2017.

Pedagógiai program

Rókusvárosi II.

Számú Általános

Iskola

és

Alapfokú Művészeti

Iskola

A pedagógiai program hatályba lépése:

2017. november 1.

Jóváhagyta: Kiss László int. vez.

2

Tartalom

Rókusvárosi II. Számú Általános Iskola ................................................................................ 1

és ................................................................................................................................................. 1

Alapfokú Művészeti Iskola ...................................................................................................... 1

1. Az iskola nevelési programja .......................................................................................... 4

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei,

eljárásai ............................................................................................................................... 4

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 14

1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti

nevelési program .............................................................................................................. 17

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ........................................ 23

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai és az önértékelés ............. 25

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje ................................................................................................................................ 61

1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje ................................................................................................................................ 71

1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a

pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái ................................... 72

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai .................................................................... 76

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................... 78

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ........ 81

2. Helyi tanterv ................................................................................................................... 83

2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma ....................................... 83

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám .................................................................... 86

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei ........................................................................................................ 87

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása.

Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás. ....................... 88

2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................... 93

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai .................................................... 94

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. Az otthoni,

napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 95

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................. 99

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ...... 103

2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .............................................. 104

2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek ............................................................. 106

3. Alapfokú művészeti iskola ........................................................................................... 107

3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer ...................................... 107

3

3.2. A képzés rendje ....................................................................................................... 110

3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei ................. 110

3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a

kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai ................................. 114

4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program

elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok .................................................. 116

4

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon

tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje

a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás

izgalmát, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog”

/Szent-Györgyi Albert/

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, értékei, eszközei, eljárásai

Alapelveink:

Elfogadás, bizalom és szeretet

Legyen az iskola egy olyan hely, amely őrzi az értékeket, és szeretetteljes, a pozitív énképet

gazdagító közösségi élményeket ad.

Egyéni bánásmódra való törekvés, a tanuló elfogadása, az életkornak megfelelő

követelmények támasztása, a feladatok elvégzésének ellenőrzése, a tanuló fejlődését biztosító

sokoldalú, a követelményekhez igazodó értékelés a legfontosabb alapelvünk, amely az

elfogadás, a bizalom és szeretet légkörében valósul meg.

Cselekvőképes tudás, kompetencia Az Európai Unió által meghatározott kulcskompetenciák fejlesztését fontosnak tartjuk, mert

ezekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív

állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán

fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban.

Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi

cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik.

A kompetencia alapú oktatást a TÁMOP 3.1.4 projekt keretében vezettük be. .Kompetencia

alapú oktatáson a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba

helyező oktatást értjük. Ennek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszertani

kultúra megújítása, melynek lehetséges eszköze a problémaközpontú tanítás, vagy a

cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedeztető tanítás-tanulás, a megértésen és

tevékenységen alapuló fejlesztés. A kompetencia az ismeretek, ezek alkalmazási képessége és

az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A

kompetencia az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást sikeres

problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.

Tanulási esélyegyenlőség

Nyitottak vagyunk a különböző adottságokkal, képességekkel, készségekkel rendelkező

tanulók fogadására, az integrált oktatás-nevelés lehetőségét is biztosítva.

A tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai

nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területen jelen van.

A tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók

személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása.

Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges

bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal,

magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai.

5

Motiváció

A motiváció fontos előfeltétele a tanulási sikernek. Megfelelő érzelmi alapozás nélkül nincs

tartós tanulás. Az iskola lehetőségeit tekintve a tanulás iránti motiváció kialakításának két fő

területét jelöli meg: az iskolai tevékenységrendszert, és a tantárgyi tanulást. Minél többféle,

változatos tartalmú tanulási lehetőséget kínálunk tanítványainknak, annál több esély van arra,

hogy a közömbös tanulókat is érdeklődővé tudjuk tenni. A tantárgyi tanulás motivációs

hatását a tananyag jellege és a tanár személye meghatározza. A motiválás fontos

tanulásszervezési feladat. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumok és

tanulási képességek kialakítása váljon alapvető jelentőségűvé. Olyan szervezési megoldásokat

kell alkalmazni, amelyek elősegítik a tanulás belső motivációinak kialakítását, fejlesztését.

Differenciálás

A differenciálás során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyerekek egyéni

szükségleteihez igazítja.

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális

kibontakoztatása. Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes

ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, az esetleges tévedések korrekciójára legyen

lehetőség.

Együttműködő (kooperatív) tanulás

A tolerancia növelésére és a segítő kapcsolatok fejlesztése érdekében társas tanulással

megvalósuló munkaformákat alkalmazunk. A kooperatív tanulásszervezés alapelvei:

az építő egymásrautaltság, az egyéni felelősség, egyenlő részvétel, párhuzamos interakciók

elve. A kooperatív tanulás megtanítja a gyerekeknek, hogyan kell egymást segíteniük,

elfogadni egymást, toleránsan viselkedni, háttérbe szorul a versengés, nem engedi mások

kiszorítását a munkából. A módszer fejleszti a gyermekek figyelmét, empátiáját,

felelősségvállalását, önzetlen segítőkészségét, kommunikációját, szervezőkészségét,

toleranciáját, tehát elengedhetetlen a későbbi munkára való felkészítéshez. A kooperatív

tanulási módszerek nem csupán a tanórán alkalmazhatóak, hanem a tanórán kívüli

tevékenységekbe is tökéletesen beépíthetőek. A tanulásszervezés követelménye az egyéni

foglalkoztatás mellett a páros munka és a differenciált, kooperációs munka (ritkábban

homogén, inkább heterogén csoportban).

Adaptivitás

Az adaptív tanulásszervezés – elfogadva a tanulók közti különbségeket- három alapvető

szükségletre összpontosít.

minden gyermek tartozzék valahová, ahol fontos és számítanak rá / KAPCSOLAT/

valamit legyen képes megtenni, bízzon meglévő tudásában /KOMPETENCIA/

tudja szabályozni cselekedeteit, bizonyos önállósággal rendelkezzen /AUTONÓMIA/

A három alapszükséglet – kapcsolat, kompetencia, autonómia jelenti az adaptív oktatás

pedagógiai környezetének alapvető alkotóelemeit. Központi szerep a pedagógusé, aki e három

alapszükséglet köré szervezi mindennapi tevékenységét a tanulás-tanítás folyamatában.

Az adaptív pedagógia azt vallja, hogy meg kell tapasztalni a tanulóknak az autonómia

élményét ahhoz, hogy a tanulásban motiváltak legyenek. A választás és a döntés lehetősége

motiválja őket.

A tanuló önállósága

A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális

kibontakoztatása. A tanulók öntevékenységét egész élettevékenységükre igyekszünk

kiterjeszteni. Minél önállóbb tanulásra ösztönözzük őket, biztosítva ennek feltételeit. Aki

6

önállóan tud tanulni, jobban le tudja küzdeni a hátrányokat, és jobban tud az érdeklődésének

megfelelő irányban fejlődni. Az információs és kommunikációs technika, a számítógép

felhasználása nagy lehetőséget nyújt a tanulók adaptív oktatását középpontba állító

tanulásszervezés számára.

A pedagógus megváltozott szerepe

A pedagógus szerepe megváltozott. A tanulási folyamat kísérője lett. Felszabadult a

hagyományos ismeretközlő szerep alól és egyfelől segítő- támogató, a tanulókkal együtt

dolgozó „munkatársként” vesz részt a munkában, másrészt koordinátorként irányítja azt. A

facilitátori szerep - segítő magatartás – sokféle eszköz, módszer segítségével a tanulási

motiváció felkeltésére, megtartására irányul. A tanár már nem kívülálló, hanem résztvevője a

közös munkának. Az eredmény mindkettőjüké. Tekintélye nem külső-, hanem belső erőből

fakadó, kölcsönös kapcsolatot, tiszteletet feltételez. Az egyenrangúság elvével összhangban a

pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának

kibontakoztatásában, tevékenységének megszervezésében, személyiségük fejlődésének

támogatásában.

Művészet és mozgás

A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része. Mivel a személyiségformálás fontos

eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan ismerje növendékei személyiségét, képességét,

tehetségét. Az oktatás módszerét a kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell

megválasztania. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a művészeteket.

Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához.

A művészet és mozgás – a megértés és a teljes emberi élet nélkülözhetetlen elemei.

Hagyományaink alapján folytatjuk a személyiségfejlesztésben nagy szerepet játszó sport és

művészeti tevékenységünket. A művészeti nevelés során megalapozzuk a művészi

kifejezőkészségeket, és speciális művészeti ismereteket nyújtunk, melynek birtokában a

gyermek képes lesz a valódi értékeket felismerni. Fontosnak tartjuk, hogy a művészeti

tevékenységek szerepet játszanak a gyermekek érzelmi nevelésében, fejlődésében.

Az élet tisztelete és védelme

Az egészségnevelést és a környezeti nevelést az élet tiszteletének és védelmének érdekében

folytatjuk. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók fizikai és lelki egyensúlyának

összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását.

Értékeink

A „jó” iskola

Cselekvőképes tudás, kompetencia

Korszerű tudás, műveltség

Harmóniát teremtő művészeti tudatosság

Harmonikus, nyitott, változásokhoz alkalmazkodó, autonóm személyiség

Együttműködés, tolerancia

Egészséges környezet

Egészséges életmód

Demokrácia

Nemzeti hagyományok

Sikeres életpálya

Esélyegyenlőség

Tehetség

Az élet tisztelete és védelme

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka érték- ,cél-, feladat-, eljárás-, eszközrendszere, sikerkritériumok

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

Átfogó cél

A „jó” iskola

Tanulóink szeressenek

iskolába járni.

Nyugodt, kiegyensúlyozott

légkör biztosítása

- A partneri mérések,

klímavizsgálatok

során az erre

vonatkozó válaszok,

értékek javuló vagy nem

romló

tendenciát mutatnak.

Technikák az önismeret

fejlesztéséhez:- fejlesztő

beszélgetések

Szociális készségfejlesztő

technikák:

minta, modellnyújtás,

megerősítés szerepjáték,

drámapedagógia

A magatartást befolyásoló,

ösztönző módszerek

Oktatási területen megfogalmazott célok

Cselekvőképes tudás,

kompetencia

Az egész életen át tartó

tanulás megalapozását

szolgáló képességek

fejlesztése, a kompetencia

alapú oktatás intézményi

alapjainak lerakása,

kiterjesztése.

- A kompetencia alapú

oktatás módszertanának és

eszközeinek elterjesztése,

az ehhez szükséges újszerű

tanulásszervezési eljárások

bevezetése

- A pedagógusok

módszertani kultúrájának

korszerűsítése

- A tanulók képességeinek

és kulcskompetenciáinak

Tanévről-tanévre l0 %-kal

növekszik azon kollégák

aránya, akik az adott tanév

során legalább 1

alkalommal kipróbálnak

valamilyen újszerű

tanulásszervezési technikát

és a tapasztalatokat

megosztják az adott

tagozaton (alsó-felső)

tanító pedagógusokkal.

Projektek - témahetek

Differenciált

tanulásszervezés

Páros- és csoportmunkák

IKT

8

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

egyénre szabott fejlesztése

- Esélyegyenlőség javítása:

SNI,HH,HHH,BTMN

szegregációmentesség

- A digitális írástudás

elterjesztése, mindennapi

gyakorlattá válásának

támogatása

Korszerű tudás, műveltség

Színvonalas, következetes

oktatás, sokoldalú

műveltség megalapozása,

az országos

kompetenciamérés-

eredményeinek folyamatos

javítása.

- Bevezető és a kezdő

szakaszban a tanítás-

tanulás megszervezése

játékos formában.

- Érdeklődés felkeltése, a

problémák megoldásának

keresésre.

- Az alapozó és a fejlesztő

szakaszban a tanulói

terhelés - tanulói

képességekhez igazított -

növelése.

- Kompetenciamérés során

a felmért évfolyamokra

meghatározott 1.

képességszintet *a tanulók

legalább 75%-a eléri

szövegértésből és

matematikából.

- Tanulóink 90%-a sikeres

vizsgát tesz

a választott és

kötelező tantárgyakból.

Az iskola tanulmányi

eredménye (év végi

tantárgyi átlagok átlaga)

nem romlik.

- Az évfolyamismétlések

száma nem növekszik

Korszerű tanítási-tanulási

technikák

Tanórán kívüli

foglalkozások –napközi

differenciált

tanulásszervezés

- szabadidős

tevékenységek:

Játék, sport

Manuális tevékenység

Komplex foglalkozás

Nevelési beszélgetés

Iskolán kívüli programok:

/célséta, múzeum-

kiállítás-, mozi-és

színházlátogatások stb./

Tanulmányi

eredményesség fejlesztése,

felzárkóztatás, egyéni

képességfejlesztés.

Differenciálás,

9

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

csoportbontás

Belső vizsgarendszer

Harmóniát teremtő

művészeti tudatosság

Alapfokú művészeti

nevelés-oktatás területén

elért városi pozíciónk

megtartása

- Kultúra iránti nyitott

magatartás, esztétikai

érzékenység, művészetek

befogadására, értésére,

művelésére nevelés

- Választott szakon belül

speciális művészeti

ismeretek nyújtása

művészeti tanszakok

működése

hangversenyek látogatása

egyéni foglalkozások

kiscsoportos foglalkozások

színházlátogatások

művészeti bemutatók,

kiállítások

szakkörök

Nevelési területen megfogalmazott célok

Harmonikus,

nyitott, változásokhoz

alkalmazkodó, autonóm

személyiség

Kreativitás, tanulás iránti

érdeklődés és nyitottság

megőrzése és

továbbfejlesztése

tanulóinkban.

- Tanulás tanítása

A tanulási motiváció

fenntartásával kitartó

munkára ösztönzés.

- Időtálló erkölcsi,

egyetemes emberi

értékeket közvetítése

Partneri igény-és

elégedettségmérés során a

tantárgyak „tetszési

indexe” javul/nem romlik.

Kötelező és választható

tanórai foglalkozások

Az IKT- eszközök

használata

Differenciált és egyénre

szabott tanulási módszerek

Iskolai rendezvények,

ünnepélyek, város-,

országismereti

kirándulások

Hitoktatás, a tanulók

vallási ismereteinek

bővítése

10

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

Együttműködés, tolerancia Az egyéni és a közösségi

érdek összehangolása, a

tanulók viselkedési

kultúrájának fejlesztése.

A neveltségi szint emelése,

a tanulók viselkedési

kultúrájának, közösségi

magatartásának fejlesztése

Szociális kompetenciák

fejlesztése

- Egy tanulóra jutó

igazolatlanul hiányzott

órák száma tanévről-

tanévre nem romlik.

- Egy tanulóra jutó

fegyelmező bejegyzések

száma tanévről tanévre

csökken

Segítő beszélgetések

Szituációs gyakorlatok

Önismereti tréning,

szorongásoldás

Kooperatív

tanulásszervezési módok

alkalmazása

iskolapszichológus

Egészséges környezet A tanulók

környezettudatos

gondolkodásának

kialakítása.

A helyi környezeti

problémák megismertetése,

a helyi értékek megóvása.

- A környezetvédelmi

rendezvényekbe, akciókba,

megmozdulásokba

bekapcsolódó tanulók

száma tanévről tanévre

növekszik.

Tanulmányi kirándulások

Erdei iskola önkéntes

részvétellel. Célja a tanítás

helyszínével szervesen

összefüggő kiegészítő

tananyag bemutatása.

Komplex környezeti

nevelési projekt

Iskolai és városi

rendezvények a jeles

napokon

Környezetszépítő akciók

Vadasparki látogatások-

Egészséges életmód

Testi és lelki egészség

megóvása, fontosságának

felismertetése,

a játék és mozgás iránti

igény felkeltése

Az egészség megőrzéséhez

szükséges készségek,

jártasságok elsajátítása

-A tanulók

szemléletmódjában

felismerhető értékként

jelenik meg az

egészség.

Egészségvédelemmel

kapcsolatos

Komplex egészségnevelési

projekt

Drog- és bűnmegelőzési

előadások

Védőnő által tartott

foglalkozások

Orvosi szűrővizsgálatok

Testnevelési óra keretében

11

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

rendezvényekbe, akciókba,

megmozdulásokba

bekapcsolódó tanulók

száma tanévről-tanévre

növekszik.

-A tanulóink többségének

szokásává válik a személyi

tisztaság és ápoltság, és ha

kialakul a rendszeres

fizikai aktivitás igénye.

ingyenes uszoda-

használat, úszásoktatás

Tömegsport-foglalkozások

mindennapos testnevelés

sportkörök, szakági

sportfoglalkozások

házi- városi- megyei-

országos bajnokságok

sportversenyek

családi sportnap

Demokrácia Aktív állampolgárrá válás

megalapozása a

nevelésben-oktatásban

rejlő eszközökkel

Lehetőség biztosítása a

jogok és kötelességek

gyakorlására az iskolában.

- Ha a gyermekek 90 %-a

végez közösségi

feladatokat

az osztályban és/vagy a

diákönkormányzatban/

az iskola egyéb

közösségében.

A Diákönkormányzat

keretet biztosít a vélemény

nyilvánítási jog

gyakorlására, a diákélet

szervezésére.

Közösségi megbízatások,

felelősi rendszer

működtetése, diákügyelet,

hetesi rendszer,

diákközgyűlés,

diákönkormányzat napja

Nemzeti hagyományok

Hagyományőrzés,

hagyománytisztelet,

nemzeti öntudat, mint a

stabil értékrendi alap

megbecsülésére nevelés

Zenei, népzenei, irodalmi

és képzőművészeti értékek

megismertetése és

megszerettetése

- Hagyományápolással

kapcsolatos

rendezvényekbe, akciókba,

megmozdulásokba

tanulóink egyre nagyobb

számban vesznek részt.

Iskolai foglalkozások

Tanulmányi kirándulások

Iskolai projektek

Ünnepségek

Múzeumlátogatások

12

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

Neveléssel-oktatással összefüggő célok

Tehetség Tehetséggondozás A tehetség felismerése,

irányítása, versenyeztetése

A művészetoktatással a

tehetség kibontakoztatása.

- Részvétel a házi, városi,

megyei, országos

versenyeken.

Különböző szintű

tanulmányi- és egyéb

versenyeken,

megmérettetésen

megszerzett 1-5.

helyezések száma

tanévről-tanévre 10%-nál

nagyobb mértékben nem

változik.

Tanulmányi, kulturális

versenyek

Művészeti bemutatók,

színdarabok,

Kiállítások

Szakkörök

Az információs és

kommunikációs

technika felhasználása

Esélyegyenlőség Esélyteremtés

Esélyteremtő

tevékenységeink

hatékonyságának

növelése, műveltségi és

neveltségi hátrányok

enyhítése

Integrált nevelés és oktatás,

sajátos nevelési igényű

(SNI) és hátrányos helyzetű

(HH), (HHH) és BTMN

tanulók ellátása

- Ha a rászoruló tanulók

75 %-a részt vesz a

felkínált felzárkóztató

foglalkozásokon,

korrepetálásokon.

Felzárkóztató

foglalkozáson részt vett

tanulók között a bukások

száma tanévről-tanévre

csökken.

Egyéni és kiscsoportos

felzárkóztató

foglalkozások

Fejlesztő pedagógus és

gyógypedagógus

munkája,

fejlesztő órák biztosítása

Sajátos tanulásszervezési

megoldások

Egyéni fejlesztési tervek

készítése

13

Értékek Célok Feladatok

Tevékenységek

Sikerkritériumok

Módszerek

Eljárások

Eszközök

Az élet tisztelete és

védelme

Gyermek- és

ifjúságvédelem

Gyermek- és

ifjúságvédelemi munkánk

hatékonyságának növelése.

Lakókörnyezetünk

sajátosságainak, a családok

szociális helyzetének

feltérképezése

- Ha az érintett

családokkal a dokumentált

kapcsolatfelvételek,

kapcsolattartások száma

növekszik.

Gyermek és

ifjúságvédelmi feladatok

ellátása

Fogadóórák, szülői

értekezletek,

Családlátogatások szükség

szerint

Intézményi étkeztetés

Felvilágosítás szociális

támogatások

igénylési lehetőségeiről,

Egészségügyi vizsgálatok

Sikeres életpálya

Sikeres pályaorientáció,

pályaválasztás

megalapozása

Tanulóink felkészítése

érdeklődésüknek,

képességüknek és

tehetségüknek megfelelő

továbbtanulásra, a

társadalomba való majdani

beilleszkedésre.

-Ha a tanulók

érdeklődésüknek,

képességüknek és

tehetségüknek megfelelő

iskolába kerülnek.

