1

TANÁRI KOMPLEX SZIGORLAT A PPKE VJTK tanárképzése keresztény alapokon, a pedagógia, pszichológia, bölcsészettudományok és társadalomtudományok korszerű elméleteit és eredményeit figyelembe véve kívánja felkészíteni a pedagógusjelölteket az oktató-nevelő tevékenység gyakorlására. Tanárképzési filozófiánk középpontjában a gyermek és a tanár, a nevelés két főszereplője áll. Meggyőződésünk, hogy köznevelés minősége, a köznevelési rendszer eredményessége a gyermek és a tanár személyes jól-lététől, személyiségének kiteljesedésétől, együttműködésen alapuló kölcsönös segítségnyújtásától, támogatásától függ. A képzés során elsajátított ismeretek, kialakított képességek és attitűdök a gyermek személyiségfejlődésének a támogatását, a gyermek és a tanár közötti együttműködés megteremtését célozzák, miközben hozzájárulnak a tanárjelöltek személyes és szakmai identitásának alakulásához is. A szigorlat célja: Az egyciklusú képzésben résztvevő tanár szakos hallgatók átfogó ismeretrendszereinek ellenőrzése a 6. félév végén. A tételek az előtanulmányi feltételekben jelzett tantárgyak ismeretanyagára támaszkodva, a tanárképzés közös követelményeivel összehangolt, több tudományterületet érintő komplex témakörök formájában vannak megfogalmazva. A szigorlat további fontos célja annak megítélése, hogy a hallgató küldhető-e az iskolai gyakorlatokra, s hogy gyermekek felelősséggel bízhatók-e a gondjaira. Előtanulmányi feltételek: BBNTP00100 Bevezetés a pedagógiába; BMNTP00100M Pedagógiatörténet; BMNTP00200M Neveléselmélet; BMNTP00300M A nevelés gyakorlati feladatai; BMNTP00500M Oktatáselmélet; BONTP00100 Pedagógiai kommunikációs gyakorlatok; BBNTS00100 A pszichológia alapjai; BMNTS00100M Személyiségpszichológia; BMNTS00200M Fejlődéspszichológia; BONTS00200 Szociálpszichológia; BBNPS13700 Bevezetés a neveléspszichológiába. Alapvető követelmények: A szigorlat alapvetően elméleti jellegű, a gyakorlati készségeket csak a szemináriumi tapasztalatok szintjén kérjük számon. A hallgatótól viszont elvárt az eddig abszolvált pedagógiai és pszichológiai tárgyak tudásanyagának összefoglaló szintetikus látásmódja és a tanultak komplex, az alkalmazás lehetőségeire is kitekintő kezelése. Felkészülés a szigorlatra: A hallgató a 12 témakör mentén rendezi össze eddigi szakmai tudását. Áttekinti, hogy az egyes tételekben milyen tanári kompetenciák kialakításáról és fejlettségéről kell számot adnia, s hogy ezek meglétének igazolására milyen eddig tanult tananyagokra és szemináriumi tapasztalatokra támaszkodhat. A szigorlat kiváló alkalmat ad a hallgatónak arra, hogy a valamely okból elmaradt tananyagrészeket pótolja, vagyis az ismerethálójában keletkezett esetleges hiányokat kiküszöbölje. A komplex szigorlat azonban nem csak az eddig tanult szakmai ismeretekből történő összegző vizsga. A számonkérés sokkal fontosabb szempontja annak a megítélése, hogy a hallgató a különböző irányú tanulmányait miképpen tudja egymással ötvözni, miképpen fedezi fel az egyes tárgyak szakmai összefüggéseit, s hogy miképpen tudja mindezeket a szigorlati tétel kifejtése közben alkotó módon felhasználni. A szigorlat kapcsán tehát nem feltétlenül tételes számonkérésre kell a hallgatónak felkészülnie, hanem inkább inspiráló szakmai beszélgetésre, ahol be kell bizonyítania pedagógiai szakmai tudását, a tudásának alkalmazását, érettségét és rátermettségét. A tételek végén található kiegészítő irodalom nagymértékben segíti ezt a szintetizáló hallgatói munkát. A szigorlat menete: A komplex szigorlatot háromtagú bizottság előtt kell letenni. A bizottság elnökét és egyik tagját a Tanárképző Tanszék, a másik tagját a Pszichológia Intézet delegálja. A szigorlat tételhúzással kezdődik,

2

minden tétel két témacsoporttal rendelkezik (A és B), melyből a hallgató vagy az A vagy a B változatot kapja kidolgozásra és kifejtésre. A hallgató hivatalos papírra vázlatot készít (15 perc), majd a tétel önálló, szakszerű bemutatása után válaszol a bizottság tagjai által feltett kérdésekre (15 perc). A szigorlat eredményét a bizottság közös megegyezéssel hirdeti ki. A szigorlati jegyzőkönyvet a hallgató tanulmányainak befejezéséig megőrzik. Értékelési szempontok: A hallgató értékelésénél figyelembe kell venni a tanári felkészítés közös követelményeiről szóló 8/2013 (I. 30.) sz. EMMI rendelet 2. mellékletében foglaltakat, az érintett tantárgyleírások tartalmát és a szigorlati tételsorban meghatározott követelményeket. Csak olyan ismeret kérhető számon, amely a felsorolt dokumentumokban szerepel. A szigorlat során ellenőrizni kell a tanárképzés hatodik félévéig megvalósuló tanulási eredményeket, vagyis a különböző irányú szakmai tudás, képességek és attitűdök szakmai beszélgetés során ellenőrizhető minőségét, azok megfelelő szintézisét. A hallgatótól elvárható, hogy 5-10 percig összefüggően, lényegre törően és értékelhetően beszéljen a kihúzott tételről, hogy a témát több oldalról körüljárva szakmai szempontból helyes álláspontot vegyen fel, valamint hogy állításait megfelelő hivatkozásokkal támassza alá. A feltett kérdések kapcsán a hallgatótól meg kell követelni az általánosan kötelező szakirodalom alapos ismeretét és az egyéb ajánlott irodalmakban való megfelelő tájékozottságot. Általánosan kötelező szakirodalom: Atkinson, R. L. és mtsai. (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Bábosik István (2004): Neveléselmélet. Osiris Kiadó, Budapest. Carver C. S. és Scheier, M. F. (2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest. Cole, M. és Cole, S. (2006): Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. Falus Iván (2003, szerk.): Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2003): Neveléstörténet. Osiris Kiadó, Budapest. Témakörök:

