Tanári útmutatórások/8... · Tanári instrukciók: Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-beszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is. Kiemelt

S z ö v e g é r t é S – S z ö v e g a l k o t á S

2Tanári útmutató

Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv.

A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program 3.1.1. központi program (Pedagógusok

és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a suliNova oktatási

programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási

programcsomag ismerete és használata.

A teljes programcsomag elérhető: www.educatio.hu címen.

F E j l E s z t é s i P r O g r A m v E z E t ő k o r á n y i M a r g i t

v E z E t ő F E j l E s z t ő K a r at ó l á S z l ó

k á l M á n l á S z l ó

s z A K m A i b i zOt t s á g B ó k ay a n t a l E l N ö K

B á n r é t i z o lt á n l E K tO r

C S e r h a l M i z S u z S a

g y õ r i J á n o S

S C h e i n g á B o r

A l K Ot ó s z E r K E s z t õ S C h i l l e r M a r i a n n

s z A K m A i l E K tO rO K a S z a k M a i B i z o t t S á g ta g J a i

p e thőné nagy c s i l l a

FElElõs szErKEsztõ n a g y M i l á n

b O r í t ó g r A F i K A s z ű c s é dua

t i P O g r á F i A b á r d j oh ann a

© S C h i l l e r M a r i a n n

© g y e S k ó á g n e S, M o l n á r C e C í l i a

© educat io kht. , 2 008

r A K t á r i s z á m : h - a s z e 0 8 0 2 / t

Tanári útmutató

a S z i g e t

M i n t k í S é r l e t i

l a B o r a t ó r i u M

F e j l e s z t ő k

gyeskó ágnes molnár Cecília

t A r t A l O m

a S z i g e t M i n t k í S é r l e t i l a B o r at ó r i u M

5 N é v j E g y

7 s z i g E t j á t é K O K

38 w i l l i A m g O l d i N g : A l e g y e k u r A – H E ly z E t E K , s z E r E P l ő K é s K A P C s O l AtO K

6 1 A z i s m é t l ő d ő v E z é r m Ot í v u m O K r E N d s z E r E

78 g O l d i N g r E g é N y é N E K é r t E l m E z é s i l E H E t ő s é g E i

83 E g y m á s i K s z i g E t – s H A K E s PE A r E : A v i h A r ( i . F E lvO N á s 1. é s 2. s z í N )

92 P á r H u z A m O K

A ) P á r H u z A m O K A g O l d i N g - r E g é N y é s A s H A K E s PE A r E - d r á m A K ö z ö t t

b ) A k é t é v i v A k á c i ó é s A l e g y e k u r A ö s s z E H A s O N l í t á s A

104 s H A K E s PE A r E : A v i h A r

116 A s z i g E t m i N t u t ó Pi A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r

124 F E l A dAt l A P

129 jAv í t ó K u l C s A F E l A dAt l A P H O z

13 1 F E l A dAt bA N K

névJegyA fejezet címe SzigetA fejezet célja A sziget helyszín lehetőségei irodalmi művekben (a sziget mint kísérleti

laboratórium)A jelképes jelentésszintek, a példázatszerűség, a modellisztikus sűrítés felismeréseEgy mű több lehetséges olvasatával való megismerkedésTapasztalatszerzés a különféle kulturális kódok működéséről az értel-mezés során Vezérmotívumok azonosításaMűrészletből műegész kibontása

Képességfejlesztési fókuszok Tematikus fókusz: barbárság és civilizáció, ösztön és értelem, hatalom-vágy és szolgaság, az eszményi élet modelljePoétikai fókusz: modellszerűség – szó szerinti és mögöttes jelentésekSzövegértési fókusz: sorok közötti olvasás, a történet idejének, helyé-nek lehetséges rekonstrukciója, a szereplők motivációjának árnyalt ér-tése, motívumok kibontása, szekunder szövegek feldolgozásaSzövegalkotási fókusz: beszámolók (napló, levél), hasonló tematikájú művek összehasonlítása, összefoglalók készítése

A fejezetben lévő modulok címe és ajánlott óraszáma

1. Bevezető szigetjátékok, illetve Jules Verne: Kétévi vakáció c. regényé-nek értelmezése, 5 óra2. William Golding: A Legyek Ura c. regényének cselekményelemei, a szigetlakók viszonyai, konfliktusaik, jellemük, 5 óra3. A Legyek Ura motívumfeltöltéses szerkezete, 4 óra4. A Legyek Ura értelmezési lehetőségei, 2 óra5. Shakespeare: A vihar c. drámája I. felvonásának értelmezése, 2 óra6. Párhuzamok a Golding-regény és a Shakespeare-dráma között: a hatalomvágy és az ösztönök szerepe, 2 óra; illetve a Kétévi vakáció és A Legyek Ura gyerekcsoportjainak és „törté-nelmének” összevetése, 2 óra7. A vihar c. dráma három cselekményszála és az összekötő motívu-mok, a szereplők tükörrendszere, 2 óra8. A Senki szigete Jókainál, 2 óra

Ajánlott korosztály 8. évfolyamFejezetkapcsolódási pontok Tantervi

Minden olyan fejezet, mely epikus és drámai művekkel foglalkozik, minden olyan fejezet, mely többletjelentést, jelképes jelentést vizsgál narratív szövegekbenKompetenciaterületen(Ajánlott a megelőző és a követő fejezet)előző: lírával, elmélettel foglalkozókövetkező: hagyományozódás (Anakreon)

A képességfejlesztés fókuszai

NAT (2003)Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetéseA művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazásaKépesség szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások)Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése

Verbális és nem verbális információk együttes kezeléseÖnálló jegyzetkészítésIdő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezéseNézőpontok és nézőpontváltások funkciójának értelmezéseEgyéb műveltségterületiTörténelmi, földrajzi, biológiai, technikai isme retek az 1. modulbanKereszttantervi(Pl. életpálya-építési, szociális)A szociálpszichológia, szociológia, pszichológia, filozófia, etika és drá-mapedagógia bizonyos tartalmai

Követelmények A tanuló legyen képes azonosítani és értelmezni a nyelvi megalkotottság néhány jellemzőjét epikai és drámai szövegekben (a szöveg jellemző szerveződése, magatartás- és szemléletforma, időiség, kifejezésmód, szövegforma).Ismerje és alkalmazza a regényértelmezés tanult közelítési szempontjait, tudjon kiválasztani néhány, az adott szöveghez adekvát szempontot.Választott munkáihoz tudjon grafikai szervezőt választani és használni. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan értelmező esszét írni.Legyen képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, udvarias kritikát formálni, érvelni, összehasonlító észrevé-teleket tenni.Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát.Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra.

Értékelés FolyamatiA prezentációk értékelése, a megértést ellenőrző mintavétel a házi fel-adatokból, kilépőkártya, rövid esszé, az írásfolyamatra visszatekintő re-flektáló esszé.KimenetiFeladatlap.

Módszertani ajánlás A fejezet mind az egyéni, mind a csoportos, mind a pármunkát egyaránt ajánlja, nagy hangsúlyt fektet a kreatív munkákra.Ajánlott témafal kialakítása az osztályteremben, ahová a tanulók munkái kerülnek, segítve a korábban tanultak felelevenítését, az összehasonlító szemlélet kialakítását.

Támogató rendszer Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv. Korona Kiadó, 2005Arató László – Pála Károly: A szöveg vonzásában II., Átjárók. Műszaki Kiadó

ráHANgOlódás1. lépés: 1. feladat

5. oldal

20 PErC

T/1.

Előzetes tudás, elképzelések mozgósítása a szigetről

1. Szigetjátékok

A KétévI vAKÁcIó érTelmezéSe

5 órA

„A” változat: mindenki olvasta a regényt

Taná r i in s t rukc iók

• Három különböző változatot képzelünk el.• „A” változat: mindenki olvasta a regényt, • „B” változat: kb. fele-fele arányban olvasták, ill. nem, mindenesetre elég sokan olvasták ahhoz,

hogy lemondhatnánk a feldolgozásáról; • „C” változat: 1-3 gyerek olvasta, aki kiselőadást tart belőle a többieknek. • Az „A” változat részletes kidolgozása után következik a másik két változat, fölhasználva az „A”

bizonyos lépéseit. (A tanulói munkatankönyv nem jelzi az „A”, „B”, „C” megkülönböztetést.)


• A c) feladatban alakuljon ki az osztály asszociációs mezője a szigetről! • Minden csoport egy-egy képviselője kimegy a nagy csomagolópapírhoz, és akár egyszerre is írhat

rá. Ha több időt ad a tanár, mert nagyon termékenynek találja a feladatot, csoportonként több szó is felkerülhet a közös ábrára.

• A későbbiek során vissza fogunk térni rá, hogy előzetes elvárásaink közül találunk-e bizonyos jellegzetességeket az olvasott művekben.

• Természetesen a tanulók egy része teljesen vagy részben már elolvasta az ajánlott műveket, és ezek a tapasztalatok valószínűleg befolyásolják az asszociációikat, de ez nem baj. 4 fős csoporto-kat javasolunk, mert ennyien könnyebben dűlőre jutnak, de lehetnek 5-6 fős csoportok is.

• A kész ábrát helyezzük el a témafalra!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: képzettársításra való képesség, divergens gondolkodás, érvelés

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: a) egyéni (3 perc); b) csoportos (10 perc); c) és d) frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: pókhálóábrás asszociáció 3 menetben

E s zközök: füzet, majd nagy csomagolópapír a grafikai szervezővel

8 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m

2. lépés: 2–3. feladat

6. oldal

20 PErC

T/2–3.

Mi kell a túléléshez?

Olyan művekkel, műrészletekkel ismerkedünk meg a következőkben, melyek szigeten játszódnak.Arra is választ keresünk a szigeteken játszódó történetek megbeszélése során, hogy a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok.

Először meggondoljuk, mit is jelent (lakatlan) szigeten lenni, mi a sziget mint helyszín, mi a jelentősége a szigetnek mint történések helyszínének, miért játszódik ott annyi film, regény, dráma, valóságshow.

Aztán egy szigetre vetődött gyerekekről szóló Verne-regényben mélyedünk el, hogy megnéz-hessük, hogyan viselkednek, milyen problémákkal néznek szembe a szereplők. És mi történik az olvasóval.

1. Sziget

a) Mi jut eszedbe arról a szóról, hogy sziget? Írj le minél több, ezzel kapcsolatos bármilyen szót vagy kifejezést 3 perc alatt! (Használhatsz pókhálóábrát vagy listázhatsz.)

b) Egyeztessétek együttműködő csoportjaitokban az egyéni asszociációkat!

c) Készítsetek egy csoportábrát legfeljebb 12, legalább 8 elemmel, amelyben a csoport legfonto-sabb képzettársításai szerepelnek!

d) Az osztály közös csomagolópapíron szereplő pókhálóábrájához minden csoport 1-1 általa kiválasztott fogalmat írjon föl!

e) Karikázzátok be azokat a szavakat, amelyekre minden csoport asszociált! Mi lehet az oka annak, hogy vannak „közös” szavak?


• Figyelni kell arra, hogy a kilogramm-limitet betartsák; egy-két indoklást is meghallgathatunk.• A tanár a felolvasásnál jegyez a táblára, majd a csomagolópapírra azok a szavak kerülnek, ame-

lyek a legtöbb csoportnál szerepeltek. Lehet nehezíteni, ill. mederben tartani a játékot a feladat módosításával: csak 10 tárgyat sorolhattok fel! (Bevezethetjük mindhárom fázisban vagy csak a csoportfázisban.) A lista kerüljön föl a témafalra, később össze lehet vetni mindegyik művel: nekik mi nem volt, nekünk mink nem lenne.

szigEt

s z i g E t j á t é K O K 9

• Arra kell még ügyelni, hogy minden füzetben szerepeljen a saját lista és a csoportlista is, ugyan-úgy, ahogy az 1. lépés mindkét asszociációja.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kreativitás, gyakorlati érzék, valóságismeret mozgósí-tása, érveléstechnika

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály

Munka fo rmák: mint fent: a) egyéni; b) csoportos; c) frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: listakészítés indoklással

E s zközök: csomagolópapír, esetleg előre rajzolt táblázattal

2. Mi kell a túléléshez?Csoportotok egy gazdag növény- és állatvilágú, változatos éghajlatú lakatlan szigetre vetődik. mit vinnétek magatokkal? Négyen vagytok, összesen 50 kg poggyászotok lehet, ennyit bír el a mentőcsónak.

a) Először egyedül dolgozz! Mit vinne magával a csoport, ha neked egyedül kellene gyorsan dön-tened? Állítsd a tárgyakat fontossági sorrendbe!

b) Készítsetek csoportban az egyéni listák alapján közös listát, közös poggyászt! A szabály ugyanaz: legfeljebb 50 kg lehet a közös poggyászotok. Állítsátok a tárgyakat fontossági sorrendbe, és mind-egyik mellé írjatok néhány szavas indoklást, hogy miért van szükség arra a tárgyra! Döntésetek lehetőleg megegyezésen, ne pedig többségi szavazaton nyugodjék.

c) Hasonlítsátok össze a csoportlistát az egyéniekkel! Van különbség? Melyik lett hasznosabb, jobb? Írj egy észrevételt a füzetedbe ezzel kapcsolatban!

d) Csoportotok választott szószólója olvassa fel a csoport listáját! Hasonlítsátok össze a végered-ményt! Döntsétek el, hogy találtok-e egy legjobb megoldást vagy a csoportlistákból összerak-ható-e egy legjobb lista!

E g y é N i l i s t A C s O P O r t l i s t A i N d O K

T/3. Házi feladatnak alkalmas, mert gyűjtőmunka.

3. Szigetrőlszól

a) Gyűjtsetek minél több szigeten játszódó vagy szigetről szóló irodalmi alkotást, filmet vagy szigetet ábrázoló képzőművészeti alkotást bármilyen műfajból! (Tüntessétek fel a művek szerzőjét és címét!) Használjátok az internetet, kérdezzétek családtagjaitokat, ismerőseiteket! Együtt is végezhetitek a gyűjtőmunkát.

b) Ha képről van szó, nézzétek meg, ha tudjátok, sőt, hozzátok el az órára; ha szöveges műfajú, akkor próbáljátok megtudni a rövid fabuláját (meséjét)!


4. lépés: 5. feladat

7. oldal

15 PErC

T/5.

A sziget mint modell


7. oldal

10 PErC

T/4.

Átvezetés a sziget mint művészeti téma kérdéskörhözVálasztható feladat

lEHEtségEs mEgOldásOKDefoe: Robinson crusoe; Wyss: A svájci Robinson-család; Cooper: Kráter; Verne: A rejtelmes sziget; Stevenson: A kincses sziget; Merle: A sziget; Fehér Klára: Sziget; Golding: A Legyek Ura (erről 2 film is); Shakespeare: A vihar; Ballantyne: Korallsziget; A kék lagúna c. filmcsalád; Bacon: Új Atlan-tisz; Swift: Gulliver utazásai; Lost c. sorozat. Elő fognak kerülni a szigetre kivetett emberekről szóló valóságshow-k – nem baj, sőt: beszélni fogunk róla, miért olyan népszerűek.

Tanár i in s t rukc iók: Ügyeljünk rá, hogy mindenki írjon legalább 3 mondatot! Csak az olvassa fel, aki akarja! Ezután beszélgetünk róla közösen.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: valóság és fikció viszonyának érzékelése


Munka fo rmák: egyéni, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: 2 perces írás, majd felolvasás és megbeszélés

4. Miért sziget? írd le két percben, szerinted miért választ egy író műve cselekményének helyszínéül egy

szigetet? vagy: te miért választanál regényed helyszínének egy (lakatlan) szigetet?

Tanár i in s t rukc iók: Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-beszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: valóság és fikció, egyedi és általános viszonyának érzékelése; pszichológiai, szociális érzékenység




8. oldal

15 PErC

T/6.

A 3. (házi) feladat ismertetéseSzigetről készült műalkotások

Munka fo rmák: pármunka, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás (ötletroham), majd megbeszélés

5. Mitőlkülönlegesasziget?

a) Mi az oka annak, hogy a sziget mint helyszín népszerű? Írjátok le ötleteiteket néhány szóban!

b) Miben más egy szigeten (ráadásul esetleg lakatlan szigeten) játszódó történet, mint egy városban vagy faluban játszódó?

c) Milyen igényt elégítenek ki a szigeten játszódó túlélős valóságshow-k? Miért szeretik nézni az emberek?

d) Mit jelent az elszigetelt/elszigeteltség szó? Milyen szövegkörnyezetben találkozunk vele?

lEHEtségEs mEgOldásOK: Népszerű helyszín, mert átláthatóak az ott végbemenő folyamatok, határolt végtelen, el van zárva a világtól, ezért úgy működik, mint egy elzárt kísérleti laboratórium, az ingerek felnagyít-va jelentkeznek, másként viselkednek az emberek, mint ahogy a társadalmi szerepeik szerint a civilizációban, más problémákat kell megoldaniuk, amelyek a civilizációban nem problémák, ezek az életösztön különböző megnyilvánulásait hozzák felszínre, ugyanakkor egy-egy problémát elkülönítve, szinte fölnagyítva látunk, kalandos cselekménye lehet, a fantasztikum irányába is eltolódhat: minden megtörténhet stb. d) Átvitt, elvont értelem, általában egyes személyekre vagy jelenségekre vonatkozik.


• Az a) feladat vázlatához 5 percet adjunk, majd a szónoklat 3 perc, szerepcsere után újabb 3 perces szónoklat, majd párcsere, és az utolsó szónoklat 2-2 perc.

• A tanár döntse el, hogy a b) feladatban melyik utasítást hajtsák végre a tanulók. Itt alkalom adódik a differenciálásra is: akinek a memóriáját fejleszteni kell, az próbálja jegyzetek nélkül, akit a feladat frusztrál, mert nem szívesen beszél, az jegyzeteljen, hogy ezután a papírba „kapaszkodhasson” stb.

• A lépést nem hagyhatjuk el, de rövidíthető, azaz nem csináltatjuk meg a 6. feladatot, csak pár-ban, csoportosan vagy frontálisan közzé tétetjük a tanulókkal a 3. (házi) feladat gyűjtésének eredményét.

• Ajánlom olyan csoportoknak a 6. feladatot, amelyek nem olvasták a Verne-regényt, mert nekik lesz idejük elvégezni. (Azaz a „B” és a „C” változat részeként.) Az „A” változatban azért van ben-ne, hátha marad rá idő.

1 2 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m


8. oldal

10 PErC

T/7.

ráhangolódás a Verne-regényre

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: szövegalkotás, szónoki képesség, memória, lényeg-kiemelés, vázlatírás előre, jegyzetkészítés


Munka fo rmák: egyéni felkészülés után pármunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: háromperces recenzió szóban; párcsere után: „Idegen tollakkal ékeskedem”

6. Miszólszigetről?

a) Mutass be egy általad gyűjtött, ismert, szigetről szóló vagy arról készített műalkotást a párodnak! Írj vázlatot a füzetedbe felkészülésképpen. Ennek segítségével beszélj összefüggően 3 percig! Törekedj arra, hogy a párod olyan képet kapjon erről a műről, ami benned él róla!

b) Most a párodat hallgasd meg! A lehető legteljesebben jegyezd meg, amit hallottál!

c) A párok egyik tagja üljön egy paddal odébb! Az új párodnak arról a műről kell beszélned 2 per-cig, amelyet az eredeti párod mutatott be neked, azaz idegen tollakkal ékeskedsz. Az új pár is készítsen jegyzeteket.


• Legalább 8 percet adjunk a 8 mondatra. Később, a jelentésteremtés fázisában a kérdésekhez kapcsolódva egyet-egyet olvasson föl, aki akar.

• A feladat célja, hogy még az elemzés előtt tudatosítson bizonyos olvasói élményeket. • Ha a b) mondat egyedül nem megy, a tanár segíthet szavak felajánlásával: gátoltak, zavartak,

fölöslegesek, ill. segítettek, eligazítottak, szükségesek.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: élmények fogalmivá tétele



Móds ze rek , e l j á rá s ok: hiányos mondatok kiegészítése

7. Csonkamondatok Egészítsd ki az alábbi mondatokat, majd írd le még két mondatban, ami eszedbe jutott a kétévi

vakáció olvasása közben vagy utána!

a) A cím alapján azt vártam, hogy a regény ................ fog szólni.


jElENtéstErEmtés7. lépés: 8–12. feladat

9. oldal

10 PErC

T/8–12.

Cselekményelemek tisztázása

b) Az összefoglaló jellegű alcímek az olvasás során, mert

c) Az adatszerű pontosság (pl. a pontos idő- és helymegjelölések) szerintem azért van a regényben, hogy/mert

d) Szerencsésnek tartom a hajótörött fiúkat, mert e) Izgalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben f) Unalmasnak tartom a regényben azt a részt/azokat a részeket, amikor/amelyben/amelyekben g) h)


• A lépés lényege, hogy felidézzük a regény világát, tisztázzuk a cselekményelemeket; az értelme-zést csoportmunkában a következő feladatban kezdjük el. A 10. feladatnál néhányan olvassák föl, amit írtak az a) mondathoz a 7. feladatban.

• Jó lenne, ha hagynánk időt arra, hogy megalakuljanak a csoportok: mondjuk el a gyerekeknek, milyen témakörök, feladatcsoportok vannak, azaz mutassuk meg, hogy a 13., 14., 15., 16. és 17. feladattal fogunk foglalkozni, a következő órán már eszerint üljenek le.

• Nem kell mindenáron arra törekedni, hogy a csoportok létszáma azonos legyen, de ne legyenek 3 főnél kisebb és 6 főnél nagyobb csoportok. Azonos témán több csoport is dolgozhat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, elkülönítése


Munka fo rmák: frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: közös megbeszélés

8.Mikorjátszódikamű?Mennyiaregénycselekményideje?



10. oldal

20 PErC

T/13–17.

Elmélyülés a regény világában

mEgOldásOK1860. március 9-én éjjel 11-kor kezdődik (1. fejezet). Az indulás napja febr. 15. lett volna, előző este szabadult el a hajó (3. fejezet). A visszaindulás napja 1862. február 5. (14. fejezet). Az érkezés napja: febr. 25. (15. fejezet). Cselekményidő kb. 2 év → cím.

9.Holvanasziget,ahovaafiúkvetődnek?

mEgOldásOKA Csendes-óceánban, mint a végén kiderül, a Magellán-szorosnál az 51. szélességi fokon a Han-nover-szigeten. A kontinentális éghajlat és a növényvilág segített nekik a sarkkörtől való távolság megállapításában, de ennél kicsit keletebbre és délebbre gondolják a sziget helyét.

10.Mitsugallacím?(Nézdmeg,mitírtála7.feladata)kérdésére.)

lEHEtségEs mEgOldásA vakáció szó kedélyes, biztosak lehetünk benne, hogy nagy tragédia nem fog történni, és sze-rencsésen hazakerülnek. Nem is gondolunk hajótörésre, ha csak a címet ismerjük.

11.Idézzükfelaszigetfontosabbhelyeit!Honnankaptáknevüket?

mEgOldásOKSloughi-öböl, Zéland folyó, Chairman-sziget, Család-tó → korábbi életükbőlIngovány-erdő, Gát-patak, Áltenger-fok, Csalódás-öböl → tulajdonságokról és az átélt élmé-nyekről

12.Hányanvannakahajótöröttek?Idézzetekfölnéhánynevet!Hányanvannakabanditák?

mEgOldásOKTizenöten: 14 turista, 1 szolga (néger) – 8-14 évesek. Doniphan, Briant, Gordon, Wilcox, Webb, Cross, Baxter, Service, Garnett, Jenkins, Iverson, Dole, Costar, Jacques + MokoBanditák: Brandt, rock, Henley, Cook, Forbes, Cope, Pike és Walston a vezér. Kate és Evans nem banditák.


• Az a fontos, hogy mindenki a legjobb tudása alapján járuljon hozzá a regény „feltérképezéséhez”,


ezért inkább nem képességfejlesztő, hanem képességműködtető feladatokat kapjon. Egyféle fel-adatsort természetesen több csoport is kaphat.

• Ha egy feladatsort több csoport is megcsinál, akkor a feladatok egy részét az egyik, más részét a másik ismertesse.

• A tanár eldöntheti, hogy a csoport választ-e szószólót, ill. osztja-e el a munkát (pl. valaki rajzol, a másik a regényben keresgéli az információkat) vagy a tanár jelöli ki a szerepeket. Előre is kijelöl-heti a szószólót, de dönthet úgy, hogy bármelyik tanuló álljon készen erre a feladatra, és csak a prezentáció előtt tudja meg, ő fog-e beszélni. Ez a konkrét pedagógiai helyzetben dől el.

• A tanár minden csoportnál jelöljön meg olyan feladatot, amit nem kell ismertetni, mivel a regény közös, mélyebb megértéséhez az nem elengedhetetlen mindenki számára.

• Előre szóljunk, hogy hozzák el az atlaszaikat (földrajzi és történelmi), ill. akinek van, az a fönt említett lexikonok közül valamilyet. reméljük, az iskolai könyvtárban is van ilyen könyv. Ezt előre tisztázzuk, kölcsönözzük ki ezekre az órákra a könyveket! Olyan projektorra van szükség, amely könyvet, lapot tud kivetíteni, illetve a tanár a CD-n megkapott anyagból számítógépen keresztül is ki tudja vetíteni a térképeket, ábrákat. (A Magellán-szoros térképe, földrajzi felfedezések, a négy állat képe.)

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály, érdeklődés szerinti csoportokban

Munka fo rmák: csoportmunka, érdeklődés alapján 5-féle, lehetőleg 3-6 fős homogén csoport – inkább a meglévő képességekre támaszkodjunk

Móds ze rek , e l j á rá s ok: mozaik elv

E s zközök: csomagolópapír, képek, néhány kép földarabolva, saját földrajzi és történelmi at-laszuk, természettudományi vagy biológiai lexikon vagy enciklopédia (a prezentációkhoz jó lenne projektor)

T/13.

A) csoport: földrajz iránt érdeklődők, térképkedvelők, térképen jól tájékozódók (amúgy is meglévő képességeik mélyítése történik, de fontos, hogy élvezzék a feladatot, és az osztály regényképéhez hozzá tudjanak járulni)


• Akármit, akármennyit gyűjtögetnek össze, minden jó! • A prezentációnál ne maradjon el a 13. c), g), h) és i) feladat! • Ha képkivetítő van, akkor a többiek látni fogják a jelöléseket, ha számítógép van, akkor a tanuló

a saját példánya segítségével a többieknek a jelöletlen térképen lézeres mutogatóval „rajzolja” az útvonalakat, helyeket. Ezt mindenki a saját térképein be tudja jelölni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: térképen való eligazodás, gyors információ-visszakeresés

A 13–17. feladat közül csak egyet kell megoldanotok, majd bemutatnotok a többieknek. A többiek beszámolóját a regény egyes vonatkozásairól jegyezd majd a füzetedbe.

13. Olvassunkéskészítsünktérképet!

a) Nézzétek meg Dél-Amerika felfedezésének térképét! Kik és mikor jártak ott először, ahol a re-gény játszódik?

b) Kikről neveztek el földrajzi helye ket, és melyek ezek?


c) Hol van Auckland? Merre sodró-dott a regény elején a szkúner?

d) Keressétek meg a Magellán-szoros térképén és a földrajzi atlaszotok-ban az Evans által emlegetett he-lyeket (12. fejezet)! Melyiknek van más neve a re gényben?

e) Melyiket nem találtátok meg?

f) Jelöljétek meg a saját térképete-ken, hol lehet a Hannover- (Chair-man-) sziget!

g) Merre mentek a fiúk haza? Készítsetek útvonaltérképet a saját tér képeteken!

h) Véleményetek szerint miért van a regényben ennyi földrajzi adat? Miért ez az adatszerű pontosság (vö. 7. feladat c) mondat)? Mi en-nek a hozadéka a regényben? Válaszoljatok több összefüggő mondatban!


mEgOldásh) A valószerűség érzetének megteremtésére szolgál a sok pontos hely- és időmegjelölés.

T/14.

B) csoport: térképkedvelők nagy vizuális fantáziával, jól tájékozódók, kirándulni szeretők

Tanár i in s t rukc iók

• A b) és d) feladat ne maradjon el a prezentációban! Ha van projektor, akkor kivetítjük, tehát raj-zolják kicsiben vagy nagyban, illetve kitesszük a témafalra.

• A feladat célja, hogy a szövegértést fejlessze, azaz hogy a regénybeli térkép leírása, ill. a regény egyéb leírásai alapján rekonstruálni tudják a helyszínt. Fejleszti a vizuális képességet is.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: vizuális képesség, fantázia, kézügyesség, tájékozódási képesség, gyors információ-visszakeresés képessége

14. Expedíciók–aChairman-szigettérképe

a) Hogyan derül ki, hogy szigeten vannak a hajótöröttek?

b) Hová szerveznek felderítőutakat, kirándulásokat, és kik vesznek bennük részt? Vegyétek számba őket időrendi sorrendben! Melyik útnak mi a jelentősége (cselekményvezetési vagy más szem-pontból)? Emeljétek ki a legfontosabbakat! Segít a táblázat.

Ú T H O VA ? r É S Z T V E V ő KC S E L E K M É N y-

B E L I O K A VA G y C É L J A

E G y É B J E L E N -Tő S É G E

c) Soroljatok föl több helyszínt, fő-

ként azokat, ahol sok időt tölte-nek a fiúk vagy nagyon fontosak a cselekményben! Miért lénye-ges, hogy ilyen sok hely szín van a regényben?

d) rajzoljátok le a szigetet egy nagy csomagolópapírra!

(Bau doin térképe is segít az I. rész 9. fejezetében.)


mEgOldásOK

b) I. rész: Briant egyedül (5. fejezet), Doniphan, Wilcox, Service, Briant és a kutya (6. fejezet), mindenki megy a tutajjal (10. fejezet), a tó körül: Gordon, Baxter, Service, Doniphan, Webb, Wilcox, Cross, Phann, a kutya (14., 15. fejezet), II. rész: fókavadászat zsírszerzés céljából – min-denki megy (1. fejezet), Briant, Jacques, Moko a folyón az óceánig (2. fejezet), Doniphan, Webb, Wilcox, Phann gólyalábon át a mocsáron, tüzifavontatás – mindenki (3. fejezet), korcsolyázás – mindenki (4. fejezet), elszakadás: Doniphan, Webb, Wilcox, Cross (5., 6. fejezet), Briant föl megy a sárkányon, hogy kiderítse, ott vannak-e még a bűnözők (9. fejezet), felderítőút, hol vannak a banditák: Evans és a nagyfiúk (13. fejezet), a bárka vontatása (14. fejezet).

c) Sloughi-öböl, szirtpart, fövenypart, Zéland-folyó, Család-tó, Auckland-magaslat, sziklafal, Áltenger-fok, Kelepce-erdő, Ingovány-erdő, Gát-patak, Viharpart, Déli-mocsár, Északi-fok, Déli-fok (hegyek), Angol-fok, Francia-fok, Amerikai-fok (földnyelvek), Stop-folyó, Keleti-folyó, Homo-kos puszta, Északi-patak, Francia-barlang, Medveszikla-barlang, Medveszikla-kikötő, Csalódás-öböl, Bükkerdő.

T/15.

C) csoport: technikakedvelők, a gyakorlati élet részletei iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A c), az f) és az i) ne maradjon el a prezentációból!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: gyakorlati érzék, gyors információ-visszakeresési képes-ség

15. Technikaéséletvitel

a) Vizsgáljátok meg ennek a szkúnernek a képét! Hogyan nézhetett ki ehhez képest a Sloughi (100 tonnás, kétárbocos)? Mi a különbség?

b) Miért nem maradhattak a fiúk a hajón? Miért kellett szétszedni? Melyik részét mire tudták használni?

c) Milyen tárgyaik voltak a fiúknak? Keressétek meg a regényben azt a részt, amikor Gordon leltárt készít! Miért fontos, hogy anyagi javaik vannak (vö. 7. feladat d) mondat)?

d) Nézzetek utána, mennyi 1 láb, 1 (francia, tengeri) mérföld, 1 gallon!

e) Miért van szerencséjük a barlanggal?

f) Hogyan szervezik meg a fiúk az életüket, milyen a munkamegosztás, ki mit csinál? Emeljetek ki néhány fő tevékenységet!

g) Milyen lehet egy bóla? Hogyan vetik?


h) Ti még mi mindent tennétek ilyen helyzetben? Van-e valami, amire a fiúk nem ügyeltek, nem fordítottak gondot vagy nem volt rá igényük?

i) Mennyire tartjátok valószerűnek az élet ilyen tudatos megszervezését 12-14 éves fiúk esetében?

mEgOldásOK

c) Fontos, hogy nagyobbak a túlélési esélyeik a tárgyaik miatt, biztonságot jelentenek – jó ezeket az olvasónak is számba venni (4. fejezet). f) Vadászat, halászat, főzés, ruhaneműk karbantartása, tanítás és tanulás, sportolás, állatok gon-dozása – az életkornak, munkabírásnak, vérmérsékletnek megfelelően osztják el, pl. Briant földet is próbált művelni (sikertelenül), a vadászok sem egyformán vadásznak: bólavetés, csapdaállítás, lövés.i) Túl felnőttes, előírásos a viselkedésük, túl megfontolt, szabályismerő, szabályteremtő és -követő.

T/16.

D) csoport: élővilág iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A c) feladatban a szigetlakók számára igen hasznos állatok, a guanako, a vikunya és az elefántfóka képét kell felismerniük a tanulóknak a regény leírásai alapján. Nem maradhat el a prezentációban a c), az e), a f) és a h) feladat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: vizuális képesség, információkeresés, gyors információ-visszakeresés, szakkönyvhasználat, lényegkiemelés, memória

16. Állatokésnövények

a) Írjatok föl minél több állatot és növényt, amelyeket említenek a regényben! Néhány érdekeset mutassatok be a regény alapján!

b) Milyen biológiai vagy rendszertani hiba található a regényben? Szerin-tetek mi ennek az oka?

c) Azonosítsátok a regény leírásai alapján ezeket az állatokat!

d) Keressétek meg a lexikonban ennek a három állatnak a leírását! Je-gyezzétek föl a szigetlakók szempontjából lényeges vonásaikat! Mire használják őket a fiúk?

e) Keressetek a regényen belül is precíz állat- és növényleírásokat! Mi a célja a részletes leírásoknak?

f) Az állat-, a növényvilág, a környezeti és az éghajlati tényezők szem-


pontjából miért szerencsé-sek vagy balszerencsések a szigetlakók? Milyen veszély-források vannak a szigeten ebből a szempontból?

g) Miből lesz valódi veszély, és hogyan hárítják el a fiúk?

mEgOldásOK

b) fóka, jaguár, sakál, aranynyúl, maranyúl, anta(tapír), pekári, guakuli, tukutukonyúl, vikunya, guanako, borz, rozsomák, zorilla, víziló, róka, medve; galamb, csigaforgató madár, vadkac-sa, délsarki pingvin, tinamu, fogoly, fenyőrigó, vadlúd, hófajd, strucc (nandu), szalonka, túzok, bíbic, pintyőke, pacsirta, harkály, légykapó, ökörszem, kondorkeselyű, hollókeselyű, karakara, gyöngytyúk, fácán, flamingó, parti-réce, böjti-ruca, nyársfarkú ruca, lile; kagyló, óriás teknős, notothénia, galaxia, pisztráng, csuka, lazac; hólyagmoszat, nyír, bükk, mirtusz, wintera-fa, masz-tix-fa, kakukkfű, hanga, páfrány, áfonya, vadzeller, otwa, tehénfa, legyezőfenyő, örökzöld tölgy, aggógűvirág, trulka, algarróbe, örökzöld bükk, pernettia-fa, cukorjuhar, paratölgy, mandulafenyőc) A fókáról és a tapírról azt írja, hogy kétéltűek. Verne korában ez a fogalom még nem volt tisz-tázott.d) déli elefántfóka, kölyök guanakó, vikunya f) pl. I/15. fejezetg) Olyan növényt esznek, ami mérgező vagy megbetegít. Valamilyen élelmiszer hiánya miatt betegséget (pl. C-vitamin – skorbut) kapnak, meghűlnek a nagyon hideg télben, elcsúsznak a jégen, és eltörik valamijük, vadászat közben nem elég ügyesek, pl. embert találnak el, vagy az ál-latot csak megsebesítik, aki megtámadja őket, bármelyik vadabb állat támadhatna, belefulladnak vízbe, elegendő tűzifa hiányában megfagynak a barlangban, vagy nincs is olyan barlang, amely ennyire zárt, elsüllyednek a mocsárban, vérmérgezést kapnak stb.h) Sakál- és rókaveszély – háromszoros irtóvadászat (II/1. fejezet), Doniphanék, majd Jacques elvesznek a ködben – hang- és fényjelek (II/4. fejezet), Doniphant jaguár támadja meg – Briant késsel megöli az állatot (II./7. fejezet)

T/17.

E) csoport: szociális és pszichológiai problémák iránt érdeklődők

Tanár i in s t rukc iók: A csomagolópapírt kitesszük a témafalra az ismertetés után. Az 5., 6. és 8. feladat se maradjon el a prezentációból!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lélektani érzékenység, szociális érzékenység, probléma-érzékenység

s z i g E t j á t é K O K 2 1

17. Aszereplőkrendszere

a) Csomagolópapíron ábrázoljátok a szereplők rendszerét! Helyezzétek el a neveket úgy, hogy tér-ben kialakuljon az egymáshoz tartozók halmaza! Ábrázoljátok nyilakkal az egyes szereplők közti konfliktusokat (↔)!

b) Milyen egy 19. századi angol iskola szabályrendszere (I. rész 3. fejezet)? Hasonlítsátok össze pél-dául a Harry Potter-regényekben és az Abigélben megismert bentlakásos iskola szabályaival!

c) A szigetet az iskolájukról nevezik el a fiúk. Szerintetek miért?

d) Hasonló helyzetben ti is el tudnátok képzelni, hogy az iskolátokról nevezzétek el a szigeteteket? Miért igen, miért nem?

e) Mi a faggizmus? Miért nem érvényesítik ezt a szabályt a szigeten? Hogyhogy nem lesz belőle konfliktus?

f) Milyen célt szolgál a szereplők 3. fejezetbeli jellemzése, családi, vagyoni helyzetük bemutatása? Mennyi információt hasznosítunk ezekből a későbbiekben?

g) Miért a vezetéknevükön szerepelnek a fiúk? Moko és Jacques miért kivételek?

h) Mi a szerepe a nemzeti hovatartozásnak a műben? Mi a jelentősége annak, hogy Gordon ameri-kai, Briant francia?

mEgOldásOK

a) Doniphanhez tartoznak: Cross (unokatestvére), Webb, Wilcox – mindegyik gazdag, be-folyásos családból, angolok. Doniphan arisztokratikusan gőgös, mindig első akar lenni, okos, Cross középszerű, Doniphan bámulója, Webb és Wilcox közepesen értelmesek, civakodó természetűek.