Ha a tanulók többsége

érettségit adó

középiskolában folytatja

tanulmányait.

Pályaorientáció

osztályfőnöki órákon

Városi rendezvényeken

részvétel

Továbbtanulásra felkészítő

foglalkozások

14

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Alapvető feladatunk, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek

megszervezésével széleskörűen fejlesszük. A nevelés személyiségformálás és a kompetenciák

fejlődésének segítése. A tanulók életvitelével, az egészséges életmódra, a pozitív

életszemléletre neveléssel kapcsolatos személyiségjegyek gazdagítása a cél, valamint a

magatartás – a viselkedéskultúra pozitív személyiségjegyeinek gazdagítása.

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre

törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden

körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más

társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló

erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a

társadalom hozza és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és

véleményeket vallanak, és hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló

megérti a normakövetés fontosságát.

Esztétikai nevelés

Az esztétikai szemlélődés, élménybefogadás és az esztétikai alkotás igénye; az esztétikai

jelenségek reprodukálásának igénye; az ember saját megnyilvánulásaival kapcsolatos

esztétikai igényesség kialakítása. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a

művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi

alapképesség.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az

ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb

közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez

való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és

szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a

hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és

ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet

fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri,

hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy

magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet

beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai

kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés

képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában

alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári

jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben

való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség

jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és

egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz

15

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok

természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a

személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések

egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.

Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos

előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés

A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,

megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai

funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során

előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.

A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.

Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel

kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,

ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten

ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a

tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait,

majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás

és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan

kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan

kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az

aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés

és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének

jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a

nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a

dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a

stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,

fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget

biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről,

amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és

a mindennapokban is.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges

szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és

minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,

sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását

elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival

együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az

iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek

kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes,

újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és

16

energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság

fogalmát.

Pályaorientáció

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési

körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő

ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal

kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet

felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése

között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,

viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az

egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.

Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a

fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai

ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy

különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány

összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik

elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes

mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak

megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió

elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy

magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai

érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.

A tanulás tanítása

A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,

csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult

témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb

kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes

gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri

saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely

területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik

ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő

fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

A tanulók munkára nevelése

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

17

1.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok és környezeti

nevelési program

Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását

szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából

legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés

Az oktatási-nevelési tevékenység közegészségügyi feltételei

Iskolaorvosi ellátás – az iskolaorvos heti egy alkalommal, a védőnő heti három lát el

szolgálatot az iskolában. Ebben az időben végzik a szűrővizsgálatokat, adják be a

védőoltásokat és végeznek egyéb ellenőrzéseket

Iskolafogászat: a fogászati szűrővizsgálatra évente egy alkalommal az első félév

során minden gyermekre sor kerül. A problémás esetek kiszűrését követően a fogak

kezelését is elvégzi a doktornő.

Beteg gyerek ellátása: a járványokat megelőzendően törekszünk a higiéné rendszeres

fenntartására és ellenőrzésére. A gyakori szellőztetéssel, a levegőztetés rendjének

kialakításával igyekszünk elkerülni a légúti fertőzések nagyobb mértékű elterjedését.

A rendszeres kézmosás betartatásával az egyéb fertőző betegségek kizárása a cél.

A személyi tisztaság és egészséges öltözködés fontosságát már kisgyermekkorban

megértetjük a gyermekekkel és szüleiktől is elvárjuk, hogy hasonló

következetességgel járjanak el ők is.

Ha a tanítás során valamely gyermek megbetegszik (láz, rosszullét), a szülőt

telefonon azonnal értesítjük, hogy minél hamarabb orvoshoz kerülhessen.

Kisebb balesetek, sérülések esetén elsősegélynyújtást követően járunk el ugyanígy.

A rendőrség felvilágosító programjait a káros szokások elkerülése érdekében vesszük

igénybe.

A témával kapcsolatos pályázati lehetőségeket kihasználjuk.

Az egészségre káros szokások megelőzésére egészség- és környezeti neveléssel összefüggő

feladatok

18

Céljaink:

Az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését. A tanulók egészséges életvitelének, környezettudatos magatartásformáinak

kialakítása; az egészségkárosító szokások, anyagok élő szervezetre gyakorolt káros

hatásainak megismertetése, azok elutasíttatása. A prevenció fontossága, a betegségek

megelőzésének módjai. Tanulóink legyenek toleránsak és segítőkészek az eltérő fejlődésű

és fogyatékos emberekkel. A tanulók felkészítése arra, hogy az önálló életükben

életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni. Tudatosítani az ifjúságban,

hogy az egészség, a kiegyensúlyozott életvitel a stressztől mentes, boldog, sikeres élet

nélkülözhetetlen feltétele.

Feladataink:

Az iskola tárgyi és személyi feltételeinek biztosításával megteremtjük a nevelőoktató

munka egészséges és biztonságos feltételeit (balesetmentesség, biztonságos, higiénikus

környezet). Törekszünk a helyes önismeretre; az eredményes tanulási módszerek, a

rendezett környezet, a hasznos- és helyes szabadidő eltöltési formák megismertetésére.

Megtanítani a tanulókat a helyes táplálkozásra, a higiéniai szokásokra, a mindennapi

testedzés fontosságára; felkészíteni őket a kamaszkorban bekövetkező változásokra, a nemi

szerepekhez kötődő helyes viselkedésformára, a bántalmazás és iskolai erőszak

megelőzésére. Megismertetjük a környezetünkben előforduló veszélyforrásait, a baleset-

megelőzés lehetőségeit, az elsősegélynyújtás fontosságát, módjait.

Módszerek:

Biztosítjuk a rendszeres iskolaorvosi és iskolafogászati vizsgálatok, egészségügyi és

higiéniai szűrővizsgálatok megszervezését; felvilágosító előadások, egészségnapok tartását

a tananyaghoz kapcsolódó csoportos gyakorlati foglalkozások szervezését. Az öko-

program részeként helyes életvezetési szokások kialakítását; szoros kapcsolattartást a

szülői házzal; a társintézmények képviselőivel (egészségügyi szolgálat, ÁNTSZ Magyar

Ifjúsági Vöröskereszt). Az iskolai tevékenységi formák mindegyikére kiterjesztjük az

egészségfejlesztés feladatait (tanórák, napközis foglalkozások, szakkörök, sportkörök,

iskolai alkalmi programok, versenyek)

Eljárások:

Az egészségnevelés folyamata: rávezetés, felvilágosítás, meggyőzés, modellépítés,

környezetalakítás, visszacsatolás, beépülés. Az életkor adta lehetőségeken alapuló

egészségfejlesztés.

Alsó tagozaton:

Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok testnevelési, környezetismeret órán, napközi

foglalkozásokon: pl. évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos

tisztálkodás, egészséges és kulturált étkezés (az étkező szünetek rendje).

A testi felépítés megerősítése testnevelés órán, edzésen, sportversenyen, szakkörön: pl. a

kielégítő alvás és a fizikai aktivitás szerepe, az egészséges, szép test fontosságának

felismerése, az erő, gyorsaság, kitartás fejlesztése, a testi készenlét elemeinek megtanítása

(bemelegítés).

Családi életre nevelés magyar irodalom, idegen nyelv, ének, környezetismeret órán: pl.

másokról való gondoskodás, egymás kiszolgálása szerepjátékok formájában, empatikus

készségek fejlesztése (idősek, kisgyerekek, betegek ápolása, segítése).

19

Évente egy az egészséges táplálkozással, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot

szervezünk

Felső tagozaton:

A kulturált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán, szakkörön stb.:

pl. az egészséges testápolás fontossága és a felesleges kozmetikumok használata, az

egészséges táplálkozás szerepe a pubertás korban (technika, egészségtan, biológia, kémia

tantárgy keretében), a fogyókúra veszélyeinek tudatosítása (biológia és kémia órán).

A testi átalakulásra való felkészülés (osztályfőnöki, természetismeret, biológia és kémia

órán): mozgáskultúra fejlesztése (tánc, torna, akrobatikus elemek), fizikai állóképesség,

erőnlét továbbfejlesztése (fizikai megterheléssel járó sporttevékenység), a szexuális érés

okozta változások tudatosítása (osztályfőnöki, biológia órán, felvilágosításon).

Segítségnyújtási képességek fejlesztése (osztályfőnöki, biológiaórán, elsősegély nyújtási

foglalkozásokon: pl. a rosszullét vagy baleset miatti elsősegélynyújtáshoz szükséges

ismeretek megtanulása, a mentők szakszerű hívása, az egyszerűbb betegségek felismerése

és a laikus gyógyítás alapjai, önismereti feladatok, polgárvédelmi és önmentési képességek

fejlesztése.

Évente egy az egészségvédelemmel, egészségnyújtással foglalkozó projektnapot

szervezünk. Az egészségnevelés érdekében évente szervezünk látogatást szakorvosi

rendelőbe, ahol szakorvosok felvilágosító előadását hallhatják a serdülő korú tanulók.

Eszközök:

Külső és belső segítők: szülői szervezet, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus,

pszichológiai szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, rendőrség,

egyházak, alapítványok, drogügyi koordinátor.

Az iskolai programok színterei a tanítási óra, órán kívüli munka, mely megvalósulhat az

iskolában és iskolán kívül is. A gyerekeknek, szülőknek, pedagógusoknak szervezett

programokon kívül az egészségügyi prevenció, a tárgyi környezet közegészségügyi

feltételei, az egészségnevelési program része. A feladatok teljesítésében meghatározott

feladatköre van az iskola-egészségügyi szolgálat szakembereinek és az iskola

pedagógusainak.

Az iskolai egészségügyi szolgálat szakembereinek segítségére számítunk az ötödik és

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában. A közegészségügyi

szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási-

nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő

igény figyelembevétele, szabadidő-eltöltés módszerei stb.) pedig minden pedagógus

feladata.

Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítésnek az élet minden

területét fel kell ölelnie: egészséges táplálkozás, egészségtudatos testápolási

szokások, rendszeres testmozgás, lelki egészség, harmonikus életvitel, függőségre

vezető szokások (kávé, cigaretta, alkohol, drog) kerülése, emberi kapcsolatok

ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció), átgondolt szexuális magatartás,

családi életre nevelés, szándékos és véletlen balesetek megelőzése.

Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának

megszilárdításában fontos szerepet játszik az - iskolai és iskolán kívüli nevelés, a

prevenció, a nemekhez igazított pedagógia, a pozitív énkép kialakítása, az

egészséges életstílus-modell megteremtése, a hatékony kommunikáció (empátia,

tolerancia), a demokratikus környezet, az „élni tudás” elvének érvényesítése, a

20

konfliktuskezelési, illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte, a felnőttek

példamutatása, a kortárs oktatók bevonása.

Az iskolai egészségfejlesztés történhet osztályfőnöki, környezetismeret,

egészségtan modul, biológia, kémia, ill. testnevelés órán; egészségnevelés, alkalmi

esemény (sportnap, akció, egészségnap, egészséghét), önfejlesztő tréningek,

kiscsoportos megbeszélések, rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny,

mindennapos sporttevékenység, testnevelés óra, sportkör, szakkör, vagy egyéb

lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés, verseny) keretei között.

Tanórán kívüli (óraközi szünetekben vagy tanítás után folyó) egészségnevelő

módszerek alkalmazása: játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása, az

érzékszervek működésének finomítása, lazítási technikák gyakoroltatása, a helyes

légzéstechnika megtanítása, kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való

megismerkedés, mozgáskoordinációs képességek javítása, életvezetési modellek

gyűjtése és utánzása, stb.

Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek: felkészülés és

előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben, az

egészségfejlesztéshez, drogmegelőzéshez kapcsolódó témák és szaktárgyak

összekapcsolása, a kortárssegítés módszereinek elsajátítása és gyakorlása. Plakátok

és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez-vetélkedőkhöz, minden

évben egy alkalommal a felső tagozatos osztályoknak.

1.3.2 Az iskola környezeti nevelési programja

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

- a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel

elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő

szokásrendszer megalapozása;

- tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához

szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi

környezet zavartalan működését elősegíthetik;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak a környezet megóvásának szempontjából

legfontosabb ismeretekkel:

a környezet fogalmával,

a földi rendszer egységével,

a környezetszennyezés formáival és hatásaival,

a környezetvédelem lehetőségeivel,

lakóhelyünk természeti értékeivel,

lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival

Célunk:

A természetet, a közvetlen környezetet ismerő gyermekek nevelése, akik harmóniában

élnek a természettel, környezetükkel és tudatosan cselekszenek minőségének védelmében.

A környezeti nevelés nem önmagában a természeti vagy a humán környezetről szól, hanem

az ember és a környezetének kapcsolatáról. Az életkori szakaszok által determináltan a

legfontosabb a helyes szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, amelyeket

elsősorban az érzelmekre, a tudatra és az akaratra ható módszerekben kívánunk

megvalósítani. Az érdeklődés, a kíváncsiság felkeltésével, a megfigyeléssel, a közvetlen

21

tapasztalatszerzéssel, aktív cselekedtetéssel a környezetben kreatív módon élő,

környezettudatosan gondolkodó, kulturált magatartást, életvitelt tanúsító gyermeket

nevelünk.

Feladataink:

A környezeti nevelés során valóságos történéseket, jelenségeket és konfliktusokat

ismertetünk meg. A környezeti jelenségek értelmezése, a természet időbeli, térbeli,

számszerű, anyagi és működésbeli változásainak érzékelése, értelmezése, helyi, térségi,

majd globális szinten a kulcskompetenciák során. Az ember és a környezet kapcsolatai a

helyi és globális problémák tekintetében. A különböző technológiák környezetre gyakorolt

hatásai. A környezetkímélő, energiatakarékos technológiák.

Törekszünk: a helyes életviteli szokások megismertetésével a harmonikus

személyiségformálásra, a pozitív jövőkép kialakítására –és arra nevelünk, hogy az ember

és környezet kiegyensúlyozott kapcsolata az életminőséget meghatározó érték legyen.

A környezeti nevelés szakaszai:

Első alapszakasz: 1-6. évfolyam

A helyes szokások, szokásrendszerek, magatartási formák kialakítása, érzelmek,

érdeklődés, kíváncsiság felkeltése az élővilág, a természetben lezajló folyamatok iránt.

Környezetbarát aktív magatartás kialakítása spontán és irányított megfigyelésekkel, a

mindennapi életviteli szokások – vásárlás, takarékosság, hulladék, szemét-felhalmozódás,

újrahasznosítás problémáinak megismertetése. Az ivóvíz jelentősége, takarékos

vízfelhasználás módszerei, hagyományos (majdnem vegyszermentes) takarítási módszerek,

anyagok megismerése, az egészséges környezeti életvitel (szellőztetés, légzéstechnika,

egészséges táplálkozás, teljes értékű tápanyagok fogyasztása).

Második alapszakasz: 7-8. évfolyam

A kialakított szokásrendszerek működtetése, a környezettudatos gondolkodás és

magatartásformák fejlesztése (megfigyelés, megértés, rögzítés, alkalmazás, értékelés,

visszacsatolás viszonylatában). Az emberi tevékenység természetre és környezetre

gyakorolt hatásainak ismerete, az ökológiai szemléletmód kialakítása.

Adott témakörök:

településünk természeti értékei (növények, állatok, környezeti társulások);

településünk környezeti problémái: levegő, zaj, víz (ivóvíz, szennyvíz),

termőhelyek védelme (parkok, közterületek, környezetünk allergén tényezői,

növényvédő-szerek); hulladékkezelés (hulladékhasznosítás, szelektív

szemétkezelés);

velünk élő állatok tartásával kapcsolatos problémák kezelése (állattartási szokások,

állatvédelem);

ember által „felépített” környezetünk problémái (iparosítás, utak, közellátás, stb.)

A környezeti nevelés színterei:

Az iskola és követlen környezete. Tanórák: környezetismeret, természetismeret, biológia,

földrajz, kémia,osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások, szabadtéri oktatóbázison

tartott kültéri foglalkozások. Projekthét a természetvédelem „jeles napjainak” tárgykörében

Alsó- és felső tagozaton egyaránt.

Erdei iskola. A tanév során az 5-6. évfolyamon tanuló gyerekek egy hetet erdei

iskolában tölthetnek. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Az erdei iskolában az

22

oktatás meghatározott, speciális órarend szerint folyik. Az erdei iskolában az

ismeretbővítés mellett feladat még az egészséges életmód biztosítása, a fizikai

állóképesség fejlesztése, a tanulók pszichés állapotának javítása. A nyugodt,

kiegyensúlyozott légkörben, vidám, játékos hangulatban együtt töltött napok közös

élmények pótolhatatlan emberi kapcsolatokat alakítanak ki a diákok és a tanárok

között. A program helyszínén konkrét példát láthatnak a korszerű

környezetgazdálkodás lehetőségeire is.

- Tanulmányi kirándulások, gyalogos, vagy kerékpártúra szervezése a környék

természeti értékeinek megismerésére. A jeles napokhoz kötődően minden évben

iskolai szintű rendezvényt (kiállítást, vetélkedőt) szervezünk, vagy kapcsolódunk

a város rendezvényeihez.

1.3.3 A Magyar Labdarúgó Szövetség Bozsik Intézményi programja

A Magyar Labdarúgó Szövetség és a Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú

Művészeti Iskola között együttműködés jött létre.

Az együttműködés célja: Intézményünk pedagógiai programjához igazodva, a kisgyermekek

egészséges életmódra-nevelésének, testi-lelki fejlődésének, és a mindennapos testedzési

programjának elősegítése.

• A labdarúgás népszerűsítése, a sportág alapjainak szélesítése.

Az alábbiak szerint fejtjük ki közös tevékenységüket:

• A sportcsoportok az intézmény pedagógiai elvei és az MLSZ szakmai követelményei

figyelembe vételével szerveződnek és végzik tevékenységüket.

• A tevékenységi rendszerbe bevont fiúk és lányok foglalkoztatását az intézmény

létesítménybázisának igénybevételével felkészült szakemberek (testnevelő, labdarúgó edző)

végzik.

• A tanévben rendszeres foglalkozás- és játéklehetőség biztosításával, egységes képzési,

pedagógiai, egészség-nevelési, és szervezési elvek alapján működtetjük a programot.

• Elősegítjük a nevelési-közoktatási intézményen belüli rendszeres foglalkozások

megszervezését, az intézmények és diáksport egyesületek csapatai közötti mérkőzések

lebonyolítását.

Vállaljuk:

• Labdarúgó sportcsoportok szervezését az intézményében tanuló 5-14 éves fiúk és leányok

számára.

• Sportcsoportonként (minimum 10 fő) heti kétszer egy órában biztosítjuk a gyerekek

rendszeres, szakszerű foglalkoztatását, a megfelelő sportlétesítmények használatát.

• Regisztrált sportcsoportokkal részt veszünk az MLSZ őszi, téli, tavaszi körzeti tornákon,

grassroots fesztiválokon.

• Biztosítjuk a regisztrált gyermek iskolaorvosi vizsgálaton való részvételét a tanév folyamán.

• Az alsós osztályok bevonásával sulibajnokságot rendezünk, amelyről informatikai

nyilvántartást készítünk.

• Elősegítjük a kiválasztott tehetséges gyermekek labdarúgó egyesülethez/klubhoz irányítását.

• Segítjük a labdarúgásban tehetséges, a tanulásban lemaradó regisztrált gyermekek

felzárkóztatását.

23

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A nevelés eszköztárát gazdagítani kell

az együttműködés és a kooperáció módszereivel. A tanár és a diák munkakapcsolatát új

alapokra kell helyezni. Az adaptív tanulásszervezés a tanulók közötti különbségeket

elfogadja, és a három alapvető szükségletekre összpontosít. Arra, hogy minden gyerek:

tartozzék valahová, legyen fontos, számítsanak rá (kapcsolat)

legyen képes megtenni valamit, hihessen magában (kompetencia)

legyen önálló, tudja szabályozni cselekedeteit (autonómia)

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének

tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek

elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –

önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a

tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók

a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési

normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok:

A közösségnevelés direkt módon az osztályfőnöki órán az osztályfőnök vezetésével valósul

meg. Osztályfőnöki órák keretében az iskola pedagógusai személyes, értékorientációs,

interperszonális, szociális és állampolgári kompetenciákat fejlesztenek, testi-lelki egészségre

nevelnek és felkészítenek a felnőttlét szerepeire.

24

A közösség szerkezetének folyamatos fejlesztése és a követelmények beépítése, a

szokásrendszer kialakítása az iskolába lépéstől minden nevelőnek kiemelt feladata.

