TANREND 2015/2016 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező ...aok.pte.hu/docs/th/file/2015-2016/IP2015/IP_kurzus... · PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások

Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

ÁLTALÁNOS ORVOS SZAK

TANREND 2015/2016

Az Alapozó modul tárgyai (kötelező tárgyak és

kritérium követelmények)

PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások - 2015/2016-os tanév

2

1. szemeszter OOA-ANT Magatartástudomány 1. (Orvosi antropológia) ______________________________________________________ 3

OOA-BI1 Biofizika 1. _________________________________________________________________________________ 5

OOA-BMA Közegészségtan 1. (A betegségmegelőzés alapjai) ___________________________________________________ 8

OOA-MB1 Molekuláris sejtbiológia 1. _____________________________________________________________________ 3

OOA-MET Biometria ___________________________________________________________________________________ 8

OOA-OET Magatartástudomány 2. (Orvosi etika) ____________________________________________________________ 6

OOA-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata _____________________________________________________________ 8

OOA-ORK Orvosi kémia _______________________________________________________________________________ 10

OOR-ELS Orvosi elsősegély ___________________________________________________________________________ 14

OOR-OKA Orvosi kémia alapjai _________________________________________________________________________ 16

2. szemeszter OOA-AA1 Általános anatómia 1. ________________________________________________________________________ 18

OOA-AED Közegészségtan 2. (Általános epidemiológia és demográfia) __________________________________________ 21

OOA-BEB Bevezetés a biokémiába _______________________________________________________________________ 3

OOA-BI2 Biofizika 2. _________________________________________________________________________________ 4

OOA-MB2 Molekuláris sejtbiológia 2. _____________________________________________________________________ 6

OOA-SF1 Szövet- és fejlődéstan 1. ______________________________________________________________________ 11

OOR-APG Ápolási ismeretek - gyakorlat __________________________________________________________________ 14

OOR-API Ápolási ismeretek - elmélet ____________________________________________________________________ 15

OOR-OKG Az orvosi kommunikáció gyakorlata - nyári gyakorlat _______________________________________________ 17

3. szemeszter OOA-AA2 Általános anatómia 2. ________________________________________________________________________ 19

OOA-BKA Biokémia __________________________________________________________________________________ 22

OOA-EL1 Élettan 1. __________________________________________________________________________________ 25

OOA-HUG A humángenetika alapjai _______________________________________________________________________ 9

OOA-KET Közegészségtan 3. (Környezet-egészségtan) _______________________________________________________ 3

OOA-SF2 Szövet- és fejlődéstan 2. _______________________________________________________________________ 3

4.. szemeszter OOA-EL2 Élettan 2. ___________________________________________________________________________________ 6

OOA-IMM Az immunológia alapjai ______________________________________________________________________ 16

OOA-NEA Általános és neuroanatómia, szövet- és fejlődéstan _________________________________________________ 19

OOA-OBA Orvosi biokémia ____________________________________________________________________________ 23

OOA-SZO Magatartástudomány 3. (Orvosi szociológia) ______________________________________________________ 27

OOR-AZV-I Angol szaknyelvi záróvizsga - írásbeli ___________________________________________________________ 30

OOR-AZV-S Angol szaknyelvi záróvizsga - szóbeli ___________________________________________________________ 31

OTT1-2-3-4 Testnevelés 1-2-3-4. _________________________________________________________________________ 32


3

OOA-ANT MAGATARTÁSTUDOMÁNY 1. (ORVOSI ANTROPOLÓGIA) Tantárgyfelelős: DR. CSATHÓ ÁRPÁD, egyetemi docens Magatartástudományi Intézet

1 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.

Foglalkozás/félév: 14 óra előadás + 0 óra gyakorlat + 0 óra szeminárium = összesen 14 óra

Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 300 fő Előfeltételek: nincs előfeltétel

Tematika

Az orvosi antropológia röviden úgy jellemezhető, mint a betegségek kialakulásának és gyógyításának bio-kulturális alapjaival foglalkozó tudomány. A jelen tantárgy fő célja, hogy a széles körben elterjedt bio-szomatikus gondolkodásmód mellett, a bio-pszicho-szociális szemléletmódot is megalapozza a hallgatók körében. Ennek a szemléletmódnak a jelentőségét két elméleti keretre építve fejtjük ki. Egyrészt, bemutatjuk az alapvető filozófia antropológiai ismereteket, így az emberkép differenciálódásának és a medikalizációnak a kapcsolatát. Másrészt, számos példán keresztül, szemléltetjük a humán bio-kulturális variabilitás és a betegségek kialakulásának összefüggéseit, vagyis az ökológiai szemléletmód jelentőségét az orvoslásban. A hallgatóknak el kell sajátítania az alapvető filozófiai antropológiai alapfogalmakat, illetve ismerniük kell a betegségek kialakulásában szerepet játszó legfontosabb bio-kulturális kölcsönhatásokat.

A félév elfogadásának feltételei

Részvétel az előadásokon, maximális hiányzás 2 óra (2 előadás)

Félévközi ellenőrzések

Távolmaradás pótlásának lehetőségei

Az oktatóval megbeszélendő.

A tananyag elsajátításához szükséges segédanyagok

- Kötelező irodalom

Előadás jegyzet (kötelező) Szakirodalom: Cecil G. Helman: Kultúra, egészség és betegség. Medicina, Bp., 2003.

- Saját oktatási anyag

CooSpace

- Jegyzet

- Ajánlott irodalom

Buda Béla és Kopp Mária (szerk.): Magatartástudomány, Medicina Kiadó, 2001 Donald Joralemon: Exploring Medical Anthropology, Allyn and Bacon 1999 Tony McMichael: Human Frontiers, Environments and Disease, Cambridge Univ. Press, 2001

Előadások

1 Az antropológia tárgya, fő területei és helyük a tudomány rendszerében Dr. Vereczkei Lajos 2 Az antropológia az emberi lényegről Dr. Vereczkei Lajos 3 Racionalitás, a gondolkodás szintjei Dr. Szolcsányi Tibor 4 Az adaptáció és az akklimatizáció fogalma. Ökológiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 5 Urbán ökológia: A városi életmód hatása az egészségre Dr. Csathó Árpád 6 A humán táplálkozás evolúciója és variabilitása Dr. Csathó Árpád 7 A gyógyszerhatás antropológiája Dr. Csathó Árpád 8 A placebo-nocebo hatás Dr. Csathó Árpád


4

9 A fájdalom észlelés bio-kulturális variabilitása Dr. Csathó Árpád 10 Az empátia antropológiája Dr. Csathó Árpád 11 A stressz, mint bio-kulturális kölcsönhatás Dr. Csathó Árpád 12 A függőség magatartástudományi modelljei Dr. Csathó Árpád 13 Demográfiai alapfogalmak Dr. Csathó Árpád 14 Az öregedés antropológiája Dr. Csathó Árpád

Gyakorlatok

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők


5

OOA-BI1 BIOFIZIKA 1. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: nincs előfeltétel

Tematika

A tantárgy célja bemutatni a biológiai rendszerek felépítésének és működésének fizikai alapjait. Az előadások témakörei atom és magfizika, termodinamika, transzportfolyamatok, molekuláris és szupramolekuláris rendszerek, bioelektromos jelenségek és biológiai mozgás.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül.

A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.



Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.): Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006


Biofizikai gyakorlatok, PTE ÁOK, Pécs Oktatási anyagok a Biofizikai Intézet honlapján: http://biofizika.aok.pte.hu

- Jegyzet


Előadások

1 Bevezető Dr. Nyitrai Miklós 2 Elektromágneses hullámok. EM spektrum Dr. Grama László 3 A kvantumfizika alapjai Dr. Grama László 4 Az atom szerkezete Dr. Grama László 5 A kvantumszámok értelmezése. Spin Dr. Grama László 6 Molekulaorbitálok. Szinglet és triplet állapot Dr. Grama László 7 Röntgensugárzás Dr. Grama László 8 Röntgendiffrakció Dr. Grama László 9 A lézer Dr. Grama László 10 Az atommag szerkezete. Radioaktivitás Dr. Lukács András Szilárd 11 Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal Dr. Lukács András Szilárd


6

12 Sugárzások biológiai hatása Dr. Lukács András Szilárd 13 Termodinamikai alapfogalmak Dr. Lukács András Szilárd 14 A termodinamika főtételei Dr. Lukács András Szilárd 15 Termodinamikai potenciálfüggvények Dr. Lukács András Szilárd 16 Diffúzió Dr. Szabó-Meleg Edina 17 Ozmózis Dr. Szabó-Meleg Edina 18 Folyadékáramlás Dr. Grama László 19 Vérkeringés. A szív munkája Dr. Hild Gábor 20 Fehérjeszerkezet, fehérjetekeredés Dr. Hild Gábor 21 Membránszerkezet. Nyugalmi membránpotenciál Dr. Hild Gábor 22 Érzékszervi receptorok. Akciós potenciál Dr. Hild Gábor 23 Látás Dr. Hild Gábor 24 Hallás Dr. Hild Gábor 25 A citoszkeletális rendszer Dr. Hild Gábor 26 Motorfehérjék, sejtmozgás Dr. Hild Gábor 27 A harántcsíkolt izom szerkezete és mechanikája Dr. Bugyi Beáta 28 Az izomműködés és szabályozás molekuláris alapjai Dr. Bugyi Beáta

Gyakorlatok

1 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 2 Bevezetés. Munka- és balesetvédelmi oktatás 3 Egyenáramú mérések 4 Egyenáramú mérések 5 Váltóáramú mérések 6 Váltóáramú mérések 7 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 8 Elektromos vezetőképesség. Refraktometria 9 Színképvizsgálat 10 Színképvizsgálat 11 Polarimetria 12 Polarimetria 13 Pótmérés, szeminárium 14 Pótmérés, szeminárium 15 Folyadékok viszkozitása 16 Folyadékok viszkozitása 17 Felületi feszültség 18 Felületi feszültség 19 Fajlagos felület, duzzadás 20 Fajlagos felület, duzzadás