Briant és öccse, Jacques franciák, apjuk mérnök (független értelmiségi), Briant merész, vállalkozó szellemű, nem nagyon szorgalmas tanuló, de gyorseszű, védi a gyengébbeket, külsejére ha nyag, nem gőgös. Jacques nagy csínytevő, szava nem számít annyira, inkább a kicsikhez tartozik. Hozzájuk tartoznak: Gordon, árva, amerikai, rendszerező természet, jó szervező, lelkiismeretes; Garnett, tengerészkapitány apa, játszik harmonikán; Service, a barátja az intézet bohóca, aki robinson-rajongó, ő próbálja a nandut meglovagolni; Baxter ügyeskezű ezermester jó gyakor-lati érzékkel. A kisebbek inkább Brianthoz húznak, mert ő rendes velük: Jenkins, Iverson, Dole, Costar. Moko, a néger szolga nemeslelkű, dolgos, inkább Brianthoz húz, mert ő egyenrangúként kezeli.b) Ez az iskola hamarabb tesz felnőtté, önállóvá, a legtöbb gyerek udvarias, nem alakoskodik, gondos külsejű, nagy a szabadság, nincs prefektus, de van testi fenyítés stb.c) Erős a kötődés, identitásérzés.


9. lépés

25 PErC

Az előbbi csoportmunka prezentációja Ha csak a kijelölt feladatok kapnak publicitást

e) A kicsik csicskások, kiszolgálják a nagyokat. Mivel a szabadság hazájából érkezett egyenlőség-párti Gordon lesz a vezető, az ő értékrendje érvényesül. Ebből pl. valódi konfliktus válhatna, mégse lesz semmi. Vigyázat! Egyes fordítások nem használják a szót.

f) Keveset, semmi szükség nem lesz a hierarchikus rendszerre, a vagyoni helyzet ismeretére. A jellemek ilyen direkt közlése nem a legjobb megoldás egy cselekményes műben. Beszéljenek a tettek is. Egyébként a jellemzés egyszerű, de pontos, és később igazolódik, pl. Dole makacs – valóban: nem fog tanulni, ezért Gordon vesszőzésre ítéli; Costar torkos – mindig ő várja legjob-ban a süteményt; Baxter találja ki a technikai megoldásokat, meg is valósítja; Service a regényes fantáziáját akarja kiélni (pl. strucclovaglás) stb.

g) Az iskolában, ill. a „társadalomban” a felnőttek is így hívják egymást. Jacques-ot a testvérétől különböztetik meg a másik nevével, Moko alárendeltségére utalhat, hogy neki „csak” keresztne-ve van, nem tényező a társadalomban. Vö. II/3. fejezet: „…a gyerekeknek ez a kis közössége valahogy a nagyok társadalmának kicsinyített képe volt…”

h) Konfliktust szít a hatalom birtoklása körül. Doniphan szerint angoloknak nem lehet először amerikai, majd francia vezetőjük. Gordon amerikai volta jelképes: ő érzi leginkább otthon magát idegen földön (árva is, így a legkevesebb kötődése van az otthonhoz), ő az igazi gyarmatosító, be-lakja, magáénak érzi a szigetet; másrészt a szabadság hazájából érkezik, a konzervatív angolokkal szemben nem minden szabályt tart evidensnek, keresi a kézenfekvő megoldásokat. Briant francia volta a hagyományos angol–francia rivalizálás miatt lényeges: gőgös, arisztokratikus, külsőségekre adó angolok a laza, demokratikus, külsőségekre nem adó franciákkal szemben. (Ne felejtsük el, hogy a szerző francia!)


• Mindenki jegyzeteljen! Segíteni kell a súlyozásban: ami a későbbiekben fontos lesz, mindenképp kerüljön a füzetbe. A tanár is jegyzeteljen, ha lehet, a táblánál. Ha van aktív tábla, az a legjobb. Ezzel segíti a lényeg kiemelését. Semmiképp se vegyük át a prezentáló szerepét!

• reméljük, éppen óra végére kerültünk, akkor a 18. feladat házi feladatnak alkalmas, a 16. lépés-ben térünk rá vissza, akkor beszéljük meg.


Munka fo rmák: egyéni

Móds ze rek , e l j á rá s ok: jegyzetelés



19. oldalT/18.

Helyesírás Otthoni munka

Tanár i in s t rukc iók: Differenciálni kell, a d) feladat csak a jó helyesíróknak ajánlott, a kevés-bé jóknak épp elég az a) és a c). A b) mindenkinek ajánlott.

18. Egykishelyesírás

a) Keresd meg a Magyar helyesírás szabályai című könyvben a tulajdonnevek helyesírása részben, mely szabályok vonatkoznak a sziget neveinek és azok -i képzős származékainak helyesírására! Írd ki a szabályzatból az erre vonatkozó számokat és melléjük a szabályok lényegét!

b) Szerinted miért éppen ez a szabály? Találj logikus magyarázatot! Sikerült? Miért igen, miért nem?

c) Írj fajtánként 1-1 általad ismert, létező földrajzi nevet példaként!

d) Magyarázd meg, miért írjuk máshogyan: Bükkerdő – Ingovány-erdő; Déli-mocsár – Homokos puszta.

mEgOldásOK

a) 176. (178.)

b) Több magyarázat elfogadható, pl. az, ha rájönnek, hogy konvencióról van szó, írhatnánk máshogyan is.

c) Sólyom-sziget, János-dűlő; sólyom-szigeti, János-dűlői

d) Bükkerdő: tulajdonképpen bükkfákból álló erdő, ezért összetett szóvá válik, nem vonatkozik rá a 176-os szabály; Homokos puszta tulajdonképpen a képző által jelölt jelzős szerkezet, ezért inkább a 184-es szabály vonatkozik rá.



20. oldal

20+10 PErC

T/19.

A Kétévi vakáció formája, nyelve Megfigyelések az 1. fejezet alapján


• Ebben a feladatban a regény megformálásának néhány jellemzőjéről lesz szó, a regényszöveg nyelvi jellegzetességei közül emelünk ki néhányat.

• A feladatok célja elsősorban az olvasási folyamat tudatosabbá tétele bizonyos szerkezeti jellegze-tességek felfedezése által. A csoportokat a fentebb megadott differenciálási szempontok szerint alakítsuk ki.

• Ha a D) és az E) feladatot végzők száma meghaladná a 6 főt, akkor alakítsunk több csoportot, amelyek ugyanazt a feladatot végzik.

• Az E) feladatot végzők kereshetnek a regény elektronikus változatában is. • A feladatok elvégzésével nagyjából 20 percet foglalkozzanak a tanulók, ezután kb. 10 percen át

számoljanak be az eredményekről: az egyéni feladatok esetében önkéntes jelentkezés alapján menjen a megbeszélés, illetve a felolvasás, a D) csoport által végzett munka prezentációjára hagyjunk időt, hogy a csoport magyarázhassa el a többieknek a tudnivalókat a „kivonatokról”.

• A D) csoport h) feladatát otthonra javasoljuk mindenkinek. A szöveg internetes elérhetősége: http://mek.oszk.hu/00500/00527/00527.htm#1

D) csoport szövegei: I. Boccaccio: Dekameron; II. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig; III. E. T. A. Hoffmann: Az arany virágcserép; IV. Kosztolányi Dezső: Pacsirta; V. Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, VI. A. A. Milne: Micimackó

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség, gyors keresés szövegben, szövegtranszformáció

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s

az egész osztály homogén csoportokban az alábbi szempontok alapján:

• A) a leggyengébben olvasók • B) gyengébben írók, a szövegtranszformációban gyengébbek • C) az összefüggő szövegben nehezebben tájékozódók • D) a legjobb szövegértők • E) a szövegek nyelvi részletei iránt kevésbé fogékonyak, ill. azok, akik kevésbé jók a kooperatív

feladatmegoldásban

Munka fo rmák , móds ze rek

A) egyéni munka, feladatmegoldás; B) egyéni munka, olvasás, szövegtranszformáció; C) egyéni munka, olvasás, feladatmegoldás; D) csoportmunka, közös megbeszélés („letettük a garast”), prezentáció; E) csoportmunka, gyűjtés, feladatmegoldás

E s zközök: szótárak, regényszöveg, internetkapcsolat (ha megoldható)

19. Aregénynyelve

A) Olvasd el a regény 1. fejezetét!


a) Olvasás közben gyűjtsd ki mindazokat a szavakat, kifejezéseket, mondatokat, amelyek meg-akasztanak olvasás közben, amelyek furcsák a mai olvasó számára!

b) Nézz utána azoknak a szavaknak, amelyeknek nem tudod a jelentését! Jegyezd is fel őket!

s z A v A K j E l E N t é s E K

B) Olvasd el a regény 1. fejezetét!

a) Olvasás közben jelöld meg azokat a szavakat, kifejezéseket, akár teljes mondatokat, amelyek furcsák, régiesek a mai olvasó számára!

b) Válassz ki egy olyan részletet a fejezetből (20-30 sort), amelyben különösen sok ilyen furcsaságot találtál, és írd át mai nyelvre! (A szöveg tartalmán ne változtass, csak egyes szavakon, kifejezése-ken, mondatszerkezeteken!)

C) Tekintsd át az első fejezetet!

a) Tekintsd át az első fejezetet és az előtte álló rövid összefoglalót!

b) Bontsd szakaszokra a fejezetet az összefoglaló szerint! Írd a margóra a „címszavakat” vagy szá-mozd be a címszavakat és a nekik megfelelő részeket!

c) Mi a „címszavak” nyelvi jellegzetessége?

d) Milyen részletek vannak kiemelve a címszavakban, és vajon miért?

e) Írj 5 mondatot arról, hogy mennyiben gyorsítja vagy lassítja a fejezetek élén álló „kivonat” a re-gény olvasását!

D) Fussátok végig a regény fejezetei élén álló „kivonatokat”!

a) Ezek alapján beszélgessetek az alábbi kérdésekről!

b) Előhívják-e a cselekményt ezek a „kivonatok”? Hogyan utalnak a cselekményre?

c) Hogyan, mennyiben torzítják a cselekményt ezek a kivonatok?

d) Segítik-e az olvasást ezek a kivonatok? Ha igen, hogyan? Megakasztják-e az olvasást? Ha igen, hogyan?

e) Írjátok le, milyen funkciói lehetnek a „kivonatoknak”!

f) Az alábbiakban néhány, hosszabb-rövidebb elbeszélő mű éléről kiemelt „kivonatot” olvashattok. Írjátok fel a legfontosabb nyelvi és tipográfiai különbségeket közöttük! Készüljetek úgy, hogy a többieknek be kell mutatnotok ezeket a típusokat!

I.Hatodik napNegyedik novellaChichibio, Currando Gianfigliazzinak szakácsa, talpraesett válaszával mentegetődzvén, Currado dü-hét kacagásra fordítja, s megmenekül a büntetéstől, mellyel Currado fenyegette.

II.XII. FEJEZET– amelyben kiviláglik, hogy a kis Misi egész életében minden munkáját ugyanolyan csodálatos és rendkívüli zűrzavarok és kétségbeejtő válságok között vitte végbe, mint első kis versének költését


III.ELSő VIrrASZTóAnzelmus diák balesetei – Paulmann tanár spanyol dohánya és a zöld kígyók

IV.ELSő FEJEZET(melyben az olvasó megismerkedik két öreggel s leányukkal, ki életük bálványa, és hall egy körülmé-nyes pusztai kirándulásról is)

V.TIZENEGyEDIK FEJEZETmelyben a világ legelőkelőbb szállodájáról van szó

VI.X. FEJEZETAmelyben róbert Gida estélyt ad Micimackó tiszteletére, egyben szerző és olvasó elbúcsúznak egymástól.

g) Van idézet, amelyikre ráismertetek? Az ismeretleneknek próbáljatok utánakeresni vagy kérdez-zétek meg tanárotokat. A szerzőket és a címeket írjátok az idézetek mellé.

h) Gyűjtsetek olyan részleteket filmekből, zenéből, újságokból stb., amelyek a fenti „kivonatokhoz” hasonló vagy velük azonos szerepet játszanak!

i) Olvassátok el az alábbi meghatározást! Foglaljátok össze a lényeget úgy, hogy egyikőtök el tudja majd magyarázni a többieknek!

Novellaciklusokban vagy számozott fejezetekre bontott regényekben gyakran találkozhatunk előzetes tartalom-összefoglalókkal. Ezeknek sokféle szerepe lehet. volt, amikor például az eredetileg fejezeten-kénti folyóiratközlés miatt megszakított olvasás folyamatosságának megteremtését segítették elő, azaz az olvasó tájékozódását szolgálták, azt, hogy újra „képbe kerülhessen”. Az előzetes summázat, címke vagy vignetta érdekességével, esetleg titokzatosságával vagy hangzatosságával szolgálhat egyszerűen az érdeklődés felkeltésére. van, amikor valóban a fejezet cselekményének lényegét emeli ki, esetleg azért, hogy az olvasó ne csupán a történetre figyeljen, hanem a rejtett finomságokra is. Előfordul, hogy az előzetes summázat tudatosan félrevezeti az olvasót, s éppen a fejezet lényegét titkolja el, hogy meglepetést szerezzen. Olyan esettel is találkozhatunk, amikor ez a vignetta a későbbiekben leírt törté-nés erőteljes értékelését tartalmazza. Ennek az előzetes értékelésnek a célja lehet a későbbi elbeszélés tehermentesítése az erkölcsi ítélkezés alól, de akár arra is szolgálhat, hogy az olvasóból jelentősen más, a vignettában leírtakkal kifejezetten vitázó értékelést csalogasson elő. Az előzetes summázat, összegzés szolgálhat a rákövetkező történet példázatszerűségének, szimbolikus, jelképes értelmezésének tudato-sítására, ilyen értelmezés ösztönzésére is. Az előzetes summázat, a címke nemegyszer ironikusan utal arra a történettípusra, műfajra vagy beszédmódra, amit a rákövetkező szöveg kifiguráz. Annyi általában is elmondható, hogy a címkék, az előzetes summázatok az elbeszélt történethez képest mindig bizon-yos távlatot teremtenek, így akarva-akaratlanul rámutatnak arra, hogy a történet, az elbeszélt világ nem egyszerűen van, hanem valaki valahogyan elbeszéli, az elbeszélés révén megteremti: azaz a címkék, előzetes summázatok kicsit kiemelnek az elbeszélt világból, és rámutatnak az elbeszélés műveletére, tevékenységére.

E) Gyűjtsetek olyan kifejezéseket a regény szövegéből, amelyeknek a jelentését nem ismertétek eddig! Soroljatok fel olyanokat is, amelyeket a fiúk alkottak, csak az ő nyelvhasználatukra jellemző, illetve olyanokat, amelyeknek a jelentése átalakult a szigeten!



25. oldal

12 PErC

T/20.

A Kétévi vakáció mint ifjúsági kalandregény

Az alábbi táblázat segít a megoldásban.

A r E g é N y b ő l m E g i s m E r t

„ s z A K K i F E j E z é s E K ”

A F i ú K á l t A l A l K O t O t t

s z A v A K

s z A v A K , A m E l y E K A s z i g E t E N ú j

j E l E N t é s E K E t K A P tA K


• Hagyjunk 1-2 percet az olvasásra, majd 4-5 percet az egyéni írásra! Ezután frontálisan beszéljük meg a 20. feladatot!

• reméljük, kiderül, hogy valóban kalandregényről van szó, és talán fölvetődik az is, miféle erényei és gyengeségei vannak a regénynek. Erénye például, hogy izgalmas, meseszerű, könnyen átte-kinthető az értékszerkezete, ezért alkalmas ifjúsági regény nek, jó a vége stb.

• Gyengeségei például, hogy minden nagyon kiszámított, kimódolt, nagyon tudható, hogy valójá-ban nincs miért aggódnunk, a nyelve is kissé körülményeskedő, nem életszerűen viselkednek a gyerekek, inkább kis felnőttekként stb.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: csöndes olvasással megismert szöveg megértése, lé-nyegkiemelés, szintézisteremtés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, feladatmegoldás, majd irányított beszélgetés

20. Olvasdelakalandregényrőlszólószöveget,ésigazold,hogyaKétévi vakációkalandregény!

A KALANDrEGÉNy

A regény műfajának egyik változata, melyben a hős vagy hősök kalandjai, fordulatokban gazdag megpróbáltatásai, esetleg hőstettei állnak a középpontban. A középkori lovagregények, a csavargó történetek, az ún. utaztató regények, a kincskereső és az indiánregények is ebbe a csoportba tar-toznak. A legtöbb kalandregényt nem a magas irodalom részeként tartják számon, hanem az ún. szórakoztató irodalomba (erről fog szólni az 5. fejezet) sorolják. Természetes műfaji követelmény, hogy a cselekmény legyen nagyon gazdag, bővelkedjen váratlan, meglepő fordulatokban, azaz



26. oldal

20 PErC

T/21–22.

Problémák és konfliktusok a regényben Választható feladat

legyen nagyon izgalmas. A jellemek kidolgozottsága ehhez képest másodlagos, gyakori megol-dásként a szereplőket két csoportra osztják: jókra és rosszakra. A műfaj hagyományához tartozik a legtöbbször szerencsés végkimenetel.

Minden epikus mű fölfogható késleltetések sorozataként. Az olvasót a kíváncsiság hajtja előre az olvasás során. Általában valamilyen rejtély megoldódását várjuk vagy valamilyen küzdelem ki-menetelére vagyunk kíváncsiak. A kalandregényben ezek szinte kizárólagos elvárásainkká válnak, tulajdonképpen csakis erre megy ki a játék.

a) Mi igazolja, hogy Verne regénye kalandregény? Írj 4 érvet, példát a regényből!

b) Milyen rejtélyek vannak a regényben? Írj legalább kettőt!

c) Milyen küzdelmek kimenetelét várjuk? Írj legalább kettőt!

d) Nézd meg, mit írtál a 7. feladat e) és f) mondatába! Módosult a véleményed vagy meg-erősödött?

mEgOldásOK

a) Érvek: lényeg a megpróbáltatások sora, hogyan vágják ki magukat a helyzetekből, a jellemfes-tés tényleg másodlagos, polarizált jellemek vannak; veszélyes helyzetek.

b) Sziget-e, ahova kerültek, ki volt a barlang lakója, hová tűnt Phann, hogyan jutott ki a hajó a nyílt óceánra, kik a felnőtt hajótöröttek, hová tűnt a „holttest”, ott vannak-e még a szigeten, hogyan akarnak támadni, hányan maradtak életben stb.

c) Doniphan és Briant: küzdelem majdnem végig; vezérválasztások; banditák – gyerekek; küzdelem az elemekkel, a természettel.


• A segítő kérdések mellett szóban is orientálhatjuk a csoportokat. Jelöljük ki, ki lesz először a szer-ző, a csoport minden tagja legyen egy feladatnál – 22. a), c), d), e) – szerző!

• Az eljárás lényege, hogy a regény problémáit explicitté tegye, és a gyerekek próbálják megma-gyarázni a problémás pontokat pl. a szerző nézőpontjából, feltételezett szándékait, motivációit figyelembe véve, kitalálva. (A csoportmunka végén 1-1 ötletet, megoldást ismertethet a többiek-kel néhány csoport, ez a helyzettől, a tanár megítélésétől függ.)

• Ha lassabban dolgoznak, nem kell minden kérdésre válaszolniuk.• Kihagyhatatlan feladatok, hiszen a regény lényeges elemeit vizsgálják.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-tosságainak felismerése



Munka fo rmák: csoportos

Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtőmunka (21.), majd kérdezzük a szerzőt (22.) – módosított változat szoros olvasás nélkül

21. Gyűjtsétekössze,milyenkonfliktusokvannakafiúkközöttabanditákérkezéseelőtt! menjetek a témafalhoz, segítségképpen nézzétek meg a szereplők rendszerét.

mEgOldásOKDoniphan és Briant között végig, de konkrét dolgokban is, pl. azt látta-e Briant, amit látott, sziget-e vagy nem; a korongjáték közben: gyanúsítgatás, majd sértegetés, majdnem verekedés; Briant kormányzóvá választásakor, majd a korcsolyázás közben; Doniphan mindig gyanakszik, kételkedik; a két kör között, Gordon és a kicsik között lappang, mert Gordon túl merev és szigorú; Jacques konfliktusa önmagával és bátyjával, mert hallgatag.

22. Kérdezzükaszerzőt!

a) Szerintetek melyik konfliktus oldódik meg életszerűen, hitelesen? Melyik nem? Miért? Kérdezzük a szerzőt! (Tegyetek föl kérdéseket a szerzőnek a konfliktusokkal kapcsolatban!) Vitat-

kozzatok a szerzővel, ha más a véleményetek, mint az övé!

b) Szerintetek a konfliktusok inkább a helyzetekből vagy inkább a jellemekből adódnak? Keressetek példákat!

c) Ezek a konfliktusok mennyiben tükrözik a felnőttek társadalmát? Kérdezzük a szerzőt!

d) Miből lehetett volna még (nagyobb) konfliktus? Miért nem lett? Kérdezzük a szerzőt!

e) Miért szerepelteti a szerző a banditákat az utolsó harmadban, azaz miért váltja föl a belső konf-liktusokat egy külsővel? Kérdezzük meg tőle!

mEgOldásOK

d) Jacques miatt jutottak ide, és minden szemrehányás nélkül, maradéktalanul megbocsátanak neki, valamelyik műszaki megoldás csődöt mondhatna (tutaj, sárkány, tűzhely); Service a nan-duról, Briant a sárkányról esik le, de nem lesz bajuk, a jégen eltűnésben sokkal nagyobb baj, prob léma alakulhatna ki (eltűnés, megfagyás, medvetámadás, ill. komolyabb hatalmi harc), a verekedés majdnem kitör, de mégsem; bármilyen agresszió a fiúk között nem lenne természet-ellenes, de nem kerül rá sor, a nemzeti konfliktus lehetne erősebb, úr és szolga viszonya élesebb (a szolga ráadásul néger), a bárka az ágyúzás után ép maradt, bármikor kialakulhatna betegség, sérülés, Doniphan kétszer is meghalhatna stb.



27. oldal

13 PErC

T/23.

Jellemek – a konfliktusok forrásaiként is

(bemutatással együtt) Választható feladat


• Doniphan, Gordon és Briant neve szerepel a kártyákon, annyi kártya van, ahány csoport, így egy szereplőt több csoport is megközelít.

• A feladatot a témafalra kitűzött papíroknál ismerteti a csoport egy tagja, de csak egy vonást em-lítsen. Utána a témafalhoz megy az osztály, és tanulmányozza a jellemtérképeket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: problémaérzékenység, epikus művek szerkezeti sajá-tosságainak felismerése


Munka fo rmák: az előző csoportok

Móds ze rek , e l j á rá s ok: jellemtérkép prezentációval

E s zközök: csomagolópapír, feladatkártyák

23.Készítsétekelakapottkártyánlévőszereplőjellemtérképét! Négy jellemvonást írjatok, és mindegyikhez 2-2 érvet a műből!

doniphant v. briant v. gordon

1. jellemvonás 2. jellemvonás

3. jellemvonás 4. jellemvonás



28. oldal

15 PErC

T/24–25.

Narráció, nyelvhasználat


• A tanár felolvassa a II/8. fejezet 1. bekezdését, ezután megbeszéljük közösen a 24. feladatot. A tanulók előtt is ott lehet a szöveg.

• 25.: a mondatokat két részletben (1–5. és 6–11.) olvassuk föl, közben oldjuk meg együtt a fel-adatot! Fölmerülhet, hogy a szöveget fordításban ismerjük, ekkor tisztázzuk, hogy a fordított szöveg stílusát vizsgáljuk.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek elbeszélésmódjának vizsgálata, jellemzőik és szerepük azonosítása, nyelvi érzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: megbeszélés, majd ha a tanár úgy gondolja, akkor egyéni gyűjtőmunka és közzététel

24.Azelbeszélőmagatartása

a) Miről tájékoztatja az olvasót az elbeszélő?

b) Mi az előnye és mi a hátránya ennek a technikának?

c) Hogy nevezzük az ilyen, erre a regényre is jellemző elbeszélői magatartást?

mEgOldás

c) mindentudó elbeszélő

25.Mintamondatokaműből

a) Figyeld meg az alábbi mondatokat (1–5.)! Mi jellemzi ezeket? Mi lehet az elbeszélő szándéka velük?

(1) Hát egyetlen férfi sincs a hajón? Kapitány, aki irányítaná? ... Nem! Senki sincs! (2) …hogyan tudnák ezek a magukra hagyott, és csak a hajóról megmentett készletekkel

rendelkező fiúk életben tartani magukat? (3) Meg tudnak-e élni az ifjú hajótöröttek, ha néhány hetet itt kell eltölteniük? (4) De nem! A szerencsétlen embernek meg kellett halnia. (5) Igen! A derék fiú vállalta az utat.


rEFlEKtálás17. lépés: 26. feladat

29. oldal

10 PErC

T/26.

A regényről szóló kritikák

b) Hogyan tudnád jellemezni az elbeszélő nyelvét a 6–11. számozott részletek alapján? (6) …kedves fegyverével csendben kell maradnia. (7) Phann, ez a derék állat a tűz mellé heveredve élvezte a finom vadpecsenye szagát. (8) …mind olyan szerzemény, mely lelkes fogadtatást érdemel. (9) A szórakozásban bővelkedő nap kitűnően telt el. (10) …szeretetre méltó segédje, Service. (11) Ezután a bárka, amelyet a biztos kezű kormányos vezetett…

c) Zavart vagy inkább tetszett ez a nyelvhasználat? Meg tudod fogalmazni, miért?

lEHEtségEs mEgOldásOK

a) Mintha képzeletbeli dialógust folytatna az olvasóval az elbeszélő, de álkérdéseket tesz föl; művi, szónokias, hatásvadász.

b) Szabályszerű, illedelmes, tankönyvízű mondatok, a főnevek elképzelhetetlenek jelző nélkül, de ezek nem mindig közölnek fontos információkat – nyelvi szempontból redundáns és modoros.


• A 26. feladat szövegértési feladat is egyben. • Ha néhány tanuló számára nehéz a szöveg, a tanár fölbonthatja szövegértési képességek, szó-

kincs és olvasási sebesség szempontjából a feladatot úgy, hogy néhány tanulónak csak az egyik vagy csak a másik kritikát kelljen értelmezni, csak azokról írjon vázlatot. Ha a tanulók többségé-nek nehéz a szöveg, frontálisan is megbeszélhetők; ekkor szánjunk rá több időt.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kritikai érzék


16. lépés

5 PErC

A helyesírási házi feladat (18.) megbeszélése


Munka fo rmák: egyéni vagy frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás után feladatmegoldás

26. VéleményekVerneregényéről

a) Olvasd el az alábbi kritikákat! Írj róluk rövid tartalmi vázlatot!

1. kritika: Furcsa ez a sziget, a Kétévi vakáció szigete. Lehetne Defoe szigetének az utódja, a Stevenson szigetének a rokona, a Golding szigetének az előde. csakhogy ennek a szigetnek nincs karaktere – nincs igazi „jelentése” –, és ezért nincs mágneses erőtere sem, mint a kincses szigetnek. ...csupán a meg-szelídített kaland és a személytelenné tett egzotikum majdnem kiszámítható fordulatai tartják ébren a megfáradt érdeklődést. Robinsont szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – néhány partra dobott eszközzel – a maga történelmi tapasztalataiból újjáteremti a civilizációt, megindítja az egyszemélyes történelmet. Így lesz a szigetlakó átlagburzsoá históriája az ember történetiségének, a polgárság világot formáló hité-nek mítosza. verne iskolásait is szigetre veti a kegyetlen tenger. Ott – a partra dobott bőséges készletek-kel – és a maguk történelmi tapasztalataival két évre megőrzik a civilizációt, és megvárják a kívülről jövő felszabadítást. Így lesz a szigetlakó átlaggimnazisták históriája egy egyszeri hajótörés boldog megol-dásba torkolló kalandsorozata.

Poszler György

2. kritika: A Kétévi vakációt fekete-fehér emberábrázolása, problémamentes világképe sorolja a gyer-mekirodalom alkotásai közé. A kalózok – az egy Forbes kivételével – végtelenül gonoszok, a gyerekek pedig alapvetően jók, még a hiúságában sértett Doniphan is becsületes és bátor, célja elérése érdekében aljas eszközökkel még véletlenül sem él. Hibáját, tévedését pedig végül – természetesen – belátja. Ez az emberkép határozza meg a regény cselekményének szerkezetét is: mivel a gyerekek közötti konfliktus nem „vadulhat el”, az izgalom fönntartása érdekében új, a „rendes emberek” világához képest külső konfliktusforrást, külső ellenséget kell behozni a regénybe, a kalózokat.

Hasonló szerkezeti gyengeségnek tekinthetjük a Jacques titka (tudniillik, hogy ő oldotta el a Sloughi köteleit) körüli meglehetősen átlátszó és hosszadalmas sejtetést és késleltetést.

Mindezek ellenére verne mesélőkedve, az a tanáros-gyermeki lelkesedés, ahogyan egy-egy állat-fajt (vikunya, nandu, guanakó) meghatároz, egy-egy növény hasznosítását (pl. a tejfa), a fogaskerékből a szekérkerék készítésének műveletét vagy a sárkánykészítést elmagyarázza, ahogy egy-egy humoros alakot, helyzetet megteremt (pl. a struccot mindenáron meglovagolni akaró Service-t), alighanem el-hallgattatja az olvasóban a fenntartásokat, a kritikát. A felfedezések, a gyarapodás, a birtoklás, a leltár-bavétel – a Robinson olvasója számára oly ismerős – örömei is hozzájárulnak a regény hatásához. No és persze magának a két évig tartó nagyvakációnak az idillje, a gyermekek társadalmának utópisztikus-valószerűtlen harmóniája is rendelkezik valamilyen varázserővel.

Arató László

b) Mit jelent az 1. kritikában, hogy „megszelídített kaland”, „személytelenné tett egzotikum”, „nincs mágneses erőtere”?

c) Miért ifjúsági (gyermek-) regény a 2. kritika szerint ez a mű?

d) Miben rejlik a regény varázsa a kritika szerint?

e) Jelöld meg azokat a megállapításokat a kritikák bármelyikéből, amelyekkel egyetértesz!

f) Írj ki olyan megállapításokat a kritikákból, amelyekkel nem értesz egyet. Érvelj ellenük!



31. oldal

10 PErC

T/27–28.

+ otthon (Választható feladatok)


• A 31. feladatot is megcsináltathatjuk. • A 28. feladatai közül legalább egyet ajánlatos választani mindenkinek, a fejezet végéig bármikor

be lehet adni. • A tanár döntése, hogy kelljen vagy lehessen írniuk, annak alapján, hogy mennyit foglalkoztak a

regénnyel, mennyire tetszik a gyerekeknek.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: önálló ítéletalkotás, kvalitásérzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kilépőkártya

27. Fejezd be amondatokat,majd írj saját értékelőmondatokat erről a regényről, illetve azelmúlt5órántapasztaltakról.

Szerintem Verne regényének nagy erénye az, hogy Szerintem Verne regényének nagy gyengesége az, hogy

28.Választhatófeladatok dolgozz a füzetedbe vagy külön lapra! Készíts könyvillusztrációt!

(1) rajzold le a csomagokkal teli tutajt! rajzold le a sárkányt vagy a fölemelkedés jelenetét! Készíts felülnézeti lakberendezési rajzot a barlangokról! rajzolj le számodra ismeretlen állatokat vagy növényeket, ahogyan elképzeled őket a regény leírása alapján!

(2) Sorolj ételeket, amiket a fiúk ehettek, és írd le a receptjüket! (Magad is kitalálhatsz ételeket, de a karácsonyi menü ételeinek receptjét is leírhatod.)

(3) Írd meg Baxter naplójának egyik részletét egy fontos eseményről! Írd le, hogyan mesélhette el Jacques otthon a szüleinek végzetes csínytevését!

(4) Írj át egy jelenetet a regényből! Válassz olyat, amelyet nagyon máshogyan képzelsz, mint az író!(5) Írd meg röviden, hogyan végződne a kétévi vakáció a szigeten, ha nincsenek banditák!

„B” változat: sokan olvasták, de sokan nem, így a tanár föl akarja dolgozni azokkal, akik olvasták.


• Akik olvasták, azokkal végig lehet csináltatni csoportos és egyéni, ill. pármunkában minden lépést kicsit módosítva:1. lépés: nincs frontális rész, a tanár körbejár, és ellenőrzi, megbeszéli a feladatokat2. lépés: pármunkának javaslom



32. oldal

30 + 15 PErC

T/29–30.

„B” verzió: Szigetjátékok – Az én ideális szigetem (A mi ideális szigetünk)

3. lépés: 1 marad, 3-4 megy technikával dolgoznak, hogy megismerjék a másik csoport munkáját11. lépés: nincs frontális munka, a csoportjának mondja el mindenki, mire jutott, a tanár is belenéz13. lépés: egymás csomagolópapírjaihoz mennek14. lépés: nincs fölolvasás, csak elolvasás, egyéni vagy pármunkában dolgoznakA többi feladat változatlan.

• Természetesen lehet, hogy ebben a verzióban sok a modul tervezett 5 órája, tehát ki lehet hagy-ni lépéseket, pl. a nagyon szórakoztató, de voltaképpen kihagyható 8. lépést, ezek feladataiból lehet válogatni egyet-egyet, így persze a 9. lépés is kimarad, és nyertünk egy órát. Ebben az eset-ben kényelmesen elvégezhető a 10. lépés 19. feladata.

• Akik nem olvasták a regényt, azok számára 2 teljes órányi anyag az 1–5. lépésig rendelkezésre áll, az 5. lépést már valószínűleg csak velük csináltatjuk, miközben a regénnyel dolgozók a 6. és 7. lépést csinálják. Ezután lehet szigetjátékokat is játszani tovább (1 óra), majd egy órányi kiselőadást javasolok, azután egy órát a 10. lépés 19. feladatára és a helyesírási feladatra. Akik a regényt jól ismerők közül a kiselőadást tartják az osztály másik felének, azok speciális tanári kalauzt kapnak előre, l. a „C” verziónál, ugyanitt l. a tanári instrukciót is!


• Néhány szempontot a tanár segít kitalálni, de csak akkor, ha egyedül, ill. a csoportnak nem megy. • Föltétlenül szerepeljen: éghajlati és egyéb környezeti tényezők, szociális tényezők, gazdasági té-

nyezők, politikai tényezők (pl. államforma), tárgyi környezet. • Az egyéni írást elolvashatja a tanár, de ne adjon értékelést: csak a szabadon és a mederbe terel-

ten áramló gondolatok fontosak most. A tanuló azért ír, hogy emlékezzék, tisztázza, rendezze gondolatait.

Kép e s s ég : analitikus gondolkodás, fantázia, fogalmazási készség


Munka fo rmák: egyéni, majd csoportos, később újra egyéni

Móds ze rek , e l j á rá s ok: egyéni ötletek gyűjtése (5 perc) után gondolkodástérkép (20 perc), majd egymás térképének megtekintése (5 perc), végül írás saját magam számára (15 perc)

29.Gondolkodástérképazideálisszigetről

a) Milyen lenne a te ideális szigeted? Jegyezd föl az ötleteidet, és a szempontokat is tudatosítsd magadban!

b) Alkossátok meg általatok kitalált szempontok alapján a gondolkodástérképet a csoport által elkép-



34. oldal

10 PErC

T/31.

Gondolkodás arról, hogyan is gondolkodtunk

zelt ideális szigetről. Milyen szempontok szerint kell egy ideális helyet, környezetet elképzelni, megalkotni?

c) Mutassátok be egymásnak munkátokat!

30. Írássajátmagamszámáraírj a saját szigetedről egy összefüggő szöveget! Nem baj, ha már a csoport véleménye, ideális sziget-képe befolyásol. A gondolkodástérkép segít a szöveged logikájának kialakításában.

Először válassz magadnak nézőpontot: lehet személyes (már ott élsz, és leírod élményeidet napló vagy levél formájában), de lehet külső nézőpontú tanulmány, értekező jellegű, tárgyilagos, leíró szöveg is.


• A következő órán a tanárnak reflektálnia kell a kilépőkártyákra, amelye ket ezért beszed. • A 26. feladat mellé a 31. is megcsináltatható az „A” változatban is!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: metakognícióra való képesség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kilépőkártya

E s zközök: üres kártyák

7. lépés Kiselőadás Verne regényéről

8. lépés az „A” változat 10. és 16. lépése (a 18. és a 3. feladat megbeszélése)


31.Kilépőkártya

a) Írj le két olyan fontos gondolatot, amit az elmúlt órákon értettél, tanultál meg!

b) Melyik feladat okozott nehézséget számodra és miért?

c) Írj le 1-2 olyan kérdést, ami foglalkoztat, de eddig nem kaptál rá választ!

„C” változat: csak 1–3 ember olvasta, a többiek nem


• Javaslatom ugyanaz, mint a „B” változat egyik lehetősége, az „akik nem olvasták” kezdetű tanári instrukciónál.

• A kiselőadáshoz segítségképpen itt a 32. feladat, amelynek segítségével a többieknek bemutatják a regényt. A többiek nézegethetik közben a térképeket, a szkúner képét.

• A kiselőadás végén a kalandregényről szóló szöveget el lehet olvasni együtt, és az előadó(k) mond(anak) példákat a regényből. Az előadók felkészültségén múlik, mennyi időt szánjunk erre, lehet egy teljes óra. Az előadók osszák meg egymás közt a feladatokat.

• rövid bevezető után alkalmazhatjuk a „vallatószék” módszerét is, azaz a tanulók kérdéseket te-hetnek föl az előadóknak a regényről.

• A kiselőadóknak nagy segítség, ha használják a feldolgozáshoz a 21–24. feladatokat.