1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A közösség fejlesztését nagyban segítik az iskolai és évfolyamszintű projektek, témahetek,

amelyben a munkamegosztás, kooperáció fontos szerepet kap. Erősíti a közösség kohézióját.

1.4.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai:

A tanulók iskolai élete alakításának szervezeti kerete a diákönkormányzat. Az

osztályközösségek képviselőit évenkénti választással az osztályok delegálják. Az információ

áramlása rajtuk keresztül is történik. Az iskolai közösség – tanulók által is elfogadott

szabályainak (házirend) betartását és betartatását a diákügyeletesek segítik.

A közösségek élhetnek azzal a jogukkal, hogy panaszuk esetén kérjék a diáktanács segítségét.

A diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal az iskola vezetése és pedagógusai,

illetőleg a tanulók közösen meg tudják beszélni a tanulói jogok érvényesülését, az esetleges

problémákat, megkeresve a továbblépés lehetőségeit.

Évente egy alkalommal megrendezzük a diákönkormányzat napját, amely tanítás nélküli

munkanap. A szülők, tanulók és pedagógusok jó kapcsolatának alakítása érdekében ez a nap a

családi sportnap. A diákönkormányzat kezdeményezhet és szervezhet osztály- és iskolai

rendezvényeket, pl. farsang.

1.4.4 A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakör

Az iskola pedagógusainak munkáját, a tanulók szabadidő-szervezését, a közösségi élet

kialakítását segítik a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben

foglalkoztatottak.

25

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai és az önértékelés

1.5.1 A pedagógusok alapvető feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt

pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által

meghatározott feladatok ellátásával töltse.

Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással lekötött

munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidő feletti részében a nevelést-

oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet,

továbbá eseti helyettesítést lásson el.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek,

éves programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási

órákon

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a

különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási

órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló

szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

26

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű,

valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a

felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

korrepetálása, segítése, mentorálása.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók

felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók körében.

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok

szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a

kirándulásokon.

Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

27

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil

szervezeteiben.

A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,

értékelés) lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók,

a szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus

kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

28

1.5.2 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

Az osztályfőnök feladatai

Az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív

osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.

Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és

elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők

és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban

értesíti.

Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja

a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése

érdekében intézkedést tart szükségesnek.

A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadóórákat szervez.

Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi

felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.

Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és

erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,

fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

Figyelemmel követi a magatartásfüzetbe beirt bejegyzéseket és azt minden hónapban értékeli.

Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás

és szorgalom osztályzatára.

Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi

munkájának dicsérettel történő elismerésére.

A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben,

majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot

tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az

osztálynaplóban havonként összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt

rendelkezések alapján jár el.

29

A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,

azokra előre felkészül.

Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási

és továbbtanulási lehetőségekkel.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki

tanmenet).

Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén

gondoskodik azok pótlásáról.

Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató

füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

A tanév elején összeállított munkaterv

Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek

tervezett témái.

Az osztály diákközösségének vezetői.

Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról:

Tanulók száma, ebből leány

Állami nevelt (gondozott)

Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

Sajátos nevelési igényű tanuló

Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanuló

Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

Más településről bejáró tanuló

30

Nem magyar állampolgár

Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról:

Tanulók száma

Osztályozott tanulók száma és aránya

Osztályozatlan tanulók száma és aránya

Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

Az osztály tanulmányi átlaga

Kitűnő tanulók száma és aránya

Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

A bukások száma tantárgyanként

A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az elért

helyezések)

Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma és

az elért helyezések)

Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,

matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és

aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és

aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók száma és

aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési

szempontjai az első félév és a tanév végén

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új

tanulók, távozók).

Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális elvárásai,

hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi munka).

A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók,

a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel

küzdő tanulók).

31

A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények

felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a

szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

Az osztályfőnöki órák témái

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki

óráin:

A házirend szabályainak megbeszélése.

Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.

A kerékpáros közlekedés szabályai.

Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák:

Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és

kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a

szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

igénybe vételével.

Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.

Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása

céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.

Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak

emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról

és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

Osztálykirándulás előkészítése.

32

1.5.3 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai -PEDAGÓGUSOK

1.Pedagógiai módszertani felkészültség

Önértékelési

szempont

Intézményi elvárás

Milyen a módszertani

felkészültsége?

Milyen módszereket

alkalmaz a tanítási

órákon és egyéb

foglalkozásokon?

Ismeri és tudatosan alkalmazza a szakterülete, tantárgya

sajátosságaihoz igazodó megismerési folyamatokat, nevelési, tanítási

módszereket, eszközöket.

Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos tudást tükröz.

Ismeri és alkalmazza-

e a

tanulócsoportoknak,

különleges

bánásmódot

igénylőknek

megfelelő, változatos

módszereket?

Ismeri a szakterülete, tantárgya szempontjából fontos

információforrásokat, azok pedagógiai felhasználásának lehetőségeit,

megbízhatóságát, etikus alkalmazását.

Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot

igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.

Hogyan értékeli az

alkalmazott

módszerek beválását?

Hogyan használja fel

a mérési és értékelési

eredményeket saját

pedagógiai

gyakorlatában?

Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai

gyakorlatában.

Hogyan, mennyire

illeszkednek az általa

alkalmazott

módszerek a

tananyaghoz?

Ismeri az intézményében folyó pedagógiai munka tartalmi

meghatározására és szervezésére vonatkozóan alkalmazott, a

Kormány és az oktatásért felelős miniszter által kiadott tantervi

szabályozó dokumentumokat és az intézménye pedagógiai

programjának a saját szakterületére vonatkozó főbb tartalmait.

Fogalomhasználata szakszerű, az adott pedagógiai helyzethez

igazodó..

Ismeri és tudatosan felhasználja szakterülete, tantárgya kapcsolatait

más műveltségterületekkel, tantárgyakkal.

33

2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges

önreflexiók

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Milyen a pedagógiai

tervezőmunkája:

tervezésidokumentumok,

tervezési módszerek,

nyomonkövethetőség,

megvalósíthatóság,

realitás?

A gyermekek, a tanulók fejlettségére is figyelemmel bevonja őket

a nevelés-oktatás és a tanulás-tanítás tervezésébe.

Hogyan viszonyul

egymáshoz a tervezés és

megvalósítás?

Egységes rendszerbe illesztve tervezi az adott pedagógiai céloknak

megfelelő stratégiát, folyamatot, munkaformát, módszereket,

eszközöket.

Tervező tevékenysége során a tanulási folyamatba illeszti a

foglalkozáson, a tanórán kívüli ismeret- és tapasztalatszerzési

lehetőségeket.

Terveiben szerepet kap a gyermekek, tanulók motiválása,

motivációjuk fejlesztése.

Megtervezi a gyermekek, a tanulók és nevelt, oktatott csoportok

értékelésének módszereit, eszközeit.

A tervezés során hogyan

érvényesíti a Nemzeti

alaptanterv és a

pedagógiai program

nevelési céljait, hogyan

határoz meg pedagógiai

célokat, fejlesztendő

kompetenciákat?

Tervei készítése során figyelembe veszi az intézménye

vonatkozásában alkalmazott tantervi, tartalmi és az intézményi

belső elvárásokat, valamint az általa nevelt, oktatott egyének és

csoportok fejlesztési céljait.

Hogyan épít tervező

munkája során a tanulók

előzetes tudására és a

tanulócsoport

jellemzőire?

Pedagógiai fejlesztési terveiben kiemelt szerepet kap a gyermekek,

tanulók tevékenységeinek fejlesztése.

Tervező tevékenységében épít a szociális tanulásban rejlő

lehetőségekre.

A gyermekek, tanulók optimális fejlődését elősegítő, az egyéni

fejlődési sajátosságokhoz igazodó, differenciált tanítási-tanulási

folyamatot tervez.

.

34

3. A tanulás támogatása

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Mennyire tudatosan, az

adott helyzetnek

mennyire megfelelően

választja meg és

alkalmazza a

tanulásszervezési

eljárásokat?

Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát.

Hogyan motiválja a

tanulókat? Hogyan kelti

fel a tanulók

érdeklődését, és hogyan

köti le, tartja fenn a

tanulók figyelmét,

érdeklődését?

Felkelti és fenntartja a gyermekek, a tanulók érdeklődését.

A tanulás támogatása során épít a gyermekek, tanulók egyéni

céljaira és szükségleteire, a gyermek- és tanulócsoport

sajátosságaira.

Hogyan fejleszti a

tanulók gondolkodási,

probléma- megoldási és

együttműködési

képességét?

Feltárja és szakszerűen kezeli a tanulási folyamat során tapasztalt

megértési nehézségeket.

Fejleszti a gyermekek, a tanulók tanulási képességeit.

Milyen tanulási teret,

tanulási környezetet hoz

létre a tanulási

folyamathoz?

A gyermekek, a tanulók hibázásait, tévesztéseit a tanulási

folyamat szerves részeinek tekinti, és a megértést elősegítő módon

reagál rájuk.

Támogatja a gyermekek, a tanulók önálló gondolkodását, elismeri,

és a tanítás-tanulási folyamat részévé teszi kezdeményezéseiket és

ötleteiket.

Nyugodt és biztonságos nevelési, tanulási környezetet teremt.

Hogyan alkalmazza a

tanulási folyamatban az

információ-

kommunikációs

technikákra épülő

eszközöket, a digitális

tananyagokat? Hogyan

sikerül a helyes arányt

kialakítania a

hagyományos és az

információ-

kommunikációs

technológiák között?

Ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat a hagyományos és az info-

kommunikációs eszközök célszerű, kritikus, etikus használatára a

tanulás folyamatában.

Az önálló tanuláshoz szakszerű útmutatást és megfelelő tanulási

eszközöket biztosít.

35

4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos

helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez,

oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Hogyan méri fel a

tanulók értelmi, érzelmi,

szociális és erkölcsi

állapotát? Milyen

hatékony tanuló-

megismerési technikákat

alkalmaz?

Tudatosan alkalmazza a gyermekek, a tanulók sokoldalú

megismerését szolgáló pedagógiai-pszichológiai módszereket.

Hogyan jelenik meg az

egyéni fejlesztés, a

személyiségfejlesztés a

pedagógiai munkájában,

a tervezésben (egyéni

képességek, adottságok,

fejlődési ütem,

szociokulturális háttér)?

Tudatosan teremt olyan pedagógiai helyzeteket, amelyek segítik a

gyermekek, a tanulók komplex személyiségfejlődését.

Tiszteletben tartja a gyermekek, a tanulók személyiségét,

tudatosan keresi a bennük rejlő értékeket, a gyermekekhez, a

tanulókhoz felelősen és elfogadóan viszonyul.

A nevelés-oktatás folyamatában a gyermekek, a tanulók értelmi,

érzelmi, szociális és testi sajátosságaira egyaránt kiemelt

figyelmet fordít.

Megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal az érintett

korosztályra a tantervi, tartalmi szabályozókban meghatározott

egyetemes emberi, európai és nemzeti értékeket és azok

tiszteletére neveli őket.

Milyen módon

differenciál, hogyan

alkalmazza az adaptív

oktatás gyakorlatát?

Az együttnevelés keretei között is módot talál a gyermekek, a

tanulók esetében az egyéni fejlődés lehetőségeinek

megteremtésére.

Milyen terv alapján,

hogyan foglalkozik a

kiemelt figyelmet

igénylő tanulókkal, ezen

belül a sajátos nevelési

igényű, a beilleszkedési,

tanulási, magatartási

nehézséggel küzdő, a

kiemelten tehetséges

tanulókkal, illetve a

hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű

tanulókkal?

Felismeri a gyermekek, a tanulók személyiségfejlődési – és az

esetleg jelentkező tanulási nehézségeit - s képes számukra

hatékony segítséget nyújtani, vagy szükség esetén más

szakembertől segítséget kérni.

Tudatos értékválasztásra és a saját értékrendjük kialakítására

ösztönzi a gyermekeket, a tanulókat.

Felismeri a gyermekekben, a tanulókban a tehetség ígéretét, és

tudatosan segíti annak kibontakozását.

36

5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés,

nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység,

osztályfőnöki tevékenység

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Milyen módszereket,

eszközöket alkalmaz a

közösség belső

struktúrájának feltárására?

Pedagógiai tevékenységében a nevelt, oktatott gyermekek,

tanulók életkorából következő fejlődés-lélektani jellemzőik

ismerete tükröződik.

Hogyan képes olyan

nevelési, tanulási

környezet kialakítására,

amelyben a tanulók

értékesnek, elfogadottnak

érezhetik magukat,

amelyben megtanulják

tisztelni, elfogadni a

különböző kulturális

közegből, a különböző

társadalmi rétegekből jött

társaikat, a különleges

bánásmódot igénylő, és a

hátrányos helyzetű

tanulókat is?

A gyermekeket, tanulókat egymás elfogadására, tiszteletére,

kölcsönös támogatására, előítélet-mentességre neveli.

Pedagógiai feladatai során figyelembe veszi és értékként

közvetíti a gyermekek, a tanulók és tanulóközösségek eltérő

kulturális, társadalmi hátteréből adódó sajátosságokat.

Ösztönzi a gyermekek, a tanulók közötti véleménycserét,

fejleszti kommunikációs képességeiket, fejleszti a tanulókban az

érvelési kultúrát.

A pedagógus az általa vezetett, fejlesztett gyermek- és

tanulócsoportok fejlesztését a közösségfejlesztés folyamatának

ismeretére, és a csoportok tagjainak egyéni és csoportos

szükségleteire, sajátosságaira alapozza.

Hogyan jelenik meg a

közösségfejlesztés a

pedagógiai munkájában

(helyzetek teremtése,

eszközök, az intézmény

szabadidős

tevékenységeiben való

részvétel)?

Megteremti az általa irányított nevelési, oktatási folyamat során

az együttműködési képességek fejlődéséhez szükséges

feltételeket.

A gyermekek, a tanulók nevelése, oktatása során a közösség

iránti szerepvállalást erősítő pedagógiai helyzeteket teremt.

Melyek azok a probléma-

megoldási és

konfliktuskezelési

stratégiák, amelyeket

sikeresen alkalmaz?

Szakszerűen és eredményesen alkalmazza a konfliktusok

megelőzésének és kezelésének módszereit.

.

37

6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése,

elemzése

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Milyen ellenőrzési és

értékelési formákat

alkalmaz?

Változatos, a szakterülete, a tantárgya sajátosságainak és az adott

nevelési helyzetnek megfelelő ellenőrzési-értékelési módszereket

használ.

Pedagógiai céljainak megfelelő ellenőrzési, értékelési eszközöket

választ vagy készít.

Változatos pedagógiai értékelési módszereket alkalmaz, a

nevelési-oktatási folyamatban célzottan alkalmazza a

diagnosztikus, a fejlesztő és összegző értékelési formákat.

.

Az értékelési módszerek alkalmazása során figyelembe veszi azok

várható hatását a gyermekek, a tanulók személyiségének

fejlődésére.

Mennyire támogató,

fejlesztő szándékú az

értékelése?

A tantervi tartalmakat a gyermekek, a tanulók egyéni pedagógiai-

pszichológiai szükségleteihez is igazodva eredményesen és

adaptívan alkalmazza.

A gyermeki, a tanulói tevékenység rendszeres ellenőrzésének

eredményeit szakszerűen elemzi, értékelésüket rendszeresen

felhasználja fejlesztési céljainak, feladatainak kijelölésében.

Milyen visszajelzéseket

ad a tanulóknak?

Visszajelzései

támogatják-e a tanulók

önértékelésének

fejlődését?

A gyermekeknek, a tanulóknak személyre szabott értékelést ad.

A gyermekek, a tanulók számára adott visszajelzései

rendszeresek, egyértelműek, tárgyilagosak.

Elősegíti a gyermekek, a tanulók önértékelési képességének

kialakulását, fejlődését.

Az intézményi pedagógiai programmal összhangban alkalmazott

pedagógiai ellenőrzési és értékelési rendszert és módszereket,

azok szempontjait az általa megkezdett nevelési-oktatási folyamat

elején megismerteti a gyermekekkel, a tanulókkal, a szülőkkel.

38

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Szakmai és nyelvi

szempontból igényes-e a

nyelvhasználata (a

tanulók életkorának

megfelelő szókészlet,

artikuláció,

beszédsebesség stb.)?

Tevékenysége során az intézményi pedagógiai programhoz

igazodóan és a pedagógiai céljainak megfelelően érthetően és

hitelesen kommunikál.

Milyen a tanulókkal az

osztályteremben (és azon

kívül) a

kommunikációja,

együttműködése?

A gyermekekkel, a tanulókkal történő együttműködés elveit és

formáit az alkalmazott pedagógiai program és az intézményi

dokumentumok keretei között a gyermekek, a tanulók

személyiségfejlődését figyelembe véve alakítja ki és valósítja meg.

Milyen módon működik

együtt pedagógusokkal

és a pedagógiai munkát

segítő más felnőttekkel a

pedagógiai folyamatban?

A gyermekek, a tanulók nevelése-oktatása érdekében

kezdeményezően együttműködik a pedagógustársaival, a pedagógiai

munkát segítő szakemberekkel és szülőkkel.

Reális önismerettel

rendelkezik-e? Jellemző-

e rá a reflektív

szemlélet? Hogyan

fogadja a

visszajelzéseket?

Képes-e önreflexióra?

Képes-e önfejlesztésre?

Szakmai megbeszéléseken kifejti, képviseli az álláspontját, képes

másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.

Igényli a pedagógiai munkájával kapcsolatos rendszeres

visszajelzéseket, nyitott azok befogadására.

39

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Önértékelési szempont Intézményi elvárás

Saját magára

vonatkozóan hogyan

érvényesíti a folyamatos

értékelés, fejlődés,

továbblépés igényét?

Tisztában van személyiségének sajátosságaival, és alkalmazkodik

a szerepelvárásokhoz.

Pedagógiai munkáját reflektivitás jellemzi.

Mennyire tájékozott

pedagógiai kérdésekben,

hogyan követi a

szakmában történteket?

Fontos számára szakmai tudásának folyamatos megújítása, a

megszerzett tudását a pedagógiai gyakorlatában eredményesen

alkalmazza.

Hogyan nyilvánul meg

kezdeményezőképessége,

felelősségvállalása a

munkájában?

A pedagógiai feladatok megoldásában együttműködik

pedagógustársaival, munkaközösségeivel, a nevelő-oktató munkát

segítő munkatársaival, a gyermek, tanuló fejlődését támogató más

szakemberekkel.

Részt vesz szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel,

javaslataival kezdeményező szerepet is vállal.

40

1.5.4 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai -VEZETŐ

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Milyen módon biztosítja, hogy

a tanulás a tanulói eredmények

javulását eredményezze?

Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő

nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok

meghatározásában.

A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a

kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz

igazítja.

A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai

folyamatként kezeli.

Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak

érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre

vonatkozó deklarált céljait.

Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a

tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.

A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító

nevelő–oktató munkát vár el.

Hogyan biztosítja a mérési,

értékelési eredmények

beépítését a tanulási-tanítási

folyamatba?

Az intézményi működést befolyásoló azonosított,

összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket

felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az

intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében,

különösen a tanulás és tanítás szervezésében és

irányításában.

A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló

információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és

levonja a szükséges szakmai tanulságokat.

Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén

alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról,

változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a

tanuló fejlesztése érdekében.

Hogyan biztosítja a fejlesztő

célú értékelést, visszajelzést,

reflektivitást az intézmény

napi gyakorlatában?

Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók

értékelésének közös alapelveit és követelményeit, melyekben

hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés

beépül a pedagógiai kultúrába.

A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési

gyakorlatában is.

41

Hogyan gondoskodik arról,

hogy a helyi tanterv, a

tanmenetek, az alkalmazott

módszerek a tanulói

igényeknek megfeleljenek, és

hozzájáruljanak a

továbbhaladáshoz?

Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak

érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv

követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.

Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának

vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony

nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit

biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére.

Hogyan működik a

differenciálás és az adaptív

oktatás az intézményben és

saját tanítási gyakorlatában?

Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását

célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni

fejlesztést.

Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók

speciális támogatást kapjanak.

Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett

tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a

lemorzsolódás megelőzése érdekében.

42

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan vesz részt az

intézmény jövőképének

kialakításában?

A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az

intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és

várható változásokat.

Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének,

értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek

megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.

Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei,

célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott

jövőképpel fejlesztő összhangban vannak.

Hogyan képes reagálni az

intézményt érő kihívásokra,

változásokra?

Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat,

konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások

szükségességének okait.

