Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
0
„Egy iskola egy polgárőr” mozgalom keretén belül –
kerékpáros ismeretek fejlesztése a 10-14 éves
korosztályra koncentrálva
Budapest, 2017. április 27.
1
1
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .................................................................................................................................1
1. Ábrajegyzék ................................................................................................................................4
2. Bevezetés ....................................................................................................................................5
3. A feladat meghatározása, rövid indoklása ...................................................................................5
3.1. A közlekedés és a gyermekek ...............................................................................................6
4. „Egy iskola egy polgárőr” mintaprojekt célkitűzése ......................................................................7
5. Az képzés célcsoportja, annak közlekedésbiztonsági és pszichológiai jellemzői ............................8
5.1. A 10-14 éves korcsoport közlekedésbiztonsági jellemzői, főbb kockázati tényezők...............8
5.2. A 10-14 éves korcsoport pszichológiai jellemzői ...................................................................9
6. Kerékpáros ismeretek fejlesztésére irányuló képzés koncepciójának és tananyagának elkészítése
11
6.1. Szükséges ismeretcsoportok meghatározása ..................................................................... 11
6.2. Az oktatás lehetséges módszererei és formája ................................................................... 11
6.2.1. Korszerű oktatási módszerek ..................................................................................... 12
6.2.2. Az egyéni tanulás módszerei ...................................................................................... 13
6.2.3. A kisiskolások közlekedésre nevelésében ajánlott módszerek .................................... 13
7. Foglalkozástervek közlekedéspedagógiai háttéranyaga ............................................................. 17
8.1 Ismeretek 10-12 éves diákok közlekedésre felkészítéséhez ................................................ 17
7.1.1. A közúti közlekedés alapjai ......................................................................................... 17
7.1.2. Gyalogos közlekedés .................................................................................................. 22
7.1.3. A kerékpár, a kerékpározás ........................................................................................ 27
7.1.4. Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek .................................... 38
7.1.5. Láthatóság, észlelhetőség .......................................................................................... 43
7.2. Ismeretek 13-14 éves gyermekek közlekedésre felkészítéséhez ......................................... 48
7.2.1. A közúti közlekedés alapvető KRESZ jelzései ............................................................... 48
7.2.2. Kerékpáros közlekedés............................................................................................... 69
7.2.3. Zavaró tényezők kerékpározás közben ....................................................................... 79
7.2.4. Alkoholos, drogos befolyás alatt álló vezetővel szembeni viselkedés, bódult állapotban
való járművezetés ..................................................................................................................... 81
7.2.5. Segédmotor kerékpáros közlekedés ........................................................................... 85
2
8. Tansegédlet tanároknak az óravázlatokhoz ............................................................................... 89
8.1. Foglalkozástervek 10-12 éves gyermekek részére .............................................................. 89
8.1.1. A közúti közlekedés alapjai ......................................................................................... 89
8.1.2. Gyalogos közlekedés .................................................................................................. 94
8.1.3. A kerékpár, a kerékpározás ........................................................................................ 99
8.1.4. Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek .................................. 105
8.1.5. Láthatóság, észlelhetőség ........................................................................................ 109
9. Javasolt játék és eszköztár ....................................................................................................... 113
9.1. Játék a bizalmi elv gyakorlatához ..................................................................................... 113
9.2. Iskolás korosztály leggyakoribb baleset típusaihoz illeszkedő szituációs játékok ............... 114
9.2.1. Irányok gyakorlására kidolgozott szituációs gyakorlatok ........................................... 114
9.2.2. Takarásból való kilépés gyakorlására kidolgozott szituációs gyakorlatok ................... 115
9.2.3. Láthatóság fontosságának szemléltetésére kidolgozott szituációs gyakorlatok ......... 115
9.2.4. Gyalogos közlekedés legfontosabb szabályainak gyakorlására kidolgozott szituációs
játékok 116
9.2.5. Távolságbecslést gyakorló szituációs gyakorlatok ..................................................... 119
9.3. Kerékpáros játékötletek, feladatok, gyakorlatok .............................................................. 119
9.3.1. A kerékpár műszaki felépítése és karbantartásával kapcsolatos játék ötletek ........... 125
9.3.2. Kerékpáros gyakorlatok, feladatok ........................................................................... 128
9.3.3. Közlekedési táblák, jelek – szabályok kerékpárosként............................................... 134
9.3.4. Figyelni a másikra is a közlekedésben ....................................................................... 139
9.3.5. A helyes és biztonságos viselkedés a közlekedés során ............................................. 142
9.3.6. Mások viselkedése a közlekedés során ..................................................................... 146
10. Jellemző közúti közlekedésbiztonsági programok összefoglalása ......................................... 150
10.1. Az Élet Úton Program................................................................................................... 150
10.1.1. Biztonságos Óvoda Program .................................................................................... 150
10.1.2. MOKI – Mobile Kids Program ................................................................................... 150
10.1.3. Bringa Akadémia ...................................................................................................... 151
10.1.4. KRESZ8Próba ........................................................................................................... 151
10.1.5. Két Kerekű Suli-MopedSuli ....................................................................................... 151
10.1.6. KözlekKvíz ................................................................................................................ 151
10.1.7. JólVezess! ................................................................................................................ 152
10.2. Iskola rendőre program ............................................................................................... 152
11. Hasznos weboldalak ............................................................................................................ 153
3
11.1. Hasznos linkek korcsoportonként................................................................................. 154
11.2. A közlekedéssel kapcsolatos hatályos fontosabb jogszabályok/intézmények online
elérhetősége ............................................................................................................................... 155
11.3. A KRESZ-szel kapcsolatos néhány hasznos további weblap elérhetősége ...................... 157
11.4. Néhány ingyenes kiadvány elérhetősége ...................................................................... 158
11.5. Az elsősegélynyújtás alapjai ......................................................................................... 158
12. Felhasznált irodalom ........................................................................................................... 160
4
1. Ábrajegyzék
1. ábra Járművek csoportosítása ....................................................................................................... 20
2. ábra A gyalogosnak kijelölt gyalogos átkelőhely hiányában is elsőbbsége van azokkal a
járművezetőkkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad......... 23
3. ábra Láthatóság ............................................................................................................................ 25
4. ábra A kerékpár kötelező és ajánlott felszerelései ......................................................................... 28
5. ábra Hol szabad kerékpározni? ...................................................................................................... 32
6. ábra Hol tilos kerékpározni? .......................................................................................................... 34
7. ábra Fékút és féktávolság .............................................................................................................. 34
8. ábra Figyelmet, koncentrációt csökkentő tényezők ....................................................................... 36
9. ábra A forgalom szabályozásának hierarchiája ............................................................................... 38
10. ábra Stop tábla és jelzőlámpa ...................................................................................................... 39
11. ábra Útburkolati jelek: kötelező haladási irány ............................................................................ 39
12. ábra Gyalogosok elsőbbsége ....................................................................................................... 40
13. ábra Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák ..................................................................................... 41
14. ábra Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák ..................................................................................... 42
15. ábra Gyalogosok láthatósága....................................................................................................... 45
16. ábra Járművek holttere ............................................................................................................... 47
5
„A gyermekeknek meg kell tapasztalniuk, hogy szabályok
(normák) nélkül nincs működőképes közlekedés, működő közösség,
ezért a szabályokat (normákat) ismerni, azokat alkalmazni, azokhoz
alkalmazkodni kell.”
2. Bevezetés
A gyermekek korosztályuknak megfelelően felnőtt kíséretében vagy önállóan, általában gyalogosan
vagy kerékpárral közlekednek. Szabályismeretük, valamint veszélyérzetük hiányossága a baleseti
adatok alapján nyilvánvaló. A gyalogosok és kerékpárosok közlekedése a közlekedésbiztonság
sarkalatos pontjai, mivel a gyermekek a közúti közlekedés legvédtelenebb szereplői. Védelmüket a
KRESZ és a büntetőjog is kiemelten kezeli, valamint az egyes forgalomszervezési módszerek, műszaki
eszközök sokasága is a gyalogosokra és kerékpárosokra leselkedő veszélyek csökkentését szolgálják.
Az „Egy iskola egy polgárőr” mintaprojekt keretén belül kidolgozott módszertan alkalmas bármely
iskolai képzésbe való integrálásra. Segítséget nyújt az oktatóknak és szemlélteti a pedagógusoknak,
hogy hogyan illessze be az iskolai tantervbe a közlekedésre nevelést. A felvázolt módszertani elemek
illeszkednek az iskolákban használt gyakorlati feladatokhoz, a 10-14 korosztályú gyerekek
pszichológiai és közlekedési sajátosságaihoz, melyhez elméleti és gyakorlati segítséget nyújt. A
módszertan fontos részét képezi a kidolgozott foglalkozástervek, melyek a legfontosabb témaköröket
foglalják magukba, játékokkal, kreatív ötletekkel és feladatlapokkal ellátva.
A kézikönyv célja, hogy alapot nyújtson a közlekedésre nevelésben, rögzítve a legfontosabb szakmai
területeket, a szükséges ismeretanyagot. Reméljük, hogy a kézikönyv segítségükre lesz, hasznos
támogatást nyújt mindennapi felelősségteljes munkájukban!
3. A feladat meghatározása, rövid indoklása
A közlekedésre való felkészítés az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelést és oktatás által
valósulhat meg kisgyermekkortól egészen idős felnőttkorig. A pedagógiai módszert mindig a cél és a
korosztály határozza meg. Általános, hogy az óvodás korú gyermekeket játékkal oktatják, az
iskolákban pedig a csoportos foglalkozás a leggyakoribb.
Fontos, hogy a közlekedésre nevelés gyakorlatias képzés legyen. Pontosabban az óvodában és a
kisiskolásoknak csak gyakorlati, míg a nagyobbaknak vegyes, de mindig fontos elem a gyakorlati
képzés. Ennek megfelelően e tanulmányban kidolgozott szakmai programsorozat is ennek mentén
épül fel, s a kerékpáros ismeretek fejlesztését tűzte ki célul a 10-14 éves korosztályra koncentrálva.
6
Az „Egy iskola egy polgárőr” mintaprojekt egyik kiemelt feladata a gyermekek biztonságos
kerékpárhasználatának és alapvető közlekedési szabályok elsajátítása. Továbbá a kerékpárok
közlekedésbiztonságilag megfelelő technikai felkészítését is fontosnak tartjuk ismertetni a
foglalkozásokon. A több évtizedes közlekedésre nevelés tapasztalatai azt mutatják, hogy a
leghatásosabb oktatási módszer az elméleti tudás gyakorlatba való megélése, tapasztalati úton való
tanulás. Ezért a foglalkozások úgy épülnek fel, hogy az elsajátított elméleti tudás tapasztalati úton
való tanulás által rögzülhessen. Ennek megfelelően az „Egy iskola egy polgárőr” mozgalom
képzésének célja, hogy a pedagógusoknak, ezáltal az Intézményeknek népszerűsítse és ötlettárat
mutathasson be, hogy milyen módon építhető be az iskolás korosztály mindennapjaiba a
közlekedésre való nevelés legfontosabb szabályai.
3.1. A közlekedés és a gyermekek
A biztonság területe az életkor előrehaladtával a fizikai biztonság irányából egyre inkább a pszichés
biztonság irányába mozdul. Amíg az egészen kicsiknél főként a balesetek elkerülése a cél, addig a
nagyobbaknál már bizony oda kell figyelni a különféle függőségek és a társak által okozott pszichés
problémák elkerülésére is.
A feladatunk nem az, hogy mindenáron távol tartsuk őket ezektől a veszélyektől, hanem hogy olyan
gyermekeket neveljünk, akik képesek kivédeni a veszélyes helyzeteket, helytállni a nehéz
szituációkban is, amelyekkel az óvodában, iskolában találkozhatnak. A kisebbeket távol kell tartani és
meg kell óvni a veszélyektől, a nagyobbakat pedig arra kell tanítani, hogyan vigyázzanak magukra,
őszintén el kell velük beszélgetni a lehetséges veszélyekről és a tennivalókról vészhelyzetek esetén.
Fontos, hogy mindig az életkorának megfelelő szavakkal, gátlások nélkül kell beszélni vele mindarról,
ami veszélyeztetheti őt − s ez által akkor is fogjuk a kezét, amikor fizikailag nem tudunk már vigyázni
rá.
A gyermekek azok, akik általában gyalogosként, vagy kerékpárosként vesznek részt a forgalomban,
míg járművek utasaként alapvetően a járművezetők vezetési stílusától, jogkövető magatartásától
függ testi épségük.
A szülők és a felnőttek felelőssége a gyermekek baleseti részvételében meghatározó. Az elmúlt évek
adatai azt mutatják, hogy hazánkban a gyermekek a súlyos, ill. halálos sérülésüket többnyire
gépjármű utasaként, s nem önálló közlekedésük során (gyalogosként, vagy kerékpárosként) szerzik.
A gyermekek nem „kis felnőttek”, egészen más szemmel látják a világot, nem rendelkeznek továbbá
sem kellő veszélyérzettel, sem pedig közlekedési szabályismerettel. Ezért a gyermekek közlekedésre
nevelését évről-évre folytatni kell, amely során a legnagyobb szerep (és felelősség) a szülőkre,
pedagógusokra és a gyermek környezetében élő felnőttekre hárul. (Baleset-megelőzés, az ORFK-OBB
honlapja) (Gyermekeink a közlekedésben, 2015.)
7
4. „Egy iskola egy polgárőr” mintaprojekt célkitűzése
Az „Egy iskola egy polgárőr” projekt célja elősegíteni az iskoláskorú gyermekek tudatos, biztonságos
közúti közlekedési magatartását, különös tekintettel a gyermek-kerékpáros közlekedőkre. Az elméleti
szabályok fontossága mellett külön hangsúlyt kell kapjon a biztonságos járműkezelés.
Az „Egy iskola egy polgárőr” egyik kiemelt feladata a gyermekek biztonságos kerékpárhasználatának
és alapvető közlekedési szabályok elsajátítása. Továbbá a kerékpárok közlekedésbiztonságilag
megfelelő technikai felkészítését is fontosnak tartjuk ismertetni a foglalkozásokon. A több évtizedes
közlekedésre nevelés tapasztalatai azt mutatják, hogy a leghatásosabb oktatási módszer az elméleti
tudás gyakorlatba való megélése, tapasztalati úton való tanulás. Ezért a foglalkozások úgy épülnek
fel, hogy az elsajátított elméleti tudás tapasztalati úton való tanulás által rögzülhessen. Ennek
megfelelően az Interaktív Kiállítás célja, hogy a pedagógusoknak, ezáltal az Intézményeknek
népszerűsítse és ötlettárat mutathasson be, hogy milyen módon építhető be az iskolás korosztály
mindennapjaiba a közlekedésre való nevelés legfontosabb szabályai.
A közlekedés a gyermekek napi tevékenységének elválaszthatatlan része, hiszen iskolába,
otthonukba, játszani mennek. A gyermekek sérülékenyek és még tapasztalatlanok a közlekedésben,
így külön figyelmet kell fordítani rájuk.
Baleset olyan közlekedési helyzetből lehet, amelyben a szabályszegés vészhelyzetet hozott létre és
ebből a szituációból menekülési lehetőség nincs. A kisgyermek viszont szinte mindig úgy okoz
balesetet, hogy nem tudja előre, nem számít rá, hogy az adott közlekedési helyzet balesettel
végződhet.
A biztonsági szempontoknak meg nem felelő utak, a gyorshajtás, az alkoholfogyasztás és a védő
eszközök használatának mellőzése a legfontosabb rizikótényezők. A biztonságos úttervezés, a
sebességellenőrzés és az alkoholfogyasztás korlátozása mellett hatásos megelőzési eljárás a
biztonsági öv, a sisak, a biztonsági gyermek ülés használata, kerékpárutak és gyalogos zónák
kialakítása.
Az, hogy a gyermekeket közlekedés közben nem tudjuk megvédeni a balesettől, sérti a gyermekek
biztonsághoz való alapjogát. E tény lehetővé teszi a szülők számára a társadalmi felelősség
hangsúlyozását, hogy a probléma megoldására szervezett, közösségeken alapuló beavatkozások
történjenek, ami minden egyes ember részére, függetlenül szociális hátterétől és jövedelmétől,
egyaránt megoldást kínál.
8
5. Az képzés célcsoportja, annak közlekedésbiztonsági és
pszichológiai jellemzői
Az „Egy iskola egy polgárőr” képzés célcsoportja az 5-8. osztályos iskolás korosztályú gyermekek, azaz
10-14 éves korcsoport, ezért a közlekedésbiztonság megteremtését szolgáló foglalkozások felső
tagozatos iskolásoknak kerültek kidolgozásra.
5.1. A 10-14 éves korcsoport közlekedésbiztonsági jellemzői, főbb
kockázati tényezők
Magyarország Európában a 11. legbiztonságosabb ország a gyermekbiztonság tekintetében. Egy
2009-es felmérésben Magyarország, az elérhető 60 pontból 36,5 pontot ért el, ez az európai országok
között közepes teljesítménynek tekinthető. Amíg a 6 évnél kisebb gyermekek esetében a fulladás, az
égés, a leesés és a mérgezés tartoznak a leggyakrabban előforduló balesetek közé (évente 85 4 évnél
fiatalabb gyermek veszíti életét ilyen okok miatt), addig a nagyobbaknál a sportbalesetek és a
közlekedési balesetek száma szaporodik el. Megdöbbentő az a számadat, hogy a 18 év alatti
halálozások közel 60%-áért a közúti balesetek okolhatók.
A közúti közlekedés területén a gyermek-tragédiák megelőzése elsősorban a passzív biztonsági
eszközök (gyermekbiztonsági rendszer, biztonsági öv) használatának fokozásával, valamint hatékony
közúti közlekedésre neveléssel valósítható meg.
A gyalogosok között is vannak különösen védett csoportok, a gyermekek és időskorúak. Ők a
legvédtelenebbek, főként a gyermekek, akik sokszor nem is érzik a veszélyt, akár gyalogosként, akár
járművezetőként (kerékpárosként), vagy utasként vesznek részt a közlekedésben.
A gyermekek gyalogos baleseteinek okait vizsgálva megállapítható, hogy az elsődleges baleseti okok
között minden korcsoportnál a „vigyázatlan, hírtelen lelépés az úttestre”, illetve az „álló jármű, vagy
egyéb tárgy takarásából történő kilépés” szerepel. Figyelemre méltó azonban, hogy a 7-10 éves
korosztályban, de inkább a 11-14 éves korosztályban a tilos jelzésen, illetve a tiltott helyen való
áthaladásból bekövetkezett balesetek előfordulása a gyakoribb.
A kerékpáros balesetek esetében a baleseti statisztikai adatok azt mutatják, hogy a magasabb, 7-10
és a 11-14 éves korcsoportokban lényegesen magasabb a sérültek száma. Ez feltehetően abból
adódik, hogy ebben a korcsoportban a gyerekek már magukban, illetve barátaikkal együtt
közlekednek, sokkal kisebb a szülői felügyelet, mint a kisebbeknél.
A 7-10 és a 11-14 éves korcsoportban a baleseti adatok vizsgálata alapján meg lehet állapítani, hogy
az elsődleges baleseti okok az „elsőbbségi szabályok megsértésének egyes formái”, (jelzőtábla
figyelmen kívül hagyása, jobbról érkezőnek elsőbbségadás elmulasztása, kanyarodási szabályok
megsértés, stb.) illetve a „figyelmetlen vezetés” tekinthető.
9
A baleseti idősorok vizsgálata alapján a következő elsődleges baleseti okokat jelölhetjük meg a
gyermekek baleseteinél, mint jellemző okok.
A három legfontosabb/jellemző baleseti ok korcsoportonként
Legfőbb ok Második legfőbb ok Harmadik legfőbb ok
6-10 év Hirtelen lelépés az útra Álló jármű takarásából
kilép
Tilos jelzésen történő
áthaladás
11-14 év Jelzőtáblák figyelmen
kívül hagyása
A forgalomba történő
bekapcsolódás
Balra bekanyarodás
Ez azért is fontos, mert felkészítésük és a gyakorlatok során ezen körülményekre fokozott hangsúlyt
kell fektetni.
5.2. A 10-14 éves korcsoport pszichológiai jellemzői
A 11- 14 évig terjedő korcsoport esetén a pszichológiai karakter szempontjából fontos, hogy ebben a
korban nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a tudatos, biztonságos közlekedés igénye belső
indíttatásúvá váljon. A kockázatkerülés képességét a gyerekeknek tehát ebben a korban kell
elsajátítaniuk. Továbbá az alapképességek tekintetében fontos kiemelni, hogy ilyenkor már tisztában
van vele a gyermek, hogy a szabályok emberek által, kölcsönösen alakított dolgok, lehetnek írottak
vagy íratlanok, áthághatatlanul szigorúak, vagy engedékenyebbek, de ezek felfogásához,
befogadásához elengedhetetlenül szükséges a kommunikációs készség a látás és hallás megfelelő
szintű fejlettsége és ezen képességek megfelelő „megélése”.
A 10-14 éves korosztály tanulója már képes önállóan meghatározni tevékenysége irányát.
Aktivitásának mértéke, színvonala nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről
alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A közvetíteni kívánt értékek csak
akkor épülnek be a tanulók önképébe, és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók
maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik
következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát.
Gondoskodni kell arról, hogy egyre inkább úgy érezzék, hogy ráhatásuk van saját fejlődésük, sorsuk
és életpályájuk alakulására.
E korosztálynál fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvető erkölcsi normák iránti
fogékonyságból adódik – úgy, mint a helyes, a jó elfogadása. A tanulók ebben az életkorban,
személyes életükben, sorsuk alakulásában már sokféle tapasztalattal rendelkeznek. A közlekedésre
10
felkészítés során fontos, hogy a szabályokat megismerjék, teljes képet kapva a szabályrendszerről,
ugyanakkor az oktatás ne váljon el a gyakorlattól, értékrendtől és saját tapasztalataiktól.
Fontos tudni, hogy a 11-12 évesek egyre inkább az önállóságra törekednek, s fenntartásokkal
fogadják el a felnőttektől származó információkat. Ezért az alkalmazott közlésmód megválasztása
különös fontossággal bír.
SAJÁTOSSÁGOK
A kiskamasz már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelentésekben gondolkodni,
hipotéziseket felállítani a világ működéséről és azokat módszeresen ellenőrizni. Képes előre
gondolkodni és áttekinteni gondolatban az összes lehetséges változatot, azok következményeivel
együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni.
Ilyenkor már tisztában van vele, hogy a szabályok emberek által, kölcsönösen alakított dolgok,
lehetnek írottak vagy íratlanok, áthághatatlanul szigorúak, vagy engedékenyebbek.
Normális fejlődés esetén kialakul a személyes identitás, ami azt jelenti, hogy egy csoport részeként,
egyedi személyként látja magát. Ha az identitását eléri, akkor átesik identitáskrízisen, majd
elköteleződik egy maga számára kialakított ideológiai álláspont mellett, pályát választ és elveteti az
identitásához nem illő nézeteket. Ha korai zárás történik, megkérdőjelezés nélkül elfogad
ideológiákat. Ez a gyors elköteleződés csak látszólag önálló és hű, egyébként nincs átgondolva. Aki
moratóriumot él át, az éppen aktívan keresi a választ a kérdéseire. Aki identitásdiffúzióban van, átél
ugyan identitáskrízist, de integrált énképet létrehozni képtelen, képtelen elköteleződni.
KÖVETKEZTETÉSEK
Érdemes kihasználni az identitás alakulásának időszakát, amikor új normákkal és nézetekkel bővülhet
a kamasz viselkedési repertoárja.
A kortársak befolyása megnövekszik az előző évekhez képest, amit a közlekedésre nevelésnél fontos
kihasználni. Mivel egy kortárs csoport referenciakeretet ad, nagy figyelmet kell arra fordítani, hogy a
tudatos, biztonságos közlekedés igénye belső indíttatásúvá váljon.
A közlekedésben ki kell emelni az ember alkotta szabályok okát és következményét, hangsúlyt kell
arra fektetni, hogy ezek a szabályok nem ósdi, életidegen, megfoghatatlan szabályrendszer részei,
hanem valóságosak és alakíthatóak. Ebben az életkorban nagyon alkalmas a gyerek a szabályok
gondolati próbálgatására, a következmények értékelésére és a megfelelő lehetőséggel való
azonosulásra.
KORLÁTOK
A baleseti statisztikát és a gyerek gondolkodását figyelembe véve ebben az időszakban kell elkezdeni
a járműtechnikai alapokkal, a segédmotorokkal foglalkozni. Folytatni lehet a moduláris gyalogos- és
kerékpáros jogosítvány programját. Meg kell ismertetni a gyereket a nem normál helyzetben való
közlekedéssel is (sötétben, szürkületben, esőben, hóban, stb.). Ki kell térni a korcsoport közkedvelt,
alternatív közlekedési eszközeinek korlátjaira is: hangsúlyt kell fektetni a gördeszkás, görkorcsolyás,
rolleros és az újabban divatba jött gurulós cipővel történő közlekedésre is.
11
6. Kerékpáros ismeretek fejlesztésére irányuló képzés
koncepciójának és tananyagának elkészítése
A jó oktatás mindig a jövőnek dolgozik. Ez meghatározza a szakmai tartalmat, ennek alapján pedig
meghatározottá válik a használható eszközök köre is.
6.1. Szükséges ismeretcsoportok meghatározása
A 10-14 éves gyermekek elvárt és elsajátítandó ismereteinek összefoglalását a következő táblázat
szemlélteti:
Elvárt ismeretek Elsajátítandó ismeretek
10-12 éves gyerekek elvárt és elsajátítandó ismeretei
A gyalogos- és kerékpáros közlekedés alapismeretei
Közúti közlekedés alapjainak átismétlése
A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok
A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok ismétlése
Viselkedési normák a közösségi közlekedési színtereken
A kerékpár, a biztonságos kerékpározás
Járműhasználattal kapcsolatos veszélyhelyzetek értelmezése, a balesetek megelőzési lehetőségeinek ismerete
Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek
A szárazföldi, vízi és légi közlekedés eszközei Láthatóság, észlelhetőség fontossága
12-14 éves gyermekek elvárt és elsajátítandó ismeretei
Közúti közlekedés alapjainak átismétlése A közlekedésbiztonság fontosságának felismerése
A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok ismétlése
A biztonságos kerékpározás kritériumainak ismerete és alkalmazása
A kerékpár, a biztonságos kerékpározás A közlekedés során jelentkező alapvető veszélyhelyzetek felismerése, megelőzése, elkerülése
Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek
Tudatmódosító szerek használatával járó következmények ismerete
Láthatóság, észlelhetőség fontossága Segédmotorkerékpáros közlekedés alapjainak ismerete
6.2. Az oktatás lehetséges módszererei és formája
A módszer szó (gör.: methodosz) utat, eljárást jelent. Módszer fogalom alatt a célhoz vezető utat, a
cél elérését biztosító eljárásokat értik. Használatos még a módszeres kifejezés is, amely a kellő
alapossággal, szakszerűséggel végzett tevékenység jellemzője.
12
A pedagógiában oktatási módszerek alatt az oktatási folyamatnak az állandó, ismétlődő összetevőit, a
tanár és a tanuló tevékenységének részeit értik. Mivel a pedagógia célorientált és időkorlátos
folyamat, ezért a hatékony munka alapfeltétele az oktatási módszerek megismerése és szakszerű
használata. Csak módszeres, átgondolt, tervezett és szervezett megoldásokkal juthatunk el például a
tantervekben is leírt célok, kompetenciák teljesüléséhez.
Bár később részletesen is vizsgáljuk a különféle oktatási módszereket itt azért célszerű felvillantani,
hogy miről is lesz majd szó. Például oktatási módszer a leírás, a vita, a házi feladat, a szemléltetés, a
gyakoroltatás, azaz mindazok a tanári és/vagy tanulói tevékenységek melyek a tanulás folyamatát,
annak hatékony működését támogatják.
6.2.1. Korszerű oktatási módszerek
A módszerek rendszerezése és alkalmazási feltételei abból a szempontból, hogy kinek a tevékenysége
dominál.
Az ismeretközlés módszereinek definíciói, alkalmazásuk feltételei:
leírás
magyarázat
előadás
a bemutatás különféle formái
vázlatkészítés
induktív-, deduktív feldolgozás
analógia
koncentráció
Az oktató és a hallgató közös munkájának módszerei, definíciója, alkalmazási feltételei:
kérdés-felelet
beszélgetés
feladat-megoldás
direkt vezetésű csoportmunka
A hallgatók önálló munkájának módszerei, definíciója, alkalmazás feltételei:
egyéni tanulás
feladatmegoldás
programozott oktatás
A tudás ellenőrzésének problémái:
a tanítás-, tanulás folyamatának kibernetikai modellje
visszacsatolás és megerősítés lényege, jelentősége, végrehajtása
az ellenőrzés és az értékelés jelentősége, végrehajtása
Tudást ellenőrző dokumentáció (feladatlap) készítése csoportmunkában:
13
feladatlapok kérdésformái, különféle szerkesztésű kérdések
a kérdés szerkesztés alapelvei
A munka megszervezése:
4-5 fős homogén csoportok kialakítása, segédletek kiadása
feladatlapok elkészítése csoportonként
A kész feladatlapokban indoklást kérünk: mit, milyen szinten, milyen céllal ellenőriznek. Ki kell jelölni
egy-egy csoportvezetőt. Egy-két csoport munkájának ismertetése és közös megbeszélése, vitavezető
az előadó legyen.
6.2.2. Az egyéni tanulás módszerei
A felnőtt tanulási képessége, tipikus tanulási hibák.
Az ismeretek megértésének és elsajátításának folyamata; az elsajátított ismeretek tartóssága
(szakmai emlékezet) a tanulás hatékonyabbá tétele.
A felnőttoktatásban hatékony irányított egyéni tanulási formák és felhasználásuk az önképzés
tökéletesítésére.
6.2.3. A kisiskolások közlekedésre nevelésében ajánlott módszerek
Az oktatás legyen szemléletes!
Az oktatáshoz használjunk nagyon sok képet (videofelvételt) a közlekedési környezetről. A
kisiskoláskor elején még a képi gondolkodás a domináns, a belső képeket a gondolkodáshoz
gazdagítani kell. A bemutatott képeken látható tárgyakat, helyzeteket, jelzéseket az oktató mindig
nevezze is meg! Minél részletesebbek, gazdagabbak legyenek a közlekedésről kialakuló tudati
reprezentációk (sémák), hiszen ezek nagyon fontosak a látott tárgyak, jelzések, helyzetek
felismeréséhez, a figyelem irányításához.
Mutassunk képeket különböző járművekről, a képeken szemből, oldalról, és hátulról is látszódjanak
járművek.
Fontos a járda és az úttest felismerése, elkülönítése. Sokféle utcáról mutassunk képet, a csendes,
falusitól, a több sávos, nagy forgalmú városi utcáig. Ne feledkezzünk meg a lakott területen kívüli
országutakról se.
Fontos a képi bemutatása annak a „határnak”, amely elválasztja a gyalogosforgalmat a gépjármű
forgalomtól. Ez leggyakrabban a járdaszegély (ami sokféle lehet: alacsony, magas, lekerekített,
egyenes, íves, stb.), de az is előfordul, hogy a járdaszegély nincs kiépítve. Ha hiányzik a járdaszegély,
akkor burkolt úttest szélét kell megmutatni, vagy az útpadkát, mint határoló területet.
14
Lássanak képeket gyalogútról, kerékpárútról, közösen használt kerékpár és gyalogútról és azokról a
közlekedési jelzőtáblákról, amelyek ezeket az utakat jelzik.
Fontos, hogy minden gyermek (függetlenül attól, hogy hol él) lásson kijelölt gyalogos-átkelőhelyet
forgalomirányító jelzőlámpával, illetve anélkül. Figyeljék meg a rendőrlámpa színeit, szimbólumait.
Mutassunk képeket autóbusz és villamos megállóhelyekről, útkereszteződésekről, az úttesten
szabályosan áthaladó gyalogosokról, a közúti jelzőtáblákról.
Az oktatás legyen cselekvésközpontú, gyakorlati, sok mozgással, közvetlen
tapasztalatszerzési lehetőségekkel. Elsősorban magatartásformákat és ne elméleti
szabályokat tanítsunk!
A kisiskolásoknak nagy a mozgásigénye, 20 percnél nem nagyon tudnak egy helyben ülni.
Játékos, mozgásos feladatok keretében (pl. testnevelési órán vagy a délutáni napközis
foglalkozásokon) tanulhatják meg a jelentését például az olyan fogalmaknak, mint előremegy-
hátramegy, gyorsabb-lassabb, közeledik-távolodik, elindul-megáll, egyenesen halad-kanyarodik-
bekanyarodik-megfordul, előtte-mögötte, jobbra-balra stb. (A jobb-bal biztos megkülönböztetése 9
éves kor előtt nem várható.)
A látást is mozgásos feladatokkal lehet hatékonyan fejleszteni, a cselekvés és a látás fejlődése
szorosan összekapcsolódik.
Például a „krokodilfogó” játék fejleszti a perifériás látást, a távolság és sebességészlelést. A játék
során a terem két hosszabbik oldalán egymással szemben állnak fel a gyermekek. A két sor között
járkál a „krokodil” és az átfutó gyermekeket próbálja elkapni, akik viszont arra törekszenek, hogy a
fogónak ez ne sikerüljön. Átfutás előtt a gyermekeknek ellenőrizniük kell, hogy merre jár a fogó és
ellenőrizniük kell az átfutási útvonalat is.
A megtanulandó közlekedési magatartásformákat először egy felnőtt mindig mutassa be, ha
szükséges többször ismételje meg. Kisiskoláskor elején a gyermekek domináns tanulási formája az
utánzás.
A közlekedési magatartásformákat a gyermekek lehetőleg valóságos közlekedési környezetben
figyeljék meg és gyakorolják. Ennek biztonságos megvalósításához kérni kell a közlekedésrendészet
és a szülők segítségét is.
Közös séták, kirándulások is jó alkalmat adnak a közlekedéssel kapcsolatos közvetlen élmények,
tapasztalatok gyűjtéséhez, a biztonságos magatartásformák gyakorlásához. A gyermekek kis
csoportját mindig kísérje néhány felnőtt.
Ajánlatos időnként hosszabb sétákat tenni az iskola közelében a gyermekek kisebb csoportjával,
bejárni az iskolához vezető utcákat, kiválasztani azokat a helyeket, ahol legbiztonságosabb az átkelés
az úttesten, megfigyelni és gyakorolni a biztonságos magatartásformákat.
15
Közlekedéssel kapcsolatos fogalmi tár bővítése, a fogalmak megértésének elősegítése
A gyermekek sok közlekedéssel kapcsolatos fogalmat már az óvodában megtanulnak, használnak is
sok fogalmat, de nem biztos, hogy jól is értik azokat. Ezért fontos a fogalmak értésének ellenőrzése,
illetve a fogalmi tár bővítése. A fogalmak képezik az alapját az elvontabb közlekedési szabályok
későbbi megértésének.
A következő fogalmak ismeretét tartjuk elsősorban fontosnak:
• Úttest – járda – járdasziget
• Jármű (gépjármű) – gyalogos
• Járművek elnevezései (pl. személyautó, teherautó, autóbusz, villamos, kerékpár, stb.)
