A pedagógia és az andragógia alapfogalmainak értelmezése

(5. előadás)

Ismeret, tudás, jártasság, képesség, készség, kompetencia

Hallgatói csoportmunkák

Hozzanak létre 6 kiscsoportot, aki teheti használjon számítógépet!

A címben szereplő fogalmak beépítésével írjanak egy-egy kitalált személy nevében önéletrajzot!

Alkalmazzák nyelvhasználati szokásaiknak megfelelően a fenti címben szereplő fogalmakat!

A létrehozott szövegből kiemelve definiálják az egyes fogalmakat!

ISMERET A 2010-es csoport előzetes javaslatai

Információval való rendelkezés Pontos-felületes Körülhatárolható tudás Magában foglalja a kompetenciát: benne a

jártasság, képesség

Ismeret/ 1 (Hallgatói definíciók 2009)

Az életből szerzett tapasztalat Elemi tudás A valóságról alkotott , objektívnek mondott

tudás Minden olyan, amit hall, lát, érez, felfog az

ember, majd ezt célzottan meg is tanulja

Ismeret/ 1 (Hallgatói definíciók 2008)

A világ megismerése során szerzett információ

Sok kis egység, hibás is: bármiről, bárkiről szerzett információ, helyhez és időhöz kötött

A világ visszatükröződése

Ismeret/ 2 (Szakirodalom alapján)

A megismerés (kogníció) eredményeként az objektív valóságról, a valóság reális rendszereiről képződő képmások az emberi pszichikumban.

Létrejöttében minden ismeret szubjektív: közvetlenül nem tanulmányozható, más szubjektum számára nem hozzáférhető, át nem vehető.

Hasznosíthatóvá, közössé a kommunikáció révén tehető

Ismeret/ 3 (szakirodalom alapján)

tények, információk, fogalmak, összessége

törvények, műveletrendszerek

(algoritmusok. elméletek, hipotézisek)

+ a megértés tudásszintje

Képesség A 2010-es csoport előzetes javaslatai Lehet velünk született – ez fejleszthető Ki is alakítható (ha van alap) Meg is szerezhető, de fejleszthető is Alap – azt lehet fejleszteni (gyerekekkel foglalkozni, de

ha nem szereti a gyereket, nem lehet) Fejleszthető, de csak akkor, ha megvan a magja Írás, beszéd: analfabéta család??? Mindenki képességgel rendelkezik: alapok, háttér … Akarattal összefügg a fejleszthetőség

Képesség A 2010-es csoport előzetes javaslatai

Bennünk rejlő erő: saját! Ismerjük- vagy nem ismerjük vagy tagadjuk saját képességünket.

„Nem vagyok képes semmire” Akarattal összefügg az érvényesülése Felismerni , hogy milyen képességem van Képesség-készség: összefügg Kompenzálni tudja egyik képesség hiányát egy másik

képesség Látás mint képesség (?)

Képesség 1 (Hallgatói definíciók 2008)

Velünk született tudás

Egy adott szakterület vagy tudás elsajátításának és alkalmazásának lehetősége

Az emberrel született tulajdonság, mely fejleszthető és tanulható.

Képesség/ 2 (szakirodalom alapján)

A személyiség jellemzője, amely a jártasság és készség szintjén történő ismeretelsajátítás és feladatmegoldás arányai, mértéke és automatizáltsága alapján jellemzi a személyiséget.

A képesség az élet, a tevékenység során alakul ki, fejlődik, de szoros kapcsolatban áll a velünk született, öröklött és szerzett adottságokkal és hajlamokkal, valamint a személyiség struktúrájának olyan összetevőivel, mint az emlékezés, az emocionális sajátosságok, a jellemvonások és az intellektuális tulajdonságok.

Képesség/ 3 (szakirodalom alapján)

A cselekvésre, teljesítményre való alkalmasság, amelyek minősége egyrészt született adottságoktól, másrészt a környezeti hatásoktól függenek.

Általános képességek: intelligencia, kreativitás, amelyek a tevékenységek széles körében érvényesülnek

Speciális képességek: egy-egy területen fejtik ki a hatásukat (pl. zenei képesség, kézügyesség).