1. A gyermek mint szabad individuum 2. A gyermek mint az értékek forrása 3. A gyermek mint önalkotó személy 4. A gyermek mint támogatásra szoruló lény 5. A gyermek mint együttműködő 6. A gyermek mint a társadalom jövője 7. A tanár mint pedagógiai gondolkodó 8. A tanár mint szervező és irányító 9. A tanár mint megértő és támogató 10. A tanár mint szakmai együttműködő 11. A tanár mint nevelő és fejlesztő 12. A tanár mint az értékek közvetítője

3

1. témakör:

A GYERMEK MINT SZABAD INDIVIDUUM A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a nevelési szituációkban rejlő egyéni és közösségi fejlesztési lehetőségeket kihasználni és a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni. Képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek és nevelési céljainak érvényesítésére. Képes a tanulókkal a kölcsönös tiszteletre és bizalomra épülő kapcsolatrendszer megteremtésére, az együttműködési elvek és formák közös kialakítására, elfogadtatására. Attitűdök: Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket és pozitív érzelmekkel (szeretettel) viszonyulni minden tanítványához. Fontosnak tartja az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Tudáselemek: Alapvető tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a szocializációról és a perszonalizációról. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit és megértésük pedagógiai jelentőségét. Érti a nevelés egyéni és társadalmi dimenzióinak összefüggéseit. Tisztában van a szabadság és a demokrácia európai értékeivel. Tájékozott a gyermek szabad önépítését és önkifejezését támogató nevelési és oktatási módszerekről, ismeri azok kialakulásának történeti gyökereit és alapvető koncepcióit.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A kommunikáció és viselkedés kapcsolatának tudatosítása, kontrollálása, megértése. A konfliktusok sikeres kezelését és megoldását szolgáló kompetenciák és képességek fejlesztése: empátia, együttműködés, kommunikáció. A gyermektanulmányi mozgalom gyermekképe. A reformpedagógia kialakulása és fejlődése.

B. A nevelés filozófiai problémái. Tradicionális és modern nevelési modellek. Humanisztikus pszichológia és pedagógia. A kognitív fejlődés, az érzelmi fejlődés, az erkölcsi fejlődés és a társas kapcsolatok fejlődésének elméletei. Tanuláselméletek, munkaformák, tanulásszervezés. A kooperatív tanulás és a projekt-pedagógia. Interkulturális nevelés. A pedagógiai kommunikáció. A gyermek szabadsága a nevelési szituációban. A tételhez ajánlott kiegészítő szakirodalom: Czike Bernadett (1996): Bevezetés a pedagógiába. Eötvös József Kiadó, Budapest. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. Németh András és Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Rudas János (2001): Delfi örökösei. Önismereti csoportok – elmélet, módszer, gyakorlat. Új Mandátum Kiadó, Budapest. Schaffhauser, Franz (2000): A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó, Budapest. Zrinszky László (2002): Neveléselmélet. Műszaki könyvkiadó, Budapest.

4

2. témakör:

A GYERMEK MINT AZ ÉRTÉKEK FORRÁSA A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a tanulók egyéni és társas szükségleteit figyelembe véve olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek elősegítik a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Segíti a gyermek közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek megértését és elfogadását. Attitűdök: Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Képes a gyermekben meglátni az értékeket és a bennük rejlő sajátos tehetségeket. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Tudáselemek: Ismeri a tanítás-tanulás során fejlesztendő kompetenciákat és ezek fejlesztésének módszereit. Tisztában van a pedagógiai tevékenységnek a tanulók személyiségfejlődésében betöltött szerepével, lehetőségeivel. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai, emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A nevelés céljai, módszerei és lehetőségei. A pedagógia társadalmi-történeti kihívásai és összefüggései. A pszichológiai fejlődés törvényszerűségei. A nevelés mint értékteremtő tevékenység. A tehetségfejlesztés módszerei. Értékalapú pedagógiák a nevelés történetében. Erkölcsi értékek és a modern nevelés. B. A nevelési feladatok korszerű értelmezése (értelmi, testi, közösségi, erkölcsi, esztétikai, vallási nevelés). Értelmi fejlődés: a gondolkodás fejlődése, beszédfejlődés, intelligencia. Érzelmi fejlődés. Erkölcsi fejlődés. A pedagógiai minőség és az iskolai munka fejlesztése. A tételhez ajánlott kiegészítő szakirodalom: Csíkszentmihályi Mihály és Csíkszentmihályi, Isabella Selega (2011): Élni jó! Akadémiai Kiadó, Budapest. Goleman, Daniel (1998): Érzelmi intelligencia. Magyar Könyvklub, Budapest. Gopnik, A., Kuhl, P. K. és Meltzoff, A. (2010): Bölcsek a bölcsőben. Typotex Kiadó, Budapest. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK.