A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint

a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja

kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.

Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni,

értékelni és végrehajtani.

Hogyan azonosítja azokat a

területeket, amelyek stratégiai

és operatív szempontból

fejlesztésre szorulnak?

Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.

Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és

gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a

belső és a külső intézményértékelés eredményét.

Milyen lépéseket tesz az

intézmény stratégiai céljainak

elérése érdekében?

Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek

lebontását és összehangolását, biztosítja azok

megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.

A stratégiai célok eléréséhez szükséges

feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok

végrehajthatók.

A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a

célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket

meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít.

Hogyan teremt a környezete

felé és a változásokra nyitott

szervezetet?

Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit

a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az

önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb

források).

A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulás- tanítás

eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket,

innovációkat, fejlesztéseket.

43

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan azonosítja erősségeit,

vezetői munkájának

fejlesztendő területeit, milyen

az önreflexiója?

Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit,

felhasználja az eredményeit.

Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák

véleményére.

Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri

erősségeit és korlátait.

Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a

tanulási folyamat részeként értékeli.

Hogyan fejleszti saját vezetői

tevékenységét, hatékonyságát?

Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy

tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok

eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.

Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések,

saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti.

Milyen mértékű

elkötelezettséget mutat önmaga

képzése és fejlesztése iránt?

A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új

szakmai információkat és elsajátítja azokat.

Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői

képességeit.

Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja,

magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.)

Időarányosan hogyan

teljesülnek a vezetői

programjában leírt célok

feladatok? Mi indokolja az

esetleges változásokat,

átütemezéseket?

A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe

veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.

Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat

tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a

nevelőtestület és valamennyi érintett számára.

44

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan osztja meg a vezetési

feladatokat a vezetőtársaival,

kollégáival.

A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét

egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.

A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai

munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és

hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja.

Hogyan vesz részt személyesen

a humán erőforrás

ellenőrzésében és

értékelésében?

Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi

ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos

önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és

működtetésében.

Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában,

megbeszélésében.

A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő

szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál.

Hogyan inspirálja, motiválja és

bátorítja az intézményvezető a

munkatársakat?

Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.

Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.

Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik

megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének

erősségeire épít.

Hogyan tud kialakítani

együttműködést, hatékony

csapatmunkát a kollégák

között?

Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb

csoportokat (projektcsoport például intézményi

önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának

tükrében részt vesz a team munkában.

Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli

együttműködéseket.

A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot

működtet (törzskar, tágabb körű vezetés – például

munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői

képviselők stb. bevonásával).

Milyen módon biztosítja és

támogatja az érintettek, a

nevelőtestület, az intézmény

igényei, elvárásai alapján

kollégái szakmai fejlődését?

Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra

van szüksége az intézménynek.

A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja

össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak,

valamint a munkatársak szakmai karriertervének.

Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit.

Hogyan gazdálkodik a

rendelkezésére álló

humánerőforrással, hogyan

kezeli a szükséges változásokat

(bővítés, leépítés, átszervezés)?

Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek

alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.

Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés)

személyesen vesz részt az intézményi folyamatok,

változások alakításában, irányításában.

45

Hogyan vonja be a vezető az

intézményi döntéshozatali

folyamatba a pedagógusokat?

Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő

döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény

munkatársait és partnereit

A döntésekhez szükséges információkat megosztja az

érintettekkel.

Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe

véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat.

Mit tesz a nyugodt

munkavégzésre alkalmas,

pozitív klíma és támogató

kultúra megteremtése

érdekében?

Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi

körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.

Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a

konfliktushelyzeteket.

Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény

szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot

támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és

betartott szabályok betartatása).

Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást,

az újszerű ötleteket.

46

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan történik a

jogszabályok figyelemmel

kísérése?

Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését

befolyásoló jogi szabályozók változásait.

A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges

jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja.

Hogyan tesz eleget az

intézményvezető a

tájékoztatási

kötelezettségének?

Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs

eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus,

közösségi média stb.) működtet.

A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű

kommunikáción alapul.

Hogyan történik az intézményi

erőforrások elemzése, kezelése

(emberek, tárgyak és eszközök,

fizikai környezet)?

Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg.

(egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülése, stb.)

Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint

létesítmény, és a használt eszközök biztonságos

működtetésének megszervezése (például tanműhelyek,

sportlétesítmények eszközei, taneszközök).

Hogyan biztosítja az

intézményvezető az intézményi

működés nyilvánosságát, az

intézmény pozitív arculatának

kialakítását?

Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak

megfelelően hozza nyilvánosságra.

A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás

érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat

működtet.

Hogyan biztosítja az

intézményi folyamatok,

döntések átláthatóságát?

Szabályozással biztosítja a folyamatok

nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.

Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt.

Milyen, a célok elérését

támogató kapcsolatrendszert

alakított ki az

intézményvezető?

Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének

azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és

elégedettségének megismerésében.

Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a

partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK,

iskolaszék, intézményi tanács, szülői szervezet) történő

kapcsolattartásban.

Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően

hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi,

pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

47

1.5.5 Az önértékelés szempontjai és intézményi elvárásai - INTÉZMÉNY

1. Pedagógiai folyamatok - Tervezés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan valósul meg a

stratégiai és operatív tervezés?

Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és

operatív dokumentumainak koherens kialakítását.

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az

intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények

értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai,

munkaerőpiaci és más külső mutatók (például

szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése,

feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az

intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.

A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az

intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben

megtörténik

Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti

együttműködés.

Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a

korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további

ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk

feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az

önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.

Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai

dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel.

Milyen az intézményi stratégiai

terv és az oktatáspolitikai

köznevelési célok viszonya; az

operatív tervezés és az

intézményi stratégiai célok

viszonya?

Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak

oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek.

Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony

megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon

követhető.

48

1. Pedagógiai folyamatok - Megvalósítás

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan történik a tervek

megvalósítása?

A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott,

amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei.

(Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési

terv stb. aktuális céljai, feladatai.)

Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves

intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai

munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati

megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a

diákönkormányzat bevonásával történik.

Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a

módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.

Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre,

tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a

személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási

eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak

elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését

szolgálják.

Milyen az intézmény

működését irányító éves tervek

és a beszámolók viszonya,

hogyan épülnek egymásra?

Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek

A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a

következő tanév tervezése.

A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi

önértékelési rendszerhez.

Milyen a pedagógusok éves

tervezésének, és a terv

tényleges megvalósulásának a

viszonya?

A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott

célok, feladatok – a csoport, valamint a sajátos nevelési

igényű tanulók adottságait figyelembe véve – megjelennek a

pedagógus tervező munkájában és annak ütemezésében.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben

foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.

A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a

naplókban, valamint a tanulói produktumokban.

49

1. Pedagógiai folyamatok - Ellenőrzés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan működik az ellenőrzés

az intézményben?

Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az

intézményben belső ellenőrzést végeznek.

Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal,

milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.

Az intézmény azonosítja az egyes feladatok

eredményességének és hatékonyságának méréséhez,

értékeléséhez szükséges mutatókat.

A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi,

elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.

Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi

önértékelésben.

Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések

megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek)

megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges

feladatokat ütemezi és végrehajtja.

50

1. Pedagógiai folyamatok - Értékelés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan történik az

intézményben az értékelés?

Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és

objektíven történik.

Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény

munkacsoportot szervez.

Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a

nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével

összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.

Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak

elégedettségméréseinek eredményeit.

Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket

elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület).

Milyen a pedagógiai

programban meghatározott

tanulói értékelés működése a

gyakorlatban?

Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a

tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére

vonatkozó mérési rendszer működik.

A tanulók értékelése az intézmény szabályzó

dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös

alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján

folyik.

Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan

követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik,

és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják,

szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.

A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési

terveknek megfelelően történik az egyénre szabott

értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.

A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan

visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének.

51

1. Pedagógiai folyamatok - Korrekció

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Mi történik az ellenőrzés

eredményeivel?

Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak

elkészítése, módosítása során megtörténik az ellenőrzések

során feltárt információk felhasználása.

Mi történik a mérési, értékelési

eredményekkel?

(Elégedettségmérés,

intézményi önértékelés,

pedagógus-értékelés, tanulói

kompetenciamérés, egyéb

mérések.)

Ötévente megtörténik az önértékelés keretében a mérési

eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések

meghatározása. Ezt követően az intézmény a mérési-

értékelési eredmények függvényében szükség esetén

korrekciót végez.

Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló

információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív

terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő

tanulók ellátására.

A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó

gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni

erősségek) és külső erőforrások (például pályázati

lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és

bevonása természetes gyakorlata az intézménynek.

52

2. Személyiségfejlesztés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan valósulnak meg a pedagógiai

programban rögzített

személyiségfejlesztési feladatok?

A beszámolókban és az intézményi önértékelésben

követhetők az eredmények (különös tekintettel az

osztályfőnökök tevékenységére, a diákönkormányzati

munkára, egyéni fejlesztésre).

Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az

iskolát.

Hogyan ismerik meg az egyes tanulók

személyes és szociális készségeit,

képességeit?

A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket,

technikákat használnak az intézményben erre a célra.

Hogyan fejlesztik az egyes tanulók

személyes és szociális képességeit

(különös tekintettel a kiemelt

figyelmet igénylő tanulókra)?

A figyelem középpontjában a tanulók

kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.

A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a

személyes és szociális képességek fejlesztésére.

A pedagógusok megosztják egymással ezirányú

módszertani tudásukat.

A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon

követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat

hajtanak végre.

A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető

az intézmény dokumentumaiban,

a mindennapi gyakorlatban (tanórai, tanórán

kívüli foglalkozásokon),

DÖK programokban.

Hogyan történik a tanulók szociális

hátrányainak enyhítése?

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél

rendelkeznek a pedagógusok megfelelő

információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő,

fejlesztő és oktató munkájukban.

Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa

információkkal rendelkezik minden tanuló

szociális helyzetéről.

Az intézmény támogató rendszert működtet:

Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást

szervez.

Integrációs oktatási módszereket alkalmaz.

Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai

támogató hálózattal.

53

Hogyan támogatják az önálló tanulást,

hogyan tanítják a tanulást?

Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény

pedagógiai programjával összhangban történik a

nevelési- oktatási módszerek, eljárások kiválasztása

vagy kidolgozása, és azok bevezetésének

megtervezése.

Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és

sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett

figyelmet kapnak.

Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai

programjával összhangban alkalmaznak korszerű

nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat,

technikákat; használják a tanulás tanításának

módszertanát.

Hogyan történik az egyes tanulói

teljesítmények értékelése?

Az intézményben a tanulók teljesítményének

értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai

programban megfogalmazottak alapján egyedi és

fejlesztésközpontú.

Az intézmény vezetése – a pedagógiai programban

meghatározottak szerint – számon kéri a tanulói

teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon

követését is.

A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést

a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik.

Hogyan történik a tanulók egészséges

és környezettudatos életmódra

nevelése?

Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés

elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban

előírtak szerint a munkatervben szerepel, a

beszámolókból követhető.

A téma megjelenik a tervezésben és a

tanórákon/foglalkozásokon, nyomon követhető a

tanulói dokumentumokban.

A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók

a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit.

54

2. Közösségfejlesztés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan segíti az intézmény a tanulók

együttműködését?

A stratégiai programokban és az operatív tervekben

szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja

az intézmény.

A beszámolókból követhetők az alapelvek és a

feladatok megvalósításának eredményei, különös

tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat

tevékenységére.

Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint

a tanulók közötti folyamatos információcseréről és

együttműködésről.

Az intézmény közösségépítő

tevékenységei hogyan, milyen keretek

között valósulnak meg?

Az intézmény közösségi programokat szervez.

Közösségi programokat szervez a diákönkormányzat.

A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek

a közösségfejlesztésben.

55

1. Eredmények

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Milyen eredményességi mutatókat

tartanak nyilván az intézményben?

Az intézmény pedagógiai programjának egyik

prioritása a tanulás-tanítás eredményessége.

Nyilvántartják és elemzik az intézményi

eredményeket:

kompetenciamérések eredményei

tanév végi eredmények – tantárgyra, 2 évre

vonatkozóan

versenyeredmények: országos szint, megyei

szint, tankerületi szint, települési szint

továbbtanulási mutatók

vizsgaeredmények

elismerések

lemorzsolódási mutatók (évismétlők,

magántanulók, kimaradók, lemaradók)

Milyen szervezeti eredményeket tud

felmutatni az intézmény?

Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó

eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.

Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez

kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása

eredményes.

Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy

többsége hozzájárul.

Az intézmény rendelkezik valamilyen külső

elismeréssel.

Hogyan hasznosítják a belső és külső

mérési eredményeket?

Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási

eredményességről szóló információk belső

nyilvánosságáról.

Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai

tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi

feladat.

A belső és külső mérési eredmények elemzését

felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit

és fejleszthető területeit.

A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési

terveket fogalmaz meg.

Hogyan kísérik figyelemmel a

tanulók további tanulási útját?

A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.

Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás

kiépítésére és az információcsere fenntartására.

56

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Milyen pedagógus szakmai

közösségek működnek az

intézményben, melyek a fő

tevékenységeik?

Az intézményben a különböző szakmai

pedagóguscsoportok együttműködése jellemző

(munkaközösségek, egy osztályban tanító

pedagógusok közössége).

A pedagógusok szakmai csoportjai maguk

alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv

szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi

célok figyelembe vételével határozzák meg.

A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre

tisztázott.

Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az

intézményen belüli együttműködéseket, és az

intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a

munkájukra.

A munkaközösségek bevonásával történik a

pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése,

értékelése.

Hogyan történik a belső

tudásmegosztás az intézményben?

Az intézményben rendszeres, szervezett a belső

továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése,

támogatása.

A belső tudásmegosztás működtetésében a

munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

Hogyan történik az információátadás

az intézményben?

Kétirányú információáramlást támogató

kommunikációs rendszert alakítottak ki.

Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony

az információáramlás és a kommunikáció.

Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális

és papíralapú eszközeivel.

Az intézmény munkatársai számára biztosított a

munkájukhoz szükséges információkhoz és

ismeretekhez való hozzáférés.

Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon

történik, résztvevői a témában érdekeltek.

A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos

információk szóban vagy írásban folyamatosan

eljutnak a munkatársakhoz.

57

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Melyek az intézmény legfontosabb

partnerei?

Az intézmény pedagógiai programjával összhangban

a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek

azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek

kijelölése.

Mi az egyes partneri kapcsolatok

tartalma?

A külső partnerek köre ismert az intézmény

munkavállalói számára

Hogyan kapnak tájékoztatást a

partnerek az intézmény

eredményeiről?

Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon

eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.

Az intézmény a helyben szokásos módon

tájékoztatja külső partereit (az információátadás

szóbeli, digitális vagy papíralapú).

Hogyan vesz részt az intézmény a

közéletben (települési szint,

járási/tankerületi szint, megyei szint,

országos szint)?

Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi,

szakmai szervezetek munkájában és a helyi

közéletben.

A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a

különböző helyi/regionális rendezvényeken.

.

58

6. A pedagógiai munka feltételei - Tárgyi, infrastrukturális feltételek

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan felel meg az infrastruktúra az

intézmény képzési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai

program megvalósításához szükséges

infrastruktúrát, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.

A környezet kialakításában hogyan

érvényesülnek a környezettudatosság,

környezetvédelem szempontjai? (Pl.

szelektív hulladékgyűjtés.)

A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló

fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint

tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet

kialakítását.

Hogyan felel meg az intézményi

tárgyi környezet a különleges

bánásmódot igénylő tanulók

nevelésének, oktatásának?

Arra törekszik, hogy a fejlesztés megtörténjen, és

ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi

eszközök.

Milyen az IKT-eszközök

kihasználtsága?

Az intézmény az IKT-eszközeit rendszeresen

alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök

kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon

követhető.

6. A pedagógiai munka feltételei – Személyi feltételek

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan felel meg a humán erőforrás

az intézmény képzési struktúrájának,

pedagógiai értékeinek, céljainak?

Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket,

reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka

humánerőforrás szükségletéről.

A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt,

a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó

számára.

A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok

elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés

kiemelt hangsúlyt kap.

A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a

nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény

deklarált céljainak.

A vezetők felkészültek a pedagógiai munka

irányításának, ellenőrzésének feladataira.

59

6. A pedagógiai munka feltételei – Szervezeti feltételek

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Melyek a pedagógus-továbbképzés

preferált irányai?

Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal,

melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az

intézményi szükségletek és az egyéni életpálya

figyelembe vételével történt.

Az intézmény követi a továbbképzési programban,

beiskolázási tervben leírtakat.

Milyen szervezeti kultúrája van az

intézménynek, milyen

szervezetfejlesztési eljárásokat,

módszereket alkalmaz?

Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt

vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.

Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a

közösen meghozott, elfogadott és betartott normák,

szabályok jellemzik.

Az intézményi tervek elkészítése az intézmény

munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.

Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára,

együttműködésére a magas szintű belső igényesség,

hatékonyság jellemző.

Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó

tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az

intézményen belül és kívül.

Az intézmények munkatársai a továbbképzések

tapasztalatait megosztják egymással, belső

továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

Milyen az intézmény

hagyományápoló,

hagyományteremtő munkája?

Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok

megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban,

tetten érhetők a szervezet működésében és a nevelő-

oktató munka részét képezik.

Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik

és ápolják az intézmény múltját, hagyományait,

nyitottak új hagyományok teremtésére.

Hogyan történik az intézményben a

feladatmegosztás, felelősség- és

hatáskörmegosztás?

A munkatársak felelősségének és hatáskörének

meghatározása egyértelmű, az eredményekről

rendszeresen beszámolnak.

A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes

terhelés alapján történik.

A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény

helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és

támogatják az adott feladat megvalósulását.

60

Hogyan történik a munkatársak

bevonása a döntés-előkészítésbe (és

milyen témákban), valamint a

fejlesztésekbe?

Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok

döntés-előkészítésbe történő bevonása – képességük,

szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.

Ennek rendje kialakított és dokumentált.

Milyen a pedagógusok viszonya az

innovációhoz?

Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük,

érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.

Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült

ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a

fejlesztési folyamatokba.

Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a

kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra,

fórumokra.

A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására,

követésére, alkalmazására nyitott a testület és az

intézményvezetés.

7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és

a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Önértékelési szempontok Intézményi elvárások

Hogyan jelennek meg a Nemzeti

alaptanterv céljai a pedagógiai

programban?

Az intézmény pedagógiai programja koherens a

Nemzeti alaptantervvel.

A pedagógiai program a jogszabályi és tartalmi

elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az

intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait.

Hogyan történik a pedagógiai

programban szereplő kiemelt

stratégiai célok operacionalizálása,

megvalósítása?

Az intézmény folyamatosan nyomon követi a

pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.

Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény

tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves

munkatervben és más fejlesztési, intézkedési

tervekben rögzítésre is kerül.

A tervek nyilvánossága biztosított.

61

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók:

1. különleges bánásmódot igénylő tanulók:

1.1. sajátos nevelési igényű(SNI) tanulók

1.2. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók

1.3. kiemelten tehetséges tanulók (KT)

2. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos

(HH)és halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) tanulók

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a

szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként

tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának

tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az

időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható.

1.6.1. Sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Sajátos nevelési igényű tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői

bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy

beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-

vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.

Az SNI tanulók jogai:

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében

állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban

részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges

bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak

szerint kell biztosítani.

