1. Bevezetés

Az Információs és Kommunikációs Technológiák (IKT)robbanásszerû folyamatos fejlôdése, a Tanulás ÉletenÁt (TÉT) koncepció erôsödése, valamint a gazdasági,társadalmi és kulturális innovációs törekvések lehetô-vé tették a hagyományos tanulási formák mellett az ati-pikus, elektronikusan támogatott tanulási terek elterje-dését. Az internet penetrációjának, illetve a különbözôwebtechnológiáknak köszönhetôen a jellemzôen egyi-rányú relációt biztosító Web 1.0-ás rendszerek mellettmára már egyre inkább a belôle kifejlôdô Web 2.0-ásfelületek elterjedése a jellemzô. A többirányú relációtés a felületen megjelenített tartalmak közös kezelésén,fejlesztésén és rendezésén alapuló közösségi rend-szerek száma napjainkban az elôdjének többszöröséretehetô. Az ilyen jellegû közösségi oldalak sokkal in-kább motiválják és foglalkoztatják az Információs Tár-sadalom tagjait, mint a korábbi szûkebb mozgásteretadó változata. Erre az interaktivitásban gazdag tartalmiszolgáltatási rendszerre épül az oktatási, képzési rend-szerekben is jól alkalmazható Moodle keretrendszer,amelynek ismertetésére a következôkben kerül sor.

2. A Moodle oktatási keretrendszer fogalma, jellemzôi

A Moodle fogalom neve a Modular Object – OrientedDynamic Learning Environment angol kifejezés mozaik-szószerû rövidítése, azaz moduláris objektum – orien-tált dinamikus tanulási környezet. A Moodle tulajdonkép-pen egyfajta LMS (Learning Management System) alkal-mazás, azaz tanulásirányítási rendszer, eLearning ke-retrendszer, Web2.0-ás környezetbe ágyazva. Az LMSáltalános feladata az, hogy azonosítsa a felhasználóités szerepkörük, jogosultságaik szerint a megfelelô tan-anyagokkal (kurzusokkal) rendelje össze ôket. Az ilyenrendszereket kiszolgáló szerverek egyfelôl kiszolgáljákmegfelelô adatbázissal a rendszert használókat, másfe-lôl naplózzák a felhasználók tevékenységeit, a tanulás

szempontjából fontos adatokat, amelybôl a késôbbiek-ben statisztikák generálhatók. Ezek az adatok egyrészta tanulók/hallgatók haladásával kapcsolatosan szolgál-tatnak fontos információkat, másrészt a tananyag haté-konysága is kideríthetô belôlük.

A Moodle, ahogyan már korábban szó esett róla, egyWeb-alapú rendszer, tehát a használatához szükség vaninternet/intranet-eléréssel és böngészôvel rendelkezôszámítógépre, valamint szerverre és annak URL címé-re, amit a szolgáltató szervezet ad meg (például: http://mpt.moodle.appi.bme.hu/).

A Moodle (http://moodle.org) tervezése és fejlesztésesorán az alkotókat a konstruktivista pedagógia alapel-vei vezérelték. Azt kívánták és kívánják jelenleg keret-rendszerükkel biztosítani, hogy ideális virtuális oktatási/tanulási környezetet hozzanak létre. A Moodle alkotóinagy hangsúlyt fektettek arra, hogy széles skáláját te-remtsék meg az oktatói tevékenységeknek. Erre épülvetöbb olyan modul is van, amely támogatja a kooperatívmunkát, valamint flexibilis értékelési lehetôséget bizto-sít, az értékelésbe esetleg bevonva magukat a hallga-tókat is [1].