32. SzempontokVerne:Kétévi vakációcíműregényénekfeldolgozásához,bemutatásához

(1) Néhány mondatban ismertesd a cselekményelemeket: hol és mikor játszódik a regény, kik a szereplők?

(2) Milyen fontos események történnek velük a szigeten?(3) Milyen a fiúk egymáshoz való viszonya, milyen konfliktusok, problémák származnak ebből?(4) Milyen egyéb problémáik vannak, milyen feladatokat kell megoldaniuk?(5) Miféle aprólékos leírásokat olvashatunk a regényben (helyszínekről, növényekről, állatokról,

leltár)? Miért vannak ezek benne?(6) Mi a fő probléma a regény második részében, izgalmasnak találtad-e ennek bemutatását?(7) Milyen izgalmas és milyen unalmas részek voltak a regényben véleményed szerint?(8) Mik a regény erősségei és mik a gyengeségei?(9) rajzold le a szigetet a többieknek a regény utasításait követve egy nagy (A/5) papírra!(10) Olvasd föl a többieknek a kedvenc részletedet vagy akár részleteidet a regényből!(11) Írj könyvajánlót a többieknek, és olvasd föl!(12) Írj találós kérdéseket a könyvben szereplő állatokról, növényekről, tárgyakról!

ráHANgOlódás1. lépés: 1–2. feladat

35. oldal

15 PErC

T/1–2.

ráhangolódás Golding regényére, ötletbörze

2.WIllIAMGOldING:AlEGyEKUrA

HELyZETEK, SZErEPLőK ÉS KAPCSOLATOK

5 órA


• Az osztály egynegyede végzi az 1., háromnegyede a 2. feladatot. 5-6 perces pármunka után, amely nek eredményét rögzítik, tetszés szerinti sorrendben menjenek ki a papírokhoz, és írjanak föl egy-két szempontot, ill. címjavaslatot, közben olvasgassák a többiekét.

• A végén tegyük ki mindkettőt a témafalra! A feldolgozás végéig használni fogjuk: azt a szempon-tot jelöljük rajta (pl. kipipáljuk), amely épp előkerül a megbeszélés során. A reflektáláskor ehhez is kapcsolódni fogunk!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes tudás előhívása, kreativitás

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály 2 heterogén csoportra bontva

Munka fo rmák: pármunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: ötletbörze kétféle feladattal

E s zközök: 2 db csomagolópapír (vagy A/5-ös lap) címmel ellátva: 1. papíron: Címek; 2. papíron: Szempontok

A következő órákon Golding népszerű, filmen is többször földolgozott regényével foglalkozunk. Először a szigeten játszódó regény alaphelyzeteit, a főbb szereplőket és kapcsolataikat vizsgáljuk. Megpróbálunk rájönni arra, hogy miből fakad a fiúk egymás közötti viszonyainak működése vagy működésképtelensége.

A megbeszélés során végig legyen nálatok a regény minél több példányban, hogy bármikor meg-kereshessetek egy-egy szövegrészt.

1. Acím

a) Adjatok más címet az olvasott regénynek!b) Beszéljétek meg, melyik cím mit emel ki, hogyan utal a műegészre!

2. Írjatokjólhasználhatószempontokataregényvizsgálatához,vessetekfelolyanproblémákat,amelyekrőlszerintetekfeltétlenülbeszélnikellene!

w i l l i A m g O l d i N g : A l e g y e k u r A 3 9


36. oldal

15 PErC

T/4–5.

A szigetről szóló ismeretközlő szöveg megértése


35. oldal

10 PErC

T/3.

Kapcsolódás az előző modulhoz


• Támaszkodnunk kell az eddig megbeszéltekre. reményeink szerint elhangzottak a legfontosabb gondolatok. Hagyjunk 2-3 percet az egyéni felidézésre és válaszadásra, majd hallgassunk meg néhány véleményt. Ha nem akarna megszületni néhány fontos gondolat, akkor tegyünk föl segítő kérdéseket.

• Segítő kérdések: pl. mire ad alkalmat az, hogy egy sziget zárt, nem lehet könnyen elmenni on-nan? Zártsága segíti a helyszín és a kapcsolatok felderítését? Mi minden derülhet ki egy emberről, ha elszakad a civilizációtól?

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes tudás előhívása, új megvilágításba helyezése



3. A sziget lapozz vissza, nézd meg, amit az előző rész 4. és 5. feladatához írtál, illetve idézd föl magad-

ban, amiről akkor beszélgettetek, nézd meg a pókhálóábrád! mi a jelentősége annak, hogy golding regényének helyszíne egy sziget?

mEgOldás

Zárt világ; idilli környezet lehet; természeti, nem civilizált; kiütköznek a legbelsőbb ösztönök, tulajdonságok, koncentráltan jelentkezhetnek a problémák; meg kell oldani minden problémát, nem lehet előlük sehová menekülni; a társadalom modelljét lehet benne bemutatni, mert viszony-lagos kicsisége és egyszerűsége miatt jobban tanulmányozhatóak benne a viszonyok, értékrendek, olyan, mint egy kísérleti laboratórium.


• A tanár körbejárkál, és segítséget ad a szöveg megértésében azoknak, akik kérik. A frontális mun-


ka csak 3-4 perc: szúrópróbaszerűen kérdezzünk rá a kulcsszavakra, a tételmondatokra és arra, miért ezeket húzták alá.

• Ha valami nem érthető, egymásnak magyarázzák el.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: lényegkiemelés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, kulcsfogalmak, tételmondatok megtalálása, jelölése

4. Aszigetrőlszólószövegtanulmányozása

a) Olvasd el az alábbi ismertető szöveget, közben jelöld a szöveg mellett

(1) azokat az információkat, amelyekről már beszélgettetek órán (√), (2) amelyekről egészen más dolgok hangzottak el vagy te nem értesz egyet velük (–), (3) amelyek új információt tartalmaznak, és érdemes megjegyezni vagy felhasználhatónak tartod a

későbbiekben (+), (4) amelyeket nem értesz vagy még át kell gondolnod, például idegen szó, túl bonyolult a mondat, a

mondatok közötti kapcsolat nem érthető (?) (5) és amiről eszedbe jutott valami saját gondolat (*). Ezt a gondolatot jegyezd is föl magadnak! (6) Ha van olyan a szövegben, amit nem értesz, próbáld följegyezni, megfogalmazni azt is, miért

nem érted!

A kérdőjeleidet és a csillagjaidat számozd, hogy vissza tudd keresni a jegyzeteidben!

b) Húzd alá a szövegben azokat a szavakat, amelyeket nagyon fontosnak tartasz („kulcsszavak”), és azo-kat a mondatokat is, amelyekben a legfontosabb információkat találtad („tételmondatok”)!

T/5. – választható


• A gyerekeket általában érdekli ez a téma, szívesen olvasnak róla. • Adjunk a későbbiekben lehetőséget az ötpercesek előadására, lehetőleg ne a következő órán!

5. Utópiák

a) Gyűjts még utópiákat és negatív utópiákat (regényeket, filmeket) az internetről vagy könyvtárban!

b) Olvasd el vagy nézd meg valamelyiket, és tarts róla ötperces beszámolót az osztálynak vagy írd meg róla személyes véleményedet!

mEgOldásOKFrancis Bacon: Új Atlantisz, Fourier: Falanszter, Voltaire candide-jában Eldorádó, Bradbury: 451 fok Fahrenheit (Truffaut filmje is), Szathmári: Kazohínia, Babits: Elza pilóta, Déry: G. A. úr X-ben, Madách: Az ember tragédiája Falanszter színe, Lois Lowry: Az emlékek őre, Murakami Haruki: Világvége, vagy a Keményre főtt csodaország, Terry Guilliam Brazil c. filmje, Spielberg A. I. (Artifi-cial Intelligence) című filmje stb.



36. oldal

15 PErC

T/6.

A cselekményelemek tisztázása


• Gyorsan megoldandó feladatok, rövid válaszok, csak a közös kontextus megteremtése a cél. Mé-lyebb vizsgálatba a következő lépésben bocsátkozzunk. Az információkat a beszélgetés közben jegyzeteljük a táblára, a tanulók a munkatankönyvbe! Az e) feladat választ ható, a fejezet végéig megcsinálhatják, ezt mindenképpen mondjuk el. Az elkészült rajzokat természetesen értékeljük is.

• Az e) feladatot lehet házi feladatnak adni, és valami alkalmas helyen megnézni (a sziget mo dell-jellegéről beszélgetve, a Kétévi vakációval való összehasonlításkor, semmiképp ne maradjon el!), a munkákat természetesen kitesszük a témafalra.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek cselekményelemeinek azonosítása, értő olvasás, memória



Móds ze rek , e l j á rá s ok: beszélgetés

6.Aregénycselekményelemei

Ki nem képzelte még magát lakatlan szigetre, távol a világ zajától, paradicsomi állapotok közé? Az irodalomban is ősrégi helyszín, ezerszínű motívum a sziget. Már az Odüsszeia, a világirodalom egyik legelső alkotása tele van szigetekkel. Azután következik Lukiánosznál, az ókori görög prózaírónál a Boldogok Szigete, később, a reneszánsz korában az angol Morus tamás és az olasz campanella utópiáinak Sehol Szigete. robinson Crusoe Daniel Defoe megálmodta szigetéről, verne rejtelmes szigetéről, Stevenson Kincses szigetéről pedig talán te is olvastál vagy hallottál már.

Miért fordul nem egy író teremtő képzelete éppen e helyszín felé, mit jelenthet a sziget, mi min-denre adhat módot? Minden mű kicsit másképp válaszol ezekre a kérdésekre. Annyi azonban bizo-nyosnak tűnik, hogy a sziget zárt, határolt s így felderíthető világ, ugyanakkor az újonnan érkezőnek – ekként tehát az olvasónak is – mindig titkokat, izgalmakat rejt. Maga a műalkotás is sokak szerint ilyen sziget, zárt teljesség, József Attila szavával: „határolt végtelenség”. Meglehet, ez is vonzza az alkotókat e helyszín felé.

Egy ilyen zárt világban talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok a folyamatok, értékrendek, amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetlenek maradnak. Az irodalom néme-lyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti laboratórium: a folyamatok, jelenségek, a vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró mellékkörülményektől mentesen válnak láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek laboratóriumává válhat: a megszokott körülmények közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sorstársaival összezárva az ember alapvető tulajdon-ságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civilizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre törhet az eredendő emberi természet – feltéve, hogy van ilyen –, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre


vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba. A sziget nemegyszer modellje, azaz kicsinyített, működő mása is a „nagy” társadalomnak.

természetesen az „otthoni” normák, értékrendek vagy – éppen ellenkezőleg – a civilizációban elfedett eredeti emberi természet megjelenítése csak kettő a rengeteg lehetőség közül, hiszen a sziget gyakran inkább az álmok beteljesülése, a vágyott, tökéletes világ, nem pedig „kísérleti laboratórium”.

A sziget mint helyszín vagy irodalmi motívum gyakran összekapcsolódik az utópia műfajával. Az utópia (= seholhely, seholsincsország) egy olyan eszményi társadalmat ír le, amely sehol nem található meg, csupán a vágyak, a képzelet világában. A műfaj elnevezését Morus tamás (angolosan: thomas More) Utópia című könyve nyomán kapta. campanella Napállama mellett utópiának vagy legalábbis az utópiák ősének szokták tekinteni a nagy görög filozófus, Platon Állam című művét is.

A huszadik század inkább negatív utópiákkal vagy más néven antiutópiákkal ajándékozta meg a műfaj kedvelőit. Ezek (pl. Orwell 1984-e, Zamjatyin mi című regénye, Huxley Szép új világa) nem az eszményi, a vágyott társadalmat, hanem ennek éppen ellenkezőjét, a fenyegető, riasztó világot állítják elénk. Nem a legjobb, hanem a legrosszabb lehetőségek megvalósulását.

Az utópisztikus elem és az „otthoni” normák erőteljesebb megvilágítása gyakran széjjelválaszthatat-lan: a robinson Crusoe például egyszerre jeleníti meg az angol polgár szorgalmat, takarékosságot, találékonyságot, önálló kezdeményezőkészséget becsülő értékrendjét és az eszményi állapotnak csak a képzeletben létező valamilyen idilljét.

a) Hogyan kerültek a gyerekek a szigetre? Mi történik a géppel? Miért nincs velük felnőtt?

b) Mikor játszódhat a regény? Mi folyik a nagyvilágban a szigeti élet idején?

c) Honnan tudhatjuk, hogy a regény nem a II. világháború idején játszódik?

d) Mennyi időt töltenek a fiúk a szigeten? Tudunk-e pontos választ adni? Mik jelzik az idő múlását?

e) Le lehet pontosan rajzolni a szigetet? Készíts rajzot a szigetről! Hagyatkozz a képzeletedre!

f) Még milyen dolgokat nem tudunk pontosan?

g) Ha a regény a jövőben játszódik, miért nem kapnak nagyobb hangsúlyt a sci-fi-elemek? Gondolj arra, amit megbeszéltetek a sziget helyszínről és amit a 4. feladatban olvastál!

mEgOldásOK

a) Ejtőernyővel kiugrottak egy sérült gépből. Valószínűleg lezuhant. Csak a pilóta volt velük felnőtt, aki a gépen maradt, mert itt nem tudott leszállni. (Talán valamilyen iskolai szervezésben mentek valahová – ezért az egyenruha –, ahol várták őket a felnőttek. Lehet tippelgetni. Erre nem kapunk pontos választ, vö. f) feladat.)

b) Egy bármilyen, a 20. század közepe utáni feltételezett háborúban, hiszen a repülőteret atom-támadás érte Angliában (a fiúk angolok). Valamikor a jövőben. Valahogy természetes állapot számukra a háború.

c) Nem dobtak Angliára atombombát.

d) A ruhák teljesen tönkrementek, a hajuk nagyon megnőtt. Biztos, hogy legalább egy évet, de nem lehet pontosan tudni. Az éghajlati tényezők nem segítenek (szemben a Kétévi vakáció 4 évszakával), az időjárás mindig egyformán trópusi.



38. oldal

15 PErCT/7.

A sziget birtokbavétele

e) Csak néhány pontról tudjuk, hogy hol van kb. és milyen, de azokról sincs biztos adat, pl. távol-ságok, égtájak, egymáshoz viszonyított elhelyezkedés. Természetesen készíthetünk rajzokat, de ezek sokkal jobban fognak különbözni egymástól, mint a Chairman-sziget rajzai.

f) A sziget helye, helyek a szigeten, mikor játszódik a cselekmény, mennyi idő telik el, azaz meny-nyi a regény cselekményideje, hányan vannak a szigeten, pontosan milyen korúak, mikor mit csinálnak (pontos napirend), honnan hová mentek a repülővel, milyen volt a civil életük (egy-két kivétel), a szereplők belső motivációi (egy-két kivétel), mi a baja Simonnak, hova tűnt az anyaje-gyes arcú gyerek stb.

g) Mert csak a modellértéke számít, mindegy, milyen háború. Ismert háborúval valószínűleg azért nem akarja azonosítani, hogy ne adjunk nagyon konkrét értelmezést, de ne lehessen a fantasz-tikum világába se eltolni, hogy ne tereljék el a részletek a figyelmet a társadalomlélektani és antropológiai problémákról stb.


• A feladatban a tanulók azt figyelhetik meg, hogy a regény szövegében milyen szavakkal veszik birtokukba a szigetet a gyerekek. Ennek két rétege van: egyrészt hogyan neveznek meg bizonyos tárgyakat, helyszíneket a gyerekek egymás közt; másrészt viszont az elbeszélő is elkezdi ezeket a szavakat használni.

• Azt a folyamatot kell tehát megfigyelniük, hogy egy lakatlan szigeten, ahol eredetileg nincs sem-minek neve, hogyan kapnak nevet a tárgyak és a helyszínek. Ez fontos része annak a világnak, amit a gyerekek a szigeten megteremtenek: mólónak neveznek egy bizonyos partszakaszt, köz-vetlenül mellette egy öblöt fürdőmedencének hívnak stb.

• Azt is meg kell vizsgálniuk, ho gyan, mi alapján jönnek létre ezek az elnevezések. Ehhez párhuza-mos jelenségeket kereshetnek akár a hétköznapi nyelvben is. (Ez részben a 7. évfolyamos szóalko-tás, részben az archaizmusokról, ill. a jelentésváltozásokról mind ez idáig tapasztaltak ismétlése.)

• 3-4 fős heterogén csoportok alakuljanak; a gyűjtés 10 percig tartson. Ezután frontálisan beszéljük meg a legfontosabb tanulságokat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi tudatosság, keresés a szövegben, kooperáció


Munka fo rmák: csoportmunka, majd frontális megbeszélés

Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtés, feladatmegoldás

7. Aszigetnyelve

a) Gyűjtsetek a regény szövegéből minél több olyan kifejezést, amelyek a sziget addig név nélküli helyeire, tárgyaira, növényeire, jelenségeire stb. utalnak!



39. oldal

15 PErC

T/8.

A regény szerkezete: helyzetek, szereplők és kapcsolatok

b) Néhány esetében nézzetek utána a regényben, hogy minek az alapján jöttek létre ezek a kife-jezések! (Próbáljátok alkalmazni azokat a fogalmakat, amelyeket a nyelvi változásról, illetve a lexémaalkotásról eddig tanultatok!)


A 10 részfeladatot elosztjuk a párok között, minden pár csak egyet old meg, majd röviden közzé-teszik a megoldást azok, akiket a tanár szólít. (Itt lehet vége a második órának, de az is lehet, hogy ez a feladat már a harmadik óráé.)

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: epikus művek szerkezetének feltárása, problémaérzé-kenység



Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás

8. Helyzetek,szereplőkéskapcsolatok Válaszoljatok párban egy kérdésre, és jegyzeteljétek a többire a választ!

a) Milyen reményekkel, vágyakkal néznek a főszereplők a szigeti életük elébe? Milyen a hangulatuk a regény elején? Tekintsétek át ebből a szempontból az 1. fejezetet!

b) Vizsgáljátok meg a vezérválasztás folyamatát! Miért van szükség egyáltalán vezérre? Kik az esélyesek? Miért ralphot választják?

c) Milyen célokat tűz ki ralph a 2. gyűlésen? Miért fontosak ezek? Miért tekintélyes vezető ralph? Milyen hibát követ el már a regény elején?

d) Mi vetíti előre a 2. fejezet végén a helyzet későbbi rosszra fordulását? Hogyan viselkednek a tűzgyújtási jelenetben a gyerekek?

e) Milyen szerepe van röfinek ralph mellett? Soroljatok föl olyan gondolatokat, ötleteket, amelyek tőle származnak. rokonszenves vagy idegesítő figura? Miért?

f) Vizsgáljátok a harmadik fejezetet! Mi az, amit ralph tud és érez, de Jack nem? Mi az, amit Jack tud és érez, de ralph nem? Mi okozza vitájukat?

Mi bomlasztja föl a sziget társadalmának rendjét?



41. oldal

30 PErC

T/9–14.

A gyűlések mint a regényszerkezet pillérei

(10 + 5 x 4)

g) röfi szerint a szigeten kialakult minden baj oka Jack. Gyűjtsetek érveket röfi állítása mellett és ellen.

Máshol azt mondja, ralph hibát követett el avval, hogy megsértette Jack vadászait. Ha nem sérti meg, akkor elkerülhető lett volna a szakítás?

h) A történet során hol válik egyértelművé, hogy a két (kezdetben három) cél között feloldhatatlan ellentét feszül, és hogy a kettő között fontossági sorrendet kell felállítani?

Szerintetek hogyan lehetett volna ezt az ellentétet feloldani?

i) A regényben a fiúk három társuk halálát okozzák. Ki a három áldozat? Fejtsétek ki a három haláleset oka és jellege közötti különbséget! Ki lenne a 4. áldozat? Az ő halála mennyiben különbözne az előzőekétől?

j) Milyen szerepet tölt be Simon ralph mellett és a közösség számára? Hányszor szólal meg, mit mond, és főként mit csinál?

A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizsgáljuk meg a gyűléseket külön-külön.


• A következő hat feladat a 6 gyűlés feldolgozása, célszerű 6 csoportot alkotni. Legyen annyi színű íróeszköz, ahány csoport. A csoportok dolgozzanak a 6 csomagolópapíron! Címük: 1. gyűlés, 2. gyűlés stb. Majd 15 perc után függesszék ki a terem más-más pontján a papírt!

• Célszerű munkamegosztást javasolni a csoporton belül; szereplehetőségek: gyűjtő, rendszerező, jegyzetelő stb. Ezután a tőlük jobbra lévő papírhoz mennek, elolvassák a feladatot, a másik cso-port válaszait, és hozzáfűzik saját megjegyzéseiket, kiegészítéseiket, esetleg kérdéseiket a saját színükkel.

• Végigvándorolnak a gyűléseken, visszaérkeznek saját lapjukhoz, és elolvassák az új jegyzeteket. A végén lehetőséget adunk arra, hogy a csoportok válaszoljanak a kérdésekre, megvédjék esetleg vitatott álláspontjukat. A papírokat egymás mellé helyezzük a témafalra.

• Természetesen végig használják a regénypéldányokat, semmit nem kell fejből tudni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érvelés, lényegkiemelés, konfliktushelyzetek azonosí-tása, értelmezése

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: A tanárnak lehetősége van arra, hogy a feldolgozásban ál-tala egyszerűbbnek ítélt gyűlést olyan csoportnak adja, amelyeknek tagjai lassabban dolgoznak. Ebben az esetben homogén csoportokat hozzunk létre, olyan szempontok szerint, mint pl. las-sabban olvasók és gondolkodók (11. feladat).


Munka fo rmák: vándorló csoportok

E s zközök: csomagolópapír, gyurmaragasztó

A regény szerkezetét leírhatjuk úgy is, hogy a gyűléseket tekintjük pilléreknek. Ezért vizsgáljuk meg a gyűléseket külön-külön.

9. Az1.gyűlés

a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést? b) Hol és melyik napszakban gyűlnek össze a fiúk, kb. hányan? c) Mik a fontosabb „programpontok”? d) Milyen fontos döntések, határozatok születnek? e) Vizsgáljátok meg, hogyan teremti meg a hangulatot a környezet leírása? f) Minek nevezi az elbeszélő a vezérválasztást?

mEgOldásOK

a) 1. fejezet, ralph hívja össze röfi tanácsára a kagylóval, helyszín a varázslatos lagúna partja

b) gyémántfényű ragyogás stb., reggel van, jókedv, minden túlélő ott van valószínűleg

c) cél: elhatározhassák, mi a teendő

d) A nevek számbavételét kísérli meg röfi, vezérválasztás, munkamegosztás. El kell dönteni, szigeten vannak-e, expedíciót szerveznek.

e) Szimpátia, de a konfliktusok felmutatódnak: Jack ↔ Simon, Jack ↔ röfi, Jack ↔ ralph, min-denki többé-kevésbé az eredeti életének szerepei szerint viselkedik (Jack kórusvezető, a kórus engedelmeskedik), szerepeik utalnak korábbi életük epizódjaira. röfi itt is kívülálló, mint eddigi életében. ő tudja, mit kell tenni a kagylóval, de nem tudja véghezvinni.

f) Játéknak, a kagylót is annak nevezi.

10. A2.gyűlés

a) Ki, miért és milyen körülmények között hívja össze a gyűlést? b) Milyen fontos információkat tudatnak a többiekkel a felfedezőút résztvevői? c) Milyen szabályokat fogalmaznak meg? d) Hogyan viselkedik ralph, hogyan bátorítja a többieket? Milyen szót használ a szigeti életre? e) Hogyan reagál ralph és hogyan Jack a kígyó-izékre? A két magatartást hogyan minősítenétek?


f) Milyen két célt fogalmaznak meg és hogyan? g) Mi vetíti előre, hogy a frissen hozott törvényeket valaki meg fogja szegni?

mEgOldásOK

a) 2. fejezet, ralph hívja össze, de már mindenki számít rá, délután van.

b) Szigetre kerültek, malacok vannak, magukról kell gondoskodniuk.

c) Be kell vezetni a kézfelemelést, akinél a kagyló van, az beszél, törvényeket kell hozni.

d) Nem tudja senki, hogy itt vannak, de klassz sziget, jól fognak szórakozni.

e) A kígyó-izékre ralph válasza racionális és életszerű: nincsenek; Jack válasza irracionális és az erőszakos megoldást megmutató: nincs, de azért mi megöljük. (Jack a tűzgyújtást is agresszíven oldja meg, el is kérhetné a szemüveget.)

f) Kettős cél: szórakozás és hogy megmentsék őket. Ezért tüzet kell rakni. Jack fogalmazza meg, hogy törvények kellenek, nem vadak, és vállalja a felelősséget a tűzért is és a vadászatért is.

g) Jack röfibe fojtja a szót: a hegyen nem érvényes a kagyló. Ez anticipálja, hogy a törvényeket valahol valakinek valamiért meg lehet szegni, és hogy ki lesz a törvényszegő.

11. A3.gyűlés

a) Milyen probléma és milyen siker előzi meg a 3. gyűlést? b) Ki, mikor, mi célból hívja össze? c) Milyen problémákat fogalmaz meg ralph, milyen fontossági sorrendet állapít meg a célok között? d) Mi lehet az oka, hogy fölmerül a szörny problémája? e) Hogyan és miért csúszik ki a gyűlés alól a talaj? Mivé válik a gyűlés? Milyen, a korábbi megállapodásokat felborító, ralph álláspontjával szembeszegülő mondatokat

mond ki Jack? f) A gyűlés után mit fogalmaz meg ralph, Simon és röfi?

mEgOldásOK

a) 5. fejezet, elmegy egy hajó, és nem veszi észre őket, mert a tűz kialudt; az első sikeres vadászat történik közben.

b) ralph, aki tisztázni akar több dolgot, főleg a tűz kérdését, este van.

c) Kiderül, sok gyűlés volt már, remek szórakozás. Senki nem tart be semmilyen megállapodást: ivóvíz hordása, kunyhóépítés, árnyékszék helye, tűzőrzés – mindezt elhanyagolják. Elhangzik,


hogy a tűz őrzése, a menekülés érdekében való jeladás a legfontosabb, fontosabb, mint a malac. Vagy füst, vagy meghalunk. Tűz csak a hegyen lehet, oda menjen mindenki sütni is. A félelem is baj, ezt meg kell beszélni: nincs rá ok, természetes érzés.

d) ralph maga hozza szóba, mert létező probléma, Jack pocskondiázza a kicsinyeket, sötétedik, a félelem élményeinek sorolása sok rosszat felszabadít.

e) ralph a vezéri tekintélyére hivatkozik, Jack felrúgja a szabályokat, mondata: „Parancsokat osz-togatsz, amiknek semmi értelme… Bánom is én!” (ti. azt, hogy megszegi a törvényeket). Megint az irracionalitásnak enged, és erőből beszél: ha van itt állat, megöljük. Csak Jack vagy ralph lehet a vezér, Jack tiszteli, de gyűlöli ralphot, a felnőttek másképp csinálnák. Veszekedéssé válik.

f) röfi és Simon voltaképpen ugyanazt fogalmazzák meg, de röfi ezt nem veszi észre. A félelem testet ölt: állat, szörny, kísértet.

12. A4.gyűlés

a) Miért, kik és mikor hívják össze? b) Milyen információ derül ki? c) Mit határoznak? d) Hogyan bomlanak tovább az emberi kapcsolatok és hogyan alakul a szabályokhoz való viszony?

mEgOldásOK

a) 6. fejezet, Samseric őrségből jövet hajnalban riadóznak, ralph hívja össze a gyűlést a kagyló felmutatásával, nem fúj bele.

b) Az ikrek lódítva mesélik el a történteket, ill. a valóságot a félelmeikkel összemossák: a szörny a hegyen van a tűz mellett.

c) Vigyázni kell az apróságokra, ki kell deríteni, hol van a szörny, de továbbra is a tűz a legfonto-sabb, ezt ralph nem győzi mondani, mert folyton elfelejtik.

d) A kagylóra Jack szerint semmi szükség, röfit ismét piszkálják.

13. Az5.gyűlés

a) Ki és miért hívja össze? b) Mitől háborodik föl Jack, miért éppen most akarja kenyértörésre vinni a dolgot? c) Miféle hangzatos, népszerűségre törekvő, de hazug állításai vannak Jacknek? d) Vajon miért nem követi Jacket a tömeg vagy legalább egy-két gyerek?


e) Mi történik a tűzzel? f) Mi történik közvetlenül a gyűlés és a tűzgyújtás után?

mEgOldásOK

a) 8. fejezet, Jack hívja össze, mert ralph megbántotta a vadászait, akikben Jack bízik, hogy tud-nak valamit tenni a szörny ellen.

b) Jack csúsztat, torzítva, meghamisítva idézi ralph szavait, át akarja venni az irányítást.

c) Azt állítja pl., hogy ralph elvárja, hogy vakon engedelmeskedjenek neki, hogy ralph szerint a vadászok semmit sem érnek, hogy ralph gyáva. Nem szerzett nekik húst – ez igaz, de nem is az volt a dolga, hiszen Jack vállalta ezt, másrészt ralph kunyhót épített.

d) Talán a megszokás miatt, ill. senki nem meri elkezdeni nyíltan az átállást, mert nem lehet tudni, többen vannak-e vagy egyedül lesz az, aki Jackhez pártol.

e) röfi javaslatára „lehozzák” a tüzet a hegyről.

f) Közben elszivárognak a gyerekek. Jack bandát alapít.

14. A6.gyűlés

a) A 6. gyűlést megelőzi egy másfajta gyűlés. Mi ez, miben különbözik az eddigi gyűlésektől? b) Kik, mikor és miért vesznek részt a 6. gyűlésen? c) Mit határoznak el, miben reménykednek? d) A bandához érve mit mond ralph és miért? e) Milyen röfi, majd ralph szónoklata, és milyen hatást ér el?

mEgOldásOK

a) Jackék éjjel ellopták röfi szemüvegét, ezt akarják visszaszerezni, hogy röfi lásson, és hogy jelzőtüzet gyújtsanak.

b) 11. fejezet, csak négyen vesznek részt rajta: ralph, röfi, az ikrek.

c) reménykednek az értelmes tárgyalás lehetőségében, és hogy ennél rosszabb nem történhet.

d) ralph azt mondja: „Gyűlést hívok össze.” Azt gondolja, ennek még van jelentése, hatása. Próbál racionálisan érvelni.

e) Bátor. röfi sarkítja a problémát, választásként fogalmazza meg, amiről egy ideig úgy tűnt, összeegyeztethető: a menekülés a cél, ehhez civilizáltan kell viselkedni, így nem lehet szórakozni. Jack semmire nem reagál, csak arra, amin meg lehet sértődni, és agresszivitással, erővel lehet rá felelni.



43. oldal

15 PErC

T/15.

A kommunikáció a gyűléseken


• A feladat célja, hogy megmutassuk, mennyi minden múlik az együttműködő kommunikációs viselkedésen.

• Az A) feladatot végzők 4-5 fős heterogén csoportokban dolgozzanak, a B) fel adaton dolgozók pedig egyénileg.

• Hagyjunk időt arra, hogy a csoportok bemutathassák a jelenetüket, és ha valaki szeretné, felol-vashassa az írását.

• Jó lenne, ha a csoportok nem ugyanazokkal a gyűlésekkel dolgoznának, így ki is oszthatjuk előre, hogy kinek melyik gyűlést kell átdolgoznia. Lehetnek az előző lépésben kialakított csoportok is.

• Az osztály összetételének, problémáinak függvényében itt azon is el lehet gondolkodni, azt is el lehet játszani, mi történt volna a gyűlésen , ha cigány gyerekek (vagy cigány gyerekek is) vesznek részt rajta; ha lányok kerülnek ebbe a helyzetbe; ha nem jó körülmények között felnövő, közép-osztálybeli gyerekek közt játszódnak az események.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kommunikációs szituáció felismerése, adott célnak megfelelő kommunikációs viselkedés képessége, kreativitás

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: A) olyanok, akik szívesen szerepelnek, és nem rázta meg őket nagyon a regény; B) olyanok, akik jól írnak, szeretnek írni és esetleg azok, akiket nagyon megrázott a regény

Munka fo rmák , móds ze rek: A) csoportmunka, jelenettervezés és eljátszás; B) egyéni mun-ka, szövegtranszformáció

15. Agyűléssikere

A) Vizsgáljátok meg a saját gyűlésjeleneteteket! Tervezzétek meg a jelenetet úgy, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie ralphnak, Jacknek és a többieknek, hogy sikeresebb legyen a gyűlés? Játsszátok is el a jelenetet!

B) Vizsgáld meg a saját gyűlésjelenetedet! Írd át úgy a szöveget, hogy sikeresebb kimenetelű legyen a gyűlés! Hogyan kellett volna beszélnie ralphnak, Jacknek vagy másoknak, hogy sikeresebb legyen a gyűlés?



44. oldal

20 PErC

T/16–21.

A szereplők jellemzése


• Előre megírjuk a névkártyákat, annyit, ahány csoport van, húznak vagy kérnek nevet. Nevek: ralph, Jack, röfi, Simon, Samseric, roger. Kétféleképpen kezdhetnek a feladat megoldásához: szabadon alkotnak jellemtérképet a csoportok vagy a feladatok kérdéseit adjuk segítségül a szereplő leírásához.

• Csoportonként is dönthetünk különbözőképpen. • Ha jellemtérképet készítenek, azt minden csoport tegye ki a témafalra, és a választott szószóló is-

mertessen egy-két tulajdonságot érvekkel együtt. Ne korlátozzuk a tulajdonságok számát négyre! Érveket is találhatnak többet, mint kettőt.

• Hagyjunk időt egymás munkájának tanulmányozására!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a szereplők tulajdonságainak azonosítása, érvelőkészség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás a tanári kalauz segítségével az előző feladat cso-portjaival, majd jellemtérkép

E s zközök: névkártyák, A/5-ös lapok

16. ralphjelleme

a) Idézzétek fel a 8. feladat b), c), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalását! Ezek is segítségetekre lesznek ralph jellemtérképének megalkotásában.

b) Miért nem nevezhető ralph tökéletes vezetőnek?

Idézzétek föl azokat a pillanatokat, amikor nem áll helyzete magaslatán!

c) Melyek a jó vezetői tulajdonságai?

d) Hogyan viszonyul általában a többiekhez, ezen belül röfihez és Simonhoz?

e) Milyen vétkeket, bűnöket követ el ralph, mennyiben vannak benne is jelen Jack kellemetlen tulajdonságai?

f) Miért éppen ralphot gondoljuk a regény főszereplőjének? Mi minden segíti elő, hogy az olvasó vele azonosuljon?

g) Alkossátok meg ralph jellemtérképét egy külön papírra!

17. Jack

a) Idézzétek fel a 8. feladat b), f) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz a jellemtérkép megalkotásában.

b) Bizonyítsátok, hogy Jack értelmes fiú, és a mű elején nem ellensége a civilizált világnak!

c) Miért ismerjük a vezetéknevét is? Melyik szereplőnek ismerjük még a vezetéknevét és miért?


d) Milyen előjelek utalnak már az 1. fejezetben a későbbi Jackre? Mi a legfontosabb a számára?

e) Milyen sikerek és megaláztatások érik, amelyek hatására elszabadul benne a vadember?

f) Jack átalakulásának milyen állomásait tudjátok megkülönböztetni?

g) Miért növekszik Jack tábora?

h) Miért nem lehet onnan szabadulni?

i) Hogy nevezik Jacket a csapatában, és miért hívják így?

j) Alkossátok meg Jack jellemtérképét egy külön papírra!

18. röfi

a) Idézzétek föl a 8. feladat e) és g) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segítségetekre lesz röfi jellemtérképének megalkotásában.

b) Mi jellemzi röfi esetében az elmélet és a gyakorlat, az ötlet és a megvalósítás viszonyát?

c) Mi jellemzi helyzetét a közösségben?

d) Mi a véleménye társairól? Mit mond róluk pl. az erdőtűz után és a halála előtt?

e) Miért alkalmas áldozatnak; Jack miért utálja?

f) Miért csak a becenevét ismerjük?

g) Miért felnőttesebb, mint a többiek?

h) Mivel nem tud szembenézni mégsem?

i) Milyen emberi gyengeségei derülnek ki?

j) Alkossátok meg röfi jellemtérképét egy külön papírra!

19. Simon

a) Idézzétek föl, és ha kell, egészítsétek ki a 8. feladat j) részét és a gyűlések összefoglalóját! Ez segíteni fog Simon jellemtérképének megalkotásában.

b) Mi az első, amit megtudunk Simonról? Miben különc?

c) Miért nézi le Jack? ralph hogyan viszonyul hozzá?

d) Milyen észrevétlen vagy észrevehető nemes cselekedetei vannak?

e) Miért nem tudja világosabban kifejezni gondolatait az 5. fejezet gyűlésjelenetében?

ralph miért nem segít neki?

Mi idegesíti itt röfit?

Hogyan segíti az elbeszélő Simon véleményének értelmezését?

f) Bizonyítsátok azt az állítást, hogy Simon a hit embere, míg röfi a józan ész meggyőződésének embere!

g) Simon és röfi betegek. Szerintetek mi ennek a jelentősége? Mi baja van Simonnak? Miért válik áldozattá?

h) Alkossátok meg Simon jellemtérképét egy külön papírra!

20.roger

a) Hogyan jellemzi rogert az 1. fejezet?

b) Mi történik a 4. fejezetben? Milyen vonásait ismerjük meg itt?


c) Hogyan viselkedik, amikor a vadak táborában van?

d) Milyen pozíciót tölt be Jack mellett? Miért alkalmas erre?

e) Változik-e a jelleme, viselkedése, ha igen, minek a hatására; ha nem, miért gondoljátok?

f) Alkossátok meg roger jellemtérképét egy külön papírra!

21. Samseric

a) Miért van egy ilyen megkettőzött szereplő a regényben, azaz miért fontos, hogy Sam és Eric iker-pár és teljesen egyformák?

b) Van olyan tulajdonságuk vagy tettük, amiben különböznek?

c) Bár általában keveset beszélnek, egy kulcsjelenetben mégis elég sokat.

Vizsgáljátok meg ezt a jelenetet! Mi minden múlik az ikrek beszámolóján?

d) Milyen tetteik vannak a regény során? Miért ők maradnak utolsónak hűségesek ralph-hoz?

e) Alkossátok meg kettőjük jellemtérképét egy külön papírra!

T/22–26.