• Járdaszegély
• Átkelni (átmenni vagy áthaladni az úton)
• Körülnézni
• Útkereszteződés
• Zebra (gyalogos-átkelőhely)
• Rendőrlámpa (forgalomirányító fényjelző készülék)
Felvetődhet a kérdés, hogy a hétköznapi beszédben használt fogalmakat, vagy a hivatalos (szakszerű)
elnevezéseket mondjuk? Mit lenne a megfelelőbb, a zebra vagy a kijelölt gyalogos-átkelőhely, a
rendőrlámpa vagy a forgalomirányító fényjelző készülék, a személyautó vagy a személygépkocsi? A
kisiskoláskor elején inkább hétköznapi fogalmakat használjuk – ezek sokszor rövidebbek,
szemléletesebbek, otthon, a családban is ezeket mondják – és csak később 10-12 éves korban
vezessük be a hivatalos elnevezéseket is.
Az elsajátítandó magatartásformák és a szemléltető anyagok ismételt bemutatása, a
feladatok, gyakorlatok többszöri megismétlése.
A kisgyermekeknek szükségük van az ismétlésre, egyszeri gyakorlás alapján még nem válik stabillá a
kívánt magatartásforma. Az ismétlést változatos körülmények között ajánlatos végezni.
A szülőkkel való együttműködés
A közlekedésre nevelés programját, módszereit szülői értekezlet keretében ismertetni kell a
szülőkkel, kérni kell együttműködésüket.
Tájékoztatni kell a szülőket arról, hogy melyek azok a magatartásformák, amelyek megtanítására
törekszünk a közlekedésre nevelés keretében, és hangsúlyozni kell a szülői minta fontosságát. A szülő
nagyon fontos mintaadó személy a kisgyermek életében. A szülő magatartását a gyermek utánozza,
16
ezért a szülői magatartás ne térjen el attól, amit a gyermeknek az iskolába tanítunk. Például, fontos
oktatási cél, hogy a gyermek mindig álljon meg a járdaszegélynél, és nézzen körül. A szülő is figyeljen
erre, erősítse meg ezt a magatartásformát, ő maga is mutasson jó példát.
A szülők segítségét kell kérni a valós közlekedési környezetben történő gyakorlások és a már említett
séták biztonságos lebonyolításához is.
17
7. Foglalkozástervek közlekedéspedagógiai háttéranyaga
8.1 Ismeretek 10-12 éves diákok közlekedésre felkészítéséhez
7.1.1. A közúti közlekedés alapjai1
A közlekedés egyik legfontosabb alapszabálya a "bizalmi elv". Alkalmazása a biztonságos közlekedés
feltétele. A "bizalmi elv" lényege, hogy minden közlekedő ismeri és betartja a közlekedés szabályait.
Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles:
a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak
utasításainak eleget tenni;
úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat
közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
a. közlekedési terek (úttest, járda, közút, járdasziget)2
Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg
magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).
Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt
szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.
Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a
járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok védelmére vagy a járműforgalom irányítására
szolgáló - része.
Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére szolgáló része.
Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű -
akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem jelölt - része.
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.
(…)
Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros
kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek.
b. érdekességek, a közlekedés története3
Mikortól beszélhetünk közlekedésről?
Az emberiség megjelenésétől kezdve! Létünk, létezésünk egyik alapvető vágya és igénye, hogy
megismerjük a minket körülvevő környezetet; ennek pedig egyik módja a közlekedésből fakad. A
távolságok leküzdésében, kezdetben csak az emberi erőre támaszkodhattak őseink, nem volt
segítségükre semmilyen technikai eszköz. Az őskorban élő emberek gyűjtögető életmódja nem tette
1 Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának stratégiájához illeszkedő középiskolai tanároknak szóló oktatási módszertani anyag kidolgozása – KTI tanulmány 2 1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM 3 Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és megvalósítása Kecskeméten – KTI tanulmány
18
szükségessé a nagyobb távok megtételét, ezáltal nem voltak ösztönözve alternatív közlekedési
eszközök feltalálására. A mai értelemben vett közlekedés kialakulása szorosan összefügg a
munkamegosztás megjelenésével. A földművelésből származó termék többlete előidézte az árucsere
megjelenését, mely lendületet adott a fejlődésnek. Az első közlekedési eszköz a szán volt, melyet a
kocsi ősének is tekinthetünk. Elsősorban a mocsaras területeken, síkságokon használták, de már a
Kr.e. 4. évezredben ismerték a kereket, illetve ekkor jelent meg a fatörzsből készített tutaj is.
A kerék feltalálása forradalmasította az addigi közlekedési lehetőségeket
A kerék egy kör alakú, tengely körüli forgásra képes test, mely lehet tömör vagy küllős. Mint alkatrész
a jármű gördülését teszi lehetővé. A szó magyar nyelven 1211-ben fordul elő legkorábban.
A kerék elterjedésével kocsikat készítettetek, és megépültek az első utak. A szárazföldi közlekedés
elsősorban a karavánutakon zajlott, ember, ökör vagy szamár vontatta járművekkel. Kr.e. a 3.
évezredben a kőszerszámok és az első fémeszközök tették lehetővé a fejlettebb közlekedési eszközök
létrehozását. A lovon történő utazás Kr. e. 2000-ben terjedt el Mezopotámiában, majd Egyiptomban
és Görögországban. A Római Birodalmat 75 000 kilométernyi úthálózat szőtte át, mely Európa szerte
még ma is az úthálózat alapjait képezi.
Érdekesség, hogy a legrégebbi európai kocsi minta a magyarországi Budakalász késő rézkori
temetőjében a négyszáz sír egyikéből került elő. Kisméretű kocsi szobor tömör kerékkel. A járművet
valószínűleg marhák húzták. A késő bronzkortól a kora vaskorig 73 lelőhelyen találtak kocsikereket,
ebből kilenc kocsi modell is volt.
Sajnos, a középkori viszonyok nem kedveztek a közlekedés további fejlődésének. A Római Birodalom
bukásával lezárult egy igen gyümölcsöző korszak. A nagyarányú útépítés Európa területén megszűnt.
A kis feudális hercegségek nem voltak képesek nagy kiterjedésű úthálózatokat fenntartani az álladó
háborúskodásaik miatt. A középkori forgalom csak a városok és a környező falvak közt bonyolódott
le. A távolsági szállítás valamint az utak biztonsága megszűnt, a régi római utak tönkrementek. Rablók
és rablólovagok leselkedtek az utasokra, emiatt a kereskedők csoportosan indultak útnak és
fegyveres kísérőket alkalmaztak.
c. közlekedési csoportok
Gyalogos közlekedők
A gyalogosan közlekedők a közlekedés során a legvédtelenebb közlekedők csoportjába tartoznak. A
személygépjárművel közlekedőktől eltérően nem védi őket a járművük és általában véve
védőruházatot sem viselnek a hétköznapi közlekedés során. Mindezek miatt a közlekedésben való
részvételük során fokozott figyelmet érdemelnek környezetüktől; nem elhanyagolható a saját
felelősségük sem. A gyalogos közlekedésben kifejezett figyelmet igényelnek a kisgyermekek, akiknek
a közlekedésbiztonságáért akár már az 5- 6. osztályos gyermekek is tehenek egy-egy figyelemfelhívó
jelzéssel és példamutatással.
19
1. ábra Gyalogosan közlekedő gyermekek
Forrás: http://www.sopronipolgarorseg.hu/20130828.html
Kerékpárral közlekedők
A kerékpárral történő közlekedés egészséges, nagyszerű sport és hobbi lehetőség. Fontos azonban itt
is megjegyezni, hogy bár védőfelszerelések rendelkezésre állnak a kerékpározáshoz, azok alkalmazása
az esetek többségében nem kötelező, ezen felül itt is fontos látni, hogy itt sem védi a közlekedőket a
járművük borítása, így ők is védtelen közlekedőknek számítanak.
Személygépjárművel, gépjárművel közlekedők
A személygépjárművel közlekedők olyan eszközökkel közlekednek, amelyeket beépített erőgép hajt.
A gépjárművel közlekedés előnye a gyorsaság, a távolságok hatékony leküzdése, azonban
megemlítendő a környezetkárosító hatása is. A gépjárművel közlekedőket végi ugyan a járművük
megfelelően kialakított váza, borítása, azonban ez sem ad minden balesetre megnyugtató megoldást,
így a gépjárművel közlekedők is csak megfelelő körültekintéssel kell, hogy részt vegyenek a
közlekedésben.
Közösségi közlekedést igénybevevők
A közösségi közlekedés előnye, hogy a gépjárművekhez hasonlóan a távolságok leküzdése időben
sokkal gyorsabb, mint gyalogosan, sőt általánosságban véve a kerékpározásnál is gyorsabb. Előnye,
hogy a személygépjárművekhez viszonyítottan környezettudatosabb módja a közlekedésnek. A
20
közösségi közlekedési eszközöket igénybevevő személyeknek is be kell tartania az alapvető etikai
szabályokat, amelyekkel a többi közlekedő számára biztosítják a nyugodt utazás feltételeit (például
hangos zene hallgatásának elkerülése, ápolt megjelenés, stb.).
d. járművek
A járművek csoportosítását az 2. ábra szemlélteti megfelelően:
2. ábra Járművek csoportosítása
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A
mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi
meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem
képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel
közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.
Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a
segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
Gépkocsi: olyan gépjármű, melynek négy vagy több kereke van; a négykerekű motorkerékpár
azonban nem gépkocsi.
Személygépkocsi: személyszállítás céljára készült olyan gépkocsi, amelyben - a vezető ülését is
beleértve - legfeljebb 9 állandó ülőhely van.
21
Autóbusz: személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött olyan gépkocsi,
amelyben - a vezető ülését is beleértve - kilencnél több állandó ülőhely van.
Segédmotoros kerékpár: a külön jogszabályban L1e járműkategóriába sorolt kétkerekű, L2e
járműkategóriába sorolt háromkerekű jármű, továbbá az L6e járműkategóriába sorolt quad és
mopedautó.
Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W
teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas
ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.
22
7.1.2. Gyalogos közlekedés
a. közlekedés a járdán, gyalogúton
Főszabály szerint a gyalogosnak a járdán kell közlekednie. Amennyiben nincs járda, úgy a leállósávon,
útpadkán vagy a kerékpárúton kell közlekednie. Ha ezek nincsenek vagy alkalmatlanok a
közlekedésre, úgy a gyalogosok az úttesten is közlekedhetnek.4
Fontos megjegyezni, hogy „a mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy
hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra
sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem
minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.”5
b. közlekedés főúton
„Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén, egy sorban, lakott területen lehetőleg a
menetirány szerint a baloldalon, lakott területen kívül mindig a baloldalon, a járműforgalommal
szemben” kell közlekedniük. „A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes
székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon
haladhatnak.” 6
A gyalogos az úttesten sérülést, rongálást vagy akár szennyezést okozó tárgyat csak megfelelően
becsomagolva szállíthat. Amennyiben olyan tárgyat szállít, amellyel a gyalogos forgalmat zavarná (a
baloldalon) úgy azt a menetirány szerinti jobb oldalon kell szállítania, az út szélén. Éjszaka vagy
korlátozott látási viszonyok esetén - a láthatóságát mindkét irányból segítendő -, lámpát kell vinnie.7
c. átkelés az úttesten
A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, ha pedig a közelben kijelölt gyalogos
átkelőhely nincs,
a) lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított
vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő járdasziget és
az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
b) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre
váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan
magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti.
A kijelölt gyalogos átkelőhelyen áthaladó gyalogosnak a járművekkel szemben elsőbbsége van.
Ugyancsak elsőbbsége van - kijelölt gyalogos átkelőhely hiányában is - az útkereszteződésnél
4 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, 21. § (Továbbiakban: KRESZ)
https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM 5 KRESZ 1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez, II. A közúti járművekkel kapcsolatos
fogalmak 6 KRESZ, 21§
7 U.a.
23
áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be,
amelyen a gyalogos áthalad (3. ábra).
3. ábra A gyalogosnak kijelölt gyalogos átkelőhely hiányában is elsőbbsége van azokkal a járművezetőkkel szemben, amelyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad
Forrás:
https://www.google.hu/search?q=gyalogos+els%C5%91bbs%C3%A9g&rlz=1C1GIWA_enHU715HU71
5&espv=2&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwiAk73z3pvTAhWEWhQKHSJYBLwQ_AUIBigB
&biw=1866&bih=1093#imgrc=szz637fjdBiLGM:
A megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben azonban a gyalogosnak
elsőbbsége ezeken a helyeken sincs.
A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép,
köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az
úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
Gyermekek közlekedésre nevelésénél fel kell hívni a figyelmet a következőkre: „Mielőtt a járdáról az
úttestre lépnénk, szét kell nézni, és meg kell győződni az áthaladás veszélytelenségéről. Ehhez meg
kell állapítani az adott úttesten a forgalom irányát. Ha kétirányú a forgalom, akkor a járdáról történő
lelépés előtt balra kell nézni, de jobb oldal felé is, majd ezt megismételve (praktikus folyamatosan
ide-oda), a felezővonal felé közeledve már a jobb oldalra kell elsősorban figyelni. Ha egyirányú
forgalom van az úttesten, akkor is előbb szét kell nézni, tájékozódni, és az érkező járművek felé
tekinteni, követni azok mozgását.
24
Ha a gyalogosok forgalmát jelzőlámpa szabályozza a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, akkor a
kétlencsés jelzőlámpát látjuk. Ha itt kerékpáros akar átkelni, akkor annak a kerékpárról le kell szállnia,
és gyalogosként kell áttolnia a kerékpárt. Ha át akarunk kelni az úton, féktávolságon belül a
gyalogosok nem léphetnek a járművek elé. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a lakott
területen kívül közlekedő gyalogosnak (kerékpárosnak) fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kötelező
viselni.8.”
d. a gyalogosokra vonatkozó legfontosabb szabályok9
A gyalogosnak tilos
I. híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestén áthaladni;
II. olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást
gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni;
III. lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni,
illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.)
lépni;
IV. villamos pályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamos pályán - a kiépített
átkelőhelyen kívül - áthaladni;
V. autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni;
VI. autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint
útkereszteződésen kívül áthaladni;
VII. az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.
Tilos továbbá vasúti pályán áthaladni (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen). Ezeken a
helyeken a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem
közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi.
Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos!
A lakott területen kívüli út úttestén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek -
ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését - éjszaka és korlátozott látási
viszonyok esetén fényvisszavető mellényt (ruházatot) kell viselnie.
A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja, és nem
veszélyeztetheti.
e. Gyalogosok láthatósága10
A gyalogosok sokszor nem kellően észlelhetőek, láthatóak a járművezetők részéről (pl. takarásból
kilépő gyalogos). Különösen igaz ez a felnőtteknél alacsonyabb gyermekekre. Sajnos a gyalogosok
ezzel sokszor nem számolnak és az ebből következő veszélyekkel sem!
8 KÖZLEKEzDŐ – Nevelési segédlet kisgyermekek biztonságos közlekedésre felkészítéséhez, 12. o. 9 A bekezdés a Pedagógus kézikönyv a biztonságos közlekedésre felkészítéshez 2016-2017, 62. o.
10 KÖZLEKEzDŐ – Nevelési segédlet kisgyermekek biztonságos közlekedésre felkészítéséhez, 11. o.
25
Az úttesten közlekedő gyalogosok zárt csoportját éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ki kell
„világítani”, kivéve, ha a csoport kellően kivilágított lakott területen közlekedik vagy a csoportot
szabályszerűen kivilágított járművek kísérik a vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője
köteles gondoskodni
4. ábra Láthatóság
Forrás: Nemzeti Audiovizuális Archívum
http://nava.hu/id/252694/
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt,
hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető
lámpát kell vinni. Ha a csoport kellően világított lakott területen közlekedik, vagy közvetlenül a
csoport előtt és mögött a csoporthoz tartozó, szabályszerűen kivilágított jármű halad, a lámpák
használata nem kötelező.
A lakott területen kívüli út úttestén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek,
éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
f. veszélyhelyzetek fülhallgató, kapucni
Gyalogos közlekedésnél kifejezetten figyelni kell a korábban tárgyalt láthatósági kérdésekre.
Korlátozott látási viszonyok között és éjszaka ajánlatos láthatósági mellény vagy láthatósági eszközök
viselése és/vagy valamilyen lámpa kézben tartása, „lóbálása” a minél hatékonyabb figyelemfelkeltés
érdekében.
26
A gyalogos közlekedés során is komoly gondokat okoznak a figyelmet megzavaró tényezők. Az olyan
fiatalok, akik kapucniban, fülhallgatóval a telefonjukat kezelve közlekednek, a közlekedéshez
alapvetően szükséges érzékszerveiket zárják ki és sem nem hallják-vagy korlátozottan hallják- a
forgalom zaját, és perifériális látásukat is jelentősen csökkentve közlekednek. Kiemelten fontos a
gyermekek figyelmének felhívása arra, hogy nem csupán autóvezetés közben veszélyes a
mobiltelefon használata, hanem a gyalogos közlekedés során is.
Fontos felhívni a figyelmet a jármű takarásából való kilépésre is. Fokozottan figyelni kell, ha olyan
úttesten szükséges áthaladni, amely úttest szélén járművek parkolhatnak. A gyermekek
mozgékonyságukból és akár ebben a korosztályban magasságukból adódóan nehezebben
észlelhetőek a járművezetők részére ezért nagyon fontos mindig körültekintően kilépni az úttestre.
27
7.1.3. A kerékpár, a kerékpározás
A kerékpár jármű, vezetéséhez közel azonos feltételek szükségesek, mint más jármű vezetésekor.
Közlekedésre, sportolásra, szabadidő eltöltésére univerzális eszköz, egészséges, környezetbarát.
A kerékpáros járművezető!
A kerékpárt toló személy nem minősül járművezetőnek!11
„A kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W
teljesítményű motor segíti. A kerékpáron kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas
ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”12
A járművezetés legfontosabb feltételei
- a jármű biztonságos vezetésére képes állapot,
- járművet az vezethet, aki vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll,
- ismerni kell a KRESZ-szabályokat.
a. kötelező felszerelések13
A kerékpárt fel kell szerelni:
- kormányberendezéssel, amely könnyen kezelhető és megbízható,
- két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első
kerékre hat, a másik a hátsó kerékre,
- hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,
- előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával és fehér színű fényvisszavető prizmával,
azonban ez lehet a ruházat része is
- hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható
lámpával (a ruházat része is lehet)
- hátul egy vagy két (szimmetrikusan elhelyezett) nem háromszög alakú, piros színű
fényvisszaverő prizmával,
- legalább az első keréken legalább 2 db borostyán sárga színű (mindkét irányba hatásos)
- küllő-prizmával, vagy két oldalon (a kerékpántok közvetlen közelében) fehér fényvisszavető
körgyűrűvel.
11 KRESZ, III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak 12
A bekezdés a Pedagógus kézikönyv a biztonságos közlekedésre felkészítéshez 2016-2017, 62. o. 13
A bekezdés a Pedagógus kézikönyv a biztonságos közlekedésre felkészítéshez 2016-2017, 62. o.
28
5. ábra A kerékpár kötelező és ajánlott felszerelései
Forrás: Magyar Kerékpárosklub
http://kerekparosklub.hu/kisokos/mielott-nyeregbe-ulnel
A kerékpárt fel lehet szerelni:
– digitális komputerrel, szélességjelzővel, „antennazászlóval”, tükörrel, csomagtartóval,
pumpával, oldaltámasszal, sárvédővel, italtartóval, zárral…
A kerékpáros ajánlott felszerelése:
- kerékpáros-fejvédő (könnyű, szellős, és eséskor megvédi a fejet), kesztyű, könyök- és
térdvédő,
- szemüveg (a portól és a széltől véd).
- lehetőleg az évszaknak megfelelő, jól látható színes ruházat,
- nappal ajánlott a láthatósági mellény (de lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott
- látási viszonyok között kötelező!), láthatóságot növelő fényvisszaverő eszközök (csuklópánt,
- fényvisszaverő ruházat).
- ha a kerékpárt hajtó személy lakott területen kívüli közlekedésnél visel fejvédő sisakot, és
utast nem szállít, akkor közlekedhet legfeljebb 50 km/h sebességgel
29
b. biztonságos járműkezelés14
A kerékpár üzembe helyezése
Elindulás előtt meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell:
- megvannak-e a kötelező felszerelések, és működnek-e,
- a kormány kellően feszes-e,
- a fékeket ki kell próbálni,
- a világítást le kell ellenőrizni,
- a gumik állapotát meg kell nézni.
Használatbavétel előtt célszerű ellenőrizni:
- az első és a hátsó fékek működését,
- a kormány és a nyereg rögzítését,
- az első villa akadály- és játékmentes elfordíthatóságát,
- az első és hátsó kerekek tengelyanyáinak meghúzását, ill. a gumik légnyomását,
- a kerékpár csavarjainak meghúzását.
A kerékpár használata
A sebességváltó működtetése:
A váltás szabályai:
1. sebességet váltani csak menet közben szabad,
2. váltás közben csökkenteni kell a pedálnyomást, azaz a hajtókarokat erőkifejtés nélkül kell
előrefelé forgatni,
3. a hajtókart váltás közben visszafelé forgatni nem szabad,
4. a váltókart sem erőltetni, sem azzal álló helyzetben váltani nem szabad,
5. a váltókaron a váltás után a csendes, stabil láncfutás elérése érdekében előfordulhat, hogy
esetenként korrigálni kell. Erre inkább a racsnin felfelé váltáskor lehet szükség, amíg a lánc
csendesen, nyugodtan nem fut. (18 sebességes kerékpároknál az is természetesnek
tekinthető, ha a hátsó váltó működtetése után néha az első láncterelő lemezéhez a lánc
hozzáér. Ilyenkor elől is korrigálni kell!)
6. Ügyelni kell arra is, hogy „keresztbe” – főleg a 18 sebességes kerékpárokon – lehetőleg ne
váltsunk (a lánc egyidejűleg elől és hátul sem a két legkisebb, sem a két legnagyobb
fogaskeréken ne fusson).
A kerékpár fékezése:
A kerékpár lassításakor, különösen erős fékezéskor mindkét (első, hátsó) féket egyidejűleg
használjuk. Mielőtt kerékpárral bekapcsolódunk a közúti forgalomba, feltétlenül próbáljuk ki, ill.
ismerjük meg a fékek hatásosságát, s vegyük figyelembe azt is, hogy a fékhatás nedves úton csökken,
ezért a száraz időben megszokotthoz képest nedves úton óvatosabban közlekedjünk és fékezzünk!
14
A bekezdés a Pedagógus kézikönyv a biztonságos közlekedésre felkészítéshez 2016-2017, 48. o. „A kerékpár üzembe helyezése” fejezetét tartalmazza
30
A kerékpár karbantartása
Negyedévenként szükséges:
1. ellenőrizni, szükség esetén beállítani a fékeket, esetleg kicserélni a fékgumikat,
2. ellenőrizni, indokolt esetben megkenni a fékek működtető huzaljait és a fékkarokat,
3. gondosan ellenőrizni a kormányrögzítő csavarok és a tengelyanyák meghúzását,
4. ellenőrizni, s szükség szerint beállítani a meghajtólánc feszességét,
5. megkenni a meghajtóláncot,
6. ellenőrizni a sebességváltó szerkezetet,
7. az esetlegesen meglazult rögzítő anyákat és rögzítő csavarokat meghúzni
c. hol szabad és hol tilos kerékpározni15
Az esetek többségében kerékpárral az úttesten kell és érdemes közlekedni, hacsak nem tilos.
Hol szabad kerékpározni?
- Gyalog-, és kerékpárúton
A gyalogosok (különösen a gyerekek és kutyák) kiszámíthatatlan mozgására, hirtelen előbukkanására
mindig számítanunk kell, ezért a megengedett legnagyobb sebesség 20 km/h!
A gyalog-kerékpárút használata általában kötelező, azonban ha a gyalog- és kerékpárúton a
gyalogosok forgalma a kerékpárosok továbbhaladását akadályozná, vagy az úttesten van felfestett
kerékpáros nyom (piktogram), a kerékpárosok az úttesten is közlekedhetnek.
- Kerékpárúton
Ha az út mellett van kerékpárút, akkor csak itt szabad kerékpározni. Kivétel: ha az úttesten
kerékpáros nyom (piktogram) van felfestve, ugyanis ebben az esetben az úttesten is szabad
kerékpározni. A megengedett sebesség kerékpárúton 30 km/h.
A kerékpárút kereszteződéseiben nem mindig a kerékpárosoknak van elsőbbsége! Ha elsőbbséged
van, akkor is előbb győződj meg arról, hogy megadják azt, és csak utána hajts le az úttestre!
- Kerékpáros nyomon
Az úttestre festett kerékpáros piktogramokból kialakított burkolati jelek sora (az ábrán látható
kerékpáros piktogram) a kerékpárosok számára jelzi az úttesten javasolt pozíciót, egyúttal a többi
járművezetőt figyelmezteti a kerékpárosok jelenlétére. Amennyiben ilyen nyom van felfestve az
úttestre, akkor a párhuzamos kerékpárút, illetve gyalog-kerékpárút használata nem
kötelező. Természetesen az úttesten elfoglalt pozíció csak javaslat, tehát el lehet térni tőle, valamint
más járművek is ráhajthatnak, mivel nem jelent külön sávot.
- Kerékpár által is használható buszsávban
15 KTI, Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjához illeszkedő komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és a Magyar Kerékpárosklub honlapja http://kerekparosklub.hu/kisokos/hol-tilos-kerekparozni alapján
31
Csak abban a buszsávban szabad kerékpározni, ahol ezt tábla engedélyezi, ilyen esetekben általában
kerékpáros piktogramokat is festenek az útra. Amennyiben engedélyezett kerékpárosok számára a
buszsáv használata, akkor ebben a forgalmi sávban kell kerékpárral haladni. Fontos, hogy ne
akadályozzuk szükségtelenül a több embert szállító tömegközlekedési járművek haladását, engedjük
el a mögöttünk haladó buszt. Buszmegállóból indulni készülő buszt ne előzzünk, engedjük magunk
előtt haladni, így nem kell a busznak újra megelőznie minket. Amennyiben nem szerepel a táblán
kerékpáros kiegészítő jelzés, akkor tilos a buszsávban kerékpározni!
- Nyitott kerékpársávban
A nyitott kerékpársávra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a kerékpársávra, két kivétellel:
o 1. A nyitott kerékpársávot el szabad hagyni biciklivel például balra kanyarodás előtt.
o 2. A nyitott kerékpársávra más járművek is ráhajthatnak például jobbra kanyarodás előtt.
- Zárt kerékpársávban
Ha az úttesten van felfestett kerékpársáv, akkor csak itt szabad kerékpározni.
A kerékpársáv egyirányú közlekedésre szolgál. Nemcsak szabálytalan, hanem veszélyes és udvariatlan
is szembe menni a forgalommal!
- Gyalogos-kerékpáros zónában
Gyalogos-kerékpáros zónában a kerékpárosok számára kijelölt részen a megengedett sebesség 20
km/h, a zóna többi részén 10 km/h. Egyébként ugyanazok a szabályok érvényesek rá, mint amelyek a
gyalog-kerékpárútra.
- Kétirányú kerékpáros közlekedés számára megnyitott egyirányú utca
Egyirányú utcába a forgalommal ellenkező irányból abban az esetben szabad behajtani, ha azt
kiegészítő tábla engedi. Ez esetben szigorúan az úttest jobb oldalán kell haladni, ha van felfestett
kerékpársáv, akkor ott (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.).
Az 6. ábra jól szemlélteti a fent nevezett területek jelzéseit, mely jelzésekkel ellátott útszakaszokon
szabad kerékpározni, azonban, sem a kiegészítő tábla nélküli buszsávban, sem a járdán nem szabad
kerékpározni.
32
6. ábra Hol szabad kerékpározni?
Forrás: KTI, Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjához illeszkedő komplex
közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása
Fontos kérdés azonban az is hogy hol nem szabad kerékpározni. Ahol az egyirányú utcában
engedélyezett a forgalommal szemben kerékpározni, ott a bicikliseknek fokozottan kell ügyelni az
útkereszteződéseknél, hiszen az utcába bekanyarodó gépjárművezetők nem számítanak a
szembejövő kétkerekűre.
Tilos kerékpározni:
- járdán, az alábbi kivételek figyelembe vételével:
o „a 12. évnél fiatalabb gyerekek főútvonalon még nem kerékpározhatnak, ezért ők
haladhatnak a párhuzamos járdán, legfeljebb 10 km/h sebességgel.
o lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpáros közlekedésre alkalmatlan,
szabad a járdán közlekedni, de csak a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb
10 km/óra sebességgel”16.
- gyalogúton
Amennyiben egyéb tábla ezt nem engedélyezi, akkor gyalogúton tilos kerékpározni.
- gyalogos zónában
16
Magyar Kerékpárosklub honlapja http://kerekparosklub.hu/kisokos/hol-tilos-kerekparozni
33
Amennyiben egyéb tábla ezt nem engedélyezi, akkor gyalogos zónában tilos kerékpározni. Ha a
kiegészítő tábla csak bizonyos időszakokban tiltja a behajtást, akkor a többi időszakban legfeljebb 10
km/h sebességgel szabad kerékpározni. A kerékpárt tolni természetesen mindig szabad.
- behajtani tilos táblával jelzett útszakaszon
Egyirányú utcába értelemszerűen tilos a forgalommal ellenkező irányból behajtani kerékpárral is,
kivéve, ha a kerékpárt jelző kiegészítő tábla ezt megengedi (7. ábra). Ez utóbbi esetben szigorúan az
úttest jobb oldalán kell haladni kerékpárral, ha van felfestett kerékpársáv, akkor ott. A tévhitekkel
ellentétben továbbra is csak akkor szabad ellenirányba behajtani, ha a kiegészítő tábla ezt
megengedi! Kiegészítő tábla hiányában ne hajtsunk be az egyirányú utcába forgalommal szemben,
ugyanis a keresztező utcákban közlekedők nem számítanak az ellenkező oldalról érkező
kerékpárosokra!
- mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával ellátott útszakaszon
Értelemszerűen a mindkét irányból behajtani tilos táblánál kerékpárral sem szabad behajtani az
útszakaszra, kivéve, ha ezt kiegészítő tábla engedélyezi.
- kerékpárral behajtani tilos jelzőtáblával ellátott útszakaszon
Az ilyen táblával jelölt szakaszokra értelemszerűen nem szabad kerékpárral behajtani. A kerékpárt
tolva már gyalogosnak minősülünk, tehát az ilyen táblával jelzett helyen szabad tolni a kerékpárt.
- tilos kerékpárral a kijelölt gyalogos átkelőhelyen kerékpárral közlekedni
- tilos autópályán kerékpárral közlekedni
- buszsávban
Amennyiben ezt külön nem engedélyezik, a buszsávban tilos kerékpározni! Ahol a jobb szélső sáv a
buszsáv, ott az ettől balra eső első forgalmi sávban kell haladni. Tehát jobbról is és balról is járművek
haladhatnak el mellettünk, ami csökkentheti a biztonságérzetünket. Ha mégis ilyen helyzetbe
kerülünk, akkor a tőlünk jobbra eső buszsávban autóbuszok, taxik, segédmotoros kerékpárok,
motorkerékpárok, és a jobbra kanyarodáshoz felkészülő egyéb járművek elhaladására kell számítani.
34
7. ábra Hol tilos kerékpározni?
Forrás: KTI, Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjához illeszkedő komplex
közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és Magyar Kerékpáros Klub honlapja
d. fékút, féktávolság
A fékút a reakcióidő és a jármű álló helyzetbe hozása közötti távolság, melyet a 8. ábra szemléltet:
8. ábra Fékút és féktávolság
Forrás: Opal autósiskola
35
http://www.opal-autosiskola.hu/e_learning/055.htm
Reakcióidő: Az akadály megjelenésétől a fékezésig eltelt idő. A reakcióidő átlagos időtartama 1 s.
Fékút: a fékpedál/fékkar megérintésétől a megállásig megtett út.
Féktávolság: A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összege. Az a legrövidebb távolság, amelyen a
járművel meg tudunk állni.
A 8. ábra jól szemlélteti, hogy jelentős távolság van az akadály észlelése és a gépjármű álló helyzetbe
történő fékezése között. Ugyanez igaz a kerékpárokra is, bár nyilván a féktávolság az alacsonyabb
sebességből adódóan kisebb.
Gépjárműves közlekedés esetén a baleseti helyszínelők tapasztalatai szerint az 5 m/s2-es lassítás már
jónak számít a mindennapi közlekedésben. Professzionális vezetők, versenyzők a kiváló műszaki
tulajdonságokkal bíró motorral és jó gumival akár a 14 m/s2 lassulást is képesek elérni.
e. veszélyhelyzetek
Könnyen veszélyes helyzetbe sodorhatjuk magunkat kerékpározás közben, ha a figyelmünket eltereli
valami, vagy a csökken a koncentrációs képességünk, akár fáradtság akár tudatmódosító szerek
használata miatt.
36
9. ábra Figyelmet, koncentrációt csökkentő tényezők
Forrás: KTI, Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjához illeszkedő komplex
közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása.
A kerékpározás további tipikus veszély előidézési helyzetei:17 - az úton és terepen található akadályok. - A járdaszegélynek ütközés veszélyei. - A sűrű forgalom veszélyei. - A szembe szél, a hátszél és az oldalszél veszélyei. - Közlekedés csúszós úton. - Közlekedés emelkedőn, illetve lejtőn. - A járművek holtteréből adódó veszélyek. - Közlekedés állatok közelében. - Közlekedés mezőgazdasági gépek közelében.
Közlekedési balesetek:
A gyalogosok veszélyeztetése, az autósok akadályoztatása, a KRESZ-szabályok figyelmen kívül hagyása nem konstruktív, nem etikus, ráadásul még a testi épségre nézve is veszélyes!
17
BringaAkadémia tananyag
37
Közúti közlekedés során a forgalmi sáv megosztható a többi gépjárművel, vagy elfoglalható a kerékpáros által, ebben az esetben kizárólag szabályos előzéssel tudják kikerülni! Periférialátásoddal fontos pásztázni a környezetet, az útszakaszt, fontos figyelni az esetleges veszélyforrásokra! Fontos a folyamatos kommunikáció mind szemkontaktussal, mind karjelzéssel! Hogy kinek van elsőbbsége a kereszteződésben, illetve kinek célszerű először bekanyarodni, nem biztos, hogy megegyezik, főleg, ha akadályoztatva van valamelyik közlekedő. Az elsőbbségről való lemondást jelezni szükséges az gépjárművezető felé. Az úttesten kijelölt kerékpárút sokszor nem megkönnyíti, hanem éppenséggel megnehezíti a kerékpáros közlekedést. Fontos figyelni a nyíló ajtókra, illetve az egyéb akadályokra! Kifejezetten fontos az egyértelmű kommunikáció, a továbbhaladási szándék megfelelő jelzése. Kifejezetten fontos megemlíteni a járművek holtterében való közlekedést, amely jelentős
veszélyforrást jelent. Főszabályként azt kell megjegyezni, hogy ha nem látjuk a járművezető arcát,
valószínűleg a jármű holtterében tartózkodunk. Ebből a helyzetből haladéktalanul menekülni
szükséges, mert balestet vonhat maga után.
38
7.1.4. Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek
Megengedett legnagyobb sebesség: Az adott járműkategóriára a jogszabály által megszabott
maximális sebesség
Relatív gyorshajtás: amennyiben nem a látási- és útviszonyoknak megfelelő biztonságos haladási
sebességgel halad a jármű, úgynevezett relatív gyorshajtást követ el.