Az SNI tanulók neveléséhez és oktatásához szükséges feltételek:

a gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és

súlyosságának megfelelő, a (utazó) gyógypedagógus foglalkoztatása, a neveléshez és

oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,

a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása.

külön fejlesztő szoba biztosítása

fejlesztő játékok, segédeszközök biztosítása a fejlesztő tevékenység során

Célok:

az inkluzív nevelés oktatás megvalósítása, az együttnevelés tárgyi, személyi

feltételeinek biztosításával intézményi együttműködés keretein belül

az SNI tanulók szocializációja, integrációja, a fogyatékosságból eredő hátrányok

csökkentésének segítése

pozitív szemléletváltás megvalósítása, pedagógusok személyes példamutatása a

többségi tanulók felé

a befogadásra, segítőkészségre, toleranciára, az emberi jogok tiszteletben tartására, a

hagyománytiszteletre nevelés

62

Feladatok:

az SNI tanulók együttnevelésére alkalmas pedagógiai környezet kialakítása, az

együttneveléshez szükséges elfogadó magatartás, szemléletváltás kialakítása

pedagógus, szülő, diák esetében egyaránt.

a hátrányok csökkentése

szakmaközi kooperáció megvalósítása az inklúzió sikerének biztosítása érdekében.

a korszerű tanulási technikák, módszerek megismerése, alkalmazása

együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal

Tevékenységek:

szak- és szakmai szolgáltatások igénybevétele

tárgyi feltételek megteremtése, eszközbeszerzés

a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai

foglalkozások biztosítása

a képesség- és személyiségfejlesztés

differenciálás

motiválás

tevékenység-központúság

tantárgyi integráció

törvény biztosította esetleges kedvezmények a tanuló részére:

o tantárgyak, tantárgyrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés

o egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás

o kevesebb elemszámú feladat biztosítása órán és a számonkérés során

o több idő biztosítása a feladatmegoldáskor az órai munka során, valamint a

számonkéréskor

o írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés, illetve szóbeli számonkérés

helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése

o segédeszköz biztosítása

szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,

tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése

az SNI tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban

is részesül

Az utazó gyógypedagógus tevékenysége:

szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, egyéni fejlesztési terv,

kontrollvizsgálati anyagok, haladási napló, csoportnapló)

az SNI tanulók megfigyelése

speciális fejlesztő tevékenység a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon

a tanulók képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása

a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele

a fejletlen vagy sérült funkciók korrigálása

az ép vagy kevésbé sérült funkciók fejlesztése

speciális segédeszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása

az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése

a gyermek/tanuló haladásának figyelemmel kísérése

a szülővel, pedagógusokkal való kapcsolattartás, tanácsadás

javaslat további vizsgálatokra

segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében

tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről

63

rendszeres konzultáció a gyermek fejlődésével kapcsolatosan

javaslattétel az együttműködési módokra

javaslattétel a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan

segítségnyújtás a speciális eszközök kiválasztásában

az utazó szakember az általa ellátott SNI tanulók szüleit fogadóóra keretében

tájékoztatja a habilitációs/rehabilitációs tevékenységről

támogató együttműködés a szülővel, a fejlesztő pedagógussal, szakmai szervezetekkel

.

Módszerek, eljárások:

kooperatív tanítás-tanulás

kiscsoportos, páros, egyéni tanulás

együttműködés a problémamegoldásban (szülő-pedagógusok-tanuló)

rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés

folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés

egyéni és csoportos felzárkóztatás

1.6.2. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókkal

kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló: az a különleges

bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az

életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási,

magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá

személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos

nevelési igényűnek.

A BTMN tanulók jogai:

Ha a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra

jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai

nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg.

A BTMN tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételek:

szakvizsgázott fejlesztőpedagógus vagy gyógypedagógus alkalmazása

külön fejlesztő szoba biztosítása

fejlesztő játékok, segédeszközök biztosítása a fejlesztés során

A fejlesztés formája:

egyéni vagy kiscsoportos formában történik

a szakvéleményben foglalt fejlesztési területek figyelembe vételével valósul meg a

fejlesztés, egyéni fejlesztési terv mentén

tanulási gyengeség esetén a szaktanár korrepetálásban, felzárkóztatásban részesíti a

tanulót

A fejlesztés területei:

mozgások (nagymozgás, finommozgás, grafomotorika)

beszéd és nyelvi készség

kognitív funkciók, gondolkodási műveletek

64

általános ismeretek

testéma, testkép, testtudat

orientáció (téri, síkbeli, idői)

érzékelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás)

észlelés (vizuális, auditív, taktilis, kinesztéziás)

figyelem (auditív, vizuális)

differenciálás/tagolás (auditív, vizuális)

emlékezet (auditív, vizuális)

szerialitás (vizuális, auditív)

intermodalitás

matematikai, olvasási, szövegértési, írás-helyesírási készségek fejlesztése

Célok

a BTMN tanulók eredményes nevelésének, oktatásának megvalósítása,

szocializációjuk, az eredményes társadalmi integrációjuk elősegítése

a tanulási és/vagy magatartási nehézségből eredő hátrányok csökkentésének segítése

szemléletváltás megvalósítása, a pedagógusok felkészítése a beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézséggel küzdő tanulók fogadására

befogadásra, segítőkészségre, toleranciára, az emberi jogok tiszteletben tartására

nevelés

Feladatok

a BTMN tanulók együttnevelésére alkalmas pedagógiai környezet kialakítása, az

együttneveléshez szükséges elfogadó magatartás, szemléletváltás kialakítása

pedagógus, szülő, diák esetében egyaránt

a hátrányok csökkentése

szakmaközi kooperáció megvalósítása az inklúzió sikerének biztosítása érdekében

a korszerű tanulási technikák, módszerek megismerése, alkalmazása

a pedagógusok szakmai együttműködése a megelőzés, egyéni fejlesztés,

felzárkóztatás, tanórai differenciálás, korrepetálás területén

együttműködés a pedagógiai szakszolgálattal

Tevékenységek

szak- és szakmai szolgáltatások igénybevétele

tárgyi feltételek megteremtése, eszközbeszerzés

a képesség- és személyiségfejlesztés

differenciálás

motiválás

tevékenység-központúság

tantárgyi integráció elősegítése

törvény biztosította esetleges kedvezmények a tanuló részére:

o tantárgyak, tantárgyrészek minősítése és értékelése alóli mentesítés

o egyéni fejlettséghez igazodó továbbhaladás

o kevesebb elemszámú feladat biztosítása órán és a számonkérés során

o több idő biztosítása a feladatmegoldáskor az órai munka során, valamint a

számonkéréskor

o írásbeli számonkérés helyett a szóbeli számonkérés, illetve szóbeli számonkérés

helyett írásbeli számonkérés előtérbe helyezése

65

o segédeszköz biztosítása

szabadidős tevékenységek (sport, kulturális, tanulmányi foglalkozások, napközis,

tanulószobai foglalkozások, szakkörök stb.) szervezése

a BTMN tanuló fejlesztő foglalkozásokon való részvétele

A fejlesztő pedagógus/gyógypedagógus tevékenysége:

szakmai dokumentáció vezetése (egyéni fejlődési lap, beírási napló, csoportnapló,

éves egyéni fejlesztési terv, háromhavi fejlesztési terv, tematikus tervek, bemeneti és

kimeneti mérések, tanulói portfólió, óravázlat, kontrollvizsgálati anyagok)

a BTMN tanulók fejlesztése a szakvéleményben kijelölt fejlesztési területek mentén

differenciáló fejlesztő tevékenység a tanulókkal való közvetlen foglalkozásokon

a tanulók képességeinek megfelelő módszerek, terápiák, technikák alkalmazása

a gyermek terhelhetőségének figyelembevétele

a tanuló szorgalmának, magatartásának figyelemmel kísérése

szükség esetén javaslat soron kívüli kontrollvizsgálatra

segítségnyújtás a szakvélemény, diagnózis értelmezésében

tájékoztatás a fejlesztés lehetőségeiről

konzultáció a tanuló fejlődésével kapcsolatosan tanítóval, osztályfőnökkel (szükség

szerint)

javaslattétel a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására

megbeszélés az otthon végzendő gyakorlatokkal kapcsolatosan

támogató együttműködés a szülővel, pedagógusokkal, szakmai szervezetekkel

Módszerek, eljárások:

kooperatív tanítás-tanulás

kiscsoportos, páros, egyéni tanulás

együttműködés a problémamegoldásban (szülő-pedagógusok-tanuló)

rugalmas, differenciált, egyéni képességekhez igazodó tanulás-szervezés

folyamatos mérés és nyomon követés, visszajelzés

egyéni és csoportos felzárkóztatás, korrepetálás ( szükség szerint)

a tanulás érzelmi oldalának megerősítése: - speciális segítségnyújtás, motiválás,

sikerélmény, dicséret, bátorítás, gyakori pozitív megerősítés

pontos szabályok, elvárások, utasítások megfogalmazása

utasítások többszöri megismétlése

a figyelem és az emlékezet fejlesztése

vizuális és auditív csatornák megerősítése

A differenciálás szintjei:

1. önállóság mértéke szerint is lehet

2. adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint

3. munkatempó alapján

4. együttműködési képesség szerint

5. aktivitási szint szerint

6. tanulási készenlét szerint

7. előzetes tudás mértéke

8. személyre szabottan, mindenkinek más feladat/ kompetencia alapú oktatás/

9. gyerekek eltérő szociokulturális háttere szerint

10. a szocializáció szintje szerint

11. alkalmazott módszerek közötti differenciálás alapján

66

12. tananyag tekintetében: - tartalma

- felosztása

- szintje szerint

13. az óra szervezése szerint

14. a számonkérés típusa szerint

15. a segítségadásban

16. a feladatok szintjén

17. a tanulási stílus szerint

18. célok szintjén

19. az értékelésben

Differenciált tanulásszervezés:

Olyan speciális szervezés és irányítás, amely biztosítja az egyéni sajátosságokhoz,

jellemzőkhöz való igazodást

Problémát sajátosságként kezeli

Nem hiányt pótol, hanem a meglévő szinthez igazodik

A tanulót helyezi a középpontba, lehetőséget teremt sajátosságai, attitűdje

megnyilvánulására – ezekre épít. Kulcsfogalma az adaptivitás.

Differenciálás a követelményekben:

A különbségeket nem csökkenteni kell

A csökkentett követelmények csak növelik a különbségeket

A továbbhaladáshoz szükséges tantárgyi minimum követelményeknek való megfelelés

nyomon követése tantárgyi egyéni fejlesztési terv készítésével (háromhavi terv)

Elvárható eredmények:

Nő a tanuló önállósága a tanulásban

Nő a tanuló motiváltsága, feladattudata, feladattartása

Csökken a kudarcélmény, a lemaradás, az osztályismétlések száma

Eredményesebb a tanuló-tanár kapcsolata

Erősödik a tanuló önbizalma, kudarctűrő képessége

Házi feladatait rendszeresen elkészíti

Magatartásában pozitív változások állnak be

1.6.3. A tehetség, a kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

Kiemelten tehetséges tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki átlag feletti

általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és

felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség.

A tehetséggondozás, a képességfejlesztés feltételei:

A tehetséggondozás kereteit a Nemzeti Tehetség Program jelöli ki, amelyet a Nemzeti

Tehetség Alap támogat

napi kapcsolattartás az azonos növendékeket oktatók, nevelők között

olyan alkotó légkör biztosítása, amely leküzdi a kreativitás akadályait (pl.

elmagányosodás, hibáktól való szorongás, túlzott önbizalom jelentkezése, stb.)

a tanulók megfelelő, egyéni adottságait is figyelembe vevő napi, heti terhelés

a sikeres, az „extra teljesítményre” felkészítő pedagógusok elismerése

67

a tehetséges tanulók, a tehetséggondozó folyamatot irányító pedagógusok

menedzselése, stb.

Célok és feladatok:

felismerni a tehetséget

megérteni a tehetséget és a megjelenési formáit

segíteni és motiválni a képességfejlesztést

ösztönözni a tanuló intellektusát és a kreativitását

bevonni a környezetünk, az iskola és egyéb területen jelentkező problémák

észrevételébe, a megoldáskeresésbe

erősíteni és felkészíteni a tanulót arra, hogy kreatív és tehetséges, elképzeléseit

megvalósítani tudó felnőtté válhasson

személyiségfejlesztés

a kreativitás felismerése, fejlesztése

motiváció növelése

a tehetséges tanuló erős oldalának fejlesztése – átlagon felüli képességek

beazonosítása, fejlesztése

Tevékenységek:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

differenciált terhelés az órai munkában és az órára való felkészülésben

alapfokú művészeti képzésben való részvétel

emelt óraszámú idegen nyelvi képzés (választható tanóra)

nem kötelező (választható) tanítási órák a tehetség kibontakoztatása céljából

csoportbontások, (idegen nyelvi, informatikai, technika, testnevelés) biztosítva az

átjárhatóságot (egyéni elbírálással szülői kérelemre)

tanórán kívüli tehetséggondozó, képességfejlesztő foglalkozások: szakkörök, iskolai

sportkör stb.

egyéb lehetőségek: tanulók versenyeztetése, bemutatókon, kiállításokon való

részvétel, intézményi és a külföldi testvériskolák honlapjain való megjelenés, a hazai

sajtónyilvánosság előtti publikálás lehetősége

kulturális, tanulmányi, sport és egyéb versenyeken, pályázatokon való részvétel

Módszerek és eljárások

egyéni képességekhez igazodó differenciált, kreatív tanórai és tanórán kívüli

tanítástanulás

alkalmazása, irányított otthoni munkáltatás

a szülővel, tanulóval történt megbeszélés alapján a kimagasló tehetségek érdekében

(az alapképzés mellett külön egyéni felkészítés) az évugratás lehetőségének felajánlása

a művészeti iskolai képzésben

a tehetség felismerése utáni tanulói motiválás, rendszeres alkotótevékenységre

ösztönzés, a sikerélmény biztosítása

tehetség-, képességvizsgálat követéses módszerrel, tesztekkel, teljesítményméréssel

a pedagógusok személyes követendő alkotó tevékenységének bemutatása, illetve a

pedagógiai munkásságának, példamutató emberi magatartásának hangsúlyozása

az iskolai könyvtár és az intézmény más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és

csoportos használata

68

tanulmányi, kulturális, művészeti, sport, diákolimpia és egyéb versenyekre,

pályázatokra való felkészítés és részvétel (városi, megyei, országos, nemzetközi

szinten)

külső rendezvényeken való fellépés, szereplés (más iskola, városi, külföldi lehetőség)

iskolai, diák-önkormányzati rendezvényeken, illetve helyi tárlatokon való

bemutatkozás

alkotó szaktáborban való részvétel (iskolai alapítványi és családi támogatás

biztosításával)

az iskolai honlap és a sajtó, TV lehetőségeinek felhasználása a siker, az elismertség, az

ismertség, a bizonyítás érdekében

középiskolai továbbtanulásra felkészítés; sikeres pályaorientáció differenciáló sávos

csoportbontás egyes tantárgyak esetében

kiselőadások, személyre szabott egyéni felkészülés

tevékenységközpontú pedagógiai módszerek

kooperatív technikák

projektmódszer

differenciált tanulásszervezés

korszerű képességfejlesztő módszerek adaptálása

1.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Hátrányos helyzetű tanuló: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult tanuló,

aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket

együtt nevelő mindkét szülő, a gyermeket egyedül nevelő szülő, illetve a gyám

legmagasabb iskolai végzettsége alapfokú- (az alacsony iskolai végzettség igazolása a

kérelmen megtett önkéntes nyilatkozattal történik)

a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontjában a gyermeket

nevelő szülők bármelyike vagy a gyám a szociális törvény szerinti aktív korúak

ellátására (foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy rendszeres szociális segély)

jogosult vagy a kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül

legalább 12 hónapig álláskeresőként tartotta nyilván a munkaügyi központ- (az

alacsony foglalkoztatottság fennállását az eljáró hatóság ellenőrzi)

a gyermek az eljárás során felvett környezettanulmány szerint félkomfortos, komfort

nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol

korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek.

Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre

jogosult gyermek, aki esetében fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség;

alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet, lakókörülmény) legalább kettő fennáll.

A jegyzői gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló

eljárás során- az ügyfél erre irányuló kérelme esetén- megvizsgálja a hátrányos, halmozottan

hátrányos helyzet fennállását is.

Tevékenységek a hátrányok enyhítésére:

felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése

motiválás arra, hogy a gyermek tanulószobai vagy napközis ellátásban részesüljön

a diákétkeztetés

69

a felzárkóztató foglalkozások és tehetséggondozó programok szervezése

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

pályaorientációs tevékenység

önismereti csoportok létrehozása, működtetése

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése

az iskolai alapítványi támogatás igénybevétele

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

ösztöndíjak lehetőségeinek kihasználása

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és

gyermekjóléti szolgálattal

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata

a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

iskolai sportkör, szakkörök

családi életre nevelés

mentálhigiéné, egészségprogram

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok)

szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások)

családlátogatások

szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

Gyermekjóléti Szolgálattal,

Családsegítő Szolgálattal,

Polgármesteri Hivatallal,

gyermekorvossal, iskolavédőnővel,

továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, alapítványokkal.

1.6.5. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Veszélyeztetett helyzetű tanuló: akinek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését

környezetük károsan befolyásolja vagy akadályozza.

A veszélyeztetettség okai, tényezői:

Környezeti, szociális okok

o családi konfliktusok, nevelési hiányosságok (túlzott szülői óvás, elemi

szokásrendszer kialakulatlansága stb.)

o munkanélküli, alkoholista szülő, kifogásolható szülői életvitel, anyagi okok, a

gyermek elhanyagolása, testi fejletlenség, a család szétesése.

A gyermek személyiségéből eredő okok

o értelmi elmaradottság, gátlásosság, fokozott agresszivitás, kóros hazudozás stb.

70

Egészségügyi ok

o született betegségek, érzékszervi fogyatékosság

Kiemelt feladatok a gyermekvédelem terén

A gyermek- és ifjúságvédelem célja a magyar és nem magyar állampolgárságú

gyermekek védelme, a családban történő nevelésük elősegítése, veszélyeztetettségük

megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézmény

vezetője felel, de köteles közreműködni valamennyi pedagógus a gyermek- és

ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények

megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit

meg kell keresni a problémák okait

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek

A szülői kapcsolattartás formái

fogadóóra, lehetőség szerint családlátogatás, szülői értekezlet, nyílt nap, véletlen

találkozás, személyes (szervezett) találkozás, levelezés, tájékoztató füzet, telefon,

iskolaszéki, szülői szervezeti tevékenység, tanácsadás szülőknek

a gyermek- és ifjúságvédelem körébe tartozik, hogy tanulóinkat megóvjuk a

szenvedélybetegségek kialakulásától, illetőleg felismertetjük azt az utat, amely a

szenvedélybetegség kialakulásához vezet

Kapcsolattartás a gyermekvédelmi feladatot ellátó és segítő intézményekkel:

a Gyermekjóléti Központtal

a Pedagógiai Szakszolgálattal

a Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalával

a Városi, Megyei Rendőrkapitánysággal

a Mentálhigiénés programirodával

az egyházakkal

az iskolaorvosi, védőnői hálózattal stb.

civil szervezetekkel

71

1.7 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

a tanulók tájékoztatása.

Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a

nevelőtestület és az igazgató felé.

A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

a házirend elfogadása előtt.

A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a

diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a

diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli.

72

1.8 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok. a szülő, a tanuló, a

pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

1.8.1 Az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a

megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

Az együttműködés fórumai:

az igazgatóság ülései,

az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,

a különböző értekezletek, megbeszélések.

Az igazgatóság az aktuális feladatokról tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint e-

mailben értesíti a nevelőket.

Az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) tagjai kötelesek:

az iskolavezetőség (igazgatói tanács) ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó

pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól,

az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

igazgatóság, az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) felé.

A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az

iskola vezetőségével (az igazgatói tanáccsal).

Az éves tervezés a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az intézmény

vezetése az iskolát érintő külső és belső mérések, valamint az értékelések tapasztalatainak

összegzése alapján, meghatározza az éves feladatokat, valamint a javítandó, fejlesztendő

területeket. A munkaterv célja, hogy meghatározza az iskola oktató-nevelő munkáját.

Szabályozza időben és felelősökre lebontva az éves feladatokat. . A tervezésnél figyelembe

vesszük: A tantárgyfelosztást, az elmúlt tanév értékelő beszámolóját, a munkaközösségek

tanév végi beszámolóit, az adott év munkarendjéről szóló rendeletet.

Az igazgató tájékoztatja a kollégákat az alakuló értekezleten a tanévre vonatkozó nevelési és

oktatási célkitűzésekről, a szervezeti egységek munkaterveinek tartalmi és formai elvárásairól.

Az alakuló értekezleten az intézményvezető tájékoztatást ad a személyi feltételekről, a tárgyi

és szervezeti feltételeket is ismerteti.

A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása

előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat.

A munkaközösségek az első megbeszélésükön meghatározzák a célokat, célértékeket. A

munkaközösségek cselekvési tervet állítanak össze a célok eléréséhez, felosztják a

feladatokat, meghatározzák az időkereteket, felelősöket rendelnek a feladatokhoz, azok

ellenőrzéséhez, értékeléséhez.

Egy héten belül a munkaközösség-vezetők összeállítják és írásba foglalják a munkaközösségi

terveket.

