Életpálya-tanácsadás2010. II. évf. 3-4. szám

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai SzociálisAlap és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósul meg.

Mindig van választás

FFőősszzeerrkkeesszzttőő::Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors

SSzzeerrkkeesszzttőő,, kkoorrrreekkttúúrraa::Dercsényi Dávid

TTuuddoommáánnyyooss TTaannááccssaaddóó TTeessttüülleett::Dr. Stefan Grajczar SK

Dr. Kiss IstvánDr. Ritoók MagdaDr. Szilágyi KláraDr. Takács Ildikó

Dr. Raimo Vuorinen FL, ELGPN

KKöözzrreemműűkkööddőőkk::Kovács TiborPásztor Szilvia

Punczman MaritaRépáczki Rita

KKééppsszzeerrkkeesszzttőő::Balázs Márta

SSzzeeddééss,, ttöörrddeellééss::Tarr Bernadette

Felelős kiadó:Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Pirisi Károly főigazgató

ISSN 2061–4721

Készült:Foglalkoztatási és Szociális Hivatal

Nyomda – 1071/2010F.v.: Szauer Gyöngyi

Felhívás

TTáámmooggaassssaa sszzaakkmmaaii ttuuddáássáávvaall

sszzeerrkkeesszzttőőssééggüünnkk mmuunnkkáájjáátt!!

A TÁMOP 2.2.2 – „A pályaorientáció

rendszerének tartalmi és módszertani

fejlesztése” program keretében létreho-

zott Életpálya-tanácsadás című szak-

folyóiratunkban olyan írásokat, tanul-

mányokat, publikációkat szeretnénk

közzé tenni, amelyekkel segíthetjük a

szakmában dolgozók munkáját.

Amennyiben Ön is rendelkezik hasonló

fontosságú beszámolóval, tanulmány-

nyal, ossza meg azt szaklapunkon ke-

resztül régi és leendő kollégáival.

A kéziratokat maximum 20 000 karakter

terjedelemben (Times New Roman 12-es

betűméret), szakirodalmi hivatkozások-

kal, max. 2000 karakter terjedelmű ki-

vonattal együtt van módunkban

elfogadni. Nem felkérésre íródott kézira-

tokat nem őrzünk meg.

Bővebb felvilágosítás a

szerkesztoseg.t222@lab.hu e-mail

címen kérhető, valamint a tudományos

írásokat is erre a címre várjuk.

a Szerkesztőség

TARTALOMJEGYZÉK

Hírek, aktualitások.... 4-5

Dr. Hárs Ágnes – Tóth Gábor: A pályaorientációs tanácsadás hatékonysága és költségráfordítása –gazdasági szempontú vizsgálati lehetőségek 6

Karner Orsolya: A pályaorientációs szakemberek kompetencia-mátrixának kialakítása 10

dr. Princzinger Péter: Javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszerre 18

Dr. Lisznyai Sándor – Dr. Ritoók Magda – Dr. Puskás-Vajda Zsuzsa: Az életpálya-tanácsadás lehetségeslélektani indikátorai magyar és nemzetközi háttérkutatások alapján 23

Kovács Attila: Az életpálya-tanácsadás rendszer magyarországi megalapozásának kvalitatív vizsgálata 28

TTéénnyy aallaappúú ggyyaakkoorrllaatt ééss sszzaakkppoolliittiikkaa aazz éélleettúútt--ttáámmooggaattóó ppáállyyaaoorriieennttáácciióóbbaann

A pályaválasztás témakörének kutatási területén a rendszerváltás előtt élénk munka folyt Magyar-

országon. Nem csak a pályalélektan, de a tanulói és munkás pályák szociológiai vizsgálatai is virág-

korukat élték, ahogyan az egyes pályák, szakmák társadalmi presztízsének tárgykörében is haladt a ku-

tatómunka. Igaz, mindezekre rátelepedett a kor ideológiája és a folyamatos hatalmi pressziógyakorlás,

amely jegyében a szakmunkás létet, a szakmunkássá válást kellett propagálni a fiataloknak. Ugyanak-

kor megszülettek azok a kitűnő szociológiai vizsgálatok, amelyek az akkori hatalmi intézkedések mel-

lett a valós állampolgári válaszokat is be tudták mutatni.

Sok tekintetben a helyzetünk ma is hasonló; komoly funkcionális és rendszerszervezési zavarok tapasz-

talhatóak az életpálya-tanácsadás szakfeladatának ellátása körül. Egyre világosabb, hogy csak a szak-

mapolitikák közötti szisztematikus, folyamatos és alapos kooperációt, koordinációt segítő, egységes

intézkedések vezethetnek oda, hogy azonos színvonalú, minden állampolgár és szervezet számára elér-

hető szolgáltató rendszer épüljön, szemben a mai töredezett, koordinálatlan és összevethetetlen szol-

gáltatásokkal. A jelenlegi helyzet talán pontosan ezért oka és okozata is annak, hogy a tényalapú

szakpolitizálás helyett gyakorta városi legendák keringenek, és más kontextusban vagy más tartalom-

mal értelmezett szavak, úgymint pályaválasztás, pályaorientáció, pályairányítás, életpálya-tanácsadás

úsznak el egymás mellett.

Ahogyan Németország esetében a PISA mérések eredményeiből építkezve el-

indult a tényekre alapozott szakpolitika (evidence based policy), valószínűleg

idehaza is eljött annak az ideje, hogy az életpálya-tanácsadás területén a he-

lyükre kerüljenek fogalmak. Ennek érdekében jelen számunkat olyan kutatások

bemutatásának szenteltük, amelyek a közeljövőben remélhetően még számos

hasonló elemzést indukálnak, segítve egy tudományosan megalapozott életpá-

lya-tanácsadási szakpolitika működtetését.

Dr. Borbély-Pecze Tibor Bors főszerkesztő

Az Európai Pályaorientációs Szakpolitikai Hálózat (ELGPN) 2011májusában a magyar elnökség alatt Budapesten ülé-sezik majd. A találkozón szinte az összes EU/EGT tagállam képviseleti magát.A közösségi rendezvényt követően 2011.május 9-11-én Budapest adhat otthont az 1999 óta hatodik alkalommal megrendezésre kerülő Életpálya-tanácsadásés Szakpolitika Nemzetközi Szimpóziumnak. A rendezvényre öt kontinensről mintegy 40-45 állam három tagú – szak-politikusokból és elemzőkből álló - delegációi várhatóak. A szimpózium előkészítését a vonatkozó hazai és nemzetközidöntéseket követően a Nemzeti Pályaorientációs Tanács titkárságát ellátó Foglalkoztatási és Szociális Hivatal kapta fel-adatául. A nemzetközi szervezőbizottság első ülésére 2010. június 11-én került sor. A világrendezvény tervezett témakörei: – társadalmi és gazdasági változások és életpálya-tanácsadás – tényalapú gyakorlat, tényalapú szakpolitika – egy egységes életpálya-tanácsadási szakpolitika felé – új készségek a munkaerőpiacra, új készségek a pályatanácsadók számára – a magyar életpálya-tanácsadási rendszer fejlesztése

ELGPN és ICCDPP ülések Budapesten a magyar elnökség alatt

Az NPT konzultált a munkavállalókkal és munkaadókkal

Az OÉT munkavállalói oldalán álló hat konföderáció (MSZOSZ, SZEF, ÉSZT, Autonómok, Liga és Munkástanácsok)kapott meghívást az NPT szervezte konzultációra, mely során kiderült, a modern pályaorientáció fogalma a munka-vállalói oldalon még nem kellő mértékben ismert. Ez pedig kulcsfontosságú a már ma is elkerülhetetlenül egészéletre kiható, pályát érintő döntéssorozatok eredményessége szempontjából. Az érdekvédelmi szervezetek is egyet-értettek azzal, hogy a jelenlegi, csoportos elbocsátásokkal sújtott időszakban fontos, hogy a szakszervezetek a le-építések mikéntjének alkufolyamata során a továbblépés elősegítésének egyik eszközeként elérjék a minőségipályaorientációs tanácsadás nyújtását. Ennek a hozzáállásnak eredményei is vannak, hisz 2009-ben már csaknem240 szakszervezeti tisztségviselőként is tevékenykedő pályaorientációs tanácsadó lett kiképezve. Ezen túl pedig az NPTmegismertethette a munkavállalókat az újabb fejlesztésekkel, a TÁMOP 2.2.2 projekttel, ezen belül a RegionálisSzakpolitikai Hálózattal és a Tanácsadók Virtuális Közösségével. A szakszervezetek végül a szakemberhiány leküz-désében is sokat segíthetnek a hálózati szerveződés aktivizálásával.

Zaragozában ülésezett az ELGPN

2010. május 3. és 7. között Zaragozában több szakmai rendezvény mellett lezajlott az ELGPN plenáris ülése. A hattevékenységi körért (életpálya-építési kompetenciák fejlesztése, a hozzáférés javítása, koordináció és kooperáció fej-lesztése, tényalapú életpálya-tanácsadás, EU-s szakpolitikák és pályatanácsadás, EU-finanszírozású projektek az élet-pálya-tanácsadás területén) négy munkacsomag és két munkacsoport felel. Az ELGPN munkáját a társszervezetek(ETF, IAEVG, Fedora, Euroguidance network stb.) is értékelték.

Az ülés ezek után munkacsoportokra oszolva értékelte a 2009-10, 2010-11. évi munkaterveket, illetve megvitatta a2011-12-es terveket. Kiderült, az elkövetkezendő időszak koordinátora is Finnország marad, így a menedzsentbe rajtakívül jelenlegi elnök Észtország mellett az EU soros elnöki posztját betöltő országok, köztük Magyarország kerül. A2011-12-es időszakra nyolc cél fogalmazódott meg: az ELGPN hátterét adó nemzeti hálózat szélesítése, a tagállamiigények és tudatosság emelése az ELGPN tevékenységei iránt, a négy munkacsomag tevékenységének elmélyítése,erősíteni a kapcsolódást többek közt a szakképzés, szociálpolitika, felnőttképzés, közoktatás irányába, a nemzetiszintű szakpolitikusi hálózat fejlesztése a társpolitikák irányaiba, a disszeminációs tevékenység erősítése, illetve azELGPN-n belüli belső munka hatékonyságának javítása, kapcsolatok szélesítése.

4

Euroguidance találkozó Pozsonyban

Az idén ötödik alkalommal, s először Pozsonyban zajlott az Euroguidance hálózat és a Nemzeti Pályaorientációs Fóru-mok találkozója osztrák, magyar, szlovák, cseh, lengyel, szlovén és német pályainformációs központok szerve-zésében, összesen 60 meghívottal. A szeminárium a professzionális pályatanácsadók szupervíziójának, mentálhigiéni-ájának kérdéseit taglalta. Részletesebben három témakört érintett a találkozó: 1, tanácsácsadók szupervíziója, interví-ziója, 2, további képzésük, 3, jóllét a munkában. Štefan Grajcár, az UPSVAR munkapszichológusa az EU 2020, az Újkészségek az új munkahelyekhez (NSNJ) közösségi kezdeményezések és a pályatanácsadás kapcsolatáról beszélt, majdŠtefan Vendel a pályatanácsadás és orientáció jelenlegi kérdéseit taglalta. Két nap alatt három műhely járta körül ki-jelölt témáit, többek közt a stressz és a kiégés elleni küzdelem kérdéskörét, a szupervízió/intervízió speciális funkcióit, arégiós szakmai együttműködést és az ELGPN és nemzeti tanácsok kooperációját, de hallhattak a résztvevők az osztrákközépiskolai pályaorientációs szaktanárok továbbképzéséről is. A találkozó végén a műhelyek ajánlásokat fogalmaz-tak meg a továbbiakra nézvést.

Az OECD feltérképezte a szakma kihívásait és a szakpolitikai válaszokat

Az OECD 2010. tavaszán belső kiadványában áttekintette az életpálya-tanácsadás jelenét, problémáit és a szakpolitikaoldaláról adható válaszokat. A tanulmány, miután felvázolja a XXI. századi pályaválasztás nehézségeit, s megállapítja,hogy az életpálya-tanácsadásnak egyrészt az életpálya-készségek fejlesztése, a diákoknak a munka világához való kö-zelítése, másrészt pedig a személyre szabott tanácsadás a két fő eleme, rátér a tanácsadási szolgáltatás problémáiraés a rájuk adandó válaszokra. Probléma a tanácsadók nem megfelelő szakmai felkészültsége, amit a szakma egysé-gesítésével lehetne orvosolni. Nem elég felhasználó-orientáltak az információk, nem elég gördülékeny a szolgáltatás,szól a második kritikai észrevétel, amelyet források biztosításával és előreható, megelőző eszközök használatával lehetnea tanulmány szerint kiküszöbölni. Gondok vannak a tanácsadás objektív alapjaival, ezen független adatbázisok és jel-zőrendszerek kialakítása segíthet, míg végül a fontos információk áramlását is meg kell oldani, illetőleg kívánatos, hogytanácsadási stratégiák, programok a munkáltatókkal konzultálva készüljenek.

A 2x3 napos képzések aktuális helyzete

2010. március elejétől július közepéig majdnem 900, az életpálya-tanácsadás részfeladatainak ellátásában érintetthumán szakembert sikerült 30 órás akkreditált képzésekben részesíteni a pályaorientáció hazai rendszerének fejleszté-sét végző TÁMOP programban. A legnépszerűbb az önismeret szerepe a pályaépítésben modul, amelyet több mint200-an végeztek el. A programidőszak végéig a cél 2000 fő képzése, akik a későbbiekben a szakképzett pályata-nácsadók munkáját támogathatják majd saját munkakörükben.

1. A pályaismeret jelentősége (eddig 17 résztvevő)2. Az önismeret és szerepe a pályaépítésben (eddig 218 résztvevő)3. Az EU kulcskompetenciái (eddig 29 résztvevő)4. Az EUROPASS jelentősége és használata, külföldi munkavállalás és képzés az EU-ban (EURES+PLOTEUS) (eddig

0 résztvevő)5. Az informális álláskeresés módszerei, a munkából munkába váltás módja (eddig 27 résztvevő)6. Új lehetőségek használata - az információkezelés új eszközrendszerének használata a pályaorientációban (eddig

39 résztvevő)7. Sajátos helyzetben (eddig 43 résztvevő)8. Mit értünk munka alatt, és milyen vetületei vannak a tipikus munkavégzési formáknak? (eddig 0 résztvevő)9. Mit jelent, hogyan működik a LLG? (eddig 11 résztvevő)

10. Milyen szervezetektől kaphatsz segítséget? (eddig 16 résztvevő)11. Munkaerő-piaci ismeretek (eddig 0 résztvevő)

5

A pályaorientáció mind szélesebb körbenterjed, ott is teret nyer, ahol csak most váltfontossá az egyéneket érdeklődésüknek,képességeiknek, hajlamaiknak megfelelőoktatási, képzési és munkalehetőségekmegtalálásában segítő szolgáltatás. Álta-lános tapasztalat, hogy ha az egyéni célokteljesülnek, a karrier-tanácsadó szolgálta-tásnak szélesebb társadalmi és gazdaságiértelemben is áldásos hatása lehet. Ilyenhatás lehet a közösség számára az élet-minőség javulása, ha a társadalmi kire-kesztettség csökken, és nőnek a lehető-ségek, illetve általában javul a társadalmiés gazdasági jólét és rend. A Nemzeti Pá-lyaorientációs Tanács megbízásából a KOPINT-TÁRKI 2010 februárjában ké-szített tanulmányt a pályaorientációs ta-nácsadás gazdasági szempontú vizsgá-latáról (Hárs – Tóth, 2010). Kutatásunkcélja a pályaorientációs szakmai szolgál-tatások gazdasági hozadékának, illetveazok hiányában az elmaradt hasznoknaka vizsgálata és bemutatása, azaz a pálya-orientáció közgazdasági megközelítésűvizsgálata volt. A tanulmány a pályaori-entációval kapcsolatos kutatások legkriti-kusabb területével foglalkozott. Mert apályatanácsadás, pályaorientáció hasz-nának igazolása és számszerűsítése ko-rántsem könnyű.

Mit tudhatunk, mit kell tudni?A pályaorientációs tanácsadás gazdaságihatásainak vizsgálatát tehát az az érdekeskettősség kíséri végig, hogy miközben vi-lágosnak tűnik, hogy a vizsgált tevékeny-ség hasznos, mégis nagyon nehéz aztmeggyőzően igazolni és számszerűsíteni. Azok az – elsősorban fejlett, a pályata-nácsadást beépítő közpolitikai hagyo-mányban gazdag társadalmakból érkező– közgazdászok, akik a téma alaposabbvizsgálatába kezdtek, feltehetőleg többé-kevésbé maguk is eleve elfogadhatták

a fenti, hétköznapi tapasztalatokon ala-puló feltételezést. Mégis fontosnak tartot-ták, hogy a pályaorientációs tevékenységés az egyéni, illetve társadalmi hasznokközötti összefüggés egyrészt igazolhatóvá,másrészt számszerűvé váljon. Ennek a tu-dományos kihíváson túl nagyon fontosközpolitikai jelentősége van. Először is,azáltal, hogy a kapcsolat explicitté válik,lényeges összefüggésekre derülhet fény,amelyek alapján javítani lehet a beavat-kozások hatásmechanizmusát. Ugyanilyenfontos az is, hogy a valódi hasznokrólcsak akkor tudunk beszélni, ha a beavat-kozások lehetőségköltsége is ismerettéválik, vagyis amennyiben a tanácsadáshasznai láthatóan nagyobbak, mint más,alternatív intézkedéseké – az összehasonlí-táshoz pedig számszerűsíteni, sőt forintosí-tani kell a hasznait és ráfordításait. Ez afeladat, amint azzal a tanulmány készítésesorán szembesültünk, nagyon nehéz. Csaka legfontosabbakat említve, a kapcsolatigazolásának és erősségének mérése a kö-vetkező fő problémákba ütközik:• Sok esetben nem világos, hogy valóban

azt mérjük-e, ami valóban a pályaorien-táció hatása, vagy azt, amit szeretnénk,ha a hatás lenne. Mivel a tanácsadásegyik legfontosabb hatása az egyén vagyegy célcsoport foglalkoztatási helyzeté-nek javulása kell, hogy legyen, ezértgyakori, hogy az intézkedés hatását afoglalkoztatási állapot változásábanmérjük, holott nem igazoltuk, hogy aszóban forgó intézkedés (közvetlenül)erre hat, vagy esetleg valami másra, ami– más hatásokkal együttesen, valamilyenhatásmechanizmus révén – szorosabbösszefüggésben van az elhelyezkedéssel.

• Nehezen áthidalható probléma a hatá-sok differenciálása, a kizárólag a pá-lyaorientáció eredményeként jelentkezőhozadékok elkülönítése. A tanácsadásmajdnem minden esetben olyan intéz-

ményi környezetben valósul meg, amelya tanácsadáson kívül más szolgáltatá-sokat is nyújt. Az iskolában a tanuló apályatanácsadáson kívül szakmát ésrengeteg egyéb ismeretet kap; a mun-kaügyi központban részt vesz más mun-kaerő-piaci szolgáltatásokban és amunkanélküli-ellátásban is. Az igazánreleváns eredmény – mint amilyen pél-dául az elhelyezkedés – minden esetbenösszetett hatás, amelyben az odavezetőösszetett folyamat egyes elemei egy-szerre hatnak. Tehát nehéz vegytisztána pályaorientációs tanácsadásról be-szélni és ezt önmagában vizsgálni, ésnehéz az összetett eredményektől elkü-löníteni a pályadöntést. Ráadásul na-gyon hasonló nehézséggel szembe-sülünk akkor, amikor ezt a hatást a rá-fordításokkal szeretnénk összevetni, hi-szen a legtöbb esetben ott is összesített,egy-egy intézményre vagy ágazatra vo-natkozó mutatókkal találkozunk, amely-ből nem lehet szétszálazni az egyedüla pályatanácsadásra vonatkozókat.

• Jól ismert nehézség a holtteher-veszte-ség kiszámítása is: ahhoz, hogy ponto-san tudjuk, mekkora a vizsgáltintézkedés hozadéka, az összes ha-szonból ki kell vonnunk azokat a pozitívkimeneteket, amelyek az intézkedés nél-kül is bekövetkeztek volna.

