszosan lépnek életbe. A

javaslat csomag egyes részei ugyanakkor széleskörő politikai és társadalmi egyeztetést

igényelnek – ilyenek a nyugdíj reform vagy a választási rendszert átalakítását célzó

javaslataink.

Ennek a programnak az eredményei nem látszanak majd egyik napról a másikra. Egyes

elemeinek hatásai évek, másoké évtizedek múltán mutatkoznak csak meg. Építve a

korábbi évek tapasztalataira, valamint a nemzetközi példákra, ezt csakis egy ciklusokon

átívelı, széles körő társadalmi támogatással bíró program érheti el. A nemzetközi válság

és annak kivédhetetlen magyarországi hatásai összefogásra ösztönöznek minden felelıs

közéleti szereplıt. Készek vagyunk a megegyezésre.”18

18 http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.)

34

4.A HÁZTARTÁSOK KAPCSOLATA A PÉNZINTÉZETEKKEL

A szakember gyakorlati tapasztalata szerint az emberek nem ismerik eléggé a

bankszámlák által nyújtott lehetıségeket, így nem tudják kihasználni a különféle számlák

adta lehetıségeket, melyek egyébként nagymértékben segítik egy-egy háztartás munkáját,

pénzügyi tevékenységeit, az ezzel járó megtakarításokról nem is beszélve.

A bankszámlákra vonatkozó hatályos jogszabályi rendelkezések a 232/2001. (XII. 10.)

Korm. rendeletben (a továbbiakban: Pénzforgalmi rendelet) és a pénz- és elszámolás-

forgalom, valamint a pénzfeldolgozás szabályairól szóló 9/2001. (MK 147.) MNB

rendelkezésben olvashatók

4.1. A háztartások lakossági folyószámla ismerete és használata

A háztartások legszorosabb kapcsolata a pénzkezelés során a pénzintézetekkel, a

bankokkal alakul ki. A háztartások zöme, a fiatalokat és a nyugdíjasokat is ide értve, tehát

az egyének általában rendelkeznek valamilyen lakossági folyószámlával, melynek

vezetése is pénzbe kerül, de megléte számtalan elınnyel jár.

A háztartások jelentıs része azonban nincs tisztában a pénzügyi fogalmakkal, a pénzügyi

ismeretekkel, mint az a Magyar Nemzeti Bank jelentésébıl és a 8. ábra szerinti

grafikonból is kitőnik, ezért szükség lenne a pénzügyi ismereteket kötelezı tantárgyként

tanítani, hogy a fiatalok ugyan olyan hamar elsajátíthassák mint a számítógép- és az

internet-használatot.

35

Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.) 7. ábra. Kvantitatív kutatási jelentés

36

Forrás: http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.) 8. ábra. A pénzügyi ismeretek, információk követésének gyakorisága

4.2 Lakossági bankszámla-használat részletei a szomszédos országokra is kivetítve

Az alapismeretek mellett nagyon fontos még, hogy az állampolgárok tisztában legyenek a

környezı országok pénzintézetek tevékenységeivel, tudják, hogy mi azonos az itthoni

ügyintézéssel és miben tér el. Az alábbiakban a hazai, a cseh, a szlovák és osztrák

bankszámla-használat kerül bemutatásra.

Kik vezethetnek lakossági bankszámlát?

mind a négy országban a hitelintézetek/bankok/ és a takarékszövetkezetek

vezethetnek bankszámlát, a többi szolgáltató nem.

Bankszámlavezetés pénzneme:

az osztrákoknál a bankszámlavezetés euró alapú, de más deviza is választható,

37

a cseheknél, magyaroknál és szlovákoknál hazai pénznemben és külföldi

valutában is vezethetı bankszámla.

A számlavezetés feltételei:

Sehol nincs korlátozó rendelkezés arra nézve, hogy devizabelföldi vagy

devizakülföldi lehet csak a számlatulajdonos.

Általában a 18 év felettieknek nyitnak számlát, de szülıi engedéllyel a 18 év

alattiak is nyithatnak.

A számla vezetése sehol nincs rendszeresen beérkezı jövedelemhez kötve.

Nincs megkötve, hogy egy bankszámla felett hányan rendelkezhetnek.

Számlanyitásnál feltétel

a személyazonosság igazolása és a szerzıdés megkötése

Ausztriában a bankszámláról történı készpénzfelvétel általában ingyenes, a cseheknél, a

szlovákoknál és Magyarországon nem.