A Moodle keretrendszert – amely elsôsorban Linuxoperációs környezetben fut, PHP leíró programnyelv jel-lemzi, webszerver (Apache) és adatbáziskezelô program(MySQL, PostgreSQL) háttértámogatására támaszkodik– számos elônyös tulajdonságai tették alkalmazhatóváés egyre népszerûbbé, melyek a következôk:

– további platformokra is telepíthetô (Windows, MacOS X, NetWare 6, komplex programcsomag),

– e-learning alapú,– Web2.0 (taxonómia és folkszonómia) alapú

rendszer,– nyitott forráskódú, GPL licenc,

így szabadon fejleszthetô és alkalmazható,– könnyen megtanulható,– könnyen adaptálható,– dinamikusan fejlôdô,– jól skálázható,– pedagógiai érdemek (konstruktivista pedagógia),– elérhetô több nyelven,

LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6 31

Kulcsszavak: IKT, Web 2.0, online-keretrendszer, e-learning, Moodle

A cikk bemutatja a Moodle oktatási keretrendszer használatához vezetô utat, a rendszer üzembehelyezésétôl kezdôdôen ahasználatbavételig, a már üzemszerûen mûködô online keretrendszer struktúráját, legjellemzôbb ismérveit, valamint a bennerejlô oktatástechnikai, didaktikai és módszertani lehetôségeket.

� E-LEARNING

Tapasztalatok elektronikus tanulási környezetrôl – A Moodle oktatási keretrendszer

leírása, használataMOLNÁR GYÖRGY, HORVÁTH CZ. JÁNOS

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Mûszaki Pedagógia Tanszék{molnar.gy, horvath.cz.j}@eik.bme.hu

– a kurzusokat több tanár, tutor és szerzô közt ismeg lehet osztani,

– létrehozhatunk fórumokat hallgatók és tanárokrészére egyaránt,

– testreszabható.A kurzusok résztvevôi lehetôséget kapnak:

– saját részletes felhasználói profil, blog létrehozására,

– saját ötleteik, gondolataik megosztására,– aktívan, folyamatosan részt vehetnek a tanulásban.

A kurzusszervezés típusát tekintve lehet:– témaalapú (téma köré szervezôdik),– heti vagy féléves felbontású

(meghatározott idôterv alapján),– közösségi alapú (egy központi fórumra épül).

3. A Moodle-rendszer potenciális felhasználói

A Moodle-rendszerben a felhasználók három fô csoport-ba sorolhatóak:

– adminisztrátorok,– különbözô jogosultságú oktatók,– tanulók/hallgatók.

A csoportokon belül a következô felhasználók kü-lönböztethetôek meg, hierarchikus sorrendben, kezdvea legmagasabb jogosultságúval:

• Adminisztrátor-rendszergazda: Az adminisztrátor alegmagasabb rangú személy, ô felel az egész rendszerszabályos mûködéséért és a karbantartásáért is. A por-tálon az összes kurzusban általában bármit megtehet.

• Kurzuskészítô: A kurzuskészítô a legmagasabb ran-gú oktató. Rendelkezik kurzuskészítési joggal, minden

általa létrehozott kurzust lát, azt képes szerkeszteni, va-lamint oktatni is. Lehetôsége van oktatókat hozzáren-delni a kurzushoz és meghatározni sorrendjüket. Elrejt-heti az oktatókat a hallgatók elôl, illetve megvonhatjaszerkesztési jogukat, valamint eltávolíthatja ôket.

• Oktató: Bárki lehet, akit egy megfelelô joggal ren-delkezô személy hozzárendel a kurzushoz. Ilyen módonolyasvalaki is elláthat oktatói munkát, aki csak hallga-tói jogviszonyban áll az intézménnyel. Az ilyen státuszúfelhasználó a kurzusok menedzselését, karbantartásátvégzi. Feltöltheti és szabályozhatja a tananyagot, fela-datokat adhat a hallgatók számára, a tevékenységek mó-dosíthatja és a tanulók pontozását is elvégezheti.

• Nem szerkesztô tanár: A nem szerkesztô tanár tanít-hat kurzusokat és osztályozhat tanulókat, de a tevékeny-ségeket nem módosíthatja.