Követési távolság: Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő
ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetében is - meg lehessen állni.
a. jelzőtáblák, jelzések (táblák, útburkolati jelek, lámpák)
A jelzőtáblák és a jelzések hierarchiáját az 10. ábra piramisa szemlélteti megfelelően.
10. ábra a forgalom szabályozásának hierarchiája
Jól látható, hogy a hierarchia csúcsán a rendőri jelzések állnak. A rendőrség által kiadott jelzések a
jelzőtábláktól, útburkolati jelektől, stb. független követendő jelzések. Gondolunk akár egy
rendezvény miatt előforduló terelésre vagy akár egy sajnálatos balesetre. A következő követendő
utasítást a közlekedési jelzőlámpa jelzései adják. Például: egy adott kereszteződésben az útszakasz,
amelyiken közlekedünk STOP táblával és jelzőlámpával ellátott (11. ábra), a kereszteződésben a
jelzőlámpa iránymutatását kell követnünk, tehát az 11. ábra lapján akkor is várakoznunk kell, ha
keresztirányból nem érkezik autó. Ha viszont a jelzőlámpa valamilyen oknál fogva nem működik, a
39
közúti jelzéseket kell követnünk, és a táblánál, ha keresztirányból nem érkezik jármű, a STOP tábla
utasítását követve megállunk, majd továbbhaladhatunk.
11. ábra Stop tábla és jelzőlámpa
Forrás: Google
A hierarchia következő eleme az útburkolati jelek és közúti jelzések követése. Az útburkolati jelek
közül tipikus eset a kötelező haladási irány megadása:
12. ábra Útburkolati jelek: kötelező haladási irány
A közlekedési szabályok biztosítják a közlekedés szabályait, mint ahogyan azt az első órán a „bizalmi
elv” során említettük. A szabályok ismerete a biztonságos közlekedés alapja.
b. egyszerűbb forgalmi helyzetek
Mint ahogyan azt mindannyian tudjuk, a gyalogos közlekedőknek elsőbbsége van a kijelölt gyalogos
átkelőhelyeken és elsőbbsége van a kanyarodó járművel szemben is (13. ábra).
40
13. ábra Gyalogosok elsőbbsége
Elsőbbségadási kötelezettségünk van az alábbi ábrán szabályozott helyzetekben:
41
14. ábra Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
Ugyanakkor az elsőbbséggel védett útvonalat a Főútvonal illetve a főút és alárendelt út viszonyát
jelző táblák is szabályozhatják (14. ábra).
42
15. ábra Elsőbbséget szabályozó jelzőtáblák
c. megkülönböztető jelzést használó járművek
Minden járművel elsőbbséget kell adni a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó
gépjármű részére!
43
7.1.5. Láthatóság, észlelhetőség
a. a láthatóság fontossága18
Tényezők, melyek csökkentik a láthatóságot, rontják az észlelést.19
Éjszaka
Köd
Eső
Szembejövő lámpájának vakítása
Karcos, párás sisak plexi
Ujjlenyomatos szemüveglencse
A korlátozott látási viszonyok veszélyei a gyalogosan közlekedőkre20
Az óvatosság, a nagyobb egymásra figyelés nyújthat csak kellő védelmet az időjárás kedvezőtlenebbé
válásakor. Minden közlekedőnek alkalmazkodnia szükséges az adott körülményekhez.
A gyalogosoknak és a járművek vezetőinek egyaránt türelmesebbnek kell lenniük, a sietség könnyen
megbosszulhatja magát.
A gyalogosok közül sokan csak a jó, napsütéses és száraz időre készültek fel. Az óvatosság azonban
ilyenkor sem felesleges, hiszen a tűző nap vakíthat, amitől például a járművezető nem biztos, hogy
zavartalanul látja a járdaszegélyen álló és az úttesten átkelni szándékozó gyalogosokat.
Persze ennek a fordítottja is igaz lehet, amikor a gyalogosokat zavarja a napsütés. Az ilyen időjárási
tényezők figyelmen kívül hagyása adott közlekedési helyzetben már veszélyforrássá válhat.
Egyértelműen romlanak a közlekedés körülményei esős időjárás esetén. Minél sűrűbb az eső, annál
kedvezőtlenebbek a látási viszonyok. Az úttest csúszóssága negatívan befolyásolja a járművek
fékezését, és a szokásosnál nagyobb távolságra lehet szükség a megálláshoz. Előfordulhat, hogy a
jármű megcsúszik vagy kifarol.
A gyalogosok ugyancsak bizonytalanabbakká válhatnak. A jármű észlelése nehezebb és a csúszósság
nemcsak az úttesten, hanem a járdán is problémákat idézhet elő. Számítani kell arra is, hogy a
járművek az útfelület mélyedéseiben esetlegesen összegyűlt vizet a járdára felcsaphatják.
Célszerűbb és biztonságosabb ilyenkor a járdán, annak szegélyétől egy kicsit beljebb várakozniuk a
gyalogosoknak.
Az esős időnél még kellemetlenebb, amikor köd nehezíti a közlekedést. Az ősztől tavaszig terjedő
időszakban gyakran előfordulnak ilyen napok. A láthatóság mértéke sokszor annyira lecsökken, hogy
szinte csak méterekre lehet ellátni. Az ekkor tanúsítandó magatartásra szintén szükséges felkészíteni
18
KÖZLEKEzDŐ 19
Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának stratégiájához illeszkedő középiskolai tanároknak szóló oktatási módszertani anyag kidolgozása – KTI tanulmány 20
A bekezdés alapja: Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és megvalósítása Kecskeméten – KTI tanulmány
44
a gyermekeket. A ködben a gyalogosok még közelről is alig látják a közeledő személygépkocsit.
Mielőbbi észrevételében segít a jármű világító lámpája. Elindulni és a járdáról lelépni csak akkor
szabad, ha egyértelműen sikerült meggyőződni arról, hogy jármű az úttesten közvetlen közelségben
nincs, vagy annak vezetője látja a gyalogost és képes lehet idejében megállni. A gyalogosoknak tehát
számítaniuk kell arra, hogy nemcsak ők látnak rosszabbul, hanem a járműveket vezetők is.
Az évszakok közül – közlekedési szempontból – külön említést érdemel a tél. Télen a gyermekek
nagyon várják az első hóesést. Eszükbe sem jut, hogy az esős, ködös, havas és jeges időszakokban
másként kellene viselkedniük, mint egyébként.
A sűrű hóesésben az esőhöz és ködhöz hasonlóan romlanak a látási viszonyok. Az utat borító hóban
pedig nehezebben haladnak a gyalogosok és a járművek. Az óvatosságra szükség van, mert különösen
a letaposott havon könnyű megcsúszni. A havas vagy jeges járdaszegélyről akarata ellenére könnyen
lecsúszhat az úttestre a gyalogos, ezért ajánlott az ilyen körülményekre figyelemmel lenni.
Olvadáskor a háztetőkről megcsúszó hóra ugyancsak szükséges számítani. A síkos úttesten és járdán
célszerű kerülni a hirtelen mozdulatokat és testsúlyáthelyezéseket.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a járművek megállásához szintén nagyobb úthosszra van
szükség.
A legveszélyesebb időszak mégis az, amikor az út felületén jégréteg alakul ki. A legtöbb baleset akkor
történik, ha a hó felülete megolvad, majd később újrafagyva jegessé válik, de legalább ilyen
balesetveszélyt jelent például az ónos eső is. Most sincs más lehetőség a balesetek megelőzésére,
mint a szabályok betartása, a felelősségteljes magatartás, az egymás segítése és a fokozott
elővigyázatosság. Az út- és látási viszonyokkal mit sem törődő közlekedők könnyen kerülhetnek bajba
és okozhatnak maguknak, valamint társaiknak kellemetlenségeket, sérüléseket.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy szánkózásra úttesttől és gyalogosútvonaltól távol eső helyet
válasszanak, ahol nincsenek nagyobb gödrök, továbbá útjukba kerülő tereptárgyak. Tehát, amelyek
biztonságosak. Síelni az arra kijelölt és alkalmassá tett helyeken célszerű. A befagyott vízfelületeken
való korcsolyázás általában nagy élményt nyújt. Jégre lépni azonban csak az arra kijelölt területeken
és az időjárási viszonyok figyelembevételével szabad.
Játék közben nem szabad megfeledkezni a társakról, a közvetlen környezetben lévőkről. Ellenkező
esetben az önfeledt játék másokra nézve veszélyt jelenthet.
Végezetül szükséges annak megemlítése, hogy az időjárás közlekedést befolyásoló szerepével a
felkészítés során az aktuális időszakokat közvetlenül megelőzően, illetve az alatt célszerű foglalkozni,
mert ekkor van mihez kapcsolniuk a tanultakat a gyermekeknek.
Hasznos mondatok:
Sötétben jól látszódj!
Esti szürkületben, sötétben és rossz időben nagy veszélyben vagy az úttesten!
Te ugyan látod a kivilágított járműveket, de a járművek vezetői nem látnak jól téged!
Az átkeléshez keresd a lámpákkal kivilágított gyalogos-átkelőhelyeket!
Ha a járművek fehér fényű lámpáit látod: közelednek; ha a pirosakat látod: távolodnak.
45
b. látótávolság
A látótávolságról értekezve megemlítendő, hogy még a fehér ruha viselése sem elégséges ahhoz,
hogy biztonságosan észrevehetők legyünk az éjszakai országúton.
Az 16. ábra jól szemlélteti, hogy a viselt ruhák színe is jelentősen befolyásolj a látótávolságot, így ha
éjjel sötét ruhában közlekedünk, 16 méterről vagyunk csak láthatóak, fehér ruhában már 52
méterről, azonban láthatósági viseletben már 152 méterről észlelhetőek vagyunk a járművezetők
részére. Ismerve a féktávolságot a különbség nem elhanyagolható.
16. ábra Gyalogosok láthatósága21
c. láthatósági eszközök
A láthatósági eszközök alkalmazása a fentiek szerint kiemelten fontos. Életmentő szerepük lehet.
Akár –a korábbiakban említettek alapján -az út szélén gyalogolva egy zseblámpát lóbálva is
fokozhatjuk láthatóságunkat, ha nincs más a közelünkben; de elsősorban láthatósági mellény vagy
egyéb fényvisszavető eszközök használatával érhetjük el a biztonságosabb közlekedés
megvalósulását. Láthatósági eszközök a teljesség igénye nélkül például:
fényvisszavető mellény
21
Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának stratégiájához illeszkedő középiskolai tanároknak szóló oktatási módszertani anyag kidolgozása – KTI tanulmány
46
fényvisszavető karpánt, tépőzáras szalag
fényvisszavető kulcstartók, díszek, matricák (látható helyen elhelyezve!)
fényvisszavető baseball sapka
fényvisszavető csíkkal ellátott cipők, kabátok
fényvisszavető kerékpáros prizmák, küllőreflektorok
kerékpáros lámpa
d. holttér22
A közlekedők tudattalanul nem törődnek vele illetve nincsenek tisztában azzal, hogy minden
járműnek van holttere, amit a járművezető nem lát be, az ott történtekről nem szerez tudomást.
A motorosoknál a bukósisak nyílása korlátozza a perifériás látást, az autóknál a tetőt tartó oszlopok
akadályozza a körkörös kitekintést, a teherautóknál, buszoknál a felépítmény mérete, magassága
szab határt a belátható környezetnek.
Bár az adott jármű vezetője a felelős azért, ha a holtterében tartózkodókat nem veszi észre vagy az
ott történtekről nem szerez tudomást, mégis, védtelen közlekedőként, a saját testi épségünk
érdekében nekünk is észre kell venni a vészhelyzetet, és tennünk kell annak elkerülése érdekében.
Autó és teherautó vezetők részéről a be nem látott holttér miatt előforduló tipikusan veszélyes
közlekedési szituációk:
- jobbra kis ívben kanyarodás
- tolatva kiállás parkolóhelyről
- zárt felépítményű járművel tolatás
- sávváltás
Mivel a jármű vezetője nem képes felmérni tökéletesen az esetlegesen kialakuló vészhelyzeteket a
többi közlekedőnek kell előrelátó módon felkészülni az adott forgalmi szituáció kezelésére, a
vészhelyzet elhárítására mind gyalogos, mind kerékpáros közlekedőként.
22
A bekezdés alapja: Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és megvalósítása Kecskeméten – KTI tanulmány
47
17. ábra Járművek holttere
48
7.2. Ismeretek 13-14 éves gyermekek közlekedésre felkészítéséhez
7.2.1. A közúti közlekedés alapvető KRESZ jelzései
a. Közúti jelzőtáblák
A közúti jelzőtáblák értelemszerűen nem csak a járművezetők, hanem a forgalom minden résztvevője
részére adnak jelzést. A jelzőtábla alatti kiegészítő tábla útmutatást adhat a jelzőtábla jelentésének
értelmezésére. A jelzőtáblákat általában az úttest mellett, menetirány szerint a jobb oldalon helyezik
el. A jelzőtáblát a baloldalon, illetve az úttest felett megismételhetik. Ha a forgalmi sáv felett van,
akkor a tábla jelzése arra a sávra vonatkozik.
A közúti jelzőtáblák a következők:
- az útvonal típusát jelzők
- az elsőbbséget szabályozók
- az utasítást adók
- a tilalmat, illetve korlátozást jelzők
- a veszélyt jelzők
- és a tájékoztatást adók.
b. Közúti jelzőlámpa
Gyalogos jelzőlámpa
Ha a gyalogosok forgalmát jelzőlámpa szabályozza a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen, akkor a
kétlencsés jelzőlámpát látjuk. A gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülékről
ismertetésképpen elmondható, hogy – a jogszabályt idézve – „két (felül álló gyalogost mutató piros,
alul haladó gyalogost mutató zöld fényű) lámpából áll, és sorrendben folyamatos zöld, villogó zöld,
majd piros fényjelzést ad…”.
Fontos, minden gyalogosra vonatkozó szabály, hogy „a piros fény az áthaladás tilalmát jelzi: a
gyalogos az úttestre nem léphet. A folytonos zöld fény szabad utat jelez: a gyalogos az úttesten
áthaladhat.”
A jogszabály azt mondja, hogy „a villogó zöld fény az áthaladásra engedélyezett időtartamvégét jelzi:
a gyalogos az úttestre nem léphet, az úttesten levő gyalogos pedig köteles az áthaladást mielőbb
befejezni”. A gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülék „folyamatos zöld fényjelzésnél
folyamatos, a villogó zöld fényjelzésnél szaggatott kiegészítő hangjelzést is adhat”. A hangjelzés a
gyengénlátók, vagy a vakok közlekedésének megkönnyítésére, illetve segítésére szolgál.23
A fényjelző készülék két lámpából áll:
- felül álló gyalogost ábrázoló piros,
23
Mobile Kids Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program, 2015.
49
- alul haladó gyalogost ábrázoló zöld fényűből.
Gyalog- és kerékpárút esetén ugyanilyen fényjelzőkészüléket alkalmaznak, azzal a különbséggel, hogy
a lámpákon a gyalogos mellett kerékpár is látható.
A gyermekek számára világossá szükséges tenni, hogy a jelzőlámpa működésképtelensége esetén úgy
kell tenniük, mintha egy normál kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mennének át. Ha a gyalogátkelőhelyen
kerékpáros akar átkelni, akkor annak a kerékpárról le kell szállnia és gyalogosként kell áttolnia a
kerékpárt.
Közúti jelzőlámpa
Útkereszteződésben a forgalmat háromlencsés jelzőlámpa irányítja. A piros itt is tilos, a szabad jelzés
a zöld. A lámpa váltási sorrendje: piros, piros-sárga együtt, zöld, sárga és ismét piros. A jelzőlámpák
jelzései – más jelzés hiányában – vonatkoznak a gyalogosokra is.
A forgalom biztonságos áramlása érdekében forgalomirányító közlekedési lámpákat alkalmaznak.
Ezek jelzései a következők:
- Piros: Ebben az estben a kijelölt gyalogátkelőnél, illetve a kötelező megállást jelző vonalnál
meg kell állni.
- Piros-sárga: a forgalom jelenlegi rendje megváltozik. Fel kell készülni az indulásra, de még
nem szabad elindulni.
- Zöld: Szabad az út. A lámpa által jelzett irányba lehet haladni.
- Sárga: Ha a jármű ekkor ér a kereszteződésbe, meg kell állni. Ha már behajtott, az áthaladást
be kell fejezni.
Ezután ismét a piros lámpa fog jelzést adni és ismétlődik az
előbbi folyamat. Kerékpárút, illetve kerékpársáv
forgalmának irányítására is ilyen lámpákat alkalmaznak, ám
a lámpán kerékpárt ábrázoló jelzés látható.
Ha a zöld lámpán nincs ábrázolva a haladás iránya, akkor
„tele zöld” jelzésről van szó. Ilyenkor szabad haladni
egyesen, jobbra és balra is. Ebben az estben számítani kell
arra, hogy szemben ugyanilyen jelzés van. Hiába tehát a
szabad jelzés, ha egy időben a szembejövők is haladhatnak tovább. Ilyenkor az általános
elsőbbségadási szabályok lépnek életbe!
Figyelem! Zöld jelzésnél a gyalogosoknak számítani kell arra, hogy arra az útra, amelyen át akarnak
haladni, járművek kanyarodhatnak valamelyik irányból. Itt a gyalogosoknak van ugyan elsőbbségük,
de csak akkor, ha megadják. A sárga jelzés után piros következik, minden esetben meg kell állni és
nem szabad elkezdeni az átkelést.
Különösen veszélyes helyeken pl. nagy forgalmú út melletti iskoláknál állandó jelleggel sárgán villogó
lámpa is figyelmeztethet a veszélyre. ( Együtt, biztonságban – A közlekedésben (is), 2013.)
50
c. Jelzőtáblák figyelmen kívül hagyása
Ez a korosztály az, akiket a szülők általában már egyedül is elengednek a forgalomba, azt gondolván,
hogy megszerezték a kellő rutint és tapasztalatot ahhoz, hogy megbirkózzanak ezzel a feladattal.
Amíg egy felnőtt kíséretében tették meg ezt az utat, biztonságban érezték magukat, nem kellett
felelősséget vállalniuk a döntésekért, mert kontrollként mindig ott volt a kísérő. Sokszor annyira jól
akarnak teljesíteni, hogy ezért is hibáznak, s felejtik el a jól berögzült, megtanult dolgokat.
d. Elsőbbségadást szabályozó táblák
Elsőbbségadás kötelező
ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező
A szembejövő forgalom elsőbbsége
Elsőbbség a szembejövő forgalommal szemben
ELSŐBBSÉGADÁS KÖTELEZŐ!
Az útkereszteződésben elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton érkező jármű részére.
(Az "Elsőbbségadás kötelező" jelzőtáblával együtt felfesthető a forgalmi sávra keresztirányú
szaggatott "megállás helyét jelző vonal", olyan szilárd burkolatú út úttestén, melynek szélessége
legalább 6 méter).
ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező!
51
Az útkereszteződésben meg kell állni - függetlenül attól, hogy a védett úton közlekedik-e
elsőbbséggel rendelkező jármű vagy sem - és elsőbbséget kell adni a keresztező (betorkolló) úton
érkező jármű részére. Azt a helyet, ahol meg kell állni, az útburkolatra festett folytonos vonal és STOP
felirat jelzi. Ha a vonal és a felirat nincs felfestve, akkor az útkereszteződésbe való behaladás előtt ott
kell megállni, ahonnan az útkereszteződés - az elsőbbséggel rendelkező járművek forgalmának
akadályozása nélkül - jól belátható. Ha a jelzőtáblát vasúti átjárónál helyezték el, a megállás helyét
jelző útburkolati jel előtt, ilyen jel hiányában a jelzőtábla előtt minden esetben meg kell állni.
A SZEMBEJÖVŐ FORGALOM ELSŐBBSÉGE
Az útszűkületben elsőbbséget kell adni a szembejövő jármű részére.
ELSŐBBSÉG A SZEMBEJÖVŐ FORGALOMMAL SZEMBEN
52
Az útszűkületben a járműnek elsőbbsége van a szembejövő járművel szemben.
Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási
irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására. Azt a gyalogost, akinek elsőbbsége van, az
elsőbbségre kötelezett nem akadályozhatja, és nem zavarhatja áthaladásában.
Az útkereszteződésben az áthaladást elsőbbségi viszonyokról rendelkező jelzések – leggyakrabban
táblák – szabályozzák.
Ilyenek az „Állj! Elsőbbségadás kötelező”, és az Elsőbbségadási kötelező” jelzőtáblák.
Aki a kereszteződéshez érve a táblák egyikét látja, számára ez azt jelenti, hogy elsőbbségadásra
kötelezett, mert alárendelt úton közlekedik. Neki a védett útvonalon közlekedők részére elsőbbséget
kell biztosítania.
A védett útvonalon közlekedő személy valamilyen közúti jelzés, jelzőtábla alapján (Főútvonal,
Útkereszteződés alárendelt úttal) ismeri fel, hogy neki áthaladási elsőbbsége van.
Az ÁLLJ! Elsőbbségadás kötelező jelzőtáblát igen gyakran a megállás helyét megjelölő STOP vonallal
együtt alkalmazzák. A kötelező megállást a vonalnál kell végrehajtani, de ez nem azt jelenti, hogy
ezzel már teljesítettük is az elsőbbségadási kötelezettséget. Sok esetben nem lehet jól kilátni, vagy
rálátni a védett útvonalon közlekedőkre, ezért előfordulhat, hogy az úttestre történő kihajtás előtt
még egyszer meg kell állnunk.
Az egyenrangú utak esetében elsőbbségre utaló tábla nincs, vagy az „Egyenrangú utak
kereszteződése” jelzőtábla van kitéve. Ezeken a helyeken a jobbkéz-szabály érvényesül. Minden
jobbról érkező járműnek, és a balról jövő villamosnak elsőbbsége van, azokat át kell engedni.
A szembejövő forgalom elsőbbsége, vagy elsőbbség a szembejövő forgalommal jelzőtáblákat
általában akkor helyezik ki, ha az addig folytatott nyomvonal valamilyen ok folytán összeszűkül, vagy
megszűnik. Ilyen lehet pl. útépítés, keskeny nyomtávú híd, vagy felüljáró esetében. Feltétel az ilyen
típusú táblák kihelyezésénél, hogy jól lehessen látni, hogy szemből közlekedik-e valamilyen jármű,
hiszen csak így tudjuk eldönteni, hogy kell e elsőbbséget adnunk, vagy nem. E két jelzőtáblánál az
elsőbbségi viszonyokat arról lehet jól megjegyezni, hogy ha a közlekedő irányából piros a nyíl, ez tilos
jelzésre utal, így meg kell várni, amíg a szemből érkező jármű elhalad és csak utána folytathatjuk
tovább utunkat.
Az elsőbbségi helyzetek a közlekedés egyik legbonyolultabb helyzetei, igen sok gyakorlást,
odafigyelést igényelnek. A lényeg az, hogy tanulható folyamat, s előbb utóbb elérünk oda, hogy
készségszinten működik a dolog.
Nagy odafigyelést igényel, ha azt vesszük észre, hogy valaki lemond az elsőbbségéről a másik
közlekedő részére. Tapasztalhatjuk ezt általában abban az esetben, ha a védett útvonalon haladók
egyike már látja, hogy igen hosszú sor feltorlódott az elsőbbségadási kötelezettség miatt. Az
elsőbbségről történő lemondást mindig egyértelműen kell jelezni, hogy még véletlenül se ébresszen
53
kétségeket a szituáció másik résztvevőjében, s nagyon fontos, hogy csak akkor fogadjuk el az így
„felkínált” elsőbbséget, ha kétséget kizáróan egyértelmű a szituáció!
A hatályos KRESZ jogszabályban sok közúti jelzőtábla van, melyek:
az útvonal típusát jelzik;
az elsőbbséget szabályozzák;
utasítást adnak;
tilalmat, korlátozást jeleznek;
veszélyt jeleznek;
tájékoztatást nyújtanak.
A jelzőtábla alatt kiegészítő tábla adhat útmutatást a jelzőtábla jelzésének értelmezésére.
A jelzőtáblákat általában az úttest mellett, a menetirány szerint a jobb oldalon helyezik el. A
jelzőtáblát a baloldalon, illetőleg az úttest felett megismételhetik. A jelzőtábla jelzése – néhány
kivételtől eltekintve, amelyek többnyire egy-egy járműkategóriára vonatkoznak – a jelzőtáblával
szemben közlekedő minden járműre vonatkozik.
1. Ahol a menetirány szerinti jobb oldalon útburkolati jellel jelölt két vagy több forgalmi sáv van, a
forgalmi sáv felett elhelyezett jelzőtábla jelzése az alatta levő forgalmi sávban közlekedő
járművekre vonatkozik.
2. A fényjelző készülékkel együtt (alatta vagy felette) elhelyezett kötelező haladási irányt jelzőtábla
jelzése azokra a járművekre vonatkozik, amelyekre a fényjelző készülék jelzése irányadó.
3. A megállási és a várakozási tilalmat, valamint a várakozóhelyet jelző táblát az úttest mellett,
menetirány szerint a jobb és a baloldalon egyaránt elhelyezhetik. E jelzőtáblák hatálya az
úttestnek arra az oldalára terjed ki, amelyik mellett azokat elhelyezték.
A jelzőtábla figyelmen kívül hagyása esetén bekövetkező balesetek tapasztalata, hogy a
közlekedésben résztvevők ismerik a közúti jelzőtáblákat, azonban figyelmetlenül, vagy tudatosan
szabályt szegve közlekednek, sokszor nem hagynak maguknak időt arra, hogy fel tudják mérni az
adott közlekedési helyzetet.
A gyermekek felkészítésekor ezekre a magatartás jellemzőkre kell nagyobb hangsúlyt fektetni.
Fontos, hogy a tanulás gyakorlatias legyen, ne pedig definíciók, meghatározások bemagolása, mert az
a biztonságukat nem feltétlenül növeli.
e. A forgalomba történő bekapcsolódás
A gyermekek esetében ez a baleset típus jellemzően a kerékpárral közlekedőkre vonatkozik. Igen, a
kerékpár jármű, a kerékpáros pedig járművezető. Ezért fontos, hogy a kerékpáros a biztonságát
szolgáló szabályokkal éppen annyira tisztában legyen, mint a gépjárművezetők!
Az úttest széléről elinduló, a várakozóhelyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem
minősülő területről az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének az úttesten haladó járművek és gyalogosok
részére elsőbbséget kell adni. Elindulásnak a járművel az úttesten lévő folyamatos forgalomba való
bekapcsolódását nevezzük. Az úttesten forgalmi okból történő megállást követően történő indulás
nem minősül "elindulás"- nak.
54
Elsőbbséget kell adni a folyamatos forgalomba bekapcsolódó minden járművel a forgalomban már
részt vevő, az elindulóval akár azonos, akár ellenkező irányban haladó vagy az úttesten bármilyen
közlekedési műveletet végrehajtó jármű és gyalogos részére.
Az úttest a járművek folyamatos haladását biztosító terület. Aki az úttestre elsőbbségadás nélkül
ráhajt, a folyamatosan haladó járművek mozgását akadályozza. A házból, kapualjból, telekről,
közforgalom elöl elzárt útról, stb. elinduló járművel – az úttesten haladó járműveken kívül – az
úttesten haladó gyalogosok részére is elsőbbséget kell adni.
Az elindulást, illetőleg az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell, kerékpáros esetében ez
karjelzést jelent.
Fontos fogalmak
Veszélyeztetés: ha valaki a közlekedés más résztvevőit kár, baleset bekövetkezésének, a
személy- és vagyonbiztonság sérelmének a lehetőségébe sodorja.
Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti menetében,
mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra
(pl. fékezésre vagy irányváltoztatásra) kényszeríti.
Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki másnak a közlekedését nehezíti, a közlekedés más
résztvevőit megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával
figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti (pl. zavar az a járművezető, aki a kürtöt,
fénykürtöt, vagy a távolsági fényszórót indokolatlanul használja. Zavar az a járművezető is,
aki a járműve sebességével megtéveszti az elsőbbséggel rendelkezőket).
Elméletben mindig nagyon jól tudjuk ezeket a szabályokat, ha bárkit a 11-14 éves korosztályból
megkérdeznénk, talán szépen el is tudná mondani. A gond tehát nem ezzel van, hanem azzal, hogy
rosszul mérjük fel a már közlekedők sebességét, türelmetlenek vagyunk, mert már hosszabb ideje ott
állunk az út szélén, vagy a kapubejáróban és nem tudunk kihajtani, vagy egyszerűen elfelejtünk
szétnézni, annyira sietünk.
Lakott területen kívüli forgalomba történő bekapcsolódáskor különösen oda kell figyelni a tompított
világítás nélkül közlekedő gépjárművezetőkre. A rossz észlelhetőség nagyban növeli a baleseti
kockázatot.
Amint elindultunk és bekapcsolódtunk a forgalomba próbáljuk felvenni a forgalom ritmusát. Az is
balesetveszélyes, ha indokolatlanul lassan haladunk, mert ezzel akadályozzuk a többi közlekedőt.
Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy a tapasztalatok szerint ennél a baleseti oknál tehát nem az
ismeretek hiánya, nem is a közlekedési szituációk bonyolultsága, hanem az emberi figyelmetlenség,
tapasztalatlanság és a vezetéstechnikai hiányosság a legfőbb probléma.
Balra kanyarodás
Ebben a témakörben a kerékpáros szabályokról beszélünk, hiszen a 7-8. osztályos korosztályában
ennek a járműnek a használata jellemző.
55
f. Kerékpározás általános szabályai
A kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi
sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és
forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton
az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni. Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest
kerékpár közlekedésre alkalmatlan, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10
km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.
A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt
nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött
személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast. Főútvonalon kizárólag a 12. életévét betöltött személy
kerékpározhat!
A kerékpárt éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott
lámpákkal kell kivilágítani és a kerékpárt hajtó személynek - lakott területen kívül - fényvisszaverő
mellényt (ruházatot) kell viselnie.
Tilos
lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá a
kerékpárútról a vele párhuzamos útra, balra bekanyarodni. A kerékpárosnak a kerékpárról le
kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az
úttesten áthaladnia.
főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni
elengedett kormánnyal kerékpározni
kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpár utánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni
kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni
kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a
vezetésben akadályozó
vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani
kerékpárral állatot vezetni.
A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja, és nem
veszélyeztetheti. Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és
kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton
kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését
követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki és az úton kerékpár nyomot is kijelöltek
- ha a közúti jelzésekből más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
56
A járdán történő kerékpározásról:
Lakott területen levő olyan út esetén, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá a 12
éven aluli gyermek esetében, ha az út a „Főútvonal” jelzőtáblával meg van jelölve, kerékpárral a
gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.
g. Kanyarodás kerékpárral
Kanyarodásnál minden esetben nagyon fontos, hogy jelezzük tervezett haladási, kanyarodási
szándékunkat, amit a kerékpárosok karjelzésekkel tehetnek meg.
A kerékpárosnak is, mint minden járművezetőnek, jeleznie kell minden irányváltoztatási szándékát.
Balra kanyarodva bal, jobbra kanyarodva jobb kézzel kell jelezni az irányváltási szándékot. Az
irányjelzést az irányváltoztatás előtt megfelelő távolságban kell megkezdeni (általában legalább 5
másodperccel a tényleges irányváltoztatás előtt). A kanyarodás során azonban már nem szükséges
jelezni.
A következő manőverek előtt kell jelezni:
- Kanyarodás
- Sáv váltás
- Kikerülés
- Sávon belül balra húzódás
- Megállás (ha az nem forgalmi okból történik).
A kerékpárral mindig a jobb oldali sáv jobb szélén kell haladnunk, így a jobbra kanyarodás kis ívben
történjen. Természetesen a kereszteződésben a megfelelő (jobb oldali) sávba kell besorolnunk, és
jeleznünk kell a kanyarodást. Ne felejtsük el azonban, hogy az utat keresztező gyalogosoknak
elsőbbséget kell adnunk függetlenül attól, hogy van-e „zebra” felfestve a kereszteződésben.
2010. január 1. óta előre szabad menni kerékpárral álló kocsisor mellett piros lámpánál a jobb
oldalon, feltéve hogy elég hely áll a rendelkezésünkre, és a jobbra kanyarodókat nem akadályozzuk.
Ha így teszünk, akkor különösen figyeljünk arra, hogy az előresorolás közben és utána lássanak
minket az autóvezetők. Soha ne álljunk meg jobbra indexelő autó mellett jobb oldalon a
holttérben! Ha az előre sorolás ideje alatt a forgalomirányító fényjelző készülék szabad jelzésre vált,
különösen legyünk óvatosak, s ne haladjunk tovább el a kocsisor mellett.
h. Balra kanyarodás kerékpárral
Balra kanyarodni kétféleképpen lehet:
57
Közvetlenül: Ebben az esetben körültekintés és jelzésadás után a felező vonal mellé sorolunk
(a behúzódás megkezdése előtt hátra kell nézni nehogy valaki éppen előzzön minket), majd a
szembejövőknek elsőbbséget adva kanyarodjunk balra (a kanyarodás megkezdése előtt is
hátra kell nézni).
Ez csak kis forgalomnál és ajánlott. Nagyobb forgalmú (többsávos) utakon, ha nem tudjuk megoldani
a szabályos besorolást a kereszteződés előtt, akkor közvetve érdemes kanyarodni.
Közvetve: Ebben az esetben egyenesen áthaladunk a kereszteződésen, majd a túloldalon
beállunk a keresztező útra és a megfelelő időben átkelünk vagy áttoljuk a biciklit. Lakott
területen kívül, mindig így kell kanyarodni.
Kerékpársávról balra kanyarodni csak közvetve szabad. A kereszteződésen át kell haladni, majd a
túloldalon át kell tolni a biciklit. Jobbra kanyarodni természetesen kerékpársávról is szabad. A nyitott
kerékpársáv ez alól kivétel, mert pont a nyitottsága miatt be tudunk sorolni a kanyarodó sávba, vagy
az úttest felezővonalához és a megszokott módon szabályosan tudjuk végrehajtani a kanyarodást.
Lakott területen kívül főútvonalról kerékpárral csak közvetve szabad balra kanyarodni. A
kereszteződésen egyenesen át kell haladni, majd gyalog, a kerékpárt tolva kell keresztezni a
főútvonalat. Kivétel, ha lámpás kereszteződés van a főútvonalon. Ilyen esetben a megfelelő
kanyarodósávból szabad balra kanyarodni a lámpa zöld jelzésénél.
Kerékpáros közvetett kapcsolat jelzőtábla
A tábla azt jelenti, hogy abban az útkereszteződésben, ahol ezt elhelyezték csak közvetve szabad
balra kanyarodni. Van olyan útkereszteződés, ahol a sok kerékpáros baleset miatt azt határozzák
meg, hogy csak ilyen módon lehet végrehajtani a balra kanyarodást. Ezt általában több év baleseti
statisztikáival támasztják alá, az ilyen jellegű útkereszteződések a kerékpáros balesetek gócpontjai. E
jelzőtábla kihelyezése egyértelműen baleset-megelőzési célt szolgál.
i. Balra kanyarodás egyirányú utcából
Az egyirányú utca nem csak azért különleges hely, mert esetenként a menetirány szerinti baloldalon
is szabályos parkolni, hanem azért is, mert balra kanyarodásnál nem a középvonalhoz, hanem az
úttest bal széléhez kell húzódni, jobbra kanyarodáskor pedig, az úttest jobb széléhez. Itt kimarad az
úttest felezővonala, vagy képzeletbeli felezővonala mellé húzódás. Az ilyen út végénél „Behajtani
58
tilos” jelzőtábla van, tehát nem feltétlenül kell számítanunk arra, hogy szemből valakivel találkozunk,
akár a haladásunk, akár a kanyarodásunk során. Figyelni azért nem árt, mert itt is szembejöhet velünk
kerékpáros, vagy megkülönböztető jelzést használó jármű, s egy-két szabálytalankodó is mindig
akadhat és erre is fel kell készülni.