Ám mégis lehetséges a gazdasági előnyökdemonstrálása. De ezen akadályok létérőlne feledkezzünk meg akkor sem, amikoregy intézkedés hasznainak mérését tervez-zük, és akkor sem, amikor egy meglévőmérés vagy értékelés adatait interpretáljuk.Fajsúlyos következtetések csak megfelelőmódszertani alapokra épített méréssel-érté-keléssel vonhatóak le, még ha az ilyen el-járások költségesek is, s érdemes mindigóvatosan kezelni olyan eredményeket,amelyek más intézkedések értékeléseibőlszármaznak. A források bizonyító erejének

6

Dr. Hárs Ágnes – Tóth Gábor: A pályaorientációs tanácsadás hatékonysága és költségráfordítása – gazdasági szempontú vizsgálati lehetőségek*

* Dr. Hárs Ágnes: A pályaorientációs/karrier tanácsadás hatékonyságának és költségráfordításának vizsgálata gazdasági szempontból c. tanulmány kivonata, készítette:KOPINT-TÁRKI munkacsoport, Kutatásvezető dr. Hárs Ágnes, Külső kutató: Tóth Gábor, Készült a FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés keretében http://inter-net.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=NPT_20091218_sorosules)

erősségére vonatkozóan Hughes és Gra-tion később bemutatandó ötlépcsős ská-láját javasoljuk alkalmazni, amelyben azelső szint jelenti a leggyengébb tapaszta-lati alapú igazolást, a vélemények és kva-litatív interjúk eszközével (elégedettség-vizsgálatokkal), míg a legerősebb ered-ményeket a hatások modellszámítással éskontrollcsoporttal történő tesztelésével el-végzett, megfelelő adatbázisokra alapo-zott kutatások jelentik (Hughes – Gration,2009).De tény az is, a tudományos igényességnem mehet a praktikus megfontolások ro-vására. Nyilvánvalóan elkerülendő, hogya pálya-tanácsadási intézkedés hatásai-nak mérése nagyobb költséggel járjon,mint maga a mérendő haszon. Azt állít-juk, hogy a fenti értelmezési kereteket el-fogadva és nem szem elől vesztve akkoris érdemes releváns és jól mérhető indi-kátorokkal nyomon követni a pálya-ta-nácsadási intézkedések eredményeit, haa tevékenység és hatás közötti kapcsola-tot nem bizonyítjuk, vagy a hatást magátnem igazoljuk minden kétséget kizáróan.Ez azt jelenti, hogy bár a tényleges gaz-dasági hatást nem tudjuk igazolni, dea tevékenységét jól megtervezett indikáto-rokkal kontrolláló tanácsadó legalább el-mondhatja: „Ugyan nem biztos, hogyigazolható a tevékenységem gazdaságihaszna, illetve ha hasznos, nem teljesenvilágos, miben állnak ezek a hasznok; vi-szont pontosan tudom, mit kell tennemannak érdekében, hogy javuljon a tevé-kenységem minősége.”Fel van tehát adva a kérdés: hogyan leheta tanácsadási tevékenységeket jól mérni?Melyek lehetnek a jó indikátorok, és ho-gyan állíthatók elő, ezeket hogyan érde-mes nyomon követni, milyen rendszertérdemes építeni ahhoz, hogy az eredmé-nyek alapján maga a tevékenység jobbminőségben nagyobb eredményességgelvalósuljon meg?

Elméleti megfontolásokAzok az eddigi kutatások, amelyek meg-próbálták a közgazdaságtan nyelvén le-írni a pályatanácsadás hatásmecha-nizmusát, két fő elméleti megközelítésbe:

a közpolitikai programok hatékonyság-vizsgálatába és a pályaorientációt az em-beri tőkébe történő befektetéskéntértelmező munkagazdaságtani keretbe il-leszthetőek. Mindkettő létjogosultságanyilvánvaló, hiszen egyszerre releváns kér-dés, hogy más, hasonló közpolitikai be-avatkozások (például oktatás, képzés,egyéb munkaerő-piaci szolgáltatások) mi-lyen hatékonysággal valósítanának mega pálya-tanácsadási programokéhoz ha-sonló célokat; illetve az, hogy miben állés mekkora az egyén haszna, amikor pá-lyaorientációs szolgáltatásban részesül.Mindkét elméleti keret alkalmazásakor afent már részben említett akadályokkalszembesülünk. Közpolitikai programokhatékonyságvizsgálatakor le kell határolnia program forrásait, meg kell határozniazt az időtávot, amelyen belül a hatásokatmérjük, és ki kell alakítani egy kontroll-csoportot annak érdekében, hogy a tény-ellentétes állapotot, amelyhez a programhatásait viszonyítjuk, vizsgálhassuk. Elmé-letileg ebben az esetben válhatunk ké-pessé arra, hogy két közpolitikai alterna-tívát összehasonlítsunk. Ám a lehatá-rolások az esetek többségében önkénye-sek, hisz mi alapján dönthető el példáulaz, hogy a költségek milyen körét és fajtáitvegyük figyelembe? Meghatározó-e amenedzsment-költségek nagysága, vagycsak azokat a költségeket kell figyelembevenni, amelyek a szolgáltatás alanyávalkapcsolatosak? A bevonás ilyen értelem-ben melyik körbe tartozik? Különbözőközpolitikák esetén ezek és az ehhez ha-sonló tényezők eltérő súllyal esnek latba,és emiatt egyik vagy másik javára vagykárára jelentősen torzíthatják a képet.Míg a fenti hatékonyságvizsgálatban atényellentétes állapotot annak a célcso-portnak a valamilyen értelemben vett –például foglalkoztatási – helyzete jelenti,amelyet nem vonnak programba, addigaz emberi tőkébe történő befektetés értel-mezési keretében azokat a hasznokat(például magasabb jövedelmet) hasonlít-juk össze, amelyek a szolgáltatás ered-ményeként az egyénnél termelődnek,szemben azzal a pályával, amelyiket azegyén akkor járna be, ha nem részesült

volna szolgáltatásban. Ilyen klasszikusmunkagazdasági, ún. stilizált tényekenalapuló modellt dolgozott ki speciálisan apályatanácsadásra értelmezve Mayston(2002), amely a tanácsadás hozzáadottértékét a tanácsadást kapó egyén nö-vekvő jövedelmein keresztül ragadja meg.A modell ahhoz a helyzethez méri azegyén jövedelemnövekményét, amelybenaz egyén nem kapott volna tanácsot.Ekkor a tanácsadásnak köszönhetően be-következő jövedelemváltozás két pálya-döntési hibatípus valószínűségének acsökkenéséből adódik. Egyrészt csökkenannak a valószínűsége, hogy az egyén el-utasít egy karriermódosítási döntést, amipedig növelné a jövedelmét. Vagyis keve-sebbszer fordul elő az ún. 1. típusú hiba,amikor az egyén nem hoz meg egy szá-mára hasznos döntést: tehát a lehetőség-költségek csökkennek. Másrészt csökkenannak az esélye, hogy olyan döntést hoz,amelyik számára rosszul fizetődne ki, rosz-szabbul vagy egyáltalán nem fizető (mun-kanélküli) státuszt eredményezne. Ezzelkevesebbszer fordul elő az ún. 2. típusúhiba, amikor az egyén olyan döntést hozmeg, amely számára kudarcot hoz, ésamivel elsüllyedt költségeket realizálna. Ahibák lehetősége abból ered, hogy a pá-lyaválasztási vagy -módosítási döntésekkörüli kockázat és bizonytalanság tipiku-san nagy. Mielőtt az egyén meghoznámagát a döntést, rengeteg lehetőség előttáll. Rögtön azután azonban, hogy meg-születik a döntése, és ez konzekvenciák-kal jár – például befizet egy tanfolyamra,vagy beiratkozik egy egyetemre –, a dön-tés már nem vagy csak nagy ráfordításmellett változtatható. Ez növeli az elhatá-rozás jelentőségét, komollyá teszi a hiba-lehetőségeket. A tanácsadástól azt isvárjuk, hogy növelje a kitűzött sikercél el-érésének valószínűségét (vagy csökkentsea kudarc kockázatát) azáltal, hogy képesfelmérni az ügyfél adottságait és a cél el-érésének esélyét. Minél pontosabbanképes ellátni ezt a feladatot, annál jobb aszolgáltatás. A felmérés mellett azt is el-várjuk a tanácsadástól, hogy adjon kellőmotivációt, és készítse fel az ügyfelet acélravezető tevékenységekre.

7

Minden más befektetési döntés kockázatos,van azonban néhány tényező, amely a kar-rierre vonatkozó döntéseket speciálissáteszi. Ilyen többek között, hogy míg példáulegy tőzsdei befektetés kockázatai diverzifi-kálhatók, az egyénnek – egy élete lévén –ez a lehetőség nem adatik meg, amikor apályájáról van szó. Sőt, minél jobban spe-cializálódik valaki, ami adott esetben nö-velheti a humán tőkéjének piaci értékét,annál jobban ki van téve annak a kocká-zatnak, hogy egy külső tényező (példáultechnológiai váltás) miatt elértéktelenedika tudása (ami az általános készségeketpedig másik oldalról felértékeli). A tanács-adásnak fel kell hívnia a figyelmet ezekre akockázatokra, főleg, ha ezek – a technoló-giai változások gyorsulása, a gazdaságiszerkezetváltás, a közszféra átszervezése ésa globalizáció következtében – nőnek. To-vábbi kihívás fakad a döntés és a hasznokrealizálása (pl.: állásba kerülés) jelentősidőbeli eltéréséből. Elvileg a jó tanácsadó-nak képesnek kell lennie felmérnie a gaz-dasági tényezők változását abban azidőszakban, ami a befektetési döntés és ahumán tőke piaci értékelése között eltelik.Figyelembe kell vennie például azt a koc-kázatot, hogy ha a pályaorientáció ered-ményeképp az ügyfél olyan szakmát választ,amelyben épp akkor szakemberhiány van,lehet, hogy a munkakeresés időszakábanmár túlkínálat lesz. Az eltérő pályákhoz kü-lönböző jövedelmi szinteket és a tanács-adás kimeneteihez valószínűségi paramé-tereket rendelő modell két nagyon fontoskövetkeztetést enged meg levonni. Egyrészta tanácsadás hasznai, az 1. (kecsegtetődöntés nem meghozatalának lehetőségköltsége) és 2. (rossz karrierdöntés megho-zatalának költsége) típusú hibák valószínű-ségének csökkentéséből ered – ez a haszonahhoz a helyzethez képest értelmezhető,amelyben nincs tanácsadás. Másrészt az isvilágos, hogy a hasznok nagy mértékbenfüggnek attól, hogy mennyiben tudunk se-gíteni a jó döntések meghozatalában és arossz lépések elkerülésében, azaz, hogy atanácsadói tevékenység minősége is rend-kívül lényeges, amennyiben és ahogy fej-leszti, a kliens elköteleződését, döntés-hozatali képességét, felelősségvállalását.

Mérések, mérési szintekAz elméleti háttér után lássuk, a gyakor-latban milyen példákat találunk a hatásmérésére. A fentebb már említett korlá-tozó tényezők szem előtt tartása miatthasznos az a kategóriarendszer, amely ahatásvizsgálatok mérési erejét ötszintesmérési skálába sorolja: Az 1-től az 5. szint felé haladva a tényel-lentétes állapot egyre erősebben kont-rollálható, s az eredmények egyre meg-bízhatóbban mutatják a tanácsadás va-lódi hatását.

11.. sszziinnttEkkor a résztvevőket megkérdezik arról,véleményük szerint milyen változások kö-vetkeztek be az életükben vagy a pályá-jukban az intézkedés nyomán. A módszerfő hibája, hogy alig nyílik mód olyan té-nyezők kiszűrésére, melyek között utólaga véleményalkotó ok-okozati összefüggéstlát, de valójában ez nem áll fenn. Azokat a hatásokat is rendkívül nehéz ki-szűrni, amelyek a beavatkozás nélkül islétrejöttek volna (vagyis a holtteher-vesz-teséget). A módszer legnagyobb előnye,hogy olyan minőségi elemeket képes fel-tárni, amelyek az alanyok megkérdezésenélkül rejtve maradnának, viszont éppenebből fakad a hátránya is: minden adat-ban torzító hatással jelen van a szubjektívelem.

22.. sszziinnttUtóbbit úgy kerülhetjük el, ha számszerű ki-meneteket mérünk. Ezzel egzaktabb képetkapunk a beavatkozásról, és folyamatábanvizsgálva az indikátorok alakulását, nyomonkövethetjük az intézkedés eredményességé-

nek változását. Ugyanakkor tényellentétesmutatók hiányában semmit nem tudunkmondani arról, hogy ez mennyit ér, hiszennem tudjuk, hogy mi történt volna az intéz-kedés nélkül, azaz nem tudjuk, hogy mek-kora a holtteher-veszteség.

33.. sszziinnttA kimenetek értelmezéséhez valamilyenösszehasonlítási alapra van szükség. Ez aviszonyítás ezen a szinten úgy áll elő, hogyutólag az intézkedésben résztvevő csoport-hoz hasonló jellemzőkkel leírható sokasá-

got képeznek és összevetik, milyen kimene-teket produkált az egyik és a másik. Ekkormár van esély az intézkedésnek tulajdonít-ható hatások beazonosítására, azonbanebbe olyan exogén okok okozatai is beke-rülhetnek, és továbbra sem ismeretes aholtteher-veszteség.

44.. sszziinnttEzt a bizonytalanságot lehet mérsékelniakkor, ha utólag statisztikai módszerekkelkontrolláljuk azokat a csoportjellemzőket,amelyek bizonyos hatásokért adott mér-tékben felelhetnek. Ha ezeket a hatásokatlevonjuk az összes változásból, közelebbkerülünk azokhoz a változásokhoz, hatá-sokhoz, amelyek valóban az intézkedéskövetkezményei. A holtteher-veszteségazonban változatlanul ismeretlen.

55.. sszziinnttCsak a klasszikus kísérlet oldja meg ezt aproblémát, vagyis a kontrollcsoport ex-antekialakítása, amely az intézkedésben résztvevő csoportnak megfelelő tulajdonságok-kal jellemezhető, de nem kap szolgáltatást.

A hatásvizsgálat mérési erejének öt szintje (Gration–Hughes 2009)1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint

Véleményekvizsgálata

kisebb mintájúkvalitatív inter-

júkra vagynagyobb min-tájú kvantitatívlekérdezésre

építve

A kimenetekmérése tényekösszevetése

nélkül

A kimenetekmérése tények

gyenge összeve-tésével

A kimenetekmérése számítás-

sal történőellenőrzés mellett

‘Klasszikus’kísérlet

8

Értékelési lehetőség, jó gyakorlatokA mérési szintekre támaszkodva tehátkönnyebben felmérhetjük egy-egy értéke-lés eredményeinek szilárdságát. Lássunkegy jó példát mindennek fényében! A skótpályatanácsadó szolgálat által 2007-benpublikált értékelés (Careers Scotland,2007) azért számít különösen jó példá-nak, mert egyszerre demonstrálja azt,hogy lehetséges társadalmi szinten össze-síteni a szolgálat tevékenységének hasz-nát, miközben arra is rávilágít, hogy ezmilyen szigorú információs és módszertanifeltételek mellett teljesülhet. Hatalmashelyzeti előnyt jelent például az, hogy Skó-ciában 1996 óta rendelkezésre állnakolyan longitudinális adatok, amelyek aziskolaelhagyó fiatalok munkaerő-piacistátuszát mutatják. A társadalmi hatás ér-tékeléséhez először is három csoportotképeztek azokból az iskolát 8 éve elhagyófiatalokból, akik tanácsadásban részesül-tek, és akiknek az apja nem dolgozott ma-

gasan kvalifikált szellemi foglalkozásúvagy vezetői állásban. Az első csoportbaazok kerültek, akik egyéni és csoportos ta-nácsadásban is részesültek, valamint kar-rierirodában is jártak. A másodikba acsak egyéni tanácsadásban részesülők ke-rültek, míg a harmadikba a csak csopor-tos tanácsadásban részesülők. A ne-gyedik, kontrollcsoportba kerültek azugyanilyen társadalmi háttér-paraméte-rekkel leírható, de semmilyen tanácsadástnem kapó fiatalok. Az adatok azt mutat-ták, hogy a legnagyobb foglalkoztatásia-rány-eltérés a legintenzívebb tanácsadástkapó és a semmilyen tanácsadást nemkapó csoport között volt, míg a legkisebb,nevezetesen egy százalékpontos foglal-koztatási rátabeli eltérés a csak csoportostanácsadásban részesülők és a kontroll-csoport között. Ebből a legkisebb eltérés-ből kiindulva, a 8 évre mért hatást 40évre kivetítve (tehát 20 százalékkal disz-kontálva), valamint a 40. (tehát kellően

alacsony) jövedelmi percentilist alapul véveki tudták számítani, mennyi ennek a foglal-koztatási nyereségnek a társadalmi haszna(a kutatás évében: 205 millió font), ami márösszevethető a tanácsadási szolgálat ráfor-dításaival. Ezt az értékelésre vonatkozó pél-dát követően arra szükséges visszautalnunk,hogy akkor is hasznos tevékenységet vég-zünk, ha a hatásmechanizmus pontos isme-rete, tudományos megalapozottságú érté-kelés nélkül próbáljuk meg jól megragadnia tanácsadási tevékenység minőségét, jólmegtervezett indikátorok segítségével nyo-mon követjük a szolgáltatásnyújtást, és erreépítve megpróbáljuk javítani annak minősé-gét, remélve, hogy ezáltal a hatások is job-bak lesznek. Jó monitoring- és minőség-biztosítási rendszerekre a cikk alapját képezőtanulmány több példát is bemutat, valamintezekre alapozva meghatároz olyan szem-pontokat és javaslatokat, amelyeket egy Ma-gyarországon bevezetendő hasonló rend-szernek érdemes lehet figyelembe venni.

Careers Scotland (2007) Careers Scotland Demonstra-ting Impact, Final Report, DTZ Consulting & Research,Edinburgh, 2007

Gration, Geoff; Hughes, Deirdre (2009) Evidence andImpact: Careers and guidance-related interventions.CfBT Education Trust, Reading

http://www.eep.ac.uk/DNN2/Portals/0/IAG/E&I%28Synthesis%29_FINAL%28W%29.pdf

HÁRS Ágnes, TÓTH Gábor (2010) A pályaorientációs /karrier tanácsadás hatékonyságának és költségráfordí-tásainak vizsgálata gazdasági szempontból KOPINT-TÁRKI 2009

MAYSTON, David, 2002 – Evaluating the Benefits of Ca-reers Guidance (é.n.) Centre for Performance, Evalua-tion and Resource Management Department ofEconomics, University of Yorkhttp://www.york.ac.uk/depts/econ/documents/rese-arch/djm021a.pdf

AbstractCareer guidance is gaining ground in all countries wherethe economic need of helping people in finding suitabletraining and work opportunities has been recognised.The wider social and economic impacts of guidance, i.e.improvement in the quality of life and career opportuni-ties, decrease in social exclusion and general improve-ment of social and economic welfare that facilitate thefulfilment of individual goals too are commonly agreed.The aim of the research on which this article is basedhas been the exploration of economic returns in careerguidance services, as well as their opportunity costs bythe examination of guidance through an economic app-roach. Although everyday experiences in the utility of ca-reer guidance are manifest, its verification andquantification is far from easy. Good practices in othercountries on solutions for the demonstration of resultsand for the measurements in favour of quality assurancehave been flashed out. On the basis of these, proposalshave been made on the economic impact measurementand the establishment of a database necessary for thisquantification. These can be taken into consideration ina forthcoming development project in career guidance.

9

1. A tanácsadásA tanácsadás nagy tevékenységkör, ezértsokféle jelentéssel felruházható. Az Euró-pai Tanácsadási Társaság (European As-sociation for Counselling) megfogal-mazásában interaktív tanulási folyamat,amely az egymással szerződő tanácsadó(k)és kliens(ek) közt jön létre, és amely a szo-ciális, kulturális, gazdasági és/vagy érzelmikérdésekben holisztikus megközelítést al-kalmaz (Murányi, 2006). Bár a köznyelv atanácsadás kifejezést szó szerint veszi, s aszó jelentése mindenfajta segítő szándékúinterakciót magába foglal, a szakmai fel-fogás szerint a konzultáció olyan strukturáltszakmai tevékenység, amely a módszerekjól körülhatárolt rendszerével rendelkezik,és kifejezetten tartózkodik a direkt tanácsokadásától – ehelyett a döntési képességetfejleszti, információt ad, támaszt nyújt, le-hetővé teszi, hogy mindkét fél aktívan, ésegyenrangú félként vegyen részt az inter-akcióban (Murányi, 2006).

A tanácsadás döntéselőkészítő folyamat-ként fogható fel, mely során a tanácskérőmaga hozza meg a számára vállalhatódöntést, miután megvizsgálta a szóba jö-hető lehetőségeket. A tanácsadás egyik főcélja, hogy önálló, döntéseket hozó, al-kalmazkodó, a problémákkal megküzdő,és önálló pályaalakításra képes egyénteredményezzen a konzultációk során.A tanácsadó szakma formáit, szintjeit ésműködésmódját rendszerezi Wiegersma(1976). A tanácsadás öt szintjét írja le,minden szinthez rendel egy problémafoko-zatot, és kijelöli a beavatkozás módját ésmódszerét is. Elképzelése szerint ezeket aszinteket piramisként kell elképzelni, érzé-keltetve ezzel a kliensek egyre szűkülő körétis: a széles körben alkalmazandó informá-ciószolgáltatástól a tanácsadáson keresz-tül jut el a pszichoterápiáig. (Lásd ábránkat!)Wiegersma modellje nagyon jól használ-ható a tanácsadásban, mivel probléma-definíciók és diagnosztikus megközelítések

helyett a döntést tekinti az emberi problé-mák alapmodelljének, s a döntés minő-sége és a krízis kiváltó ereje határozza megaz intervenció formáját (Lisznyai, 2009).A tanácsadásra mint szakmára jellemző azalkalmazási területek nagy száma, az élet-hosszig kiterjedő figyelem, gyors reakció atársadalmi, gazdasági változások okoztaproblémákra, igényekre. Fontos megje-gyezni, hogy a tanácsadás célkitűzéseinekmegvalósítása különböző szakterületekszakembereinek együttműködésével lehet-séges, hiszen a tanácsadás egyik fő jelleg-zetessége annak interdiszciplinaritása éskomplexitása.