7

21 Centrifugálás 22 Centrifugálás 23 Elektroforézis 24 Elektroforézis 25 Pótmérés, szeminárium 26 Pótmérés, szeminárium 27 Pótmérés, szeminárium 28 Pótmérés, szeminárium

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Megtalálhatók a Biofizikai Intézet honlapján (http://biofizika.aok.pte.hu)

Közreműködők

Czimbalek Lívia Mária (CZLAAA.T.JPTE), Dr. Bódis Emőke (BOEAAD.T.JPTE), Dr. Bugyi Beáta (BUBEAB.T.JPTE), Dr. Grama László (GRLHAAO.PTE), Dr. Hild Gábor (HIGMAAO.PTE), Dr. Kengyel András Miklós (KEAFACO.PTE), Dr. Lukács András Szilárd (LUATAA0.PTE), Dr. Talián Csaba Gábor (TACRAAO.PTE), Futó Kinga (FUKIAAT.PTE), Huber Tamás (HUTEAB.T.JPTE), Huberné Barkó Szilvia (BASFAA.T.JPTE), Kardos Roland (KARFAB.T.JPTE), Kollár Veronika Tünde (KOVGACT.PTE), Leipoldné Vig Andrea (VIAFAAO.PTE), Tóth Mónika Ágnes (TOMIAAT.PTE)


8

OOA-BMA KÖZEGÉSZSÉGTAN 1. (A BETEGSÉGMEGELŐZÉS ALAPJAI) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet

1 kredit ▪ félévközi jegy ▪ Alapozó modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tárgy elemzi a betegségek kialakulásában szerepet játszó tényezőket, vizsgálja a szociális és gazdasági tényezők szerepét a betegségmegelőzésben. Vizsgálja továbbá egyes társadalmi csoportok betegségmegelőzés szempontjából fontos speciális egészségi problémáit, jellemzőit. Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.

A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.


Félévközi írásbeli számonkérés a 11. héten - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele, elégtelen félévközi jegy esetén a 14. héten a vizsga megismételhető.


Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges.



Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.


A CooSpace-re feltöltött elektronikus tananyagok.

- Jegyzet


Előadások

1 Magyarország népegészségügyi helyzete. Dr. Kiss István 2 Az egészség és a betegség fogalma. Egészségdeterminánsok. Dr. Kiss István 3 Közegészségtan; népegészségtan. A betegségmegelőzés alapjai. Dr. Kiss István 4 Anya- és csecsemő-egészségtan. Dr. Németh Katalin 5 Egészségvédelem, egészségfejlesztés Dr. Horváth-Sarródi Andrea 6 Szociális tényezők hatása a betegségek kialakulására. Dr. Berényi Károly 7 Egészségpolitika. Dr. Gombos Katalin

Gyakorlatok

1 Anya- és csecsemő-egészségtan 2 Gyermek- és ifjúság-egészségtan 3 Időskor egészségtana 4 Rehabilitáció, krónikus ápolás, hospice 5 Kisebbségek speciális helyzete

PTE ÁOK Fogorvos szak – Elektív és fakultatív modul - tantárgyleírások - 2015/2016-os tanév

2

6 Fogyatékkal élők speciális egészségi problémái 7 Bizonyítékokon alapuló orvoslás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

A félévközi írásbeli számonkérés magába foglalja az előadásokon és szemináriumokon elhangzottakat, valamint a CooSpace-re feltöltött anyagok összességét, illetve a Népegészségügyi orvostan könyv releváns fejezeteit.

Közreműködők

Dr. Balogh Erika (BAEFAEO.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Gombos Katalin (GOKFAAO.PTE), Dr. Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Dr. Rákosy Zsuzsa (RAZVAAP.PTE), Dr. Varjas Tímea (TOVHABE.PTE), Marek Erika (MAEAAA.T.JPTE), Wolher Veronika (WOEQAAI.PTE)


3

OOA-MB1 MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIA 1. Tantárgyfelelős: DR. ÁBRAHÁM HAJNALKA GABRIELLA, egyetemi docens Orvosi Biológiai Intézet




Tematika

A két féléves tárgy célja az anatómia, biokémia, élettan, pathológia, kórélettan, mikrobiológia és gyógyszertan oktatásához szükséges, az eukariota sejt felépítésével és működésével kapcsolatos molekuláris és sejtbiológiai alapok megteremtése, a klinikai tárgyak szempontjából legfontosabb molekuláris és sejtbiológiai ismeretek átadása. A tárgy első szemesztere a sejt felépítésének és működésének celluláris és molekuláris szintű jellemzőivel foglalkozik. Fő témái: az eukariota (elsősorban emlős) sejtek organellumainak funkcionális morfológiája; a genetikai információ tárolásának, megkettőződésének, kifejeződésének mechanizmusai.


TVSZ szerint



Minden gyakorlati ciklus végén pótgyakorlat.



Szeberényi J.: Molekuláris sejtbiológia


- Jegyzet

Pap M. (szerk.): Molekuláris sejtbiológiai gyakorlatok


Cooper G.M.: The Cell. A Molecular Approach Lodish et al.: Molecular Cell Biology Alberts et al.: Molecular Biology of the Cell Szeberényi J.: Experiments in Molecular Cell Biology Boglári G., Szeberényi J. (szerk.): Alkalmazás-tesztfeladatok molekuláris sejtbiológiából Szabó G. (szerk.): Sejtbiológia

Előadások

1 Oktatási célkitűzések Dr. Szeberényi József 2 A pro- és eukariota sejtek összehasonlítása Dr. Szeberényi József 3 Modern morfológiai módszerek I. Dr. Komáromy László 4 Modern morfológiai módszerek II. Dr. Komáromy László 5 Molekuláris biológiai módszerek I: Restrikciós endonukleázok Dr. Szeberényi József 6 Molekuláris biológiai módszerek II: DNS-klónozás. Genomtárak Dr. Szeberényi József 7 Molekuláris biológiai módszerek III: Polimeráz láncreakció Dr. Szeberényi József 8 Molekuláris biológiai módszerek IV: DNS szekvencia-meghatározás Dr. Szeberényi József 9 Molekuláris biológiai módszerek V: Transzgénikus élőlények. A génműködés gátlása. Dr. Szeberényi József


4

10 Molekuláris biológiai módszerek VI: DNS-chipek Dr. Szeberényi József 11 Sejtmag Dr. Komáromy László 12 Genomorganizáció Dr. Szeberényi József 13 A kromatin szerkezete és kémiai összetétele ifj. Dr. Sétáló György 14 A sejtciklus fázisai. Sejtosztódás. ifj. Dr. Sétáló György 15 A sejtciklus szabályozása ifj. Dr. Sétáló György 16 Replikáció prokariota sejtekben Dr. Szeberényi József 17 Replikáció eukariota sejtekben Dr. Szeberényi József 18 DNS-repair Dr. Szeberényi József 19 Transzkripció prokariotákban Dr. Szeberényi József 20 Eukariota pre-rRNS szintézis és érés Dr. Pap Marianna 21 Pre-mRNS-ek szintézise eukariotákban Dr. Pap Marianna 22 Pre-mRNS-ek érése eukariotákban Dr. Pap Marianna 23 A sejtmag pathológiája Dr. Komáromy László 24 Citoplazmatikus organellumok Dr. Komáromy László 25 Transzláció I: A fehérjeszintézis szereplői Dr. Szeberényi József 26 Transzláció II: A fehérjeszintézis mechanizmusa Dr. Szeberényi József 27 Transzláció III: A genetikai kód Dr. Szeberényi József 28 Génreguláció prokariotákban Dr. Szeberényi József 29 Génreguláció eukariotákban I: A génszabályozás szintjei Dr. Szeberényi József 30 Génreguláció eukariotákban II: Transzkripciós faktorok Dr. Szeberényi József 31 Témazáró előadás Dr. Szeberényi József 32 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 33 Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció Dr. Komáromy László 34 Endocitózis. A vezikuláris transzport mechanizmusa Dr. Komáromy László 35 A sejt védekezési mechanizmusai I: lizoszómák, sima felszínű endoplazmatikus retikulum Dr. Komáromy László 36 A sejt védekezési mechanizmusai II: szabadgyökök, membránkárosodás Dr. Komáromy László


5

37 Mitokondrium I: felépítés és működés Dr. Szeberényi József 38 Mitokondrium II: genetikai apparátus Dr. Szeberényi József 39 Citoszkeleton I: mikrofilamentumok Dr. Komáromy László 40 Citoszkeleton II: intermedier filamentumok és mikrotubulusok Dr. Komáromy László 41 A sejtmembrán felépítése Dr. Szeberényi József 42 Záró előadás Dr. Szeberényi József

Gyakorlatok

1 Fénymikroszkópia. Izotópok 2 Fénymikroszkópia. Izotópok 3 Centrifugálás, kromatográfia 4 Centrifugálás, kromatográfia 5 Fehérje-elektroforézis 6 Fehérje-elektroforézis 7 DNS-izolálás 8 DNS-izolálás 9 Plazmidizolálás 10 Plazmidizolálás 11 Restrikciós endonukleáz térképezés 12 Restrikciós endonukleáz térképezés