7.2.1.1. Gyermekbaleseti statisztikák
Az emberi tényező a balesetek 93%-ánál, a közút 34%-ánál, míg a járműfaktor 12%-ánál
jelölhető meg felelősként. Az emberi, valamint az úti és környezeti tényezők együttes
hibájából a balesetek 27%-a következik be, míg a jármű-és az emberi faktor együttes
hibájából csupán 6%-a, valamint a három tényező együttes hatásából csak 3%-a. A tisztán
járműhibából bekövetkező esetek az összes baleset 2%-át teszik ki, míg a közút faktor
mindössze 3%-ért felelős a hazai statisztikai adatok szerint. Hangsúlyozni kell, hogy egy
baleset bekövetkezése rendszerint több okra vezethető vissza, ezért a fenti százalékértékek
összege nagyobb 100%-nál. Ugyancsak gyakori félreértés okozója, hogy a valódi baleseti
okok nem a rendőrségi helyszínelés, hanem ún. mélyelemzések eredményeként
határozhatók meg eredményeként határozhatók meg.
59
Balesetek legfőbb okai okozói korcsoportonként
Látható, hogy a gyalogos balesetek esetében a legnagyobb gyakoriságú baleseti ok az úttestre való
figyelmetlen, hirtelen lelépés. A gyakoriságok a kor előrehaladtával jelentősen csökkennek (kivéve a
11-14 éves korosztálynál látható kis mértékű növekedést), a 15-18 éves korosztályban már csaknem
felére csökken. Ez a többi baleseti okkal ellentétes lefutást mutat: a gyermek felügyelet nélkül
hagyása csak 3-5 éves korban jelentkezik, az álló jármű előtt való elhaladás nem mutat jól látható
trendet, ugyanakkor a többi baleseti ok esetében pedig többé-kevésbé definiált növekvő trendet
figyelhetünk meg. A tiltott helyen való áthaladásnál különösen jól megfigyelhető, hogy míg 3-5 éves
korban (érthető okokból) egyáltalán nem jellemző, a 65+ korosztályban már 17%-ot ér el, szigorúan
monoton növekvő trend mellett.
3-5
6-10
11-14
15-18
19-29
30-64
65+
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
70%
15%
9%
6%
52%
27%
6%6%
7%
59%
13%
4%
15%
8%
39%
20%
4%
21%
11%
37%
10% 12%22%
15%
40%
9% 14% 15% 16%
41%
8% 11%19%
17%
Gyakoriságok[%]
Korcsoportok[év]
Gyalogosbaleseteklegfőbbokaiokozóikorcsoportonként(2010-2014)
60
A kerékpáros balesetek legfőbb oka valamennyi korcsoportban az elsőbbség meg nem adása, kivéve
a 30-64 éves korosztályt, ahol a sebesség nem megfelelő alkalmazása a legjelentősebb. Az elsőbbség
meg nem adása a kor előrehaladtával csökkenő jelentőséget mutat a 65+-os korosztály eléréséig,
ahol a lassabb reakcióidő már jelentős szempont (ebben a korosztályban több baleseti ok gyakorisága
is kisebb, mint a fiatalabb korcsoportokban, azonban ez a fizikai állapot romlásával is összefüggésbe
hozható – a sebesség nem megfelelő alkalmazására, vagy felelőtlen előzésre kisebb a valószínűség).
Az ábra világosan mutatja, hogy nagy szükség van a gyermekek oktatására már fiatal kortól, az
elsőbbség meg nem adásából származó balesetek (83%!) jelentős része elkerülhető lenne a
szabályismeret javításával.
3-5
6-10
11-14
15-18
19-29
30-64
65+
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%83%
17%
43%
20%19%
15%
2%
39%
23%
18%
15%
3%
31%
24%23%
16%
4%
27%
19%23%
20%
5%
21%19%
31%
21%
4%
34%
25%
19%17%
3%
Gyakoriságok[%]
Korcsoportok[év]
Kerékpárosbaleseteklegfőbbokaiokozóikorcsoportonként(2010-2014)
61
A motorkerékpáros és segédmotorkerékpáros baleseteket illetően megfigyelhetjük, hogy
egyértelműen a sebesség nem megfelelő alkalmazása a legfőbb baleseti ok minden korosztályban
(átlagosan a balesetek mintegy fele erre az okra vezethető vissza). További mintegy 20%-ot
irányváltoztatási, bekanyarodási hibák okozzák. A korcsoportok közötti megoszlás azt mutatja, hogy a
sebesség nem megfelelő alkalmazása a 65+-os korosztályban a legkevésbé jellemző, ugyanakkor az
elsőbbség meg nem adása a 30-64 éves korosztályhoz képest kétszeres jelentőséggel bír (18%).
11-14
15-18
19-29
30-64
65+
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%51%
22%
15%
8%
3%
43%
25%
13%
11%
6%
54%
19%
9%10%
6%
54%
18%
9%10%
5%
39%
20%18%
16%
3%
Gyakoriságok[%]
Korcsoportok[év]
Motorkerékpáréssegédmotoroskerékpárbaleseteklegfőbbokaiokozóikorcsoportonként(2010-2014)
62
A személygépjármű balesetek adatai egyértelmű, határozott trendeket mutatnak korcsoportonként.
A kezdő vezetőknél (15-18 éves korosztály) egyértelműen ez vezet a legtöbb balesethez (54%),
azonban az életkor előrehaladtával, valamint a vezetési tapasztalat szerzésével jelentősége
folyamatosan, nagy mértékben csökken, a 65+-os korosztályban már csak 21%. Ezzel párhuzamosan
az elsőbbség meg nem adása (a 15-18 éves korosztályban a második legfontosabb ok, de mindössze
16%-os értékkel), valamint az irányváltoztatási, haladási, bekanyarodási hiba jelentősége
folyamatosan nő, együtt a balesetek 62%-át okozzák a legidősebb korcsoportban. Az előzés
szabályainak meg nem tartása valamennyi korcsoportban relatíve kis jelentőségű (4-5%).
15-18
19-29
30-64
65+
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60% 54%
16%15%
9%
4%
42%
20%22%
8%
5%
28% 30%
25%
9%
4%
21%
37%
25%
10%
4%
Gyakoriságok[%]
Korcsoportok[év]
Személygépjárműbaleseteklegfőbbokaiokozóikorcsoportonként(2010-2014)
63
A tehergépjárművek és autóbuszok baleseteinek vizsgálata azt mutatja, hogy az elsőbbség meg nem
adása a balesetek mintegy feléért felelős a 15-18 évesek között, ennél a járműtípusnál ez minden
bizonnyal a korcsoport sajátosságaiból következik – ugyanakkor a többi korosztály esetén is jelentős
marad. Kiemelendő még az elsőbbség meg nem adásából következő balesetek fokozatosan növekvő
aránya, a legidősebb korosztályban már ez a vezető baleseti ok.
Gyermekek baleseteinek áttekintése
A gyermekek baleseteit két korosztályban (3-6 évesek, 7-8 évesek) vizsgáltuk, okozóként és
részesként egyaránt. Elsőként az idősoros adatokat tekintjük át.
15-18
19-29
30-64
65+0%
10%
20%
30%
40%
50%48%
20%
10%
8%8%
32%
30%
5%
19%
12%
27% 32%
5%
22%
11%
24%26%
6%
30%
10%
Gyakoriságok[%]
Korcsoportok[év]
Tehergépjárműésautóbuszbaleseteklegfőbbokaiokozói
korcsoportonként(2010-2014)
17 18 15 8 10 8 8 11
127103 99
8464 57
87
55
335
281301
241 245
214226 227
0
50
100
150
200
250
300
350
400
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Balesetszámokalakulása(3-6évesek)
halálos
súlyos
könnyű
6 12 8 2 7 6 8 5
85
6859 56
33 38
62
35
227
193183 182
139 142
159149
0
50
100
150
200
250
2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014
Balesetszámok alakulása(7-8évesek)
halálos
súlyos
könnyű
64
Amint az az ábrán is látható, 2007 és 2014 között jelentős javulást sikerült elérni, a csökkenés
mértéke a súlyos sérüléseknél a legnagyobb (57, illetve 59%). Kiemelendő a 3-6 éves korosztály
halálos kimenetelű baleseteinek visszaszorítása is (35%), így 41 életet sikerült megmenteni (a 2007-es
érték konstans szinten maradásához képest). Összességében elmondható, hogy az óvodás korúak
baleseteinek száma átlagosan 40%-kal csökkent, ami igen jelentős előrelépés.
Óvodás korúak balesetei okozóként
Amint azt az ábra is jól mutatja, a gyalogoselütések messze a legjelentősebb kategória mindkét
korcsoportban, a balesetek 79, illetve 53%-át okozva. A 7-8 éves korosztályban a második vezető ok a
keresztirányba egyenesen haladó járművek összeütközése, a balesetek 19%-át okozva. Az
alábbiakban a gyalogoselütések leggyakoribb típusait vizsgáljuk.
6 5 103
3124
10 9
373
0
50
100
150
200
250
300
350
400
Azonosiránybahaladójárművekösszeütközése
Szembeegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Azonosiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Szembehaladó,kanyarodójárművek
összeütközése
Keresztiránybaegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Keresztiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Magánosjárműbalesetek
EgyébbalesetekGyalogoselütése
3-6évesekáltalokozottbalesetekmegoszlása [db] (2007-2014)
1812
17 17
95
38
7 6
23
265
2
0
50
100
150
200
250
300
Azonosiránybahaladójárművekösszeütközése
Szembeegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Azonosiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Szembehaladó,kanyarodójárművek
összeütközése
Keresztiránybaegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Keresztiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
állójárműnekütközések
Magánosjárműbalesetek
Egyébbalesetek Gyalogoselütése Körforgalombantörténtbalesetek
7-8 évesekáltalokozottbalesetekmegoszlása [db](2007-2014)
36%30%
18%
18%
17%
15%
15%
15%
4%8%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
3-6évesek 7-8évesek
Leggyakoribbgyalogosbalesettípusokokozóként(2007-2014)
Gyalogoselütéseútkereszteződésbennemkijelöltgyalogos-átkelőhelyen
ElütésamenetirányszerintBALoldalonálló,várakozójármű,egyébakadályelőtt
Egyébközlekedésibalesetgyalogossal
ElütésamenetirányszerintJOBBoldalonálló,várakozójármű,egyébakadályelőtt
Gyalogoselütéseútkereszteződésenkívül
65
Amint az az ábrán is látható, az öt leggyakoribb baleseti ok az összes baleset mintegy 90%-át lefedi
mindkét korcsoportban, és az egyes balesettípusok relatív jelentősége is hasonló. A leggyakoribb
típus az útkereszteződésen kívül bekövetkező gyalogoselütés.
Óvodás korúak balesetei részesként
A következőkben az elszenvedett balesetek megoszlását mutatjuk be. A 3-6 évesek korcsoportjának
adatait mutatja az alábbi ábra:
Látható, hogy a gépjárműben, utasként elszenvedett balesetek aránya igen nagy, a legnagyobb
arányt a magános járműbalesetek (különféle pályaelhagyásos balesetek összessége) képviselik
(19,1%), a gyalogoselütések 12,6%-ot képviselnek, ami jelentős arány ugyan, de nem mérhető a
felnőtt járművezetők hibájából adódó balesettípusok összesített arányához.
Látható, hogy a 7-8 éves korosztály részesként elszenvedett baleseteinek megoszlása igen hasonló, itt
is a magános balesetek aránya a legmagasabb (17,6%), míg a gyalogoselütések 14%-ot képviselnek.
452
359 357
299
278
203
159141
87
258 3
0
50
100
150
200
250
300
350
400
450
500
Magánosjárműbalesetek
Keresztiránybaegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Azonosiránybahaladójárművekösszeütközése
Gyalogoselütése Szembeegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Keresztiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Azonosiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Szembehaladó,kanyarodójárművek
összeütközése
Egyébbalesetek állójárműnekütközések
Körforgalombantörténtbalesetek
Vasútijárművelütközés
3-6évesekrészeskéntelszenvedettbaleseteinekmegoszlása[db](2007-2014)
241233
192185
161
112
91 88
38
18
5 2
0
50
100
150
200
250
300
Magánosjárműbalesetek
Azonosiránybahaladójárművekösszeütközése
Gyalogoselütése Keresztiránybaegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Szembeegyenesen
haladójárművekösszeütközése
Keresztiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Szembehaladó,kanyarodójárművek
összeütközése
Azonosiránybahaladó,
kanyarodójárművek
összeütközése
Egyébbalesetek állójárműnekütközések
Körforgalombantörténtbalesetek
Vasútijárművelütközés
7-8 évesekrészeskéntelszenvedettbaleseteinekmegoszlása[db](2007-2014)
66
A gyermekek baleseti sérülései
A gyermekek által elszenvedett tipikus sérülései a balesetek következtében
Gyalogos alsó végtagok 35%, fej 34%
Öv vagy gyerekülés nélküli utas fej 57%, felső végtag 34%
Megfelelően rögzített utas fej 55%, arc 13%
Kerékpáros alsó végtag 29%, fej 23%
7.2.1.2. Segítségnyújtás baleset esetén
Az elsősegélynyújtás kulcsfontosságú eleme, hogy a segélynyújtó nem veszélyeztetheti saját és a
környezetében lévők testi épségét, lehetőség szerint meg kell akadályoznia további sérülések
kialakulását. Ezt a cselekménysort helyszínbiztosításnak nevezzük. Ez a lépés beletartozik az
elsősegélynyújtás első láncszemébe. Észlelés, azonnali teendők!
a. segélyhívószámok
Vészhelyzet esetén Magyarország területén hívja a következő számot:
Mentők - 104
Rendőrség - 107
Tűzoltóság - 105
Általános - 112
67
b. a helyszín felismerése
A helyszínbiztosítás fogalmával feltehetően mindenki találkozott már. Alapszinten a
helyszínbiztosítás fogalomkörébe tartozik a láthatósági mellény, az elakadásjelző háromszög és a
vészvillogó. Azonban kicsit lépjünk túl az alapszinten!
Egy közlekedési baleset helyszínén a baleset, illetve a
segélynyújtó láthatósága elengedhetetlen. Mielőtt bármit
tennénk, nagyon fontos, hogy a közlekedés többi résztvevője
minél előbb értesüljön a balesetről - lássa a balesetet. A fent
említett kötelező gépjármű felszereléseken kívül ezt
szolgálhatja pl. a forgalom leállítása. Fontos tudni azonban,
hogy a forgalomterelés és forgalomirányítás már hatósági
feladat! A betegvizsgálat és - ellátás előtt érdemes továbbá
tájékozódni az esetleges üzemanyag-folyásokról, tűzről vagy
kialakulásának lehetőségéről.
Természetesen baleset nemcsak közúton következhet be. A baleset helyszíne utalhat a
leggyakoribb sérüléstípusokra, illetve veszélyeztető tényezőkre.
A gyakori háztartási balesetek közé tartoznak az égések. Ez esetben a helyszínbiztosítás
fogalomkörébe tartozik az égést okozó tárgy/folyadék tovaterjedésének megakadályozása - pl. a
sérült/segélynyújtó ne lépjen a földre borult forró levesbe -, illetve egy esetleges tűz
kialakulásának megakadályozása - pl. a sérülés következtében a szőnyegre esett vasaló ne
okozzon tüzet -, eltekintve attól az esettől, ha az égést eleve tűz okozta. Tűz esetén
természetesen az áramtalaníts és a gázfőcsap elzárása is a helyszínbiztosítás közé tartozik.
c. elsősegély nyújtása
Marási sérülés szintén előfordulhat a háztartásokban, bár elsődleges előfordulási helyszínei a
vegyszert használó laboratóriumok, üzemek. A maró anyag tovaterjedése mellett a vízzel, illetve
más vegyszerekkel történő reakcióit is figyelembe kell venni. Pl. a kénsavra öntött víz exoterm
reakció révén hirtelen felforr, s ez szétfröccsenést, további sérülést okozhat.
Szinte bármilyen munkahelyen, otthonban előfordulhat áramütés, itt az elsődleges cél az
áramtalanítás, majd ezt követően a betegellátás. Érdekes kérdésként merülhet fel, hogy
lakásunkban vagy még inkább munkahelyünkön hol található az ún. kismegszakító - talán
ismertebb nevén biztosíték -, amellyel áramtalanítani tudjuk a helyiséget.
Barkácsgépek - fúró, fűrész stb. - okozta sérülés esetén is mérlegelendő az adott eszköz
áramtalanítsa, illetve annak biztonságos helyre helyezése, nehogy az ellátás során ismételt
sérülést okozzon a sérültnek vagy ne talán a segélynyújtónak.
Gázmérgezés esélye leggyakrabban garázsban, illetve tüzelőberendezéssel ellátott helyiségekben
áll fenn. Itt végig kell gondoljuk, hogy bemegyünk-e a helyiségbe, illetve hogyan oldható meg a
gyors átszellőztetés. Soha ne felejtsük, hogy a segélynyújtó nem kockáztathatja testi épségét!
68
A vizes helyiségek - fürdőszoba, uszoda - gyakori balesetei közé tartoznak az elcsúszásból fakadó
sérülések. Ezeken a helyeken természetesen a segélynyújtó is ki van téve ugyanezen
veszélyeknek.
A felsorolt veszélyeztető tényezők mellett nem szabad megfeledkeznünk a sérült testnedvei
általi veszélyforrásokról sem, nevezetesen elsősorban a vérről. A vér útján számtalan kórokozó
terjedhet, ezek ellen a leghatékonyabb a gumikesztyű használata. Nem csak idegen esetén, saját
ismerőseink, hozzátartozóink körében is ajánlott a gumikesztyű használata. Arról az eshetőségről
se feledkezzünk meg, ha esetleg mi magunk vagyunk a fertőzésforrások. A hétköznapi ember
számára is közismert a HIV, illetve a Hepatitis vírus, amelyek nem ritkán gyógyíthatatlan
betegséget okoznak. Arról se feledkezzünk meg, hogy a sérült, vagy rosszabb esetben a saját
ellátásunk esetén követeljük meg az egészségügyi dolgozótól a gumikesztyű használatát, hisz pl. a
Hepatitis-C vírus egyik legnagyobb célcsoportja pont az egészségügyi dolgozók.
7.2.1.3. A biztonsági szabályok fontossága
Biztonságos ki- és beszállás
A legfontosabb, hogy ne az úttestre szálljunk ki, ha lehet, akkor parkolóban álljunk meg vagy kis
forgalmú utcában. Parkoló használata esetén is fontos, hogy ha párhuzamos parkolásról van szó,
akkor a gyermekek az autó jobb oldalán szálljanak ki. Ha merőleges parkolás van, akkor a kocsiból
való kiszállást követő en a gyermekek egyből lépjenek fel a járdára, s ott várják meg, míg a szülő, vagy
felnőt kísérő kiveszi a csomagokat, lezárja gépkocsit, esetleg segíti a többi gyermek kiszállását.
Ilyenkor a felnőt a közút és a gyermek között helyezkedjen el, megakadályozva, hogy a gyermek
esetleg kiszaladjon az útra.
Ha kell, akkor a céltól távolabb kell megállni, olyan helyen, ahol a ki- és beszállás biztonságos. Ebben
az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a megállás helyétől biztonságosan megközelíthető
legyen a célállomás, vagy legyen felnőt kísérő, vagy ha már közlekedik önállóan a gyermek, ismerje a
szükséges szabályokat, legyen tisztában a veszélyekkel.
Kiszállás utáni biztonságos közlekedés: kiszállás a járda felőli oldalon, kiszállást követően a gyermek a
gépjármű mellett marad, amíg a felnőtt meg nem fogja a kezét, s együtt folytatják a gyalogos
közlekedést.24
Fel-, és leszállás járművekről
Az utas csak álló járműre szállhat fel és csak álló járműről szállhat le. A gyerekeknek meg kell
tanítani, hogy amikor megáll a tömegközlekedési eszköz (busz, vonat, villamos, metró, HÉV,
trolibusz), először meg kell várniuk, míg az utasok, akik elérték úti céljukat leszállnak, s ők csak ezután
kezdhetik meg a felszállást.
24
Közlek(e)zdő, Nevelési segédlet kisgyermekek biztonságos közlekedésre felkészítéséhez, ORFK-OBB megbízásából KTI Nonprofit Kft., 2013.
69
Útkereszteződésben az elsőbbséget szabályozhatja:
rendőr,
fényjelző készülék,
elsőbbséget szabályozó tábla,
az út kiépítettsége (pl. földút),
jobbkéz-szabály,
kanyarodási szabály.
Elsőbbségadásra vonatkozó további szabályok:
Útkereszteződést a járművel csak olyan sebességgel szabad megközelíteni, hogy a vezető eleget
tehessen az elsőbbségadási kötelezettségének és e tekintetben másokat a jármű sebességével ne
tévesszen meg. Az elsőbbségadásra kötelezett járművel, az elsőbbséggel rendelkező jármű részére
elsőbbséget kell adni. Az elsőbbséggel rendelkező járművel is kellő figyelemmel és körültekintéssel
kell az útkereszteződést megközelíteni.
7.2.2. Kerékpáros közlekedés25
a. járműkezelés
Fontos alapfogalmak:
kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út. Szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel,
sövénnyel, korláttal elkülönített rész.
zárt kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpárosok közlekedésére szolgáló –
különleges forgalmi sáv. Az útburkolati jel sárga színű. A kerékpársávot az úttest többi részétől
folytonos – az útkereszteződésnél, továbbá ahol a járművek várakozóhelyét az úttest széle és a
kerékpársáv külső széle között jelölték ki, szaggatott – sárga vonal választja el. Kerékpársávon
gyalogosok nem közlekedhetnek!
nyitott kerékpársáv: nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az
úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott
kerékpársávot – az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett
történő elhaladás ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra
vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell
végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott
kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja. A nyitott kerékpársávon gyalogosok
nem közlekedhetnek.
gyalog- és kerékpárút: gyalogosok és kerékpárosok részére. Amennyiben a gyalogos kerékpárúton
közlekedik, figyelnie kell arra, hogy itt kerékpárosok és segédmotorosok is közlekedhetnek, és azok
közlekedését nem akadályozhatják. (A segédmotorosok csak lakott területen kívül közlekedhetnek az
25
MobileKids – Instruktor-képzési tréning anyag, 2015.
70
ilyen úton). Ha a táblán megjelölt folyamatos fehér vonal kettéválasztja a gyalogos-kerékpáros jelet
csak ott szabad közlekedni, ahol a táblán megjelölték.
Kerékpáros nyom: Az úttesten burkolati jellel kijelölt nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten
történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell
kerékpárosok közlekedésével. A kerékpáros nyom sárga színű, kerékpárt és egy vagy kettő dupla
nyílhegyet ábrázoló útburkolati jel. Kizárólag úttesten alkalmazható (ezért a kerékpárjel torzított), a
vegyes forgalomban a kerékpárosok számára az úttesten történő haladásra ajánlott felületet jelzi.
Fontos tudni, hogy a kerékpáros nyom nem kötelez semmire, csupán orientál.
b. jármű üzembe helyezése, ellenőrzése
Ha a személyi feltételek rendben vannak, indulás előtt
vizsgáljuk meg a kerékpárt, minden előírt felszereléssel
rendelkezik-e! A vonatkozó rendelet26 szerint a kerékpárt fel
kell szerelni:
könnyen kezelhető, megbízható
kormányberendezéssel, amely semmilyen
helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb
kezelőszerveinek működtetését,
két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos
fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó
kerékre hat,
hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben
legalább 150 méter távolságról látható lámpával (mely villogó fényt is
adhat, és elhelyezhető a kerékpároson is),
egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter
távolságról látható helyzetjelző lámpával (mely villogó fényt is adhat,
és elhelyezhető a kerékpároson is)
elöl egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú
fényvisszaverővel, és
• legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga
küllőprizmával); a küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő
körgyűrű felület is a gumiabroncsokon.
Ajánlott felszerelések:
• oldalán borostyánsárga fényvisszaverővel,
26
6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről, 116. § (A közúti közlekedésben részt vevő kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek)
71
• mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverő,
• a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett szélességjelző, amely előre fehér, hátra piros színű
fényvisszaverőt tartalmaz.
A jogszabály rendelkezik ezen felül gyerekülés elhelyezéséről és kerékpár utánfutóról is, érdemes
egyszer elolvasni a vonatkozó részt!
c. kerékpár kötelező felszerelései
d. A kerékpáros ajánlott öltözéke, védőfelszerelés
Nem hagyható figyelmen kívül a kerékpározáshoz szükséges ruházat iránti igény sem. Gondosan
célszerű a cipőt kiválasztani. A talp lehetőleg ne legyen túl merev és csúszós. A merev talpú cipőben a
kerékpáros nem érzékelheti megfelelően a pedált, lecsúszó láb pedig nemcsak megsérülhet, hanem
balesetveszélyt is előidézhet. A túlzottan vékony talpú cipő, amin a pedál „átnyom”, szintén nem
megfelelő. Nyáron nagy melegben sem szabad papucsban vagy nyitott felsőrészű cipőben
kerékpározni. A papucs nem biztosít kellő tartást a lábnak, könnyen lecsúszhat a pedálról, a nyitott
felsőrész pedig nem ad védelmet a külső sérülések ellen.
Kerülni kell a lobogó, bő ruhadarabokat. A nyakba tekert és lelógó sál könnyen beakadhat menet
közben, amelynek következményei igen súlyosak, sőt tragikusak lehetnek. Hasonló a helyzet a bő
dzsekikkel, kabátokkal. A nadrág esetében a lábhoz simuló, szűkebb szár a kívánatos. Ez kevésbé tud
bármibe beakadni, a kerékvillák vagy a lánc közé beszorulni. Melegebb időben a hosszabb, legalább
térdig érő változatok használata a szerencsésebb, amelyek takarják és így védik a testfelületet. Az
időjárási viszonyokkal mindig érdemes számolni és ennek megfelelően öltözködni.
A ruházat színe ugyanúgy biztonságot befolyásoló tényező, mint magáé a kerékpáré. A láthatóság
érdekében a sötétebb, környezetbe simuló színeket célszerű kerülni. Sötétben például, a
72
kivilágítatlan, fekete ruhát viselő kerékpárost a járművek vezetői, szinte csak az utolsó pillanatban
veszik észre. Sokszor emiatt következik be az egyébként könnyen elkerülhető baleset.
Kerékpáros fejvédő, kesztyű, könyök- és térdvédő, évszaknak megfelelő, látható, színes ruházat,
láthatósági mellény (ez utóbbi lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között
kötelező!), fényvisszaverő karszalag, hátitáskán, hátizsákon elhelyezett fényvisszavető matrica, szalag
stb.
Ezek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy minél hamarabb, minél messzebbről lehessen látni a
kerékpárost.27
A kerékpározás legfontosabb biztonsági szabályai:
- védőfelszerelések biztosítása (bukósisak, könyökvédő)
- a láthatósági mellény használatának szabályai a kerékpáros közlekedésben
- az elindulás szabályai: hol csatlakozhatok az úton
- a kerékpáros közlekedés tilalmai: mikor állhatok meg? hol állhatok meg?
- a kerékpáros közlekedés „sebességhatárai”28
Ajánlott kerékpáros viselet
27
Együtt, biztonságban – A közlekedésben (is), 2013. 28
Közlekedési alapismeretek gyerekeknek, 2015.
73
A kerékpár felszerelései, tartozékai: aki kerékpárt vezet (továbbiakban: kerékpározik, annak
tisztában kell lennie azzal, hogy járművére milyen felszerelések szükségesek.
A kerékpár kötelező felszerelései: ami a kerékpár alapfelszereléséhez hozzátartozik:
- kormányberendezés, amely könnyen kezelhető
- két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezet, amelyek közül az egyik az első, a
másik a hátsó kerékre hat
- csengő (más hangjelző berendezés a KRESZ szerint nem engedélyezett)
- előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter
távolságról látható lámpa, amely villogó fényt is adhat, és a kerékpárt hajtó személyen is
elhelyezhető
- hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 m távolságról látható lámpa,
amely villogó fényt is adhat, és a kerékpárt hajtó személyen is elhelyezhető
- elöl egy fehér, hátul egy vagy két piros színű fényvisszaverő prizma
- legalább az első keréken legalább 2 darab borostyánszínű, mindkét oldalán
fényvisszaverő küllőprizma; a küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon
fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a gumiabroncsokon
- fényvisszaverő ruházat (láthatósági mellény) lakott területen kívül az úttesten éjszaka
vagy rossz látási viszonyok között
Ezek a felszerelések nem azért kellenek, mert a rendőrök ellenőrzik, hanem mert a
biztonságot szolgálják! A közúti közlekedésben fontos szerepet tölt be a „LÁTNI ÉS LÁTSZANI
” elv. Látni kell az előttünk lévő utat, az esetleges akadályokat, ugyanakkor legalább ilyen
fontos, hogy a többi közlekedő lássa a kerékpárost. Célszerű továbbá olyan eszközöket,
felszereléseket alkalmazni, amelyek fokozzák a láthatóságot.
Ajánlott felszerelés:
Fejvédő, kesztyű, könyök- és térdvédő, évszaknak megfelelő, látható, színes ruházat, láthatósági
mellény (ez utóbbi lakott területen kívül, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között kötelező!),
fényvisszaverő karszalag, hátitáskán, hátizsákon elhelyezett fényvisszaverő matrica, szalag,
kerékpáros szemüveg (ha nagyobb sebességgel közlekedik, megvédi szemét a portól, széltől) stb.
Ezek mind-mind azt a célt szolgálják, hogy minél hamarabb, minél messzebbről lehessen látni a
kerékpárost.
A kerékpáros láthatóságának biztosítása az egyik alapvető szempontja a balesetek elkerülésének,
illetve megelőzésének. A közlekedési szabályok szerint a kerékpárt éjszaka vagy korlátozott látási
viszonyok között a külön jogszabályban meghatározott lámpákkal kell kivilágítani, és a kerékpárt
hajtó személynek – lakott területen kívül – fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.
A KRESZ meghatározza az éjszaka fogalmát. Tehát az éjszaka: az esti szürkület kezdetétől a reggeli
szürkület megszűnéséig terjedő időszak. A korlátozott látási viszonyokon pedig azt értjük, amikor az
átlagos látási viszonyoknak felhősödés, köd, eső, hóesés, porfelhő vagy más ok miatt előállt
jelentősebb korlátozottsága következik be.
A fényvisszaverő mellény nappal és éjszaka egyaránt jó láthatóságot biztosít a kerékpárosnak. Ezért
használata nemcsak a jogszabályban meghatározott esetben, hanem mindig javasolt.
74
A KRESZ által javasolt kerékpártartozékok:
- A pedálon elhelyezett borostyánsárga színű prizmák
- Karos szélességjelző prizma
- Visszapillantó tükör
- Sárvédő
- Kerékpáros fejvédő
Kerékpárral behajtani tilos
Ilyen táblával jelzett útszakaszra értelemszerűen nem szabad kerékpárral
behajtani. A kerékpárt tolva azonban már gyalogosnak minősülünk, tolni
tehát szabad a kerékpárt.
Mindkét irányból behajtani tilos
Ennél a táblánál tilos kerékpárral behajtani, kivéve, ha valamilyen kivételt
jelző táblát látható alatta (pl.: kivéve kerékpár). Ha a buszoknak vagy
taxiknak engedélyezett a behajtás, akkor kerékpárral is be lehet hajtani.
Behajtani tilos
Ezzel a táblával egyirányú utcánál találkozhatunk az
utcának azon a végén, ahonnan tilos a forgalommal
szemben behajtani (kerékpárral is!). Kivéve, ha a
kerékpárt jelző kiegészítő tábla ezt megengedi.
Ilyen esetekben az útburkolatra rendszerint kerékpáros
nyomot is felfestenek, ami jelzi a kerékpárosok számára
az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet, a többi
közlekedőnek pedig azt, hogy Az így megjelölt úttesten
fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
75
Buszsáv
Buszsávban csak ott szabad kerékpározni, ahol azt kiegészítő tábla külön
megengedi. Ahol erre nincs lehetőség, ott nem javasoljuk a kerékpározást
– mert a buszsávban tilos, a buszsáv melletti sávban pedig veszélyes a
kerékpározás. Lehetőleg kerüljük a többsávos utakat, mert ezek
rendszerint igen forgalmasak, és a levegőszennyezettség miatt egyébként
sem egészséges ilyen helyeken biciklizni.
7.2.2.1. Sebesség megválasztása
A KRESZ a kerékpárosok számára maximum 50 km/h-s sebességet engedélyez: lakott területen kívül,
abban az esetben, ha bukósisakot is visel. Bukósisak nélkül 40 km/h a megengedett legnagyobb
sebesség.
Kerékpárúton a megengedett maximum sebesség
30 km/h. A gyalogos-kerékpáros zónában a
kerékpárosoknak kijelölt részen 20, de a zóna többi
részén, valamint járdán csak 10 km/h-val lehet
haladni. Utóbbit csak akkor vehetjük igénybe
kerékpárral, ha a mellette haladó út közlekedésre
alkalmatlan.
Egy profi kerékpáros, akár 60-70 km/h-ra is képesek
egyenes úton, egyéni időfutamokon 50-55 km/h-s
átlagot is teljesítenek.
12 év alatti gyerek főútvonalon nem kerékpározhat, így azzal párhuzamos járdán haladhat max. 10
km/h-s sebességgel.
Kerékpáros Infrastruktúra
Hol szabad kerékpározni?
Kerékpárral, ha az úton kerékpárút,
kerékpársáv, gyalog- és kerékpárút
van, csak ezek valamelyikén szabad
közlekedni. Ezek hiánya esetén az
útpadkát, vagy a leállósávot kell
igénybe venni. Amennyiben az úton
76
a felsorolt lehetőségek közül bármelyik megtalálható, az úttesten tilos kerékpározni!
Gyalogúton szintén tilos kerékpározni, kivéve, ha a gyalogút jelzőtábla alatt kiegészítő tábla
van elhelyezve, akkor a táblán jelzett időszakon kívüli időben szabad a kerékpározás.
Az úttesten, az út szélén, az úttest jobb széléhez húzódva, egy sorban kell közlekedni
kerékpárral. Egymás mellett nemcsak szabálytalan, hanem rendkívül veszélyes is kerékpárral
közlekedni. Ha lakott területen az úttest kerékpározásra alkalmatlan, a járdán is szabad
kerékpározni, néhány fontos szabályt figyelembe véve:
- tilos a gyalogos közlekedést zavarni
- tilos 10 km/óránál gyorsabban haladni.
Ott, ahol az úttesten táblák tiltják a kerékpározást, a járdán is tilos kerékpározni!
A kerékpárúton, gyalog- és kerékpárúton, kerékpársávon való kerékpározás szabályai
Kerékpárra ülve mindig tudni kell, hogy hol és hogyan szabad közlekedni. Általános érvényű
szabály: ha kerékpárút van, csak azon szabad haladni. A kerékpárút kezdetét és végét
táblákkal jelölik. A kerékpárutat az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, korláttal,
növényzettel vagy más módon – amely azonban útburkolati jel nem lehet – választják el. A
kerékpárúton a közlekedés kétirányú.
