SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék által meghirdetett ... files/Szakdolgozat/szakdolgozat_16-17_2.pdf · irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával

SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék által meghirdetett

szakdolgozati témák

2016/2017 I. félév

Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Különböző nehézfém-eloszlások hatása a mezőgazdasági növények gyökérarchitektúrájára

A gyökérrendszer szerkezetének kialakulását endogén és környezeti jelek szabályozzák. A nehézfémek (NF), mint külső jelek a gyökérzetben a stressz-indukált morfogenetikai válasz (SIMV) fenotípus kialakulását okozhatják, melynek eredményeképpen egy kevésbé mélyre hatoló, sokkal inkább elágazó gyökér struktúra alakul ki. A SIMV megjelenését a NF-ek talajban való heterogén eloszlása befolyásolhatja, ezért a tervezett kutatás homogén és inhomogén módon eloszló NF-ek gyökér architektúra módosító hatását hasonlítja össze mezőgazdasági modellnövények esetén.

Dr. Feigl Gábor Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Módszerek: rhizotron, fény-, fluoreszcens- és konfokális

mikroszkópia, spektrofotometria, spektrofluorimetria,

immunofluoreszcencia, biotin-switch, western blot.

Kísérletes téma, elsősorban MSc hallgatók részére (2-3 fő).

E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, 215.szoba

MSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák

BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák

Ördögné Dr. Kolbert Zsuzsanna Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Strigolaktonok, a növényi növekedés új szabályozói

http://d3b065mnuq5ztn.cloudfront.net/content/ppbiost/38/2/717/F1.large.jpg

Jelátvivő gázok: a nitrogén-monoxid és az etilén kapcsolata a növekedésszabályozásban

Zsírsav nitráció állatokban és növényekben

http://www.worldclimatereport.com/wp-images/spinach_fig2.JPG

http://www.pharmacology.us/FacultyPics/635695235899851863fig8.jpg







http://www.pharmacology.us/FacultyPics/635695235899851863fig8.jpg

MSc/BSc hallgatók számára meghirdetett kísérleti szakdolgozati témák


A szelén egyes formái hogyan befolyásolják a különböző mértékben felhalmozó növények gyökérzetének növekedését?


http://previews.123rf.com/images/borzaszto/borzaszto1304/borzaszto130400010/19147051-Vector-illustration-of-a-fresh-young-plant-with-strong-roots-Stock-Vector.jpg

http://www.medicalnewstoday.com/content/images/articles/287/287842/selenium.png
































Mi a strigolaktonok, mint új növényi hormonok szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?


https://cda.kaust.edu.sa/pages/Page-2015-03-24_03-36-30-PM.aspx

http://wildflowerfinder.org.uk/Flowers/C/Chameleon/5DeOxyStrigol.png


















Mi az etilén szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?


http://f.tqn.com/y/chemistry/1/S/L/G/1/ethylene.jpg

https://bio.kuleuven.be/pf/molecular_plant_biology/images/signaling/image_preview








Mi a nitráció és a nitroziláció, mint poszttranszlációs módosítások szerepe a szelén által szabályozott gyökérnövekedés során?


Nehézfém-stressz indukálta sejtfal-változások gyökérben


BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati téma

Dr. Szőllősi Réka Reaktív Nitrogénforma Jelátviteli Kutatócsoport

Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport

Adventív növények a magyar flórában

• A magyar flórában több száz adventív növényfaj fordul (fordult) elő. Ezek jelentős része nem bír lényeges szereppel, a természetközeli növénytársulások struktúráját nem, vagy alig befolyásolja. Mintegy 40-50 azonban a természetes vagy a természetközeli társulások erős átalakulását, degradációját, felbomlását okozza, úgynevezett transzformer faj. Természetvédelmi szempontból ezek jelenléte nemkívánatos, ugyanakkor elméleti szempontból fontos annak vizsgálata, hogy a természetes állományokba való behatolást mely tényezők segítik elő; a behatoló növényfaj mely populációbiológiai, (szaporodás)stratégiai vagy egyéb sajátosságai játszanak abban szerepet, hogy a természetes társulásokba sikeresen kolonizáljon, ott tartósan fennmaradjon, továbbá melyek azok az ökológiai tényezők, melyek terjedését elősegítik, illetve a társulások oldaláról szemlélve a kérdést, miért képtelen egy-egy természetes növénytársulás az agresszív behatolónak ellenállni.