• Felügyelô/Tutor: Felügyelônek tekintjük azokat az„oktatókat”, akik nem rendelkeznek szerkesztési joggala kurzusban. Nem tudnak újabb tananyagelemeket hoz-zárendelni a kurzushoz, sem újabb tevékenységeket, fel-adatokat adni a hallgatóknak. Viszont részesei lehetnekaz adminisztrációnak. Értékelhetik a hallgatók tevékeny-ségét, feltöltött feladataikat, s joguk van megtekinteni ahallgatók osztályzatait. A felügyelô lát minden kurzust,a kurzus résztvevôit és a jelentéseket.

• Tanuló/Hallgató: Tanuló az, aki hallgatói tevékeny-séget folytat a rendszerben. Feldolgozza a számára biz-tosított tananyagot, teljesíti a számára elôírt feladato-kat, végrehajtja azokat a tevékenységeket, amelyeketteljesítenie kell. A Moodle a tanulók érdekében jött lét-re, a tanulási tevékenységük segítése a cél. A tanuló egykurzuson belül általában kevesebb joggal rendelkezik.

• Vendég: Idôközönként elôfordulhat, hogy olyan sze-mélyeket kell beengedni egy-egy kurzusba, akik felhasz-

HÍRADÁSTECHNIKA

32 LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6

1. ábra A Moodle honlapja

nálóként nem léteznek a rendszerben. Nem szeretnénk,hogy tartósan résztvevôi legyenek kurzusunknak, hanemcsak szeretnénk bemutatni nekik rendszerünk mûködé-sét. Ezek a személyek a vendégek. A vendégek beenge-désérôl az adott kurzus tulajdonosa (egy kurzuskészí-tô, vagy adminisztrátor) dönt, s a kurzus beállításainakmódosításával határozza meg a vendégekre vonatkozószabályt. A vendégek általában kevés jogosultsággalrendelkeznek, és nem tudnak sehova szöveget beírni.

4. A Moodle-rendszer telepítése

A telepítéshez szükséges programcsomag szabadon le-tölthetô a www.moodle.org oldal letöltési felületérôl (1.ábra). Itt választható ki a kívánt operációs rendszer, melyalól a rendszert üzemeltetni kívánják. Az új felhasználókszámára az ismerkedési folyamathoz javasolt a felhasz-nálóbarátabb Windows-alapú platform, mely ugyan nemtartalmaz webszervert, de a Moodle fejlesztôi gondos-kodtak egy olyan komplex programcsomag elkészítésé-rôl, amely biztosítja a Windows operációs rendszerhezszükséges kiegészítô környezet feltelepítését is. Ahosszú távú és éles üzemeltetéshez inkább a meg-bízhatóbb Linuxos platformot ajánlják a kutatók [2].

Fontos lépés a megfelelô programcsomag ki-v álasztása, melyet a programok melletti verziószá-mok jelölnek (2. ábra).

A tényleges és éles üzemeltetéshez érdemes amegbízható (stable) változatot letöltenünk és azttelepítenünk. A késôbbiekben bemutatott Moodle-rendszer az 1.9.3-as telepített és üzemeltetett vál-tozatra vonatkozik majd. Természetesen, mivel nyíltforráskódú alkalmazásról van szó, a fejlesztôk ál-landóan javítják a felmerült hibákat benne, ezeketjelölik a változat száma melletti ‘+’ jelek.

5. A Moodle-rendszer használata

A Moodle egy Web-alapú keretrendszer, tehát használa-tához böngészôprogram és internetelérés szükséges.Ezen kívül meg kell adni az oldal URL-címét is, ahol elér-hetô az oktatási keretrendszer. Böngészôprogrambóltöbbféle használható, legelterjedtebb az Internet Explo-rer, de a zökkenômentes használat érdekében inkább aszintén szabad forráskódú Mozilla Firefox a javasolt. Aismertetett Moodle-rendszer az alábbi címen érhetô el:http://mpt.moodle.appi.bme.hu/, melynek felületét a 3.ábra mutatja.

A rendszerbe az oldal jobb felsô sarkában megtalál-ható ‘Bejelentkezés’ link segítségével lehet belépni. A‘Bejelentkezés’ linkre kattintva, a lenti kép látható (4.ábra).