• Ezeket a feladatokat alternatív házi vagy szorgalmi feladatoknak javasoljuk, melyeket a fejezet lezárásáig be lehet adni. Éljünk a mérlegelés, döntés lehetőségével!

• Azért kell a feladatot a folyamat ezen szakaszában feladni, hogy legyen idejük igényes szöveget létrehozni, noha sok dologról, amit föl tudnak majd használni hozzá, még nem volt szó.

22. Írjegyesszámelsőszemélyű(átképzeléses)fogalmazástMauricevagyrobertszemszögéből:MiértcsatlakoztálJackcsapatához,ésmilyenottazélet,miavéleményedatörténésekről?

23. ÍrdleJacknaplóját,naplóbejegyzését,amelybenasajátmagaszámárautólagösszefoglaljaaszigetentörténteket!

24. Írdmeg,hogyanmesélielralphazédesapjánakaszigetentörténteket!

25. Írdle,mitgondolSimonagyűlésen(5.fejezet),ésmitgondolalegyekUránáltettlátogatásalkalmával!

26. JellemezdSimontasajátolvasóinézőpontodból!

Kinek a nézőpontjából tudnád még jellemezni? Miért rá esett a választásod?

Írj Simonról a választott szereplő nézőpontjából is! Miért nem tudnád a többi szereplő nézőpontjából jellemezni őt?



48. oldal

25 PErC

T/27.

A két főszereplő viszonyának változása

(5+10+10)


• A csoport közös idődiagramot készít, mindenki a saját munkatankönyvébe írja, amit kigondoltak. • A tanár segíthet abban, hogy hol van Jacknek és ralphnak közös jelenete. Hívja fel a csoport tagjai-

nak a figyelmét, hogy osszák meg a munkát: különböző részeket vizsgáljanak különböző csoportta-gok, mindenki dolgozzon a maga regényrészletével 5 percig, aztán adják össze a tudásukat.

• Amikor a többi csoportot látogatják meg, mindenki viszi magával a saját idődiagramját, hogy kiegészíthesse a jegyzeteit. Az éppen maradó tanuló magyarázza el a többieknek az ábrát.

• Szoros tanári nyomon követés kell, hogy ne kelljen frontálisan megbeszélni. Ha a gyerekeknek túl nehéznek tűnik a fel adat, akkor válasszuk az Egy marad… technika helyett a frontális megbeszélést.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érdekek és értékek azonosítása, lélektani érzékenység, összefüggés-teremtés, indítékok feltárása


Munka fo rmák: csoportos (kb. 4-6 fős heterogén)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: idődiagram készítése, majd a három (4-5) megy, egy marad technika

27. Aregényszerkezeténektengelye:ralphésJackkonfliktusa. ábrázoljátok idődiagramon jack és ralph viszonyának alakulását. szerepeljenek rajta legalább

ezek az elemek:

(1) fejezetszámok, hogy azonosíthassuk, hol járunk a cselekményben; (2) egy-egy vélemény a helyzetről; (3) 1-2 viselkedéselem; (4) egymással kapcsolatos érzelmeik; (5) véleményük egymásról; (6) elbeszélői közlések.

Fontos, hogy megjelenítsétek a viszony változását (romlását): honnan indul, mivé válik. Áttekinthetőbbé tehetitek munkátokat aláhúzásokkal, különböző színek használatával. A feladat megoldásában használjátok a gyűlésekről készült papírokat és a jellemtérképeket is!

T/28.

Tanár i in s t rukc iók: A 10. lépéssel érhetünk a 4. óra végére: ezt a feladatot otthonra is feladhatjuk, és a következő modul tárgyalásánál is ellenőrizhetjük (így tehát akár később is felad-ható).


28.AszerzőésműveOlvasd el az ismeretközlő szöveget William Goldingról és A Legyek Ura című regényről! Válassz az a) és a b) feladat közül!

a) Írj vázlatot magadnak a számodra legfontosabb gondolatok kiemelésével. Azt is írd le, miért tar-tod fontosnak vagy miért tetszett az a gondolat!

b) Írj vázlatot úgy, hogy kettéosztott naplót készítesz! Az egyik felébe írd a vázlatpontokat, a másik-ba személyes véleményedet, értékelésedet!

William Golding 1911 szeptemberében született a délnyugat-angliai cornwall grófság (megye) egy kis településén. Apja tanár volt, a világ ésszerű, természettudományos magyarázatának meggyőződéses híve, kémia- és fizikatankönyvek mellett egy széles körben használatos földrajzkönyv szerzője. Fia számára a „mindentudás megtestesülését” jelentette.

Az író, apja kívánságának megfelelően, az oxfordi egyetemen először természettudományt tanult, s csak később fordult az angol irodalom felé. E természettudományi alapképzettség talán nyomott hagyott a regényíró módszerén is: regényei embertani kísérletek terepei, helyszínük zárt, mint egy laboratórium vagy egy lombik.

Pedagógiai diplomájának megszerzése után nem sokkal, 1939-ben Golding megnősült, és Sailsbury-ben kezdett el tanítani. A haditengerészetnél töltött évektől eltekintve 1961-ig ugyanabban az iskolában dolgozott. A tanár erkölcsi felelősségtudata, szigora és elnézése alighanem ott érződik művein is.

Meghatározó élménye azonban a második világháború lett. 1940 és 1945 között a haditengerészet kötelékében szolgálva megtapasztalhatta a biztonságosnak tűnt európai civilizáció és a haladásba vetett hit törékenységét, az emberi természet sötét oldalát. tengerészként részt vett a német hadi-tengerészet büszkeségének, a Bismarck csatahajónak az elsüllyesztésében és a – Hitler ellen harcoló – szövetséges csapatok normandiai partraszállásában.

A háború évei alatt jól megtanult ógörögül, s ettől kezdődően alapvető szellemi táplálékát az ere-detiben olvasott görög klasszikusok (elsősorban az eposzköltő Homérosz, a drámaíró Szophoklész és Euripidész) jelentették. Regényeire a gyermekkorában olvasott ifjúsági regények, a tudományos-fantasz-tikus irodalom és a Biblia mellett e szerzők hatottak a leginkább. (A Legyek Urára például – bármilyen meglepő – valószínűleg erősen hatott az időszámításunk előtti 5. században élt Euripidesz Bakkhánsnők című darabja, amelynek Golding az egész szövegét betéve tudta.)

Az angol tanárembert 1954-ben megjelent első regénye, A Legyek Ura szinte egy csapásra világhírűvé tette. (Ez előtt csupán egy teljesen visszhangtalanul maradt verseskötetet jelentetett meg 1934-ben.) 1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig teljesen az írásnak szentelte magát. 1983-ban ő kapta az iro-dalmi Nobel-díjat. Igaz, az örömbe üröm is vegyült: a hatvanas évek angol és amerikai egyetemistáinak „sztárja” ekkorra sokat veszített hajdani népszerűségéből. (A Nobel-díj történetében páratlan módon a bírálóbizottság egyik tagja egyet nem értése jeléül le is mondott bizottsági tagságáról.) A Golding-életmű megítélése tehát távolról sem egyértelmű.

Ez az életmű rendkívül egységes és ugyanakkor igen változatos is. Egységességét néhány alapkérdés, alapmotívum állandó jelenléte adja. Goldingot mindenekelőtt a sötétség foglalkoztatja, a sötétség mint az ismeretlen és ezért félelmetes belső és külső világ jelképe. A sötétség mint az ész világosságának el-lentéte, a sötétség mint az emberi természetben rejlő rossz vagy mint az ártatlansággal szemben álló tapasztalat. Legnagyobb igényű és legnagyobb terjedelmű regénye – s az egyetlen, amelyről az író interjúiban nem volt hajlandó nyilatkozni –, a Látható sötétség (Darkness Visible, 1979) a címében is ezt a motívumot emeli ki.

Golding művei azt vizsgálják, hogy milyen önmagunk számára is ismeretlen erők dolgoznak ben-nünk. Azt, hogy saját félelmeit az ember hogyan vetíti ki másokba, hogyan s miért alkot magának ellen-



52. oldal

20 PErC

T/29.

Érdekek és értékek

séget, miért esik bűnbe, miképpen veszíti el ártatlanságát, hogyan bukik el. A bűnbeesés szinte minden Golding-regény közös címe lehetne.

A Legyek Ura életrajzi forrásvidéke egyfelől a második világháború, másfelől a gyermekek körében tanárként eltöltött évek sora. Golding ötéves haditengerészeti szolgálata ellenére nem írt szabályos háborús regényt, de a háborúban kialakult emberképét foglalta össze a szigetre vetődött angol iskolás-fiúk történetében. Egy kevéssé fennkölt megfogalmazása szerint: a háború „beleverte az orrunkat az emberi állapotba”. Máshol így foglalja össze meghatározó tapasztalatát: „Az alapvető dolog, amit az én generációm az emberrel kapcsolatban fölfedezett, az, hogy több rossz van benne, mint amennyit egyszerűen a társadalmi nyomás hatásának tulajdoníthatnánk.” A háború tehát az ember eredendő bűnösségének tudatával ajándékozta meg Goldingot. (Igaz, később joggal állította, hogy olyan figurái, mint Ralph és főleg Simon az ember „eredendő erényességét”, eredendő jóságát is bizonyítják.)

Ember- és társadalomfelfogásának megfelelően céljául azt tűzte ki, hogy „visszavezesse a társadalom hibáit az emberi természet hibáira”.

A regényben eredetileg közvetlenebb módon is megjelent volna a külvilágban folyó háború: a ko-rábbi változat – az ötvenes évek félelmeinek megfelelően – egy atomháború víziójával indult. Golding azonban éppen azért, hogy a példázat még átfogóbb, időtlenebb legyen, elhagyta, illetve a minimumra csökkentette ezt a sci-fi-elemet.

A Legyek Ura születésében szerepet játszottak Golding gyermekkori olvasmányai, a szigetregé-nyek, Defoe robinsonja, Stevenson Kincses szigete, verne Kétévi vakációja és mindenekelőtt R. M. Ballantyne Korallsziget című, Angliában máig népszerű ifjúsági regénye. Golding műve fölfogható Bal-lantyne 1858-ban megjelent könyvére adott válaszként, annak gyermek-, társadalom- és történelem-felfogásával folytatott vitaként is. A Korallsziget a 19. század második felének optimizmusát és angol birodalomi önelégültségét sugározza. A jól nevelt brit iskolásfiúk ebben a regényben mintaszerűen viselkednek, bátrak, szolgálatkészek és becsületesek, hideg vízzel rendszeresen tisztálkodnak, és jól szervezett társadalmat hoznak létre. A veszélyek ezekre a gyermekekre csakis kívülről leselkednek, a természet és a bennszülöttek felől. Ahogyan a Kétévi vakációban is az igazán veszélyes ellenség (a kalózok) kívülről érkezett.

A Korallsziget és A Legyek Ura közötti párhuzamot Golding többféleképpen is hangsúlyozza. A regény elején a fiúk, végén a brit tengerész emlegeti a Ballantyne-regényt, három főhős neve is a Korallszigetből származik, melynek főszereplőit Ralphnak, Jacknek és Peterkinnek hívják. A háromból a harmadik név némi magyarázatot igényel. Peterkin neve Simonra változik Goldingnál, azon az alapon, hogy a bibliai Péter apostolt eredetileg Simonnak hívták (ahogyan azt Máté evangéliumából tudjuk).

természetesen az ifjúsági regénnyel folytatott „vita” csak ürügy arra, hogy a szerző vitatkozzék a 18. századi felvilágosodás és a 19. század fejlődéshitével, kétségbe vonja azt, hogy az európai civilizáció minden emberi problémát megold.


• Azért jobb talán megtartani az előző csoportokat, mert így a másik csoportoknál szerzett ötlete-ket is beépíthetik ebbe az összefoglaló jellegű munkába.



52. oldal

25 PErC

T/30.

Meg nem írt helyzetek a regényben (választható feladat)

• Közzétételre igazán nincs szükség, esetleg frontálisan a legvégén felolvastathatunk egy-két elemet a táblázatból.

• Alternatív lépés.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: érdekek és értékek azonosítása, lélektani érzékenység, összefüggések teremtése, indítékok feltárása


Munka fo rmák: csoportos (az előző csoportok), de ha a tanár jobbnak tartja, lehet egyéni vagy páros

Móds ze rek , e l j á rá s ok: T-táblázat

29. KészítsetekT-táblázatot!

Egyik oldalára ralph érdekei és az ő és köre által képviselt értékek, másik oldalára jack érdekei és az ő és köre által képviselt értékek kerüljenek! jelöljétek kis csillaggal vagy aláhúzással a számotokra is fontos értékeket vagy számozzátok meg őket aszerint, hogy számotokra melyik a legfontosabb: (1.), kevésbé fontos (2.) stb. mit tapasztaltatok? volt-e vita a csoporton belül? Adjatok nevet is a regény jellemző szavainak segítségével az egyik értékcsoportnak, majd a másiknak!


• 3 csoportot javaslunk. A regény árnyékfejezeteit játszatjuk el a gyerekekkel, vagyis olyan részeket, amelyeket az író nem írt meg, de el tudjuk képzelni.

• A csoportok kártyákon kapják a feladatot, vagy kijelöljük, hogy melyik csoporté az a), b) stb.: rö-vid jelenetekben nem előre kitalált, hanem improvizált szöveggel adják elő a regényből „hiányzó” részeket. Ezért csak 1-2 perc felkészülési időt adjunk!

• Aszerint osszuk be a csoportokat, hogy az eddigi megbeszélés során melyik probléma váltotta ki a legnagyobb felháborodást valakiből, melyik prob lémát értette legkevésbé, mit nem érzékelt egyáltalán problémának. Pl. ha valaki nem érti, miért félelmetes Jack csoportja, akkor kerüljön olyannal össze, aki nagyon is érti: övék az a) feladat, így beszélgessenek.

• Vannak nagyon érzékenyek, akik egyáltalán nem bírják a regény borzalmait. Nekik pl. a c)-t lehet adni. Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy lehetőleg mindenki szólaljon meg az „előadás” közben.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: improvizációs képesség, beleérző képesség, vélemény-alkotás


13. lépés

15 PErC

Ötpercesek meghallgatása és az elolvasott szöveg megbeszélése

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: lélektani, pedagógiai szempontból alakított heterogén cso-portok


Móds ze rek , e l j á rá s ok: dramatikus játék

E s zközök: esetleg feladatkártyák

30. Adjatokelő,játsszatokelazalábbihelyzetekközülegyetatöbbieknek!Sajátszavaitokkal,szabadonbeszéljetek.

a) Jack tábora azon az éjszakán, amikor ralph bujkál, Samseric őrködik/őrködnek. Jack és roger alszanak. A tábor egy másik sarkában néhány fiú nem tud aludni. Félnek a másnaptól, félnek általában, élvezik is meg nem is az egész „játékot”. Miről és hogyan beszélgetnek?

b) A Simon meggyilkolása utáni reggel. Néhány nem főszereplő fiú beszélget. Mit érzékelnek az esti jelenetből, mit gondolnak, és hogyan érzik magukat?

c) Henry, Percival, Johnny és még néhány kicsi játszanak, közben beszélgetnek a szigetről, a na-gyokról, a szabályokról, a honvágyról – a témák sora folytatható. Mit gondolnak, és hogyan beszélnek a kicsik a nagyokról? (Lapozd fel a negyedik fejezetet.)


• A modulnak ez a része időben alig tervezhető, mert nem tudni, hány gyerek szeretne a gyűjtő-munkájáról számot adni.

• A nehezen beszélő tanulóknak a tanár nagyon erősen ajánlhatja (akár kötelezően) ezt a feladatot. A következő modulba is átcsúszhat, hiszen ott még mindig erről a regényről beszélünk, sőt, az egész fejezetben bármikor elővehető ez a feladat a jelentkezők számától függően.

• Az is alig tervezhető, hogy az ismeretközlő szövegét milyen sikeresen tudják önállóan feldolgozni, mennyi problémájuk lesz. De ez a lépés nem kerülhető ki! Törekedjünk rá, hogy a tanulók pon-tosan megjelöljék, mit nem értettek és miért, vagy hogy mivel volt problémájuk, miről volt más véleményük

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: összefüggő szóbeli előadás képessége, lényegkiemelő képesség, metakogníció (mit nem értek) képessége



Móds ze rek , e l j á rá s ok: ötperces (megállapodás alapján lehet 3 is) előadások és megbeszélés


Tanár i in s t rukc iók: A tanár döntése, hogy az a) és b) feladat közül a tanulók maguk válasz-tanak-e.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: konkrét és általános viszonyának megértése, absztrak-ciós készség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, feladatmegoldás

31. Olvasdelazismeretközlőszöveget!Olddmegaza)vagyab)ésac)feladatot! Az ismeretközlő szöveg megértését segíti, ha alaposan elolvasod az alatta álló szöveget is.

vannak kritikusok, akik a regény négy főszereplőjét négy elvont, általános eszme, négy magatartástípus egyszerű megtestesítésének látják. Például:

• Ralph: a fő tekintély; Röfi: az értelem; Jack: az erőszakos erő; Simon: a lelki-szellemi hősiesség. • Jack: az ösztönvilág, a tudattalan, Röfi: az én tudatos része, a felettes én, Ralph: a két előbbi harca,

együttese, maga az összetett emberi én. • Jack az ördög, Ralph az Isten, Röfi az apafigura, Simon a primitív áldozati szertartásban az áldozati

állat.

A huszadik század legnagyobb hatású lélekbúvára, Sigmund Freud (1856–1939) szerint az ember szemé-lyisége, „lelki készüléke” három összetevőből, három lelki tartományból áll. A lélek tudatos, a szülőktől, a környezettől tanult szabályokat betartató „ellenőre” a FeLeTTes én. Ez alatt azonban ott rejtőzik a ma-gunk számára is gyakran meglepetéseket okozó ismeretlen tartomány, az ösztönvilág, az öSZtöN-éN, amely őseinktől öröklött, tudatunk alá szorított késztetéseket hordoz. Az én pedig nem más, mint az előbbi két tartomány, illetve az ösztön-én és külvilág hatásai közötti közvetítő.

a) Melyik véleményt tartod a legmeggyőzőbbnek, melyik mellett tudnál érvelni?

b) Bizonyítsd a regény néhány részletének kiemelésével, hogy ezek a meghatározások túlságosan leegyszerűsítettek, egyik szereplőre sem állnak teljes egészében, és ilyen értelmezés mellett egyszerűsödik a regényről kialakítható képünk.

c) Próbálj te is hasonló általános modellt alkotni, amelyben a főszereplők egy-egy eszme, magatar-tástípus, érték képviselői!


53. oldal

20 PErC

T/31.

A főszereplők mint elvont eszmék képviselői



54. oldal

10 PErC

T/32–33.

Kóborlás a témafalonT/32. – választható feladat


• I tt a tanár a csoport egyenrangú tagjaként maga is tehet pipákat, nézeget, megbeszéli a mellette állóval, amit tapasztal. Ezt a lépést többször be lehet iktatni az egész fejezeten belül.

• Mindenképpen kellene közben-közben a mindenkori csoportok munkáját is értékelő (önértéke-lő) lapokat is kitöltetni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: önreflexió, áttekintés képessége


Munka fo rmák: tetszőleges, bárki bárkivel megbeszélheti a dolgot

Móds ze rek , e l j á rá s ok: témafalvizsgálat

32.Témafalvizsgálat

a) Menjetek a témafalhoz, és pipáljátok ki azokat a vizsgálati szempontokat, amelyek alapján már megközelítettétek a regényt!

b) A megbeszéltek alapján változott-e a véleményetek a címjavaslatokról? Van-e olyan cím, amely a falon szerepel, de most már biztosan nem adnátok ennek a regénynek?

Egyéni döntéseteket jegyezzétek föl magatoknak!

c) Nézzétek meg eddigi munkáitokat, beszéljétek meg, mennyire vagytok elégedettek velük, me-lyek sikerültek a legjobban!

T/33. – választható feladat

Olyan alternatív házi feladat, amelyről a tanár dönti el, kinek adja, kinek ajánlja.

33. Kreatívírás

a) Mi a véleményed a regény befejezéséről? Fogalmazd meg néhány mondatban, számítottál-e arra az első olvasáskor, hogy megmenti valaki

a regény szereplőit! Miért alkalmazott az író ilyen „külső” megoldást a problémára?

b) Írj másik befejezést a regénynek! Kezdheted a legvégén, azaz onnan, hogy ralph „…felemelt karokkal védekezve kegyelemért

rimánkodott”. (De nem jön a tiszt.) Vagy átírhatod a teljes 12. fejezetet is.

c) Írj személyes hangú regényajánlót egy ifjúsági irodalmi lap számára Golding regényéről!


55. oldal

15-20 PErC

T/1.

Szimbólumok a hétköznapi életben

3.AzISMéTlődőVEzérMOTÍVUMOKrENdSzErE

4 órA


• Ez a gyakorlat előkészíti a modulban felvetődő egyik problémát, azaz a szimbólumok minden-napi életben való létezésére és fontosságára hívja fel a tanulók figyelmét.

• Célunk, hogy a hétköznapi „mesterséges” szimbólumok és az egyén vagy kisebb-nagyobb közösség életében „szimbolikussá” váló események, tárgyak, szavak között különbséget tegyünk. [Az A)–D) csoportok az előbbiek fajtáira, az E)–G) csoportok pedig az utóbbira gyűjtenek példákat.]

• Az irodalmi példák előtt látniuk kell a tanulóknak, hogy milyen más esetekben (azaz nem irodal-mi kontextusokban) fordulhat elő az, hogy egy kifejezés, jel, tárgy, esemény a hétköznapi jelen-tőségén kívül más funkciót (is) kezd betölteni.

• A feladatot heterogén kis csoportokban végezzék a tanulók: kb. 10 percet hagyjunk a gyűjtésre. • Ha nehezen indul el, akkor segítsük a tanulókat ötletekkel (ez biztosan beindítja a gyűjtést). • Az utolsó 5-10 percben pedig mutassák be egymásnak az elkészült posztereket. • Ha szükséges, frontális irányítással beszéljük meg a problémát, tisztázzuk a kétféle „szimbolikus-

ság” közötti legfőbb különbséget!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi tudatosság, megfigyelőképesség

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egésze

Munka fo rmák: heterogén csoportmunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtés, prezentáció, esetleg frontális megbeszélés

E s zközök: esetleg olyan újságok, szórólapok, fotók, amelyeken a hétköznapi élet szimbólumai láthatók (segítségképpen, ha szükségét látjuk), poszterhez csomagolópapír, színes filc stb.

A következőkben azt vizsgáljuk, milyen jelentése, jelentősége van egyes tárgyaknak, szavaknak, jelensé-geknek a regényben, és hogy ezek hogyan járulnak hozzá a regény egészének hatásához.

1.Készítsetekposztert!

A)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely gondolatnak, eszmé-nek az egyezményes, mindenki által ismert jelei (amelyek egy egész eszmerendszert, életformát jelentenek)!


mEgOldási lEHEtőségEK„Peace”-jel, „anarchia”-jel, horogkereszt, kereszt, Dávid-csillag, piros szalag, kokárda, esetleg pártok jelképei, szlogenjei, „Szabadság, egyenlőség, testvériség” stb.

b) Válasszatok ki egyet a gyűjtöttek közül, és rajzoljatok hozzá a poszterre egy pókhálóábrát, ame-lyen mindazok a dolgok szerepelnek, amelyek eszetekbe jutnak az adott szimbolikus eseményről, tárgyról, kifejezésről stb.!

B)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, viseleteket stb., amelyek valamely emberi érzelemnek, gondolatnak, félelemnek az egyezményes, mindenki által ismert jelei!

Megoldási lehetőségek: piros vagy rózsaszín szív, rózsa, „I love You”, halálfej, koponya, csontváz, kaszás ember csuklyában, csupa fekete ruha, fekete szalag, a smiley-k stb.

b) Válasszatok ki egyet a gyűjtöttek közül, és rajzoljatok hozzá a poszterre egy pókhálóábrát, ame-lyen azok a kifejezések szerepeljenek, amelyek eszetekbe jutottak a választott dologról!

C)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy együttest jelképeznek! Megoldási lehetőség: a diákok által ismert bármely együttes jelképe.


D)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, amelyek egy-egy terméket, árut jelképez n ek! Megoldási lehetőségek: autómárkák jelképei, különböző logók és szlogenek.


E)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, amelyek az osztályotok törté-netében valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” a közösségetek számára!


F)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a magyar történelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” számunkra!

A z i s m é t l ő d ő v E z é r m O t í v u m O K r E N d s z E r E 6 3


56. oldal

15 PErC

T/2.

Gyanús tárgyak

mEgOldási lEHEtőségEKHonfoglalás, államalapítás, mohácsi vész, Dózsa, Mátyás király, rákóczi, 1848, Ferenc József stb.


G)

a) Gyűjtsetek olyan ábrákat, kifejezéseket, szlogeneket, eseményeket, műalkotásokat, amelyek a világtörténelemben valamilyen többletjelentésre tettek szert, amelyek „szimbolikussá váltak” szá-munkra!

mEgOldási lEHEtőségEKAmerika felfedezése, Kolombusz, a francia forradalom, Napóleon, Michelangelo Dávid-ja, a Mona Lisa, a Soá (holokauszt) stb.



• Tudatosíthatjuk ennél a lépésnél, hogy az előző modul 29. feladata és az ott található ismeretközlő szöveg tulajdonképpen a szereplőknek is jelképes jelentést tulajdonító értelmezéseket mutat be.

• Most a tárgyak, helyzetek, gesztusok stb. jelképes jelentésével foglalkozunk. A megbeszélés során törekedjünk rá, hogy minél többen mondjanak egy-egy motívumot, ezt jegyezzük a táblára, és mindenki jegyezze le magának azt, amelyik neki nem jutott eszébe!

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: megfigyelőképesség, memória, jelképes jelentés felis-merése

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egésze


Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtőmunka és megbeszélése


jElENtéstErEmtés3. lépés: 3. feladat

56. oldal

15 PErC

T/3.

Csoportosítás

2.Gyanústárgyakaregényben

a) Gyűjts a regényből olyan tárgyakat, szavakat, kifejezéseket, helyzeteket, történéseket, amelyek többször fordulnak elő (azaz visszatérő elemek, motívumok a műben), és gyanúsak számodra ab-ban, hogy nem csak önmagukat jelentik, azaz van többletjelentésük! Segít az előző feladat.

b) Kapcsold ezeket szereplőkhöz vagy a regény kitüntetett pontjaihoz!

A) MOTÍVUMOK B) KAPCSOLAT SZErEPLőVEL, HELyZETTEL

mEgOldásOKa) kagyló, kés, tűz, erdőtűz, vadászat, szórakozás, játék, gyűlés, kunyhók, lándzsa, karó, gyümölcs, hús, sziget, maszk, szörny, arc, vadászdal, vadászjáték, szemüveg, disznófej, legyek, piszkos do-log, tenger, vér, malac, állat, szörny, sziklagördítés, „mint a gyerekek”, felnőttek, haj, kunyhó, napszakok, vezér (főnök), kődobálás, ruhaneműk, nénikém, apám, visító hang, asztma, ájulás (betegségek), rózsaszín stb.Példa egy jelkép értelmezésére: a kagyló nem pusztán egy kagyló a sok közül, hanem a gyűlést összehívó segédeszköz, ezáltal a civilizáció jelenlétének egyik jelképe, a demokrácia biztosításának egyik kelléke; a hatalom jelképe is, hiszen nem akárki fújhatja meg; eltörése is jelképes: végleg eltűnnek a civilizáció normái a szigetről. Így először minden szereplőhöz kapcsolódik, de leginkább a vezérhez, később Jack megtagadja. röfi bízik leginkább az erejében, jelentőségében.


• A pármunka közben minden pár kimegy a csomagolópapírhoz sorban egymás után, és fölír egy motívumpárt. Ezek már az előző modul megbeszélésein biztosan előkerültek, tehát gyors feladat-megoldásra számíthatunk. Minden párnak legalább egyik tagja szerepeljen.

• A végén a tanár felolvassa a lapra írtakat, és kirakja a témafalra. • Amennyiben a 7–11. feladat motívumai nem szerepelnek, akkor kérdezzünk rá, egészítsük ki

közösen a gyűjtést, így összeköttetést teremtünk a motívumelemzéssel, azaz később a tanulók a saját gyűjtésük elemeit vizsgálhatják tovább.

• Ilyenkor már le lehet venni esetleg olyan papírokat, amelyeket jól megnéztünk, jól ismerjük, de semmiképp ne vegyük le a 2. modul 1. és 2. feladatának lapját, hiszen azok szempontjaival egyeztetnünk kell.



57. oldal

15 PErC

T/4.

Előreutalások az 1. fejezetben

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: többletjelentések tudatosítása



Móds ze rek , e l j á rá s ok: csoportosítás T-táblázattal

E s zközök: egy csomagolópapír a táblára ragasztva, rajta két oszlop (T-táblázat): A civilizáció motívumai; A barbárság motívumai

3.Amotívumokcsoportosítása

a) rendezzétek a következő táblázatba az általatok összegyűjtött tárgyak, események, szavak közül az odaillőket: A civilizációhoz tartozó motívumok – A barbársághoz tartozó motívumok! (A motí-vum itt egy művön belül visszatérő elemet jelent.)

b) Kössétek össze a két oszlop egymással ellentétet képező motívumait, ahol lehet! Ahol nincs pár, de kikövetkeztethető, mi lehetne az ellentéte, írjátok be zárójelbe!

c) Van olyan motívum, amelyet mindkét oszlopba be tudtatok tenni? Miért?

A CIVILIZÁCIóHOZ TArTOZó MOTÍVUMOK A BArBÁrSÁGHOZ TArTOZó MOTÍVUMOK

mEgOldásOK

a) Pl. kagyló ↔ kődobálás, szemüveg ↔ vér, arc ↔ maszk. c) Mindkét oszlopba kerülhet pl. szórakozás, sziget, vadászat. Mert nem önmagukban, csak a helyzetben dől el, hová tartoznak.


• A párok három csoportban dolgoznak, az egyik a fejezet első részét olvassa eddig a mondatig: „Valamit kell csinálnunk – mondta röfi.”

• A másik csoport a „ralph átnézett rajta.” mondattól a „ralph elmosolyodott, majd annak jeléül, hogy csöndet kér, felemelte a kagylót.” mondatig olvassa a fejezetet, a harmadik csoport pedig a „Mindenki ide figyeljen!” mondattól végig. Ha lassabban olvas az osztály, a tanár négy vagy öt részre is bonthatja a szöveget, de nincs értelme nagyon elaprózni.

• A táblázat utolsó oszlopa még csak figyelemfelkeltő, próbálkozni lehet vele – lesz még róla szó.


K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: figyelmes olvasás, többletjelentés megértése

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egésze, 3 különböző csoport: a fejezet 1., 2. és 3. részét olvassák

Munka fo rmák: pármunka (előző párok)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, gyűjtés, közzététel a közös papíron

E s zközök: A/5-ös lap vagy csomagolópapír, címe: Előreutalások az 1. fejezetben

4.Előrejelzések,sejtetések

a) Olvassátok el újra a regény első fejezetének egy részét! Írjatok ki 3-4 olyan részletet, amelyekről később derül ki, hogy fontosak valamilyen szempontból, de már itt várakozást ébreszthetnek az olvasóban!

b) Írjátok ki azokat az elemeket is, amelyek motívumokká válnak később, azaz többször szerepel-nek, visszatérnek a regényben, és önmaguknál többet jelentenek! (A két halmaznak vannak közös elemei.)

c) Mi lehet az egyes motívumok jelképes jelentése? A feladat megoldásában segít a táblázat.

IDÉZET VÁrAKOZÁS-KELTő SZErEPE

KÉSőBB KIDE-rÜLő SZErEPE

MOTÍVUMMÁ VÁLÁSA

TöbbleT-JELENTÉSE

mEgOldásOK

ruhaneműk (piszkos, de még azonosítható), élvezetes, hogy fel lehet húzni, sivítás (malac, mada-rak, később röfi hangja sokszor), kúszó micsodák (kígyó-izék lesznek később), sziget, felnőtt nincs, asztma, szemüveg és annak villanása, fény, napfény, gyűlés, forró levegő, árnyék, délibáb, „Lehet, hogy itt kell maradnunk, amíg meg nem halunk” (röfi mondata), röfi baljós jövendölése, röfi fel-néz ralphra, ralph átnéz röfin, kagyló, röfinek nem jut szerep a játékban, játék, rózsaszín kövek, a kagyló vaddisznóagyarra hasonlít, amikor hallgat, denevér a gyerekek árnyéka, az ikrek mint a kutya, a kar tagjai, mint megannyi fekete madár (állat = ember később), a part gyémántfényű ra-gyogásában valami feketeség mozgott, a kórus engedelmes (tompán), röfi fél Jacktől, ralph meg-érezte, hogy Jack tudja, mit akar, rogert nem ismeri senki, megaláztatás, felugrás, haj lóg a hom-lokba (Simon), rózsaszín szirt és össze-vissza erdő ellentéte, nem megállapítható, hogy emberek vagy állatok csinálták az ösvényt, tótágas, sziklagördítés, csónak alakú sziget, amely zátonyra futott, ill. mintha hátrafelé siklana, az erdő megvonaglik, Jack késével először növényekbe vág (gyertyabimbók és fatörzs), a kés maga, gyümölcs és hús ellentéte, szégyen, hogy nem tette meg és szégyen, hogy meg akarta tenni (ölést), köpenyek, amiket később félredobnak.



57. oldal

30 + 15 PErC

T/5–11.

Jelképes motívumok vizsgálata


• A 6 csoportnyi munkát, vagyis a 6 különböző feladatot több csoport is végzi. • Osszuk el a motívumokat úgy, hogy a fontosabbakon több csoport dolgozzon vagy a hosszabb

feladatsorokat vágjuk szét! A prezentációban több szószóló is lehet. • Nem biztos, hogy minden egyes feladatot ismertetni kell a többiekkel, azon is múlik, minek kell

mindenképpen elhangzania, és hogy az eddigi órákon mi hangzott már el – ezt a tanárnak kell megítélnie.

• A csoportmunka 30 perc, a prezentáció 15.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: többletjelentések, jelképes jelentések tudatosítása


Munka fo rmák: egyéni, majd csoportmunka (4 fős csoportok)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: csöndes olvasás, majd mozaik elvű csoportmunka tanári kalauzok-kal, prezentációval

E s zközök: Biblia a 9. feladathoz, a tanár viszi be

5. Olvassátokelazalábbiismertetőtazelőreutalásokrólésatöbbletjelentésről!

ELőrEUTALÁSnak vagy sejtetésnek nevezzük az elbeszélő és a drámai művekben az olyan részleteket, amelyek az olvasóban várakozást ébresztenek egy később bekövetkező esemény vagy később körvonalazódó jellemvonás iránt.

TÖBBLETJELENTÉSről akkor beszélünk, ha egy szó, szókapcsolat vagy nagyobb szövegrész (az általuk jelölt tárgy, tulajdonság vagy jelenet) önmagánál, szó szerinti jelentésénél többet, mást is jelent. A kagyló például ebben a regényben nem pusztán egy tárgy, hanem a társas létezés és a döntéshozatal egyik formájának, a demokráciának a jelképe is. Ha egy tárgynak (történés-nek stb.) jelképes jelentése is van, akkor gyakran nem is egy, hanem több jelképes jelentést is hordoz, ahányszor előkerül a szövegben, annyiszor bővülhet, árnyalódhat a jelentése.

6. Atűz,asziklagördítés,akődobálásmotívumainakvizsgálata

a) A 3. feladat táblázatában a tűz két helyen is szerepelhetett. Miért?

Fogalmazzátok meg, mi a többletjelentése az egyik és mi a másik helyen!

b) Vizsgáld meg, hogy a regény 2. fejezetének leírásaiban, a hasonlatokban és metaforákban hogyan jelenik meg a tűz!

c) Vizsgáljátok meg azt is, hogy a fejezet végén a kicsik minek látják az égő indákat! Vajon mi ennek az azonosításnak a mélyebb jelentése? (Hogyan keletkezik a gyermekek számára

félelmetes állat, ki hozza létre?)


d) Hasonlítsátok össze egymással a regényben található sziklagördítési jeleneteket (1., 6., 11., 12. fejezet)!

Miben hasonlít és miben különbözik a négy gördítés? Melyikben ki vesz részt, melyiknek mi a célja, melyikről mi ralph véleménye?

Milyen jelképes jelentése van a gördülő sziklának?

e) Hogyan kapcsolódik ehhez a kődobálás?

mEgOldásOK

a) A barbárság jelképeként a pusztító erőt, természeti ösztönöket jelenti, amelyek elszabadulnak, ha nem figyelnek rájuk, nem tartják őket kordában. Ugyanakkor a civilizációhoz is tartozik, a szabadulás lehetőségét jelenti, annak jelét, hogy emberek élnek ott.

b) Lánglobogó, vad karja van, szikraárbocot növeszt, majd az elszabadulása után olyan, mint az állatok, először mókus, aztán jaguár, és a rózsaszín sziklát támadja.

c) Kígyóknak: tűz és tüzes természeti tárgyak = ösztönvilág = állatiasság. Az állat részben ben-nünk van, részben mi magunk hozzuk létre a félelmeinkből.

d) 1. fejezet, a hegy meghódításához kapcsolódik: az ember leigázza a természet erőit, utat tör magának, de a szikla itt is szörnyeteg egy hasonlatban. 6. fejezet: az önmagáért való szórakozás, értelmetlen, féktelen játék jelképe, a fiúk egy része már nem törődik a fő feladatokkal, köveket akar görgetni, ralph tiltakozik ellene. 11. fejezet: gyilkos fegyverré lesz. 12. fejezet: az utolsó megmaradt szikla is legördül, mint egy malomkerék, szándékosan pusztítani akarnak vele, röfi az áldozat.

e) roger szórakozása először a kicsinyek, majd Samseric megfélemlítésére, ez is kő, csak kicsi-ben, fegyver az ember kezében. (Szórakozás, ösztönvilág, félelemkeltés, gyilkolás így kapcsolódik egybe.)