Képesség/ 4 - tehetség (szakirodalom alapján)

A képességeknek azt a komplexumát, amelynek révén társadalmilag jelentős, új, a maga nemében tökéletes alkotás jön létre: tehetségnek nevezzük.

A képességek és a tehetség létrejöttében fontos szerepet játszanak a velünk született adottságok, de ezek kibontakoztatásában a gyakorlati tevékenység és a környezeti hatások a leglényegesebbek.

Jártasság A 2010-es csoport előzetes javaslatai

Kell egy alap, egy bemeneti szint: ismeret, tudás A tudott, tapasztalt dolgok használata Lehet elméleti, lehet gyakorlati jártasságunk (autóvezetés) Helyzethez kell igazodnom: „minden utca más és más” Előzőleg megszerzett ismeret gyakorlata + tapasztalat

Jártasság/ 1 (Hallgatói definíciók 2009)

Az elméleti tudást/ ismeretet áthelyezzük a gyakorlatba és alkalmazzuk; sok minta alapján, rendszeres, rutinszerű cselekvés során keletkezik.

Magdi, Zsuzsi, Petra, Ági

Jártasság/ 2 (Hallgatói definíciók 2008)

Olyan tudás, mely nem formális tanulás, hanem tapasztalat útján szerezhető meg.

Elméletben megszerzett ismeretek gyakorlatba átültetett (rögzített) megjelenése

Jártasság/ 3 (Szakirodalom alapján)

egy adott tevékenység végzésében való ügyesség (jártasság az ecsethasználatban)

tapasztalati szabályok szerint való feladatellátás (jártasság a számítógép- használatban, a főzésben)

szakavatott eljárás (jártasság a bírósági ügyintézésben)

Jártas az a személy, aki ismer egy adott eljárást, sok tapasztalatot szerzett annak kivitelezésében, illetve tud ezeknek megfelelően tud cselekedni.

Jártasság/ 4 (szakirodalom alapján)

magasabb szintű pszichés művelet

új feladatok, problémák megoldása az ismeretek alkotó (kombinatív) felhasználása révén.

Készség A 2010-es csoport előzetes javaslatai

Velünk született tulajdonság (?) Képességgel ellentétben nem tanulható, viszont

fejleszthető Hasonló a tehetséghez

Készség 2009

A tevékenység/a tanult folyamat automatikussá válik.

Készség/ 1 (Hallgatói definíciók)

A tevékenység „zsigerből” történik, mindenféle interiorizált algoritmus vagy szabály felidézése nélkül

Készség/ 2 (Szakirodalom alapján)

Az ismeret automatikus felhasználásának a szintje

„a tudatos tevékenység automatizált komponense”.

Pl.: intellektuális, manuális/motorikus stb.

Jártasság és készség/1 (együttes értelmezés szakirodalom alapján)

Az ismeretek elsajátításának, ill. gyakorlati alkalmazásának két egymásra épülő szintje:

ha a végzett tevékenység bizonyos elemeit tudatosan végezzük, más elemek viszont már automatizálódtak: jártasságról beszélünk;

Ha a begyakorlás során állandósul a tudatos (döntésigényes) és az automatizált lépések rendje, majd - további gyakorlás után - teljesen automatikussá válik: készségről beszélünk.

(PI. az íráskészség kialakulását különböző szakaszok előzik meg. A betűképek megismerésétől, azok leírásának tudatos gyakorlásától, a szakadozott ritmusú, darabos írástól - sok gyakorlás után - eljut az ember arra a szintre, amikor írás közben már nem a betűk formálására figyelünk, hanem a szavak, a mondatok leírására, illetve magukra a gondolatokra.)

Jártasság és készség/2 (együttes értelmezés szakirodalom alapján)

A jártasság és a készség egymáshoz való viszonya sokféle lehet:

Egyes esetekben a jártasság valóban a készség kialakulásának átmeneti szintje;

sok esetben pedig a tevékenység túlnyomóan tudatos, és csak kis részben jellemzik készség jellegű (automatizált) mozzanatok.