Itt az igényelt felhasználónévvel és jelszóval lehetbelépni, melyet a rendszergazdától kell kérni. Ameny-nyiben a használója elfelejtette a felhasználónevét vagyjelszavát, akkor az Igen, kérek segítséget a bejelentke-zéshez vagy a regisztrációs ûrlap gombra kattintva kér-hetô támogatás. A megjelenô oldalakon vagy a felhasz-

Moodle oktatási keretrendszer leírása, használata

LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6 33

2. ábra A kívánt telepítôcsomag kiválasztása

3. ábra A Moodle rendszer

elérhetôsége

4. ábra A Moodle rendszer

bejelentkezési felülete

nálónevet vagy az e-mail cí-met, regisztráció esetén pedigmég a nevet és Neptun-kódotkell megadni és a rendszerbenmegadott e-mail elérhetôség-re megérkezik a jelszó meg-változtatásához szükséges in-formáció, mely alapján új jel-szó hozható létre. Sikeres be-jelentkezés után az oldal kö-zepén felsorolva megtalálha-tóak az elérhetô kurzusok, il-letve azok a kurzusokat, ami-ben érintett a felhasználó. Megkell jegyezni, hogy az oldal meg-jelenése minden rendszerenegyedi, ezt a rendszergazdaalakítja ki blokkok, modulok se-gítségével. A kurzuskategó-riákon belül lehet kiválaszta-ni az egy adott kurzuson belü-li tantárgyakat (6. ábra)

A kiválasztott tantárgyrakattintva érhetô el egy adott tan-tárgy lapja, az úgynevezett tan-lap (7. ábra).

A tanlap beállításai bal ol-dali sávban az ‘Adminisztráció’menüpont alatti ‘Beállítások’fül alatt végezhetôek el, melyszámos tartalmi, idôbeli, elne-vezésbeli, formai és hozzáféré-si (például beiratkozási kulcs)paraméterek testreszabásátteszik lehetôvé (8. ábra).

A létrehozott és megfelelômódon beállított kurzust a ‘Szer-kesztés’ bekapcsolása menü-ponttal lehet tartalommal fel-tölteni, ami az ‘Adminisztráció’blokkban található, illetve azoldal jobb felsô részében elhe-lyezkedô ‘Szerkesztés’ bekap-csolása gombbal tehetô meg(9. ábra).

A kurzus felhasználói felü-lete tetszôlegesen átalakítható.Ennek szerkesztésében ikonoknyújtanak segítséget (10. ábra).

A ‘Tevékenységek’ blokk tar-talma attól függ, hogy a kur-zusban milyen modulokat hasz-nál az oktató. Ha például csu-pán tananyagok létrehozásatörtént meg a kurzusban, csaka tananyagok szócska fogszerepelni a blokkban. Ameny-nyiben például tesztet, fórumot,feladatokat is elhelyeztek az

HÍRADÁSTECHNIKA

34 LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6

5. ábra A Moodle rendszer kezdôlapja

6. ábra Képzésen belüli tantárgyak

7. ábra A tanlap felülete

oldalon, akkor azok hivatkozá-sai is megjelennek. A ‘Részt-vevôk’ menüpont kiválasztása-ko r, a kurzusra beiratkozottvagy beiratott hallgatókat, il-letve a kurzust oktatókat le-het megtekinteni (11. ábra).

Az ‘Adminisztráció’ b lokkutolsó eleme a profil menüpont,mely segítségével a felhasz-náló szerkesztheti saját profil-ját az igényeinek megfelelô-en. Ez a funkció nemcsak így,hanem a saját névre kattintvais elérhetô, ahol néhány infor-máció található a felhasználótevékenységérôl, ugyanitt meg-változtatható a saját profil, más-részt a fórum hozzászólásaiközött lehet böngészni, vagyéppen blogot írni. Az oldal al-ján megjelenô két gomb segít-ségével pedig megváltoztat-ható a jelszó és megtekinthe-tôk a beérkezett üzenetek, me-lyek érkezhetnek a hallgatók-tól és a kollégáktól egyaránt.