7. Aszigetmotívumánakvizsgálata

a) A három fiú első fejezetbéli felfedező útján a dagály hatására a „csónak” mozogni látszik. A regény egészének ismeretében e „siklás” mennyiben tekinthető előreutalásnak?

b) Milyen a gyülekezőhely leírása az 5. fejezetben (A tengeri szörny)? Ennek mi a többletjelentése? Hol ülnek Jack vadászai, hol ülnek a többiek, hol áll röfi és hol foglal helyet ralph, a vezető? A hajó (háromszög) csúcsa a sziget belseje, egy sötétedő erdő felé néz. Hol lenne a helye a hajón

a kapitánynak? Milyen jelképes jelentés tulajdonítható a fentieknek?

c) Milyen bibliai helyszínnel azonosítható a gyerekek első, a felelőtlen tűzgyújtással elpusztított élethelyszíne (2. fejezet)?

d) A 6. fejezetben ismerkedik meg ralph a sziget másik arcával, addig ismeretlen részével. Fo-galmazzátok meg, hogy mi jellemzi ezt a tájat!


Miért épp itt, a regénynek ebben a szakaszában tárul fel ralph előtt a szigetnek, a természetnek ez az oldala?

Ki ismerte eddig is ezt az arcot, ezt a vidéket? Miért tekinthetjük jelképesnek ezt az összefüggést?

e) Keressetek példákat a fény (és délibáb) és a sötétség (és árnyék) jelképes jelentésére a leírások-ban! Adjátok meg a lelőhelyüket!

f) Keressetek példákat a rózsaszín szikla és az erdő jelképes jelentésére!

mEgOldásOK

a) visszafelé siklik; a visszavadulás, a vad természeti állapothoz való visszatérés jelképes előreutalása (anticipációja)

b) Szabálytalan háromszög, mint minden, amit csináltak, ingatag alkotmány, és ők így hagyják vé-geláthatatlan időkig. ralph hátul ül, mint aki utolsónak fogja elhagyni a süllyedő hajót, a kapitány elöl szokott állni. Számára az erdő a tenger, amelyben életben kell tartani a „hajóját”, röfi kívül van, a társaság markánsan kétfelé oszlik: vadászokra és a többiekre.

c) édenkert

d) Itt kell szembenéznie a veszéllyel és a természet elszabadulásával. Jack ismeri ezt, hisz ő maga ilyen és egyre ilyenebbé válik. A tengert itt leviatánhoz hasonlítja a leírás (bibliai szörny), eleven lényhez, mely üvölt.

8. Akagylóésaszemüveg

a) A kagyló talán a könyv legföltűnőbben jelképes tárgya, jelentőségét kiemeli, hogy kétszer is fe-jezetcímbe kerül. Idézzétek föl a két fejezetcímet, és vázlatosan foglaljátok össze a két fejezet tartalmát!

Mennyiben megtévesztő a második esetben a kagyló címbéli szereplése? Miben áll itt a kagylóval kapcsolatos tévedés (a 10. fejezet utolsó oldala), és mi e tévedés mélyebb jelentése?

Mi előlegezi meg az olvasó számára, hogy a kagyló már nem számít?

b) Minek a jelképe a kagyló?

c) Az első leírás alapján bizonyítsátok, hogy a kagyló nem pusztán elvont és egyértelmű jelkép, ha-nem nagyon is valóságos és eleinte többféle jelentés hordozására is képes fizikai tárgy, amelynek jelentése csak fokozatosan tisztázódik! Idézzétek föl, hogy milyen furcsa – és későbbi jelentésétől igencsak távol álló – hangot ad első megszólaltatáskor (1. fejezet)!

d) Milyen párhuzam kiemelésére szolgál, hogy mind a kagyló széttörését (11. fejezet), mind egy fa elpusztulását a második fejezet erdőtüzében robbanásként írja le az elbeszélő? (ráadásul az erdőtüzet érzékeltető másik hang a dobpergés.)

e) Milyen párhuzamokat és eltéréseket mutat a szemüveg sorsa a kagyló sorsával? Milyen jelképes jelentést tulajdoníthatunk a szemüvegnek, illetve röfi szemüvege megvillanásának?

MegoldáSok


a) Már régen nem számít a kagyló a vadaknak, ezt a korábbi fejezetekben Jack többször kijelenti, először csak helyszínekhez köti a használati szabályát, majd a szörny bejelentése után azt mondja: „Semmi szükségünk többé a kagylóra.” röfiék azt hiszik, még érvényesek a játék-szabályok, a civilizáció működik.

b) Először konkrétabb a szerepe: az beszél, akinél ott van, aztán fokozatosan: civilizáció, de-mokrácia, szabálykövető magatartás, ésszerű, átgondolt, tervezett cselekvéssor stb.

c) Halk altesti hang, majd metsző trombitahang, ralph élvezi hogy ekkora zajt csap vele. De már ekkor van valami többletereje, szerepe van abban, hogy ralphot vezérré választják.

d) Az elvadulási folyamat kezdete a fa elpusztulásának a robbanása, a vége pedig a kagyló szét-robbanása; harc és kivégzés (dobpergés); egyébként robbanás hallatszik a szörny megjelenése előtt is (6. fejezet eleje).

e) Civilizációs eszköz, a racionalitás jelképe, a tisztánlátásé, de csak röfi tudja erre használni, a vadak egész másra használják. Másrészt a meneküléshez is segítség, mert a jelzőtüzet is ez-zel gyújtják. A vadaknak utóbbira szükségük van, tehát nem jelképes funkciójában; a kagylóra nincs szükségük. A szemüvegvillanás a rosszallásnak, az ész működésének a jele.

9. Játékésszórakozás

a) Keressétek meg az első harci játékot (1. fejezet)! Itt ki játszik katonásdit? A későbbiek szempont-jából miért fontos, hogy éppen ez a szereplő?

b) Játszottatok már katonásdit vagy akciófilmekből ellesett üldözős-lövöldözős játékot? Éreztétek már más csoportos játék vagy sport közben, hogy „bevadultatok”, hogy valamelyest elvesztet-tétek magatok fölött az ellenőrzést?

Tapasztaltátok ezt másoknál? Szerintetek hol a határ a játékban?

c) Hasonlítsátok össze egymással a malacvadász-játékokat és Simon meggyilkolását (4., 7., 9. fe-jezet)!

Hogyan van benne a következő, végső fázis a megelőzőkben? (Gondoljatok a második játék le-folyására és az azt követő párbeszédre!)

d) A szórakozás a regény egyik kulcsszava. Nemcsak a gyerekek, hanem a Legyek Ura (8. fejezet) és a befejezésben megjelenő tengerésztiszt (12. fejezet) is nagy hangsúllyal használja. Keressétek meg a két utóbbi szöveghelyet, és fogalmazzátok meg, hogy az előzmények, a szövegkörnyezet milyen különös hangsúlyokkal, többletjelentéssel tölti föl a szót!

Mit jelent a regény végére ez az ártatlan kifejezés?

mEgOldásOK

a) roger mint egy bombázó repülő lövi röfit. ő tudja, hogy ezt valóban csak játszani szabad. A 7. fejezetben őt is elragadja a játék heve, de ki tud józanodni, ő tudja, hogy ez csak játék.

d) Először az egyik fő cél, majd a vadak számára kizárólagos cél, a korlátlanságot jelenti, a Legyek Ura azt mondja: „Szórakozni akarunk ezen a szigeten.” – és ő a szórakozás egyik lényege, kelléke, a hamis tudat biztosítéka, ami az egészet vezéreli. A tiszt már az elszórakoztatok szót használja, és azt mondja: „Háborút játszottatok vagy ilyesfélét?”


10.Maszkéstánc

a) Az ősi vadásztársadalmakban milyen mágikus szertartás előzte meg gyakran a vadászatot? Mi volt ezeknek a szertartásoknak a célja? (Gondoljatok például azokra a barlangrajzokra, ahol a

megrajzolt állat testén lándzsáktól származó nyomok vagy rajzolt lándzsák találhatók.)

b) Az ősi társadalmakban a megszemélyesített természeti erők, istenek jóindulatát gyakran áldoza-tokkal igyekeztek megnyerni. Eleinte nem csupán állat-, hanem emberáldozatokkal is. Idézzetek fel a mitológiából, az egyiptomi vagy a görög vallásról tanultakból, esetleg a mesevilágból ilyen áldozástörténeteket!

E szertartás nyomait még a Bibliában is fellelhetjük, bizonyítékképpen olvassátok el Mózes első könyvének 22. részét, Ábrahám és Izsák történetét!

c) A „vademberek” – hisz maga Jack is így nevezi egy idő után volt társait – melyik játéka hasonlít leginkább a törzsi rítusokhoz?

d) Milyen módon igyekszik Jack törzse a szörnyet kiengesztelni, jóindulatát megnyerni?

e) Ha röfi halálát is – nem egészen tudatos – emberáldozatnak tekintjük, akkor mi az áldozati asz-tal, amelyre az áldozatot kiterítik, és mi tekinthető az áldozatot elfogadó erőnek, istenségnek (11. fejezet)?

f) Mivel bizonyíthatnánk, hogy ralph tervezett meggyilkolása és ami azután következett volna, már egyre inkább a szörny kiengesztelésére szánt, tudatos emberáldozat (12. fejezet)?

g) Mi a festett arc, a maszk szerepe Jackék visszavadulásában? A válaszhoz olvassátok el a negyedik fejezet néhány sorát. (Itt fontos a maszkkészítés közvetlen előzménye, a roger civilizációból ho-zott gátlásairól szóló bekezdés is.)

Keressetek még részeket, ahol a maszk szerepel, és jelképes jelentése egyre nyilvánvalóbb! A maszkkal párhuzamos az arc jelképes jelentése is. Erre is keressetek példákat!

h) Miért van szükségük Jackéknek a szörnyre? Mit biztosít a csoportnak és mit Jacknek?

mEgOldásOK

c) a vadászat eljátszása előtte és utána, és a vadászati tánc

d) áldozatot ajánlanak föl neki

e) a sziklazátony, a tenger

f) A két végén kihegyezett karó ugyanolyan, mint amire a disznófejet húzták.

g) Elsődleges funkciója a vadászat sikere, hogy rejtőzni tudjanak („Amikor valami úgy tesz, mintha valami más volna” – már itt is van többletjelentése, Jack mondja a 4. fejezetben), jelképes jelenté-sei: személytelenség, civilizálatlanság, vadság, engedelmeskedni kell neki (nem gondolkodva), el lehet mögé bújni, nem kell vállalni sem a személyes felelősséget, sem az érzelmeket (pl. Jack elpi-rulása sem látszik mögötte), eggyé válik általa az egész banda; a felismerhetetlenség (11. fejezet) arra is vonatkozik, hogy emberi mivoltukat nem lehet felismerni. Metonimikusan is használja a szöveg az arc helyett: „Az egyik vadember felemelte a kezét, a főnök feléje fordította zord maszk-


ját.” Az arc torzulása a változásokat, az elvadulást jelzi: Simon arca, amikor elmegy a hajó a tűz kialvása miatt, Percival arca, amikor elfelejti az adatait.

h) A félelem tartja össze a törzset, Jack így tudja egyeduralmát biztosítani, nem kell fárasztóan gondolkodni, minden baj forrása és a megoldás kulcsa is egyben a szörny.

11. Aszörny,amalacokésalegyekUra

a) Foglaljátok össze, hogyan alakul a gyerekcsoportnak, a közösségnek az „állathoz”, a szörnyhöz való viszonya! Mikor mi a bestiától való félelem kiváltó oka, valóságos alapja?

(Az ’állat’ szót azért tettük idézőjelbe, mert az angol szöveg egyetlen kivételtől eltekintve mind-végig megkülönbözteti a malacokra is használható ’állat’ jelentésű ’animal’ szót és a gyermekek félelmének tárgyára alkalmazott ’vadállat’, ’bestia’, ’szörny’ jelentésű ’beast’ szót.)

b) Miért változik meg a szörnnyel kapcsolatban a nagyok véleménye is? Milyen valóságos alakot ölt a szörny előbb Samseric és ralphék, később Simon számára?

c) Simon két szörnnyel is szembenéz – nevezd meg e két szörnyet! A két „szörny” fizikai megjelenésének leírásában milyen közös mozzanatok találhatók, mik lepik

be, veszik körül mindkettőt? Tulajdonképpen ki, mi a szörny Simon, illetve az elbeszélő számára?

d) Keressetek példákat az ember elállatiasodására a regényben! Főként melyik szereplőt mutatja állathasonlatokban az elbeszélő?

e) röfi neve, alkata és a sziget vadjai között milyen összefüggést láttok?

f) A félelem szüli a szörnyet. Bizonyítsd a regény cselekménye alapján ezt az állítást!

g) Mi a Legyek Ura konkrétan, és mi lehet a jelképes jelentése, mit testesít meg?

h) Az ember = malac, illetve az ember = vadállat, szörny azonosítás a regénynek mely részeiben, milyen összefüggésekben jelenik meg?

i) A gyerekek saját félelmüket mások elpusztításával próbálják elűzni. Bizonyítsátok ezt az állítást!

j) Keressétek meg a regényben azt a helyet, ahol a vadászok dalában a „malac” szó helyére az „állat” [= beast: szörny, bestia] szó kerül (9. fejezet)!

Milyen esemény követi ezt a dalátköltést?



65. oldal

15 PErC

T/12.

Az összefoglaló szöveg feldolgozása

mEgOldásOK

c) A Legyek Ura és a halott ember. Voltaképpen mi magunk, emberek, bennünk lakik a szörny. d) A halott embert is majomszerű lényként írja le a szöveg, és Jackre kétszer is használja: majomszerű lénnyé vált (3. fejezet) és majomként fecsegett fülébe az erő és a hatalom (8. fe-jezet). Ember és állat felcserélhetők Jack számára: malac helyett vegyünk egy apróságot (7. fejezet) – csak poén itt.

e) röfi – malac: így áldozati állat szerepe előre tudható, halálában is úgy vonaglik, mint a malac.

Taná r i in s t rukc iók: Diákokkal olvastassuk föl a szöveget. Ezután hagyjunk időt a megér-tésre, amelyben segítenek a kérdések.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: hangos olvasás, hangzó szöveg gyors felfogása, lényeg-kiemelés, szintézisteremtés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: hangos olvasás után feladatmegoldás

12.Ismeretközlőszöveg

a) Olvasd el a szöveget, majd válaszolj a kérdésekre!

A regény végére fokozatosan azonosul egymással a malac, az ember és a szörny alakja. A malac és a szörny az emberi természet két oldalát testesítik meg: az ember áldozatként a malac rokona, vérszomjas vadként pedig ő maga a bestia.

A Legyek Ura egyre rettenetesebb fordulatokat vevő történetének riasztó valószerűsége többek között abból fakad, hogy a szörnyűségek mindannyiunk számára ismerős, mindennapos, normális cselekedetekből fejlődnek ki szép fokozatosan. A játék szinte észrevétlenül torkollik brutális gyilkosság-ba. talán csak utólag, a következmények felől válik láthatóvá, hogy mi is történt valójában. Sőt utólag úgy tűnik, hogy minden ártatlannak vélt szokásban, mozdulatban már eleve ott volt, ott van a rettene-tes kifejlet esélye.

A regény civilizált angol gyerekek elvadulásának avagy visszavadulásának története. visszavadulásról azért beszélhetünk, mert az elvadult gyermekek nagyon is hasonlítanak réges-régi őseikhez, őseinkhez. életmód-jukban, szokásaikban, szertartásaikban, gondolkodásmódjukban nem merőben új formákat teremtenek, hanem az emberiség őstörténetének, a primitív társadalmaknak bizonyos vonásait ismétlik meg.



67. oldal

15 PErC

T/13–14.

Az ismétlő-feltáró szerkezet érvényesülése a regény egészében

A regény szerkezetét legalább háromféleképpen írhatjuk le, attól függően, hogy az eseménysor mely elemeire helyezzük a hangsúlyt. Az első megközelítés szerint a regény tengelyében Jack és ralph konf-liktusának története áll. A második szerint a regény csomópontjait a gyűlések alkotják. Ezzel a két megközelítéssel már találkoztál. A harmadik szerkezeti leírás szerint erre a regényre az ismétlő-feltáró szerkezet jellemző. Ez annyit jelent, hogy a regényben tulajdonképpen többször történik meg ugyan-az, csupán a korábbi történésnek a későbbi történések mind mélyebb rétegeit, mind félelmetesebb súlyát és következményeit tárják föl. Egy motívum, egy esemény, mondjuk a sziklagördítés, eleinte nem rendelkezik többletjelentéssel, de az ismétlés nyomán mind határozottabban az a benyomásunk támad, hogy az ártatlan játék önmagánál többet, talán a pusztítás feltartóztathatatlan vágyát jelenti. Ezt a szerkezetet motívumfeltöltéses szerkezetnek is elnevezhetjük.A három leírás természetesen nem zárja ki egymást, de az egyes epizódok jelentősége és a regény végső jelentése némileg más lesz annak az olvasónak a számára, aki önkéntelenül inkább a konfliktus alaku-lására figyel, mint annak a számára, aki inkább a motívumok ismétlődését érzékeli.

b) Miért állíthatjuk, hogy a regény civilizált angol gyerekek elvadulásának és visszavadulásának is története?

c) Fogalmazd meg a saját szavaiddal, mit nevezünk motívumfeltöltéses szerkezetnek! Magyarázd meg a fogalmat a regényből vett példák segítségével!

d) Hogyan kapcsolódik a Legyek Ura szókapcsolat eredeti jelentése a regényhez? Szerinted miért ez lett a címe?

érdemes tudni, hogy „a Legyek Ura” szókapcsolat a „Belzebub” (eredetileg Baál-Zebub) héber kifejezés magyar fordítása. Belzebub pedig a Bibliában (az ószövetségi Királyok könyvében és az újszövetségi Máté evangéliumában) nem más, mint a Sátán, a pokol fejedelme.


• A 13. és a 14. feladat lényeges elemei hangozzanak el a pármunka végén egy-két pártól! • Jól összefoglalja az eddigieket; mindkét feladat alkalmas arra, hogy a tanulók újra átgondolják

mindazt, amit ebben, sőt az előző modulban is megbeszéltek, tanultak.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: szintézisteremtő képesség, motívumazonosítás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, majd frontális közzététel



69. oldal

10 PErC

T/15.

Sejtetés más médiumokban

13.Azelvadulásfolyamata–észéstéboly

a) Soroljátok föl időrendben az elvadulás mérföldköveit, jeleit és bizonyítékait! Segíthet az előző részben (27. feladat) elkészített idődiagram, ami ralph és Jack viszonyának változását rögzítette, és természetesen a jelképes motívumok eddigi vizsgálata is.

b) Figyeljetek az ész, ésszerűség – téboly, eszelősség ellentétére; ennek jeleit külön gyűjtsétek össze!

mEgOldásOK

b) 1-2 hely: Jack: téboly, fátyolosan őrült tekintet, vad arc, eszelős vadság, mintha elmebaj tört volna ki az egész gyülekezeten, „Hát itt mindenki elvesztette a józan eszét?” (ralph), bolondok vagyunk (ralph)

14. Ismétlő-feltárómotívumfeltöltésesszerkezet

a) Az ismétlő-feltáró szerkezet két nagy részre tagolja a regényt, kétszer megy végbe lényegében ugyan-az a felbomlási folyamat.

Az első részt az zárja, hogy ralph és az általa képviselt értékek ekkorra megsemmisítő vereséget szen-vednek. Ez az első befejezés az 5. fejezet végén található.

Milyen vereség éri itt ralphot, és mi bizonyítja, hogy ő is úgy érzi, vége a játszmának?

b) Milyen párhuzamok fedezhetők fel az 1. és a 6. (újrakezdő) fejezet között? Például mi történik mindkét esetben a sziget környékén, a sziget fölött?

Keressetek más megfeleléseket is!

mEgOldásOK

a) Jack felrúgja a törvényeket, elszabadulnak az indulatok, kiderül, hogy van szörny, ralph nem tud vezérként a helyzeten úrrá lenni.

b) Nap ragyog, csillag ragyog, mindkét esetben ejtőernyővel esik a szigetre ember, valamiféle felderítésre, felderítőútra van szükség, alakuló, ill. felbomló gyűlés van stb.


• Miután a tanulók az előzőekben megtapasztalhatták, hogy a regényben ho gyan működik a sej-tetés, hogyan utalnak előre, hogyan előlegeznek meg bizonyos elemek későbbi eseményeket,


rEFlEKtálás9. lépés: 16–17. feladat

69. oldal

20-25 PErC

T/16.

Összegzés, reflektálás, mérés

ebben a feladatban az a célunk, hogy előhívjuk tapasztalataikat arról, hogyan működik ez az előreutalás a film és más médiumok nyelvében.

• A diákoknak biztosan sok tapasztalatuk van már erről, ezeket hívja elő a feladat. • A csoportok végezzék el, de egyeztessük frontálisan, ha kell, idézzünk fel néhány mindenki által

ismerhető példát.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: analógiák felismerése


Munka fo rmák: csoportmunka, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: gyűjtés, közös megbeszélés

15.Gyűjtsetekminéltöbbeszköztkülönbözőműfajokból,amelyekbőlakésőbbbekövetkezőkrekövetkeztethetünk,tehátamelyeksejtetikafolytatást!

a) Zene:

b) Színház:

c) Film:

d) Krimi (szöveg):

e) Krimi (film):

f) Szappanopera:


• Közöljük előre a feladatra szánt időt pontosan, hogy a tanulók beoszt hassák idejüket. • A pár tagjai egy időben, de külön-külön fogalmazzanak kérdéseket a témával kapcsolatban, azo-

kat rögzítsék fü zetükbe! Válasszák ki a legérdekesebb kérdéseiket, és felváltva készítsenek interjút a párjukkal!

• A játék végén figyeljék meg, milyen típusú kérdések domináltak: nyitott végű kérdés, ténykérdés stb. Sikerült-e rákérdezni a modulban megbeszélt lényeges pontokra, hogyan sikerült válaszolni, a pár elégedett volt-e a válasszal?

• A tanár hallgasson bele az interjúkba, nézzen bele a füzetekbe, ve gyen részt egy-két párnál az utolsó fázis munkájában. Természetesen értékelheti is az elhangzottakat.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: lényegkiemelés, memória, metakogníció


Munka fo rmák: pármunka, majd esetleg frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: háromlépéses interjú


16.Készítsetekinterjútegymással!

a) Az elmúlt órákon megbeszéltekkel kapcsolatban írjatok össze kérdéseket! Összpontosítsatok lé-nyegesnek tartott kérdésekre.

Válasszátok ki a legérdekesebbeket, és tegyétek föl a párotoknak! Mindketten legyetek kérdezők és válaszolók is!

b) Beszéljétek meg az interjú tapasztalatait! Milyen típusú kérdéseket tettetek föl? Elégedettek vagy-tok saját munkátokkal és a párotokéval?

T/17.

Tanár i in s t rukc iók: Ajánlható otthoni feladatok.

17.Kreatívírások

a) Kalandregény A Legyek Ura? Bizonyítsd vagy cáfold egy esszében!

b) Vizsgálj meg egy olyan jelképes motívumot, amelyről nem beszéltetek részletesen! Mi a több-letjelentése, hogyan töltődik föl, mely jelenetekben fordul elő?

c) Írj részletes választ a saját vagy a párod által föltett kérdésre (16. feladat) egy irodalmi újság számára, amely körkérdésben interjúvol meg diákokat Golding regényéről!

T/1.

4.GOldINGrEGéNyéNEKérTElMEzéSIlEHETőSéGEI

2 órA

ráHANgOlódás1. lépés: 1 feladat

71. oldal

20 PErC


• Egy csoport legfeljebb 3 idézetet keressen. Mindhez írjon feladatokat, de csak egyet válasszon ki a másik csoport számára.

• Ezt csak akkor közöljük, amikor már készen vannak a feladatok megfogalmazásával. • A válaszok után a kártyák mindegyikét kitesszük a témafalra, ezeket később lehet olvasgatni.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: lényegkiemelő képesség, problémamegoldás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: idézetkártyák készítése

E s zközök: üres kártyák (A/5) minden csoport számára

A cselekmény, a szerkezet, a szereplők és kapcsolataik, valamint a motívumok ismeretében most azt vizsgáljuk, hogy a regény egészének milyen értelmezési, „megfejtési” lehetőségei léteznek, és hogy a lehetőségek sokasága kizárja-e egymást.

1.Készítsetekidézetkártyákat!

a) Válasszatok közösen a regényből három fontos idézetet!

b) Találjatok ki hozzájuk feladatokat!

c) Adjátok tovább a tőletek jobbra lévő csoportnak, hogy oldja meg őket!

d) Vizsgáljátok meg a megoldásokat! Elfogadjátok őket? Ha nem, adjátok meg a szerintetek helyes választ. Ha igen, mindkét csoport jól dolgozott.

g O l d i N g r E g é N y é N E K é r t E l m E z é s i l E H E t ő s é g E i 7 9


72. oldal

20 PErC

T/3–6.

Értelmezési lehetőségek I.


71. oldal

15 PErC

T/2.

A rosszal kapcsolatos álláspontok

Tanár i in s t rukc ió: Sokat dolgoztak csoportban, párban, a tanulóknak alkalmat kell adni arra is, hogy az egész osztály próbáljon megbeszélni problémákat, még ha nehézkesebben megy is, és kimaradnak vélemények. Legyenek kíváncsiak egymás ítéletére.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: erkölcsi érzék, általánosítás képessége, állásfoglalás, érvelés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: felolvasás, majd megbeszélés

2.Ismeretközlőszövegértelmezése

a) Olvasd el a szöveget!

A Legyek Ura című regény a világban jelenlévő bajokkal, rosszal kapcsolatosan három markánsan különböző álláspontot vonultat föl. Az első szerint az ember és a világ alapvetően jó, csak egy-egy gonosz vagy beteg ember ront el mindent. A második szerint a rossz, a pusztítás az embernél erősebb, eleven hatalom, amit magunkban és magunk körül hagyni kell érvényesülni. E gonosz hatalom jóin-dulatát szertartásokkal és áldozatokkal nyerhetjük el. A harmadik szerint a rossz része mindannyiunk természetének, nem csupán néhány rendhagyó és rendbontó egyén sajátja. Ugyanakkor e mindannyi-unkban lakozó rosszal szembe lehet és szembe kell nézni, sőt meg kell próbálni szembeszállni vele.

b) A szövegben kifejtett három álláspont közül melyiket ki képviseli a regényben?

c) Te melyikkel értesz egyet és miért?


• A tanulók egyéni munkában oldják meg a feladatokat, a 4. kötelező, az 5. és 6. választható. (Az 5. a) olyan tanulócsoportnak ajánlott, akik érdeklődnek a 20. század iránt, illetve olyanoknak, akik-


nek szükségük van arra, hogy értesüljenek – legalább ennyiben – a század nagy kataklizmáiról.)• Hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy széles margót hagyjanak a lapjuk szélén, majd kb. 10 perc

múlva cseréljék ki párjukkal a munkatankönyvüket, melyben a pár tagjai eltérő színnel rögzítik társuk megoldásáról alkotott saját véleményüket; „javításaik” segítenek abban, hogy párjuk újra átgondolja véleményét, átfogalmazza mondatait, javítsa esetleges hibáit.

• A tanár természetesen szintén bármikor értékelhet közben.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: többletjelentés megértése, fogalmazási készség, kritikai készség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás értékeléssel

3.Példázat

a) Olvasd el az ismeretközlő szöveget!

Golding regényét sokan értelmezték példázatként, valamiféle tanmeseként. Kétségtelen, hogy A Legyek Urát legtöbb olvasója annak szigorú gondolati váza, civilizációból vadságba, békéből harcba vezető, ha-tározott irányú cselekménye és ismétlődő, jelképpé váló motívumai miatt tanulságot sugalló regénynek érzi. A Legyek Ura ugyanakkor több puszta példázatnál. Egyrészt azért, mert az is élvezetét lelheti benne, aki kalandregényként olvassa, és nem keres tanulságokat, gondolati általánosításokat. Másrészt azért, mert az igazi példázatoktól, tanmeséktől eltérően többfajta értelmezésre is lehetőséget kínál.

b) Idézd fel, milyen példázatokkal találkoztál eddigi tanulmányaid során!

4.Civilizációtörténetipéldázat?

a) Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy a regény felfogható egy civilizáció történetének?

b) Milyen korszakokra bontható így ez a történet?

c) Mi jellemzi a gyerektársadalom egyes korszakait?

5.A20.századtörténeténekpéldázata?

a) Egyes vélemények szerint a 20. század első fele történetének átirataként is értelmezhető a re-gény, amikor a parancsuralmi rendszerek (diktatúrák) kialakultak Európában (fasizmus, nácizmus, sztálinizmus). Milyen érvekkel tudnád alátámasztani ezt a nézetet?

b) Miben hasonlít Jack egy diktátorra?

c) Félelem szüli a diktatúrát. Érvelj az állítás mellett a regény alapján!

g O l d i N g r E g é N y é N E K é r t E l m E z é s i l E H E t ő s é g E i 8 1


74. oldal

10 PErC

T/7.

Értelmezési lehetőségek II.

6. értékelés

a) Cseréld ki a pároddal a munkatankönyvet! Írj más színnel értékelő megjegyzéseket a párod megoldásaihoz a margóra!

b) Cseréljétek vissza a tankönyveket! Olvasd el és fontold meg társad megjegyzéseit, ahol szükséges, írd át a megoldásaidat!

Taná r i in s t rukc iók: Nem olvassuk fel vagy el, hanem a tanár tömören összefoglalja az utolsó tankönyvrészlet lényegét, felveti a problémákat, és közös értelmezésre, megoldásra ajánlja a 7. feladatot.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: vitatechnika, többletjelentés megértése



Móds ze rek , e l j á rá s ok: tanári problémafelvetések és megbeszélés

A regény „pogány” – görög mitológiai – értelmezése többek között arra épülhet, hogy a Legyek Ura, a disznófej Simon szemébe vágja: „Szórakozni akarunk ezen a szigeten.” Ezáltal azonosul a bor, a mámor és a kéj görög istenével, Dionüszosszal. A lakomázó, ünneplő, táncoló vad törzs ennek az istennek a híveiből áll, akik legyőzik Apollónnak, az egyensúly és a mérték, a józan értelem istenének híveit.

A regény bibliai – keresztény – értelmezése a Biblia és A Legyek Ura közötti számos párhuzamra épül. A regényben is megtalálhatjuk az édeni állapotot, majd a Paradicsomból való kiűzetést, a törvények – a Bibliában a tízparancsolat – kihirdetését, majd a züllés ellenében való megismétlését (Mózes ötödik könyve is a Másodtörvény, azaz a törvényismétlés címet viseli). A tengeri szörny és A repülő szörny fejezetcímek (pontosabban azok eredeti angol megfelelői), majd a rájuk következő fejezetben a bálványál-lítás – a malacfej póznára tűzése – az Újtestamentum zárókönyvét, az utolsó ítéletről szóló János jelené-seinek 13. fejezetét idézik. Simon érzékelhetően krisztusi figura: mindkét felhez végig szeretettel fordul – ezt a Legyek Ura mondja ki –, majd mások helyett magára vállalja a bűnt, magányosan néz szembe a Gonosszal, hogy megválthassa társait a félelemtől. A hegyről lejőve mint egy próféta hozza a jó hírt, hogy nincs többé szörnyeteg – hiszen az általa kioldozott ejtőernyőst a szél elviszi a szigetről –, azaz az ember megváltatott. Az emberek azonban nem hallják meg a jó hírt, és a jó hír hozóját meggyilkolják. A keresz-tény értelmezés szerint a fiúk természetének rosszasága az eredendő bűnnek – Ádám és éva paradicsom-beli bűnének – természetes, máig is ható következménye.



74. oldal

15 PErC

T/8.

Saját értelmezés

A bibliai párhuzamok talán azt érzékeltetik, hogy ami hajdan, a bibliai időkben megtörtént, az nem csupán egyszeri történés volt, hanem mintegy az emberi cselekedetek folyton ismétlődő mintáját, örök alapképletét jelentik.

Erkölcsi-lélektani példázatként is szokás értelmezni a művet, eszerint a visszafejlődés, az elvadu-lás oka nem más, mint az ember széttöredezettsége. Ezt az is bizonyítja a műben, hogy más és más szereplő képviseli az értelmet, a gyakorlatiasságot, a bátorságot, a szenvedélyt és az igazság belátásának képességét. Ezek így nem egy irányban, hanem egymás ellen hatnak.

A Legyek Ura nem azonosítható kizárólagosan egyik példázattal sem. Mindegyik lehetősége benne rejlik, de együttesüknél is több. tartós hatása alighanem e jelentésgazdagságának köszönhető.

7.Melyikértelmezésttartodaleginkábbmeggyőzőnek?Keressérveketálláspontodmellett!


• A szűkítés azt jelenti, hogy mi adjuk meg minden tanulónak a témát, a szerepét, a műfajt, amiben ír aszerint, hogy a regény feldolgozása során mit tapasztaltunk nála. Elképzelhető, hogy valaki választhat.

• Ötletek szerepekre: szociológus (társadalomkutató), pszichológus, újságíró, kritikus, matematikus (a káosszal foglalkozó), pap, a Nobel-díj bizottság elnöke, színházi vagy filmrendező.

• Ötletek műfajokra: tanulmány, esszé, kritika, tudósítás, ill. riport, feljegyzés, napló, előterjesztés díjra.

• Oszthatunk címzetteket is: kortárs, aki nem olvasta a regényt; idősebb, aki nem olvasta a regényt, történelem iránt érdeklődő, példázatokat kedvelő, Bibliában járatos stb. Hagyjunk időt az írásra. Az írásművekből összeállíthatunk egy osztálykiadványt.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: önálló véleményalkotás, fogalmazási képesség



Móds ze rek , e l j á rá s ok: egy témáról különböző szerepekben, szűkített hatókörrel

E s zközök: műfaj- és szerepkártyák

8.ÍrjminifogalmazástamegadottfeltételekszerintA Legyek Uracíműregényrőlvagyazabbanmegjelenőproblémá(k)rólafüzetedbe!


75. oldal

20 PErC

T/1.

Hogyan készül a dráma?

5.EGyMÁSIKSzIGET–SHAKESPEArE:A vihAr (I.FElVONÁS1.éS2.SzÍN)

2 órA


• A feladat célja a drámáról tanultak felelevenítése. • A feladatban a formai elemekre koncentrálunk elsősorban. • A csoportok hozzák létre a szövegeket, majd ha ez megvan, akkor cseréljék ki a jeleneteket, és

játsszák el. • Az előadásokat, ha van rá idő, lehet az egész osztály előtt, de időszűkében lehet csoporton belül

is végezni.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: A) szövegrekonstrukció, szöveg formai jegyeinek és ezek funkcióinak azonosítása; B) kreativitás, szöveg formai jegyeinek alkalmazása

Cé lc s opor tok – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály két homogén csoportban – ezeken belül több együttműködő csoport

Munka fo rmák: csoportmunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, prezentáció

1.drámaiszövegek

A) Feldaraboltunk egy drámai szöveget.

(5)AlonsoMily dallam ez? Barátaim, figyeljünk!(3)Jönnek Alonso, Sebastian, Antonio, Gonzalo, Adrian, Francisco és mások

(y)Antonio Én is elhiszem;S amit más senki sem hisz, jöjjön, énMegesküszöm rá: mind bolond, akiGúnyolta utazók meséit.


(k)GonzaloA Szűzanyára, nem birom tovább:Vén csontom ég: ez tiszta labirintus,útvesztő s kacskaringó. Már bocsánat,Le kell pihennem.

(u)Alonso Nem baj, öreg úr.Engem is elfog a lankadásA kábulásig: ülj le és nyugodj.Elküldöm a reményt mit tartsam immárEzt a hizelgőt; vízbe fúlt, akitKeresve járunk, és nevet a tenger,Hogy szárazon keressük. Hagyjon el.

(x)Sebastian (félre, Antoniohoz) Jó, ma éjjel: szót se többet.

(z)3. színA sziget másik része.

(7)Antonio (félre, Sebastianhoz)Örülök, hogy így elfogyott reménye.Egy kudarc miatt le ne mondj a tervről,Mit megbeszéltünk.

(i)GonzaloCsodálatosan édes muzsika!

(m)Antonio (félre, Sebastianhoz) Hát ma éjjel.A sok bolyongástól kimerülve mostNem fognak úgy, nem tudnak úgy vigyázni,Mint frissen.

(r)Sebastian (félre, Antoniohoz) A legközelebbiAlkalmat megragadjuk.

E g y m á s i K s z i g E t – s H A K E s P E A r E : A v i h A r 8 5

(o)Különös, ünnepélyes muzsika; Prospero, föntebb, láthatatlan. Jönnek különböző sajátságos alakok, gazdagon terített asztalt hozva: szép, ütemes bókokkal körültáncolják és meghíván a királyt és kíséretét a lakomára, eltávoznak

(j)SebastianÉlő bábjáték. Most már elhiszem,Hogy van egyszarvú, s hogy ArábiábanEgy fa a főnix trónja, hol ma isTrónol egy főnix.

(ü)AlonsoAdj Isten szíves gazdákat! Mi volt ez?

a) Készítsetek listát arról, melyek a dráma írott szövegének formai összetevői!

b) Jelöljétek meg csillaggal azokat az elemeket, amelyek nem tartoznak szorosan a szöveghez, ame-lyeket egy színházi előadásban nem hallunk!

c) Állítsátok helyre a szöveget, és játsszátok el a jelenetet!sorrend: ...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...,...

mEgOldás

A drámarészletek sorrendje (Vihar, III./3.):z 3 k u 7 r m x o 5 i ü j y

B) Találjatok ki egy rövid jelenetet!

a) Írjátok meg hozzá a szöveget úgy, hogy utána olyanok is elő tudják adni, akik nem beszél-gettek veletek előzőleg a jelenetről! Azaz: írjatok meg minden szöveget pontosan, adjátok meg a szereplőket, a jelenet minden fontos részletét (helyszín, idő), írjatok, ha szükséges, „rendezői utasításokat” is!

b) Adjátok elő egy másik csoport jelenetét!

,



78. oldal

10 PErC

T/2.

ráhangolódás címjóslással és az 1. jelenet elolvasása utáni elvárások alapján


• A mű egészére vonatkozó jóslatokat kérünk az első két jelenet alapján, hiszen az I. felvonás meg-értéséhez az is hozzátartozik, mit várunk, hogyan folytatódhat ez a szöveg.

• A 7. modul, amelyik a dráma egészével foglalkozik, választható, ezért szerepel a dráma tartalma modul végén.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: asszociációs képesség, fantázia

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egésze Differenciálásra akkor van szükség, ha nem mindenki olvasta az első vagy első két színt. ők egy csoportot alkotnak (ha többen vannak, mint 6, akkor többet), és csak a címmeditációt végzik el: 2. a) feladat. Fontos, hogy kiderüljön, kik nem olvasták, hasznos lehet ugyanis a nemtudás, a szűz olvasó is a ráhangolódás fázisában, tehát ne alkalmazzunk szankciót.