A bankszámlák közötti átutalás minden országban mőködik, a megbízások lehetnek

egyszeriek vagy ismétlıdık.

Az átvezetés a számlák között mindenütt van.

A csoportos beszedési megbízás határokon átnyúlóan nem mőködik.

Betéti/ takarékszolgáltatás:

A megtakarítások mindenütt fix és változó kamatozással leköthetık.

Fizetési kártyák/bankkártyák:

Mind a négy országban a kártyák belföldi és külföldi használatra egyaránt

alkalmasak

Kártyához kapcsolódó hitel lehetıség:

Ausztriában felsı határa a kártyabirtokos munkabérének a háromszorosa.

38

Csehországban és Magyarországon is mőködik ez a hitellehetıség (a hitel összege

függ a banktól, és az adós anyagi helyzetétıl, a maximum a rendszeres jövedelem

háromszorosa),

A szolgáltatások általában elérhetık, de vannak különbségek:

a szolgáltató elérhetısége Magyarországon, a cseheknél és a szlovákoknál 24 órás,

az osztrákoknál - internet és telefonalapú kapcsolattal - ugyancsak 24 órás.

A bankszámlához kapcsolódó költségek:

Ausztriában a bankszámlanyitás ingyenes, a számlavezetésnek van költsége, a

készpénzfelvételnek, a vásárlásnak, a számlakivonatnak általában nincs költsége,

a további három országban valamennyi mővelethez költségek kapcsolódnak.

Vannak-e olyan szerzıdési feltételek, amelyet a szolgáltató egyoldalúan

megváltoztathat:

osztrákoknál a számlavezetés költségét, és jutalékot,

a csehek és a szlovákok nem adtak erre konkrét választ, csak annyit, hogy a

szolgáltató a feltételeket egyoldalúan megváltoztathatja.

nálunk is megteheti a szolgáltató, de a számlatulajdonos – feltehetıen úgy mint

máshol -, nem köteles elfogadni.

A számlatulajdonos panaszainak intézése:

mind a négy országban a szolgáltató ügyfélszolgálati irodát tart fenn,

Ausztrián kívül a felügyeleti hatósághoz is fordulhat,

fogyasztóvédelmi hatósághoz is fordulhat. 19

Az pénzügyi ismeretek birtokában hogyan is válasszunk bankot? Elıször is

tájékozódjunk, hogy a környezetünkben, lakó vagy munkahelyünk közelében, vagy más

szempontból (pl: közlekedés) számunkra fontos helyen:- milyen bankfiókok találhatók- a

kiválasztandó bank milyen típusú termékválasztékot nyújt,- milyen típusú megbízásokkal

19 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.)

39

tudjuk ellátni, és a szolgáltatásoknak mi az „ára”!A számba jöhetı bankfiókokat lehetıleg

többször keressük fel, és ismerkedjünk meg a nyitva tartás rendjével, az ügyintézés

kultúrájával, a számlanyitás és a többi banki szolgáltatás feltételeivel. Érdemes elolvasni

a bank hirdetményét arról, hogy milyen feltételek mellett nyújtja a szolgáltatásait.

Hasznos lehet az internetes banki honlapokat megkeresni, ajánlataikat összehasonlítani,

esetleg némelyikrıl szakember véleményét kikérni. Döntenünk kell arról is, hogy milyen

módon kívánjuk a bankkal tartani a kapcsolatot, hiszen a személyes megjelenésen kívül

több más módja (pl.: megbízott, telefon, elektronikus) is van a kapcsolattartásnak.20

Ha már megnyitásra került a folyószámla, érdemes még tudni, hogy „A Ptk.

rendelkezései szerint a bankszámlaszerzıdés aláírásával a bankot három kötelezettség

terheli:

1. A számlatulajdonos rendelkezésére álló pénzeszközöket kezeli és nyilvántartja;

2. Azok terhére a szabályszerő kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti;

3. A számlatulajdonost pedig értesíti a számla javára és terhére írt összegekrıl és a

számla egyenlegérıl.” 21

4.3 A bankkártya

Az elsı hazai kibocsátású bankkártya megjelenése 1988-ra tehetı, amely

devizaszámlához kapcsolódott és kizárólag csak külföldön lehetett használni. Az OTP

nevéhez főzıdik, hogy 1989. július 1-jén, megjelent az úgynevezett ügyfélkártya.