Szemináriumok

1 A csoportszintű oktatás rendszere. Az I. ciklus gyakorlatainak előkészítése 2 Biológiai makromolekulák 3 Fénymikroszkópia 4 Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 5 Szeparációs módszerek 6 Molekuláris biológiai módszerek I. 7 Molekuláris biológiai módszerek II. 8 Dolgozat: Biológiai makromolekulák. Szeparációs módszerek. Fénymikroszkópia. Pro- és eukariota sejtek összehasonlítása 9 Molekuláris biológiai módszerek III. 10 A sejtmag. Genomorganizáció 11 Kromatin 12 A sejtciklus 13 Elektronmikroszkópia. Autoradiográfia (demonstráció) 14 Replikáció 15 Dolgozat: Molekuláris biológiai módszerek. A sejtmag. Genomorganizáció. Kromatin. Sejtciklus 16 DNS-repair. Sejtosztódás. A II. ciklus előkészítése 17 Transzkripció 18 RNS-érés 19 A kóros sejtmag 20 Dolgozat: Replikáció. DNS-repair. Mitózis. Meiózis. Elektronmikroszkópia. Transzkripció. RNS-érés. A kóros sejtmag 21 Transzláció 22 Génreguláció I. 23 Génreguláció II 24 Durva felszínű endoplazmatikus retikulum. Golgi-komplex. Vezikuláris transzport 25 Sejtvédekezés 26 Mitokondrium I. 27 Mitokondrium II. 28 Félévzáró konzultáció 29 Félévzáró dolgozat 30 Félévzáró dolgozat


6

Vizsgakérdések

1. Fehérjék

2. Lipidek

3. Szénhidrátok

4. Nukleozidok, nukleotidok

5. A DNS szerkezete

6. A DNS örökítő anyag szerepét igazoló kísérletek

7. Az RNS szerkezete és típusai

8. Prokariota és eukariota sejtek összehasonlítása

9. Az immuncitokémia módszerei

10. Restrikciós endonukleázok

11. Southern-blot

12. A DNS szekvenciaanalízise

13. DNS-chipek

14. Genomtárak

15. Polimeráz láncreakció

16. Transzgénikus élőlények

17. Célzott géninaktiváció

18. Az endogén génműködés gátlása az mRNS szintjén

19. cDNS-tárak

20. Northern-blot

21. Immunprecipitáció és Western-blot

22. A sejtmag szerkezete

23. A kromatin szerveződése

24. Egyedi és ismétlődő szekvenciák

25. A kromatin kémiai összetétele

26. A sejtciklus fázisai

27. A sejtciklus szabályozása

28. Mitózis

29. Meiózis

30. A replikáció általános jellemzői

31. A prokariota replikáció mechanizmusa

32. Az eukariota replikáció jellemzői

33. DNS-repair

34. A prokariota transzkripció mechanizmusa

35. Az eukariota transzkripció általános jellemzői

36. Az eukariota pre-rRNS szintézise és érése

37. Az eukariota pre-mRNS szintézise. Cap-képződés és poliadeniláció

38. Pre-mRNS splicing

39. Aminoacil-tRNS szintézis

40. A riboszómák szerkezete és működése

41. A genetikai kód


7

42. A transzláció iniciációja

43. A transzláció elongációja és terminációja

44. A transzláció általános jellemzői

45. A laktóz operon

46. A triptofán operon

47. Klónozás sejtmag-transzplantációval

48. Az eukariota pre-mRNS szintézisének és érésének szabályozása

49. Az eukariota mRNS-ek transzportjának, transzlációjának és degradációjának szabályozása

50. Az eukariota fehérjék aktivitásának és degradációjának szabályozása

51. Eukariota transzkripciós faktorok

52. A szteroid hormonok hatásmechanizmusa

53. Durva felszínű endoplazmatikus retikulum

54. Golgi-apparátus. Fehérje-glikoziláció

55. A szekréció mechanizmusa

56. Endocitózis

57. A vezikuláris transzport mechanizmusa

58. Lizoszómák. Sima felszínű endoplazmatikus retikulum

59. Oxigén szabadgyökök. Membránkárosodás. Lipid-peroxidáció

60. A mitokondriumok felépítése és működése

61. A mitokondriumok genetikai apparátusa

62. Mitokondrium betegségek

Közreműködők

Dr. Ábrahám Hajnalka Gabriella (ABHMAAO.PTE), Dr. Bátor Judit (BAJFAAO.PTE), Dr. Berta Gergely (BEGFADO.PTE), Dr. Fekete Zsuzsanna (FEZAAB.T.JPTE), Dr. Galgóczi Szilvia (GASPABO.PTE), Dr. Kemény Ágnes (KEAAAA.T.JPTE), Harci Alexandra (HAAGABT.PTE), Kiss Katalin (KIKFABO.PTE), Varga Judit (VAJGACT.PTE)


8

OOA-MET BIOMETRIA Tantárgyfelelős: DR. PÓTÓ LÁSZLÓ, habilitált docens Bioanalitikai Intézet




Tematika

Ez a tárgy a hallgatói számára első statisztikai kurzusként az alábbi főbb területeket öleli fel: Adatok kezelése számítógéppel, adatok áttekintése és jellemzése grafikus és számszerű eszközökkel, a valószínűség és a statisztikai következtetés/döntés, az orvostudományban és orvosi gyakorlatban leggyakrabban használt statisztikai alapmódszerek. Fő cél a statisztikai gondolkodásmód megismertetése és alapjainak begyakoroltatása. Ezzel a hallgatók most találkoznak először az oktatásuk során. Jelentőségét aláhúzza, hogy az orvoslásban (a tudományban és a hétköznapi munkában is) ezek a módszerek és készségek nélkülözhetetlenné váltak az utóbbi években.


Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.

A jegyet három lépcsős vizsgán lehet megszerezni, aminek elemei: egy ‘beugró’ teszt, egy számítógéppel (SPSS-el) megoldandó feladat és egy elméleti kérdés. Mindegyikre legalább „elégséges” teljesítmény kell, hogy a vizsga sikerüljön.


Két évfolyamdolgozat, legfeljebb két mulasztott gyakorlat.


Pótló gyakorlat



Moore, D. S. The Basic Practice of Statistics, 5th ed., 2010.


- Jegyzet

Pótó László: Biometria, munkafüzet, Pécs, 2007.


Belágyi József: Orvosi biometria, jegyzet, Pécs, 1999. Moore, David S., McCabe, George P. Introduction to the Practice of Statistics, 5th ed., 2005, W.H. Freeman és: Yates, Dan, Moore, David S., Starnes, Daren S. The Practice of Statistics (TI-83/89 Graphing Calculator Enhanced) 2/e, 2003,

W.H. Freeman vagy Rees, W. G. Essential Statistics, Chapman and Hall, 1992

Előadások

1 Bevezetés (a biometria és az orvostudomány, modellek). A valószínűség fogalma. Dr. Pótó László 2 Változó-típusok. Diszkrét eloszlások (a binomiális és a Poisson eloszlás). Dr. Pótó László 3 Folytonos változók, hisztogram, relatív gyakoriság sűrűség, sűrűségfüggvény. Dr. Pótó László 4 Átlag, szórás. A normális eloszlás. Dr. Pótó László 5 Az átlag eloszlása, a standard hiba. Dr. Pótó László 6 A várható érték konfidencia intervalluma. A t eloszlás. Dr. Pótó László


2

7 A hipotézisvizsgálat elve. Az egy mintás t próba. A páros t próba. Az előjel próba (előzetes). Dr. Pótó László 8 A konfidencia intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése. A döntési hibák. Dr. Pótó László 9 A független mintás t próba. Az F próba. Dr. Pótó László 10 A lineáris korreláció és regresszió. Dr. Pótó László 11 Gyakorisági táblázatok 1. A khi-négyzet próba. Dr. Pótó László 12 Nemparaméteres próbák. (előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próbák) Dr. Pótó László 13 A varianciaanalízis elve. A hipotézisvizsgálati módszerek áttekintése. Dr. Pótó László 14 Vizsgálati eljárások, szenzitivitás, specificitás (Gyakorisági táblázatok 2.). Többváltozós módszerek. Összefoglalás. Dr. Pótó László

Gyakorlatok

1 Valószínűség - példák 1. + Számítógép-használat, Windows, SPSS. 2 Valószínűség - példák 2. - diszkrét eloszlások. 3 A binomiális eloszlás. 4 Adatok grafikus áttekintése. Folytonos változók. Hisztogram. 5 Adatok számszerű áttekintése, jellemzése - leíró statisztika 6 Normális elosztás. Az átlag eloszlása. 7 Becslések. A várható érték megbízhatósági intervalluma. 8 A hipotézistesztelés 9 Becslés és hipotézistesztelés. Az első- és másodfajú hiba. 10 A független mintás t próba. Az F próba. 11 A lineáris korreláció és regresszió. 12 Gyakorisági táblázatok - A khi-négyzet próba. 13 Nemparaméteres próbák: előjel, Wilcoxon és Mann-Whitney próba. 14 A varianciaanalízis elve. Összefoglalás

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Egy ‘beugró’ teszt, egy gyakorlati feladat (megoldandó számítógéppel) és egy elméleti kérdés az alábbiak közül:

1. A biometria/biostatisztika fő feladata

A kétféle gondolkodási modellről - mik a főbb különbségek?

Mutassa be, hogyan egészítik ki egymást, s hogyan kap mindkét gondolkodásmód szerepet a tudományos és az orvosi munkában.

(háttér: főleg az 1., a 3. és a 6-7-8. előadások)

2. A statisztikai gondolkodásmód fő jellegzetessége: a valószínűség

Mutassa be a fogalmat egyszerű példán. Mikor számolható és mikor nem számolható az értéke? Igazolja példákkal, hogy mindkét megközelítés alkalmazható a gyakorlati (orvosi) feladatoknál.

(háttér: főleg az 1., a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)

3. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 1,

Mutassa be a binomiális eloszlás példáján, hogyan lehet a „számolható valószínűség” (szerencsejáték helyzetek) megközelítést valós élethelyzetekben alkalmazni. Az eloszlás ábrázolása. Mutassa be, hogy kap szerepet ez a megközelítés a döntéshozásban.

(háttér: főleg a 2. a 6-7-8. és a 12. előadások)


3

4. A valószínűség-eloszlás fogalma - a diszkrét eloszlások - 2,

Vonjon párhozamot a binomiális és a Poisson eloszlás között: hasonlóságok és különbségek, alkalmazási példákkal alátámasztva. Mutassa be a diszkrét eloszlások jelentőségét példákkal. (Mely hipotézistesztelési eljárások alapulnak ezen a megközelítésen?)