Munka fo rmák: 4 fős csoportok

Móds ze rek , e l j á rá s ok: címmeditáció és/vagy első olvasás alapján jóslás a mű egészéről – a részekből az egészre technikához hasonló

E s zközök: A/5-ös papírok vagy csomagolópapír

Shakespeare A vihar című drámájának elejéről lesz szó. (A fenti részlet is innen való.) Együtt áttekintjük a rövid első felvonást, feltérképezzük a viszonyokat, a szigeten uralkodó állapotokat.Lehetőleg Babits Mihály fordításában olvassuk a drámát!

2.Jósoljatok!

a) Mit vártok egy olyan drámától, amelyről két fontos információt tudtok: szigeten játszódik és a címe A vihar?

Szempontjaitokban térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, események), hangulatára, műfajára a címmeditáció során.

Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek a táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot – ezt majd később töltitek ki.

JóSLÁSTÁBLÁZAT CÍM ALAPJÁN

SZEMPONTJAINK ELVÁrÁSAINK MI VAN A MűBEN VALóJÁBAN



79. oldal

15 PErC

T/2.

Olvassunk együtt!

b) Az elolvasott I. felvonás alapján mit jósoltok, hogyan folytatódik ez a történet? Térjetek ki a mű cselekményelemeire (szereplők, helyszínek, idő, események), hangulatára,

műfajára is a jóslás során. Ötleteiteket, elvárásaitokat rögzítsétek táblázatban, de hagyjátok nyitva az utolsó oszlopot – ezt

majd később töltitek ki.

SZEMPONTJAINK – ErrE EMLÉKSZÜNK A MűBőL ELVÁrÁSAINK EZ ÁLL A DrÁMÁBAN

VALóJÁBAN?

T/3. – választható feladat annak függvényében, hogy mennyire ismert a két jelenet szövege

Tanár i in s t rukc ió

• A csoportokban kiosztjuk a 8 megszólaló szerepet a tanulók között. Nézzük meg a személyek felsorolásában, és jegyezzük meg, hogy melyik név mögött voltaképpen ki áll, ki kivel van baráti vagy rokoni kapcsolatban, ki a király, ki az alárendelt. Ezt néhány mondatban tisztázhatjuk is az olvasás megkezdése előtt. Minden csoportban egyik diák a hangos olvasó.

• Olvassuk a drámát, közben meg-megállunk, és meghallgatjuk a szereplő gondolatait, érzéseit, amelyeket nem mond ki a szövegben: a csoport bármelyik tagja bármikor megszólalhat. Ferdi-nand itt néma szereplő, az ő gondolatát is szólaltassuk meg (ezt bármelyik csoport megteheti) – erre előre fel kell hívni a figyelmet.

• Ha nincs elég megszólaló, a tanár bármikor leállíthatja az olvasást, és belső hangot kér a csoport-tól, sőt, ha nehezebben akar beindulni a munka, ő maga fogalmazzon meg belső hangot bárme-lyik szereplő nevében.

• Nem csak akkor lehet egy szereplőnek belső hangja, amikor éppen ő szólal meg. Ekkor is kézfel-tartással jelezze bármelyik másik csoport (szereplő), hogy szólni akar.

• Tudatosítsuk a diákokban, hogy mivel ol vasták a 2. színt, tudják, kinek milyen motivációi vannak, tehát a belső hangoknál ezt a tudást bátran használhatják. Esetleg közölhetjük a diákokkal, hogy honnan hová tart a hajó, ha érdekli őket, mert ez csak a dráma későbbi részéből derül ki. Ennél az eljárásnál nem baj, ha nagyobb létszámúak a csoportok.

• Előre írjunk jól látható névkártyákat, amelyeket kiteszünk a csoport elé, hogy a többiek ne felejt-sék el, melyik csoport kicsoda. (Lehet húzni is neveket, de kijelölhetjük képességek alapján is: pl. egy csoportot alkothatnak – a tanár beosztása szerint –, akik szeretnek uralkodni a többieken, természetesen ők lesznek a kormányos, aki szolga, és akit mindenért okolnak; és fordítva: a visz-szahúzódók, félénkek próbálják ki, milyen királynak, hercegnek lenni szélsőséges helyzetben.)

• Arra az esetre, ha nincs vagy kevés a megszólaló, jelöljünk meg helyeket előre, ahol mindenképpen meg kell állni: pl. néma matrózok, Ferdinand, Kormányos elküldi Gonzalót, „kiáltás belülről”.



79. oldal

25 PErC

T/4–13.

Az első két szín

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: figyelmes olvasás, a szöveg minél többrétegű megér-tése, szereplői nézőpontba helyezkedés, lehetséges motivációk feltárása

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egésze: lehetséges a differenciálás főként szo-ciálpszichológiai alapon, l. az instrukcióknál!

Munka fo rmák: frontális, de csoportosan

Móds ze rek , e l j á rá s ok: szoros olvasás megállásokkal, belső hanggal

E s zközök: névkártyák

3.Olvassukelközösenazelsőkétszínt!

A drámai szöveg olvasása előtt tanulmányozzátok a szereplők listáját, hogy tudjátok, ki az, aki éppen megszólal. Ne olvassátok hangosan a szerzői utasításokat, de figyeljetek rájuk!

Taná r i in s t rukc ió

• A munkatankönyv kérdései mellé a tanár is fogalmazhat párat; a párok válogatnak a felajánlott kér-dések, feladatok közül, ezeket logikus sorrendbe rendezik, majd minden pár megválaszolja őket. Ezért fontos, hogy a munkatankönyv kérdései nem valamilyen rendszer sze rint követik egymást.

• A megválaszolandó kérdések számát ne szabjuk meg, csak a rendelkezésre álló időt közöljük a tanulókkal. Így az idejük jó beosztása is a feladat része. Ezután feltesznek egyénileg egymásnak legalább egy-egy releváns, a darab ezen részletének megértését segítő kérdést, amit a másik igyekszik megválaszolni.

• Ezután a tanár szemezget a felajánlott és saját kérdései közül, felméri, hány pár választotta őket, egyre-egyre meghallgathatja az egész osztály a választ valamelyik pártól, de nem fontos, ha nincs rá idő. Itt az intimebb elmélyedés a fontos.

• Ezután néhány új kérdést, szempontot hallgat meg az osztály, mindenki följegyzi magának azokat is. • Válaszolni igény szerint lehet otthon, egyénileg is. • A rajzos feladatokat is otthon fejezhetik be, dolgozhatják ki, aki akarja, kitűzi majd a falra.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: személyközi viszonyok megértése

Munka fo rmák: pármunka, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: Kérdezz – felelek megadott és a diákok által kitalált kérdésekkel

4. Milyenháromidőszakot,idősíkotvázolfölaközelebbiéstávolabbimúltbólahárombeszél-getés?


mEgOldás

Prospero uralkodása Milánóban; száműzetés és a sziget birtokba vétele, Caliban szelídítése; a néhány perccel ezelőtti hajótörés. 5. Mibenhasonlít ésmiben tér elAriel ésCalibanProsperóhozvaló viszonyaés a szigeten

betöltöttszerepe?

mEgOldásMindketten szolgák, és megzsarolták őket. Arielt megszabadította Prospero, ezért lekötelezett lett, Calibant leigázta. Arielt jobban becsüli, kedveli Prospero, Caliban szerint a szellemek is gyűlölik Prosperót.

6. Mitgondolsz,ShakespearemiértegyviharjelenettelésnemProsperoMirandának tartottelőadásávalindítjaadarabot?

mEgOldásÍgy izgalmasabb, mozgalmasabb, unalmasabb lenne fordítva.

7.Idézzetekfölmásismertműből(filmislehet)hasonlótechnikájúkezdést!

mEgOldásPl. Shakespeare: Hamlet – szellemjárással kezdődik, a Rómeó és Júlia tömegverekedéssel. Bulgakov A Mester és Margarita című regényében valakinek levágja a villamos a fejét. Bármilyen példa jó.

8.MiokalehetArielnekésCalibannak,hogyutáljavagygyűlöljeamásikat?

mEgOldás

Caliban anyja zárta be Arielt, mert engedetlen volt, ezért Caliban is haragudhatna rá. Arielnek szabadságot ígér Prospero, Calibannak nem, sőt elvette a szigetét. Caliban joggal érezheti, hogy Ariel segíti Prosperót az ő leigázásában is. Ariel kultúrlény és varázsképessége is van, Caliban barbár.

9.KikkelésmirőlbeszélgetProspero?A választ a beszélgetőpartnerek sorrendjét bemutatva adjátok meg!

mEgOldás

Mirandával, a lányával a múltról; Ariellel a viharról; Calibannal a múltról, és utasításokat ad neki; Ferdinanddal és Mirandával arról, hogy Ferdinand kém.

10.MimindenderülkiProsperóról?


rEFlEKtálás5. lépés

80. oldal

20 PErC

T/14–17.

Mi a véleményünk?

mEgOldás

Milánó hercege volt, testvére száműzte, most bosszút akar állni, ill. elégtételt akar venni, varázsló (tanulta a megmentett könyveiből), szeret magyarázni, tanítani.

11.MiértgondoljaProsperoMirandáról,hogynemfigyel?Hányféleképpen tudjátok elképzelni (megrendezni) a helyzetet? Miből fakad a különbség?

12.MilyenjóésmilyenrosszuralkodóivonásaiderülnekkiProsperónak?Melyik felé billen a ti mérlegetek: jó vagy rossz uralkodó volt-e Milánóban Prospero? Érveljetek!

13.Hogyanképzelitekeztaszigetetéslakóit?Készítsetek leírást vagy díszlet-, illetve jelmezterveket egy előadáshoz!


• A feladatok közül választani lehet. 15 perc írás után hagyjunk időt a címzettnek a levél elolvasá-sára és egy rövid válaszra. (Néhány gyerektől be lehet szedni az óra végén.)

• A 16. feladatot akkor válasszuk, ha nem végezzük el a 6/A) modulban az összehasonlítást.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: szövegalkotás kötött témában és külső formában, kötetlen hangvételben

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az osztály egészeDönthet úgy a tanár, hogy kiosztja a feladatokat, ha szükségesnek érzi, ill. ha a 7. modult is meg akarja csinálni az osztállyal, azaz a drámát végigolvassák, akkor a 14. feladatot ne végezzék el, hiszen feltehetően már elolvasták a művet a tanulók.

Munka fo rmák: páros

Móds ze rek , e l j á rá s ok: levelezés irodalmi műről

14.Hogyantovább?

a) Hogyan képzeled a folytatást? Milyen végkifejletre számíthatunk az 1. felvonás és a műfaj ismere-tében? Nézd meg, mit írtál a 2. b) feladatban.

b) Miért gondolod ezt? Írd meg a párodnak a véleményedet egy levélben!

c) Ha kíváncsi vagy, mi is lesz a darab vége, olvasd el a feladatok után található rövid tartalmat!


15.Milyenlehetőségeketkínálaszigetminthelyszínebbenaszituációban?

16.MilyenhasonlóságokatéskülönbségeketlátszazeddigiolvasmányaidbanszereplőszigetekésProsperoszigeteközött?

17.TemittennélProsperohelyébenvarázshatalmaddal?

Shakespeare A vihar című színművének rövid tartalma

A jelen idejű cselekmények előzményei, amelyeket a dráma szövegéből tudunk:Prospero Milánó hercege (uralkodója) volt. Szerette a magányt, és szeretett elmélyülni a tudományok-ban, különösen az okkult (varázslással foglalkozó, mágikus) tudományokban, ezért öccsére, Antonióra bízta az államügyek intézését. Antonio a nápolyi király segítségével elűzte fivérét a trónról. Prospero 3 év körüli kislányával, Mirandával egy hű alattvaló, Gonzalo segítségével egy élelemmel és könyvek-kel teli csónakon menekült el. A szigetet, ahol kikötött, birtokba vette. A sziget nem volt teljesen lakatlan: a sziget „ura” Caliban volt, egy boszorkány és egy szörnyszülött vadember fia; éltek ott szel-lemek is Ariel vezetésével, akit Caliban anyja belevarázsolt egy fába, mert nem teljesítette parancsait. Prospero varázshatalma segítségével kiszabadítja őt, de szolgájává teszi, zsarolja, bár megígéri, hogy hamarosan fölszabadítja. Calibannal kezdetben emberként bánik, megtanítja többek között beszélni, civilizálni akarja, de Caliban szemet vet a serdülő Mirandára, ezért Prospero megbünteti, többé nem bízik benne, varázshatalmával sakkban tartja, alantas munkák elvégzésére kényszeríti.

A dráma jelen idejű cselekménye:Antonio, Alonso – Nápoly királya, Sebastian – az öccse, Ferdinand – a fia, valamint udvartartásuk ép-pen Alonso lányának esküvőjéről utaznak hazafelé hajóval. Prospero természetesen tud erről, és úgy érzi, itt az idő, hogy megbüntesse a bűnösöket, lányát férjhez adja, és ő maga felhagyjon a varázs-lással. Ezért vihart és hajótörést rendeztet Ariellel, szigete három különböző pontjára vetteti a hajó utasait, majd saját kunyhója felé tereli útjukat. Ferdinandot szolgaságba kényszeríti, közben megfi-gyeli, milyen a természete, és megbizonyosodik arról is, hogy lányában és Ferdinandban sze relem gyúlt egymás iránt. Eközben a sziget egy másik pontján Alonso fia elvesztésén kesereg. Miközben alszik, Antonio hatására Sebastian majdnem megöli, hogy ő lehessen Nápoly uralkodója. Szándéka tökéletesen abszurd és egyben komikus, hiszen még az sem bizonyos, egyáltalán hazajutnak-e va-laha. Prospero „felkelti” Alonsót, így a gyilkosság meghiúsul. Közben a hűséges Gonzalót gúnyolják, aki elmondja ábrándját egy ideális társadalomról. Később Ariel hárpia képében Prospero paran csára megfenyegeti Antoniót, Sebastiant és Alonsót, hogy lassú őrülettel fognak a szigeten elsorvadni. A sziget egy harmadik pontján Trinculo és Stephano, két bolondos és iszákos szolga találkozik Cali-bannal, aki felbújtja őket, hogy vegyék át Prosperótól a sziget irányítását. Prospero természetesen őket is megbünteti. A mű végén a három társaság találkozik, Prospero felfedi magát, magyarázatot ad az eseményekre és mindenkinek megbocsájt. A fiatalok egymáséi lesznek, Alonso belátja és meg-bánja bűnét, Antonio, Prospero öccse azonban nem szól semmit. Prospero felszabadítja Arielt, és úgy dönt, hogy mielőtt mindnyájan visszatérnek hazájukba, eltöri varázspálcáját.


83. oldal

20 PErC

T/1.

A cselekményelemek összevetése

6.PÁrHUzAMOK

2 órA

A 6. A) és a 6. B) egy-egy összehasonlító modul. Elég az egyiket elvégezni.Ha a Golding-regény és a Shakespeare-dráma összehasonlítását végezzük, a 7. modult ez elé kell venni.

6. A) PÁrHUZAMOK A GOLDING-rEGÉNy ÉS A SHAKESPEArE-DrÁ-mA KözöTT

Szükségünk lesz minden munkára, amelyet a két mű feldolgozása során előállítottak a tanulók. Nyilván mindenkit leginkább az fog befolyásolni, melyik csoportban milyen problémát dolgozott fel a korábbiakban. Ezért ha a tanár számon tudja tartani, jó volna, ha a 7. modul 4. lépésének csoportjai, a 2. modul 5. lépésének csoportjai és a 3. modul 4. lépésének csoportjai itt különböző csoportokba szóródnának szét, hogy az általuk legmélyebben ismert problémával hozzájárulhas-sanak a csoportjuk munkájához. A tanulási folyamatban ezért rögzítsük a csoportok összetételét és mozgását! Természetesen a témafalra is nagy szükségünk lesz.


• 4-6 fős csoportokban a grafikai szervező segítségével felelevenítjük, ill. egymáshoz rendeljük a 2 mű megfeleltethető elemeit.

• Bátorítsuk a tanulókat, hogy keressék vissza a jegyzeteikben, ami nem jut eszükbe, vagy menje-nek a témafalhoz böngészni.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: lényegkiemelés narratív szövegből, összehasonlító képesség

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály: 4-6 fős homogén csoportokat alkothatunk aszerint, mennyire gyorsan, hatékonyan tudják feldolgozni a narratív szövegeket, pl. A) kevés do-logra tudnak egyszerre koncentrálni, elvesznek a sok információban, B) gyorsan, de kicsit felüle tesen dolgoznak, a szöveg mélyebb rétegei fölött elsiklanak, C) gyors felfogású, jó szövegértésű tanulók


Móds ze rek , e l j á rá s ok: kettős történetpiramis

E s zközök: csomagolópapírok

P á r H u z A m O K 9 3


83. oldal

20 + 5 PErC

T/2–3.

Új, adekvát vizsgálati szempontokVálasztható feladatok

A következőkben egy regényt és egy drámát fogunk összevetni. összehasonlításunk alapjául természe-tesen az szolgál, hogy mindkettő szigeten játszódik. A fejezet elején feltett kérdésre (vajon a hasonló helyszínből következnek-e egyéb hasonlóságok) talán most fogunk válaszolni.

1. Összehasonlíthatók?

a) Készítsétek el A Legyek Ura és A vihar közös történetpiramisát a füzetbe a megadott szempontok segítségével!

Minden szempontnál olyan jellegzetességeket emeljetek ki, amelyek mindkét műben fontosak, így összevethetők!

Történetpiramis

A Legyek Ura A vihar 1. ………………..(a főszereplők) …………………1. 2 .…………………(2-2 szó jellemzés) …………………..2. 3. .........................(3-3 szó a helyszínre)……………………..3. 4. …………………(4-4 szó a problémáról) ……………………..4. 5. ……………….....(5-5 szó egy eseményről) ………………………5. 6. ………………...(6-6 szó egy másik eseményről) ……………………6. 7. …………………(7-7 szó egy másik problémáról) …….......……………7. 8. ……………………..(8-8 szó a megoldásokról)……………...……………..8.


• Hagyjuk a csoportokat előhozni saját ötleteiket, de segíthetünk is abban, hogy mit lehet megvizs-gálni a két műben: pl. civilizációs tárgyak előnye (szemüveg, könyvek) és hátránya (egyenruha, alkohol); a sziget mint „laboratórium”; félelem a szörnytől, az ismeretlentől; hangok hatása (kagy ló, zene); motívumok rendszere; párhuzamos jelenetek és azok szerepe a műveken belül, idővezetés; fordulópontok; megfelelés az előzetes befogadói elvárásnak; elméleti és gyakorlati tudás kettőssé-ge, ellentmondása, a két mű emberképe; az egyik szöveg dráma, a másik epikai, az egyik verses, a másik prózai; a hatalomhoz való viszony problematikája; civilizáció és vadság problémája. Kívána-tos is, hogy ez utóbbi kettő szerepeljen, mert ezekről beszél getnénk, vitatkoznánk később.

• A kész munkákat kitűzzük a témafalra. Hagyjunk időt egymás munkájának tanulmányozására. Mindenki jegyezzen le a füzetébe legalább egy olyan szempontot és a papíron szereplő választ, amelyet a saját csoportja nem vetett föl, de megbeszélendőnek tartja.

• Tartsunk közvélemény-kutatást (leginkább az óra végén): ki melyik problémáról beszélgetne.



84. oldal

40 PErC

T/4–5.

Két-három szempont kidolgozása

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: mint fent

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: mint fent

A) Ne várjunk el sok új szempontot, inkább mi ajánljunk. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a piramis folytatódjon (9 szó, 10 szó stb.).B) Kevesebb, de nehezen kidolgozható, nagy fejtörést okozó szempontot ajánljunk, amit nem tudnak „elintézni” egy mondattal. C) Igényes, sok munka várható, de segíteni nekik is szabad.

Munka fo rmák: fenti csoportok maradnak

Móds ze rek , e l j á rá s ok: a történetpiramis továbbgondolása

E s zközök: csomagolópapírok

2.Gyűjtsetekmégösszehasonlításiszempontokat!

Egészítsétek ki a saját történetpiramisotokat velük. Kerüljön középre az új szempont, két oldalra en-nek a szempontnak az érvényesülése a vizsgált művekben.

3.Hogyanlehetszempontokattalálni?

A vihar, mint olvastuk, a civilizáció és természet viszonyának a drámája is, ahogyan a fiúk is eszerint oszthatók két táborra Golding regényében. A civilizáció csak egy csodás elemnek (a varázspálcának, illetve a kapitány megjelenésének) köszönheti a győzelmét mindkét esetben. Egészítsétek ki a történetpiramist a Golding-regény során megbeszélt motívumok közül azokkal, ame-lyek valahogyan a Shakespeare-drámához is kötődnek (mint a fent említett civilizációs kérdés vagy csodás elem jelensége).


• A téma az előző tanári instrukció utolsó 3 szempontja lehet, de ha a közvélemény-kutatásban kiderült, hogy a tanulókat nagyon érdekli egy másik szempont, akkor válasszuk azt.

• A tanár segíthet a tételállítást megfogalmazni, amely csatlakozhat szorosan a művekhez. Pl. mind-két mű azt sugallja az emberről, hogy a civilizáció pozitív hatással van rá, a természeti közegben az ösztönei uralkodnak el.

• De általánosabb szintre is emelkedhet, pl. a hatalomvágy olyan erős törekvés az emberben, ami a normális emberi viselkedésnormákat felrúgja, az erkölcsöket szét zilálja. vagy: Vannak emberek, akik kiválasztottak, többre hivatottak, mint a többiek, ezért többet is szabad nekik. vagy: A civi-lizáció javított az emberiségen stb.

• A tanulók is megfogalmazhatnak egy tételt. Lehet nagyon provokatív, szélsőséges vélemény is,



84. oldal

5 PErC

T/6.

Ötsoros a szigetrőlVálasztható feladat

amely mellett és ellen lehet érveket gyűjteni. Időbeosztás: 1. Tételállítás(ok) megfogalmazása: 3 perc – a táblára kerül. 2. Egyéni érvgyűjtés ellene vagy mellette: 10 perc – a füzetbe kerül. Elvonu-lás a sarkokba, az érvek megtárgyalása, közös érvrendszer felállítása, szószólóválasztás: 10 perc. A szószólók vitaindítója: 2-2 perc.

• A csoport többi tagja is megszólalhat, a tanár animálja a vitát, bele is kérdezhet. Akit sikerült meggyőzni, az átmehet a másik csoportba.

• Hagyjunk időt az új érvek lejegyzésének!• Ha van idő, két különböző kérdést is megvitathatunk ilyen formában.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: érvelés, önálló véleményalkotás, rugalmasság


Munka fo rmák: egyéni – csoportos

Móds ze rek , e l j á rá s ok: sarkok vitája – több menetben

4.érveim

Jegyezd le érveidet azzal a témával kapcsolatban, amelyet az előző feladat alapján tanárotok vagy ti magatok választottatok!

5. Vita

Érveitek segítségével és tanárotok tanácsai alapján folytassatok vitát a témában!


Szabály: • 1. sor: a téma – 1 főnév • 2. sor: 2 melléknév • 3. sor: 3 ige vagy igenév • 4. sor: 4 szó személyes élmények, érzések, gondolatok • 5. sor: 1 szó, az 1. főnév szinonimája • Itt a téma: a sziget. • Írják bele a füzetükbe és a kis lapra is. Tűzzék ki a témafalra a „versüket”.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: komplex gondolatok, érzések megragadása néhány szóval, kreativitás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: ötsoros írása

E s zközök: kis lapok


T/1.

6.Írjötsorost!A szabály alapján foglald ötsorosba a szigettel kapcsolatos élményeidet!

mEgOldásA teljes modulban lehetetlen megoldásokat írni, annyira megjósolhatatlan, hová futtatják ki a tanulók a problémákat. Éppen az a pedagógiai cél, hogy ebben a modulban NE a tanár vezessen rá egy-egy kérdésre, hanem érvényesüljön mindaz, amit a fejezet során a diákok megtanultak, ami igazán érdekli őket.

6. B) A KétévI vAKÁcIó éS A LEGYEK URA ÖSSZEHASONLÍTÁSA

Ez a modul kerülhet a 4. után, ha biztosan tudjuk, hogy Prospero szigetét nem akarjuk az össze-hasonlítás tárgyává tenni. Ekkor viszont oldjuk meg az 5. modul 16. feladatát.


84. oldal

10 PErC


• Ha nincs is állandó témafal, erre az órára a tanár őrizze meg és vigye be a két regénnyel kapcsolatos csoportmunkák végeredményeit, alkotásait. Ezeket tegyük ki körbe a falakra és az asztalokra!

• Közöljük a tanulókkal, hogy a következő két órában a két olvasott regényt fogjuk összehasonlítani, és az a célja a szemlélődésnek, hogy felidézzük a regények világát.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: előzetes tudás előhívása, önálló szempontkeresés


Munka fo rmák: egyéni, csoportos (tetszőleges)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: az eddigi munkáik tanulmá nyozása, ötletgyűjtés

Most a két olvasott regényt egymás mellé tesszük, és a nyilvánvaló hasonlóságon (gyerekek egyedül egy szigeten) kívül keresünk továbbiakat, és megnézzük, hogy a hasonlóságok ellenére milyen nagyon különbözik egymástól a két regény.

1.Hasonlítsunk?

a) Vizsgáljátok meg eddigi munkáitokat, melyeket a két olvasott regényről készítettetek!

b) Véleményetek szerint milyen szempontokból volna érdemes összehasonlítani e regényeket? Írja-tok föl magatoknak legalább 3 ötletet!

c) Eddigi benyomásaitok alapján inkább hasonlítanak vagy inkább különböznek ezek a regények?



85. oldal

15 PErC

T/2–3.

Hasonlóságok és különbségek a két regényben – választható lépés

Tanár i in s t rukc ió: Jelöljük ki, melyik csoport, ill. pár melyik feladatot végezze el.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: epikus szövegek cselekményelemeinek összehasonlí-tása


Munka fo rmák: pármunka vagy 4 fős csoportmunka

Móds ze rek , e l j á rá s ok: táblázatkitöltés vagy táblázatalkotás

E s zközök: az eddigi munkák

2.Táblázatkitöltés

a) Tegyetek X-et a táblázatba, ha érvényes az állítás a megnevezett regényre!

b) Figyeljétek meg, a hasonlóság vagy a különbség erősebb-e a két regény között! Megfelel a vég-eredmény az előzetes elvárásaidnak, melyeket az 1. feladatban megfogalmaztál?

c) Írjatok a táblázat aljára még legalább 4 olyan állítást, amely igaz valamelyik vagy mindkét re-gényre, és ikszeljetek is!

ÁLLÍTÁSOK KétévI vAKÁcIó

A LEGYEK

UrAJól ismerjük a gyerekek „civil” családi körülményeit.Pontosan tudjuk, hogyan kerültek a gyerekek a szigetre.Ismerjük a sziget szinte minden pontját.A szigeten mindennek neve van.Sokfajta növényt és állatot ismerünk a szigeten.Expedíciókat szerveznek a gyerekek a sziget felfedezésére, illetve az „ellenség” felkutatására.A gyerekeknek sok eszközük van a civilizált életükből.Szabályokat, törvényeket hoznak.Pontosan tudjuk, mennyi időt töltenek a szigeten.Név szerint ismerünk minden gyereket.Nagyon komoly, tragédiákba torkolló konfliktusok alakulnak ki a gyerekek között. Otthont teremtenek a szigeten, alapvetően jól érzi magát mindenki.


mEgOldás

ÁLLÍTÁSOK KÉTÉVI VAKÁCIó

A LEGyEK

UrAJól ismerjük a gyerekek „civil” családi körülményeit. xPontosan tudjuk, hogyan kerültek a gyerekek a szigetre. xIsmerjük a sziget szinte minden pontját. xA szigeten mindennek neve van. xSokfajta növényt és állatot ismerünk a szigeten. xExpedíciókat szerveznek a gyerekek a sziget felfedezésére, illetve az „ellenség” felkutatására. x x

A gyerekeknek sok eszközük van a civilizált életükből. xSzabályokat, törvényeket hoznak. x xPontosan tudjuk, mennyi időt töltenek a szigeten. xNév szerint ismerünk minden gyereket. xNagyon komoly, tragédiákba torkolló konfliktusok alakulnak ki a gyerekek között. x

Otthont teremtenek a szigeten, alapvetően jól érzi magát mindenki. x

d) Milyen következtetéseket tudtok megfogalmazni a kitöltött táblázat alapján?

3.Táblázatkészítés

a) Vizsgáljátok meg a két regény terét és idejét, szereplőinek rendszerét, cselekménymozzanatait! Alkossatok olyan – lehetőség szerint a fentitől eltérő – táblázatot, amely szemléletesen mutatja a

két regény közötti összes hasonlóságot és különbséget!

b) Inkább a különbségek vagy inkább a hasonlóságok dominálnak (uralkodnak)?


• Feltételezhető, hogy egy nagy beszélgetésre kerül sor. • Próbáljuk úgy irányítani, hogy minden motívumot érintsünk! A tanulók hivatkozni fognak az elő-

ző lépésben megoldott feladatokra is, biztosan mozgósítják az ott összegyűjtött információkat.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: már tárgyalt jelenségek összevetése, szintetizálása



Móds ze rek , e l j á rá s ok: megbeszélés, közben táblázatkitöltés


86. oldal

20 PErC

T/4.

A motívumok, cselekménymozzanatok összevetése



87. oldal

15 PErC

T/5.

A főszereplők összehasonlítása

4. Beszéljétekmeg,mi a szerepük, jelentőségük az alábbimotívumoknak, cselekménymoz-zanatoknakakétregényben!

A beszélgetés során töltsétek ki a táblázatot.

SZErEPÜK, JELENTőSÉGÜK

MOTÍVUMOK A LEGYEK URÁbAn A KétévI vAKÁcIóbAn

felfedezőút

vezérválasztás

nevek

nagyok és kicsik viszonya

szabályok, törvények

étel, gyümölcs, vadászat

szállás

munka, kötelesség

szórakozás, játék

viszály, konfliktus a fiúk között

szakítás, kivonulás a közösségből

félelem, ellenség

istenhit, bálványimádás

harc


• Adjuk oda a régebben készített jellemtérképeket a csoportoknak. • Szólítsuk fel a munka eredményét ismertető tanulót, hogy a leglényegesebb elemeket emelje ki! • Több csoport dolgozik ugyanazon a feladaton. Az a), b), c), d) feladatokat osszuk el, az e)-t min-

den csoport végezze el!

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: összehasonlító képesség



89. oldal

10 PErC

T/6.

Az elbeszélő


Munka fo rmák: 4 fős heterogén csoportok

Móds ze rek , e l j á rá s ok: jellemek, szereplők összehasonlítása jellemtérképek segítségével

E s zközök: korábban elkészült jellemtérképek

5.Szereplőkösszehasonlítása

a) Hasonlítsátok össze Briant és ralph jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetükre, a többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!

b) Hasonlítsátok össze Doniphan és Jack jellemét, a regényben betöltött szerepüket, környezetükre, a többi gyerekre tett hatásukat! Vizsgáljátok a hatás okait is!

c) Kivel hasonlítható össze röfi a másik regényből és miért? Végezzétek el az összehasonlítást az a) és a b) feladat szempontjai alapján!

d) Kivel hasonlítható össze Simon és miért? Ha senkivel, azt is indokoljátok! Ha csak néhány szem-pontot találtok, annak alapján is kíséreljétek meg az összevetést!

e) Találsz még párhuzamokat bizonyos szereplők között? A jellemtérképek összevetéséből nyert tapasztalatokat írjátok be egy halmazábrába!

Taná r i in s t rukc iók: Keresgéljenek a két regény szövegében elbeszélői részeket, illetve ele-venítsék föl a korábban, a regények külön vizsgálatakor tanultakat.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: nyelvi érzék, esztétikai érzék



Móds ze rek , e l j á rá s ok: feladatmegoldás, szövegvizsgálat



89. oldal

15 PErC

T/7.

Melyik szöveg? – Honnan tudjuk?

6.Azelbeszélők

a) Melyik regény elbeszélője irányítja gyakrabban magára a figyelmet? Melyik szólítja meg az olvasót? Véleményetek szerint miért? (Visszalapozhatsz az 1. Szigetjátékok című rész 24–25. feladatához.)

b) A feszültségkeltés és -oldás milyen eszközeivel él a két elbeszélő? Milyen hosszú ideig tart a meg-teremtett feszültség az egyik és a másik regényben?

c) A Verne által teremtett elbeszélő levonja a tanulságot a történet végén. Mi ezzel a célja? Golding regényében melyik rész feleltethető meg ennek az eljárásnak? El tudnátok képzelni a Golding-regényben is a Vernééhez hasonló mondatokat a végén? Miért?


• A feladat célja, hogy a két regény szövegének nyelvi megalkotottságára felhívjuk a tanulók fi-gyelmét.

• A feladatban olyan mondatok szerepelnek, amelyek témájuk, jelentésük szerint (egy kivételével) bármelyik szövegből származhatnának, a tanulók csupán a nyelvi megformálásra vonatkozó intu-íciójuk alapján tudhatnak dönteni. Kb. 5 percet hagyjunk erre a csoportoknak.

• Ezután 5 percet hagyjunk a kérdések megválaszolására. • A fennmaradó időben frontálisan beszéljük meg a tapasztaltakat. • Mondjuk ki, hogy a regények, jóllehet témájuk hasonló, nyelvileg igen különbözőek. • A feladat megoldásához ideális, ha 3-4 fős heterogén csoportokban dolgoznak a tanulók.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: nyelvi tudatosság, szöveg nyelvi jellemzőinek azonosí-tása


Munka fo rmák: csoportmunka, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: játék, közös megbeszélés

7. Válogassátokszétakapottmondatokat!

a) Mely mondatok származnak a Kétévi vakációból és melyek A Legyek Urából? Ha találtok olyat is, amelyik egyik regény szövegébe sem illik, azt tegyétek félre!

(1) Az erdő képe itt megváltozott, a levegő és a meleg itt jobban átjárta az erdőt, úgyhogy a növény-zet pompásan fejlődött.

(2) Milyen jó mártásokat készít majd ezzel a Francia-barlang szakácsa!(3) A fákon egyszerre nőtt gyümölcs és virág, az érettség illatában millió és millió méh lakmározott.


(4) A kúszónövények, mivel itt kisebb utat kellett megtenniük a fény felé, a dzsungelnek ezen a kis tisztásán gyékényszerűen összefonódó hálóként akaszkodtak a fatörzsekre; a kidudorodó szik-lasövény vékony talajrétegén csak kisebb növények és páfrányok fejlődhettek.

(5) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.(6) A fák törzse hatvan-nyolcvan lábnyira is megnőtt, és széles koronájukon madárseregek csivi-

teltek.(7) Itt a levegő is sűrű volt, s a kúszónövények úgy bocsátották le a magas indáikat, mint a zátonyra

futott hajó megroggyant vitorlakötélzetét.(8) A tisztás egyik sarkában egy nagy, kidőlt fa támaszkodott a még talpon álló fáknak, fürge

kúszónövény csavarodott rá egészen a tetejéig, vörösen és sárgán rügyező kacsokkal futva be egész hosszát.

(9) Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát.(10) A legszebb fák közül is kitűnt a sarkvidéki bükkfa, amely soha nem veszti el halványzöld lombját. (11) Csoportosan pompáztak itt a valamivel kevésbé magas, de ugyancsak nagyon szép vintera-fák,

melyeknek kérge a fahéjat pótolja.(12) A fatörzseken valószínűtlen sápadt virágok nőttek fel a fa tetejéig, ahol a sötét lombozatban sűrű

élet zajongott.

KétévI vAKÁcIó A LEGYEK URA

b) Fogalmazzátok meg, honnan tudtátok, hogy melyik mondat melyik regényből származik!

c) Írjatok öt-öt nyelvi jellemzőt, amely alapján azonosítani lehet a Kétévi vakáció, illetve A Legyek Ura mondatait! Használhattok a fenti mondatoktól eltérő részeket is a regényekből.

k é t é v i v A k á c i ó A l e g y e k u r A

1 . 1 .

2 . 2 .

3 . 3

4 . 4 .

5 . 5 .

mEgOldás

Kétévi vakáció: „Az erdő képe itt megváltozott, a levegő és a meleg itt jobban átjárta az erdőt, úgyhogy a növényzet pompásan fejlődött. A fák törzse hatvan-nyolcvan lábnyira is megnőtt, és széles koronájukon madárseregek csiviteltek. A legszebb fák közül is kitűnt a sarkvidéki bükkfa, amely soha nem veszti el halványzöld lombját. Csoportosan pompáztak itt a valamivel kevésbé magas, de ugyancsak nagyon szép vintera-fák, melyeknek kérge a fahéjat pótolja. Milyen jó már-tásokat készít majd ezzel a Francia-barlang szakácsa!”

A Legyek Ura:„A fákon egyszerre nőtt gyümölcs és virág, az érettség illatában millió és millió méh lakmározott. … A fatörzseken valószínűtlen sápadt virágok nőttek fel a fa tetejéig, ahol a sötét lombozatban


T/8.

sűrű élet zajongott. Itt a levegő is sűrű volt, s a kúszónövények úgy bocsátották le a magas in-dáikat, mint a zátonyra futott hajó megroggyant vitorlakötélzetét. … A kúszónövények, mivel itt kisebb utat kellett megtenniük a fény felé, a dzsungelnek ezen a kis tisztásán gyékényszerűen összefonódó hálóként akaszkodtak a fatörzsekre; a kidudorodó sziklasövény vékony talajrétegén csak kisebb növények és páfrányok fejlődhettek. Sötéten illatozó bozótos vette körül a helyet, mint egy hőséggel és fénnyel teli kupát. A tisztás egyik sarkában egy nagy, kidőlt fa támaszkodott a még talpon álló fáknak, fürge kúszónövény csavarodott rá egészen a tetejéig, vörösen és sárgán rügyező kacsokkal futva be egész hosszát.”