Vásárláskor fizetni ugyan még nem lehetett vele, de készpénzfelvételre az OTP saját

automatáiban már használható volt. Ez a kártya továbbá arra is szolgált, hogy igazolja,

tulajdonosa az OTP ügyfele, aki átutalási betétszámlával rendelkezik. Az elsı valódi

bankkártyát a Dunabank bocsátotta ki, szintén 1989-ben, amely mögött már forintszámla

is állt, alkalmas volt fizetésre is.

20 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.) 21 http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszabalyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.)

40

A lakossági folyószámla használatához ma már elengedhetetlenül szükséges a bankkártya

megléte, melynek használata sok elınnyel, de némi hátránnyal is jár, hiszen

használatának költségvonzata van.

Napjainkban a Magyarországon kibocsátott kártyák száma már meghaladja a

nyolcmilliót, s hogy a növekedés miként is alakult, azt az alábbi táblázat mutatja

Bankkártya darabszám alakulása22

5. táblázat

Év Kártya darabszám

Növekedés az elızı évhez képest

1992 137453

1993 221252 60,97%

1994 379459 71,51%

1995 750293 97,73%

1996 1348649 79,75%

1997 2052537 52,19%

1998 2935306 43,01%

1999 3843011 30,92%

2000 4468394 16,27%

2001 5085788 13,82%

2002 5672243 11,53%

2003 6234860 9,92%

2004 6553996 5,12%

2005. jún. 30: 6986046 6,59% (fél éves adat!)

Forrás: http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.)

22 http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)

41

Milyen mennyiségnek felel ez meg az egyes európai országokhoz viszonyítva? Láthatjuk,

hogy a növekedés üteme - amint az várható volt - az EU-hoz frissen csatlakozott közép-

kelet-európai országokban a legnagyobb, de hazánk sincs nagyon lemaradva.

Bankkártyák száma és használatuk egyes európai országokban

6. táblázat

Ország Lakosság (millió f ı)

Debit kártyák száma (millió

db)

POS tranzakciók

száma (millió db)

100 fıre jutó

kártyák száma

Fizetési tranzakció db/kártya

Ausztria 8,2 5,3 140 65 26

Belgium 10,2 11,9 503 117 42

Csehország 10,3 5,7 41 55 7

Dánia 5,3 3,3 480 62 145

Észtország 1,4 1,0 35 71 35

Finnország 5,2 2,8 354 54 126

Franciaország 58,9 45,6 4.096 77 90

Hollandia 15,7 16,8 1.070 107 64

Írország 3,7 1,0 55 27 55

Lengyelország 38,7 15,1 76 39 5

Magyarország 10,0 5,0 148 50 30

Nagy-Britannia 58,7 59,4 2.994 101 50

Németország 82,2 93,1 1.375 113 15

Norvégia 4,4 4,4 455 100 103

Olaszország 57,3 23,5 527 41 22

Portugália 9,9 14,6 381 147 26

Spanyolország 39,6 53,6 612 135 11

Svájc 7,3 4,4 134 60 30

Svédország 8,9 4,9 509 55 104

Szlovákia 5,4 2,2 15 41 7

Forrás: http://www.farkashazy.hu/attila/pages/hitelkartya/haszn.html (letöltve: 2010.

október 20.)

42

Mit kell tartalmaznia kártyabirtokos és a hitelintézet közötti szerzıdésnek?

a fizetési eszköz leírását és használatának módját,

ha a birtokosnak a használathoz technikai berendezéssel kell rendelkezni, a

berendezés elengedhetetlen mőszaki leírását,

a kibocsátó és a birtokos kötelezettségeit és felelısségét,

a birtokos kifogásai esetén a rendelkezésre álló lehetıségekrıl szóló tájékoztatást,

a kifogás elıterjesztésének és elintézésének módját, határidejét,

külföldön történı használat esetén az alkalmazandó árfolyam számításának a

módját,

a felszámítható kamatot, jutalékot, díjat és költséget,

azt, hogy a kibocsátó az elektronikus fizetési eszközzel végzett mőveletekrıl a

bankszámlakivonatra vonatkozó elıírások szerinti tartalommal, módon és

gyakorisággal értesíti a birtokost a bankszámlakivonattal.

Mire figyeljünk a szerzıdés megkötése elıtt?

Alaposan meg kell vizsgálni a számba jöhetı bankok kártya kibocsátási feltételeit.

Körültekintıen válasszuk ki a kártyát kibocsátó pénzintézetet.

Vegyük figyelembe az ATM (bankautamata) és bankfiókhálózatát, a

szolgáltatások körét, a kártya használatával járó valamennyi díjat, beleértve a

lopás, elvesztés esetén szükségessé váló letiltás költségeit is.