5. A statisztikai gondolkodás alapelvei - az adatoktól a döntésig

A döntéshozáshoz vezető út - és a buktatói. (mintaméret, reprezentativitás, rejtett változók, valószínűségi ítélet, hibakockázat, - és kezelésük)

(háttér: főleg a 3. és a 6-7-8. előadások)

6. Adat- (változó-) típusok és az adatok ábrázolásának különböző módjai

A három leggyakoribb adattípus és összefoglaló bemutatásuk lehetőségei.

Az egyes diagramfajták alkalmazási köre - erősségük és korlátaik. Milyen speciális információkat tud megjeleníteni egy-egy diagramtípus? Mikor melyiket érdemes választani?

(háttér: főleg a 3. előadás)

7. A minta és az alapsokaság

Mutassa be mindkét alapfogalmat többféle adattípus esetén. Hogyan jellemezhető (képszerűen és számszerűen) ezen példákban a minta és a sokaság? Mutassa be a két fogalom alapvető szerepét a statisztikai következtetés és döntés gondolatmenetében.


8. Folytonos adatok számszerű jellemzése

Vonjon párhuzamot az „öt szám”-os és a „három szám”-os adatjellemzés között. Mikor melyik alkalmazható/alkalmazandó?

Igazolja példákkal, hogy a kétféle jellemzés alapvető szerepet kap a döntési (pl. hipotézistesztelési) módszer kiválasztásában.


9. A valószínűség-eloszlás fogalma - a folytonos eloszlások

Szimmetrikus és ferde eloszlások. Hogyan tükröződik az eloszlás alakja a mintajellemzőkben? A fentiek bemutatása a normális és ferde eloszlású példákon. Igazolja a megkülönböztetés jelentőségét a döntéshozási módszerek feltételein keresztül.


10. A normális eloszlás 1.

Jellemzői. Miért használható gyakran, különösen a biológiában és az orvostudományban?

Alkalmazási példák (referencia tartomány, stb.).

Hogyan támasztja alá az alapvető jelentőségét a „normális közelítés” módszere? (alkalmazási példákkal) - és hogyan a hipotézisvizsgálati módszerek feltételei?

(háttér: főleg a 4., az 5., a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

11. A normális eloszlás 2.

Hogyan támasztja alá jelentőségét az „átlag eloszlása”? Igazolja, hogy az átlag eloszlása alapvető szerepet kap a statisztikai következtetés és döntés során.

(háttér: főleg a 4., az 5. és a 6-7-8-9-10. előadások)


4

12. A statisztikai következtetés

A statisztikai következtetés, mint a statisztikai gondolkodásmód kulcslépése. Vesse össze a pontbecslés és intervallumbecslés módszerét e szempontból. Mutassa be, hogyan használható mindkét megközelítés a várható értékre adható intervallumbecslés során (a várható értékre adható p% megbízhatóságú intervallumbecslés - konfidencia intervallum).

(háttér: főleg az 5.és a 6. előadások)

13. Az átlag megbízhatósági intervalluma

A legtöbb általunk megismert SPSS eredménylistán szerepel a „95% CI” kifejezés? Mi ez és miért ilyen gyakori a statisztikai vizsgálatokban? Mondjon példákat, hogy melyik eredménylistán miért szerepel, mire jó a feltűntetése?

(háttér: főleg az 5. és a 6-tól végig, szinte mindegyik előadás)

14. A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete

Mutassa be az „öt lépéses” gondolatmenet származtatását és alkalmazhatóságát hétköznapi valamint szakmai vonatkozású példákon. Melyek az „öt lépés” egyszerű, kötött pontjai, s melyek azok, amelyek egyéni mérlegelést igényelnek? Ez utóbbi jelentőségének igazolása a példákon.

(háttér: a 7-től végig, szinte mindegyik előadás)

15. Az egymintás és a páros t próba

A hipotézisvizsgálat alap gondolatmenete milyen adatok és kérdések esetén vezet ezen módszerekhez? A két módszer hasonlósága és különbsége. Mi a teendő, ha az alkalmazási feltételek nem teljesülnek? Miért nem érdemes minden esetben ezen utóbbi módszereket használni?

(háttér: főleg a 6-7-8-9. és a 12. előadások)

16. A megbízhatósági intervallum és a hipotézisvizsgálat összevetése

Értékelje a két módszert a hasonlóságok és különbözőségek, az erősségek és gyengeségek alapján.

A fentieket konkrét példa felhasználásával mutassa be.

(háttér: főleg a 6-7-8 előadás)

17. Döntési hibakockázatok és a teszt ereje

Ismertesse a statisztikai döntéshozás lényegi sajátosságát, a döntési hibakockázatokat. Hogyan lehet ezeket kezelni? Mikor kell ezeket kezelni?

Mutassa be példákon, hogy mikor nyújt segítséget a döntési hibakockázat értéke (vagy legalább változása) és mikor a teszt ereje az adott kérdés megválaszolásában?

(háttér: főleg a 8. és a 9. előadás)

18. A két- (független-) mintás t próba

Mi a különbség a páros és a kétmintás t próba között? Milyen kérdésre kapható válasz az utóbbi módszerrel? Mi a módszer sajátos feltétele - és hogy kezelhető ez az F próba segítségével?

(Mi a megoldás „ára”? Miért nem használjuk mindig a kevesebb feltételt támasztó megoldást?)


19. Két változó kapcsolatának vizsgálata - folytonos adatok esetén

Hasonlítsa össze az egy változó - két minta és a két változó - adatpárok („egy minta”) esetét. Milyen tipikus kérdésekre keresünk választ a két esetben?

Ismertesse példákon a lineáris regresszió és korreláció vizsgálat módszerének gondolatmenetét. Mutassa be azokat a pontokat, ahol a statisztikai gondolkodásmód lényegi szerephez jut benne.

Hipotézisvizsgálat-e ez a módszer?



5

20. Két változó kapcsolatának vizsgálata - kategorikus adatok esetén

Mennyiben hasonló és mennyiben eltérő a „két változó” vizsgálata kérdéskör a folytonos és a kategorikus adatok esetén? Milyen adatokat (számokat) kell az utóbbi helyzetben kezelni?

Mi az a hipotézisvizsgálati módszer, amely erre alkalmas? Mutassa be ennek az öt lépését egy példán. Mik a módszer alkalmazásának feltételei és mi a teendő, ha ezek nem teljesülnek?


21. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 1.

Miért gyakori az orvosi gyakorlatban, hogy a khi-négyzet próba nem alkalmazható? Milyen lehetőségek kínálkoznak ilyenkor? Mikor kell ezek közül a Fisher teszthez folyamodni? Miért szerepel (mire utal) ennek a nevében az „egzakt” jelző?


22. A gyakorisági adatok kezelése és értékelése - 2.

Egy diagnosztikai teszt minősítése. Mely kérdésekre ad választ a „szenzitivitás”, a „specificitás” valamint a pozitív és a negatív teszteredmény jósló- („prediktív-”) ereje?

Az arány megbízhatósági intervalluma. Igazolja ennek alapján, miért lesz eredménytelen a khi-négyzet próba alkalmazása néha az orvosi adatértékeléseknél!


23. A nem-paraméteres próbák - 1.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba az előjel próba? Mutassa be a hipotézisvizsgálat ötlépéses módszerét az előjelpróba alkalmazásával egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszer és a megfelelő paraméteres módszer között? Mi a módszer erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 2. a 7. és a 12. előadás)

24. A nem-paraméteres próbák - 2.

Milyen helyzetben kell választani a t próba helyett valamely más módszert - és mikor jön szóba a Wicoxon és a Mann-Whitney próba? Mutassa be mindkét módszer alkalmazását egy-egy példán. Mi a hasonlóság és a különbözőség ezen módszerek és a megfelelő paraméteres módszerek között? Mi ezen módszerek erőssége és mi a gyengéje?

(háttér: főleg a 7., a 9. és a 12. előadás)

25. Az ANOVA elve

Mutassa be példákon, hogy mi a variancia-analízis alkalmazásának alaphelyzete.

Mi az értékelés elve? Mutassa be ezt a több csoportátlag összehasonlításának példáján.

Mi az előnye ennek a módszernek a páronkénti t-próbák alkalmazásával szemben?

(háttér: főleg a 2. a 8., a 9. és a 13. előadás)

Közreműködők

Borbásné Dr. Farkas Kornélia (FAKAAA.T.JPTE), Dr. Dergez Tímea (DETCAAT.T.JPTE), Dr. Fathiné Blaskó Ágnes (BLAGAAT.PTE), Dr. Kilár Ferenc (KIFGAAO.PTE), Dr. Pótó László (POLGABO.PTE), Kőnigné Péter Anikó (PEAAAB.T.JPTE), Makszin Lilla (MALHAAT.PTE)


6

OOA-OET MAGATARTÁSTUDOMÁNY 2. (ORVOSI ETIKA) Tantárgyfelelős: DR. FÜZESI ZSUZSANNA, egyetemi tanár Magatartástudományi Intézet




Tematika

A tantárgy keretében a hallgatók elsajátítják a modern orvosi etika nemzetközi konszenzuson alapuló alapvető normáit, valamint az orvos-beteg kapcsolat etikai szempontból releváns hazai jogi szabályozását. A tantárgy célja az orvoslás gyakorlatában az etikai problémafeltáró és -megoldó készség kialakítása a hallgatókban.


Legfeljebb 25 % hiányzás.

Félévközi számonkérés: sikeres teszt írása.



TVSZ szerint.



1. Jakab Tibor:Az eutanázia, és amit annak hisznek. In: Párbeszéd a halálról. Eutanázia a jogrend peremén. Szerk. Filó Mihály. Literatura Medica, Bp. 2011. 105-119. pp.

2. Kovács József: A modern orvosi etika alapjai. Bevezetés a bioetikába. Medicina, Bp. 1999. (Második, átdolgozott kiadás) 1., 6., 7., 8., 10., 12., 13., 15., 16. fejezetek.