Ezt követően az igazgató a munkaközösségi munkatervek alapján elkészíti az iskola

feladattervét, amelyben rögzíti az adott tevékenység időpontját és felelőseit is. Ugyanakkor a

munkaközösségi tervekkel összhangban az intézményvezető elkészíti a mérési tervet, amely

73

tartalmazza a mérések várható idejét, szereplőit és felelőseit. Ezzel egy időben az igazgató

összeállítja a tanévben várható események naptárát.

Ezek után az igazgató összeállítja és írásba foglalja az iskola éves munkatervét.

A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület dönt a munkaterv elfogadásáról.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon a felső tagozaton,

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak

az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez,

a diákönkormányzathoz vagy az intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

Az iskola és a pedagógusok feladata az is, hogy a szülő részére segítséget adjanak gyermekük

neveléséhez. Az iskolában folyó nevelési feladatok végrehajtásához a pedagógusnak szüksége

van azokra az információkra, amelyeket csak a szülő közölhet, amelyek segítik feltárni a

tanuló fejlődését előrevivő vagy hátráltató tényezőket. Ezért a következő fórumokat

működtetjük:

A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének

ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi

eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes,

összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

Szülői értekezlet.

Évente kétszer az éves munkatervben meghatározott napon szülői értekezletre várjuk a

szülőket az iskolába. Szükség esetén más alkalommal is tartható szülői értekezlet.

Feladata:

a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

74

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola

igazgatósága felé.

Fogadóóra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy

tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes

eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

A fogadóórán minden pedagógusnak részt kell vennie. A távolmaradást indokolt esetben az

igazgató vagy az igazgatóhelyettesek engedélyezhetik előzetes kérelem alapján. Az

igazgatóhelyettes az általa készített terembeosztás rendjét a tanári szoba előtti folyosórészre és

a megfelelő helyekre kifüggeszti.

Nyílt nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba,

ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az

osztályközösség iskolai életéről.

Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztályszintű programokról.

A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv

évenként határozza meg.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben

érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az

intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

Szülői szervezet és/vagy iskolaszék

Az iskola a szülőkkel közösen állapítja meg a helyi szükségleteket.

A szülői közösség figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka

eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet.

1.8.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai,

együttműködése iskolán kívüli intézményekkel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

Az intézmény fenntartójával

Az intézmény működtetőjével

Az területileg illetékes önkormányzati képviselővel és polgármesteri hivatallal

A pedagógiai szakmai szolgáltatóval

75

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel (óvodák, középiskolák)

Nevelési Tanácsadóval

Gyermekjóléti Szolgálattal

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal

SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjával

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola Gyermekeiért Alapítvány kuratóriumával.

A településen működő civil szervezetekkel

Sportegyesületekkel

Azokkal az egyházakkal, amelyek iskolánkban a hitoktatást tartják.

Az iskolaorvosi ellátással és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres

egészségügyi vizsgálatát.

A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy az

igazgatóhelyettes a felelős.

76

1.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

javítóvizsgákra

pótló vizsgára

vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az

előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát

tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott

tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen

osztályzatot kapott.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)

közölni kell.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben)

szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok

állapítják meg.

77

Belső vizsgarendszerünk

Belső vizsgát tartunk a 8. évfolyamon, amely segíti a pályaorientációt, a középiskolai

felvételre való felkészülést.

A szaktanár feladata a vizsga meghirdetése és összeállítása év elején (követelmények,

forma meghatározása: írásbeli, szóbeli, gyakorlati)

Kötelező vizsgatárgyak a 8. évfolyamon félévkor:

magyar nyelvi írásbeli vizsga

matematika írásbeli vizsga

idegen nyelvi vizsga az angol vagy német nyelvet emelt óraszámban tanulók számára

A vizsga időpontját az éves munkaterv határozza meg

A vizsganapokra a tanulók felmentést kapnak a tanítási órák látogatása alól.

A szóbeli vizsgákat ünnepélyes keretek között tartjuk, ezek a pedagógus kollégák részére

nyilvánosak, a szülők azonban nem látogathatják.

A vizsgabizottság tagjai (a munkaközösség-vezető felkérésére): legalább két szaktanár, az

iskolavezetés egyik képviselője vagy egy nem szakos kolléga.

A bizonyítványba kerülő osztályzatokat az évközi munka és a vizsgán nyújtott teljesítmény

egyaránt befolyásolja. Az évközi munka által kialakított jegyet a vizsga legfeljebb egy

jeggyel módosíthatja, de a sikertelen vizsga önmagában nem eredményezhet bukást.

A szóbeli vizsgákról feljegyzés és jegyzőkönyv készül, melyeket csatolunk az írásbeli

feladatokhoz.

78

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik.

Az iskola tanulói az iskolával tanulói jogviszonyban állnak, amely jogviszony a beírás napján

jön létre, és megszűnik az utolsó évfolyam elvégzésének napján, illetve – ha nem végezte el a

tanuló az általános iskolát – annak a tanévnek a végén, amelyben még tanköteles.

A tanulói jogviszony megszűnik, ha a tanuló

sikeresen befejezi az általános iskolát – az általános iskola utolsó évfolyamának

elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,

iskolát változtat:

elköltözik

más iskolatípusban folytatja tanulmányait – a jogviszony az átvétel napján szűnik meg,

a nevelőtestület eltanácsolja, – a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján,

saját elhatározásából egyéb okból távozik.

Beiratkozás az első évfolyamra

Az iskola első évfolyamára való beiratkozásnál a törvényi előírásokat vesszük

figyelembe. A beiratkozásra megjelölt időt a helyileg szokásos módon közzé kell tenni.

A tanuló felvételéről az igazgató dönt. Ehhez szükséges

a megfelelő életkor elérése (a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét

augusztus 31. napjáig betöltse)

az óvodai szakvélemény írásban történő bemutatása, amely tanúsítja, hogy a gyerek

normál első osztály megkezdésére alkalmas,

a gyermek adatait tartalmazó születési anyakönyvi kivonat,

a szülő személyi igazolványa,

a gyermek lakcímkártyája

a gyermek egészségügyi könyve a gyermekorvos felvételi javaslatával

szükség esetén a szakértői bizottság véleménye

Iskolaérettség igazolása

Iskolaérettségi papírt kiállíthat a Nevelési Tanácsadó és a gyerek vizsgálatát elvégző

Szakértői Bizottság is.

A felvételnél speciális feltételeink nincsenek.

Iskolánk az elkövetkező években valamennyi iskolaérett gyereket, akik az intézménybe

jelentkeznek, fogadni tud. Az iskolába felvett tanulók osztályba vagy csoportba való

beosztásáról – a szakmai munkaközösség, annak hiányában a nevelőtestület véleményének

kikérésével – az igazgató dönt.

Elutasítás

Elutasításra csak akkor kerülhet sor, ha:

a fenntartó az induló osztályok számát korlátozza, személyi, tárgyi vagy egyéb

igények miatt,

az osztálylétszám a törvényestől nagymértékben eltér,

79

a beiskolázási körzetből – melyet a fenntartó határoz meg – beíratott tanulók

létszáma ezt indokolja.

Helyhiány miatti elutasításkor a szülő a határozat ellen első fokon az intézmény-

vezetőnél, másodfokon a fenntartónál írásban fellebbezhet.

Elutasításkor a beiskolázási körzeten kívül lakó gyerekek közül sorsolással választunk.

A tanulók magasabb évfolyamra lépése

Az intézményben az iskola magasabb évfolyamára léphetnek diákjaink, ha az előírt

tanulmányi követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból a tanítási év végéig

az előírtaknak megfelelően teljesítették. Az előírt követelményeket a tantárgyi programok

tartalmazzák.

Ha a tanuló a tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott

javítóvizsgát tehet

Az 1. évfolyamot csak abban az esetben kell ismételnie a tanulónak, ha az előírt

követelményeknek az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma miatt nem tudott

eleget tenni, illetve a szülő kérésére vagy beleegyezésével ismételhet.

Ha 1-4. évfolyamon a tanuló eredményes felkészülése érdekében felzárkóztatásra

szorul, lehetővé kell tenni, hogy legalább heti két alkalommal egyéni foglalkozásokon

vegyen részt.

Ha a tanuló az idegen nyelv tanulását az adott évfolyamon kezdte meg, és az előírt

követelményeknek nem felel meg a teljesítménye, csak abban az esetben utasítható

évismétlésre, ha ezt az igazolt és igazolatlan mulasztás magas óraszáma indokolja.

Az 1-4. évfolyamon a szülő írásban benyújtott kérelme alapján az évismétlést az

igazgató köteles engedélyezni.

5-8. évfolyamon írásbeli szülői kérelem alapján az igazgató határozhat az

évfolyamismétlés engedélyezéséről abban az esetben is, ha a tanuló az elért

teljesítménye alapján magasabb évfolyamba léphetne.

Annak az első évfolyamon tanuló gyermeknek, aki legkésőbb a hetedik életévében

megkezdte tanulmányait, munkája előkészítő jellegűnek minősül, ha:

- első alkalommal nem tesz eleget az előírt követelményeknek

- a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői

véleménye alapján mentesül az értékelés és minősítés alól

- a szakértői vélemény alapján az igazgató számára egyéni továbbhaladást engedélyez

Ezekben az esetekben a tanuló tanulmányait a következő tanévben az első évfolyamon

folytatja. Az előkészítő év az első félévet követő hónap utolsó tanítási napjáig

átváltoztatható egyéni továbbhaladásra.

Az egyéni továbbhaladás az igazgató írásbeli engedélye alapján minden tantárgyból a 4.

évfolyam végéig tarthat.

A magasabb évfolyamba lépéshez 2-8. évfolyamon a tanulónak osztályozó vizsgát kell

tennie, ha:

- az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

- az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírásnál rövidebb idő alatt teljesítse,

- egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott,

- mulasztása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladja, a

nevelőtestület engedélyezheti az osztályozó vizsga letételét,

- magántanuló volt – ebben az esetben a magántanulót mentesíthetjük a

készségtárgyak tanulása alól.

80

Az igazgató mentesítheti a tanulót a Szakértői Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó

véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.

Erre az időre a tanuló számára a fejlesztő órák mellett tantárgyi szinten egyéni

foglalkozásokat kell szervezni, amelyek segítik a tanuló felzárkóztatását.

Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat a törvényi előírások szerint.

Átvétel más intézményből

A második- nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló anyakönyvi kivonatát

a szülő személyi igazolványát

a gyermek lakcímkártyáját

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

a tanuló egészségügyi törzslapját

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételekor figyelembe vesszük:

a létszámhatárokra vonatkozó törvényi előírásokat.

a tanuló által tanult tantárgyakat.

az előző tanulmányi eredményt, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyet.

előnyben részesülnek a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók a törvényben

megadott százalékos arányok figyelembe vételével.

Az intézményen belül egy tanuló áthelyezése az adott évfolyam másik osztályába a szülő

kérésére vagy nevelőtestületi döntés alapján történhet.

Más tantervű iskolából érkező tanulók különbözeti vagy osztályozó vizsgával kerülhetnek

korosztályuknak megfelelő osztályba.

Az iskola pedagógusai felzárkóztató programmal segítik az érintetteket.

Külföldről érkezett tanulók felvétele

Ha külföldön járt eddig iskolába a gyermek, egyedi elbírálással különbözeti vagy

osztályozó vizsgát tehet az igazgató döntése alapján.

81

1.11 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elősegítése érdekében

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák

szolgálják:a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

rovarcsípések

légúti akadály

artériás és ütőeres vérzés

komplex újraélesztés

kémia

mérgezések

vegyszer okozta sérülések

savmarás

égési sérülések

forrázás

szénmonoxid mérgezés

fizika égési sérülések

forrázás

testnevelés magasból esés

82

Az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-

nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a

mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai

egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy

alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az

elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak

az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági

Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

83

2. Helyi tanterv

2.1 A kerettanterv és a foglalkozások megnevezése, óraszáma

Iskolánk helyi tanterve:

A kerettantervek kiadásáról és jóváhagyásáról szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet

1. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára”, valamint

2. sz. mellékletében szereplő „Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára”.

Heti kötelező óraszámok 1-4.évfolyamon

Tantárgyak

Óraszámok évfolyamonként

1. 2. 3. 4.

Magyar nyelv és irodalom 8,5 8,5 8 7

Angol/Német nyelv 2

Matematika 4,5 4,5 4,5 4,5

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1,5 1,5

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Technika,életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Informatika 1

Összes heti kötelező óra 25 25 25 27

84

Heti kötelező óraszámok 5-8.évfolyamon

Tantárgyak Óraszámok évfolyamonként

5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom

4,5 5 4 4,5

Angol nyelv/Német nyelv 3 3 3 3

Matematika 4,5 5 4 4,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2

Etika/Hit-és erkölcstan 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-egészségtan 2 1,5

Fizika 1,5 1,5

Kémia 1,5 1,5

Földrajz 2 1,5

Ének-zene 1 1 1 1

Vizuális kultúra 1 1 1 1

Dráma és tánc 1

Informatika 1 1 1 1

Technika,életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Összes heti kötelező óra 28 28 31 31

85

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak tananyagai és

követelményei teljes egészében megegyeznek a kerettantervekben meghatározott tananyaggal

és követelményekkel. Mivel a kerettantervek által előírt tananyagok a tantárgyak számára

rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz

százalékot iskolánk pedagógusai a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények

elmélyítésére, gyakorlásra, a tanulói képességek, a tantervben meghatározott kompetenciák

fejlesztésére használják fel.

Iskolánk az ötödik évfolyamon választható tantárgyak közül a Dráma és tánc tantárgyat

tanítja.

A modern európai nyelv elsajátítása érdekében a 3. évfolyamtól választhatják tanulóink a

német és angol nyelvet, majd 5-8. évfolyamon emelt óraszámú német és angol oktatás

lehetősége biztosított a diákoknak.

Iskolánk a kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve „B változat”)

kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Matematika A változat

5-8. évfolyam Biológia A változat

5-8. évfolyam Természetismeret B változat

5-8. évfolyam Fizika B változat

5-8. évfolyam Kémia B változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

Lehetőség szerint élünk a 22/2016. (VIII.25) EMMI rendelet 1. mellékletében foglaltakkal-

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás

1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a

„Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv

ismeretanyaga is oktatható”, valamint a 2. mellékletben foglaltakkal - „A mindennapos

testnevelés két órájának kiváltása, az 5-8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam

számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”

86

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A kerettanterv óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon

és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal azzal a céllal, hogy e tárgyból a

készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma

lett megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

1. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1,5

1. évfolyam matematika 0,5

2. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1,5

2. évfolyam matematika 0,5

3. évfolyam magyar nyelv és irodalom 2

3. évfolyam matematika 0,5

3. évfolyam környezetismeret 0,5

4. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1

4. évfolyam matematika 0,5

4. évfolyam környezetismeret 0,5

5. évfolyam magyar nyelv és irodalom 0,5

5. évfolyam matematika 0,5

5. évfolyam informatika 1

6. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1

6. évfolyam matematika 2

6. évfolyam természetismeret 0

7. évfolyam magyar nyelv és irodalom 1

7. évfolyam matematika 1

7. évfolyam fizika -0,5

7. évfolyam kémia 0,5

7. évfolyam földrajz 1

8. évfolyam magyar nyelv és irodalom 0,5

8. évfolyam matematika 1,5

8. évfolyam biológia-egészségtan 0,5

8. évfolyam fizika 0,5

8. évfolyam kémia -0,5

8. évfolyam földrajz -0,5

8. évfolyam technika 1

87

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát

is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy - a

tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése - az iskola

minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz valóhozzájutás lehetőségét.

Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével

bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e

rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen

tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a

tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.(Ezt a rendeletet a 2013/2014. tanév

tankönyvrendelésénél az első évfolyamon kell először alkalmazni, majd ezt követően felmenő

rendszerben.)

A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a

szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet - különösen a

tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel - véleménynyilvánítási joggal

rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg

kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt

tankönyvvel kívánja megoldani.

Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban

használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók

heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek

tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1-4. évfolyamokra

beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál - különösen a tankönyvek grammban

kifejezett tömegére tekintettel - egyetértési joggal rendelkezik.

Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak

a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai

könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai

évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az

iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi

rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi

területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv,

továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató

az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban

elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola

házirendjében meghatározottak szerint.

A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

88

2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. Az

iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, projektoktatás.

Projektoktatás

Azokat a tanulásszervezési formákat értjük rajta, amelyek során a tanulók

közösen, együttműködve,

belső indíttatásból és

valamely a tágabb közösség érdekeit szolgáló produktum, termék létrehozása

érdekében dolgoznak.

Az alkalmazott tanulásszervezési eljárások időigénye teszi szükségessé a hagyományostól

eltérő oktatásszervezési forma alkalmazását.

A projekt módszer bevezetése áthangolja az iskola pedagógiai kultúráját:

a szaktárgyi ismeretalapú oktatást felváltja a tantárgyközi integrált tartalom,

a hagyományos 45 perces órák helyébe lépnek a hét adott napjára szervezett

projektnapok;

a projektekben való gondolkodás feltételezi a pedagógusok együttműködését.

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek.

A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több

iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során – elsősorban – a

tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör

köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve.

Erdei iskola

Több napos, szorgalmi időben megvalósuló, iskolánk székhelyétől távol, különböző helyszínű

környezethez illeszkedő nevelési-tanulásszervezési egység, melynek során a tanulás

folyamatát – a tanulói képességek fejlesztését és az ismeretek bővítését – a tanulók aktív,

együttműködő-cselekvő (kooperatív-interaktív) megismerő tevékenységére építjük. A

képességfejlesztő és ismeretbővítő folyamat egyaránt szorosan és szervesen kapcsolódik a

választott helyszín természeti, emberek által létesített és szociokulturális környezetéhez.

Kiemelkedő nevelési feladatunk a környezettel harmonikus, egészséges életvezetési

képességek fejlesztése, és a közösségi tevékenységekhez kötődő szocializáció. A részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskolaszék meghatározhatja

azt a legmagasabb összeget, amelyet a nevelési-oktatási intézmény által szervezett, nem

ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál nem lehet túllépni.

A TIOP 1.1.1 projekt fenntartási kötelezettsége a 2016/2017. tanévig

A bevont tanulócsoportokban az IKT eszközökkel tartott tanítási órák aránya 30%.

Havonként 1 online mérés.

Tanári-tanulói laptop használata 1:1

A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartási kötelezettsége a 2015/2016. tanévig

A TÁMOP 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek:

89

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A tudás-és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása

Képesség és személyiségfejlesztés

Új típusú tanári attitűd

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása

Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

Fokozatosság és folyamatosság

Valóságos tanulási környezet

Olyan tanulásszervezési eljárások, módszerek megjelenítése és további alkalmazása, mely

elősegíti, vagy lehetővé teszi a kompetencia alapú oktatás elterjedését, illetve az integrált

nevelés céljainak megvalósulását, (Pl.: projektmódszer, kooperatív módszerek)

Információs-kommunikációs technológiák alkalmazása az oktatásban

A digitális pedagógia elterjesztésével kapcsolatos intézményi feladatok, célkitűzések

IKT eszközök készségszintű alkalmazásának kialakítása

a konstruktív munkaformákkal a kompetenciák fejlesztése

többszintű differenciálás

IKT-vel támogatott mérés-értékelés

Egységesség és differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a

tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályozása

és értékelése.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni

különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző

lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat,

figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás

belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának,

nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának

átrendeződésére.

Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit.

Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a

csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a tanulók tevékenységét,

önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását, alkotóképességét kell előtérbe állítani.

A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a

feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben,

az értékelésben.

90

A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a

hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez

szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a

tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –

módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási

ütemet biztosít.

Differenciált tervezés és tanulásszervezés

Differenciálás: folyamat, amelynek során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes

gyerekek egyéni szükségleteihez igazítja. Az egyéni adottságokra, irányultságra építve a

lehetőségek határáig fejlessze a személyiséget.