Aláírás elıtt gondosan olvassuk el a szerzıdés legapróbb betős szövegét is!

Biztonsági elıírások

Az ügyfél azonosítására szolgál az ügyfél aláírása, valamint a bankkártya birtokosát

azonosító szám, a PIN kód, amelyet a bankkártyával lebonyolított mőveleteknél, a

bankjegykiadó automatánál, illetve a vásárlási (POS) termináloknál használunk. A

bankkártyát kibocsátó köteles gondoskodni arról, hogy a kártya birtokosának

személyazonosító kódját rajta kívül más ne ismerje meg. Ezért a banki alkalmazott

sértetlen borítékban adja át a kártyát, és a jegybanki rendelkezésnek megfelelıen az

ügyfél az alkalmazott jelenlétében írja azt alá. Ha postai úton történı kiküldésre kerül sor,

akkor a kibocsátó külön küldi a kártyát, és külön a személyt azonosító borítékot, és a

megérkezést, illetve átvételt a kártyabirtokosnak igazolnia kell. A kártyahasználat során a

43

kártyabirtokosnak kell gondoskodni arról, hogy a PIN kódja ne jusson mások tudomására.

A családtagoknak sem ajánlatos a titkos számot elmondani, mert a visszaélések jelentıs

részét a kártyabirtokosok rokonai követik el. Ha van lehetıségünk arra, hogy magunk

válasszunk PIN kódot, akkor kerüljük a személyünket kézenfekvıen azonosító számokat

(mint pl. születési évszám, irányítószám stb.), és lehetıleg ne ugyanazt a kódot adjuk

valamennyi kártyának.

Fizetésnél:

kövessük szemmel a kártyát, úgy, hogy az ne tőnjön el a látókörőnkbıl,

mikor visszaadják, gyızıdjünk meg arról, hogy a sajátunkat kaptuk vissza,

ellenırizzük a vásárlás összegét,

a számlát pedig tartsuk meg!

bankszámlakivonatunkon is ellenırizzük a mőveletet!

Pénzkivételnél:

a bankjegykiadó automatákból lehetıleg ne késı este, rosszul megvilágított, félreesı helyen (különösen hölgyek ne) vegyenek ki pénzt,

felvett pénzt ne az automatánál számolgassuk, az automata által kiadott számlákat gondosan tegyük el, és késıbb vessük össze a bankszámlakivonattal!23

Magyarországi bankok és kártyatársaságok

Bankok

Accord Magyarország http://www.accord.hu/

Általános Értékforgalmi Bank http://www.aeb.hu/

BNP Paribas Bank http://www.bnpparibas.hu/

Budapest Bank http://www.budapestbank.hu/

Cetelem Bank http://www.cetelem.hu/

CIB Bank http://www.cib.hu/

Citibank http://www.citibank.hu/

Commerzbank http://www.commerzbank.hu/

Credigen http://www.credigen.hu/

Deutsche Bank http://www.db.hu/

Dresdner Bank http://www.dresdner-bank.hu/

23 http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.)

44

ELLA Els ı Lakáshitel Bank http://www.elsolakashitel.hu/

Erste Bank http://www.erstebank.hu/

Hanwha Bank http://www.hanwhabank.hu/

HBW Express Takarékszövetkezet http://www.ebank.hu/

IC Bank http://www.icbank.hu/

ING Bank http://www.ingbank.hu/

Inter-Európa Bank http://www.ieb.hu/

KDB Bank http://www.kdb.hu/

K&H Bank https://www.kh.hu/

MKB Bank http://www.mkb.hu/

OTP Bank http://www.otpbank.hu/

Raiffeisen Bank http://www.raiffeisen.hu/

Volksbank Hungary http://www.volksbank.hu/

UniCredit Bank http://www.unicreditbank.hu24

Takarékszövetkezetek

Magyar Takarékszövetkezei Bank http://www.takarekbank.hu/

Takarékszövetkezetek portálja http://www.takarek.net/

Regionális takarékszövetkezetek linkjeinek győjt ıoldala

link...

Takarékszövetkezetek netbakning linkjei

https://netbank.tksz.hu/

Kártyatársaságok, ATM üzemeltetık

American Express http://www.americanexpress.com/

Diners Club http://www.dinersclub.com/

Discovery Card http://www.discovercard.com/

JCB http://www.jcbusa.com/

MasterCard http://www.mastercard.com/

Visa International http://www.visa.com/

Euronet Rt. (ATM üzemeltetés) http://www.euronetworldwide.com/

GBC (Giro Bankkártya Rt. - bankkártya kibocsátás)

http://www.gbc.hu/

24 http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.)