Tudás/ 1 (Hallgatói definíciók 2008)

Folyamatosan bővíthető ismeretanyag, mely elméleti szinten előhívható, s a megfelelő képességek birtokában a gyakorlatban is alkalmazható

Tudás/ 2 (Szakirodalom alapján)

Komplex és dinamikus fogalom

Adatok, információk, leírható és le nem írható ismeretek és képességek együttese

Adott pillanatban meglévő cselekvési potenciál Felhalmozott intellektuális erőforrások

összessége

Kompetencia A 2010-es csoport előzetes javaslata

Készség +képesség

Kompetencia/ 1 (Hallgatói definíciók 2009)

Kompetencia/ 2 (Hallgatói definíciók 2008)

2. Készség +

1. Jártasság +

4. Tudás +

3. Képesség +

KOMPETENCIA(1+2+3+4)

Kompetencia/ 3

Nyelvi eredete: „competo” (latin) – képes valamire, illetékes valamiben

Meghatározásai: nincs egységesen elfogadott definíció

A kompetencia/ 4 (köznapi használat alapján)

illetékesség, jogosultság, hatáskör szakértelem, felkészültség, hozzáértés beavatottság

Kompetens az, aki illetékes …stb.

Kompetencia/ 5 (szakirodalom alapján)

A gondolkodásban, a viselkedésben és az önértékelésben is tükröződő hatóerő, hatékonyságélmény

Meghatározó tényezői: az értelmesség, a társas magatartásbeli eredményesség, a helyzetmegoldó (problémamegoldó) képesség, a belsőleg vezérelt viselkedésszabályozás (teljesítmény-motiváltság, sikerorientáltság)

A kompetencia felértékelődése

A kompetencia alapú képzés és a felnőttoktatás időszerűsége

A kompetencia munkaerőpiaci jelentése

Teljesítőképes tudás Az adottságok és készségek alkalmazási

képessége és szándéka

Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus,

1989)

Tanulási és gondolkodási képesség Indoklási és értékelési képesség Problémamegoldó képesség és kreativitás Kooperációs és kommunikációs képesség A felelősségvállalás képessége Önállóság és teljesítőképesség

Kulcskompetenciák Mertens munkapedagógus,

1989)

a kulcsképességek átfogó jellegűek széles körben transzferálhatók, folyamatosan

adaptálhatók más-más területre, megváltozott körülményekre is.

A mertensi gondolatok előrevetítették az oktatásügyben az elmúlt évtizedben kialakult kvalifikáció-kompetencia perspektívaváltást, ami azt jelenti, hogy az iskolai bizonyítvány által igazoltan megszerezett tudás (szakképzettség, kvalifikáció) iránti igény mellett (néha helyett) egyre több ország munkaerőpiacán kompetenciákat várnak el.

A kvalifikáció és a kompetencia összehasonlítása

Kvalifikáció

statikus kívülről

(intézményekben) megszerezhető szakképzettség

Kompetencia

dinamikus egyéni (bennünk

kialakuló) cselekvőképesség

OECD tudásfogalma

Iskolában elsajátítható

Know-what (Tudd, hogy mit): amit könyvekből meg tudunk

tanulni

Know-why (Tudd, hogy miért): tudományos alapelvekre,

törvényekre irányuló ismeretek halmazát jelenti (pl. tudományos művek, szabadalmi leírások stb.)

Gyakorlatban elsajátítható

Know.how (Tudd, hogy hogyan): készségek, képességek,

amelyek valamilyen feladat, cselekvés

végrehajtásának mikéntjére utalnak. Know-who (Tudd, hogy

ki): annak ismerete, hogy egy probléma

megoldásakor kihez, milyen információs forráshoz forduljunk.

Szakmatanulás - szaktudás

Szaktudás:

az összes, alapvető szakmai készség és információ, amit a szakma gyakorlásához el kell sajátítani

Szakmatanulás:

nemcsak elvont tudásegységek egyéni feldolgozása,

hanem a szakma (társadalmilag elfogadott) identitásának elsajátítása, szakmai közegben történő részvétel során

Tanulás a felnőttképzésben

Nem szűkíthető le az új ismeretek memóriában való rögzítésére és előhívására

A teljesítőképes tudásban benne rejlik az a változás is, ami a tanuló viselkedésében és gondolkodásában a tanulási folyamat hatására végbemegy.

Köszönöm a figyelmet!

Monoriné Papp Sarolta

monori@mail.datanet.hu