5

http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) Magyari Beck István (2003): Érték és pedagógia. Akadémiai Kiadó, Budapest. Réthy Endréné (2003): Motiváció, tanítás, tanulás. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés enciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 3. témakör:

A GYERMEK MINT ÖNALKOTÓ SZEMÉLY A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének lehetőségeiről. Képes az iskolai nevelésben és oktatásban rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez, megteremtve ezzel az optimális személyiségfejlődés optimális társadalmi környezetét. Képes felismerni és figyelemmel kísérni a tanulók belső ismereti és értékelő rendszerének aktuális változásait és a gyermekkel együttműködve részt venni annak folyamatos fejlesztésében. Attitűdök: Támogatja a tanulók aktív részvételét saját művelődési folyamataikban és lehetőséget ad a minél nagyobb gyermeki önállóságra. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Fontosnak tartja a tanulás és tanítás önépítő folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Tudáselemek: A hallgató alapvető pedagógiai, pszichológiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről. Ismeri a tanulók megismerésének módszereit. Ismeri a különböző korú gyermekek életkori sajátosságait. Tisztában van a tanuláselméletek jelentőségével és a modern neveléstudomány új eredményeivel (pl. konstruktivista ismeretelmélet és pedagógia). Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. Ismeri és tudatosan alkalmazza modern nevelésfilozófia és a pedagógiai antropológia eredményeit. Minden lehetséges eszközzel támogatja a gyermeki személyiség önalkotó folyamatait.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A gyermek önalkotásának (felelősségvállalás, kitartás, szorgalom, segítőkészség, kommunikáció, empátia, kognitív képességek stb.) segítése a pedagógiai folyamatban. Az emberi psziché és viselkedés alapvető jelenségei, a különböző életkorok sajátosságai. A személyes önismeret fejlesztése. A viselkedés mögöttes motívumainak megértése. A konfliktuskezelés módjai és stratégiái. A hatékony figyelés, empátia és érzelemkezelés képességének fejlesztése. B. Az önfejlesztésen alapuló pedagógiai koncepciók történeti háttere (gyermektanulmányi mozgalom, reformpedagógiák). A nevelés folyamata és módszerei. Támogató-útmutató nevelési módszerek. A fejlődés meghatározói, a szakaszos és a folyamatos fejlődési paradigma, az öröklés, környezet vita. A szocializáció színterei. Énfejlődés és identitás. A harmadik és a negyedik didaktikai paradigma és ezek hatása az önfejlesztés támogatásának folyamatára. A tételhez ajánlott kiegészítő szakirodalom: Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest.

6

Kagan, S. (2001): A kooperatív tanulás. Ökonet Kft., Budapest. Kimura, D. (2003): Férfi agy, női agy. Kairosz, Budapest. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyermekben? Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Szabó Éva (2006): Szeretettel és szigorral. Az iskolai nevelés problémái. Akadémiai Kiadó, Budapest. Vajda Zsuzsanna és Kósa Éva (2005): Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Budapest. 4. témakör:

A GYERMEK MINT TÁMOGATÁSRA SZORULÓ LÉNY A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a nevelés ás oktatás speciális összefüggéseivel, fogalmaival kapcsolatos egyéni megértési nehézségek kezelésére. Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, valamint a különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket úgy a nevelés, mint az oktatás folyamatában, továbbá a tanórán kívüli pedagógiai tevékenységek során. Attitűdök: Együttműködés és felelősségvállalás jellemzi pedagógiai tevékenységével, valamint a munkáját segítő kollégákkal kapcsolatban. Emberi hozzáállását szociális érzékenység és segítőkészség jellemzi. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Képes ráhangolódni diákjai gondolkodására és érzelmi megnyilvánulásaira, megérteni iskolai, családi és élettani helyzeteikre adott reakcióikat, segíteni őket nemcsak tanulmányi téren, hanem érzelmi, erkölcsi és társas életük alakításában is. Tudáselemek: Alapvető ismeretekkel rendelkezik a hátrányos helyzetű tanulókról, a személyiségfejlődés zavarairól, a magatartásproblémák okairól, a gyermeknevelés, a tehetséggondozás és az egészségfejlesztés módszereiről. Tisztában van az általa közvetített ismeretek befogadhatóságának életkori sajátosságait, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepével. Ismeri a tanítás-tanulás során fejlesztendő speciális kompetenciákat, ezek fejlesztésének és diagnosztikus mérésének módszereit. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A pszichológiai fejlődés törvényszerűségei (pl.: öröklés/környezeti hatás, a fejlődési szakaszok, társas kapcsolatok, nemi szocializáció, a serdülőkor sajátosságai, észlelés, figyelem, emlékezés, tanulás, motiváció stb.). A konfliktusok sikeres kezelését és megoldását szolgáló kompetenciák fejlesztése: empátia, együttműködés, kommunikáció, bizalom. Segítő együttműködésen alapuló pedagógiai koncepciók a nevelés történetében. B. Speciális nevelési problémák az iskolában. Segítő kommunikáció és kölcsönösség a nevelési helyzetben (pl.:a szükségletek, személyiségjegyek, egyéni célok feltárása, családi helyzetük, személyes problémáik megismerése stb.). A szülő és a pedagógus támogató tevékenységének hasonló és eltérő vonásai. A

7

különleges bánásmódot igénylő tanulók és csoportok oktatása. Együttműködés a segítő foglalkozású pedagógus kollégákkal, családdal. Gyógypedagógia, fejlesztőpedagógia, inklúzió. A tételhez ajánlott kiegészítő szakirodalom: Bagdi Emőke, Kövi Zsuzsanna és Mirnics Zsuzsa (2012): A tehetség kibontakozása. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Balázs Sándor és Nagy Andor (2000): A romapedagógia elméleti és gyakorlati alapjai. OKKER, Budapest. Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius Bt., Pécs. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) Réthy Endréné (2013): Befogadás, méltányosság, az inkluzív pedagógia rendszere. Comenius Bt., Pécs. Várnagy Elemér és Várnagy Péter (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Corvinus Kiadó, Budapest. Winnicott, D.W. (2000): Kisgyermek, család, külvilág. Animula Kiadó Budapest. 5. témakör:

A GYERMEK MINT EGYÜTTMŰKÖDŐ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: A hallgató képes a csoportok, közösségek számára olyan pedagógiai helyzeteket teremteni, amelyek biztosítják a csoport közösséggé fejlődését és egészséges működését. Alkalmazza az együttműködést támogató, motiváló módszereket mind a tanórai munka keretében, mind a szabadidős tevékenységek során. Képes a konfliktusok hatékony kezelésére. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. Attitűdök: Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Előítéletektől mentesen végzi tanári munkáját. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Belátja, hogy a konfliktusok is a közösségi élethez tartozhatnak. Törekszik a fiatalok világáról minél több ismeretet szerezni, tiszteli különbözőségeiket és jogaikat. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. Tudáselemek: Alapvető tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről, az enkulturációról és az interkulturalizmusról. Ismeri a csoport, a csoportfejlődés és a közösségek pszichológiai, szociológiai és kulturális sajátosságait. Ismeri a közösség kialakítását és fejlesztését elősegítő pedagógiai módszereket. Képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek és nevelési céljainak közösségi érvényesítésére. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet társas tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző társas tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a nevelés és az oktatás módszertanának társas dimenzióit.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. Társas kapcsolatok fejlesztése az iskolában: empátia, együttműködés, kommunikáció, bizalom. A közösségi tanulói tevékenységre épülő pedagógiai koncepciók és oktatási módszerek. Közösségi nevelés,

8

osztályfőnöki munka. Konfliktusok és játszmák a pedagógiai kommunikációban. Konfliktuskezelés. Iskolai erőszak. B. Csoportfolyamatok: normaalakulás, engedelmesség és csoporthoz igazodás. Feladatvégzés csoportban, versengés és együttműködés. Személypercepció, attribúció, egyének és csoportok megítélése. Vélemény, véleményformálás: attitűdök szerepe a nevelésben. A tanári szerep, a hatalom és a tekintély problémái. A gyermeki autonómia mint a korszerű nevelés alapvető problémája. Az autonómia-igény mint konfliktusforrás. Az alárendelődés és fölérendelődés nevelési problémája. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Aronson, E.(2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest. Mészáros Aranka (1997, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Németh András (2002, szerk.): Reformpedagógia-történeti tanulmányok. Osiris Kiadó, Budapest. Rudas János (2001): Delfi örökösei. Önismereti csoportok – elmélet, módszer, gyakorlat. Új Mandátum Kiadó, Budapest. Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. Szőke-Milinte Enikő (2007): A kommunikációs kompetencia fejlesztése. PPKE BTK, Piliscsaba. 6. témakör:

A GYERMEK MINT A TÁRSADALOM JÖVŐJE A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására, a pályaorientáció segítésére. Képes a pedagógiában rejlő személyiségfejlesztési lehetőségeket kihasználni, a tanulók önálló ismeretszerzését támogatni. Segíti a csoporttagok közösség iránti elkötelezettségének kialakulását, a demokratikus társadalomban való felelős, aktív szerepvállalás tanulását, a helyi, nemzeti és egyetemes emberi értékek elfogadását. Képes értelmezni és a tanulók érdekében felhasználni azokat a társadalmi-kulturális jelenségeket, amelyek befolyásolják a tanulók esélyeit, iskolai, illetve iskolán kívüli életét. Attitűdök: Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására. Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Nyitott a folyamatos ismeret- illetve tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására. Tudatosan vállalja a nemzetnevelés hosszú távú, türelmet és kitartást igénylő feladatait. Tudáselemek: A szigorlatozó hallgató ismeri az intézményes nevelés társadalomban betöltött szerepét, céljait és feladatait a tanulók személyiségfejlődésének és gondolkodásfejlesztésének segítésében. Ismeri a nevelés nemzeti és európai dimenzióit, tisztában van a pedagógusmesterség sajátosságaival az Európai Unióban. Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó alapvető dokumentumokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. Ismeri a különböző tudásterületek közötti összefüggéseket és képes a különböző tudományterületi tartalmak integrációjára. Ismeri a neveléstudomány legfontosabb hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát, aktuális kérdéseit.

9

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A magyar oktatási rendszer. Az oktatáspolitikai és nemzetnevelési célok. A keresztény pedagógia legfontosabb elemei. A keresztény nevelés specifikumai. A tudatos szakmai szerepvállalás és elkötelezettség megvalósításának útjai és lehetőségei. Az európaiság követelményei a pedagógiában. A nevelési feladatok korszerű értelmezése (értelmi, testi, közösségi, erkölcsi, esztétikai, vallási nevelés). B. A magyarságtudat kialakításának kognitív és emocionális támogatása. Kognitív elméletek, ismeretszerzés és önszabályozás. Az érzelmek természete, funkciója, biológiai háttere. Érzelemelméletek, érzelmi intelligencia. A magyar hazafias nevelés legfontosabb történeti koncepciói. A nevelés színterei. Az újmédia és a nevelés viszonya. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Bábosik István és Torgyik Judit (2007, szerk.): Pedagógusmesterség az Európai Unióban. Eötvös József. Könyvkiadó, Budapest. Bábosik István és Torgyik Judit (2009, szerk.): Az iskola szocializációs funkciói. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) Kozma Tamás (1999): Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. Vajda Zsuzsanna (1994): Nevelés, pszichológia, kultúra. Dinasztia Kiadó, Budapest. 7. témakör:

A TANÁR MINT PEDAGÓGIAI GONDOLKODÓ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes megszerzett ismereteit egy meghatározott nevelésfilozófiai nézetrendszerhez viszonyítani. A kiművelt pedagógiai szakmai látásmódja által képes reális képet kialakítani a tanulók világáról, a nevelés és a tanulói személyiség fejlesztésének aktuális lehetőségeiről. Képes a pedagógiai tevékenység rendszerszemléletű megközelítésére. Képes a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe véve olyan konkrét pedagógiai koncepciókat kialakítani, amelyek elősegítik a tanulók aktuális értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődését, az egészséges életvitel kialakítását. Képes a megszerzett tudás alkotó módon való használatára, az önreflexióra és az önkorrekcióra. Attitűdök: Pedagógiai gondolkodását kreativitás, eidetikus bölcsesség és gyermekszeretet jellemzi. Nyitott a személyiségfejlesztés változatos módszereinek elsajátítására. Tiszteli a tanulók személyiségét, képes mindenkiben meglátni az értékeket. Érzékeny a tanulók problémáira, törekszik az egészséges személyiségfejlesztés feltételeit biztosítani minden tanuló számára. Szakmai műveltségét nem tekinti állandónak, kész a folyamatos szaktudományi, szakmódszertani és neveléstudományi megújulásra. Tudáselemek: A leendő tanár átfogó tudással rendelkezik alapvető nevelésfilozófiai és neveléstörténeti ismeretekről, ezekre építve alakítja ki saját szakmai identitását. Tisztában van a gyermekségről alkotott vélekedések történeti változásaival és a gyermektanulmányi mozgalom (pedológia) eredményeivel, ennek nyomán tudományos alapokra épülő modern gyermekképet alakít ki magában. Alapvető pszichológiai, pedagógiai és szociológiai tudással rendelkezik a személyiség sajátosságaira és fejlődésére vonatkozó nézetekről, a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a

10

tanuláselméletekről és ezek alkalmazási lehetőségeiről. Ismeri a nevelés és oktatás főbb paradigmáit és modelljeit, különös tekintettel a modern pedagógiai törekvésekre, a reformpedagógiákra és az alternatív lehetőségekre.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A pedagógia társadalmi-történeti kihívásai és összefüggései. A nevelés evolúciós és kulturális alapjai. Nevelésfilozófiai nézetek a nevelés történetében. Pedagógiai koncepciók, nevelési modellek. Kognitív képességek kialakulása, nyelv, intelligencia, gondolkodás. Tanuláselméletek, tanulási stratégiák. Motiváció: homeosztázis, drive, szükséglet, külső-belső motiváció. Az érzelmek természete, funkciója, biológiai háttere, az érzelmi intelligencia fejlesztésének pedagógiai feladatai. A társas környezetről való gondolkodás alapvető ismeretei. B. Az oktatás tudományos és társadalmi paradigmái. Az iskolarendszer formálódása, a szelektív és a komprehenzív hatásrendszer. Nevelői szerepek a társadalomban, a nem professzionális nevelők (amatőrök) pedagógiai gondolkodásának jellemzői. A tanár pedagógiai gondolkodásának fejlődése. A pedagógus szakmai életpályája. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Aronson, E. (2008): A társas lény. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bábosik István (1998, szerk.): A modern nevelés elmélete. Telosz Kiadó, Budapest. Gopnik, A., Kuhl, P. K. és Meltzoff, A. (2010): Bölcsek a bölcsőben. Typotex Kiadó, Budapest. Kormos József (2012): Nevelésfilozófia. PPKE BTK, Budapest. Schaffhauser, Franz (2000): A nevelés alanyi feltételei. Telosz Kiadó, Budapest. Tomasello, M. (2001): Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó, Budapest. 8. témakör:

A TANÁR MINT SZERVEZŐ ÉS IRÁNYÍTÓ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: A tervezés során képes rendszerszemléletű megközelítésre. Képes pedagógiai munkájának megtervezésére (tanmenet, tematikus terv, óraterv, folyamatterv). Képes a tanulási-tanítási stratégia meghatározására, a tananyag feldolgozásához a pedagógiai céloknak és a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő oktatási folyamat irányítására, hatékony módszerek, szervezési formák, eszközök kiválasztására. Képes a célokhoz és az adott szituációhoz alkalmazkodva kreatívan, különböző megoldásokban gondolkodni, tudatos döntést hozni. A pedagógiai munkában képes a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek és nevelési céljainak érvényesítésére. A pedagóg iai folyamatok tervezésével kapcsolatban szakmai önreflexióra, illetve önkorrekcióra is képes. Attitűdök: Fontosnak tartja az alapos felkészülést, tervezést és a rugalmas megvalósítást. A tervezés során együttműködik a kollégákkal és a tanulókkal, kész figyelembe venni az adott tanulócsoport sajátosságait (motiváltság, előzetes tudás, képességek, szociális érettség). Tudáselemek: A hallgató ismeri az általános pedagógiai-pszichológiai képzésben tanult módszerek, eljárások alkalmazásának szempontjait, lehetőségeit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Rendelkezik a tanulóközpontú tanulási környezet fizikai,

11

emocionális, társas, tanulási sajátosságainak, feltételeinek megteremtéséhez szükséges ismeretekkel. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a pedagógiai tevékenységet meghatározó dokumentumokat, tantervfajtákat, tantervtípusokat, átlátja ezeknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepét. Ismeri a tervezéshez szükséges információk forrását. Ismeri a szaktárgy tanításának jogszabályi hátterét, tanterveit, vizsgakövetelményeit. Ismeri a tananyag kiválasztásának és a rendszerezésének szaktudományi, pedagógiai-pszichológiai, továbbá szakmódszertani szempontjait, az erről megfogalmazott tudományos eredményeket. Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A gyermekkor és a serdülőkor sajátosságai; biológiai, kognitív és érzelmi változások. Pozitív pszichológia, élethosszig tartó fejlődés. A szocializáció színterei. Én-fejlődés és identitás. Értelmi fejlődés: a gondolkodás fejlődése, beszédfejlődés, intelligencia. Érzelmi fejlődés. Erkölcsi fejlődés. A társas kapcsolatok pszichológiája. B. Az oktatás célrendszere, tartalma, folyamata, stratégiái és módszerei. Taneszközök és tanulásszervezés. Az oktatás szervezeti keretei és formái. Szervezési módok és munkaformák. A pedagógiai értékelés. A tanterv történeti fejlődése. Tantervelmélet és pedagógiai tervezés. A nevelés céljai. A nevelés folyamata. A nevelési folyamat szereplői. Pedagógiai hatásszervezés. Nevelési módszerek. A nevelés színterei. A tanári beosztások és tanári szerepek jellegzetes szervező és irányító tevékenységei. A pedagógus hitelessége. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. Osiris Kiadó, Budapest. Horánszky Nándor (1999): Erkölcsi rend és szakmaiság a tantervekben. OKI, Budapest. Hunyady Györgyné és M. Nádasi Mária (2000): Pedagógiai tervezés. Comenius Bt., Pécs. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, Budapest. Pléh Csaba és Boross Ottilia (2004, szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Budapest. Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. 9. témakör:

A TANÁR MINT MEGÉRTŐ ÉS TÁMOGATÓ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a különböző adottságokkal, képességekkel, illetve előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek megválasztására, tervezésére és alkalmazására. Képes a tehetséges, a nehézségekkel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű, valamint a tantárgyában különleges bánásmódot igénylő tanulókat felismerni, hatékonyan nevelni, oktatni, számukra differenciált bánásmódot nyújtani. Képes hozzájárulni az iskolai és osztálytermi toleráns, nyitott légkör megteremtéséhez. Képes a hagyományos pedagógiai módszereket a modern gyermekközpontú pedagógiák szemléletével ötvözni, s így a hagyományos tanárközpontú és tananyagközpontú iskolát humanizálni. Attitűdök:

12

Elkötelezett az alapvető demokratikus értékek iránt, szociális érzékenység, segítőkészség jellemzi. Tanári munkáját előítéletektől mentesen Elkötelezett a nemzeti értékek és azonosságtudat iránt, nyitott a demokratikus gondolkodásra és magatartásra nevelés, valamint a környezettudatosság iránt. Az iskola világában tudatosan törekszik az értékek sokféleségének elfogadására, nyitott mások véleményének, értékeinek megismerésére, tiszteletben tartására, különös tekintettel az etnikumokra és nemzetiségekre. Elkötelezett a tanulók tudásának és tanulási képességeinek folyamatos fejlesztése iránt. Nyitott a megismerés, illetve a tapasztalatszerzés iránt, törekszik a tanulók megismerési és alkotási vágyának, önművelési igényeinek a felébresztésére és fenntartására Tudáselemek: Tisztában van a pedagógiai munka tudományos alapjaival, a személyiségfejlesztés, valamint a képességfejlesztés elméleti és gyakorlati ismereteivel. Ismeri a tanulói csoportok életkor-specifikus jellemzőit, s a tanári szerep dimenzióit, a tanári feladatokat ehhez igazítja. Ismeri a gyermektanulmányi mozgalom eredményeit, tisztában van a modern gyermekközpontú pedagógiák céljaival és tanítási-fejlesztési módszereivel. Ismeri az általános pedagógia és a segítő pedagógiák határterületeit, kapcsolódási pontjait (gyógypedagógia, fejlesztő pedagógia, inkluzív pedagógia). Alapvető tudása van az akadályozottsággal, a hátrányos helyzettel és a magatartászavarokkal kapcsolatos problémák kezelésének lehetőségéről és módjairól.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. A gyermek testi és lelki fejlődésének átfogó ismerete. A gyermeki közösségek szociálpszichológiai jelenségvilága. Tanuláselméletek és ezek didaktikai alkalmazása. A nevelés és az oktatás pszichológiája. A nemzetközi gyermektanulmányi mozgalom (pedológia) célkitűzései, gyermekszemlélete, gyermekképe. Gyermekközpontú pedagógiák. A humanisztikus pszichológia alapelvei. Gyógypedagógiai, fejlesztőpedagógiai alapismeretek. B. A hátrányos helyzet kezelése. Tehetségfejlesztés. A megértő-támogató pedagógiai törekvéseket támogató nevelésfilozófiák és pedagógiai modellek. Segítő kommunikáció és a dialógus a gyermek – tanár közti kommunikációban. A kommunikációs zavarok megelőzése, kiküszöbölése. A diákotthon, kollégium, az iskolai sportkör, az énekkar, művészeti körök, önképzőkörök, stb. nevelési funkciója és az ebben illetékes pedagógus támogató szerepei. Az iskolai lelkész, az iskolapszichológus. Gyermekvédelem. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Isépy Mária (1996): Gyógypedagógia. Comenius Bt., Pécs. Kormos József, Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei: a Nemzeti alaptanterv szemléletének tükrében: Pedagógiai tanulmányok. Budapest. PPKE BTK. http://btk.ppke.hu/uploads/articles/180416/file/T%C3%81MOP%20Kormos-P%C3%A1lv%C3%B6lgyi%20(korr.)%20(2).pdf (utoljára ellenőrizve 2017.04.04.) Mészáros Aranka (1997): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. Németh András és Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Tóth László (2003): A tehetségfejlesztés enciklopédiája. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen. Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon Kiadó, Budapest. Várnagy Elemér és Várnagy Péter (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Corvinus Kiadó, Budapest.