45

Teljesen egyéntıl függ, hogy a pénzköltés melyik formáját tartja valaki takarékosabbnak,

de azt alá tudom támasztani, hogy sokan csak úgy tudnak csínján bánni a forintjaikkal, ha

készpénzben náluk van, mert a bankkártyánál nem érzik a költés súlyát – fejtegeti Huszti

Ákos pénzügyi tanácsadó. – Ha tízezer forinttal a zsebünkben sétálva megéhezünk,

habozás nélkül elköltünk 500 forintot egy hamburgerre, de ha egy ezres bankó van

nálunk, jobban meggondoljuk a vásárlást, hiszen akkor már az összeg felétıl kell

megválnunk – magyarázza a tanácsadó, hozzátéve: rengeteg ügyfele csak kártyával fizet,

mert praktikusnak tartja, s képes így is kontrollálni a költekezést. De a kártyás fizetést

még mindig sokan macerásnak tartják: a pénztáraknál kis összegő vásárlás esetén gyakran

kérnek inkább készpénzt, mert nem éri meg a kártyaterminál használata. Ráadásul

sokszor a sorban álló vásárlók is hangot adnak türelmetlenségüknek, amikor az elıttük

álló elıhúzza kártyáját. A GfK Hungária Piackutató Intézet felmérése szerint ezért a

magyarok inkább a nagyobb vásárlásoknál fizetnek kártyával.”25

„A Europay International megbízásából felmérés készült a magyarok bankkártya

használati szokásairól, valamint összehasonlítás a bankkártyával rendelkezık és a magyar

lakosság egészének helyzetérıl. A felmérés az ország felnıtt lakosságát nem, életkor és

lakóhely szerint reprezentáló 1000 fı megkérdezésével történt. A megkérdezettek közel

fele (43%) rendelkezik bankkártyával. Az átlagosnál magasabb a kártyabirtokosok aránya

a 45 év alattiak, - különösen magas a 18-30 évesek (58%) között. A megyeszékhelyeken

25 http://www.borsonline.hu/news.php?hid=35183 (letöltve: 2010. október 31.)

46

élık 63%-a rendelkezik plasztik kártyával. A magasabb végzettségőek körében az

érettségizetteknek (61%), a diplomásoknak (69%) és az alkalmazottaknak (69%) van

leginkább bankkártyájuk.

Érdekes megemlíteni, hogy a 4 fıs háztartások 56%-ában található bankkártya. A másik

végletet a 60 évnél idısebbek, a nyolc osztálynál kevesebbet végzettek, a nyugdíjasok, az

egy fıs háztartások jelentik, ahol 11, 21, 18 és 26%-nál van csak plasztik fizetési eszköz.

Az emberek bankkártya használatát erıteljesen befolyásolja vagyoni helyzetük. A

bankkártyával rendelkezık átlagos egy fıre esı jövedelme meghaladja a 32.100 forintot

A bankkártyával rendelkezık négyötödének egy kártyája van. A bankkártyák számát

tekintve a vállalkozók térnek el leginkább az átlagtól. Az ı esetükben a legmagasabb azok

aránya (30%), akik legalább két kártyával rendelkeznek. Ugyancsak kiemelkedı, hogy az

átlagot meghaladó mértékben van legalább két bankkártyája a diplomásoknak (28%). A

Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával rendelkezık kétharmada (64%) már

több mint 2 éve kártyabirtokos. A legrégebbi kártyabirtokosok körét felsıfokú

végzettségőek, vállalkozók, egyedülállók és budapesti lakosok alkotják. A 'legifjabb'

birtokosok pedig az eltartottak, GYES-en, GYED-en lévık, tanulók. A válaszadók 64%-a

havi 2-10 alkalommal használja kártyáját. A válaszadók további 24%-a havonta

mindössze egyszer, 11% pedig több mint 10 alkalommal használja. A megkérdezettek

társadalmi jellemzıit a kártyahasználat gyakorisága szerint vizsgálva azt tapasztaljuk,

hogy az alacsonyabb végzettségőek, a rossz és átlagos anyagi körülmények között élık

általában egyszer, míg a fıiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezık, vállalkozóként

dolgozók általában 10-nél többször használják kártyájukat.

A megkérdezettek bankkártyájukat a leggyakrabban pénzfelvételre használják (81%). A

válaszadók 18%-a használja bankkártyáját inkább vásárlásra, bár 56%-uk tisztában volt

azzal, hogy a Eurocard/MasterCard, Maestro vagy Cirrus kártyával történı vásárláskor

nem számítanak fel extra költséget. Bár a magyarok külföldi bankkártya használata még

gyerekcipıben jár, érdekes megemlíteni, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége jól

tippelt, amikor azon európai országok számát kérdezték tılük, ahol az ATM-ek

elfogadják a Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus kártyákat. A pozitív változásokat

jelzi, hogy a megkérdezettek 41%-a hallott már a Europay International, azaz a

Eurocard/MasterCard, Maestro és Cirrus márkákat adó szervezet erıfeszítéseirıl annak

érdekében, hogy csökkenjen a bankkártya csalások száma.

47

A Magyarországon kibocsátott 4,5 milliós kártyaállomány döntı többsége, kétharmada,

azaz 2,9 millió bankkártya tartozott 2000 év végén a Eurocard/MasterCard a Maestro

vagy a Cirrus rendszerhez. A Europay rendszerébe tartozó 2,9 millió bankkártyával 2000-

ben 61 millió vásárlási és készpénzfelvételi tranzakciót bonyolítottak le a

kártyabirtokosok, összesen 1200 milliárd forint értékben. Így a mostani kutatással

megismert adatok jellemzı képet adnak a teljes magyar bankkártya populáció

viselkedésére vonatkozólag is. Magyarországon legfontosabb feladatunk, hogy a már

kibocsátott bankkártyáknál az egy bankkártyára esı - elsısorban vásárlási - tranzakciók

számát növeljük a bankkártya birtokosok használatát ösztönzı programjainkkal,

partnerbankjainkkal szoros együttmőködésben. A magyar bankkártya ellátottság és

használat a közép-kelet európai régióban a legjobbak közé tartozik, amit hamarosan egy,

a régió összes országát felölelı kutatás adataival fogunk alátámasztani, és közép-kelet

európai perspektívába helyezni.”26

4.4 A bankok szolgáltatásai, amit a lakossági bankszámlához kapcsolódó

szolgáltatásokról tudni érdemes

Átutalások

Az átutalásokat alapvetıen 3 csoportra bonthatjuk:

- Egyszeri átutalások

Az egyszeri átutalásokkal egyszeri érvénnyel, a tulajdonos által meghatározott idıben

(például azonnal, vagy egy adott napon) "küldhet" egy másik bankszámlára pénzt. Ez a

másik bankszámla lehet bankon belüli, vagy akár egy másik hazai vagy külföldi banknál

vezetett számla is.

Az egyszeri átutalások fıbb típusai:

Eseti belföldi forint átutalás

Eseti külföldi forint átutalás

Eseti bankon belüli deviza átutalás (konverzió)

26 http://www.bankkartya.hu/?cikk=526&lap=1 (letöltve: 2010. november 2.)

48

Eseti átutalás Postai kifizetési utalványon

Bankközi azonnali (VIBER) forint átutalás

7*24 órás, a bankkártyák közötti azonnali átutalás

Eseti belföldi értéknapos forint átutalás

Eseti bankon kívüli deviza átutalás

- Rendszeres átutalások

Rendelkezhet úgy is, hogy a Bank egy állandó összeget a tulajdonos által megadott

gyakorisággal és a megadott célszámlára utaljon el.

A rendszeres átutalást használhatja például a család gyermeke zsebpénzének pontos és

zökkenımentes folyósítására, de biztosítási díjat, közös költséget is utalhat ily módon.

A rendszeres átutalások fıbb típusai:

Állandó átutalási megbízás - belföldi forint átutalás

Állandó átutalási megbízás - postai kifizetési utalvány

- Csoportos beszedési megbízás

A csoportos beszedési megbízásoknál a szolgáltatóval és a Bankkal egyszerre szerzıdik:

meghatalmazza a szolgáltatót (pl. ÉMÁSZ, T-Com), hogy az esedékességkor a tulajdonos

számlájáról emelje le a díjat, és ugyanakkor engedélyt ad a banknak, hogy ezt a

szolgáltató részére lehetıvé tegye.27

Hitelek

A rendszeres jövedelem vagy nyugdíj mellett igényelhetı folyószámlahitellel akár havi

nettó jövedelménél nagyobb összeget is felhasználhat egyszerre, a hitelkeretbıl

visszafizetett összeget ismételten igénybe veheti.

A lekötött betét fedezete mellett igényelhetı folyószámlahitellel elkerülheti betéte

feltörését. 27 https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.)

49

Lekötött betétének óvadékba helyezésével, illetve zálogba vonásával kedvezı kamatozású

Lombard hitelhez juthat.

Rendelkezés a bankszámla felett

A tulajdonos számlája felett személyesen vagy meghatalmazott útján jogosult

rendelkezni. A meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra vagy visszavonásig.

A számlának egy vagy több tulajdonosa lehet. Több számlatulajdonos esetén a

tulajdonosokat a számlával kapcsolatban ugyanazon jogok illetik meg, illetve ugyanazon

kötelezettségek terhelik. A tulajdonosok a számla felett a külön-külön vagy együttesen

rendelkezhetnek (1997. szeptember 1-jétıl együttes rendelkezéső számlát nyitni, illetve

külön-külön rendelkezéső számlát együttes rendelkezésővé átalakítani nem lehet.)

A számla tulajdonosa jogosult a számlájáról írásbeli nyilatkozatával elhalálozása esetére

rendelkezni. Ebben az esetben a számla nem képezi hagyaték tárgyát, a rendelkezésben

megjelölt kedvezményezett(ek) hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet(nek) a

számláról. A kedvezményezett elhalálozása esetére másik kedvezményezett (helyettes)

nem jelölhetı, de a Számlatulajdonos rendelkezését bármikor megváltoztathatja, vagy

visszavonhatja.28

Természetesen a különbözı bankok szolgáltatásai és a szolgáltatások díjai között

eltérések vannak, ezért egy háztartásnak akár a folyószámla megnyitásakor, akár

idıközönként ellenıriznie kell, hogy melyik banknál tartsa a pénzét. Ezen túl még egy

nagyon fontos dolog van, amit tudniuk kellene (bár a reklámok nem erre hívják fel az

állampolgárok figyelmét), hogy a hitelfelvételnél legyenek nagyon körültekintıek.

A világgazdasági válság hatására sokan váltottak pénzintézetet, hiszen ez is a spórolás

egyik nagyon fontos eleme.

28 https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)

50

ÖSSZEFOGLALÁS

Ebben a dolgozatban a háztartások gazdasági életének alapvetı elemzése, a családok

tevékenységének legfontosabb céljainak, azok megvalósításához szükséges eszközöknek

a bemutatása volt a cél.

Történelmi áttekintésként a II. világháború utáni gazdasági idıszakot, majd a

rendszerváltás utáni változásokat vettem figyelembe, mivel napjainkban, a 2007-tıl tartó

világgazdasági válság nehézségei révén ezen idıpontok jelenthetnek támpontot a

háztartások elemzésénél.

A háztartásokon belüli munkamegosztáson túl az egyik legfontosabb tényezı a bevételek

és kiadások megtervezése, valamint a családok gyermekvállalásának motívumai, hiszen

országunk népessége csökken, melynek gazdasági okai is vannak. A háztartások

gazdálkodása nagyrészt még ma is hagyományos, a nık szerepe a házimunkában

alapvetı. Otthoni munkaidejüket legerısebben a gyerekek száma befolyásolja, akárcsak a

férfiak házimunkában való részvételét.

Bár a háztartások munkájának kézzelfogható értéke mára a pénzzel kimutatható tételek

között szerepel, a családok számára nélkülözhetetlen segítsége a pénzintézetekkel való

kapcsolattartás lett.

A dolgozat azért próbálja – a teljesség igénye nélkül - részletezni a pénzügyi világhoz

tartozó alapvetı fogalmakat és eljárási módokat, hogy rámutasson annak fontosságára, és

megerısítse azt a szemléletet, hogy a már meglévı és a leendı háztartásoknak és azok

tagjainak, az egyéneknek, a fiataloknak is elengedhetetlenül szükségük van a pénzügyi

ismeretekre, azok gyakorlati tapasztalatainak megismerésére.

IRODALOMJEGYZÉK

Max Weber- Gazdaságtörténet, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979.

Szilágyi Dezsőné Dr.- Háztartásgazdaságtan, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 1995.