3. Hegedűs Katalin: Hospice Magyarországon. In: Kállai János, Kaszás Beáta, Tiringer István (szerk.): Az időskorúak egészségpszichológiája. Budapest, Medicina Könyvkiadó, (ISBN:978 963 226 434 9) 2013, 391-403.


CooSpace: ppt oktatási anyagok

- Jegyzet


1. Ádám György: Az orvosi hálapénz Magyarországon. Magvető Kiadó, Bp. 1986. 2. Az Élet kultúrájáért. A Magyar Katolikus Püspöki Kar körlevele a bioetika néhány kérdéséről. BP. 2003.

http://www.katolikus.hu/roma/Az_elet_kulturajaert.pdf 3. Bitó László: Boldogabb élet – jó halál. Eutelia – eutanázia. Atheneaum 2000 Kiadó, Bp. 2005. 4. Blasszauer Béla dr.: Az életvégi döntések. Kiszolgáltatottság, felelősség, Hospice. Sub Rosa Kiadó, Bp. 1999. 5. Domján A., Kakuk P., Sándor J.: 50 éves a Helsinki Nyilatkozat: kommentár a 2013-as módosításhoz. LAM 2014;24(3):152-

158. 6. Elisabeth Kübler-Ross: A halál és a hozzá vezető út. Gondolat, Bp. 1988. 7. Hegedűs Katalin, Pilling János et al.: Orvosok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdjei. Orvosi Hetilap. 2002;143:2385-

2391. 8. Hegedűs Katalin, Pilling János et al: Ápolók és medikusok halállal és haldoklással kapcsolatos attitűdje. Lege Artis

Medicinae (LAM) 2001;11(6–7):492–499. http://www.e

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Bioetika, orvosi etika, egészségügyi etika fogalma 2 Az orvoslás tradicionális paternalista modellje. 3 Az orvosi beavatkozásokba való tájékozott beleegyezés elve 4 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában) 5 Filmvetítés: Halál kérésre. (Eutanázia Hollandiában)


7

6 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 7 A filmmel, az eutanáziával, a halállal, a haldoklással és a holttesttel kapcsolatos etikai kérdések megbeszélése 8 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 9 Az orvosi titok és az egészségügyi adatok védelme 10 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 11 Az orvosbiológiai kutatások és a génmanipuláció etikai kérdéseinek megbeszélése 12 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 13 A reproduktív medicina és a művi abortusz etikai dilemmáinak megbeszélése 14 Aktuális bioetikai téma megbeszélése. Számonkérés

Vizsgakérdések

Nincs.

Közreműködők

Dr. Jakab Tibor (JATHAAE.PTE)


8

OOA-OKG AZ ORVOSI KOMMUNIKÁCIÓ GYAKORLATA Tantárgyfelelős: DR. BALOGH SÁNDOR, egyetemi docens Családorvostani Intézet




Tematika

Helyes orvos-beteg kommunikáció kialakításának alapjai. Találkozás, üdvözlés, interjúkészítés, elköszönés elemei. Verbális, non-verbális kommunikáció. Kommunikáció jogi-etikai alapjai. Kommunikációs tréning. A gyakorlati készségek és attitűdök sorában a hatékony orvosi kommunikációnak fontos szerepe van, mely alapvető feltétele a jó orvos-beteg kapcsolat kialakításának.


Előadásokon, szemináriumokon való részvétel kötelező. Félévközi jegy megajánlása a gyakorlatok alatti számonkérések alapján történik.

Kiscsoportos foglalkozásokon mindenki az ETR-ben rögzített csoportba vehet részt a gyakorlatokon (nincs csoportvándorlás). Ezt a gyakorlat megkezdése előtt ellenőrizni kell. Engedélyezés, kérvény esetén a tantárgyfelelős engedélye szükséges.

20% feletti hiányzás a tantárgy aláírását nem teszi lehetővé.



Következő év




- Jegyzet


Pilling János: Orvosi kommunikáció, Medicina Kiadó, 2008. Allan Pease - Alan Garner: Szó-beszéd (Park Kiadó) Léder László: A gyógyító kommunikáció (Betűvirág Kiadó, Richter Gedeon) Csabai - Csörsz - Szili: A gyógyító kapcsolat élménye (Oriold & Társai Kiadó) Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe (Harmat Kiadó)

Előadások

1 Orvos leszek? Bevezetés az orvos-beteg kapcsolatba Dr. Somogyi Lászlóné 2 „Nehéz” betegekkel való kommunikáció Dr. Bán Ildikó 3 Verbális, nonverbális kommunikáció I. (Dr. Oberling János) 4 Verbális, nonverbális kommunikáció II. (Dr. Oberling János) 5 „Nehéz” betegekkel való kommunikáció Dr. Bán Ildikó 6 Orvos-beteg találkozás, Összefoglalás Dr. Bán Ildikó

Gyakorlatok

1 Ismerkedés 2 Bevezetés 2 Non-verbális kommunikáció 3 Interjú készítés 3 Nehéz helyzetek a kommunikációban 4 Rossz hír közlése


9

5 Verbális kommunikáció 7 Szituációk

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bán Ildikó (BAIFACO.PTE), Dr. Bíró Ferenc (BIFPAAP.PTE), Dr. Heim Szilvia (HESPAAP.PTE), Dr. Nagy Lajos (NALGABO.PTE), Dr. Rinfel József (REJPAAP.PTE), Dr. Várnai Réka (VAROAAO.PTE)


10

OOA-ORK ORVOSI KÉMIA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Tematika

Az „Orvosi kémia” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Felöleli az általános kémia azon területeit, amely az orvostanhallgatók számára nélkülözhetetlenek. A szerves kémia rész foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával. A kémiai gyakorlatok az általános kémiai és az anyagismeret elsajátítását célozzák, a szemináriumok a kémiai számítások elsajátításához nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget.


- A gyakorlaton min. 8 alkalommal meg kell írni a röpdolgozatot.

- A gyakorlaton min. 5 pontot kell szerezni. (5 jó válasz)

- A félévközi zárthelyiken összesen min. 30%-ot kell teljesíteni.

- Részvétel a foglalkozások min. 85%-án (összesen max. 13 órát lehet hiányozni).

- A kritériumtárgy teljesítése.

2 db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje min. a 30%-ot.

Az egyes hetek kísérleteihez kérdések tartoznak, amelyek megtalálhatók a munkafüzetben. A 3-12. hétig minden gyakorlat elején röpdolgozatot íratunk az aznapi kérdésekből. Minden hallgató 1-1 db kérdést kap, amelyet írásban megválaszol, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre. A helyes válasz 1 pontot ér, rossz válaszra 0 pontot adunk. Késés vagy egyéb okból kifolyó mulasztás esetén pótlásra nincs lehetőség, aki a gyakorlat elején nem írja meg a dolgozatot, automatikusan 0 pontot kap arra a hétre. Összesen 10 pont gyűjthető. Ha valaki 10 percnél kevesebbet késik, a dolgozatra ugyan 0 pontot kap, de a gyakorlatot elvégezheti, az nem számít hiányzásnak. 10 percet meghaladó késés hiányzásnak minősül. A gyakorlatok pótlására nincs lehetőség.

A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása után érvényes.



Nincs



Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006


- Jegyzet


Nagy Veronika (szerk.): Orvosi Kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry, latest edition Zeeck: Chemie für Mediziner, 8. Auflage

Előadások

1 Bevezetés az orvosi kémiába Dr. Ohmacht Róbert 2 A periódusos rendszer, az atomok elektronszerkezete. Dr. Nagy Veronika 3 Kémiai kötések. Ionos, kovalens és fémes kötés Dr. Nagy Veronika


11

4 Kémiai kötések. A molekulapálya- és a vegyértékkötés-elmélet alapjai Dr. Nagy Veronika 5 Másodlagos kölcsönhatások Dr. Nagy Veronika 6 Az elemek kémiája, típusaik, tulajdonságaik Dr. Berente Zoltán 7 Oxidok, hidroxidok, savak, bázisok, sók Dr. Berente Zoltán 8 Halmazállapotok, gáztörvények Dr. Takátsy Anikó 9 A víz és a vizes oldatok. Híg oldatok kolligatív sajátságai. Biofolyadékok összetétele Dr. Takátsy Anikó 10 Elektrolitok szerepe az élő szervezetben Dr. Berente Zoltán 11 Kémiai egyensúlyok, a tömeghatás törvénye Dr. Lóránd Tamás 12 Oldékonysági egyensúlyok. Epekő és vesekő. Dr. Lóránd Tamás 13 Savak és bázisok Dr. Lóránd Tamás 14 pH, pOH és a vízionszorzat Dr. Lóránd Tamás 15 Sók hidrolízise, pufferoldatok Dr. Lóránd Tamás 16 Az élő szervezetekben megtalálható pufferrendszerek Dr. Berente Zoltán 17 Komplexek szerkezete és kialakulása Dr. Végvári Ágnes 18 Fémkomplexek az élő szervezetekben és az orvosi diagnosztikában Dr. Végvári Ágnes 19 Kolloid rendszerek Dr. Ohmacht Róbert 20 Kolloid rendszerek az élő szervezetben Dr. Dóczi Tamás 21 Reakciókinetika Dr. Ohmacht Róbert 22 Termodinamika: a kémiai reakciók energiaviszonyai Dr. Ohmacht Róbert 23 Termodinamika: spontán és nem-spontán végbemenő reakciók Dr. Ohmacht Róbert 24 Fotokémia. A fény által kiváltott reakciók élő rendszerekben Dr. Ohmacht Róbert 25 Elektrokémia Dr. Berente Zoltán 26 Elektronátmenetek élő rendszerekben Dr. Berente Zoltán 27 Bevezetés a szerves kémiába Dr. Agócs Attila 28 A szerves kémiai reakciók típusai Dr. Agócs Attila 29 Telített szénhidrogének, alkánok. Paraffinok a gyógyászatban Dr. Lóránd Tamás 30 Telítetlen szénhidrogének: alkének és alkinok Dr. Lóránd Tamás 31 Izoméria az alkánok, cikloalkánok és alkének körében Dr. Lóránd Tamás