Önállóság mértéke szerint

Adott témához fűződő érdeklődés mértéke szerint

munkatempó alapján

együttműködési képesség, mérték szerinti differenciálás (csoportmunka)

aktivitási szint szerinti differenciálás

előzetes tudás mértéke szerinti differenciálás. személyre szabottan, mindenkinek más

feladat

gyerekek eltérő szociokulturális háttere /család, számítógép/ alapján

a szocializáció szintje / viselkedésformák: beszéd, észlelés, magatartás/ szerint

alkalmazott módszerek. alapján

tananyag tekintetében: tartalma szerint (mit?), felosztása szerint (hogyan?), szintje

szerint (mélységek)

óra szervezése szerint (frontális, csoport, pár, egyéni munka)

a számonkérés típusa szerint

a segítségadásban (intenzív, rásegítő, néha rásegítő, kontroll)

a feladatok szintjén (nehéz, közepes, könnyű)

a tanulási stílus szerint (egyéni, páros, auditív, vizuális, ill. mindkettő)

célok szintjén (mit szeretnék elérni?)

az értékelésben (egyéni teljesítmény)

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint

újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú

szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott

szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a

szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű

szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és

értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom

műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható

és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes

rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb

szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,

91

törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges

interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami

tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése

mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi

kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a

tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb

mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi

szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,

világosan beszél és segítőkész.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű

algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján

az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok

megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.

Természettudományos és technikai kompetencia

A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb

technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza

az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és

megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind

önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is

tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre

önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi

tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően

végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a

környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések

meghozatalára.

Digitális kompetencia

A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető

számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a

tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb

biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által

biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A

megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani

prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi

portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus

kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális

kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó

tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.

92

Szociális és állampolgári kompetencia

A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az

állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai

és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,

ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével

kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való

tartozás tudata.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező

lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként

segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a

végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és

kitartó.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,

képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes

szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző

művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és

mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló

ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,

alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes

a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,

egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy

saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen.

93

2.5 Mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Az iskola a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg a

kötelező órakereten belül.

Lehetőség szerint élünk a 22/2016. (VIII.25) EMMI rendelet 1. mellékletében foglaltakkal-

„A mindennapos testnevelés két órájának kiváltása, az 1-4. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás

1-4. évfolyam számára”, a „Kosárpalánta kerettanterv 1-4. évfolyam számára”, a

„Szivacskézilabda kerettanterv 1-4. évfolyam számára” elnevezésű kerettanterv

ismeretanyaga is oktatható”, valamint a 2. mellékletben foglaltakkal - „A mindennapos

testnevelés két órájának kiváltása, az 5-8. évfolyamon az „Iskolai labdarúgás 5-8. évfolyam

számára” elnevezésű kerettanterv ismeretanyaga is oktatható”.

Úszásoktatás

Tanulóink a testnevelés órák keretében az ingyenes uszodahasználat lehetőségét kihasználva

két év alatt megtanulhatnak úszni.

94

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások szabályai

Az iskola választható tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés,

tehetséggondozás céljából:

emelt óraszámú oktatás német nyelvből 5. évfolyamtól

emelt óraszámú oktatás angol nyelvből 5. évfolyamtól

német nyelv, angol nyelv 1. évfolyamtól

habilitációs, rehabilitációs foglalkozások

fejlesztő foglalkozások

képességfejlesztés

A választható tanórai foglalkozások iskolánkban több funkciót töltenek be:

a tehetséges tanulóknak emelt óraszámú képzést tesznek lehetővé /német, angol nyelv/

lehetőséget adnak a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók felzárkóztatására

95

2.7 A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történõ

ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái. Az otthoni,

napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei és korlátai

Pedagógiai munkánk szerves része, nélkülözhetetlen eleme a visszacsatolás, a tanulók

munkájának ellenőrzése, tudásának értékelése. Az egyes tantárgyakból az értékelés

időpontjának meghatározása – a tematikus egységek figyelembevételével – a nevelők

kompetenciájába tartozik, de ki kell elégítenie az alábbi követelményeket

tájékoztassa a pedagógust, a tanulót és a szülőt a végzett munka eredményéről

a tanuló tudását tükrözze

a fejlesztés érdekében fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított előrehaladását

folyamatos legyen

ösztönző hatású legyen

feleljen meg az életkori sajátosságoknak

A pedagógiai értékelés lehetőségei, területei

a tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges tudása

egyéni eredmény viszonyítása korábbi teljesítményhez

részvétel országos méréseken

a csoport eredményeinek viszonyítása országos értékekhez

önértékelés

Az értékelés fajtái

Diagnosztikus/helyzetfeltáró értékelés. Az alapkészségek megismerése, a következő

időszak fejlesztési feladatainak megtervezése. A diagnosztizáló, helyzetfeltáró,

tájékoztató mérések osztályzat nélküliek.

Fejlesztő/formatív értékelés. Formáló, segítő és interaktív értékelés, amely a fejlesztés

folyamatában történik, egyéni tanulási szükségletekhez igazítva. Elsődleges az aktív

tanulás közbeni értékelés. Osztályzat nélkül történik.

Szummatív/lezáró/minősítő/összegző értékelés. Osztályzattal történik.

Részvétel az országos méréseken

A tanulók kötelező jelleggel részt vesznek az országos méréseken, ezeken a tanítási napokon

a tanuló más tanórai foglalkozásokon való részvételre nem kötelezhető, a művészeti és a

testnevelés órák kivételével.

Bemeneti mérések

A bemeneti mérésnek azt a célt szánjuk, hogy az iskolába érkező és tanulmányaikat

megkezdő 1. évfolyamosok iskolakészültségi fokát megállapítsuk. Ezt a célt szolgálja a

DIFER-mérés, melyet első osztályban a tanulási nehézséget mutató tanulók körében végzünk

el, amely jelzi az iskolaérettség fokát, a tanulók képességeinek fejlettségi szintjét, valamint

jelzésül szolgál az érkezők teljesítményfokáról.

96

Kimeneti mérések

A mérések formái: dolgozatírás, vizsgáztatás szóban és írásban, teszt, beszámoló, feladatlap,

kísérlet, önálló alkotás elkészítése. Gyakoriságát – kötelező esetekben – a pedagógiai program

fogalmazza meg. A munkaközösségek éves terveikben határozzák meg a tervezett szakmai és

nevelési ellenőrzéseiket, a nevelők a témaköri egységek lezárásakor győződnek meg a tanulók

tudásszintjének állapotáról.

Az értékelési – ellenőrzési rendszer kötelező alkalmai az oktató-nevelő munka során

Évfolyam Időpont Folyamatmérés területe

1. évfolyamon év végén matematika, magyar

2. évfolyamon ősszel az elemi készségek vizsgálata

2. évfolyamon tavasszal a hangos olvasás mérése

3. évfolyamon év végén matematika, értő néma olvasás

4. évfolyamon év végén helyesírás, matematika

5. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés, hangos olvasás

5. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés

6. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés

6. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés, idegen nyelv, matematika

7. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés, idegen nyelv - szövegértés

7. évfolyamon év végén helyesírás, szövegértés

8. évfolyamon év elején helyesírás, szövegértés

8. évfolyamon félévkor vizsga: magyar nyelv, matematika, idegen nyelv

Az ellenőrzés, értékelés formái

szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.

írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.

gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény

órai munka

tanulói kísérlet

tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény

tanórán kívüli tevékenységben való részvétel

Fejlesztő értékelési lehetőségek:

Visszajelzés, folyamatos támogatás

A fejlődés nyomon követése

Értékelő megbeszélés

Tanulói önértékelés

Társértékelés

Csoporton belüli értékelés

Portfólió

Értékelőtáblázat

Tudáspróba

stb.

97

Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést, ügyelve a

szóbeli és írásbeli formák helyes arányára.

Az értékelés alapelvei

sokoldalú, tervezett és megbízható legyen

személyre szóló legyen

fejlesztő, ösztönző jellegű legyen

folyamatosságot biztosítson

az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön

biztosítsa a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát

legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan

lehetséges a javítás)

szorongásmentes légkörben történjen

ismert legyen a követelményrendszer tanár, diák és szülő előtt.

Az értékelés módjai

szöveges értékelés

5 fokozatú skálával

Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 2. évfolyamon félévkor a szöveges

minősítést kell alkalmazni: kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített a tanuló, illetve

felzárkóztatásra szorul.

A szöveges minősítés alapelvei:

Pontosan megfogalmazott követelményrendszer alapján történjen.

A pedagógus legyen tisztában az értékelés céljával.

Minimalizálja a tanári szubjektivitást.

Hasson pozitívan a tanulói személyiség fejlesztésére.

Törekedjen a sokféleségre (megfigyelés, szóbeli, írásbeli tevékenység, szocializáció).

Az értékelés alapjául szolgáló mérések legyenek megbízhatóak.

Legyen érthető annak számára, akinek szól.

Lehetőleg rövid, lényegre törő legyen.

személyre szóló legyen

fejlesztő, ösztönző legyen

legyen tárgyszerű (melyek az erősségek, melyek a gyengeségek, hogyan lehetséges a

javítás)

Az „Etika/Hit-és erkölcstan” tantárgy értékelése 1-8. évfolyamon szöveges értékeléssel

történik. A dokumentumokba „megfelelt/ nem felelt meg” bejegyzés kerül.

A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év végén osztályzattal

történik a tanulói teljesítmény értékelése.

Az osztályzat (érdemjegy) akkor

Jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította,

tudását alkalmazni képes.

98

Jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb

bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását.

Közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként

felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.

Elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz

szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló

feladatvégzésre.

Elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem

sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel.

A tantárgyi dicséretet félévkor 3-8. évfolyamon az osztályzat mellé írt „d” jelzéssel, év végén

kitűnő bejegyzéssel tüntetjük fel 2-8. évfolyamon. A „nevelőtestületi dicséret” szöveges

formában kerül bejegyzésre.

Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

meghatározásának elvei és korlátai

a feladatok kijelölésénél törekedni kell a differenciálásra (tananyag szerinti,

mennyiségi és minőségi)

a házi feladatok kiválasztásánál érvényesüljön az átgondoltság és a rendszeresség

az otthoni felkészüléshez meghatározott feladatok a gyakorlást, készségfejlesztést

szolgálják

csak begyakorolt, az órai tananyaghoz szorosan kapcsolódó gyakorlatok jelölhetők ki

házi feladatként

a kijelölt házi feladatok mennyisége és minősége nem lépheti túl az órai anyagot

az otthoni felkészüléshez meghatározott gyakorlatok mennyisége és minősége nem

alkalmazható fegyelmezési eszközként

hosszabb távon megoldható feladatok adására is törekedni kell

A projekttel, témahéttel kapcsolatban otthoni feladat, adható, az egyéb házi feladatok

figyelembe vételével, hogy az ne jelentsen túlzott megterhelést a tanulónak.

Figyelembe kell venni az otthoni lehetőségeket pl. nem mindegyik tanulónak van még

otthon internet elérési lehetősége, számítógépe.

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának

értékelésében betöltött szerepe

a témazárók írását egy héttel a megíratás előtt a tanulók tudomására kell hozni, és az

osztálynaplóban időben jelezni

a napi tananyagból írásbeli számonkérés bármikor, bejelentés nélkül lehetséges

a félévi és az év végi érdemjegyek megállapításánál a témazárók osztályzata az egyes

részjegyeknél nagyobb hangsúlyt kapjon, ezt piros tollal írjuk az osztálynaplóba

az év során íratható témazárók számát a tantárgy és a tananyag függvényében a

szaktanár határozza meg a tanmenetben

a témazárók értékeléséhez a ponthatárok megállapítása, illetve a százalékos

teljesítmények osztályzatra váltása a munkaközösségek feladata

projektek, témahetek (erdei iskola) zárásakor a tanulói teljesítmények csak pozitív

irányban módosíthatják a projektek, témahetek tartalmához illeszkedő tantárgy félévi,

év végi osztályzatát.

99

2.8 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Speciális képzéseket csoportokban biztosítunk.

A képességek szerinti csoportbontásról

a tanító, a szaktanár javaslata,

a tanuló képességei,

a szülő igénye, hozzájárulása

alapján az illetékes munkaközösség dönt, az iskola személyi és tárgyi feltételeinek

figyelembevételével.

5. évfolyamtól tanulóink emelt óraszámban tanulhatják a német és angol nyelvet. Az idegen

nyelvek oktatása csoportbontásban történik.

Felső tagozaton csoportbontás van technikából és informatikából, ahol a magas létszám ezt

indokolja.

Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek

fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az

értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni,

mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

A tanórán kívüli foglalkozások

A tanórán kívüli foglalkozások körébe tartoznak a

tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály vagy csoportfoglalkozások,

különösen

a környezeti nevelés színterei (szabadtéri oktatóbázisban tartott kültéri foglalkozások,

erdei iskola, tanulmányi kirándulások, jeles napok rendezvényei, akciók, pályázatok

stb.

a kulturális rendezvények

témahét, stb.

Így a tanórán kívüli foglalkozások két nagy csoportba oszthatók:

kötött tanórán kívüli foglalkozások /amelyek működtetése a törvényben előírt feltételek

mellett kötött/:

napközis illetve tanulószobai foglalkozás

sportkör

kötetlen, szabadon választható tanórán kívüli foglalkozások /amelyek kiválasztásában jelentős

szerepe van az iskolai diákönkormányzatnak, és formáiról a nevelőtestület dönt/. A döntésnél

figyelembe kell venni:

a tanulói és szülői igényeket /felmérés előző év végén/

a rendelkezésre álló szakemberek körét

az anyagi lehetőségeket

a tanulók leterheltségét

100

Iskolánk az alábbi tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat kínálja:

Napközi, tanulószoba

Napközibe, tanulószobára minden jelentkezőt felveszünk, hiszen a szülők részéről igen nagy

az igény arra, hogy koordináljuk gyermekeik délutáni programját, nyújtsunk minél több

segítséget a felkészüléshez. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközis

csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igénylik.

A tanórán kívüli foglalkozások sokirányú funkciója, elvárása ötvöződik a napközis

foglalkozások rendszerében:

kulturált étkezés

szabadidős tevékenységek

játékfoglalkozás, sport

manuális tevékenységek

komplex foglalkozások

nevelési beszélgetések

iskolán kívüli programok (célséta, kiállítás, múzeumlátogatás, bábszínház)

tanulmányi munka

a gyerekek képességeihez, igényeire építve egyénre szabott tanulási technikák kialakítása

differenciált tanulásszervezéssel önálló csoportok, irányított és felzárkóztató csoportok

kialakítása.

A napköziben és a tanulószobán a felhasznált óraszámok a szülői igényekhez és a csoport

összetételéhez igazodnak, melyet minden évben felmérünk.

Sportkörök

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai

testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a

tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli

sportversenyekre. Ezek a mindennapos testnevelés részei.

szakági sportfoglalkozások: futball, kézilabda, atlétika

tömegsport: az egészséges életmódra, az együttmozgás örömére nevel

napközis sport: a mozgás és a játék megszerettetése a cél

játékos sportversenyek szervezése

Szakkörök

Az indítandó szakkörök jellegéről és óraszámáról az iskola vezetősége dönt. A működés

konkrét formáit az iskola éves tantárgyfelosztása és munkaterve tartalmazza.

Előkészítik a tanulókat a felső tagozatos nyelvtanulásra: igény szerint kiscsoportban

tanulhatják a tanulók a német és angol nyelvet szakkör formájában.

Felkészítenek a továbbtanulásra

Egészségünk, valamint szűkebb és tágabb környezetünk védelmére, egészséges életmódra

nevelnek

Vállalkozási alapismeretek szakkör

Iskolánk csatlakozott a Junior Achievement Magyarország Alapítvány programjához.

A nyolcadik évfolyamon tanulók szakkör formájában gazdasági, vállalkozási

ismereteket tanulnak. Karácsonyi vásár szervezésével a tanulók gyakorlati

101

ismeretekre tesznek szert a vállalkozások világában. A bevételt iskolánk

alapítványának ajánlják fel.

Házi versenyek

Tanulmányi

Idegen nyelvi

Kulturális

Sport

Városi versenyek szervezése

Játékos természettudományi vetélkedő 7-8. évfolyam

Városi matematikaverseny 2-4. évfolyam

Városi helyesírási verseny 3. évfolyam

Nemzetközi verseny szervezése

Rókus Kupa Nemzetközi Labdarúgó Torna

Tanulmányi kirándulások

A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell

fedezniük.

Lehetnek:

osztály tanulmányi kirándulások

évfolyam tanulmányi kirándulások

iskolai szintű tanulmányi kirándulások

érdeklődési körhöz kötött tanulmányi kirándulások:

neves évfordulókra rendezett ünnepségeken részvétel

turisztikai kirándulások

Múzeumlátogatások, bábszínház és színházlátogatások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez igazodva különféle szabadidős programokat

szervez (pl. színház /bábszínház, filmszínház/ és múzeumlátogatások, kiállítások stb.)

Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Tanulmányi út szervezése külföldi nyelvterületre

Igény és megfelelő anyagi támogatottság mellett, külföldi német és angol nyelvterületre

tanulmányi út szervezése, kísérőtanár, pedagógus biztosítása mellett. Segíti a gyermek

látókörének szélesítését és lehetővé teszi számára az idegen nyelv célországban történő

alkalmazását.

A külföldi tanulmányi kirándulások szervezésénél a 27/2017. (X.18.) EMMI rendelet szerint

kell eljárni.

102

Hit- és vallásoktatás

Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő-oktató

tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek a tanulók vallási

ismereteinek bővítésére. A részvétel a tanulók számára önkéntes, az iskola a feltételeket

biztosítja.

Kulturális rendezvények

A közösségformálást, a személyiségfejlesztést segíti hagyományaink ápolása, iskolai

ünnepségeink, rendezvényeink, melyeknek tanulóifjúságunk részesei, rendezői, szervezői,

szereplői.

Az évek során kialakuló és állandóan alakulóban lévő hagyományok a nevelési folyamat

leghatékonyabb elemei. Arra törekszünk, hogy a tanulók még aktívabb bevonásával ápoljuk

hagyományainkat. Az interaktív módszerek felhasználása színesebbé teszi a

megemlékezéseket. Ennek megvalósítására a projektmunka a legalkalmasabb.

tanévnyitó, elsősök fogadása

ballagás

tanévzáró

október 23.

március 15.

8. osztályosok bankettje

a végzősök búcsúzása a nevelőktől

idősek köszöntése

a magyar kultúra napja

a nemzeti összetartozás napja

művészeti (látványos, zenés, táncos) jellegű programjainkon iskolánk igen nagyszámú

diákjának nyílik lehetősége a szereplésre. Ilyenek a hagyományos musical-bemutatók.

karácsonyi koncertek – az egymás iránti szeretetre, megbecsülésre, összetartozásra

nevelnek.

az iskola fennállását megünneplő évfordulók, amelyeken nagy számban vesznek részt

volt tanítványaink is.

Iskolai könyvtár

Iskolánk könyvtára heti 10 órában biztosítja a kölcsönzést, illetve helyben használat

lehetőségét. E mellett könyvtári órák tartására is van mód. A tanórán megszerzett tudást és

ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a

tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a

tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában

megismert műveltségterületek tudásanyagának. Fontosnak tartjuk a tanulóknak a könyvtári

eszköztárra épülő önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktantárgyi

kutatómunkára nevelését. E cél megvalósítása érdekében törekszünk a könyvtár folyamatos

fejlesztésére a lehetőségeinkhez mérten.

103

2.9 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT)

A rendszeres, élethosszig tartó fizikai aktivitás az egészségtudatos magatartás és életvezetés

alapvető feltétele. A rendszeres testmozgás és a sport igénye, értékeinek ösztönössé válása,

tervezett nevelési és oktatási hatásrendszer eredménye. Ebben a folyamatban nélkülözhetetlen

az iskolai testnevelés, amely a NAT 2012 alapelveinek megfelelően a primer prevenció

legfontosabb színtere.

Ebben a primer prevenciós feladatban a tanulók fizikai fittségének folyamatos fejlesztése, a

szervezet funkcionális állapotát tükröző képességek mérése és minősítése elengedhetetlen.

A hatályos jogszabályok alapján a tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérése és

értékelése, az 1-4. évfolyamán tanulók kivételével, a nappali rendszerű iskolai oktatásban

résztvevő tanulók esetén évente kötelező. Országos szinten egységes módszerrel és

mérőeszközökkel kell megvalósítani a fittségi felmérést. Ezért 2014 szeptemberétől

iskolánkban is bevezetésre kerül a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) -

mérési rendszer, amelynek ütemezett feladatait a helyi tanterv és a tanmenet tartalmazza.

A NETFIT-et alkotó tesztek Fittségi profil fittségi tesztfeladat vizsgált terület

Testösszetétel és tápláltsági profil

testtömeg mérés testtömeg index (BMI)

testmagasság mérés

testzsír százalékmérés testzsír százalék

Aerob fittség állóképességi ingafutás teszt aerob kapacitás

Vázizomzat fittségi profil

ütemezett hasizom teszt hasizmok erő-állóképessége törzsemelés teszt törzsfeszítő izmok ereje ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izomereje kézi szorítóerő mérése kéz maximális szorító ereje helyből távolugrás teszt láb robbanékonysága

Hajlékonysági profil hajlékonysági teszt térdhajlító izmok nyújthatósága csípőízület mozgékonysága

A tanulók fittségi állapotának mérését, vizsgálatát az iskola testnevelés tantárgyat tanító

pedagógusa, illetve a védőnő végzi a hatályos rendeletben meghatározott időpontig.