• A szakdolgozó feladata a kiválasztott adventív növényfaj hazai és külföldi szakirodalomra alapozott monografikus feldolgozása, emellett önálló vizsgálatok végzése az adventív növényfajnak az általa veszélyeztetett társulásokban mutatott populációdinamikai sajátosságaira vonatkozóan, melyeknek ki kell terjednie az intakt és az invázióval különböző mértékben érintett társulások strukturális (minimum fajösszetételben megnyilvánuló) különbségeinek dokumentálására és statisztikai feldolgozására, de legalább az idegenhonos faj vizsgált tájtípusban mutatott cönológiai-, vagy élőhely-preferenciáinak kimutatására.

Dr. Bagi István Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport


A magyar flóra természetes fajainak ökológiai - cönológiai vizsgálata

• Magyarországon mindezidáig nem indult meg a természetes (vagy akár adventív) flórának olyan szintű szisztematikus feldolgozása, mint az például a Journal of Ecology számaiban megjelenő British Flora. A British Flora a vonatkozó szakirodalom áttekintése alapján közli a bemutatott növény legfontosabb strukturális - morfológiai jellemzőit, elterjedésére vonatkozó aktuális és történeti adatokat, populációbiológiai jellegzetességeit, környezeti igényeivel kapcsolatos eredményeket, cönológiai jellemzőit, egyáltalán minden olyan fontos ismérvét, amelynek ökológiai jelentőséget lehet tulajdonítani. Hasonló, a hazai flóra fajainak feldolgozására irányuló munkára - túl a Soó (1964-80) által jegyzett Synopsison - a hazai flóra fajainak jellemzéséhez alapvető szükség mutatkozik.

• A szakdolgozó feladata, hogy az általa szabadon választott faj magyarországi és releváns külföldi irodalmát lehetőleg teljeskörűen feldolgozza, az irodalomban nem szereplő vagy ellenőrzésre szoruló, elsősorban a szaporodásbiológiai, a szociális magatartás típusra irányuló jellemzők megállapítására ökológiai - cönológiai alapvetésű, terepen és/vagy kondícionált körülmények között végrehajtandó kísérleti, illetve dokumentatív munkát végezzen, ha szükségesnek látszik (pl. mert a faj ritka) a faj természetes élőhelyeire vonatkozó vizsgálatokat végezzen, vizsgálja a faj, vagy valamely populációja – néhány vagy több tulajdonságának – fenotipikus plaszticitását, az összefüggéseket statisztikai módszerekkel igazolja.



A magyar vegetáció növénytársulásai

• A magyar cönológiai szakirodalomban igen kevés olyan publikáció jelenik meg, amely valamely növénytársulást, vagy valamely magasabb cönotaxon áttekintő jellemzését adja. Legtöbbször a standardok is hiányoznak, néhány kis területhez kötődő cönológiai felvétel közlése nem teszi lehetővé az adott szüntaxon változatosságának felmérését. Sokszor azok az alap karakterisztikák is hiányoznak a felvételekből, amelyeknek közlését az alkalmazott iskola (elsősorban a Zürich-Montpellier) megköveteli, pl. szociabilitás, mindamellett hiányoznak a fiziognómia egyéb jellegzetességeire utaló adatok (pl. növekedési formák). A hiányos dokumentáltság nehezíti finomabb részletek kimutatására alkalmas cönológiai standardrendszer kialakítását.

• A szakdolgozó feladata az általa kiválasztott társulásnak vagy nagyobb területre kiterjedő, vagy finom részletekbe menő dokumentálása, amelynek ki kell terjednie mind a florisztikai, mind a fiziognómiai jellemzőkre, továbbá vizsgálatokat kell végeznie az adott társulás környezeti igényeire vonatkozóan, adatait statisztikailag is fel kell dolgoznia, részben az adott társulás alacsonyabb egységeinek kimutatása, részben a rokon társulásoktól való elhatárolása érdekében. A nagyfelbontású vizsgálatoknak a társulás texturális is strukturális sajátságainak, vagy azok változásainak, léptékfüggésének kimutatására kell irányulnia.



Adott területek vegetációtérképezése florisztikai és tradícionális cönológiai feldolgozása, a vegetáció történeti rekonstrukciója

• A magyar vegetáció területekhez, leginkább kistájakhoz kötődő feldolgozása hiányzik, elavult, egyenetlen, helyenként vázlatos. Vannak területek, melyeket többször és alaposan kutattak, míg másokról soha elfogadható szintű vegetációtérkép, cönológiai feldolgozás, vagy akár enumeráció sem készült. Másik fajtája a megjelent publikációknak az "Adatok a/az .... flórájához" típusú, melyek elsősorban a ritkább növények megtalálására, újrafelfedezésére irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával kapcsolatos információknak csak egy kis részét közlik. E témakörbe illeszkedik a vizsgált terület növényzetének retrospektív feldolgozásának lehetősége, történeti dokumentumok alapján a tájhasználat változásainak felderítése. Megjegyzendő, hogy az e témát választó hallgatók, építve megszerzett ismereteikre, gyakorlatilag infrastruktúrális háttér nélkül is hasznos és értékes tudományos dokumentáló munkát végezhetnek későbbi működésük környékén.

• A szakdolgozó feladata valamely általa kiválasztott, földrajzilag jól körülhatárolt, nem túl kis kiterjedésű kiterjedésű terület flórájának és vegetációjának teljeskörű dokumentálása, táji szinten az Általános Nemzeti Élőhely-osztályozási Rendszer (Á-NÉR), az érdekesebb területrészek esetében ZM-vegetációtérképezés alkalmazásával. A dokumentáció magában foglalja az enumeráció elkészítését (részben akár foltszinten), a fontosabb és ritkább fajok előfordulásának ponttérképen történő rögzítését, vegetációtérkép készítését, melynek léptéke 1:10.000-nél kisebb felbontású nem lehet, a megkülönböztetett vegetációs egységek megfelelő dokumentálását, a vegetációs egységek előfordulásának okaira vonatkozó vizsgálatok végzését, leíró és statisztikai elemzésüket. A munka lehetőség szerint terjedjen ki a terület múlbeli változásainak tisztázására.



Reproduktív sikeresség vizsgálata a szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) egy ex situ állományában


Dr. Szőllősi Réka Szupraindividuális és Természetvédelmi Kutatócsoport

A szibériai nőszirom (Iris sibirica L.) láp- és mocsárréteken, fűzlápokban, láperdőkben, magassásos társulásokban és homoki tölgyesekben előforduló, Magyarországon védett, maradvány jellegű faj. Védelme érdekében szükséges megismernünk szaporodási stratégiáját.

Helyszín: SZTE Füvészkert

A szakdolgozók feladata a virágzás idején (április-május) a populáció reprodukcióval kapcsolatos morfológiai paramétereinek mérése, rögzítése, a szükséges minták begyűjtése és feldolgozása. A mért adatok statisztikai kiértékelése is fontos részét képezi a munkának.

Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport

BSc hallgatók számára meghirdetett irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák

Dr. Ördög Attila Membrántranszport és Fotoszintézis Kutatócsoport

Membrántranszport, jelérzékelés és továbbítás a környezeti stresszhez való alkalmazkodás során

A patogéntámadásra adott növényi immunválasz


Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák

A növények védekezése sötétben A növényi hormonok szerepe sötétben

Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport


Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák

Sóstressz hatása a fotoszintézisre Sóstressz hatása a paradicsom termés érésére Szalicilsav hatása a fotoszintézisre Szalicilsav és etilén interakciója Szalicilsav és jázmonsav interakciója Szalicilsav szerepe az ER stressz során

Dr. Poór Péter Növényi Stresszfiziológiai Kutatócsoport


Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák

I. Irodalom-feldolgozó szakdolgozati témák: 1. A glutation szerepe a magasabbrendű növényekben. 2. A glutaredoxinok szerepe növényekben. 3. A növényi tioredoxinok. 4. Redox reguláció a fotoszintetikus organizmusokban. 5. A redox érzékeny „Green Fluorescent Protein” (roGFP) alkalmazása növényekben

Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport


OLYMPUS Lézer szkennelő konfokális mikroszkóp

GRX1-roGFP2-t hordozó Arabidopsis vonalak

roGFP2 szenzor fehérje

Flureszcencia intenzitásának analízise 2 hullámhosszon

Aránymetrikus analízis (405 nm/ 488 nm)

405 nm 488 nm

0 4 1 2 3

(Schwarzländer és mtsai, 2007)

(Meyer és Dick, 2010)

Kísérleti szakdolgozati és/vagy TDK témák Dr. Csiszár Jolán Növényi Molekuláris Biológiai Kutatócsoport

II. Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák: 1. Stressz válasz vizsgálata lúdfű (Arabidopsis thaliana) mutánsokban (gstu19, gstu24, gstf8, dhar1, 2, gpx1-8) NaCl- és ozmotikus stressz alkalmazásával (növekedési, fiziológiai paraméterek, génexpressziós változások meghatározása). 2. roGFP (redox érzékeny zöld fluoreszcens protein) fluoreszcencia változásának alkalmazása redox potenciál meghatározására, stressztolerancia jellemzésre Arabidopsis és paradicsom növényekben 3. Redox homeosztázis vizsgálata oxidatív stressz válaszban eltérő Arabidopsis thaliana mutánsokban.


Fehérje Biokémiai Kutatócsoport

Kísérletes szakdolgozati és/vagy TDK témák

A phloem exudátum fehérjékkel kapcsolatos vizsgálatok

A növényi nitrogén asszimiláció enzimeinek vizsgálata

(Egy vagy több konkrét enzim mérése adott kísérleti élettani helyzetben.)

Növényi szövettenyésztés

Dr. Pécsváradi Attila Fehérje Biokémiai Kutatócsoport


Funkcionális Sejtbiológia Kutatócsoport

Irodalom-feldolgozó BSc szakdolgozati témák

Prof. Dr. Fehér Attila Funkcionális Sejtbiológiai Kutatócsoport

A növényi érzékelés: mit érez egy növény?

Intelligensek-e a növények?

Kísérleti modellek a szomatikus embriogenezis tanulmányozására

Az apomixis: megtermékenyítés nélküli magfejlődés

A kis molekulasúlyú ROP GTPázok szerepe növényekben

Hogyan növekszik a pollencső?

Szomatikus embriogenezis (Arabidopsis)

ROP GTPáz túltermelés hatására a pollencső vége elveszti polaritását

E-mail cím: [email protected] Biológiai Épület 2. emelet, tanszékvezetői iroda SZBK Növénybiológiai Intézet 2. emelet 203/B

(angol nyelvtudás szükséges)

Documents

SZTE TTIK Növénybiológiai Tanszék által meghirdetett ... files/Szakdolgozat/szakdolgozat_16-17_2.pdf · irányulnak, vagyis egy-egy jól meghatározott terület flórájával