90. oldal

10 PErC


• Magyarázzuk el az eljárás lényegét a csoportoknak, ha még nem isme rik. • Annyi fogalomkártyát írjunk előre, ahány csoportot tervezünk. • Ne legyenek 4 főnél nagyobb csoportok, hogy legalább kétszer körbeérjen a lap! • Nem kell minden kártyán más fogalomnak szerepelnie. A fogalmak a feladatban is szerepelnek. • Föl lehet ajánlani a feladatot otthoni (szorgalmi) munkának.

K ieme l t kép e s s égek , ké s z s égek: szintézisteremtés



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kerekasztal-körforgó

E s zközök: fogalomkártyák, A/5-ös papírok két oszlopra bontva, „megcímezve”

8.Milyenképalakultkibennetekazegyikésamásikregényalapjánazalábbifogalmakról?

(1) a felnőttek(2) az otthon(3) az emberi társadalom, a civilizáció(4) az ellenség(5) az emberi társadalom


91. oldal

15 PErC

T/2–4.

Milyen ez a sziget?


91. oldal

5 PErC

T/1.

Milyennek képzelhető ez a sziget?

7.SHAKESPEArE:A vihAr

(A DrÁMA TÖBBI rÉSZÉNEK FELDOLGOZÁSA)

2 órA

Választható modul. Ha az egész drámát tanítjuk és a 6. modulból az A) változatot, akkor logiku sabb ezt a modult az 5. után tenni, a 6. B)-t viszont az 5. modul elé vegyük, ha azt is tanítjuk.


• Nincs szükség hosszabb ráhangolódásra, hiszen folytatjuk az 5. mo dult. • A ta nulókat öntudatlanul befolyásolja a sziget elképzelésében a már olvasott drámaszöveg. • Hívjuk fel a figyelmüket, hogy nézzék meg, melyik szereplő nézőpontja hatott rájuk és vajon miért!• Néhány gyűjtést meghallgathatunk közösen.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: fantázia



Móds ze rek , e l j á rá s ok: asszociációs szógyűjtés

1. MilyennekképzeledProsperoszigetét?

Írj 5-6 jellemző tulajdonságot! Melyik szereplő nézőpontja befolyásolja a képzeleted szigetét? Szívesen lennél ott? Miért?


• Felolvashatunk néhány megoldást. Kialakítjuk a nagyjából közös szigetképet.

s H A K E s P E A r E : A v i h A r 10 5


92. oldal

10 PErC

T/5–9.

Cselekményelemek tisztázása – választható lépés

• Érdemes arra fi gyelni és a tanulók figyelmét is felhívni, hogy míg az elbeszélő művekben érvénye-sül egy határozott elbeszélői nézőpont – erről tanultak már –, addig a drámákban közvetlenül a szereplők véleménye alakítja ki az olvasó szigetképét.

• Érdekes összehasonlítani, melyik szereplő kire milyen mértékben hat.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: összehasonlítás



Móds ze rek , e l j á rá s ok: több szempontú összehasonlítás

2. MilyenProsperoszigete?

a) Olvassátok el a II. felvonás 1. színében Adrian és Gonzalo, illetve Sebastian és Antonio vélemé-nyét a szigetről, valamint Calibanét az I. felvonás 2. színében és a III. felvonás 2. színében!

b) Vessétek össze a véleményeket! Miből fakad az eltérés?

3. Atiszigetképetekmelyikhőséhezálllegközelebb?Miért?

mEgOldásNagyon különböző szigeteket látnak, nagyon különböző szempontból, célokkal nézik (meg-menekülés, hatalom, szabadság, tulajdon, összeesküvés). Hívjuk föl a figyelmet arra (ha maguktól nem figyelnek föl rá), hogy a szigetről a legszebb szavakat Caliban mondja. Talán mert mégiscsak az övé.

4. Mitlátnakők? Fogalmazzátok meg néhány mondatban, milyennek láthatja a szigetet Ferdinand, Miranda, Trin-

culo (II. felvonás 2. szín) vagy Ariel!

Taná r i in s t rukc iók: Még nem kell értelmeznünk, csak felidézzük a cselekményelemeket, ha szükség van rá.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: cselekményelemek azonosítása



Móds ze rek , e l j á rá s ok: irányított beszélgetés, jegyzetelés



92. oldal

15 PErC

T/10–11.

Könnyű vagy nehéz olvasni?

5. Mennyiideig(hányórátólhányig)tartadrámajelenidejűcselekménye?

6. Honnanhováigyekeznekahajótöröttek?

7. ProsperoahajótörötteketaszigethárompontjáraszóratjaszétAriellel.Kikahárom„cso-port”tagjai,miértígycsoportosítjaőketProspero?

8. Ennekmegfelelőenhányszálonfutacselekmény?

9. FoglaldösszerövidenProsperoterveit!


• Az alábbi két feladat az előző lépések folytatása. • Céljuk, hogy a ta nulók először közös megbeszélés, majd egyéni szempontgyűjtés keretében a

drámaolvasás problémáiról, nyelvi nehézségeiről fogalmazzák meg a tapasztalataikat.• A 10. feladat jó alkalmat kínál a dráma formai jegyeinek ismétlésére, ha szükséges a 11. feladat

megoldásához: pl. hosszú, sokszorosan alárendelt mondatok, bonyolult képek, mesés képzetek, mitológiai utalások; verses forma.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: reflexió, önreflexió, olvasói tapasztalat tudatosítása



Móds ze rek , e l j á rá s ok: közös megbeszélés („letettük a garast”), majd egyéni munka, fel-adatmegoldás

10. Beszélgessetekarról,hogy:

(1) mennyire volt könnyű vagy nehéz elvégezni a drámai szövegre vonatkozó feladatokat!(2) vajon mi lehet ennek az oka?(3) könnyű-e A vihar szövegében tájékozódni? Mik segítik a tájékozódást?(4) a dráma vagy a regény bizonyult „könnyebb” olvasmánynak?

11. Írd le A vihar szövegének néhány olyan nyelvi jellemzőjét, amely megnehezíti a drámaszövegénekazolvasását!



93. oldal

30 PErC

T/12–50.

Értelmezések, olvasatok


• Olyan sok szempontból érdemes vizsgálni a drámát, hogy – az idő rövidsége miatt – ez az eljárás a legalkalmasabb.

• Egy csoport csak egy problémában mélyed el, de mindenki megtudhat valamit a többiek munkájából. • A szempontok némileg átfedik egymást, ezért a közzétételkor nem kell minden csoportnak min-

den kérdésről beszélnie. • Szimpátia, illetve érdeklődés szerinti csoportok is alakulhatnak. • Ha egy osztályban igen sokan kerülnek az A csoportba, akkor azt is ketté lehet bontani a gördü-

lékenyebb feldolgozás érdekében, de ne mondjunk le róla, hogy megbirkózzanak ezzel a nehéz szöveggel! Kérdéseket, kérdéscsoportokat is el lehet hagyni.

• A) csoportnak ajánlott feladatok: 12–18. • B) csoportnak ajánlott feladatok: 19–26. • C) csoportnak ajánlott feladatok: 27–31. és 41., 44. • D) csoportnak ajánlott feladatok: 32–37. • E) csoportnak ajánlott feladatok: 38–49. és 24. • Ha túl sok a feladat egy csoportnak, akkor eloszthatja a feladatokat a tanár 2 E csoport között, pl.

E/1: 38–43., E/2: 44–49. • Az 50. feladatot minden csoport oldja meg.• Minden csoport olvassa el az ismeretközlő szöveget, mielőtt a feladatok megoldásához lát!

A tanár közölje a csoporttal, mi az ő vizsgálati szempontjuk. Ki is írhatja az asztalukra.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: l. a munkaformák csoportbeosztását

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s:

A) a cselekményvezetést nehezebben felgöngyölítők (praktikusan azok, akiknek olvasási, értési, értelmezési nehézségeik vannak, nehéz nekik a szöveg, esetenként azzal is küzdenek, hogy ki kicsoda a műben és mikor mi történik); B) a hatalomvágy problematikájára kevésbé fogékonyak; C) szabadság – szolgaság problémájára kevésbé fogékonyak; D) látszat és valóság (illúzió – reali-tás) különbségtételében nehezen eligazodók; E) civilizációs problémák, a nevelés problémái iránt kevésbé fogékonyak

Munka fo rmák: lehetőleg homogén csoportok (érdeklődés, lelki attitűd és képességek szerint)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: mozaikelv

A vihar cselekménye nem egy szálon fut, a szálakat tehát valaminek össze kell tartania, össze kell kapcsolnia. Erre az összekapcsolásra szolgálnak – Prospero és Ariel személyén mint moz-gatókon kívül – a mindhárom szálon megjelenő vezérmotívumok, a Shakespeare drámáira oly jellemző tükörrendszer.

A vezérmotívumok – eredetileg zenei – fogalmával a visszatérő, ismétlődésük és variációik ál-tal meghatározóvá váló, a mű szerkezetét, belső egységét megteremtő motívumokat, témákat jelöljük.


A tükörrendszer fogalma arra utal, hogy egy szereplő tulajdonságait, egy helyzetet, egy tett tartalmát, jelentőségét a valamilyen tekintetben hasonló, de ugyanakkor valamilyen más vonatkozásban eltérő szereplők és helyzetek tükrözik, világítják meg a párhuzamok és ellenté-tek sora segítségével. Egy szereplőt tehát más hasonló helyzetű szereplők sorsának, cseleke-deteinek a tükrében láthatjuk, azokhoz viszonyíthatjuk.

Shakespeare nem a cselekmény egységének elvi alapján építi fel a drámát, hanem az analó-gia [hasonlóság, párhuzamosság] elve alapján, megkettőzi, háromszorozza, négyszerezi a fő meseszálat, s mindegyik szál ugyanazt az alaptémát ismételi el újra meg újra; a cselekmény homorú és domború tükrök rendszere, melyek ugyanazt a szituációt tükrözik: nagyítják és parodizálják.

12.SoroljátokfelProsperoterveit!Írjátokmellé,mikorértesülrólukazolvasó!

13.MiokozProsperoszámáraismeglepetést,melyikcselekményszáleseményeimennekvégbeazőakaratátólfüggetlenül?

14.HogyanbüntetProspero?

15.MilyenpróbákatkellFerdinandnakkiállnia?

16.MennyireérzitekFerdinandfeladataitigazipróbáknak?

17.ViselkedésealapjánmitesziFerdinandotProsperoszámárakívánatosvőjelöltté?

18.Keressetekegymásnakmegfeleltethető,tükörképszerűfigurákatéshelyzeteketaműben!

19.Hánysikeresvagysikertelenhatalomátvételikísérlettörténetétismerjükmegadrámából?Soroldföl,hogymelyikbenkikitőlvetteátvagyakartaátvenniahatalmat!Válaszdszétajelenben–azelőttünk–játszódókísérleteketésacsakelbeszélésbőlmegismerteket!

20.Mibenkülönböznekegymástólezekahatalomátvételitörekvések?

a) Miért tekinthető Sebastian – Antonio által ösztönzött – hatalomátvételi kísérlete a Prospero elleni puccs (fegyveres hatalomátvétel) abszurd, értelmetlen változatának?

b) Miért érezzük Stephano – Caliban által ösztönzött – hatalomátvételi kísérletét a téma komikus, bohózat jellegű átiratának?

c) Kitől vette át (vagy kitől vette el) Prospero a hatalmat? Jogosabbnak tartjátok-e ezt a hatalomát-vételt a többinél? Ha igen, miért? Ha nem, miért nem?

21.Kimindenkivananalóg(hasonló)helyzetbenadarabban?(Példáulkikahatalomátvételretörekvők;afelbujtók,ahatalomátvételtámogatóistb.?)

22.Milehetajelentéseannak,hogyStephanoésTrinculo,azazaszolgákugyanúgyahatalommegszerzésére,átvételéretörekszenek,mintSebastianésAntonio,azazanemesurak?

23.MilyenalaponformálhatottjogotahatalomátvételéreMilánóbanhajdanAntonio,ésmilyenalaponfomálhatjogotahatalomátvételikísérlettámogatásáraaszigetenCaliban?

24.Milyenjogcíme,alapjavoltazuralkodásraProsperónakMilánóban,smilyenalaponuralko-dikaszigeten?


25.MindeztfigyelembevévemilehetShakespeareálláspontjaabbanakérdésben,kiajogosuralkodó,kinekvanjogaahatalmatbirtokolni?

26.HogyanfogalmazzamegAntonioasajátálláspontjátarról,hogycsakazegyén,annakérde-keiszámítanak?

Hogyan beszél arról (a II. felvonás 1. jelenetének vége felé), hogy nincsenek általánosan érvényes erkölcsi elvek, csak az érdek diktál, ezért viszonylagosak az értékek is?

Mi mozgatja ezzel szemben Prospero tetteit?

27.Hogyanjelenikmegaközösszolgaság–szabadságmotívumaIII.felvonásegymástóllátszólag–cselekményétésszereplőittekintve–rendkívültávoli1.és2.jelenetében?

Keresd ki a két jelenetből a szóban forgó témával kapcsolatos párbeszédeket, monológokat és dalokat!

28.Milyenmunka,Calibanévalazonostevékenységemeliki,hogyFerdinandvalóbanszolgaimunkárakényszerül?

29.Aszerelembenvállaltszolgaságmibenkülönbözikazalávetettségmásformáitól?MibentérelahatalomértfolytatotttöbbiküzdelemtőlFerdinandésMirandavitájaarról,hogykikineklegyenaszolgája?

30.MindCaliban,mindArielleghőbbvágyaaszabadság.Keresdmegkettejükkétféleszabad-ságtörekvésénekbizonyítékait(pl.I./2.II./2.,III./2.)!

(Caliban esetében a III. felvonás dalában a Mészöly Dezső-fordítás adja vissza jobban az eredeti szöveget. A második felvonás végének kurjantásaiból azonban a Babits-fordítás olvasói is képet kaphatnak Caliban szabadságvágyáról.)

31.Hogyanjelenikmegaszolgaság–uralommotívum,illetveannakvisszájaGonzalohíresutó-piamonológjában(II/1.)?

Sebastian miképpen világít rá Gonzalo társadalomeszményének belső ellentmondására?

32. Keresdmeg és értelmezd Prospero varázsvilágának eltűnéséről szóló hárommonológját(IV./1.–aCeres-jelenetután;azV.felvonáselejeésazEpilógus)!

Miért vonatkozhat a színházra mindhárom monológ? Melyik vonatkozik egyértelműen arra? A király mely gesztusát értelmezhette az utókor Shakespeare mesterségétől vett búcsújának?

33.MilyenillúzióáldozatáváváltCaliban,smilyennagyonisföldidologsegítetteelőtéveszméjekialakulását?

34.MilyentévképzetetámadStephanónak,amikorelőszörlátjamegCalibant? A harmadik felvonás harmadik színében a hitetlen, kétkedő Sebastian és a hiszékeny Gonzalo

szavai ho gyan utalnak vissza az effajta „babonákra”?

35.Eltudjukdönteni,hogyvajonkilátjajólaszigetetaII.felvonás1.jelenetében:ahiszékenyGonzalóékvagyacinikus-hitetlenSebastianék?

rokonszenves-e Sebastianék illúziótlansága, igazságot szolgáltat-e a darab ennek az illúziótlan szemléletnek? (Idézd fel a III. felvonás 3. jelenetét is!)


36.Idézzétekfel,mitmondGonzaloaII.felvonáselsőszínében–közvetlenülazutópiamonológelőtt–az igazságrólSebastiannak,amikorazkíméletlenülakirályarcábavágjaakirályfihaláláravonatkozó–vélt–igazságot!

37.MilyenneklátjaMirandaazutolsófelvonásbanaszigetrevetődöttdíszestársaságot,ésapjahogyanreagállelkesmegjegyzésére?

Hogyan ítéled meg Miranda illúzióját? Ki rendelkezett valaha ugyanilyen rossz, illetve csekély emberismerettel?

38.Azegyjelenetesnegyedikfelvonástanúságaszerintavadember(Caliban)vagyacivilizációembere (Stephano és Trinculo) viselkedik fegyelmezettebben, „kulturáltabban”? E jelenetszerintmikülönböztetimegacivilizációemberétavadembertől,mifejlődöttkiacivilizáltemberben,amiavademberbenmégnemvoltmeg?

39.Acivilizációmely„vívmányával”tesziCalibantalattvalójáváStephano?

40.Gonzaloutópiamonológjavalamiféletermészetiállapototfestle. Mi minden jellemzi ezt a természeti állapotot?

41.Hogyankapcsolhatóösszeadrámaelsőjeleneteazutópiamonológgal? A viharjelenet miképpen készíti elő, mutatja meg a természet–társadalom, illetve a hatalom–szol-

gaság viszonyt? (Gondoljatok a kormányos szavaira.)

42.MiretanítottaProsperoCalibant?SmireCalibanProsperót? Hogyan értékeli Caliban a neki tanítottak hasznát az I. felvonás második színében?

43.MivoltProsperoszámáraazelsőbizonyítékaCalibannevelhetetlenségének,smiamásodik?Hogyanreagáltazelső(I/2.)éshogyanamásodik(IV.felvonás–aCalibanékszínrelépéseelőttirész)csalódásra?

Mennyiben indokolt s mennyiben indokolatlan Prospero elkeseredett zsörtölődése a második esetben?

44.MivelmagyarázzaProsperoMirandánakazt,hogyCalibantarólaalkotottrosszvéleményeellenérenemeresztiszélnek?

Ez a magyarázat mennyiben egyeztethető össze Prospero humanista pedagógiai eszmefuttatá-saival?

45.Miindokoljaadarabegészében,hogyProsperoreménytelennektartja,hogyCalibantnevel-ni,tanítanilehetne?Miszólezellen?

Az utóbbihoz többek között lásd Caliban szavait a dráma utolsó lapjain!

46. Csoportosítsd a szereplőket aszerint, hogy megváltoztatta, megjavította-e őket, amit aszigetenProsperoésArieljóvoltábólátéltek!

Az átélt büntetéseket vagy próbákat, illetve a változás vagy változatlanság bizonyítékait is keresd meg a drámában!

47.Nevelhető-eazemberadarabtanulságaszerint?Acivilizációjobbávagyrosszabbáteszi,mennyibenváltoztatjamegtermészetét?

részletes és példákkal, érvekkel alátámasztott választ adj!

s H A K E s P E A r E : A v i h A r 111


101. oldal

15 PErC

T/51.

Közzététel

Vagy otthoni munka

48.ProsperotermészetesenmindenekelőttMirandanevelője. Ismertesd, amit az I. felvonás második jelenetéből megtudhattunk Prospero nevelési

elképzeléseiről! Miért tartotta vajon Prospero eddig titokban Miranda előtt a származását? Miért árulja el ezt most mégis? Miért van szükség a hajótörésre Miranda nevelése szempontjából?

49.HoléshogyankellnevelniProsperoszerintajövőemberét,ajövőuralkodóját?Miértpara-dox,azazönmagánakellentmondanilátszóezazelképzelés?

50.AdarabvígjátékifináléjábanGonzaloazonörvendezik,hogyClaribelférjet,Ferdinandfele-séget,Prosperoországotnyert,majdígyszól:„...smimind/Magunkat nyertükvissza.”

Ho gyan értelmezitek ezt a kijelentést?


• A közzétételnél nem kell minden feladatot megismertetni mindenkivel, a tanár válogathat. A prezentáló is változhat, többen is előadhatnak a csoportból.

• Házi feladat gyanánt a tanulók olvassák el az ismeretközlő szövegben a mű értelmezését! Ez még tovább árnyalhatja, rendezheti gondolataikat a drámával kapcsolatban.

• Adhatjuk a teljes feladatot is az érdeklődő, jó képességű tanulóknak, fel is bonthatjuk a feladatot. • Függhet attól is a felosztásunk, ki mennyire érzékeny a szövegben említett problémák iránt, de

választhatóvá is tehetjük. • A fel adat egyben reflektálás is, ezért csináltathatjuk külön lapra, amit beadnak a tanulók.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: mint fent, ill. magyarázó, előadó képesség


Munka fo rmák: csoportos, majd frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: mozaik elv közzététele

51.Műértelmezésértelmezése

A) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj

összefüggő szöveget külön papírra!

A vihar vezérmotívuma a hatalomvágy, amely többnyire erőszakos hatalomátvételi kísérletek, összeesküvések formájában jelenik meg a drámában.


„Prospero szigetén lejátszódik nagy sűrítésben az egész shakespeare-i értelmezésű világtörténelem. Ez a történelem: hatalomért vívott harc, gyilkolás, lázadás, erőszak. Ennek a világtörténelemnek első két felvonása már lejátszódott, mielőtt Alonso hajója megérkezett volna. Most Prospero meggyorsítja a cselekményt; még kétszer megismétlődik ugyanaz a történet, azután vége az előadásnak. Ez a sziget az emberiség gyötrelmeinek kertje vagy őrületének képe.”

Jan Kott, a kiváló lengyel származású Shakespeare-kutató idézett véleményét talán azzal kell kiegészíteni, hogy azért A vihar szigete nem csupán az emberiség gyötrelmeinek és szenvedéseinek, hanem vágyainak és reményeinek szigete is. Legalábbis akkor, ha Prospero és Ariel igazságtevő, rendteremtő igyekezetét és a fiatalok idilli szerelmét is figyelembe vesszük.

A hatalomvágy motívumától nem választható el a szolgaságnak A viharban ugyancsak visszatérő motívuma, hiszen az uralom visszája az alávetettség, hatalom nincs kiszolgáltatottság, úr nincs szolga nélkül. A szolgaság élethelyzete pedig a darabban is hangsúlyozottan váltja ki és szólaltatja meg a szabadság vágyát. A szolgaság – szabadság motívumpár segítségével Miranda és Ferdinand szerelme sem csupán új témával, új életterülettel gazdagítja a drámát, hanem egyúttal a központi problematika egy új változatát, új formáját jeleníti meg.

B) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj


A korábban elemzett szigetregényekhez hasonlóan A vihar meghatározó motívuma a civilizáció és a természet viszonya is. Prospero fehér (jó) mágiája révén a természeti elemeknek parancsolva bo-csát vihart a sziget közelébe került hajdani ellenfeleire. Hatalmát viszont könyveknek köszönheti – a könyvek pedig nyilvánvalóan a civilizáció részei, hordozói.

Caliban a civilizálatlan ember, a vadember megtestesítője. Neve a kannibál szó kifordítása, ami a Caribal = karibi, azaz karib-tengeri kifejezésből származik. Trinculóék is az Angliában mutogatott indiánokhoz hasonlítják. Igaz, Caliban nem csupán ember, hanem mesebeli szörnyeteg is – Prospero csak szörnyként emlegeti –, anyja, Sycorax pedig természetfeletti erőkkel rendelkező boszorkány volt. Ugyanakkor ember voltát bizonyítja, hogy Miranda Ferdinandot nemcsak apjához, hanem Cali-banhoz is viszonyítja, amikor szerelmesét a legszebb általa megismert férfinak látja. („Ez a / Harmadik férfi, kit valaha láttam, / S az első, aki tetszett.” [I/2.])

Caliban és Trinculóék viszonyában, a Caliban és a hajótöröttek közötti párhuzamokban és ellen-tétekben, sőt Prospero és Caliban kapcsolatában alighanem a természet és a civilizáció viszonya, a vadembernek, a természet emberének és a civilizáció emberének, az európai embernek az összeha-sonlítása is megjelenik.

Talán Ariel is értelmezhető természeti lényként, ő azonban semmiképpen sem ember, inkább természeti erők testtelen, alakváltó megszemélyesülése – nevében nem véletlenül cseng ott az „air” (levegő) angol szó.

civilizáción a fentiekben az embert a természettől elválasztó, abból kiemelő jelenséget, az em-ber által teremtett világot értettük. E teremtett világ természetesen nem csupán tárgyakból, hanem életmódokból, szokásokból, érintkezési formákból is áll. A civilizált jelzőt „kiművelt”, „kifinomult” értelemben a vad, barbár jelzőkkel szokás szembeállítani.

„Az ókor végére az akkor ismert világ élesen kettévált fejlett és fejletlen társadalmakra. Egyes népek – a görögök, rómaiak, perzsák, hinduk, kínaiak – viszonylag bonyolult ismeretekre és techni-kai vívmányokra tettek szert. Mindezeket a vívmányokat röviden civilizációnak szokás nevezni, ami eredetileg körülbelül ’polgárosodást’ vagy ’városiasodást’ jelentett, és arra a ma is érvényes [?] megfi-gyelésre utalt, hogy a fejlettség mércéje a városi jellegű életmód elterjedése. A civilizált társadalmak


tagjai – ahogy ma mondjuk: a kultúrnépek, azaz a ’művelt’ népek – maguk is tudatában voltak an-nak, hogy életmódjuk lényegesen különbözik a természeti népekétől, vagyis azokétól, amelyek nem jutottak el az ő fejlettségi szintjükre. Ezeket a népeket általában lenézték és – mint az ókori görögök – primitív, tudatlan barbároknak tekintették.” (Engel Pál)

A természet és civilizáció motívumpárja a darabban összefügg az ember nevelhetőségének kérdésé-vel. Prospero ugyanis megpróbálja civilizálni, átalakítani, megnevelni Calibant, a vadembert. Tágabban az a kérdés is felmerül, hogy hogyan hat a civilizáció az emberi természetre, hogyan alakítja azt.

Prospero nemcsak tudós varázsló, hanem legalább annyira megszállott pedagógus is, a sziget az ő mintaiskolája, különös pedagógiai próbálkozásának helyszíne. Az első felvonásban maga beszél erről Mirandának. Pedagógiai kísérletének Miranda és Caliban mellett a hajótöröttek is alanyai.

C) Olvasd el A viharról írott alábbi értelmezést! Egyetértesz a szöveg állításaival? Véleményedet indokold néhány, a drámából vett érvvel! Írj


Gonzalo darab végi kijelentése szerint a szereplők korábban elvesztették magukat, vagy nem valódi ön-maguk voltak, vagy talán már nem is léteztek. A darab egyik értelmezője (Northrop Frye) A vihart a halál és a halálból való újjászületés drámájának látja, és ebben a keretben értelmezi a IV. felvonás Iris, Ceres és Juno által celebrált [megünnepelt, ünnepélyesen levezetett] természet- és termékenységünnepét.

A hajótörés áldozatai – hála Prospero és Ariel mesterkedéseinek, varázslatainak – egészen az utolsó felvonásig, a dráma végkifejletéig tévedések, látszatok rabjai. Prospero szétválasztja őket, és mindhárom csoport tagjai azt hiszik, hogy a katasztrófát csupán ők élték túl. A kiéhezett nemes urak szeme előtt csodás lakoma jelenik meg, majd amikor hozzáfognának a lakmározáshoz, a terülj-terülj-asztalkám eltűnik. A szerelmesek számára – szórakoztatásul és a várakozás megkönnyítésére – Ariel mitológiai seregszemlét, ünnepséget varázsol, ahol ő maga játssza Ceres szerepét. Ugyanő mocsárba csalogatja Stephanóékat, majd pazar ruhatárral kápráztatja el őket. És így tovább.

A nagy illuzionista Prospero tart kezében minden szálat, szerepe a színházi rendezőéhez hasonlít. A sziget maga óriási színházzá, világszínházzá (Theatrum Mundivá) válik. (Ezért is szokták A vihart a ro-mantika óta Shakepeare önvallomásaként, Prospero alakját a drámaíró-rendező alteregójaként, azaz alakmásaként értelmezni.) A darabban maga a valóság az illúzió, amit Prospero teremtett nekünk.

A varázsló-király három monológja is alátámasztja ezt az értelmezést: mindháromban mintha a drámaíró búcsúzkodna teremtett világától, mesterségétől.

De illúzió és valóság viszonya nem csupán ebben a formában jelenik meg, hanem abban is, aho-gyan a szereplők értékelik az előttük föltáruló látványt, a szigetet és embertársaikat.

A sziget illúzióvilágában Prospero varázshatalmának köszönhetően győz az igazság, a jóság, és a bűnösök is elnyerik a legtöbbjük által ki sem érdemelt megbocsátást. Ezt a „happy end”-et egyfor-ma joggal értelmezhetjük Shakespeare illúziótlan, kiábrándult bölcsességének megmutatkozásaként és az emberbe és az illúzióteremtő művészetbe vetett hitének bizonyítékaként. Hisz az igazság csak a szigeten, a mesében győz, de ott győz; a világ és az emberek csak a naiv Miranda számára szépek, bár az ő naivitása és bizalma valóban szép.

A valóság a darab tanúságtétele szerint igencsak viszonylagos és tünékeny kategória. A már idézett Northrop Frye így fogalmaz: „Prospero azt mondja nekünk, hogy amit valóságnak nevezünk, az előbb-utóbb ugyanúgy eltűnik, mint a többi illúzió.” Hiszen Miranda számára – egyelőre – valóban új a világ és szépek az emberek. Miranda igazsága a gyermekek, az ártatlanok igazsága, de gyerme-kek és ártatlanok mindig lesznek.

A világ – a sziget – Shakespeare utolsó drámája szerint önmagában nem szép és nem csúnya; a látás, a gondolkodás teszi ilyenné vagy olyanná: az Antonióknak és Sebastianoknak rút és sivár, a Gonzalóknak és Mirandáknak gazdag és gyönyörű.


T/52–60.


104. oldal

10 PErC


• A kritikai észrevételek közül osszunk ki a csoportoknak egyet-egyet, mégpedig úgy, hogy két csoport kapjon egy észrevételt: az egyik csoport az állítás mellett, a másik ellene gyűjtsön érveket!

• Ha kevés az idő, akkor módosíthatjuk az eljárást: a vitaindító és vitazáró nyilatkozatok helyett csak az érveket hallgatjuk meg, vagy külön papíron minden csoport kitűzi az ugyanarra vonatko-zó, de ellentétes érveket egymás mellé a témafalra, a többiek ezt tanulmányozzák az óra végén.

• Az 54–60. feladatok közül a tanár választhat házi vagy szorgalmi házi feladatokat, ezeket külön lapra írassuk!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: kritikai szemlélet

Célcsoport – d i f fe renc iá lá s: az egész osztály


Móds ze rek , e l j á rá s ok: ellene és mellette – érvek kártyán

52.Olvassésjegyezz!Olvassátok el az alábbi szöveget, majd a két kritika – A), B) – közül az egyiket, és jelöljétek a mar-gón azt, amivel egyetértetek (+), amivel nem (–) és amit nem értettetek meg (?).

A mű kritikája

A legnagyobb író művével szemben is lehetnek az olvasónak fenntartásai. A bírálat megfogalmazásá-ban azonban – ha gondolatainkat mással is meg szeretnénk osztani – célszerű tartózkodni az olyan lapos és gyakori általánosításoktól, mint amikor egy írást „vontatottnak” vagy „bonyolultnak” minősítünk. Az ilyen vélemény valójában inkább a befogadás kudarcáról, mint az olvasmány sajátosságairól szól. Nem derül ki belőle más, mint hogy az adott olvasó unta a művet, s hogy néhol nemigen értette.

Az itt következő két elmarasztaló vélemény igyekszik az olvasói élményekről és magáról a műről konkré-tabban beszélni. Természetesen nem megtanulnivaló „igazságok”, hanem igencsak vitatható vélemények.

A) Prospero, akit nem lehet szeretni

A vihar azért nem igazán jó dráma, mert főszereplőjével nem lehet azonosulni, sőt – talán az egy Calibant kivéve – valójában egyik szereplőjével sem. Prospero túl tökéletes, nem elég emberi ahhoz, hogy szeretni lehessen. Varázsereje lehetetlenné teszi, hogy szurkoljunk neki, hiszen egy pillanatra sem merül fel, hogy terve nem sikerül. Hogyan szurkolhatnánk egy versenylónak, amely a teknősök gyorsasági versenyében indul el?

B) A dráma súlytalansága

Shakespeare nagy árat fizetett a cselekmény túlzott sűrítettségéért. Négy óra alatt – egy viszonylag rövid terjedelmű drámában – annyi minden történik, hogy az események és jellemek jelzésszerűvé,


vázlatossá válnak. Az Alonso elleni merénylet terve szinte abban a pillanatban kudarcba fullad, amikor megszületik, Ferdinand próbái egyáltalán nem meggyőzőek, hiszen az egy-két órás fahordás nem túl nagy áldozat a szerelem oltárán. Ami pedig a második próbát, a szexuális önmegtartóztatást, a Miranda „szűz övének” az esküvő előtti megoldásától való tartózkodást illeti, Ferdinand számára azért nem jelenthetett nehézséget, mivel itt is csak egy-két óráról volt szó, ráadásul Prosperóék még ezt a rövid időt is megkönnyítették a fiatalok szórakoztatásával. Prospero bűnbánatot nem mutató ellenfeleinek is túl könnyen bocsát meg. Mindez súlytalanná teszi a drámát. Csak a bohózat szál, Stephanóék története igazán kidolgozott és hatásos a műben.

53.érveljetekazolvasottkritikaellenésmellett!

VÉLEMÉNy (rÖVIDEN VAGy IDÉZVE)

érVeK ellene érVeK melleTTe







54.Adarabolvasásavagymegtekintésesoránfelvetődtek-ebennedhasonló,pl.acselekménytempójávalkapcsolatosfenntartások?

55.Haajelzésszerűség,vázlatosság,„súlytalanság”igaz,denemhiba,hanemtudatosanválasz-tottművészieszköz,akkorvajonmilehetafunkciója,ajelentése?

Milyen előnyökkel, lehetőségekkel jár?

56.Hogyanfüggösszeegymássalamegfogalmazottkétbírálat?

57.Havanazelőzőektőleltérősajátbírálómegjegyzésedadarabról,fogalmazdmegvélemé-nyedetérvelőmódon,példákkalalátámasztva!

58.MiavéleményedShakespeare-nekazemberitermészetrőléstörténelemrőlrajzoltképéről?Valóbanennyiremeghatározóvonásatermészetünknekahatalomvágy,afölényre,uralomravalótörekvés?

59.MiavéleményedGonzaloutópiájáról(II.felvonás1.szín)?Hasonlítanaaszerintedideálisállam(országvagytársadalom)Gonzalóéra?

60.Írdmegegyáltaladválasztottszereplőélettörténetét!Válassz formát, műfajt, nézőpontot!

ráHANgOlódás1. lépés: 1–2. feladat

107. oldal

10 PErC

T/1–2.

Jóslás címmeditációval és írás saját magamnak

8.ASzIGETMINTUTóPIA–JóKAIMór: Az ArAny eMber

2 órA

Előzetes tanári instrukciók: többféle olvasottság képzelhető el, pl. előfordulhat, hogy az egész osztály végigolvassa a regényt. Ennek igen kicsi a valószínűsége, és nem is biztos, hogy ez a cé-lunk. Ha van annyi tanuló, aki végigolvasta, hogy legyen belőlük egy csoport, akkor nekik a fela-datokat kicsit módosult formában kell megadni. Mindenképp jó volna, ha legalább egy-két gyerek végigolvasná, és kiselőadás formájában ismertetné a cselekményt és a mű fő problematikáját. Ehhez adhatunk tanári kalauzt is. Ha ezt sem sikerül elérni, akkor a tanárnak kell a cselekmény-elemeket ismertetni.


• Az 1. feladat értelmében a tanulók csak a címet ismerik, esetleg az írót, és minthogy a fejezetben szigeteken játszódó művekkel foglalkozunk, tudható, hogy ebben is van sziget.

• Töltsék ki a tanulók egyedül a táblázat első üres oszlopát, majd tegyék közzé, beszéljük meg. • Ezután a második lépésben a tanár új információt közöl, ezt írják a 2. üres oszlop fejlécébe. Új

információ: a sziget neve: Senki szigete, nem az egész cselekmény játszódik ott, csak egy része, a cím a főszereplő tulajdonságára és élethelyzetére utal. Hogyan módosul a jóslás? Először egyéni, majd frontális munka.

• A 2. feladat szerint a tanulók szabad asszociációval mindent leírnak, ami eszükbe jut a cím, a főszereplő és a Senki szigete kapcsolatáról. Ezután egymással eszmét cserélnek a leírtakról, ki-egészítik saját írásművüket.

• Ha lehet, különítsük el ezt a csoportot, hogy a frontális munka ne zavarja őket.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: előzetes elvárások megfogalmazása, tapasztalatok mozgósítása

Cé lc s opor t – d i f fe renc iá lá s: az 1. feladat azoknak, akik nem olvasták a regényt, a 2. feladat azoknak, akik olvasták

Munka fo rmák: egyéni, majd frontális, illetve egyéni és csoportos

Móds ze rek , e l j á rá s ok: 1. Jóslás két lépésben, 2. Írás saját magam számára

A s z i g E t m i N t u t ó P i A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r 117


108. oldal

8+12+10 PErC

T/3–5.

Ismerkedés a szigettel (a 4. választható)

1.Töltsdkiatáblázatot!

HELySZÍN + CÍM SZIGET + AZ ArANy EMBEr ÚJ INFOrMÁCIóK:

Mi szerinted a cím kapcsolata a helyszínnel?Miről szólhat az a regény, amely-nek ezt a címet adták?Milyennek gondolod a főszereplőjét?

2. ÍrássajátmagamnakÍrd le összefüggő szövegben a véleményedet, érzéseidet arról, ami a regény címéről, főszereplőjéről és a szigetről, valamint ezek kapcsolatáról eszedbe jut! 5 percig írj megszakítás nélkül, szabadon, ezután egyeztessétek a csoport tagjaival a szövegeket! Milyen hasonló és milyen eltérő gondolataitok vannak? rögzítsétek ezt is magatoknak!


• E lolvassuk közösen a regényrészleteket, vagy a tanár, vagy a diák szólítja a következő hangos olvasót. 3-4 mondatonként más olvas.

• Ezután mindenki elkészíti a saját kettéosztott naplóját, majd a csoport megbeszéli, ki mit talált érdekesnek a szövegrészletből, és hogy az előző feladatban megfogalmazott elvárásokat a részlet erősíti vagy nem.

Móds ze rek , e l j á rá s ok: tanári kalauz (4. feladat) segítségével dolgozzák föl a szöveget

Taná r i in s t rukc ió: Az 5. feladatot házi feladatnak célszerű adni, majd a 4. lépésben térjünk vissza rá!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: hangos, értő olvasás, lényegkiemelés, benyomások

fogalmivá tétele, asszociációs képesség


Munka fo rmák: egyéni, majd csoportos (4-6 fős heterogén csoportok)

Móds ze rek , e l j á rá s ok: hangos olvasás után kettéosztott napló, majd eszmecsere


3.részletekolvasásaaszigetről

a) Olvassátok el Jókai Mór: Az arany ember című regényének néhány részletét a szigetről.