A kerékpárút ugyan a kerékpárosoké, de járda, leállósáv, valamint útpadka hiányában a
gyalogosok, lakott területen kívül pedig segédmotoros kerékpárosok is közlekedhetnek rajta.
Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy kerékpárútról a vele párhuzamos útra, balra
bekanyarodni és azon folyamatosan haladni nem szabad! A szabályok nem tiltják a
kerékpárutat keresztező útra a balra bekanyarodást és a párhuzamos út keresztezését.
A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja, és nem
veszélyeztetheti. Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-
és kerékpárutat jelöltek ki, a kétkerekű kerékpároknak a kerékpárúton vagy a gyalog- és
kerékpárúton kell közlekedniük. Ha a táblán megjelölt útburkolati jel kettéválasztja a
gyalogosok és kerékpárosok közlekedését, akkor a gyalogosoknak és a kerékpárosoknak, az
útnak a számukra a táblán megjelölt részén kell közlekedniük. Ha a lakott területen a nem
főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog-
és kerékpárutat jelöltek ki, és az úton kerékpár nyomot is kijelöltek - ha a közúti jelzésekből
más nem következik - a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.
Jó tudni, hogy az útra felfestett sárga vonalat kerékpárral – a gyalogosok veszélyeztetése és
akadályozása nélkül – bekanyarodáskor, előzéskor vagy kikerüléskor át szabad lépni.
Kivételes eset, amikor a gyalog- és kerékpárúton a gyalogosok forgalma a kerékpározók
továbbhaladását akadályozza. Ekkor az úttesten is szabad közlekedni kerékpárral. Kerékpárút
hiányában az úttesten útburkolati jellel kijelölt kerékpársávokon, az úttest menetirány
szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban kell kerékpározni. A kerékpársávot
jelzőtáblákkal jelölhetik. Lakott területen, a kerékpáron kívül más jármű a kerékpársávra nem
hajthat rá.
77
A szabályok tiltják kerékpársávról a balra bekanyarodást. Ilyenkor le kell szállni a kerékpárról
és a kerékpárt tolva, gyalogosan kell áthaladni az úttesten. A nyitott kerékpársávra ugyanazok
vonatkoznak, mint a kerékpársávra, két kivétellel:
- A nyitott kerékpársávot elszabad hagyni kerékpárral, például balra kanyarodás előtt.
- A nyitott kerékpársávra más járművek is ráhajthatnak, például jobbra kanyarodás
előtt.
A kerékpárúton, a gyalog- és kerékpárúton, a kerékpársávon és a leállósávon egymás mellett
szabad kerékpározni.
7.2.2.2. Fékút, féktáv, reakcióidő
Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl
haladó jármű mögött - ennek hirtelen fékezése esetén is -, meg lehessen állni. A féktávolság és a
követési távolság nem azonos fogalmak.
Féktávolság: az észleléstől a megállásig megtett út hossza. Ennek első része az észleléstől a fékezés
megkezdéséig (a sebesség csökkenése nélkül) megtett út az ún. "reakcióidő alatt megtett út".
"Fékút": amely a fékezett kerekekkel megtett utat jelenti.
Ez a távolság egy kifogástalan műszaki állapotú gépkocsi esetében függ:
- a jármű sebességétől,
- a kerekek és a talaj kapcsolatától.
Féktávolság = Reakcióidő alatt megtett út + fékút Sebességhez tartozó féktávolság nem lehet
hosszabb, mint a belátható útszakasz hossza.
A helyes követési távolság az egymás mögött azonos sebességgel haladó járművek közötti olyan
távolságot jelenti, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű hirtelen fékezése, megállása
esetén is a mögötte haladó biztonságosan meg tudjon állni. Azonos lassulásra képes járműveket
feltételezve elvileg a követési távolság a reakcióidő alatt megtett úttal azonos.
Figyelembe kell venni azonban a két jármű fékútja közötti különbséget is, amely a következőkből
adódhat:
- a fékberendezés nem azonos műszaki állapotából (nem egyforma erősséggel fékez mind a négy
kerék),
- a fékberendezés nem azonos szerkezeti kialakításából (blokkolásgátlóval felszerelt),
- az elöl haladó jármű már bekövetkezett ütközéséből (több azonos irányba haladó jármű
ütközéssorozata).
Ezeket figyelembe véve biztonságosnak tekinthető a reakcióidő alatt megtett út kétszeresét
alkalmazni mint követési távolságot. Olyan járművel, illetőleg járműszerelvénnyel, amelynek
megengedett együttes tömege a 3500 kg-ot, vagy hosszúsága a 7 m-t meghaladja, lakott területen
78
kívül másik jármű mögött olyan követési távolságot kell tartani, hogy a két jármű közé legalább egy -
előzést végrehajtó – személygépkocsi biztonságosan besorolhasson. Nincs szükség ilyen követési
távolság tartására:
- ha a vezető előzésre készült fel,
- ha az úttest menetirány szerinti jobb oldalán két vagy több forgalmi sáv van,
- ha az úton az előzés tilos,
- fegyveres erők oszlopban haladó gépjárművei között,
- egy nyomon haladó jármű követése esetén.
A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy-,
és vagyonbiztonság szükségessé teszi. Az indokolatlan, hirtelen fékezés senkit sem ment fel a helyes
követési távolság.
Az úttesten való kerékpározás szabályai
Kerékpárral úttesten abban az esetben szabad közlekedni, ha nincs kerékpárút, kerékpársáv,
leállósáv, kerékpározásra utaló jelzéssel ellátott autóbusz-forgalmi sáv és útpadka sem,
illetve utóbbi a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, továbbá ha az úttesten a kerékpározást
közúti jelzés nem tiltja. Tudni kell: a földes, a füves, vagy a kátyús útpadka alkalmatlan, a
kitaposott vagy kijárt ösvény viszont alkalmas a kerékpározásra! A csak szakaszosan járható
útpadkát nem kötelező igénybe venni!
Alapszabály: ha az út- és a forgalmi viszonyok lehetővé teszik, kerékpárral az úttest
menetirány szerinti jobb oldalán az úttest jobb szélén kell közlekedni! Az úttesten, az
útpadkán és a járdán kerékpárral csak egy sorban haladni.
Az autóbuszöblöt, az autóbusz-forgalmi sávot, a kapaszkodósávot a gyorsító- és lassítósávot
az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.
Autóúton és autópályán tilos közlekedni.
Közlekedés különböző típusú útvonalon
A járművek közlekedése különböző típusú útvonalakon történik. Ezek az utak lehetnek:
autópályák, autóutak, főútvonalak, egyéb útvonalak.
Az autópályákat, autóutakat a gépjármű-közlekedés biztonságosabbá, gyorsabbá tétele miatt
építik. Ezeken az utakon kerékpárral közlekedni tilos!
Főútvonalon 12 évnél fiatalabbak nem kerékpározhatnak.
Főútvonalon a járműnek elsőbbsége van a kereszteződésekben, kivéve a megkülönböztető
jelzéseit használó gépjárművekkel szemben.
Kerékpárral lakott területen kívül közlekedve úgy kell balra kanyarodni, megfordulni, hogy a
kerékpárról le kell szállni, meg kell győződni arról, hogy nem zavarja a többi járművet, és az
úttesten a gyalogosokra vonatkozó szabályok szerint át kell tolni a kerékpárt, és folytatni az
utat.
79
7.2.3. Zavaró tényezők kerékpározás közben
7.2.3.1. Zenehallgatás, kapucni
A biztonságos kerékpározás 8 alapszabálya
1. Legyünk láthatóak! Mindegy, hogy lámpával, vagy fényvisszaverő mellénnyel, a lényeg, hogy
mindenképpen észrevegyenek, és időben!
2. Használjuk a csengőt! Eme alkalmatosság bár méltán hozzájárul járgányunk díszítéséhez,
alapvetően mégsem ez a célja, hanem hogy veszélyes helyzetekben felhívjuk magunkra a többi
közlekedő figyelmét.
3. „Lassan járj, tovább érsz” - alapon adjunk elsőbbséget!
4. Ne az út legszélén haladjunk, hanem tartsunk befelé, különben azt kockáztatjuk, hogy az
autósok nem vesznek észre és elsodornak bennünket, vagy ránk nyitják az ajtót, ami komolyabb
sérülést és anyagi kárt is okozhat. Foglaljuk el a sávot, ha túl gyorsan jönnek mögöttünk, hogy ne
szorítsanak le vagy sodorjanak el!
5. Az úttesten szigorúan tilos a fülhallgatóval történő zenehallgatás. Ez az életünkbe kerülhet. Ha
nem bírjuk ki zene nélkül, a bicikli utat vagy a járdát elhagyva, az úttesten mindig vegyük ki a
fejhallgatót!
6. Sose álljunk meg autók holtterében, tehát közvetlenül az utas oldal mellett, vagy rögtön a
jármű mögött! Valamelyik visszapillantó tükörből mindig legyünk láthatóak! Mindig számítsunk
arra, hogy az autósok valami váratlan vagy szabálytalan dolgot produkálnak.
7. Ha kereszteződéshez közeledünk, mindig nézzünk bele a tükörbe! Ha nincs tükrünk, nézzünk
hátra mindkét vállunk fölött egy-egy pillanatra. Kereszteződésekben vegyük fel a szemkontaktust
az autósokkal, és egyértelmű jelzéseket adjunk, mi a szándékunk. Kerüljük a járda és az úttest
használatának hirtelen váltogatását, mert így senki nem számít váratlan megjelenésünkre, ezáltal
igen kellemetlen meglepetésekben lehet részünk.
8. Jobbról sose előzzünk, kivéve a lámpánál álló kocsisort, de azt is csak nagy óvatossággal. Ettől
eltekintve mindig csak balról előzzünk!
7.2.3.2. Mobilozás
Tilos minden, ami a vezetési képességet és a koncentrációt megzavarhatja, vagy hátrányosan hat rá.
Ennek okán a mobil telefon magas kockázati tényező a közutakon.
„A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű,
továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi
80
okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.”29 A kétkerekű,
továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi
okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
7.2.3.3. Étkezés
A KRESZ jelenleg a járművezetőknek csak annyit ír elő, hogy vezetésre képes állapotban legyen. Az
elmúlt időszakban történt balesetek miatt ezért pontosítaná a tiltott eszközöket és használatukat,
illetve a vezetői viselkedéseket. Így a jövőben tilos lehet például vezetés közben a dohányzás, az
étkezés, a GPS vagy fedélzeti számítógép használata, a televíziózás vagy videózás is.
Egy hamburger, egy üveg víz, egy pohár forró kakaó ugyanolyan zavaró lehet a sofőrnek, mint a
telefonálás – ha nem sokkal zavaróbb.
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a
közúti közlekedés szabályairól vonatkozó
rendelkezései
3. §3 (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
köteles
(...)
c) úgy közlekedni, hogy a személy- és
vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat
közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
(2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A
kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben -
ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.
(...)
4. § (1) Járművet az vezethet, aki
a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű
vezetésétől eltiltva nincs;
b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs
szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.
29
KRESZ 1998. január 1. kiegészítése
81
7.2.4. Alkoholos, drogos befolyás alatt álló vezetővel szembeni viselkedés, bódult
állapotban való járművezetés30
A biztonságos kerékpározásra képes állapot meghatározása elengedhetetlen.
A közúti közlekedés szabályainak magyarázata szerint:
- a jármű biztonságos vezetésére az képtelen, aki a forgalmi helyzetének felismerését és
ennek megfelelő vezetési műveletet nem képes véghezvinni, illetve arra csak az átlagos
járművezető számára szükséges időnél hosszabb idő alatt képes.
Az az a kerékpár a KRESZ értelmében jármű, tehát a vezetéséhez ugyanazok a feltételek
szükségesek, mint bármely más jármű esetében,31 azaz:
a vezető jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá
a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében
nincs szeszes ital fogyasztásából származó
alkohol.
Bár a kerékpárosokra az alkoholfogyasztást tekintve
vonatkozik egy kivétel (ha valaki a jármű
biztonságos vezetésére képes állapotban van, és
nem főútvonalon közlekedik, alkoholfogyasztást
követően is kerékpározhat), nem javasoljuk a
kivétel alkalmazását.
A fenti megfogalmazásból egyértelmű, hogy
teljesen közömbösek ennek az állapotnak a kiváltó
okai. Így nem vezethet járművet többek között az,
aki fáradt, kialvatlan, álmos, kedélybeteg, esetleg
lázas vagy valamilyen, a közérzetét jelentős mértékben befolyásolja.
Nem szabad vezetni rosszullét felléptekor és akkor sem, ha a vezetőt ideg- vagy kedély állapota –
feldúlt, izgatott, letört, bánatos, dühös, felháborodott, mély gondokban merült, stb. – a koncentráló-
és a reakcióképességében nyilvánvalóan nagymértékben befolyásolja.
Nincs biztonságos vezetésre képes állapotban az a személy sem, akit a vezetésben fizikai okok
gátolnak. Tehát tilos járművet vezetni például felkötött karral, begipszelt lábbal. Ugyancsak
vezetésképtelenséget jelent a szembe repült bogár és bármilyen sérülés, ami a vezetést akadályozza.
A vezető akkor jár el helyesen és tesz eleget a jogszabályi előírásoknak, ha a vezetésre képtelen
állapotot észlelve nem vállalkozik a vezetésre, illetve másoknál érzékelve ezt a helyzetet, nem adja
30
Közlekedési Ismeretek 7-8., A segédmotoros kerékpárosok részére, Csóti Ferenc 31
1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, 4. § A járművezetés feltételei
82
kölcsön járművét ilyen személyeknek. Menet közben kialakuló vezetésképtelenség esetén a járművet
azonnal meg kell állítani és csak akkor szabad tovább haladni, ha a vezetés ismét biztonságossá válik.
7.2.4.1. Mások veszélyeztetése
Számos szabály szorítja korlátok közé mozgásunkat kerékpárral. A KRESZ szerint „Kerékpárral a
kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen
nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi
viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest
jobb széléhez húzódva kell közlekedni. Azaz amennyiben nincs az útesten kerékpársáv, illetve az út
mellett kerékpárút, továbbá nem tilos kerékpárral behajtani az adott útszakaszra, az úttest
menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra
tartva kell közlekedni. Bár nem kötelező a kerékpárt felszerelni sebességmérő eszközzel, a KRESZ
számos felső sebességhatárt állapít meg a kerékpárral közlekedők részére, az alábbiak szerint:
Lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros
fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra
Lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros
fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra
Kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra
Gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra
Amennyiben az úttest kerékpárral való közlekedésre alkalmatlan,
illetve 12 éves kor alatt főútvonalon, a járdán 10 km/óra
A zebrán áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van minden járművel szemben. A gyalogosokat még
csak zavarni sem szabad az átkelésük során. Ha többsávos úton az egyik sávban valaki már megállt a
zebra előtt, akkor a többi sávban is meg kell állni! A zebrára lépés előtt természetesen a gyalogosnak
meg kell győződnie arról, hogy biztonságosan átkelhet az úttesten. Ha kerékpárral a zebrát
keresztezzük, akkor ugyanúgy meg kell adnunk a gyalogosoknak az elsőbbséget, mint ha autót
vezetnénk!
83
Megjegyzés: Zebrán az elsőbbség csak a gyalogosokra vonatkozik. Tehát biciklisekre csak akkor, ha a
zebránál leszállnak és áttolják a biciklit.
Ha ezt jelzőtábla másként nem szabályozza, akkor a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk
az út mellett vezetett kerékpárúton haladó kerékpáros részére. Ez az a szabály azonban, amelyet a
járművezetők a leggyakrabban szegnek meg, és éppen ez az oka annak, hogy a városokban a legtöbb
súlyos kerékpáros baleset a kerékpárút és a közút találkozásakor történik. A kerékpárosnak
tudomással kell lennie arról, hogy az ő útvonalát keresztező autós nem minden esetben észleli őt – és
ha nem látja, akkor nem is tudja megadni neki az elsőbbséget.
7.2.4.2. Saját épségünk óvása
1. Győződjünk meg az elsőbbségi viszonyokról: van-e a kereszteződésben a kerékpárosra vagy a
kerékpárútra vonatkozó jelzőlámpa vagy jelzőtábla? Ha van, akkor annak tudatában
közelítsünk a kereszteződés felé. Ha elsőbbséget kell adnunk, akkor azt adjuk meg! Ha
nekünk van elsőbbségünk, akkor a következő lépések alapján
járjunk el.
2. Mérjük fel, hogy a kerékpáros átkelést mely irányokból
keresztezhetik autók, különös tekintettel a kanyarodó
járművekre.
3. Legyünk felkészülve a fékezésre a kereszteződéshez
közelítve
(vagyis
legyen a
kezünk a
fékkarok
on)!
4. A
keresztez
ődést olyan sebességgel közelítsük
meg, hogy szükség esetén bármelyik
pillanatban meg tudjunk állni.
5. Minden irányból figyeljük a járművek mozgását (a mögöttünk jövő, velünk párhuzamos
forgalmat is). Az utunkat keresztező vagy keresztezni tudó járművek vezetőivel próbáljuk
felvenni a szemkontaktust (ha látjuk, hogy a szemünkbe néz, akkor biztosak lehetünk abban,
hogy valóban észre is vett minket).
6. A kereszteződés teljes elhagyásáig legyünk figyelmesek: minden sávban, minden lehetséges
irányból érkezhetnek járművek, amelyek esetében egyenként kell meggyőződnünk arról,
hogy észleltek minket és nem akadályozzák a továbbhaladásunkat.
További fontos tudnivalók:
84
A fentieket abban az esetben is meg kell tennünk, ha jelzőlámpával ellátott kereszteződésen
hajtunk keresztül. Gyakran előfordul, hogy egyszerre kap zöld jelzést a kerékpáros és az ő
útvonalát keresztező, kanyarodó autó is (amely sok esetben nem látja a kerékpárost).
Este vagy rossz látási viszonyok között a fentieknél is óvatosabban kell eljárnunk.
Tudomásul kell vennünk, hogy bár a kerékpáros elméletben egyenrangú résztvevője a közúti
forgalomnak, a gyakorlatban a kerékpáros kis mérete, valamint az autók holttere miatt az
autóvezetők nem mindig veszik észre (a holttér az a terület, amelyet az autós nem lát az
autóból, például az ablakkeret vagy az ajtóoszlop miatt).
Bár a KRESZ alapelve a bizalmi elv, vagyis az, hogy minden közlekedő annak tudatában
közlekedik az utakon, hogy a többi járművezető is betartja a szabályokat, ez sajnos sovány
vigasz akkor, ha akár más hibájából is, de balesetet szenvedünk. A kerékpáros – a
gyalogoshoz hasonlóan – a közlekedés leginkább sérülékeny szereplője.
7.2.4.3. Megoldási lehetőségek
A veszélyfelismerés fejlesztése
Fontos, hogy a gyermekek megtanulják felismerni a veszélyt, veszélyforrásokat!
A veszélyfelismerés oktatás célrendszerének meghatározásakor a veszélyfelismerés definíciójából kell
kiindulnunk. A veszélyfelismerés egy adott jelenséghez kapcsolódó kockázat érzékelése egy adott
személy, vagy csoport által, úgy, hogy adott személy, vagy csoport a jelenség bekövetkezési
valószínűségét kellően magasnak, bekövetkezési idejét kellően közelinek ítéli ahhoz, hogy reagáljon
és megpróbálja azt elhárítani.
Ahhoz tehát, hogy a gyermekek veszélyfelismerő és elhárító képességét fejlesszük, célszerű a
veszélyfelismerés oktatása során felkészítenünk őket a potenciálisan veszélyt jelentő szituációkra,
azok kockázatára, a kockázat elhárítására, vagy lehetséges csökkentésére.
Ennek lehetséges eszköze és színtere lehet a KRESZ (tan)pálya. A korábban ismertetett
korcsoportonkénti célok és szükséges gyakorlati tudás megszerzésénél a tanpályán elvégezhető
feladatokkal nem csak a szabályismeret és megfelelő magatartási formák rögzítésére kell
koncentrálni, hanem az egyes közlekedési szituációk esetén a lehetséges veszélyforrások
bemutatására is.
A veszélyfelismerés oktatásánál a jellemző baleseti okokból következő, korábban ismertetett
szituációkat érdemes gyakorolni, rámutatva a veszélyekre. Ezek:
• Hirtelen lelépés az útra
• Álló jármű takarásából kilép
• Tilos jelzésen történő áthaladás
• Jelzőtáblák figyelmen kívül hagyása
• A forgalomba történő bekapcsolódás
85
• Balra bekanyarodás
7.2.5. Segédmotor kerékpáros közlekedés32
A közlekedésben való részvétel feltételei
Ahhoz, hogy segédmotoros kerékpárral közlekedni lehessen, nemcsak személyi feltételeknek
szükséges meglennie, hanem a járművek közlekedésében való részvételének a feltételeit is teljesíteni
kell.
Jogszabályban meghatározott érvényes hatósági engedélye és jelzése van.
Jogszabályban meghatározott műszaki feltételeknek megfelel
Az utat és tartozékait nem rongálja, és nem szennyezi
A segédmotoros kerékpár definíciója
A segédmotoros kerékpár olyan két- vagy háromkerekű jármú, illetőleg négykerekű betegszállító
kocsi, amelynél a hajtómotor hengerűrtartalma az 50 cm3-t nem haladja meg, sík úton önerejéből 40
km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes és a vezetőn kívűl személy szállítására nem
alkalmas.
A közlekedés és alapelvei
Valamennyi közlekedő közös érdeke, hogy a közúton biztonság uralkodjon és zavartalanul lehessen
eljutni a kitűzött úti célhoz. Ezt szolgálják a közúti közlekedés szabályai, amit más néven-, mint ahogy
az köztudott – KRESZ-nek hívnak. A biztonsághoz és a közlekedés zavartalanságához
nélkülözhetetlen, hogy ezeket a szabályokat mindenki ismerje és betartsa. Ekkor ugyanis az egyén
szempontjából arra lehet számítani, hogy azokat mások is megtartják. Ezt nevezik a közlekedésben
bizalmi elvnek.
Közlekedés segédmotoros kerékpárral
A segédmotoros kerékpárosok első sorban az úttesten, annak menetirány szerinti jobb oldalon és
jobbra tartva közlekedhetnek. További lehetőségnek számít, hogy lakott területen kívül a
segédmotoros kerékpárok vezetői a kerékpárutat – ahol ilyen van – igénybe vehetik, ha ezt számukra
jelzőtábla nem tiltja. Fontos tudni azonban, hogy járművük sebessége ilyenkor legfeljebb 20 km/óra
lehet. Ennél gyorsabban már csak az úttesten haladhatnak.
A szabályok lehetővé teszik ezen túlmenően, hogy a „Gyalogúton” vagy a „Gyalog- és kerékpárúton”,
ha ezek jelzőtáblái alatt elhelyezett kiegészítő tábla időszakot jelöli meg, akkor ezen az időszakon
kívül – legfeljebb 20 km/óra sebességgel, a gyalogosok, illetőleg a gyalogosok és kerékpárosok
veszélyeztetése nélkül – célforgalomban járművek (más járművek, azaz segédmotoros kerékpárok is)
közlekedhessenek. „Gyalog- és kerékpárút” esetén a kerékpárútra vonatkozó szabályokat szükséges
alkalmazni.
Elindulás és irányváltás
32
Közlekedési Ismeretek 7-8., A segédmotoros kerékpárosok részére, Csóti Ferenc
86
Nagy figyelmet és felelősségteljes döntést igényel a vezetőtől a folyamatos forgalomba történő
bekapcsolódás, azaz az elindulás. A forgalom meghatározásából rögtön kiderül, hogy az úttesten
forgalmi okokból való megállást követő újraindulás, már nem tartozik az elindulás kategóriájába.
Az úttest széléről elinduló, a várakozóhelyről az úttestre ráhajtó, az út más részéről vagy útnak nem
minősülő területről és az úttestre ráhajtó jármű vezetőjének, az úttesten haladó járművek és
gyalogosok részére elsőbbséget kell adni.
Az elindulást és az úttestre való ráhajtást irányjelzéssel jelezni kell.
Elsőbbség, elsőbbségadás
Az útkereszteződésben – a következő felsorolásra kerülő eseteket kivéve – mindig elsőbbséget kell
adni a jobbról érkező járműveknek (jobbkéz-szabály) és a balról érkező villamos részére.
A másik jármű érkezési irányától függetlenül az elsőbbségadás az útkereszteződésben, az alábbi
esetekben:
Minden járművel elsőbbséget kell biztosítani a megkülönböztető fény- és hangjelzést
együttesen használó gépjármű részére, továbbá minden ilyen gépjárművekkel kísért
(közrefogott), zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű
részére
Elsőbbséget kell adni az olyan útról érkező járművel, amelyen az útkereszteződés előtt
„Elsőbbségadás kötelező” vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla van, a keresztező –
illetőleg a kiegészítő táblán vastag vonallal jelzett – útról érkező jármű részére. Nem szabad
elfelejteni, hogy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” tábla esetén az útkereszteződés előtt mindig
meg kell állni, még akkor is. ha a keresztező úton jármű nem közlekedik.
A földútról érkező járművel szemben, a szilárd burkoló úton haladó járműnek van
elsőbbsége.
A körforgalomban haladó járművel elsőbbséget kell adni a körforgalmat keresztező
villamosnak.
A bekanyarodás
Az útkereszteződésben másik útra bekanyarodni szándékozó segédmotoros kerékpár- vezető
járművel az útburkolati jelek hiányában a besorolás jobbra bekanyarodás esetén az úttest jobb
szélére, míg balra bekanyarodáskor az úttest felezővonala mellé, illetve osztópályás és egyirányú
forgalmú úton az úttest balszélére – az útkereszteződés előtt kellő távolságban – történik.
A bekanyarodási szándékot irányjelzéssel jelezni kell.
Előzés és hangjelzés
Előzésen: a járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás értendő.
A párhuzamos közlekedés esetében a különböző forgalmi sávokban folyamatosan haladó
járművek egymás melletti elhaladása nem minősül előzésnek.
Előzni a szabályok értelmében akkor szabad:
87
ha az előzés céljából igénybe venni kívánt sáv olyan távolságban szabad, hogy –
figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre – az
előzés a szembejövő forgalmat ne zavarja, továbbá
az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg,
az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési
szándékot nem jelzett
az előzés során a megelőzendő jármű mellett megfelelő jármű elé, annak zavarása nélkül
vissza tud térni.
Az előzési szándékot, ha az előzés irányváltozással is jár, irányjelzéssel jelezni kell.
Általános szabály, hogy az előzést – néhány, a következőekben felsorolásra kerülő esetet kivéve –
balról kell végrehajtani.
A kitérésé és megfordulás
A biztonságos közlekedés érdekében az egymás mellett ellentétes irányban elhaladó járművek között
megfelelő oldaltávolságot kell tartani. A járművekkel kölcsönösen az úttest széléhez kell húzódni.
A KRESZ a biztonságot szem előtt tartva, körültekintően jár el, amikor a járművek megfordulását nem
a véletlenre bízza, hanem azok szabályait szintén meghatározza. Ennek alapján segédmotoros
kerékpárral csak úgy szabad megfordulni, hogy az a többi jármű és az úttesten haladó gyalogosok
közlekedését ne akadályozza.
Vasúti átjáróban, egyirányú forgalmú úton és körforgalmú úton nem szabad (tilos) megfordulni.
A kikerülés
A szabály megfogalmazása szerint: az úttest menetirány szerinti jobb oldalán álló jármű vagy ott
levő egyéb akadály melletti elhaladás a kikerülés.
A kikerülés feltételei közé tartozik:
a kikerülés a szembejövő forgalmat ne zavarja,
a kikerülést végrehajtani kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg,
a kikerülés során a kikerülendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot lehet tartani
A megállás és várakozás szabályai
Várakozás: a járművel a megállásnál hosszabb ideig való egy helyben tartózkodás.
Fontos tudni, hogy járművel megállni – ha közúti jelzésből vagy egyéb, a következőekben
említésre kerülő rendelkezésekből más nem következik – csak az úttest menetirány szerinti jobb
szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad. A megállást irányjelzéssel jelezni kell.
Egyirányú forgalmú úton, mert ott az úttest bal szélén is meg szabad állni, ha a jármű mellett
legalább egy forgalmi sáv és – ezen felül – az úttest jobb szélén megálló járművek számára
elegendő szélességű hely marad.
88
Segédmotoros kerékpárral egymás mellett két sorban vagy az úttest széléhez viszonyítva ferdén
is meg szabad állni, ha a járművek az úttestből egy személygépkocsi szélességénél többet nem
foglalnak el. Ahol pedig a várakozóhelyet útburkolati jel jelzi, az egy gépkocsi részére szolgáló
helyen pl. két segédmotoros kerékpáros megállhat.
Lakott területen kívül járművel – a lehetőségekhez képest – az úttesten kívül kell megállni.
89
8. Tansegédlet tanároknak az óravázlatokhoz
8.1. Foglalkozástervek 10-12 éves gyermekek részére
8.1.1. A közúti közlekedés alapjai
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
1 A téma megnevezése
7.1. A közúti közlekedés alapjai
5
Ismétlő kérdések az előző órákhoz és/vagy elvárt ismeretekhez kapcsolódóan
1.Milyen közlekedési eszközöket ismernek a diákok? 2. Hol kelhetnek át az úttesten a gyalogosok? 3. Szabad-e 12 éves kor alatt főútvonalon kerékpározni?
8.1
8 Ráhangolás, a diákok elérése
A foglalkozás ráhangolására alkalmas a 10. fejezetben részletezett játék a bizalmi elv gyakorlatához, amely a közlekedés során alkalmazott bizalmi elvet mutatja be: mindenki bízik abban, hogy a játékszabályokat a többiek is ismerik és betartják.
9.1
15 A téma ismertetése
A közlekedési terek (úttest, járda, közút, járdasziget)
bemutatása
Út: a gyalogosok és a közúti járművek
közlekedésére szolgáló közterület (közút),
illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem
zárt magánút).
Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére
szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt
szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt -
része; a gyalogút azonban nem járda.
Járdasziget: az útnak az úttesten levő, attól
kiemelt szegéllyel elválasztott és körülhatárolt - a
járműforgalom elől elzárt, a gyalogosok
védelmére vagy a járműforgalom irányítására
szolgáló - része.
Úttest: az útnak a közúti járművek közlekedésére
szolgáló része.
Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor
biztonságos közlekedésére elegendő szélességű -
8.1.
90
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
akár útburkolati jellel megjelölt, akár meg nem
jelölt - része.
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz,
ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is.
(…)
Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet,
vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros
kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem
minősül vezetőnek.
Érdekességek, a közlekedés története
Az emberiség megjelenésétől kezdve beszélhetünk a
közlekedésről! Létünk, létezésünk egyik alapvető vágya és
igénye, hogy megismerjük a minket körülvevő
környezetet; ennek pedig egyik módja a közlekedésből
fakad. A távolságok leküzdésében. Kezdetben csak az
emberi erőre támaszkodhattak őseink, nem volt
segítségükre semmilyen technikai eszköz. A civilizációs
fejlődés során azonban Hatalmas lépés volt a közlekedés
fejlődésében a kerék feltalálása. Az első közlekedési
eszköz a szán volt.
Érdekesség, hogy a legrégebbi európai kocsi minta a
magyarországi Budakalász késő rézkori temetőjében a
négyszáz sír egyikéből került elő. Kisméretű kocsi szobor
tömör kerékkel. A járművet valószínűleg marhák húzták.
A késő bronzkortól a kora vaskorig 73 lelőhelyen találtak
kocsikereket, ebből kilenc kocsi modell is volt.
Közlekedési csoportok
Gyalogos közlekedők
A gyalogosan közlekedők a közlekedés során a
legvédtelenebb közlekedők csoportjába tartoznak. A
személygépjárművel közlekedőktől eltérően nem védi
őket a járművük és általában véve védőruházatot sem
viselnek a hétköznapi közlekedés során. Mindezek miatt a
közlekedésben való részvételük során fokozott figyelmet
érdemelnek környezetüktől; nem elhanyagolható a saját
felelősségük sem. A gyalogos közlekedésben kifejezett
91
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
figyelmet igényelnek a kisgyermekek, akiknek a
közlekedésbiztonságáért akár már az 5- 6. osztályos
gyermekek is tehenek egy-egy figyelemfelhívó jelzéssel és
példamutatással.
Kerékpárral közlekedők
A kerékpárral történő közlekedés egészséges, nagyszerű
sport és hobbi lehetőség. Fontos azonban itt is
megjegyezni, hogy bár védőfelszerelések rendelkezésre
állnak a kerékpározáshoz, azok alkalmazása az esetek
többségében nem kötelező, ezen felül itt is fontos látni,
hogy itt sem védi a közlekedőket a járművük borítása, így
ők is védtelen közlekedőknek számítanak.
Személygépjárművel, gépjárművel közlekedők
A személygépjárművel közlekedők olyan eszközökkel
közlekednek, amelyeket beépített erőgép hajt. A
gépjárművel közlekedés előnye a gyorsaság, a távolságok
hatékony leküzdése, azonban megemlítendő a
környezetkárosító hatása is. A gépjárművel közlekedőket
végi ugyan a járművük megfelelően kialakított váza,
borítása, azonban ez sem ad minden balesetre
megnyugtató megoldást, így a gépjárművel közlekedők is
csak megfelelő körültekintéssel kell, hogy részt vegyenek
a közlekedésben.
Közösségi közlekedést igénybevevők
A közösségi közlekedés előnye, hogy a gépjárművekhez
hasonlóan a távolságok leküzdése időben sokkal
gyorsabb, mint gyalogosan, sőt általánosságban véve a
kerékpározásnál is gyorsabb. Előnye, hogy a
személygépjárművekhez viszonyítottan
környezettudatosabb módja a közlekedésnek. A közösségi
közlekedési eszközöket igénybevevő személyeknek is be
kell tartania az alapvető etikai szabályokat, amelyekkel a
többi közlekedő számára biztosítják a nyugodt utazás
feltételeit (például hangos zene hallgatásának elkerülése,
ápolt megjelenés, stb.).
92
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
A járművek csoportosítása
Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az
önjáró vagy vontatott munkagépet is. A
mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi
erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású
kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra
sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a
gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül
járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek
gyalogosoknak minősülnek.
Motoros járművek:
Motorkerékpár
Személygépkocsi
Tehergépkocsi
Busz
Troli
Segédmotoros kerékpár
Lassú járművek
Traktor
Villamos
Nem motoros járművek:
Kerékpár
Lovas kocsi
Kézikocsi
3 Visszacsatoló kérdések
Mit nevezünk járdának? Mit nevezünk járműnek? Mi volt az első közlekedési eszköz? Nevezz meg 3 nem motoros járművet! Nevezz meg 3 motoros járművet!
8.1
2 A diákok kérdéseinek megválaszolása
Lehetőség és idő biztosítása a diákok számára a saját kérdéseik feltevésére.
93
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
10 Szituációs gyakorlat/játék
Mindenki nevezze meg és rajzolja le a kedvenc közlekedési eszközét (kerékpár, busz, autó, vonat, hajó, stb.). Határozza meg, miért az a kedvence és mik az előnyei ennek a közlekedési módnak.
1 Összegzés, értékelés A Közlekedés a hétköznapok alapvető szükséglete, rajtunk is áll, hogy mindez biztonságosan történjen, vigyázzunk magunkra és a társainkra.
94
8.1.2. Gyalogos közlekedés
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
1
A téma megnevezése, rövid ismertetése
7.2. Gyalogos közlekedés
5
Ismétlő kérdések az előző órákhoz és/vagy elvárt ismeretekhez kapcsolódóan
Mit nevezünk járdának? Mit nevezünk járműnek? Mi volt az első közlekedési eszköz? Nevezz meg 3 nem motoros járművet! Nevezz meg 3 motoros járművet!
7.1.
3 Ráhangolás, a diákok elérése
Hogyan jöttök iskolába? Kerékpárral? Autóval hoznak születitek? Vonattal? Busszal? Akármelyik módon közlekedünk akárhová, végül mégis gyalogolnunk is kell egy keveset akár a parkolótól a boltig vagy az iskoláig, akár a kerékpár rögzítése után a célpontig, vagy akár a buszmegállótól az iskoláig. Mivel a gyalogos közlekedés az egyik legalapvetőbb közlekedési forma, tisztában kell lennünk annak legfontosabb szabályaival.
15 A téma ismertetése
Főszabály szerint a gyalogosnak a járdán kell közlekednie.
Amennyiben nincs járda, úgy a leállósávon, útpadkán vagy a
kerékpárúton kell közlekednie. Ha ezek nincsenek vagy
alkalmatlanok a közlekedésre, úgy a gyalogosok az úttesten is
közlekedhetnek.
„Ha a gyalogosok az úttesten közlekednek, az úttest szélén,
egysorban, lakott területen lehetőleg a menetirány szerint a
bal oldalon, lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a
járműforgalommal szemben” kell közlekedniük. „A
segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a
kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok
mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak”.
A gyalogos az úttesten a kijelölt gyalogos átkelőhelyen, ha
pedig a közelben kijelölt gyalogos átkelőhely nincs,
c) lakott területen levő főútvonalon az
útkereszteződésnél (a járda meghosszabbított
vonalában), valamint a menetrend szerint közlekedő
jármű megállóhelyén levő járdasziget és az ahhoz
közelebb eső járda között (a járdasziget teljes
7.1.2
95
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
hosszában),
d) egyéb helyen bárhol,
a legrövidebb áthaladást biztosító irányban mehet át.
Elsőbbség: kijelölt gyalogos átkelőhelyen! DE:
megkülönböztető jelzést adó jármű érkezése esetén az
elsőbbség a járműé!
A gyalogos olyan helyen, ahol a járművekkel szemben
elsőbbsége nincs, mielőtt az úttestre lép, köteles
meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat
nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel
van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.
A járdáról történő lelépés előtt balra kell nézni, de jobb oldal
felé is, majd ezt megismételve (praktikus folyamatosan ide-
oda), a felezővonal felé közeledve már a jobb oldalra kell
elsősorban figyelni.
A gyalogosnak tilos
VIII. híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén
áthaladni;
IX. olyan helyen, ahol a járművekkel
szemben elsőbbsége nincs, a szabad
kilátást gátló akadály (nagyobb álló
jármű stb.) közelében az úttestre
lépni;
X. lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót
kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni,
illetőleg azt megkerülve elzárt
területre (úttest, útszakasz, vasúti
pálya stb.) lépni;
XI. villamospályán közlekedni, vasúti vagy
zárt villamospályán - a kiépített
átkelőhelyen kívül - áthaladni;
XII. autópályán (a leállósávon is)
közlekedni, valamint áthaladni;
XIII. autóúton (a leállósávon és az
útpadkán is) közlekedni, valamint
útkereszteződésen kívül áthaladni;
XIV. az úttesten áthaladni, ha a közelben
96
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
gyalogos alul- vagy felüljáró van.
Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a lakott
területen kívül közlekedő gyalogosnak (kerékpárosnak)
fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kötelező viselni
Az úttesten közlekedő gyalogosok zárt csoportját éjszaka és
korlátozott látási viszonyok között ki kell „világítani”, kivéve,
ha a csoport kellően kivilágított lakott területen közlekedik
vagy a csoportot szabályszerűen kivilágított járművek kísérik a
vonatkozó szabályok megtartásáról a csoport vezetője köteles
gondoskodni
Gyalogos közlekedésnél kifejezetten figyelni kell a korábban
tárgyalt láthatósági kérdésekre.
Korlátozott látási viszonyok között és éjszaka ajánlatos
láthatósági mellény vagy láthatósági eszközök viselése és/vagy
valamilyen lámpa kézben tartása, „lóbálása” a minél
hatékonyabb figyelemfelkeltés érdekében.
A gyalogos közlekedés során is komoly gondokat okoznak a
figyelmet megzavaró tényezők. Az olyan fiatalok, akik
kapucniban, fülhallgatóval a telefonjukat kezelve közlekednek,
a közlekedéshez alapvetően szükséges érzékszerveiket zárják
ki és sem nem hallják-vagy korlátozottan hallják- a forgalom
zaját, és perifériális látásukat is jelentősen csökkentve
közlekednek. Kiemelten fontos a gyermekek figyelmének
felhívása arra, hogy nem csupán autóvezetés közben veszélyes
a mobiltelefon használata, hanem a gyalogos közlekedés során
is.
Fontos felhívni a figyelmet a jármű takarásából való kilépésre
is. Fokozottan figyelni kell, ha olyan úttesten szükséges
áthaladni, amely úttest szélén járművek parkolhatnak. A
gyermekek mozgékonyságukból és akár ebben a korosztályban
magasságukból adódóan nehezebben észlelhetőek a
járművezetők részére ezért nagyon fontos mindig
körültekintően kilépni az úttestre.
97
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
3
Visszacsatoló kérdések a legfontosabb ismeretekre vonatkozóan
Hol kell közlekedni a képen látható helyen? A bal oldalon!
Át szabad-e menni ezen az úttesten? Nem.
Hogyan kell helyesen átkelni az úttesten? A járdáról történő lelépés előtt balra kell nézni, de jobb oldal felé is, majd ezt megismételve (praktikus folyamatosan ide-oda), a felezővonal felé közeledve már a jobb oldalra kell elsősorban figyelni. Át szabad-e menni ezen az úttesten? Igen.
7.1.2
98
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom
Hivatkozás a tananyag fejezeteire
(perc)
2 A diákok kérdéseinek megválaszolása
Lehetőség és idő biztosítása a diákok számára a saját kérdéseik feltevésére.
15 Szituációs gyakorlat/játék
A gyerekek rajzoljanak le egy-egy vázlatos térképet az iskolától az otthonukig vezető útról. Gondolják végig, hogy hol van járda és hol kell az út szélén közlekedniük. Fontos, hogy megjegyezzék, ha az úttesten gyalogosan közlekednek, menetirány szerint az úttest bal oldalán kell közlekedniük.
1 Összegzés, értékelés
A gyalogos közlekedés a közlekedés legalapvetőbb módja. A gyalogos közlekedők alkotják a közlekedők egyik legvédtelenebb csoportját. Fokozottan vigyázni kell a közlekedésük/közlekedésünk biztonságára, mivel előbb vagy utóbb mindannyian gyalogosan közlekedünk.
99
8.1.3. A kerékpár, a kerékpározás
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
1
A téma megnevezése, rövid ismertetése
7.3 A kerékpár, a kerékpározás
5
Ismétlő kérdések az előző órákhoz és/vagy elvárt ismeretekhez kapcsolódóan
Hol kell közlekedni a képen látható helyen? A bal oldalon!
Hogyan kell helyesen átkelni az úttesten? A járdáról történő lelépés előtt balra kell nézni, de jobb oldal felé is, majd ezt megismételve (praktikus folyamatosan ide-oda), a felezővonal felé közeledve már a jobb oldalra kell elsősorban figyelni. Szabad-e 12 éves kor alatt főútvonalon kerékpározni? Nem szabad.
7.1.3
8 Ráhangolás, a diákok elérése
Ki tudja megmondani, hogy melyek a kerékpár kötelező
felszerelései?
Segítségként nézzétek meg ezt a képet és határozzuk meg
együtt:
7.1.3
100
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
15 A téma ismertetése
A kerékpár jármű, vezetéséhez közel azonos feltételek
szükségesek, mint más jármű vezetésekor. Közlekedésre,
sportolásra, szabadidő eltöltésére univerzális eszköz,
egészséges, környezetbarát.
A kerékpáros járművezető!
A kerékpárt toló személy nem minősül járművezetőnek!
„A kerékpár olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi
erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A
kerékpáron kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre
alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas
berendezés helyezhető el.”
A járművezetés legfontosabb feltételei
- a jármű biztonságos vezetésére képes állapot,
- járművet az vezethet, aki vezetési képességre
hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll,
- ismerni kell a KRESZ-szabályokat.
A kerékpárt kötelező felszerelései:
- kormányberendezéssel, amely könnyen kezelhető és
megbízható,
- két, egymástól függetlenül működtethető
fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első kerékre
hat, a másik a hátsó kerékre,
- hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,
- előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával és
101
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
fehér színű fényvisszavető prizmával, azonban ez lehet
a ruházat része is
- hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább
150 méter távolságról látható lámpával (a ruházat
része is lehet)
- hátul egy vagy két (szimmetrikusan elhelyezett) nem
háromszög alakú, piros színű fényvisszaverő
prizmával,
- legalább az első keréken legalább 2 db borostyán
sárga színű (mindkét irányba hatásos)
- küllő-prizmával, vagy két oldalon (a kerékpántok
közvetlen közelében) fehér fényvisszavető
körgyűrűvel.
Elindulás előtt meg kell vizsgálni, ellenőrizni kell:
- megvannak-e a kötelező felszerelések, és működnek-
e,
- a kormány kellően feszes-e,
- a fékeket ki kell próbálni,
- a világítást le kell ellenőrizni,
- a gumik állapotát meg kell nézni.
Használatbavétel előtt célszerű ellenőrizni:
- az első és a hátsó fékek működését,
- a kormány és a nyereg rögzítését,
- az első villa akadály- és játékmentes elfordíthatóságát,
- az első és hátsó kerekek tengelyanyáinak meghúzását,
ill. a gumik légnyomását,
- a kerékpár csavarjainak meghúzását.
A kerékpár fékezése:
- A kerékpár lassításakor, különösen erős fékezéskor
mindkét (első, hátsó) féket egyidejűleg használjuk.
Mielőtt kerékpárral bekapcsolódunk a közúti
forgalomba, feltétlenül próbáljuk ki, ill. ismerjük meg a
fékek hatásosságát, s vegyük figyelembe azt is, hogy a
fékhatás nedves úton csökken, ezért a száraz időben
megszokotthoz képest nedves úton óvatosabban
közlekedjünk és fékezzünk!
102
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
Hol szabad kerékpározni?
- Gyalog-, és kerékpárúton
- Kerékpárúton
- Kerékpáros nyomon
- Kerékpár által is használható buszsávban
- Nyitott kerékpársávban
- Zárt kerékpársávban
- Gyalogos-kerékpáros zónában
- Kétirányú kerékpáros közlekedés számára megnyitott
egyirányú utca
Tilos kerékpározni:
- járdán, az alábbi kivételek figyelembe vételével:
o „a 12. évnél fiatalabb gyerekek főútvonalon
még nem kerékpározhatnak, ezért ők
haladhatnak a párhuzamos járdán, legfeljebb
10 km/h sebességgel.
o lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest
kerékpáros közlekedésre alkalmatlan, szabad
a járdán közlekedni, de csak a gyalogos
forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10
km/óra sebességgel”.
- gyalogúton
- gyalogos zónában
- behajtani tilos táblával jelzett útszakaszon
- mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával ellátott
útszakaszon
- kerékpárral behajtani tilos jelzőtáblával ellátott
útszakaszon
- tilos kerékpárral a kijelölt gyalogos átkelőhelyen
kerékpárral közlekedni
- tilos autópályán kerékpárral közlekedni
- buszsávban
Fékút: a fékpedál/fékkar megérintésétől a megállásig megtett
út.
Féktávolság: A reakcióidő alatt megtett út és a fékút összege.
Az a legrövidebb távolság, amelyen a járművel meg tudunk
állni.
103
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
Gépjárműves közlekedés esetén a baleseti helyszínelők
tapasztalatai szerint az 5 m/s2-es lassítás már jónak számít a
mindennapi közlekedésben. Professzionális vezetők,
versenyzők a kiváló műszaki tulajdonságokkal bíró motorral és
jó gumival akár a 14 m/s2 lassulást is képesek elérni.
A kerékpározás további tipikus veszély előidézési helyzetei: - az úton és terepen található akadályok. - A járdaszegélynek ütközés veszélyei. - A sűrű forgalom veszélyei. - A szembe szél, a hátszél és az oldalszél veszélyei. - Közlekedés csúszós úton. - Közlekedés emelkedőn, illetve lejtőn. - A járművek holtteréből adódó veszélyek. - Közlekedés állatok közelében. - Közlekedés mezőgazdasági gépek közelében.
Fontos megemlíteni a zavarótényezőket: zenehallgatás
kerékpározás közben, kerékpározás kapucnis felsőben, esetleg
mobiltelefon használat kerékpározás közben.
3
Visszacsatoló kérdések a legfontosabb ismeretekre vonatkozóan
Melyek kerékpár kötelező felszerelései? Holttér!!! Járművezetőnek minősül-e a kerékpárt vezető személy? Sorolj fel három olyan esetet, amikor nem szabad kerékpárral behajtani az adott útszakaszra? Hol szabad kerékpározni? Melyek kerékpározás legveszélyesebb momentumai?
7.1.3
2 A diákok kérdéseinek megválaszolása
Lehetőség és idő biztosítása a diákok számára a saját kérdéseik feltevésére.
104
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
10 Szituációs gyakorlat/játék
Közlekedési találós kérdések33: 1. Tekereg, kanyarog, átéri a világot, mi az? (úttest) 2. Négy testvér szalad egymás mellett, sosem érik utol egymást, mi az? (kerekek) 3. A világot átéri, mégis egy tyúk átlépi, mi az? (keréknyom) 4. Vasbika, vasmezőn, vasszekeret húz, mi az? (vonat) 5. Nem etetik zabbal, nem hajtják ostorral, mégis, ha szánt, négy ekével jár, mi az? (traktor) 6. Erdőn terem, vízen jár, embert hord a padlóján, mi az? (hajó) 7. Mindig szántja, mindig szántja, mégse marad barázdája (hajó) 8. Ketten egyszerre indulnak, egyik éppen úgy szalad, mint a másik, mégse érik utol egymást soha, mi az? (kerékpár) 9. Négy keréken szaladgál, repül, mint a gyors madár. Szíve helyén motor dobog, fékez, megáll, továbbrobog, mi az? (autó)
1 Összegzés, értékelés
A kerékpáros közlekedés nagyon elterjedt egészségek közlekedési mód. Nagyon fontos a saját és mások biztonságának érdekében a szabályok betartása, a tudatos közlekedés, az egymásra való közös odafigyelés és tolerancia.
33
Közlekedés Kecskemét (Google)
105
8.1.4. Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
1 A téma megnevezése, rövid ismertetése
7.4. Alapvető elsőbbségadás szabályai, alapvető KRESZ ismeretek
8
Ismétlő kérdések az előző órákhoz és/vagy elvárt ismeretekhez kapcsolódóan
Ismertessétek a kerékpár kötelező felszereléseit! - kormányberendezéssel, amely könnyen kezelhető és megbízható, - két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első kerékre hat, a másik a hátsó kerékre, - hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet, - előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával és fehér színű fényvisszavető prizmával, azonban ez lehet a ruházat része is - hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával (a ruházat része is lehet) - hátul egy vagy két (szimmetrikusan elhelyezett) nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverő prizmával, - legalább az első keréken legalább 2 db borostyán sárga színű (mindkét irányba hatásos) - küllő-prizmával, vagy két oldalon (a kerékpántok közvetlen közelében) fehér fényvisszavető körgyűrűvel. Átkelhetünk-e gyalogos átkelőhelyen ha azt megkülönböztető jelzést használó jármű közelíti? Nem! Sorolj fel 3 olyan útszakaszt, ahová nem szabad kerékpárra l behajtani! (Autóút, autópálya, behajtani tilos táblával ellátott útszakaszok) Lakott területen kívül az úttest melyik oldalán kell közlekednünk gyalogosan? Bal! Lakott területen kívül melyik oldalon kell kerékpárral közlekednünk? Jobb!
7.1, 7.2., 7.3
8 Ráhangolás, a diákok elérése
Volt-e már olyan, hogy álltatok a kijelölt gyalogos átkelőhelynél és valaki megállt és intett, hogy nyugodtan átkelhettek? Megnyugtató volt-e így lelépni a zebrára? Volt-e olyan, hogy sokáig kellett várni, hogy valaki átengedjen? Helyes volt-e ez? Nem, nem volt az, hiszen az autóvezetőnek elsőbbséget kellett volna adnia a részetekre. Ez nem jelenti azt, hogy vakmerően le szabad lépni az autók elé, hiszen a saját épségünket veszélyeztetjük vele, viszont tudnunk kell, hogy itt nekünk volt elsőbbségünk. Fontos tudnunk, hogy adott egyszerűbb helyzetekben kinek van elsőbbsége, ki az, akinek várakoznia kell. Erről fogunk ma beszélgetni.
106
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
10 A téma ismertetése
Jól látható, hogy a hierarchia csúcsán a rendőri jelzések
állnak. A rendőrség által kiadott jelzések a jelzőtábláktól,
útburkolati jelektől, stb. független követendő jelzések.
Gondolunk akár egy rendezvény miatt előforduló terelésre
vagy akár egy sajnálatos balesetre. A következő követendő
utasítást a közlekedési jelzőlámpa jelzései adják. Például:
egy adott kereszteződésben az útszakasz, amelyiken
közlekedünk STOP táblával és jelzőlámpával ellátott, a
kereszteződésben a jelzőlámpa iránymutatását kell
követnünk, tehát akkor is várakoznunk kell, ha
keresztirányból nem érkezik autó. Ha viszont a jelzőlámpa
valamilyen oknál fogva nem működik, a közúti jelzéseket kell
követnünk, és a táblánál, ha keresztirányból nem érkezik
jármű, a STOP tábla utasítását követve megállunk, majd
továbbhaladhatunk.
A hierarchia következő eleme az útburkolati jelek és közúti
jelzések követése. Az útburkolati jelek közül tipikus eset a
kötelező haladási irány megadása:
A közlekedési szabályok biztosítják a közlekedés szabályait,
mint ahogyan azt az első órán a „bizalmi elv” során
említettük. A szabályok ismerete a biztonságos közlekedés
alapja.
Egyszerűbb forgalmi helyzetek:
Gyalogosok elsőbbsége: kijelölt átkelőhelyen, kanyarodó
járművel szemben.
7.4.
107
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
Ismertetendő táblák:
Elsőbbségadás kötelező tábla
STOP tábla
Főútvonal tábla
Főútvonal vége
Egyenrangú útkereszteződés
A megkülönböztető jelzést használó járműveknek minden
esetben elsőbbsége van!
3
Visszacsatoló kérdések a legfontosabb ismeretekre vonatkozóan
Rajzoljuk fel közösen a táblára a közúti jelzések hierarchiáját! Kinek a jelezései kerülnek a piramis tetejére? Hogyan folytatódik?
7.4.
2 A diákok kérdéseinek megválaszolása
Lehetőség és idő biztosítása a diákok számára a saját kérdéseik feltevésére.
12 Szituációs gyakorlat/játék
Activity: Mutogasd el a következőket:
Gépjármű Kerékpárút Segédmotoros kerékpárral behajtani tilos Buszsáv Figyelem összpontosítás Bűncselekmény Ittas vezetés Vezetés közben telefonálni tilos Stop elsőbbségadás kötelező Szembejövő forgalom elsőbbsége Jobbkézszabály Rendőri karjelzés Kikerülés Előzés Holttér Tolató teherautó Nyomvályús út Csatornafedél
108
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
1 Összegzés, értékelés
A saját és mások biztonságos közlekedése érdekében ismernünk kell az alapvető közlekedési szabályokat. Olyan ez, mint egy nagy társasjáték, amelyben mindannyian részt veszünk. A jó játékhoz tudnunk kell a játékszabályokat.
109
8.1.5. Láthatóság, észlelhetőség
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
1
A téma megnevezése, rövid ismertetése
7.4. Láthatóság, észlelhetőség
5
Ismétlő kérdések az előző órákhoz és/vagy elvárt ismeretekhez kapcsolódóan
Hogy néz ki az elsőbbségadás kötelező tábla? Hogy néz ki a STOP tábla? Kiket nevezünk védtelen közlekedőknek? Miért? Gyalogosokat, kerékpárosokat, motorosokat - akiket nem véd a jármű küldő váza. Kötelező-e a kerékpáron féknek lennie? (Igen) És fényvisszavető prizmának? (Igen) Járművezető-e a kerékpárt vezető személy? (Igen!) Ismertesd a közúti jelzések hierarchiáját! (rendőr jelzései, Közlekedési lámpa, Közúti jelzések, útburkolati jelek, közlekedési szabályok).
7.1-7.4
8 Ráhangolás, a diákok elérése
Készítsünk elő egy kis karton dobozt, amelynek a belsejét feketére festjük. Készítsünk elő egy fekete, egy fehér, egy barna, zöld, stb. és egy fényvisszavető anyaggal ellátott eszközt, akár egy kicsi kulcstartót. Helyezzük ezeket a dobozba, majd a dobozt zárjuk le úgy, hogy csak egy kis nyíláson lehessen belátni, de úgy hogy azért még fény is jusson a dobozba. Adjuk körbe a dobozt és kérdezzük meg a diákokat, hogy szerintük hány gomb van a dobozban. A fekete gombot és a sötétebbeket valószínűleg nem fogják látni. A fekete gombok a fekete ruhába öltözött embereket jelentik. A sötétben a fekete ruhába öltözött emberek láthatósága lecsökken, a közlekedési baleset veszélye megnő.
7.1.5
15 A téma ismertetése
A korlátozott látási viszonyok jelentősen befolyásolják
a közlekedés biztonságát, jó ismernünk azt, hogy
melyek azok a helyzetek, amelyekben kifejezetten
figyelnünk kell saját láthatóságunkra. Ezek a
következők:
Éjszaka
Köd
Eső
Szembejövő lámpájának vakítása
Karcos, párás sisak plexi
7.1.5
110
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
Ujjlenyomatos szemüveglencse
Hasznos mondatok:
Sötétben jól látszódj!
Esti szürkületben, sötétben és rossz időben
nagy veszélyben vagy az úttesten!
Te ugyan látod a kivilágított járműveket, de a
járművek vezetői nem látnak jól téged!
Az átkeléshez keresd a lámpákkal kivilágított
gyalogos-átkelőhelyeket!
Ha a járművek fehér fényű lámpáit látod:
közelednek; ha a pirosakat látod: távolodnak.
Látótávolság
A látótávolságról értekezve megemlítendő, hogy még
a fehér ruha viselése sem elégséges ahhoz, hogy
biztonságosan észrevehetők legyünk az éjszakai
országúton.
A viselt ruhák színe is jelentősen befolyásolj a
látótávolságot, így ha éjjel sötét ruhában közlekedünk,
16 méterről vagyunk csak láthatóak, fehér ruhában
már 52 méterről, azonban láthatósági viseletben már
152 méterről észlelhetőek vagyunk a járművezetők
részére. Ismerve a féktávolságot a különbség nem
elhanyagolható.
Láthatósági eszközök
A láthatósági eszközök alkalmazása a fentiek szerint
kiemelten fontos. Életmentő szerepük lehet. Akár –a
korábbiakban említettek alapján -az út szélén
gyalogolva egy zseblámpát lóbálva is fokozhatjuk
láthatóságunkat, ha nincs más a közelünkben; de
elsősorban láthatósági mellény vagy egyéb
fényvisszavető eszközök használatával érhetjük el a
biztonságosabb közlekedés megvalósulását.
Láthatósági eszközök a teljesség igénye nélkül például:
fényvisszavető mellény
fényvisszavető karpánt, tépőzáras szalag
111
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
fényvisszavető kulcstartók, díszek, matricák
(látható helyen elhelyezve!)
fényvisszavető baseball sapka
fényvisszavető csíkkal ellátott cipők, kabátok
fényvisszavető kerékpáros prizmák,
küllőreflektorok
kerékpáros lámpa
Holttér
A közlekedők tudattalanul nem törődnek vele illetve
nincsenek tisztában azzal, hogy minden járműnek van
holttere, amit a járművezető nem lát be, az ott
történtekről nem szerez tudomást.
A motorosoknál a bukósisak nyílása korlátozza a
perifériás látást, az autóknál a tetőt tartó oszlopok
akadályozza a körkörös kitekintést, a teherautóknál,
buszoknál a felépítmény mérete, magassága szab
határt a belátható környezetnek.
Bár az adott jármű vezetője a felelős azért, ha a
holtterében tartózkodókat nem veszi észre vagy az ott
történtekről nem szerez tudomást, mégis, védtelen
közlekedőként, a saját testi épségünk érdekében
nekünk is észre kell venni a vészhelyzetet, és tennünk
kell annak elkerülése érdekében.
Autó és teherautó vezetők részéről a be nem látott
holttér miatt előforduló tipikusan veszélyes
közlekedési szituációk:
- jobbra kis ívben kanyarodás
- tolatva kiállás parkolóhelyről
- zárt felépítményű járművel tolatás
- sávváltás
Mivel a jármű vezetője nem képes felmérni
tökéletesen az esetlegesen kialakuló vészhelyzeteket a
többi közlekedőnek kell előrelátó módon felkészülni
az adott forgalmi szituáció kezelésére, a vészhelyzet
elhárítására mind gyalogos, mind kerékpáros
közlekedőként.
112
Idő
Tevékenység Módszer, tartalom Hivatkozás a tananyag fejezeteire (perc)
3
Visszacsatoló kérdések a legfontosabb ismeretekre vonatkozóan
Hány méterről látható egy fekete ruhába öltözött ember éjszaka? 16 Hány méterről látható egy fényvisszavető ruházatot viselő személy éjszaka? 152 Emelj ki 3 láthatóságot rontó tényezőt! (Köd, eső, nem megfelelően megtisztított szemüveg). Emelj ki 5 láthatósági eszközt! (fényvisszavető mellény, fényvisszavető karpánt, elemlámpa, kerékpáros lámpa, fényvisszavetővel ellátott ruházati elemek, akár cipő, sapka, kabát). Honnan ismerhetjük fel, hogy egy jármű holtterében vagyunk? nem látjuk a vezető arcát. Mit kell ilyenkor tenni? Elkerülni a helyzetet és haladéktalanul kilépni belőle.
7.1.5
2 A diákok kérdéseinek megválaszolása
Lehetőség és idő biztosítása a diákok számára a saját kérdéseik feltevésére.
10 Szituációs gyakorlat/játék
Képzeld el, hogy kerékpározol haza az iskolából. Ahogy kerékpározol, egy teherautó érkezik melléd. Nem látod a vezető arcát a tükörben. Mit teszel? Képzeld el, hogy túl sokáig játszottál a barátoddal és sötétben kell hazamenned. Olyan útszakaszon is kell közlekedned, ahol nincs járda. Pont a fekete kabátod van rajtad. Mit teszel? hogyan indulsz haza a barátaidtól? NINCS JÓ ÉS ROSSZ VÁLASZ!
1 Összegzés, értékelés
A láthatóság és észlelhetőség nagyon fontos. A közlekedés során azzal, ha magunkat láthatóvá tesszük akár egy karpánt viselésével, máris sokat tettünk a magunk biztonsága érdekében. Figyeljünk oda a saját és mások biztonságára.
113
9. Javasolt játék és eszköztár
Az ENSZ 13 olyan képességterületet határozott meg, amelyek fejlesztése a közlekedésre nevelés
szempontjából alapvető fontosságú.
Ezek a következőek:
1. testi ügyesség, koordinációs készség,
2. gyorsaság,
3. állóképesség,
4. hallásképesség,
5. látásképesség,
6. észlelési, megfigyelési képesség,
7. figyelmi képesség,
8. emlékezeti képesség,
9. gondolkodási képesség,
10. helyzet-felismerési-, és
11. döntési képesség,
12. kommunikációs képesség,
13. együttműködési képesség
A 13 képességterület fejlesztéséhez és érzékenyítéséhez állítottuk össze azokat a szituációs
gyakorlatokat, amelyek tematikusan alább találhatóak.
9.1. Játék a bizalmi elv gyakorlatához
A klasszikus forma a következő: szorosan egymás mellé állva kört alkotunk. Mindenki támaszban áll. a
kezek mellmagasságban. A csoport egyik tagja a kór közepére áll. Behunyt szemmel, merev testtel
kell dőlnie valamelyik irányba. A körben állók megfogják és visszahelyezik középre /a félreértések
elkerülése végett: visszahelyezik, és nem lökik!/, s továbbdől másfelé. A játékhoz nagy „adag"
bizalom, hasonló mértékű felelősségtudat szükséges. Végig kell játszani, mindenki kerüljön a kör
közepére/ kényszeríteni, természetesen, nem szabad.
114
9.2. Iskolás korosztály leggyakoribb baleset típusaihoz illeszkedő
szituációs játékok
Vigyázatlan, hirtelen lelépés az úttestre
- KRESZ pályán, úttestre guruló labda
- Autóból való kiszállás
- Milyen messze van?
Álló jármű vagy oszlop mögül történő áthaladás
- KRESZ pályán takarásból való kilépés
- Kirakó játék
- Keresd a szabálytalanságot!
A tiltott helyen való áthaladás
- Függönnyel történő szemléltetés (tiltott helyen való átkelés rossz látási viszonyok között)
- Keresd az utat 1.
- Keresd az utat 2.
- Gyalogos közlekedés szabályai
- Milyen messze van?
- Keresd a szabálytalanságot!
- Keresd a különbséget!
Tilos jelzésen való áthaladás
- Keresd az utat 1.
- Keresd az utat 2.
- Keresd a szabálytalanságot!
- Keresd a különbséget!
- Gyalogtúrára csomagolás
9.2.1. Irányok gyakorlására kidolgozott szituációs gyakorlatok
a. Páros tárgykereső
A páros egyik tagja becsukja a szemét, míg a másik elrejt egy meglepetés tárgyat (a hunyó nem tudja,
mit kell keresnie). Ha megvan, visszamegy a párjához és megérinti, akkor az kinyithatja a szemét,
elindulhat keresni. A társa mögötte mehet, és négy szóval segítheti: balra, jobbra, föl, le.
115
b. Irányítótorony
Párokban játsszuk. Egy jéghegyekkel teleszórt teremben kell átirányítani a páros egyik tagjának
bekötött (vagy akár behunyt) szemű társát a biztonságos túloldalra, úgy hogy a lehelyezett
újságokhoz, párnákhoz (a jéghegyekhez) ne érjen hozzá, ne lépjen rá.
9.2.2. Takarásból való kilépés gyakorlására kidolgozott szituációs gyakorlatok
a. KRESZ pályán takarásból való kilépés
Állítsuk fel a mini KRESZ pályánk egyik egyenese szélén egy roll up-ot, ezzel szemléltetve egy parkoló
autót vagy autóbuszt. Egy gyermek feladata, hogy álljon be a roll up mögé és keljen át az úttesten
biztonságosan, körültekintően.
b. Kirakó játék
Autóbusz takarásából való kilépés veszélyeit szemléltető feladat – csoportmunka, verseny.
Csoportokat képzünk, minden csoport megkapja az autóbusz takarásából kilépő kislányokat ábrázoló
képet. Beszélgetünk a képen látottakról.
Mit látsz a képen? (Autóbusz takarásából kilépő kislányt, autó takarásából kilépő gyermeket)
Mi a helyes magatartás?
9.2.3. Láthatóság fontosságának szemléltetésére kidolgozott szituációs gyakorlatok
a. Függönnyel történő szemléltetés
Kifeszítünk egy függönyt és képeket/jelzőtáblákat mutogatunk a gyerekeknek hol a függöny mögül,
hol függöny nélkül. „Hogy látjátok a képeket? Tisztán, kevésbé tisztán?” Szemléltetjük, hogy ködös,
sötét időben kevésbé látunk tisztán. Nagyobb gyerekeknél lehet a függöny mögött jelzőtáblákat
116
mutatni és fel kell ismerni őket. Előfordul, hogy nem látható jól, hogy mit ábrázol a tábla, de az
alakjából lehet rá következtetni.
b. Gyalogtúrára csomagolás
Az asztalon lévő különböző tárgyakból kell kiválogatni, mit vinnének magukkal egy esti gyalogtúrára?
Miért? (láthatósági mellényt, láthatósági hátizsákot, elemlámpát, kerékpáros villogót, mert a
gyalogosnak is ki kell magát világítania este.) Hasznos a fehér cipő, melyen esetleg fényvisszaverő
rész is van. Öltöztessük fel a ruhadarabokba az egyik osztálytársunkat.
c. Autóból való kiszállás
5 széket leteszünk úgy, mintha az autó ülései lennének (elől kettő, hátul három) és a gyermeknek le
kell ülnie a bal hátsó székre és imitálnia kell és mondani is, hogyan száll ki a járműből. (hátranézek,
hogy jön-e jármű, kinyitom az ajtót, kiszállok és minél hamarabb, a kocsihoz minél közelebb a kocsi
mások oldalán lévő járdára megyek).
d. KRESZ pályán, úttestre guruló labda
A mini KRESZ pályánál egy éppen nem kerékpározó gyermek feladata, hogy egy általunk begurított
labdát/tárgyat kell kihozni az úttestről és elmesélni, hogyan teszi ezt. Ez egyben a kerékpározó
gyermekeknek is feladat, hiszen figyelni kell a hirtelen kialakult veszélyre. A gyerekek gyakran
szaladnak ki az úttestre, mert kigurult a labda/játék. Ezzel szemléltetni lehet, hogy először minden
esetben alaposan szét kell nézni és csak azután lehet kihozni a tárgyat, nem szabad ész nélkül utána
szaladni.
9.2.4. Gyalogos közlekedés legfontosabb szabályainak gyakorlására kidolgozott
szituációs játékok
a. Keresd az utat 1.
Egy gyermek a házuk előtt áll. A feladatot kitöltő gyermeknek egy városrész rajzán kell elvezetni a
gyereket a házuktól az iskoláig úgy, hogy folytonos vonallal összeköti a kettőt és mindenközben
betartja a szabályokat (zebrán -, szabad jelzésen való átkelés – be kell rajzolnia a gyalogos átkelő
helyet, a jelzőlámpákat és a gyalogos járdát).
117
b. Keresd az utat 2.
A képhez hasonlóan műanyagból vagy laminált papírból készült útdarabokból kell a gyermeknek
kirakni az utat a kezdő helytől a célpontig. Kiegészítés a képen láthatókhoz: szerepeljen az
útdarabokon járda, gyalogos átvezetés a kereszteződésben, tilos és szabad jelzést adó jelzőlámpák.
c. Gyalogos közlekedés szabályai
Az ábrán látható módon szalagokból felrajzolunk egy kereszteződést (a kereszteződés formája
változtatható). A gyermekeket két csoportra osztjuk. Mindkét csoport átbeszéli, hogy az adott
szituációt hogyan kell megoldani. Kiválasztanak egy személyt vagy csoportosan bemutatják a
gyakorlatban. Az egyik csapat az adott szituációt (kereszteződést) kijelölt gyalogos-átkelőhely nélkül,
míg a másik kijelölt gyalogos-átkelőhellyel oldja meg.