2. A pályatanácsadásSuper megfogalmazásában a pályavá-lasztási tanácsadás „olyan folyamat,amely segít a személynek abban, hogyegy integrált és ugyanakkor adekvát ön-képet alakíthasson ki a maga szerepéről amunka világában, azután próbálja ki ezt a

Karner Orsolya: A pályaorientációs szakemberekkompetenciamátrixának kialakítása*

* Fejér Noémi és Karner Orsolya: A pályaorientációs szakemberek kompetenciamátrixának kialakítása c. tanulmány kivonata. Készítette: Pécsi Tudományegyetem Fel-nőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar, készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogatási szerződés keretében 2009. decemberhttp://internet.afsz.hu/resource.aspx?ResourceID=NPT_20091218_sorosules_26_2009

Probléma jellege Kliens jellemzői Konzultáció jellege és célja

1. szintinformációstanácsadás

nem világos, mindennapi élethelyzet,melyben a kliens tájékozódni akar aválasztási lehetőségek közt

Önállóan képes dönteni a problé-májában

Általános információnyújtás, információszolgáltatás aválasztási lehetőségekről, azok következményeirőláltalános, többrétű információ nyújtása

2. szintkonzultáció

Bonyolultabb döntési helyzet, nagyobbinformációhiány, több ellentétes szem-pont, alternatívák mérlegelése

Bizonytalan, segítségre van szüksége adöntéshez, és /vagy ahhoz, hogy kitűzzea célokat, megértse a körülményeket,kiválassza a jó megoldást

Információadás személyre szabottan, a döntés főbbszempontjait és az értékelés dimenzióit ki kell dolgozni

3. szintkonzultáció Komoly belső konfliktusok Bizonytalan a jövőjében, irreális, inkon-

zisztens vágyak

Kliens feszültségének csökkentése, reális helyzet-értékelés kialakítása, konfliktusainak megértése ésmegoldása, klasszikus tanácsadási folyamat

4. szintfokális tanács-adás

Problémák kiterjedt köre, az élet többterületén, a személyiség belső régiói isérintettek. Döntési és neurotikus problé-mák kölcsönös egymásra hatása

Elvárásai nem reálisak, éretlen interper-szonális kapcsolatok, szorongás, aggo-dalom, esetleg merevség vagyvisszahúzódás

A probléma fókuszba helyezése, a döntéshez komolyönismereti munka szükséges, pszichológiai tanácsadásés esetleg pszichoterápia

5. szint pszichoterápia

Integrációhiány, dezorganizált személyi-ség, pszichés és/vagy organikus patoló-gia

Nem képes cselekedeteit összehangolni,nem képes a valóság követelményeihezigazodni, integráció hiánya, erősszorongás

Integráció elősegítése kliens továbbküldése pszicho-terápiára

10

realitások területén, s a valóságba valóátvitel révén tegyen eleget saját elképze-léseinek” (idézi Ritoók, 2006).

A pályatanácsadás nemcsak a személyiadottságok feltárását, felismerését tekintifeladatának, hanem az egyénben rejtőzőlehetőségek felszínre hozását, kibonta-koztatását és folyamatos fejlesztését is.Csirszka megfogalmazásában a pálya aszemélyiség munkával töltött szakasza –tehát nem elkülönült entitás, hanem a sze-mélyiség része (Ritoók, 2006).A pályaválasztási tanácsadás esetébenaz orientáló tanácsadás és a pályavá-lasztási szaktanácsadás megkülönbözte-tése fejezi ki az orientáló tanácsadó és atanácsadó pszichológus által végzett te-vékenység különbségét. A pályaválasz-tási szaktanácsadásnál olyan problé-mamegoldásra kerül sor, amely szükség-szerűen több egyszerű információát-adásnál, mert a döntés meghozatalanem racionális szinten történik (Ritoók,2006). Ez Wiegersma felosztásában a3., illetve 4. szintnek feleltethető meg.

3. Az LLG-koncepcióA nyugati fejlett társadalmakban a mai el-képzelés szerint a karrier-, munka- és pá-lyatanácsadás (csakúgy, mint a tanulás)az élet teljes hosszán átível – ezt fejezik kia manapság használatos Life Long Gui-dance and Counseling (LLG &C), illetve aLife Long Learning (LLL) kifejezések. A pá-lyatanácsadás végigkíséri az élethosszigtartó tanulást, és támogatja az erre vo-natkozó döntési folyamatokat személyesbeszélgetés keretében történő informá-ciónyújtással. Az LLG magyar megfelelőjeaz életpálya-tanácsadás (Borbély-Pecze,2009), más megfogalmazásban: a pá-lyaválasztási tanácsadást világszerte egyreinkább felváltja a pályafejlődési tanács-adás (Ritoók, 2006).

A pályaorientációs tanácsadás a korábbiszemlélettel szemben tehát nem egy egy-szeri alkalommal lezajló folyamat, melyvégleges döntést hoz a továbbiakra néz-vést, hanem az egyén életében folyama-tosan jelenlevő, azt végigkísérő tevé-

kenység, hiszen rengeteg elágazás, váltáslehetséges a pályán. Ennek az új tanács-adási formának a célja, hogy az egyénpályáján jelentkező „megtorpanásoknál”,választási, döntési helyzetekben segítsékaz egyént, támaszt nyújtsanak neki a pá-lyaváltásnál, -krízisnél az életpálya teljesívén. Ebből következik, hogy a pályata-nácsadást elérhetővé kell tenni minden ér-dekelt korcsoport számára, és ezzelpárhuzamosan a pályatanácsadókat felkell készíteni a heterogén klientúrára, atanácsadást releváns és aktuális tartal-makkal kell feltölteni.

A kutatás céljaA Pécsi Tudományegyetem az Eötvös Lo-ránd Tudományegyetemmel és a Szent Ist-ván Egyetemmel együttműködve végeztea kutatást, célunk pedig egy olyan kom-petenciamátrix megalkotása volt, mely át-tekintést ad, és komprehenzív módonelemzi a hazai pályaorientációs tanács-adó/karrier-tanácsadó szakképesítésekkompetenciáit a formális képzés kereteinbelül alapszakon, mesterszakon, illetveszakirányú továbbképzési szinteken, majdazokat összeveti a nemzetközi kutatások-kal (IAVEG és CEDEFOP-NICEC, ECGC).Az elemzés során a magyarországi egye-temek képzési és kimeneti követelménye-iben meghatározott kompetenciákatvetettük össze a nemzetközi szervezetekkompetenciaterületeivel. Ez az összeha-sonlítás támpontot adhat a képző intéz-ményeknek a fejlesztendő területek éserősségek tekintetében, így elősegítve akompetens pályatanácsadók képzését.

A tanulási eredményekben való gondol-kodás és szabályozás Európa egyre többországában kezd terjedni. Számos okta-tási és képzési rendszerben eme eredmé-nyek teljesítése alapján döntenek a képe-sítések kiadásáról. A kompetenciák elem-zése többszörösen is indokolt: egyrészt azadott szakmához kapcsolódó kompeten-cia-keret segítségével feltérképezhető ésfejleszthető egy adott szakember ismeret-anyaga, képességei és a szakterülethezkapcsolódó gyakorlata, másrészt a lefek-tetett kompetenciák segíthetik a képző in-

tézményeket a szakmai ismeretanyagukösszeállításában, és a munkáltatókatabban, hogy milyen megfelelő ismeretek-kel, képességekkel és személyiségtulajdon-ságokkal rendelkező szakembert alkal-mazzanak – és természetesen az egyes sza-kokhoz kapcsolódó kompetenciakövetel-mények lefektetik a szakma gyakorlásáhozelengedhetetlenül fontos ismereteket, ké-pességeket, beállítottságokat, melyek al-kalmassá teszik a szakma gyakorlóját arra,hogy speciális feladatokat lásson elés/vagy egy adott speciális populációvaldolgozzon (Karner, 2010).

Nemzetközi szervezetek kompeten-cia-rendszereiA CEDEFOP, vagyis az Európai Szakkép-zés-fejlesztési Központ (European Centrefor the Development of Vocational Trai-ning) 1992-ben kiadott egy Tony Wattsnevével fémjelzett kötetet. Ebben Watts(1992) 19 feladatot (task) 7 csoportraosztva szerepeltetett (2001-ben az OECDgondozásában kiadott McCarty-kötet erreépülve és ennek kiegészítéseként jött létre.)(Borbély, 2009).

A hét csoport az alábbi volt: 1. információk menedzselése a munkae-

rőpiac, oktatási rendszer, foglalkozásokvonatkozásában,

2. egyéni tanácsadás (individual counsel-ling)

3. csoportos tanácsadás (valamint önse-gítő csoportok támogatása)

4. munkába (képzésbe) helyezés (tartás)támogatása (pl. coaching, mentorálás)

5. utánkövetés6. kapcsolat- és hálózatépítés: visszajel-

zés nyújtása a felhasználóknak, karrier-információs források feltöltése

7. menedzsment, a szolgáltatás tervezése,értékelése, fejlesztése

A CEDEFOP-NICEC kézirat jelenlegi vál-tozatában három kompetencia-körre épít,amelyek egymást feltételezik és támogat-ják, bennük az egyes területeken az adottgyakorlati szakember különböző szinteketérhet el (Borbély, 2009). (Lásd következőoldali ábra!)

11

A nemzetközi szervezetek között az IAVEGvolt az első, amely 2003-ban az átfogóés elterjedt kompetencia-definíciók meg-jelenése előtt elkészítette (több száz gya-korló szakember által véleményezett)karrier-tanácsadó kompetencia-rendsze-rét. Az IAVEG 2003. szeptember 4-i berniülésén fogadta el a karrier-tanácsadókminősítését szolgáló nemzetközi kompe-tencia-rendszerét, amelyet azonban a mainapig sem használnak a tagok, leginkábbmás nemzeti szintű rendszerek kialakítá-sához szolgál alapul. Az International Co-unsellor Qualification Standards (ICQS)kialakítása 1999-től 2003-ig tartott, éstöbb száz gyakorló szakember vélemé-nyén alapul (Borbély, 2009).Az alap/kulcskompetenciák az alábbiak: C1 Megfelelően etikus és szakmai hozzá-

állás tanúsítása a gyakorlati munkasorán

C2 Támogató környezet kialakítása a kli-enssel folytatott munka során, amelylehetővé teszi a kliens önálló tanulá-sát karrierje és személyes életútja te-kintetében egyaránt

C3 Képesség a kliens miliőjének, kulturá-lis környezetének a megértésére és atanácsadási folyamat során a kliens-nek leginkább megfelelő módszer ki-választására való képesség

C4 A tanácsadási elméletek és kutatásokfelhasználásának a képessége a gya-korlati munkában

C5 Képesség a tanácsadási programokkialakítására, kivitelezésére és értéke-lésére

C6 Képesség a tanácsadói énhatárok,személyes stílus és kapacitás felisme-résére és tiszteletben tartásuk

C7 Képesség a hatékony kommunikáci-óra a kliensekkel és munkatársakkal,a befogadónak megfelelő nyelvezett,kommunikációs szint kiválasztása

C8 Folyamatos önképzésre való képes-ség a munkaerőpiac, képzési rend-szerek, társadalmi kérdések vonat-kozásában

C9 Társadalmi és kultúrák közötti megér-tés, érzékenység

C10 Hatékony csapatmunkára való ké-pesség

C11 Az életpálya-tanácsadás folyamatá-nak megértése

Az Európai Karriertanácsadó Bizonyítvány(European Career Guidance Certificate,ECGC) projekt 2007 novemberének ele-jén indult a következő célkitűzésekkel:

Az informálisan szerzett kompetenciák elis-merése és certifikálása az Európai BizottságLLL-politikájának fontos célkitűzése. Enneksikeres megvalósulására példa az EurópaiSzámítógépes Vizsga (ECDL - EuropeanComputer Driving Licence) és az EurópaiGazdasági Kompetencia Bizonyítvány/Jo-gosítvány (EBCL - European Business Com-petence Licence). Ezek mintájára beszeretnék vezetni az Európai Karrier-ta-nácsadó Bizonyítványt (European CareerGuidance Certificate, ECGC). A projekt főcélja, hogy kidolgozzon egy standardizáltés nemzetközileg átjárható bizonyítvány-rendszert („ECGC bizonyítvány”), amely apályatanácsadók formálisan vagy informá-lisan megszerzett tudásának, készségeinek,kompetenciáinak elismerésére szolgál,

11.. aa ttaannááccsskkéérrőővveell ffoollyyttaattootttt iinntteerraakk--cciióóhhoozz// kkoommmmuunniikkáácciióóhhoozz kkaapp--ccssoollóóddóó kkoommppeetteenncciiáákk

((cclliieenntt--iinntteerraaccttiioonn ccoommppeetteenncceess))

1. 1. karriermenedzseléshez kapcsolódó tanácskérői készségek (skills) fejlesztése egyéni, csoportos és telefonos, vagy on-line csatornákon

1. 2. a tanácskérő képessé tétele az információkhoz való hozzájutáshoz

1. 3. a tanácskérő korábbi kompetenciáinak feltárása, az én-leltár elkészítésének támogatása

1. 4. karrier-, pálya-, munka tanácsadási programok kialakítása és kivitelezése

1. 5. a tanácskérő támogatása

1. 6. a tanulás és munka világába történő belépések facilitálása

22.. ttáámmooggaattóó kkoommppeetteenncciiáákk ((ssuuppppoorr--ttiinngg ccoommppeetteenncceess))

2. 1. a tanácskérőket lehetőségeikről tájékoztató információs rendszerek működtetése (munkapiac, vállalkozás, képzés, utazás, hozzájutás az ellátásokhoz, önkéntes munkák…)

2. 2. hálózatban tevékenykedés és saját hálózat kialakítása

2. 3. a saját esetmunkák dokumentálása (tanácsadó napló) a saját esetmunka beosztása

2. 4. a tanácskérők karrierkompetenciáinak fejlesztését szolgáló saját stratégiák kialakítása

2. 5. kapcsolat kiépítése az érintettekkel

2. 6. kapcsolat kiépítése a tanácsadás kutatói irodalmával, feladataival (Önálló kutatások indítása MA szinten és felette), aszakirodalom nyomon követése

2. 7. önképzés (szupervízió és folyamatos szakképzés)

33.. aallaappvveettőő kkoommppeetteenncciiáákk((ffoouunnddaattiioonn ccoommppeetteenncceess))

3. 1. IKT készség szintű használata a tanácsadási folyamat és a dokumentálás, önképzés során

3. 2. Kommunikációs készségek

3. 3. A saját tanácsadói képességek és terhelhetőség meg- és felismerése és elfogadása

3. 4. A tanácsadási elmélet(ek) gyakorlatba fordítása

3. 5. A tanácskérők egyéni igényeinek felismerése és annak megfelelő tanácsadási folyamat kialakítása (megfelelő módszerés eszközválasztás)

3. 6. Etikus gyakorlat/ praxisvezetés

12

és ami kompatibilis az aktuális tréning-és oktatási kínálattal. Az ECGC Európa-szerte elismert bizonyítvány lesz a képzési

és pályatanácsadók részére. Az ECGC egy lépést tesz az Európai Unióélethosszig tartó tanulás (LLL) stratégiájá-

nak szellemében és elősegíti a pályata-nácsadó szektor nemzeti és nemzetköziszintjén a professzionalizációt.

KKééppzzééssii ééss kkaarrrriieerrbbeelliiiissmmeerreetteekk

Szakképzés és továbbtanulás

Az aktuális továbbképzési és szakképzési lehetőségek naprakész ismerete

A kliens egyéni továbbképzési szükségleteinek ismerete, mely a szakmai fejlődéséhez szükséges

Képesség, hogy átadjuk a releváns információt a kliens továbbképzésévelkapcsolatban

Munkaerő-piaciismeretek

A munkaerő-piaci fejlemények és trendek ismerete és folyamatos figyelemmelkövetése, a releváns információforrások ismerete és hozzáférése

A szakmák és szereplőinek, követelményeinek, kilátásainak és továbbképzésilehetőségeinek ismerete, és a releváns információforrások ismerete, illetve élérésük

Betölthető, szabad álláshelyek, illetve ezek keresési lehetőségeinek ismerete

TTaannááccssaaddáássii ggyyaakkoorrllaatt

Klienssel való kommu-nikáció

A különböző célcsoportok jellegzetességeinek ismerete, és az ezekhez szabott megfelelő ta-nácsadói stratégia kialakításaAlapvető szociális képességek és speciális képességek, a különböző, akár nehéz célcsoportokkezelésének képességeKépesség az olyan nehéz helyzetben lévő kliensek azonosítására, akiknek csökkent a karrier-döntési képességük, (pl. egészséggel, anyagiakkal kapcsolatos problémák, szerhasználók), ésezek továbbküldésére megfelelő specialistáhozKépesség a kliens önálló kezdeményezésének és felelősségvállalásának az előmozdítására akarriermenedzsment területén

Coaching készségek

Képesség az információ tiszta és érthető módon történő bemutatására

Képesség a kliens motiválására

Képesség a segítségre, de a szakmai távolság megtartására

Assessment

Kérdező- és interjútechnikák alkalmazásának képessége

Alapvető telefonos kommunikáció és tanácsadói képességek

Képesség a kliens szükségleteinek elemzésére

Képesség a kliens kompetenciáinak azonosítására, melyek az önfoglalkoztatáshoz és a vállalko-záshoz szükségesek, és ehhez releváns információ nyújtásának képessége

A pályatanácsadásban használatos érdeklődési- és képességtesztek ismerete

Képesség a teszteredmények értelmezésére és ezek integrálására a tanácsadási folyamatba

Munkahelykeresés és közvetítés, elhelyezkedés

Képesség a kliens egyéni igényeiről és lehetőségeiről szóló információnak a munkaerőpiac ak-tuális keresletével való összekapcsolására

Az állásjelentkezés formális és infomális módjainak ismerete

Az állásajánlatok közti szűrés képessége a kliens azonosított kompetenciái és erőforrásai alap-ján, és e képesség átadása a kliensnek, hogy – a tevékenység önálló végzése érdekében

Etika A szakma etikai kódexének, normáinak ismerete és tiszteletben tartása

SSzzeemmééllyyiisséégg

Személyes készségek,képességek, tanácsadói profil

Pozitív attitűd és motiváció a munkában

Pozitív gondolkodás

Nyitottság az új tapasztalatokra, változásokra

Aktív figyelés képessége

Éntudatos testkommunikáció, a kliens metakommunikációjának tudatosítása

Kulturális tolerancia

IdőgazdálkodásTevékenységek tervezésének képessége (management of activities)

Prioritások felállítása, fókuszálás, sürgősség felismerése, és ha szükséges, időterv módosítása(self-management)

Stressz és frusztráció Stresszel való megküzdés képessége

Személyes továbbfejlődésSaját határok ismerete, önreflexió

Élethosszig tartó továbbképzések

IICCTT -- sskkiilllleekk ICT használat és infor-mációmenedzsment Alapvető ICT készségek (szövegszerkesztő, netes keresők, e-mail)

Az ECGC 4 főkompetenciát határoz meg, ezek részletes bemutatása a következő:

13

A kutatásA magyarországi pályaorientációs/pálya-tanácsadók képzése jelenleg a következőszinteken folyik: alapszak (andragógiamunkavállalási tanácsadó szakirány, em-beri erőforrások, szociálpedagógus ta-nácsadó szakirány, pszichológia), mes-terszak (andragógia, pszichológia tanács-adás és iskolapszichológia szakirány, em-beri erőforrás tanácsadó), szakirányútovábbképzések és pedagógus tovább-képzések (tanácsadó szakpszichológus,diáktanácsadó, pályaorientációs tanár, is-kolai tanácsadó és konzultáns pedagó-gus), doktori (PhD) képzés.

Elemzésünkben a magyarországi alap- ésmesterképzések, illetve szakirányú to-vábbképzések képzési és kimeneti köve-telményeiben (KKK) megfogalmazottkompetenciákat összevetettük a fent rész-letesen bemutatott nemzetközi kompeten-cia-rendszerekkel. A mátrixokat mintegyegymásra vetítettük, és így jól láthatóankirajzolódtak az egyes képzések erősségeiés hiányosságai.

Alap- és mesterszakok áttekintéseAz EELLTTEE ppsszziicchhoollóóggiiaa mmeesstteerrsszzaakk képzésiés kimeneti követelményei alapján a vég-zett pszichológusok a következő területe-ken rendelkeznek alapos és mélyismeretekkel: a pszichológiatudománytörténete és meghatározó elméleti néző-pontjai, az alkalmazott pszichológiai terü-letek és a társtudományok alapismeretei,a pszichológiatudomány módszerei, azadatok feldolgozásának, kezelésénekszakmai-etikai szabályai, a tudományoskutatás, szakmai önképzés és a hatékonykommunikáció módszerei, valamint a vá-lasztott szakirány speciális ismeretei ésmódszertana. Ezen túlmenően a ttaannááccss--aaddááss-- ééss iisskkoollaappsszziicchhoollóóggiiaa sszzaakkiirráánnyyoonnvégzettek ismerik a tanácsadás különféleelméleti irányzatait, az életvezetési, pálya-és munkatanácsadás elméleteit, a krízis-elméleteket, a tanácsadás és az iskola-pszichológia különböző területein hasz-nált diagnosztikai eljárásokat, az iskola-pszichológia elméleti irányzatait, felada-tát és munkamódszereit, az oktató-nevelő

intézmények szervezeti sajátosságait, apedagógia, a gyermekvédelem, a gyer-mek- és serdülő-pszichiátria tanácsadás-ban és iskolapszichológiában hasznosít-ható eredményeit. Ezek alapján a tanács-adás- és iskolapszichológia szakirányonvégzettek alkalmasak diagnosztikai és ta-nácsadási módszerek alkalmazására agyakorlatban a különböző életkorú klien-sekkel való foglalkozás keretében, azegyéni-, csoport- és családi tanácsadásra,a fejlődés és a változás elősegítésére, aprevenció különböző szintjein pszicholó-giai ellátás nyújtására. A KKK a következőszemélyes adottságokat és készségeketírja le, mint a szakképzettség gyakorlásá-hoz szükségeseket: magas szintű szakmaimotiváltság, elkötelezettség, felelősségtu-dat és etikai érzék, fejlett elemzőképességa magatartás és a pszichés működés kü-lönböző területein, nyitottságra és együtt-működésre törekvés, tolerancia, reálisönismeret, kreativitás és kezdeményező-készség az emberi kapcsolatokban, ön-reflexió a szakmai tevékenységek során, afolyamatos szakmai megújulás képes-sége, érzések és gondolatok világos kife-jezésének képessége.