12

32 Aromás szénhidrogének. Halogénezett szénhidrogének Dr. Lóránd Tamás 33 Optikai izoméria. A relatív és az abszolút konfiguráció Dr. Agócs Attila 34 Alkoholok Dr. Lóránd Tamás 35 Fenolok Dr. Lóránd Tamás 36 Éterek Dr. Lóránd Tamás 37 Szerves kénvegyületek Dr. Lóránd Tamás 38 Aldehidek és származékaik Dr. Agócs Attila 39 Ketonok, kinonok Dr. Agócs Attila 40 Aminok és biológiailag jelentős származékaik Dr. Lóránd Tamás 41 Karbonsavak Dr. Lóránd Tamás 42 Karbonsavészterek, foszfát- és szulfátészterek Dr. Lóránd Tamás

Gyakorlatok

1 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 2 Tűz- és Munkavédelmi ismeretek. Asztalátadás 3 Laboratórium megbeszélés. 4 Laboratórium megbeszélés. 5 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 6 Kísérletek a halogének, az oxigén-csoport és a nitrogén-csoport elemeinek vegyületeivel 7 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 8 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 10 Kísérletek az alumínium, a szén-csoport és az s-mező elemeinek vegyületeivel 11 Betacid oldat titrálása 12 Betacid oldat titrálása 13 Potenciometria. Pufferrendszerek. 14 Potenciometria. Pufferrendszerek. 15 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 16 Koordinációs (komplex) vegyületek vizsgálata 17 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 18 Kolloid rendszerek, kémiai egyensúlyok, katalizátorok vizsgálata 19 Elektrokémiai kísérletek 20 Elektrokémiai kísérletek 21 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 22 Szerves anyagok vizsgálata. Funkciós csoportok I. 23 A funkciós csoportok vizsgálata II. 24 A funkciós csoportok vizsgálata II. 25 A funkciós csoportok vizsgálata III. 26 A funkciós csoportok vizsgálata III. 27 Összegzés, ismétlés 28 Összegzés, ismétlés

Szemináriumok

1 Alapfogalmak, sztöchiometriai számítások 2 Sztöchiometriai számítások 3 Molekulák alakja, polaritása, intermolekuláris kölcsönhatások 4 Oldatok koncentrációja


13

5 Egyszerű szerves molekulák szerkezete 6 Szerves molekulák elnevezése. Izoméria 7 Szerves vegyületcsaládok szerkezete, tulajdonságai 8 Sztereokémia I: kiralitás, enantiomerek 9 Sztereokémia II: diasztereomerek 10 Szerves kémiai reakciók I: Reakciótípusok 11 Szerves kémiai reakciók II: Alkének és aromás vegyületek 12 Szerves kémiai reakciók III: Alkoholok 13 Szerves kémiai reakciók IV: Oxovegyületek 14 Szerves kémiai reakciók V: Karbonsavak

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


14

OOR-ELS ORVOSI ELSŐSEGÉLY Tantárgyfelelős: DR. BOGÁR LAJOS, egyetemi tanár Sürgősségi Orvostani Tanszék

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tantárgy oktatására biztosított 14 gyakorlati óra során az első évfolyamos hallgatóknak a sürgősségi betegellátás legfontosabb alapelemeit és azok gyakorlati végrehajtásának módszereit kell elsajátítaniuk. Ebben az oktatási feladatban elsődleges fontosságú a keringés- és légzésleállás során alkalmazandó vizsgálati eljárások gyors és biztonságos alkalmazása, majd az alapvető életmentési tevékenység, tehát a reanimáció végrehajtása. Ezen túl a hallgatóknak meg kell tanulniuk az egyéb, azonnali életveszélyt okozó betegségek gyors helyszíni és sürgősségi osztályon alkalmazandó diagnosztikájának és terápiájának elemeit is az acut myocardialis infarctus, az életet veszélyeztető pulmonalis embolia, a baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk, az életveszélyt okozó fertőzéses betegségek, a közvetlen életveszélyt okozó mérgezések, az anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek helyszíni ellátásában. Tantárgy feladata a képzés céljainak megvalósításában: A tantárgynak két célja van. Az első: a hallgató legyen képes a súlyos vagy közvetlen életveszélyt okozó betegségek helyszíni ellátásánál olyan biztonsággal és eredményességgel működni, amelyet az orvostanhallgatótól a közvélemény elvár -- még akkor is, ha ő csupán a preklinikai éveit tölti. A második: az orvosi tanulmányait megkezdő hallgató kapjon információkat arra vonatkozóan, hogy a preklinikai tárgyak ismeretanyagának elsajátítása miként fogja segíteni a gyógyító munkáját, és ezzel az érdeklődése e tantárgyak felé még intenzívebb legyen.


A gyakorlatokról való hiányzás maximum 20%-os lehet.



Az évfolyam más csoportjának gyakorlatán történő részvétel.




- Jegyzet


Göbl Gábor: Oxyológia, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2001. Bogár Lajos: Érzéstelenítés - Esetfantáziák vészhelyzetekről medikusoknak és fiatal orvosoknak, Medicina Könyvkiadó, Budapest,

2010. Bogár Lajos: Intenzív - Egy pályakezdés esetfantáziái, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2013.

Előadások

Gyakorlatok

1 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 2 1. Az alapvető életmentés elemei (az elsősegélynyújtás alapjai, az újraélesztés ABC-je 3 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 4 2. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 5 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 6 3. Acut myocardialis infarctus, életet veszélyeztető pulmonalis embolia 7 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 8 4. Baleseti sérülések és a vérvesztéses sokk (sebellátás, vérzések ellátása) 9 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 10 5. Közvetlen életveszélyt okozó mérgezések 11 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 12 6. Anyagcsere-betegségek, légúti elzáródások, központi idegrendszeri kórképek 13 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása 14 7. Az alapvető életmentés elemeinek ismételt gyakorlása


15

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Dr. Bátai István (BAIMABO.PTE), Dr. Hideg Gyöngyvér (HIGTAA0.PTE), Dr. Kiss Tamás (KITFAAO.PTE), Dr. Rendeki Szilárd (RESGABA.PTE), Dr. Szabó Péter (SZPFABO.PTE), Dr. Szabó Zoltán (SZZUABO.PTE), Dr. Szélig Livia (SZLTAA0.PTE), Dr. Tátrai Ildikó (TAITAA0.PTE), Dr. Toldi János (TOJFADO.PTE), Dr. Tóth Ildikó (TOISAAA.PTE), Dr. Weiling Zsolt (WEZMAAO.PTE)


16

OOR-OKA ORVOSI KÉMIA ALAPJAI Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet

0 kredit ▪ aláírás ▪ Kritérium követelmény modul ▪ ősszel ▪ ajánlott félév: 1.



Tematika

A tantárgy a kémiai alapismereteket kívánja bővíteni, különös tekintettel azokra a részekre, amelyek a középiskolás tananyagból kimaradtak. Segítséget ad az Orvosi Kémia előadásainak, gyakorlatainak könnyebb elsajátításához.


Az első héten a hallgatók egy felmérő dolgozatot írhatnak. Akik ezt a dolgozatot 50% fölött teljesítik, mentesülnek a kurzus látogatásának kötelezettsége alól.

A többi hallgató számára a tanulmányi és vizsgaszabályzatban megadott hiányzás fogadható el, és kettő ellenőrző dolgozat megírása kötelező. A félév elfogadásához a félévközi dolgozatok átlagának el kell érnie a 30%-ot.



Nincs




- Jegyzet


Ajánlott: Veszprémi Tamás: Általános kémia, Akadémiai Kiadó, Bp., 2008.

Előadások

Gyakorlatok

Szemináriumok

1 Az anyag elemi és kémiai részecskéi, az atom felépítése, a periódusos rendszer 2 A nemesgázszerkezet jelentősége, az elsőrendű kötések 3 Mól fogalma, moláris tömeg számítása, kristályos sók moláris tömege 4 A kémiai reakciók fogalma, csoportosítása 5 A kémiai egyenletek típusai, jelentése, felírási szabályai 6 Redoxiegyenletek értelmezése 7 Redoxiegyenletek rendezése 8 Koncentrációszámítások I. 9 Koncentrációszámítások II. 10 Koncentrációszámítások III. 11 Koncentrációszámítások IV. 12 Gáztörvények, parciális nyomás 13 Gázokkal kapcsolatos feladatok I. 14 Gázokkal kapcsolatos feladatok II. 15 Egyensúlyok, a tömeghatás törvénye, az egyensúlyok eltolása 16 pH-számítás I. 17 Egyensúlyok, disszociációfok 18 pH-számítás II. 19 A termokémia alapjai 20 pH-számítás III. 21 A szerves vegyületek definíciója, csoportosítása 22 Pufferek pH-számítása


17

23 A szerves vegyületek molekulaszerkezete és fizikai tulajdonságai közti összefüggés 24 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói I. 25 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói II. 26 A funkciós csoportok (vegyülettípusok) jellemző reakciói III. 27 Ismétlés 28 Ismétlés

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Márk László (MALMAAO.PTE), Dr. Matus Zoltán (MAZGAAO.PTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


18

OOA-AA1 ÁLTALÁNOS ANATÓMIA 1. Tantárgyfelelős: DR. GASZNER BALÁZS, egyetemi docens Anatómiai Intézet

5 kredit ▪ vizsga ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – max. 220 fő Előfeltételek: OOA-SF1 egyidejű felvétel

Tematika

A tantárgy célja az emberi test makroszkópos szerkezetének, és ezek alapvető funkcionális aspektusainak megismerése. A két féléves tantárgycsoport első része. A tantárgy tanulása során megismerkednek az emberi test csontjaival, ízületeivel és izmaival, valamint a végtagok és a törzs tájanatómiájával.