13

10. témakör:

A TANÁR MINT SZAKMAI EGYÜTTMŰKÖDŐ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes szakmája, a szaktárgyainak tanításával-tanulásirányításával kapcsolatos átfogó, megalapozó szakmai kérdések átgondolására és az ide vonatkozó források alapján megfelelő válaszok kidolgozására. A végzett tanár jelentős mértékű önállósággal rendelkezik szakmája átfogó és speciális kérdéseinek felvetésében, kidolgozásában, szakmai nézetek képviseletében, indoklásában. Felelősséggel vállalja a kezdeményező szerepét a szakmai együttműködés kialakítására. Szakmai témában képes szakszerűen kifejezni magát mind szóban, mind írásban. Egyenrangú partner a szakmai kooperációban. Végiggondolja és képviseli az adott szakterület etikai kérdéseit. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes. Képes hozzájárulni az iskola és a tantestület toleráns, nyitott légkörének megteremtéséhez. Attitűdök: Pedagógiai helyzetekben képes együttműködésre, kölcsönösségre, asszertivitásra, segítő kommunikációra. Nyitott arra, hogy a konfliktushelyzetek, problémák feltárása illetve megoldása érdekében szakmai segítséget kérjen és elfogadjon. Kész együttműködni a szaktárgy, valamint más szaktárgyak tanáraival. Kész részt vállalni az iskolával kapcsolatos fejlesztési, innovációs tevékenységben. Betartja a pedagógus pálya jogi és etikai normáit. Törekszik önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, testi-lelki egészségének megőrzésére, és ehhez nyitott a környezet visszajelzéseinek felhasználására. Figyelemmel kíséri saját tevékenységének másokra gyakorolt hatását, s reflektív módon törekszik tevékenységének javítására, szakmai felkészültségének folyamatos fejlesztésére. Nyitott a pedagógiai tevékenységére vonatkozó építő kritikára. Tudáselemek: A hallgató ismeri az általános és az osztálytermi kommunikáció sajátosságait. Tájékozott a szülőkkel és a pedagógiai munkáját segítő különféle szakemberekkel, szakmai intézményekkel való együttműködés módjairól. Ismeri a pedagógusszerepre vonatkozó pszichológiai, szociológiai és pedagógiai elméleteket, a szereppel kapcsolatos különböző elvárásokat. Ismeri a pedagógus szakma jogi és etikai szabályait, normáit. Ismeretekkel rendelkezik a reflektív gondolkodás szerepéről a szakmai fejlődésben, a továbbképzés lehetőségeiről, a lelki egészség megőrzésének elméleti és gyakorlati módszereiről. Tájékozott a szakterületéhez és tanári hivatásához kötődő információs forrásokról, szervezetekről.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. Személyiség-lélektan: én- és személyiségelméletek, kognitív önszabályozás. Szociálpszichológia: a társas együttműködés sajátosságai, csoport-dinamika. Pedagógiai kommunikáció dialógus természete. Szakmai kommunikáció, meggyőző kommunikáció. B. Az oktatási rendszer átfogó ismerete. Nevelésetika és pedagógusetika. Konfliktuskezelés. A pedagógiai hivatástudat és eredményes tanári mesterség követendő történeti példái. Minőségfejlesztés a pedagógiában. Együttműködés a tanári karban. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Bálint Julianna (2004): Minőség. Tanuljuk, tanítsuk és valósítsuk meg. Terc Kiadó, Budapest. Bíró Endre (1998): Jog a pedagógiában. Jogismeret Alapítvány, Budapest. Németh Erzsébet (2002): Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése. Századvég Kiadó, Budapest. Szekszárdi Júlia (2002): Konfliktusok pedagógiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém. Szőke-Milinte Enikő (2006): Konfliktuskezelés és pedagógusmesterség. OPKM, Budapest. Tomasello, M. (2001): Gondolkodás és kultúra. Osiris Kiadó, Budapest.

14

11. témakör:

A TANÁR MINT NEVELŐ ÉS FEJLESZTŐ A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: A fejlesztés érdekében az értékelés során képes figyelembe venni az értékelés hatásait a pedagógiai folyamat szabályozására, a tanulók személyiségfejlődésére és önértékelésére vonatkozóan. Képes a nevelés direkt és indirekt hatásrendszereit működtetni. Képes a támogató-útmutató és az ellenkezést kiváltó módszerek alkalmazására. Képes elősegíteni a tanulók reális önértékelését és alkalmazni a tanulók önbecsülését támogató ellenőrzési módszereket. Az értékelés során képes figyelembe venni a differenciálás, individualizálás szempontjait. Képes céljainak megfelelően az értékelés eszközeinek megválasztására vagy önálló eszközök elkészítésére. Képes az országos, illetve a helyi mérési eredmények értelmezésére. Attitűdök: Fontosnak tartja a tanulás és tanítás folyamatainak tudatosodását, az önszabályozó tanulás támogatásához szükséges tudás és képesség megszerzését, a tanulási képességek fejlesztését, továbbá nyitott az egész életen át tartó tanulásra. Elismeri, hogy a megfelelő tanulási légkör megteremtéséhez figyelembe kell venni a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit. Törekszik a tanulókkal való együttműködés megvalósítására a tanulási folyamat hatékonyságának érdekében. Törekszik az életkori, egyéni és csoport sajátosságoknak megfelelő, aktivitást, interaktivitást, differenciálást elősegítő tanulási-tanítási stratégiák, módszerek alkalmazására. Törekszik a tanulók tanórai, tanórán kívüli és iskolán kívüli tevékenységének összehangolására, az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos pozitív attitűdök kialakítására. Tudáselemek: Ismeri a gyermek nevelése, tanítása és tanulása során kialakítandó kompetenciák fejlesztésének módszereit. Alapvető ismeretekkel rendelkezik a különböző motiváció-elméletekről, a tanulási motiváció felismerésének és fejlesztésének módszereiről. Ismeri a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásait. Ismeri a pedagógiai fejlesztés tanórán és iskolán kívüli lehetőségeit, színtereit. Tájékozott a differenciális pedagógia, az adaptív tanulásszervezés, a nevelési-oktatási stratégiák, módszerek kiválasztásának és alkalmazásának kérdéseiben. Ismeri az egész életen át tartó tanulásra felkészítés jelentőségét. Szakszerű tudása van az értékelés funkcióiról, folyamatáról, formáiról és módszereiről. Tisztában van alapvető értékelési és mérésmetodikai szabályokkal, összefüggésekkel. Ismeri a szaktantárgy tanítása-tanulása során elsajátított ismeretek és fejlesztendő kompetenciák mérésére, értékelésére alkalmas sajátos módszereket, eszközöket.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. Én-fejlődés és identitás. Az önismeret fejlődése és fejlesztése. Értelmi fejlődés: a gondolkodás fejlődése, beszédfejlődés, intelligencia. Érzelmi fejlődés. Erkölcsi fejlődés. A serdülőkor sajátosságai: biológiai, kognitív és érzelmi változások. A nevelés céljai, hatásrendszerei és folyamatai. Az adaptív pedagógia alapelvei, lehetőségei. B. A motiváció fogalma és elméletei. Szervezési módok és munkaformák. A pedagógiai értékelés fejlesztő szerepe. A gyermek testi fejlődése. Az egészséges életmód kialakításának nevelői feladatai. Az iskolai sport pedagógiai problémái. A tételhez ajánlott kiegészítő irodalom: Bábosik István és Torgyik Judit (2009, szerk.): Az iskola szocializációs funkciói. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest. Gloviczki Zoltán (2015): Bevezetés a pedagógiába. PPKE BTK, Budapest. Kormos József és Pálvölgyi Ferenc (2015, szerk.): A köznevelés céljai és fejlesztési területei. PPKE BTK, Budapest. Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Metódus-Tan, Budapest. Szitó Imre (2003): A tanulási stratégiák fejlesztése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