AAzz eemmbbeerrii eerrőőffoorrrrááss ttaannááccssaaddóó ((SSZZIIEEGGTTKK)) mmeesstteerrkkééppzzééssii sszzaakk esetében a vég-zettek ismerik az andragógia elméleténekrendszerébe illeszkedő pszichológiai meg-alapozottságú szociálpszichológiai össze-függéseket, a tanácsadási és pályater-vezési tevékenységet megalapozó alkal-mazott pszichológiai, andragógiai isme-reteket, azok gyakorlati alkalmazását, atervező munka stratégiáit, az önellenőrzésmódszereit, alkalmasak a nemzetközi ta-pasztalatok, jó gazdasági, szociálpszicho-lógiai példák hazai követelményeknekmegfelelő adaptálására. A mesterképzésiszakon végzettek ismerik a munkaerő-piaci és foglalkoztatáspolitikai folyamato-kat, a munkatudományokat, a pályákosztályozási rendszereit, a képzés és amunkavállalás jogi szabályrendszerét, apálya-munka világához kapcsolódó ré-tegspecifikus, regionális, térségi összefüg-géseket, illetve az ezekhez kapcsolódótámogató informatikai rendszereket; a

szakképzettség gyakorlásához szükségesaz értékalapú megközelítés, amelynek kö-zéppontjában a munka, a pálya mint al-kotó és kreatív tevékenység jelenik meg.Az emberierőforrás-szak esetében a fel-sorolt kompetenciák elsősorban a foglal-koztatáspolitika és a munkaerőpiacterületére korlátozódnak, de nem térnekki a képzési és oktatási rendszerre.

Az aannddrraaggóóggiiaa sszzaakkoonn ééss aa kküüllöönnbböözzőősszzaakkiirráánnyyookkbbaann végző hallgatóknak át-fogó képpel kell rendelkezniük a szemé-lyiség fejlődéséről – ehhez járulnak hozzáa pedagógia és a pszichológia külön-böző, a tantárgyi rendszerben megjelenőszakterületei. A felnőttkori tanulás-tanításés az azt megalapozó támogató rendszerműködésének megértését a pedagógiaimodulban történő alapozás után a szak-mai törzsanyagban található andragógiaiés emberi erőforrás-fejlesztési modulok-ban, illetve a felnőttképzés intézmény-rendszerével és a munkaerő-piaci kép-zésekkel foglalkozó stúdiumokban sze-replő elméleti és gyakorlati tudás elsajátí-tása segíti. A társadalomismereti modul,ezen belül a szociológiai, a közgazda-ságtani, jogi ismeretek teszik alkalmassá avégzett hallgatókat a gazdasági-társa-dalmi folyamatok megértésére és elemzé-sére, a művelődéstörténet pedig a kultúrajelenségvilágát, annak fejlődését, válto-zást segít elemezni.

Az andragógus szakemberek segíthetik amunkavállalókat abban, hogy megszerez-hessék és folyamatosan megújíthassák amunkaerőpiacon való részvételhez szük-séges készségeiket és ismereteiket, képe-sek legyenek az egész életen át tartótanulás folyamatosan változó követel-mény-rendszeréhez igazodni. Az andra-gógusok közreműködésével javulhat amunkaerőpiac igényeihez igazodó kép-zési, továbbképzési és átképzési progra-mok hatékonysága, erősödhet a formális,nem-formális és informális tanulási folya-matok transzferhatása. A munkavállalásitanácsadó szakirányban diplomát szerzőkfelkészültek a munkaerőpiac helyzeténekfolyamatos követésére, a pályakorrekció,

14

a pályamódosítás vagy a munkavállalásáltalános összefüggés-rendszerében fel-merülő személyes problémák kezelésére.A felnőttképzési szervező szakiránybanvégzők számára a képzési piac megisme-réséhez, a képzések tervezéséhez és szer-vezéséhez szükséges kompetenciákmegszerzését segítik a specializációs tan-tárgyak és gyakorlatok. A személyügyiszervező szakirány elsősorban a foglal-koztatáspolitika, munkaerő-gazdálkodás,humánerőforrás fejlesztés, a vezetés és aszervezés tanulmányozásával kívánja atársadalmi-gazdasági folyamatok rend-szerszemléletű értelmezéséhez, a humánerőforrás fejlesztéséhez kapcsolódó kom-petenciákat kialakítani.

A szakirányú továbbképzési szakokáttekintéseA ddiiáákkttaannááccssaaddóó sszzaakkiirráánnyyúú ttoovváábbbbkkééppzzééssiisszzaakk célja olyan szakemberek képzése, akikalkalmasak és képesek a közoktatásban, aszakképzésben, illetve a felsőoktatásbantanuló diákok körében – egyéni és cso-portos formában – végzendő információsés mentálhigiénés tanácsadási feladatokellátására, és akik az oktatási rendszerbenvaló előrehaladás minden kritikus alkal-mazkodási pontján a munkaerőpiacra tör-ténő belépésig segítséget tudunk nyújtania tanulóknak és szüleiknek az új tanulásiés beilleszkedési feladatokhoz való sikeresalkalmazkodáshoz. Lehetséges specializá-ciók: felsőoktatási diáktanácsadó, közok-tatási diáktanácsadó vagy szakképzésidiáktanácsadó.

Az iisskkoollaaii ttaannááccssaaddóó ééss kkoonnzzuullttáánnss ppeeddaa--ggóógguuss sszzaakkiirráánnyyúú ttoovváábbbbkkééppzzééssii sszzaakk céljaolyan szakemberek képzése, akik alkalma-sak és képesek a közoktatásban tanuló di-ákok körében – egyéni és csoportos formá-ban – végzendő információs és mentálhi-giénés tanácsadási feladatok ellátására.

A ttaannááccssaaddóó sszzaakkppsszziicchhoollóógguuss mmuunnkkaa-- ééssppáállyyaattaannááccssaaddááss ssppeecciiaalliizzáácciióó sszzaakkiirráánnyyúúttoovváábbbbkkééppzzééssii sszzaakk célja a pszichológu-sok felkészítése arra, hogy a pszichológiasajátos lehetőségeire támaszkodva segít-séget tudjanak nyújtani az életvezetési és

pályakrízisek megelőzéséhez és megoldá-sához. A képzés során elsajátítandó kom-petenciák: segítséget tud nyújtani egyéniéletvezetési problémák megoldásához, azéletszerepek optimalizálásához, az emberitanulás, kommunikáció, viselkedésválto-zás, fejlődés elősegítéséhez. Alkalmas ahagyományos tanácsadási módszerek al-kalmazása mellett egy új szemléletű, azegyének és csoportok döntéseit, problé-makezelési kompetenciáját, konfliktus-megoldó önállóságát és önfejlesztőképességeit is felszínre hozó tanácsadásifeladatkör ellátására, az életvezetés egé-szét átfogó, illetve specializációjánakmegfelelő területeken: a pályaválasztásiés pályaváltási döntésekben, a pályafej-lődés támogatásában, a különféle élet-vezetési krízisek megelőzésében és meg-oldásában.

Eredmények – alap- és mesterszakokAz Emberi Erőforrás Tanácsadó mester-képzés kevés figyelmet szentel az ICT is-meretek és az irodai adminisztrációelsajátítására, ellenben mélyebb tudástnyújt a tanácsadás munkaerő-piaci vo-natkozásairól, több elméleti ismertet ad apályák világáról, szakképzési és tovább-képzési lehetőségekről. Az Andragógiaalapszak, Munkavállalási Tanácsadószakirányon (SZIE GTK) végzettek rendel-keznek munkaerő-piaci ismeretekkel, amásokkal való együttműködés képessé-gével, képesek az individuális igények tá-mogatására, a munkavállalási lehető-ségekről tájékoztatni, komplex munkaerő-piaci programok szervezésére. Ismerik apályaorientáció és a pályaválasztás inter-diszciplináris összefüggéseit, elméleti ésgyakorlati alapjait, de nem rendelkeznekelegendő, a munkavállaláshoz kapcso-lódó komolyabb belső konfliktusok, kar-rierkérdések tisztázásához szükségesismerettel, valamint a munkájukhoz kap-csolódó irodai adminisztrációs és ICT is-merettel sem.

A szociálpedagógus szak tanácsadó szak-irányon (EKF) végzettek rendelkeznek aszükséges munkaerő-piaci ismeretekkel ésa pályák világához kapcsolódó szakkép-

zési és továbbképzési lehetőségekről. Atanácsadás és iskolapszichológia szakirá-nyú pszichológus mesterképzés kompe-tenciaterületeit áttekintve megállapítható,hogy a képzés kevés figyelmet szentel atanácsadó szakemberek munkaerő-piackeresleti, szakképzési, illetve továbbkép-zési ismereteinek bővítésére, kevésbéhangsúlyozza a pályatanácsadói szakmacsapat- vagy hálózati munka jellegét, ésnem fogalmazza meg az ICT képességekmeglétének és a dokumentálásnak aszükségességét.

Az összevetésből az is kitűnik ugyanakkor,hogy a pszichológus mesterképzés többkitekintő tudást ad a rokon tudomány-ágak felé (interdiszciplinaritás) és mélyebbismereteket nyújt a tanácsadás pszicholó-giai vonatkozásairól, több elméleti isme-retet nyújt, illetve külön foglalkozik akutatói kompetenciákkal.

Eredmények – szakirányú tovább-képzési szakokA fentiekben tárgyalt és bemutatott szak-irányú továbbképzési szakok sok közöselemmel rendelkeznek, de különbözővégzettséghez kötöttek, és eltérő a képzésihosszuk is.

A tanácsadó szakpszichológus szakirányútovábbképzési szak kizárólag pszicholó-gus diplomával, az iskolai tanácsadó éskonzultáns pedagógus szakirányú to-vábbképzési szak pedig pedagógus szak-képzettséggel végezhető, míg a négyféléves diáktanácsadás szakirányú to-vábbképzési szak nem köti speciális vég-zettséghez a felvételt. A diáktanácsadóképzés során választható specializációk:felsőoktatási, közoktatási és szakképzésidiáktanácsadó. Az iskolai tanácsadó éskonzultáns pedagógus szakirányú to-vábbképzési szak lényegében megfeleltet-hető a két féléves diáktanácsadó képzés-nek, mind a tematikát, képzési és kime-neti célt tekintve, a fő különbség köztükmindössze az, hogy előbbi bármilyen pe-dagógus oklevéllel végezhető, míg utóbbicsak a pedagógus szakvizsgához választ-ható (Fejér és mtsai, 2009).

15

Eredmények – nemzetközikompetencia-rendszerekÉrdemes nemcsak a magyarországi kép-zéseket egymással, illetve a nemzetköziszervezetek kompetencia-leírásával össze-hasonlítani, hanem ez utóbbiakat (a nem-zetközi kompetencia-listákat) egymással isösszevetni.

Az ECGC kompetencia-rendszer jellegé-ből fakadóan (ez a rendszer a pályata-nácsadást nem köti formális oktatásbanvaló részvételhez, hanem abból indul ki,hogy aki rendelkezik a kívánt kompeten-ciákkal, az teljesíteni tudja az egységesvizsgát, és az alkalmas a pályára) nemátfogó elméleti tudásról beszél, mely atanácsadói munka mély megalapozott-ságát nyújtja, még csak nem is tanács-adói programokról, mint a két másikrendszer, hanem kizárólag képzési éskarrierbeli ismeretekről, azaz szakkép-zési és továbbtanulási, és munkaerő-

piaci tudásról. Az ECGC szerint a ta-nácsadók tudása ily módon lényegébena konkrét munkaerő-piaci ismeretekrekorlátozódik, ami mindenképpen azteredményezi, hogy a Wiegersma-mo-dellben alacsonyabb szintű tanácsadásiformát végezhetnek annak információ-átadó jellege miatt (Karner, 2010).

Az összevetésben látványosan körvona-lazódik, hogy a CEDEFOP-NICEC és aIAVEG kompetencialeírásai lényegükettekintve igen hasonlóak. A harmadik le-írásban, az ECGC-ben megjelennekolyan elemek is, melyek máshol nem,mint például az időgazdálkodás, stressz-és frusztrációtűrés, munkahelykeresés és-közvetítés támogatása.

Szintén csak az egyik kompetencialistá-ban, az IAVEG által kidolgozottban ta-lálható meg két lényeges elem: különkompetenciaként említi a kultúrák közti

és társadalmi érzékenységet, és az LLG fo-lyamatának megértését (Karner, 2010).

A képzések kompetencia alapú elemzé-sekor kapott eredmények alapján elké-szítettük a pályatanácsadó képzésekkompetencia alapú besorolását, amimegmutatja, hogy milyen végzettséggelmilyen szintű pálya-tanácsadási folya-matban vehet részt a tanácsadó. Az el-rendezés hierarchikus, tehát a maga-sabb végzettségű szakember kompetensmódon képes az alacsonyabb szintű ta-nácsadási folyamatokban is részt venni(Fejér és mtsai, 2009). A tanácsadási fo-lyamatok klasszifikációjához a tanul-mány elején részletesen bemutatottWiegersma-féle modell (1976) nyújtja akeretet.

A kompetenciák terén tapasztalhatóképzési eltérések, illetve azok eltérései anemzetközi szervezetek kompetencia-

WWiieeggeerrssmmaa ttaannááccssaaddáásssszziinnttjjeeii PPrroobblléémmaa jjeelllleeggee VVééggzzeettttsséégg

I. szint Információs tanácsadás

BA Andragógus Munkavállalási Tanácsadó szakirány Szociálpedagógus Tanácsadó szakirány Pályaorientációs tanárIskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus 120 órás akkreditált képzés pályaorientációs konzulens: pedagógusoknak, szociális területendolgozóknak

II. szint Bonyolultabb döntésihelyzet

BA Andragógus Munkavállalási Tanácsadó szakirányMA Emberi Erőforrás Tanácsadó

Nagyobb mennyiségűinformációs hiány

MA Pszichológus Tanácsadó szakirány Szociálpedagógus Tanácsadó szakirány Iskolai tanácsadás és konzultáns pedagógus Pályaorientációs tanárDiáktanácsadó szakirányú továbbképzés

III. szint Komoly belső konfliktusMA Emberi Erőforrás Tanácsadó MA Pszichológus Tanácsadó szakirányDiáktanácsadó szakirányú továbbképzés

IV. szint

neurotikus problémák, prob-léma fókuszbahelyezése, pszichológiai tanácsadás

Tanácsadó szakpszichológus, munka-pálya szakirány

V. szint Pszichoterápia Pszichoterapeuta

16

rendszereitől jól illeszthetőek Wiegersmamodelljébe, hiszen a pályatanácsadó atanácsadás különböző szintjein működ-het, és a különböző tanácsadási szintekeltérő jellegű kompetenciákat igényel-nek (Karner, 2010). Elemzésünk ugyan-akkor rávilágít a képzések a fejlesztendőterületeire is.

Abstract

The result-based approach of learningand the regulation of education has be-come increasingly common in Europe.The aim of this study was to develop acompetence framework which will reviewthe graduate and postgraduate level ca-reer consultancy education in Hungary,and compare them with the competenceframeworks in the international literature(IAVEG, CEDEFOP-NICEC, ECGC). Thiscomparison can provide universities witha reference point concerning the areas forimprovement as well as their strengths.

The analysis included Andragogy, HumanResources Administration and Psychologyat the BA and MA levels, and at thepostgraduate level the Student Consul-tant, the Career Orientation Teacher, theSchool Consultant and Consulting Edu-cator and the Consulting Psychologistwere involved. We incorporated our re-sults into Wiegersma's model, which desc-ribes the levels of counseling, and wedetermined the level and type of educa-tion necessary for the five different levelsof counseling and also showed the diffe-rent patterns of competence belonging tothe different types of education. The latteris particularly useful, since its adaptationinto practice can help the institutions tocreate and reconstruct their professionalknowledge.

Felhasznált irodalom

BUSSHOFF, L. (1989): Berufswahl. Theorienund ihre Bedeutung für die Praxis der Be-rufsberatung. Kohlhammer, Stuttgart,1989.BORBÉLY, T. B.: Az életpálya-építési tanács-adásról. Munkaügyi Szemle 2007/4, 44-47 old.BORBÉLY-PECZE, T. B. : Az európai munka-,pálya-, és karrier tanácsadók kompeten-ciarendszereinek áttekintése. Az európaiéletpálya tanácsadó kompetencia profilja.Munkaügyi Szemle 53. évf. 2009 IV. szám76-82 old. BORBÉLY, T. B.: A tanácsadás múltja, je-lene, kérdései. Életpálya-tanácsadás2009/1-2 10-15 old.CSIRSZKA, J. (1966): Pályalélektan. Gon-dolat Kiadó, Budapest.DANCS, I. (1989): A pályamotivációt befo-lyásoló tényezők vizsgálata a szakoktatás-ban. Akadémiai Kiadó, Budapest.FEJÉR N., KARNER O., SZILÁGYI K. (2009) Apályaorientációs szakemberek kompeten-ciamátrixának kialakítása. Kutatási beszá-moló, Nemzeti Pályaorientációs Tanács. KARNER, O. (2010) Karriertanácsadói kom-petenciák. A magyarországi tanácsadópszichológusképzés és a nemzetközi szer-vezetek pályatanácsadói kompetencia-elemzése. Kézirat.LISZNYAI, S. (2009) A konzultációs folyamatmodelljei és hatásvizsgálata. In: PUSKÁS-VAJDA Zsuzsanna, LISZNYAI Sándor (2009)Egy igazolt praxis felé. Újabb eredmé-nyek a pszichológiai és felsőoktatási ta-nácsadás hazai kutatásaiból. FETAKönyvek 4. Budapest.MURÁNYI, I. A. (2006) A tanácsadás pszi-chológiája. In: Bagdy-Klein (szerk.) Al-kalmazott pszichológia. Edge 2000,Budapest. 225–250 old. RITOÓK, M. (2009): Új tendenciák a pszi-chológiai tanácsadás fejlődésében. In:Kulcsár Éva (szerk) Tanácsadás és terápia.ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

RITOÓK, Pné (1986): Személyiségfejlesztésés pályaválasztás. Tankönyvkiadó, Buda-pest.RITOÓK, Pné (2006): Pályalélektan, a pá-lyaválasztás pszichológiája. In: Alkalma-zott pszichológia (Szerk.): Bagdy Emőke -Klein Sándor. Edge 2000 Kiadó, Buda-pest.RÓKUSFALVY, P. (1982): A pályaválasztáselőkészítése. Egységes jegyzet. Tankönyv-kiadó, Budapest.SZILÁGYI K., VÖLGYESY, P. (1979): A pálya-választási döntéselőkészítés pszichológiaiés pedagógiai lehetőségei. FPK, Buda-pest.SZILÁGYI, K. (1993): A Tanácsadás mód-szerei I-II. GATE, Gödöllő.SZILÁGYI, K. (1993): A tanácsadási elmé-letek. GATE, Gödöllő.SZILÁGYI, K.(2007): Munka- pályatanács-adás, mint professzió. Kollégium Kft., Bu-dapestVÖLGYESY, P. (1976): A pályaválasztásidöntés előkészítése. Tankönyvkiadó, Bu-dapest. WATTS, G. A. (2000): A karrierépítés el-mélete és gyakorlata. In: Foglalkoztatásiútmutatás és tanácsadás. A XXI. századelmélete és gyakorlata In: Papp Á. – Pa-róczayné Korányi M.,(szerk.) NemzetiSzakképzési Intézet, Budapest.

Alapképzési szakok képzési és kimenetikövetelményei:http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/alapkepzesi_szakok_kkk_091105.pdf

Mesterszintű szakok képzési és kimenetikövetelményei:http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/mes t e r kep ze s i _ s zakok_kkk-_091117.pdf

Tanári szakok képzési és kimeneti követel-ményei:http://www.okm.gov.hu/doc/upload/200911/tanar_szak_kkk_091105.pdf

17

Jelen tanulmány arra a kérdésre keresi aválaszt, hogy a TÁMOP 2.2.2. belül meg-fogalmazott célok közül a rendszer, a há-lózat hogyan, azaz milyen jogi konst-rukcióban hozható létre, illetve működtet-hető fenntarthatóan.

Figyelembe vehető jogi szabályozási ana-lógiaként három már létező intézményt ésszabályozását lehet megemlíteni: a „népügyvédje” (ingyenes jogi segítségnyújtás)szolgáltatást, a felvi.hu-n létező többszin-tes pályaorientációs tanácsadást, illetve abetegjogi képviseletet.