Jelenlét az órák legalább 85%-án. Hiányzás (bármilyen okból!) max. 11 tanóra (= 11x45 perc), ezen belül max. 9 óra gyakorlat.



Másik tanulócsoporttal, még a hiányzás hetében. A hallgató félévenként két gyakorlatot pótolhat másik csoportban. Az oktató dönti el, hogy engedélyezi-e hallgatónak, hogy részt vegyen a gyakorlaton. Az oktatónak joga van a hallgató kérését helyhiány miatt megtagadni.




http://an-server.pote.hu

- Jegyzet



Előadások

1 Az anatómia tárgya és felosztása Dr. Reglődi Dóra 2 Általános csonttan és ízülettan Dr. Gaszner Balázs 3 A csontos és szalagos medence. A medence statikája, a lábboltozat. Dr. Tóth Pál 4 A medence és a térdízület anatómiájának klinikai vonatkozásai Dr. Tamás Andrea 5 Általános myológia, angiológia, neurológia. Tájanatómiai bevezető Dr. Hollósy Tibor 6 A gerinc és mellkas szerkezete és mozgásai Dr. Csernus Valér 7 A végtagok és az emlő nyirokelvezetése. A regionális nyirokcsomók klinikai jelentősége. Dr. Schmidt Erzsébet 8 A koponya csontjai, szerkezete. Az agykoponya Dr. Kiss Péter 9 Az arckoponya és üregei. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 10 Az alsó végtag izmainak jelentősége a mozgásszervi kórképekben. Dr. Than Péter 11 A felső végtag ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Reglődi Dóra 12 A felső végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Reglődi Dóra


19

13 Az alsó végtag és a törzs ízület- és izomtanának áttekintése funkcionális szempontból. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea 14 Az alsó végtag ér- és idegellátásának áttekintése. Sérülések és következményeik. Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea

Gyakorlatok

1 Fő irányok és síkok. 2 A vállöv csontjai. 3 A felkar és az alkar csontjai 1. 4 A felkar és az alkar csontjai 2. 5 A kéz csontjai. 6 A vállöv ízületei. 7 A vállízület. 8 A könyökízület. 9 A kéz ízületei 1. 10 A kéz ízületei 2. 11 A medencecsont és sacrum. A medence egészben. 12 A kismedence. 13 A combcsont. 14 A lábszár csontjai. 15 A csípőízület. 16 A térdízület. 17 A láb csontjai és ízületei 1. 18 A láb csontjai és ízületei 2. 19 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 1. 20 Az alsó és felső végtag csont- és ízülettanának ismétlése 2. 21 A felső és alsó végtag ventralis régiói 1 22 A felső és alsó végtag ventralis régiói 2. 23 A felső és alsó végtag ventralis régiói 3. 24 A felső és alsó végtag ventralis régiói 4. 25 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 1. 26 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 2. 27 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 3. 28 A végtagok és hasfal ventralis régiói, a hasfal szerkezete 4. 29 A végtagok és hasfal ventralis régiói 5. Csigolyák, bordák, mellkas 1. 30 A végtagok és hasfal ventralis régiói 6. Csigolyák, bordák, mellkas 2. 31 A végtagok és hasfal ventralis régiói 7. Csigolyák, bordák, mellkas 3. 32 A végtagok és hasfal ventralis régiói 8. Csigolyák, bordák, mellkas 4. 33 A végtagok és hasfal ventralis régiói 9. A gerinc és mellkas ízületei 1. 34 A végtagok és hasfal ventralis régiói 10. A gerinc és mellkas ízületei 2. 35 A végtagok és hasfal ventralis régiói 11. A gerinc és mellkas ízületei 3. 36 A végtagok és hasfal ventralis régiói 12. A gerinc és mellkas ízületei 4. 37 A végtagok és hasfal ventralis régiói 13. A koponya 1. 38 A végtagok és hasfal ventralis régiói 14. A koponya 2. 39 A végtagok és hasfal ventralis régiói 15. A koponya 3. 40 A végtagok és hasfal ventralis régiói 16 . A koponya 4. 41 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 1. A koponya 5. 42 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 2. A koponya 6. 43 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 3. A koponya 7. 44 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 4. A koponya 8. 45 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 5. R. nuchae és hátizmok 1. A koponya 9. 46 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 6. R. nuchae és hátizmok 2. A koponya 10. 47 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 7. R. nuchae és hátizmok 3. A koponya 11. 48 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 8. R. nuchae és hátizmok 4. A koponya 12. 49 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 9. R. nuchae és hátizmok 5. A koponya 13.


20

50 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 10. R. nuchae és hátizmok 6. A koponya 14. 51 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 11. R. nuchae és hátizmok 7. A koponya 15. 52 A felső és alsó végtag dorsalis régiói 12. R. nuchae és hátizmok 8. A koponya 16. 53 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 1. 54 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 2. 55 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 3. 56 A végtagok ventrális és dorsalis régiói. Ismétlés 4.

Szemináriumok

Vizsgakérdések


Közreműködők

Bodrogi Ákos (BOAQAAO.PTE), Czett András (CZASAAO.PTE), Dr. Csernus Valér (CSVGAAO.PTE), Dr. Czeiter Endre (CZEFAAO.PTE), Dr. Dányádi Bese (DABNAAO.PTE), Dr. Farkas Boglárka (FABFADO.PTE), Dr. Farkas József (FAJHAAO.PTE), Dr. Fülöp Balázs Dániel (FUBOAAO.PTE), Dr. Gaszner Balázs (GABFADO.PTE), Dr. Hollósy Tibor (HOTFAAO.PTE), Dr. Horváth Gábor (HOGNAAO.PTE), Dr. Horváth Judit (HOJIAAO.PTE), Dr. Horváth-Opper Gabriella (HOGFAFO.PTE), Dr. Józsa Gergő (JOGIAAO.PTE), Dr. Kardos Dániel József (KADPABO.PTE), Dr. Kiss Péter (KIPFABO.PTE), Dr. Kvárik Tímea (KVTOAAO.PTE), Dr. László Eszter (LAEOAAO.PTE), Dr. Mammel Barbara (MABMAAB.PTE), Dr. Nagy András Dávid (NAAFAFO.PTE), Dr. Pethőné Dr. Lubics Andrea (PELMAAO.PTE), Dr. Reglődi Dóra (REDMAAO.PTE), Dr. Rékási Zoltán (REZMAAO.PTE), Dr. Schlégl Ádám Tibor (SCAPAAO.PTE), Dr. Tamás Andrea (TAAFAAO.PTE), Dr. Tima Lajos (TILGAAO.PTE), Dr. Tóth Pál (TOPMAAO.PTE), Dr. Werling Dóra (WEDNAAT.PTE), Fábián Eszter (FAEGAAT.PTE), Gaszner Tamás (GATRAAO.PTE), Kovács László Ákos (KOLQAAO.PTE), Opper Balázs (OPBFAB.T.JPTE)


21

OOA-AED KÖZEGÉSZSÉGTAN 2. (ÁLTALÁNOS EPIDEMIOLÓGIA ÉS DEMOGRÁFIA) Tantárgyfelelős: DR. KISS ISTVÁN, egyetemi tanár Orvosi Népegészségtani Intézet



Kurzus létszámkorlát: min. 1 fő – Előfeltételek: OOA-MET teljesített + OOA-BMA teljesített

Tematika

A tantárgy ismerteti a betegségek okainak valamint kockázati tényezőinek vizsgálatára alkalmas populációs szintű vizsgálatok módszertani alapjait. Bemutatja az oksági összefüggések kritériumait, az epidemiológiai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének és kritikus értékelésének szempontjait. Foglalkozik a népesség szerkezetével, annak időbeli változásaival, és ennek az egészségüggyel fennálló kölcsönhatásaival. Közegészségtan 6. tantárgy befejezésekor a hallgatók szóbeli közegészségtan szigorlatot tesznek, ami az összes közegészségtani tantárgy (közegészségtan 1 - 6) anyagát felöleli.


A gyakorlatok látogatása kötelező, amelyet katalógussal ellenőrzünk.

A gyakorlatokról legfeljebb 2x45 perc hiányzás megengedett, ami felett az index aláírását megtagadjuk.


Vizsga: kollokvium (írásbeli teszt) + félévközi számonkérés a 11. héten (számítógépes program használata az epidemiológiai statisztikában) - ennek sikeres abszolválása a félév elfogadásának feltétele, elégtelen félévközi jegy esetén a 12. héten az SPSS vizsga megismételhető.


Csoportvezetővel előre egyeztetve, az adott héten másik csoportnál való pótlás lehetséges.



Ember I., Kiss I., Cseh K.: Népegészségügyi orvostan, Dialóg Campus, 2013.


A CooSpace-re feltöltött elektronikus tananyagok.