15

Tánczos Judit (2006): Baj van a tanulással. Módszerek a tanulási zavarok korrigálásához. Pedellus Tankkönyvkiadó, Debrecen. 12. témakör:

A TANÁR MINT AZ ÉRTÉKEK KÖZVETÍTŐJE A képzés során a tételhez kapcsolódóan kialakítandó tanári kompetencia-elemek: Képességek: Képes a gyermek tudásbeli és erkölcsi fejlődésének a Nemzeti alaptanterv követelményeinek megfelelő irányítására, vezetésére. Képes a társadalom értékhagyományaiból és működő értékrendjéből a gyermek optimális erkölcsi/személyiségbeli fejlődését támogató értékek kiválasztására és következetes képviseletére. Képes a gyermek belső világában a korszerű, európai és ugyanakkor magyar műveltségeszmény kiépítésére. Képes a pályaorientáció iskolai lehetőségein keresztül az egyén és a társadalom számára a lehető legnagyobb humán értékforrás biztosítására. Pedagógiai és pszichológiai szakmai ismereteit alkotó módin képes az értékközvetítés és értékteremtés szolgálatába állítani. Attitűdök: Fontosnak tartja a kulturális javak folyamatos fejlesztését, szívén viseli a tanári felkészítés során elsajátított tudás és műveltség megőrzését és elkötelezett annak továbbadására. A hagyományos és a modern pedagógiai módszerek és motivációs technikák alkalmazása útján törekszik arra, hogy a gyermekek maguk is aktívan részt vehessenek saját művelődési folyamataikban, s ezáltal mielőbb kezükbe vehessék értékteremtő tevékenységük önálló irányítását. Törekszik arra, hogy pedagógiai módszereit adaptív módon alkalmazza, hogy nevelői és oktatói tevékenysége közben a gyermek sajátosságait és egyéni igényeit a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegye. Meggyőződése, hogy minden emberi személy az értékek végtelen forrása, s a pedagógia legfőbb feladata e humán értékforrások kiaknázása úgy az egyén, mint a társadalom javára. Tudáselemek: Alapvető pedagógiai, pszichológiai és szociológiai tudással rendelkezik az értékközvetítő és az értékteremtő pedagógiai folyamatok működtetéséhez, s ezeken keresztül a gyermek konstruktív életvezetésének kialakításához. Ismeri a kultúra továbbadásának és a műveltség kialakításának négy alapvető didaktikai paradigmáját, az oktatás tartalmának megismerési sajátosságait, logikáját és terminológiáját, valamint kapcsolatát más tudományokkal, tantárgyakkal, műveltségterületekkel. Tisztában van az erkölcsi értékek természetével, fontosságával, s szakmai alapon meg tudja határozni a gyermek optimális fejlődéséhez/fejlesztéséhez szükséges személyiségbeli és közösségi értékeket. Alapvető tudással rendelkezik a gyermek kognitív, érzelmi és erkölcsi fejlődéséről, valamint a társas kapcsolatok kialakulásának és fejlődésének törvényszerűségeiről, ismereteit fel tudja használni a pedagógiai értékteremtő tevékenység támogatására.

Számon kérhető szakmai ismeretek: A. Pszichológiai fejlődéselméletek. A személyiség fejlesztésének törvényszerűségei. Az iskola és a társadalom kapcsolata. A kultúra és intézményei. A pedagógia szerepe és feladatai a személyiségbeli és a társadalmi-kulturális értékek továbbadásában. Az erkölcsi értékek sajátosságai. B. Az erkölcsi fejlődés pszichológiája. Morális fejlesztés. A tudás és a műveltség mai értelmezései. Az iskola személyiségbeli és szociális értékteremtő feladatai. A tanár műveltsége, a tanári műveltség jellegzetességei. A tanár mint példakép. A tételhez ajánlott kiegészítő szakirodalom: Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.

16

Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest. Kiss Tihamér (2007): A gyermek erkölcsi fejlődése. Református Pedagógiai Intézet, Budapest. Lappints Árpád (2002, szerk.): Érték és nevelés. Comenius Bt., Pécs. Oelkers, Jürgen (1998): Nevelésetika. Vince Kiadó, Budapest. Pálvölgyi Ferenc (2014): Az erkölcsi nevelés új perspektívái. L’Harmattan Kiadó, Budapest.