A Szent Borbála, VI. fejezet

A Duna jobb ágának medrében volt sok ideig egy sziklatömeg, melynek alsó felén a lomhán kanyarodó ár zátonyt rakott le. Egy nagy téli áradás alkalmával aztán nekiment a jeges zaj az Osztrova-szigetnek, s annak egy csúcsát leszakította, magával ragadva földet, követ, derékfákat erdőszámra; akkor azzal a jéggel, sziklával, faderékkal vegyes özönvízi gomollyal megtorlott a szikla mögötti zátonyon. A gomoly ott maradt. És aztán félszázadig évről évre az új áradás új iszapréteget hordott föléje, új kavicstorlat-tal terjeszté ki körületét, az elkorhadt fatörzsek földéből ősnövényzet burjánzott elő gyors növéssel, minő az újvilági természet alkotása, s lett ott azon a helyen egy névtelen sziget. Mely senkié sem; melynek nincs földesura, sem királya, sem hatósága, sem papja, mely nem tartozik semmi országhoz, semmi vármegyéhez. A török–szerb határon sok ilyen paradicsomi hely van, melyet nem szánt, nem kaszál, nem legeltet senki. Egyedül a vadvirágnak és a vadállatnak hazája. S ki tudja, még kinek?

…Beljebb haladva, óriási füzek és jegenyék irtatlan erdején kell áthatolni, miket sok helyütt halomra

döntögetett a vihar, s ott tövises bozótot képez a szigetek gyümölcstermő folyondára, a földi szeder, a korhadó talajból magasra nőtt valeriana fűszerillatot vegyít a nyárfák gyógyszaga közé.

Egy mélyen fekvő lapályos térségen, hol nem tenyészik fa és bokor, tocsogó víz közül, melyet buja fű takar, kövér ernyős növények magaslanak föl; … mint egy különvált növényarisztokrácia, büsz-kélkednek a fekete zászpák (Veratrum), öles növények, tűzpiros virágokkal; a fű közt buján tenyész a nefelejcs s az orvosi nadálytő mézterhes piros virága. Nem csoda, ha a korhadt fűzfák odúiban annyi vadméh rajzik. S a virágok közt csodálatos zöld, barna, vörös gyümölcs alakú gumók emelkednek ki, miket nem is ismer minden ember...

…Timár megindult a rigófütty után.S amint keresztülvergődött a tüskés galagonya és vörösgyűrű bozóton, amik hegyes tőreikkel

összevissza szurkálták ruháin keresztül, egyszerre a bámulattól megigézve állt meg.Amit maga előtt látott, az a paradicsom volt.Egy rendezett kert, valami öt-hat holdra terjedő, nem sorba, de szabályos csoportokba ültetett

gyümölcsfákkal, amiknek ágait földig húzta édes terhük. Aranyló, pirosló gyümölccsel rakva alma- és körtefák; a szilvafák minden faja, mintha rózsa- és liliomcsokor volna a ragyogó gyümölcstől; a fűben a láb előtt terítve hever a lehullott fölösleg fölszedetlen. Közbe egész bozótot képez a málna, ribiszke és köszméte, s a terebély fák hézagait aranyszínű lecsüggő gyümölcságaival tölti be a cidoni alma, a birs.

Ösvény nincs a gyümölcsfa-labirintban; fűvel van a fák alja benőve egészen.Hanem ahol a fák közül kilátni, ott egy virágos kert hívogat a közelebb jövésre, az is csodálatos

mezei virágokból összegyűjtve, miket a szokott kertekben nem találni, a sötétkék csengettyűkék cso-portjai, a selyemtermő krepin fényes gubanctokja, pettyes turbánliliomok; az alkermes vérfürtei, a gyönyörű ophrisok pillangótermő virágaikkal, valami csudálatos úton kerti virággá nemesítve, tanús-kodnak emberi lény közellétéről. Elárulja azt végre maga a lakhely, amelyből a füst előjön.

…Itt asszonyok laknak.

A s z i g E t m i N t u t ó P i A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r 119

A Szent Borbála, VII. fejezet

– Ne nyúljon ön a tárcájához, uram; nálam nem fizetnek pénzzel. Mit csinálnék én itt ezen a szigeten a pénzzel? Legfölebb zsiványok törnének rám, s megölnének érte; így pedig minden ember tudja, hogy ezen a szigeten egy félkrajcár sincsen soha, azért nyugton alszunk itten. Nálunk cserevásár foly. Én adok gyümölcsöt, mézet, viaszkot, gyógyfüveket, s nekem hoznak érte búzát, sót, gúnyának való kelmét, edényt, vaseszközöket.

A Senki szigete, III. fejezet

Mintha kicserélték volna lelkét, mikor e sziget pázsitos útjára lépett! Méla nyugalom van itt, andalító egyedüllét.

A paradicsom gyümölcsfái most virágoznak, fehér és rózsaszín virágpiramidok, köztük virágbar-langok, földig hajló csipkerózsákból, s a fűszőnyeg pompás zöldje kihímezve ibolyakékkel, szironták arannyal; az arany napsugár kihívja a virág szerelmét, az illatot, attól terhes a lég; az ember minden lélegzetvételnél aranyat és szerelmet lehel be. A virágok erdejét mély zsongás zúgja át, s e titokszerű zsongásban, a virágok szemeiben Isten beszél, Isten néz…

Templom ez…

A Senki szigete, VI. fejezet

…Itt, e világtól különvált szigeten, ahol nem uralkodnak a társadalmi törvények, a vallásos fogal-mak, egyedül a természet igaz, meleg érzelmei, nem lakik-e igaz boldogság, melyet a balga világ száműzött?

…Körös-körül az ős paradicsom; gyümölcstermő fák, virágzó föld, szelíd állatok, körülzárva hullám-

kerítéssel, és abban – Ádám és Éva.

Noémi, I. fejezet

Timár meggyőződött róla, hogy olyan helyre jutott, mely körül századoknak kell lejárni új eszméket ültető munkáikkal, amíg annak és a rajta lakóknak története bele lesz vonva abba a nagy káoszba, aminek világ a neve.

b) Készíts kettéosztott naplót az olvasott részletekről!

c) Véleményeteket beszéljétek meg a többiekkel!

4.Oldjátokmegafeladatokat,válaszoljatokakérdésekre!

a) Az első idézett részlet második mondatában mire vonatkozik a „megtorlott” szó, azaz mi torlott meg (föltorlódott, fölgyülemlett)?

b) Hogyan mondanád ma: terjeszté, körületét, tenyész, terebély?

c) Mennyi idő alatt keletkezett a sziget?

d) Hol található ez a sziget?

e) Mi a sziget neve?

1 2 0 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m

f) Hogy hívják a szigetre érkező szereplőt?

g) Gyűjts olyan szavakat a szövegből, amelyek kellemes hangulatot keltenek, szép látványt festenek le!

h) Mi minden jut eszébe a szemlélődőnek a szigetről? Mihez hasonlít ez a hely?

i) Próbáld megmagyarázni a képzettársításban rejlő többletjelentést!

j) Még milyen szavakat tudnál ezekhez a vallásos képzetekhez kapcsolni a szövegből?

5.részletekaregényből:akülvilágbemutatása,Timárjellemzése,problémája,kettősélete

a) Olvasd el a következő részleteket is a regényből!

Timéa, IV. fejezet

Abban az időben, talán most már nem, az volt az államgazdászati főelv, hogy „stehlen und stehlen lassen”. Lopni és lopni hagyni. Nyugodalmas, békeszerető irányelv.

…Ez az egy év óta felcseperedett Timár minden kereskedőt letipor. Nincs mód mellette megállhatni

a piacon. Annyi a pénze, mint a polyva, s úgy vesztegeti az áruját, mintha lopta volna.…És akármihez kezd, az mind arannyá válik a kezében. Új meg új vállalatok indulnak meg általa,

amiket más ember is kitalálhatott volna; amik ott feküdtek a tenyerén minden embernek, csak a markát kellett volna összeszorítania; de csak akkor vették észre, mikor már ez az ember felmarkolta előlük. És sohasem nyugszik, mindig kocsin ül, utazik, jön-megy...

…A város szegényei számára kórházat alapított, a protestáns tanodában ösztöndíjakat tűzött ki, még az áldozókehely is arannyá vált a kezében; a régi ezüst helyett aranyat csináltatott az egyháznak. Kapuja mindig nyitva volt a szegénynek. … S nagy híre járt, hogy amely hajóslegénye a vízbe fulladt, annak az árváit ő nevelteti fel, s özvegyének évdíjt fizet. Arany ember! arany ember!

Csak egy hang odabenn mondta mindig: „Ez nem igaz! Ez mind nem igaz!”

Timéa, VI. fejezet

Azt mondták róla, hogy „arany ember”! Amihez hozzányúl, az arannyá válik! amit ő megkezd, az aranybánya. ...

Fő tudomány az, hogy „előbb” megtudja az aranybányász, mint üzlettársai, hogy a magas kor-mány minő nagy vállalathoz szándékozik hozzákezdeni. Ebben a tudományban volt Timár tökéletes.

Ha Timár valami vállalkozáshoz kezdett, mint a raj, tódult utána az üzérek serege, azt tudta min-denki, hogy ott arany van, csak fel kell venni.

De nemcsak ezért hívták Timárt arany embernek, hanem még másért is. Azért, hogy sohasem csalt, nem csempészett.

A Senki szigete, I. fejezet

Mert attól a naptól kezdve, amidőn Timár az elsüllyedt hajóban megtalálta Ali Csorbadzsi kincseit, odavolt lelkének nyugalma; minden fényes siker után, mely vállalatait kísérte, felemelte szavát a belső vádló: ez mind nem a tied! Ez egy árva leánynak a vagyona volt, amit te bitorolsz. Szerencsés ember vagy? Nem igaz! Szegények jóltevője vagy? Nem igaz! Arany ember vagy? Nem igaz! – Tolvaj vagy!

A s z i g E t m i N t u t ó P i A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r 1 2 1


113. oldal

15 PErC

T/6.

A probléma megértése

A Senki szigete, VI. fejezet

…Vagyonát vettem el? Nem igaz. Megmentettem azt számára. Ha gyámjának átadom akkor, midőn megtaláltam, most az is mind veszve van, s ő mehet koldulni. Most pedig minden az övé, ami az övé volt. Hisz magamnak nem tartottam meg egyebet, mint a ruhát, mely testemet fedi. Hát mért volnék én tolvaj?!

A Senki szigete, VII. fejezet

Boldog volt itthon, és szerette volna tudni, mi történik otthon. Két helyen élt a lelke, kétfelé volt szakítva: ott vagyona, becsülete, világi állása, itt szerelme tartóz-

tatta le.

Noémi, IV. fejezet

Minél tovább haladt e kettős életben, annál jobban érezte e kettős kötelesség ellenmondásokkal ter-hes zűrzavarát. Egyszerre két nemes, önfeláldozó lélek sorsáért tette magát felelőssé. Szerencsétlenné tette mind a kettőt, s önmagát a legszerencsétlenebbé a kettő között. Hová meneküljön?

Noémi, V. fejezet

Mindenkit meg tudott csalni, csak egyet nem: saját magát. A mosolytól ragyogó arc belül oly szomorú volt mindig. ő tudta jól, hogy mi az ő neve! És szeretett volna az lenni, aminek látszik. És ez lehetetlenség volt. A végtelen gazdagság… az általános tisztelet… a boldogító szerelem… bárcsak egy volna ezek

közül megérdemlett, igaz keresmény! Lelkületének alapja, életlevegője volt az őszinteség, becsüle-tesség, emberszeretet, szigor, önfeláldozás; rendkívüli, szokatlan nagyságú kísértetek azzal merőben ellenkező áramlatba ragadták; s most itt áll előtte egy ember, akit mindenki szeret, becsül, tisztel, csak ő egyedül gyűlöli, vádolja magát.

b) Próbáld megfogalmazni a regény fő problémáját! Ötleteidet írd le néhány mondatban!


• Egy vagy több tanuló ismertetheti a cselekményt vázlatosan. Térjen ki arra, ami a modul legfon-tosabb problémája: a sziget utópikus világ a társadalmi valósággal szemben, ahol a hős megtalálja a boldogságot, ahová elmenekülhet. Ha itt nem, a következő lépésben úgyis kiderül.

• A tanulók minden őket érdeklő kérdést föltehetnek diáktársuknak. • Előfordulhat, hogy nincs diák előadó, akkor természetesen a tanár vállalja a szerepet.• Az ismertetést felválthatja vagy kiegészítheti a regényből készült film részleteinek megtekintése.

1 2 2 s z ö v E g é r t é s - s z ö v E g A l K O t á s • 8 . é v F O l y A m


113. oldal

20 PErC

T/7.

A sziget tökéletes világa szemben a valósággal

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: saját ízlés, vélemény artikulálása egyik oldalról, figye-lemfejlesztés, hallás utáni jegyzetelés a másik oldalról

Cé l c s opor t – d i f fe renc iá lá s: ismertetést tartók és ismertetést hallgatók

Munka fo rmák: tanulói kiselőadás(ok) – frontális

Móds ze rek , e l j á rá s ok: könyvismertetés

6. Hallgasdmegfigyelmesenaregénycselekményénekismertetését!Jegyezd a füzetedbe, amit fontosnak tartasz. Ha valamit nem értettél meg vagy többet szeretnél tudni róla, tegyél föl kérdéseket az ismertetőnek!


• A tanár segítő kérdéseket is föltehet, pl.: Mi Timár életproblémájának lényege? Miért lehetetlen összeegyeztetni a társadalmi rangot, elismertséget és gazdagságot a személyes boldogsággal? Ez a főszereplő magánproblémája vagy az író véleménye általában a világról? Miért éppen egy sziget a boldogság helyszíne? Miben tér el a sziget ilyen felfogása az eddig tárgyaltaktól?

• A könyvismertetőn is múlik, hogy a tanulók maguktól is meg tudják-e fogalmazni a fő problémát, ebben az esetben a tanár akár kérdések nélkül is tudja irányítani a megbeszélést.

• A d) és e) a fejezet lezárásának is része.

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: részinformációkból teljes narratíva létrehozása



Móds ze rek , e l j á rá s ok: részből az egészre, eszmecserével egybekötve

7. Szigetésvalóságviszonya

a) Vitassátok meg a regénybeli „külvilág” és a regénybeli sziget tulajdonságait!

b) Milyen az egymáshoz való viszonyuk?

c) Milyen többletjelentései vannak ebben a regényben a szigetnek?

d) Az eddig megismert szigetek közül melyikhez áll közelebb, melyiktől távolabb a Senki szigete?

e) Elevenítsétek föl, amit az utópiáról tanultatok, illetve amit erről Gonzalo mond A viharban. Meny-nyiben tekinthető utópiának a Senki szigete?

A s z i g E t m i N t u t ó P i A – j ó K A i m ó r : A z A r A n y e m b e r 1 2 3


113. oldal

10 PErC

T/8.

Kettős befejezés

Tanár i in s t rukc ió

• Mind a modult, mind a fejezetet ezzel zárjuk, tehát mindkettőre reflektálniuk kell a tanulóknak. Lehet több kérdése és észrevétele, megjegyzése is.

• A következő órán a tanár reagáljon a kártyán olvasottakra!

K ieme l t ké s z s égek , kép e s s égek: a tanulási tevékenységről való tudás (metakogníció)



Móds ze rek , e l j á rá s ok: kettős kilépőkártya

E s zközök: A/5-ös lapok

8. Kilépőkártyák

a) Írj kilépőkártyát a Senki szigetéről tanultakkal kapcsolatban!

Milyen számodra fontos gondolattal találkoztál? Milyen kérdésed van ezzel kapcsolatban? Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?

b) Kilépőkártya a fejezetben tanultakkal kapcsolatban.

Egy hosszú, több művet tartalmazó fejezet végére értél. A sziget mint helyszín kötötte össze az olva-sott regényeket, regényrészletet, drámát. Gondolj az egyes művekre és az őket összekötő, illetve az őket egymástól eltávolító jelenségekre is, amikor válaszolsz az alábbi kérdésekre.(1) Milyen számodra fontos gondolattal, gondolatokkal találkoztál?(2) Melyik mű, műrészlet a legemlékezetesebb számodra? Miért? (3) Ha maradt megválaszolatlan kérdésed, mi az? (4) Milyen személyes észrevételed, megjegyzésed van?(5) A fejezet legelején készítettél egy listát vagy pókhálóábrát a sziget szó köré. Csináld most meg

újra! Mi változott? Miért?

FElAdATlAPA8.éVFOlyAM2.FEJEzETéHEz

A SZIGET MINT KÍSÉrLETI LABOrATórIUM

1.A) Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? Írj melléjük ennek megfelelően I vagy H betűt! (6 pont)

a) Az Utópia azt jelenti: Seholország, műfajként egy az eszményitől távol álló, félelmetes állam, társadalom leírása.

b) Az elbeszélő szereplőivel való azonosulásával, a helyszínek leírásával, egyéb megjegyzésekkel befolyásolja, milyen képe alakul ki az olvasónak a mű világáról.

c) A kalandregényekben a jellemek rendkívül kidolgozottak, árnyaltak.

d) A példázat olyan történet, amelynek általában nincs sok értelmezési lehetősége, és mindig tanul-ságot sugall.

e) Jókai regényében a Senki szigete a külvilággal, a társadalmi normákkal szemben a természetes-ség, a magánéleti boldogság színtere – az Édenkerthez hasonlít.

f) A Legyek Ura egy istenség, akit a szigetlakók tisztelnek.

B) Válaszd ki az egyik állítást, és 3 érvvel indokold, hogy miért tartod igaznak vagy hamisnak! (3 pont)

2.Magyarázdmegsajátszavaiddalazalábbifogalmakat!legalább1-1példával istá-maszdalámagyarázatodat!(15pont)

a) motívum:

b) motívumfeltöltéses szerkezet:

c) jelkép:

d) modell:

e) előreutalás:

3.a feladatbanA Legyek Ura című regényhez tartozó,ottelőforduló fogalmakatkellcsoportosítanod.kétkülönbözőszempontbólvégezdelacsoportosítást,acsopor-tokatnevezdisel!Mindenfogalomszerepeljenmindkétszempontvalamelyikcso-portjában!(12pont)

Fogalmak: tűz, kagyló, gyűlés, szemüveg, malac, vezér, főnök, arc, játék, áldozat, maszk, kunyhók, szórakozás, állat, kődobálás, karó, fény, szörny, betegség, tánc

1. szempont: 2. szempont:Egyik csoport – neve: Egyik csoport – neve:Fogalmak: Fogalmak:

Másik csoport – neve: Másik csoport – neve:Fogalmak: Fogalmak:

4.Írjrövid,legalábbnégykülönbözőállításttartalmazófogalmazástakéttémavala-melyikéről!(10pont)

a) A sziget és a műalkotás között párhuzam figyelhető meg. Mindkettő „határolt végtelenség”. Fejtsd ki, mire épül ez a párhuzam, véleményed szerint mit jelent az idézőjeles szókapcsolat a sziget esetében. (Arra is kitérhetsz, mit jelent a műalkotás esetében!) Érvelj a megismert művekből vett példákkal!

b) A sziget nemegyszer modellje, kicsinyített mása is a „nagy” társadalomnak. Fejtsd ki, mit jelent ez az állítás! Érvelj a megismert művekből vett példákkal!

5.olvasdelakövetkezőrészletetrobertMerleA sziget címűregényéből!Válaszoljakérdésekre!

a) Hogyan jelenik meg a fejezetben megismert civilizáció – vadság motívumpár ebben a részlet-ben?

b) Nevezz meg 2 különbséget a megismert művekhez képest!

c) Mit jósolsz az alábbi (rövidített) részlet alapján: nagy valószínűséggel milyen embercsoportok között alakul ki konfliktus és mi lesz a lényege? Véleményedet a szövegrészlet segítségével tá-maszd alá!

Mason leült egy gyékényszőnyegre. A tahitiak komolyan hallgattak. Mason szinte megijedt ettől a tartózkodó fogadtatástól, köhécselt, elpirult, pislogott, s végül senkire sem nézve, angolul elmondta, milyen helyzetbe került a Blossom, és mit szeretne kérni Otutól. Otu, a törzsfőnök figyelmesen hall-gatta, közben bólogatott, még akkor is bólogatott, mikor Purcell lefordította Mason szavait, s ud-variasan mosolygott, mintha a világ legtermészetesebb dolga volna, hogy egy angol hajó második tisztje megöli a kapitányt. Otu felállt, hatalmas alakja betöltötte a kunyhót. Szabályos szónoklatot mondott. A Blossom történetére még csak célzást sem tett. Kizárólag Mason kéréseivel foglalkozott. Igen, hajlandó a nagy csónak főnökének annyi élelmiszert adni, amennyi hosszabb tengeri útra szük-séges. [Itt az élelmiszerek részletes felsorolása következik.] Amikor Purcell befejezte a fordítást, Otu hirtelen felkiáltott, felugrott, az ajtóhoz rohant, s odakiabált neki:

– Tabu! Adamo! Tabu! Ott lenn a parton! Adamo! Mondd meg a főnöködnek, hogy ez tabu Ta-hitiban! [tabu = tiltott dolog]

– Mi az, miért ordít? – Mason összeráncolta a szemöldökét.– A puska, kapitány úr. MacLeod puskával járkál a parton, nyilván vadászni akar.– Mondja meg neki, hogy vigye vissza a puskáját a hajóra. Nem akarom, hogy kellemetlenségeink

legyenek ezekkel a feketékkel.Purcell leszaladt a lagúna partján:– MacLeod! A kapitány parancsa: vigye vissza a hajóra ezt a puskát. A puska tabu Tahitiban.– Csak egy vadmalacot szerettem volna lőni.– Vadmalacot? Csak kérnie kell valamelyik tahititól, rögtön ad magának.– Azt úgyis tudom, ismerem én ezeket! Ezek a hülyék odaadnának mindent, amijük csak van.

Nincs ezeknek egy szikrányi eszük se.– Minek is takarékoskodnának, ha mindenben dúskálkodnak?– De hátha nem megy nekik mindig ilyen jól – felelte MacLeod bizalmatlanul. – No meg kedvem

szottyant lelőni egy vadmalacot, nem ajándékba kérni ezektől az átkozott, pucér hülyéktől. Adni! Adni! Tisztára vademberek! Én meg éppen hogy nem szeretem, ha adnak nekem valamit. MacLeod soha nem marad senkinek adósa semmiért! … Csak volnék én a kapitány, tudom, egykettőre ráncba szedném ezeket a feketéket!

a)

b)

c)

JAVÍTóKUlCSéSérTéKEléSISzEMPONTOKASziget Mint KíSérLeti LAborAtóriUM felAdAtlAphoz

A teljes feladatlap elvégzésére legfeljebb 90, legalább 60 perc álljon rendelkezésre. 45 perces szá-monkérés esetén a 4. vagy az 5. feladat maradjon el.

1.A) a) H, b) I, c) H, d) I, e) I, f) H – 1-1 pontB) Érvenként 1-1 pont

2.

a) Visszatérő elem, kép, szó egy művön belül, azonosítható szövegrészek egy művön belül, a vissza-téréskor többletjelentést kap; pl. A Legyek Urában a kagyló, tűz stb.

b) Más szavakkal ismétlő-feltáró szerkezet – többször megtörténik majdnem ugyanaz, de a későbbi ese mény a korábbit mélyíti, annak mélyebb rétegeit, következményeit tárja föl, az eseményeknek többletjelentésük, jelképes jelentésük is van; pl. roger kődobálása, majd sziklagördítései.

c) Valami önmagánál többet jelent, pl. a kagyló nem pusztán egy tengeri állat (meszes héja), hanem 1. a gyűlést összehívó eszköz, 2. a megszólalások rendjét, azaz a gyűlések rendjét biztosító esz-köz, 3. az előző kettő miatt válik a civilizáció jelképévé a regényben.

d) A valóság egy darabjának vagy egy folyamatának egyszerűsített, csak bizonyos szempontokból leké pezett, „kicsinyített” mása, mely alkalmas arra, hogy rajta vizsgáljuk a dolgot, és ne magán a dolgon. Helyettesítő eszköz a megismerés folyamatában; pl. a sziget társadalma modellje a „nagy” társadalomnak.

e) Előreutalásnak vagy sejtetésnek nevezzük az elbeszélő és a drámai művekben az olyan részleteket, amelyek az olvasóban várakozást ébresztenek egy később bekövetkező esemény vagy később körvonalazódó jellemvonás iránt; pl. A Legyek Ura tájleíró részei sejtetik a fenyegetettséget, a bekövetkező elvadulást.

Magyarázat: 2-2 pont, adekvát példa: 1-1 pont.

3.lehetségescsoportosításiszempontok

Motívum pl. tűz, kődobálás stb. – nem motívum valami, pl. főnök elnevezés.Az elvaduláshoz, barbársághoz tartozó fogalmak, pl. maszk, tánc stb. – a civilizációhoz tartozó fogal-mak, pl. gyűlés, arc, kunyhók stb.Jackhez kapcsolódó fogalmak pl. szórakozás, főnök stb. – ralphhoz kapcsolódó fogalmak, pl. vezér, fény stb.Két szempontrendszer megtalálása: 6-6 pont, ezen belül a csoportok neve: 1-1 pont, felsorolt fogal-mak: 2-2 pont.

4.a) Lehetséges tartalmi elemek: a sziget kicsi, zárt világ, határai pontosan tudhatók, körben ugyanaz határolja, felderíthető; az újonnan érkezőnek titkokat, izgalmakat rejt, bármi megtörténhet, a vég-telen lehetőségek színtere. (A műalkotás is végtelen olvasatot „tartalmaz”.)b) Lehetséges tartalmi elemek: a sziget zárt világában talán jobban láthatók, tanulmányozhatók azok a folyamatok, értékrendek, amelyek a nagyvilág kavargásában, bonyolultságában áttekinthetetle-

nek maradnak. Az irodalom némelyik szigete olyan, mint egy nagyítólencse vagy egy kísérleti labo-ratórium: a folya matok, jelenségek, a vizsgált anyag tulajdonságai felnagyítva, tisztábban, a zavaró mellékkörülményektől mentesen válnak láthatóvá. A sziget az emberrel folytatott kísérletek labo-ratóriumává válhat: a megszokott körülmények közül kiszakítva, a szigeten magára hagyva vagy sors-társaival összezárva az ember alapvető tulajdonságai jobban kiütközhetnek, felerősödhetnek. A civi-lizációtól, az otthoni szokásrendtől távol felszínre törhet az eredendő emberi természet – feltéve, hogy van ilyen –, vagy éppen ellenkezőleg: a szigetre vetődőket kibocsátó, felnevelő társadalom szokásai, normái kerülnek erősebb és új megvilágításba.

Állítások: 4 pont; nyelvi szempontból igényes szövegalkotás: 4 pont; logikai felépítés: 2 pont

5.

a) Elvárható, hogy felismerje a tanuló, hogy a civilizált emberek viselkednek vadak módjára (gyilkosságról van szó, és puskát akar használni, nem tud ajándékot elfogadni), de ők ítélnek úgy a bennszülöttekről, hogy vademberek, ugyanakkor a bennszülöttek humánusan gondolkodnak, segítőkészek – azaz éppen fordított az alaphelyzet, mint A vihar és A Legyek Ura alaphelyzete.

Ha a fordított helyzetet a tanuló nem veszi észre, akkor nem adható maximális (5) pont.b) Nem lakatlan a sziget, két kultúra találkozása és konfliktusa mutatkozik meg, fordítva jelenik meg

a civilizáció – barbárság motívumpár stb. (2-2 pont)c) A fehérek a saját normáikat akarják a szigeten érvényesíteni, erővel, erőszakkal le akarják igázni

a feketéket; a fehérek értékrendje sem egységes, tehát közöttük is lesz konfliktus stb. Ha nem használja a szövegrészlet adekvát részeit a tanuló, akkor nem adható teljes pontszám.

FElAdATBANK A Sziget Mint KíSérLeti LAborAtóriUM fejezethez

1.egyháziolvasmányfeldolgozása–stevenson:A kincses sziget

TANÁrI KALAUZ

(1) Hányadikfejezetbenérkeznekmegaszereplőkacímbenemlítettszigetre?Addigmilyenkétfontosabbéskétcsakrövidebbenemlítetthelyszínenzajlanakazesemények?

(2) MittudunkmegelőszöraJimékfogadójábanmegszállófélelmetesférfiúról?Milyen–eleintemegválaszolatlan–kérdésekmerülnekfelazolvasóbanvelekapcsolatban?Milyenlépések-benmilyeninformációkbirtokábajutunkazután?

(3) Milyentovábbisejtetésekkel,előreutalásokkaltalálkozunkmégahajóelindulásaelőttirészek- ben? Például a fogadós long John Silver környezetében, viselkedésébenmiminden utalvisszaafogadórejtélyesvendégére,ezáltalelőreisakésőbbitörténésekre?(Nefeledkezzmegapapagájrólésadalrólsem!)

(4) Kiazeseményekelbeszélőjearegénykülönbözőpontjain?Holkettőződikmegazelbeszélő,ésmiafunkciója,hatásaazelbeszélőkváltogatásának?

(5) Hogyanfüggösszeazelbeszélőinézőpontésbeszédhelyzetasejtetésekkeléskésleltetések-kel,illetveezeknagyobbhatásosságával,hitelességével?

(6) A„jó”felnőtteket,livesydoktort,TrelawneyuratésSmollettkapitánytmilyenvonások,mi-lyenemberigyengeségekegyénítik?

(7) Jimetkamaszosmeggondolatlanságaésvakmerőségevezetibajbaésszerencséhezegyaránt.Milyenmeggondolatlanlépésekettesz,éskockázatoslépéseimilyenszerencsésfordulatok-hozvezetnek?

(8) Melyikkalóztmilyenvonásateszimegkülönböztethetővé,emlékezetessé? A kalózok ábrázolásamiben különbözik Verne kalózábrázolásától?Honnan,milyen hely-

zetekbenláthatjukezeketakalózokat?(BenGunnrólsefeledkezzmeg!)

(9) MivelemelkedikkilongJohnatársaiközül?Milyenfordulatokjellemzikmagatartását?Mi-lyenjövőtképzelszelteazőszámára,smilyetőmaga,illetveazelbeszélő?

Poszler György így jellemzi a regényt:

„A történet primitíven egyszerű. Az egykori legendás kalózkapitány aranyát keresik a mesés szigeten a közös hajón érkező gátlástalan martalócok és tisztalelkű kincskeresők. Persze az előbbiek veszítenek, és nem kapják meg a kincset. Az utóbbiak győznek, és megkapják a kincset. Eddig a happy endre épített, tanulságokkal is járó, tényleg izgalmas, ifjúsági regény. Csakhogy, ami igazán izgalmas, ezen túl van. Nem csak a menekülés-kalandkeresés korhangulatot-életérzést jelző gesztusában, hanem az ezen túl kivívott világirodalmi rangban. Mert szigete mitikus ország, éles pszichológiai határokkal. A határt a pénz rontó hatalma húzza, és az atmoszférát is az sűríti. Aki belép, megváltozik. Elszabadul benne a pokol. Nem más lesz belőle, csak elhatalmasodnak a legrosszabb lehetőségei. A kincs terem-

tette mágneses tér zsugorítja a jót, növeli a rosszat. Vad harc tör ki, farkaserkölccsel, dzsungeltörvé-nyekkel. Átrendeződnek az emberi viszonyok, és a félelem és a kegyetlenség diktál, a félelem szülte kegyetlenség. Mint Golding lidérces szigetén, A legyek urában.”

(10)Olvasdel,hogyanviselkednekamatrózok,amikoraszigetközelébeérnek!Miértbízzaakapi-tányapartraszállóexpedícióvezetésétlongJohnSilverre?Mindezalátámasztja-ePoszlerGyörgy idézettvéleményét?

(11)Hozzpéldátazemberiviszonyokátrendeződéséreésa„félelemszültekegyetlenségre”!

(12)Mindenbenegyetértesz-eazidézettvéleménnyel?Amennyibenésaholnem,hozzellenérveketésellenpéldákat!

Írathatunk válaszokat a kérdésekre vagy összefüggő fogalmazást is, amelynek megalkotásához segítenek a kérdések, szempontok.

2.projektfeladat:készítsünkszociometriát!

A téma iránt érdeklődők kis csoportot alkotnak. Bármelyik mű világába beleképzelik magukat, és az egyes szereplők nézőpontjából válaszolnak egyenként a szociometria kérdéseire. A cselekmény több pontján is elvégezhetik a „felmérést”. Előtte a meglévő kérdésekből és saját kérdéseikből megalkotják a kérdőívet. A feldolgozásban segítségül lehet hívni az iskolai szociálpedagógust. A szimpátia- és ellenszenvkér-désekre adott nevek jelzik, ki kivel milyen kapcsolatban érzi magát. (A csoport a saját osztályának is készíthet hasonlót.)

KÉrDÉSEK

(1) Kialegjobbbarátodacsoportban?(2) Kilennealegalkalmasabb,hogyatanárt/nevelőt/felnőttethelyettesítseacsoportban?(3) Kilennealegalkalmasabbklubestszervezésére?(4) Kitvagykiketválasztanáltagnakafegyelmibizottságba?(5) Kikkeltartanádkésőbbisakapcsolatot?(6) Kikkelnemszeretnéltöbbettalálkozni?(7) Kialegjobbsportoló?(8) Kinekvanalegjobbhumora?(9) Kirebíznádapróbbügyeidelintézését?(10) Kirenembíznádezeket?(11) Habajbanlennél,kireszámíthatnálaleginkább?(12) Kireszámíthatnállegkevésbé?(13) Kialegműveltebb?(14) Kiaz,akivalamilyengyakorlatimunkábanügyes?(15) Kirendelkezikkiemelkedőtehetséggelvalamilyenterületen?(16) Kinekvanleginkábbszükségetámaszra?(17) Kiveltöltenélszívesenegyhétvégét?(18) Kitszeretszlegkevésbé?(19) Kivelosztanádmegatitkodat?

(20) Kiaz,akineksemmiesetresemmondanádel?(21) Kinekvan/lennealeginkábbsikereamásiknemnél?(22) Kifogkönnyenérvényesülniazéletben?(23) Kifognehezenérvényesülni?Miért?

3.könyvismertetés

A fejezetben ajánlott bármelyik műről készíthető: Stevenson: A kincses sziget; Verne: A rejtelmes sziget; Defoe: Robinson crusoe; Merle: A sziget; More: Utópia; Campanella: Napváros/Napállam; bármelyik negatív utópia természetesen a korosztálynak megfelelően. Hagyjunk időt rá, hogy önálló olvasmányaikat ismertessék a tanulók, ez fontos az olvasóvá nevelés szempontjából.

4.egymegvalósultutópikustársadalombemutatása:oneida–egyXiX.századiameri-kaikommunatörténete(kiselőadás)

Ajánlott irodalom: Klaniczay Gábor: Ellenkultúra a hetvenes–nyolcvanas években (Noran Kiadó Kft., 2004)

5.alegyekuracíműregényésalegyekuracíműfilmösszehasonlítása

Sajnos Peter Brook filmjét nem lehet megszerezni, ezért csak az 1985-ös film áll rendelkezésre, amely sok vonásában eltér a regénytől.

FELADATOK A FILMrőL

(1) Miértvanaszigetenegybetegfelnőttis?(2) Miértvannakafiúkegyenruhában?(3) MiderülkiJackkorábbiéletéről?EnnekmiaszerepeJackmegítélésében?(4) MiértszelídítSimonkaméleont?Miértismerjükmegazálmait?(5) AzikrekmaguktólcsatlakoznakJackhez.Miért?(6) Milyenjelképesmotívumokattaláltálafilmben,amelyekaregénybennemszerepelnek?(7) Miértnemaszemüvegért,hanemakésértjönnekéjjelJackék?Vanennekvalamitöbb-

letjelentése?(8) Miértnincsavégénpárbeszéd?(9) Temilyenjeleneteketésszereplőketképzelszmáshogyan?(10) Írjdicsérővagyelmarasztalókritikátafilmről!(11) Készítsfilmet/klipetaregényegyrészleténekalapján!

6.Feladatokalegyekurávalkapcsolatban,illetveszigetjátékok

(1)Válasszátokkiaregénynekazokatapárbeszédeitésjeleneteit,amelyekegyszínpadielőadásgerincétképezhetik.(Keressétekkipéldáulagyűléseklegfontosabbvitáitvagyatáncésavadászatszínpadonjólelőadhatójeleneteit!)

(2)Húzdmegaregényt:képzeletbenvagyceruzávalhúzdkiazokatabekezdéseket,hosszabbrészleteket,amelyekjellegük–pl.leírás–vagyterjedelmükmiattnemférnekbeleA Legyek Urábólkészülőszínpadijátékszövegkönyvébe.

(3)Ha van hozzá kedved és érzéked, tervezdmegA Legyek Ura jelmezeit (pl. a vadászokruháját)!

(4)Osztálytársaiddalosszátokkiaszerepeketés– tanárisegítséggel–állítsátokszínpadraaregényt!

(5)Mitörténtvolnaaszigeten,haarepülőszerencsétlenségáldozatailányok?Véleményedetindo-koldis!

6. Mennyibenalakultvolnamásképpacselekmény,haaszigetenlányokisvannak?

7. Osztálytársaidismeretébenkészítsjavaslatotarra,hogyhasonlókörülményekközöttkiho-gyanvegyekirészétaszigetenadódótevékenységekből!Kiremilyenfeladatotbíznál?

8. Elképzelhetőnektartod-e,hogyaregénybenmegismerthezhasonlókonfliktusokalakulnánakkiközöttetek?Ekonfliktusokoldásában,békésmederbeterelésébenszerintedki(kik)játsza-nákközületekameghatározószerepet?

7.azaranyember

(1) Írj átképzeléses fogalmazást! Pl. Timéa naplója; Noémi álma; Athalie vallomása...(2) Készíts túlvilági interjút Terézával, amelyből kiderül, mit tudott vagy sejtett Timár kilétéről!(3) Írj visszaemlékezést a sziget eseményeiről Almira nézőpontjából!(4) Fejtsd ki érvelő szövegben, miért lehetetlen – vagy miért lehetséges – megvalósítani a világban a Senki szigetének utópikus világát!

Documents

Tanári útmutatórások/8... · Tanári instrukciók: Erre a problémára visszatérünk a 2. modulban, akkor alaposabban meg-beszéljük. Ezt jelezzük a gyerekeknek is. Kiemelt