- Jegyzet


Előadások

1 Az epidemiológia fogalma, célja, kialakulása Dr. Kiss István 2 Az oksági összefüggés bizonyításának kritériumai. Oksági modellek. Dr. Kiss István 3 Epidemiológiai vizsgálatok típusai. Deskriptív vizsgálatok. Dr. Kiss István 4 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok I. Dr. Kiss István 5 Analitikus epidemiológiai vizsgálatok II. Dr. Kiss István 6 Experimentális epidemiológiai vizsgálatok. Klinikai epidemiológia. Dr. Kiss István 7 Hibák, zavaró tényezők és kiküszöbölésük. Dr. Kiss István 8 Szisztémás review, meta-analízis. Dr. Kiss István 9 Molekuláris epidemiológia. Dr. Gombos Katalin


2

10 Alkalmazott epidemiológia: Szűrővizsgálatok alapelvei. Dr. Patczainé Dr. Gőcze Katalin Réka 11 Demográfiai alapfogalmak, a népesség szerkezete. Dr. Gombos Katalin 12 A népesség szerkezetét és annak változásait befolyásoló tényezők. Dr. Gombos Katalin 13 A demográfiai átmenet. Dr. Gombos Katalin 14 Magyarország történeti demográfiája. Demográfiai krízis. Dr. Kiss István

Gyakorlatok

1 Problémamegoldás az epidemiológiában I. 2 Problémamegoldás az epidemiológiában II. 3 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk I. 4 Epidemiológiai mutatók és alkalmazásuk II. 5 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat I. 6 Epidemiológiai számítások: esély-hányados, relatív kockázat II. 7 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis I. (SPSS I.) 8 Epidemiológiai számítások: zavaró tényezők, stratifikált analízis II. (SPSS I.) 9 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió I. (SPSS II.) 10 Epidemiológiai számítások: a minta nagysága, túlélési görbék, logisztikus regresszió II. (SPSS II.) 11 Epidemiológiai vizsgálat elemzése I. (SPSS III.) 12 Epidemiológiai vizsgálat elemzése II. (SPSS III.) 13 Standardizálás I. 14 Standardizálás II.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Számon kért anyag:

- előadásokon és gyakorlatokon elhangzottak

- tankönyv ide vonatkozó fejezetei

- segédanyagok a CooSpace-re feltöltve

Közreműködők

Bérczi Bálint Dániel (BEBIABT.PTE), Dr. Berényi Károly (BEKFABO.PTE), Dr. Kiss Zsuzsanna (ORZGAAT.PTE), Dr. Németh Katalin (NEKFABO.PTE), Dr. Szabó István (SZIGABO.PTE), Dr. Varjas Tímea (TOVHABE.PTE), Marek Erika (MAEAAA.T.JPTE)


3

OOA-BEB BEVEZETÉS A BIOKÉMIÁBA Tantárgyfelelős: DR. OHMACHT RÓBERT, egyetemi tanár Biokémiai és Orvosi Kémiai Intézet




Tematika

A „Bevezetés a biokémiába” tematikája tartalmazza azokat az alapismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek a biokémia, élettan, gyógyszertan, klinikai kémia elsajátításához. Szerves és bioorganikus kémia címen foglalkozik a funkciós csoportok kémiájával illetve a biomolekulák kémiájával és biokémiájával. A kémiai gyakorlatok a szerves- és biokémia és az anyagismeret elsajátítását célozzák meg.


Az előadások, szemináriumok, gyakorlatok látogatása kötelező.


2db félévközi zárthelyi megírása. A félév utolsó hetében pótlási (igazolt hiányzók esetén) és javítási lehetőséget biztosítunk. A zárthelyik átlaga el kell, hogy érje minimálisan a 30%-ot. A félév 2-13 hetében összesen 10 alkalommal a gyakorlaton a gyakorlatok anyagából rövid dolgozatot íratunk. A félév elfogadásának feltétele minimum 8 rövid dolgozat megírása és legalább 5 dolgozat sikeres teljesítése. A gyakorlatokon jegyzőkönyvet kell vezetni. A rövid dolgozat eredménye csak a jegyzőkönyv gyakorlatvezető által történt elfogadása esetén válik érvényessé.


Nincs



Tankönyv Gergely P. (szerk.): Általános és bioszervetlen kémia, 6. kiadás, Semmelweis, Bp. 2005. Gergely P., Penke B., Tóth Gy.: Szerves és bioorganikus kémia, 5. kiadás, Alliter Kiadó és Oktatásfejlesztő Alapítvány, 2006 Nelson - Cox: Lehninger Principles of Biochemistry, 5th edition, W. H. Freeman, 2008 (vagy a megelőző kiadása) Ádám Veronika (szerk.): Orvosi biokémia, Medicina, 2004. Sümegi Balázs (szerk.): Biokémiai praktikum, Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, 1997 Berg - Tymoczko - Stryer: Biochemistry, 6th edition, W.H. Freeman, 2007 Thomas M. Devlin: Textbook of Biochemistry with Clinical Correlations, 6th edition, Wiley-Liss, 2006


- Jegyzet


Ajánlott irodalom: Nagy Veronika (szerk.): Orvosi kémiai gyakorlatok, internetes jegyzet, PTE ÁOK, 2011 McMurray, Fay: Chemistry (latest edition)

Előadások

1 Karbonsavak további származékai Dr. Lóránd Tamás 2 Heterociklusos vegyületek, karbonsavszármazékaik. Dr. Lóránd Tamás 3 Biológiailag fontos heterociklusos vegyületek Dr. Lóránd Tamás 4 Alkaloidok, farmakológiailag aktív vegyületek Dr. Lóránd Tamás 5 Nukleozidok, nukleotidok, nukleinsavak. Dr. Nagy Veronika


2

6 Nukleotid koenzimek, bioenergetika Dr. Berente Zoltán 7 Aminosavak, peptidek Dr. Berente Zoltán 8 Fehérjék, primer szerkezet, szekvencia-meghatározás Dr. Berente Zoltán 9 3D fehérje szerkezet és funkció Dr. Berente Zoltán 10 Hemoglobin, oxigén-transzport Dr. Takátsy Anikó 11 Az enzimkinetika alapjai Dr. Berente Zoltán 12 Az enzimaktivitás szabályozása és gátlása, izoenzimek Dr. Berente Zoltán 13 A szénhidrátok szerkezete és reaktivitása Dr. Nagy Veronika 14 Orvosi szempontból fontos mono-, di- és oligoszaharidok Dr. Nagy Veronika 15 A glikolízis reakciói Dr. Nagy Veronika 16 A glikolízis szabályozása Dr. Jakus Péter 17 A glikolízishez kapcsolódó metabolikus útvonalak Dr. Jakus Péter 18 Egyszerű- és összetett lipidek Dr. Nagy Veronika 19 Biológiailag releváns lipidek (prosztaglandinok, terpének) Dr. Nagy Veronika 20 Biológiailag releváns lipidek (szteroidok) Dr. Lóránd Tamás 21 Biológiai membránok jellemzése Dr. Takátsy Anikó 22 Zsírsav oxidáció Dr. Nagy Veronika 23 A piruvát dehidrogenáz komplex és a citrát ciklus reakciói Dr. Nagy Veronika 24 A citrát ciklus szabályozása Dr. Nagy Veronika 25 A légzési lánc és gátlása Dr. Takátsy Anikó 26 ATP szintézis Dr. Takátsy Anikó 27 Mitokondriális transzportfolyamatok, ingák Dr. Takátsy Anikó 28 Az enzimek szupramolekuláris szerveződése Dr. Berente Zoltán

Gyakorlatok

1 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 2 Szerves kémiai műveletek (megbeszélés, feladatok ismétlése) 3 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 4 Liofilizálás, szilárd-folyadék extrakció 5 Koffein izolálása 6 Koffein izolálása 7 Sztereokémia, feladatok ismétlése 8 Sztereokémia, feladatok ismétlése


3

9 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 10 Vékonyréteg kromatográfia, ioncserélő kromatográfia 11 Oszlopkromatográfia, HPLC 12 Oszlopkromatográfia, HPLC 13 Fehérjék vizsgálata, dialízis 14 Fehérjék vizsgálata, dialízis 15 Szénhidrátok vizsgálata 16 Szénhidrátok vizsgálata 17 Enzimkinetika 1. 18 Enzimkinetika 1. 19 Enzimkinetika 2. 20 Enzimkinetika 2. 21 Lipidek vizsgálata 22 Lipidek vizsgálata 23 Lipidek és szénhidrátok 24 Lipidek és szénhidrátok 25 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 26 Tömegspektrometria. Bevezetés a proteomikába 27 Összegzés, ismétlés. 28 Összegzés, ismétlés.

Szemináriumok

Vizsgakérdések

Közreműködők

Bóna Ágnes (BOARAAO.PTE), Böddi Katalin (BOKDAA.T.JPTE), Dr. Avar Péter Ágoston (AVPGAAO.PTE), Dr. Jakus Péter (JAPAAA.T.JPTE), Dr. Nagy Veronika (NAVOAAK.PTE), Dr. Petrovics Dóra (PEDIAAT.PTE), Dr. Takátsy Anikó (TAAAAA.T.JPTE), Dr. Végvári Ágnes (HEATABO.PTE), Jámbor Éva (JAEHAAT.PTE), Radó-Turcsi Erika Margit (RAESAAP.PTE)


4

OOA-BI2 BIOFIZIKA 2. Tantárgyfelelős: DR. NYITRAI MIKLÓS, egyetemi tanár Biofizikai Intézet

3 kredit ▪ szigorlat ▪ Alapozó modul ▪ tavasszal ▪ ajánlott félév: 2.


Kurzus létszámkorlát: min. 5 fő – Előfeltételek: OOA-BI1 teljesített

Tematika

A tantárgy a Biofizika 1 tantárgyra építve tárgyalja az élő anyag szerkezetének és működésének vizsgálatát szolgáló fizikai, biofizikai, valamint fizikai jellegű orvosdiagnosztikai módszerek alapjait. Az orvosi diagnosztikai eljárások alapelvei rövidített formában hangzanak el, utalva a preklinikai modulban ennek a témakörnek szentelt önálló kurzusra.


A félév elfogadásának feltétele az összes gyakorlat elvégzése és az azokról készített jegyzőkönyvek elfogadása a gyakorlatvezető által. Legfeljebb 3 gyakorlatról való hiányzás megengedett. A gyakorlatról való késés nem megengedett, a késés hiányzásnak minősül. A félév során a hallgatók dolgozatot írnak, amelynek eredménye alapján mentességet kaphatnak a kollokvium adott részei alól.



Az elmulasztott gyakorlatok pótlására pótgyakorlatokat biztosítunk. A hallgatók csak saját csoportjuk gyakorlatán pótolhatnak, egy pótgyakorlat során csak egy gyakorlat pótolható.



Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János (szerk.)

Documents

TANREND 2015/2016 Az Alapozó modul tárgyai (kötelező ...aok.pte.hu/docs/th/file/2015-2016/IP2015/IP_kurzus... · PTE ÁOK Általános orvos szak – Alapozó modul - tantárgyleírások