A gyermeknek/csoportnak a kereszteződés egyik sarkából át kell haladni az út másik oldalára,
miközben mesélik, hogy mit csinálnak.
Lényeg:
- gyalogos-átkelőhely nélkül: átkelni a járda meghosszabbításában szabad, minden irányban
szét kell nézni (balra nézek, jobbra nézek, majd ismét balra), valamint hátrafelé is, mert
onnan is érkezhet kanyarodó jármű.
- gyalogos-átkelőhellyel: kijelölt gyalogos-átkelőhelyen a gyalogosnak elsőbbsége van, de
ebben az esetben is mindig szét kell nézni és meg kell győződni róla, hogy megadták
számunkra az elsőbbséget.
118
d. Keresd a szabálytalanságot!
6 kép látható egy lapon és le kell írni (ha tud írni) vagy el kell mesélni, hogy melyiken mi a probléma,
mi a szabálytalan.
- piros jelzésen való átkelés
- közeli kijelölt gyalogos-átkelőhely ellenére, nem azon való áthaladás
- jármű takarásából való kilépés
- úttestre való kiszaladás, labda után
- kereszteződésben nem gyalogos-átkelőhelyen való átkelés, hanem keresztben való áthaladás
- villogó zöldön való áthaladás
e. Keresd a különbséget!
Két látszólag egyforma képen kell megkeresni a 10 különbségeket.
Különbségek pl.:
- piros lámpa/zöld lámpa gyalogosoknál
- kijelölt gyalogos-átkelőhelymegléte/hiánya
- sárga lámpa/piros lámpa járműveknél
- jármű megléte/hiánya
- rendőri karjelzés
- …
119
9.2.5. Távolságbecslést gyakorló szituációs gyakorlatok
a. Milyen messze van?
Ez egy távolságbecslő játék. Az a szabály, hogy meg kell tippelni, különböző általunk lehelyezett
tárgyak milyen messze vannak tőlük. A kisebb gyermekek lépésben adják meg a távolságot (Hány
lépésre van tőled?), a nagyobbak, akik már jobban ismerik a számokat és a távolságot, azok pedig
méterben (Hány méterre van tőled?).
9.3. Kerékpáros játékötletek, feladatok, gyakorlatok
„1. Gyakorlófeladat: Szabályos elindulás és megállás
Oktató feladata:
Pálya kijelölése, a tanultak átismétlése (a gyerekektől kérdezve, mit és miért
csinálnak a feladat elvégzése során), a feladat bemutatása.
Feladat:
1. Szabályos elindulás: állítsuk a gyerekeket az egyenes jobb oldalára (a
„járdára”); mellé, bal oldalukra kerékpárjaikat úgy, hogy a pedál
indulópozícióban van.
2. Hátranézést követően a kerékpárt bal kézzel a nyereg alatt megfogva, jobb
kézzel a kormányt egyenesen tartva emeljék az „úttestre”, a vonal bal oldalára
a kerékpárt.
3. A gyerekek nézzenek hátra, majd üljenek fel a kerékpárra, miközben a jobb
lábuk a „járdán” van.
4. Elindulás előtt ismételjék meg a hátranézést. Elinduláskor, és menet közben
végig tartsák ujjaikat a fékkarokon.
A gyerekek alacsony, „pörgős” fokozatban tekerjenek a pályán, de engedjük
nekik, hogy kitapasztalják a váltó működését, felfedezzék, megérezzék a
különbséget az egyes sebességfokozatok között.
5. Megállás előtt a tanulók nézzenek hátra, majd először a hátsó féket használva
álljanak meg, jobb lábát letéve a földre.
120
6. Hátranézést követően szálljanak le a kerékpárról.
7. Hátranézést követően emeljék a kerékpárt a „járdára”.
2. Gyakorlófeladat: Szakaszos elindulás és megállás
Oktató feladata:
Rajzoljunk fel a pályára két-három vonalat,
egymástól kb. 5-6 méter távolságra. (Ezeknél a
vonalaknál kell majd a tanulóknak megállniuk.)
Mutassuk be a feladatot, majd a hely
adottságaitól függően állítsunk fel egymás mellé
3-6 tanulót.
Feladat:
1. Hátranézést követően a gyerekek szálljanak fel a
kerékpárra, majd induljanak el egyenesen a
pályán.
2. Hátranézést követően álljanak meg az első vonalnál, ügyelve a pedál
megfelelő helyzetére.
3. Hátranézést követően induljanak el, majd ismételjék meg az előző pontban
leírtakat a második, harmadik vonalnál is.
4. A pálya végén hátranézést követően álljanak meg, majd szálljanak le a
kerékpárról.
3. Gyakorlófeladat: Szorosan egymás mellett haladás
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát, ismertessük a feladatot, majd szervezzük párokba a
gyerekeket – a párok tagjai álljanak egymás mögé.
Feladat:
1. Felszállás, elindulás a megszokott módon.
2. Tapsra a pár hátsó tagja hátranéz, felgyorsít, társa mellé kerül balról.
121
3. A két kerékpáros egymás mellett halad, majd a kívül kerekező tanuló
felgyorsít, és megelőzi partnerét.
4. Ismételjük meg a feladatot, hogy a másik tanuló is végre tudja hajtani a
gyakorlatot.
5. A pálya végén megállás, leszállás.
4. Gyakorlófeladat: Besorolás
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát, és helyezzünk el középre
egy bóját. Magyarázzuk el a feladatot, majd
adjunk minden gyereknek egy számot. Azt,
hogy mennyien lehetnek egyszerre a pályán,
annak mérete dönti el.
Feladat:
1. Felszállás, elindulás a fentebb leírtak szerint.
2. A gyerekek kezdjenek körözni a pálya szélén.
3. Amikor az oktató bemond egy számot, az adott számmal jelzett gyerek
bemegy a pálya közepére, ott tesz egy kört a bója körül, majd megpróbál
visszasorolni a többiek közé, alkalmas rést keresve. Akik a pálya szélén
maradtak, helyet kell, hogy adjanak neki.
4. Amikor mindenki sorra került már, és ismét a külső körön köröz, következik a
megállás és leszállás a fent leírtak szerint.
A feladatot kombinálhatjuk hátranézéssel, hátranézéssel és karjelzéssel, stb.
5. Gyakorlófeladat: Megfelelő sebesség megválasztása
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát, és magyarázzuk el a feladatot, majd mutassuk be azt egy
tanuló segítségével. Osszuk a gyerekeket két csapatba.
122
Feladat:
1. A pálya két sarkába álljanak fel a gyerekek.
2. Mindkét csoportból induljon el egyszerre
(tapsra, felszólításra) egy-egy gyerek átlósan a
másik sarok irányába.
3. A pálya közepén mindkét gyereknek át kell
haladnia úgy választva meg a sebességet, hogy
elkerüljék az ütközést.
4. A gyerekek a pálya szélén térhetnek vissza a
kiindulási pontra, hogy azután megismételjék a gyakorlatot a másik sarokból
indulva is.
6. Gyakorlófeladat: Hátranézés
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát (kezdőpont, végpont), és magyarázzuk el a feladatot, majd
mutassuk is be azt.
Feladat:
1. Szabályos felszállás, elindulás a
tanultak szerint.
2. Tapsra vagy felszólításra a tanuló
hátranéz bal válla fölött, és
körülbelül 3 másodpercig hátrafelé
figyel – eközben egyenesen halad,
dülöngélés, kacsázás nélkül.
3. A pálya végén megállás, leszállás.
4. A feladat nehézségét fokozhatjuk a pályán lévő kerékpárosok, illetve a
hátrafelé nézéssel töltött idő növelésével.
A gyakorlat nehezíthető azzal, hogy az oktató mutat a kezével egy számot a feladatot
bemutató tanulónak.
7. Gyakorlófeladat: Irányjelzés
123
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát (kezdőpont,
végpont), és magyarázzuk el a
feladatot, majd mutassuk is be azt.
Feladat:
1. Felszállás, elindulás a tanultak szerint.
2. Amikor a gyerekek elérik a kijelölt helyet a
pályán, hátranéznek, majd miután visszafordultak, az oktató utasítására karjelzést
adnak jobbra vagy balra, legalább három másodpercre elengedve a kormányt.
3. A pálya végén szabályos megállás.
8. Gyakorlófeladat: Sávváltás, balra kanyarodás
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát (kezdőpont, végpont, bóják
elhelyezése), és magyarázzuk el a feladatot,
majd mutassuk is be azt.
Feladat:
1. Felszállás, elindulás a korábban tanultak
szerint.
2. Az első bójasornál hátranézés, majd szabályos
karjelzés bemutatását követően átlós mozgás a második bójasor felé, a
bójasor végén („kereszteződés”) szabályos megállás.
3. Hátra-, majd balra, illetve jobbra nézést követően elindulás, a gyakorlat
megismétlése a másik irányba haladva.
4. A pálya végén szabályos megállás.
Ha jól megy a gyakorlat a gyerekeknek, bóják nélkül is el lehet játszani a sávváltást.
9. Gyakorlófeladat: Kikerülés
124
Oktató feladata:
Jelöljük ki a pályát (kezdőpont, végpont, bóják
elhelyezése), és magyarázzuk el a feladatot,
majd mutassuk is be azt. Magyarázzuk el,
miért fontos ennek a feladatnak a gyakorlása,
milyen távolságban kezdjük az akadályok
kikerülését, milyen távolságban haladunk el az
út szélén álló autók mellett, stb.
Feladat:
1. Felszállás, elindulás a tanultak szerint.
2. Elindulást követően az akadály előtt megfelelő távolságban (olyan
távolságban, hogy ne kelljen hirtelen kanyarodni az akadály előtt) hátranézés,
majd karjelzés, az akadály kikerülése. Parkoló autót „ajtónyitásnyi”
távolságban kerülünk ki, számítva arra, hogy a jármű vezetője nem lát
(holttér), vagy figyel kellőképpen.
3. A kikerülést követően, az „úttest” szélére való visszahúzódás előtt jobbra
hátra kell nézni, ellenőrizendő, hogy nem indult-e el az autó, míg elhaladtunk
mellette.
4. Szabályos megállás a kijelölt pontnál.
10. Gyakorlófeladat: Szlalom
Oktató feladata:
125
Állítsunk fel páratlan számú bóját (egymástól legfeljebb 1,5 méter távolságra)
a pályán egyenes vonalban. (Ha van elegendő hely, felállíthatunk két
párhuzamos, egymással mindenben megegyező pályát.)
Feladat:
1. A gyakorlatot végző gyereknek a bóják kerülését balról kell kezdenie, majd
végig kell szlalomozni a bóják között.
2. Mindkét kéznek a kormányon kell lennie, folyamatosan kell pedálozni,
megszakítás, hirtelen mozdulatok, hátrafelé tekerés nélkül.
A feladatot érdemes eljátszani egymás után többször, egyre nagyobb sebességgel.”34
9.3.1. A kerékpár műszaki felépítése és karbantartásával kapcsolatos játék ötletek35
1. Kerékpáros serifek képzése
Létszám: 5 –30 tanuló
Helyszín: osztályterem és udvar, később sétáló utcák és hasonló területek
Időtartam: 2 tanóra, a kinti gyakorláshoz min. 3
Eszközök
„A kerékpár részei“ - fólia vagy rajz
„A felszereltség ellenőrzése“ lap
kifogástalan minőségű kerékpár
írásvetítő, vagy interaktív tábla
akasztó a plakátokhoz, klip chart tábla, rajzeszközök
tollak
gyermekenként 1 rajztábla, vagy kemény alátét
Előkészületek
• Tegyük a behozott kerékpárt jól látható helyre a teremben
• „A kerékpár részei“ – fóliát sokszorosítsuk
• „A felszereltség ellenőrzése“ lapot sokszorosítsuk és vágjuk szét
34
Bringa Akadémia, Tanári Kézikönyv, 2014. Vuelta Kft. 35
MobileKids – Élet Úton program – Intstruktor képzés – trénin anyag, 2015.
126
Kompetenciák
• A gyerekek tudatában vannak annak, hogy csak egy jól felszerelt, kifogástalan állapotú kerékpárral
és kerékpáros sisakkal vehetnek részt kerékpárosként a forgalomban.
• Ismerik a kerékpár részeit és meg is tudják nevezni azokat.
Tantárgyi kapcsolatok
Matematika: statisztika, lista készítése
Magyar nyelv: riport írása
Bevezetés
Az oktató felírja a tábla közepére nagy betűkkel a „Kerékpár” szót. Megkéri a gyerekeket, hogy
nevezzenek meg minden olyan dolgot, ami spontán eszükbe jut erről (Brainstorming). Ezeket az
oktató mind felírja a központi szó köré.
Feldolgozás
Ha még nem történt volna meg, az oktató felhívja a gyermekek figyelmét a teremben lévő
kerékpárra. Közösen megbeszélik, milyennek kell lennie egy biztonságos kerékpárnak, mik a részei, és
meg is beszélik ezek funkcióit, jelentéseit. Ezután közösen megnézik a „Kerékpár részei”- fóliát/rajzot
és a „Felszereltség ellenőrzése” lappal együtt kitöltik.
A gyermekek is feljegyzik maguknak a fogalmakat a fénymásolt lapra. (Fejlettségi szintjüktől és
ismeretanyaguktól függően a gyermekek önállóan is kitölthetik a lapot.) Az önellenőrzéshez a
pedagógus kiteszi a helyesen kitöltött lapot a terembe. A kitöltött lapokkal és ellenőrző ívvel
felszerelkezve a gyermekek kimennek az iskolaudvarra, és megvizsgálják saját vagy társaik
kerékpárját. Feljegyzik a hiányosságokat és odaadják a papírt a kerékpáros tulajdonosának, vagy
odarögzítik a kerékhez, ha a tulajdonos nincs jelen.
Kiegészítő Információ: A kerékpárok nem egyformák! Talán van az udvaron olyan kerékpár, amelynek
a hátsólámpa és a macskaszem helyett csak egy lámpája van, ami ugyanakkor mindkét funkciót
ellátja. Vagy találhatunk olyan kerékpárt is, amelyen elöl a fehér reflektort és a fényszórót
kombinálták. Sok modern kerékpár küllőin már nincs is fényvisszaverő, a reflektor a kerekekbe van
integrálva fénycsíkként.
Ha a gyermekeknek nehézségeik támadnak a feladatnál, mert az ő biciklijük máshogy néz ki,
beszélgessünk el velük, és magyarázzuk meg, hogy a lényeg azon van, hogy minden biztonsági elem
valamilyen formában megtalálható legyen a kerékpáron. Megkérhetjük őket ugyanakkor, hogy
minden eltérést külön jegyezzenek fel.
127
Amint minden kerékpárt megvizsgáltak, és megjegyezték az alkatrészeket, a legfontosabb eszközök
neveit, készíteniük kell egy plakátot, amellyel minden leendő érintettet tájékoztatnak az osztály
tervéről. Valahogy így:
Szöveg (példa)
A…………………………………………. iskola
……………………. osztályának kerékpáros serifjei
közlekedésbiztonsági szempontok alapján
ingyen átvizsgálják járművét!
A tanulók egy kinevezett boxudvarban (lehetőleg sétáló utcában) ellenőrizhetik bárki kerékpárját, aki
önkéntesen hozzájárul. A vizsgálat során kitöltik az ellenőrző lapot, és felhívják a tulajdonos
figyelmét az esetleges hiányosságokra, valamint megkérik őt, hogy sürgősen pótolja azokat.
De természetesen a dicsérettel sem szabad szűkmarkúan bánni: ha egy kerékpár kiváló állapotban
van, azt is ugyanúgy meg kell jegyezni.
Az eredményesség biztosítása
A seriffek beszámolnak megfigyeléseikről: mely hibák fordultak elő a leggyakrabban (pl. nem volt
csengő), hogyan reagáltak a kerékpárosok a serifekre, hogyan lehet elérni, hogy teljesen biztonságos
legyen minden kerékpár, hányan közlekedtek hibátlan állapotú biciklivel?, stb.
További ötletek
Érdemes bevezetni egy ún. iskolai szolgálatot. A gyerekek pl. hetente tarthatnának átvizsgáló napot
(szerviznapot), amikor is mindenki megkeresheti őket, s akár tanácsot vagy felvilágosítást is kaphat.
Ha több idő is rendelkezésre áll ennek az elemnek az elvégzéséhez, az osztály felkereshet egy
kerékpárszervizt vagy –üzletet is.
Sajtó tipp
Ha meghirdetjük a helyi sajtóban ezt a kis akciót, annak több előnye is lehet: A járókelőket nem éri
meglepetésként a kerékpáros seriffek jelenléte, hanem előre készülhetnek ők is az átvizsgálásra.
Ezentúl pedig híre megy, hogy az iskolája milyen sokat fordít a biztonságos közlekedésre nevelésre,
célzottan az ifjú kerékpárosokra.
128
9.3.2. Kerékpáros gyakorlatok, feladatok
1. Urald a biciklid
Létszám: helytől függően max. 15 tanuló
Helyszín: udvar, tornaterem
Időtartam: 2 tanóra
Eszközök
• Gyermekenként 1 kerékpár és 1 sisak
• aszfaltkréta a vonalak felrajzolásához
• 1 szőnyeg vagy valami hasonló, amire a gyerekek felállítják a kerékpárt
• 1 nagyobb bútor (Box, asztal)
• 1 stafétabot
• kemény fedeles füzet, toll, papír
Előkészületek
• a gyakorló pálya (Parcour) felépítése, kialakítása
• táblázatokat előkészíteni
• gyakorló szakaszok felrajzolása (3-4 stáció)
Kompetenciák
• A tanulók fejlesztik motorikus képességeiket a biciklin. Adott helyzetekben biztosan és helyesen
uralják a kerékpárt.
Tantárgyi kapcsolatok
Matematika: táblázat, lista készítése
Testnevelés: motorikus és mozgásos gyakorlatok
Bevezetés
129
A pedagógus először egyesével gyakorolja az alapokat a gyermekekkel a pályán
1. Felszállás, helyes haladás, körültekintés:
A gyerekek maguk választják ki, hogy melyik oldalról kényelmesebb nekik felszállni a biciklire. Biztos
kerékpározásnál jól be kell állítani a pedálokat is. Míg a támaszkodóláb szilárdan a padlón áll, a másik
láb behajlítva van, és a csaknem teljes magasságban álló pedálon nyugszik. Itt tudnak igazán
lendületet venni a gyerekek elinduláskor, miközben az egyensúlyt is megtartják. Ha az elindulás
megy, a gyerekek begyakorolják a körülnézést. Meg kell érteniük, hogy mennyire fontos
meggyőződni arról, hogy nem jön mögöttük semmilyen jármű.
2. Leszállás, emelés, a kerékpár tolása:
Ennél a résznél a tanulók leszállnak a kerékpárról. Fel kell emelniük a kerékpárt és át kell tolniuk az
akadályon (ez a valóságban pl. egy járdaszegély). Végezetül újra fel kell szállniuk a kerékpárra.
3. Kanyarodás:
Ez a gyakorlat a páylán kívül zajlik. A tanár felrajzol egy kört, vagy több kanyart (a tornateremben már
fel vannak ilyenek festve). A gyerekek nekiállnak gyakorolni, s mindenzt különböző sebességgel
tehetik. A későbbiek folyamán az iskolatáskájukat is bele kell tenni a csomagtartóba, hogy
megtapasztalják, hogyan változik meg a kerékpár súlypontja.
4. Egyenes vonal mentén haladás:
Ez a gyakorlat is a pályán kívül zajlik. A tanulóknak egyenes vonal mentén kell haladniuk, és ezt egy
kézzel is gyakorolniuk kell. Itt egy kis versenylehetőség kínálkozik: melyik gyermek tudja a
leglassabban megtenni az utat?
5. Akadály kikerülése:
A gyerekek normális sebességgel megközelítik az akadályt (amilyen közel csak lehet), és folyamatosan
fékeznek. Az elejétől fogva arra kell figyelniük, hogy az első- és hátsó féket lehetőség szerint
egyszerre húzzák meg. Éppen ezért fontos, hogy mindig készek legyünk a fékezésre. A tanár figyeljen
arra, hogy amíg a kerékpár nem állt meg, a gyermek le ne szálljon róla, és semmi esetre se ugorjon le
róla. A későbbiekben a gyerekeknek az akadályon át kell tolniuk a járművet, majd újra felszállni rá.
6. Egykezes kormányzás, egyensúlyozás:
Miközben kerékpároznak, a gyermekek kapnak A személytől egy stafétabotot, amit B személynek
átadnak majd. Így rövid ideig egy kézzel kell a kormányt tartaniuk és az átadás közben
egyensúlyozniuk is kell.
Feldolgozás
Tehát a pálya készen van, a tanár megállapítja, hogy mindenki számára tiszta és érthető a feladat. Ha
nagyon sok gyermek van, két pályát is fel lehet állítani, ami egy kis versenyzésre is lehetőséget ad.
Mivel a gyakorlatoknál nem a sebesség a lényeg, hanem az alaposság, az odafigyelés, meg kell
egyezni egy pontozási rendszerben. Így pl. minden állomásnál áll egy gyermek, aki a tanulótársainak
minden jól elvégzett feladat után ad egy pontot, amit egy táblázatba feljegyez. Ez a következőképpen
néz ki:
130
1. állomás, Ellenőrizte: …………………
Diák neve, pontja:
Diák neve, pontja:
Diák neve, pontja:
Így a következő feladatokat kell szétosztani a diákok között:
• 6 ellenőr az állomásokon
• 2 gyermek (A és B) a 6-os állomáson
• a résztvevő gyermekek
• segítők, megfigyelők
A gyerekek egymás után haladnak a pályákon, ha valaki sikeresen teljesítette a feladatokat, lecseréli
az ellenőröket, hogy ők is végigmehessenek a pályán. Ha már mindenki volt, össze lehet számolni a
pontokat, győztest is lehet hirdetni, de természetesen ez egyáltalán nem feltétel.
Az eredményesség biztosítása
Ahogy említettük, össze lehet számolni a pontokat, győztest is lehet hirdetni a két pályán résztvevő
csapatok közül. Akinek a legtöbb pontja van, az nyert. A pontozás egy diagnosztikus mérőeszköz a
tanár kezében. Ha valamelyik gyermeknek problémája volt a feladatokkal, a következő lépés előtt
mindenképpen kell még gyakorolnia.
131
2. Úton a profi kerékpárosság felé
Létszám: 5 főtől (nagyobb létszám esetén további segítők bevonása szükséges)
Helyszín: udvar, KRESZ pálya
Időtartam: min. 2 tanóra
Eszközök
• Gyermekenként 1 kerékpár és 1 sisak
• aszfaltkréta a vonalak felrajzolásához
• deszkák
• habszivacs kocka
• síp
• pilonok (min. 6 db)
• staféta bot
• szimbólumkártyák (betűk, számok, tárgyak …)
Előkészületek
• A pályaszakaszok felrajzolása, megépítése
• pilonok felállítása
• deszkák felállítása járdaszegély gyanánt
Kompetenciák
• A tanulók fejlesztik motorikus képességeiket a biciklin. Adott helyzetekben biztosan és helyesen
uralják a kerékpárt.
Tantárgyi kapcsolatok
• Matematika: Szögmérés
• Testnevelés: motorikus és mozgásos gyakorlatok
132
Bevezetés
Ennek a résznek csak akkor van értelme és haszna, ha a gyerekek a következő alapvető
képességeknek a birtokában vannak (2.1 gyakorlatok):
• Egyenes haladás:
A diákok lassú tempóval is képesek végighaladni egy egyenes szakaszon.
• Körülnézés:
Haladás közben is képesnek kell lenni arra, hogy balra és hátra nézzenek. Csak így tudják ugyanis
ellenőrizni, hogy tudnak-e sávot váltani, de ekkor sem szabad letérniük a pályáról.
• Egy kézzel kormányzás:
A gyerekeknek tudniuk kell egy kézzel is kormányozni, hogy a sávváltást vagy kanyarodást képesek
legyenek kezelni.
A felsorolt képességeket gyakorlásként újra át kell ismételni a bevezetés során:
• Felszállás és haladás
• Egyenes haladás, körültekintés
• Kézjel adása
• Kanyarodás
A gyermekek követik egymást és elvégzik a feladatokat: miután felszálltak a kerékpárra, hátranéznek,
magabiztosan elindulnak, és végighaladnak egy felrajzolt egyenes vonal mentén. Egy pilon jelzi azt a
pontot, ahol körül kell nézniük, de az útról nem térhetnek le. Kézzel jelzik balra kanyarodási
szándékukat, majd be is kanyarodnak, és visszatérnek a kiinduló ponthoz csatlakozva a többiekhez.
Ha ez már megy, variáljuk úgy a feladatot, hogy mindenkinek jobbra kell majd kanyarodnia.
Ahogy az imént említettük, a gyermekben tudatosítani kell, hogy a körülnézéssel ellenőrzi a mögötte
jövő forgalmat. Csak akkor kanyarodhat, ha éppen nem előzi őt egy autó vagy egy másik kerékpáros.
A körbenézést lehet gyakorolni és úgy ellenőrizni, hogy a tanár feltart egy szimbólumkártyát. A
gyereknek fel kell ismernie a jelet és hangosan odakiáltania.
Feldolgozás
A következő gyakorlatok a már előkészített pályán és állomásokon zajlanak. Hogy összesen hány
állomáson lehet egyszerre gyakorolni, az a gyermekek létszámától függ. Némelyik állomás felnőtt
jelenlétét is igényli, de van olyan is, ahol a gyerekek egyedül gyakorolhatnak.
Önállóan végezhető gyakorlatok (előzetes instrukciók alapján):
• Felhajtás a kerékpárútra:
A gyermekeknek meg kell tanulniuk, hogy hajtsanak fel a süllyesztett járdaszegélyre. Ha nem áll
rendelkezésre igazi közlekedési pálya, akkor a járdaszegélyt deszkákkal imitálhatjuk. Fontos: a
133
deszkákat úgy rögzítsük, hogy ne tudjanak elcsúszni. Egy kerékpár segítségével, amit tolunk, be
tudjuk állítani a megfelelő szöget. Ha túl hegyes lenne a szög, az első kerék lecsúszna.
• Szlalomozás:
A gyermekek a pilonok körül szlalomoznak, s ezáltal elmélyítik az eddig megszerzett gyakorlati
tudásukat.
• Egykezes közlekedés:
Miközben kerékpároznak, a gyermekek kapnak A személytől egy stafétabotot, amit B személynek
átadnak majd. Így rövid ideig egy kézzel kell a kormányt tartaniuk és az átadás közben
egyensúlyozniuk is kell.
Felnőtt jelenléttel végezhető feladatok:
• Fékezés:
A gyerekek egymás után haladnak egy kijelölt szakaszon (pl. nyolcast írnak le). Be kell tartaniuk a
megfelelő követési távolságot, ami minimum két kerékpárhossz. Sípszóra teljesen be kell húzniuk a
féket (első, hátsó).
Ez a gyakorlat játéknak is kifejezetten jó, s az egész osztály is részt vehet benne.
A gyakorlat nehezítése:
Nehezíthetjük a feladatot, ha további utasításokat is beiktatunk (pl. második sípszóra a biciklin össze
kell húzniuk magukat egy rövid időre).
• Kikerülés:
Az egyik gyermek lehetőleg egyenes vonal mentén elhalad a felügyelő felnőtt mellett, aki egy nem
guruló tárgyat (habszivacs kocka) dob az útjába. A gyermeknek ezt kell kikerülnie.
Az eredményesség biztosítása
Az oktató és a gyerekek közösen értékelik a feladatokat: kinek mi esett nehezére, mi volt könnyű.
Rendszerint a gyermekek maguk is jól meg tudják ítélni, hol van még szükségük gyakorlásra ahhoz,
hogy később kerékpáros vizsgát tehessenek.
Javaslat:
Ha az osztály gyalog felkeres egy KRESZ-pályát, maga az odavezető út is szolgálhatja a gyakorlást:
milyen közlekedési táblákat látnak útközben? Mit jelentenek? Észrevesznek-e már most olyan
helyeket, amelyek a kerékpárosoknak veszélyesek lehetnek?
134
9.3.3. Közlekedési táblák, jelek – szabályok kerékpárosként
1. A közlekedési táblák és jelek elrendezése
Létszám: 2 főtől
Helyszín: osztályterem, utca
Időtartam: 4 tanóra
Eszközök
„Közlekedési táblák“ - munkalap (csoportonként 1 lap)
„Közlekedési táblák“ – ellenőrző ív (csoportonként 1 ív)
Előkészületek
Ha át kell ismételni a közlekedési szabályokat: egy utcarészlet, közlekedési szituáció felrajzolása
Kompetenciák
A diákok kerékpárosként körültekintőek, van biztonság- és veszélytudatuk. Rendelkeznek
szabályismerettel, amelyek közlekedés-specifikus és közlekedésjogi ismeretek. Képesek felismerni a
kerékpárosoknak fontos közlekedési táblákat és jeleket, azokat helyesen értelmezik, és a
gyakorlatban alkalmazzák is.
Tantárgyi kapcsolatok
• Magyar nyelv: olvasás, beszélés, odafigyelés
• Matematika: síkidomok
Bevezetés
A gyerekeket max. 4 fős csoportokba osztjuk. A gyerekek közlekedési táblák képeit fogják megkapni,
amelyekhez meg kell találni a megfelelő jelentésmagyarázatot. A táblákat és magyarázatokat terítsük
le a padlóra vagy egy nagyobb asztalra.
135
Feldolgozás
A tanulók közösen játszanak, felolvashatják egymásnak a jelentéseket, megbeszélik a jelentéseket. Ha
készen vannak a párosításokkal, önellenőrzést végeznek az ellenőrző ív segítségével.
Az eredményesség biztosítása
A tanár még egyszer végigveszi a közlekedési táblákat, és ügyel arra, hogy a gyerekek felismerjék és
tudják is a jelentésüket. Ha nem világos az a fogalom, hogy „jobbra a bal előtt”, az osztály eljátssza a
szituációt, vagyis maguk is autósokká és kerékpárosokká válnak közben.
Variánsok
Ezt a bevezető játékot többször is játszhatják a gyermekek, akár szabadfoglalkozások ideje alatt is. Így
a gyermekek bármikor elővehetik a kártyákat és játszhatják az összepárosítós feladatot. Ugyanakkor
memória kártyákat, vagy dominót is készíthetünk belőlük, ami további játékos tanulást tesz lehetővé.
136
2. Közlekedési tábla-bingó
Létszám: 2 főtől
Helyszín: osztályterem, utca
Időtartam: 4 tanóra
Eszközök:
• „Közlekedési táblák“ - munkalap (1 lap gyermekenként)
• Notebook/Asztali alátétek
• Tollak
• Később: Gyermekenként 1 kerékpár és 1 sisak
Előkészületek
• Ki kell választani egy alkalmas útszakaszt
• Beszervezni egy kísérőt
Kompetenciák
A diákok kerékpárosként körültekintőek, van biztonság- és veszélytudatuk. Rendelkeznek
szabályismerettel, amelyek közlekedés-specifikus és közlekedésjogi ismeretek. Képesek felismerni a
kerékpárosoknak fontos közlekedési táblákat és jeleket, azokat helyesen értelmezik, és a
gyakorlatban alkalmazzák is.
Tantárgyi kapcsolatok
Matematika: kombinatórika (Hány különböző bingo-mező lehetséges?)
Környezetismeret: térképolvasás, távolságszámítás, a szülőföld megismerése
Bevezetés
A tanár egymás után felemeli a közlekedési táblák rajzait, a gyerekek pedig megmondják a
jelentésüket. Tényleg figyeljünk arra, hogy a gyerekek valóban tisztában legyenek az olyan
137
szabályokkal, mint pl. „jobbra a bal előtt”. Ha vannak még hiányosságok, játszunk el a gyerekekkel
különböző szituációkat újra.
A gyerekek kézbe kapják kinyomtatva a 16 közlekedési táblát, és bingot építenek belőle (4X4-es
négyzetben felragasztják). Lehetőleg különböző kombinációkat találjanak ki.
Feldolgozás
Itt az óra gyalogosan folytatódik tovább. A tanár már korábban kiválasztott egy megfelelő útszakaszt,
ami a következő kritériumoknak felelt meg:
• Olyan szakasz, amely kerékpárral is könnyen és biztonságosan használható a gyermekek számára.
• A kerékpárral balra is lehet kanyarodni.
• Vannak különleges közlekedési szituációk (lámpa, gyalogátkelőhely, stb.)
• A legtöbb megismert táblával lehet itt találkozni.
• Az lenne az igazi, ha ennek a szakasznak a végén egy szép kirándulóhely lenne (park, állatkert, stb.)
Útközben mindenkinek figyelnie kell a közlekedési táblákra. Ha talált egyet, jelzi a lapján. Annak van
bingója, akinek először lesz négy egymás melletti, alatti vagy átlóban elhelyezkedő táblasora. A táblák
jelentését ezek után rögtön meg is beszéli az osztály. Arra is ki kell térni, hogy kerékpárosként hogyan
kell viselkedniük ezeken a részeken.
Az eredményesség biztosítása
A Bingo-lapokat hasonlítsuk össze. Kinek van bingója? Milyen elrendezéssel nyerte ezt el? Mely
közlekedési táblák fordultak elő a leggyakrabban?
Ezen túl az osztály még egyszer beszélje meg az úton tapasztaltakat mind gyalogos mind kerékpáros
szemmel.
További ötletek
Egy későbbi napon ugyanezt az utat kerékpárral is megteheti az osztály. A gyerekeknek alkalmazniuk
kell a megtanultakat. Az osztállyal legalább a balra kanyarodást gyakorolni kell. Erre csak akkor van
lehetőség, ha az úton gyér a forgalom, és van elég segítőnk is. (Egy ilyen feladat előtt természetesen
meg kell beszélni a gyermekekkel a balra kanyarodás lényegét, hogy mire figyeljenek oda, és minden
gyermekre nagyon kell figyelni. )
A tervezett útszakaszt előre kinyomtathatjuk és a gyermekekkel átbeszélhetjük. Bejelölhetjük a
veszélyes szakaszokat, és fényképet is tölthetünk fel.
138
Az ötletek megvalósításakor két szempont szerint értékelhetjük az elemeket:
Sikeresen teljesítettük a feladatot? Szükséges még további gyakorlás? Ha igen, pontosan minek az
elmélyítésére van szükség?
Ötletek a kreativitás versenyhez: mit adhatna be az osztály?
139
9.3.4. Figyelni a másikra is a közlekedésben
1. Figyelemmel lenni másokra is
Létszám: 15 – 40 tanuló
Helyszín: osztályterem
Időtartam: 2-3 tanóra
Eszközök:
„Figyelünk a többiekre“ – fólia
„A figyelem szabályai“ - információs lap
Apró jutalmak: édesség, gyümölcs, nem lesz házi feladat, radír, stb.
láda vagy kosár
írásvetítő
4 plakát (A3)
1 olló, 3 – 5 textilfestő toll, ceruzák
papírkártyák a pantomimhoz
Előkészítés
• Az apró jutalmakat tegyük a ládába/kosárba
• A „Figyelünk a többiekre“ – fólia képeit nagyítsuk fel, másoljuk le és ragasszuk fel egy plakátra
• „A figyelem szabályai“ - információs lapot sokszorosítsuk a létszámnak megfelelően
• Feliratozzuk a pantomim-kártyákat (szöveg a későbbiekben)
Kompetenciák
• A diákok megismerik mások közlekedési valóságát, a közlekedést, mint szociális rendszert,
amelynek különös szabályai és normái a társadalmi interakciónak vannak alávetve.