A profilban szintén megvál-toztatható a név, e-mail cím,megadható honlap, ICQ szám,telefonszám, saját kép tölthe-tô fel, rövid leírást adhat ma-gáról az oktató, illetve egyébbeállítások is elvégezhetôk(12. ábra).

Rendszergazda-.jogosult-sággal lehetôség nyílik az ok-tatási keretrendszer terhelésé-nek, teljesítményelosztásának,használati gyakoriságának mé-résére a ‘Jelentések/Statisz-t ika’ funkció segítségével; adiagram az MPT Moodle-rend-szerének elmúlt féléves forgal-mát mutatja (13. ábra).

A 14. ábra a hivatalos, re-gisztrált Moodle felhasználókmegoszlását mutatja 2003 és2009 között.

6. Moodle-fejlesztés

Jelenleg elérhetô, de csak kí-sérletezésre javasolt változata 2.0-ás verzió, mely nemcsakszínvilágában, hanem alkal-mazási lehetôségeiben is to-vábbfejlôdött korábbi elôdei-nél (15. ábra).

Moodle oktatási keretrendszer leírása, használata

LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6 35

8. ábra A tanlap beállítása

9. ábra Kurzusszerkesztés

10. ábra Szerkesztési eszközök és szimbólumok

11. ábra Résztvevôk nyomon követése

Irodalom

[1] Dr. Hegyi Sándor, Császár-Cs. Péter,Oktatói kézikönyv a MOODLE v1.6 eLearning keretrendszer használatához, 2007.

[2] Horváth Cz. János,Bevezetés a Moodle keret-rendszer használatába, In: Dr. Benedek András (sz.): A távoktatás és az e-learningfejlesztése tananyagterv,Nemzeti Felnôttképzési Intézet, 2006 december.

[3] http://moodle.org/(Letöltés: 2009.03.29.)

[4] http://mpt.moodle.appi. bme.hu/ (Letöltés:2009.03.29.)

A szerzôkrôl

MOLNÁR GYÖRGY a Budapesti Mûszaki ésGazdaságtudományi Egyetem Mûszaki Pe-dagógia Tanszékének egyetemi adjunktu-sa. 2000-ben szerzett okl. villamosmérnökidiplomát a BME Villamosmérnöki és Infor-matikai Kar, Villamosmérnöki szakán, 2002-ben az Orvosbiológus szakon szerzett ok-levelet, majd 2004-ben a BME Gazdaság-és Társadalomtudományi Karán oklevelesmérnöktanári végzettséget. PhD fokozatátneveléstudományból szerezte meg. A kö-vetkezô tárgyak oktatói feladatát látja el:Matematika, oktatásmódszertan, pedagógiaigyakorlat, munkavédelem, szakmai isme-retek, informatika, oktatáselmélet, hospitá-lás, szakdolgozat tárgyak. Tagja a Nevelés-tudományi Egyesületnek, Magyar Pedagó-gusi Társaságnak illetve a Magyar Szak-képzési Társaságnak.

HORVÁTH CZ. JÁNOS 2000-ben szerzettokleveles villamosmérnöki diplomát, majd2002-ben okleveles mérnöktanári diplomáta BME-n, 2009-ben pedig mérnök-közgaz-dász diplomát a BCE-n. A BME APPI Mû-szaki Pedagógia Tanszéken dolgozik egye-temi tanársegédként. Kutatási területéheztartozik a tudáshálózatok és tanulói hálóza-tok szerepének vizsgálata az oktatásban.

HÍRADÁSTECHNIKA

36 LXV. ÉVFOLYAM 2010/5-6

12. ábra Résztvevôk nyomon követése

13. ábra MPT Moodle forgalmi statisztika

14. ábra Az ismert Moodle rendszert használók

megoszlása

15. ábra A Moodle 2.0 felülete