Bevezetés“Ha egy évre tervezünk, ültessünk kukori-cát. Ha egy évtizedre tervezünk, ültessünkfákat. Ha egy életre tervezünk, képezzünkés tanítsunk embereket.” Kínai szólás:Guanzi (i.e. 645 körül)

A nemzetközi jog nem kötelezi Magyaror-szágot a pályaorientációs jogi szabályo-zás kialakítására. Pályaorientáció témá-jában nem kötelező jogi aktusokra (softlaw) találunk példát. Az Európai Közösségek Bizottsága által2000-ben kiadott Memorandum így ha-tározza meg a pályaorientáció célját és kí-vánalmait: „A tudásalapú társadalomban,az élet és a munka olyan aktív állampol-gárokat kíván, akik kellő belső motivált-sággal rendelkeznek ahhoz, hogy sajátegyéni és szakmai fejlődésüket megvaló-sítsák. Ebből következően az ellátó rend-szereknek a kínálati megközelítést,kereslet vezérelte megközelítéssel kell fel-váltaniuk, középpontba állítva a felhasz-nálók szükségleteit és igényeit. Aszakembernek az a dolga, hogy (…), vé-gigkísérje az érintetteket egyedi életútju-kon. Ez egyebek mellett, egy proaktívabbmegközelítést igényel, azaz nem várvaarra, hogy a tanácskérők felkeressék aszakembert, neki kell eljutnia az embe-

rekhez és nyomon követni fejlődésüket.”Helyben elérhető szolgáltatásokra vanszükség, ahol a gyakorló szakembernekismernie kell a tanácskérők egyéni és szo-ciális helyzetét, de ugyanígy ismernie kella helyi munkaerőpiac sajátosságait és afoglalkoztatók igényeit is. Az Európai Ta-nács 2007-ben ugyanilyen szellembenbeszél a pályaorientációról, míg Magyar-ország bár kormányhatározatokkal áll kiaz életpálya-tanácsadás mellett kénytelenbeismerni ugyanitt (2212/2005. (X. 13.)Korm. határozat): „formális oktatási rend-szer és a munkaerőpiac közötti intézmé-nyes együttműködés, illetve ezen belül apályaorientáció és pályatanácsadás gyen-gesége” akadálya az egész életen át tartótanulásnak.

A modern európai jogtörténetből egy fo-kozatosan bővülő, szolgáltató állam ide-álképe bontakozik ki, amely állapolgáraiéletének kiteljesítéséért dolgozik, melynekeszköze a pályaorientáció is. Az EurópaiSzociális Karta (Torino, 1961. október18.) kihirdetéséről szóló 1999. évi C. tör-vény 9. cikke külön is foglalkozik a pálya-választási tanácsadáshoz való joggal,mely szerint a Kartában szerződő felek kö-telezik magukat, hogy szükség szerint egymindenkire kiterjedő, pályaválasztási ésszakmai fejlődéssel összefüggő gondokmegoldásához szükséges szolgáltatásthoznak létre ingyenes hozzáféréssel. E pil-lanatban azt mondhatjuk tehát, hogy el-méleti szempontból a pályaorientációsszolgáltatás (rendszer) egyes gazdasági-,szociális- és kulturális jogok körébe tar-tozó (tehát ún. második generációs alkot-mányos) jogok érvényesülésének feltétele,amelynek érvényesülését a hatályos jog-szabályok nem biztosítják kielégítően.

AA ppáállyyaaoorriieennttáácciióó sszzaabbáállyyoozzáássáánnaakk jjooggiieellőőzzmméénnyyeeii aa rreennddsszzeerrvváállttááss eellőőttttA rendszerváltás előtt a Munkaügyi Mi-

nisztérium felügyelete alatt létrehozott Or-szágos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet(OPTI) és az Országos Pályaválasztási Ta-nács (később Bizottság) adta a pályavá-lasztás intézményi kereteit. Ekkoribanpályaválasztási tanácsadásról törvény, il-letve törvényerejű rendelet, miniszteri ren-delet nem született. A korszak két megha-tározó dokumentuma az 1027/1961.(XII.30.) Korm. sz. határozat az ifjúság pá-lyaválasztási tanácsadásáról, valamint azerre épülő, 1029/1971. (VII.3.) Korm. sz.határozat az ifjúság számára nyújtott pá-lyaválasztási tanácsadás továbbfejleszté-séről. Konkrétan a pályaválasztás jelenikmeg az 42. Számú ILO-egyezmény szö-vegében, melyhez 1977-ben csatlakoz-tunk törvényerejű rendeletben (1977. évi21. számú), s ez az állami munkaközvetítőszerveknek utal ki nagyobb jelentőséget.A rendelet ugyanis a pályaválasztási ta-nácsadás „nyílt, rugalmas és egymást ki-egészítő rendszereit” írja elő létrehozni,melyeket iskolán belül és kívül is el lehetérni. Az 1971-es határozat két, a rend-szerváltás után is megmaradó alapelvetmond ki: az általános iskolában a terv-szerű pályaválasztási felkészülés elrende-lése, illetve a pályaválasztási intézetek(országos és megyei) létrehozása és ezektámogatásának elrendelése (pl. államivállalatok, szövetkezetek részéről). A fel-ügyeletet 1980-ig a Munkaügyi Miniszté-rium, onnantól pedig a MűvelődésiMinisztérium látta el. Az Országos Pálya-választási Tanács és végrehajtó bizottsá-gai felügyelték ténylegesen a munkát. AzOPTI-t 1981-ben olvasztották be az Or-szágos Pedagógiai Intézetbe, s ezzel azönálló szakmai intézményrendszer megin-dult a megszűnés útján.

A jelenlegi jogi szabályozásA magyarországi pályaorientációs ésmunkaügyi tanácsadási rendszer számoshiányosságára hívta fel a figyelmet.** A

Dr. Princzinger Péter: Javaslattétel egy nemzeti szintű szabályzó és finanszírozási rendszerre*

* Javaslattétel egy nemzeti szintű szabályozó és finanszírozási rendszerre, készítette a Princzinger Ügyvédi Iroda, készült az FKA-KT-68/2008 NSZFT támogtási szerződéskeretében 2009. december http://internet.afsz.hu/engine.aspx?page=showcontent&content=NPT_20091218_sorosules

**Az OKM 2007-es beszámolója http://www.okm.gov.hu/main.php? folderID=1073 http://www.okm.gov.hu/download.php?ctag=download&docID=968

18

jelenlegi rendszer nem hatékony, nemkorszerű, nem éri el a kívánt céljait.

A rendszer több alrendszert érint. Az ok-tatásban a 90-es évek gazdasági-társa-dalmi átalakulása következtében fokozottjelentőségre tett szert a pályaválasztási ta-nácsadás. A közoktatásról szóló 1993. éviLXXIX tv. rendelkezik a továbbtanulási, pá-lyaválasztási tanácsadó szakszolgálat fel-állításáról és annak feladatairól, illetve apályaválasztást leginkább segítő időszakotis megjelöli. A pedagógiai szakszolgálatkeretén belül működő pályaválasztási ta-nácsadás vizsgálni van hivatva a tanuló ké-pességeit, adottságait, s ezeknek megfelelőiskolát ajánlani, illetve mindezt munkaerő-piaci tanácsadással is össze lehet kötni,amivel a munkaerőpiac trendjei jobban ki-hathatnak a pályaválasztásra. A szakkép-zésben a pályaorientációt segíti még aszakképzési hozzájárulásról és a képzés fej-lesztésének támogatásáról szóló 2003. éviLXXXVI. törvényben meghatározott szak-képzés költségeihez való hozzájárulás.

Ám a hiányszakmák utánpótlásán kívül ajogszabály azt az elvet támogatja, hogy atovábbtanulásnál „gyermekük iskoláztatá-sával kapcsolatos kérdésben a szülőknekközösen kell dönteniük” (8. számú mellék-let a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez),így a szülő lesz a pályaválasztás fő felelőse.A pályaorientáció bekerült a Nemzeti Alap-tantervbe (NAT) is, a 243/2003. (XII. 17.)Korm. rendelet kiemelt fejlesztési feladataiközé. Célja a diákok adottságainak a fel-térképezése, a munka világával való meg-ismertetés, az önértékelés kifejlesztéséneksegítése, s mindezt nemcsak az iskoláraösszpontosító, összehangolt, hosszabb tar-tamú folyamatként tartja kívánatosnak. A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.tv. rögzíti a hallgatói tanulmányi és életpá-lya-tanácsadás megszervezésének kötele-zettségét, melynek rendszerét a felső-oktatási intézmény maga határozza meg,és az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók számára ingyenes szolgál-tatásként nyújtja. A 15/2006. (IV. 3.) OMrendeletben pedig megjelent a Tanulási- éspályatanácsadási-tanár szakképzettség –

csakis második szakképzettségként – , aképzés célja, hogy „a megismertesse ahallgatókat a tanulási és pályatanácsadási-tanár szerepével, kapcsolatrendszerével ésfeladataival, valamint az összetett pálya-tervezés legfontosabb elemeivel. A modulcélja továbbá, hogy képessé tegye a hall-gatókat a szakszerű és rugalmas feladat-végzésre, és olyan alapvető pedagógiai,pszichológiai módszerek alkalmazására,amelyek segítik tanácsadói munkájánakeredményes végzésében.”

Az oktatás mellett a munkaügyet is érinti aszabályozás. A 170/2006. (VII. 28.) Korm.rendelet a szociális és munkaügyi minisz-ter hatáskörébe rendeli többek közt a ta-nácsadást, a miniszter „meghatározza amunkaerő-piaci szolgáltatások szabályaités irányítja a munka-, pálya-, álláskeresési,foglalkoztatási tanácsadással kapcsolatosfeladatokat”. A tanácsadás munkaerő-piaci szolgáltatásnak minősül, amit azállam támogat, ezeket a 30/2000. (IX.15.) GM rendeletben szabályozza részlete-sen. Itt olvasható a pályatanácsadás leg-teljesebb meghatározása: „6. § (1) Apályatanácsadás célja, az azt igénybe vevőszemély pályaválasztásának, pályamódo-sításának elősegítése, és számára érdeklő-désének, képességének, személyiségénekés a munkaerő-piaci igényeknek megfelelőpályaterv kialakítása. (2) A pályatanácsadás formái: a) pályaválasztási tanácsadás, b) pályamódosítási tanácsadás. (3) A pályaválasztási tanácsadás elősegíti apályaválasztási döntés meghozatalát, az edöntésnek, valamint a munkaerő-piaci ke-resletnek megfelelő képzési lehetőség ki-választását. (4) A pályamódosítási tanácsadás segítsé-get nyújt új képzési irány vagy foglalkozásmegtalálásához olyan személy számára,akinek a szakmai képzettsége a személyi-ségének, képességének, valamint a mun-kaerő-piaci keresletnek nem felel meg.” Arendelet külön tárgyalja a pszichológiai ta-nácsadást és a mentori szolgáltatást.

A harmadik érintett szektor a szociális. Aszociális igazgatásról és szociális ellátá-

sokról szóló 1993. évi III. törvényben a ta-nácsadás egyfajta ellátásként szerepel: „azállami (…) szerv (...) előírhatja a családse-gítő szolgálattal való együttműködést,amely kiterjedhet az egyéni képességeketfejlesztő vagy az életmódot formáló foglal-kozáson, tanácsadáson, illetőleg a mun-kavégzésre történő felkészülési program-ban való részvételre is.” Ez a szektor perszea krízisbe jutott állampolgárra fókuszál, aző igényei szerint értelmezi a tanácsadást.

AA jjeelleennlleeggii ggyyaakkoorrllaattii mmeeggoollddáássookkA tanácsadás – külön nem megnevezve –a megyei szintű önkormányzatok feladataiközé került mint pedagógiai és közműve-lődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás.A helyi önkormányzatokról szóló 1990. éviLXV. törvény tehát nem, a hozzá kapcso-lódó kommentár viszont megnevezi a ta-nácsadást, s ezt a munkaszervezési felfo-gást erősíti meg a közoktatásról szóló1993. évi LXXIX. törvény is (t. i. ha a terü-leti önkormányzat nem képes ellátni a fel-adatot, a megyei szintűnek kötelessége). Eza pedagógiai szakszolgálatok között neve-síti a továbbtanulási, pályaválasztási ta-nácsadást, s 2007 óta a „A továbbtanu-lási, pályaválasztási tanácsadás a munka-erő-piaci tanácsadással közösen is meg-szervezhető, együtt is ellátható.” kitétellelbővült a törvény szövege, nyomatékosítva,hogy kívánatos a pályaválasztás és a mun-kaerőpiac igényeinek közeledése, azaz ígymegteremődik annak lehetősége, hogy aziskolai tanulmányok irányának meghatá-rozásánál az eddigi gyakorlathoz képestjobban érvényesüljön a munkaerő-piaci le-hetőségek felmérése.

A pedagógiai szakszolgálatok egyik meg-testesülése a pályaválasztási tanácsadók.A 4/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 5. § (2)és (3) bekezdése így írja le feladatukat:„pedagógiai, pszichológiai, egészségügyitájékoztatással, kiadványokkal, tovább-képzésekkel segíti az iskolai pályaválasztásitevékenységet. A továbbtanulási, pályavá-lasztási tanácsadó kapcsolatot tart a fog-lalkoztatási pályaválasztási tanácsadóval.A nevelési tanácsadó, a logopédiai intézetés a továbbtanulási pályaválasztási ta-

19

nácsadó köteles ellátni azt a gyermeket, ta-nulót, akinek a lakóhelye, ennek hiá-nyában tartózkodási helye a működési kör-zetében van, illetőleg aki az illetékességiterületén jár óvodába, iskolába.”

Bár mindegyik pályaválasztási tanácsadómás és más, mások a vállalásai és szol-gáltatási körei, elmondható róluk, hogy atelepülés nem alkot önkormányzati normátrészükre, s a megyei önkormányzat teszi le-hetővé a szolgáltatást. Emellett persze azönkormányzatok kapcsolódnak a pálya-orientációhoz, egyrészt az intézményekbenosztályfőnöki óra/szülői értekezlet kereté-ben igyekeznek a tanulóknak és a szülők-nek tanácsot adni, illetve a nevelésitanácsadónál is fellelhető ez a feladat, azegyébként is „problémás” tanulókkal ösz-szefüggésben. Települési önkormányzatiszinten az általunk vizsgált önkormányzatok(Budapesten két intézmény, Esztergom,Jászárokszállás) közül egyedül Jászárok-szálláson jelent meg a pályaorientáció ki-fejezetten a munkanélküli-ellátással, illetvea szociális ágazattal összefüggésben. Meg-állapítható, hogy a pályaorientációs ta-nácsadás, mint szolgáltatás elsősorban aproblémás (egészségügyi, mentális, pszi-chés, magatartási nehézségekkel küzdő)tanulókkal összefüggésben jelenik meg.Hiányzik a helyi szintű orientálás, a lakó-hely- és térség-orientált tanácsadás.

Következő pályaorientációs szolgáltatástnyújtó közintézmény a közoktatási intéz-mények kategóriája. Itt természetesen apályaválasztás a fő témakör, melyre a szak-iskolákban és a szakközépiskolákban a 9-10. osztályban, a szakközépiskolákban a11-12. osztályban a pályaorientációs vagya gyakorlati orientációs képzés keretébenkerül sor, ezenkívül általában az osztályfő-nöki órakeretben zajlik pályaorientációsmunka, s az iskolák a középfokú és a fel-sőfokú továbbtanulási döntés támogatásá-ban is pályaorientációs tevékenységetfejtenek ki. Ami a megreformált szakkép-zési rendszert illeti, magában a térségi in-tegrált szakképző központban – tekintvehogy a TISZK nem egy intézménytípus,hanem egy együttműködési forma – a pá-

lyaorientációs szolgáltatás nem válik el aközoktatási feladatellátástól. A TISZK-ekbenrészt vevő fenntartók és intézmények aHEFOP és a TÁMOP programokban jelen-tős forrásokhoz jutottak, többek között apályaorientációs rendszerük fejlesztésére is.A felsőoktatási intézmények is egyre fonto-sabbnak tartják a pályaorientációs szol-gáltatást. A vonatkozó felmérések (HorváthTamás (szerk): Diplomás Pályakövetés Ké-zikönyv. EDUCATIO Nonprofit Kft. 2009.140. old.) adatai szerint a felsőoktatási in-tézmények kb. felében működik karrier-iroda vagy más, hasonló elnevezésű, a hall-gatók számára többek között pályatanács-adást is nyújtó szervezet. A felsőoktatásrólszóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint atanulmányi és az életpálya-tanácsadásigénybevételének joga hallgatói jog.

A pályaorientációs munka folyik a mun-kaügyi központokban, szervezetileg a köz-pontban, a kirendeltségen, illetve a köz-ponttal szerződésben álló magáncég isszolgáltathat tanácsadást. Az Állami Fog-lalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006.(XII. 23.) Korm. rendelet szerint a központ„működteti az álláskeresők támogatásirendszerét, valamint a vállalkozói járadé-kot, és gondoskodik a támogatási és szol-gáltatási rendszer működtetéséről,” míg akirendeltség ellátja „az álláskeresők nyil-vántartásba vételével kapcsolatos felada-tokat” és az álláskeresési segély, járulékstb.-val kapcsolatos teendőket, s azon„foglalkoztatást elősegítő támogatások-kal” kapcsolatos teendőket, amelyek nemtartoznak a központ kompetenciája alá.Ezen túl pedig információt nyújt. A ma-gáncégek szolgáltatási szerződést kötneka központtal, ezek után pedig a tanács-adási típustól függően (egyéni, csoportos,mentori tanácsadás) különböző számítá-sok alapján kikalkulált támogatásra jogo-sultak. De ezzel már rá is tértünk afinanszírozás témájára.

AA jjeelleennlleeggii ffiinnaannsszzíírroozzáássii rreennddsszzeerrA tanulmány a 2009-es költségvetés szá-mait tanulmányozva a következő szám-szerű támogatási, finanszírozási rendszerírja le a tanácsadás kapcsán: A törvény (3.

számú melléklete 16. pontja (Közoktatásikiegészítő hozzájárulások)) szerint a helyiönkormányzat az általa fenntartott szakis-kolában, illetve szakközépiskolában a 9-10. évfolyamon folyó és a nappali oktatásmunkarendje szerint szervezett gyakorlatioktatásban részt vevő tanulók után 38 000forint/fő/év fajlagos összeget vehetigénybe a szakiskolákban a pályaorientá-ció és a gyakorlati oktatás, a szakközépis-kolákban a pedagógiai programbanmeghatározott szakmai orientációs gya-korlati oktatás legfeljebb 12 fős csoport-ban és legalább heti négy órában történőmegszervezéséhez. A KSH adatait alapulvéve, évfolyamonként átlagosan 76 000tanulóval számolva így közel 5,8 milliárdforintos támogatást jelentene ez abban azideális esetben, ha minden egyes tanulórészére elérhető lenne a szolgáltatás. (A2010-es költségvetési törvényben ez a nor-matíva 35 000 Ft-ra csökken.) Ezen felül2009. szeptember 1-jétől december 31-iga törvény lehívhatóvá tesz önkormányzat-oknak 50 millió forintot (országosan, ösz-szesen) önkormányzati szakközépiskolábana tizenegy-tizenkettedik évfolyamon folyó,nappali oktatás munkarendje szerint szer-vezett pályaorientáció és gyakorlati okta-tásban résztvevők után igényelve (csakbizonyos feltételekkel).

Pedagógiai szakszolgálatok működtetésérea törvény az önkormányzatok számára3764,8 millió forintot tervezett (970 000Ft/főállású foglalkoztatott fő/év). A Több-célú kistérségi társulások támogatása kap-csán továbbtanulási, pályaválasztásitanácsadásra rendelkezésre állt 2000Ft/fő/év, ezt olyan kistérségi tárulások igé-nyelhették, amelyek négy pedagógiai szak-szolgálati tevékenység (köztük a pálya-orientációs tanácsadás) közül legalább ket-tőt megszerveztek, s azt a résztvevők a tör-vény által előírt minimális gyakorisággallátogatták. Ami a munkaügyi ágazatot illeti,a költségvetési törvény szerint a Foglalkoz-tatási és Szociális Hivatal működési elői-rányzata 168,2 millió Ft, a RegionálisMunkaügyi Központoké 623,1 millió Ft.Spekulatív becsléseink szerint így állami for-rásokból minimálisan 720 millió Ft körüli

20

összeg, de elképzelhetően akár mintegy 1,8milliárd Ft is juthat – különböző csatorná-kon keresztül – a pályaorientációval (is) fog-lalkozó szervezetekhez. (A becslésbe nemértendőek bele számos nonprofit, civil cégpályaorientációval határos, azzal átfedés-ben lévő tevékenységének állami pályázatiforrásai, illetve a források megléte nem azo-nos a valóságos lehívásukkal. A számoknagyságrendileg informatívak leginkább).

AA jjeelleennlleeggii rreennddsszzeerr éérrttéékkeelléésseeJóllehet kormányzati és ágazati szintűstratégiákban, fejlesztési koncepciókbanrendszeresen visszaköszön egy egységespályaorientációs rendszer iránti igény, azállam csak vonakodva vállalja fel ezt aszolgáltatást. A pályaorientációra vonat-kozóan nincs egységes jogi szabályozás.Nincs egységes fogalomhasználat (pálya-irányítás, pedagógiai tanácsadás, pálya-választási tanácsadás, pályaorientáció,életpálya-tanácsadás, karrier-tanácsadás,munkavállalási tanácsadás). A pályaori-entációt sok esetben nem mint a normá-

lis életvezetés, élettervezés velejáróját sza-bályozzák, hanem mint a különleges (vál-ságos) élethelyzetbe került ember számárakényszerűen igénybe veendő segítséget.Több különböző ágazati jogszabály említia pályaválasztást, a pályaorientációt stb.,ezek a fogalmak nem ugyanazt takarják,részben átfedőek, mindegyik ágazati jog-szabály a maga funkciója szerinti tarta-lommal határozza meg a tevékenységet,a maga logikájában telepít valahová pá-lyaorientációval kapcsolatos feladatot. Afeladatellátás csak a közoktatásban és afoglalkoztatás-ügyben „számon kérhető”.