• Megtanulnak rugalmasan és felelősségteljesen viselkedni, figyelni másokra és mások helyébe
képzelni magukat.
Tantárgyi kapcsolatok
Magyar nyelv: beszélni és odafigyelni, szövegértés és szövegek összefoglalása
Rajz: plakátkészítés
140
Bevezetés
Az apró jutalmak a ládában/kosárban vannak az osztályteremben. Megkérjük a gyerekeket, hogy
vegyenek belőle egyszerre. Azzal is fokozhatjuk a helyzetet, hogy kijelentjük, nem fog mindenkinek
jutni. Várhatóan nagy lesz a tumultus. Ezek után mindenki leül körben a földre. A tanár megkéri a
gyerekeket, hogy beszéljenek az ajándékosztás lefolyásáról. Hogyan élték meg? Hol voltak
nehézségek? Miért lett tumultus? Mi sikerült jól? Ennek a kísérletnek a tapasztalatával fognak tovább
dolgozni az óra folyamán.
Feldolgozás
A tanár elmagyarázza, mi köze volt ennek a kísérletnek a közlekedéshez: mialatt a gyerekeknek az
volt a célja, hogy megszerezzék a jutalmat, az utcákon közlekedők is valamilyen céllal indulnak nap,
mint nap útnak (pl. hogy mihamarabb hazaérjenek). Hogy az utakon ne keletkezzen káosz, különösen
fontos, hogy figyeljünk egymásra. A csoport meseórát tart, és mindenki elmondhatja saját élményét
az egymásra figyelésről (segített valaki valakinek az utcán, stb.). Talán van olyan gyermek is a
csoportban, aki kísért már kerekesszékkel közlekedőt. Ő is be tud számolni az emberek
segítőkészségéről vagy annak hiányáról. Miután átbeszélte az osztály a témát, a négy előkészített
plakátot betesszük a kör közepére. A gyerekek az itt vázolt közlekedési szituációkhoz tartozó
közlekedési szabályokról beszélgetnek, majd felírják ezeket a plakátokra. Az alapvető közlekedési
szabályoknak utána lehet nézni „A figyelem szabályai“ - információs lapon is, amelyet ezután
szétosztunk a gyerekek között. Másik módszer, hogy a gyerekeket négy csoportra osztjuk, és minden
csapat feldogoz egy plakátot a fentiekhez hasonlóan. Ha a plakátok készen vannak, ki lehet őket tenni
a falra.
Differenciálási lehetőség
Ha az osztálynak nehezebben menne ez a feladat, a szabályokat más módon is feldolgozhatjuk: a
beszélgetés után a kört félkörré alakítjuk a táblával szemközt, a plakátokat pedig feltesszük a táblára.
Előtte a tanár „A figyelem szabályai“ - információs lapot felnagyítja, a szabályokat csíkokban kivágja,
és a plakátok mellé helyezi. A gyerekeknek az a feladat, hogy a szabályokat elhelyezzék a megfelelő
plakátokon.
Az eredményesség biztosítása
A szociális aspektusok feldolgozása után az osztály pantomimezni fog. A tanár ehhez előkészít kis
kártyákat, amelyek közlekedési szituációk vannak.
Pl:
Két gyermek megy a járdán. Az egyikük a kerékpárúton halad.
Egy gyermeket, miközben fel akar szállni a buszra, félrelöknek.
Valaki labdázik egy alig forgalmas területen, amikor elhalad mellette egy kerékpáros.
141
Egy gyermek átadja a helyét a buszon egy idős bácsinak.
Gyerekek várakoznak a buszmegállóban. A busz megérkezik.
2-3 gyermek kap egy kártyát, és a rajta lévő szituációt elpantomimezik a többieknek. A többieknek ki
kell találniuk a szituációt, és el kell mondaniuk a hozzá tartozó szabályt. Utána a következő csoport
jön.
További ötletek
A másokra figyelés egy nagyon érzékeny és fontos téma, amelyet alaposan meg kell a tanulóknak
ismernie. A hetenkénti reggeli beszélgetés erre egy nagyon jó alkalom, a témát nem lehet elégszer
átbeszélni. Ha gyakran felhívjuk a gyermekek figyelmét a plakáton látottakra, az is előrevivő lehet. Ha
folyamatosan foglalkozunk a témával, a gyermekek tudatos helyes viselkedését sikeresen
rögzíthetjük.
142
9.3.5. A helyes és biztonságos viselkedés a közlekedés során
1. Nyüzsgő kép
Létszám: 4 tanulótól
Helyszín: osztályterem
Időtartam: 2 tanóra
Eszközök:
„Nyüzsgő kép“ – fólia
„Olvasó konferencia“ – információs lap
„Gyalogosok“
„Kerékpárosok“
„Autósok“
„Görkorcsolyások“
„Kérdéskártyák“
„Sajtóközlemény“
Írásvetítő
fóliára író toll
Előkészületek
• A szövegeket sokszorosítani a csoportoknak
• a csoportokat beosztani, kialakítani az asztalokat
• Az olvasókonferenciát, ha még nem ismert, elmagyarázni
• A konferencia menetéről szóló információs lapot letenni az asztalokra
• A kérdéskártyákat elhelyezni az asztalokon (akár borítékban)
Kompetenciák
A tanulók felelősségteljesen és másokra is figyelve közlekednek az utakon. Gyalogosként,
kerékpárosként, utasként, görkorcsolyán, rolleren is biztonság- és veszélytudattal rendelkezve
közlekednek, birtokában vannak a közlekedési szabályoknak. Az utcai közlekedés bizonyos
kockázatait felismerik, számolnak vele, ezáltal képesek elkerülni a veszélyt.
Tantárgyi kapcsolatok
• Magyar nyelv: beszélni és odafigyelni, szövegértés, szövegfeldolgozás
143
Bevezetés
A tanár kivetíti a nyüzsgő képet a falra, ami egy olyan közlekedési jelenetet ábrázol, ahol a
közlekedők nem a szabályoknak megfelelően viselkednek. A diákoknak meg kell találniuk a hibákat,
és be kell jelölni azokat a fólián. A következőket kell észrevenniük:
• az autóvezető telefonál vezetés közben
• elöl egy gyermek ül, ölében kutyával
• a gyermek nincs bekötve az autóban
• a kerékpároson nincs sisak
• a gyalogos pirosnál megy át az utcán
• több biciklis gyermek egymás mellett kerékpározik a járdán
• a gyerek az utcán rollerezik
• a gyerek az utcán görkorcsolyázik
• a gyerek fejhallgatót visel (zenét hallgat) kerékpározás közben
(A mellékelt CD-ROM-on van a megoldásokat tartalmazó fólia. )
Feldolgozás
Négy csoportra osztjuk a gyerekeket, hogy elméleti és közlekedésrendészeti kérdésekről
beszélgessenek. Ehhez különböző szövegeket kapnak, amelyeket az olvasó konferencián
feldolgoznak.
1. csoport: Viselkedni gyalogosként
2. csoport: Viselkedni kerékpárosként
3. csoport: Viselkedni az autóban
4. csoport: Viselkedni görkorcsolyával vagy rollerrel
Az eredményesség biztosítása
A csoportok bemutatják az eredményeiket. Minden csoport felolvassa az olvasókonferencia
kérdéseket és elmondja, hogyan válaszolták meg. Végül a többi csoport megnevezi azokat a hibás
viselkedéseket, amelyeket még nem említett senki.
144
2. Szakértő interjú
Létszám: 10-30 tanuló
Helyszín: osztályterem, iskola, utca
Időtartam: 3 tanóra
Eszközök:
„Nyüzsgő kép“ – fólia
„Olvasó konferencia“ – információs lap
„Gyalogosok“
„Kerékpárosok“
„Autósok“
„Görkorcsolyások“
„Kérdéskártyák“
„Sajtóközlemény“
esetleg videokamera
fényképezőgép
Előkészületek
• Lehetőleg minél több közlekedési szakértőt hívjunk meg, és egyeztessünk velük időpontot
• A gyerekeket osszuk be a különböző feladatokra (operatőr, rendező, jegyzőkönyvezető, stb.)
Kompetenciák
A tanulók felelősségteljesen és másokra is figyelve közlekednek az utakon. Gyalogosként,
kerékpárosként, utasként, görkorcsolyán, rolleren is biztonság- és veszélytudattal rendelkezve
közlekednek, birtokában vannak a közlekedési szabályoknak. Az utcai közlekedés bizonyos
kockázatait felismerik, számolnak vele, ezáltal képesek elkerülni a veszélyt.
Tantárgyi kapcsolatok:
Magyar nyelv: Beszélni és odafigyelni, interjútervezés, - levezetés, sajtóközlemény/tudósítás
megírása
Bevezetés
145
Hívjunk meg közlekedési szakértőket (rendőrök, hivatásos sofőrök, vagy akár szülők), vagy keressük
fel őket a munkahelyükön. Ezt előre egyeztetni kell az érintettekkel. A találkozó előtt a gyerekeket fel
kell készíteni a feladataikra, ebben segítségükre vannak az előre elkészített kérdések. A kérdéseket,
amelyek az utcai viselkedésre vonatkoznak, frontálisan, csoportmunkában vagy egyénileg át kell
gondolni és feljegyezni.
Javasolt kérdések:
• Szabad-e az utcán játszani, ha alig van forgalom?
• Rövid szakaszon is be kell kötni magunkat az autóban?
• Hol ülhetnek a gyerekek az autóban? Elöl vagy hátul?
• Hol szabad a gyerekeknek kerékpározniuk, rollerezniük, görkorcsolyázniuk?
• Milyen védőfelszerelést kell hordanunk, ha kerékpározunk, rollerezünk vagy görkorcsolyázunk?
•Az út melyik oldalán biztosabb menni, ha nincsen járda?
•Hogyan reagáljak, ha a többi közlekedő nem tartja be a szabályokat?
• Számít az utcai közlekedésben, hogy kinek van igaza?
Feldolgozás
A tanulók kiscsoportokban készítik el az interjúkat. Lehetőség van utána írásbeli összefoglaló vagy
sajtóanyag elkészítésére is, esetleg forgathatnak filmet is róla. Ha az írásos sajtóanyagot választják,
érdemes kinevezni egy vezetőt, aki irányítja a beszélgetést, vagy aki rögzíti az interjút (diktafon,
kamera). Ha a filmezést választják, szükség lesz egy operatőrre és egy rendezőre is a csoportból.
Figyelni kell arra, hogy az interjúalany beleegyezzen a felvétel készítésébe, mert csak ezt követően
szabad elkezdeni a forgatást. Ugyanez vonatkozik a fényképezésre is. Alternatív lehetőségként, ha
nincs elég interjúalany, vagy nincs elég hely, az osztályon belül is el lehet készíteni az interjúkat.
Az eredményesség rögzítése
A csoport elkészíti a sajtóközleményt vagy a filmet, amelyet aztán bemutat az osztálynak. A
sajtóanyag a falra is kikerülhet. Színészi ambíciókkal rendelkező gyermekek az interjúkat utána el is
játszhatják.
146
9.3.6. Mások viselkedése a közlekedés során
1. Közlekedési felügyelők
Létszám: 2-30 tanuló
Helyszín: osztályterem, alkalmas helyszín az iskolán kívül
Időtartam: 2 - 3 tanóra
Eszközök
„Közlekedési felügyelő-vizsga“
„Közlekedési felügyelő - diploma“
„Közlekedési felügyelő –Megfigyelési ív“
„Dicsérőkártya“
tollak a megfigyelőívek kitöltéséhez
gyermekenként 1 íróalátét vagy rajztábla
Előkészületek
• Fénymásoljuk le (színesben, keményebb papírra) a vizsgalapokat és a diplomát az
osztálylétszámnak megfelelő mennyiségben
• Sokszorosítsuk a megfigyelési íveket
• Másoljuk a megfigyelési ívet fóliára
• Előzetesen: keressünk alkalmas helyszínt, ami a megfigyelési ívben szereplőknek eleget tesz (lámpa
a gyalogosoknak, zebra, stb.)
• Minden gyermek kap 10-20 dicsérőkártyát
• Gondoskodjunk további felügyelő személyről
Természetesen sok ember lesz az utakon, akiket megfigyelhetünk. Legyen elég hely, hogy a
gyermekek biztonságosan elférjenek a járda szélén. Ha ezt az iskola közelében nehézkes
megvalósítani, más elemekkel (pl. kerékpáros serif) is lehet kombinálni a feladatot, és messzebbre
menni a városban.
Kompetenciák
A diákok megismerik a valós közlekedést, valamint a közlekedést, mint szociális rendszert, amelynek
különös szabályai és normái a társadalmi interakcióknak vannak alávetve.
Megtanulnak rugalmasan és felelősségteljesen viselkedni, figyelni másokra és mások helyébe
képzelni magukat.
147
Tudják, hogyan kell viselkedniük a különböző közlekedési szituációkban.
Rendelkeznek szabályismerettel, amelyek közlekedésrendészeti ismeretek is egyben.
Tantárgyi kapcsolatok
Magyar nyelv: tudósítás készítése
Matematika: listák, statisztikák készítése
Bevezetés
Az elmúlt modulok alatt a gyermekek saját magukra és a viselkedésükre koncentráltak. Ezzel a
tudással és ismeretanyaggal felvértezve azonban immár készen állnak arra, hogy közlekedési
felügyelők legyenek. Tudásukról egy vizsgán kell számot adniuk, amihez a tanár szétosztja a
„Közlekedési felügyelői vizsga”- papírokat. A gyerekek 5-10 perc alatt megválaszolják a kérdéseket,
majd lapjaikat kicserélik a padtársukéval. Közösen megbeszélik a megoldást, és javítják a hibás
részeket. Ezt követően mindenki megkapja a diplomáját és ezzel fel lesz jogosítva arra, hogy az
osztállyal részt vegyen a megfigyelési túrán.
Feldolgozás
A felügyelők közösen kimennek az utcára, hogy megfigyeljék az embereket. Mindenki kap hozzá
megfigyelési íveket, amelyen majd bejelölik az emberek viselkedését. (Minden gyermeknél legyen toll
és íróalátét.) Ehhez a megfigyeléshez keressünk olyan kereszteződést és utakat, ahol sok minden
történik. Érdemes több helyet is felkeresni, hogy a felügyelőknek legyen sok lehetőségük a
megfigyelésre, és az íven szereplő pontok közül minél többet meg tudjanak megvizsgálni. Figyeljünk
azonban arra is, hogy a hely a gyermekek számára biztonságos legyen, legyen számukra elég hely, és
hogy véletlenül se akadályozzák a forgalmat. Ha nagy az osztálylétszám, mindenképpen további
kísérő személyre van szükség, és érdemes két csoportra szétválni. A felügyelők dolga tehát a
közlekedők megfigyelése. Ha észrevesznek egy pozitív viselkedési magatartásformát, odaadhatnak az
érintettnek egy dicsérőkártyát. Ha már sok adatot begyűjtöttek a megfigyelés során, a felügyelő-
csapat visszamehet az osztályba.
Az eredményesség biztosítása
A „Közlekedési felügyelő-megfigyelő ívet” tartalmazó fólia segítségével megbeszéli és összehasonlítja
az osztály az eredményeket a következők szerint:
Mit csinálnak az emberek többnyire jól/rosszul?
Mi történik ennek következtében?
Hogyan kellene ezt csinálni?
Ki mennyi dicsérőkártyát tudott szétosztani?
Hogyan reagáltak az emberek a dicséretre?
148
Sajtó tipp
A kis felügyelők akcióját a helyi sajtóban is meghirdethetjük. Így egyrészről a lakosság figyelmét is
felhívjuk a kis felügyelők tevékenységére, másrészről mindenki megbizonyosodhat arról, hogy milyen
sokat tesz az iskolájuk a biztonságos közlekedésre nevelésért.
További ötletek a feldolgozáshoz és az eredményesség biztosításához
Talán a gyakorlat alatt észrevettünk kritikus, nem biztonságos helyszíneket az iskola közelében
(nehezen belátható szakaszok, veszélyes kereszteződések, hiányzó vagy rosszul látható táblák,
hiányzó zebrák, stb.).
149
150
10. Jellemző közúti közlekedésbiztonsági programok
összefoglalása
10.1. Az Élet Úton Program
Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programja az élethosszig tartó tanulást
tűzi ki célul, az életkori sajátosságoknak megfelelő nevelést és oktatást kisgyermekkortól idős
felnőttkorig.
Miután ez a program (eredményeit tekintve) csak közép- illetve hosszútávon értelmezhető,
ezért egyik legfontosabb célcsoportját a gyermekek alkotják. Az ő képzésük a jövő közlekedési
kultúrájának alapja. Természetesen a további korcsoportok is fontosak és hangsúlyosak a
programban. A fiatal felnőttek a gépjárművezető képzésben találkozhatnak célzott információkkal. Az
aktív felnőtt lakosságot (akik kulcsszereplők a rövidebb időtávon véghez vihető pozitív változásokhoz)
a megelőzési célú és tudásfrissítő információkkal szólítja meg a program, de nem feledkezik meg az
idősebb közlekedőkről sem, akik számának növekedése új kihívást jelent a közlekedésbiztonság
területén.
Az Élet Úton Program néhány kiemelt programja a következő:
10.1.1. Biztonságos Óvoda Program
A „Biztonságos Óvoda” program 2016. tavaszán indult a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
kezdeményezésére.
Elsődleges cél az óvodások biztonságos közlekedésre felkészítése, ennek érdekében az óvodák
szakmai támogatása, a közlekedésbiztonsági ismeretek széles körben történő terjesztése a
korcsoport sajátosságait figyelembe véve. A "Biztonságos Óvoda" program további célja, hogy az
óvodákban ösztönözze és segítse a közlekedésre nevelés megvalósítását és ehhez támogatást adjon
az óvodapedagógusoknak a munkához, olyan eszköztárral és módszertani anyaggal, amely lehetővé
teszi a közlekedésre nevelés beépítését a nevelési programba.
10.1.2. MOKI – Mobile Kids Program
A Daimler AG által 2001-ben elindított MoKi program célja, hogy játékos és szórakoztató módon
mutassa be a négy-tíz éves korosztálynak a biztonságos közlekedés fontos kérdéseit, illetve időben
tudatosítsa az ifjú közlekedőkben az önállóság eléréséhez szükséges közlekedési
magatartásformákat.
A közlekedésre való felkészítésnek igazodnia kell a gyermekek fejlettségi szintjéhez. Egy könnyen
áttekinthető táblázatban összefoglaltuk Önnek a hat-tíz év közötti gyermekek fizikai és szellemi
fejlettségének közlekedésbiztonsági szempontból fontos jellemzőit, illetve ötleteket adunk arra, hogy
Önök, a szülők hogyan fejleszthetik ezeket a képességeket.36
36
http://www.kozlekedjbiztonsagosan.hu/mobilekids-program/szuloknek/
151
10.1.3. Bringa Akadémia
A BringaAkadémia egyszerre jelent egy szabadon választható tantárgyat, iskolai szakkört, pedagógus-
továbbképzési programot, kerékpáros rendezvényeket – mindazt, amit fontos ahhoz, hogy segítsük a
gyerekeket biztonságos és magabiztos kerékpáros közlekedőkké válni. Az interaktív, játékos órák
témáját, módszertanát a gyerekek életkora, illetve a megrendelő igényei határozzák meg. A
legfontosabb témakörök:
a kerékpár kötelező felszerelései;
a kerékpár átvizsgálása indulás előtt;
hol szabad kerékpárral közlekedni (és hol nem);
látni és látszani – a láthatóságot segítő eszközök;
elsőbbségi szabályok
10.1.4. KRESZ8Próba
A KRESZ8Próba keretében a gyermekek biztonságos közlekedésre nevelésének támogatását célzó
országos közlekedésbiztonsági kerékpáros sportverseny-sorozat valósult meg, mely a gyermekek
elméleti tudását gyakorlati feladatokon keresztül méri fel. A vetélkedő építkezik a közlekedésre
felkészítés monitoring rendszerének koncepciójára, s segítségével nemcsak az elméleti, de gyakorlati
feladatokon keresztül is mérhetővé válik a gyermekek tudása.
10.1.5. Két Kerekű Suli-MopedSuli
A „Két kerekű suli – Moped suli program” projekt célkitűzése a lehető legtöbb gyermek közúti
közlekedésbiztonsági közlekedésre neveléssel történő elérése. A közlekedésbiztonsági felkészítő
programsorozat a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és az ORFK-Országos
Balesetmegelőzési Bizottság támogatásával a Honda Safety Hungary szervezésében valósul meg. A
programsorozat illeszkedik az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának
stratégiájához és alapelveihez. Az interaktív oktatási program a 15-18 éves kamaszok korosztályát
célozza meg.
Az interaktív oktatás után gyakorlatra is lehetősége van a diákoknak, a lehetőségekhez mérten
kerékpáros közlekedési tréningre vagy az ún. Riding Tréneren való gyakorlatra, mely során a
kerékpárosokat és segédmotoros kerékpárosokat veszélyesen érintő közlekedési szituációkkal
találkozhatnak, feladatuk pedig ezen helyzetek megelőzése, elkerülése. A Riding Trainer és a
kerékpáros gyakorlat segít abban, hogy az oktatások elsajátított ismereteket azonnal implementálni
tudják a diákok, ami segíti az ismeretek hosszú távú rögzülését.
10.1.6. KözlekKvíz
Olyan rendezvény, amely az egyetemi képzésben résztvevő mérnökhallgatók számára lehetőséget
biztosít a közlekedésbiztonsági ismeretek mellett vállalkozói és menedzsment kompetenciáik
fejlesztésére és alkalmazására is. Az első részben a jelentkezett hallgatók olyan tréningen vehettek
részt, melyek az alábbi szakmai témaköröket ölelik fel:
• Közlekedésbiztonsági szakmai előadás
152
• Vállalkozói alapismeretek, kompetenciafejlesztés, időmenedzsment
• Csapatmunkában alkalmazható technikák, azok hatékonysága
A képzés 8-10 előadó részvételével, interaktív módon valósult meg a résztvevő intézmények oktatói,
valamint külsős felkért szakemberek közreműködésével. Az egész napos tréninget egy moderátor
által irányított kerekasztal beszélgetés zárja, melyet a jelentkezők számának függvényében a
versenybe delegált csapatok kiválasztása követ.
A program második szakaszában a kiválasztott csapatok (80-100 fő) közlekedésbiztonsági feladatokat
oldottak meg egy előre kiválasztott budapesti helyszínen a felsőoktatási intézmények által biztosított
mentorokkal, akik az előkészítésben is részt vettek. A legjobb szakmai megoldásokat kidolgozó
csapatok a zsűri döntése alapján díjazásban részesülnek.
10.1.7. JólVezess!
A közlekedési baleseteket 90%-ban a vezetők hibás magatartása, vezetési képességeinek
hiányosságai okozzák. Leggyakoribb ezek közül a sebesség helytelen megválasztása, ami a
vezetéstechnikai képzések fókuszában áll. A vezetéstechnikai képzések során a járművezetőket a
vészhelyzet, konfliktushelyzet felismerésére, elhárítására készítik fel. Ennek érdekében számos
országban, már a B-kategóriás (személyautó) képzésben is megtalálhatóak ilyen kurzusok (két lépcsős
jogosítvány). Hazánkban kijelenthető, hogy a járművezetők alacsony hányada esik át vezetéstechnikai
képzéseken. A hivatásos járművezetők számára, a GKI alap- és továbbképzés részét képezi ugyan, de
az jellemzően nem vezetéstechnikai pályán, hanem szimulátoron zajlik. A tréningek szervezésével azt
a célt tűztük ki magunk elé, hogy felhívjuk a vezetők figyelmét a vezetéstechnikai tudás
fejlesztésének és szinten tartásának fontosságára, az emberi reakciók komplexitására. Célja, hogy
minél több járművezetőt jusson el vezetéstechnikai képzésre, ezzel növelve a résztvevő személyek
felkészültségét, az esetlegesen bekövetkező konfliktushelyzetek megfelelő elhárítása érdekében.
Lehetőségük van megtapasztalni a jármű stabilitásvesztését, illetve annak korrigálását, a rántópados
vezetéstechnikai pályán. Mindez korcsoportokra, közlekedési csoportokra és fő kockázati tényezőkre
kialakított speciális közlekedésbiztonsági oktatások, képzések tréningek lebonyolításával történik.
10.2. Iskola rendőre program37
Az Országos Rendőr-főkapitányság, valamint az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság a
gyermekek védelmét, a közlekedési nevelő munkában való aktív részvételt évtizedek óta kiemelt
feladatának tekinti. A 2008. szeptember 1-jén megkezdett „Az iskola rendőre” program célja a
kisiskolások biztonságos, balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése,
közlekedési ismereteik bővítése, a gyermekek biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők felderítése,
megszüntetése.
37
http://www.police.hu/hirek-es-informaciok/bunmegelozes/ifjusagvedelem/tanevnyito-2013/2014
153
11. Hasznos weboldalak
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=1075
http://jogsikozpont.hu/hu/szoveg/kategoriak/2
http://www.nkh.gov.hu/documents/11102/230874/Vizsga+Sikeress%C3%A9gi+Mutat%C3%B3+%28V
SM%29/395a1d99-d66a-4a6d-8ab8-1abc49b9a5c6?version=1.9&type=pdf
http://www.nkh.gov.hu/documents/11102/230874/%C3%81tlagos+K%C3%A9pz%C3%A9si+%C3%93
rasz%C3%A1m+%28%C3%81K%C3%93%29/2f83176f-ab98-49f3-bf9a-
b114b7382439?version=1.10&type=pdf
http://www.alkoholkalkulator.hu
http://narconon.hu/droginfo/drogok-felismerese.html
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
http://slideplayer.hu/slide/1897307/
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
https://www.mozaweb.hu/Lecke-TCH-Kozlekedesi_ismeretek-
Elsobbseg_elsobbsegadas_az_utkeresztezodesben-106649
http://kerekparosklub.hu/kisokos/allo-kocsisor
http://www.kti.hu/index.php/news/346/537/uthibakbol-eredo-balesetek
http://www.autoszektor.hu/hu/content/kreszprofesszor-tolataskor-utkozni-nem-tudsz-jol-kijonni-
belole
http://world.honda.com/ASV/motorcycle/
http://www.egopont.com/hu/reaction_time_test.php
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk_2.php?id=409
http://www.baleset-megelozes.eu/cikk.php?id=936
http://www.autotempo.hu/kresz200954236mx8460y730915/tudbaz5jdhd58ghbsd%25gfhgdxd5423
6hkzdrebk1fw569801/03_szabalyok/kovet_tav.htm
http://www.autoszektor.hu/hu/content/ami-nincs-benne-kresz-ben-1-resz
http://www.automotor.hu/hirek/igy-nez-ki-a-relativ-gyorshajtas-a-gyakorlatban-507769
https://www.youtube.com/watch?v=mfks8yBkLzM
http://www.lezo.hu/szerkezettan/futomuvek/fek/tipusok/tipusok.html
154
http://www.sportmotor.hu/magazin/veszfekezes-blokkolasgatlo
http://www.elsosegelyanyag.eoldal.hu/cikkek/elsosegely-jegyzet.html
http://www.elsosegely-tanfolyam.hu/
http://www.police.hu/
http://www.jolvezess.hu/#altalanostudnivalok
http://kozlekedes-biztonsag.hu/
http://www.kresz-suli.hu/
http://www.bringaakademia.hu/
11.1. Hasznos linkek korcsoportonként
Iskolás korosztály számára:
Alsó tagozatosok részére:
http://ovonok.hu/2015/02/kozlekedesre-neveles-az-ovodaban/
https://www.youtube.com/watch?v=tFm544aXQMU&list=PL151232D177EAEA28
https://www.youtube.com/watch?v=pZe-w9Z67Ks
https://www.youtube.com/watch?v=CG1RJoh0I50
https://www.youtube.com/watch?v=XW9l7zHhXmM
https://www.youtube.com/watch?v=fgdLRrxkmxk
https://www.youtube.com/watch?v=K2vgIkU6gMU
https://www.youtube.com/watch?v=sbBrJtrMEfw
https://www.youtube.com/watch?v=TJPTq0wa3co
https://www.youtube.com/watch?v=urb5ySYdj2I
https://www.youtube.com/watch?v=Nei_pYpz1IU
https://www.youtube.com/watch?v=R-oeHksGXpI
https://www.youtube.com/watch?v=9d6IrxCzKnQ
https://www.youtube.com/watch?v=Hq9poxYMVP8&list=PL6L0pLpcZPL8fcehExsM32HVWNUow6PI1
https://www.youtube.com/watch?v=OGRWcvNrHgc
155
Felső tagozatosok részére:
https://www.youtube.com/watch?v=qTifEfYaGf4
https://www.youtube.com/watch?v=9BsTceS0CD4
http://kresz-suli.hu/kreszmegaz.html
http://cimkek.jatekokxl.hu/kozlekedesi-lampa.html
http://www.jatekok-kreszjatekok.hu/index.php?oldal=memoriajatekok&ID=17
Eszközök
http://www.regiojatek.hu/termek-32216-kozlekedesi_lampa_tabla.html
http://www.regiojatek.hu/termek-89837-city_traffic_kozlekedesi_lampa.html
http://www.jatekshop.eu/big-kozlekedesi-lampa-1806.html/hun
http://www.argep.hu/trend/KOZL/Koezlekedesi-tablak.html
http://www.mindenkiaruhaza.hu/jatek/gyerek-jarmuvek/kozlekedesi-tablak
11.2. A közlekedéssel kapcsolatos hatályos fontosabb
jogszabályok/intézmények online elérhetősége
1./ KRESZ
1/1975 (II. 25.) KPM-BM rendelet
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
http://kresz.info/
http://www.masodikkerulet.hu/data/cms76154/kresz.pdf
2. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény:
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98800001.TV
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98800001.TV&kif=1988.+%E9vi+I.+t%F6rv%E9ny#xc
el
156
3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtási utasítása
30/ 1988 (IV. 21.) MT rendelet
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=98800030.MT
4. Az 5/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000005.KOH
5. A 6/1990. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban
tartásának műszaki feltételeiről
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99000006.koh
6. A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet a közúti közlekedési feladatokról, a közúti közlekedési
okmányok kiadásáról és visszavonásáról
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=143421.580816
http://jab.complex.hu/doc.php?docid=WKHU-QJ-XML-00000A1100326KOR
7. A 13/1992. (XII. 28.) NM rendelet a közúti járművezetők egészségi állapotának megállapításáról
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200013.NM
8. A 410//2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási birsággal sújtandó közlekedési
szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén
kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő
közreműködés feltételeiről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700410.KOR
9. A 2000. évi CXXVIII. törvény a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről
http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000128.TV
7. A 24/2005.(IV. 25.) GKM rendelet a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek
képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól
http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0500024.GKM
157
9. Belügyminisztérium
http://www.kormany.hu/hu/belugyminiszterium
10. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium
11. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium
12. A Magyar Rendőrség hivatalos honlapja
http://www.police.hu/
13. Országos Rendőr-főkapitányság (akadálymentes)
http://akadalymentes.orfk.hu/
14. BALESET-MEGELŐZÉS (az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság honlapja)
http://www.baleset-megelozes.eu/
11.3. A KRESZ-szel kapcsolatos néhány hasznos további weblap
elérhetősége
http://www.kresz.com/
http://www.webkresz.hu/
http://kresz.lap.hu/
http://www.kresztneked.hu/letoltes.html
http://download.chip.eu/hu/KRESZ-oktato-program-2.0_545205.html
158
http://tanulovezeto.eu/kresz-teszt/index.php?teszt_no=7
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2004/5/kerekparos.htm
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2006/5/kerekparos.htm
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2007/4/kreszteszt.htm
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2009/3/kreszteszt.htm
http://www.kerekparut.com/?q=hu/node/18
http://www.koszta-szentes.hu/hirek/kresz.htm
11.4. Néhány ingyenes kiadvány elérhetősége
Kerékpáros-KRESZ
http://plasma.szfki.kfki.hu/~csillag/kerekpar_kresz/Kerekpar_KRESZ.pdf
BringaSuli oktatási kézikönyv és példafeladatok
http://www.kertam.hu/doc/BringaSuli/100601_BringaSuli_Kezikonyv.pdf
Példafeladatok, részletes metodika
http://www.kertam.hu/doc/BringaSuli/BringaSuli_reszletes_metodika.zip
11.5. Az elsősegélynyújtás alapjai
1. Biztonság, helyszínbiztosítás (http://www.elsosegely.hu/cikk.26.segelynyujtas)
2. Kapcsolatteremtés, felismerés (http://www.elsosegely.hu/cikk.27.segelynyujtas)
3. Légzésvizsgálat (http://www.elsosegely.hu/cikk. 28.segelynyujtas)
4. Manuális betegvizsgálat (http://www.elsosegely.hu/cikk. 30.segelynyujtas)
5. Légút biztosítás (http://www.elsosegely.hu/cikk.84.segelynyujtas)
6. Mentőhívás (http://www.elsosegely.hu/cikk.85.a)
159
Tematikus témakörök
1. Erős vérzések ellátása (http://www.elsosegely.hu/cikk.128.a)
2. Gerincsérülés (http://www.elsosegely.hu/cikk.62.a)
3. Gerincsérült légúti biztosítása (http://www.elsosegely.hu/cikk. 88.a)
4. Bukósisak levétele (http://www.elsosegely.hu/cikk.89.a)
5. Karsérülés ellátása (http://www.elsosegely.hu/cikk.45.a)
6. Mellkas sérülés (http://www.elsosegely.hu/cikk.46.a)
7. Koponyasérülés (http://www.elsosegely.hu/cikk.40.a)
8. Égési sérülések ellátása (http://www.elsosegely.hu/cikk.22.a)
9. Maróanyag a bőrön (http://www.elsosegely.hu/cikk.23.a)
10. Szén-monoxid-mérgezés (http://www.elsosegely.hu/cikk.42.a)
11. Agyrázkódás (http://www.elsosegely.hu/cikk.97.a)
12. Agyi érkatasztrófa (http://www.elsosegely.hu/cikk.50.a)
13. Mellkasi szorítás (http://www.elsosegely.hu/cikk.53.a)
14. Görcsroham (http://www.elsosegely.hu/cikk.49.a
160
12. Felhasznált irodalom
o Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának stratégiájához illeszkedő
középiskolai tanároknak szóló oktatási módszertani anyag kidolgozása – KTI tanulmány
o számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez
o https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
o Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és megvalósítása Kecskeméten – KTI
tanulmány
o 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól, 21. § (Továbbiakban:
KRESZ)
o https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97500001.KPM
o KRESZ 1. számú függelék az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelethez, II. A közúti járművekkel
kapcsolatos fogalmak
o KRESZ, 21§
o KÖZLEKEzDŐ – Nevelési segédlet kisgyermekek biztonságos közlekedésre felkészítéséhez
o Pedagógus kézikönyv a biztonságos közlekedésre felkészítéshez 2016-2017, 62. o.
o KRESZ, III. A közúti forgalommal kapcsolatos fogalmak
o KTI, Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjához illeszkedő komplex
közlekedésbiztonsági oktatási program kidolgozása és a Magyar Kerékpárosklub honlapja
o http://kerekparosklub.hu/kisokos/hol-tilos-kerekparozni alapján
o Az Élet Úton, a biztonságos közlekedésre felkészítés programjának stratégiájához illeszkedő
középiskolai tanároknak szóló oktatási módszertani anyag kidolgozása – KTI tanulmány
o Mobile Kids Komplex közlekedésbiztonsági oktatási program, 2015.