KOPINT-TÁRKI Konjuktúrakutató Intézet Zrt. tanulmánya

Észak-Magyarország, 2010. szeptember 17. száma

Bors-teszt

http://tarhely.sokoldal.hu/finance/fajlok/sajat-honlap-ingyen--sokoldal_hu-penzgazdalkodas.doc (letöltve: 2010.október 17.) http://www.gfk.com/gfkhungaria/index.hu.html (letöltés: 2010. november 2.)

http://3.bp.blogspot.com/_ZKPyUmjBPsM/Sbk_5YAiMtI/AAAAAAAAFEw/4r2Bx66pVks/s1600-h/KSH_haztartasok_fogyasztasa_2007_6.JPG (letöltve: 2010. november 2.)

http://www.pszaf.hu/data/cms1571956/fv_tanul_haztart.pdf (letöltve: 2010. október 31.)

http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa (letöltve: 2010.október 20)

http://kozgazdasz.freeblog.hu/archives/2010/03/01/A_haztartasok_vagyoni_helyzetenek_alakulasa/ (letöltve: 2010. október 20.)

http://mek.niif.hu/02100/02185/html/331.html (letöltve: 2010. október 20.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_népessége (letöltve: 2010. október 17.)

http://www.fn.hu/cikk/00230000/232607/3_N.jpg (letöltve: 2010. november 1.)

http://hir3.hu/index.php?hir=magazin&hirid=39394&kat=1 (letöltve: 2010. október 31.)

http://www.polgariszemle.hu/app/interface.php?view=v_article&ID=253 (letöltve: 2010.

november 2.)

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6zvesz%C3%A9lyes_munkaker%C3%BCl%C3%A9s (letöltve: 2010. november 2.)

1  

http://hu.wikipedia.org/wiki/Munkan%C3%A9lk%C3%BCli (letöltve: 2010. november 2.)

http://www.google.hu/imgres?imgurl=http://outside.mfor.hu/mfor/images/chart_id_92_2010_05_27t09_08_12_02_00.png&imgrefurl=http://btsoft.net23.net/kifejezes/munkan%25C3%25A9lk%25C3%25BClis%25C3%25A9g%2Bnem%2Blesz%2Bfriss&usg=__SLKdT6Jup_HMrvNCwKctqrWYClA=&h=300&w=600&sz=13&hl=hu&start=106&zoom=1&tbnid=F0qwycRGOp9YWM:&tbnh=86&tbnw=172&prev=/images%3Fq%3Dmunkan%25C3%25A9lk%25C3%25BCli%26um%3D1%26hl%3Dhu%26sa%3DX%26biw%3D1024%26bih%3D584%26tbs%3Disch:10%2C3460&um=1&itbs=1&iact=rc&dur=644&ei=twTQTNyACYKSswb7qcyQAg&oei=JgTQTK6QK4KxtAbY8PCGAg&esq=8&page=8&ndsp=14&ved=1t:429,r:13,s:106&tx=96&ty=57&biw=1024&bih=584 (letöltve: 2010. november 2.)

http://www.nepfoiskola.hu/mntlap/archiv/2002_2/sapri.htm (letöltve: 2010. október 17.)

http://www.világválság.hu/uj.html (letöltve: 2010. november 2.)

http://gazdasagivilagvalsag.blog.hu (letöltve: 2010. október 31.)

http://www.ecostat.hu/kiadvanyok/konyv-2010.html (letöltve:2010.november 1.)

http://www.világválság.hu/valsagkezeles.html (letöltve: 2010. november 2.)

http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve:2010.október 25.)

http://penziranytu.mnb.hu/Root/Penziranytu/Jobboldali_menu/Kutatasok/mnb_penzugyi_kultura_kvantitativ.pdf (letöltve: 2010.október 21.)

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/nemzetkozi/projektjeink/penzugy/lakossag.html (letöltve: 2010. október 31.)

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bank.html (letöltve: 2010. október 31.)

http://www.jegyzetportal.hu/download/bank_jog/abankbetetrevonatkozoalapvetojogszabalyieloirasok.rtf (letöltve: 2010. október 30.)

http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010.október 22.)

http://www.bankkartya.hu/?oldal=alapok_tort_3&lap=1 (letöltve: 2010. október 22.)

2  

http://www.ofe.hu/inet/ofe/hu/menu/hasznos/penzugy/bakkartya.html#smalltitle_2 (letöltve: 2010. október 20.)

http://www.bankkartya.hu/?oldal=banklinkek (letöltve: 2010. október 25.)

https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok/Atutalas (letöltve: 2010. október 29.)

https://www.otpbank.hu/portal/hu/Bankszamla/Szolgaltatasok (letöltve: 2010. október 20.)

3