Nincs egységes intézményrendszer sem (apályaorientációban jellemzően önkor-mányzati intézmények: közoktatási intéz-mények, pedagógiai intézetek, peda-gógiai szakszolgálatok, TISZK-ek intéz-ményei, felsőoktatási intézmények, mun-kaügyi központok, egészségügyi in-tézmények, valamint civil szervezetek éspiaci szolgáltatók vesznek részt), de aminagyobb hiányosság, hogy nincsenek el-

fogadott módszertani sztenderdek. Az ed-digiekből következően a finanszírozás semrendszerszerű, s egyszerre jellemzi párhu-zamosság, és hézagosság. A normatív tá-mogatási rendszer mechanikus, fejkvótarendszerű, nincs tekintettel ara, hogy van-nak, akik egyáltalán nem igényelnek pá-lyatanácsadást, vannak, akik egyszerkeresnek fel tanácsadót, de vannak olya-nok is, akik többször is felkeresnének, havolna erre intézményes lehetőség. A fi-nanszírozás nem ösztönzi a szereplőketarra, hogy színvonalas szolgáltatást nyújt-sanak, és a támogatás nincs összekötveminőségbiztosítási mechanizmusokkal.

Tippek egy szabályozási koncepcióhozA következő táblázatban három olyanszolgáltatást mutatunk be, melyek egyesrészelemei megfontolandó minták lehet-nek az új nemzeti szintű életpálya-tanács-adó rendszer kialakításához.

Véleményünk szerint a tartalmi elemekrekell koncentrálni: egyenlő hozzáférést kell

Ingyenes jogi segítségnyújtás Pályatanácsadás a felvi.hu-n Betegjogi képviselet

Ki veheti igénybe?szociálisan hátrányos helyzetű, akinekjogi segítségre vanszüksége

bárki (valóban bárki) bárki, aki „beteg”

Mi az igénybevétel feltétele? rászorultság, melyet kérelemre, ható-sági eljárásban vizsgálnak nincs különösebb feltétel jogsérelem védelmezése

Mi a szolgáltatás?jogi felvilágosítás, tanácsadás, bead-ványszerkesztés, peres és peren kívüliképviselet

önkiszolgáló tesztek, e-mail-es tanács-adás, csoportos és/vagy egyéni ta-nácsadás

jogi tanácsadás, információ-nyújtás, közvetítés

Ki lehet a szolgáltató? egyetem, jogvédő szervezet,ügyvéd, ügyvédi iroda

az EDUCATIO Nonprofit Kft-vel szer-ződött pályatanácsadó(jelenleg egy ilyen van)

aki a Közalapítvány pályázatán ered-ményesen szerepel, ésa jogszabály által előírt szakmai felté-teleknek megfelel

Mi biztosítjaa szolgáltatásszakmai nívóját?

képesítési előírások a jogisegítőkkel szembennévjegyzékbe való bejegyzésfeltételei folyamatos fenn-állásának vizsgálata

a szerződésa tanácsadó végzettsége,szakképesítése, szakmaireferenciái

a Közalapítvány ellenőrzi,koordinálja

Mi a finanszírozás konstrukciója? szolgáltatási díj, 3 évre kötött szolgál-tatási szerződés alapján

megbízási díj, folyamatosszolgáltatási szerződés alapján

munkabér, megbízási díj,vállalkozási díj a szolgáltatónak

Honnan van a fedezete? állami költségvetésből fedezik az EDUCATIO Nonprofit Kft.üzleti tervében állami költségvetésből fedezik

A szolgáltató díjazásaa költségvetési törvénybenmeghatározott óradíj és aráfordított órák szorzata

a szerződésben meghatározott óradíjés a ráfordított órákszorzata

szerződés szerint (teljes vagyrészmunkaidős)

Hogyan történik a pénzügyilebonyolítás?

az IRM utólag fizeti meg a díjata jogi segítőnek

az EDUCATIO utólag fizetimeg a díjat

közalapítvány kapja a költség-vetési támogatást

Hány ügyfelet látnak el éventeországosan?

2008-ban 9621 peren kívüli, 4353peres ügy* 700 10 000 eset, de konkrét

meghatalmazást 1–2000 adMennyibe kerül éventeországosan? 85 millió Ft 3-4 millió Ft 250 millió Ft

*http://www.kih.gov.hu/alaptev/nepugyvedje/jstat

21

biztosítani mindenki számára, a szolgál-tatásba kerülés fő kritériumának a minő-ség elvének kell lennie, ezzel lehet aleghatékonyabban átörökíteni az eddigfelgyülemlett tudás-, tapasztalati anyagot,végül a szolgáltatás nyújtásával felmerülőköltségek biztosításáról kiszámítható, azérintettek érdekeltségével arányban állófinanszírozási konstrukcióban kell gon-doskodni. Mindezek után kell pedig mind-ezt jogilag megkonstruálni.

Mi következik ebből?A lehetséges jogi konstrukciók: A) Az állam maga látja el a feladatot

(klasszikus felállás, kormányzati irányí-tás, költségvetési források, előnye abiztos háttér, hátránya a bürokratizáló-dás veszélye, a szolgáltató szemlélet hi-ánya, gyenge személyre szabhatóság,magas költségek)

B) Az állam gondoskodik a feladat ellátá-sáról

B1) Jogszabályban meghatározott rend-szerben közigazgatási és nem közigaz-gatási szervek közreműködésével (kváziszolgáltatásvásárlással) (az állam jog-szabályi kereteket ad a feladat megha-tározásához és a szolgáltatás feltételeitis megszabja, mindehhez szektorsem-leges normatív támogatás a megfelelőfinanszírozási forma. Előnye, hogy sokfelhalmozódott tudás érvényesülhet,versenyt generál, az államnak nem kellinfrastrukturális fejlesztésekre fordítani.Hátránya a minőség garantálásánaknehézségei.)

B2) „Közszolgálati franchise” útján (egyállami avagy nonprofit szervezet ala-pítóként/tulajdonosként köteles meg-alkotni az országos rendszer szer-kezetét, amelyet aztán franchise-sze-rűen szerződéses partnerekkel szol-gáltat, a szolgáltatást felügyeli, smeghatározza a belépés kritériumait.Előnye az olcsósága, a rendszer lét-rehozása nem kíván jogalkotói hát-térmunkát, rugalmas, érdekeltté teszia szolgáltatókat. Hátránya a jogiforma szokatlansága, s a kevéssé biz-tos finanszírozási háttér).

C) Ezek valamilyen kombinációja

AAzz aaddeekkvváátt sszzaabbáállyyoozzáássii mmóóddsszzeerrA hosszú távú megoldás egy önálló jog-szabály lenne, mivel a dereguláció és aharmonizáció óriási feladatának elvég-zése az ágazati önmozgások miatt hamarújra aktuálissá válna. A kodifikációrahárom lehetséges út képzelhető el: – Az alapvető keretek, garanciális szabá-

lyok egy külön törvényben kerülnek el-helyezésre, (lásd pl. az egyenlőbánásmódról szóló törvényt), a részlet-szabályok pedig (akár együttes) minisz-teri rendeletben. Ekkor a pálya-orientáció fogalmát külön törvénybenkéne rögzíteni.

– A Kormány rendeletben szabályozza apályaorientációs szolgáltatásokat, de lé-nyeges eltérésekkel: ágazatokon átí-velő, módszertani, minőségbiztosítási ésfinanszírozási tekintetben minden terü-leten egységes rendszert kellene leírni.

– Kompromisszumos megoldásként el-képzelhető a pályaorientációs rendszerkulcselemeinek valamelyik hatályos jog-szabályban történő elhelyezése, a b)pont szerinti tartalommal.

HHooggyyaann lleehheett eezztt aa sszzaabbáállyyoozzóó rreennddsszzeerrttllééttrreehhoozznnii??Az egységes nemzeti pályaorientációsrendszer jogi szabályozásának folyamataa következő lépésekből állna: 1. NPT állásfoglalás 2. Javaslat a Kormány számára 3. Szabályozási koncepció elfogadása

egy kormányhatározat formájában 4. Társadalmi-gazdasági szereplőkkel

egyeztetés 5. Tárcák közötti egyeztetés 6. Tervezet előkészítése 7. A rendszer humán, fizikai és informati-

kai infrastruktúrájának megtervezése 8. Megvalósítás

Abstract

The study reviews the current legal regu-lation milieu and the legal regulationsystem of career guidance and makesproposal for the changes. After the theo-retical and historical introduction the study

comes quickly to the fragmentations andinconsistencies of the regulation. There isno standard law concerning the careerguidance; social, educational and labourproblems of career counselling are men-tioned only in regulatory law frames of thegiven sectors. Hereby there are lots ofoverlaps and arbitrary used regulation. Asfollows the resources expended directly tothe career guidance can not used effici-ently enough. According to the study rep-resentative system of the patient's rights,the legal service based on social statusand the system of the web-based coun-selling which helps the career choice canbe made as organizational-financial pro-posals in the development of a new, stan-dard law frame. This could be aguarantee to the access to the career gui-dance and find the quality the most im-portant.

Ajánlások, stratégiák, koncepciók

Memorandum az egész életen át tartó ta-nulásról (a Bizottság munkatársai által ké-szített munkaanyag, Brüsszel, 2000.október 30., SEC(2000) 1832) Bizottsági közlemény – Az egész életen áttartó tanulás európai térségének valóraváltása (Brüsszel, 2001. 11. 21.COM(2001) 678 végleges) Bizottsági munkaanyag – Pályaorientáció:Kézikönyv szakmapolitikai döntéshozókrészére (Brüsszel, 2005. március 1.6872/05)A Tanács állásfoglalása (2007. no-vem-ber 15.) az oktatásról és képzésről, mint alisszaboni stratégia egyik fő hajtóerejéről(2007/C 300/01)A tanulók motiválása az egész életen áttartó tanulásra (OECD 2000)1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat aszakképzés-fejlesztési stratégia végrehaj-tásához szükséges intézkedésekről 1069/2004. (VII. 9.) Korm. határozat afelnőttképzés fejlesztéseinek irányelveirőlés cselekvési programjáról2212/2005. (X. 13.) Korm. határozat azegész életen át tartó tanulás stratégiájá-nak megvalósítását szolgáló feladatokrólTÁMOP 2.2.2. projekt tervezési útmutató

22

23

Bevezetés: definíció és elméleti keretTanulmányunk az életpálya-tanácsadás lé-lektani indikátorait foglalja össze. Célunk,hogy az indikátorok meghatározásával éslehetséges mérőeszközök bemutatásávalelindítsuk az életpályatanácsadó-hálózathatékonyságának, sikerességének, beválá-sának kutatását és hosszú távon hozzájá-ruljunk a hazai evidence-based, vagyisbizonyítékalapú tanácsadói gyakorlat meg-alapozásához.Borbély-Pecze, Ilok, Punczman, Répáczki ésRaposa (2009) definíciójából kiindulva azéletpálya-tanácsadás szakmai protokollalalátámasztott tevékenység, így ebben akontextusban a tanácsadás: „egy interaktívtanulási folyamat, amely az egymássalszerződő tanácsadó(k) és a kliens(ek) kö-zött jön létre, legyenek azok egyének, csa-ládok, csoportok vagy intézmények, amelyszociális, kulturális, gazdasági és/vagy ér-zelmi kérdésekben holisztikus megközelí-tést alkalmaz.” A magyar definíció, ugyanúgy, mint a ki-dolgozott szolgáltatások rendszere, szoro-san illeszkedik az életpálya-tanácsadásnemzetközi kontextusában érvényes fogalmirendszerébe. Borbély-Pecze és munkatársaiaz EAC (European Association for Counsel-ling) 2002. évi állásfoglalása alapján fo-galmazták meg a magyar változatot.Az életpálya-tanácsadás indikátorainakmeghatározásakor természetesen tudnunkkell, minek az indikátorait keressük. Ehhezszükséges megadnunk az életpálya-ta-nácsadás munkadefinícióját, amelyet a ku-tatás során használni fogunk. Két dolgotazonban érdemes előrebocsájtanunk:• A tanácsadás-indikátorok nagyrészt füg-

getlenek a tanácsadás Wiegersma általelkülönített szintjeitől. Univerzális indiká-torokat keresünk, így ugyanazokat a di-menziókat fogjuk megtalálni, ha pálya-tanácsadást, karrier-tanácsadást, ta-nácsadás típusú pszichológiai tanács-adást, szupportív pszichoterápiát, élet-vezetési tanácsadást vizsgálunk. Ez ter-

mészetesen nem azt jelenti, hogy ezek-nek a tevékenységeknek ugyanolyan ha-tása lenne: az egyes dimenziókbanegyes változók más és már mértékben,intenzitással, formában jelennek meg akülönböző tevékenységek kapcsán.

• A fentieket szem előtt tartva mégis van-nak közös elemek, amelyek keretbe fog-lalják az életpálya-tanácsadás tevékeny-ségét, és megkülönböztetik bizonyos ha-tárterületektől, a fokális pszichoterápiá-tól vagy az információs tanácsadástól.Ezeket a kereteket vázoljuk fel az alábbi-akban, figyelembe véve a már fent idé-zett definíciót is.

Ennek szellemében mi a tanácsadás indi-kátorait vizsgálva az alábbi kerettényező-ket vettük figyelembe:• A tanácsadás segítő kapcsolaton alap-

szik. A kapcsolati típusú működésmódelengedhetetlen része az életpálya-ta-nácsadásnak, szemben az információ-nyújtásra, tréning-alapú együttműkö-désre épülő segítő formáktól.

• A tanácsadás segítő folyamat: célja kre-atív személyes változás elérése, amelyegyúttal pozitív változást jelent a kliensmentálhigiénés állapotában, életkörül-ményeiben, szociális környezetében, fog-lalkozási státuszában.

• A tanácsadás alapvető szemlélete a sze-mélyközpontúság. A kliens méltósága,személyes értéke a tanácsadó attitűdjé-ben feltétel nélkül megjelenik.

• A tanácsadás rendszerszemléletű pro-fesszionális segítő kapcsolat. A rendszer-szemlélet a tanácsadást kreatív szemé-lyes folyamatként helyezi el, amely egy-szerre vesz tekintetbe személyes, intéz-ményes, szociális és egészségügyitényezőket.

Ezek a keretek meglehetősen tágak, nemzárják ki a pályaorientációt, a szociálisaninklúzív rehabilitációt, a szupportív pszi-choterápiát és a legtöbb pszichoterápiásbeavatkozást vagy a motivációs interjút,hogy csak párat említsünk. Ugyanakkor ki-

zárják azokat az intervenciós formákat,amelyek esetében nem valósul meg a ho-lisztikus megközelítés, s nem teljesül egy-egy elem: a klinikai diagnosztikus eljárá-sokat, szakpszichoterápiákat, a szűk érte-lemben vett információs tanácsadást,a képzéseket. A tanácsadást mint folyamatot meghatá-rozó szakmai tényezők mellett az életpálya-tanácsadás esetében fontos az intézményesmeghatározottság és az időkeretek: azéletpálya-tanácsadás rövid dinamikus ta-nácsadó módszer és szemlélet, amelyegyüttműködik a pályatanácsadást végzőegyéb szolgáltatásokkal és a szociális rend-szerekkel.Tanulmányunk célja a tanácsadás, azonbelül a pályatanácsadás dinamikus, fóku-szált változatának, az életpálya-tanácsadáslélektani hatásindikátor-rendszerének a fel-tárása, feltérképezése. A pszichológiai hatás-indikátorok két céltszolgálnak, illetve két irányban is nélkülöz-hetetlen alapját képezik a további felhasz-nálásoknak:– A bizonyítékalapú tanácsadó praxis alap-

ját, a szakmai protokoll elengedhetetlenkeretét jelentik.

– Gazdasági indikátor-rendszer és megté-rülés-számítás (SROI) alapját képezik.

Olyan mérőeszközöket, operacionalizáltsztenderd felhasználású kérdőíveket keres-tünk, amelyek megbízhatóan és célirányo-san mérik, mérhetik az általunk meghatá-rozott indikátor-dimenziók kritikus pontjait.Az indikátorok meghatározásához háromforrást használtunk:–– AA nneemmzzeettkköözzii sszzaakkiirrooddaalloomm eelleemmeezzééssee..

Feldolgoztuk a nemzetközi kutatások leg-frissebb publikációit a tanácsadói gya-korlat hatékonyságának vizsgálata, asegítő kapcsolat hatékonysága, a szoci-ális programok értékelése, valamint aszociális programok társadalmi megté-rülése területén, és azok recepcióját ahazai vizsgálatokban. Elsősorban a pszi-chológiai háttértényezőkre koncentrál-

Lisznyai Sándor – Ritoók Magda – Puskás-Vajda Zsuzsa: Az életpálya-tanácsadáslehetséges lélektani indikátorai magyar és nemzetközi háttérkutatások alapján

24

tunk, azaz a kutatások olyan eredmé-nyeire összpontosítottunk, melyek a pszi-chés státusz, lelki egészség, munkaké-pesség témakörben jelezték az életpá-lya-tanácsadással rokon tevékenységekhatékonyságát.

–– AA ttéémmaa hhaazzaaii lloonnggiittuuddiinnáálliiss vviizzssggáállaattaaii..Ritoók Magda (2008) negyven évet átö-lelő, az élethosszig tartó tanácsadás gya-korlati tapasztalataira építő kutatásánakeredményeit foglaltuk össze az elemzés-ben. E vizsgálat eredményei összhang-ban vannak a nemzetközi kutatásokkal,így egyfajta konszenzust tudtunk terem-teni az egyes területek között. A longitu-dinális vizsgálat adatai három időpont-ban kerültek felvételre: az első vizsgálateredményei a kiinduló állapot leírásáraszolgálnak, rögzítve a pályaválasztási ta-nácsadáson megjelent személyek csa-ládi, társadalmi körülményeit, a mentálisképességek jellemzésére szolgáló tesztekadatait és személyiségük – elsősorbanpályalélektani szempontú – jellemzőit. Amásodik szakaszban – a hetvenes évek-ben – került sor a szubjektív pályaidenti-fikáció vizsgálatára és egy érték-preferencia-vizsgálatra is. A harmadikszakaszban, a kilencvenes években tör-tént vizsgálat az életútvizsgáló kérdőívmellett tartalmazta az Oláh-féle megküz-dés- és az Amundson-féle kompetencia-kérdőíveket. Kísérletet tett a társa-dalmi tőke pályára gyakorolt hatásánakfeltérképezésére, valamint egy pályaív le-írására, amely az életesemények temati-kus és idősoros felmérésén alapult.

A kutatás legfontosabb kulcsfogalma azidentifikáció, pontosabban a pályaidentifi-káció volt. A szubjektív pályaidentifikációösszetevői: az önmegvalósítás mértéke, azönmaga által megjelölt pályasikerek, a pá-lyához való kötődés és a munkahelyi elé-gedettség.– A harmadik elem a felsőoktatásban

megvalósuló karrier-tanácsadás utánkö-vető elemzésein alapult. Az elemzésekeredményei egybecsengnek a nemzet-közi szakirodalom és a hazai longitudi-nális vizsgálat megállapításaival, ugyan-akkor a kliensekkel felvett interjúk lehe-tővé tették, hogy az elvont tudományos

kategóriák megelevenedjenek, a szemé-lyes narratívák valós élettörténetekkeltámasszák alá megállapításainkat (Lisz-nyai, 2009).

B) Indikátorok és indikátor-dimenziókMunkák során olyan indikátor-dimenziókatkerestünk, amelyek összefoglalják a válto-zók típusait, amelyeket az életpálya-ta-nácsadás-kimenetekhez köthetünk, ésamelyeket már könnyen össze lehet kap-csolni akár gazdasági szemléletű megtérü-léselemzésekkel is. A gyakran nagyoneltérő elméleti hátterű megközelítések ér-telmezésénél jó hídépítők mintájára igye-keztünk egy ponton összefuttatni az egyesépülő, a tanácsadás hatékonyságát mu-tató elemeket. Háttérkutatásunk tulajdon-képpen kvalitatív metaanalízis: meglévőkutatások, tanulmányok tartalomelemzésalapú összesítése. A három forrás metaanalízise során azalábbi indikátor-dimenziókat találtuk. Szük-séges hangsúlyoznunk, hogy ezek együtt,egymástól nem függetlenül szerepelnek:1. Döntés és döntésképtelenség2. Megküzdés3. Készségek és kompetenciák4. Önértékelés5. Pályaérettség és identitás6. Kontroll és önirányítás.A dimenziók bemutatásához a kiindulást azutánkövetés-interjú szövegek adták (Lisz-nyai, 2009). Ezen interjúkból vett rövid rész-letekkel indítjuk a dimenziók bemutatását.

11.. DDöönnttééss ééss ddöönnttéésskkéépptteelleennsséégg„Önismeretet kaptam a folyamattól. Új erő-forrásokat térképeztem fel magamban, újélettevékenységeket találtam, zenét tanu-lok, fotózást, sokat kapok ezektől az önki-fejezési módoktól. Határozott döntésekettudtam meghozni, amelyeket meg kelletthoznom, illetve már régen meg kellettvolna hoznom”Az első indikátor-dimenzióban a döntésselkapcsolatos tényezők szerepeltek. Általá-nosságban igaznak tűnt, hogy a tanács-adás, ezen belül a rövid, fokális pálya-orientációt célul tűző, élethosszig tartó ta-nácsadás, azaz az életpálya-tanácsadáshatással van a döntésre mint folyamatra.

Természetesen itt is érvényesül a rendszer-szemléletű elv, amely különösen fontos lesza gazdasági megtérülés számításakor. Azaza döntés legszemléletesebb, legnagyobbváltozásai a leginkább döntésképes cél-csoport esetében változnak. A kutatásaink-ban hozott példáink, az interjúrészletek(Lisznyai, 2009, Lisznyai, Ritoók, Puskás-Vajda, 2009) például nagy változatossá-got mutatnak, ahogyan a tanácsadásnemzetközi irodalma is látványos variabili-tásról számol be. Minél inkább elmozdulunka rehabilitációs, életvezetési tanácsadást,esetleg szupportív terápiát is igénylő helyze-tek felé, ez az indikátor más jelleget ölt: ahalogatás prevencióját és kezelését, a dön-tésképtelenség fókuszát, vagy klinikai ese-tekben a hoarding (felhalmozás) tünetegyüt-tesét. Ezek a tényezők mind a tanácsadásrareagáló, hatékony és eredményes – életpá-lya-tanácsadás folyamat – eredményekép-pen változó jellemzők.

22.. MMeeggkküüzzddééss„(A tanácsadás)…egyfajta kényszer voltarra, hogy megfogalmazzam a helyzete-met. Rájöttem, hogy nem kell magamravenni a munkahelyi szituációt teljes mér-tékben. Részben én is tehetek róla, de úgykell szembenéznem a krízisekkel, hogyezek objektív történések; nem belőlem jön-nek, nem én vagyok a hibás. Az emberek-kel rossz dolgok is történnek. Persze masem tudom, hogy mi a helyes reakcióezekre - Magyarországon történnek ilyenekaz emberekkel.”A megküzdés mint indikátordimenzió azegyik fontos háttértényező Ritoók nagy vo-lumenű longitudinális vizsgálatában (Ri-toók, 2008). Ez a dimenzió is rendszer-szemléletben értelmezhető: megjeleniktranszteoretikus modellünk minden szint-jén, az információs tanácsadástól a krízi-sig. A krízisig, ahol a megküzdés „bevált”elemei a visszájára fordulnak, és ahol a se-gítő kommunikáció fontos eleme a kliensén-erejének felbecsülése (Davanloo, 2001).A megküzdés magában fogalja tehát a po-zitív megküzdési módok elsajátítását, a ne-gatív, önsorsrontó beállítódások feladását.Ez nyomon követhető a munkakereséskulcsképességeinek, kompetenciáinak ja-

vulása, az átmeneti állapotok kezelésénekelemzésében. A keresés idejének és inten-zitásának növekedése, a lehetőségek jobbfeltérképezése szintén a javuló keresésistratégiáknak tulajdonítható. UgyanakkorKilleen és munkatársai (1991) szóhaszná-lata szerint javul az egyének „kudarctű-rése”. Ritoók longitudinális vizsgálatában(2008) a megküzdési stratégiák és a kulcs-képességek, kompetenciák együttes elem-zésére kerül sor.

33.. KKéésszzssééggeekk ééss kkoommppeetteenncciiáákk„Konkrét skilleket kaptam a munkakeresés-sel kapcsolatban... Van itt ez a térkép pél-dául, ezt ma is alkalmazom. Mit szeretnék,mik a terveim, mik kivitelezhetők ebből, kétlépésben, háromban, mennyi pénzbe kerülmindez...”A készségek és kompetenciák az életpálya-tanácsadás indikátorok közül a hosszútávon beépülő indikátorok alaptípusai.Ahogyan az interjúkból látjuk – és ez a ku-tatások egyik fontos tanulsága – hosszútávon a legtöbb indikátor, így a döntés ésa megküzdés is mint kompetencia – mintkészség, tudás épül be.Azok a nemzetközi publikációk amelyeka praxis, a tanácsadási keretben elsajátít-ható készségek és kompetenciák hatékony-sága felől közelítik meg vizsgálatunk tárgyátmeggyőzően bizonyítják a változás folya-matát (Hasluck 2000, Barham, Hughesand Morgan 2000). Ritoók (2008) longitu-dinális vizsgálatának adatait elemezvemegállapította, hogy a kompetenciaskálákközül a célorientáltság, az önbizalom,a kommunikációs készségek, valamint azemberi kapcsolatok álltak együtt leginkábba különböző időpontokból származó iden-tifikációs mutatókkal. Csaknem mindenkompetenciamutató pozitív összefüggésbenvolt a szubjektív identifikációs mutatóval.Susánszky és Szántó (2003) a munkávalkapcsolatos nehéz élethelyzetekben alkal-mazott megküzdési magatartást vizsgálvahasonló eredményeket kapott. A kompe-tenciaskálák közül különösen a pályaiden-tifikációval szoros összefüggésben lévőcélorientáltság mutat hasonlóságot a Su-sánszky és Szántó (2003) vizsgálatábanmegjelenő problémaorientált megküzdési

magatartással. Nemcsak a kompetencia-és megküzdés-skála tételei mutatnak ösz-szefüggést a szubjektív identifikációval. A ki-lencvenes években felvett, az életesemé-nyek tematikus és idősoros felmérésén ala-puló pályaív-leírásának (Mérei 1988) meg-küzdés típusú eseményei szignifikánskapcsolatban vannak a szubjektív identifi-kációval. A „működő tudás” hazai vizsgá-latában Kiss (2000, 2002, 2003, 2009)hangsúlyozza, hogy az életvezetési és élet-pálya-építési tanácsadás keretén belül fon-tos megismerni, milyen készségek gyakor-lásának eredménye, és az életvezetés mi-lyen területeivel kapcsolatos sikerek és ku-darcok formálják a kliens élettel valóelégedettségét, melyek befolyásolják azéletpálya építésével kapcsolatos én-haté-konyság élménymintázatának változását.A célzott tanácsadói segítségnyújtás jelen-tős mértékben hozzájárulhat a szükségeséletvezetési készségek fejlesztéséhez, azéletpálya-építés sikeréhez. Mindez kiemel-ten hangsúlyos az élethosszig tartó tanulásfolyamatában, hiszen ez nem csak isme-retelsajátítást, képességfejlesztést és a szak-mai kompetencia építésének alapjait je-lenti, hanem ideális esetben transzformatívtanulással, önformálással (self-authorship,Baxter-Magolda, 1998), fokozatosan nö-vekvő életvezetési autonómiával is jelle-mezhető folyamat. Hozzájárul tehát az

életpálya építésének hatékonyságához,amikor a személyt különféle kihívások nyo-mán az önkép számos részletének felül-vizsgálatára, átalakítására kényszeríti.

44.. ÖÖnnéérrttéékkeellééss„Akkor is tudtam, hogy nem vagyok totáli-san eszetlen, kell hogy érjek egy fabatkáta munkaerőpiacon, 25 évesen diplomávalés nyelvtudással meg ösztöndíjjakkal, tud-tam én hogy ez abszurd, de ez volt a való-ság. Tehát így jó hogy volt egy tudásom, deha az ember a saját bőrén tapasztaljaa kétségbeesést és a krízist, nem olyankönnyű okosnak lenni. Ma ha hasonlóhelyzetbe kerülök, talán meg tudom őrizniaz erőimet és az objektivitásomat, és ezt azönértékelést, ezt a tudást magamról...” Az önértékelés a legexplicitebb módonmegfogalmazott indikátor. A kliensek vi-szonylag ritkán utalnak direkt módona kontrollra, kulcsképesség, kompetencia-ekre, ezzel szemben az önértékelés mint di-menzió nyílt módon megjelenik azutánkövetéses interjúkban. A nemzetköziszakirodalomban is ez a leggyakoribb vá-lasz a „tanácsadás hatékonysága” kere-sésre, ezt az témát/eredményt szintemindegyik kutatás megtalálja.Metaanalízisünk tanulsága azonban az,hogy ennek oka részben az önértékeléserős összefüggése a többi változóval; más-

Indikátor-változókA sikeres életpálya-tanácsadás sikeresklienseknek

Életpálya-tanácsadásmint rövid dinamikuscounselling

Krízis és klinikum

Döntés, döntés-képtelenség

Gyors és sikeres karrier-menedzsment

Halogatás-prevenció,pályakrízisek,elakadások kezelése

Identitásdiffúzió-fókusz,felhalmozás-fókusz

Megküzdés Új pozitív megküzdéskialakítása, AQ

Negatív mintákleküzdése

Diszfunkcionális attitű-dök és negatív alap-sémák feltárása

Kontroll és azönirányítás Önirányítás és

önaktualizációA kontrollhelyáthelyezése

Tehetetlenség, remény-telenség

Önértékelés Egy másfajta, dinami-kus társas önértékelés Az önértékelés tanulása A depresszió ellen

Készségek Sikeres életvezetésikészség repertoár

Életvezetési készségdeficitek(Kiss, 2009)

Rehabilitáció

Pályaérettség Az érett pályaválasztásés Career Transition

Diszfunkcionális attitű-dök fel-tárása és kezelése

Rehabilitáció

25

részt az, hogy az önértékelés elsődlege-sen a kliens-tanácsadó kapcsolat ered-ményeként változik meg. A kapcsolat azéletpálya-tanácsadás elengedhetetlenrésze, ezért nem korlátozódik csupán in-formációs tanácsadásra, konzultációra. Asegítő kapcsolat pedig a központi elemeennek a rendszernek, s önmagában elen-gedhetetlen része a pozitív változásnakpszichés és gazdasági szinten egyaránt.Az önértékelés új reneszánszát élő pszi-chológiai fogalom, különösen az implicités explicit önértékelés megkülönböztetésekapcsán (Greenwald, 2000). Az interjúk-ban ezek az indikátorok voltak a legjel-lemzőbbek, szinte minden egyes esetbenelőkerült ez a szempont – a kliensek be-számoltak arról, hogy nem csupán javultaz önértékelésük, de sikerült kiépítenükegy „új típusú”, új rendszerben megvaló-sult önértékelést.

55.. PPáállyyaaéérreettttsséégg ééss iiddeennttiittááss„Megfogalmaztatott velem olyan dolgo-kat, amelyeket utoljára 17 éves korombangondoltam át tényleg őszintén. És újrafo-galmaztam őket... Probléma volt hogy énmint bölcsész mit akarok dolgozni, én mintbölcsész mit akarok, volt egy ilyen dologmeg a párkapcsolati probléma is emellett.Azóta jóval súlyosabb körülmények is jöt-tek, és megállom a helyem, megtanítottsok mindenre.”Az érettség és az identitás elsősorban pá-lyaindikátorok az életpálya-tanácsadásszempontjából. Kutatásunk egyik fontoshozadéka volt, hogy bizonyos szempont-ból minden tanácsadás pályatanácsadás:ahogyan a klasszikus Erikson-féle modell-ben is az identitás elválaszthatatlan azéletpálya-választástól, az életpálya-ta-nácsadás indikátoroknak ez a csoportja,amely magába foglalja az „awareness”(tudatosság), az „intentionality” (szándé-kosság) (Ivey, Ivey és Zalaquett 2010) jel-lemzőket is.

A pályaérettség – career maturity – méré-sének egyik alapvető megközelítése Cri-tes nevéhez fűződik (Ritoók, 1985). Critesalapvető munkáját (Crites, 1981) azért isfontos kiemelnünk, mert a mi indikátor-

célkitűzéseink lényegében hasonlómódon közelítik meg a pályatanács-adás folyamatát (Lisznyai, 2007). Ritoók(2008) longitudinális kutatásának legfon-tosabb kulcsfogalma az identifikáció, kö-zelebbről a pályaidentifikáció volt. Aszubjektív pályaidentifikáció összetevői: azönmegvalósítás mértéke, az önmaga általmegjelölt pályasikerek, a pályához valókötődés és a munkahelyi elégedettség. Amagyarországi társadalmi változásokkontextusában a rendszerváltozás óta drá-maian átalakult pályafejlődési modellekmintázatai a nemzetközi szakirodalommalszinkronban (Cochran 1997) mutatják,hogy a sikeres pályaválasztás és a pálya-fejlődés folyamatos „öngondozása” alap-ját a jól kidolgozott, integrált, megújít-ható, újraszerkeszthető pályakép jelenti.

66.. KKoonnttrroollll ééss öönniirráánnyyííttááss„Fontos, hogy aktívabb lettem: lépéseketteszek azért, hogy történjen valami velem,nem merülök depresszióba, passzív csüg-gedésbe.”A saját sorsunk irányíthatóságába vetetthit megszerzése az életpálya-tanácsadásfolyamat során komoly pszichológiaimunka eredménye. Az esetvezetések ered-ményességét vizsgáló utánkövetéses kuta-tások és a nemzetközi szakirodalom alegtöbb esetben kognitív terápiás keret-ben értelmezi ezt a dimenziót. A belsőkontroll egyik alapfeltétele hogy az annakútjában álló diszfunkcionális attitűdöket(Weisman és Beck, 1978) felülírjuk.

Olyanok, mint „a pályán csak az érvé-nyesülhet, akinek kapcsolatai vannak”,vagy „reménytelen a helyzetem, hiszen kivagyunk szolgáltatva a munkaerőpiacszeszélyeinek” – ezek makacs hiedelmek,és mivel tartalmaznak valóságelemeket, atapasztalatok újrarendezése nélkül ezeknem újíthatók meg kellő mértékben. Nemcsupán a főbb értelemben vett “locus ofcontrol”, azaz kontrollhely-szakirodalomtartozik ehhez a dimenzióhoz: mindent,ami a változás kapcsán önmagunkba ve-tett hitet jelenti, ide sorolhatunk. Enneknagy hagyománya van a változással kap-csolatos szakirodalomban, legújabban

Prochaska és DiClemente (Prochaska ésDiClemente, 2009) hangsúlyozta a válto-zás elérésében és menedzselésében ezt akülön dimenziót.

C) Az életpálya-tanácsadás hatás-in-dikátorainak transzteoretikus mo-dellje

A transzteoretikus modell elnevezést Proc-haska, DiClemente és Norcross termino-lógiájából vettük (Prochaska, DiClementeés Norcross, 2009), de hasonló módonépül fel például Elisabeth Kübler-Ross mo-dellje a veszteség szakaszairól (Kübler-Ross, 1992). Ezekben a modellekben azáltalánosan érvényesülőt emelik ki azegyedi változásokkal szemben. Az egyediváltozások kritikus esemény modellje jóvalérdekesebb ideografikus elemeket tartal-maz, de a gazdasági elemzések alapjáulszolgáló indikátor-modellben a transzteo-retikus elemeket kell figyelembe vennünk.

Az életpálya-tanácsadás hatás-indikáto-rainak transzteoretikus modellje olyan uni-verzális indikátor-dimenziókat ragad meg,amelyek függenek az alábbi tényezőktől:• A tanácsadás jellege: minden olyan co-

unselling típusú tevékenységnek, amelytúlmutat az információnyújtáson, pro-fesszionális segítő kapcsolaton alapszik,és a segítő kommunikációval segíti előa változást, megjelenik hatása a felso-rolt dimenziókban.

• A transzteoretikus modell egyes szaka-szain keresztül minden egyes szakasz-ban jelen vannak ezek a dimenziókvalamilyen formában. A tanácsadásmegalapozását, a tanácsadás rövidtávúés hosszútávú hatásait egyaránt jellem-zik ezek a változók.

• A kliens-változók alapvetően meghatá-rozzák, milyen módon jelennek meg azindikátor-változókkal leírható változá-sok, illetve milyen mértékben érvénye-sülnek.

• Az egyes indikátor-dimenziók, különö-sen a receptív klienseknél, perspektivi-kus alapokon erősen összefüggnek. Egyújfajta önértékelés pozitív döntések éséletkészségek kialakulásának talajáncsírázik ki, a belső kontroll is az önérté-

26

kelés óhatatlan pozitív változásával járegyütt, s döntésekben nyilvánul meg apályaérettség.

A tanácsadás jellegétől függ az indikáto-rok „megnyilvánulása”: az egyszerűségkedvéért a krízis/szupportív tanácsadás di-menziókban mutatjuk be ezeket az eltéré-seket:

Jelen összegző tanulmány megpróbáltaaz évtizedes hazai tanácsadási gyakorlat(amelynek egyik összefoglalóját Ritoók(2008) longitudinális vizsgálata mutatjabe) fejlődéseként azokat a dimenziókat be-azonosítani, amelyek lehetővé teszik a rá-fordítások és megtérülések mérését.

AbstractOur study aimed to find the global anduniversal indicators of életpálya-tanács-adás (Life Long Guidance) upon the baseon a meta-analysis of international rese-arch, a 40-year longitudinal study byMagda Ritoók (Ritoók, 2008), and follow-up analyses of counselling clients (Lisznyai,2009).

We found six indicator dimensions thatseem universal through studies, types ofcounselling activities and outcome variab-les. These six dimensions are: self-esteem,coping, career maturity and awareness, lifeskills, locus of control and decision makingcompetence.

These dimensions mean the flow of outco-mes – this process was modeled by us inthe framework of a trastheoretical modelof change.

Keywords: életpálya-tanácsadás, counsel-ling, meta-analysis, indicators, self-esteem,locus of control, decision-making, careermaturity, coping, life skills.

Irodalomjegyzék

BAXTER-Magolda, M. B. (1998) Develo-ping Self-Authorship in Graduate School.

In: New Directions for Higher Education,no. 101, Spring.BARHAM, L., HUGHES, D., és MORGAN, S.(2000) New Start – Paving the way for theLearning Gateway: Final evaluation of thepersonal adviser pilot projects. London:DfEE.BORBÉLY-PECZE T. B., Ilok M., PUNCZMAN M.,RAPOSA B., RÉPÁCZKI R. (2009) Pályaorien-tációs tanácsadók szakmai protokollja.Budapest: ÁFSZ.COCHRAN, L. (1997) Career Counseling.A narrative approach. London: Sage.CRITES, J. O. (1981) Bevezetés a pályavá-lasztási tanácsadásba. In: Ritoók M., G.TÓTH M. (szerk) Pályalélektan szöveggyűj-temény. 1994 p. 317-335. Budapest:Nemzeti Tankönyvkiadó.DAVANLOO, H. (2001) A krízis dinamikusrövidterápiája. In: Davanloo, H., Sifneos,P., E. (szerk.): Rövid dinamikus pszichote-rápia. Budapest: Animula.GREENWALD, A. G.; Sh. D. Farnham(2000). Using the implicit association testto measure self-esteem and self-concept.Journal of Personality and Social Psycho-logy 79 (6):1022–38.doi:10.1037/0022-3514.79.6.1022. PMID 11138752. Retrieved April 25,2009. HASLUCK, C. (2000a) The New Deal forYoung People: two years on. Research andDevelopment Report, ESR41. Sheffield:Employment Service. IVEY, A., E., IVEY, M., B., ZALAQUETT, C., P.(2010) Intentional interviewing and coun-selling. Belmont: Brooks/Cole.KILLEEN J. (1996) Learning and economicoutcomes of guidance. In: Watts A.G. (ed)Rethinking Careers Education and Gui-dance: Theory, policy and practice. Lon-don: Routledge, pp 72-91. KILLEEN, J., WHITE, M. and WATTS, A. G.(1992) The economic value of careersguidance. London: Policy Studies Institute.KISS I. (2000): Életszakasz-váltás problé-mái: Belépés az egyetemre. ELTE BTK,kézirat KISS, I. (2002) Életvezetési stratégiák: ta-nulási készségek. Magyar PszichológiaiTársaság Nagygyűlése. Szeged 2002.KISS, I. (2003) Életvezetési készségek az if-

júkorban. Tanulmányi krízisek és tanulásikészségek a felsőoktatási hallgatók köré-ben. Tanácsadó szakpszichológus képzésszakdolgozat, kézirat, ELTE PPK KISS, I. (2009) Életvezetési Kompetencia.PhD Disszertáció. Budapest: ELTE Pszi-chológiai Doktori Iskola.KÜBLER-ROSS, E. (1992) A halál és a hozzávezető út. Budapest: Gondolat.LISZNYAI, S. (2007) A szeretettel kapcsola-tos diszfunkcionális attitűdök. In Puskás-Vajda (szerk.) Felsőoktatásban tanulófiatalok problémái, útkeresése, pályafej-lődése a 21. század kezdetén, Magyaror-szágon, 9-21. Budapest: FETA.LISZNYAI, S. (2009) A konzultációs folyamatmodelljei és hatásvizsgálata. In: Puskás-VAJDA Zsuzsa és LISZNYAI Sándor (szerk) Egyigazolt praxis felé. Újabb eredmények apszichológiai és felsőoktatási tanácsadáshazai kutatásaiból, 68-81. Budapest:FETA.LISZNYAI, S., RITOÓK, M., PUSKÁS-VAJDA Zs.(2009) LLG indikátorok hazai és nemzet-közi háttérkutatások alapján. Budapest:ÁFSZ.MÉREI F. (1988) Becslési skála az életveze-tési egyensúly követéses vizsgálatához. In:Pszichodinamikai Vademecum (Mérei F. –Szakács F. szerk.) Budapest: Tankönyvki-adó, 102–106.PROCHASKA, J. O, DICLEMENTE, C., C.,NORCROSS, J., C. (2009) Valódi Újrakez-dés. Budapest: Ursus Libris.RITOÓK M. (2008) Pályafejlődés- pályafej-lődési tanácsadás. Egy negyven évet felö-lelő longitudinális vizsgálat tanulságai.Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.RITOÓK, M. (Szerk) (1985) Crites-féle pá-lyaérettségi kérdőív. Pszichológiai tanács-adás a pályaválasztásban, Módszertanifüzetek. Budapest: OPI. SUSÁNSZKY É. és SZÁNTÓ Zs. (2003) Szoci-okulturális környezet, megküzdési straté-giák, életminőség. Szociológiai Szemle,2003/2, 84–102.WEISSMAN, A. N., BECK, A. T. (1978). De-velopment and validation of the Dysfunc-tional Attitudes Scale: a preliminaryinvestigation. In: Proceedings of the mee-ting of the American Educational Rese-arch Association. Toronto, ON.

27

A kutatás háttereA TÁMOP 2.2.2. program célja, hogy mindenuniós állampolgárnak és vállalatnak mindenélethelyzetben elérhetővé váljanak a pályaori-entációt segítő humán szolgáltatások. A pro-jekthez kommunikációs terv megvalósítása iskapcsolódik:1. A kommunikációs tevékenység legfőbb célja

a pályaorientációban tevőlegesen résztvevőszakemberek (jelen kutatásban az elsődle-ges célcsoport) elérése, és aktív bevonása aprogram tevékenységi köreibe.

2. A kommunikációs kampány második idő-szakának kiemelt feladata a program soránlétrehozott honlap fejlesztése, és kibővültszemélyes pályaorientációs szolgáltatásokmegismertetése a lehetséges végfelhaszná-lókkal (másodlagos célcsoport), annak ér-dekében, hogy ezeket a lehetőségeket minélszélesebb körben vegyék igénybe.

A kutatás célcsoportjai:• Elsődleges célcsoport:

A kommunikációs tevékenység elsődlegescélcsoportját a pályaorientációval foglalkozószakemberek alkotják.

• Másodlagos célcsoport:A kommunikáció másodlagos célcsoportjábaa fejlesztés eredményeként létrejövő személyesés önálló információs/tanácsadási szolgálta-tást potenciálisan igénybe vevők tartoznak.

A kutatás célja:Az elsődleges és másodlagos célcsoportokrészletes megismerése a kommunikációs üze-netek kidolgozásához, illetve a projekt kom-munikáción kívüli elemeinek támogatásához.A kutatással a fentieken túl az alábbi kérdé-sekre kívántunk választ kapni:• Hogyan vélekednek a szakmai életút tervezhe-

tőségével kapcsolatban a célcsoportok tagjai?• Milyen tényezőkről gondolják azt, hogy se-

gíthetik, illetve gátolhatják a sikeres pályavá-lasztást, pályamódosítást?

• Hogyan képzelik el az érintettek az ideális se-gítő szolgálatot és az ideális segítő szakem-bereket? Ez mennyiben, mely pontokon vágegybe az életpálya-tanácsadás rendszerével?

• Mely elnevezések jelenítik meg a célcsopor-toknál az életpálya-tanácsadás szemléletét, va-lamint az ilyen szolgáltatást végző szakembert?

• Milyen igények és elvárások befolyásolhatjákaz életpálya-tanácsadás rendszer fogadtatását?

• Milyen viszonyulás fogadja az életpálya-ta-nácsadás szolgáltatást, illetve milyen kom-munikációs stratégia mozdítja elő az elfoga-dást és az együttműködést leginkább?

A kutatásban alkalmazott módszerA kutatásban a kvalitatív módszerek közül a fó-kuszcsoportos eljárást alkalmaztuk. A fókuszcso-port olyan interjútechnika, melynek során acélcsoport megfelelően szelektált tagjai közösbeszélgetésen vesznek részt. Egy csoport mód-szertani okokból legtöbbször nyolc főből áll. Amódszer előnye az egyéni interjúval szemben arésztvevők egymással folytatott interakciójábóladódik, amely életszerű csoporthelyzetben zajlik.A csoportos helyzetben képet kaphatunk arról,hogy a csoporttagok mit gondolnak, hogyanéreznek egy tárgy, termék vagy szolgáltatás iránt.A csoportok összetétele és az adatfelvétel helye,ideje:

A szakmai életút tervezhetőségeA beszélgetés során a rákérdeztünk arra, hogya jelenlévők mennyire látják tervezhetőnek aszakmai életutat a mai Magyarországon.– A megkérdezettek kevéssé tartották tervezhető-

nek a szakmai karriert, főleg múltbeli tapasz-talataikkal összehasonlítva. A múlt egy-értelműen a rendszerváltás előtti időszakot je-lentette, és utólag kis mértékben idealizálódottbiztonságot nyújtó előreláthatósága miatt. A„régi rendszer” lehetővé tette a célirányultsá-got, és ritkán igényelt pályamódosítást. A részt-vevők a jövőkép hiányáról számoltak be,amely az ilyen tervezést értelmetlenné teszi.

– A tervezhetőség folyamatos csökkenését egy-részt a külső feltételek gyakran előre nem lát-ható változásaira, másrészt a beszűkültlehetőségekre vezették vissza.

– A mai (főleg az első) pályát választók szerin-tük igen kevés és bizonytalan információkalapján kénytelenek dönteni, ami már gyak-ran a képzés alatt módosításra szorul és bi-zonytalanságot gerjeszt.

– A tervezhetőséget több tényező is csökkenti még.Ezek egy része társadalmi, gazdasági eredetű.

– A karriertervezés leginkább meghatározó ésegyben legkritikusabbként megjelölt tényezőjeaz oktatás. A képzések rendszerét átláthatat-lannak és a gazdasági igényekkel, lehetősé-gekkel nem összehangoltnak észlelték a meg-kérdezettek. Negatív a megítélése a képzésekfelépítésének és tartalmának is. Rövidtávú tren-deket, „divatképzéseket” vélnek megvalósulniaz oktatásban, amelyek csak kis mértékbenigazodnak a munkaerő-piaci szükségletekhez.Ebből fakadóan az ilyen képzések elvégzésenem vagy csak minimálisan segít az elhelyez-kedésben.

– További, a pályamódosítást nehezítő ténye-

zőként megemlítették a különböző képzésekanyagi vonzatát.

Pályaválasztás, pályamódosítás a sikeres-ség szempontjaiA vizsgálatban rákérdeztünk arra is, hogy a részt-vevők szerint milyen tényezők befolyásolják a pá-lyaválasztást, illetve a pályamódosítást. A spontánmódon felsorolt szempontokat a csoportok rangso-rolták, kiemelve a szerintük legfontosabbakat. Azalábbiakban a sikeresség megemlített szempont-jai közül a lényegesebbnek vélteket mutatjuk be.– Mindegyik csoportról elmondható, hogy sok-

kal több belső, mint külső tényezőt emelt ki.

Dr. Kovács Attila: Az életpálya-tanácsadás rendszer magyarországimegalapozásának kvalitatív vizsgálata

�� csoport

BUDAPEST, 2009. 06. 24.

(elsődleges célcsoport)

�� csoport

BUDAPEST, 2009. 06. 26.

(másodlagos célcsoport)

�� csoport

GYŐR, 2009. 06. 29.

(elsődleges célcsoport)

�� csoport

DEBRECEN, 2009. 07. 01.

(elsődleges célcsoport)

�� csoport

SZEGED, 2009. 07. 03.

(másodlagos célcsoport)

�� csoport

PÉCS, 2009. 07, 06.

(elsődleges célcsoport)

28

29

– A legtöbb csoportszavazatot a belső tényezőkközül az „Önismeret”, az „Önbizalom”, az „Am-bíció”, az „Elhivatottság” és a „Motiváció” kapta.

– A leggyakrabban megemlített külső tényezőneka „Kapcsolati tőke” és a „Pénz” bizonyult. Meg-jegyzendő, hogy mind az elsődleges, mind amásodlagos budapesti célcsoportnál kiugrott a„Kapcsolati tőke” szempontja.

– Érdekes a budapesti másodlagos célcsoport-nál a rangsorból kimaradó, de általuk meg-említett tulajdonságok listája:– rugalmasság– nyitott személyiség– együttműködés– empátiaEzeket tartják kevésbé fontosnak. Erre a cso-portra nagyon magas fokú passzivitás volt jel-lemző, valamiféle külvilágra hagyatkozás, amia felelősség vállalásának elutasítását is jelen-tette, s a csoport minimális kezdeményezőkészségről tett tanúbizonyságot. A külső segít-séget is ezzel a passzív hozzáállással várta, arangsorból kihagyott tulajdonságok is eztszemléltetik. Ezekre a tulajdonságokra tudnaugyanis építeni egy külső segítő személy vagyszolgálat.

– A résztvevők nem tudták eldönteni, a külsővagy a belső tényezők fontosabbak-e. Ami-kor egy állás megszerzésére gondolnak, il-letve arra, hogy beválnának-e abban apozícióban, akkor az előbbi szakaszban in-kább a külső, a későbbiekben pedig inkábba belső tényezők dominanciáját tételezik fel.

A külső segítség– A megkérdezettek a változó helyzetekhez való

alkalmazkodásban jellemzően nem vagycsak korlátozottan vettek igénybe külső, szak-szolgálati segítséget. A pályaterv kialakításá-ban viszont figyelembe vették személyes(elsősorban családi) kapcsolataikat.

– A megkérdezettek spontán módon igen rit-kán említettek külső segítő embereket a pá-lyaválasztás, pályamódosítás problémátilletően. Képzett segítőket egyáltalán nememlítettek maguktól. Kizárólag családtagok,barátok és ismerősök merültek fel e vonatko-zásban. Ez azért meglepő, mert az elsődle-ges célcsoport tulajdonképpen magukból aképzett segítőkből állt. A másodlagos célcso-portból pedig többen már kapcsolatba ke-rültek ilyen szakemberekkel.

– Többen kétségbe vonták, hogy egyáltalánhasznos lehet egy külső személy segítsége.

– Mások passzív szerepben, példaképként vagyegy már meghozott döntést megerősítő sze-mélyként tudják elképzelni a segítőt.

– Negatív „tapasztalatokról”, vélekedésekről isbeszámoltak. Ezek lényege, hogy szerintük azilyen szolgáltatás nem személyre szabott, nemaz igényeiknek megfelelő.

– A megkérdezettek szerint ilyen külső segítőre,szolgáltatásra elsősorban a pályakezdőkneklehet szüksége.

– A legtöbb negatív tapasztalatot a budapestimásodlagos célcsoport fogalmazta meg.Csalódottságuk egyik fő oka az lehet, hogynagyon széles körre kiterjedő és igen konkrételvárásokat támasztanak a segítőkkel szem-ben, s kész megoldásokat kínáló szolgáltatástvárnának el. Magukat ebben az együttműkö-désben passzív szerepben képzelik el.

– A szolgáltatások kapcsán, megkérdőjelezvénönzetlenségüket, sokan nem bíznak a segítőkben.

Az ideális képzett segítő– A budapesti másodlagos célcsoport a ko-

rábbi jellemzésüknek megfelelően itt is egyolyan embert képzel el, akire passzívan rálehet hagyatkozni.

– Az ideális segítő jellemzőit két nagy csoportrabonthatjuk. Emberi tulajdonságokra, készsé-gekre (pl. empátia, hitelesség), illetve szakmaitudásra, felkészültségre (pl. munkaerő-piaci is-meretek, tájékozottság). A rangsorban az em-beri tényezők, elsősorban az empátia dominál.Ezen elvárásokat összegezhetjük a segítő atti-tűd kifejezésében. Ideális esetben ezt teszi tel-jessé a szakmai képzettség és tudás.

– Az ideális segítő jellemzésével kapcsolatbanfontos megállapítás, hogy ezen elvárásoknakkomoly anyagi vonzata, ára van. Irreálisnaktartják ilyen magas elvárásokat támasztani ajelenlegi közalkalmazotti fizetésekért.

– Az idősebbek nehezen fogadnának el fiatal,vélhetően kevés élettapasztalattal rendelkezősegítőt. Ideálisnak látnák a szakemberek kor-osztályokra való specializációját. Elsősorbana hitelesség hiányára hivatkoznak.

Az ideális képzett segítő személy megne-vezéseiAz ideális képzett segítő személyt leggyakrab-ban az alábbi kifejezésekkel nevezték meg:

• MMeennttoorr– A mentor kifejezéshez a következő asszociá-

ciók fűződnek: útmutató, kísérő, folyamatos-ság hosszabb időtávon, személyes-lelkikapcsolat, hátrányos helyzetűek felkarolása.

– A mentor szó idegen csengése néhányakbannegatív hatást vált ki.

•• KKoonnzzuulleennss– A konzulens kifejezés gyakran kelti fel a közös

munka, a közös gondolkozás képzetét, ame-lyet pozitívan értékeltek a válaszadók.

– A konzulens kifejezés áll talán a legközelebbaz életpálya-tanácsadás szemléletéhez, de in-kább csak a magasabb végzettségű célcso-port megszólítására alkalmas.

•• TTaannááccssaaddóó– A tanácsadó szó önmagában gyakran sem-

leges, értelmezhetetlen, mivel nagyon általá-nos jelentésű.

– A pozitív tartalmát elsődlegesen az adja, hogyszakember, specialista megnevezésének tűnik.

– A tanácsadó megnevezés gyakran váltott kinegatív reakciókat is, mert a szóból adódóana tanácsadó kommunikációját egyirányúnaktételezik fel, ugyanis az ügyféltől passzivitástvár el, valamint a specialista a vélekedésekszerint nem tud átfogó megközelítésű lenni.

Az ideális segítő szolgálat, szervezet– A válaszadók nehezen tudnak megegyezni

abban, hogy kinek és miben segítsen egyilyen szervezet.

– Az ideális segítő szolgálattal szemben a meg-kérdezettek kiemelték azt az elvárásukat, hogya szervezet rugalmas legyen és nem hivatalszerű.

– A korábban már megmutatkozott gyanú itt isfennállt. A függetlenség, amelyet elsősorbana nem piaci finanszírozási háttér tud biztosí-tani, itt is markáns elvárásként jelentkezett.

– Felbukkant az elképzelés, hogy a szolgálta-tás specializálódjon korcsoportonként, kép-zettségi szinteknek vagy élethelyzeteknek (pl.egészségromlás stb.) megfelelően.

– A másodlagos csoportok (budapestiek, sze-gediek) az ideális szervezetet szinte csak egyinformációkat összegyűjtő munkaerő-közve-títő cég formájában írják le. Ez egyrészt fa-kadt a budapesti csoport passzivitásából ésebből eredő elvárásaiból, másrészt a má-sodlagos csoportokra jellemző, hogy valóssegítségnek szinte csak a konkrét állásaján-latok közvetítését vélik.

– A debrecenieknek ellenvetésük volt, miszerint„ilyen szervezet már van”. Közülük többen aztgondolják, hogy épp a saját szervezetük az,vagy fejlesztések által azzá válhat. Egy a pályánmegjelenő új szervezet, szemlélet a források to-vábbi osztódásának aggályát is felvetették.

– A résztvevők a segítő szervezetek által szerve-zett képzéseket fontosnak tartják. Hangsúlyoz-zák a szakképzések mellett a készségek fej-lesztését, ami biztosíthatja a már megszerzetttudás, szakismeret hasznos kibontakozását.

– Megfogalmazódtak a készségfejlesztés tartal-mának számukra legfontosabb elemei:– állásinterjúra való felkészítés– kudarctűrés növelése– önbizalom erősítése

– Képzési formák közül kiemelik csoportostechnika néhány előnyét. A csoporton belüliinterakció növeli a hatékonyságot.

– A passzív budapesti másodlagos célcsoportképzésekben is a tanácsadóra hárítja a dön-tést, valamint csak akkor képeznék magukat,ha ez konkrét állás megszerzését biztosítja.

Az életpálya-tanácsadás elnevezései

AA mmeeggaaddootttt eellnneevveezzéésseekk tteesszzttjjee– A válaszadók fontos kérdésnek tartották a szol-

gáltatás elnevezését. Megállapították, hogy asegítő szakmában elterjedt megnevezéseknek(pl. pályaválasztási tanácsadó) rossz a csen-gése, gyakran már szinte degradáló.

– A megadott elnevezések közül ÉÉlleettppáállyyaa--ffeejj--lleesszzttééssii ttaannááccssaaddááss//kkoonnzzuullttáácciióó toronymaga-san a legkedveltebb a többi elnevezéshezképest. Ennek hátterében az áll, hogy folya-matos, mindenre kiterjedő szolgáltatást fog-lal magában, ráadásul közérthető módon.

– PPáállyyaaoorriieennttáácciióóss ttaannááccssaaddááss//kkoonnzzuullttáácciióó meg-nevezése is népszerű volt. A kifejezés előnye,hogy a csoportoknak a teljes körű szolgálta-tás fogalmát is magával hozta, és minthaminden korosztályhoz szólna. Az orientációszó idegen csengése viszont itt is megmutat-kozó enyhe ellenérzést keltet. Inkább az ér-telmiségiek számára tartotta vonzónak aválaszadók többsége.

– A kkaarrrriieerrééppííttééssii ttaannááccssaaddááss//kkoonnzzuullttáácciióó meg-jelölés is több szavazatot kapott, habár a kar-rier szó pejoratív jelentésárnyalatú, amit az„építés” csak enyhén mérsékel. Többek sze-rint szemléletváltozás lenne kívánatos, amely

rehabilitálná, elfogadhatóvá tenné a karrierfogalmát, lehántva róla a negatív asszociá-ciókat. Annak ellenére, hogy a rangsorbanez az elnevezés jó helyezést ért el, amikor ér-telmezésre került a sor, negatív felhangokhallatszódtak. A hatás egyértelműen a karrierszó elsődleges, hétköznapi jelentésébőlfakad. A megkérdezettek szerint a fiatalabbés magasabban képzett csoportok fülébencsenghet ez a kifejezés szépen.

– PPáállyyaaééppííttééssii ttaannááccssaaddááss//kkoonnzzuullttáácciióó – az el-nevezés a megkérdezettekben idegen asszoci-ációkat keltett. A pályaépítés szó műszaki,közlekedési szakkifejezésnek tűnt számukra.

Tanácsadás kontra konzultáció – A tanácsadás szóban alá-fölérendeltségi vi-

szony rejlik, míg a konzultáció inkább part-neri viszonyban értelmezhető. Fontos, hogyúgy gondolják, a konzultáció inkább a ma-gasabb státuszban lévő embereket szólítjameg, illetve, hogy a felelősség megoszlásaszempontjából a konzultáció kiegyensúlyo-zottabbnak tűnik a tanácsadásnál.

SzolgáltatástesztA résztvevők megkapták az életpálya-tanács-adás szolgáltatás leírását, amely tartalmaztamind a koncepció bemutatását, mind a konk-rét szolgáltatások listáját. A szükséges értelme-zés után a csoportok kifejtették véleményüket.– A debreceni csoportot kivéve általános pozi-

tív fogadtatásról számolhatunk be. A debre-ceniek, akik között helyet foglalt olyanszemély is, aki be akart kerülni a hálózatba,erős érzelmeket mutattak, legfőképp azok,akik professzionális segítőként tekintettek ma-gukra. A leírás alapján ugyanis riválisnak te-kintették a szolgáltatást. Negatív vélemé-nyüket azzal támasztották alá, hogy a leírás-ban szereplő szolgáltatás már teljes mérték-ben megvalósult, ők maguk is ezt csinálják.

– A szolgáltatás újdonságát vitató véleményjóval enyhébb formában, de megjelent apécsi csoportban is.

Összegzés A kutatás három neuralgikus pontra mutatottrá. Az első, hogy mindkét célcsoportnál nagy,sőt túlzó várakozással tekintenek egy ilyen pro-fesszionális módon működő szolgáltatásra,amihez az egész koncepció sikerével kapcso-

latos kishitűség társul. Döntő fontosságú lesz,hogy a szolgáltatás észlelhető módon elkülö-nüljön a többi hasonló ilyentől, és még a túlzottelvárásoknak is próbáljon megfelelni. Az eset-leges csalódások nagyon könnyen, visszacsa-pásszerűen lerombolhatják a presztízsét,hitelességét.

A második kezelendő probléma a jelenleg is eterületen, de az életpálya-tanácsadás rendsze-rén kívül dolgozó szakemberek gyanakvása.Mindenféleképpen úgy kell beszélni az életpá-lya-tanácsadásról, hogy a jelenlegi szolgálatokés munkatársaik ne a (közös forrásokból újabbrészt követelő) riválist lássák benne, hanem apartnert.

A harmadik előre látható nehézség a másodla-gos célcsoportra (a szolgáltatás végfelhasználó-ira) jellemző passzivitás. Mindenféleképpen elkell érni, hogy ne úgy tekintsenek az életpálya-tanácsadás szolgáltatásaira, mint egy tőlük füg-getlen problémamegoldó automatára.

AbstractThe study summarizes the achievements and theedifications of the focus group research that hasbeen made related to the concept of lifelongguidance. The group of the analyzed people hasbeen divided by two groups: those who are cur-rently working in the area of career counsellingor related professions, and those who can bethe possible end-user. The aim of the research isto name the system that is being established andget knowledge of the mental constitution andexpectations of the participants, the ideal systemand its reception that is being materialized. Ac-cording to the answers of six target groups inHungary is hard to plan the professional walk oflife, passivity and inflexibility are considered ge-neral and it is very common that even those whowork as career counsellors or in related profes-sions (e.g. teachers, social workers) do not beli-eve in what they do. The ideal, qualified careercounsellor is being requested to give solutionsin contradictions to the principles of lifelong gui-dance. The expectations against the new systemare exaggerated and misguided; the reason forits existence will be hardly acceptable within theprofession, so at the level of the introduction weshould have to proceed deliberately.

30