A mérést végző pedagógus az eredményeket tanulónként, osztályonként és évfolyamonként

elektronikus formában rögzíti, majd a tanulóval, a testnevelés tantárgyat tanító

pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fejlődése szempontjából szükséges

intézkedéseket.

A NETFIT program segítségével kialakítható pozitív attitűdök, megszerezhető ismeretek,

valamint fejleszthető képességek és készségek hozzájárulnak az egészségtudatos,

jövőorientált életvezetés kialakulásához. A mérések során feltérképezhetők az egyes

területeken mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának

ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató

programok készítéséhez.

104

2.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni

képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási,

továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Az osztályok kialakításának elvei

Iskolánkban évfolyamokra épített osztályok működnek. Kialakításuk az első évfolyamon

történik. Az alsós munkaközösség javaslata alapján az induló osztályok összetételéről az

igazgató dönt. Az osztályba sorolásnak nincsenek a tanulói képességektől függő szempontjai.

Az osztályok kialakításánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:

szülői (tanulói) igények a választott pedagógusra, vagy módszerre

az egy óvodából érkezett gyerekek egy osztályba sorolását

a köznevelési törvényben meghatározott maximális osztálylétszámot

az egyes osztályokon belül a nemek arányát

az SNI, BTMN és HHH tanulók arányát

Egy osztályközösség átalakítására csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor.

Az átmeneti problémák megoldása

Az átmenetek problémáinak megoldása kiemelkedő feladatunk, hiszen a megváltozott

körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni. Ez a fejlődésben megtorpanást,

zavart okozhat.

Az óvoda-iskola közötti átmenet segítésének helyi programja

az iskolába jövő gyerekek és szüleik számára „Nyílt napokat” szervezünk,

tájékoztató szülői értekezleten ismertetjük meg a leendő első osztályosok szüleit

iskolánk programjával

a nagycsoportos óvodások részére játékos iskola- előkészítő foglalkozásokat tartunk

a nagycsoportos óvodások részére nyílt órák látogatása

a leendő elsős tanító nénik bemutatják iskolánkat az óvodák szülői értekezletén

meghívjuk az óvodás gyerekeket és szüleiket különböző iskolai rendezvényeinkre

(Március 15. Karácsonyi műsor)

játékos ismerkedő délutánt szervezünk leendő elsőseinknek

Az alsó és felső tagozat közötti átmenet

a 4. évfolyam osztályfőnökei bemutatják osztályukat a leendő felsős osztály-

főnököknek

igyekszünk kihasználni a közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségeket

105

Az általános iskola és a középiskola közötti átmenet

a 7-8. osztályosok számára az érdeklődési körüknek megfelelő tehetséggondozó és

felzárkóztató programokat szervezünk,

továbbtanulásra előkészítő foglalkozásokat tartunk,

a középfokú intézményeket meglátogatják tanulóink,

a továbbtanulási lehetőségekről folyamatosan tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket,

tanulóink középiskolai előkészítő foglalkozásokra, szakkörökre jelentkeznek,

az eredményekről tájékoztatást kérünk a középfokú intézményektől.

106

2.11 A a tanuló jutalmazásával összefüggõ, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minõsítéséhez kapcsolódó elvek

A magatartás és szorgalom értékelésének formája

Iskolánkban 1. évfolyamon, valamint a 2. évfolyamon félévkor a magatartást és szorgalmat

szövegesen értékeljük. A 2. évfolyamon év végén, valamint 3-8. évfolyamon félévkor és év

végén osztályzattal történik a magatartás és szorgalom értékelése.

Az értékelésünk szempontjai a következők:

Magatartásból:

A tanuló

viselkedéskultúrája

társas kapcsolatai

beszédstílusa, hangneme

közösségi munkája

iskolai környezethez való viszonya

Szorgalomból:

A tanuló

tanórai munkája

tanítási órákra való felkészülése

felszerelése

Élünk a dicséretek (nevelőtestületi, igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári, szaktanári,

osztályfőnöki) és elmarasztalások (igazgatói, napközivezetői, ügyeletes tanári,

osztályfőnöki, szaktanári figyelmeztetés, valamint igazgatói és osztályfőnöki intés)

adásával.

Bármely dicséret és elmarasztalás adását a Diáktanács is kezdeményezheti.

Értékelésünk formája:

Magatartás: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

Szorgalom: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2)

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről

szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a

fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

107

3. Alapfokú művészeti iskola

3.1 Pedagógiai alapelveink, értékeink, cél- és feladatrendszer

A művészeti nevelés az általános nevelés fontos része:

Mivel a személyiségformálás fontos eszköze, lényeges, hogy a pedagógus alaposan

ismerje növendékei személyiségét, képességét, tehetségét. Az oktatás módszerét a

kívánalmaknak megfelelően tanulónként kell megválasztania.

A művészetek megkedveltetése:

Figyelembe kell venni, hogy a művészeti iskola növendékeinek többsége nem lesz

hivatásos művész. A jó nevelőmunka során elsősorban meg kell kedveltetni a zenét, a

művészeteket. Mindez hozzájárul a harmonikus személyiség kialakításához.

Elmélyült, tudatos művészeti tevékenység:

Fontos, hogy a művészeti iskolai tanulással ne terheljük túl a gyerekeket, és ne hajszoljuk

teljesíthetetlen, öncélú feladatokra, produkciókra. A tanulók fejlettségi szintjének

megfelelő darabokat, feladatokat adjunk, amelyek fejlesztik művészi ízlését,

stílusismeretét, látókörét.

Tehetséggondozás

Meg kell keresni a tanulókban azokat az adottságokat, amelyek kiművelése a legtöbb

sikerélményhez juttatja el őket. Fontos alapelv, hogy minden tanulót el kell juttatnunk a

saját képességei maximumára.

A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkozni a művészeti pályákra készülő

fiatalokkal. Ismernie kell a továbbtanuláshoz szükséges követelményeket és segítenie kell

a felvételi vizsgára való felkészülést.

Követendő értékeink:

o Az egyén önmagához való viszonyával összefüggő és erkölcsi értékek közül:

- Megbízhatóság, következetesség, tisztelet, tisztesség, önismeret, önállóság,

önálló ismeretszerzés képessége, önnevelés, önértékelés, egyéni siker és

kudarc elviselésének képessége

o Társas kapcsolatokkal összefüggő értékek közül:

- Humanizmus, emberi méltóság tiszteletben tartása, példamutatás, egymás

segítése, együttműködés, együttérzés képessége (empátia), egészséges

nemzettudat, tolerancia, a másság elfogadása

o Testi-lelki egészség értékei közül:

- Pozitív életszemlélet, egészséges életvitel, egészséges táplálkozás, sport,

mozgás, játék szeretete, lelkierő, akarat, esztétikus megjelenés, a

nehézségek megoldása, feldolgozása (alkohol és drog nélkül)

o A környezet értékei közül:

- Esztétikus, az emberrel harmonizáló, otthonos, tiszta környezet, az

értékóvó magatartás

o A gyermekbarát környezet értékei közül:

- Tárgyi tudás, felkészültség, szorgalom, tudatosság, szervezettség,

önkiszolgálás, kezdeményező készség

o A tanulás, a tudás, a munka értékei közül:

108

- Tárgyi tudás, felkészültség, tudatosság, érdeklődés, aktivitás, szorgalom,

munkafegyelem, munkaszeretet, szervezettség, önálló tanulás, önképzés,

versenyszellem

o A kultúrához való viszony értékei:

- Készség a harmóniára, a szépség befogadására, megóvására, művelődési

igény, az emberiség kulturális örökségének tisztelete, nemzeti és európai

értékek közvetítése

109

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljai, feladatai:

Célok Feladatok Sikerkritériumok

A választott szakon belül

nyújtson speciális művészeti

ismereteket. Az alkotó

munkával együtt járó pozitív

élmények segítségével

járuljon hozzá a harmonikus

személyiség kialakításához,

érzelmi gazdagsághoz.

Ismertesse meg az egyes

művészeti ágak alapvető

ismeretanyagát és

technikáját. Alapozza meg a

művészeti kifejezőkészségek

kialakítását, bontakoztassa ki

a tanulók alkotó fantáziáját,

és fejlessze improvizációs

készségüket.

Készség a harmónia, szépség

befogadására, megóvására;

művelődési igény mértéke.

Kellő kreativitás.

A művészeti nevelés alakítsa

ki a kultúra iránti

magatartást, az esztétikai

érzékenységet, neveljen a

művészetek befogadására,

értésére, művelésére.

Készítse fel a tanulókat

művészeti önképzőkörök,

együttesek munkájába való

bekapcsolódására. Segítse elő

a művészi élmények átélését

hangversenyek, színházi

előadások, kiállítások

látogatásával. Ösztönözze a

növendékeket a művészeti

tárgyú könyvek olvasására,

zenei műsorok,

hangfelvételek hallgatására, a

művészeti élet figyelemmel

kísérésére.

Ha a tanuló ismeri az

alapvető értékeket, azt, hogy

mi a jó és mi a helytelen.

Sajátos eszközeivel

ösztönözzön a társadalmi

érintkezésben és

kommunikációban toleráns

magatartásra.

Törekedjen a

társművészetekkel való

együttműködésre,

kapcsolattartásra.

Ha a tanuló képes az

együttműködésre és az

emberi méltóság kellő

tiszteletben tartására.

Neveljen más művészetek

iránti érzékenységre.

Ismertesse meg a tanulókat a

főbb művészeti stílusok

sajátosságaival,

összefüggéseivel.

Ha a tanuló képes a

megfigyelt vagy ábrázolt

jelenségek ok-okozati

összefüggéseinek,

törvényszerűségeinek,

értelmezésére.

A siker és kudarc

megélésének feldolgozása az

egyéni produkciókon

keresztül.

Szoktassa tanulóit rendszeres,

céltudatos munkára. Növelje

kitartásukat és figyelmük

koncentrálóképességét.

Ha a tanuló részt vesz a

képességeinek,

felkészültségének megfelelő

produkció előadásában.

A nemzeti öntudat erősítése

zenei- népzenei, irodalmi és

képzőművészeti értékeink

megismertetésével és

megszerettetésével.

Megismertetni a tanulókat a

néprajzi, egyházi és nemzeti

ünnepekkel, hogy az élet

rohanásában tudjanak

ünnepelni.

Az emberiség és a nemzet

kulturális örökségének

tisztelete.

Készítse fel az átlagosnál

jobb képességű

növendékeket a szakirányú

továbbtanulásra.

A művészeti iskola sajátos

eszközeivel biztosítsa, hogy a

tehetséges gyermek élhessen

a tanulás lehetőségével.

A tanuló felkészültsége,

tudatossága, szorgalma,

munkafegyelme, kitartása és

tehetsége.

110

3.2. A képzés rendje

Beiskolázás

korhatára: a 6. évet a beíratás évének december 31-ig betöltött, és 22 évet be nem töltött

tanuló

képzési idő: 8 év

a képzés szakaszai

- előképző – 2 év

- alapfok – 6 év

a képzés formája valamennyi tanszakon: csoportos oktatás

a csoportalakítás szempontjai:

- a jelentkezők számának függvényében lehetőleg homogén csoportokat hozunk létre

- csoportlétszám: valamennyi tanszakon maximum 20 fő

a képzés kimenetele: művészeti alapvizsga az alapfok befejeztével

3.3. A tanulók értékelési rendszere, a művészeti alapvizsga követelményei

A magasabb évfolyamba lépés feltételei

A művészeti iskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki a közvetlenül megelőző

évfolyam követelményeit sikeresen teljesítette, arról bizonyítványt kapott. Az a tanuló, aki

évfolyama tantervi anyagát önhibáján kívül nem tudja elvégezni, az igazgatótól kérheti,

hogy tanulmányait a következő tanévben ugyanannak az évfolyamnak a tanulójaként

folytathassa.

A tanuló kérelmezheti, hogy több évfolyam tanulmányi követelményének egy

tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget osztályozó vizsga letételével.

Az iskola magasabb évfolyamára lépés egyik alapfeltétele a foglalkozások rendszeres

látogatása, hiszen ezeken olyan gyakorlati tevékenység folyik, melyek nem iskolai

körülmények között nehezen biztosíthatók. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és

igazolatlan mulasztása a tanítási órák egyharmadát meghaladja, a tanuló nem osztályozható,

kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A tanulók

mulasztásainak igazolásával kapcsolatos szabályozásokat az iskola szervezeti és működési

szabályzata és házirendje tartalmazza.

Egyéb esetekben az idevonatkozó hatályos jogszabályok a meghatározók.

Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor

bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba,

illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a

tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra

meghatározott követelmények alapján.

A tanulók felvételéről az igazgató dönt.

111

A beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

A követelményeket „Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak szakirányú feladatai,

követelményei, az előírt tananyag” című rész tartalmazza minden egyes tantárgyra

vonatkozóan.

A beszámoltatás formái

1. Év végi beszámoltatás (vizsga) lehet:

Nyilvános bemutató

csoportos gyakorlatsor

vagy

bemutató óra (tanári irányítással végrehajtott feladatok)

Gyakorlati feladat végrehajtása (önálló munka; pl.: gyűjtőmunkák)

Szóbeli vizsga (pl.: színházlátogatást követő szóbeli megbeszélés)

Önálló alkotások bemutatása

2. Művészeti alapvizsga

A beszámoltatási formák alkalmazásának szabályai

a) Az év végi beszámoltatás (vizsga)

az előképző évfolyamain nem kötelező,

az 1–6. alapfokú évfolyamokon a tanult valamennyi tantárgyból kötelező:

a szaktanárok választása alapján lehetőség van a kombinált beszámoltatásra: több

tantárgyból összevontan számolnak be a tanulók a tanév anyagából

b) Művészeti alapvizsga az utolsó alapfokú évfolyamra előírt követelmények teljesítését

követően tehető.

A tanuló teljesítményének értékelése, minősítése

A tanulók értékelésének alapja a folyamatos teljesítmény, figyelembe véve a tanuló fejlődési

ütemét.

Az 1–6. évfolyamon

Tanév közben a tanuló teljesítményét minden tantárgyból a tanár rendszeresen – félévente

legalább három – érdemjeggyel értékeli. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a tanár a

tanév során folyamatosan alkalmazza a kifejtett szóbeli formát.

Egy tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a tanár egy

érdemjeggyel értékeli.

Több tantárgy követelményeire épülő év végi vizsgán a tanuló teljesítményét a

tanár(ok) tantárgyanként külön érdemjeggyel értékeli(k).

Félévkor és év végén a tanuló teljesítményét a tanár osztályzattal minősíti.

A félévi osztályzatokat az év közben szerzett érdemjegyek alapján, az év végi osztályzatokat

az évközi érdemjegyek alapján kell megállapítani.

Az egyes tanulók osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és az

osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről.

112

A tanuló teljesítményének értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és

osztályzatok:

jeles (5);

jó (4);

közepes (3);

elégséges (2);

elégtelen (1).

A félévi és az év végi osztályzattal történő minősítést kifejtett szóbeli értékelés kíséri.

Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, törzslap,

bizonyítványkönyv.

A szorgalom értékelése, minősítése

A szorgalom értékelése a tanuló foglalkozásokon való aktivitása, feladatvégzésének

pontossága, kötelességtudata, képességeihez mért teljesítményének szintje, egyenletessége,

alapján történik.

Példás annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon folyamatosan aktívan

közreműködik, felkészülését a rendszeresség, kötelességtudat és a pontosság jellemzi, a

feladatok végzésében önálló, a képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja,

teljesítménye egyenletes, önművelése rendszeres.

Jó annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon aktívan közreműködik, de

aktivitása nem folyamatos, rendszeresen készül, de nem pontos és alapos, a csoportmunkában

és az önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.

Változó annak a tanulónak a szorgalma, akinek a foglalkozásokon aktivitása

egyenetlen, a tanórákra való felkészülése rendszertelen, feladatait váltakozó érdeklődéssel

végzi, önművelése rendszertelen, képességei alatt teljesít.

Hanyag annak a tanulónak a szorgalma, aki a foglalkozásokon nem mutat semmilyen

aktivitást, feladatait nem végzi el, érdektelenség, közöny jellemzi.

A tanuló szorgalmának értékelésére, minősítésére alkalmazható érdemjegyek és

osztályzatok:

példás (5);

jó (4);

változó (3);

hanyag (2).

A tanuló szorgalmát félévkor és év végén egy osztályzattal kell minősíteni.

A tanuló szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és tanév végén a

csoportvezető tanár – a csoportban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.

A szorgalom osztályzattal történő minősítését kifejtett szóbeli értékelés kíséri.

Az értékelést, minősítést tartalmazó dokumentumok: napló, törzslap,

bizonyítványkönyv.

113

A művészeti alapvizsga általános követelményei

1. Az alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény

utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

2. Az alapvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

Az alapvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy

tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja

figyelembevételével kell meghatározni.

Az alapvizsgán és a szakmai követelményeknek megfelelő szint kérhető számon.

Az alapvizsga feladatait a követelmények alapján az intézmény oly módon állítja

össze, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

Az alapvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá.

3. Az alapvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga

letétele alól az a tanuló, aki az országos tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a

versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

4. Az alapvizsga minősítése

Az intézmény a vizsgatárgyaknál meghatározott értékelési szempontsor alapján

minősíti a tanuló teljesítményét.

A tanuló teljesítményét az alapvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal

kell minősíteni.

Az iskola tanulói a kötelező tanórai foglalkozások keretében tanítási napokon kötelesek részt

venni művészeti próbákon és előadásokon.

114

3.4. A művészeti oktatás tantervének választása, egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a

kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai

Képzőművészeti tanszak

Óraszámok heti bontásban

TANTÁRGY

ÉVFOLYAMOK

Előképző Alapfok

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10

Kötelező tantárgyak:

Vizuális alapozó

gyakorlatok

2 2

Vizuális alkotó

gyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Grafika és festészet

alapjai

Választható

tantárgyak:

2 2 2

2 2 2 2 2 2 2

Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

A képzés tantárgyai: A tanítási órák időtartama (heti)

Főtárgy:

Grafika és festészet alapjai 1.-10.évfolyam Min. 2x45perc (csoportos)

Kötelező tárgy:

Vizuális alkotó gyakorlat 1.-3. évfolyam Min .2x45perc(csoportos)

A 4. alapfokú évfolyamtól választható tanszakok és főtárgyaik:

1. Fém-és zománcműves tanszak 4.-10.évfolyam

Főtárgy:

Fém-és zománcműves tanszak műhelygyakorlat Min. 2x45perc(csoportos)

2.Grafika és festészet tanszak 4.-10.évfolyam

Főtárgy:

Grafika és festészet műhelygyakorlat Min. 2x45 perc(csoportos)

115

Színjáték tanszak

Óraszámok heti bontásban

TANTÁRGY

ÉVFOLYAMOK

Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Főtárgy:

Dráma és színjáték 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 3 3

Kötelezően

választható tárgyak: 1 1

Beszéd és vers - - 2 2 2 2 2 2 2 2 - -

Összesen: 2-

(4)

2-

(4) 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-5 4-6 4-6 4-6 4-6

A képzés tantárgyai: A tanítási órák időtartama (heti):

Főtárgy:

Dráma és színjáték: előképző + alapfok 1 – 6. évfolyam Min. 2 × 45 perc (csoportos)

Kötelezően választható tárgyak:

Beszéd és vers: alapfok 1 – 6. évfolyam Min. 2× 45 perc (csoportos)

116

4. A pedagógiai program érvényessége és nyilvánossága. A pedagógiai program

elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok

A pedagógiai program érvényességi ideje

Az iskola 2016. november 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógiai

program alapján.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

A pedagógiai program megtekinthető:

az iskola honlapján

az iskola irattárában

az iskola igazgatójánál

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

pedagógiai programját a szülői közösség 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

pedagógiai programját az intézményi tanács 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

pedagógiai programját a diákönkormányzat 2017. október 03-án elfogadásra javasolta.

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

pedagógiai programját a nevelőtestület 2017. október 03-án elfogadta.

A Rókusvárosi II. Sz. Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola

pedagógiai programját jóváhagytam.

Szeged, 2017.11. 01.

Kiss László

intézményvezető

117

Záradékok, aláírások: